Kis segédlet a fenntarthatóbb élethez

Átírás

1 Ajánlás Kis segédlet a fenntarthatóbb élethez Hulladékkezelés komposztálás és szelektív hulladékgyujtés Megújuló energiaforrások Parlagfumentes környezet Energiatakarékosság Klímaváltozás közlekedés Víz A Gaja Környezetvédo Egyesület kiadványa

2 Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Megújuló energiaforrások: a nap, a szél, a víz, a geotermikus energia (földhő), a biogáz, a biomassza (növényi és szerves hulladék, energiaültetvények) és a tengerek hullámzása. Magyarországon legjelentősebb: a nap, a szél, és a biomassza. A jelenlegi megújuló energiafelhasználást Magyarországon ez a diagram szemlélteti. Az összes energiafelhasználásunk kb. 8%-át teszik ki a megújulók, ezt 2020-ig 14,65%-ra kellene növelnünk. A családok számára leginkább elérhető megújuló energiaforrás a napenergia. A napenergiát kétféle rendszer tudja hasznosítani, az egyik a napelem, mely áramot termel, a másik a napkollektor, mely melegvizet állít elő. A szélenergia a nyugati határhoz közel, illetve a Móriárokban hasznosítható leginkább elektromos áramként. A biomasszából a hőerőművek és a biogázüzemek (mezőgazdasági és élelmiszeripar, hulladéklerakók, szennyvíztelepek) állítanak elő hő- és villamos energiát. A növényi melléktermékekből előállított pelletek fűtésre történő használata, vagy a tűzifa elégetése szintén a megújuló energiaforrások körébe tartozik. Miért fontos ezek használata? önellátóak, kimeríthetetlenek, környezetkímélőek, költségtakarékosak, függetlenek a külföldtől, bárki számára hozzáférhetőek, földrajzilag nem helyhez kötöttek. Az energiatakarékosság a költségeink csökkentése mellett környezetvédelmi szempontból is fontos. Az energia környezettudatos felhasználásán túl az alábbiakat tehetjük: Környezetbarát házépítés Az ún. ökoépítészet építőanyagai környezetazonosak, esetleg lebomlanak a természetben, nem tartalmaznak mérgeket, jó hőszigetelők, páratartalom-kiegyenlítők. Ilyenek a vályog, a faház, a szalmabálából épült ház, a földház illetve ezek kombinációi. A megfelelően megtervezett természetes világítás, a helyes szellőztetési technológia és fűtési gyakorlat jelentősen csökkentheti a házunk energiaigényét. Utólagos szigetelés A leginkább energia-és költségpazarlók a nem megfelelően szigetelt házak. Utólagos épület- és nyílászáró-szigeteléssel akár 30%-kal csökkenthető a lakóházunk energiavesztesége. A nagy címke ABC, avagy mit jelentenek a betűk és a plusz jelek? (link1) Vízhasználat Egy fő napi vízigénye l. A vízszükséglet csökkentésére adottak a technikai módszerek. Ilyenek a víztakarékos WC-tartály, az aerátorral ellátott zuhany és csaptelep, vagy pl. a komposzt WC. Szemléletváltással és kis befektetéssel a természet ingyenes szolgáltatásaként használatba vehetjük az esővizet, vagy a kertünkben ásott sekély kút talajvizét. Energiafelhasználás Energiatakarékosság Energiaosztály Az energiatermelés az egyik l e g k ö r n y e z e t s z e n n y e z ő b b iparág. A megújuló energiaforrások, és/vagy az energiatakarékos eszközök használata nagyban hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez. A LED világítás, a víz- és áramtakarékos mosógép, az energiatakarékos hűtőszekrény, a tölthető akkumulátor, a magas hatásfokú kazán mind lehetőséget ad az olcsóbb és fenntarthatóbb életre. Összehasonlítva egy 1992-es gyártású, átlagos készülék energiafogyasztásával A++ (2004-től) Kevesebb, mint 30% A+ (2004-től) 30-42% A 42-55% B 55-75% C 75-90% D % E Akár 10%-kal több F Akár 25%-kal több G Több mint 25%-kal több

3 ParlagfUmentes környezet A Víz A víz a Föld felületének 2/3 részét borítja, egyben alapja az összes ismert létformának. A Föld vízkészletének 2,5%-a édesvíz ugyan, de ennek mindössze századrésze az, ami az ember számára közvetlenül hozzáférhető. Az édesvízkészlet glecscserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. A víz, életünk alapvető feltétele nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, ezért nagyon fontos megőriznünk vizeink jó állapotát, illetve takarékosan használnunk azokat. Magyarországon az egyik leginkább vízszennyező szektor a mezőgazdaság. A hagyományos termesztési módban használt műtrágyák és vegyszerek belemosódnak a felszín alatti vizeinkbe, elszenynyezve azokat. Ennek következtében hazánk felszín alatti vizeinek fele nitrátszennyezett, a másik fele ún. nitrátérzékeny tájakon van. A biológiai növényvédelem, a szerves trágyák használata, a vegyszerszegény biotermesztés egyaránt a vizeink megóvását célozzák. Amit háztartásunkban megtehetünk a takarékosság és a szenynyezés-csökkentés érdekében, az az esővízgyűjtés, az azzal történő öntözés, a különböző víztakarékossági berendezések felszerelése, valamint öko tisztítóés tisztálkodószerek használata. Ez utóbbiakra példa az ecet, a szódabikarbóna, a c i t r o m s a v, a mosószóda, és öblítéshez az illóolajok. Forrás: link2 Ökotisztítószerek használata mosószóda: mosás, tisztítás, mosogatás ecet: vízkőoldó, fertőtlenítő, zsírtalanító Forrás: link3 szódabikarbóna: szagtalanítás, lefolyótisztítás A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) kétszikű, cm magasra növő, terebélyes, ágas egyéves gyom. Közellenséggé vált a virágporának allergizáló hatása miatt. A parlagfű irtását folyamatosan kell végezni. A növényt virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést. A vegyszermentes irtás módjai Gyomlálás: Április végén már tömegesen láthatóak a növésben lévő növénykék. Ilyenkor kockázatmentesen irtható gyomlálással, kapálással. A virágzásban lévő, pollenjét már szóró növényt kézzel irtani tilos! Kaszálás: A környezetet és a költségeket is leginkább kímélő Forrás: link4 eljárás. A tömeges megjelenést követően egyből érdemes elvégezni ezt a műveletet, minél közelebb a talajhoz, gyökérnyaki szinten, így nem tud a növény újrahajtani. Ha a megjelenés után jóval később kaszálunk, az egyszeri munkavégzés nem vezet eredményre, az erőteljes oldalhajtás-képződés miatt ezt háromszor célszerű elvégezni. Ha a háromszori kaszálás nem valósítható meg, úgy az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb. Életlehetőségeinek csökkentése: Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, fűmagvetéssel, gyep telepítésével. Forrás: link5

4 Hulladékkezelés Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás komposztálással Szelektív hulladékgyujtés Tavasztól ősz végéig a zöld hulladék 30-40%-ban lehet jelen a háztartási szemétben. A kerttulajdonosok számára a komposztálás nem csak hulladékgazdálkodási szempontból kedvező, hanem lehetőség a növényeink, talajunk tápanyag-utánpótlására is. Az alábbi ún. hulladékpiramis mutatja be azokat a lépcsőket, melyek a hulladékok menynyiségét hivatottak csökkenteni. Legolcsóbb a megelőzés, míg a legtöbbe a hulladéklerakókon történő lerakás kerül. Egy lerakó létesítése 100 milliárd Ft nagyságrendű beruházás, vagyis a piramis alapja felé növekednek a költségek. Optimális a megelőzés, pl. nem veszünk csomagolóanyagot, hanem textilszatyrot viszünk a vásárláshoz. Az újrahasználatra példa a pet-palackokba történő növényültetés. Az újrahasznosítás legismertebb esete a papír- és a vasgyűjtés. Az égetés drága és környezetszennyező, mert a füstgázok a levegőt, az égetési maradékok a talajt terhelik. Legrosszabb a lerakás, mert ezzel az amúgy is fogyó földterületekből vesznek el véglegesen nagy szeleteket. A szelektív hulladékgyűjtéssel sokat tehetünk a hulladék lerakása ellen, és így lehetőség van az anyagcsoportok újrahasznosítására is. Az alábbiakban olvasható, hogy melyik hulladékot melyik színű szemétgyűjtő edénybe kell helyezni. Mi komposztálható? kerti hulladék: gaz, fű, nyesedék, lomb, konyhai hulladék: zöldség és gyümölcshéjak, haszonállatok trágyája (szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.), egyéb szerves hulladék: pamut, papír. Hogyan komposztáljunk? Keret helyének a kiválasztása: érintkezzen a földdel, árnyékos helyen legyen a kiszáradás megelőzése érdekében, és az aljára 10 cm-es rétegben aprított gally terítése fontos a szellőzés miatt. műanyag fehér üveg Aprítás: elhagyhatatlan a komposztálandó anyagok aprítása, mert így könnyebben és gyorsabban megy végbe a folyamat, illetve így a keretbe több anyag fér. Az ágakat, vastagabb növényszárakat, banánhéjat, káposztát stb. metszőollóval, vagy aprítógéppel aprítsuk fel. papír Színes üveg Nedvesítés: víz nélkül nincs komposztálódás. Fontos, hogy az anyag csak annyira legyen nedves, mint a kinyomott szivacs. Ha a markunkban összeszorítva víz folyik ki belőle, túl nedves. Ez száraz nedvszívó anyaggal (szalma, fűrészpor, karton és újságpapír, stb.) ellensúlyozható. A túlnedvesített komposzt rothadni kezd a korhadás helyett, mert a felesleges víz kiszorítja a részecskék közül a levegőt. Beoltás: istállótrágyával, korábban készült komposzttal, jó minőségű kerti talajjal induláskor érdemes elkeverni a komposztunkat, de ez nem feltétele a komposztálásnak. Klímaváltozás A keverés és átrakás elenged- Forrás: hetetlen a komposztálódáshoz, ugyanis ezáltal biztosítunk levegőt a lebontást végző mikroorganizmusok számára. Ilyenkor a komposzthalomról leszedjük a keretet, a halom mellé tesszük, majd vasvillával ide átrakjuk a megkeverendő anyagot. Ha szükséges, ilyenkor pótoljuk az elpárolgott vizet is öntözéssel. Minél többször forgatjuk, annál előbb lesz kész a komposztunk. Havonta legalább egyszer érdemes az átforgatást elvégezni. A klímaváltozás a klíma, az éghajlat tartós és jelentős mértékű változását jelenti helyi vagy globális szinten. Manapság már általánosan elfogadott tény, hogy a klímaváltozás egy létező dolog, és az is, hogy ennek felgyorsulása az ember környezetszennyező tevékenysége miatt történt. A leginkább környezetszennyező iparág az energiatermelés, az ipar, és a közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt. Az üvegházhatású gázok kibocsátását nagyban mérsékelhetjük, ha racionálisan közlekedünk. Lehetőség szerint használjunk minél többször tömegközlekedést, kerékpárt, rövidebb távolságokra a sétát. Ezzel nemcsak a környezetünk, hanem a magunk egészségéért is sokat tehetünk.

5 A tudatos vásárló 12 pontja (TVE nyomán) 1. A pénzeddel szavazol! A vásárlás a Te döntésed. 2. A szemét a legdrágább! Mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel! 3. Cetli! Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged! Ne hagyatkozz polctrükkökre! 4. Helyben! A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban! 5. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol! Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást! 6. Keresd az eredetit! Kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket! 7. Olvasd el a címkéket! Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz! 8. Erőszakmentes szépség! Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat! 9. Tartós használat! Kerüld az eldobható dolgokat! 10. Frisset! Friss, hazai idényzöldséget és gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett! Kis segédlet a fenntarthatóbb élethez Impresszum Kiadta a Gaja Környezetvédő Egyesület 2013-ban. Szerkesztő: Vadas Tímea Felelős kiadó, elnök: Varga Gábor Irodavezető: Gárdonyi László Design, kiadványszerkesztés: Gaja Környezetvédő Egyesület 8000 Székesfehérvár, Petőfi S. u. 5. (22) , (22) iroda@gajaegyesulet.hu Internetes források: link1 - link2 - link3 - link4 - link Helyi termékeket vegyél! Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat! Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 12. Nem mindegy! Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.