A ROMÁNIAI KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA SAJTÓNYILATKOZATA (fordítás román nyelvről)

Átírás

1 A ROMÁNIAI KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA SAJTÓNYILATKOZATA (fordítás román nyelvről) SAJTÓNYILATKOZAT amelyben a romániai katolikus püspökök Traian Băsescu államelnök támogatását kérik a hatályos Levéltári Törvény módosításához: A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia amelynek az összes római és görög szertartású katolikus főpásztor tagja december 14-én Traian Băsescu államelnökhöz fordult a Levéltári Törvény (1996/16-os számú törvény) módosítása ügyében. Értesülvén Románia Parlamentjének a Nemzeti Levéltári Törvény módosítását célzó határozatáról, a Katolikus Püspöki Konferencia megelégedéssel fogadta azon tényt, hogy az lehetőséget teremtene a kommunista uralom idején elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatására. A hatályos levéltári törvény változtatásáról szóló határozatokat a Képviselőház november 8-án szavazás során elfogadta. Ezt követően, de egyes politikusok, értelmiségiek és a Nemzeti Levéltár szakmai egyesületeinek a központi és helyi sajtóorgánumokban megjelent reakciói következtében is a Katolikus Püspöki Konferencia az államelnökhöz fordult, kérvén e törvényi változtatások ellenjegyzését. A katolikus főpásztorok történeti és jogi érvekkel is alátámasztották kérésüket, alaposan kifejtve ezen óhajuk megalapozottságát, amelynek gyakorlatba ültetése a többi történelmi egyház sérelmeit is orvosolná. A Katolikus Egyház főpásztorai a Romániai Katolikus Konferencia tagjai rámutatnak a kommunista uralomnak az 1948-ban kezdődő, majd az 50-es és 70-es években kiteljesedő azon jogtalan akcióira, amelyeknek során elkobozták, szétzilálták és részben megsemmisítették a Katolikus Egyház és ugyanúgy más felekezetek levéltárait is. Ugyan az 1989-es fordulat félreállította a kommunista hatalmat, de az általa okozott sérelmek egy részének gyakorlati és erkölcsi értelemben vett orvoslása máig várat magára. Egy ilyen sérelem a püspökségeinktől, szerzetes rendjeinktől, főesperességeinktől és plébániáinktól elkobzott levéltárak ügye is. Sem az évi 16-os törvény sem az utólagos módosításai nem építették be szövegükbe az annyira óhajtott jogi és erkölcsi, javító szándékú elemeket, így tovább görgetve a kommunista hatalom által okozott túlkapások következményeit. Ezen okokból kifolyóan a Katolikus Egyház főpapjai mélységes felháborodásuknak adnak hangot egyes személyek és intézmények, egyesületek részéről megfogalmazott és a sajtóban is megjelent rágalmakkal és vádakkal kapcsolatban, azokat határozottan elutasítják és felkérik az ország államelnökét, hogy írja alá a Képviselőház november 8-án elfogadott módosító javaslatait, azoknak eredeti formájában. A Romániai Katolikus Egyház a Romániai Görög Katolikus és Római Katolikus Egyházak nevében kifejezi reményét, hogy ezen erkölcsi tartalmú és kulturális javait érintő kérése számára előnyös módon nyer elintézést. Románia szellemi és kulturális fejlődéséhez döntő mértékben hozzá járuló Romániai Katolikus Egyház egy olyan törvényi keret megalkotását óhajtja, amely elismeri azon természetes jogát, hogy történelmi múltját önállóan őrizze és hasznosítsa. Az egyházi levéltárak már a középkor

2 óta kötelező módon léteztek és léteznek minden egyházmegyénkben és esperességünkben, amely egy felbecsülhetelen szellemi öröksége nem csak Egyházunknak de az egész országunknak is. Az elkobzott egyházi levéltárak visszaszolgáltatását megengedő jogi keret megteremtése Egyházunk egyik legfőbb óhaja, az igazságosság és a demokrácia próbaköve, a Katolikus Egyháznak Románia történelmében és kultúrájában betöltött szerepének elismerése. Melléklet: A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia december 14-én keltezett nyílt levele, amelyben Románia államelnökéhez, Traian Băsescu-hoz fordultak és amelyet az Államelnöki Hivatal 260 / számmal iktatott. Eduard-Mihai Coşa, a konferencia főtitkára

3 Traian Băsescu Úrnak Románia Államelnökének Bukarest A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia tagjai: Lucian Mureşan érsek Gyulafehérvári és Fogarasi (Balázsfalvi) Görög Katolikus Érsekség, Ioan Robu érsek és metropolita Bukaresti Római Katolikus Érsekség, Jakubinyi György érsek és örmény katolikus ordinárius Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Florin Crihălmeanu püspök Kolozsvár-Szamosújvári Görög Katolikus Püspökség, Martin Roos püspök Temesvári Római Katolikus Püspökség, Alexandru Mesian püspök Lugosi Görög Katolikus Püspökség, Böcskei László püspök Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, Virgil Bercea püspök Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség, Schönberger Jenő püspök Szatmári Római Katolikus Püspökség, Vasile Bizău püspök Máramarosi (Nagybányai) Görög Katolikus Püspökség, Petru Ghergel püspök Jászvásári Római Katolikus Püspökség, Mihai Frăţilă püspökhelyettes, bukarest helynök Bukaresti Görög Katolikus Helynökség, mint a hazai görög és római katolikus egyházmegyék főpásztorai ezúton fordulunk Önhöz a kommunista uralom idején államosított egyházi levéltáraink ügyében, amellyel kapcsolatban módosítások fogalmazódtak meg az évi 16-os számú levéltári törvény szövegében és amely módosításokat a Képviselőház november 8-i ülésén, szavazás során elfogadott. Elemezvén egyes politikusoknak a közelmúltban elhangzott kijelentéseit, továbbá a Románia Nemzeti Levéltára dolgozóinak szakmai szervezete által közzétett nyilatkozatok és dokumentumok tartalmát, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mélységes felháborodásuknak adnak hangot ezen nyilatkozatok tartalma miatt, annál is inkább mert a nyilatkozatok tárgya az Egyházak azon történeti-művelődési javaira, levéltáraira vonatkozik, amelyeket évszázados fennálásuk során halmozott fel és amelyeket erőszakos módon államosított az előző államhatalom. Úgy véljük, hogy az előterjesztett törvénymódosításnak nem volt célja és egy pillanatig sem célja a Román Állam egységének az aláaknázása, ahogyan azt az említett rosszindulatú és tendenciózus nyilatkozatok sugallták. Egy a kommunista, ateista hatalom túlkapásainak orvoslását megcélzó törvényjavaslatot olyannak megbélyegezni és beállítani mint amely a Román Állam és a Nemzeti Levéltár létezése ellen irányulna, túlzott és tendenciózus próbálkozás. E nyilatkozatokat helytelenítjük és teljes mértékben elhatárolódunk a tartalmuktól, azokkal nem értünk egyet. A Romániai Katolikus Egyház mindkét rítusú és az összes nyelvet követő tagja mindenek előtt az Egyetemes Katolikus Egyház része és nem tartozik valamely etnikai vagy nyelvi többséghez vagy kisebbséghez. Ezért a Katolikus Egyházat nem lehet a magyarok vagy románok vagy bármely más kisebbség egyházaként megbélyegezni, annak hivatása a kánonokban meghatározott misszió teljesítése bármely földrajzi térség híveivel szemben, függetlenül azok etnikai hovatartozásától. Ebben az értelemben egyes politikusoknak a kijelentései, amelyek erőltetik a levéltári törvénymódosítás etnikai

4 vonatkozását egyértelműen tendenciózusak, sőt diszkriminálják a különböző etnikumokhoz tartozó katolikusokat. Amint Ön is jól tudja, hazánkban a Görög Katolikus és a Római Katolikus Egyházak a Keleti Egyházak Törvénykönyve (Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium, CCEO), illetve az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici, CIC) alapján működnek. Mindkét törvénykönyvet elismeri a vallásszabadságot szavatoló és az egyházak működését szabályozó évi október 1-én hozott 1218-as számú Kormányhatározat, az Alkotmány 49. és 108. paragrafusa, továbbá a évi 489-es számú törvény 2. és 3. bekezdései alapján. Ezen szabályozások előírják az egyházmegyei és esperességi levéltárak létezését és működtetését. A Görög Katolikus Egyház tekintetében a CCEO számú kánonjai, a Római Katolikus Egyház tekintetében a CIC számú kánonjai relevánsak a kérdés tekintetében. Előírásaik alapján kötelező módon léteznie és működnie kell egy egy saját levéltárnak minden egyházmegyében és esperességben. Felvetődött az egyházi anyakönyvek görög és római katolikus keresztelési, házassági és halotti plébániai anyakönyvek kérdése is, amely anyakönyvek szerves tartozékai az említett egyházi levéltáraknak és amely anyakönyveket az évi 153-as számú államelnöki határozat alapján államosítottak. Az egyházi anyakönyveket a kommunista hatalom lakosságnyílvántartó (civil anyakönyvek) dokumentumokként kezelte, így azokat többnyire a helyi néptanácsok vették át ben az államosítási akciót megismételték, így végül az összes egyházi anyakönyvet államosították, legtöbb esetben a legfrissebbeket is, az 1950-es évvel bezáródóan. Felhívnánk a figyelmet arra a tényre, hogy a Katolikus Egyházban a 16. századtól kezdve egészen pontosan a Trienti Zsinat ( ) határozatai óta kötelező módon minden plébánián vezetni kellett a keresztelési, házassági és halotti anyakönyveket. Ez a kötelezettség a Katolikus Egyház összes rítusának összes plébániájára, a világon mindenütt érvényes volt. Erdélyben, a Bánságban és Bukovinában az egyházi anyakönyvek vezetése jóval a Habsburg berendezkedés előtt is gyakorlat volt, és ez a gyakorlat az összes többi itteni felekezet esetében is fennállt. Az erdélyi és bánsági Ortodox Egyház a karlovici metropoliták fennhatósága alatt 1727-ben hozta be egységesen és kötelező módon az anyakönyvek vezetését (Moise Petrovici metropolita idején). E normákat, e kötelezettségeket az Egyház állította fel és hozta gyakorlatba kifejezetten a kánoni törvények előírásai alapján. Az állami, világi adminisztráció jóval később, a 19. század végén indította el az anyakönyvezési gyakorlatot (civil, világi anyakönyvezés) és ez része volt az állam egyház szétválasztásnak, illetve az állami adminisztráció fejlődésének. Az egyházi anyakönyvek a felekezeti hovatartozást rögzítik, a katolikus keresztény keresztségét, az egyházi házasságot és a pap jelenlétében történt eltemetését, nem pedig az állampolgári minőségét. Az egyházi anyakönyvvezetés célja egészen más mint a világi anyakönyvezésé, még ha formailag hasonlítanak is. A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia tagjai úgy vélik itt az ideje, hogy az állam a katolikus és az összes többi felekezeti egyházi levéltár létezését, működését és a levéltári fondok egységét elismerje és garantálja, ugyanúgy mint ahogyan az a többi európai államban történik, hiszen modern és demokratikus Romániában élünk. Az egyházi levéltárak működésének és az elkobzott levéltári egységek visszaszolgáltatásának

5 alapjául Románia Alkotmányának 6. paragrafusa, az identitás megőrzéséhez való jog, a 29. paragrafusa, a szabad gondolkodáshoz, véleményhez és vallási meggyőződéshez való jog és a 31. paragrafusa, az információhoz való jog kell álljon. Éppen ezeknek alapján a Román Állam, az évi 16-os törvényt érintő módosító javaslatok jóváhagyása által, amelyek lehetővé tennék a plébániai, esperesi és egyházmegyei levéltárak visszaszolgáltatását minden felekezet számára, egy számára megtisztelő kötelességet teljesítene, a megfelelő törvényi háttérrel, minden felekezetnek visszajuttatván történelmi múltjának egy részét, amelytől erőszakos úton megfosztotta az elmúlt rendszer. E tények fényében, kérjük óhajaink jóindulatú kezelését és e morális, javító szándékú kérdés számunkra előnyös megoldását, mely egyértelműen a kommunista múlt elítélésének, a jog és az igazság szellemében az elmúlt két évtized során meghozott javító szándékú cselekedetek láncolatába tartozna. Kérésünk megértésének és számunkra előnyös megoldásának reményében, keresztényi támogatásunkról biztosítjuk Bukarest, december 12-én Lucian Mureşan érsek Gyulafehérvári és Fogarasi (Balázsfalvi) Görög Katolikus Érsekség elnök Dr. Ioan Robu érsek és metropolita Bukaresti Római Katolikus Érsekség alelnök Martin Roos püspök az Egyházi Kulturális Javak Bizottságának megbízottja