4. előadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
|
|
- Sára Dudás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. előadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
2 KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlő): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Köbös rendszerbe tartozó kristályok. Anizotrópia (irányok szerint nem egyenlő): a fizikai sajátságok függnek az iránytól. Az összes többi kristályrendszerbe tartozó kristályok. 1/ Triklin, monoklin és rombos: a tér mindhárom irányában eltérőek (háromtengelyű ellipszoid). 2/ Főtengelyes rendszerek: a melléktengelyek irányában megegyeznek, a főtengely és a melléktengelyek között folyamatosan változnak (rotációs ellipszoid). 3/ Köbös rendszerben: a tér minden irányában azonosak (gömb)
3 SŰRŰSÉG A sűrűség térfogategységben foglalt tömegmennyiség. = m/v (g/cm 3 ). Nem irányfüggő (skaláris) sajátság. A sűrűség a kristályokat alkotó atomok, ionok tömegétől, a rácsszerkezeti elrendezéstől, a kristályszerkezettől függ. A sűrűség meghatározásának nagy jelentősége van a drágaköveknél, jelentős tényező bizonyos ásványok dúsulásánál. izomorf ásványok sűrűségértékeinek változása a kation tömegének függvényében aragonit CaCO 3 40,08 2,94 strontianit SrCO 3 87,62 3,78 witherit BaCO 3 137,34 4,31 cerusszit PbCO 3 207,19 6,58 polimorf ásványok sűrűségértékei gyémánt 3,52 grafit 2,23 -kvarc 2,65 -kvarc 2,53 coesit 3,01 stishovit 4,30
4 SŰRŰSÉG
5 MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK Minden kristályos anyag rugalmasnak tekinthető egy határig (ez a deformáló erők nagyságától és a kristályos anyag sajátságaitól függ). Plasztikus deformáció: a deformáló erő hatására létrejövő maradandó alakváltozás, melynek során a kristályok folytonossági összefüggései megmaradnak. A kristályok plaszticitása (képlékenysége) két elemi folyamatra vezethető vissza: mechanikai transzláció (párhuzamos elmozdulás) és mechanikai ikerképződés (ikersiklatás). gipsz plaszticitása kősó plaszticitása (sódóm képződése
6 MECHANIKAI TRANSZLÁCIÓ A rugalmas alakváltozás határát meghaladó erő hatására plasztikus deformáció jön létre. A rácsrészek meghatározott síkok mentén párhuzamosan elmozdulnak. A transzláció síkját és irányát a kristályrács felépítése szabja meg. jég antimonit kősó
7 MECHANIKAI IKERKÉPZŐDÉS Ikerkristályok kialakulása mechanikai behatásra (kalcit ikersiklatása). Mivel a siklatás a kristályrács síkjaihoz képest szimmetrikusan történik, ikerkristály (nyomási iker) jön létre. Nyomási ikrek esetén gyakori a poliszintetikus ikerképződés poliszintetikus kalcitkristályok márványban
8 HASADÁS Ha mechanikai behatásra (pl. ütés, nyomás) kristálytani irányoktól függő, meghatározott síkok mentén, önálló részekre esik szét a kristály, hasadásról beszélünk. A hasadás közvetlen összefüggésben van a kristályszerkezettel. A hasadáskor keletkező sík neve: hasadási lap. Csak térrácsszerkezettel rendelkező kristályos anyagnak lehet hasadása! romboéderes hasadás (kalcit)
9 KRISTÁLYSZERKEZET és HASADÁS KAPCSOLATA kalcit kősó
10
11 HASADÁS A hasadási lap minősége szerint lehet: kitűnő (jól tükröző lapok: csillámok, gipsz) jó (gyengébben tükröző hasadási lapok: földpátok, barit, amfibolok) rossz (nyomokban vagy nem észlelhető hasadási lap, turmalinok, gránátok, kvarc) kitűnő (csillámok) jó (amfibolok) rossz (kvarc)
12 TÖRÉS Ha mechanikai behatásra kristálytani irányoktól függetlenül egyenetlen felületek mentén esik szét a kristály, törésről beszélünk. A töréskor keletkező szabálytalan felület a törési felület. A törési felület lehet: sima (többé-kevésbé sík felület) egyenetlen (szabálytalan felület) kagylós (a kagyló héjához hasonlóan ívelt felület) földes (porszerű, morzsalékos a felület). a hasadás és törés közötti különbség opál kagylós törése
13 KEMÉNYSÉG A keménység az az ellenállóképesség, melyet a kristály a mechanikai behatásokkal szemben kifejt. Irányfüggő sajátság. A keménység a rácsszerkezettől, a rácsban lévő kationok és anionok nagyságától, elrendezésétől, a rácstömöttségtől, illetve a kémiai kötésektől függ (gyenge kötések kisebb keménység). Mohs-féle karcolási keménységi skála.
14 KEMÉNYSÉG A Mohs-féle skála relatív keménységet mutat, viszont terepen könnyen használható. Objektív mérést csiszolással, fúrással lehet mérni (pl. Vickersféle keménység).
15 TERMIKUS TULAJDONSÁGOK A kristályok termikus viselkedése vektoriális sajátság. A hővezetés függ a kristályrácstól, a tömegpontokkal sűrűbben terhelt irányokban jobb (grafit, csillámok példája). A hővezetés anizotrópiája az oka a kőzetek fizikai mállásának. A kristályok olvadáspontja nagymértékben függ a kristályrácsban lévő kötőerőktől. Csak azoknak a kristályoknak van határozott olvadáspontjuk, melyeknek az összetétele olvadékban is ugyanaz, mint szilárd halmazállapotban. Az izomorf elegykristályoknak nincs határozott olvadáspontjuk. A kristályvizet tartalmazó ásványok hevítésre elveszítik víztartalmukat. A szulfidok kéntartalmukat, míg a karbonátok hevítése közben széndioxid szabadul föl. Egyes ásványok hevítése közben hő szabadul föl (exoterm folyamat), másoknál hő nyelődhet el (endoterm folyamat). Termoanalitika hőváltozások precíz rögzítése
16 MÁGNESES TULAJDONSÁGOK A mágnesesség vektoriális sajátság, tehát irányfüggő. A mágneses szuszceptibilitást ( ) alapul véve - ami = M/H, ahol M a mágneses momentum, H a mágneses térerő - a kristályokat három csoportba soroljuk: diamágneses kristályok: 0. Ezeket a mágnes taszítja (kősó, kalcit, réz, jég). Nem mágnesezhetők. paramágneses kristályok: 0. Ezeket a mágnes vonzza, átmenetileg mágnesezhetők (sziderit, ilmenit, hematit). ferromágneses kristályok: 0. Ezek maguk is aktív mágnesek (pl. magnetit = mágnesvaskő). Mágneses domének szabálytalan és szabályos elrendeződése (utóbbi eset mágneses tér hatására jön létre) ferromágneses kristályban
17
18 ELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK Az elektromosságot a fémrácsú kristályok jól vezetik a szabadon mozgó elektronok révén. Vezetőképességük magasabb hőmérsékleten azonban csökken. Ezek a vezetők. Azok a kristályok, melyek (a fémekkel ellentétben), abszolút 0 fok körül szigetelők, a hőmérséklet emelkedésével pedig rohamosan növekvő vezetőképességre tesznek szert, a félvezetők (galenit, kuprit, Si, Ge). Az atomrácsú és molekularácsú kristályok rosszul vezetik, vagy nem vezetik az elektromosságot (tehát szigetelők). Az ionrácsú kristályok nem vezetik az elektromosságot, azonban olvadékukban vagy oldatukban vezetők.
19 TERMOELEKTROMOSSÁG Ha két, egymással érintkező fém vagy félvezető szabad végét fémdróttal összekötjük és az érintkezési helyet hevítjük, a dróton elektromos áram halad át. Termoelem előállítható fémekből és bizonyos szulfidokból. + PIROELEKTROMOSSÁG Olyan nem vezető, szimmetriaközpont nélküli kristályok mutatnak ilyen sajátságot, melyeknek egy poláros szimmetriatengelyük van. Ha a turmalin kristályait hevítjük, a poláros főtengely egyik végén pozitív, a másik végén negatív elektromos töltést nyer. -
20 PIEZOELEKTROMOSSÁG Szimmetriaközponttal nem rendelkező kristályok határfelületein, a kristály megfelelő deformálásakor ellentétes előjelű töltések lépnek föl. A kvarckristályok esetén az egyik poláros melléktengelyre merőlegesen kivágott lemezre, ha a poláros melléktengely irányában nyomást gyakorolunk, a lemez egyik lapján pozitív, másik lapján negatív elektromos töltést nyer (a kvarcóra elve).
21 RADIOAKTÍV TULAJDONSÁGOK Radioaktív tulajdonságokat egyrészt a radioaktív elemeket tartalmazó ásványok mutatnak (kb. 400 ásvány), másrészt azok, melyek szerkezetébe kis mennyiségben beépülhet radioaktív elem (főként urán és tórium). A radioaktív sugárzás azonban roncsolja a kristályszerkezetet. Metamikt átalakulás: a kristályszerkezet bomlásnak indul, idővel teljesen megsemmisül. Ezt pl. a kristály sötétedése jelezheti. Metamikt átalakulás cirkon-kristályban radioaktív sugárzás hatására
22 Pleokroós udvar: a kristály körül körkörös elszíneződés látható. Cirkon-kristály biotitban A kristályok (egyúttal magának a kőzet) képződési korának meghatározása: radiometrikus kormeghatározás az izotópok mennyiségének a mérése alapján, radiometrikus kormeghatározás a metamikt átalakulás nagysága alapján (hasadvány-nyom kormeghatározás)
23 KRISTÁLYOK A FÉNYBEN Mi történik, ha fény jut a kristály felszínére? visszaverődik (ez okozza a kristályok fényét) megtörik, szétszóródik (ez okozza részben a kristályok színét) áthalad rajta, vagy elnyelődik (ez határozza meg az átlátszóságot és részben a színt).
24 KRISTÁLYOK A FÉNYBEN: TÖRÉSMUTATÓ Valamely anyag törésmutatója egyenlő a fény közegbeli sebességének reciprokával: n = 1/v. Azok az ásványok, melyek törésmutatója 1,5 alatti gyenge, amelyeké 1,5 1,75 között van közepes, amelyeké 1,75 fölött van erős fénytörésűek (a gyémánté 2,42). A törésmutató fontos anyagi állandó. Optikailag izotróp közegben a törésmutató minden irányban azonos (köbös rendszerű ásványok). Optikailag anizotróp közegben eltérően viselkednek a főtengelyes rendszerekben, illetve a triklin, monoklin és rombos rendszerekben kristályosodó ásványok.
25 FÉNY TERJEDÉSE KRISTÁLYOKBAN A fény izotróp és anizotróp közegben eltérően viselkedik. Izotróp anyagokban a fény hullámfelülete mindig gömb, míg anizotróp anyagokban bizonyos irányokat kivéve ellipszoid. Kalcit esetén minden irányban két hullámfelület halad, ez a kettőstörés jelensége. A két hullámfelület egyike gömb, a másik ellipszoid. A kettőstörés esetén a beeső fénysugár két sugárra bomlik, egyik a rendes (ordinárius) sugár, másik a rendkívüli (extraordinárius) sugár. kettőstörés elve kalcit kettőstörése
26 ÁSVÁNYTANI MIKROSZKÓP A forgatható tárgyasztalra helyezett vékonycsiszolatot (kb. 0,03 mm vastagságú ásványlemez), áteső, poláros fényben vizsgálunk. A polarizátorral (4) előállított poláros fény áthalad a vékonycsiszolaton, az objektíven (8), majd az analizátoron (9), végül az okuláron (1) át a szemünkbe jut. Ha az analizátort a polarizátorral azonos helyzetbe iktatjuk a fény útjába (párhuzamos nikol állás), és a tárgyasztal üres, a látótér világos marad. Ha az analizátort a polarizátorhoz képest 90 fokkal elfordítjuk (keresztezett nikol állás), az analizátorból nem lép ki fény, mert az e sugár úgy viselkedik mint o sugár, és teljes visszaverődést szenved.
27 Vékonycsiszolat készítése
28 A KRISTÁLYOK FÉNYE A kristályok fénye fényvisszaverődési képességüktől (R) függ. A kristályok fénye legjobban akkor érvényesül, ha a felület sima (kristálylapok, jó hasadási lapok, vagy polírozási felszín). A visszavert fény erőssége szerint vannak: erősen fénylő, kevésbé fénylő és fénytelen (matt) ásványok. A visszavert fény sajátságai szerint: fémfényű (R nagy), félig fémfényű (R közepes) és nem fémfényű (R általában kicsi, de lehet nagy is). A nem fémfényűek lehetnek: gyémántfényű, üvegfényű, zsírfényű, viasz-gyantafényű, gyöngyházfényű, selyemfényű. üvegfény fémfény
29 A KRISTÁLYOK ÁTLÁTSZÓSÁGA A kristályok átlátszósága attól függ, hogy milyen mértékben engedik át a fényt. Az átlátszóság szempontjából a legfontosabb fogalmak: átlátszó: ha a fény legnagyobb részét átengedi. áttetsző: ha a fényt csak részben engedi át. átlátszatlan: ha a fényt nem engedi át. Az átlátszatlan ásványok egy része csak makroszkóposan így viselkedik, de vékony lemezei áttetszőek lehetnek. Másoknál a vékony lemezkék is átlátszatlanok, ezek az opak ásványok.
30 A KRISTÁLYOK SZÍNE A kristályok színét fizikai szempontból a szelektív abszorpció (a fehér fény komponenseinek eltérő elnyelése) okozza. Ha a fehér fény minden hullámhossza áthalad a kristályon akkor színtelen. Ha a fehér fény minden hullámhosszát elnyeli, nincs fényátbocsátás, fekete színű. Ha a különböző hullámhosszúságú komponenseket nem egyenlő mértékben nyeli el, akkor szelektív abszorpció áll fönn. Ilyenkor az elnyelt komponensek kiegészítő színeit észleljük. rubin abszorpciós spektruma
31 A KRISTÁLYOK SZÍN- és FÉNYJÁTÉKA A kristályok színét a fénytörés és fényszóródás is befolyásolhatja. macskaszemhatás (finom szálas kristályoknál ismert) csillaghatás (orientáltan elhelyezkedő zárványok okozzák) labradorizálás, holdfényhatás (szételegyedési lemezek általi interferenciaszínek okozzák) csillogás (kristálylappal párhuzamosan elhelyezkedett csillám- vagy hematit-pikkelyek okozzák) irizálás (felületi filmszerű bevonatként jelentkezik) macskaszem (kvarc) csillagrubin labradorit holdkő
32 A KRISTÁLYOK CSOPORTOSÍTÁSA SZÍNÜK ALAPJÁN Idiokrómás (sajátszínű) kristályok Színes kristályok: színük általában csak árnyalatokban különbözik és kémiai alkotóik elektronszerkezetére vezethető vissza: rézionok zöld vagy kék színt, a vasionok zöld vagy barna színt okoznak. Színtelen kristályok: kémiailag tiszta, rácshibáktól, zárványoktól, szételegyedésektől mentes állapotban színtelenek (kvarc, gyémánt, földpátok).
33 A KRISTÁLYOK CSOPORTOSÍTÁSA SZÍNÜK ALAPJÁN Allokrómás (idegen színű vagy színezett) kristályok: nyomelemek, zárványok vagy rácshibák okozzák az eredetileg színtelen kristályok színét. A berill példája.
34 AZ ÁSVÁNYOK PORSZÍNE Az idiokrómás és allokrómás ásványok megkülönböztethetők a poruk színe alapján. Amíg az idiokrómás kristályok színe hasonló a porának színéhez (csak világosabb árnyalatú), addig az allokrómás kristályok porszíne mindig fehér, tehát nem mutatja a kristály eredeti színét. Az ásványok porának ismerete jól felhasználható az azonosításukhoz. Cinnabarit Goethit Az idiokrómás ásványok porát festékek előállításához használják.
35 PLEOKROIZMUS (TÖBBSZÍNŰSÉG) A szín vektoriális sajátság. Egyes kristályoknak azt a jellegzetességét, hogy különböző irányokból más hullámhosszúságú fényt abszorbeálnak, és így iránytól függően más színt mutatnak pleokroizmusnak nevezzük. Ez a jelenség a legtöbb ásvány esetében csak vékonycsiszolatban figyelhető meg. Azokat az irányokat, melyekben a színeltérés a legnagyobb, abszorpciós tengelynek nevezzük. Zoisitkristály színe 3 irányból Zoisit-kristály színe 3 irányból
36 PLEOKROIZMUS (TÖBBSZÍNŰSÉG) Vékonycsiszolati fotók piroxén biotit
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
Részletesebben7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK
7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.
Részletesebben4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben
RészletesebbenKristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06.
Kristályok optikai tulajdonságai Debrecen, 2018. december 06. A kristályok fizikai tulajdonságai Anizotrópia - kristályos anyagokban az egyes irányokban az eltérő rácspontsűrűség miatt a fizikai tulajdonságaik
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 18 KRISTÁLYFIZIkA XVIII. OPTIKAI TULAJDONsÁGOK 1. OPTIKAI sajátságok FEHÉR FÉNYBEN A fény olyan elektromágneses sugárzás, mely különböző hullámhosszúságú komponensekből
Részletesebben1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?
1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amiből fémet nyerhetünk ki b. kőzet, amiből fémet nyerhetünk ki c. kőzet, amiből gazdaságosan fémet nyerhetünk
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös
RészletesebbenÁsvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan
Ásvány- és kőzettan Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű része kb. 4000
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
RészletesebbenAlmandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder
Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós
Részletesebben3. előadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. előadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI Atom- és ionrádiusz Koordináció: az atomok/ionok elrendezési módja egy centrális atom/ion körül. Koordinációs szám: egy atom/ion közvetlen szomszédjainak száma. A legfontosabb
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
RészletesebbenTesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
RészletesebbenÁsvány- és kzettan. Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei. Bidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásvány- és kzettan Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg (a Hold és más égitestek) szilárd, homogén, természetes
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
Részletesebben5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerű és összetett anionok által
Részletesebben3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan építıelemei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és
Részletesebben6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben főleg ionos kötés érvényesül. Az összetett oxidokban két vagy több kation
RészletesebbenKristálytan III. rész
1 Kristálytan III. rész elsősorban Koch Sándor és Sztrókay Kálmán: Ásványtan I. (Budapest 1967) című tankönyvéből és Székyné Fux Vilma: Kristálytan című egyetemi jegyzetéből (Budapest 1992) szkennelt és
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
RészletesebbenOptika Gröller BMF Kandó MTI
Optika Gröller BMF Kandó MTI Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Optika Gröller BMF Kandó MTI Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása
Részletesebben5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
RészletesebbenN I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:
N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
Részletesebben7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben fıleg ionos kötés érvényesül. A koordinációt tekintve a nagy koordinációs
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 14 KRISTÁLYkÉMIA XIV. KRIsTÁLYsZERKEZETEK, KRIsTÁLYRÁCsOK 1. A KRIsTÁLYRÁCsOK főbb TÍPUsAI Az atomok, ionok és molekulák fentiekben tárgyalt megszabott elrendeződését
Részletesebben2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)
2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia) KRISTÁLY FOGALOM A MÚLTBAN Ókorban: jég (= krüsztallosz), a színtelen
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenBevezetés az anyagtudományba III. előadás
Bevezetés az anyagtudományba III. előadás 2010. február 18. Kristályos és s nem-krist kristályos anyagok A kristályos anyag atomjainak elrendeződése sok atomnyi távolságig, a tér mindhárom irányában periodikusan
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 9 KRISTÁLYTAN IX. A KRIsTÁLYOK CsOPORTOsÍTÁsA A szimmetriaelemek ALAPJÁN 1. A HÉT KRIsTÁLYRENDsZER Mint az előzőekben már láthattuk, a hét primitív elemi cella
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
Részletesebben13. Előadás. A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a. Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
13. Előadás Polarizáció és anizotrópia A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a sugár polarizációs állapotát Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk: Polarizálatlan Lineáris
RészletesebbenOptikai alapfogalmak. Az elektromágneses spektrum. n = c vákuum /c közeg. Fény: transzverzális elektromágneses hullám. (n 1 n 2 ) 2 R= (n 1 + n 2 ) 2
Optikai alapfogalmak Az anyag és s a fény f kölcsk lcsönhatása Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés, polarizáció Elnyelés, abszorpció,
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
Részletesebben8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok
8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok Csoport- (szoro-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká fűződhetnek össze.
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
Részletesebben- 33 - < Az ásványokról
- 33 - < SZAKTÁRGYAK Soós Károlynéi Az ásványokról Mlllnsr Tivadari "Az ásványok színs" címtf cikkének /Természet Világa 1977. I.szám/ olvasása indított arra, hogy néhány gondolatot írjak az ásványok keletkezéséről,
Részletesebben3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atom- és ionrádiusz Koordináció: az atomok/ionok elrendezési módja egy centrális atom/ion körül. Koordinációs szám: egy atom/ion közvetlen
Részletesebben6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK POLIMORFIA ( több alakúság ) Azokat az ásványokat nevezzük polimorfoknak, melyek azonos kémiai összetétellel, de kettı vagy többféle kristályszerkezettel (ennek megfelelıen
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Részletesebben5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerő és összetett anionok által
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális
RészletesebbenTörökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le
Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
RészletesebbenÁsványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.
Ásványok Az ásványok a kőzetek építő elemei. Az ásványok örzik a kőzetek keletkezési történetét, továbbá meghatározzák a fizikai és kémiai jellemvonásaikat 1 Minden ásványt jellemez egy sajátos - összetétel
RészletesebbenCsódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenOptika Gröller BMF Kandó MTI
Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés, polarizáció
RészletesebbenX. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata
X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
RészletesebbenÁSVÁNY-KŐZETTAN Előadás
ÁSVÁNY-KŐZETTAN Előadás Földrajz BSc I. évfolyam Dr. Benkó Zsolt benko.zsolt@ttk.nyme.hu Geológia Geográfia Ásványtan Kőzettan Őslénytan Szerkezetföldtan Szedimentológia Nyersanyagkutatás stb. Általános
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2017/18-es tanév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2017/18-es tanév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül, valamint egy számolási feladatot az év közben
RészletesebbenElektrooptikai effektus
Elektrooptikai effektus Alapelv: A Pockels effektus az a jelenség, amikor egy eredendően kettőstörő anyag kettőstörő tulajdonsága megváltozik az alkalmazott elektromos tér hatására, és a változás lineáris
RészletesebbenVisszaverődés. Optikai alapfogalmak. Az elektromágneses spektrum. Az anyag és a fény kölcsönhatása. n = c vákuum /c közeg
Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása Visszaverődés Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés,
RészletesebbenAz anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenFÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?
FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb
RészletesebbenAmerican Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)
Szilárdtestek Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű) csavart alakzatok (spirál, tórusz, stb.) egyatomos vastagságú sík, grafén (0001) Amorf (atomok geometriai rend nélkül)
Részletesebben1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.
1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG
ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG A) változat Név:... osztály:... 1. Milyen töltésű a proton? 2. Egészítsd ki a következő mondatot! Az azonos elektromos töltések... egymást. 3. A PVC-rudat megdörzsöltük egy
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenFény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika
Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenOPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István
Ma sok mindenre fény derül! / alapjai/ Dr. Seres István Legkisebb idő Fermat elve A fény a legrövidebb idejű pályán mozog. I. következmény: A fény a homogén közegben egyenes vonalban terjed t s c minimális,
RészletesebbenA fény visszaverődése
I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenÁbragyűjtemény levelező hallgatók számára
Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
RészletesebbenMiért használjuk? Ásványok keresztezett nikolnál
Ásványok keresztezett nikolnál Miért használjuk? Ásványmeghatározás (nem találgatás) Kızettípus meghatározása Kristályosodási sorrend meghatározása Deformációtörténet Kızetelváltozások jellemzése Élvezetes,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek
Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai
RészletesebbenMúzeumpedagógiai feladat. Látogatás az ELTE Ásványtárában
Múzeumpedagógiai feladat Látogatás az ELTE Ásványtárában A feladatlapot összeállította: Csintalan Lilian, 2013 Az ELTE Ásványtárába (Budapest, 1117, Pázmány Péter sétány 1/C.) tervezett tárlatvezetést
RészletesebbenKristályos szilárd anyagok
Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök
RészletesebbenOPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István
OPT TIKA Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám r S S = r E r H Seres István 2 http://fft.szie.hu Elektromágneses spektrum c = λf Elnevezés Hullámhossz Frekvencia Váltóáram > 3000 km < 100 Hz
RészletesebbenAz ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel
Részletesebben1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió
1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK
ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK Elıadó: Szakáll Sándor Gyakorlatvezetık: Mádai Ferenc, Mádai Viktor, Szakáll Sándor Ásvány- és Kızettani Tanszék Tel.: 565-111 / 1211 E-mail: askszs@uni-miskolc.hu
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenCirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár
Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár Tudományos és múzeumi Állandó kiállításunkon megtekinthetők az egyik legidősebb földi ásvány, egy cirkonkristály Nyugat- Ausztráliából származó kortársai.
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenTÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Szakirodalomból szerkesztette: Varga József 1 2. A FÉNY A külvilágról elsősorban úgy veszünk tudomást, hogy látjuk a környező tárgyakat, azok mozgását, a természet
RészletesebbenReális kristályok, rácshibák. Anyagtudomány gyakorlat 2006/2007 I.félév Gépész BSC
Reális kristályok, rácshibák Anyagtudomány gyakorlat 2006/2007 I.félév Gépész BSC Valódi, reális kristályok Reális rács rendezetlenségeket, rácshibákat tartalmaz Az anyagok tulajdonságainak bizonyos csoportja
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 7 KRISTÁLYTAN VII. A KRIsTÁLYOK szimmetriája 1. BEVEZETÉs Az elemi cella és ebből eredően a térrácsnak a szimmetriáját a kristályok esetében az atomok, ionok
Részletesebben