Visszterhes vagyonátruházási illeték elmélete és gyakorlata

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Visszterhes vagyonátruházási illeték elmélete és gyakorlata TDK dolgozat Konzulens: dr. Varga Zoltán Egyetemi tanársegéd Készítette: Nagy Kinga (K1FLAM) Levelező tagozatos hallgató Miskolc 2011.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok Történeti áttekintés Az illetéktörvény Visszterhes vagyonátruházási illeték A visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének alakulása Január 01-től napjainkig Az eredet A változások I A 3/1995. (II. 17.) számú AB határozat Változások II Feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke Közös tulajdon megszüntetése esetén fizetendő illeték Házastársi vagyonközösség megosztása Házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződések Gazdasági válsággal összefüggő módosítások A cserepótló vétel kedvezménye Szerződés felbontás Forgalmi érték A fizetési meghagyás Vagyoni értékű jog Összefoglalás Jogszabályjegyzék Felhasznált irodalom

3 1. Bevezető gondolatok Az adózás olyan, mint a libatépés, annak tudománya, hogyan lehet a legtöbb tollat a legkevesebb gágogás útján megszerezni. (Jean-Baptiste Colbert) A visszterhes vagyonátruházási illeték az egyik leghangsúlyosabban megjelenő illetékfajta. Az ember ezzel az illetékfajtáról hall a legtöbbet, és ebből az illetékfajtából van a legtöbb bevétele az állami adóhatóságnak. Az illetéktörvény is ezzel az illetékfajtával foglalkozik a legtöbbet, hiszen, visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik minden olyan vagyonszerzés, melyet nem örökléssel, ajándékozással szereztek meg. Dolgozatomban be kívánom mutatni az illeték történetét, a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének változását. Az illeték mértékének változása mindig gazdasági eseményekhez volt kapcsolható. Eleinte azért emelték az illetékkulcsokat, mert az államháztartás nehéz pénzügyi helyzetben volt. Most azért csökkentik, mert az emberek nehéz gazdasági helyzetben vannak. Mindkét helyzetet meg lehet érteni. Munkámmal nem kívánom elérni a lehetetlent, nem fogom feloldani az illetéktörvényben található ellentmondásokat. Gyakorlati szakemberként gyakran szembesülök azzal, hogy egy jogszabályváltozás után nem lesz egységes a jogalkalmazás. Munkám során felbukkant eseteken keresztül kívánom bemutatni a visszterhes vagyonátruházási illeték alkalmazását. Igyekszem bemutatni az illetéktörvény viszonyát más jogágak jogszabályaihoz. Mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen csak a visszterhes vagyonátruházási illeték dolgozatom témája. Évekkel ezelőtt megkérdezték tőlem, hogy mi lesz a jövője az illetéktörvénynek. Akkor azt mondtam, hogy a vagyonszerző évente egyszer ad majd számot a vagyonszerzéseiről. Saját maga állapítja meg a fizetendő illeték mértékét. Ma már nem vagyok biztos, hogy ez lesz a következő állomás. Azonban kétségtelen, hogy az új illeték jogszabályra szükség van. 3

4 2. Történeti áttekintés Megjelenése az adóval egy időben történt. Először törvénykezési illeték alakult ki, jogvita eldöntéséért ellenértéket szedtek. 1 Később, amelyeket a hiteles helyek jogok felfüggesztéséért valamint nyilvántartásáért szedtek. Számos, régi adó alakult át illetékké az idők folyamán, például tőkekamatadó, vadászati és fegyver adó. A vagyonszerzési illeték alapjait Ferenc József által augusztus 2-án kiadott Császári Nyíltparancs fektette le. A Nyíltparancs ideiglenes törvényként szolgált. Maga a Nyíltparancs megkülönböztette 2 : a.) a bélyegadó illetéket, melyet polgári törvények által jog alapítás átruházás, megerősítés megszüntetés után kell fizetni; b.) minden halálesetre vonatkozó birtokátruházások, amelyek az előző pontban nem foglaltattak bel c.) következő segédadatok: 1.) bizonyítványok, melyek tényt, tulajdonságot tanúsítanak. 2.) könyvek kereskedési iparüzleti, iparvállalatok, ügyleti közbenjárások, ügyleti hitelesítvények iránt vezetik. d.) irományok, hivatalos cselekmények, melyeket fejedelemhez, birodalmi gyűléshez, országos, községi képviselethez közintézetekhez, hatósághoz, hivatalokhoz nyújtottak be. Befizetni bélyeg útján vagy közvetlenül volt lehetséges. Meghatározott összegben, ezeket a birodalmi, országos községi szervezetekhez benyújtott beadványoknál lehetett, vagy a vagyontárgy értékével arányosan fokozatonként volt lehetséges. Befizetni bélyeg útján vagy közvetlenül volt lehetséges. Meghatározott összegben, ezeket a birodalmi, országos községi szervezetekhez benyújtott beadványoknál lehetett, vagy a vagyontárgy értékével arányosan fokozatonként volt lehetséges. Illeték közvetlen befizetése akkor volt lehetséges, ha azt bélyeg útján nem lehetett megtenni, vagy engedélyezték a bélyeg nélküli kiadást, vagy ha a feljegyzett bélyegilletéket utólagosan 1 Révai Kereskedelmi, Pénzügyi és Ipari Lexikona 297. oldal szerk.: Schack Béla II. kötet Budapest, Révai Irodalmi Intézet kiadása Császári Nyíltparancs 1850-dik évi Augustus 2-ról az ideiglenes törvénnyel a jogügyletek, okiratok, irományok és hivatalos cselekményektől fizetendő illeték tárgyában kiható Magyar-, Horvát-, Tótországokra a tengermellékekkel együtt, nem különben a szerb Vajdaság, temesi bánság, Erdély s a katonai határőrvidékekre 4

5 A Nyíltparancs rendelkezett arról, hogy ezen illetékeket adók módjára hajtsák be, továbbá a mentességről. Eszerint a mentesség lehetett tárgyi mentesség. A tárgyi mentességnek két fajtája volt ismert, föltételes és föltétel nélküli. Lehetett még személyes mentesség. Bejelenteni az illetékkötelezettnek kellett a jogügyletet követő 8 napon belül, általános szabály szerint. Bélyeget az erre rendelt hivatalok szabták ki és ott is kellett befizetni. Az Ideiglenes Törvény mellékletét képezte a díjszabás, mely majd kilencven oldalon keresztül sorolja a bélyegfokozatokat, illetve a különböző eljárások során fizetendő illetékek mértékét. Az évi XXIII. tc. a bélyeg- és illetékek, valamint a díjak tárgyában rendelkezik első ízben illetékekkel kapcsolatos korábbi rendelkezések fenntartásáról. Az évi XLV. tv. alapján az illetékkiszabás alapja már a tiszta jövedelem, melyet öröklésnél a hagyatéki eljárás során felvett becsérték, ennek hiányában a felek által bevallott becsérték. Az 1903-ban megjelenő Magyar Jogi Lexikon IV. kötete 3 a vagyonszerzési, okirati, és eljárási illeték mellett megemlíti a fogyasztási illetéket, melyet játékkártyák után kellett fizetni; illetve egy különös illetékfajtát, az illeték egyenértéket. Az illeték egyenértéket jogi személyek fizették 10 évenként. A fizetendő illeték alapja a vagyonuk volt. Évenként 0-5% volt a fizetendő illeték, melyet tíz évre való érvénnyel kellett kiszabni a jogi személy bevallása alapján. Az illeték egyenérték negyedévenként volt fizetendő oly módon, hogy azt az évnegyed közepéig kellett megfizetni. A fizetendő illeték egyenértékről fizetési meghagyást kellett kibocsátani. Késedelmes megfizetés esetén évi 12% kamatot kellett fizetni. Törvénykezési illeték alóli felmentést szegénységi jog alapján lehetett kapni. A kiszabott illeték megfizetési a fizetési meghagyás kézhez vételétől számított 30 napon belül volt lehetséges. Ekkor birtokon belül volt helye a fellebbezésnek. 60 napon belül pedig birtokon kívül lehetett fellebbezni. Birtokon belüli fellebbezésről abban az esetben beszélhettünk, ha a határozat elleni fellebbezés annak végrehajtását gátolta. Birtokon kívüli fellebbezésről pedig akkor beszélhetünk, ha a határozat végrehajtását nem gátolta a fellebbezés. Fellebbezni az illetékes pénzügyi hatósághoz lehetett. Ennek helyhagyó határozata ellen 15 napon belül birtokon kívüli panasznak volt helye. 4 3 Magyar Jogi Lexikon IV. kötet 324. o. Szerk.: Dr. Márkus Dezső; Budapest Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Magyar Jogi Lexikon II. kötet 145. o. Szerk.: Dr. Márkus Dezső; Budapest Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság

6 1920. évi XXIV tc. az első világháború utáni első olyan törvény, mely különféle illetékeket módosított oly módon, hogy külön rendszerezte az okirati, közigazgatási és törvénykezési illetékeket. Az illetékszabályok egységes rendszerbe foglalása 1940-es évektől 1949-ig tartott. Háromkötetes munka jelenik meg Illetékek címen. A munka rendszerezi a nagyszámú jogszabályt, ezáltal teremtve meg az egységes kezelés lehetőségét. Azonban korszerűsítés nem történt a jogszabályokban. A II. világháború utáni első kodifikációs törekvés a 9100/1947 (VII.23.) Korm. sz. rendelethez köthető. A rendelet a jogszabályok tömegéből csak azokat hagyja hatályban, amelyek az új gazdasági-társadalmi berendezkedéshez igazodik. Újraszabályozás a 295/1950. (XII. 31.) PM sz. rendelet (közigazgatási rendszám: 6470) hatálybalépésétől kezdődik. Jellemzője a rendeletnek, hogy az egységes illetékelv érvényesül től az illetékek szerepe tanácsi, költségvetési szempontból egyre jelentősebb, bár a vagyonátruházási illetékek szerepe a magántulajdon, az okirati illetékek jelentősége a magánipar és a kereskedelem szűkülésével csökken. Jelentősen megnő azonban az államigazgatási szervek tevékenységének igénybevételéért fizetett illetékek szerepe. A 11/1966 (VI. 29.) PM sz. rendelet újraszabályozza az illetékeket. Megjelenik egy új illetéknem, a statisztikai illeték. Ez az államigazgatási illetéken belül kerül szabályozásra. Hosszú idő után ismét törvényi szabályozás alá kerülnek az illetékek, évi I. tv-el. A törvény vagyonszerzési és eljárási illetéket különböztetett meg. Ez a jelenleg hatályos szabályozásban is a megkülönböztetés alapja. A törvény december 31-ig volt hatályban január 1-től az illetékekről szóló évi XCIII. Tv. lép hatályba, mely többszöri módosítással, de a mai napig hatályos szabályozása az illetékeknek. A törvény megalkotását az alábbi célok vezérelték: - az évi törvény garanciális szabályokat rendezte törvényi szinten. Végrehajtásukat azonban a 9/1986. (IV. 11.) Pm sz. rendelet szabályozta. Ez utóbbi széles körben határozott meg fizetési kötelezettségeket, mentességeket. Ez azonban ellentmondott annak, hogy a jogalkotásról szóló törvény és az állami pénzügyekről szóló törvények szerint a lakosság széles körét érintő fizetési kötelezettséget csak törvényi szinten lehetett szabályozni. 6

7 - a rendszerváltozásnak a jogrendszerben és intézményrendszerben is tükröződnie kellett. Mivel az illetékek jellemző sajátossága, hogy minden esetben meghatározott jogintézményhez kötődnek, ezek megváltozása szükségessé tette az illetékek teljes körű újraszabályozását. - az értékviszonyok gyors változása nélkülözhetetlenné tett az illetékek mértékének teljes felülvizsgálatát. A forgalmi értékhez kötődő százalékos elvonás túlzottá vált, a fix összegű tételes eljárási illeték elértéktelenedett. Az illetékek megállapítását, azok beszedését, behajtását december 31-ig a megyei önkormányzatok/fővárosi Önkormányzat szervezetrendszeréhez tartozó illetékhivatalok végezték, hiszen az illeték a megyei/fővárosi önkormányzatokat megillető bevételek voltak. Az illeték elsősorban a megyei/fővárosi önkormányzatok saját bevételi forrásait gyarapította. Ez a helyzet változott meg az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXV. törvénnyel. A hivatkozott jogszabály alapján január 1-től az illetékhivatalok megszűntek, feladatainak ellátását, az illetékhivatalok alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogokat, kötelezettségeket általános jogutódként Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala (APEH) és a regionális igazgatóságai vették át. Majd Január 01-én a Vám- és Pénzügyőrség csatlakozásával az APEH jogutódja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lett. 3. Az illetéktörvény Az illetékeket az illetékekről szóló évi XCIII. törvény szabályozza január 1- e óta. Jelenleg is ez a hatályos szabályozás. Az illetéktörvény alkalmazásának nehézségét nem az illetékkulcsok adják, hanem a kedvezmények. Róluk azonban később kívánok ejteni pár mondatot. 1.) Jelenleg hatályos törvény az alábbiak szerint határozza meg az illetékek fajtáit: a.) vagyonszerzési illetékek öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén kell fizetni 7

8 b.) eljárási illetékek államigazgatási és bírósági eljárásért fizetik az eljárást kezdeményezők c.) felügyeleti illeték ezt a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért kell fizetni d.) igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat külön jogszabályban megállapított, mint az eljárási illetékek alternatívája. Jelen dolgozatban a visszterhes vagyonátruházási illetéket fogom bemutatni. 2.) A vagyonszerzési illetéket mint ahogyan korábban utaltam rá, öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás után kell megfizetni. Az illeték megállapításának az alapja lehet okirat; ingók esetében az okirat mellett a bejelentés. Az okirat lehet közokirat, vagy magánokirat. Az okiratokat ingatlannal kapcsolatban az Itv alapján visszterhes vagyonátruházási, ajándékozási illeték esetén az ingatlanügyi hatóság, hagyatéknál a közjegyző küldi meg a NAV részére. 4. Visszterhes vagyonátruházási illeték Ez a vagyonszerzési mód a leggyakoribb. Terjedelméhez képest az illeték törvény ezzel foglalkozik a legtöbbet. Vagyonszerzési illeték alá esik minden olyan vagyonszerzés, ami nem esik az öröklési vagy az ajándékozási illeték alá, illetve visszteher mellett szerzett ingatlan, ingónak, vagyoni értékű jognak a megszerzése. Ide tartozik továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, e jognak a megszüntetése folytán következő vagyonszerzés; ingatlanon lévő vagyoni értékű jognak a megszerzése. Továbbá ingónak hatósági árverésen történő megszerzése, gépjármű pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, illetve közterületen álló ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának a megszerzése január 1-től visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetési kötelezettség alá esik az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának a megszerzése január 1-től pedig az értékpapír öröklési szerződéssel történő megszerzése. 8

9 Nem tárgya azonban az ingatlan tulajdonosának a vagyonszerzése, amely akkor következik be, ha az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog jogosultja elhalálozik, illetve özvegyi jog esetén új házasságot köt, és ily módon szűnik meg az özvegyi jog. Az illetéktörvény rendelkezése folytán a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke jelenleg a megszerzett vagyon forgalmi értékének 4%-a. Ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése esetén az illeték alapja a működtetési jognak értéke, az illeték mértéke pedig 10%. Ettől tér el a lakás szerzésének illetéke, mely egész lakásingatlan vásárlása esetén 4 millió forintig 2%, ezt meghaladó rész után pedig 4%. Ha a fizetésre kötelezett vagyoni értékű jogot szerez lakásban, vagy egyéb ingatlanban, akkor az illeték kiszámításánál figyelembe kell venni, hogy a vagyoni értékű jog milyen arányt képvisel az ingatlan forgalmi értékben. Ha valaki ingatlan résztulajdonát szerzi meg, akkor az illeték kiszámításánál a tulajdoni hányaddal arányos összegre alkalmazható az illetékkulcs. A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség: - a szerződés megkötésének napján - árverési vétel esetében az árverés napján - ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján - ez előzőleg nem említett esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik. 5. A visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének alakulása Január 01-től napjainkig 5.1. Az eredet Az illetékekről szóló Évi XCIII. törvény Január 01-én lépett hatályba. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a hatálybalépéskor a megszerzett vagyon 5%-a volt. Lakástulajdon megszerzésének az illetéke 2% volt. Ha egy lakástulajdont más ingatlannal cseréltek el, akkor az illeték alapja az elcserélt ingatlanok közül a nagyobb értékű ingatlan forgalmi értéke. Ekkor az illetékkulcs függetlenül, hogy a nagyobb értékű 9

10 ingatlan lakásingatlan, vagy nem 2% volt. A gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke függött a gépjármű életkorától és hengerűrtartalmától. Életkor szerint különbség volt, hogy 3 évesnél fiatalabb, vagy 3 év és 6 év közötti, esetleg 6 évnél idősebb a gépjármű, az illeték mértéke 6-3 forintig változott cm 3 -ként. A 3 évnél fiatalabb gépjárművek megszerzésekor kellett 6 Ft-ot fizetni. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzése után Ft volt a fizetendő illeték A mentességek között kapott helyet a külterületi termőföld megszerzése után fizetendő illeték. Külterületi termőföld megszerzése esetén az egyébként járó visszterhes vagyonátruházási illeték felét kell fizetni. Mentességek között már ekkor megtalálhatjuk a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése után járó illetékkedvezményt, az úgynevezett feltételes illetékmentességet. Ennek a lényege, hogy lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén mentes a vagyonszerzés az illetékfizetési kötelezettség alól, ha a megszerzett telekre a lakóház építését az illetékkiszabásra való bemutatástól számított 4 éven belül befejezik. Ennek megtörténtét a vagyonszerzőnek kell igazolni a határidő leteltét követő 15 napon belül az illetékhivatalnál használatbavételi engedéllyel. Ekkor az illetékhivatal törölte a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket. Fontos azonban megjegyezni, hogy három feltételnek kellett egyidejűleg teljesülnie. Nem volt elég az építkezés befejezése a megszabott határidőn belül, szükséges volt a használatbavételi engedély megléte is, és hogy ezt a vagyonszerző legkésőbb a négy évet követő 15 napon belül kellett, hogy igazolja az illetékhivatalnál. Ha nem tette meg, akkor az illetéket késedelmi pótlékkal együtt előírta az illetékhivatal. Szabályozásra került a mentességek között az új építésű lakásingatlan megszerzése utáni illetékkedvezmény is, és mentes volt az újraértékesítés céljából ingatlan tulajdonjogának, kezelői jogának ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó általi megszerzése. Mentes volt a vagyonszerzési illeték alól a közös gazdálkodás céljára a tag által bevitt ingatlan tulajdonjogának megszerzése, a gazdálkodó szervezet átalakulásával bekövetkező vagyonszerzés. Nem kellett illetéket fizetni a társaság megszűnésekor a tagok között felosztott vagyonból a felhalmozott vagyon után. 10

11 5.2. A változások I. Az első, illetéktörvényt érintő változás január 1-én következett be, az évi XCVII. törvénnyel. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 8% lett, míg a lakás ingatlan megszerzése után megbontották a fizetendő illetéket oly módon, hogy lakásonként az illeték mértéke 2% lett 4 millió forintig, a forgalmi érték e fölötti része után 6%-os illetéket kellett fizetni. Változott a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték mértéke is. Már nem vették figyelembe a megszerzett gépjármű életkorát, hanem csak a hajtómotor hengerűrtartalmát. Így egységesen 6 Ft/cm 3 volt az illeték. Pótkocsi megszerzése után fizetendő illeték Ft lett. A mentességek sem kerülték el a változást. A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén a feltételes mentesség iránti nyilatkozatot a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kérhette a vagyonszerző. Szigorítottak a továbbértékesítés céljára vásárolt ingatlanok megszerzése után járó illetékmentességen is. További feltételeket szabtak ennek a kedvezménynek az igénybevételéhez. Az ingatlant az illetékkiszabáshoz való bejelentéstől számított egy éven belül értékesíteni kellett, illetve az értékesítést, pontosabban az ingatlan tulajdonjogának elidegenítésének igazolása a vállalkozót terhelte. Ezt legkésőbb a határidő leteltét követő 15 napon belül tehette meg. Ha nem történt meg, az illetékhivatal előírta az illetéket december 1-től lépett hatályba az évi LXV. törvény a Magyar Köztársaság pótköltségvetéséről. Ez a jogszabály vezette be az illetékelőleg fogalmát. Eszerint ha valaki ingatlan tulajdonjogát, vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot szerzett meg ajándékba, vagy ellenérték fejében, akkor a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Módosult az illetéktörvénynek a szabályozása, hogy a földhivatal a tulajdonjog átvezetése végett hozzá benyújtott okiratok másolatát, illetve azok mellékleteinek másolatát az érkezést követő nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalokhoz a kiszabás végett. A szabályozás lényege az, hogy korábban az illetékhivatalok csak illetéket állapíthattak meg akkor, miután a földhivatalok bejegyezték a tulajdonjogot. A módosítással azonban már illetékelőleg is megállapítható. Ez egy egyszerű okra vezethető vissza. A kilencvenes évek 11

12 elején a földhivatalok az illetékhivatalnak csak bejegyzés után tudták megküldeni az illetékkiszabás alapjául szolgáló okiratokat. Ez kétségtelenül illeték bevétel kiesést jelentett a megyei/fővárosi önkormányzatoknak, hiszen akkoriban a földhivatalok hatalmas hátralékkal küzdöttek. Sokszor évek után tudták bejegyezni a tulajdonjogot, vagyoni értékű jogot. Így az illeték megállapításhoz való jog már régen elévült, mire az illetékhivatalokhoz került volna illetékkiszabás céljából az okiratmásolat. Továbbá az illetékhivatalok állapították meg az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket is, mely annak beszedése után a földhivatalokat illette meg. Ha az illetékkiszabáshoz való jog elévült, ugyanazon elévülési szabályok alapján elévült az ingatlan-nyilvántartási illeték megállapításához való jog is. Az illetékelőleg megfizetése a kézbesítést követő 15. napon vált esedékessé. Ezt követő 15 napon belül fizethető meg pótlékmentesen A 3/1995. (II. 17.) számú AB határozat Ez a határozat kimondta, hogy az akkor hatályos illetéktörvény 19. (2) bekezdése alkotmányellenes és hatályát veszti december 31-én. Az alkotmányellenessé nyilvánított szabály tartalmazta, hogy ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a nagyobb értékű ingatlan forgalmi értéke. A szabályozás alapján, ha két fél elcseréli egymással nem azonos értékű ingatlanát, akkor az illetéket a nagyobb értékű ingatlan forgalmi értékének alapulvételével állapította meg az illetékhivatal. Ez a szabályozás még akkor sem jelent gondot, ha az egyik fél teljes személyes illetékmentességben részesül, és ő szerzi meg a kisebb értékű ingatlant. Itt álljunk meg egy pillanatra. Az illetéktörvény az illetékmentességnek két fajtáját különbözteti meg. - Egyrészt a tárgyi illetékmentességet ekkor a megállapított illetéket nem kell megfizetni. - Másrészt a személyes illetékmentességet az ilyen mentességben részesülő féltől nem lehet követelni az illetéket. A személyes illetékmentességben részesülő szervezeteket az Itv 5 -a taxatíve sorolja fel. Az Itv 6 -a rögzíti, hogy nemzetközi szervezetek, idegen államok, ezen államok diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, illetőleg ezen szervezetek tisztségviselői, családtagjai illetékmentessége ügyében nemzetközi szerződés, ha nincs, akkor a viszonosság az irányadó. 12

13 Visszatérve az Alkotmánybírósági határozatra, a probléma akkor jelentkezik, ha a cserében résztvevő egyik fél olyan, aki az Itv 5. -nak hatálya alá esik és a nagyobb értékű ingatlant szerzi meg. Ugyanis ekkor még hatályban volt a 4. (2) bekezdése, mely szerint, ha a jogügylet olyan felek között zajlik le, akik között van személyes illetékmentességben részesülő személy és olyan is, aki ilyen mentességben nem részesül, akkor az illeték teljes összege ez utóbbi felet terheli. Így ha a cserében nem egyforma értékű ingatlanok vesznek részt és a teljes személyes illetékmentességben részesülő fél szerzi meg a nagyobb értékű ingatlant, akkor a teljes illetéket az a fél fizeti meg, aki a kisebb értékű ingatlant szerezte meg. Beláthatjuk, azért ez nem az arányos közteherviselésnek megfelelő szabályozás. Ezt rendezte az Alkotmánybíróság a 3/1995 (II. 17.) számú AB határozattal. A határozat ugyanis kimondja, hogy bár önmagában a szabályozás nem alkotmányellenes, de a szabály figyelmen kívül hagyta a fenti esetet, így az Itv 4. (2) bekezdésének, az 5. (1) bekezdésének, és a 19. (2) bekezdésének együttes fennállása esetén a szabályozás már alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az Itv 19. (2) bekezdése egy kedvezmény szabály, mely a feleket tekintve kedvezőbb illeték megfizetését vonja maga után, mint ha a cserében részt vevő ingatlanokat külön-külön elbírált adásvétellel szerezték volna meg. Azonban ha a három illetékszabály együttesen áll fenn, akkor a szabályban jelentkező kedvezményszabály már nem jelentkezik a kisebb ingatlant megszerző félnél, sőt, olyan illeték fizetésére kötelezi az illetékhivatal a fenti szabály alapján, ami nem arányos a megszerzett vagyon értékével. Ezáltal sérti az alkotmány 70/I. -át, mert nem elégíti ki az alkotmányos szabályban foglalt arányosságot. Kitért a határozat arra is, hogy az aránytalanságot nem az illetéktörvény küszöböli ki, hanem ha a felek polgári jogi jogviszonyaikat nem szabályozzák ezen aránytalanság tekintetében, ez mindaddig fennmarad, amíg a nem mentes fél a felmerülő megtérítési igényét sikerrel nem érvényesíti Változások II. Az évi XLVIII. törvény a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékének változtatása mellett, 10%-ra emelkedett az illeték mértéke, megváltoztatta a 19. (2) bekezdését is, oly módon, hogy ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke. Megváltozott a szövegezése néhány résznek, hiszen eddig az illetéktörvény szociálpolitikai kedvezményről beszélt, ezután lakásépítési 13

14 kedvezményben részesülő személy tulajdonszerzése esetén a lakásépítési kedvezmény összegét le kellett vonni az ingatlan forgalmi értékéből, és csak az ezzel csökkentett forgalmi érték lehetett az illeték alapja. Egy új szabályozás is megjelent az illetéktörvényben. Ez az új szabályozás az olyan tulajdonjog szerzés illetékmértékét szabályozta, ahol a szerző fél ingatlanalap, ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó volt. Ekkor az illeték mértéke 2% volt. Mivel ez egy illetékkedvezmény, az erre való jogosultságot ingatlanalap esetén az alapkezelő a működési engedélyével, ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó pedig tevékenységének statisztikai jelzőszámával igazolta. Ekkor még nem volt jogvesztő határidő, tehát ezt illeték kiszabása után is bármikor igazolhatta az erre jogosult. Változott a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után járó illeték mértéke is, 8 Ft/cm 3 -re. További kedvezményben részesültek azok a személyek, akik termőföld tulajdonjogát, vagy vagyoni értékű jogát szerezték meg. Ebben az esetben ugyanis az illeték mértéke az általános mérték egynegyede lett. A mentességek körében illetékmentes lett a lakástulajdon kezelői jogának megszerzése, a közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának megszerzése, a tag által szolgáltatott ingatlanapport megszerzése, melyet közös gazdálkodás céljából bocsátott a társaság rendelkezésére, továbbá a szervezeti átalakulással bekövetkező vagyonszerzés, melyben a létrejövő szervezet általános jogutódja lesz elődjének. A mentességek tekintetében nem ez volt az egyedüli módosítás. Az évi CV. törvény alapján illetékmentes lett a kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése is. Az elkövetkező évek módosításai egészen 2009-ig a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékéhez nem nyúltak, viszont változott a gépjármű vagyonszerzés illetékének mértéke. Az évi LXXXV. törvény az úgynevezett cserepótló vétel szabályait pontosította. A cserepótló vétel szabályát az Itv 21. (5) bekezdése szabályozza. A szabályozás lényege, ha valaki lakástulajdont vásárol és a vételt megelőző vagy azt követő 365 napon belül másik lakástulajdonát eladja, ebben az esetben az illeték alapja az eladott és a vett lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. A fenti jogszabályhely alapján, ha valaki több lakástulajdonát értékesíti, vagy adja el, akkor a szerzést közvetlenül megelőző, vagy követő egyetlen értékesítés vehető figyelembe. Azonban amikor a tulajdonszerző a vétel megelőzően és azt követően is értékesíti másik lakástulajdonát, akkor az illetékhivatalnak a kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen értékesítést kell figyelembe venni. Ezt a szabályozást egészítette ki a módosítás, hogy ha további lakásvásárlásaival szemben a vevő további 14

15 lakásértékesítést nem tud felmutatni, akkor a lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. Tehát egy vétellel szemben csak egy eladás állhat január 1-e néhány egyszerű, de lényeges változást hozott az illetéktörvényben. A 2%-os illetékkulcs alá bekerültek az ingatlanok tulajdonjogát pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó általi megszerzése, és mentes lett a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó olyan vagyonszerzése, ahol gépjárművet vagy pótkocsit szerzett. Ha ingatlan és gépjármű lízinget egyaránt folytató vállalkozó szerzi meg ingatlan tulajdonjogát, csak akkor esett a 2%-os illeték mérték hatálya alá, ha tevékenysége nettó árbevételének legalább 75%-a ebből a két tevékenységből származott június 7-től él az a szabály, hogy pénzügyi veszteség mérséklése illetve elhárítása érdekében hitelintézet által csere ügylet során, vagy adósával szemben felszámolás vagy végrehajtás útján legfeljebb három éves időtartamra megszerzett ingatlan után is 2%-os illetéket kell fizetni. Ebben az időben is újabb kedvezményezetti kör jelent meg, mentes volt az a vagyonszerzés is, ha egyéni ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodává történő átalakulásával következik be. Az évi XI. törvény alapján mentes lett az ügyvédi iroda olyan átalakulása, amikor a létrejövő irodák a korábbinak jogutódai lesznek. Illetve ügyvédi iroda megszűnése esetén a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon mértékét meghaladó rész megszerzése is mentességet élvezett. Az évi LX. törvény ismét változást hozott a gépjármű vagyonszerzési illetékében. Azon kívül, hogy 10 forintra emelkedett a vagyonszerzési illeték mértéke, csak elektromos motorral hajtott gépjármű szerzése után fizetendő illeték a hajtómotor teljesítményéhez igazodva annak minden megkezdett kw-ja után 400 forint lett. Emelkedett a pótkocsi tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték is. Ha a megengedett legnagyobb össztömeg nem haladja meg a kg-ot, akkor Ft illetéket kellett fizetni, ha meghaladta, akkor Ft-ot. Ekkor jelent meg a 35 éven aluliak első lakáshoz jutása után járó illetékkedvezmény is, mely szerint ha a lakás forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg, akkor az illeték 50%-ig terjedő, legfeljebb Ft kedvezményre jogosult a tulajdonszerző. Az erre való jogosultságot a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor írásban jelenthette be. A cserepótló vétel szabályai is szigorodtak magánszemély lakástulajdon vásárlása esetén lehetett figyelembe venni, és csakis akkor, ha másik lakás tulajdonát a vásárlástól számított legfeljebb egy évvel korábban adta el, vagy szintén a vásárlástól számított egy évvel később. Ha a vételt megelőző egy évvel korábban adta el, akkor a vétel idején más lakástulajdona nem 15

16 lehetett, ha a vételt követő egy évet követően adta el, akkor a vétel idején a vett ingatlanon kívül legfeljebb csak egy lakásingatlana lehetett. További szigorítás volt, hogy a vásárlástól számított 5 éven belül a kedvezményt nem lehetett igénybe venni. A nem egészen egy évvel korábban hatályba lépett 23/A helyébe is új szabályozás lépett, azzal, hogy azon egyéni vállalkozók is jogosultak lettek erre a kedvezményre, akiknek az egyéni vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége ingatlanforgalmazás. A szabályozás szigorodott oly módon, hogy erről a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor kellett nyilatkozni. Új szabályozásként vezette be a jogalkotó a 23/A. (5) bekezdését, mely szerint az ilyen kedvezményben részesült vállalkozó ha nem értékesíti az ily módon megszerzett ingatlan az illetékkiszabásra való bejelentéstől számított két éven belül, és ennek megtörténtét nem jelenti be legkésőbb a két év leteltét követő 15 napon belül, akkor az egyébként járó illeték és a megállapított illeték különbözetének kétszeresét kellett megfizetnie. A bejelentés csak földhivatali bejegyző határozattal, vagy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását igazoló széljegyes tulajdoni lappal történhetett. További szigorítást jelentett, ha jogosulatlanul vette igénybe a tulajdonjog szerző a cserepótló vétel kedvezményét, vagy a 35 éven aluliak első lakáshoz jutása után járó illetékkedvezményt, úgy az egyébként járó illeték és a kedvezményes illetékalap illetéke különbözetének háromszorosát kellett megfizetni. Fontos fogalom is módosult, a forgalmi érték, mely az illeték alapja. Ez alapján a forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, mely a vagyontárgy eladásakor árként általában elérhető. A cserepótló vétel kedvezményének szigorú szabálya az évi XCIX törvénnyel változott meg. Kikerült a szabályozásból az öt éves korlát. Az 23/A. ismét módosult, jelesül bekerült a kezdő ingatlanforgalmazó is a kedvezményezettek köré, ha vállalta, hogy tárgyévi nettó árbevételének 50%-a ingatlanok pénzügyi lízingjéből, vagy 75%-a ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjéből fog állni. Ha ezt a vállalkozó a következő év június 30-ig nem igazolja, hogy az előző évi árbevétele a vállalt feltételek szerint oszlik meg, akkor az illetékhivatal az egyébként fizetendő illeték és a megállapított illeték különbözetének 50%-al növelten írja elő. Új fogalom meghatározások is megjelentek, ki minősül ingatlanlízinget főtevékenységként folytató vállalkozónak, gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozónak, és ki minősül ingatlan és gépjárműlízinget egyaránt folytató vállalkozónak. 16

17 2001 január 1-től illetékmentes lett a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon megszerzése is. De csak akkor, ha a megsemmisült lakást a magánszemély életvitelszerűen lakásként használta, nincs másik lakástulajdona, illetve másik lakáson fennálló haszonélvezeti, használati joga. Ekkor lett illetékmentes a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak a megvásárlása, ha olyan vállalkozótól vásárolták, aki lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult. Fontos változás, hogy az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése után illetéket kellett fizetni. Ennek mértéke szintén 10% lett, az illeték alapja pedig a működtetési jognak az értéke. Ez alól mentességek lehetett kérni, ha a működtetési jog átruházója az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény, praxis törvény, hatályba lépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Ezt igazolni a megszerző magánszemélynek kellett igazolnia. Fontos, hogy csak magánszemélyek mentesülhettek az illeték megfizetése alól. A évi XLII. törvény finomított a cserepótló vétel szabályain, hiszen rögzítette, hogy nem minősül tehernek a cserepótló vétel szabály alkalmazásában a haszonélvezet és használat joga. A gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték mértéke ismét emelkedett, 13- forintra, elektromos hajtómotor esetén pedig 600 forintra. De nem lett kedvezőbb a helyzete a pótkocsit megszerzők helyzete sem. Nekik Ft-ot, illetve Ft-ot kellett fizetni. Bekerült az illetéktörvény szabályozásába egy jogvesztő határidő is, mely szerint, ha valaki 35 éven aluliak első lakáshoz való jutásának kedvezményét kéri, ezt legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig teheti meg. Változott az Itv 80. (1) bekezdésének c.) pontja is. Eszerint, ha a felek a jogügyletet közös megegyezéssel eredeti állapot helyreállításával szüntették meg, vagy az erre jogosult ettől eláll, az illeték törlését a földhivatal határozatával kérhették ingatlan esetén. Más esetben elegendő volt a közös megegyezésről, vagy az elállásról szóló okirat is. Szigorítottak az ingatlanforgalmazási céllal megszerzett ingatlanok kedvezményes illetékére való jogosultság igazolásánál. A módosítás szerint, ha valaki ingatlan- és gépjármű lízinget egyaránt folytató vállalkozó, továbbá pénzügyi lízinget folytató kezdő vállalkozó esetén a törvényben meghatározott igazolásokat csak az előírt időpontban és tartalommal lehetett benyújtani, továbbá a nyilatkozat pótlása, határidő mulasztása miatti igazolási kérelem 17

18 előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig volt helye. Alaphelyzetben ezeket a nyilatkozatokat az illetékkiszabásra való bejelentéskor kellett megtenni, de a módosítás a fizetésre kötelezett kimenthette magát a határidő mulasztás jogkövetkezményei alól (az ingatlannak megfelelő illeték mérték által megállapított illeték fizetése), ha igazolási kérelemmel egyidejűleg beterjesztette a nyilatkozatot is. A évi XCI. törvény finomított a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő illeték szabályozásán. A vagyoni értékű jog szerzőjének a négymillió forintos értékhatár olyan hányada után kell fizetni 2%-os mértékű illetéket, amilyen arányt a haszonélvezeti jog értéke képviselt a lakásingatlan forgalmi értékében. Ha valaki vagyoni érétkű joggal terhelt lakástulajdont szerzett meg, akkor a 2%-os mértékű illetéket olyan arányban lehetett alkalmazni, amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel a lakástulajdon forgalmi értékében évi CI. törvény ismét megváltoztatta a gépjármű vagyonszerzési illetékének a mértékét. Ekkor jelent meg a Wankel motorral hajtott gépjármű megszerzése után fizetendő illeték is. ennek mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm 3 -e után 30 Ft. Megjelent a szabályozásban, hogy az 500 cm 3 -t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár megszerzése után is illetéket kell fizetni. Mértéke 20 Ft/cm 3. A gépjármű vagyonszerzési illetéknél pedig 1890 cm 3 -ig 15 forint, míg e fölött 20 Ft/cm 3. A Wankel motorral hajtott gépjárművekkel együtt bekerült a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű is, melynek illetéket a teljesítmény minden egyes megkezdett 1 kw-a után 600 forint. Az új építésű lakásingatlan tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték is módosult, mégpedig oly módon, hogy egyrészt nemcsak vállalkozó által újonnan épített lakások után lehetett igénybe venni ezt a kedvezményt, hanem nem lakóház, vagy lakás ingatlanként nyilvántartott ingatlan lakássá való átalakítása, lakóépület bővítése során létesített lakás megszerzése után is igénybe vehető lett ez az illetékkedvezmény. További változás, hogy míg a korábbi szabályozásban 30 millió forint forgalmi értékig nem kellett illetéket fizetni, az új szabályok alapján 15 millió forint forgalmi értékig lett mentes az új építésű lakásingatlan tulajdonjogának megszerzése, 15 millió forint feletti rész után 30 millió forintig a megállapított illetékből nem kellett megfizetni azt az illetéket, amely akkor járna, ha a tulajdonjog szerző 15 millió forint értékű lakásingatlant vásárolt volna. Ha a tulajdonjog szerzője másik lakás eladását igazolja, abban az esetben ez a kedvezmény nem jár. További változás, hogy ha a szerződésből nem derül ki az új építésű lakás vásárlása, akkor a 18

19 kedvezmény feltételeinek teljesülését a vállalkozó által kiállított nyilatkozattal lehetett igazolni a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. Ez a következőképpen néz ki: Adózó megvásárolja a 25 millió forint értékű új építésű lakásingatlannak 1/1 tulajdoni hányadát. Adózó megfelel az illetéktörvény által támasztott feltételeknek. Az illeték kiszabása az alábbiak szerint alakul: Az illeték alapja: Ft. Az illeték kiszámítása (mintha nem új építésű lakásingatlan lenne): Ft után 2% Ft Ft után 6% Ft Illeték összesen: Ft, ebből kerül levonásra a 15 millió forint értékű lakás után fizetendő illeték az alábbiak szerint A 15 milliós forint forgalmi értékű új építésű lakás illetéke: Ft után 2% Ft Ft után 6% Ft Összesen: Ft. A fizetendő illeték kiszámítása: A megvásárolt lakás után egyébként fizetendő illeték Ft 15 millió forint forgalmi értékű lakás illetéke: Ft Fizetendő illeték: Ft. Kiegészült a forgalmi érték meghatározása. Eszerint pénzre szóló követelés esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló követelés értéket kell figyelembe venni forgalmi értékként. A évi XXVI. törvény által bekövetkezett jogszabály módosítás alapján a kedvezmények köréből kikerült termőföld tulajdonjogát megszerzőket megillető illetékkedvezmény. Ezután már csak az általános illeték mértéket lehet fizetni, azonban ha valaki regisztrációs igazolással 19

20 rendelkező mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély, akkor a termőföld vásárlása illetékmentes. További feltételek, hogy 5 évig nem idegeníti el, vagyoni értékű jogot nem alapít, és mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosíthatja. Az eddigi szabályozás Január 1. és a mostani változás között: ha valaki családi gazdálkodóként vásárolt termőföldet, mentes volt az illetékfizetési kötelezettség alól. Azonban a tulajdonában lévő termőföld nem haladhatta meg a 300 hektárt, vagy a aranykoronát. Erről a szerződés illetékkiszabásra való benyújtásakor kellett nyilatkoznia. Ez lényeges változás, hiszen megszűnt a szerzéshez kötött területi korlát. Fontos változás volt, hogy a lakóház felépítésének megtörténtéről az illetékhivataloknak kellett megkeresni az illetékes építésügyi hatóságokat, és csak akkor lehet a késedelmi pótlékkal előírt illetéket előírni, ha nem lett kiállítva a vagyonszerző nevére használatbavételi engedély. Azonban, ha a vagyonszerző 4 éven belül felépítette a házát, és az erről szóló jogerős használatbavételi engedélyt megküldte az illetékhivataloknak, akkor is törlésre kerül az illeték. A jogszabály meglehetősen szokatlan időpontban, május 10-én lépett hatályba. A évi CLIII. törvény a mentességek körében hajtott végre egy kisebb módosítást. A birtokösszevonási célú önkéntes földcserénél az ilyen megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése, illetve a hozzá kapcsolódó haszonélvezeti, használat jogának alapítása is mentes lett a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A évi LXI. törvény már-már szokásosnak mondható változást hozta. Emelkedtek a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illetékek. 1890cm 3 -ig 18 Ft-ra, e fölött, valamint 500cm3 fölötti motorkerékpár után 24 Ft-ot kell fizetni, elektromos hajtómotor esetén 800 forint, Wankel motorral hajtott gépjárműnél illeték mértéke 36 forint lett. A pótkocsi tulajdonjogának megszerzése sem maradt ki a sorból forint és forint lett a fizetendő illeték. A évi CXXVI. törvény a gépjármű vagyonszerzési illetékét változatlanul hagyta, de változtatott egy-két eljárási gyakorlaton. Ezután az állami adóhatóságnak a saját nyilvántartásából, valamint az illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján kell ellenőriznie az ingatlan továbbértékesítését, vagy pénzügyi lízingbe adását. Ha ez nem történt meg, akkor lehetett az illetékkülönbözet kétszeresét előírni. 20

21 Adózóbarát rendelkezés, de tartok tőle, hogy a jogalkotó nem volt tisztában azzal, hogy az állami adóhatóság nyilvántartása nem alkalmas az ilyen jellegű ellenőrzésre. A változás nem kerülte el a hitelintézetek pénzügyi veszteség mérséklése céljából történő tulajdonjog szerzése utáni illetéket sem. A hitelintézetnek illetékkiszabásra való benyújtáskor kellett nyilatkoznia, hogy igénybe kívánja venni az illetékkedvezményt, másrészt a három év leteltét követően az állami adóhatóságnak kellett a továbbértékesítés megtörténtét ellenőriznie saját nyilvántartása, vagy az illetékes ingatlan-ügyi hatóság megkeresése útján. Változott a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése után járó feltételes illetékmentesség. Csak akkor mentesült, ha a felépített lakás hasznos alapterülete eléri a maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A mentességek köre tovább bővült, illetékmentes lett a kedvezményezett eszközátruházás. A évi LXXXI. törvény a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékénél új szabályozást vezetett be: ha a gépjárműre, pótkocsira haszonélvezeti jogot, használati jogot, üzembentartói jogot szereztek, akkor az egyébként megállapított illeték 50%-át kell fizetni. Ha ilyen joggal terhelt gépjármű tulajdonjogát szerzi meg valaki, akkor az illetéket csökkenteni kell ezen jogok után fizetendő illeték összegével. És új szabályként bevezetésre került a 23/C, mely a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek után fizetendő illetéket szabályozza Feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke E szabályozás szerint: amennyiben ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50 %-át, az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-nak különbözete után a 12. szerinti ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből az ajándékozási illetékmérték alá eső rész levonásával fennmaradó részre a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai szerint egyébként irányadó illetékmértéket kell alkalmazni. Ha az ellenszolgáltatás az ingatlan terhelő és a vevő által átvállalt tartozásra tekintettel került a forgalmi értékhez képest alacsonyabb összegben megállapításra, akkor e bekezdés alkalmazásában az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás összegét. Ez az állami adóhatóság szerint a következőképpen kell alkalmazni a gyakorlatban: 21

22 Ha 100 millió forint forgalmi értékű lakást 41 millió forintért vásárol meg valaki, akkor e szabály alkalmazásával a fizetendő illeték az alábbiak szerint alakul: Forgalmi érték 50%-a: Ft. Ajándékozási illeték alá eső összeg: Ft Ft = Ft; tehát ezen összeg után kell ajándékozási illetéket fizetni Ft Ft= Ft; mely után az ingatlan jellege szerinti visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megfizetni. Természetesen, ha valaki azért vásárolta meg feltűnő értékaránytalansággal az ingatlant, mert átvállalja az eladó olyan tartozását, mely a vétel tárgyát képező ingatlant terheli, akkor az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani a vevő által átvállalt tartozás összegét. Az adóhatóság álláspontja szerint a forgalmi érték tekintetében mentességek, és kedvezmények a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai alkalmazhatóak Közös tulajdon megszüntetése esetén fizetendő illeték Talán ez az egyetlen olyan része az illetéktörvénynek, mely a törvény hatályba lépése óta nem módosult. Közös tulajdon megszüntetése esetén csak akkor kell fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha valaki a megosztás esetén többlet vagyonhoz jut. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tulajdonjog egy dolgon több személyt is megillethet. 5 A Ptk rendelkezik arról is, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonos társ követelheti. 6 A közös tulajdon megszüntetése történhet: - természetben való megosztása ez az elsődleges - egyik tulajdonostárs általi magához váltással - a közös tulajdonú dolog értékesítésével. Ez utóbbi esetben a vételárat kell a tulajdoni hányad arányában megosztani. Házastársi vagyonközösség a házasság megkötésével keletkezik. 7 Ez a vagyonközösség az életközösség fennállásáig tart. Házastársak közös tulajdona mindaz, amit az életközösség 5 Ptk 139. (1) bekezdés 6 Ptk Csjt 27. (1) bekezdés 22

23 ideje alatt szereztek, illetve a külön vagyon életközösség alatt keletkezett tiszta haszna is ide tartozik Házastársi vagyonközösség megosztása Az életközösség megszűnésekor megszűnik a vagyonközösség is. A házasságról, a családról és gyámságról szóló évi IV. törvény (Csjt) szabályai alapján bármelyik fél követelésére meg kell osztani a közös vagyont. Ekkor lehet követelni: - beruházások - kezelési költségek - fenntartási költségek megtérítését. Az illetéktörvény a házastársi vagyonközösség megszüntetésének szabályait az ingatlan közös tulajdonának megszüntetéséhez hasonlóan szabályozza. A keletkező értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illeték fizetendő. Továbbá eltérés még, hogy ha valamelyik volt házastárs azért kap többlet vagyont, mert a közös tartozásokból is többet vállalt át, akkor ezen tartozások összegével csökkenteni kell az átvett többletvagyont, és ha marad még értékkülönbözet, akkor az képezi az illeték alapját. Ha a tartozás és az átvett többletvagyon egyenlege nulla, akkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, nincs helye az illetékkiszabásnak. Gyakorlatban nagyon sokszor lehet találkozni házastársi közös vagyont megszüntető szerződéssel. Ezeknél a szerződéseknél a felek sokszor csak az ingatlan vonatkozásában szüntetik meg okiratban a közös tulajdont. Hogy mire gondolok? Az ingatlan tekintetében magától értetődőnek tűnik, hogy teljes bizonyító erejű okiratot, esetleg közokiratot készítenek a közös vagyon megosztásáról. Ingóságoknál azonban már más a helyzet a szerződő felek nem mindig készítenek vagyonmérleget az ingóságok vonatkozásában. Az állami adóhatóságnak azonban annak megállapításához, hogy történt-e többletszerzés szüksége van olyan információkra is, hogy az ingóságok, közös megtakarítások vonatkozásában a felek hogyan állapodtak meg. Ebben az esetben mindkét fél által aláírt vagyonmérleg az, ami ezt a hiányosságot pótolja, hiszen a megosztásnál nemcsak az ingatlan értékét kell figyelembe venni, hanem a teljes közös vagyont. 23

24 Következő, ami gondot okoz, hogy a közös tartozásról nem áll a felek rendelkezésére a pénzintézet, hitelező igazolása, hogy mennyi volt a fennálló tartozás. Ezt az adóhatóságnak a szerződéskötés időpontjára visszamenőleg kell figyelembe venni. Ezért nem tudja sokszor elfogadni az állami adóhatóság, amikor az adózó becsatolja a kölcsönszerződésről készített közjegyzői okiratot. Hiszen az a tartozás időközben még nőhetett is, lásd devizában fölvett hitelek. Előfordulhat, hogy a szerződéskötés időpontjában a korábban CHF-ben esetleg euróban fölvett hitel összege akkora nagyságú, hogy a többletvagyon értéke, melyet az egyik fél megkap, nemhogy pozitív, esetleg nullaegyenlegű, de negatív egyenlegű. Bár ilyen esetben nincs erre vonatkozó rendelkezés az illetéktörvényben, úgy gondolom, hogy a többletvagyon értéke után illetéket kiszabni csak pozitív egyenleg esetén lehet. Közös tartozás azonban nemcsak banki hiteltartozás lehet, lehet közmű díjhátralék, áruvásárlási hitel. Azonban a bírósági gyakorlat alapján a jövőben fizetendő gyermektartásdíj nem minősül közös tartozásnak. 8 Sajátos problémát vet fel a megváltási ár fizetése is. Ha a szerződésben megváltási árat fizet az egyik fél a másiknak, akkor kérdésként vetődik fel, hogy a megváltási ár a közös megtakarításból vagy a külön vagyon terhére lett fizetve. A bírói gyakorlat szerint, ha valaki házastársa tulajdoni hányadát megváltja, de a megváltási árat különvagyonból fizette meg, akkor az illetékkiszabás a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint történik. 9 A megváltási ár megfizetése az úgynevezett cserepótló vételnél is gondot jelenthet. A cserepótló vétel szabályai alapján eladott lakástulajdon forgalmi értékének a figyelembevételét lehet kérni. Egyes illetékhivatali gyakorlat azonban az volt, hogy ha valaki házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén megváltási árat kapott, és új lakásingatlan vásárlása esetén kérte a házastársi vagyonközösségi szerződés alapján az eladott lakásingatlan forgalmi értékének a figyelembe vételét, kérelmét elutasította az illetékhivatal. Ezt változtatta meg egy bírósági ítélet, mely kimondta, hogy az Itv szabályai kimondják, hogy házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagonszerzési illetéket kell fizetni. Ezt figyelembe véve a megváltási ár fizetése az ingatlan tulajdoni hányadának ellenérték fejében történő értékesítését jelenti, így illetékkiszabás szempontjából tartalmában azonos az adásvételi szerződéssel EBH KGD EBH