MOBIL HÁLÓZATOK ALAPJAI (Simon Vilmos fóliái alapján)
|
|
- Ervin Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MOBIL HÁLÓZATOK ALAPJAI (Simon Vilmos fóliái alapján) Médiakommunikációs hálózatok Média-technológia és kommunikáció szakirány május 10., Budapest Bokor László kutatómérnök BME Híradástechnikai Tanszék
2 Kivonat Mobilitás fogalma Mobilitás kezelés Mikro-, Makromobilitás Location Area tervezés Cellás hálózatok alapelvei 1G 2 G (GSM)
3 Bevezető A jövő kommunikációs hálózatainak legfontosabb elemei Átjárhatóság a különböző hálózatok között Mobilitás!! Szélessávú multimédia szolgáltatások
4 Kihívás Ubiquitos (mindenütt jelenlevőség): új típusú mobil eszközök milliárdjai (szenzorok)+szélessávú multimédia Megoldás: hatékony mobilitáskezelés skálázható rendszerek
5 Mobilitás Mozgó terminálok száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt mozgékonyság hatékony kezelése (mobility management) 1990-ben 10 millió analóg FM cellás mobil felhasználó volt a világon Ma a mobil felhasználók száma meghaladja a két milliárdot (több mobil mint PC)
6 Mobilitás Mobilitás alatt azonban nem csupán mobil állomásokat, hanem egész mobil hálózatokat is érthetünk Pl: a kábelezés csökkentése érdekében a járművek elektronikus mérő és szabályzórendszereinek összekötése LAN-al Így egy kis mozgó hálózat lesz, ami kapcsolódhat egy külső forgalomirányító rendszerhez Nagyban: egy óceánjáró hálózata mozoghatna például műholdak alatt, egy ilyen hálózat azonban már számos router-t is kell tartalmazzon, mozgó topológiájú hálózatot eredményezve
7 Mobilitásból eredő problémák 1. Hálózati topológia vs Földrajzi viszonyok A hálózati cím azonosítja a mobil terminál topológiai kapcsolódását, de nem a földrajzi helyzetét is (pl. IP címek) Pl. Ha változik is a mobil földrajzi helye, a hálózati címe ettől még változatlan maradhat Mobilitás alapelve, hogy bárhol kommunikálhatunk: a csomagok célbajuttatása a hálózati címen keresztül történik, ezért össze kell rendelni a kettőt Ezt az összerendelést biztosíthatja a rendszer résztvevő entitásoknak maguknak kell megoldaniuk Ez a lényege a mobilitás kezelésnek!
8 Mobilitásból eredő problémák 2. A mobil csak az idő egy részében kapcsolódik a hálózathoz Mobil hálózatokban, ahol felhasználók milliói vannak komoly gond lehet, ha nem kérdezhetik le kapcsolódás után a szolgáltatás szerverereiket skálázhatósági okok miatt Ilyen környezetben hatásos adattárolásra és továbbításra van szükség
9 Mobilitásból eredő problémák 3. Az adatot el kell juttatni a mozgó címzetthez Ha adott a földrajzi-topológiai cím összerendelés tárolás/továbbítás, ez mellett szükség van még hatékony routingra, vagyis a routing táblák gyakori frissítésére (gyakrabban mint ahogy a mobil cellát vált)
10 Példa: routing és mobilitás Mobil környezetben komoly problémát jelent: a terminálok mozgása linkeket hoz létre és szüntet meg dinamikusan, gyakrabban mint pl. a meghibásodások okozta változások A routing információt gyorsan kell megosztani, hogy a routing táblák és a tényleges fizikai hálózati topológia konzisztens legyen
11 Mobilitásból eredő egyéb gondok Biztonság Minden alkalommal amikor új kapcsolodási pontot létesít a mobil, hitelesítenie kell magát Titkosítás és biztonsági megoldások: többletterhelés és költségek Skálázhatóság Több routing információ gyakrabban Több számítás a routerekben Több jelzési üzenet
12 Mobilitás támogatás A mobilitás kezeléséhez szükség van: Egy hely-független címre a mobil termináloknak Kompatibilitás az IP routing-al Hatékony mobilitás kezelési protokollokra
13 Mobilitás kezelés A mobilitás kezelése alapvetően két feladat: hívásátadás-kezelés(handover Management) helyzet-nyilvántartás (Location Management)
14 Helyzet-nyilvántartás(Location Management) Két feladata van: Helyzet-frissítés (Location Update): mobil terminálok követése Paging: mobil terminálok megkeresése Fontos tervezési feladat a kettő közötti kompromisszum megtalálása
15 Paging A mobil terminál megtalálása egy broadcast (üzenetszórást ) üzenet kiküldésével lehetséges Szinte alig, vagy egyáltalán nem terheli a hálózatot jelzés üzenetekkel amikor nincs adatforgalom Viszont nagyméretű - broadcast - keresést igényel az adatátvitel kezdetekor
16 Hívásátadás (handover) Két típusa: cellán belüli handover: felhasználó nem hagyja el egy adott cella lefedettségi területét de megváltoztatja az eddig használt rádiós csatornát csökkentve a csatornák közötti interferenciát 2.rétegben kezelik cellák közötti handover mobil terminál cellák között vándorol szükség van felsőbb réteg támogatására is
17 Konvergencia: All IP A konvergencia kulcsa az IP protokoll: összekapcsolja a különböző célokra, különböző technológiákkal és protokollokkal megvalósított hálózatokat IP cím egyszerre azonosító és helymeghatározó (lokátor) is Ennek feloldása többféleképpen történhet Otthoni cím mellett ideiglenes cím is (otthoni ügynök bevezetése) Új protokoll ennek kettéválasztására
18 Handover gondok IP esetén A 3G és 4G rendszerekben anytime and anywhere kommunikáció csomagkapcsolás mikro, illetve pikocellás hálózatok Másik fontos jelszó always on : akkor is cellaváltást eredményez, ha a mobil hoszt idle (tétlen) állapotú Minden handover jelzésátvitelt igényel a hoszt és az otthoni ügynöke között, ami időigényes Ez az overhead arányos a felhasználók számával mobilitásuk fokával az igényelt sávszélesség ugyanakkor nem játszik szerepet
19 Handover gondok IP esetén A nagy körülfordulási idő és a vezérlési overhead miatt néhány másodpercre megszakad a kapcsolat minden IP csatlakozási pont váltáskor Ez komoly gondot jelent pl. a valós idejű alkalmazásoknál
20 Cellák közötti handover Megoldás: a hálózat domainekre történő felosztása A cellákat adminisztratív egységekbe vonjuk össze (pl. Location Area), ezen belüli cellaváltás nem halad fel a struktúra csúcsáig Így a domainen belül történő cellaváltás nem minősül cellaváltásnak
21 Domainek alkalmazása Így két handover: intra-domain (makromobilitási domainen belüli): mikromobilitási protokollok kezelik inter-domain: két domain között mozog a mobil, makromobilitási protokollok felelősek érte
22 Mikromobilitás All IP megközelítés előretörése: mikro mobilitás protokollok alkalmazása a jövő mobil rendszereiben adat, jelzés, vonalkapcsolt szolgáltatások, stb. mind IP csomagokban halad Jelenleg a GPRS rendszerben saját protokoll gondoskodik a mikro mobilitás kezeléséről Harmadik generációs mobil rendszerekben a mobilitás kezelése már teljes egészében az IP feladata, ezért a mikro mobilitás kezelésére alkalmas protokollok nélkülözhetetlenek
23 Mikromobilitási protokollok A cellaváltásokat lokálisan kezelik Így a felhasználók domainen belüli mozgását elfedik a makromobilitási protokoll elől A regisztrációs és a jelzési üzenetek legfeljebb a domain gyökér routeréig jutnak el Hátrányuk: általában nem skálázható megoldások, így csak korlátozott számú felhasználó kezelésére képesek Hierarchikus módszerekkel oldják meg, melyekben együtt alkalmazzák a makro-, és a mikromobilitás kezelő protokollokat
24 Mikromobilitási protokollok felosztása Proxy Agent Architectures (PAA): Hierarchikus szervezésű, ügynök alapú gyorsítás pl. Hierarchical Mobile IPv6 (HMIPv6), Regional Registration (RegRegv6) Locally Enhanced Routing Schemes (LERS) a domainen belül egy módosított routing algoritmust használnak tipikusan a hálózati rétegben, az IP protokollt kiegészítve működnek Per Host Forwarding: speciális útvonal-nyilvántartási protokollt használnak adott idő után elévülő (soft-state) bejegyzések az útvonalválasztók routing tábláiban pl. Cellular IP, HAWAII Mobile Ad-hoc Network: ad-hoc routing protokollt használnak a mikromobilitás kezelésére Multicast alapú
25 További felosztásuk Proaktív vagy reaktív: mindig ismeri a mobil terminál tartózkodási helyét vs. meg kell keresni (paging alkalmazása) mikor adatot szeretnénk hozzá eljuttatni (broadcast, multicast) Gateway centrikus vagy hop-by-hop: a gateway router pontosan tudja hol helyezkedik el a mobil vs. mindig csak azt tudják a routerek, hogy a velük kapcsolatban lévő routerek közül melyiknek kell küldeni egy adott mobilnak címzett csomagot
26 Mikromobilitási domain tervezése A lecsökkent méretű rádiós cellák (növelve a cellaváltások számát) jelentősen megnövelik a jelzésforgalmat Mobil hálózatokban Location Area: cellák csoportosítása adminisztratív egységekbe Így a LA egységen belül történő cellaváltás nem minősül cellaváltásnak
27 A Location Area optimális mérete Felmerül a kérdés: mekkora méretű legyen a LA? Ha minél több cellát egyesítünk egy LA-ban, akkor lecsökken a regisztrációs üzenetek száma (kevesebb cellaváltás) De viszont bejövő hívás esetén a mobil felhasználó megtalálása okoz majd gondot (több paging üzenet)!! Kompromisszum a 2 szempont között
28 Cellás mobil hálózatok Áttekintjük a cellás hálózatok: alapelveit evolúcióját, különös tekintettel a manapság is népszerű rendszerekre mobilitás kezelési elveit generációnként jövőbeli fejlődési irányait
29 Cellás mobil hálózatok Rádiókommunikáció: Csaknem egyidős a vezetékes távközléssel Az elektromágneses hullámok szabadtéri terjedésén alapul Különböző frekvenciasávok szolgálnak rádiótávközlésre Mobil kommunikáció: kb. ötven éves A celluláris elv megjelenéséig igen korlátozott alkalmazhatóság Mobil kommunikáció a cellás elv alkalmazásával kb. 25 éve jelent meg az első generációjuk Ma a harmadiknál tartunk A mobil rendszerek generációi: 1G: az első analóg rendszerek (nálunk: NMT450) 2G: GSM, ma a legelterjedtebb 2.5G: feljavított 2G 3G: terjedésben
30 A cellás hálózatok generációi 1G Analóg Csak beszédszolgáltatás 2G Digitális beszédtovábbítás Jó minőség Új szolgáltatások és alkalmazások, amelyek nem voltak elérhetők az analóg rendszerekben: SMS, fax, adatátvitel Roaming 2.5G Intelligens hálózati szolgáltatások Nagysebességű (a 2G-hez képest) adatátvitel 3G Egységes architektúra Adatátvitel-orientáltság Csomagkapcsolt, IP-alapú kommunikáció támogatása
31 A cellás hálózatok elvi felépítése Alapelemek: mobil terminál bázisállomás (BS): a mobil terminálok ezzel kommunikálnak közvetlenül cella: a BS egy adó-vevője által lefedett terület kapcsolóközpont, vagy csomagtovábbító központ, átjárók: a mobil hálózat kapcsolódási pontja külső hálózatok felé BS átjáró PSTN kapcsolóközpontok cellák Internet
32 Cella-típusok (1) makrocella: nagy terület lefedésére (1-35 km) ritkán lakott területek, gyorsan mozgó felhasználók nagy adóteljesítmények (1-20 W) saját tornyon, esetenként háztetőkön olyan magasságban, hogy se környező épület, se a terepviszonyok ne akadályozzák a sugárzását
33 Cella-típusok (2) mikrocella: kis területet lefedése (0.2-1 km) sok felhasználó, lassabb mobilok (városok, külvárosok városközpontja) a bázisállomás antennája épületek tetőszintje alatt kis teljesítmény ( W), nagy kapacitás pikocella: főként beltéri lefedésre, ill nagyon nagy forgalmú területek lefedésére (nagy kapacitás) kis teljesítmény (<100 mw), antennák beltérben
34 Cella-topológia (1) hatszögletű cella: gyakorlatban nincs ilyen hatszögekkel lefedhető a sík jól közelíti az omni cellákat közelítő számításokhoz, elméleti modellekhez jól szektorizálható, három szektor K faktor meghatározásához (frekvencia-újrafelhasználás)
35 Cella-topológia (2) omni cella: körsugárzó antenna elvileg kör alakú (a valóságban sík, lakatlan vidéken jó közelítéssel ilyen a cella) gyakorlatban a terep miatt szabálytalan alakú
36 Cella-topológia (3) szektorantennák: egy bázisállomással több cella kialakítására létező cellák feldarabolására 60, 90, 120 fok antennánként külön-külön kezelve különböző méretű szektorok
37 Cella-topológia (4) hierarchikus cellák: nagy forgalmú területek több cellával lefedése a cellák természetesen más frekvenciákat használnak egy bázisállomás több cellát is működtet
38 Cella-topológia (5) hierarchikus cellák, esernyő cella: egy nagy cella több kisebbet is lefed különösen mikro-, pikocellás környezetben a gyorsan mozgó felhasználók kiszolgálására a gyakori handoverből eredő problémák kiküszöbölésére
39 Frekvencia-újrafelhasználás frekvencia újrafelhasználás: a teljes rendelkezésre álló frekvenciasávokból csak néhányat használnak egy cellában ugyanazokat a frekvenciákat ismét használják egy lehető legtávolabbi cellában sokkal több felhasználó kiszolgálható rendelkezésre álló frekvenciák f1, f2, f3 max. n felhasználó max több mint 4*n felhasználó kb. ugyanakkora terület f1 f2 f2 f3 f1 f3 f1 f2 f3 f2 f3 f1 f1 f2
40 Cluster A lefoglalt frekvenciasáv cellacsoportok (clusterek) között van elosztva Az elérhető rádiócsatornák teljes számban használhatóak minden egyes cellacsoportban az újrafelhasználás miatt A clusterben résztvevő cellák száma: a lefedett területen folyamatosan ismételhető legyen Egy tipikus cluster 4, 7, 12 vagy 21 cellát tartalmaz Kevesebb cella a clusterben: annál több csatorna jut egy cellának, így az egyes cellák kapacitása nőni fog Clusterek túl kis mérete esetén: a szomszédos cellák között interferencia jöhet létre
41 A rádiófrekvenciás hullámtartomány, frekvenciasávok Elektromágneses hullámok: közel 0 Hz-től Hz-ig Itt: hanghullámok, rádióhullámok és fény Rádióhullámok: kb. 10 khz GHz Itt vezetett hullámok is Rádióhullámok: vezetés nélküli terjedés A rádiófrekvenciás hullámtartomány felhasználása: ITU-R a Nemzetközi Rádiószabályzat-ban (IRR) rögzítette
42 A rádiócsatorna tulajdonságai Csillapítás: tereptől, időjárástól, távolságtól, frekvenciától, antenna magasságoktól, stb. függ Fading: véletlen ingadozás a vett jel teljesítményében (amplitúdójában), sztochasztikus modellek Zaj: termikus zaj, környezetből származó zaj. Sztochasztikus modellek, a termikus zajra a fehér- (Gauss-i) zaj-modell az adott sávban konstans teljesítménysűrűségű Interferencia: azonos csatornás, szomszédos csatornás, rendszerek közti Cél: bithibaarány adott határ alatt maradjon, tipikusan alatt
43 Terjedési modellek empirikus modellek: nagy számú mérés alapján vázolt egyenletek, görbék alapján; gyors, könnyen számolható, nem túl pontos determinisztikus modellek: az EM hullámok terjedését, diffrakcióját, stb. számoló modellek; szükség van a környezet pontos ismeretére; nagyon nagy számítási kapacitást igényelnek szemi-determinisztikus modellek: determinisztikus modellek módosításával, egyszerűsítésével, mérésekhez hangolásával készülnek
44 Terjedési modellek (5) Walfish-Ikegami modell mikrocellák, városi környezet két összefüggés: rálátásos (Line of Sight, LOS) és nem rálátásos (NLOS) összeköttetésekre LOS (utcákban), kanyon hatás, a csillapítás számítása: L P = log(f) + 26 log(d) NLOS: L P = log(f) + 20log(d) + L rsd + L msd L rsd : az utca körüli épületek tetejének szórása L msd : a távolabbi tetőkön való szórás ezek számítása: átlagos utca szélesség, átlagos épület magasság, utcák irányszöge az antennához képest, stb
45 Mobilitás kezelés feladatai cellás rendszerekben Felhasználó kezelés: regisztráció paging helyzetfrissítés handover, rerouting authentikáció Rádiós erőforrás kezelés Roaming
46 Rádiós erőforrás kezelés RRM (Radio Resource Management): jelerősség, bázisállomás (BS) választás és váltás RSSI (Received Signal Strength Indicator) [dbm] <-100dBm: nincs, vagy instabil kapcsolat. Szolg. területen kívül, azonnali BS váltás -90dBm ~ -100dBm: kommunikáció lehetséges, de hamarosan egy nagyobb RSSI-vel mért BS-hez kell váltani >-90 dbm: kommunikáció lehetséges, a jelenlegi BS megfelel
47 Cellás rendszerek evolúciója
48 1G Analóg rendszer Korlátozott kapacitás, FDMA, hangátvitel, sávon belüli jelzésrendszer Nordic Mobile Telephone (NMT) pl. 450Mhz Westel 1985-ben 110 ezer előfizetővel a világ legnagyobb mobil hálózata lett (Nokia, Ericsson) Már kevés helyen használják, előnye a nagy hatótávolság Pl. Izlandon a halászok
49 Mobilitás kezelés az 1G rendszerekben 1G rendszerek támogatják: Mobil terminál regisztrációja Autentikáció Paging Feltételes roaming RRM Mobile Telephone Switching Office (MTSO) kezelte az összes mobilitással kapcsolatos feladatot Csatornán belüli jelzésrendszerrel küldik a regisztrációs, autentikációs és paging üzeneteket (handover esetén zaj) Egyszerű autentikáció de lehallgatható
50 Mobilitás kezelés 1G rendszerekben Körülményes roaming Az MTSO hajtotta végre a mobil RSSI mérések alapján a hard handovert A cellaváltás végrehajtási ideje kb. 10 másodperc. Umbrella cella a nagysebességű mobiloknak: mikrocellákat fed le pl. utak mentén A korlátozott képességeik ellenére az alapvető mobil funkciókat sikeresen ellátták a hálózatok, és nagy piaci igényeket támasztottak
51 Az európai 2G-rendszer GSM Groupe Spéciale Mobile Pán-európai nyilvános cellás mobil rendszer tervezésére hozták létre Kifejlesztése a 80-as években, szabvány az ETSI-ben 1990-ben A 900 MHz-es sávban UK: DCS1800 GSM-alapú, de 1.8 GHz-es sáv a nagyobb felhasználósűrűség miatt
52 A GSM rendszer struktúrája
53 Mobil állomás Fizikai elemek Rádió adó-vevő, vezérlő, kijelző stb. Rádiós interfész ( air interface ) és felhasználói interfész SIM-kártya Subscriber Identity Module Mobilitás, függetlenül a végberendezés típusától és helyétől Tartalmazza IMSI-t (International Mobile Subscriber Identity) Ez azonosítja a mobil felhasználót Rádiós interfészen ritkán küldik (a feltörés veszélye miatt), ezért TMSI helyette (Temporal) Országkód+szolgáltatókód+egyedi azonosító IMEI (International Mobile Equipment Identity) Készüléket azonosítja (így lehet letiltani a lopott készüléket)
54 Mobil állomás üzemállapota Kétféle üzemállapot: Idle mód hallgatja a szóró csatornákat de nincsen saját forgalmi csatornája Társított (dedicated) egy kétirányú forgalmi csatornát rendelnek a mobilhoz a forgalmi csatornák hozzárendelése, ha a mobil kommunikációs igénnyel él
55 BSS bázisállomás-alrendszer Bázisállomási adó-vevő (BTS) és Bázisállomás-vezérlő (BSC) Specifikált interfészen kommunikálnak BTS: a cellán belüli rádiókommunikáció biztosítása BSC: Egy v. több BTS-t vezérel Rádiócsatornák felépítése, frekvenciaugrások kezelése Kapcsolat a Mobil Kapcsolóközpont (MSC) felé Az előfizetők megtalálása (paging)
56 Hálózati alrendszer (Network Subsystem) MSC hasonló a PSTN v. ISDN központokhoz, plusz minden, ami a mobil előfizetők kezeléséhez kell: Regisztráció, authentikáció, helyzet-meghatározás, handover, roaming stb. Kapcsolat a közcélú földi távközlési hálózatokkal (PSTN, ISDN) Home Location Register (HLR) Összes admin info az előfizetőkről, a pillanatnyi helyük is Tipikusan 1 HLR hálózatonként, de elosztott is lehet Visitor location register (VLR) Válogatott információ a HLR-ből, ami a hívásvezérléshez és előf. szolg.-hoz szükséges A mobilt az aktuális területhez tartozó VLR vezérli Általában kombinálva van az MSC-vel, az MSC ebből dolgozik AUC authentikáció, a SIM-kártyák titkos kulcsait tart. EIR a hál.-ban jogosan használt készülékek listája
57 Rádiókommunikáció ITU: MHz (uplink, mobil bázisállomás) és MHz (downlink) => 2*25 MHz Megosztás: TMDA/FDMA kombinációjával FDMA: 124 db 200 khz-es hordozó frekvenciasáv Minden hordozó frekvenciasáv 8 időrésre van osztva, TDMA keretekben (1 keret: 4,615 ms) A TDMA keretek multikeretekbe vannak csoportosítva, 26 ill. 51-es multikeretek vannak
58 Kommunikáció a GSM rendszerben Forgalmi csatornák és vezérlő csatornák A forgalmi csatornák képességét az egy felhasználóra jutó sávszélesség (hordozó fr. sáv és időrés) határozza meg Kis sebességű adatátvitel (kb. 13 kbit/s), fax átvitel. Modem szükséges, kapcsolatfelépítési idő hosszú. A csatorna nincs jól kihasználva (áramkörkapcsolt), nem gazdaságos Vezérlő csatornákon: SMS. Szerény mennyiségű adat, de gazdaságosan
59 Mobilitás kezelés 2G rendszerekben A hang szolgáltatás továbbra is az alapszolgáltatás Global System for Mobile communications (GSM), North American Time Division Multiple Access (NA-TDMA, IS-136), IS-95 Jelzésrendszer: az SS7 GSM kiegészítését használják (MAP Mobile Application Part)
60 Mobilitás kezelés 2G rendszerekben A BSC felelős a handover lebonyolításáért RRM: terminál RSSI mérései alapján Mobile Assisted Handoff (hard handover)
61 GSM jelzésprotokollok
62 Cellacsoportok 2G hálózatban Regisztráció és paging megvalósításához kedvező, hogy jól definiált szolgáltatási területeket használ a GSM Location-area (LA): cellák egy csoportja, ahol azonos a Location Area Indicators (LAI) LAI globálisan egyedi, tartalmazza: országkód, szolgáltatókód és LA kód A cellák azonosítása is globálisan egyedi: LAI + CI (cella azonosító)
63 Regisztráció, paging Mikor kell a mobil terminálnak regisztrálni? Power On/Off új LAI-ba való belépéskor Periódikus helyzetfrissítés (location update) hívásindítás Paging: egy cellában, LA, több LA egyszerre, vagy a teljes hálózat Paging indítása: a mobil legutolsó ismert helyének legkisebb körzetében, majd egyre nagyobb körzetben
64 Cellaváltások Hierarchikus kapcsolás: MSC -> BSC -> BTS -> Mobile Egy BSS-en belüli handovert a BSC kezeli, az MSC bevonása nélkül Minden cellaváltás hard handover Mikor kerül sor cellaváltásra? rádiós kapcsolat leromlik (hibák és alacsony RSSI értékek) BS mobil terminál távolság elérte a maximális értéket Cella forgalom kezelés Felügyelet (Maintenance)
65 Cellaváltások Cellaváltással kapcsolatos hálózati végrehajtás 5x 10x gyorsabb mint az 1G esetén A hálózati architektúra jó alap a következő generációk számára is
66 Mobil hálózatok evolúciója
67 Bokor László, Simon Vilmos, Híradástechnikai Tanszék Mobil hálózatok alapjai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 74 Kérdések? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Bokor László kutatómérnök BME Híradástechnikai Tanszék bokorl@hit.bme.hu
Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok)
Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 1 A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm.
RészletesebbenKihívások. A jövő kommunikációs hálózatainak legfontosabb képességei:
Mobilitáskezelés 1 Tartalom A mobilitás fogalma Mobilitáskezelés Mikro-, makromobilitás Location Area tervezés Mobilitáskezelés különböző rétegekben Vertikális és horizontális hálózatváltás 2 Kihívások
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész
Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész 1 A mobil rendszerek generációi 2G Digitális beszédtovábbítás Jó minőség Új szolgáltatások és alkalmazások,
RészletesebbenGSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése
Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba
RészletesebbenA kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek
Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Mobil kommunikáció a II. világháborúban Mobil távközlés 1941 Galvin Manufacturing Corporation
RészletesebbenCellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek
Dr. Maros Dóra Cellák A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Többszörös hozzáférési technikák FDMA(Frequency Division Multiple
Részletesebben2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS
2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS Miért nem elég a Mobil IP? A nagy körülfordulási idő és a vezérlési overhead miatt kb. 5s-re megszakad a kapcsolat minden IP csatlakozási pont váltáskor.
RészletesebbenMobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban
Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján A mobil hálózat u.n. cellákra épül. Cellák Egy
RészletesebbenAGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB
AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával
RészletesebbenA kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek
Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója http://www.youtube.com/watch?v=cr5eskfueyw A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Szabályozási szervezetek Világszervezetek: International
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2018. február 13. Ella, Linda Mobiltelefon-hálózatok Mobiltelefon-hálózatok áttekintése Első generációs mobiltelefon-hálózatok
RészletesebbenMobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0
Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL
RészletesebbenHírközléstechnika 9.ea
} Hírközléstechnika 9.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 Mobil kommunikáció 4 A kommunikáció evolúciója 5 6 A kezdetek 1921 Detroiti rendőrség 2 MHz Egyirányú forgalom 1933 megvalósult
RészletesebbenAz LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat
Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után
Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az
RészletesebbenÚj szolgáltatási képességek I.: földrajzi hely alapú szolgáltatások
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatikus szak, mesterképzés Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány Villamosmérnöki szak, mesterképzés - Újgenerációs
RészletesebbenHálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos 2013. február 23.
Hálózati és szolgáltatási architektúrák Lovász Ákos 2013. február 23. Long Term Evolution Mobilhálózatok előzmények, áttekintés Jellemzők Architektúra Mobilhálózatok 1G Első generációs mobil távközlő rendszerek
RészletesebbenHálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.
Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 17. Szájbergyerek (Németh Eszter 13 hónaos, 2010. február) A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 13. Németh Eszter 2009 október :) A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.
RészletesebbenKialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.
Követelmények: (Kollokvium) A Mobil Informatika Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I. Dr. Kutor László http://uni-obuda.hu/users/kutor 1. Előadás anyagból: ZH időpontok. I. zh 2012. október
RészletesebbenCellaazonosító és timing advance
Cellaazonosító és timing advance dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján GSM rádiós interfész GSM frekvenciák: 850 MHz Észak-Amerika
Részletesebben10. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
10. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Mobil kommunikáció 3 A kommunikáció evolúciója 4 A kezdetek 5 1921 Detroiti rendőrség 2 MHz Egyirányú forgalom 1933 megvalósult a kétirányú kommunikáció A
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2007. okt. 9. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. Kacsolástechnika
RészletesebbenMobil Informatikai Rendszerek
Mobil Informatikai Rendszerek Modern informatikai rendszerek közös tulajdonsága. Távközlési alapfogalmak. 2016. szeptember 19. Sicz-Mesziár János sicz- m e s z i a r. j a n o s @ nik.uni - obuda.hu Távközlési
Részletesebben2011. május 19., Budapest GSM HÁLÓZATOK
2011. május 19., Budapest GSM HÁLÓZATOK GSM történeti áttekintés, előzmények Az 1980-as évek elején az analóg celluláris telefon rendszereknél gyors növekedés inkompatibilis rendszerek 90-es évek kezdetén
RészletesebbenDECT rendszer. 1. Szabványok. 2. A DECT rendszer elemei
DECT rendszer DECT: digitális vezetéknélküli telekommunikáció A DECT rendszer eredetileg európai szabvány volt, amelyet széleskörű, kis kiterjedésű hálózati alkalmazásokra fejlesztettek ki, üzleti, telephelyi
RészletesebbenÉpítsünk IP telefont!
Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE
INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE MOBIL KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport 2 MOBIL TELEFON
Részletesebben1. ÁLTALÁNOS HÁLÓZATI TRENDEK ÉS MOBIL HÁLÓZATI HATÁSAIK
BMEVIHIMA00 HÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK INTEGRÁCIÓJA 1. ÁLTALÁNOS HÁLÓZATI TRENDEK ÉS MOBIL HÁLÓZATI HATÁSAIK 2017. február 21., Budapest előadás 2017. február 7. Fazekas Péter Mit? alapképzés + BSc szakirány
RészletesebbenMOBIL HÍRKÖZLÉSI RENDSZEREK III. A GSM VÉDELMI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Teréki Csaba MOBIL HÍRKÖZLÉSI RENDSZEREK III. A GSM VÉDELMI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A GSM felajánl olyan, a felépítésébe ágyazott jellemzőket, amelyek biztosítják a hívás integritását és bizalmasságát.
RészletesebbenMOBIL TELEFON HÁLÓZATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
2 INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE MOBIL KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport MOBIL TELEFON
RészletesebbenMobil távközlő rendszerek alapjai. A GSM rendszer
TERVEZET! Mobil távközlő rendszerek alapjai 3. rész A GSM rendszer dr Kolos Tibor Széchenyi István Egyetem GYÕR 2007 tavaszi félév Mobil távközlő rendszerek (TA57) 1 Tartalom GSM története dióhéjban GSM
RészletesebbenMobilhálózatok tulajdonságai és felhasználásuk
Mobilhálózatok tulajdonságai és felhasználásuk Mobilhálózatok Nyilvános földi mobil hálózatok (PLMN): Public Land Mobile Network Egy adott szolgáltatási területen használható, megfelelő rádiós (mobil)
Részletesebbenállomás két címmel rendelkezik
IP - Mobil IP Hogyan érnek utol a csomagok? 1 Probléma Gyakori a mozgó vagy nomád Internetfelhasználás Az IP-címét a felhasználó meg kívánja tartani, viszont az IP-cím fizikailag kötött ennek alapján történik
RészletesebbenMobile network offloading. Ratkóczy Péter Konvergens hálózatok és szolgáltatások (VITMM156) 2014 tavasz
Mobile network offloading Ratkóczy Péter Konvergens hálózatok és szolgáltatások (VITMM156) 2014 tavasz 1 Bevezető Növekvı igények o Okostelefon adatforgalma 2010-2011 3x o Teljes mobil adatforgalom 2011-2018
Részletesebben1. MÛSZAKI LEÍRÁS. Jelen fejezet a Westel GSM rendszer mûszaki vonatkozásainak rövid Ieírását tartalmazza.
GSM oktatási anyag TARTALOMJEGYZÉK 1. MÛSZAKI LEÍRáS...3 1.1. Bevezetõ...3 2. A GSM rendszer felépítése...4 2.1. A hálózat geográfiai stuktúrája...4 2.2. A GSM rendszer modellje, funkcionális felépítése...9
RészletesebbenNagysebességű mobil távközlés VITMM323. Simon Csaba Ziegler Gábor Éltető Tamás*
Nagysebességű mobil távközlés VITMM323 Simon Csaba Ziegler Gábor Éltető Tamás* GSM (UMTS) a mobil, áramkörkapcsolt ISDN A GSM-ről (Global System for Mobile) bővebben fogunk beszélni a 2. előadáson, a mobil
RészletesebbenUMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS
UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS 2011. május 19., Budapest A HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE, SZOLGÁLTATÁSOK 2011. május 19., Budapest Felépítés felhasználói
RészletesebbenGSM hálózatok, rendszerek
GSM hálózatok, rendszerek Készítette: EHA: LULZOABT.SZE Dátum: 2007. május 2. Számítógéphálózatok kurzus 1/1 GSM hálózatok, rendszerek Korunk egyik rohamosan fejlıdı hálózata a mobil kommunikáció. Ma már
RészletesebbenMobil távközl rendszerek (NGB_TA016_1) Házi feladat. A GSM-R rendszer, hazai vonatkozásai és elektromágneses kompatibilitási kérdései
Mobil távközl rendszerek (NGB_TA016_1) Házi feladat A GSM-R rendszer, hazai vonatkozásai és elektromágneses kompatibilitási kérdései El adó: Unger Tamás István B.Sc. szakos villamosmérnök hallgató Széchenyi
RészletesebbenMOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI
MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI HÁLÓZATOK BMEVIHIMA07 1. gyakorlat Mobilitás-menedzsment, hívásátadás 2015. február 19., Budapest Knapp Ádám Tudományos segédmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások
Részletesebben3G / HSDPA. Tar Péter
3G / HSDPA Tar Péter 2 Hálózati felépítések 3 A GSM rádiócsatorna jellemzői FDMA / TDMA (frekvenciaosztásos/idõosztásos) csatorna-hozzáférés f 1 0 1 2 3 4 5 6 7 idõ f 2 0 1 2 3 4 5 6 7 4 Kapacitás Agner
RészletesebbenV2I - Infrastruktúra
V2I - Infrastruktúra Intelligens közlekedési rendszerek VITMMA10 Okos város MSc mellékspecializáció Simon Csaba ITS hálózat az infrastruktúra oldal ITS hálózat (ism) V2V OBU On Board Unit Ad hoc hálózat
RészletesebbenA Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-9549-54/2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-9549-54/2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete Mobilhálózatok összekapcsolási szolgáltatásainak költségszámítása alulról felfelé építkező (Bottom-up)
Részletesebben2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )
IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenInfokommunikációs rendszerek menedzsmentje zárthelyi kérdések tavasz
Infokommunikációs rendszerek menedzsmentje zárthelyi kérdések 2014. tavasz A zárthelyin 3 nagy kérdés (3 6 = 18 pont) és 6 kis kérdés (6 2 = 12) szerepel, amelyekkel max. 30 pontot lehet elérni. Aláírás
RészletesebbenWiFi hálózatok üzemeltetése
Információs rendszerek üzemeltetése WiFi hálózatok üzemeltetése Orosz Péter 2017.04.20. Áttekintés 1. rész: SOHO és enterprise WiFi hálózatok üzemeltetése 1. Beltéri és kültéri infrastruktúra 2. Lefedettség,
RészletesebbenBME Mobil Innovációs Központ
rádiós lefedettség elméleti jellemzői és gyakorlati megvalósulása, elméleti alapok rofesszionális Mobiltávközlési Nap 010 Dr. ap László egyetemi tanár, az MT rendes tagja BME Mobil 010.04.15. 1 rádiókommunikáció
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2011. okt. 24. Németh Eszter 2009 október :) A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenWi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date
Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT október 29. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. október 29. Link-state protokollok OSPF Open Shortest Path First Első szabvány RFC 1131 ( 89) OSPFv2 RFC 2178 ( 97) OSPFv3 RFC 2740 (
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3. Kacsolástechnika 4. IP hálózatok
RészletesebbenSzenzorkommunikációs lehetőségek az IoT világában. Dr. Fehér Gábor BME Távközlési és Médiainformatikai Egyetem
Szenzorkommunikációs lehetőségek az IoT világában Dr. Fehér Gábor BME Távközlési és Médiainformatikai Egyetem Szenzorkommunikációs lehetőségek az IoT világában IoT és szenzrok Szenzorkommunikáció?= IoT
RészletesebbenMobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra
Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Dr. Pap László Az MTA rendes tagja BME, Híradástechnikai i Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium Mobil Innovációs Központ 2008.
RészletesebbenÚtban az 5G mobil felé
1 Útban az 5G mobil felé Faigl Zoltán {zfaigl}@mik.bme.hu 2 Mobilinternet forgalom Mobilinternetgyorsjelentés, 2014. január Networks 2014 3 Mobilinternet-forgalom Networks 2014 4 Cisco, globális előrejelzés
RészletesebbenHeterogeneous Networks
Heterogeneous Networks Kis cellák, WiFi és LTE az okos hozzáférésben Equicomferencia, 2014. május 6.-7. Bordás Csaba Ericsson csaba.bordas@ericsson.com Bevezető helyett Egyre kevesebb réz a hozzáférésben
Részletesebben4G VAGY B3G : ÚJGENERÁCIÓS
4G VAGY B3G : ÚJGENERÁCIÓS MOBIL KOMMUNIKÁCIÓ A 3G UTÁN (Simon Vilmos fóliái alapján) Médiakommunikációs hálózatok Média-technológia és kommunikáció szakirány 2013. május 17., Budapest Bokor László kutatómérnök
RészletesebbenMobil Távközlés. Tegnap, Ma és Holnap. Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe. Dr. Kolos Tibor, főiskolai docens Drotár István, tanszéki mérnök
Mobil Távközlés Tegnap, Ma és Holnap Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe Készítette: Dr. Kolos Tibor, főiskolai docens Drotár, tanszéki mérnök Távközlési Tanszék 2013.12.09. 1 A fejezet célja: áttekintést
RészletesebbenWiFi hálózatok üzemeltetése
Információs rendszerek üzemeltetése WiFi hálózatok üzemeltetése Orosz Péter 2018.04.26. Áttekintés I. rész: SOHO és enterprise WiFi hálózatok üzemeltetése 1. Beltéri és kültéri infrastruktúra 2. Lefedettség,
Részletesebben2018. december 5., Budapest A GSM-TŐL AZ LTE-IG
2018. december 5., Budapest A GSM-TŐL AZ LTE-IG Legfontosabb jellemzők Korszak GSM GSM/GPRS UMTS/HSPA LTE 1980-as évek végétől 2000-es évek eleje Újdonságok Digitális átvitel Csomagkapcsolt átvitel Közeghozzá
RészletesebbenMAC címek (fizikai címek)
MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)
Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g
RészletesebbenAST_v3\ 1.5.2. 1.5.3.
AST_v3\ 1.5.2. 1.5.3. A Mobiltelefon hálózatok A mobil adatátvitel (esetünkben a mobil telefónia hang és adatátvitel) alapvetően a helyhez kötöttségen túlmutató technológia. A kliensek a lefedettség ismeretében
RészletesebbenDigitális továbbfejlesztett vezeték nélküli telefon Digital Enhanced Cordless Telekomminications
Digitális továbbfejlesztett vezeték nélküli telefon Digital Enhanced Cordless Telekomminications The mobile communications revolution began with the advent of cellular radio technology, and the widespread
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem. Mobil Távközlés. Tegnap, Ma és Holnap. Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe. Távközlési Tanszék
Mobil Távközlés Tegnap, Ma és Holnap Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe Készítette: Drotár Távközlési Tanszék 2016. 11. 14. 1 Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe 0. Történeti áttekintés 1. Generáció
RészletesebbenMOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI
MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI HÁLÓZATOK BMEVIHIMA07 1. gyakorlat Mobilitás-menedzsment, hívásátadás 2017. február 20., Budapest Knapp Ádám Tudományos segédmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások
RészletesebbenKét típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenMultiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN
9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
RészletesebbenMobil helymeghatározás. Zsiborás Attila
Mobil helymeghatározás Zsiborás Attila Miről lesz szó? És miről nem Szóbeszéd, közhiedelem, tévinformáció Jogi, szabályozási háttér Mobil helymeghatározás műszaki megoldásai Mobil hálózat alapú megoldások
Részletesebben300Hz - 3400Hz. változik az ellenállása. szuperpozíciójaként. forgógépes felépítésű. PAM. Tm=1/(2*fmax)
Mekkora a távközlési-beszédsáv frekvenciatartománya? Mi a szénmikrofon működési elve? Mit nevezünk átviteli szintnek? Mi a számbillentyűs (nyomógombos) hívómű előnye a számtárcsával szemben? Mi célt szolgál
RészletesebbenDOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018.
DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018. Tartalomjegyzék Digitális átállás a földi műsorszórásban LTE 800 rendszer tapasztalatai Mérés LTE800 rendszeren
RészletesebbenAlternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára
Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,
RészletesebbenÚj generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens
Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási
RészletesebbenÚjdonságok Nexus Platformon
Újdonságok Nexus Platformon Balla Attila balla.attila@synergon.hu CCIE #7264 Napirend Nexus 7000 architektúra STP kiküszöbölése Layer2 Multipathing MAC Pinning MultiChassis EtherChannel FabricPath Nexus
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. október 28. Internet topológia IGP-EGP hierarchia előnyei Skálázhatóság nagy hálózatokra Kevesebb prefix terjesztése Gyorsabb konvergencia
Részletesebben52 347 03 0000 00 00 Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens
10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenJELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest
JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. 2011. május 19., Budapest Alapfogalmak, fizikai réteg mindenki által l ismert fogalmak (hobbiból azért rákérdezhetek k vizsgán): jel,
RészletesebbenMozgó információközlő hálózatok
Mozgó információközlő hálózatok Földfelszíni mozgó információközlő hálózatok A földfelszíni mozgó információközlő hálózatok között is érdemes különbséget tenni távközlő és számítógép-hálózatok között.
RészletesebbenMŰSZAKI LEÍRÁS Az I. részhez
MŰSZAKI LEÍRÁS Az I. részhez Megnevezés: Automatizálási rendszerek bővítése korszerű gyártásautomatizálási, ipari kommunkiációs és biztonsági modulokkal. Mennyiség: 1 db rendszer, amely az alábbi eszközökből
RészletesebbenSávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.
Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége
RészletesebbenAdatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet
Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet 2G rádiós interfész (Um) Um TDMA elvű, UL és DL külön vivőn
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenIrányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 12
Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 12 Történeti áttekintés A rádiózás az 1930-as években forradalmi változásokon ment keresztül, megjelentek az első nem helyhez kötött, általában járműben
RészletesebbenMérési útmutató a Mobil Hírközlés Laboratórium II (VIHI4381) méréseihez. V. mérés. Mobil IP - CIP OMNeT++ szimulációs mérés
Mérési útmutató a Mobil Hírközlés Laboratórium II (VIHI4381) méréseihez V. mérés Mobil IP - CIP OMNeT++ szimulációs mérés Mérés helye: Híradástechnikai Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium
RészletesebbenMérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez
Mérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez GSM II. Mérés helye: Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium I.B.113. Összeállította:
RészletesebbenIP multicast routing napjainkban. Jákó András BME EISzK
IP multicast routing napjainkban Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Tartalomjegyzék IP multicast Multicast routing Interdomain kiegészítések A multicast routing jövője Networkshop 2001. IP multicast
RészletesebbenÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ
ÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ RÁDIÓS HÁLÓZATOK EVOLÚCIÓJA Ez az előadás alcíme vagy a tárgy neve vagy a konferencia neve Dr. Fazekas Péter BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék fazekasp@hit.bme.hu
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Csopaki Gyula Németh Krisztián BME TMIT 2013. nov. 11. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
RészletesebbenMassive MiMo megvalósitása az 5G-ben Hte Rádiószakosztály Rendezvény kiss tamás tanácsadó Magyar Telekom
MORE IMAGES https://yam.telekom.de/groups/brand-design Massive MiMo megvalósitása az 5G-ben Hte Rádiószakosztály Rendezvény kiss tamás tanácsadó Magyar Telekom 2018.10.18 Tartalom Miért van szükség a Massive
RészletesebbenA WiMAX technológia fejlıdési trendjei
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 A WiMAX technológia fejlıdési trendjei info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.
RészletesebbenIrányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13
Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13 GSM-R Flottamenedzsment Mobil fizetési lehetőségek Parkolási díj Útdíj A GSM közlekedési felhasználása Valós idejű információs szolgáltatás Közlekedési
RészletesebbenHálózatok I. A tárgy célkitűzése
Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási
RészletesebbenSzámítógép-hálózat fogalma (Network)
Hálózati ismeretek Két vagy több számítógép, melyek összeköttetésben állnak és kommunikálni tudnak egymással. Számítógép-hálózat fogalma (Network) A gyors adatátvitel, illetve összteljesítmény elérése
Részletesebben10.1. ábra. GSM csatornakiosztása
10. GSM hálózat A rendszer alapjait a 2. fejezetben tárgyaltuk. A GSM rendszer teljesen új alapokon, a korábbi rádiotelefon rendszerektől függetlenül, eleve digitális rendszernek lett tervezve. Nem kellett
Részletesebben