7/2002. (V. 25.) ISM OM együttes rendelet. az ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

Átírás

1 7/2002. (V. 25.) ISM OM együttes rendelet az ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 5. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el: 1. Az ifjúsági és sportminiszter ágazatába tartozó ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a rendelet melléklete tartalmazza. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Melléklet a 7/2002. (V. 25.) ISM OM együttes rendelethez Az ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: ifjúságsegítő Egyéb pedagógusok II. A szakképesítés munkaterülete 2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése Kulturális szervező munkatárs 3715 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása Az ifjúságsegítő alapvető feladata a fiatalok szociális és kulturális módszerekkel történő aktivizálása, érdekvédelme, a helyi társadalom és a helyi közösségek FEOR száma megnevezése 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás támogatása. A szubkulturális csoportok közötti kapcsolatépítés és -tartás, valamint a párbeszéd kiépítésének segítése. A (veszélyeztetett) fiatalok tanácsadással történő segítése, munkaerőpiacon való elhelyezkedésük támogatása. Tevékenységét a szociális- és közművelődési intézményekben, valamint a civil szféra különböző területein, szervezeteiben végzi. Az akkreditált felsőfokú

2 ifjúságsegítő szakképzés országos és regionális hatáskörű szociális-, kulturális- és civil szervezetek adminisztratív és szervező munkaköreire készíti fel a képzésben résztvevőket. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a tágan értelmezett kultúra eredményeinek birtokában felkészültek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, képzettek ezen problémák szociokulturális megoldására, a korosztályos közösségek fejlesztésére. III. A szakképesítés szakmai követelményei A) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, követelmények 1. Információszolgálati és tanácsadási ismeretek alkalmazása Az ifjúságsegítő ismeri és alkalmazza a szakterületéhez kapcsolódó feladatok korszerű eszközökkel és módszerekkel történő megoldását. Munkáját önállóan dokumentálja, mindehhez megfelelő iroda-ügyviteli, pénzügyi és számítástechnikai ismeretekkel, illetve jártassággal rendelkezik. Feladata ellátásához fejlett kommunikációs és kapcsolatteremtő készség járul. Esetenként irodai, oktatás- és rendezvényszervezési munkát végez. A fiatalok sajátos helyzete szükségessé teszi, hogy megfelelő és elérhető információs rendszereket, adatbázisokat, valamint tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Az ifjúságsegítő szakember munkája során a rendelkezésére álló, illetve az általa létrehozott adatbázisokból, továbbá ismeretei alapján tájékoztatást ad: a képzési és a munkalehetőségekről; a szenvedélybetegségekről és azok következményeiről; az életvezetési technikákról; a helyi és tágabb környezet társadalmi és kulturális eseményeiről; a civil szférába való bekapcsolódás és együttműködés lehetőségeiről; a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekről. 2. Pedagógiai, társadalmi és mentálhigiénés ismeretek, módszerek és technikák alkalmazása a fiatalok segítésében Az ifjúságsegítő ismeri az ifjúsági szubkultúrák sajátosságait. Rendelkezik a devianciák korosztályos segítésének eszközeivel, továbbá az ennek ellátásához elengedhetetlenül szükséges kommunikációs készséggel és eszköztárral, szervezőkészséggel, valamint jogi tájékozottsággal az ifjúságot érintő törvények, rendeletek alkalmazásában. Ennek érdekében: átlátja a társadalmi jelenségek főbb folyamatait, törvényszerűségeit; tájékozott a társadalomismeret, a szociológia, a pedagógia, az andragógia, valamint a pszichológia területén; részt vesz a reszocializációt segítő folyamatokban; ismeri az ifjúságpolitika elveit, főbb törekvéseit; ismeri és használja a szociális segítés hazai intézményrendszerét; szakképzett partnereket keres a beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalok segítéséhez; figyelemmel kíséri helyzetüket; támogatja a fiatalkorúak börtönéből kikerülő,,,újrakezdő'' fiatalok visszailleszkedését a társadalomba; tájékozott a civil és a nonprofit szervezetek működése, jogi szabályozása tekintetében,

3 képes a fiatalok aktivizálására, kapcsolatépítésük és -tartásuk, valamint kezdeményezéseik támogatására a korosztályos segítés módszereivel. B) Általános szakmai követelmények 1. Az ifjúsági munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés. 2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció és kooperáció. 3. A munkavégzéshez szükséges önismeret IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: az oktatási programban előírt beiskolázási feltételek teljesítésének igazolása; a képzési idő teljesítésének igazolása; a vizsgáztatási-értékelési rendben meghatározott aláírások megszerzése, a kollokviumi, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése, valamint a szakmai vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal leadott, minimum 20 oldal terjedelmű, legalább elégségesre minősített záródolgozat (1 oldal: 60 leütés/sor, 24 sor/oldal, minimum leütés). A záródolgozat a specializáció területéről szabadon választott, a képzést szervező intézmény által jóváhagyott témájú és című, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő írásmű. A dolgozatot a képzést szervező intézmény által felkért szakértő ötfokozatú érdemjeggyel minősíti. A dolgozatot a szakértői bírálattal együtt a szakmai vizsga előtt 15 nappal a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga elméleti (szóbeli és írásbeli), valamint gyakorlati vizsgarészekből áll. a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama: Magyarország a XX. században Állampolgári ismeretek Jogi ismeretek Egészségfejlesztési alapismeretek Drogprevenciós alapismeretek Andragógia Általános pedagógia és didaktika Munkavállalási ismeretek, irodai ügyvitel és oktatásszervezés Az írásbeli vizsgán a fenti tantárgyakból központilag összeállított, nyitott és zárt kérdésekből álló feladatlapot kell kitölteni. Az írásbeli vizsga kérdései az Ifjúsági és Sportminisztérium szakemberképzést koordináló szervezeti egységénél vehető át a vizsga megkezdése előtt 48 órával. A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsga javasolt érdemjegyét a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott időpontban és módon megtekintheti, ahhoz észrevételt tehet. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama A komplex szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, akinek záródolgozatát legalább elégségesre értékelték és eredményes írásbeli, valamint gyakorlati vizsgát tett. A szóbeli vizsga két kérdést tartalmazó komplex tételeit az alábbi tantárgyakból kell összeállítani:

4 Ifjúságszociológia Kommunikáció Pszichológia Az ifjúsági tanácsadás módszertana Az ifjúsági csoport szerveződése, kultúraközvetítés Szociokulturális animáció Ifjúságpolitika Választott specializáció A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgát szervező intézmény a vizsga előtt legalább három hónappal jóváhagyásra elküldi az Ifjúsági és Sportminisztérium szakemberképzést koordináló szervezeti egységének. A tételek jóváhagyásáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó észrevételeiről a minisztérium a kézhezvételt követő 30 napon belül értesíti a vizsgát szervező intézményt. A vizsgázó a komplex szóbeli vizsga témaköreit tételsorát a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább 30 munkanappal a vizsgát szervező intézménytől megkapja. A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama vizsgázónként legfeljebb 20 perc. A szóbeli vizsga időtartama vizsgázónként legfeljebb 15 perc. c) A gyakorlati vizsga részei és időtartama A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye megegyezik a IV. félévben teljesítendő gyakorlatvezető által irányított 100 órás terepgyakorlat érdemjegyével. A szakmai gyakorlati vizsga helyét a képzést szervező intézmény javaslatának figyelembevételével az Ifjúsági és Sportminisztérium jelöli ki. A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegyét a terepgyakorlaton nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. A szakmai gyakorlat lebonyolításának és dokumentálásának szakmai szempontjait az ifjúságsegítő szakképesítés központi programja tartalmazza. 3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével a) Az írásbeli vizsga tartalma: a vizsgatárgyak alapfogalmai és összefüggései. b) A szóbeli vizsga tartalma: az általános és a speciális szakmai törzsanyag tantárgycsoportjainak és témaköreinek legfontosabb fogalmai és összefüggései, valamint ezek kapcsolata az ifjúságsegítő munkájával. Az általános szakmai törzsanyag vizsgakövetelményei Magyarország a XX. században: Gazdasági és politikai folyamatok régiónkban és hazánkban a XX. században. A társadalmi reprodukció egyes törvényszerűségei, ezek összefüggései a társadalomszerkezet változásával, valamint a kulturális fejlődéssel. A magyarországi kisebbségek kulturális jellemzői századunkban. Állampolgári ismeretek: Politológiai fogalmak. Politikai folyamatok. A parlamentarizmus működésének politikai és jogi feltételei. Alkotmánytani alapfogalmak. A civil szervezetek jogi szabályozása. A helyi társadalom fogalma, jellemzői. Jogi ismeretek: A jogegyenlőség kérdései. Az ifjúság közigazgatási meghatározása. A kulturális és az ifjúsági szféra jogi szabályozása. Közösségi, egyesületi jogok. A nonprofit és a civil szféra jogi kérdései.

5 Az európai jogharmonizáció kérdése, és hatása a hazai ifjúsági és művelődési joggyakorlatra. Büntető jog. Családjog. Kisebbségi jogok. Az ifjúságot érintő jogok érvényesítésének technikái. Egészségfejlesztési alapismeretek: Az egészség mint érték (alapfogalmak, definíciók). A bio-pszicho-szociális jólét megőrzése, fejlesztése, az ezzel összefüggő egészségügyi, szociális és bűnügyi ártalmak és hátrányok csökkentése. Az egészséget támogató társadalompolitika kialakításának kérdései. Az egészséget támogató környezet kialakításának technikái. A közösségi akciók erősítése. Az egyéni képességek fejlesztése. Az egészségügyi ellátás orientációja. Nemzetközi kitekintés. Drogprevenciós alapismeretek: A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozatban foglaltak ismerete. A kábítószerek és pszichotrop anyagok kultúrtörténete, csoportosításuk; hatásmechanizmusuk jogi, egészségügyi, társadalmi következményei. Rizikófaktorok. Mindezek vonatkozásában a legalitás és illegalitás kérdésköre a társadalmi és jogi megítélés oldaláról. Az addikciók kialakulásának és fenntartásának színterei (mikro-, és makrokörnyezetben egyaránt). A prevenció, és hatékonyságának kérdései. Magyarország drogpolitikája. Az egészségügyi, szociális ellátórendszer jelenlegi felépítése, intézményi strukturáltsága. Nemzetközi kitekintés, különös tekintettel a kapcsolódó ENSZ egyezményekre. Kommunikáció: Kommunikációelméleti és -gyakorlati alapismeretek. A humán kommunikáció sajátosságai, szociálpszichológiai összefüggései. A befolyásolásra törő kommunikáció kommunikációs stratégiák. A nonverbális kommunikáció jellemzői. Általános pedagógia és didaktika: Rendszerszemlélet a pedagógiában. A neveléstudomány alapkérdései. A nevelési folyamat értelmezése. Társadalmi tényezők a nevelés folyamatában. Nevelési hatások, módszerek. Speciális nevelési helyzetek, feladatok. A tevékenység és a tudás. A tanulás pedagógiai kérdései. A tanítási-tanulási folyamat funkciói, szervezése. Pedagógiai értékelés. A nevelési folyamatok, a tapasztalás és a meggyőzés gyakorlata. A nevelés módszerei és eszközei. Erkölcsi, értelmi, esztétikai, testi és munkára nevelés. Nevelési értékek. A nehezen nevelhetőség problematikája. Pszichológia: A pszichológia és az emberismeret. Pszichológiai irányzatok. Az általános pszichológia alapfogalmai. A személyiségfunkciók kialakulása. Személyiségtípusok, személyiségvonások. Az attitűd, előítélet, személypercepció, első benyomás percepció. Az életkor speciális pszichológiai problémái. A csoportfolyamatok elemzésének készség szintű elsajátítása. A hatékonyságfejlesztés és a kommunikáció speciális problémái. A szerep. Formális és informális csoportok. A csoportnorma és értékteremtő szerepe. A speciális szakmai törzsanyag vizsgakövetelményei Ifjúságpolitika:

6 Az ifjúság fogalmának politikai, szociológiai meghatározása, a korosztály politikai szerepvállalásának lehetőségei. Az ifjúságpolitika európai mintái. Az Európai Unió politikai, jogi és gazdasági integrációs folyamatai. Ifjúságszociológia: Az ifjúságszociológia alapkérdései. Esélyegyenlőség a művelődési folyamatokban. Modernitáskultúra-szubkultúra. Tudás- és értékszociológiai kérdések. A hátrányos helyzet fogalmának meghatározása. A devianciák kezelése a kultúraközvetítés eszközeivel. Az intézményes segítés határai. Az önkéntesekkel való kapcsolattartás elmélete és módszerei. A korosztályi fenyegetettségből származó problémák. Andragógia: Az andragógia kialakulása, színterei, ágazatai. A felnőttkor jellemzői, sajátos tanulási motivációi, csoportdinamikai szempontjai. A felnőttképzés és a munkaerő-piaci képzés összefüggései. Az európai, illetve a hazai iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás formái és módszerei. Szociokulturális animáció: A szociokulturális animáció mint az egyéni művelődés és a (helyi) közösségek fejlesztésének módja és eszköze. Az animáció célja, tartalma, módszerei, színterei. Az animátor szerepe, feladatai. Az önkéntesség, öntevékenység és önszerveződés helye a civil társadalomban. A csoport- és tréningvezetés módszertani kérdései. Program-, forgatókönyv-, költségvetés-készítés. Munkavállalási ismeretek, irodai ügyvitel és oktatásszervezés: Közgazdaságtani alapfogalmak. Makro- és mikro-ökonómia. A kereslet és a kínálat összefüggései. A GNP és a GDP. Infláció és munkanélküliség. Gazdasági növekedés. A közgazdaságtan módszerei. A nemzetközi kereskedelem és a pénzügypolitika. Munkaerőpiacszerepek. A nonprofit szféra finanszírozása, az ifjúsági vállalkozások speciális formái. Piackutatás és tervezés. A képzési terv, a tematika- és a költségvetés-készítés alapjai. Adminisztrációs és pénzügyviteli kérdések. Szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismeretek. Az ifjúsági tanácsadás módszertana: Az intézményes segítőhelyek és ezek munkamódszerei a gyakorlatban. A segítés hagyományos módjai. A szociálpolitika és a gyermekvédelem rendszere Magyarországon. A marginalizálódott fiatalok élethelyzetéből adódó veszélyek (fiatalkori bűnözés, alkoholizmus, drog, negatív csoportosulások, szekták, bandázás és rasszizmus stb.). A fogyatékosokkal való foglalkozás módszerei, sajátosságai. A tanácsadás módszerei, eszközei. Életvezetési technikák. Az ifjúsági csoportok szerveződése, kultúraközvetítés: Az ifjúsági szubkultúrák sajátosságai. A devianciák kezelése a kultúraközvetítés eszközeivel. Az intézményes segítés határai. Az önkéntesekkel való kapcsolattartás elmélete és módszerei. Az önsegítő-hálózat működésének szabályozása és irányítása. Erőszak. Szexuális kultúra, szexuális szokások és ezek konzekvenciái. Választható specializációs terület Válsághelyzetben lévő fiatalok segítése: Jogismeret és alkalmazásának lehetőségei. A büntethetőség kérdései. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés sajátosságai, a büntethetőség problematikája. Intézményes segítőhelyek a gyakorlatban.

7 A szociálpolitika rendszere Magyarországon. A fogyatékosságból fakadó esetek kezelési technikái, módszerei. A segítés és a tanácsadás korszerű módszerei, eszközei. Konfliktusmegoldó technikák. Szenvedélybetegségek. Érdekegyeztetés, érdekvédelem. Állami és civilszféra: Érdekartikulációs és érdekvédelmi technikák, érdekképviseleti csatornák a gyakorlatban. A civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Kormányzati szintű ifjúsági koncepciók. Az ifjúsági párbeszédrendszer működése. Az ifjúsági szolgáltató intézményrendszer. Nemzetközi kapcsolatok: A nemzetközi ifjúsági szervezetek struktúrája, felépítése, működésének jellemzői. Az EUcsatlakozás stratégiája az ifjúság szempontjából. Az európai ifjúságsegítő modellek. Animáció: A szabadidőre nevelés mint az életminőség (fizikai, mentális, szociális jólét) javításának, az egyén önmegvalósításának egyik legfontosabb forrása és területe. A csoport- és tréningvezetés módszerei, gyakorlata. A szabadidőre nevelés stratégiája Európában és Európán kívül. Az animáció közösségépítő funkciói. Animáció és rekreáció (egészséges életmód, szabadidősport). Az animáció és az ifjúsági turizmus. c) A gyakorlati vizsga tartalma Ifjúsági szervezetek, önkormányzatok, ifjúságsegítő intézmények, civil vagy egyházi ifjúsági szervezetek, nemzetközi ifjúsági programok és táborok működésének ismerete. Középszintű tervezési, szervezési és animációs feladatok. A fiatalok pályaválasztásával, munkaerő-piaci helyzetével foglalkozó szervek, szervezetek. A munkahelyek kiválasztásával és a sikeres elhelyezkedéssel kapcsolatos ismeretek. 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A 100 órás szakmai gyakorlat teljesítése alól írásbeli kérelem alapján felmentést kaphat az a vizsgázó, aki a tevékenységi körben, intézményes keretek között, legalább egy évet dolgozott, és erről az intézmény vezetője érdemjeggyel minősítő, írásban indokolt cégszerű igazolást ad ki. 5. A szakmai vizsga értékelése Az írásbeli vizsga feladatlapot központi javítókulcs és útmutató szerint, ötfokozatú skálán, érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga két kérdést tartalmazó tételére a szakmai vizsgabizottság előtt adott választ ötfokozatú skálán, érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye megegyezik a IV. félévben teljesített 100 órás terepgyakorlat érdemjegyével. A vizsgarészeket (gyakorlati vizsga, elméleti vizsga) külön érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek érdemjegyeinek számtani átlaga adja. Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a megelőző vizsgafeladatból (záródolgozat), továbbá a gyakorlati, a szóbeli vagy az írásbeli vizsgarész bármelyikéből elégtelen érdemjegyet kapott.

8 Javítóvizsgát abból a vizsgarészből vagy tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A sikertelen szakmai vizsga a vizsga befejezését követő 30 napon túl, de legfeljebb két éven belül megismételhető. V. Egyéb tudnivalók 1. A szakmai és vizsgakövetelmények teljesítésével 120 kredit szerezhető. A megszerzett kreditekből a tanító, valamint a művelődésszervező főiskolai szakon egyaránt kredit számítható be. Ezt a rendelkezést szeptember 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. 2. A beiskolázás feltétele: érettségi bizonyítvány. 3. A képzési idő teljesítésének igazolása: az elméleti képzésben való részvételről szóló igazolás; a képzést szervező intézmény előírása szerinti szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása. 4. Egyebek A szakmai vizsgával kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló a vizsga időpontjában hatályos jogszabályban foglaltak az irányadók.