G o e mo mo oló o g ló i g a 17. előadás Szerkezeti ig eomorf eomorf ló o g ló i g a

Átírás

1 Geomorfológia 17. előadás Szerkezeti geomorfológia

2 A szerkezeti geomorfológia fogalma, részei Szerkezeti geomorfológia: a domborzat és a földtani felépítés közötti kapcsolatot vizsgálja Részei: 1. Kőzetmorfológia 2. Tektonikus geomorfológia (morfotektonika) 3. Vulkánmorfológia

3 Alapfogalmak Szelektív lepusztulás (differenciális erózió) Láva - tufa

4 Tektonika

5

6 Takaróhatár

7 Üledékképződési különbségek és tektonika

8 Eltérő kőzetminőség

9

10 Szerkezeti meghatározottságú formák A tektonikai hatások megnyilvánulása a domborzatban

11 1. Konkordáns szerkezeti felszínformák: megfelel a környezetében lévő földtani szerkezeteknek

12 2. Diszkordáns szerkezeti forma: nincs összhangba a földtani szerkezettel

13 Fosszilis formák Olyan formák, amelyek a földtörténet korábbi időszakában voltak meghatározó felszínformák, később betemetődtek, ma pedig újra a domborzat alkotórészei. Bauxitbánya Gánton

14 Szerkezeti felszínek Vízszintes vagy enyhén dőlő felszínformák, melyek anyaga ellenállóbb, mint a környezete

15 Kőzetmorfológia Bizonyos kőzettípusok lepusztulás formái megegyeznek a különböző éghajlat ellenére is. 1. A mészkő- és dolomit 2. A lösz és formakincse 3. Kvarchomokkő és konglomerátum 4. Magmás kőzetek (gránit, bazalt) 5. Agyagos márgás üledékek pusztulása

16 1. A mészkő- és dolomit

17 Распространие карстующихся пород в Украине (по Дублянскому и Дублянской, 1992). Карстующиеся породы: 1 = известняки, 2 = мел, 3 = карбонатные породы без разделения, 4 = гипсы и ангидриты, 5 = каменная и калийная соли, 6 = разновозрастные карбонатные породы фундамента.

18 Befolyásoló tényezők: a. Jól oldódó, szilárd kőzet b. Víz, mint oldó és szállító közeg c. Réstérfogat Elsődleges (diagenezis) Másodlagos (tektonika) d. Éghajlat, domborzat, talaj

19 Karsztformák Karrok típusai: korróziós karrok fedetlen és fedett karrok biogén karrok

20 Víznyelő (ponor) Víznyelő Guatemalában Víznyelők a Bükk-fennsíkon

21 Vakkürtő (Aven) - zsomboly

22 Dolina: oldásos és szakadék víznyelő

23 Uvala

24 Polje tektonikus eróziós

25 Barlangok Схема карстовых процессов в горном массиве 1 - карры; 2 - воронки; 3 - естественные шахты и колодцы; 4 - пещерная галерея; 5 - вертикальная пещерная полость; 6 - сталактиты; 7 - сталагмиты и сталагнат; 8 - натёчные драпировки; 9 - подземные водотоки; 10 - сифон; 11 - подземный водопад; 12 - грот с карстовым источником типа воклюз; 13 - вход в пещерную систему.

26 2. A lösz és formakincse A Földön 13 millió km2-nyi területet borít lösz

27 Löszterületek Európában

28 A lösz kialakulásának a feltételei sík- vagy enyhe lejtésű felszín, ahol a por fel tud halmozódni száraz éghajlat, ahol a kalciumkarbonát (a lösz kötőanyaga) a kvarcszemcséket bekérgezi a port megkötő sztyepp növényzet, amelyet mészlepedék von be és a csöves szerkezet kialakulásában is szerepet játszik

29 Löszformák Formák: löszdolina, löszkút, löszszakadék, löszvölgy,löszmélyút, löszcirkusz, löszpiramis, löszhátak, löszgerincek, az eróziós, deráziós völgyek

30

31

32 Jellemzők 3. Kvarchomokkő és konglomerátum Aprózódással pusztul, mállás nincs, vagy nagyon lassú. Folyóvízi eróziónak ellenáll, különböző keménységű kőzetrétegeknek formaképző hatása van A bevágódott völgyek szűkek, kanyon- vagy szurdokvölgyek, ugyanis a lejtők pusztulása igen lassú Denudációs lépcsők kialakulása jellemző Elterjedése Arizóna, Svájc, Visegrádi hegység

33

34 Ayers Rock (Uluru)

35 Ágnes-vízesés, Mecsek

36 Rám-szakadék

37 Prédikálószék

38 4. Magmás kőzetek (gránit, bazalt)

39 A gránit lepusztulása: Kihűléskor repedéshálózat alakul ki

40 Aprózódik és mállik éghajlati területenként eltérően Aprózódáskor tornyok, piramisok, csúcsok, oszlopok alakulnak ki

41 Málláskor agyag, kaolin, homok képződik (murvásodás)

42 gyapjúzsák: a gránit jellegzetes mállási alakja. A hosszanti és haránt irányú repedések mentén a gránit aprózódik, melynek során legömbölyített tömbökre hullhat szét.

43 Ingókövek: sajátos kőzetpusztulási forma. Alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak. sukorói ingókő

44 A periglaciális éghajlaton a növényzetnélküli felszíneken a fagy hatására kő tuskók, kőzsákok alakultak ki. Ezek további aprózódásának, darabolódásának köszönhető a periglaciális kőtengerek kialakulása

45 A gránithegyvonulatokban a hóhatár alatt, továbbá a meleg mérsékelt mérsékelt és monszun éghajlat alatt a kúp és dómszerű alakú formák figyelhetők meg. A meleg mérsékelt, nedves monszun- és mediterrán éghajlatú területeken a gránit mállásakor m málladéktakaró alakul ki

46 A bazalt lepusztulás formái

47

48 5. Agyagos márgás üledékek pusztulása Éghajlatfüggő lepusztulás: Humidus területeken nagy vízfelvétel, duzzadás, képlékennyé válás Sárlavina Indiában

49 szubpoláris éghajlaton tundrajelenségek: poligonális síktundra és lejtőstundra szoliflukciója konvekciós áramlatok, sokszögletű felszínrészek, kőtörmelékes poligonok, poligonális kősávos lejtőstundra, szoliflukciós agyagtérszínek

50 Mérsékeltövi nedves éghajlaton: leöblítés és a folyóvízi erózió, deráziós völgyek

51 Aridus területeken: csapadékos és száraz időszakok eltérőek gyors pusztulás, felületi leöblítés agyagos badland térszínek Vádi Badland

52 Sivatagos területek: sós mocsarak, hatszögletű repedésekkel tagolt sós agyagfelszínek, szélbarázdák, agyaggerincek (jardangok) Namíbia a Halott Mocsár Jardangok, Caidam

53 Köszönöm a figyelmet!