A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése évre vonatkozóan

Átírás

1 Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal Mátraterenye, Kossuth út 178. Tel: 32/ Fax:32/ A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése évre vonatkozóan MÁTRATERENYE Tisztelt Képviselő Testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 96. (6) bekezdésben foglaltak alapján a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig a külön jogszabályban meghatározott tartalommal átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának részére (a továbbiakban: Gyámhivatal). A Gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a Gyámhivatal javaslatait, és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997. (IX.10.) 10. sz. melléklete tartalmazza, amelynek megfelelően készítettük el az előterjesztés mellékletét képező értékelést. 1.) A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. Mátraterenye lakosságszámának alakulása: év 1858 fő ebből 0-18 éves 312 fő 2.) Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása. 2/1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők átlagos statisztikai létszáma december 31-én: 170 fő, tehát a kiskorúak mindegy 54%-a. 5 fő nagykorú ellátott is van. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a Gyvt. szabályainak megfelelően a jegyző állapítja meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján 1

2 jogosult a Gyvt-ben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek (pl. ingyenes tankönyv) az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennállása esetén évente 2 alkalommal Erzsébet utalvány formájában természetbeni juttatásban részesülnek a jogosultak. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről elmondható, hogy a településünkön ez a legtöbb család által igénybevett támogatási forma. Akiknek a kedvezményre való jogosultsága az elmúlt év augusztus 1-jén és november 1-jén fennállt, természetbeni juttatásban részesült, melynek összege gyermekenként és alkalmanként 5800 Ft volt Erzsébet utalvány formájában. Erre a célra két alkalommal összesen: Ft került kifizetésre. Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, és 23. életévét nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, feltéve, hogy a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válást megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. A kifizetett összeg 100%-ban állami finanszírozású. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság egy főre jutó jövedelem értékhatára évben: családban nevelhető gyermek esetén Ft/hó (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-a) nagykorúvá vált gyermek, tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermek, vagy a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve törvényes képviselő gondozása esetén Ft/hó (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a) volt. A fentiekben ismertetett klasszikus kedvezményen kívül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődően kerülhet sor a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására a hatályos szabályozás szerint. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű 2

3 a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Településünkön a december 31-én nyilvántartott 170 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek közük 48 fő halmozottan hátrányos helyzetű volt. A gyermekek számára számos többletkedvezményre biztosít jogosultságot. Ilyen jogosultság például az, hogy: minden esetben ingyenes a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel, ők térítési díjat nem fizetnek; amennyiben az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat; a honlap tájékoztatása szerint minden képzési területen, tehát az alapképzésben, az osztatlan képzésben, a mesterképzésben és a felsőoktatási szakképzésben a felvételi eljárás során többletpont adásával előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, aki a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét igazolja; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók iskolai sikeressége érdekében óvodai fejlesztő programot, valamint képességkibontakoztató és integrációs felkészítést kell szerveznie az óvodának, iskolának. A programokban megvalósuló tevékenységek az együttnevelés, az egyéni tanulástámogatás, a szülőkkel való kapcsolattartás és az intézményfejlesztés; a középfokú oktatási intézményekbe történő bejutás, a sikeres továbbtanulás érdekében a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, köztük a roma tanulókat célzó Útravaló-MACIKA Ösztöndíj programba való bekerülés lehetősége; az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program az érettségi megszervezéséhez és a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges felszereléshez, a sikeres szakmaszerzéshez nyújt tanulási, szociális egészségügyi támogatást a hátrányos, és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a rászoruló tanulók számára, kollégiumi elhelyezéssel; a hátrányos, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és családja jogosult arra, hogy a kedvezményekről tájékoztatást, és a támogatások igénybevételéhez segítséget kapjon a gyermekjóléti szolgálattól január 1-vel jelentősen nő a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogtása az ingyenes szünidei étkeztetéssel. 2/2. Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát kérelemre annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapította meg, akinek gyermeke tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző a 67/A. (3) 3

4 bekezdésében foglaltak szerint megállapította, és legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik ételévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságtól, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen járt óvodába. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjeszthette elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betöltötte. Ha az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételei fennálltak, a gyermek után a szülő június és december hónapokban a jogszabályban meghatározott mértékű, - első alkalommal Ft, minden további alkalommal Ft-támogatásban részesült, amennyiben gyermekét rendszeresen járatta óvodába és a gyermek halmozottan hátrányos helyzete fennállt. A év folyamán összesen 16 gyermek részesült támogatásban, összesen Ft támogatás került kifizetésre. E támogatás kifizetése 100 %-ban a központi költségvetés keret terhére történt augusztus 31. napjával a Gyvt. megszüntette ezt a támogatási formát, mivel szeptember 1. napjától a jogszabály szerint a gyermekek 3 éves korában beálló kötelező óvodáztatás lépett hatályba. 2/3. Egyéb a Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok. A Mátraterenye Gyermekekért Alapítvány évben támogatta az iskolai rendezvényeket, jutalomkönyveket vásárolt a tanulók munkájának elismeréséhez, a Móra Ferenc díj tárgyjutalmait is az alapítvány biztosította. Továbbá az általános iskolai osztályokat anyagilag támogatta, melyből ballagási kiadásokat fedeztek. Ezzel a nehéz helyzetben levő szülőket részben tehermentesítette az iskolai kiadásoktól. Mint előző években is, a művészeti oktatás költségeit is az alapítvány fedezte. Az óvodások ballagását könyvvel és ajándékkal tették emlékezetesebbé évben is az Önkormányzat megállapodást kötött a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetével, és így lehetősége volt az Amerikai Ház Alapítvány,,Gyermekszáj programjában való részvételre. A program keretében 20 hátrányos helyzetű család részesült, heti két alkalommal kenyér és tej adományban, egész évben. 2/4. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülők juttatására vonatkozó adatok. A gyermekétkeztetési feladatokat az önkormányzat a Mátrai Önkormányzati Társulás keretében - közszolgáltatás vásárlással - látja el óta. A év gyermekétkeztetésének mutatószámai: Iskola Óvoda Étkeztetésben részesülők száma: 90 fő 46 fő Ebből: Teljes díjat fizet 4 fő 3 fő Ebből: 50%-os térítést fizet 12 fő 0 fő ingyenes 74 fő 43 fő évben részt vettünk a Kormány által támogatott nyári gyermekétkeztetésben. A települési önkormányzat önállóan 106 fő részére, 53 napon keresztül biztosította az étkeztetést 4

5 Ft értékben. Az ebéd lezárt műanyag dobozba csomagolva került forgalmazásra, kiszállításra mind három településrészre évben 3 alkalommal volt élelmiszer adományosztás a településen az önkormányzat összefogásával. Az adományokban elsősorban a nehéz anyagi helyzetben élő gyermekes családok részesültek. Körülbelül 200 család kapott élelmiszert ( joghurtot, lisztet, tésztát, tasakos leveseket, konzerveket). Az adományok osztásában önkéntesek segítettek. 2/5. Arany János Tehetséggondozó Program: Az Arany János Tehetséggondozó Program, az érettségi megszerzéséhez és a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges felkészüléshez, a sikeres szakmaszerzéshez nyújt tanulási, szociális, egészségügyi támogatást hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint rászoruló tanulók számára kollégiumi elhelyezéssel. A év folyamán 2 tanuló vett részt a programban. 3.) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása. 3/1. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalatai (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai.) A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja: A 2015-ös évben ismét családgondozó váltás történt a településen, amelyet a kliensek elfogadtak, és gyorsan megszoktak. Az ügyfélfogadási idő is módosításra került, helyileg. és időpontilag is. Az ügyfélfogadások helye a Mátraterenyei Önkormányzat hivatali épületébe került, ahol heti 1 alkalommal rendezettebb körülmények között volt a klienseknek lehetősége fölkeresni a családgondozót. Egy fő családgondozó végezte a gyermekjóléti szolgáltatást és a családsegítést is szeptemberében a gyermekjóléti szolgáltatás és a családgondozás integrációja keretében az önkormányzat már megkezdte a feladatellátás kiszervezését a Bátonyterenyei Szociális Központot fenntartó többcélú társulásból. Évvégéig megszülettek azok a döntések, mely szerint az önkormányzat a továbbiakban helyben fogja ellátni a gyermekjóléti szolgáltatást és családgondozást a Mátrai Önkormányzati Társulás keretében. Ezzel a lakossághoz közelebb került a gondoskodás, rendszeresebbé válhat a gondozó és gondozott kapcsolat, javulhat a jelzőrendszer működésének hatékonysága. A szolgáltatás évi gondozási tevékenysége - Alapellátás keretében 44 gyermek volt gondozásban, 15 családból. - Védelembe vétel keretében 13 gyermeket gondozunk, 9 családban. - Nevelésbe vett gyermekek: 1 gyermek, 1 családból. - Egyszeri esetek száma pedig 6 fő. Alapellátottak nem és kor szerinti megoszlása a vezető probléma szerint: év között 12 gyermek, ebből 4 lány. Ebben a korcsoportban a legjellemzőbbek a családon belüli konfliktusok, valamint az életviteli problémák év közötti gyermekek: 9 gyermek, ebből 4 lány. Itt a vezető probléma legtöbb esetben szintén a családi konfliktusok, melyekhez társulnak a gyermeknevelési nehézségek is iskolai hiányzások -. 5

6 év közötti gyermekek: 3 gyermek, ebből 3 lány. Itt a gyermekjóléti szolgálat minden esetben az igazolatlan iskolai hiányzások miatt lett értesítve. Védelembe vett gyermekek nem és kor szerinti megoszlása a vezető probléma szerint: év közötti gyermekek: 13 gyermek ebből 3 lány. Legsúlyosabb probléma az igazolatlan iskolai mulasztások, mely miatt hatósági intézkedésre került sor. Védelembe vétel okai: - 2 esetben az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás, mely miatt hatósági intézkedésre került sor. Újként keletkezett gondozási eset 2015-ben: 7 gyermek 5 családból. Tárgyévben a gyermekjóléti szolgálathoz érkezett jelzések száma: - legtöbb jelzés a közoktatási intézményekből érkezett, 15 esetben. - védőnőtől 3 alkalommal érkezett jelzés, öt esetben várandós kiskorúakról adott tájékoztatást. A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége a főbb problématípusok szerint: Minden esetben elmondható, hogy a gondozott családoknál a problémák halmozottan fordulnak elő, nincs olyan család, ahol kizárólag egy probléma miatt van jelen a gyermekjóléti szolgálat, de a jelzések, többnyire gyermeknevelési problémákat hoznak elsősorban felszínre, melyek szorosan összefonódnak az életviteli nehézségekkel. Emellett a legtöbb esetben a családon belüli rendezetlen konfliktusok, valamint a családok nehéz anyagi helyzete generálja azokat a problémákat, ami miatt a gyermekjóléti szolgálat látókörében megjelenik a gyermek. A gyermekjóléti szolgálat forgalma 2015 évben Mátraterenye településen 285 volt. A családlátogatások száma: 249. Feladatok: A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Ezt a szolgálat családgondozói személyes segítő kapcsolat keretében, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával valósítják meg. A Gyermekjóléti Szolgálat elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja legfontosabb feladatának, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat (iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus), amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre. Fontos feladat a jelzőrendszer működtetése, hiszen egy jól működő jelzőrendszerben a problémák is könnyebben kezelhetőek. 3/2. A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 6

7 A gyermekek napközbeni ellátását A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Bátonyterenyei Járási Tankerület Móra Ferenc Tagintézménye biztosítja, napközi otthonos ellátás formájában. Az óvodai ellátás társulás formájában a Szivárvány tagóvodája látta el ahol a Mátrai Önkormányzati Társulás a fenntartó. Az étkeztetést a Mátrai Önkormányzati Társulás a vállalkozótól vásárolja meg és biztosítja az óvodai ellátás-, iskolai étkeztetés-, napközi igénybevételénél. 4.) Nincs beszámolási kötelezettség. 5.) Nincs beszámolási kötelezettség. 6.) A felülgyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmazásával tett megállapítások bemutatása. 6/1. Gyámügyi (gyámhatósági, gyermekvédelmi vizsgálat) ben nem került sor 7.) Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében,) gyermekvédelmi prevenciós elképzelések. Tájékoztatók tartása gyermekek és szülők számára (drog, szex, alkohol, közúti gyalogos-, és kerékpáros közlekedés, az internet veszélyei) témákban. Az önkormányzat célja, hogy a pályázati programokat továbbra is felkutassa, kiaknázza, ezzel biztosítva a felzárkóztató programok folyamatosságát. 8.) A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program). Bűnmegelőzési program nem készült. 9.) A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.) A településen működő civil szervezetek továbbra is főként a szabadidős programok lebonyolításában, illetve ezek feltételeinek megteremtésében (pályázatok) vesznek részt, amelyek a gyermek és fiatalkorúak foglakoztatását is átölelik. Ilyen programok pl: gyermeknap, sportnap, majális, az IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér) kínálata. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy tárgyalja meg és fogadja el az előterjesztés mellékletét képező átfogó értékelést. 7

8 Határozati javaslat Mátraterenye Község Önkormányzatának képviselő testülete a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok évi ellátásáról szóló átfogó értékelést megtárgyalta, melyet elfogad. Felkéri a polgármestert, gondoskodjon arról, hogy az értékelés határidőben megküldésre kerüljön a Nógrád Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály részére. Felelős: Gecse László polgármester Határidő: azonnal Mátraterenye, április 12. 8