SZERVEZETFEJLESZTÉS KENDERES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁBAN

Átírás

1 SZERVEZETFEJLESZTÉS KENDERES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁBAN ÁROP-1.A.2/A-2008 Szabályozási folyamatok átalakítására vonatkozó elemzés; Rendeletalkotási audit részterület Dr. Csonka Ernı Ügyvédi Iroda 2010.

2 Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2009. (II. 27.) sz. rendeletének HATÁSVIZSGÁLATI ÉS FOLYAMATSZABÁLYOZÁSI mintaelemzése

3 RIA SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATI ÉRTÉKELÉS Kenderes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2009. (II.27.) számú rendelete a szociális ellátásokról (továbbiakban: rendelet) A rendelet értékelése két fejezetbıl áll: a rendelet szakaszainak áttekintését kifejtı Értékelésbıl, valamint az összesítı táblázat alkotta Minısítésbıl. Az Értékelés során minden esetben megjelölésre kerül a minısítı táblázatban szereplı vizsgálati szempont. I. ÉRTÉKELÉS A) ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi rendszerének kidolgozása a helyi önkormányzatoktól a legnagyobb körültekintést, és legalaposabb döntéshozatali mechanizmusok kidolgozását követeli meg. A jegyzı mint elsı fokú allamigazgatási hatóság állapítja meg a szociális ellátások többségét. Ezt a felelısséget minden önkormányzatnak át kell éreznie, ennek tudható be, hogy a szociális rendeletek a helyi önkormányzatok legrészletesebb jogalkotási termékei közé tartoznak. 1. Szabályozási szint A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvénybıl (továbbiakban: Sztv.) kapott felhatalmazás, és a helyi önkormányzatok jogalkotásában kialakult gyakorlat alapján indokolt a helyi szociális

4 rendszer kérdését helyi rendeletben szabályozni, vagyis az elsı hatásvizsgálati pont tekintetében miszerint a szabályozás szintjét kell mindenekelıtt meghatározni alapos döntés született. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvénybıl (továbbiakban: Sztv.) kapott felhatalmazás, és a helyi önkormányzatok jogalkotásában kialakult gyakorlat alapján indokolt a helyi szociális rendszer kérdését helyi rendeletben szabályozni, vagyis az elsı hatásvizsgálati pont tekintetében miszerint a szabályozás szintjét kell mindenekelıtt meghatározni alapos döntés született. 2. A jogalkotási folyamatban résztvevı személyek Hatásvizsgálati szempontból kívánatos lenne a döntésmegalapozó szervek (pl: bizottságok) feladatköreinek részbeni nevesítése, a rendelet csak a szociális rendszer mőködtetésében résztvevık eljárását szabályozza. 3. Hatásvizsgálati eszközök a helyi viszonyokban Amennyiben a késıbbiekben a rendelet módosítására kerül sor, tízezer fı alatti településen a következı szervezetek bevonása indokolt a jegyzın kívül az egyes hatásvizsgálati eszközök alkalmazásába: gazdasági hatásvizsgálat hivatal pénzügyi szakértıje, szélsıséges, vagy különös

5 szakértelmet igénylı kérdésben külsı szakértı társadalmi hatások elemzése érintett hivatali dolgozó, társadalmi szervezetek, egyházak, más önkormányzatok közegészségügyi hatások vizsgálata háziorvos, ÁNTSZ, állatorvos B) A RENDELET EGYES RÉSZEINEK VIZSGÁLATA A TÁBLÁZAT SZEMPOTJAI ALAPJÁN 1. Külsı koherencia vizsgálat A rendelet nem ellentétes magasabb szintő jogszabállyal. A rendelet témája több ponton kimeríti az állam egyénnel szemben fennálló kötelezettségeit, valamint az egyén állammal szembeni jogosultságait. Részben közjogi jellegő joganyag lévén a bevezetıben az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése is hivatkozható. Ezen túl a bevezetı részben indokolt lett volna hivatkozni a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) és 16. (1) bekezdésére, mint jogkört biztosító jogszabályhelyre. Az Sztv által adott falhatalmazás csak részben került pontosan megjelölésre (Sztv. 25., 26., 92. ), a 37/D. (3) bekezdését is ajánlott rögzíteni. A Sztv. 25. (3) bekezdésének a) pontja a helyi önkormányzat jegyzıjére telepít hatáskört az idıskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres

6 szociális segély, valamint az ápolási díj meghatározott fajtái esetén. A Sztv. 25. (3) bekezdés b) pontja pedig jogalkotási kötelezettséget ró települési önkormányzat képviselı testületére a lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély és temetési segély tekintetében. A rendelet 2. ennek megfelelıen pontosan jelöli meg az Sztv szakaszait az ellátások tekintetében, így a Sztv. 32/B-E. alapján az idıskorúak járadékát, a Sztv /G. alapján az aktív korúak ellátását (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély), a Sztv alapján a lakásfenntartási támogatást, a Sztv alapján az ápolási díjat, a 43/B. (1) bekezdése kivételével, a Sztv ában meghatározott átmeneti segélyt,és a Sztv. 46. alapján a temetési segélyt. A természetbeni szociális ellátások körében a Sztv. 48. alapján köztemetést, Sztv alapján közgyógyellátást biztosít. Hiányosságnak értékelem a Közfoglalkoztatási tervre (Sztv. 37/A. (1) bekezdés), a közcélú munka megszervezésére (Sztv. 36. (2) bekezdés), az ápolást végzı személyére (Sztv. 43. (3) bekezdés), adósságrendezési szolgáltatásra (Sztv. 55. (4) bekezdés) vonatkozó részletes szabályok rügzítésének elmulasztását a szociális rendelet. Az egyes ellátások igénylésére szolgáló nyomtatványokat a ma uralkodó tendenciák szerint a rendelet mellékleteiként szokás megjelölni és dokumentum végén elhelyezni. Az Sztv nek megfelelıen külön fejezetben kerültek rögzítésre az eljárási szabályok, melyek kifejezetten körültekintıen aktualizálják a törvény rendelkezéseit a helyi viszonyokra. A rendelet jól alkalmazza a törvény definícióit, elveit a részletesebb szabályozás érdekében veszi át, olykor azonban indokolt lenne pusztán hivatkozni a már meglévı

7 törvényi szabályozásra. A rendelet a 10. (2) (3) bekezdésében a törvényi definíció pontosítására is törekszik. 2. Belsı koherencia Vizsgálat A rendelet a törvény számos definícióját, jogfogalmát következetesen alkalmazza. A felhatalmazást adó jogszabályra több alkalommal helyesen utal. A jogalkotó idıtállóságra-törekvését jónak értékelem, ebben a jogszabályi környezetben a legstabilabb szabályozásra törekszik. 3. Jogszabály-szerkesztés A ma irányadó jogszabály-szerkesztési technikák tükrében a rendelet felépítésével kapcsolatban a következıket javaslom: Az Általános rendelkezések címő fejezetbıl hiányolom a rendelet céljainak meghatározását a következık szerint: Példa: I. FEJEZET

8 Általános rendelkezések A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatály kiterjed Alapelvek 3.. Egy jogszabály megalkotása során törekedni kell a klasszikus trichotómikus szerkezetre. A trichotómikus szerkezet értelmében egy szakasz három bekezdésbıl, egy bekezdés három alpontból áll. Ezt a felosztást gyakorlati szempontok felülírhatják, azonban tizenhat bekezdés egy paragrafuson belül semmiképp nem indokolt. (rendelet 8. ) A hatásköri rendelkezések (rendelet 2. ) tárgyát tekintve nem az általános rendelkezések közé tartozik, minthogy az egyes ellátástípusokat rögzíti. Ez pedig az alcím megválasztását is kérdésessé teszi, helyesebb lett volna a törvény által is alkalmazott terminológiák használata: Ellátások rendszere, vagy Ellátástípusok. Jogszabály-szövegezés A szövegezés a Jogalkotási törvény rendelkezéseinek megfelel. A rendelet terjedelmét a szabályozás tárgya indokolja. Az önkormányzati rendelet megjelölése helyesen foglalja magába a jogalkotó képviselı-testület megjelölését, nevének rövidítését, a rendelet kihirdetésének idejét,

9 a rendelet számát (arab szám), megnevezését és címét. Nyelvhelyességi hiányosságokat nem tapasztaltam. ÖSSZEGZÉS Kenderes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2009. (II.27.) számú rendelete a szociális ellátásokról megállapításaim szerint tartalmában összességében megfelel a törvényi elıírásoknak, külön kiemelném a rendelet egészét végigkísérı, a törvényi szabályozást precízen leképezı és lokalizáló jogalkotói törekvést. Mindezek mellett jelentıs hiányosság rendeletalkotási felhatalmazást indokolatlanul szőken értelmezni. A rendelet nem rögzít magasabb szintő jogszabállyal ellentétes tételeket, a definícióit pontosan vette át. A rendelet jogszabály-szerkesztési, szövegezési szempontból kisebb hiányosságban szenved. Szükségesnek érzem hangsúlyozni egy olyan szakasz egy olyan szakasz beépítését a rendeletbe, amely a Jat 18. (1) bekezdésének, valamint az általunk ismertetett módszertannak megfelelıen hatásvizsgálati szempontokat fogalmaz meg a rendeletalkotás folyamatára.

10 II. MINİSÍTÉS Az Összesített értékelı táblázat tartalma minden esetben a vizsgálandó jogszabálytól függ, lehetıség van több, vagy kevesebb szempont beépítésére. A fent meghatározottak alapján az alábbi táblázatban összefoglalva a következık szerint minısítem a rendeletet: ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZAT Értékelési szempont Elérhetı pontszám Elért pontszám Megfelelı döntési szint meghatározása A magasabb szint által szabályozott kérdéssel ellentétes jogalkotás tilalma 5 5 A magasabb szinten nem szabályozott helyi közügyet érintı szabályozás 5 3 lehetısége, adott esetben kötelezettsége- A felhatalmazó jogszabály rendszerének figyelembevétele, a felhatalmazással érintett szabályozandó kérdések körén 5 4 való túlterjeszkedés tilalma Külsı A magasabb szinten meghatározott elvek koherencia 5 4 újrafogalmazásának tilalma A magasabb szinten megfogalmazott rendelkezés megismétlésének szükségtelensége 5 4 A magasabb szinten megfogalmazott definíció, pontos átvétele illetve pontos visszautalás arra, amennyiben a 5 4 definíciótól eltérés szükséges, úgy az elhatárolás pontos megtétele Definíciók, fogalmak, következetes alkalmazása 6 6 Jogszabályok megjelölésének következetes Belsı alkalmazása 6 6 koherencia A jogszabály idıtállóságára törekvés 6 6 idıtálló fogalmak használat 6 6 Fıszabály, kivétel, alkivétel pontos elhatárolása 6 6

11 Jogszabályszerkesztés Jogszabály - szövegezés irányadó jogszabály-szerkesztési technikák Követelmények: Jat 18. (2) (3) ÖSSZESEN 100 pont 89 pont Kiváló minısítés: pont Jó minısítés: pont Megfelelı minısítés: pont Alkalmatlan minısítés: 50 0 pont A megállapítások alapján a Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2009. (II.27.) számú közmővelıdés tárgyában alkotott rendeletét JÓNAK minısítem.