DR. KENYERES ISTVÁN. Születési hely, idő Budapest, június 26.

Átírás

1 DR. KENYERES ISTVÁN Születési hely, idő Budapest, június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: Családi állapot: nős, három gyermek atyja: Barnabás (2004), Ádám (2006), Júlia Flóra (2012) Végzettségek 2003 PhD fokozat, Közép- és kora újkori magyar történelem 1997 Levéltáros egyetemi diploma 1996 Történelem szakos előadó egyetemi diploma Tanulmányok ELTE BTK Közép- és kora újkori doktori program ELTE BTK történelem szak ELTE BTK levéltár szak Nyelvtudás angol tárgyalási szintű, C típusú állami középfokú nyelvvizsga német tárgyalási szintű, C típusú állami középfokú nyelvvizsga spanyol C típusú állami középfokú nyelvvizsga latin levéltár szakos záróvizsga Munkahelyek 1994-től Budapest Főváros Levéltára Budapesti Történeti Múzeum Beosztások 2013-tól főigazgató 2006-tól tudományos-szakmai főigazagtó-helyettes főosztályvezető osztályvezető 1996-tól levéltáros levéltári kezelő Egyetemi oktatási tevékenység 1

2 2012. december 18-tól címzetes egyetemi docens (ELTE) Fontosabb intézmények és oktatott tárgyak: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelem Segédtudományai Tanszék 2005-től folyamatosan Rendezés, segédletkészítés, ill. Irattár, iratkezelési szabályzat és terv, gyűjtőterület (levéltáros BA és MA képzés keretében) Történelem segédtudományai és Magyarország történeti földrajza (történelem szakos képzés) Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Tanszék 2001-től Történelem segédtudományai, levéltártan Szerkesztőségi tagságok Századok 2013-tól (a kora újkori rovat vezetője) Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 1999-től főszerkesztő szerkesztő Fons Könyvek 2002-től sorozatszerkesztő (2002-től) Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 2005-től szerkesztő Levéltári Szemle 2005 főszerkesztő-helyettes 2004 szerkesztő Bizottsági tagságok, szakmai megbízások 2012-től NKA Közgyűjteményi kollégium, kollégiumvezető 2011-től Magyar Történelmi Társulat igazagtó-választmányának tagja 2007-től OKM, majd NEFMI Levéltári Kollégium, tag, között, től újra megbízva 2009-től ICARUS (International Centre for Archival Research, Wien, Austria),elnökségi tag 2005-től OKM majd NEFMI Kulturális szakértő, levéltári és irattári terület ELTE BTK történelem államvizsga-bizottsági tag Fontosabb levéltári projektek 2012 Közgyűjtemények NEFMI átvételét előkészítő szakmai ad hoc bizottság tagja 2011 A NEFMI Levéltári Kollégium részéről a magyar levéltárügy aktuális kérdéseivel foglalkozó bizottság vezetője 2009-től Az Elektronikus levéltár (EKOP ) kiemelt projekt megvalósításáért felelős Projekt Irányító Bizottság tagja, a projekt vezetésért felelős delegált Budapest Főváros Levéltára részéről 2008-tól Közös levéltári portál adatbázis (Magyar Levéltári Portál projekt vezetője 2

3 Ad Hoc Levéltári Szabványügyi Bizottság, projektvezető Az EU-s forrásból megvalósuló Elektronikus levéltár projekt előkészítése, Budapest Főváros Levéltára részéről a projekt előkészítéséért felelős vezető Levéltári adatbázisokat felmérő bizottság, projektvezető Fontosabb ösztöndíjak 2012-től Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíj Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíj 2006 Klebelsberg Kuno ösztöndíj, Bécs 2004 Habsburg Történeti Intézet ösztöndíja Magyar Ösztöndíj Bizottság bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjai, több alkalommal Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázat, témavezető 1994 Antall József ösztöndíj Budapest, április 2. 3

4 Kenyeres István szakmai önéletrajza Kenyeres István június 26-án született Budapesten. Édesanyja Sárdi Kinga, valamint édesapja Kenyeres István textil-gépészmérnökök. Középiskolai tanulmányait a budapesti Szinnyei Merse Pál Gimnáziumban végezte, ahol emelt szintű spanyol-tagozatos osztályban érettségizett 1990-ben. Gimnáziumi tanulmányai során német és spanyol nyelvekből középfokú állami nyelvvizsgát tett ben angol nyelvből is sikeres középfokú C típusú állami nyelvvizsgát tett le (latin nyelvből levéltáros záróvizsgával rendelkezik). Érettségi után, között a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt, majd 1991-ben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem és levéltár szakjaira ban diplomázott történelem-szakon, míg levéltáros oklevelét 1997-ben szerezte meg től, már egyetemi évei alatt helyezkedett el Budapest Főváros Levéltárában tól levéltárosként került alkalmazásra január 1-jétől a BFL II. osztályának osztályvezetői posztját töltötte be, majd ban az I. főosztályt vezette. Munkája során peremkerületi iratanyagok referense volt, majd 2004-ig főként XX. századi forrásokkal foglalkozott, elsősorban jogszolgáltatási iratokkal, valamint budapesti vonatkozású térképek, tervek és fotók gyűjteményeinek vezetését látta el ban az közötti városi közigazgatási iratanyagokat, illetve a Terv- és térképtárat és a gyűjteményeket kezelő főosztályt vezette őszétől tudományos-szakmai főigazgató-helyettesi munkakörben dolgozik, irányítása alá tartoznak a levéltári osztályok, a kutatóterem és a mikrofilmtár, emellett a BFL Középkori munkacsoportját is vezeti január 15-től az intézmény megbízott főigazgatója, a február 27-i Fővárosi Közgyűlési határozat alapján pedig május 15-től főigazagtója. Tagja, illetve vezetője több, levéltári szakterületen működő munkabizottságnak. Szakmai feladatai közül kiemelendő a levéltári stratégiát, illetve a Szolgáltató levéltár koncepció kiemelt feladatait meghatározó levéltári kollégiumi bizottságokban végzett munkája ban vezetője volt a levéltári adatbázisokat felmérő bizottságnak, ben pedig a nemzetközi szabványokat lefordító ad hoc bizottság munkáját irányította tól vezetője a közös levéltári portál adatbázis projektnek ( től részt vett az EU-s forrásból megvalósítandó e-levéltár projekt előkészítésében, 2009-től az Elektronikus levéltár (EKOP ) kiemelt projekt megvalósításáért felelős Projekt Irányító Bizottság tagja, a projekt vezetésért felelős delegált Budapest Főváros Levéltára részéről ben felvételt nyert a Kulturális szakértők nyilvántartásába (Levéltári és irattári szakértő, 2.3.1/383-3/2005.) nyarától tagja az OKM Levéltári Kollégiumának. Megbízása lejártával 2010-ben Dr. Réthelyi Miklós kulturáért felelős miniszter (NEFMI) újból kinevezte, így megbízása 2013-ig érvényes. Több levéltár-tudományi közleménye is napvilágot látott a Levéltári Szemle és egyéb szakmai kiadványok hasábjain és több nemzetközi levéltári konferencián tartott németül, illetve angolul előadásokat és 1999 között az ELTE BTK történeti doktori program magyar kora újkori történeti alprogramjának PhD-hallgatója volt A kamarai uradalmak igazgatása és gazdálkodása a 16. században című kutatási témával. Kenyeres István doktori disszertációját 2003-ban védte meg summa cum laude (100%-os) minősítéssel, a PhD oklevelét 2003 decemberében kapta meg. 4

5 A Magyar Ösztöndíj Bizottságnak köszönhetően 1999-től rendszeresen végzett bécsi levéltári kutatásokat. Kutatásait az OTKA is támogatásra méltónak találta, amely szervezet az közötti időszakra kutatásait a Kiválóan megfelelt minősítéssel értékelte ben a Habsburg Történeti Intézet ösztöndíjasa volt A Habsburg-pénzügyigazagtás modernizációs törekvései a várbirtokrendszer korszerűsítésére a 16. században c. témával. A PhD-disszertációját e kutatási ösztöndíj keretében érlelte monográfiává, amely 2008-ban látott napvilágot Uradalmak és végvárak címmel között elnyerte az MTA Bolyai Kutatási Ösztöndíjat Államháztartás és hadi költségek a 16. században (A Magyar Királyság pénzügyi integrációja a Habsburg-monarchiában) című témában, amelynek keretében elkészítette a Magyar Királyság 16. századi pénzügyeit és katonai költségeit tárgyaló monográfia kéziratát, a kutatást az MTA kiemelkedő eredményűnek nyilvánította től újra elnyerte az MTA Bolyai Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Királyság pénzügyei témával. Jelenlegi tudományos kutatásai a századi magyarországi Habsburg kamarai- és pénzügyigazgatás általános kérdésköreinek vizsgálatára, valamint a késő-középkori és újkori Buda és Pest történetére vonatkozó források feltárására irányulnak. Eddig két kötete és közel 60 történettudományi publikációja látott napvilágot. Kenyeres István 1995-től kezdve részt vesz az egyetemi oktatásban, elsősorban az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszéken, ahol megbízott előadóként rendszeresen tartott szemináriumokat Magyarország történeti földrajza, illetve Bevezetés a történeti kutatás módszereibe és irodalmába címmel től bekacsolódott a BME Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Tanszékén folyó műemlékvédelmi szakmérnöki képzésbe, ahol a Történelem segédtudományai c. tárgyat oktatja től részt vesz az ELTE BTK levéltár szakos képzésében (BA történelem, levéltári szakirány és MA levéltár) is, ő oktatja a Rendezés, segédletkészítés, ill. Irattár, iratkezelési szabályzat és terv, gyűjtőterület c. tárgyakat és 2010 között államvizsga-bizottsági tag (ELTE BTK történelem szak) december 18-án az ELTE címzetes docensi címet adományozott részére óta alapító szerkesztője, 1999-től pedig főszerkesztője a Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) c. történettudományi folyóiratnak, amelynek során eddig 17 évfolyam szerkesztésében vett részt től a Fons Könyvek című sorozat szerkesztését is ellátja ben a Levéltári Szemle szerkesztője, 2005-ben pedig főszerkesztő-helyettese volt, szintén 2005-től az Urbs. Várostörténeti Évkönyv szerkesztője is végétől a Századok szerkesztőbizottságának tagja től Magyar Történelmi Társulat igazagtó-választmányának tagja, 2012-től az NKA Közgyűjteményi kollégiumának vezetője. Nős, három gyermek (Barnabás, 2004, Ádám, 2006, Júlia Flóra, 2012) apja. Budapest, április 2. Dr. Kenyeres István 5

6 KENYERES ISTVÁN publikációs jegyzéke Könyv 1. Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Budapest, Új Mandátum, (Habsburg Történeti Monográfiák 2.) 662 p. (1, karakter) 2. XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. Szerk. és a bev. tan. írta: Kenyeres István. I-II. köt. Budapest, Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány (Fons Könyvek 2.) 916 p. Könyv. Szerzőként és szerkesztőként való közreműködés 3. A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei. Zunftbuch und Privilegien der Fleischer zu Ofen aus dem Mittelalter. Szerk. /Red.: Kenyeres István. Budapest, (Források Budapest közép- és kora újkor történetéhez 1. Quellen zur Budapester Geschichte im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit 1.) 4. Budapest Főváros Levéltára. Levéltárismertető II. Szerk.: Kenyeres István - Sipos András. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, p. Tanulmányok 5. Die Kosten der Türkenabwehr und des Langen Türkenkrieges ( ) im Kontext der ungarischen Finanzen des 16. und 17. Jahrhunderts. In: Das Blut des Staatskörperers. Hrsg.: Peter rauscher Andrea Serles Thoma Winkelbauer. Historische Zeitschrift Beiheft 56. München, Magyaróvár a 16. században. In: Kenyeres István D. Szakács Anita Mihály Ferenc: Magyaróvár tanácsának törvénykezési jegyzőkönyvei az években. Győr, A magyarországi réz- és marhakereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi hitelügyletek a 16. század második felében. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk: Baráth Magdolna Molnár Antal. Budapest-Győr,

7 8. A bányakamarák szerepe a Magyar Királyság jövedelmeiben a században. In: Tiszteletkör. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Budapest, A Magyar Királyság jövedelmei és kiadásai Hunyadi Mátyás és a Jagellók korában Rubicon 23. (2012) 6. sz Pecunia nervus belli. A háború alapja a pénz. A Magyar Királyság, illetve a Habsburg Monarchia bevételei és kiadásai, valamint a hadiköltségek Mohácstól a tizenöt éves háború végéig. Rubicon 23. (2012) 6. sz Buda gazdálkodása a török alóli felszabadulástól a Rákóczi-szabadságharc kezdetéig. In: megjelenés alatt az Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv évi kötetében. 12. Die Kammerherrschaften und die Türkenabwehr im Königreich Ungarn des 16. Jahrhunderts. In: Krisztián Csaplár-Degovics/István Fazekas (Hrsg.): getielt Vereinigt. Beitrage zur Geschichte des Königreichs ungarn in der Frühneuzeit ( Jahrhundert). Berlin, OEZ-Berlin, (Ungarische Geschichte Bd. 1.) p. 13. Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése. In: Várospolitika és közigazgatás. A október 27-én tartott konferencia előadásai és Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyvének regesztái Szerk.: Csombor Erzsébet L. Balogh Béni. Esztergom, Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21.) Dobó István viszontagságos élete a hősi várvédelem után. In: Dobó István a hányatott sorsú, hős várkapitány. Emlékülés. Eger, június 4.Szerk.: Renn Oszkár. Eger, Szent György Lovagrend Egri Nagypriorátus, Réz, marha, hitel : Magyarországi kölcsönügyletek a 16. században In: Élet és tudomány 66. (2011) 41. sz Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen. Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis 7

8 zum Ende des habsburgischen Kaisertums Hrsg.: Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 11.) p. 17. Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk.: Körmendi Tamás - Thoroczkay Gábor. Budapest, ELTE BTK, p. 18. Magyar nyelvű források a századi kamarai levéltárakban. In: Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Szerk.: Korompay Klára, Terbe Erika, C. Vladár Zsuzsa, Zsilinszky Éva. - Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, p. 19. A kiátkozott egri udvarbíró: Csimori Kövér Ferenc. In: Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Szerk.: Á. Varga László Oborni Teréz. Eger, p. 20. A Pelényiek. Egy nógrádi jogtudó-hivatalnok család a században. In: Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére. Szerk.: Horváth J. András. Budapest-Salgótarján, p. 21. A budai mászárosok középkori céhkönyve (1496) (1535, 1695). Das mittelalterliche Zunftbuch der deutschen Fleischer zu Ofen. (1496) (1535, 1695). In: A Budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei. Zunftbuch und Privilegien der Fleischer zu Ofen aus dem Mittelalter. Szerk. /Red.: Kenyeres István. Budapest, (Források Budapest közép- és kora újkor történetéhez 1. Quellen zur Budapester Geschichte im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit 1.) p. [Baraczka Istvánnal, Spekner Enikővel és Szende Katalinnal közösen] 22. Végvári karrierek: Udvarbírák, ellenőrök és élésmesterek. In: Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk.: Berecz Mátyás Vörös Gábor. Eger, (Studia Agreinsia 27.) p. 23. Hans Unterholtzer felső-magyarországi hadi fizetőmester és ismeretlen számadásai ( ). Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk.: Krász Lilla Oborni Teréz. Budapest, p. 24. Váruradalmi gazdálkodás a késő középkorban. In: Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Szerk.: Kubinyi András Laszlovszky József Szabó Péter. Budapest, p. 25. Verwaltung und Erträge von Königin Marias ungarischen Besitzungen in den Jahren 1522 bis In: Maria von Ungarn ( ). Eine Renaissancefürstin. Hgg.: Fuchs, Martina Réthelyi, Orsolya. Münster, (Geschichte in der Epoche Karls V.) p. 8

9 26. A Habsburg monarchia katonai kiadásai az Udvari Pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. In: Levéltári Közlemények 78. (2007) p. 27. Pacsa János plébános osztrák fogsága. Adalékok Habsburg Mária királyné helytartóságához. In: Soproni Szemle 60. (2006) 2. sz p. 28. Az egri várbirtok igazgatása a 16. században. In: Magyarország védelme Európa védelme. Szerk.: Berecz Mátyás Petercsák Tivadar. Eger, (Studia Agriensia 24.) p. 29. Várszámadások a XVI. századból. In: Arrabona 44. (2006) 2. sz p. 30. Dobó István (1502. k. 1572). Életrajzi vázlat. In: Az Egri Vár Híradója 38. (2006) p. 31. Buda és Pest útja az évi kiváltságlevélig. In: Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv. 1. (2006) p. 32. Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. In: Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv. 1. (2006) Die Einkünfte und Reformen der Finanzverwaltung Ferdinands I. in Ungarn. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hg.: Martina Fuchs Teréz Oborni Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff Verl., (Geschichte in der Epoche Karls V.) p 34. A magyaróvári uradalom urbáriuma. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara Kiállításkatalógus. Budapesti Történeti Múzeum, szeptember január 9. Szerk.: Réthelyi Orsolya et alii. Budapest, p. 35. A bécsi Udvari Kamarai Levéltár Gedenkbücher Österreich magyar vonatkozású iratainak regesztái, köt. ( ). In: Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények. Főszerk.: Ujváry Gábor. Budapest, p. 36. A Szapolyai család és Trencsén. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk.: Bessenyei József Horváth Zita Tóth Péter. Miskolc, (Studia Miskolciensia 5.) p. 37. A magyarországi végvárak és mezei hadak élelmezési szervezetének archontológiája a XVI. században. In: Fons 11. (2004.) 2. sz p. 38. A királyi és királynéi magánbirtokok a 16. században. In: Századok 138. (2004) 5. sz p. 39. Die Finanzen des Königreichs Ungarn in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg.: 9

10 Edelmayer, Friedrich Lanzinner, Maximilian Rauscher, Peter. Wien München, Oldenbourg, (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Band 38.) p. 40. A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. In: Levéltári Közlemények 74. (2003) p. 41. XVI. századi utasítások kiadásának problémái. In: Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája. Kaposvár szeptember 4-6. Budapest, Balassi Intézet május 14. Szerk.: Böőr László. Budapest, Magyar Levéltárosok Egyesülete p. 42. Az Esztergomi főegyházmegye birtokai és azok szerepe a török elleni védelemben a XVI. században. In: Mater et Magistra. Szerk.: Hegedűs András Csombor Erzsébet. Esztergom, (Strigonium Antiquum V.) p. 43. I.Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai és bevételei. In: Történelmi Szemle 45. (2003) 1-2. sz p. 44. Kamarai uradalmak igazgatása a XVI. században. In: XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. Szerk. és a bev. tan. írta: Kenyeres István. I-II. köt. Budapest, Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány (Fons Könyvek 2.) p. 45. A végvárak és a mezei hadak élelmezési szervezete a XVI. században. In: Fons 9. (2002) 1 3. sz p. 46. A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. In: Századok 135. (2001) p. 47. A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában. Katonai elképzelések az egri és a szatmári vár fenntartására. In: Végvár és ellátás. Szerk.: Petercsák Tivadar Berecz Mátyás. Eger, (Studia Agriensia 22.) p. 48. A magyar királyi posta a XVI. században Paar Péter pozsonyi postamester számadáskönyvei alapján. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk.: Petercsák Tivadar Berecz Mátyás. Eger, (Studia Agriensia 20.) p. 49. Aki miatt egy napot késett Budavár visszavétele 1849-ben. Zerdahelyi Ignác hadbírósági ügye. In: Fons, 5 (1998) p. 50. Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században. A trencséni várbirtok 1543 és 1564 között. In: Levéltári Közlemények 68. (1997) 1-2. sz p. 51. A temesvári udvarbíró utasítása (1552). Adalékok az 1551/1552. évi temesvári és temesközi eseményekhez. In: Fons 4. (1997) 2. sz p. 10

11 52. A trencséni várbirtok igazgatása és gazdálkodása a XVI. században. In: Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században. Szerk.: Petercsák Tivadar. Eger, (Studia Agriensia 17.) p. 53. A trencséni vár a XVI. században. In: Fons 2. (1995) 1. sz p. Cikkek, recenziók: 54. Ár- és bértörténet, Magyarország század. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Szerk. Kőszeghy Péter. Balassi Kiadó, p. 55. Dobó István (1502. k. 1572). In: Nagy képes milleneumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk.: Rácz Árpád. Budapest, Rubikon-Könyvek, p. 56. A magyarországi pénzügyigazgatás modernizációja. In: Rubicon 14. (2003) sz. [Habsburg berendezkedés. Mi történt Mohács után?] p. 57. Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország. Magyarország V. Károly oszmánellenes politikájában, Budapest, Századvég, p. Könyvismertetés. In: Fons 16. (2009). 3. sz p. 58. Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr, p. Könyvismertetés. In: Műhely, 32. (2009) 3. sz p. 59. Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Regestrum capituli cathedralis ecclesiae Strigoniensis ( , ). Közzéteszi: Solymosi László. Budapest, Recenzió. In: Fons 10. (2003) 1. sz p. 60. Elisabeth Gmoser: Geschichte der Herrschaft Güns als kaiserliches Kammergut unter österreichischer Verwaltung Eisenstadt, (Burgenländische Forschungen Band 86.) Recenzió. In: Soproni Szemle 58. (2004) 4. sz p. Szerkesztői munka tudományos művek kiadásában 61. Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről. I-II. köt. Budapest, Budapest, Főváros Levéltára, Szerk.: Kenyeres István - Kis Péter - Sasfi Csaba. (Várostörténeti Tanulmányok) 870 p. + LXXVII p. + CD-Rom melléklet. 62. A történeti források kiadásának módszertani kérdései. Szerk: Kenyeres István. In: Fons 7. (2000) 1. sz p. 11

12 Elektronikus publikáció, adatbázis századi vármegyei jegyzőkönyvek. DVD. Szerk.: Á. Varga László Kenyeres István Tóth Péter. Budapest, Segédletek az Osztrák Állami Levéltár (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) magyar vonatkozású irataihoz. DVD. Szerk.: Fazekas István Kenyeres István Sarusi Kiss Béla. Budapest, Magyar Országos Levéltár, Levéltártan, levéltárügy Tanulmányok, publikációk 65. Közgyűjteményi összefogással a szakmai megújulás reményében : beszélgetés Kenyeres Istvánnal, az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma elnökével. In: Levéltári Szemle 62. (2012) 3. sz A levéltárügy ágazati irányítási, finanszírozási, fejlesztési, valamint a területi általános levéltárak fenntartási kérdéseit vizsgáló levéltári kollégiumi bizottság jelentése. [Erdész Ádám - Hermann István - Mózessy Gergely - Molnár László - Tilcsik György - Tyekvicska Árpád - Á. Varga László szerzőkkel közösen]: In: Levéltári szemle 61. (2011) 2. sz Beszámoló a 80. Német Levéltári Kongresszusról : der 80. Deutsche Archivtag, szeptember 29.-október 2., Drezda. In: Levéltári szemle, 61. (2011) 2. sz Beszámoló a 8. Európai Digitális Archiválási Konferenciáról : 8th European Conference on Digital Archiving, Geneva, In: Levéltári szemle 61. (2011) 3. sz Hungarian Archives Portal a collaborative solution for publication of digitized archival content and databases. In: Archive im Web Erfahrungen, Herausforderungen, Visionen. Archives on the Web Expreiences, Challanges, Visions. Hrsg. / Ed. Thomas Aigner, Stephanier Hohenbruck, Thomas Just, Joachim Kemper. St. Pölten, Diözesanarchiv St. Pölten Beszámoló az ECA évi genfi kongresszusáról p Az elektronikus iratok és a levéltárak Magyarországon. In: Archívy v krízových situáciách. Archives in Crisis Situations. Zborník príspevkov z XIII. archívnych dní v Slovenskej republike, ktoré usporiadala Spoločnosť slovenských archivárov v spolupráci s Ministerstvom vnútra SR - odborom archívov, Štátnym archívom v Nitrepobočka Bojnice a Sekciou archívnictva a pomocných vied historických Slovenskej historickej spoločnosti pri SAV. Bojnice mája Szerk.: J. Hanus. [h.n.] p. 12

13 72. Levéltári belső iratértékelés és selejtezés. In. Levéltári kézikönyv. Szerk.: Körmendy Lajos. Budapest, (Osiris Kézikönyvek) p. 73. Német paleográfia. In: In. Levéltári kézikönyv. Szerk.: Körmendy Lajos. Budapest, (Osiris Kézikönyvek) p A nemzetközi Levéltári Tanács évi bécsi kongresszusa. In: Levéltári Szemle 55. (2005) 3. sz p. 75. A második nemzetközi szabvány: az ISAAR (CPF). In: Levéltári Szemle 55. (2005) 3. sz p. [Bevezető saját munka, a szabvány szövegének fordítása többekkel együtt.] 76. Értékhatár-vizsgálatok az igazságügyi szervek polgári- és büntetőperes irataiban. In: Magyar Levéltárosok Egyesülete évi vándorgyűlése. Szolnok augusztus Szerk.: Bilkei Irén. Budapest, Magyar Levéltárosok Egyesülete, p. 77. Beszámoló Budapest Főváros Levéltára Levéltári Napjáról. In: levéltári Szemle, 54. (2004) 4. sz p. 78. A levéltári kiadványmunka kérdései. In: Magyar Levéltárosok Egyesülete évi vándorgyűlése. Esztergom, május Szerk.: Bana József - Breinich Gábor - Káli Csaba. Budapest, Magyar Levéltárosok Egyesülete p. 79. A közjegyzőknél keletkezett iratok jogi helyzete, levéltári átvételük problémái. In: Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. sz p. [Sarusi Kiss Bélával közösen.] 80. A Budai Központi Kerületi Bíróság évi polgári peres iratainak mintaselejtezése. In: Levéltári Szemle 51. (2001) 1. sz p. [Kádár Zsuzsával és Mikó Zsuzsával közösen.] 81. Jelenkori polgári peres iratok értékelése és selejtezése. In: Levéltári Szemle 51. (2001) 3. sz p. [Sipos Andrással és Sarusi Kiss Bélával közösen.] 13