A Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése

Átírás

1 Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás 7530 Kadarkút, Petőfi S. u A Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése 2. Modul: Fejlesztési Bizottság tagjai A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP /C

2 A képzés felépítése ÁROP 1.1.5/C program bemutatása Térségfejlesztés Tárgyalástechnikai ismeretek

3 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztató programjai Nem mondunk le senkiről Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B (Projektcsomag) A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP /C (Hatékonyságfejlesztés) Képzési programok (Felkészítés) Kistérségi koordinációs hálózat (Kapacitás)

4 A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP /C A program célja: olyan kistérségi szintű fenntartható térségfejlesztési kapacitás megalapozása vagy megerősítése, amely biztosítja a kistérséget érintő fejlesztések eredményességét, s ezáltal a közjó helyben élők által is érzékelhető növelését, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörést Feladatok: Térségfejlesztési kapacitást biztosítása Ismeretátadás Fejlesztési eszközöket a tervezéstől a hatáselemzésig kézben tartó humán kapacitás biztosítása Köz és magánszférában, valamint civil szervezetekben tevékenykedő szereplők közötti együttműködések ösztönzése

5 TÉRSÉGFEJLESZTÉS Új Magyarország program

6 Programcél: Versenyképesség és foglalkoztatás: -Humán erőforrás -Infrastruktúra -Partnerség

7 Fejlesztési program elemei: Helyzetelemzés SWOT elemzés Stratégia Programstruktúra Költségvetés Intézmények Operatív Programok

8 Horizontális politika: a fenntarthatóság az esélyegyenlőség a társadalmi/gazdasági/környezeti biztonság a gyermek- és ifjúságpolitika területiség

9 Fejlesztési célok: a versenyképes gazdaság a megújuló, egészséges társadalom, az élhető környezet, a területi kohézió

10 Fejlesztési célok: VERSENYKÉPES GAZDASÁG Vállalkozás barát környezet kialakítása Vállalkozás barát környezet kialakítása Humán erőforrás fejlesztése, képzése Infrastruktúra fejlesztése Adó- és közterhek mérséklése Új munkahelyteremtést ösztönző rendszer működtetése

11 Megújuló társadalom: A tudásalapú, folyamatos megújulásra képes humán erőforrás: tartós foglalkoztatás biztosítása folyamatos képzés, fejlődés lehetőségének biztosítása a munkaképes lakosság részére innovatív programok

12 Az élhető környezet: a környezet, a táj és a kulturális értékek megóvása takarékos környezetgazdálkodás, a lakosság környezeti tudatosságának növelése a környezetbiztonság növelése a megújuló energiaforrások feltárása és alkalmazásának kiterjesztése.

13 Területi kohézió: Települések kapcsolatrendszerének kialakítása, fejlesztése Kistérségek területi integráltsága, fenntartható működés biztosítása Régiókba való integrálódás erősítése

14 A környezet fejlesztése: Egészséges, tiszta települések Vizek, természeti értékeink kezelése Megújuló energia és energiahatékonyság fejlesztése A környezet fejlesztése, a tájökológiai szemlélet erősítése

15 Térségi intézményrendszer: Kistérségi társulások LEADER Területfejlesztő Ügynökségek HVI IKSZT KAMARÁK Helyi Szervezetek

16 KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK: MUNKAHELYTEREMTŐ BERUHÁZÁSOK INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETVÉDELEM TURIZMUS ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS

17 Az Új Magyarország programjának stratégiai célrendszere Közösségi célok Horizontális politikák Új Magyarország Növekedés Foglalkoztatásbővítés Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Biztonság Gyermek- és ifjúságpolitika Területiség Középtávú célok Versenyképes gazdaság Megújuló társadalom Élhető környezet Területi kohézió Fejlesztési tengelyek Területfejlesztés Gazdasági versenyképesség javítása Emberi erőforrások fejlesztése Környezet fejlesztése Kormányzási hatékonyság növelése Prioritási tengelyek/operatív programok

18 1. fejlesztési tengely - A gazdaság versenyképességének javítása Prioritási tengelyek: az innovatív, tudásalapú gazdaság kialakítása a kkv-k jövedelemtermelő képességének javítása az üzleti környezet fejlesztése az IKT-szektor fejlesztése a versenyképes gazdaság emberi erőforrásainak biztosítása.

19 2. fejlesztési tengely Az emberi erőforrások fejlesztése Prioritási tengelyek: A munkaerőpiaci részvétel növelése Alkalmazkodás a változásokhoz Ennek fő eszköze az egész életen át tartó tanulás Oktatás, képzés A társadalmi összetartozás erősítése A népesség egészségi állapotának javítása A humán infrastruktúra fejlesztése: oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális fizikai beruházások Az oktatási-képzési infrastruktúra elsősorban nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztésre szorul Az emberi erőforrások fejlesztésének területi dimenziója

20 3. fejlesztési tengely A környezet fejlesztése Prioritási tengelyek: Egészséges, tiszta települések Vizeink és természeti értékeink jó kezelése Környezetügy mint gazdasági hajtóerő A megújuló energia és energiahatékonyság fejlesztése A környezet fejlesztésének kiemelt területi dimenziói Területenként más-más feladatok előtérbe helyezése a tájökológiai szemlélet erősítése

21 4. fejlesztési tengely Területfejlesztés Prioritási tengelyek: A regionális versenyképesség növelése érdekében decentralizált fejlesztések A dél-dunántúli régió magas környezeti minőségű modellrégióvá kíván válni Országos koordinációt igénylő integrált fejlesztési területek Balaton Tisza-térség Duna-térség Termálvizek Európai területi együttműködés

22 5. fejlesztési tengely A kormányzás hatékonyságát növelése Prioritási tengely: az igazgatási rendszer korszerűsítése és az információs társadalom kiteljesítése Az igazgatási rendszer korszerűsítése A kormány közigazgatás-korszerűsítési programja mentén, a közigazgatási kapacitás növelése terén az alábbi prioritások fogalmazhatók meg: - a politikaalkotás azon belül kiemelten a jogalkotás és végrehajtás társadalmi eredményességének javítása; - magasabb szervezeti teljesítmény elérése, a szolgáltatások minőségének növelése; - a humán erőforrás felkészültségének javítása, továbbá - a szubszidiaritás, decentralizáció érvényesítése Az információs társadalom kiteljesítése - a lakosság bevonása az információs társadalomba - a közszolgáltatások hatékonyságának növelése az elektronikus közigazgatáson és elektronikus közszolgáltatásokon keresztül - a digitális esélyegyenlőség növelése - az e-demokrácia és a civil társadalom erősítése - biztonságnövelés, kockázatcsökkentés IKT-eszközökkel

23 Az Új Magyarország programjának végrehajtásához kapcsolódó intézményrendszer bemutatása A as programozási időszakban, az uniós rendeletekkel összhangban az Új Magyarország programja végrehajtásával az alábbi intézmények foglalkoznak: Közösségi Támogatások Koordinációs Szervezete Irányító Hatóságok Közreműködő szervezetek Monitoring bizottságok Audit hatóság Igazoló hatóság.

24 Ágazati programok

25 Regionális programok

26 A STRUKTURÁLIS POLITIKA KIHÍVÁSAI AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN Fel kell ismerni, hogy a régiók strukturális nehézségei hatnak a legnegatívabban a versenyképességre és a növe-kedési potenciálra Hosszú távú fejlesztési stratégiát kell kidolgozni a kompa-ratív előnyöknek megfelelően El kell kerülni a befektetések túlzott fővárosi koncentrá-cióját, elő kell segíteni új növekedési pólusok kialakulását Segíteni kell a regionális szintű programmenedzsment, programtervezés és végrehajtás adminisztratív hátterének erősödését

27 Összegzés Előre jelezhető az egyenlőtlenségek növekedése Szükséges a hatalommegosztás A területfejlesztési politika leggyengébb elemei a régiók A kohézió jövője a decentralizációs stratégiákon múlik A jövőbeli fejlődés kulcsai az autonóm régiók

28 Tárgyalástechnikai ismeretek

29 A tárgyalás fogalma A tárgyalás a kommunikáció egy válfaja A tárgyalás az egyik legpuhább érdekérvényesítő technika A tárgyalás egy olyan szituáció, ahol a két fél között nincs hatalmi különbség, de van eltérő érdek, kölcsönös függés. (Mastenbrook) Túl nagy erőfölény esetén sokszor nincs szükség tárgyalásra, elegendő a közlés.

30 Mire jó a tárgyalás? Ellenérdekeltségű felek közötti érdekharmonizáció kidolgozására Konfliktusok megelőzésére Meglévő konfliktusok megoldására Két egymással ellentétes tárgyalástípusról beszélhetünk: a versenytárgyalásról, idegen szóval kompetitív tárgyalásról, együttműködő tárgyalásról, amit kooperatív tárgyalásnak is neveznek.

31 A tárgyalás feltételei: minimum 2 érdekeltségű fél ellentétes érdek (pl.: eladó / vevő ) azonos érdek ( megállapodás eltérő szükségletek, igényeket egymáson keresztül tudják kielégíteni ( egymásra utaltság tárgyalási helyzetben a felek erőviszonya ne legyen döntően eltérő

32 Tárgyalási ÉRDEK (válasz a Miért?-re): Mi az én érdekem? ( Miért akarom átcsoportosítani a költségvetést? ne kelljen késedelmi kamatot fizetnem) Az a szükséglet, melynek kielégítéséhez kell a másik fél is Ami motiválja a pozíciót/ ajánlatot

33 Tárgyalási POZÍCIÓ (válasz a Mit?-re) Mit szeretnék? Mit ajánlok? Az ajánlat, amit teszek a másik félnek Cél: szükségletek kielégítése (pl.: Ne kelljen késedelmi kamatot fizetni.)

34 Tárgyalási CÉL Meghatározza a tárgyalási stratégiát és a taktikát: Stratégia: teljes értékű, hosszú távú cél Taktika: kis lépések sorozata, amellyel megvalósítjuk a stratégiát 2 fajta CÉL van: Versengő (alacsony részvételi szintű kapcsolat) Együttműködő (magas részvételi szintű kapcsolat)

35 Eltérő tárgyalástípusok: Pozícióvédő/ versengő a felek erősen ellentétes pozícióból indulnak ki mindkét fél maximális haszonra törekszik álláspontjaikat nem hajlandók megváltoztatni elrejtik az információkat rövid távú haszonszerzésre törekszenek zéró összegű játék ( amennyit veszít az egyik fél, annyit nyer a másik ) maximális haszonszerzési lehetőség bizalmat nem kell kiépíteni gyors Érdekfeltáró/ együttműködő a felek az érdekek, szükségletek feltárására törekednek nem a konkrét haszon, hanem a szükségletek kielégítése a fontos nem ragaszkodnak az álláspontjukhoz, minden lehetséges megoldási módot megvizsgálnak megosztják az információkat hosszú távú együttműködésre törekszenek nem zéróösszegű játszma ( külső erőforrás ) gyakrabban fordul elő lassúbb

36 A tárgyalási folyamat szakaszai: 1. Felkészülés (információgyűjtés) 2. Megnyitás (4T) 3. Igények elmondása, ajánlatok megadása 4. Egyezkedés/ alkudozás 5. Megoldás/ megállapodás 6. Lezárás/ befejezés 7. Utógondozás

37 A Felkészülés szakasza: (információgyűjtés ) tárgyalási célok meghatározása érdekek, pozíciók tisztázása hatalmi viszonyok átgondolása bizalom mértéke alsó felső határ meghatározása tárgyalási egyezség legjobb alternatívájának ( TELA ) átgondolása napirend összeállítása tárgyalás ütemezése, időkeret tárgyalási anyagok összeállítása ( prezentáció )

38 A TELA szerepe a felkészülésben: (Tárgyalásos Egyezség Legjobb Alternatívája) A TELA t a felkészülés szakaszában át kell gondolni milyen lehetőségeim vannak, ha a tárgyalás nem sikerül A jó TELA határozza meg elsősorban a tárgyalási erőt Veszély: túlbecslés, alábecslés ( lehet visszautasítok egy olyan ajánlatot, amit el kellett volna fogadni ) Információt kell szerezni a másik fél lehetőségeiről is Például: ha tudom, hogy az egyik félnek kapacitáshiánya van egy projekt megvalósításához, magabiztosabban kínálok arányaiban lényegesen kevesebb forrást a csökkentett indikátorok megvalósításáért

39 A Tárgyalás megnyitásának szakasza: Interakció kezdete, felek találkoznak Légkör megteremtése, barátságos kezdés, zavartalan feltételek Tilalmak: Semleges témákról ajánlott beszélgetni, nem rögtön az üzletről! Nem mondhatok rosszat saját cégről, konkurenciáról! Fontos helyén kezelni a BIZALOM kérdését: Legyünk teljes mértékben megbízhatóak, de soha ne bízzunk meg teljesen a másikban Teljesítsük ígéreteinket Osszuk meg egymással információinkat Adjuk meg a szükséges referenciákat Individualista kultúrákban kevésbé fontos a bizalom (USA, Észak- Európa) Kollektivista kultúrákban fontos ( Arab, Dél Európa, Dél Amerika )

40 A 4T fontossága a tárgyalás megnyitási szakaszában: 1. Téma: amiről tárgyalunk 2. Terv: napirend, témák sorrendje (A fontos téma középre kerüljön!) 3. Tempó: időkeret, ütemezés 4. Többiek: bemutatása (ültetés; névjegykártyák)

41 Igények/ ajánlatok/ érvelés: A TEH módszer: Tulajdonság Előny Haszon: Tulajdonság: A termékhez kötődő objektív jellemző Előny: Mindazon jellemzők, amelyek ugyan kötődnek tulajdonságként a termékhez, de már az ügyfél szempontjából specifikusak és kiemelhetők Haszon: Az ügyfél szükségletéhez kapcsolódó, egyéni A vevő nem terméket, szolgáltatást vásárol, hanem valamilyen szükségletét akarja kielégíteni A vevő előnyöket, hasznokat vásárol Haszonkategóriák: nyugalom, biztonság, kényelem, jóérzés, presztízs, időmegtakarítás, pénzmegtakarítás, siker, védem a környezetemet, egészség.

42 A kérdések szerepe a tárgyalásban: A jó kérdezés előnyei: eszköz a tárgyalás irányítására aktivizálni lehet a partnert meg lehet tudni a másik kompetenciáját (= mire van felhatalmazva) ötleteket lehet adni ( mi lenne, ha?) segít a gondolatok, a tárgyalás lezárásában a partner döntésre bírásával eszköz a finom kritizálásra

43 Leggyakoribb kérdésfajták: 1. Nyitott kérdések: széles körű válaszra adnak lehetőséget, nehéz egy szavas választ adni minél részletesebb információt adjon át mi a véleménye arról? Mit gondol.? motivációt tár fel 2. Zárt kérdések: tényfeltáró, rövid, tömör ( igen/nem) Hol? Mikor? Ki? nyitott kérdések után alkalmazzuk, ha vannak még hiányos információk 4. Alternatív kérdések: választási lehetőséget ad a partnernek csak az alternatívából választhat Kávét vagy teát. 5. Ötletadó kérdések: elgondolkodjon egy új szemponton Mi lenne, ha.? 6. Szuggesztív: bizonyos megoldást sugalmazunk, befolyásoljuk a partnert Ugye? 3. Visszajelző kérdések: lehetőség az elhangzottak ellenőrzésére Tehát? Ha jól értettem?

44 Nem mindegy, hogy kérdezünk! Kérdések sorrendje: 1, nyitott kérdés teljes ajánlati csomag megismerése 2, zárt kérdés pontosítjuk a tényeket Tölcséres információgyűjtés: 1, általános kérdések 2, specifikus kérdések

45 Hallgatni arany! A csend ( hallgatás ) fontossága: fontos taktikai eszköz lehet a csend ( barátságos, barátságtalan) szerepe kultúránként változik (Japán, Kína, Korea fontos a csend, meditatív kultúrák) elbizonytalanítói lehet annak, aki nem szokott hozzá Aktív hallgatás: ki kell fejeznem, hogy érdekel és fontos, amit a másik mond bólogatás, visszajelzés, hogy figyelek figyelmesen végighallgatom biztatni az ajánlat kifejtésére ( folytassa ) nem félbeszakítani koncentrálni időnként összegezni tisztázatlan pontokra rákérdezni

46 Konfliktuskezelési módok: 1. Versengő 2. Elkerülő 3. Alkalmazkodó 4. Kompromisszumkereső 5. Problémamegoldó Ismerd meg önmagad! Vajon, te hogyan kezeled a konfliktusos helyzeteket? (Kérdőív kitöltése)

47 Milyen az eredményes tárgyalópartner? Ön- és emberismerettel rendelkezik Hatékonyan és tudatosan kommunikál verbálisan és nem verbálisan is (figyel a testbeszédre, rejtett jelentésekre) Képes meggyőzni másokat Nyerő-nyerő helyzet létrehozására törekszik Asszertív és együttműködő

48 A tárgyalástechnika megtanulható! de az eredményért gyakorolni kell!!! Köszönöm a figyelmet!