Ellátások, kedvezmények, támogatások

Átírás

1 Ellátások, kedvezmények, támogatások Gyakran ismételt kérdések gyűjteménye 1. Fogyatékossági támogatás 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások 4. A munka világa 5. Oktatás 6. Utazási kedvezmény 7. A jelnyelvi törvény által biztosított jogosítványok 8. Egyéb területeken biztosított jogosultságok

2 A jelen kiadvány célja az, hogy a fogyatékkal élő elsősorban a siket és a nagyothalló személyeket és a velük kapcsolatban álló szakembereket, segítőket, munkatársakat elkalauzolja az őket érintő jogszabályokban. A könnyebb eligazodást segítve témakörök köré csoportosítva, ahol lehet, ott gyakran felmerülő kérdések megválaszolásával ismerteti a vonatkozó jogszabályokat és igyekszik segíteni azok megértését és alkalmazását. Elsődleges cél a tájékoztatás, iránymutatás, egyedi vagy bonyolultabb jogi ügyek megoldására javasoljuk a SINOSZ jogsegélyszolgálatának felkeresését. Országosan működtetett jogsegélyszolgálataink elérhetőségét és a szolgáltatás ismertetőjét az ikonra kattintva találjátok: A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

3 Tartalomjegyzék SINOSZ 3 Tartalomjegyzék 1. Fogyatékossági támogatás 6 Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?* 6 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 7 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 10 Rehabilitációs ellátás 12 Rokkantsági ellátás 15 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok 18 Rehabilitációs kártya 20 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat 21 foglalkoztató munkáltatók akkreditációja A munkáltató akkreditációja 21 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások 22 Költségvetési támogatás Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások 24 Nevelési, iskoláztatás támogatások, kedvezmények 26 Ki jogosult nevelési ellátásra? 26 Ki jogosult iskoláztatási támogatásra? 26 Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra? 26 Családi pótlék, gyermekgondozási díj- és segély, gyermeknevelési támogatás 27 Hogyan és hova kell bejelenteni a családi pótlékra vonatkozó igényt? 27 Ki után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani? 27 Ki jogosult gyermekgondozási díjra? 27 Ki minősül biztosítottnak? 28 Milyen mértékű a gyermek-gondozási díj? 28 Ki jogosult csecsemőgondozási díjra? 28 Mennyi a csecsemőgondozási díj összege? 28 Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? 29 Hol és hogyan igényelhető a gyermekgondozási segély? 29 Milyen mértékű a gyermekgondozási segély? 29 Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást? 29 Milyen mértékű a gyermeknevelési támogatás? 29 Igénybe vehető kedvezmények 29 Ki kérheti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását? 29 Mely időponttól nyílik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság? 29 Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága? 29 Ki és milyen mértékű étkezési térítési díj-kedvezményre jogosult? 30

4 Tartalomjegyzék 4 Jár-e normatív kedvezmény a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után? 30 Kit lehet a normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni? 30 Ki után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény? 30 Ki jogosult normatív alapon tankönyv támogatásra? 30 Ki jogosult normatív alapon tankönyvre? 30 Ellátási, támogatási jogosultságok 31 Ki jogosult az aktív korúak ellátására? 31 Az aktív korú személy részére milyen ellátást lehet megállapítani? 31 Ki lesz jogosult az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra? február 28-ig ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? 32 Ki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra? 32 Az aktív korú személy részére milyen ellátást lehet megállapítani? 32 Ápolási díj 33 Ki jogosult ápolási díjra? 33 Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak? 33 Mely szerv állapítja meg az ápolási díjat? 33 Ki jogosult alapösszegű ápolási díjra? 33 Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj alapösszege? 33 Mely esetben állapítanak meg alanyi jogú, emelt összegű ápolási díjat? 33 Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege? 33 Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj? 33 Mennyi a kiemelt ápolási díj összege? 33 Fogyatékossági támogatás 34 Ki jogosult fogyatékossági támogatásra? 34 Mekkora a fogyatékossági támogatás összege? 34 Járadékok, szolgáltatások igénybevétele 34 Kinek lehet az időskorúak járadékát megállapítani? 34 Ki jogosult szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra? 35 Ki köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére? 35 Kinek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság? 35 Települési támogatás 35 Milyen támogatás nyújtására van lehetőség? 35 Az önkormányzatok mely esetben nyújtanak rendkívüli települési támogatást? 35 Közgyógyellátás 35 Milyen jogcímen lehet közgyógyellátásra való jogosultságot megállapítani? 35 Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra? 36 Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra? 36 Parkolási igazolvány, személygépkocsi szerzési támogatás 36 Ki jogosult Parkolási Igazolványra? 36 Hol kell igényelni a Parkolási Igazolványt? 36 Milyen járművet lehet a személygépkocsi szerzési támogatással vásárolni? 36

5 Tartalomjegyzék 5 Mennyi a személygépkocsi szerzési támogatás mértéke? 37 Milyen átalakításra használható fel a személygépkocsi átalakítási támogatás? 37 Rehabilitációs ellátás 37 Ki jogosult rehabilitációs ellátásra? 37 A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy? 37 Mennyi a rehabilitációs pénzbeli ellátás összege? 37 Rokkantsági ellátás 38 Ki jogosult rokkantsági ellátásra? 38 Mennyi a rokkantsági ellátás összege? A munka világa 39 Munkavállalót megillető kedvezmények 40 Munkaadókat megillető kedvezmények 40 Egyéb szabályok, támogatások 41 Baleseti ellátások Oktatás 46 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései 47 A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései 49 A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 50 Jelnyelvi törvény (2009. évi CXXV. törvény) Utazási kedvezmény 51 85/2007 (IV. 25.) Kormány Rendelet 52 Hol, mely területen vehető igénybe a kedvezmény? 52 Milyen személyszállításban vehető igénybe a kedvezmény? 52 Ki jogosult a kedvezményre? A jelnyelvi törvény által biztosított jogosítványok 57 A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvény alapján Egyéb területeken biztosított jogosultságok 58 Közgyógyellátás 59 Közigazgatási eljárásokban, bírósági és szabálysértési eljárásokban, közjegyzői okiratok készítésénél garantált jogok, média jogok (forrás: alább megjelölt jogszabályok) 59 Jog az egyenlő bánásmódhoz (2003. évi CXXV. tv.) 60

6 6 1. Fogyatékossági támogatás Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?* Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki látási fogyatékos, hallási fogyatékos, értelmi fogyatékos, autista, mozgásszervi fogyatékos, vagy halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul, állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti. Hallási fogyatékosnak a 141/2000 (VIII. 9.) Korm. rendelet alapján azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan db felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy a) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy b) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg. *A jelen bekezdesben található információk forrásáért klikkeljen az ikonra Az eredeti cikk egyes részei törlése és átszerkesztésre kerültek. A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

7 7 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* Tartalomjegyzék A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 10 Melyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai? 10 Melyek a minősítési kategóriák? 10 Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? 10 A jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani? 10 Ki minősül biztosítottnak? 11 Az előzetes biztosításra tekintet nélkül kinek lehet a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapítani? 11 Mely esetben állapítható meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátása biztosítási idő hiányában is? 11 Méltányosságból lehet-e ellátást megállapítani? 11 Milyen ellátást igényelhet az a személy, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult? 11 Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy? 12 Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra az a személy, akinek egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg, de a jogosultsági feltételek hiánya miatt az aktív korúak ellátását nem lehet megállapítani? 12 Rehabilitációs ellátás 12 Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra? 12 A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy? 12 Mire terjed ki a rehabilitációs szolgáltatás? 12 Mely szerv biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat? 12 Mennyi a rehabilitációs ellátás összege? 12 Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét? 12

8 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 8 Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? 12 Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? 13 Emelkedik-e a rehabilitációs ellátás összege? 13 Méltányosságból emelhető-e a rehabilitációs ellátás összege? 13 Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? 13 Mit jelent az együttműködési kötelezettség? 14 A határozat közlését követően mennyi időn belül kell a megyei, fővárosi kormányhivatalnál jelentkezni? 14 Mely időponttól állapítható meg a rehabilitációs ellátás? 14 Mikor szüneteltetik a rehabilitációs ellátás folyósítását? 14 Lehet-e a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni? 14 Meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás? 14 Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama? 14 A rehabilitációs ellátásra való jogosultság lejártát követően milyen ellátásra lehetnek jogosultak? 14 Meg lehet-e hosszabbítani a rehabilitációs ellátás időtartamát? 14 A rehabilitációs ellátás lejártát követően mikor állapítható meg ismét az ellátás? 14 Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást? 15 Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátást? 15 Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? 15 Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy? 15 Rokkantsági ellátás 15 Ki jogosult rokkantsági ellátásra? 15 Mely időponttól lehet a rokkantsági ellátást megállapítani? 15 Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét? 15 Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? 16 Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? 16 Mennyi a rokkantsági ellátás összege? 16 Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege? 17 Méltányosságból emelhető-e a rokkantsági ellátás összege? 17 Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy? 17 Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? 17 Le lehet-e mondani a rokkantsági ellátásról? 18 Mely esetben kell visszafizetni a rokkantsági ellátást? 18 A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni? 18 Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama? 18 Van-e bejelentési kötelezettsége a rokkantsági ellátásban részesülő személynek? 18 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok 18 Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? 18 Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni? 18 Mennyi az ügyintézés határideje? 19 Mi történik abban az esetben, ha a kereseti adatok hiánya miatt az ellátást nem tudják 60 napon belül megállapítani? 19 Mely szerv folyósítja a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? 19 Ha az igénylő a hatóság döntésével nem ért egyet, vagy a kérelmét elutasították, van-e jogorvoslati lehetősége? 19

9 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 9 Mely esetekben vizsgálják felül a rehabilitációs ellátásban részesülő személy egészségi állapotát? 19 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén ki veheti fel a kiutalt, de át nem vett ellátást? 19 A megváltozott munkaképességű személyek esetén mit tekintünk keresőtevékenységnek? 19 Mit nevezünk rendszeres pénzellátásnak? 19 Rehabilitációs kártya 20 Ki jogosult rehabilitációs kártyára? 20 Hol kell igényelni a Rehabilitációs kártyát? 20 Mely szerv biztosítja a Rehabilitációs kártyát? 20 Milyen támogatást vehet igénybe a munkáltató a Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után? 21 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja 21 A munkáltató akkreditációja 21 Mely munkáltató minősül akkreditált munkáltatónak? 21 Mely esetben adható a munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány? 21 Mely esetekben nem adható a munkáltató részére akkreditációs tanúsítvány? 21 A rehabilitációs foglalkoztatás helyéül szolgáló székhely, fióktelep, telephely részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány mely esetekben adható ki? 22 Mely hivatal folytatja le az akkreditációs eljárást? 22 Mely esetben vonják vissza a tanúsítványt? 22 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások 22 Költségvetési támogatás 22 Mely munkavállalók után nyújtható támogatás? 22 A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

10 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 10 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai január elsejével a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, mint ellátástípusok megszűntek. Helyettük új, egységes ellátások kerültek bevezetésre: a rehabilitációs ellátás: foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyek jövedelempótló ellátása, a rokkantsági ellátás: a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelempótló ellátása. Melyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai? A komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás. Melyek a minősítési kategóriák? A komplex minősítési rendszer szabályairól a 7/2012.(II. 14.) NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében az egészségi állapotot vizsgálják. Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait értjük. Az egészségi állapot vizsgálata mellett sor kerül a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy Rehabilitálható, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és az egészségi állapota 51 60% között van (B1 kategória), tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és az egészségi állapota 31 50% között van (C1 kategória), Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 51 60% között van, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 31 50% között van (C2 kategória), kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és akinek egészségi állapota 1 30% között van és orvoszszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória), egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1 30% között van (E kategória). Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. A jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani? a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét, a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét, a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást december 31-éig megkötötték.

11 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 11 Ki minősül biztosítottnak? Az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, szövetkezet tagja ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, álláskeresési támogatásban részesülő személy, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (továbbiakban: egyházi személy), szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast, mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az előzetes biztosításra tekintet nélkül kinek lehet a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapítani? A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, aki december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült. Mely esetben állapítható meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátása biztosítási idő hiányában is? Abban az esetben, ha a fiatal személy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált (azaz munkaviszonyt létesített), és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt. Pl.: A fiatal személy június 30-án befejezte a tanulmányait, majd augusztus 1-jével munkaviszonyt létesített januárjában olyan súlyosan megbetegedett, hogy a táppénz lejártát követően nem tudott újra munkába állni, és egészségi állapota alapján D kategóriába tartozó rokkantsági ellátásra vált jogosulttá. Tekintettel arra, hogy az iskolai tanulmányai után 180 napon belül elhelyezkedett, és a kérelem benyújtásáig folyamatosan ugyanazon munkahelyen dolgozott, részére független attól, hogy nem rendelkezett a szükséges biztosításban töltött idővel -, munkaviszonyának megszűnése után a rokkantsági ellátást meg lehetett állapítani. Méltányosságból lehet-e ellátást megállapítani? A jelenleg hatályos jogszabály alapján méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani. Milyen ellátást igényelhet az a személy, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult? A lakóhelye szerint illetékes járási hivataltól kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának megállapítását. Ha az egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg és családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a ,- forintot, valamint vagyonnal sem rendelkeznek, a járási hivatal egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást állapíthat meg.

12 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 12 Ha azonban az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, a járási hivatal abban az esetben állapíthatja meg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőzően munkanélküli járadékban részesült, vagy legalább egy év időtartamban elhelyezkedése érdekében együttműködött a munkaügyi szervvel, és a jövedelmi, vagyoni helyzete megfelel a fentebb ismertetett feltételeknek. Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy? Igen, a rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek egészségbiztosítási járulékfizetés nélkül, térítésmentesen jogosultak orvosi, vagy kórházi ellátás igénybevételére. Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra az a személy, akinek egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg, de a jogosultsági feltételek hiánya miatt az aktív korúak ellátását nem lehet megállapítani? Igen, az a személy, akinek egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az orvosi bizottság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, jogosult a természetbeni egészségügyi ellátásra. Rehabilitációs ellátás Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra? Az a megváltozott munkaképességű személy, aki rehabilitálható, ezen belül akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória). A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy? a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra. Mire terjed ki a rehabilitációs szolgáltatás? A rehabilitációs szolgáltatás keretében biztosítják a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést. Mely szerv biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat? A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal biztosítja. Mennyi a rehabilitációs ellátás összege? A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft). Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét? A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján. Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

13 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 13 Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000,- Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni. Ha a december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, a fentiek figyelembevételével május 31-éig január 1-jére visszamenő hatállyal hivatalból módosítja. Példák a rehabilitációs ellátás összegének megállapítására: B1 kategória: 1. Az igénylőnek 2014-ben a havi átlagjövedelme bruttó ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem 35%-a, ,- Ft. 2. Az igénylőnek 2014-ben a havi átlagjövedelme bruttó ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem 35%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 35% (21.175,- Ft) nem éri el a minimálbér 30%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz ,- Ft lesz. 3. Az igénylőnek 2014-ben a havi átlagjövedelme bruttó ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem 35%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem összege (59.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 40%-át, ezért részére rehabilitációs ellátásként a minimálbér 40%-át, azaz ,- Ft-ot lehet megállapítani. 4. Az igénylőnek egyáltalán nincs átlagjövedelme, ezért a rehabilitációs ellátás összege minimálbér 30%-a, azaz ,- Ft. C1 kategória: 1. Az igénylőnek 2014-ben a havi bruttó átlagjövedelme ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a, ,- Ft. 2. Az igénylőnek 2014-ben a havi bruttó átlagjövedelme ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 45% (27.225,- Ft) nem éri el a minimálbér 40%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 40%-a, azaz ,- Ft lesz. 3. Az igénylőnek 2014-ben a havi bruttó átlagjövedelme ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem összege (59.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 50%-át, ezért részére rehabilitációs ellátásként a minimálbér 50%-át, azaz ,- Ft-ot lehet megállapítani. 4. Az igénylőnek egyáltalán nincs átlagjövedelme, ezért a rehabilitációs ellátás összege minimálbér 40%-a, azaz ,- Ft. Emelkedik-e a rehabilitációs ellátás összege? A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik. Méltányosságból emelhető-e a rehabilitációs ellátás összege? Nem, az ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség. Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a megyei, fővárosi kormányhivatallal köteles együttműködni, amelynek keretében teljesítenie kell a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

14 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 14 Mit jelent az együttműködési kötelezettség? A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban a rehabilitációs szakigazgatási szervnél megjelenni, értesítési kötelezettségét teljesíteni, aktívan munkahelyet keresni, a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is. A határozat közlését követően mennyi időn belül kell a megyei, fővárosi kormányhivatalnál jelentkezni? A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül kell megkeresnie a megyei, fővárosi kormányhivatalt az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. Mely időponttól állapítható meg a rehabilitációs ellátás? A jogosultsági feltételek bekövetkezésének, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától. Mikor szüneteltetik a rehabilitációs ellátás folyósítását? ha az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és a heti munkaideje meghaladja a 20 órát, vagy keresőképtelen. Lehet-e a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni? Igen, amennyiben az ellátásban részesülő munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg. Meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás? A rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama? A rehabilitációs ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül. A rehabilitációs ellátásra való jogosultság lejártát követően milyen ellátásra lehetnek jogosultak? A folyósítás megszűnését követően az érintettek, amennyiben úgy ítélik meg, hogy állapotuk nem javult, sőt rosszabbodott, új igénybejelentéssel kérhetik, a megváltozott munkaképességű személyek ellátását. Amennyiben rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz szükséges jogosultsági feltételekkel akkor álláskeresési járadék iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben álláskeresési járadékra nem jogosultak, a munkaügyi központtal történő háromhavi együttműködést követően kérhetik az aktív korúak ellátását. Meg lehet-e hosszabbítani a rehabilitációs ellátás időtartamát? A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs ellátás időtartama azonban a keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (táppénz) időtartamával. A rehabilitációs ellátás lejártát követően mikor állapítható meg ismét az ellátás? A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén állapítható meg ismételten.

15 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 15 Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást? Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő kérte, ellátásának időtartama eltelt, más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a gyermek egy éves kora után megállapított gyermekgondozási díjat, egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátást? Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni. Vissza kell fizetni továbbá, ha a rehabilitációs ellátás bármely okból megszüntetésre kerül, és jogalap nélküli kifizetés keletkezett, és a visszafizetésre 90 napon belül kötelezték. Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? Igen. A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a megyei, fővárosi kormányhivatalt, ha az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, keresőtevékenységet folytat, keresőtevékenysége megszűnt. Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy? Nem, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem jogosult utazási kedvezményre. Rokkantsági ellátás Ki jogosult rokkantsági ellátásra? Az a megváltozott munkaképességű személy, akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória), akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória). Mely időponttól lehet a rokkantsági ellátást megállapítani? A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét? A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján.

16 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 16 Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege ( Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni. Ha a december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, a fentiek figyelembevételével május 31-éig január 1-jére visszamenő hatállyal hivatalból módosítja. Mennyi a rokkantsági ellátás összege? Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek: egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka ( ,- Ft) annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka ( ,- Ft) annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka ( ,- Ft). Példák a rokkantsági ellátás összegének megállapítására. B2 kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka, azaz ,- Ft. 2. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (26.200,- Ft) nem éri el a minimálbér 30%-át, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz ,- Ft lesz. 3. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (68.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 45 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45%-a, ,- Ft lesz. 4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30 százaléka ,- Ft.

17 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 17 C2 kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, ,- Ft. 2. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (39.300,- Ft) nem éri el a minimálbér 45%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 45%-a, azaz ,- Ft lesz. 3. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a ( ,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, ,- Ft lesz. 4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45 százaléka ,- Ft. D kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, ,- Ft. 2. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (42.575,- Ft) nem éri el a minimálbér 50 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50%-a, ,- Ft. 3. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a ( ,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, ,- Ft lesz. 4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50 százaléka ,- Ft. E kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, ,- Ft. 2. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a (45.850,- Ft) nem éri el a minimálbér 55 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55%-a ,- Ft. 3. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a ( ,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, ,- Ft lesz. 4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55 százaléka ,- Ft. Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege? A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik. Méltányosságból emelhető-e a rokkantsági ellátás összege? Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség. Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy? Utazási kedvezményre jogosult, aki rokkantsági ellátásban részesül, és december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben december 31-ig 57. életévét betöltötte és december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult. Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Ha az ellátásban részesülő kérte, más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a gyermek egy éves kora után megállapított gyermekgondozási díjat, egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

18 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 18 foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt. Le lehet-e mondani a rokkantsági ellátásról? Igen, megszüntetik az ellátásra való jogosultságot, ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy kéri. Mely esetben kell visszafizetni a rokkantsági ellátást? Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára folyósított ellátás vissza kell fizetni. Vissza kell fizetni továbbá, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt, vagyis az ellátás bármely okból történő megszüntetése esetén, ha jogalap nélküli kifizetés keletkezett, és a visszafizetésre 90 napon belül kötelezték. A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni? Igen, feltéve, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (2015-ben ,- Ft). A munkáltatótól kapott rendkívüli juttatás, vagy jubileumi jutalom az ellátásra való jogosultságot nem befolyásolja. Egyéni vagy társas vállalkozó munkavégzése esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot (2015-ben ,- Ft) kell érteni. Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama? A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek. Van-e bejelentési kötelezettsége a rokkantsági ellátásban részesülő személynek? A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? Az ellátás megállapítását formanyomtatványon, a lakóhely szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál, a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén Budapest Főváros Kormányhivatalnál kell igényelni. A kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjukon közzéteszik. Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni? A kérelemhez csatolni kell a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát, a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot, a kérelmező jövedeleméről szóló igazolást, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és

19 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 19 az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt, valamint az ebben feltüntetett körülményekkel összefüggő egészségügyi dokumentációt, ha az érintett személy foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e. Mennyi az ügyintézés határideje? Az ügyintézési határidő 60 nap. Mi történik abban az esetben, ha a kereseti adatok hiánya miatt az ellátást nem tudják 60 napon belül megállapítani? A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges kereseti adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem határozható meg, a megyei, fővárosi kormányhivatal előleget állapít meg. Az ellátás megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe beszámítják. Mely szerv folyósítja a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Ha az igénylő a hatóság döntésével nem ért egyet, vagy a kérelmét elutasították, van-e jogorvoslati lehetősége? A megyei, fővárosi kormányhivatal határozata ellen 15 napon belül a hivatalhoz benyújtott, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz címzett fellebbezéssel lehet élni. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által hozott II. fokú határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. Mely esetekben vizsgálják felül a rehabilitációs ellátásban részesülő személy egészségi állapotát? A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban, az ellátott kérelmére, a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós roszszabbodás vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén, olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy célzott vizsgálatok elrendelése esetén. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén ki veheti fel a kiutalt, de át nem vett ellátást? A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. A megváltozott munkaképességű személyek esetén mit tekintünk keresőtevékenységnek? Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön a törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, az évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 58. (5) bekezdés e) pont 2. alpontja, valamint az Szjatv a szerint, ha az abból származó bevétel a tárgyévben a ,- Ft-ot meghaladja.