Ellátások, kedvezmények, támogatások

Átírás

1 Ellátások, kedvezmények, támogatások Gyakran ismételt kérdések gyűjteménye 1. Fogyatékossági támogatás 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások 4. A munka világa 5. Oktatás 6. Utazási kedvezmény 7. A jelnyelvi törvény által biztosított jogosítványok 8. Egyéb területeken biztosított jogosultságok

2 A jelen kiadvány célja az, hogy a fogyatékkal élő elsősorban a siket és a nagyothalló személyeket és a velük kapcsolatban álló szakembereket, segítőket, munkatársakat elkalauzolja az őket érintő jogszabályokban. A könnyebb eligazodást segítve témakörök köré csoportosítva, ahol lehet, ott gyakran felmerülő kérdések megválaszolásával ismerteti a vonatkozó jogszabályokat és igyekszik segíteni azok megértését és alkalmazását. Elsődleges cél a tájékoztatás, iránymutatás, egyedi vagy bonyolultabb jogi ügyek megoldására javasoljuk a SINOSZ jogsegélyszolgálatának felkeresését. Országosan működtetett jogsegélyszolgálataink elérhetőségét és a szolgáltatás ismertetőjét az ikonra kattintva találjátok: A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

3 Tartalomjegyzék SINOSZ 3 Tartalomjegyzék 1. Fogyatékossági támogatás 6 Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?* 6 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 7 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 10 Rehabilitációs ellátás 12 Rokkantsági ellátás 15 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok 18 Rehabilitációs kártya 20 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat 21 foglalkoztató munkáltatók akkreditációja A munkáltató akkreditációja 21 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások 22 Költségvetési támogatás Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások 24 Nevelési, iskoláztatás támogatások, kedvezmények 26 Ki jogosult nevelési ellátásra? 26 Ki jogosult iskoláztatási támogatásra? 26 Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra? 26 Családi pótlék, gyermekgondozási díj- és segély, gyermeknevelési támogatás 27 Hogyan és hova kell bejelenteni a családi pótlékra vonatkozó igényt? 27 Ki után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani? 27 Ki jogosult gyermekgondozási díjra? 27 Ki minősül biztosítottnak? 28 Milyen mértékű a gyermek-gondozási díj? 28 Ki jogosult csecsemőgondozási díjra? 28 Mennyi a csecsemőgondozási díj összege? 28 Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? 29 Hol és hogyan igényelhető a gyermekgondozási segély? 29 Milyen mértékű a gyermekgondozási segély? 29 Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást? 29 Milyen mértékű a gyermeknevelési támogatás? 29 Igénybe vehető kedvezmények 29 Ki kérheti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását? 29 Mely időponttól nyílik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság? 29 Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága? 29 Ki és milyen mértékű étkezési térítési díj-kedvezményre jogosult? 30

4 Tartalomjegyzék 4 Jár-e normatív kedvezmény a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után? 30 Kit lehet a normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni? 30 Ki után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény? 30 Ki jogosult normatív alapon tankönyv támogatásra? 30 Ki jogosult normatív alapon tankönyvre? 30 Ellátási, támogatási jogosultságok 31 Ki jogosult az aktív korúak ellátására? 31 Az aktív korú személy részére milyen ellátást lehet megállapítani? 31 Ki lesz jogosult az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra? február 28-ig ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? 32 Ki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra? 32 Az aktív korú személy részére milyen ellátást lehet megállapítani? 32 Ápolási díj 33 Ki jogosult ápolási díjra? 33 Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak? 33 Mely szerv állapítja meg az ápolási díjat? 33 Ki jogosult alapösszegű ápolási díjra? 33 Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj alapösszege? 33 Mely esetben állapítanak meg alanyi jogú, emelt összegű ápolási díjat? 33 Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege? 33 Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj? 33 Mennyi a kiemelt ápolási díj összege? 33 Fogyatékossági támogatás 34 Ki jogosult fogyatékossági támogatásra? 34 Mekkora a fogyatékossági támogatás összege? 34 Járadékok, szolgáltatások igénybevétele 34 Kinek lehet az időskorúak járadékát megállapítani? 34 Ki jogosult szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra? 35 Ki köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére? 35 Kinek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság? 35 Települési támogatás 35 Milyen támogatás nyújtására van lehetőség? 35 Az önkormányzatok mely esetben nyújtanak rendkívüli települési támogatást? 35 Közgyógyellátás 35 Milyen jogcímen lehet közgyógyellátásra való jogosultságot megállapítani? 35 Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra? 36 Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra? 36 Parkolási igazolvány, személygépkocsi szerzési támogatás 36 Ki jogosult Parkolási Igazolványra? 36 Hol kell igényelni a Parkolási Igazolványt? 36 Milyen járművet lehet a személygépkocsi szerzési támogatással vásárolni? 36

5 Tartalomjegyzék 5 Mennyi a személygépkocsi szerzési támogatás mértéke? 37 Milyen átalakításra használható fel a személygépkocsi átalakítási támogatás? 37 Rehabilitációs ellátás 37 Ki jogosult rehabilitációs ellátásra? 37 A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy? 37 Mennyi a rehabilitációs pénzbeli ellátás összege? 37 Rokkantsági ellátás 38 Ki jogosult rokkantsági ellátásra? 38 Mennyi a rokkantsági ellátás összege? A munka világa 39 Munkavállalót megillető kedvezmények 40 Munkaadókat megillető kedvezmények 40 Egyéb szabályok, támogatások 41 Baleseti ellátások Oktatás 46 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései 47 A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései 49 A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 50 Jelnyelvi törvény (2009. évi CXXV. törvény) Utazási kedvezmény 51 85/2007 (IV. 25.) Kormány Rendelet 52 Hol, mely területen vehető igénybe a kedvezmény? 52 Milyen személyszállításban vehető igénybe a kedvezmény? 52 Ki jogosult a kedvezményre? A jelnyelvi törvény által biztosított jogosítványok 57 A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvény alapján Egyéb területeken biztosított jogosultságok 58 Közgyógyellátás 59 Közigazgatási eljárásokban, bírósági és szabálysértési eljárásokban, közjegyzői okiratok készítésénél garantált jogok, média jogok (forrás: alább megjelölt jogszabályok) 59 Jog az egyenlő bánásmódhoz (2003. évi CXXV. tv.) 60

6 6 1. Fogyatékossági támogatás Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?* Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki látási fogyatékos, hallási fogyatékos, értelmi fogyatékos, autista, mozgásszervi fogyatékos, vagy halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul, állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti. Hallási fogyatékosnak a 141/2000 (VIII. 9.) Korm. rendelet alapján azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan db felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy a) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy b) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg. *A jelen bekezdesben található információk forrásáért klikkeljen az ikonra Az eredeti cikk egyes részei törlése és átszerkesztésre kerültek. A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

7 7 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* Tartalomjegyzék A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 10 Melyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai? 10 Melyek a minősítési kategóriák? 10 Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? 10 A jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani? 10 Ki minősül biztosítottnak? 11 Az előzetes biztosításra tekintet nélkül kinek lehet a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapítani? 11 Mely esetben állapítható meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátása biztosítási idő hiányában is? 11 Méltányosságból lehet-e ellátást megállapítani? 11 Milyen ellátást igényelhet az a személy, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult? 11 Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy? 12 Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra az a személy, akinek egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg, de a jogosultsági feltételek hiánya miatt az aktív korúak ellátását nem lehet megállapítani? 12 Rehabilitációs ellátás 12 Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra? 12 A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy? 12 Mire terjed ki a rehabilitációs szolgáltatás? 12 Mely szerv biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat? 12 Mennyi a rehabilitációs ellátás összege? 12 Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét? 12

8 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 8 Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? 12 Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? 13 Emelkedik-e a rehabilitációs ellátás összege? 13 Méltányosságból emelhető-e a rehabilitációs ellátás összege? 13 Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? 13 Mit jelent az együttműködési kötelezettség? 14 A határozat közlését követően mennyi időn belül kell a megyei, fővárosi kormányhivatalnál jelentkezni? 14 Mely időponttól állapítható meg a rehabilitációs ellátás? 14 Mikor szüneteltetik a rehabilitációs ellátás folyósítását? 14 Lehet-e a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni? 14 Meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás? 14 Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama? 14 A rehabilitációs ellátásra való jogosultság lejártát követően milyen ellátásra lehetnek jogosultak? 14 Meg lehet-e hosszabbítani a rehabilitációs ellátás időtartamát? 14 A rehabilitációs ellátás lejártát követően mikor állapítható meg ismét az ellátás? 14 Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást? 15 Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátást? 15 Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? 15 Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy? 15 Rokkantsági ellátás 15 Ki jogosult rokkantsági ellátásra? 15 Mely időponttól lehet a rokkantsági ellátást megállapítani? 15 Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét? 15 Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? 16 Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? 16 Mennyi a rokkantsági ellátás összege? 16 Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege? 17 Méltányosságból emelhető-e a rokkantsági ellátás összege? 17 Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy? 17 Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? 17 Le lehet-e mondani a rokkantsági ellátásról? 18 Mely esetben kell visszafizetni a rokkantsági ellátást? 18 A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni? 18 Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama? 18 Van-e bejelentési kötelezettsége a rokkantsági ellátásban részesülő személynek? 18 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok 18 Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? 18 Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni? 18 Mennyi az ügyintézés határideje? 19 Mi történik abban az esetben, ha a kereseti adatok hiánya miatt az ellátást nem tudják 60 napon belül megállapítani? 19 Mely szerv folyósítja a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? 19 Ha az igénylő a hatóság döntésével nem ért egyet, vagy a kérelmét elutasították, van-e jogorvoslati lehetősége? 19

9 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 9 Mely esetekben vizsgálják felül a rehabilitációs ellátásban részesülő személy egészségi állapotát? 19 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén ki veheti fel a kiutalt, de át nem vett ellátást? 19 A megváltozott munkaképességű személyek esetén mit tekintünk keresőtevékenységnek? 19 Mit nevezünk rendszeres pénzellátásnak? 19 Rehabilitációs kártya 20 Ki jogosult rehabilitációs kártyára? 20 Hol kell igényelni a Rehabilitációs kártyát? 20 Mely szerv biztosítja a Rehabilitációs kártyát? 20 Milyen támogatást vehet igénybe a munkáltató a Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után? 21 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja 21 A munkáltató akkreditációja 21 Mely munkáltató minősül akkreditált munkáltatónak? 21 Mely esetben adható a munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány? 21 Mely esetekben nem adható a munkáltató részére akkreditációs tanúsítvány? 21 A rehabilitációs foglalkoztatás helyéül szolgáló székhely, fióktelep, telephely részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány mely esetekben adható ki? 22 Mely hivatal folytatja le az akkreditációs eljárást? 22 Mely esetben vonják vissza a tanúsítványt? 22 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások 22 Költségvetési támogatás 22 Mely munkavállalók után nyújtható támogatás? 22 A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

10 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 10 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai január elsejével a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, mint ellátástípusok megszűntek. Helyettük új, egységes ellátások kerültek bevezetésre: a rehabilitációs ellátás: foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyek jövedelempótló ellátása, a rokkantsági ellátás: a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelempótló ellátása. Melyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai? A komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás. Melyek a minősítési kategóriák? A komplex minősítési rendszer szabályairól a 7/2012.(II. 14.) NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében az egészségi állapotot vizsgálják. Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait értjük. Az egészségi állapot vizsgálata mellett sor kerül a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy Rehabilitálható, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és az egészségi állapota 51 60% között van (B1 kategória), tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és az egészségi állapota 31 50% között van (C1 kategória), Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 51 60% között van, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 31 50% között van (C2 kategória), kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és akinek egészségi állapota 1 30% között van és orvoszszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória), egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1 30% között van (E kategória). Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. A jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani? a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét, a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét, a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást december 31-éig megkötötték.

11 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 11 Ki minősül biztosítottnak? Az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, szövetkezet tagja ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, álláskeresési támogatásban részesülő személy, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (továbbiakban: egyházi személy), szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast, mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az előzetes biztosításra tekintet nélkül kinek lehet a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapítani? A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, aki december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült. Mely esetben állapítható meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátása biztosítási idő hiányában is? Abban az esetben, ha a fiatal személy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált (azaz munkaviszonyt létesített), és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt. Pl.: A fiatal személy június 30-án befejezte a tanulmányait, majd augusztus 1-jével munkaviszonyt létesített januárjában olyan súlyosan megbetegedett, hogy a táppénz lejártát követően nem tudott újra munkába állni, és egészségi állapota alapján D kategóriába tartozó rokkantsági ellátásra vált jogosulttá. Tekintettel arra, hogy az iskolai tanulmányai után 180 napon belül elhelyezkedett, és a kérelem benyújtásáig folyamatosan ugyanazon munkahelyen dolgozott, részére független attól, hogy nem rendelkezett a szükséges biztosításban töltött idővel -, munkaviszonyának megszűnése után a rokkantsági ellátást meg lehetett állapítani. Méltányosságból lehet-e ellátást megállapítani? A jelenleg hatályos jogszabály alapján méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani. Milyen ellátást igényelhet az a személy, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult? A lakóhelye szerint illetékes járási hivataltól kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának megállapítását. Ha az egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg és családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a ,- forintot, valamint vagyonnal sem rendelkeznek, a járási hivatal egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást állapíthat meg.

12 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 12 Ha azonban az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, a járási hivatal abban az esetben állapíthatja meg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőzően munkanélküli járadékban részesült, vagy legalább egy év időtartamban elhelyezkedése érdekében együttműködött a munkaügyi szervvel, és a jövedelmi, vagyoni helyzete megfelel a fentebb ismertetett feltételeknek. Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy? Igen, a rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek egészségbiztosítási járulékfizetés nélkül, térítésmentesen jogosultak orvosi, vagy kórházi ellátás igénybevételére. Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra az a személy, akinek egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg, de a jogosultsági feltételek hiánya miatt az aktív korúak ellátását nem lehet megállapítani? Igen, az a személy, akinek egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az orvosi bizottság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, jogosult a természetbeni egészségügyi ellátásra. Rehabilitációs ellátás Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra? Az a megváltozott munkaképességű személy, aki rehabilitálható, ezen belül akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória). A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy? a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra. Mire terjed ki a rehabilitációs szolgáltatás? A rehabilitációs szolgáltatás keretében biztosítják a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést. Mely szerv biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat? A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal biztosítja. Mennyi a rehabilitációs ellátás összege? A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft). Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét? A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján. Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

13 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 13 Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000,- Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni. Ha a december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, a fentiek figyelembevételével május 31-éig január 1-jére visszamenő hatállyal hivatalból módosítja. Példák a rehabilitációs ellátás összegének megállapítására: B1 kategória: 1. Az igénylőnek 2014-ben a havi átlagjövedelme bruttó ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem 35%-a, ,- Ft. 2. Az igénylőnek 2014-ben a havi átlagjövedelme bruttó ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem 35%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 35% (21.175,- Ft) nem éri el a minimálbér 30%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz ,- Ft lesz. 3. Az igénylőnek 2014-ben a havi átlagjövedelme bruttó ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem 35%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem összege (59.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 40%-át, ezért részére rehabilitációs ellátásként a minimálbér 40%-át, azaz ,- Ft-ot lehet megállapítani. 4. Az igénylőnek egyáltalán nincs átlagjövedelme, ezért a rehabilitációs ellátás összege minimálbér 30%-a, azaz ,- Ft. C1 kategória: 1. Az igénylőnek 2014-ben a havi bruttó átlagjövedelme ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a, ,- Ft. 2. Az igénylőnek 2014-ben a havi bruttó átlagjövedelme ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 45% (27.225,- Ft) nem éri el a minimálbér 40%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 40%-a, azaz ,- Ft lesz. 3. Az igénylőnek 2014-ben a havi bruttó átlagjövedelme ,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem összege (59.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 50%-át, ezért részére rehabilitációs ellátásként a minimálbér 50%-át, azaz ,- Ft-ot lehet megállapítani. 4. Az igénylőnek egyáltalán nincs átlagjövedelme, ezért a rehabilitációs ellátás összege minimálbér 40%-a, azaz ,- Ft. Emelkedik-e a rehabilitációs ellátás összege? A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik. Méltányosságból emelhető-e a rehabilitációs ellátás összege? Nem, az ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség. Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a megyei, fővárosi kormányhivatallal köteles együttműködni, amelynek keretében teljesítenie kell a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

14 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 14 Mit jelent az együttműködési kötelezettség? A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban a rehabilitációs szakigazgatási szervnél megjelenni, értesítési kötelezettségét teljesíteni, aktívan munkahelyet keresni, a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is. A határozat közlését követően mennyi időn belül kell a megyei, fővárosi kormányhivatalnál jelentkezni? A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül kell megkeresnie a megyei, fővárosi kormányhivatalt az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. Mely időponttól állapítható meg a rehabilitációs ellátás? A jogosultsági feltételek bekövetkezésének, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától. Mikor szüneteltetik a rehabilitációs ellátás folyósítását? ha az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és a heti munkaideje meghaladja a 20 órát, vagy keresőképtelen. Lehet-e a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni? Igen, amennyiben az ellátásban részesülő munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg. Meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás? A rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama? A rehabilitációs ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül. A rehabilitációs ellátásra való jogosultság lejártát követően milyen ellátásra lehetnek jogosultak? A folyósítás megszűnését követően az érintettek, amennyiben úgy ítélik meg, hogy állapotuk nem javult, sőt rosszabbodott, új igénybejelentéssel kérhetik, a megváltozott munkaképességű személyek ellátását. Amennyiben rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz szükséges jogosultsági feltételekkel akkor álláskeresési járadék iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben álláskeresési járadékra nem jogosultak, a munkaügyi központtal történő háromhavi együttműködést követően kérhetik az aktív korúak ellátását. Meg lehet-e hosszabbítani a rehabilitációs ellátás időtartamát? A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs ellátás időtartama azonban a keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (táppénz) időtartamával. A rehabilitációs ellátás lejártát követően mikor állapítható meg ismét az ellátás? A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén állapítható meg ismételten.

15 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 15 Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást? Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő kérte, ellátásának időtartama eltelt, más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a gyermek egy éves kora után megállapított gyermekgondozási díjat, egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátást? Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni. Vissza kell fizetni továbbá, ha a rehabilitációs ellátás bármely okból megszüntetésre kerül, és jogalap nélküli kifizetés keletkezett, és a visszafizetésre 90 napon belül kötelezték. Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? Igen. A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a megyei, fővárosi kormányhivatalt, ha az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, keresőtevékenységet folytat, keresőtevékenysége megszűnt. Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy? Nem, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem jogosult utazási kedvezményre. Rokkantsági ellátás Ki jogosult rokkantsági ellátásra? Az a megváltozott munkaképességű személy, akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória), akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória). Mely időponttól lehet a rokkantsági ellátást megállapítani? A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét? A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján.

16 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 16 Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege ( Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni. Ha a december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, a fentiek figyelembevételével május 31-éig január 1-jére visszamenő hatállyal hivatalból módosítja. Mennyi a rokkantsági ellátás összege? Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek: egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka ( ,- Ft) annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka ( ,- Ft) annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka ( ,- Ft). Példák a rokkantsági ellátás összegének megállapítására. B2 kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka, azaz ,- Ft. 2. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (26.200,- Ft) nem éri el a minimálbér 30%-át, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz ,- Ft lesz. 3. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (68.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 45 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45%-a, ,- Ft lesz. 4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30 százaléka ,- Ft.

17 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 17 C2 kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, ,- Ft. 2. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (39.300,- Ft) nem éri el a minimálbér 45%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 45%-a, azaz ,- Ft lesz. 3. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a ( ,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, ,- Ft lesz. 4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45 százaléka ,- Ft. D kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, ,- Ft. 2. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (42.575,- Ft) nem éri el a minimálbér 50 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50%-a, ,- Ft. 3. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a ( ,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, ,- Ft lesz. 4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50 százaléka ,- Ft. E kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, ,- Ft. 2. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a (45.850,- Ft) nem éri el a minimálbér 55 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55%-a ,- Ft. 3. Az igénylő átlagjövedelme 2014-ben bruttó ,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a ( ,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, ,- Ft lesz. 4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55 százaléka ,- Ft. Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege? A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik. Méltányosságból emelhető-e a rokkantsági ellátás összege? Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség. Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy? Utazási kedvezményre jogosult, aki rokkantsági ellátásban részesül, és december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben december 31-ig 57. életévét betöltötte és december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult. Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Ha az ellátásban részesülő kérte, más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a gyermek egy éves kora után megállapított gyermekgondozási díjat, egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

18 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 18 foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt. Le lehet-e mondani a rokkantsági ellátásról? Igen, megszüntetik az ellátásra való jogosultságot, ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy kéri. Mely esetben kell visszafizetni a rokkantsági ellátást? Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára folyósított ellátás vissza kell fizetni. Vissza kell fizetni továbbá, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt, vagyis az ellátás bármely okból történő megszüntetése esetén, ha jogalap nélküli kifizetés keletkezett, és a visszafizetésre 90 napon belül kötelezték. A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni? Igen, feltéve, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (2015-ben ,- Ft). A munkáltatótól kapott rendkívüli juttatás, vagy jubileumi jutalom az ellátásra való jogosultságot nem befolyásolja. Egyéni vagy társas vállalkozó munkavégzése esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot (2015-ben ,- Ft) kell érteni. Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama? A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek. Van-e bejelentési kötelezettsége a rokkantsági ellátásban részesülő személynek? A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? Az ellátás megállapítását formanyomtatványon, a lakóhely szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál, a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén Budapest Főváros Kormányhivatalnál kell igényelni. A kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjukon közzéteszik. Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni? A kérelemhez csatolni kell a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát, a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot, a kérelmező jövedeleméről szóló igazolást, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és

19 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 19 az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt, valamint az ebben feltüntetett körülményekkel összefüggő egészségügyi dokumentációt, ha az érintett személy foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e. Mennyi az ügyintézés határideje? Az ügyintézési határidő 60 nap. Mi történik abban az esetben, ha a kereseti adatok hiánya miatt az ellátást nem tudják 60 napon belül megállapítani? A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges kereseti adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem határozható meg, a megyei, fővárosi kormányhivatal előleget állapít meg. Az ellátás megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe beszámítják. Mely szerv folyósítja a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Ha az igénylő a hatóság döntésével nem ért egyet, vagy a kérelmét elutasították, van-e jogorvoslati lehetősége? A megyei, fővárosi kormányhivatal határozata ellen 15 napon belül a hivatalhoz benyújtott, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz címzett fellebbezéssel lehet élni. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által hozott II. fokú határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. Mely esetekben vizsgálják felül a rehabilitációs ellátásban részesülő személy egészségi állapotát? A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban, az ellátott kérelmére, a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós roszszabbodás vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén, olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy célzott vizsgálatok elrendelése esetén. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén ki veheti fel a kiutalt, de át nem vett ellátást? A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. A megváltozott munkaképességű személyek esetén mit tekintünk keresőtevékenységnek? Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön a törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, az évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 58. (5) bekezdés e) pont 2. alpontja, valamint az Szjatv a szerint, ha az abból származó bevétel a tárgyévben a ,- Ft-ot meghaladja.

20 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 20 Ha a Tbj. 30/A. (1) bekezdésében foglaltak alapján a minimálbér figyelembevételével tesz eleget a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének, úgy a rokkantsági ellátás megszüntetésére nem kerülhet sor, mivel a 3 egymást követő hónapban az egyhavi átlag nem haladja meg a minimálbér összegét. Ha a Tbj. 30/A. (2) bekezdésében foglaltak alapján tesz eleget a járulékfizetési kötelezettségének, vagyis nincs pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, a rokkantsági ellátás megszüntetésére keresőtevékenység alapján nem kerülhet sor. Ha a Tbj. 30/A. (3) bekezdésben foglaltak alapján tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, és tárgyévre vállalt járulékalapot képező jövedelmének havi átlaga a minimálbér százötven százalékát meghaladja, a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek, kivéve a hivatásos nevelőszülői jogviszony. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát. 6. Egyéni vállalkozók: amennyiben a megváltozott munkaképességű személy december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy 57. életévét december 31-ig betöltötte és III. csoportos rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, keresőtevékenység folytatása esetén a rokkantsági ellátását meg kell szüntetni, ha jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a garantált bérminimumot. Mit nevezünk rendszeres pénzellátásnak? A táppénzt, (a terhességi-gyermekágyi segélyt) a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a rokkantsági nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az öregségi járadékot, a munkaképtelenségi járadékot, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot, a baleseti táppénzt, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátást, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a rokkantsági járadékot, a gyermeknevelési támogatást, az időskorúak járadékát, a rendelkezésre állási támogatást, a bérpótló juttatást, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a rendszeres szociális segélyt, és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, az ápolási díjat, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a közszolgálati járadékot, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátást. Rehabilitációs kártya Ki jogosult rehabilitációs kártyára? Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül. Hol kell igényelni a Rehabilitációs kártyát? A lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalnál. A jogosult kérelmére a fővárosi, megyei kormányhivatal gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Mely szerv biztosítja a Rehabilitációs kártyát? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Amennyiben a kártyát visszavonják, azt az adóhatóság részére kell visszaszolgáltatni.

21 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 21 Milyen támogatást vehet igénybe a munkáltató a Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után? A munkaadó a Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja A munkáltató akkreditációja Mely munkáltató minősül akkreditált munkáltatónak? A 327/2012.(XI.16.) Kormányrendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy. Mely esetben adható a munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány? Abban az esetben, ha cégjegyzékbe vagy ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel az előírt nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, a munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalóinak a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszáma a 30 főt eléri vagy aránya az összes munkavállalóhoz képest a 25%-ot meghaladja, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását olyan rehabilitációs foglalkoztatás keretében biztosítja, amelyet a létesítő okiratában rögzítettek, és amely a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vett tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik, az állami adó- és vámhatóságnál nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása, foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik, személyes rehabilitációs tervek elkészítését vállalja, a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja, rehabilitációs tanácsadót, rehabilitációs mentort vagy segítő személyt foglalkoztat, a betanított és segédmunka végzésének lehetősége mellett képesítéshez, illetve végzettséghez, képzettséghez kötött munkakörök betöltését is biztosítja, az eredményes rehabilitációhoz valamint tranzitfoglalkoztatás esetén a nyílt munkaerőpiacra történő sikeres kihelyezéshez szükséges képzési lehetőségeket saját maga vagy felnőttképzést megvalósító intézmény bevonásával biztosítja. Mely esetekben nem adható a munkáltató részére akkreditációs tanúsítvány? Abban az esetben, ha a munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, és a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a kérelem benyújtását megelőző hónap létszáma szerint legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, kétszáz főt meghaladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét vagy a munkáltató a külön jogszabályban megjelölt mértékű akkreditációs díjat nem fizette meg vagy a munkáltató végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. Költségvetési szerv részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány nem adható.

22 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 22 A rehabilitációs foglalkoztatás helyéül szolgáló székhely, fióktelep, telephely részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány mely esetekben adható ki? Abban az esetben, ha a munkáltató létesítő okiratában telephelyként feltüntették, bíróságon, illetve cégjegyzékbe vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték, a működéséhez szükséges valamennyi engedély, illetve igazolás rendelkezésre áll, területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei biztosítottak, a munkavégzés helyének környezete, építészeti megoldásai lehetővé teszik a foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt munkavállalók akadálymentes közlekedését és munkaeszközeit, berendezéseit, technológiáját, tárgyi környezetét a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő foglalkoztatásához alakítja. Mely hivatal folytatja le az akkreditációs eljárást? A munkáltató és a telephely akkreditációjára irányuló eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadásának, valamint a korábban nem akkreditált telephely megjelölése iránti kérelem elbírálásának határideje 60 nap. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet és mellékleteit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül kell benyújtani. Mely esetben vonják vissza a tanúsítványt? Ha a munkáltató kérelmezi, tevékenységét, illetve a rehabilitációs foglalkoztatást megszünteti, ellen a bíróság jogerősen elrendelte a felszámolási eljárást, végelszámolás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll, a munkabért a tanúsítvány hatálya alatt 30 napot meghaladó késedelemmel nem fizette meg, és a késedelmet megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül bérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, esetében az állásidő időtartama munkavállalónként egy éven belül a 30 munkanapot meghaladta, és az ilyen mértékű állásidő a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának legalább 30%-át érintette, amennyiben a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének az állásidő időtartamát megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az ellenőrzések során 12 negatív értékelőpontot összegyűjtött, az akkreditációs eljárás, illetve ellenőrzés során olyan lényeges tényt vagy körülményt hallgatott el, vagy olyan tényről nyilatkozott valótlan tartalommal, amely a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadását kizárja, illetve visszavonását megalapozza. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások Költségvetési támogatás Mely munkavállalók után nyújtható támogatás? Az után a személy után, 1. akinek január elsejét követően a komplex minősítése megtörtént ellátásának megállapítása, vagy hatósági bizonyítvány kiadása céljából és a) rehabilitálhatónak minősítették (foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel (C1), kizárólag ők a tranzitfoglalkoztatottak), vagy b) nem rehabilitálható, mert ugyan foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B2), vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel (C2), de egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D), vagy

23 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai* SINOSZ 23 c) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg, vagy d) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D), vagy e) egészségkárosodása jelentős, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) 2. aki a évi CXCI. törvény 30. (4)-(5) bekezdése vagy a 32. (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 3. aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 4. aki a évi CXCI. törvény 33. (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 5. aki fogyatékossági támogatásban részesül, 6. aki rehabilitációs járadékban részesül januárjától, kizárólag akkreditált foglalkoztatók részére, pályázati úton nyújtható bér- és költségtámogatás került bevezetésre, amelyet a tranzit-, ill. a tartós foglalkoztatáshoz kaphat a munkáltató. A rehabilitációs kártya által nyújtott kedvezményt, a pályázattól függetlenül, minden arra jogosult személy után igénybe veheti a pályázaton nyertes munkáltató is. *A jelen bekezdesben található információk forrásáért klikkeljen az ikonra Az eredeti forrásban szereplő egyes részek/adatok törlésre, átszerkesztésre kerültek. A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

24 24 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* Tartalomjegyzék Nevelési, iskoláztatás támogatások, kedvezmények 26 Ki jogosult nevelési ellátásra? 26 Ki jogosult iskoláztatási támogatásra? 26 Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra? 26 Családi pótlék, gyermekgondozási díj- és segély, gyermeknevelési támogatás 27 Hogyan és hova kell bejelenteni a családi pótlékra vonatkozó igényt? 27 Ki után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani? 27 Ki jogosult gyermekgondozási díjra? 27 Ki minősül biztosítottnak? 28 Milyen mértékű a gyermek-gondozási díj? 28 Ki jogosult csecsemőgondozási díjra? 28 Mennyi a csecsemőgondozási díj összege? 28 Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? 29 Hol és hogyan igényelhető a gyermekgondozási segély? 29 Milyen mértékű a gyermekgondozási segély? 29 Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást? 29 Milyen mértékű a gyermeknevelési támogatás? 29 Igénybe vehető kedvezmények 29 Ki kérheti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását? 29 Mely időponttól nyílik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság? 29 Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága? 29 Ki és milyen mértékű étkezési térítési díj-kedvezményre jogosult? 30 Jár-e normatív kedvezmény a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után? 30 Kit lehet a normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni? 30

25 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 25 Ki után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény? 30 Ki jogosult normatív alapon tankönyv támogatásra? 30 Ki jogosult normatív alapon tankönyvre? 30 Ellátási, támogatási jogosultságok 31 Ki jogosult az aktív korúak ellátására? 31 Az aktív korú személy részére milyen ellátást lehet megállapítani? 31 Ki lesz jogosult az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra? február 28-ig ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? 32 Ki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra? 32 Az aktív korú személy részére milyen ellátást lehet megállapítani? 32 Ápolási díj 33 Ki jogosult ápolási díjra? 33 Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak? 33 Mely szerv állapítja meg az ápolási díjat? 33 Ki jogosult alapösszegű ápolási díjra? 33 Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj alapösszege? 33 Mely esetben állapítanak meg alanyi jogú, emelt összegű ápolási díjat? 33 Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege? 33 Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj? 33 Mennyi a kiemelt ápolási díj összege? 33 Fogyatékossági támogatás 34 Ki jogosult fogyatékossági támogatásra? 34 Mekkora a fogyatékossági támogatás összege? 34 Járadékok, szolgáltatások igénybevétele 34 Kinek lehet az időskorúak járadékát megállapítani? 34 Ki jogosult szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra? 35 Ki köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére? 35 Kinek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság? 35 Települési támogatás 35 Milyen támogatás nyújtására van lehetőség? 35 Az önkormányzatok mely esetben nyújtanak rendkívüli települési támogatást? 35 Közgyógyellátás 35 Milyen jogcímen lehet közgyógyellátásra való jogosultságot megállapítani? 35 Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra? 36 Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra? 36 Parkolási igazolvány, személygépkocsi szerzési támogatás 36 Ki jogosult Parkolási Igazolványra? 36 Hol kell igényelni a Parkolási Igazolványt? 36 Milyen járművet lehet a személygépkocsi szerzési támogatással vásárolni? 36 Mennyi a személygépkocsi szerzési támogatás mértéke? 37 Milyen átalakításra használható fel a személygépkocsi átalakítási támogatás? 37 Rehabilitációs ellátás 37 Ki jogosult rehabilitációs ellátásra? 37 A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy? 37 Mennyi a rehabilitációs pénzbeli ellátás összege? 37 Rokkantsági ellátás 38 Ki jogosult rokkantsági ellátásra? 38 Mennyi a rokkantsági ellátás összege? 38 A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

26 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 26 Nevelési, iskoláztatás támogatások, kedvezmények Ki jogosult nevelési ellátásra? Nevelési ellátásra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig január 1-től nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra lesz jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. Nevelési ellátásra jogosultak a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig a fent említett személyek a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette. Ki jogosult iskoláztatási támogatásra? Iskoláztatási támogatásra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti; továbbá A javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára. Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra? Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy ha az iskoláztatási támogatást a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti. Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani. Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy a tankötelezettsége megszűnését követően nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.

27 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 27 Az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője lakcímigazolványának másolatát, arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában. A nagykorú gyermek a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakóvagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él. A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él. Családi pótlék, gyermekgondozási díj- és segély, gyermeknevelési támogatás Hogyan és hova kell bejelenteni a családi pótlékra vonatkozó igényt? A családi pótlékra vonatkozó igényt az Igénybejelentés családi pótlékra című formanyomtatványon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságánál. Az igény késedelmes benyújtása esetén a családi pótlékot visszamenőleg két hónapra lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek fennálltak. Ki után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani? A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után. Magasabb összegű családi pótlékot (nevelési ellátást) folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ki jogosult gyermekgondozási díjra? Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését a gyermeket szülő anya esetén a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, az anya, valamint az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a csecsemőt gondozó vér szerinti apa ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.

28 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 28 Ki minősül biztosítottnak? Az, aki a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast, a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a fent meghatározott összeget. Milyen mértékű a gyermek-gondozási díj? A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2015-ben ,- Ft). A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-ig hivatalból felülvizsgálják, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-i időponttól újra megállapítják. Ki jogosult csecsemőgondozási díjra? Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. Mennyi a csecsemőgondozási díj összege? A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

29 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 29 Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a kiskorú szülő, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, továbbá a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám kivételével a gyám a saját háztartásában nevelt a gyermek 3. életévének betöltéséig. ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. (Abban az esetben, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez a tankötelezettség kezdetéről szóló döntést. a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig. Hol és hogyan igényelhető a gyermekgondozási segély? Az ellátás iránti kérelmet az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Kincstárnál kell benyújtani. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha családi pótlékot még nem igényeltek, akkor csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolást. Milyen mértékű a gyermekgondozási segély? Egy gyermek esetén a gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegével (2015. január 1-től Ft). A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást? A gyermeknevelési támogatást az a szülő, nevelőszülő vagy gyám veheti igénybe, aki saját háztartásban három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévétől nyolcadik életévének betöltéséig jár. Milyen mértékű a gyermeknevelési támogatás? A gyermeknevelési támogatás havi összege a gyermekek számától függetlenül azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével ( Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás időtartama 10 százalék nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít. Igénybe vehető kedvezmények Ki kérheti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását? A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kérheti. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg. Mely időponttól nyílik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság? A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága? A gyámhivatal annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át (2015-ben Ft) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2015-ben Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

30 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 30 Ki és milyen mértékű étkezési térítési díj-kedvezményre jogosult? Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-ra a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-ra három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-ra. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. Jár-e normatív kedvezmény a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után? A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény július 1-jétől azon nevelésbe vett gyermek után, aki bölcsődés, óvodás vagy tanulói jogviszonyban áll és nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, valamint azon utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt után, aki tanulói jogviszonyban áll és nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, az intézményi térítési díj 100%-át kedvezményként kell biztosítani. Kit lehet a normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni? A normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a tizennyolc éven aluli, a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. E szabály értelmében január 1-jétől, ha a nevelőszülő a háztartásában a nevelt gyermek mellett két vérszerinti gyermeket nevel, a család nem minősül háromgyermekes családnak, így a nevelőszülő vérszerinti gyermekei nem jogosultak az 50%-os mértékű étkezési térítési díjkedvezményre. Ebben az esetben a vérszerinti gyermekek abban az esetben jogosultak kedvezményre, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságuk megállapításra került. Ki után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény? A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után. Ki jogosult normatív alapon tankönyv támogatásra? Támogatásra jogosult: tartósan beteg testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) három- vagy többgyermekes családban él, Ki jogosult normatív alapon tankönyvre? Támogatásra jogosult: tartósan beteg testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

31 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 31 három vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló. Ellátási, támogatási jogosultságok Ki jogosult az aktív korúak ellátására? Az az aktív korú személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket (egészségkárosodott személy) vagy fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül, akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy akinek esetében az ápolási díj, a gyermek-gondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munka-képességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és kereső tevékenységet nem folytat. Az aktív korú személy részére milyen ellátást lehet megállapítani? Foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy rendszeres szociális segélyt, március 1-jétől egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást március 1-jétől a rendszeres szociális segély helyébe az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lép február 28-áig felülvizsgálják azon személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, akinek a részére március 1-jét megelőzően rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapítottak meg. A felülvizsgálat eredményeként ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak a február 28-ig rendszeres szociális segélyben részesülő személynek március 1-jétől egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást állapítanak meg, ha: egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézménybe illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. Az a személy, aki február 28-ig arra való tekintettel részesült rendszeres szociális segélyben, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti és a felülvizsgálat során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést nyilatkozatban vállalja foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. Amennyiben az együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja, a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát február 28. napjával megszüntetik. Ha az a személy, aki február 28-ig a települési önkormányzat rendeletében meghatározott családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel részesült rendszeres szociális segélyben, a felülvizsgálat során arról nyilatkozik, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést vállalja, számára március 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak meg. Amennyiben az együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja, a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát február 28. napjával megszüntetik.

32 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 32 Ki lesz jogosult az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra? Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézménybe illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani február 28-ig ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján aki egészségkárosodott személynek minősül (munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%- os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vakok személyi járadékában részesül, fogyatékossági támogatásban részesül a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Ki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra? Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, amennyiben a rendszeres szociális segély (2015. március 1-jétől egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. Az aktív korú személy részére milyen ellátást lehet megállapítani? Foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy rendszeres szociális segélyt, március 1-jétől egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást március 1-jétől a rendszeres szociális segély helyébe az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lép február 28-áig felülvizsgálják azon személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, akinek a részére március 1-jét megelőzően rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapítottak meg. A felülvizsgálat eredményeként ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak a február 28-ig rendszeres szociális segélyben részesülő személynek március 1-jétől egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást állapítanak meg, ha: egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézménybe illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. Az a személy, aki február 28-ig, helyesen február 28-ig arra való tekintettel részesült rendszeres szociális segélyben, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti- és a felülvizsgálat során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést nyilatkozatban vállalja foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. Amennyiben az együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja, a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát február 28. napjával megszüntetik. Ha az a személy, aki február 28-ig helyesen február 28-ig a települési önkormányzat rendeletében meghatározott családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel részesült rendszeres szociális segélyben, a felülvizsgálat során arról nyilatkozik, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést vállalja, számára március 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítanak meg. Amennyiben az együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja, a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát február 28. napjával megszüntetik.

33 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 33 Ápolási díj Ki jogosult ápolási díjra? A hozzátartozó. Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj. Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak? Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Mely szerv állapítja meg az ápolási díjat? A kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. Ki jogosult alapösszegű ápolási díjra? A hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj alapösszege? Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2015-ben ,- Ft. Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg. Mely esetben állapítanak meg alanyi jogú, emelt összegű ápolási díjat? Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi. Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege? Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-ával ( Ft). Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg. Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj? Annak a hozzátartozónak, aki a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény szerinti E minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. Mennyi a kiemelt ápolási díj összege? A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, Ft. Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

34 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 34 Méltányossági ápolási díj március 1-jétől a méltányossági ápolási díjra vonatkozó szabályozás kikerül a szociális törvényből. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak ellátást a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. Fogyatékossági támogatás Ki jogosult fogyatékossági támogatásra? Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki látási fogyatékos, hallási fogyatékos, értelmi fogyatékos, autista, mozgásszervi fogyatékos, vagy halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul, állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti. Mekkora a fogyatékossági támogatás összege? A támogatás havi összege: Ft: ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, Ft: ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik. Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, a fogyatékossági támogatás összege, a vakok személyi járadékának megszűntetését követően Ft, ha nem kéri az önkiszolgálási képesség vizsgálatát, Ft akkor, ha önkiszolgálási képességének hiányát állapítják meg. Járadékok, szolgáltatások igénybevétele Kinek lehet az időskorúak járadékát megállapítani? a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át ( Ft) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át ( Ft) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át ( Ft) Összege: a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a ( Ft) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíj-korhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a ( Ft) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a ( Ft) A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.

35 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 35 Ki jogosult szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra? Szolidaritási alapon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, pl. a nyugdíjas személy, az időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részelő személy is. Ki köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére? Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a fentiek szerint szolidaritási alapon sem jogosult, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága érdekében köteles havonta Ft (napi 231 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Kinek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság? Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át ( Ft) aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át ( Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány egy évig érvényes. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. Ha a jogosultságot megállapítják, az igazolvány érvényességi ideje alatt, járulékfizetés nélkül igénybe lehet venni az egészségügyi szolgáltatást. Települési támogatás március 1-jétől a képviselő-testület a Szociális törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Milyen támogatás nyújtására van lehetőség? A települési támogatás keretében nyújtható ellátások típusát, jogosultsági feltételeit, összegét az önkormányzat rendelete határozza meg. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszerkiadások viseléséhez, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Továbbá a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Az önkormányzatok mely esetben nyújtanak rendkívüli települési támogatást? Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Közgyógyellátás Milyen jogcímen lehet közgyógyellátásra való jogosultságot megállapítani? Közgyógyellátásra alanyi, normatív, és február 28-ig méltányossági alapon lehet jogosultságot szerezni március 1-jét követően benyújtott kérelem alapján a közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítására nem lesz lehetőség. A március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság a határozatban megállapított időtartamig vagy annak megszüntetéséig áll fenn. A február 28-ig el nem bírált kérelmeket a február 28-én hatályos rendelkezések alapján bírálják el.

36 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 36 Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra? az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos; az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, az, aki rokkantsági ellátásban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, az aki öregségi nyugdíjban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült I-II. csoportú rokkantságára tekintettel, vagy egészségi állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket. Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra? Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészség-biztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850 Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét ( Ft), egyedül élő esetén 150%-át ( Ft). Parkolási igazolvány, személygépkocsi szerzési támogatás Ki jogosult Parkolási Igazolványra? Az, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott, látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, július 1-jét megelőzően vaknak, vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengén-látónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül, és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja. Hol kell igényelni a Parkolási Igazolványt? A lakóhely szerint illetékes járási hivatalnál. A személyesen eljáró ügyfél a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. Az ügyfélnek a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. Az ügyfél írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt az aláírás céljára szolgáló rovatban a körzetközponti jegyző írásképtelen bejegyzéssel tünteti fel. Az igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta. Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető. Milyen járművet lehet a személygépkocsi szerzési támogatással vásárolni? a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsit, vagy újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsit, vagy súlyos mozgáskorlátozott személy esetén segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű járművet, kivéve a quad, vagy súlyos mozgáskorlátozott személy esetén járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszéket.

37 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 37 Mennyi a személygépkocsi szerzési támogatás mértéke? új járműnek minősülő személygépkocsi vásárlása esetén ,- forint, a súlyos mozgáskorlátozott személy speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de legfeljebb négy éve forgalomba helyezett személygépkocsi esetén a vételár 60%-a, de legfeljebb forint, segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű esetén a vételár 60%-a, de legfeljebb ,- forint, vagy járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék esetén a vételár 60%-a, de legfeljebb ,- forint. Az utóbbi két esetben vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül. Milyen átalakításra használható fel a személygépkocsi átalakítási támogatás? Személygépkocsi átalakítási támogatás a személygépkocsinak a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújt hozzájárulást. Rehabilitációs ellátás Ki jogosult rehabilitációs ellátásra? Rehabilitációs ellátásra jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. aki rehabilitálható és akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória). A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy? a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra, továbbá aki rehabilitálható, ezen belül akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória). Mennyi a rehabilitációs pénzbeli ellátás összege? A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka ( Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka ( Ft) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka ( Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka ( Ft).

38 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások* SINOSZ 38 Rokkantsági ellátás Ki jogosult rokkantsági ellátásra? Rokkantsági ellátásra jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50% közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30% közötti (D kategória), akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30% közötti (E kategória). Mennyi a rokkantsági ellátás összege? Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek: egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka ( Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka ( Ft) annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50% közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka ( Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka ( Ft) annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30% közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka ( Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka ( Ft). *A jelen bekezdesben található információk forrásáért klikkeljen az ikonra Az eredeti cikk egyes részei törlése és átszerkesztésre kerültek. A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

39 39 4. A munka világa Tartalomjegyzék Munkavállalót megillető kedvezmények 39 Munkaadókat megillető kedvezmények 39 (Rehabilitációs kártya, akkreditáció, költségvetési támogatás) i Egyéb szabályok, támogatások 42 (Álláskeresőkénti nyilvántartásba vétel, képzési támogatás, nyugdíj előtti álláskeresési segély, Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás, Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása, álláskeresési járadék, költségtérítés) (forrás: évi IV. tv.) Baleseti ellátások 44 (Üzemi baleset, baleseti táppénz, baleseti járadék) A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

40 4. A munka világa SINOSZ 40 Munkavállalót megillető kedvezmények A munka törvénykönyve alapján a fogyatékos munkavállalónak járó kedvezmények 118. (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal A munkavállalónak, ha a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a 118. (4) bekezdését kivéve a szabadság arányos része jár. (2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Munkaadókat megillető kedvezmények i Rehabilitációs Kártya Ki jogosult rehabilitációs kártyára? Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül. Hol kell igényelni a Rehabilitációs kártyát? A lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalnál. A jogosult kérelmére a fővárosi, megyei kormányhivatal gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Mely szerv biztosítja a Rehabilitációs kártyát? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Amennyiben a kártyát visszavonják, azt az adóhatóság részére kell visszaszolgáltatni. Milyen támogatást vehet igénybe a munkáltató a Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után? A munkaadó a Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.

41 4. A munka világa SINOSZ 41 A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások A munkáltató akkreditációja Mely munkáltató minősül akkreditált munkáltatónak? A 327/2012.(XI.16.) Kormányrendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy. Mely esetben adható a munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány? Abban az esetben, ha cégjegyzékbe vagy ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel az előírt nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, a munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalóinak a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszáma a 30 főt eléri vagy aránya az összes munkavállalóhoz képest a 25%-ot meghaladja, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását olyan rehabilitációs foglalkoztatás keretében biztosítja, amelyet a létesítő okiratában rögzítettek, és amely a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vett tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik, az állami adó- és vámhatóságnál nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása, foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik, személyes rehabilitációs tervek elkészítését vállalja, a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja, rehabilitációs tanácsadót, rehabilitációs mentort vagy segítő személyt foglalkoztat, a betanított és segédmunka végzésének lehetősége mellett képesítéshez, illetve végzettséghez, képzettséghez kötött munkakörök betöltését is biztosítja, az eredményes rehabilitációhoz valamint tranzitfoglalkoztatás esetén a nyílt munkaerőpiacra történő sikeres kihelyezéshez szükséges képzési lehetőségeket saját maga vagy felnőttképzést megvalósító intézmény bevonásával biztosítja. Mely esetekben nem adható a munkáltató részére akkreditációs tanúsítvány? Abban az esetben, ha a munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, és a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a kérelem benyújtását megelőző hónap létszáma szerint legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, kétszáz főt meghaladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét vagy a munkáltató a külön jogszabályban megjelölt mértékű akkreditációs díjat nem fizette meg vagy a munkáltató végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. Költségvetési szerv részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány nem adható. A rehabilitációs foglalkoztatás helyéül szolgáló székhely, fióktelep, telephely részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány mely esetekben adható ki? Abban az esetben, ha a munkáltató létesítő okiratában telephelyként feltüntették, bíróságon, illetve cégjegyzékbe vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték, a működéséhez szükséges valamennyi engedély, illetve igazolás rendelkezésre áll, területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei biztosítottak, a munkavégzés helyének környezete, építészeti megoldásai lehetővé teszik a foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt munkavállalók akadálymentes közlekedését és munkaeszközeit, berendezéseit, technológiáját, tárgyi környezetét a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő foglalkoztatásához alakítja.

42 4. A munka világa SINOSZ 42 Mely hivatal folytatja le az akkreditációs eljárást? A munkáltató és a telephely akkreditációjára irányuló eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadásának, valamint a korábban nem akkreditált telephely megjelölése iránti kérelem elbírálásának határideje 60 nap. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet és mellékleteit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül kell benyújtani. Mely esetben vonják vissza a tanúsítványt? Ha a munkáltató kérelmezi, tevékenységét, illetve a rehabilitációs foglalkoztatást megszünteti, ellen a bíróság jogerősen elrendelte a felszámolási eljárást, végelszámolás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll, a munkabért a tanúsítvány hatálya alatt 30 napot meghaladó késedelemmel nem fizette meg, és a késedelmet megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül bérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, esetében az állásidő időtartama munkavállalónként egy éven belül a 30 munkanapot meghaladta, és az ilyen mértékű állásidő a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának legalább 30%-át érintette, amennyiben a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének az állásidő időtartamát megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az ellenőrzések során 12 negatív értékelőpontot összegyűjtött, az akkreditációs eljárás, illetve ellenőrzés során olyan lényeges tényt vagy körülményt hallgatott el, vagy olyan tényről nyilatkozott valótlan tartalommal, amely a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadását kizárja, illetve visszavonását megalapozza. Költségvetési támogatás Mely munkavállalók után nyújtható támogatás? Az után a személy után, 1) akinek január elsejét követően a komplex minősítése megtörtént ellátásának megállapítása, vagy hatósági bizonyítvány kiadása céljából és a) rehabilitálhatónak minősítették (foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel (C1), kizárólag ők a tranzitfoglalkoztatottak), vagy b) nem rehabilitálható, mert ugyan foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B2), vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel (C2), de egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D), vagy c) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg, vagy d) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D), vagy e) egészségkárosodása jelentős, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) 2) aki a évi CXCI. törvény 30. (4)-(5) bekezdése vagy a 32. (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 3) aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 4) aki a évi CXCI. törvény 33. (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 5) aki fogyatékossági támogatásban részesül, 6) aki rehabilitációs járadékban részesül januárjától, kizárólag akkreditált foglalkoztatók részére, pályázati úton nyújtható bér- és költségtámogatás került bevezetésre, amelyet a tranzit-, ill. a tartós foglalkoztatáshoz kaphat a munkáltató. A Rehabilitációs kártya által nyújtott kedvezményt, a pályázattól függetlenül, minden arra jogosult személy után igénybe veheti a pályázaton nyertes munkáltató is.

43 4. A munka világa SINOSZ 43 Egyéb szabályok, támogatások (Álláskeresőkénti nyilvántartásba vétel, képzési támogatás, nyugdíj előtti álláskeresési segély, Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás, Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása, álláskeresési járadék, költségtérítés) (forrás: évi IV. tv.) Tájékoztató az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel feltételeiről Ahhoz, hogy a álláskeresőt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresőként történő regisztrálását kell kérnie. Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll és az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével egyéb keresőtevékenységet sem folytat, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban nem részesül, munkát akar és tud vállalni, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében a lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti illetékes megyei munkaügyi központ kirendeltségén nyilvántartásba veteti magát és a kirendeltséggel együttműködik. Az együttműködés keretében az álláskereső rendszeresen, a kirendeltség által megadott időpontban személyesen felkeresi a kirendeltséget, elfogadja a felajánlott munkát, képzési lehetőséget, munkaerő-piaci szolgáltatást, munkaerő-piaci programban való részvételt és önállóan is aktívan keres munkát. A felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha Egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas. A várható kereset az álláskeresési járadék, illetőleg amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri. Ez a feltétel azonban csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik álláskeresési támogatásban részesülnek. A munkahely és a lakóhely közötti naponta tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg. Az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult ide értve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyeket, az előbbi feltételeken túl a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik. A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről a foglalkoztató gondoskodik Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó. A megváltozott munkaképességű álláskeresők esetében az utazási feltételeket eltérően szabályozza a törvény. Ezen szabályok szerint a munkahely akkor megfelelő, ha a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel történő lakóhely és munkahely közötti oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg. Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. Ez a rövid időtartamú munkalehetőség olyan álláskereső esetén, aki nem részesül álláskeresési ellátásban közfoglalkoztatás keretében is megvalósulhat.

44 4. A munka világa SINOSZ 44 Képzési támogatás (1991. évi IV. tv.) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső, b) aki 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. 2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és a) a gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint b) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat. Nyugdíj előtti álláskeresési segély iii A nyugdíj előtti álláskeresési segélyt a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei munkaügyi központ kirendeltsége állapítja meg. Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki álláskeresőnek minősül, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és ezt az életkort az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követő három éven belül betöltötte, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A nyugdíj előtti álláskeresési segély időtartama A nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap. A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások (1191. évi IV. tv.) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor. 2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható. 3) Ha a munkaadó szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáigterjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra. 4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.

45 4. A munka világa SINOSZ 45 Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás (1991. évi IV. tv.) Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása (1991. évi IV. tv.) Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében. Álláskeresési járadék (1991. évi IV. tv.) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap a tv. 27. (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel rendelkezik, c) - d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha a) - b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. 3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg. Költségtérítés (1991. évi Iv. tv.) Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e -ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet. Baleseti ellátások Az egészségbiztosítás baleseti ellátása üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe. Ahhoz, hogy az egészségbiztosítás baleseti ellátását igénybe lehessen venni, a balesetet, vagy a foglalkozási megbetegedést társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek kell minősíteni. Az egészségbiztosítás szempontjából azt a balesetet, foglalkozási megbetegedést lehet üzemi balesetnek elismerni, amely a munkavégzéssel összefüggésében következett be. Arról, hogy a balesetet, foglalkozási megbetegedést üzemi balesetnek ismerték el, a kifizetőhely/egészségbiztosító határozatot hoz, mert baleseti ellátás csak a határozat birtokában vehető igénybe. A baleseti táppénz az üzemi balesetként elismert balesettel, foglalkozási megbetegedéssel összefüggő keresőképtelenség idejére nyújtott egészségbiztosítás keretében igénybe vehető pénzbeli ellátás. Baleseti járadék (1991. évi LXXXIII. Tv.) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény 31. -a, továbbá 32. (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban. i Az ehhez a ponthoz tartozó információk forrása (klikkeljen az ikonra): iii Az ehhez a ponthoz tartozó információk forrása (klikkeljen az ikonra): Az eredeti forrásban szereplő egyes részek/adatok törlésre, átszerkesztésre kerültek. A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

46 46 5. Oktatás* Tartalomjegyzék A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései 46 A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései 48 A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 49 Jelnyelvi törvény (2009. évi CXXV. törvény) 49 A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

47 5. Oktatás* SINOSZ 47 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Az állam gondoskodik az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A kötelező óvodai nevelés része a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése Az óvodai nevelés államilag finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek részére A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el. Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban, b) otthoni ellátás keretében, c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus) foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. Ha a tanuló a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető a) otthoni ellátás keretében, b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

48 5. Oktatás* SINOSZ 48 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a köznevelési tv. 6. melléklete határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók külön vagy közös vagy részben közös nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus), a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

49 5. Oktatás* SINOSZ 49 A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettség kell, ha aa) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá komplex típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd; Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; az oktató tevékenysége során vegye figyelembe a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát. A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz így különösen írógép, számítógép alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

50 5. Oktatás* SINOSZ 50 A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény Sajátos nevelési igényű tanuló, vizsgázó: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben vizsgázó, fogyatékossággal élő felnőtt; Sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények, valamint a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítani kell a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet. A sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleményének hiányában a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. A fentiek alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez. Jelnyelvi törvény (2009. évi CXXV. törvény) Az állam által biztosított térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás időkerete évi óra, személyenként legfeljebb évi 120 óra. Az éves személyenkénti időkereten felül az állam a) a tanulói jogviszonnyal összefüggésben a gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve szakiskolában tanulói jogviszonyban álló személy részére tanévenként 120 óra, b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben a felsőoktatási hallgatói jogviszonyban álló személy részére szemeszterenként 60 óra, c) a képzéssel összefüggésben a felnőttképzésben részt vevő személy részére képzésenként a képzés óraszáma 20 százalékának megfelelő mértékű térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást biztosít. *A jelen anyagot készítette: dr. Gesztesi Anetta A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

51 51 6. Utazási kedvezmény* Tartalomjegyzék 85/2007 (IV. 25.) Kormány Rendelet 51 Hol, mely területen vehető igénybe a kedvezmény? 51 Milyen személyszállításban vehető igénybe a kedvezmény? 51 Ki jogosult a kedvezményre? 51 A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

52 6. Utazási kedvezmény* SINOSZ 52 85/2007 (IV. 25.) Kormány Rendelet A belföldi menetrend szerinti közforgalmú közlekedésben utazót az 1. mellékletben meghatározott közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény (a továbbiakban: utazási kedvezmény) illeti meg a rendelet szerinti feltételeknek megfelelő személyt. Hol, mely területen vehető igénybe a kedvezmény? A rendeletben meghatározott utazási kedvezmények kizárólag Magyarország területén, belföldi forgalomban vehetők igénybe. Nemzetközi utazásra, valamint a nemzetközi utazás magyarországi szakaszára az utazási kedvezmények nem vehetők igénybe. A rendelet szerinti utazási kedvezmények igénybevételére kizárólag természetes személyek jogosultak. Az utazási kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Milyen személyszállításban vehető igénybe a kedvezmény? A vasúti személyszállításban az utazási kedvezmények a rendeletben meghatározott kivételekkel - a 2. kocsiosztályra érvényesek. Az utazási kedvezmény a helyjegyre, valamint a pótjegyre nem vonatkozik, kivéve a 3 év alatti, külön ülőhelyet nem foglaló gyermeket, valamint a hadirokkant személyt és igazolt esetben kísérőjét, a hadiözvegyet, valamint a pótjegy tekintetében a menekültként vagy oltalmazottként elismerését kérő, a menedékesként elismerését kérő személyt. busz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) során igénybe vehetőek. A helyi közlekedésben a rendelet 1. mellékletében meghatározott utazási kedvezmények valamennyi olyan település helyi közlekedési hálózatán, utazási viszonylatban és járaton igénybe vehetőek, amelyekre a helyi önkormányzat által a közforgalmú menetrend szerinti helyi személyszállításra megállapított legmagasabb ár kiterjed. A helyközi közlekedésben a rendelet 1. mellékletében meghatározott utazási kedvezmények valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) során igénybe vehetőek. A helyi közlekedésben a rendelet 1. mellékletében meghatározott utazási kedvezmények valamennyi olyan település helyi közlekedési hálózatán, utazási viszonylatban és járaton igénybe vehetőek, amelyekre a helyi önkormányzat által a közforgalmú menetrend szerinti helyi személyszállításra megállapított legmagasabb ár kiterjed. Ki jogosult a kedvezményre? Többek között az Ellátottak utazási utalványa alapján évente 16 alkalommal az 1. mellékletben meghatározott kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult a 65. életévét be nem töltött: a) személy, aki aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 4. f) pontja alapján saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesül, ab) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 6. (2) bekezdése szerinti hozzátartozói nyugellátásban részesül, ac) december 31-ig 57. életévét betöltötte és december 31-én korhatár előtti öregségi nyugdíjban [a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 1. c) pontjában meghatározott ellátások] részesült, ad) rokkantsági ellátásban részesül, és december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, ae) rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben december 31-ig 57. életévét betöltötte és december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult, af) rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesül, Egyéb rendelkezések: A kedvezményre jogosult választása szerint két 50%-os kedvezményes utazási lehetőség összevonásával 90%-os magasabb kedvezményt is igénybe vehet. Az Ellátottak utazási utalványa 16 kedvezményének felhasználását követően az előző bekezdésben meghatározott személy még két alkalommal jogosult 90%-os kedvezménnyel utazni.

53 6. Utazási kedvezmény* SINOSZ 53 A SINOSZ-igazolvánnyal igénybe vehető kedvezmény A rendelet 1. sz. mellékletében szereplő kedvezmények igénybevételére jogosult korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének arcképes igazolványával utazó hallássérült személy; A rendelet 1. számú melléklete ( n hatályos állapot szerint) 1. melléklet a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelethez 40 A belföldi menetrend szerint közforgalmi közlekedésben utazót megillető közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény mértéke Kedvezmények a helyközi közlekedésben jegy bérlet (vasúti személyszállítás, (helyi közúti és HÉV, kötöttpályás helyközi autó- közlekedés) busz-közleke- dés, komp- és révközlekedés) Életkor alapján járó utazási kedvezmények Kedvezmények a helyi közlekedésben felnőtt kíséretében utazó gyermek 6 éves korig 2. a) pontja 100% - 100% gyermek 6-14 éves kor között 2. b) pontja 50% - a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének igénybevételének szabályairól szóló 121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szr.) 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény 65 évnél idősebb magyar állampolgár 2. c) pontja 100% - 100% 65 évnél idősebb EU-tagállam polgára 2. c) pontja 100% - 100% 65 évnél idősebb magyar nyugellátású külföldi a Szátv. hatálya alá tartozó 65 évnél idősebb külföldi állampolgár 65 évnél idősebb külföldi nemzetközi szerződés alapján 2. d) pontja 100% - 100% 2. e) pontja 100% - 100% 2. c) pontja 100% - 100% a Szátv. hatálya alá tartozó, 6-65 év közötti külföldi állampolgár (évente 4 alkalommal menettérti utazásra) 2. f) pont fa) alpontja 90% évnél idősebb menekült 2. g) pontja 100% 100%

54 6. Utazási kedvezmény* SINOSZ 54 Tanulói és hallgatói jogviszony alapján igénybe vehető utazási kedvezmények 6 éven felüli óvodás 3. (1) bekezdés a) pontja nappali oktatás munkarendje és esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő tanuló középiskola végéig iskola-lakhely közötti utazásra 3. (1) bekezdés b) pont ba) alpont 1-2. alpontja - 90% az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény 50% 90% az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény nappali és esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő tanuló középiskola, szakiskola végéig bármely viszonylatú utazásra 3. (1) bekezdés b) pont ba) alpont 1. és 3. alpontja 50% - az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény nappali és esti képzés munkarendje szerint felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgató intézmény-lakhely közötti utazásra 3. (1) bekezdés b) pont bc) alpont 1. és 2. alpontja 50% 90% az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény nappali és esti tagozatos felsőoktatásban tanuló bármely viszonylatban 3. (1) bekezdés b) pont bc) alpont 2. alpontja 50% - az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a középiskola végéig a tanuló, a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgató, továbbá az iskola, intézmény és lakóhely közötti viszonylatban a Szátv. hatálya alá tartozó, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nappali oktatás munkarendje és esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatásában részt vevő tanuló, hallgató sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók intézmény tanulója és legfeljebb 2 kísérője 3. (1) bekezdés b) pont bb) és bd) alpontja 3. (1) bekezdés c) és h) pontja 3. (1) bekezdés d) pontja 50% % - az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény 90% - - szociális intézményben bentlakó vagy bejáró gondozott szociális intézményben bentlakó gondozott látogatója 3. (1) bekezdés e) pontja 3. (1) bekezdés f) pontja 90% % az előző pontban megjelölt személyek legfeljebb két kísérője 3. (2) bekezdése 90% éves korig a képzésben részt vevő álláskereső a lakóhely és a képzés helye között 3. (1) bekezdés g) pontja 90% - Ellátottak utazási utalványával igénybe vehető utazási kedvezmények ellátottak utazási utalványa alapján (évente 16 alkalommal), vagy a 28. pont szerinti 2 kedvezményes utazási lehetőség összevonásával ellátottak utazási utalványa alapján évente további 2 alkalommal 4. (1) bekezdése 50% - 4. (2) bekezdése 90% - az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény 4. (3) bekezdése 90% -

55 6. Utazási kedvezmény* SINOSZ 55 Állást kereső személyek utazási kedvezménye álláskereső támogatott képzés helye és lakhelye között az a személy, aki a helyi önkormányzat által rendszeresen folyósított szociális segélyben részesül, ha munkaviszonyban nem áll 5. a) pontja 90% b) pontja - - az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény Menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, a menedékeskénti elismerését kérő személyek, valamint a menekültek és a menedékesek utazási kedvezményei tartózkodási engedéllyel, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított igazolással rendelkező, menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, valamint a menedékeskénti elismerését kérő személy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított igazolással rendelkező menekült és menedékes 6. a) pontja 100% b) pontja 100% - - Alkalmazásban állók utazási kedvezményei költségvetési szerv foglalkoztatottja (évente 12 alkalommal menettérti utazásra) belső egyházi jogi személyek, a társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok dolgozója (évente 12 alkalommal menettérti utazásra) 7. (1) bekezdés a) pontja 7. (1) bekezdés b) pontja 50% % - - Fogyatékos személyek utazási kedvezménye vak személy hallássérült személy 8. (1) bekezdés a) pontja 8. (1) bekezdés b) pontja 90% 90% 100% 90% 90% 100% a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint az évi XXVI. törvény szerint súlyosan fogyatékos személy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint az évi XXVI. törvény szerinti súlyosan fogyatékos személy, a vak személy és hallássérült személy 1 fő kísérője 8. (1) bekezdés c) és d) pontja 8. (1) bekezdés e) pontja hadirokkant és hadiözvegy 8. (1) bekezdés f) pontja 90% 90% 100% 90% - 100% 100% - 100% hadirokkant kísérője legalább 75%-os rokkant hadirokkant családtagja 8. (1) bekezdés g) pontja 8. (1) bekezdés h) pontja 100% - 100% 50% - 100% rokkantsági járadékos 8. (1) bekezdés i) pontja - - az Szr. 1. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény

56 6. Utazási kedvezmény* SINOSZ 56 Csoportos utazási kedvezmények a legalább 10 főből álló óvodás csoport tagja és 10 gyermekenként 3 fő kísérő a 10 éven aluli gyermekek - legalább 6 gyermekből álló - csoportja együttes utazása esetén a velük utazó 2 kísérő 9. (1) bekezdés a) pontja 9. (1) bekezdés b) pontja 90% % - - a nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő diákok csoportos utazása esetén 10 fő diákonként legfeljebb egy fő kísérő a gyermekotthonban nevelt gyermekek legalább 3 fős csoportja és az őket kísérő 2 nevelő a Szátv. 8. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező 18 éven aluli személyek legalább tíz főből álló csoportja és a velük utazó két 18. életévét betöltött kísérője (évente 1 alkalommal menettérti utazásra) 9. (1) bekezdés c) pontja 9. (1) bekezdés d) pontja 9. (1) bekezdés e) pontja 50% % % - - a szülő (szülők) és a vele (velük) együtt utazó legalább 3 gyermekük 9. (1) bekezdés f) pontja 90% - - *A jelen anyagot készítette: dr. Gesztesi Anetta A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

57 57 7. A jelnyelvi törvény által biztosított jogosítványok A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvény alapján a) hallássérült személy az a siket vagy nagyothalló személy, aki kommunikációja során a magyar jelnyelvet vagy valamely speciális kommunikációs rendszert használja, b) siketvak személy az az egyidejűleg hallás- és látássérült személy, aki kommunikációja során speciális kommunikációs rendszert használ, c) magyar jelnyelv a hallássérült személyek által használt, vizuális nyelvi jelekből álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkező, Magyarországon kialakult önálló, természetes nyelv, d) speciális kommunikációs rendszer a hallássérült, illetve siketvak személyek által használt, e törvény mellékletében felsorolt kommunikációs eszköz. Térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást az a magyar állampolgársággal, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint bevándorolt és letelepedett hallássérült, illetve siketvak személy vehet igénybe, a) aki magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy b) aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy c) akinek hallássérülése legalább az egyik fülön meghaladja a 60 db-t, vagy mindkét fülön a 40 db-t, vagy d) akinek fogyatékossága a BNO-10-es osztályozása szerint egyidejűleg a H54-es és a H90-es csoportba tartozik. A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás az a) és b) pontban meghatározott esetben az ellátást megállapító határozat,a c) és d) pontban meghatározott esetben szakorvosi igazolás, illetve szakorvos által kiadott audiogram bemutatásával vehető igénybe. Az állam által biztosított térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás időkerete évi óra, személyenként legfeljebb évi 120 óra. Az előző bekezdés szerinti éves személyenkénti időkereten felül az állam a) a tanulói jogviszonnyal összefüggésben a gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve szakiskolában tanulói jogviszonyban álló személy részére tanévenként 120 óra, b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben a felsőoktatási hallgatói jogviszonyban álló személy részére szemeszterenként 60 óra, c) a képzéssel összefüggésben a felnőttképzésben részt vevő személy részére képzésenként a képzés óraszáma 20 százalékának megfelelő mértékű térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást biztosít. A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevétele esetén a hallássérült, illetve siketvak személy a jelnyelvi tolmácsszolgálatoknál a jelnyelvi tolmács egyetértésével szabadon választhat jelnyelvi tolmácsot. Az e törvényben nem szabályozott esetekben a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás térítés ellenében vehető igénybe. A jelnyelvi tolmácsot a tevékenységével összefüggésben tudomására jutott adatok, tények, információk vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli, e kötelezettsége tevékenységének megszűnése után is megmarad.

58 58 8. Egyéb területeken biztosított jogosultságok Tartalomjegyzék Közgyógyellátás 58 Közigazgatási eljárásokban, bírósági és szabálysértési eljárásokban, közjegyzői okiratok készítésénél garantált jogok, média jogok (forrás: alább megjelölt jogszabályok) 58 Jog az egyenlő bánásmódhoz (2003. évi CXXV. tv.) 59 A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.

59 8. Egyéb területeken biztosított jogosultságok SINOSZ 59 Közgyógyellátás i A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából tb támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást, megállapítása és igénybevétele a kezelőorvosok és több hatóság együttműködésén alapuló feladatkörét is érinti. Az egészségbiztosító feladatait érintő részletes tájékoztató a baloldali menüpontok alatt található. A közgyógyellátást a járási hivatalnál lehet kérelmezni, ahol hatósági eljárás során megvizsgálják a jogosultsági feltételeket és megállapítják a gyógyszerkeretet. Az eljárás során figyelembe vett rendszeres gyógyító ellátásokat a közgyógyellátást igénylő kérelmére a kérelem benyújtása előtt a háziorvos igazolja. A közgyógyellátásra való jogosultság igazolására a közgyógyellátási igazolvány szolgál, amelyet a járási hivatal döntése alapján a jogosult lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal állít ki, a járási hivatal határozatában foglaltak szerint. A közgyógyellátási igazolvány egy plasztik kártya formátumú hatósági igazolvány, amelyet az ellátást rendelő orvosnak be kell mutatni. A közgyógyellátásra jogosultakról és a rendelkezésre álló gyógyszerkeretről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban:oep) vezet közhiteles hatósági nyilvántartást. A közgyógyellátás keretében nyújtott hozzájárulás csak hatályos (le nem járt) és egyben érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal vehető igénybe. A hatályos igazolvány alapján az orvos a tb támogatással rendelhető gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást közgyógyellátás jogcímen rendelheti. Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségekhez való hozzájárulás korlátozott, a gyógyszer költségekhez az egy évre megállapított gyógyszerkeret erejéig, a gyógyászati segédeszköz és fürdőgyógyászati ellátások költségeihez pedig a tb támogatás alapjául szolgáló ár erejéig korlátozott. A gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszerköltség kiszámítására vonatkozó szabályok alapján előfordulhat, hogy a gyógyszerkeret meghatározása során figyelembe vett gyógyszerköltség összege eltér a havonta rendszeresen szedett gyógyszerekért ténylegesen fizetendő összegtől, így a gyógyszerkeret összegétől is. A gyógyszertárban a közgyógyellátással való gyógyszer kiadás előtt nem kell a közgyógyellátási igazolványt bemutatni, mert ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Ennek érdekében az OEP folyamatos elektronikus adatkapcsolattal biztosítja a gyógyszertár számára a közgyógyellátásra való jogosultság és a rendelkezésre álló gyógyszerkeret lekérdezését az OEP közhiteles nyilvántartásából. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a lehetőség kizárólag a gyógyszertáraknál van kialakítva, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyászati (pl. fürdő) ellátás igénybevétele során a közgyógy igazolványt mind esetben be kell mutatni. Közigazgatási eljárásokban, bírósági és szabálysértési eljárásokban, közjegyzői okiratok készítésénél garantált jogok, média jogok (forrás: alább megjelölt jogszabályok) A évi CXL tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól értelmében Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen lévő hallássérült írásban is nyilatkozatot tehet. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a jelen lévő ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. A évi II. tv. a szabálysértésekről értelmében Ha a meghallgatandó személy hallássérült, siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a meghallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. Az évi XIX tv. a büntető eljárásról A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a) a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a terheltet fogva tartják,

60 8. Egyéb területeken biztosított jogosultságok SINOSZ 60 c) a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy a beszámítási képességére tekintet nélkül kóros elmeállapotú, d) a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, e) a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, f) e törvény erről külön rendelkezik. Ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy beszámítási képességre tekintet nélkül -kóros elmeállapotú, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az állapotára figyelemmel fogalmazza meg és a számára érthető módon közli. Ha a kihallgatandó személy hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet. Ha a kihallgatandó személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni. Ha a kihallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a kihallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. Az évi III. a polgári perrendtartásról értelmében A hallássérült személyt kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, illetve kihallgatni, vagy a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet. Ha a meghallgatandó személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, illetve kihallgatni. A beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. A közjegyzőkről szóló 1991 évi XLI. tv. értelmében A közjegyzői okirat készítésekor a) a hallássérült személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban; b) a siketvak személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével; c) a beszédfogyatékos személy kérésére írásban kommunikálhat. A évi CLXXXV tv., a média törvény értelmében Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára. A közszolgálati, illetve legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést -, politikai tájékoztató műsorszám, a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám, filmalkotás, játék és a 83. -ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám magyar nyelvű felirattal például teletext szolgáltatáson keresztül vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. Jog az egyenlő bánásmódhoz (2003. évi CXXV. tv.) Hátrányos megkülönböztetés Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása,

61 8. Egyéb területeken biztosított jogosultságok SINOSZ 61 o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fentiekben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a fent meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a fent meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné elkülönít. Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. i Az ehhez a ponthoz tartozó információk forrása A kiadvány az ei hatályos időállapotot tükrözi.