ÚJJÁALAKULT AZ MTA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGA

Átírás

1 F IG Y E L Ő ÚJJÁALAKULT AZ MTA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGA A M agyar T udom ányos A kadém ia m ájusi rendes évi közgyűlése keretében került sor az A kadém ia tisztújítására, amely az évi akadém iai ciklus értékelését, az új vezetőség m egválasztását és egyben a ciklus befejezését is jelentette. Az Akadém ia A lapszabálya rendelkezéseinek m egfelelően ezt követte testületi szinten az osztályok elnökségének újraválasztása, továbbá az egyes osztályokhoz tartozó bizottsági rendszer m egújítása. Az M TA G azdaság- és Jogtudom ányok Osztálya június 11-án tartotta ülését, am elyen az Osztály tagjai elnökké ismét K ulcsár Kálmán akadém ikust, alelnökké pedig Sípos A ladár akadém ikust választották. Az M T A G azdaság- és Jogtudom ányok O sztálya 1996 júniusában hívta össze az O sztályhoz tartozó bizottsági tisztségviselőket és részletes tájékoztatást adott a bizottsági rendszer felülvizsgálatáról, valam int a szakbizottságok újraválasztásával kapcsolatos teendőről. Az itt elhangzott javaslatoknak, továbbá az Akadém ia A lapszabálya idevonatkozó rendelkezéseinek figyelem bevételével a D em ográfiai Bizottság újraválasztásának lebonyolítására C seh-szom bathy László akadém ikus elnökletével Előkészítő B izottság alakult, am elynek tagjai voltak: C sernák Józsefné, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, H oóz István, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány doktora. Kiinger A ndrás, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, K ovacsics József, az állam- és jogtudom ány doktora. Kupcsik J ó zse f, a közgazdaságtudom ány doktora, Valkovics Emil, a szociológiai (dem ográfiai) tudom áy doktora, Vavró István. az állam- és jogtudom ány doktora, Vukovicli György. a szociológiai tudom ány kandidátusa. A D em ográfiai Bizottság választott tagjaira vonatkozó javaslatot a dem ográfia területén tevékenykedő köztestületi doktorok állították össze. A választásnál irányadó szem pont volt. hogy a tudom ányág legfontosabb m űhelyei, valam int a társtudom ányok is m egfelelő képvisletet kapjanak a Dem ográfiai Bizottságban. Az újjászervezett D em ográfiai B izottság szeptem ber 19-én tartotta alakuló ülését. Az ülésen C seh-szom bathy László az Előkészítő Bizottság elnöke ism ertette a D em ográfiai Bizottság tagjainak névsorát és köszöntötte a Bizottság tagjai körébe szóló m eghívást elfogadó akadém ikusokat. Felhívta a figyelm et, hogy a tagságra vonatkozóan a jelenlevők további javaslatokat tehetnek. K iinger A ndrás javasolta, hogy a Bizottság kooptálja Váralljai Csocsán Jen ő t és Józan Pétert, akik m indketten PhD fokozat várom ányosai. Pongrácz Tiborné javasolta, hogy az előző ciklusban aktívan tevékenykedő K ováts Zoltán kandidátus tagságát újítsa meg a Bizottság. Tóth Pál P éter javasolta Sárkány M ihály és B orsányi László néprajz kutatók bevonását. A z M TA IX. osztályának képviseletében jelen levő M etzger Gyula osztálytitkár tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy van lehetőség az utólagos kooptálásra, ha az em lítettek m egszerzik a PhD fokozatot, illetve em lékeztetett arra. hogy bizottsági tagok csak az A kadém ia köztestületi tagjai lehetnek. K ováts Zoltán tagságának m egújításával kapcsolatos javaslatot az ülés elnöke szavazásra bocsátotta. Az ülés résztvevői 13 igen szavazattal és 6 tartózkodással K ováts Zoltánt a Dem ográfiai Bizottság tagjai közé választották. Ezt követően került sor a tisztségviselők m egválasztására. Az Előkészítő Bizottság tagjaiból alakult jelölő bizottság (elnöke Cseh-Szom bathy László, tagjai K ovacsics J ó zse f és K upcsik József) az előző ciklusban m űködő tisztségviselőket jelölte újra és javasolta K linger A ndrás elnökké, Vavró lst\ án alelnökké és Csernák Józsefné titkárrá választását. A szavazó lapokkal lebonyolított titkos szavazás eredm ényének összeszám lálása alapján m egállapítást nyert, hogy a jelenlevő 19 főből 13 fő szavazott K iinger A ndrás elnökké választására, 6 fő Vukovicli G yörgy elnökké választására voksolt. Vavró István alelnökké választását a jelenlevők egyhangúlag 19 szavazattal tám ogatták, további alelnökként 2 szavazatot kapott H oóz István, 1-1 szavazatot pedig K linger András, Tóth Pál Péter, illetve Vukovicli György. Csernák Józsefné titkárrrá választása 19 szavazattal, ugyancsak egyhangúlag történt.

2 FIGYELŐ 187 Az közötti akadém iai ciklusra m egválasztott D em ográfiai Bizottság 31 taggal alakult m eg, ebből 4 fő akadém ikus, 9 fő a tudom ány doktora, 18 fő pedig kandidátusi fokozattal rendelkezik. A Bizottság tagjainak névsora: elnök: K iinger A ndrás, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, alelnök: Vavró István az állam- és jogtudom ány d oktora, titkár: Csernák Józsefné, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa. Tagok: A ndorka R u d o lf akadém ikus. B lazovich László a történelem tudom ány kandidátusa, C seh-szom bathy L ászló akadém ikus. D aróczi Etelka a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, D o szpod J ó zse f az orvostudom ány doktora, D övényi Zoltán a földrajztudom ány kandidátusa. E ckhardt Sándor akadém ikus, E iben Ottó a biológiai tudom ány doktora. Faragó Tam ás a szociológiai tudom ány kandidátusa. Frey M ária a közgazdaságtudom ány kandidátusa. H oóz István a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány doktora, Iván László az orvostudom ány doktora. Katona Tamás a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, K ovacsics J ó zse f az állam- és jogtudom ány doktora, K ovacsics Józsefné az állam- és jogtudom ány doktora. K ováts Zoltán a történelem tudom ány kandidátusa, K upcsik J ó zse f a közgazdaságtudom ány doktora, M orava Endre az orvostudom ány kandidátusa, Pongrácz Tiborné a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, Skrabski Á rp á d a szociológiai tudom ány kandidátusa. S. M olnár E dit a pszichológiai tudom ány kandidátusa. Szabó Kálmán a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa. Tóth Pál P éter a szociológiai tudom ány kandidátusa. U tasiá gnes a szociológiai tudom ány kandidátusa, Valkovics E m il a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány doktora. Vavró István az állam- és jogtudom ány doktora. Vékás Lajos akadém ikus, Vukovich György a szociológiai tudom ány kandidátusa. Zielbauer György a szociológiai (dem ográfiai) tudomány doktora. A D em ográfiai Bizottság m egválasztott tisztségviselői nevében K iinger András m ondott köszönetét és röviden vázolta a Bizottság m űködésével kapcsolatos elgondolásait. Úgy vélekedett, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az albizottságokra, mivel azokban olyan, egyébként kitűnő szakértők is részt vehetnének, akik nem tagjai az akadém iai köztestületnek. E ddig három albizottság m űködött: T örténeti-dem ográfiai Albizottság, N épesedéspolitikai Albizottság és a Statisztikai Bizottsággal közösen m űködtetett Oktatási A lbizottság. M egfontolásra javasolta a term ékenységgel, születésekkel foglalkozó önálló, vagy a családalakulással is foglalkozó közös albizottság létrehozását, valam int az egészségügy, halandóság kérdéseinek albizottsági szintű kiem elését. K linger A ndrás a soron következő ülés előkészítéseként felkérte az újonnan alakult Bizottság tagjait, hogy tegyenek javaslatot a következő három év program jára. A tudom ányszervezési kérdésekre, a tudom ányos vitára kitűzendő tém ákra, valam int a jelentősebb rendezvényekre vonatkozó javaslatot október 15-ig kell eljuttatni a Bizottság titkárának. (A javaslatok elkészítéséhez, könnyítésül, a Bizottság jelenlevő tagjai kézhez kaptak egy áttekintést a D em ográfiai Bizottság előző ciklusbeli tevékenységéről.) A következő, novem ber második felében tartandó ülés napirendjén szerepel a m unkaterv m egvitatása, az albizottságok m egalakítása, továbbá tudom ányos vitaülés a népesség örgedéséről. A vitaülés áttekinti a kérdéskört és m eghatározza a további teendőket. Csernák Józsefné

3 188 FIGYELŐ BESZÁMOLÓ A NÉPESEDÉSTÖRTÉNETI KONFERENCIA-SOROZATRÓL A m illecentenárium i ünnepségek keretében konferencia-sorozatot szerveztek a rendező szerv ek1, am elyek az ország népesedés történetét, a m agyarság népességszám ának alakulását és a velük együtt azonos főhatalom alatt élő népek dem ográfiai jellem zőit kívánták a tudom ány mai ism eretei alapján bem utatni. A honfoglalástól napjainkig tartó 1100 év népességtörténetét négy korszakra osztva tárgyalták a szakem berek. Az egyes korszakok tárgyalásánál a rendelkezésre álló források és a forrásokat legjobban ism erő tudós szakem berek felkérésével állították össze a program ot és az előadásokat. Az első konferencia, am ely az Á rpád-kor népességtörténetét tárgyalta, február 16- án. az Eötvös Loránd T udom ányegyetem aulájában került m egrendezésre. M iután ezekre az évszázadokra vonatkozó források a leghiányosabbak. ism ereteink verifikálása szükségessé tette a m ultidiszciplináris feldolgozást. A felkért előadók Györffy György, B en kőlorá n d és Székely György akadém ikusok, valam int Kristó Gyula. László Gyula. Éry K inga és Kovacsics J ó zse f professzorok voltak. M int a nevek felsorolása is mutatja: régész, történész, nyelvész, az em bertan m űvelőjét éppúgy m egszólaltattuk, mint a dem ográfust. A vitaindító előadást dr. K ovacsics József, a Történeti D em ográfiai Bizottság elnöke tartotta. Rám utatott arra. hogy a történettudom ány, a régészet és a dem ográfia művelői között m ennyire nincs összhang és tervszerűség az Á rpádok korát érintő kutatásokban. A honfoglalók szám át az itt talált népeket és a betelepülők szám át egyes szerzők 1,3 m illióra, m ások ezerre becsülik. Ism ertette annak a kutatásnak az eredm ényeit, amit m egyéről m egyére megjelenő kötetekben publikálnak a honfoglalástól napjainkig eltelt időszakban található (okiratokban, egyházi és állami forrásokban) egykori helynevekre vonatkozóan. A nevek elárulják az egykor ott élt etnikum ok nem zetiségét is. tehát perdöntőek ebben a vonatkozásban. Györffy György akadém ikus az Á rpád-kor történeti földrajza című kiadványa kapcsán kialakított becsléseit ism ertette. Szerinte fél millió körül lehetett a honfoglalás kori népesség. A nyelvész szakértő. B enkő Loránd akadém ikus a hely- és szem élynevek kultúrtörténeti jelentőségéről tartott nagy tetszéssel fogadott előadást. Kristó Gyula professzor, a szegedi József Attila T udom ányegyetem prorektora vitatta Györffy György álláspontját. Saját kutatásait ism ertetve konklúzióként 300 ezer körül határozta meg Kovacsics professzorral egybehangzóan a honfoglalás kori népességet. Székely György történész akadém ikus a honfoglalás korára vonatkozó ném et és rom án tudom ányos elm életeket ism ertette. Előkerült a dáko-rom án népek Á rpád-kori jelenlétének a kérdése is. A fentiekben kivonatosan ism ertetett előadásokhoz három igen érdekes hozzászólás hangzott el. Éry K inga m uzeológus, az em bertan m űvelője az Á rpád-коп temető leletekről, dr. László Gyula a kettős honfoglalásról, dr. Inuno Eberl tübingeni professzor pedig az Á rpád-kori német bevándorlásról fejtette ki nézeteit. A konferencián elhangzott tudom ányos előadások és korreferátum ok az utolsó kivételével a KSH gondozásában m egjelent kötet form ájában láttak napvilágot 1995-ben. "A honfoglalás és az Á rp á d -kor népessége" cím en, m int a M agyarország történeti dem ográfiája sorozat I. kötete. A mű a KSH könyvesboltjában kapható. A m ásodik konferencia október 12-én az Európa Intézetben a késő középkorral és a kora újkorral foglalkozott. M iután ennek az időszaknak a történeti dem ográfia szem pontjából hasznosítható legfőbb forrásai adózási jellegűek, portális összeírások, kilenced-. 1 A M agyar Tudom ányos Akadém ia Demográfiai Bizottsága. Történeti Demográfiai Albizottsága, Statisztikai Bizottsága, az M TA Történettudom ányi Intézete. M TA Gazdaság és Jogtudom ányok Osztálya. M TA Filozófia- és Történettudom ányok Osztálya, a Központi Statisztikai Hivatal. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, a M agyar Statisztikai Társaság Demográfiai Szakosztálya az Európa Intézet, az ELTE, a JATE. a M agyar Nemzeti Múzeum.

4 FIGYELŐ 189 tizedjegyzékek. urbárium ok, értékelésükhöz, adatai alapján történő népességi becslésekhez kivétel nélkül történész szakértőket kértünk fel. A 15. század végi népességi inform ációkat Kubinyi A ndrás professzor vitaindítója és E ngel Pál akadém ikus előadásai tárták fel. A század népességtörténeti kutatásainak összefoglaló értékeléséről szólt Zim ányi Vera professzornő előadása ugyancsak összefoglaló jellegű, de a dem ográfia m atematikai fegyvertárát is igénybe vevő előadást tartott G ranasztói G yörgy ú r a K elet-európai Intézet igazgatója. Szakály Ferenc professzor és D ávid Géza docens, a török-kori népesség forrásait és az ezekből m eríthető népesedéstörténeti következtetéseket taglalta. A fő kérdéskörhöz tehát az országos adatok elem zéséhez csatlakozott négy előadás: Blazovich László levéltárigazgató "A déli szlávok a K örös Tisza M aros szögben a században" cím m el. Oborni Teréz és D raskóczy István történészek az erdélyi forrásokról, illetve az erdélyi szászságról adtak elő. C setri E lek az M TA külső tagja K olozsvár népességi fejlődését és nemzetiségi m egoszlását m utatta be. A konferencia főbb m egállapításai szerint az a 14. század népességét N agy Lajos korára vonatkozóan Hóinan Bálint becsülte m eg, 3 millió főre téve a népességszám ot. B arsy Gyula neves dem ográfusunk. Csánki D e zső M agyarország történeti földrajza a H unyadiak korában cím ű m unkájának a helységek szám ára vonatkozó becslése alapján. M átyás korában millióra tette az ország népességét, am elyből ugyancsak becsléssel 75 80% -ra tette a m agyarok szám át2. Kubinyi A ndrás professzor vállalta a századok népességét kutató elődök, A csády Ignác, Szabó István, Fügedi Erik, M aksay Ferenc egykori m egállapításainak bírálatát és az 1494/95. évi adóösszeírás eredm ényeit gondos kritikával m aga is feldolgozta. Úgy ítélte m eg, hogy a Szabó István által alkalm azott ötös szorzószám a jobbágyháztartások szám ának m egállapítására túl alacsony, ezért m aga 6.2-es szorzószám ot alkalm azott és a 15. századra 3 3,5 m illiós népességet becsült. A 16. századra vonatkozóan Zim ányi Vera millió főt, Granasztói György 4,2 milliós népességet valószínűsített. A harm adik konferenciára m árcius 20-án került sor a K özponti Statisztikai Hivatalban "M agyarország népessége a 18. században és a 19. század első felében" cím m el. Ennek az időszaknak a forrásai m ár egyre inkább a céltudatos, a dem ográfiai ism eretszerzés szolgálatában készültek, bár a m illennium i m egem lékezésre készült grandiózus kötet, am elyet A csády Ignác jeles akadém ikus szerkesztett és a Központi Statisztikai Hivatal adott ki. a század elejei népességszám becslésénél még az adóösszeírásra tám aszkodott. M ária Terézia uralkodása alatt azonban m ár m egkezdődött a népesség átfogóbb vizsgálata. E században az egyházak fokozatosan kiterjesztik m egfigyeléseiket a lakosság állapotára és népm ozgalm ára. Az egyház éppúgy ism erni akarta a hatalm a, a gondozása aiatt élő népesség szám át, m int az állam. A konferencia keretében a 18. és a 19. századnak a hivatalos népszám lálásokig terjedő 150 évéről hangzott el négy előadás. A főreferátum ot Katus László professzor tartotta. Összefoglalta a tárgyalt időszak legfontosabb dem ográfiai forrásait és m egvilágította azokat a tendenciákat, am elyek a 18. századi népesedésre, népességszám ra, a term észetes szaporodásra, a születések és a halálozások alakulására, valam int a vándorlásra, betelepítésre vonatkozóan m egváltoztatták az ország dem ográfiai képét. Szólt arról, hogy A csády Ignácnak az as évekre vonatkozó 2.5 millió főre tett becslését először Barsy Gyula korrigálta 3,5 millióra. Az újabb kutatások is 4 milliós népességszám ot tartottak reálisnak, és mintegy 1 millióra becsülik a bevándoroltak számát. A 18. század harm adik harm adának a népességét D ányi D ezső foglalta össze, utalt arra, hogy a negyvenes években az osztrák tartom ányokban m egindult egyházi összeírások, Canonica Visitatiók és C onscriptio A nim árum ok ebben az időszakban m ár M agyarországra is kiterjedtek és az adóösszeírásoknál m egbízhatóbb forrásai a dem ográfiai ism eretszerzésnek. Az egyházi anyakönyvezés elterjedése is segítette az ezirányú kutatóm unkát. 2 Barsy Gyula: M agyarország népessége a honfoglalás óta. Bp old.

5 190 FIGYELŐ Legfőképpen azonban a II. József-féle első m agyarországi népszám lálása járult hozzá hazánk népességének és a népesség összetételének a m egism eréséhez. - K ovacsics J ó zse f a 19. század első 7 évtizedének a dem ográfiai rekonstrukcióját végezte el. A történeti dem ográfia egyik kardinális kérdésével a család, háztartás, rokonság kérdéskörével foglalkozott Faragó Tam ás előadása. Végül Soós István úr előadását emeiem ki, aki az közötti időtartam között vizsgálta a cigányság szám át, helyzetét a korabeli cigányösszeírások alapján. E gyed Á kos kolozsvári professzornak a Székelyföld népessége között cím ű előadása, az eiőadó betegsége miatt elm aradt. Az írásban beküldött előadás azonban közlésre fog kerülni. A negyedik konferencia m ájus 21-én került m egrendezésre az M TA kongresszusi term ében. Ez a konferencia-sorozat záróülése is volt egyben, és a hivatalos népszám lálások időszakában ( ) hazánkban lezajlott népességfejlődés egyes aspektusait vizsgálta. Katona Tam ás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 125 év társadalm i-gazdasági fejlődésének főbb vonásait értékelte bevezető előadásában. K linger András elnökhelyettes a népszám lálások adatai alapján m utatta be és értékelte a népesség alakulását. Az átfogó jellegű előadásokat a m agyar népesség egyes dem ográfiai jellem zőire vonatkozó hozzászólások követték. A KSH m unkatársai közül K am arás Ferenc a születési m ozgalom és term ékenység, C sernák Józsefné a házasság és válás. Józan P éter л halandóság alakulását követte nyom on előadásában. D em ény Pál. az USA N épesedési T anácsának elnöke M agyarország 20. századi népességfejlődését és annak jövőbeni vonatkozásait nem zetközi összehasonlítások tükrében értékelte. Vukovicli György, a KSH nyugalm azott elnöke a m agyar népesedéspolitika 120 évét tekintette át. Hoóz István a nem zetiségi struktúra változásait vizsgálta. Végül K ovacsics József, m int a konferencia-sorozat egyik fő szervezője, összefoglaló előadásában tekintette át az 1100 év népesedéstörténetével kapcsolatban a konferencia-sorozaton elhangzott előadások alapján kirajzolódott álláspontokat, a kutatások főbb eredm ényeit, a népességfejlődés egyes állom ásait és számadatait. A negyedik konferencián elhangzott előadások közül Katona Tamás tanulm ánya a Statisztikai Szemle évi 5 6: K iinger A ndrás és K am arás Ferenc tanulm ánya a Statisztikai Szemle évi 8 9. szám ában olvasható. E m ellett Hoóz István tanulm ánya is közlésre kerül a közeljövőben. Vukovicli György, Csernák Józsefné és K ovacsics J ó zse f előadása a D em ográfia folyóirat e szám ának hasábjain olvasható. A K özponti Statisztikai H ivatalban készül az a kötet, am ely a M agyarország történeti dem ográfiája sorozat II.. záró köteteként a m ásodik, harm adik és negyedik konferencia teljes anyagát közreadja. K ovacsics J ó zse f A Francia Nyelvű Demográfusok Nemzetközi Társulásának (AIDELF) szeptember 2. és 6. között Sinaiában tartott nemzetközi kollokviumáról A cím ben jelzett T ársulás, az A ssociation International des D ém ographes de Langue Française (A ID ELF), szeptem ber 2. és 6. között Sinaiában (Rom ánia) tartott nem zetközi kollokvium a a m orbiditás és a m ortalitás m érésével, befolyásoló tényezőivel és jövőben várható alakulásával kapcsolatos problém ák feltárását, és m egvitatását tűzte ki céljául. A K ollokvium on a franciaországi dem ográfusokon kívül főként a franciául beszélő kanadai, svájci, belgium i, spanyolországi, olaszországi, görögországi, bulgáriai, lengyelországi és afrikai (főként m arokkói) dem ográfusok vettek részt, de igen jelentősnek m ondható a franciául beszélő rom ániai dem ográfusok részvételének aránya is. M agyarországot e kollokvium on csupán egy dem ográfus, e híranyag szerzője képviselte. Az összes érdem i résztvevők száma m integy 130 főt tett ki, a titkársági segéderőkkel növelt összlétszám a pedig m integy 150 főre tehető.

6 FIGYELŐ 191 A Kollokvium Szervező bizottságának m unkáját Teodor M elescanu állam- és külügym i niszter tám ogatta. Tiszteletbeli elnöke Stefan M. M ilcu akadém ikus, elnöke Vladimir Trebici akadém ikus, titkárai Vasile Ghetau professzor és Sm aranda M ezei szociológus voltak, akik szám os tag és tiszteletbeli tag (valam ennyien R om ánia tudom ányos életének kiválóságai) segítségével végezték m unkájukat. A Kollokvium m egrendezését szám os rom ániai, franciaországi és nem zetközi alapítvány és intézm ény tám ogatta pénzügyileg. T udom ányos Bizottságának M arc D e Braekeleer (Kanada), Joëlle Gaymu (Franciaország), A lain Parant (Franciaország), France Prioux (Franciaország). M adeleine Rochon (Kanada). Evelyne Thiltges (Belgium) és Guillaume W unsch (Belgium ) voltak tagjai. Szeptem ber 3-án, a résztvevők fogadását és a Kollokvium ünnepélyes m egnyitását követően a m orbiditás m érése kérdéskörének m egvitatására került sor. Az ülésszakot France Prioux francia dem ográfus szervezte és vezette be a benyújtott hat előadás rövid bem utatásával és értékelésével. E zt követően az elnöki tisztet betöltő Jacques Légáré professzor (Kanada) lehetővé tette, hogy kutatásaik eredm ényeit szerzőik kiselőadások form ájában is ism ertessék. E zt kérdések, m egjegyzések és a szerzők válasza követte. Szeptem ber 4-én a délelőtti ülésszakon a halandóság m érésével kapcsolatos kérdések m egvitatása szerepelt napirenden. A z ülésszakot Guillaum e J. W unsch akadém ikus (Belgium ) szervezte és vezette be a benyújtott tizenöt előadás bem utatásával és értékelésével, m ajd az elnöklő Vladimir Trebici akadém ikus (Rom ánia) felkérte a szerzőket, hogy kutatási eredm ényeiket kiselőadások form ájában is ism ertessék, am it kérdések, m egjegyzések és a szerzők válasza követett. A délutáni ülésszakon a fizikai és a professzionális környezet egészségügyi és halandósági hatásának m egvitatása volt napirenden. A z ülésszakot Evelyn Thiltges belga dem ográfus szervezte és vezette be a benyújtott hat előadás rövid bem utatásával és értékelésével. A szerzők kiselőadásai, a vita és a szerzők válaszai után az A ID E L F tisztségújító közgyűlésére került sor M ichel Poulain professzor (Belgium) elnöki és Joelle Gaymu kutató (Franciaország) titkári beszám olóját követően. Az elnökség tagjainak egy része kicserélődött, az elnököt és a titkárt azonban a tagok újraválasztották. Szeptem ber 5-én a délelőtti ülésszakon a társadalom és a közegészségügy m orbiditási és m ortalitási hatásainak m egvitatása volt napirenden a M adeleine Rochon professzor asszony (Kanada) által szervezett, bemutatott és értékeit tizenhárom előadás alapján. A szerzők kiselőadásai, a vita és a szerzők válaszai a délutáni ülésszak kezdésének idejét is m ódosították. A délutáni ülésszakon M arc D e B raekeleeryro fzsszo r szervezésében a populációgenetika kérdéskörének feltárására és m egvitatására került sor. A benyújtott hét előadás előzetes ism ertetése és értékelése után ebben az esetben is sor került a szerzők kiselőadásaira, m ajd a vitára és a szerzők válaszaira. Szeptem ber 5-én este az A ID ELF rendkívül gazdag és ünnepélyes fogadást adott a kollokvium résztvevőinek tiszteletére. Szeptem ber 6-án a délelőtti és a délutáni ülésszakra egyaránt a Kollokvium alkalm ából tanulm ányozott jelenségek jövőbeni alakulásával, perspektíváival foglalkozó előadások bem utatására, kritikai értékelésére és az előadások szerzőinek a kérdésekre és m egjegyzésekre adott válaszára került sor. E nnek a huszonegy benyújtott előadáson alapuló ülésszaknak Alain P arant francia dem ográfus volt a szervezője és Teodor M elescanu akadém ikus (Románia) az elnöke. Szeptem ber 6-án este a Kollokvium M ichel Poulain professzor (Belgium), az A ID E L F elnöke zárszavával végétért. Az A ID ELF következő Kollokvium ára két év m úlva F ranciaországban kerül sor. A Kollokvium rendezőit dicséri, hogy a m egvitatásra kerülő előadásokat (kevés kivétellel) az előzetes tanulm ányozás lehetővé tétele céljából a résztvevőknek postán előre elküldték. A Kollokvium hosszabb szünetei alatt, valam int a Kollokvium ot követő napokban a résztvevők több kiránduláson vehettek részt.

7 192 FIGYELŐ M agyarországot a Kollokvium on Valkovics Em il, a KSH N épességtudom ányi Kutató Intézetének tudom ányos tanácsadója képviselte. A különböző halálokok a halandósági szintkülönbségek kialakulásában betöltött szerepével foglalkozó előadásának m egtartására és m egvitatására szeptem ber 4-én a délelőtti ülésszakon került sor. Valkovics Emil