Igal szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Igal szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) Korm. rendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Bibók Zsuzsanna 3, Bujdosó Éva 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Holndonner Péter 3, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Jobbik Anita 1, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Maginecz János 4, Müller Tamás 1, Nádor Annamária, Németh András 1, Novák Brigitta 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Szentpétery Ildikó 1, Szőcs Teodóra 1, Thamóné Bozsó Edit 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1, Zsámbok István 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Füri Judit Koloszár László A jelentés: 226 oldalt, 57 ábrát, 52 táblázatot, 7 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz. 2

3 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Igal szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, akoncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. 3

4 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tartalom I. Igal vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A vizsgálati terület jellemzése Igal vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Igal vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Határ menti víztestek Monitoring Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Az Igal terület szénhidrogén vagyona

5 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Kutatási módszerek A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen Országhatáron átnyúló hatások

6 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (NeKI) Irodalom Internetes hivatkozások II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Függelék Mellékletek Ábrajegyzék 1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése ábra. Igal vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) ábra. Igal vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011) ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Igal vizsgálati területen, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011) ábra. Talajtípusok az Igal vizsgálati területen (VKGA 2009) ábra. Igal vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ábra. A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al alapján) a vizsgálati terület határvonalával ábra. A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel, zölddel jelölve a négy értelmezett szelvény ábra. Az ÉNy DK-i irányultságú La 6-os időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Az ÉK DNy-i irányultságú La 13-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Az ÉNy DK-i irányultságú La 18-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Az ÉK DNy-i irányultságú La 29-es időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al. 2010) ábra. Az igali vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala ábra. Az 1. sz. földtani szelvény ábra. A 2. sz. földtani szelvény

7 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 20. ábra. A 3. sz. földtani szelvény ábra. A 4. sz. földtani szelvény ábra. A földtani szelvények jelmagyarázata ábra. A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a 10 és 90%-os percentilis értéktartományban a medián értékek feltüntetésével ábra. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra. Hulladékgazdálkodás a területen ábra. Szennyezett területek ábra. Ipari létesítmények, káresemények ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, karszt víztestek, ásvány-, gyógy-, és termálkutak ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra. A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a: sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúl déli részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán ábra. A mezőcsokonyai szerkezet földtani szelvénye (Völgyi et al. 1985) ábra. Igal vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásai a prekainozoos aljzat mélységtérképén ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra. Irányított ferde fúrás ábra. A rétegrepesztés folyamata ábra. Az igali vizsgálati terület térségének (Somogy, Tolna és Fejér megye) vasút- és közúthálózata (2013) ábra. Az igali vizsgálati terület térsége (Somogy-, Tolna és Fejér megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra. Az igali vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra. Az igali vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ábra. A világ várható energiafogyasztása között ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között ábra. Gázkitörés (1950-es évek)

8 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 57. ábra. Az igali vizsgálati terület térségében található kaposvári légszennyezettségi zóna, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna (a közigazgatási területek határai alapján), és a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai táblázat. A Tamási koncesszióra javasolt terület sarokpontjai táblázat. A Tab koncesszióra javasolt terület sarokpontjai táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. A Tamási koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. A Tab koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. Igal vizsgálati terület tájbeosztása ábra. Igal vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011) táblázat. Igal vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk alapján) táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat. Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok)

9 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 32. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területenés annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat. A Tab koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat. Igal vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Igal területre táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat. Az igali vizsgálati terület (az ország többi területe) valamint Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint táblázat. Az igali vizsgálati terület (az ország többi területe) valamint Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok az Igal vizsgálati területen (I II. kategória) táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája táblázat. A Tolna megyei védett régészeti lelőhelyek táblázat. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság működési területéhez tartozó vízbázis védőövezetek Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa függelék. Rövidítések függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége függelék. Helyi oltalom alatt álló természeti értékek függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben

10 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mellékletek 1. melléklet. Igal. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Igal. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Igal. Prekainozoos aljzat (HAAS et al ) 4. melléklet. Igal. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Igal. Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6. melléklet. Igal. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Igal. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Igal. Fúrási és geofizikai felmértség 10

11 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I. Igal vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Igal terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg. 11

12 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Igal vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 2300 km 2 kiterjedésű, ÉK-i része Fejér megyéhez, Ny-i területe Somogy, K-i fele Tolna megyéhez tartozik. Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) = = A terület (1) sarokpontja Balatonlelle D-i határában, a Balaton partján található. Innen K felé 40 km-re, Nagyberény határában van a (2) pont, majd innen É felé 20 km-re, Balatonvilágos területén, a tó partján a (3). Tovább K felé 30 km-re, Sárszentágota határában a (4), majd D-i irányban 30 km-re, Kisszékelytől D-re az (5). Innen Ny felé 10 km-re, Pincehely közelében a (6) pont, ahol D-nek fordul a határ és 10 km-t haladva a Kapos partján eléri a (7) pontot. Ny felé 10 km-re, Tamási külterületén a (8), innen D-re 20 km-re, Döbrököz K-i határában a (9), Ny felé 30 km-re, Zimány határában a (10), majd É-ra 30 kmre, Karád és Somogymeggyes között a (11), innen Ny felé 20 km-re, Lengyeltóti É-i határában a (12), ahonnan É felé 10 km-re a határ beköt az (1) pontba (1. ábra). A terület kiterjedése 2300 km 2, legnagyobb tengerszint feletti magassága Visztől K-re kb. 4 km-re a Nagy-kopasz, 299 mbf. A legmélyebb pont a Sió-völgyében található, a vizsgálati terület keleti határán, Simontornya településen, a Sió medrének szélén kb. 97 mbf. 12

13 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése A vizsgálati területet két részre osztva (az É-i részt) Tamási, (a D-i részt) Tab néven javasoljuk koncesszióra kiírni (2. ábra, 2. táblázat, 3. táblázat). Tamási Tamási térrész határponti koordinátákkal: 1100 km 2 Tamási koncesszióra javasolt terület: 1100 km 2 Tamási szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km 2 2. táblázat. A Tamási koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület =

14 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tab Tab térrész határponti koordinátákkal: 1200 km 2 Tab koncesszióra javasolt terület: 1200 km 2 Tab szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km 2 3. táblázat. A Tab koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület = A 4. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. Az 5. táblázat és a 6. táblázat a két koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg. 4. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Ádánd Somogy Mezőkomárom Fejér Andocs Somogy Mezőszentgyörgy Fejér Attala Tolna Mezőszilas Fejér Bábonymegyer Somogy Miklósi Somogy Balatonboglár Somogy Nágocs Somogy Balatonlelle Somogy Nagyberény Somogy Balatonszabadi Somogy Nagycsepely Somogy Balatonszemes Somogy Nagykónyi Tolna Balatonvilágos Somogy Nagyszékely Tolna Bálványos Somogy Nagyszokoly Tolna Bedegkér Somogy Nak Tolna Belecska Tolna Nyim Somogy Bonnya Somogy Ordacsehi Somogy Büssü Somogy Ozora Tolna Dalmand Tolna Pári Tolna Dég Fejér Patalom Somogy Dombóvár Tolna Pincehely Tolna Döbrököz Tolna Pusztaszemes Somogy Enying Fejér Ráksi Somogy Értény Tolna Regöly Tolna Felsőnyék Tolna Ságvár Somogy Fürged Tolna Sárbogárd Fejér Gadács Somogy Sáregres Fejér Gölle Somogy Sárkeresztúr Fejér Gyugy Somogy Sárszentágota Fejér Gyulaj Tolna Sérsekszőlős Somogy Igal Somogy Simontornya Tolna Igar Fejér Siófok Somogy Iregszemcse Tolna Siójut Somogy Káloz Fejér Som Somogy Kánya Somogy Somogyacsa Somogy Kapoly Somogy Somogydöröcske Somogy Kapospula Tolna Somogyegres Somogy 14

15 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Megye Település Megye Kára Somogy Somogymeggyes Somogy Karád Somogy Somogyszil Somogy Kazsok Somogy Somogytúr Somogy Kereki Somogy Szabadhídvég Fejér Keszőhidegkút Tolna Szakcs Tolna Kisbárapáti Somogy Szentgáloskér Somogy Kisgyalán Somogy Szólád Somogy Kisláng Fejér Szorosad Somogy Kisszékely Tolna Szőlősgyörök Somogy Kocsola Tolna Tab Somogy Koppányszántó Tolna Tamási Tolna Kötcse Somogy Teleki Somogy Kurd Tolna Tengőd Somogy Lajoskomárom Fejér Tolnanémedi Tolna Lápafő Tolna Torvaj Somogy Látrány Somogy Törökkoppány Somogy Lengyeltóti Somogy Újireg Tolna Lepsény Fejér Várong Tolna Lulla Somogy Visz Somogy Magyaratád Somogy Zala Somogy Magyarkeszi Tolna Zics Somogy Mátyásdomb Fejér Zimány Somogy 5. táblázat. A Tamási koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Ádánd Somogy Mezőszilas Fejér Balatonszabadi Somogy Nagyberény Somogy Balatonvilágos Somogy Nagykónyi Tolna Belecska Tolna Nagyszékely Tolna Dég Fejér Nagyszokoly Tolna Enying Fejér Ozora Tolna Értény Tolna Pári Tolna Felsőnyék Tolna Pincehely Tolna Fürged Tolna Regöly Tolna Igar Fejér Sárbogárd Fejér Iregszemcse Tolna Sáregres Fejér Káloz Fejér Sárkeresztúr Fejér Keszőhidegkút Tolna Sárszentágota Fejér Kisláng Fejér Simontornya Tolna Kisszékely Tolna Siófok Somogy Lajoskomárom Fejér Siójut Somogy Lepsény Fejér Som Somogy Magyarkeszi Tolna Szabadhidvég Fejér Mátyásdomb Fejér Tamási Tolna Mezőkomárom Fejér Tolnanémedi Tolna Mezőszentgyörgy Fejér Újireg Tolna 6. táblázat. A Tab koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Andocs Somogy Miklósi Somogy Attala Tolna Nágocs Somogy Bábonymegyer Somogy Nagyberény Somogy Balatonboglár Somogy Nagycsepely Somogy Balatonlelle Somogy Nagykónyi Tolna Balatonszemes Somogy Nak Tolna Bálványos Somogy Nyim Somogy Bedegkér Somogy Ordacsehi Somogy Bonnya Somogy Pári Tolna Büssü Somogy Patalom Somogy Dalmand Tolna Pusztaszemes Somogy Dombóvár Tolna Ráksi Somogy 15

16 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település Megye Település Megye Döbrököz Tolna Ságvár Somogy Értény Tolna Sérsekszőlős Somogy Gadács Somogy Som Somogy Gölle Somogy Somogyacsa Somogy Gyugy Somogy Somogydöröcske Somogy Gyulaj Tolna Somogyegres Somogy Igal Somogy Somogymeggyes Somogy Iregszemcse Tolna Somogyszil Somogy Kánya Somogy Somogytúr Somogy Kapoly Somogy Szakcs Tolna Kapospula Tolna Szentgáloskér Somogy Kára Somogy Szólád Somogy Karád Somogy Szorosad Somogy Kazsok Somogy Szőlősgyörök Somogy Kereki Somogy Tab Somogy Kisbárapáti Somogy Tamási Tolna Kisgyalán Somogy Teleki Somogy Kocsola Tolna Tengőd Somogy Koppányszántó Tolna Torvaj Somogy Kötcse Somogy Törökkoppány Somogy Kurd Tolna Újireg Tolna Lápafő Tolna Várong Tolna Látrány Somogy Visz Somogy Lengyeltóti Somogy Zala Somogy Lulla Somogy Zics Somogy Magyaratád Somogy Zimány Somogy 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete sárga poligon Tamási koncesszióra javasolt terület; rózsaszín poligon Tab koncesszióra javasolt terület A vizsgált terület MAROSI, SOMOGYI (1990) és Dövényi (2010) alapján 74,1%-ban a Dunántúli-dombság és 25,9%-ban az Alföld nagytájhoz tartozik (7. táblázat,1. ábra). 16

17 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 7. táblázat. Igal vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj km 2 % Kelet-Külső-Somogy 1085,5 47,20 Külső-Somogy Nyugat-Külső- Somogy 257,1 11,10 Dunántúlidombság Dél-Külső-Somogy 310,2 13,50 Mecsek és Tolna Baranyai- Tolnai-hegyhát 27,1 1,20 Tolnai-dombság hegyvidék Völgység 1,7 0,10 Balaton-medence Nagyberek 22,8 0,95 Somogyi parti sík 1,1 0,05 Kálóz Igari Nyugat- löszhátak 434,3 18,90 Alföld Mezőföld Mezőföld Sió-völgy 66,3 2,90 Enyingi-hát 62,9 2,70 Duna Sárvízköze Sárvíz-völgy 28,8 1,30 Közép-Mezőföld 2,2 0,10 3. ábra. Igal vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) (A jelkulcs a következő oldalon.) 17

18 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület közel háromnegyede (71,8%) Külső-Somogyhoz tartozik. Jellemzően ÉK DNy (a Balaton tengelyével párhuzamos) és K Ny csapásirányú, homokos löszből, löszszerű üledékből felépült dombhátak sora, köztük fővölgyekkel, melyek konzekvens mellékvölgyei 18

19 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány közel merőlegesek. A relatív relief m/km 2, a völgysűrűség 4 12 km/km 2, azaz közepesen tagolt dombság. Az aszimmetrikus dombhátak tetőszintje viszonylag sík, peremük É felé rövid, meredek oldallal szakad le a völgyekre, D felé lankás, hosszan elnyúló lejtők alakultak ki. A meredek völgyoldalak csuszamlásos formákkal tarkított, instabil felszínek. A hátravágódó völgyfők oldalában löszformák (löszpáholy, löszcirkusz, üreg, fülke, mélyutak) alakultak ki. A lankás D-i lejtők többnyire É D tengelyű deráziós, eróziós deráziós völgyekkel tagoltak, melyek oldalait deráziós kisformák teszik változatossá. A D-i területfél közel meridionális völgyeit jellegzetes völgyvállak, völgyi vízválasztók (e ponttól É-i és D-i, kettős lefolyású a völgy) jellemzik. Ezek a völgyek a Balatonba tölcsérszerű torkolattal (ún. berek) kapcsolódnak (Nagyberek). A terület ÉK-i, Sió-völgyön túli részét alkotó löszhátság egyenetlen síkság, a Sió-völgytől meredek lejtőkkel határolódik el. ÉNy DK-i csapású, DK felé lejtő völgyközi hátak alkotják. Az átlagos relief 18 m/km 2, eróziós deráziós felszínformák jellemzők. A terület jelentős völgyei az ÉNy DK-i tengelyű Sió-völgy, melyet jelenkori folyóvízi iszap, allúvium, illetve a K Ny-i tengelyű Koppány-völgy, melyet lápi agyag, réti agyag tölt ki. Az éghajlat mérsékelten meleg, D-en mérsékelten nedves, máshol mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam óra, nyáron , télen óra, D felé növekszik. Az évi középhőmérséklet 10,0 10,3 C, a Balaton partján kicsit melegebb. A napi középhőmérséklet április 2 8-tól napon át (október ig) 10 C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 5 15-e körül, míg az első őszi fagyok október a táján várhatók, ez évente fagymentes nap (a nagy eltéréseket a terület kiterjedése indokolja). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,0 33,5 C, míg a téli minimumoké 15,0 17 C. A csapadék évi összege mm (D-en több). Évente átlag hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 1,0 1,17. Az ÉNy-i, Ny-i szélirány a leggyakoribb, és jelentős a DNy-i is. ÉK-en az ÉÉNy-i szél a száraz időszakban porviharokat okoz. Délen ősszel a K-i szél gyakori. Az átlagos szélsebesség maximum 3 m/s, a magasabb tetőkön kissé nagyobb. Az éghajlati adottságok a hőigényes, hosszú tenyészidejű szántóföldi és kertészeti kultúráknak felelnek meg. A szélesebb hátakon mezőgazdasági művelés folyik, a keskenyebbeket erdők borítják. A vizsgált terület társadalmi gazdasági helyzetét a 3. függelék mutatja be. A települések elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség jelentős eltéréseket mutat a területen, alapvetően megállapítható, hogy a Balaton-parti, valamint a Sárvíz mentén elhelyezkedő települések magasabb értékekkel rendelkeznek, a Külső-Somogyban található aprófalvak népsűrűsége igen alacsony, a 40 Fő/km 2 -t sem éri el. A korszerkezet kedvezőnek tekinthető, a gyermekkorúak száma összességében meghaladja a 65 év felettiek számát, az elöregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 97% volt, ugyanakkor a vizsgált terület ÉNy-i része egységesen az országos átlagnál (93%) is kedvezőtlenebb korszerkezettel rendelkezik. Az iskolázottság szintje a térségben jelentősen alulmarad az országos átlaghoz viszonyítva. A Népszámlálás adatai szerint a teljes népesség átlagosan 32%-a végezte el az általános iskola 8. évfolyamát. Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezik a lakosság 22%-a, érettségizett több 19

20 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet mint 15%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 5%. Magasabb, országos átlag körüli értékekkel a Balaton-parthoz közelebb eső, valamint a nagyobb települések rendelkeztek. 4. ábra. Igal vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011) A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 40%, ami lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál (44,5%), csak a Balaton-parthoz közelebb eső települések, valamint a Sárvíz völgyében lévő települések és Tamási rendelkeznek azt meghaladó értékkel. A munkanélküliségi ráta (4. ábra) átlagosan 17%, szemben az országosan mért 12%-kal. A területi különbségeket tekintve mozaikos mintázat rajzolódik ki, összességében a Külső- Somogyban elhelyezkedő településeken volt magasabb a munkanélküliség. A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben (5. ábra) nem érte el az Ft-ot, az országos átlag ebben az időszakban közel Ft volt. Ebben a tekintetben azonban jelentős területi különbségek figyelhetők meg, a legszegényebb településen (Büssü) az egy lakosra jutó jövedelem nem érte el 2011-ben a leggazdagabb település (Balatonvilágos) értékének 20%-át sem. Összességében megállapítható, hogy az északi és észak-nyugati területek magasabb jövedelemmel rendelkeznek. 20

21 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Igal vizsgálati területen, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011) A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben a német (6614 fő) és a cigány (3622 fő), a többi kisebbség összlétszáma kevesebb, mint 800 fő volt. A német kisebbség főként Külső-Somogy és a Balaton-part településein él, részarányuk Keszőhidegkúton meghaladta a 70%-ot. A cigány kisebbség elsősorban Külső-Somogy periférikus helyzetű, aprófalvas területen él. Részarányuk Büssü és Gyulaj településeken meghaladja a 30%-ot Talajtípusok Talajtan és természetes növényzet A vizsgált terület 79,54%-án a térszíni helyzettől függően három talajtípus található (6. ábra). Legnagyobb elterjedésű a lösz talajképző üledéken kialakult, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, 3 4% szerves anyagot tartalmazó mészlepedékes csernozjom (53,69%), mely igen kedvező termékenységű, elsősorban szántónak, alárendelten erdőterületeknek és szőlőművelésre alkalmas. Ahol homokosabb az üledék, így kedvezőtlenebb a termékenység és a vízgazdálkodás, ott gyepterületekként hasznosul. A barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalaj) (13,3%) lösszel fedett hegylábfelszínen alakult ki, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, jó termékenységű. Zömmel szántó, kevésbé erdő. A barnaföldnél kilúgozottabb, alacsonyabb szerves anyag tartalmú a vályog mechanikai összetételű, közepes vízvezető, jó víztartó tulajdonságú agyagbemosódásos barna erdőtalaj (5,93%). Főként lejtőn találhatók, ezért erodáltságuk jelentős, akár a köves, földes kopár (0,22%) állapotig. Allúviumon képződött változatuk kedvezőtlenebb vízgazdálkodású. 21

22 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 6. ábra. Talajtípusok az Igal vizsgálati területen (VKGA 2009) Az erdőtalajokon szántók és erdők, alárendelten szőlők és gyümölcsösök vannak. A csernozjom barna erdőtalajok (12,55%) a barnaföldeknél alacsonyabban fekvő, még lankásabb térszínen találhatók. Tulajdonságaik a barnaföldekéhez hasonlók, de szerves anyag tartalmuk nagyobb. Elsősorban szántóföldi művelésre alkalmasak. A völgyközi hátak löszös üledékén vályog mechanikai összetételű alföldi mészlepedékes csernozjomok (5,3%) keletkeztek. Kifejezetten kedvező vízgazdálkodású, igen jó termékenységű, nagyrészt szántóként, kisebb részben szőlő-, gyümölcsös-, erdőként hasznosíthatók. A talajvíz hatását őrző réti csernozjom (0,5%) a lösz talajképző üledéken kialakult legértékesebb talajféleség, igen kedvező termékenységű, nagyrészt szántó-, kevéssé erdő- és gyümölcsösként hasznosul. Patakvölgyekben a réti öntéstalajok (3,4%) és lápos réti talajféleségek (3,3%) vályog, homokos vályog mechanikai összetételűek, közepesnél gyengébb termékenységűek, zömmel gyepként, ligeterdőként, kevéssé szántóként hasznosítják őket. A réti talajok (0,9%) 22

23 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány termékenysége a szerves anyag tartalom és a szemcseösszetétel függvénye; löszön, iszapos homokon kialakult változatuk közepes termékenységű, a homokosabb gyengébb. Szántók, rét legelők, gyepterületek és erdők ligeterdők. A völgyek torkolatközeli, mélyebb részein található lecsapolt és telkesített síkláp (0,9%) területeket uralkodóan rétek foglalják el. A lösz talajképző üledéken képződött szikes talajok közül az ÉK-i sarokban réti szolonyec ismert (0,002%), melynek természetes termékenysége gyenge, korlátozottan szántóként, szőlőként, erdőként hasznosítható Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három-három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja. 7. ábra. Igal vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY

24 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület kb. 80%-a az erősen veszélyeztetett főcsoport legjobban, illetve közepesen veszélyeztetett kategóriájába tartozik. Az előforduló, főleg csernozjom talajok a legértékesebb talajféleségek, az összes vizsgált hatásra (ld. előző bekezdés) nagyon érzékenyek. Hozzájárul ehhez a terület uralkodóan lejtős morfológiája, így az erózióveszély a talajtakaró mesterséges megbontása nélkül is jelentős mértékű a meredek lejtőkön, és csak a lankásabb, déli kitettségű völgyoldalakon és a mélyebb, talajnedves részeken kisebb. Az egész vizsgálati területen kiemelt figyelmet kell fordítani a talajvédelemre A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált területen a jelentős tájátalakítás miatt a természetes növényzet sok helyen visszaszorult és helyét mezőgazdasági kultúrák, illetve faültetvények vették át. Általános probléma a gyepek és egykori legelők cserjésedése. Nyugat-Külső-Somogy (nyugat) A természetes erdőtársulások megmaradt állományai nagyobbrészt gyertyános-tölgyesek, az északias kitettségű völgyekben bükkösök. A természetes erdőtársulások helyén igen gyakran akácosokat, erdei- és feketefenyveseket és más kultúrerdőket, valamint jellegtelen származékerdőket találunk, ill. jelentős a mezőgazdasági kultúrák aránya. Helyenként átszivárgásos, ill. forráslápok alakultak ki. Nagyberek (nyugaton kis terület a Balaton felé) A terület mélyebb fekvésű részeinek potenciális vegetációját nádasok, télisásosok, zsombékos és egyéb magassásosok, valamint üde láprétek képezhetik. A kevésbé bolygatott helyeken ezek ma is megtalálhatók. Fűzlápok és égeres mocsárerdők is kialakultak. Gyakoriak a nemesnyár-ültetvények, az akácosok, az erdei- és feketefenyvesek. Nagy területet foglalnak el a szántóföldi kultúrák. Kelet-Külső-Somogy (középső nagy rész) Jelentős mértékben átalakított, töredékesen fennmaradt félszáraz és üde tölgyesekből, mocsarakból, rétekből, löszgyepekből, döntő részben mezőgazdasági területekből és faültetvényekből álló dombvidéki kultúrtáj. A löszön kialakuló talajok kiváló adottságai és a kedvező reliefviszonyok következtében az erdők aránya évszázadok óta alacsony. A terület kiemelkedő értékei a szubkontinentális és szubmediterrán fajokkal színezett, magasfüvű löszgyepfragmentumok. Gyakoriak a fajszegény, degradált, rontott erdők és általános a nem őshonos fajok terjeszkedése. A völgyalji halastórendszerek környékén gyakoriak a mocsaras és vizes élőhelyek, azonban alig akad özöngyomoktól mentes állomány. A másodlagos gyepek és az egykori legelők intenzíven cserjésednek. A gyomflóra gazdag. Dél-Külső-Somogy (dél) Mezőgazdasági szempontból kiváló adottságú, ezért évszázadok óta művelt, erősen átalakított, döntő részben a zárt tölgyesek övébe tartozó, alacsony dombvidéki terület. Somogy legkevésbé erdősült kistája. Az egykor intenzíven legeltetett, meredek oldalakon a magasfüvű, szubmediterrán jellegű löszgyepek értékes maradványait találjuk, sajnos azonban a cserjésedés miatt visszaszorulóban vannak. A mocsarakat és az égereseket a völgyekben gyakran halastó-füzérek helyettesítik. Az élőhelyek regenerációs képessége a túlzott fragmentáltság következtében általában gyenge, az özöngyomok viszont igen sikeresen terjeszkednek. Gyomflórája közepesen gazdag. Tolnai-Hegyhát (keleten kis rész) A kistáj döntő részén (70%) szántókat találunk, az erdők részesedése alig több mint 20%. A természetes erdők kisebb részben bükkösök, legnagyobb részben gyertyános- és cserestölgyesek, amelyekben gyakoriak a szubmediterrán elemek. Az akác térhódítása veszedelmes 24

25 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mértéket öltött. A Kisszékely és Nagyszékely környéki erdőkben jelenik meg nagyobb kiterjedésben molyhostölgyes. A legelőként hasznosított domboldalakon szubmediterrán jellegű löszgyepek húzódnak. Gyomflórája közepesen gazdag. Sió-völgy A Sió egykor meanderező medre helyett ma már csatorna szállítja a vizet, a völgy korabeli mocsarait, mocsár- és láprétjeit vízlevezető árkokkal jelentős részben kiszárították. A lecsapolások miatt csak időszakosan belvizes területeken szántók terülnek el. Újabban a mocsarak egy részéből halastavakat alakítottak ki. Az intenzív tájátalakítások miatt a sióvölgyi ökológiai folyosó helyenként igen keskeny, de még sokfelé megfigyelhetők a természetközeli élőhelyek jó állapotú, fajgazdag maradványai. Enyingi-hát (északi rész nyugati része) Növényföldrajzilag nem különíthető el a Kálóz igari-háttól. A természetközeli vegetáció töredékei a mélyebb térszíneken, a völgyaljakban, ill. az ültetvényekkel be nem telepített lösz völgyoldalakon maradtak fenn. Évszázadok óta erősen átalakított tájegység, szinte teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll. A fásszárú vegetációs egységeket ma főként akácosok és nemesnyárasok képviselik. A mocsarak helyén többfelé halastavakat hoztak létre. A völgyek lejtőin szórványosan száraz és félszáraz löszsztyeprétek fordulnak elő. A gyepeket jelenleg alig legeltetik, erősen cserjésednek. Kálóz igari-löszhátak (észak) A tájegység az erdőssztyep-zóna része, a löszplató nagy része potenciálisan erdős terület, azonban legnagyobb részét ma művelt területek, főként nagy táblás szántóföldek borítják. A természetes és természetközeli növényzet fragmentált (átlagosan néhány hektáros) foltokban maradt fenn, löszsztyeprétek, mocsarak, mocsárrétek képviselik. A fásszárú vegetáció leggyakrabban akácos ültetvényekből áll, de fennmaradtak a tájra egykor jellemző lösztölgyes erdők kicsiny foltjai, valamint az ártéri ligeterdők, a mocsárerdők, a patakmenti füzesek és a fűzlápok fragmentumai is. Elterjedtek, és jelenleg is terjednek a galagonyás és kökényes cserjések. A száraz löszpusztagyepek állományai fajgazdagok, jelen vannak a jellegzetes elemek. A félszáraz löszgyepekben további sztyeprétfajok élnek, és erdőssztyep-elemekben is gazdagok. Sárvíz-völgy (északkeleti rész) A Sárvíz többnyire laza szerkezetű, homokos folyóvízi hordalékán a természetközeli vegetáció változatos komplexe alakult ki, mely 500 m és 5 km közötti szélességben összefüggő folyosót képez a Sárréttől a Dunáig. A természetközeli élőhelyek a táj meghatározó elemei, általában fajgazdagok, regenerációs képességük nagy. A kötöttebb és a lecsapolások következtében már csak időszakosan belvizes talajokon szántóföldek vannak. Az egykori rizsföldeken ma regenerálódott vagy felülvetett mocsárréteket találunk. A korabeli mocsarak egy részéből halastavakat hoztak létre. A fásszárú növényzetet többnyire ütetvények (nemesnyárasok és akácosok) képviselik, de vannak ültetett kocsányos tölgyesek is, és az egykori ártéri ligeterdők fragmentumai is fennmaradtak. A Sárvíz közelében és a holtágak mentén főként édesvízű mocsarak és mocsárrétek helyezkednek el. A folyóvizektől távolabb ősi szikes élőhelyek maradtak fenn, melyek a lecsapolások következtében elterjedtek. Erdők borítják a vizsgált terület több mint egy tizedét, elsősorban nyugaton, középtájt és a déli rész északi felében (kelet-nyugati irányban egy széles sáv). A természetes erdőtársulások jelentősebb állományait képezik nyugaton a gyertyános-tölgyesek és a középső részen töredékesen fennmaradt félszáraz és üde tölgyesek. Jelentős a telepített erdők aránya, nyugaton akácosokat, erdei- és feketefenyveseket találunk, északon akácosok és nemesnyárasok jellemzőek, míg a középső részen fajszegény, degradált, rontott erdők fordulnak elő szintén nem őshonos fajok terjeszkedésével. 25

26 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú (a Tamási körzetben a leginkább), de jelentős kiterjedésben magántulajdonú erdők is találhatók (nyugaton nagyobb arányban). Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, de védelmi és közjóléti kategória is előfordul. A Tamási körzetben a közjóléti kategória a legjelentősebb. Tűzveszélyességi szempontból nagyon mozaikos a kép, kiemelten veszélyeztetett területek nyugaton a Somogyvári körzetben, délen az Igali körzet keleti részén és a Tamási körzet nyugati részén találhatók (a bekezdés forrása: A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő területeken találhatók: Látrányi Puszta TT, Sárvíz-völgye TK, Rétszilasi tavak Ramsari terület, a Natura 2000 különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek egy része (Köröshegyi erdők, Lajoskomáromi löszvölgyek, Látrányi-puszta, Somogytúri erdők, Ordacsehi berek) és a Natura 2000 különleges madárvédelmi területek egy része (Balatoni berkek, Sárvíz völgye, Kisszékelyi-dombság). (A leírás DÖVÉNYI 2010 alapján készült.) A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (8. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 8. táblázat. Igal vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 72,50 3, Ipari, kereskedelmi területek 6,20 0, Út- és vasúthálózat, és csatlakozó területek 0,80 0, Építési munkahelyek 0,70 0, Sport- és szabadidő-létesítmények 0,90 0, Nem öntözött szántóföldek 1596,80 69, Állandó növényi kultúrák szőlők 46,60 2, Gyümölcsösök 8,40 0,40 Rét/legelő 66,50 2,90 Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 76,40 1,20 Elsődlegesen mezőgazdasági területek 53,20 2,30 Lomblevelű erdők 249,20 10, Tűlevelű erdők 1,70 0, Vegyes erdők 12,00 0, Természetes gyepek 8,40 0,40 Átmeneti erdős cserjés területek 53,00 2, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 23,90 1, Kontinentális vizek folyóvizek, vízi utak 0,50 0, Kontinentális vizek állóvizek 22,3 0,96 ÖSSZESEN 2300,00 100,00 26

27 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Természetvédelem Az évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park nincs. Három természetvédelmi terület és egy tájvédelmi körzet található a nyugati és a keleti peremterületeken (összesen 0,7%). Ramsari területek két természetvédelmi területhez kapcsolódnak (0,3%). A Natura 2000-es területek a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartoznak nagyobb részt és több kisebb-nagyobb foltban fordulnak elő az egész területen (4,2%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) inkább a nyugati és a keleti szélen található (1,9%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Természetvédelmi Információs Rendszer ( adatai szerint elsősorban magterületek (10,4%) és kisebb részük az ökológiai folyosó kategóriába tartozik (3,4%, összesen 13,81%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással! Természetvédelmi területek Látrányi puszta Természetvédelmi Terület A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást. A terület arculatának kialakulásában a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet, mind a legeltetés, mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt jellemző. A viszonylag kicsi (alig 230 ha-os) természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a 30-at. Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát érdemes kiemelni, a védett fajok nagy száma miatt. Érintett település: Látrány Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület Tamási határában, a Koppány folyó völgyében helyezkedik el, és főleg vizes élőhelyek, illetve kisebb részben erdők és gyepek találhatók területén. A védettséget elsősorban a gazdag fészkelő és vonuló vízimadár-fauna indokolta. A tórendszer gém- és récefélék fontos költőhelye, többek között rendszeresen fészkel itt a nagy kócsag, a bakcsó, a törpegém, a szürke és vörös gém. Ezek a tavak jelentik az egyik legfontosabb hazai élőhelyét a fokozottan védett cigányrécének. Érintett települések: Regöly, Tamási Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület A védett terület az ún. Rétszilasi süllyedékben helyezkedik el. Fő határvonalait a térség két csatornája, a Malom- és a Nádor-csatorna adják. A két vízfolyás szolgáltatja egyben a több mint 600 hektárnyi vizes élőhely együttes vízpótlását is. A terület jó vízellátottságának 27

28 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet köszönhetően ma is az elsősorban vizes élőhelyet kedvelő növénytársulások tudnak megélni. Természetvédelmi szempontból értékesnek a nagyobb kiterjedésű sziki sásos és fehértippanos rétek tekinthetők. Az emlősök közül a fokozottan védett vidrát kell megemlíteni, amely a térségben szép számmal él. A terület fő természetvédelmi értéke, hogy kiemelt szerepe van a vízhez kötődő madarak fészkelése szempontjából, de talán még ennél is fontosabb a vízi madarak vonulása idején. A hosszú évek alatt összegyűlt adatok alapján megállapítható, hogy a terület madárvilága rendkívül gazdag. Eddig 200 madárfajt írtak le, ami mintegy 75 %-a Magyarországon eddig bizonyítottan előforduló fajok összlétszámának, így igen komoly ornitológiai értéket képvisel. Érintett települések: Sárbogárd, Sáregres Egyéb, országos védettségű területek Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Ma a régi Sárvíz szétterülő vizeit két csatorna vezeti le: a völgy keleti oldalán a Nádorcsatorna, a nyugati oldalon pedig a Séd folytatásában kiépült Malom-csatorna. A Sárvízről lefűződött, levágott, mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos tavak jöttek létre. Létüket a mindenkori csapadék és a talajvíz mennyisége határozza meg. A terület védett értékekben leggazdagabb társulásai a szikes- és sztepptársulások, de értékesek az ürmös szikespuszta rét és a zárt homoki rét társulások is. A korábban jellemző mocsári vegetáció mára már csak kisebb foltokban található meg a halastavak mentén és a mélyebben fekvő területeken. Az eddigi botanikai kutatások alapján 25 védett, illetve fokozottan védett növényfaj előfordulása bizonyított. A tájvédelmi körzet legnagyobb zoológiai értékét a vízi madarak adják. A Soponya térségében kialakított halastavak, valamint az itteni víztározó, több száz hektáros vízfelületükkel, az időszakosan víz alá kerülő rétek és a szikes tavak mellett a vízi madarak kedvelt pihenő-, táplálkozó- és fészkelő helye. Érintett települések: Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, évi CXXIX. törvény 10. (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. A magterület kategóriába tartoznak a Natura 2000-es területek (kivéve Tabtól keletre egy nagy folt, ami nem része az ökológiai hálózatnak és Koppányszántótól keletre a patak mente ökológiai folyosó), ezen kívül a nyugati nyúlványban Visztől északra és délre, valamint Kötcsétől északra nagyobb részek. Az északi blokkban vízfolyások mentén (Sió, Cinca Csíkgát-patak és Bozót-patak) találhatók, változó kiterjedésben. A középső rész keleti szélén, Belecskától délre egy közepes folt, míg a Koppány vízfolyástól délre egy nagy területekből álló majdnem összefüggő sáv található egész a terület nyugati határáig. Végül délkeleten fordul elő még két terület ebben a kategóriában. 28

29 Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ökológiai folyosó található nyugaton Szőlőskislaktól délre, északra és keletre, Visztől délre és Nagycsepelytől északra. Az északi blokkban a nyugati területhatárnál több különböző méretű folt található, valamint a Cinca Csíkgát-patak mentén Dégnél és ugyanitt több helyen a pataktól elszakadva nagyobb kiterjedésben is ez a kategória fordul elő. Középen a vízfolyások mente (Fürgedi-patak, Gonozdi-patak, Okrádi-patak, Andocsi-patak és Koppány) tartoznak ide, néhol szélesebb sávban (Andocstól északra el is hagyja a patak mentét). Délen szintén a vízfolyások mentén található ez a kategória (Hársasberki-patak, Attala iváni vízfolyás és Kiskonda-patak), valamint Gyulajtól és Kurdtól nyugatra két közepes folt tartozik még ide. Pufferterület gyakorlatilag nem található a vizsgált területen. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) az Ádándi Felső-hegy (HUDD20038), a Balaton (HUBF30002), a Kopasz-dombi erdő (HUDD20043), a Látrányi-puszta (HUDD20058), az Ordacsehi berek (HUDD20036), a Ságvári dombok (HUDD20064), a Somogytúri erdők (HUDD20049), a Köröshegyi-erdők (HUDD20042), a Lajoskomáromi löszvölgyek (HUDI20031), a Koppány-menti rétek (HUDD20028), a Kisszékelyi-dombság (HUDD20029), a Dékány-hegy (HUDD20039), a Törökkoppányi erdők (HUDD20046) és a Somogymeggyesi erdő (HUDD20057). Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Balatoni berkek (HUDD10012), a Balaton (HUBF30002), a Sárvíz völgye (HUDI10005), a Kisszékelyi-dombság (HUDD10005) és a Pacsmagi-tavak (HUDD10006). Ramsari területek A Rétszilasi tavak és a Pacsmagi-tavak elnevezésű terület (egy kis rész kivételével) átfed a megegyező nevű természetvédelmi területtel. A Balaton elnevezésű terület Balatonlellénél és Balatonvilágosnál esik kis részben a vizsgált területre. "Ex lege" védett természeti terület "Ex lege" védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. "Ex lege" védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen ex lege védett három kunhalom (Mezőszilastól északnyugatra egy és Kocsolától nyugatra kettő) és hét földvár (öt az északkeleti részen, kettő a délin) Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4. függelék). 29

30 Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szénhidrogén-kutatás 1.2. Igal vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 9. táblázat és a 10. táblázat adja meg (8. ábra). 8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 10. táblázat listázza. 30