ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ERSTE Prémium egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás különös feltételei

Átírás

1 Hatályos: tól ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ERSTE Prémium egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás különös feltételei Jelen feltételek (jelzőszám: SV/04/2015/2) az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) SV- 00/2000/1 jelű Általános Életbiztosítási Szabályzatával (továbbiakban: ÁÉSZ) együtt, mint alapbiztosításra érvényesek a Biztosító és valamely személy (továbbiakban: szerződő) között létrejött befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási szerződésekre. A jelen Különös Feltételek (a továbbiakban: KF) és az ÁÉSZ feltételei közötti eltérés esetén a jelen feltételekben rögzítetteket kell alkalmazni. I. Alapfogalmak 1. Nyugdíjbiztosítás: a jelen feltételek szerint létrejött alapbiztosítás az ajánlat időpontjában hatályos jogszabály szerinti nyugdíjbiztosításnak tekinthető. 2. Bázisszerződés: a jelen feltételekkel megkötött egyszeri díjas (ÁÉSZ 22.1 pont) szerződésnek a kapcsolódó alszerződésektől független, pénzügyileg külön kezelt része. 3. Alszerződés: 3.1. Szerződő által teljesített befizetésből létrejövő alszerződés: a jelen feltételekkel megkötött szerződésre teljesített rendkívüli díjfizetéshez tartozó, pénzügyileg külön kezelt szerződéselem, amely a díjfizetés jóváírásának napjával jön létre Az Adóhatóság által kiutalt összegből létrejött alszerződés: a hatályos jogszabályok alapján a szerződő által megtett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján az Adóhatóság által a nyugdíjbiztosítási szerződésre kiutalt személyi jövedelemadó visszatérítés nyilvántartására szolgáló szerződéselem. Minden egyes visszatérítés új alszerződést hoz létre. 4. (Aktuális) szerződéses összdíj: valamely időpontban 4.1. a bázisszerződés vonatkozásában megegyezik a bázisszerződésre befizetett díjjal az egyes alszerződések vonatkozásában megegyezik az alszerződést létrehozó rendkívüli díjjal. 5. Adóhatóság által kiutalt személyi jövedelemadó visszatérítés: a szerződő nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésre az adóhatóságtól érkező összeg, melyből alszerződés jön létre. Az ilyen típusú alszerződések felett a szerződő/biztosított nem rendelkezhet valamely, jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte előtt. 6. Biztosítási esemény: 6.1. a biztosítottnak a Biztosító kockázatviselése alatt bekövetkező halála vagy baleseti halála, vagy 6.2. a biztosított által a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot), vagy 6.3. a biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, kivéve, ha a biztosított egészségkárosodása az ajánlattételkor a 40%-os mértéket eléri, vagy 6.4. az ajánlattételkor a biztosítottra érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése. A 6.2. pont esetében biztosítási esemény időpontja a tényleges nyugdíjba menetel időpontja. A 6.3. pont esetén a biztosítási esemény időpontja az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodását az arra jogosult szerv, hatóság által megállapító határozat kiállításának napja. 7. (Aktuális) garantált haláleseti biztosítási összeg: a bázis- valamint az alszerződésre a szerződő által befizetett díjak pénzkivonásokkal (eseti pénzkivonás illetve részvisszavásárlás) csökkentett összege. 8. (Aktuális) haláleseti szolgáltatás: a biztosítási tartam valamely időpontjában az alábbi két érték közül a magasabb: - a biztosítási esemény (halál) Biztosító általi rögzítésének időpontjában aktuális garantált haláleseti biztosítási összeg; - a biztosítási esemény (halál) Biztosító általi rögzítésének időpontjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg. 9. Garantált baleseti haláleseti biztosítási összeg: a garantált baleseti haláleseti biztosítási összeg a teljes biztosítási tartam alatt megegyezik a bázisszerződésre befizetett egyszeri díj 10%-ával. 10. (Aktuális) baleseti haláleseti szolgáltatás: az adott időpontban aktuális haláleseti szolgáltatás és a garantált baleseti haláleseti biztosítási összeg. 11. (Aktuális) garantált egészségkárosodási biztosítási összeg: a szerződés létrejöttekor érvényben lévő, az ajánlattételkor rögzített vagy a szerződő külön kérésére módosított biztosítási összeg. 12. (Aktuális) egészségkárosodási biztosítási szolgáltatás: a biztosítottnak a biztosítási tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő egészségkárosodása esetén az alábbi öszszegek kerülnek kifizetésre a biztosított részére egy összegben vagy járadék formájában: - az aktuális garantált egészségkárosodási

2 biztosítási összeg és - a biztosítási esemény (legalább 40%-os egészségkárosodás) Biztosító általi rögzítésének napjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg Amennyiben a biztosított egészségkárosodása ajánlattételkor már eléri a 40%-os mértéket, a Biztosító egészségkárosodási biztosítási szolgáltatást nem nyújt. 13. (Aktuális) biztosítási szolgáltatás a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzésekor (tényleges nyugdíjba vonulás): a biztosítási esemény (tényleges nyugdíjba vonulás) Biztosító általi rögzítésének időpontjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg kerül kifizetésre a biztosított részére egy öszszegben vagy járadék formájában. 14. (Aktuális) biztosítási szolgáltatás az ajánlattételkor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén: a biztosítási esemény (öregségi nyugdíjkorhatár elérése/lejárat) bekövetkeztének napjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg kerül kifizetésre a biztosított részére egy összegben vagy járadék formájában. 15. Befektetési egység (unit): valamely eszközalapban való arányos részesedést kifejező elszámolási egység. Megmutatja, hogy az adott eszközalap által megtestesített vagyon mekkora hányada tartozik mindenkor egy adott szerződéshez. 16. Értékelési nap: minden olyan nap, amikor a befektetési egységek árfolyama a Biztosító által megállapításra kerül. Az értékelésre minden munkanapon sor kerül. Ez alól kivételt képeznek azok a napok, amelyeken a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. 17. Befektetési egység (unit) árfolyama: az egyes eszközalapok eszközértékének egy befektetési egységre eső része. 18. Befektetési egység (unit) aktuális árfolyama: a befektetési egység árfolyamának egy adott napra vonatkozóan érvényes értéke. 19. Befektetési egység (unit) elszámolási árfolyama: az az árfolyam, amely a szerződésen lévő befektetési egységeket érintő tranzakciók befektetési politikában meghatározott - elszámolásának napján rendelkezésre áll. 20. A szerződő számlája: a biztosítási szerződéshez (bázis- és alszerződés(ek) együtteséhez) tartozó részletes pénz- és eszközforgalmi nyilvántartás, itt történik többek között a befektetési egységek eszközalaponként aktuálisan rendelkezésre álló darabszámának nyilvántartása is. 21. (Aktuális) tőkeösszeg: valamely időpontban megegyezik a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységeknek az aktuális árfolyammal számolt összesített értékével. 22. Minimális tőkeösszeg: a bázisszerződésre vonatkozóan az aktuális kondíciós listában meghatározott összeg. 23. Elszámolási tőkeösszeg: valamely időpontra vonatkozóan megegyezik a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységeknek az elszámolási árfolyammal számolt összesített értékével. 24. Rendkívüli díj: olyan díj, mely külön alszerződésre kerül jóváírásra és befektetésre. 25. Díjjóváírás: a befizetett díj beazonosítása adott szerződésre. A beazonosításra a befizetést követő két munkanapon belül, de legfeljebb 15 napon belül kerül sor. II. A biztosítási szerződés szereplői 26. Szerződő: a Biztosítóval a biztosítási szerződést megkötő, a biztosítási díj fizetését vállaló, Magyarország területén állandó lakcímmel rendelkező természetes személy. 27. Biztosított: az a szerződővel azonos természetes személy, aki a biztosítási ajánlat aláírásakor (továbbiakban: ajánlattételkor) semmilyen jogcímen nem nyugdíjas. 28. Jelen nyugdíjbiztosítás csak egy biztosítottat tartalmazó alapbiztosításként köthető meg. 29. A biztosított aktuális életkorát a belépési életkor minden biztosítási évfordulón egy évvel növelt értéke jelenti. III. A biztosítási szerződés formai sajátosságai 30. Jelen biztosítás, mint alapbiztosítás mellé - a Biztosító hatályos rendelkezései szerint - technikai kiegészítők vagy kiegészítő biztosítások nem köthetők. A biztosítási szerződés (az ÁÉSZ pontját kiegészítő) időtényezői 31. A biztosítás tartama: a jelen nyugdíjbiztosítási feltételeknek megfelelően megkötött nyugdíjbiztosítás határozott időtartamra köthető. A biztosítás tartama a biztosítás technikai kezdete és a lejárat közötti időtartam. A tartam nem lehet rövidebb 5 teljes biztosítási évnél. 32. A biztosítási szerződés lejárata: a biztosítottra az ajánlattételkor érvényes, saját jogú öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napja. A biztosítás megszűnése (az ÁÉSZ 48. pontja kiegészül a következő rendelkezésekkel) 33. Jelen nyugdíjbiztosítás keretében kötött nyugdíjbiztosítás esetében az ÁÉSZ 48. pontjában meghatározott megszűnési okokon túl az alábbi esetekben is megszűnik a biztosítási szerződés (bázis- és alszerződés(ek)): - a biztosított által a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése (tényleges nyugdíjba menetel) esetén, - a biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása esetén kivéve, ha a biztosított egészségkárosodása az ajánlattételkor a 40%-os mértéket eléri,

3 - ha a bázisszerződésen az aktuális tőkeösszeg a minimális tőkeösszegre vagy az alá csökken, annak a hónapnak az utolsó napján, amelyikben ez bekövetkezik. Ebben az esetben a bázisszerződés maradékjogok és kifizetés nélkül szűnik meg. Amennyiben a szerződés rendelkezik alszerződéssel, a Biztosító a biztosítottnak kifizetésre kerülő összeget az alszerződés elszámolási tőkeösszegének és a mindenkor hatályos kondíciós listában a részvisszavásárlás esetére megadott költségeknek, valamint a kifizetést terhelő esetleges közvetett vagy közvetlen közterheknek a különbségeként határozza meg. IV. A Biztosító szolgáltatása 34. A biztosítási esemény bekövetkezését követően a szolgáltatási igényt a biztosítási ajánlat aláírásakor rögzített tartam alatt kell bejelenteni a Biztosítóhoz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését kivéve. A biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, mint biztosítási esemény alapján csak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett biztosítási esemény és bejelentett igény esetén állhat be a Biztosító helytállási kötelezettsége. 35. A biztosított nyugdíjba menetelét, illetve egészségi állapotának legalább 40%-os károsodását az ezt megállapító határozat kiállításától számított - 30 napon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak. 36. A jelen nyugdíjbiztosítás keretében kötött nyugdíjbiztosítás esetében a 6. pontban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a Biztosító szolgáltatása az ÁÉSZ V. fejezetében, illetve az ÁÉSZ 52. és 107. pontjában írottak (szükséges igazolások, határidők, díjtartozások, kizárt kockázatok, mentesülések) figyelembevételével a következők szerint történik: a) a biztosítottnak a Biztosító kockázatviselése alatt bekövetkező halála esetén az aktuális haláleseti szolgáltatás kerül kifizetésre. A biztosítottnak a Biztosító kockázatviselése alatt bekövetkező baleseti halála esetén az aktuális baleseti haláleseti szolgáltatás kerül kifizetésre. b) a biztosított saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése tényleges nyugdíjba vonulás - esetén ba) amennyiben a biztosítás tartamából még nem telt el 10 biztosítási év, akkor az ajánlat aláírásától számított legalább 10. év végéig nem csökkenő összegű járadék kerül kifizetésre az 57. pontban foglaltak figyelembe vételével. A járadékszolgáltatás alapja az elszámolási tőkeösszeg, melyet a Biztosító a mindenkori, arra jogosult szerv, hatóság (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy annak jogutódja) által kiállított, a biztosított saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapító határozatnak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezését követően, a rögzítés napjára vonatkozóan állapít meg. A Biztosító a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül rögzíti a szolgáltatási igényt. bb) amennyiben a biztosítás tartamából már 10 biztosítási év eltelt, akkor a nyugdíjjogosultság megszerzésével és a biztosított tényleges nyugdíjba vonulásával kapcsolatban a társadalombiztosítás illetékes szerve által kibocsátott dokumentumoknak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezését és rögzítését követően, a rögzítés napjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg kerül kifizetésre egy összegben, vagy járadék formájában. A Biztosító a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül rögzíti a szolgáltatási igényt. c) a biztosított egészségi állapotának legalább 40%- os mértéket elérő károsodása esetén ca) amennyiben a biztosítás tartamából még nem telt el 10 biztosítási év, akkor - a társadalombiztosítás illetékes szerve által kiállított, - a biztosított egészségkárosodását megállapító határozatnak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezését követően, az aktuális garantált egészségkárosodási biztosítási összeg, valamint a rögzítés napjára vonatkozó elszámolási tőkeöszszeg kerül kifizetésre. A biztosítottnak lehetősége van a szolgáltatást egy összegben vagy amenynyiben erről nyilatkozik, az ajánlat aláírásától számított legalább 10. év végéig nem csökkenő összegű járadék formájában igénybe venni a mindenkori jogszabályok figyelembe vételével. Járadékszolgáltatás választása esetén a járadék alapja a biztosított egészségkárosodását megállapító határozatnak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezését követően, az aktuális garantált egészségkárosodási biztosítási összeg és a rögzítés napjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg együttes összege. A Biztosító a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül rögzíti a szolgáltatási igényt. cb) amennyiben a biztosítás tartamából már 10 biztosítási év eltelt, akkor - a társadalombiztosítás illetékes szerve által kiállított - a biztosított egészségkárosodását megállapító határozatnak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezését követően, az aktuális garantált egészségkárosodási biztosítási összeg, valamint a rögzítés napjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg együttes összege kerül kifizetésre egy összegben, vagy járadék formájában. A Biztosító a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül rögzíti a szolgáltatási igényt. d) az ajánlattételkor a biztosítottra érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése esetén (lejáratkor) da) amennyiben a biztosítás tartamából még nem telt el 10 biztosítási év, az ajánlat aláírásától számított legalább 10. év végéig, nem csökkenő összegű járadék kerül kifizetésre az 57. pontban foglaltak figyelembe vételével. A járadékszolgáltatás alapja a korhatár betöltésének napjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg. db) amennyiben a biztosítás tartamából már 10 biztosítási év eltelt, az az öregségi nyugdíjkorhatár elérése/lejárat bekövetkeztének napjára vonatkozó elszámolási tőkeösszeg egy összegben, vagy járadék formájában kerül kifizetésre. V. A biztosítási díj 37. A biztosítás csak egyszeri díjfizetésű lehet. 38. A Biztosítónak jogában áll az egyszeri, illetve rendkívüli díjak minimális mértékének meghatározása, illetve e minimális értékek változtatása a kondíciós lista módosításával.

4 39. Az egyszeri és a rendkívüli díjat a Biztosító a díj beazonosításának napján írja jóvá a szerződő számláján. A díj beazonosítására legkorábban a biztosítási szerződés létrejöttével kerülhet sor. A Biztosító a szerződő számlájára jóváírt díjat a jóváírás napjára vonatkozó elszámolási árfolyamon fekteti be. A befizetett díjak jóváírását, azaz beazonosítását megelőző időszakra, valamint a díjak jóváírása és befektetése közötti időszakra hozam vagy kamat nem kerül elszámolásra. Az ajánlat Biztosító általi elfogadását megelőzően, akkor még nem hatályos szerződésre befizetett egyszeri díjat a Biztosító díjelőlegként kezeli a biztosítás létrejöttéig. 40. A szerződőnek lehetősége van rendkívüli díjfizetést teljesítenie, amennyiben annak mértéke az adott szerződésre érvényes kondíciós listában megadott minimális összeget eléri. A rendkívüli díjat a Biztosító önálló alszerződésen írja jóvá. 41. A rendkívüli díj átutalással fizethető meg, legkorábban a bázisszerződés technikai kezdetét követően, amennyiben az ajánlaton rögzített egyszeri díj már megfizetésre került. A szerződőnek írásban kell közölnie a Biztosítóval rendkívüli díjfizetésre irányuló szándékát az ily módon befizetni kívánt összeg és díjfelosztás megjelölésével, valamint, hogy a befizetett összeg után igénybe kívánja-e venni az adóhoz kapcsolódó kedvezményt. Amennyiben a szerződő a kedvezmény igénybevételére vonatkozóan nem tesz nyilatkozatot, a Biztosító úgy tekinti, hogy a szerződő a befizetett rendkívüli díj után igénybe kívánja venni az adóhoz kapcsolódó kedvezményt. A Biztosító a rendkívüli díjfizetésre irányuló szándék kifejezésének tekinti azt is, ha az átutalási megbízás közlemény rovatában a rendkívüli díj megjegyzés és a kötvényszám beazonosításra alkalmas, egyértelmű módon szerepel. A létrejövő alszerződés technikai kezdete az azt létrehozó rendkívüli díj 39. pont szerinti díj-jóváírásának napja, mely nap nem lehet korábbi, mint a bázisszerződés technikai kezdete, lejárata mindig megegyezik a bázisszerződés lejáratával A befektetést a Biztosító a szerződő külön erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának hiányában a bázisszerződésre egyébként érvényes aktuális díjfelosztás és befektetési szabályok szerint hajtja végre. VI. A szerződő számlájának alakulása Kockázati díjlevonás 42. (Aktuális) haláleseti kockázati díj megállapítása: a bázisszerződés vonatkozásában a kockázati díj alapja: a bázisszerződésre fizetett egyszeri díj és a bázisszerződés aktuális tőkeösszegének különbségéhez tartozó egyhavi kockázatviselés díja a biztosított aktuális életkora valamint a Biztosító kockázat-elbírálásának esetleges módosító tényezői alapján a szerződés megkötésekor érvényes díjszabásból kerül meghatározásra az egyes alszerződések vonatkozásában a kockázati díj alapja: az alszerződésre fizetett rendkívüli díj és az alszerződés aktuális tőkeösszegének különbsége a Biztosító figyelembe veszi a biztosított aktuális életkorát valamint a Biztosító kockázatelbírálásának esetleges módosító tényezőit a fentiek alapján a szerződés megkötésekor érvényes díjszabásból kerül meghatározásra az egyhavi kockázati díj. 43. Baleseti haláleseti kockázati díj: a garantált baleseti haláleseti biztosítási összeghez tartozó egyhavi kockázatviselés díja, a biztosított életkorától függetlenül, a szerződés megkötésekor érvényes díjszabásból kerül meghatározásra. 44. (Aktuális) egészségkárosodási kockázati díj: az aktuális garantált egészségkárosodási biztosítási öszszeghez tartozó egyhavi kockázatviselés díja, amely a szerződés megkötésekor érvényes díjszabásból kerül meghatározásra. A szerződő számlájának kezelése 45. Az esedékes költségek levonására a kondíciós listában leírtak szerint kerül sor. Az aktuális haláleseti és a baleseti haláleseti kockázati díjak, valamint az aktuális egészségkárosodási kockázati díj a biztosítás technikai kezdetétől az ÁÉSZ 129. pontjában foglaltak szerint minden hónap első napján kerülnek megállapításra majd levonásra. A költségek és kockázati díjak külön-külön, a matematikai kerekítés szabálya szerint egész összegre kerekítve számolódnak; az így kapott értékek összeadásával határozódik meg a levonásra kerülő összeg. A havonta levonásra kerülő költségelemek, illetve a kockázati díjak közül először a befektetési költség és utoljára a kockázati díjak kerülnek levonásra. Ha a havonta levonásra kerülő költség a szerződés első hónapjában - aktuális tőkeösszeg hiányában - nem vonható le, úgy a Biztosító azt akkor vonja le, amikor az a legkorábban megtehető. 46. Az aktuális kockázati díjlevonások és az esedékes költségek fedezetéül az egyszeri és a rendkívüli díj, illetve a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek szolgálnak. A kockázati díjlevonások esetén a befektetési egységek elvonása azok utolsó ismert (aktuális) árfolyamán történik. 47. A Biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről napi tájékozódási lehetőséget biztosít telefonon vagy interneten keresztül. VII. Hozamjóváírás, számlaátértékelés 48. A jelen feltételek szerint megkötött biztosítás esetében technikai kamatláb nem kerül alkalmazásra, többlet-hozam visszajuttatás nincs, mivel az egyes szerződések a szerződők számláján nyilvántartott befektetési egységek értékelése (az árfolyamváltozások hatásának értékelési naponkénti átvezetése) révén azonnal és 100%-osan részesülnek a hozamból. Az eszközalapok kamat- és osztalékbevételei az eszközalapokba kerülnek visszaforgatásra. IX. Visszavásárlás, Eszközátcsoportosítás 49. A Biztosítás visszavásárolható, annak bejelentését és rögzítését követően a rögzítés napjára vonatkozó elszámolási árfolyamon. A visszavásárlás lehet teljes visszavásárlás, részvisszavásárlás, illetve eseti pénzkivonás. A részvisszavásárlás és az eseti pénzkivonás csökkenti az aktuális garantált haláleseti biztosítási összeget Teljes visszavásárlás: a bázisszerződés és az alszerződések együttes visszavásárlása. A kifizetésre kerülő összeg a szerződésnek

5 a visszavásárlási igény rögzítésének napjára vonatkozó elszámolási tőkeértékének és a mindenkor hatályos kondíciós listában megadott költségeknek, valamint a kifizetést terhelő esetleges közvetett vagy közvetlen közterheknek a különbségeként kerül meghatározásra Részvisszavásárlás: valamely pontban foglaltaknak megfelelő -alszerződésnek a bázisszerződéstől és más alszerződésektől független visszavásárlása. A kifizetésre kerülő összeg az alszerződésnek a részvisszavásárlási igény rögzítésének napjára vonatkozó elszámolási tőkeösszegének és a mindenkor hatályos kondíciós listában megadott költségeknek, valamint a kifizetést terhelő esetleges közvetett vagy közvetlen közterheknek a különbségeként kerül meghatározásra Eseti pénzkivonás: a bázisszerződés vagy valamely alszerződés aktuális tőkeösszege terhére végzett alkalomszerű vagy rendszeres pénzfelvétel, amely során a bázisszerződés vagy az alszerződés aktuális tőkeöszszegének egy része kerül visszavásárlásra. Az eseti pénzkivonás költsége és minimális értéke a mindenkor hatályos kondíciós listában meghatározott. Az érintett bázis- vagy alszerződés tőkeösszege a kifizetett eseti pénzkivonás összegével, az elszámolási árfolyamon felszámított költséggel, valamint az esetleges közvetett és közvetlen közterhekkel csökkentésre kerül Visszafizetési kötelezettséget keletkeztet a teljes visszavásárlás, valamint az az eseti pénzkivonás, részvisszavásárlás, amelyet a szerződő a bázisszerződés terhére vagy olyan alszerződés terhére hajt végre, amelyre igénybe kívánta venni az adóhoz kapcsolódó kedvezményt. Ebben az esetben a Biztosító - az Szja. törvény alapján - az igénybe vett kedvezmény büntetőkamattal növelt összegét elvonja az Adóhatóság által kiutalt összeg(ek)ből létrehozott alszerződés(ek)ből, amelynek során szükség esetén az alszerződés megszüntetését is végrehajtja. Amennyiben az alszerződés(ek) nem nyújt(anak) fedezetet az Adóhatóság által a nyugdíjbiztosítási szerződésre kiutalt összeg büntetőkamattal növelt összegének visszafizetésére, de a különbözetre egyéb alszerződés vagy a bázisszerződés fedezetet nyújt, akkor a Biztosító ezen szerződéselemekre automatikus visszavásárlást/részvisszavásárlást/eseti pénzkivonást indít. Az Adóhatóság által kiutalt összegnek büntetőkamattal növelt öszszegét ez esetben a Biztosító a szerződésről elvont összegből átutalja az Adóhatóság részére. Amennyiben elegendő tőkeösszeg hiányában az Adóhatóság által kiutalt összegnek büntetőkamattal növelt összege a szerződésből nem vonható el teljes egészében, úgy a Biztosító a hiányzó összeget a szerződőnek kiállított igazoláson feltünteti, mely összegre vonatkozó visszafizetési kötelezettség az adójogszabályokban foglaltak szerint a biztosítottat terheli. 50. Részvisszavásárlásra és teljes visszavásárlásra legkorábban a technikai kezdettől számított egy teljes hónap elteltét követően kerülhet sor. 51. Eseti pénzkivonásra legkorábban a technikai kezdettől számított 1 teljes hónap elteltét követően, a Biztosító hozzájárulásával van lehetőség. Eszközátcsoportosítás/átforgatás 52. A szerződő írásban kérheti a számláján nyilvántartott - a múltban vásárolt befektetési egységek meghatározott részének eszközalapok közötti áthelyezését. Az áthelyezésre két tranzakció - az eredeti eszközalapból történő kivonás és az új eszközalapba történő befektetés - keretén belül kerül sor. Az első tranzakcióra legkésőbb a kérelem biztosítóhoz történő beérkezését és rögzítését követő első értékelési napon, az erre a napra vonatkozó elszámolási-árfolyamon kerül sor. A második tranzakcióra az első tranzakció lezárultát követően, a kivont befektetési egységek ellenértékének ismeretében, az adott napra vonatkozó elszámolási árfolyamon kerül sor. Az átforgatás lehet részleges és teljes, amikor az öszszes befektetési egység áthelyezésre kerül. Az átforgatás a bázis-, illetve az alszerződés(ek) vonatkozásában kizárólag külön-külön tehető meg. X. Járadékszolgáltatás 53. Járadékjogosult: az a személy, aki a járadékszolgáltatás igénybevételére jogosult. A biztosított életében a járadékjogosult kizárólag a biztosított lehet, a biztosítottnak a járadékszolgáltatás tartama alatt bekövetkező halála esetén pedig az általa kedvezményezettként megjelölt személy(ek), ennek hiányában a biztosított örököse(i). 54. A 36. ba), 36. ca) és 36. da) pontokban meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító az alábbiak szerint tesz eleget szolgáltatási kötelezettségének. 55. A járadékszolgáltatás kezdő tőkéjeként a jelen feltételekkel megállapított, a 36. ba) 36. ca) vagy 36. da) pontokban meghatározott szolgáltatási összegek szolgálnak. A Biztosító a járadékszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségei fedezetére szolgáló kezdő tőkéből a hatályos jogszabályoknak megfelelően szerződésenként nyilvántartott matematikai tartalékot képez. 56. Járadékszolgáltatás kezdete: a járadékszolgáltatást kiváltó biztosítási eseménynek - a biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, a biztosított által a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése (tényleges nyugdíjba menetel) - legalább az arra jogosult szerv, hatóság által az egészségkárosodás mértékét vagy a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozatával együtt a Biztosítóhoz történő bejelentését követő hónap 1-je. 57. Járadékszolgáltatás tartama: az ajánlattételtől számított 10 év, kivéve, ha a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege nem éri el a Ft-ot, ebben az esetben a kifizetés egy összegben is teljesíthető az ajánlattételtől számított 10. év letelte előtt.

6 58. A járadékszolgáltatás kifizetése: az első járadékrészlet teljesítése a járadékszolgáltatásra vonatkozó hiánytalan szolgáltatási igénynek a Biztosító általi kézhezvételtől számított 15 napon belül esedékes, de nem hamarabb, mint a járadékszolgáltatás kezdete. A további járadékrészletek minden hónap 5. munkanapjáig, az adott hónapra előre kerülnek kifizetésre. Ez alól kivételt képeznek a január hónapra eső járadékrészletek, amelyek esetén a Biztosító a kifizetést a hónap 15. napjáig köteles kifizetni. 59. A járadékfolyósítás a járadékjogosult választása szerint éves, féléves, negyedéves illetve havi gyakoriságú lehet. 60. A Biztosító a gyakoriság szerinti járadék összegét úgy állapítja meg, hogy a járadékszolgáltatás kezdetén fennálló kezdőtőkét (szolgáltatási összeget) elosztja a járadékjogosult által választott gyakoriságnak megfelelően, a járadékszolgáltatás tartamára számított kifizetések darabszámával. Így például Ft kezdőtőkéből (szolgáltatási összegből) Ft éves gyakoriságú járadékot nyújt 10 éven keresztül, vagy Ft havi gyakoriságú járadékot nyújt szintén 10 éven keresztül. 61. A járadékszolgáltatás fedezetére képzett tartalékra vonatkozó (technikai) kamat mértéke: 0%. A Biztosító a tartalékon elért többlethozam 80%-át minden naptári év végén meghatározza és azt az egyes szerződésekre azok következő biztosítási évfordulóra számított tartalékainak arányában nyereségrészesedés formájában jóváírja. A folyósított járadék összegét a Biztosító minden biztosítási évfordulón az előző biztosítási évforduló óta felhalmozott nyereségrészesedés beszámításával és a hátralévő kifizetések darabszámának figyelembe vételével megemeli. Az egyes szerződésekre többlethozamot utoljára a lejáratot megelőző utolsó biztosítási évfordulón vagy a biztosított halála miatti megszűnés esetén ír jóvá a Biztosító, a szerződés lejáratakor további jóváírásra nem kerül sor. 62. A járadékszolgáltatás megindulását követően a biztosított életben létét a járadékszolgáltatás minden évfordulóján, az évfordulót megelőző 30 napon belül a Biztosítóhoz köteles bejelenteni. Amennyiben a biztosított ennek a kötelezettségének az elévülési időn belül (ÁÉSZ 124. pont) nem tesz eleget, a Biztosító a járadék folyósítását az igazolás beérkezéséig, illetve a biztosított halálát igazoló okirat beérkezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés időtartamára a jogosultat kamat vagy késedelemi kamat nem illeti meg. Az elévülési időn belül megküldött, a biztosított életben létéről szóló nyilatkozat beérkezését követően a Biztosító az addig elmaradt járadékot utólag, egy összegben fizeti ki a jogosult részére. 63. Amennyiben a biztosított a járadékszolgáltatás tartama alatt meghal, a Biztosító a járadék egyösszegű megváltási értékét fizeti ki a megjelölt kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosított örökösének. 64. A járadék egyösszegű megváltási értéke: a járadékszolgáltatás matematikai tartalékának aktuális értéke, valamint, a szerződésre már kiosztott többlethozam, az esetlegesen már esedékessé vált, de még ki nem fizetett járadékrészletek összege. 65. A Biztosító a járadékszolgáltatást Magyarország mindenkor hivatalos fizetőeszközében, Magyarország területén, átutalással teljesíti. Amennyiben a járadékjogosult ettől eltérő módon rendelkezik a járadékszolgáltatás kifizetéséről, a Biztosító a kapcsolódó költséget átháríthatja rá. 66. A 36. bb), 36. cb) és 36. db) pontokban meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor a biztosított a Biztosító mindenkor aktuális járadékszolgáltatásai közül választhat. XI. Egyéb rendelkezések 67. Egyoldalú szerződésmódosítás az adójogszabályok módosulása esetén: Az adójogszabályok változása esetén, amely a jövőre nézve új feltételeket állapít meg a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírás igénybevételével kapcsolatban, és ezért a korábban megkötött és az új feltételeknek meg nem felelő nyugdíjbiztosítások tekintetében nem tehető nyugdíjnyilatkozat, a Biztosító jogosult a biztosítási szerződés egyoldalú módosítására az adójóváírás további igénybevétele, a szerződés nyugdíjbiztosítási jellegének megtartása érdekében A pontban megjelölt esetben a módosítás csak és kizárólag olyan mértékű lehet, hogy azzal a szerződés az adójóváírás, a nyugdíjbiztosítás adójogszabályi feltételeinek megfeleljen A Biztosító a szerződőt a szerződés módosításáról, annak hatálybalépését követő 30 napon belül köteles tájékoztatni Amennyiben a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosítás kézhezvételétől számított 15 napon belül erről a Biztosítónak írásban nyilatkozni köteles. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a nyugdíjbiztosítási szerződés módosítás nélkül marad hatályban, de ebben az esetben tudomásul veszi, hogy viselni köteles az adózási (visszatérítési) következményeket A jelen pontban szabályozott egyoldalú szerződésmódosítás, tekintettel a szerződés megkötésének eredeti céljára (nyugdíjcélú megtakarítás) a Szerződő javára bekövetkező feltételváltozást eredményez. 68. Az ÁÉSZ nem módosított, illetve ki nem egészített szabályai változatlan tartalommal érvényesek.