NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének évi és december havi helyzetéről január * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes adatai megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján (

2 2011. ÉV ALAKULÁSA ÖSSZEFOGLALÁS Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli december végi (azaz évi teljes) hiánya 1734,4 milliárd forintra teljesült, mely az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresét, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110,0%-át jelenti. Ennek kialakulásában azonban az alábbi egyszeri tételek játszanak fontos szerepet: a MOL Nyrt. részvényvásárlása: 498,6 milliárd forint, az Európai Bíróság döntése miatti ÁFA visszatérítés: 250,0 milliárd forint (előzetes tény), MFB Zrt. tőkeemelése: 120,0 milliárd forint, MÁV Zrt. adósságának átvállalása: 50,0 milliárd forint, a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása: 196,0 milliárd forint. Összesen: 1114,6 milliárd forint. A fenti egyszeri tételek nélkül az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya 619,8 milliárd forintban alakult, mely valamivel kedvezőbb az eredeti előirányzatnál (687,4 milliárd forint). Az uniós módszertan szerint számolt államháztartás egyenlege az egyszeri tételekkel együtt előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletet mutat, amely a GDP 3,5%-a. Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy az államháztartás évi kitűzött - az eredeti költségvetésben nem szereplő egyszeri tételek nélküli - eredményszemléletű hiánycélja (a GDP 2,94%-a) a várakozásoknak megfelelően várhatóan teljesül. Az államháztartás központi alrendszerének december végi főbb pénzforgalmi adatai a következők: milliárd forintban Index (%) milliárd forintban Index (%) évi eredeti előirányzat évi tény eredeti előirányzat= évi eredeti törvényi előirányzat (1) évi törvényi módosított előirányzat (2) I-XII. hó tény (3) törvényi módosított előirányzat= 100 (3/2) eredeti előirányzat= 100 (3/1) Központi költségvetés egyenlege -836,0-853,9 102,1-613, , ,3 112,2 280,2 bevétel: 7 929, ,2 106, , , ,9 102,7 100,6 kiadás: 8 765, ,1 106, , , ,2 104,2 113,0 Elkülönített állami pénzalapok egyenlege 35,1 59,8 170,4 14,6 41,5 67,2 161,9 460,3 bevétel: 423,0 407,7 96,4 424,7 415,7 426,6 102,6 100,4 kiadás: 387,9 347,9 89,7 410,1 374,2 359,4 96,0 87,6 Társadalombiztosítási alapok egyenlege -69,4-95,4 137,5-88,7-87,6-83,3 95,1 93,9 bevétel: 4 310, ,5 99, , , ,4 100,2 100,2 kiadás: 4 379, ,9 100, , , ,7 100,1 100,0 EGYENLEG ÖSSZESEN -870,3-889,5 102,2-687, , ,4 110,0 252,3 bevétel: , ,4 104, , , ,9 101,8 100,4 kiadás: , ,9 103, , , ,3 102,7 108,0

3 2 I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATAINAK FŐBB JELLEMZŐI A. A BEVÉTELEK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSE 1. A évben a központi költségvetésnek a társasági adóból 316,6 milliárd forint bevétele volt, amely az 447,2 milliárd forintos bruttó befizetés és a 130,6 milliárd forintnyi kiutalás különbsége. A évi bevétel a évihez képest 6,8 milliárd forinttal (2,1%-kal) csökkent: a befizetések összege 47,8 milliárd forinttal (9,7%-kal), míg a kiutalások összege 41,1 milliárd forinttal (24%-kal) mérséklődött. A évi teljesítés 28,6 milliárd forinttal, 9,9%-kal lépte túl a módosított költségvetési előirányzatot. Ennek hátterében nagy valószínűséggel három tényező játszott szerepet: kisebb mértékben az adózók vártnál nagyobb profitabilitása, nagyobb mértékben pedig az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség túlteljesítése illetve a sportcélú adókedvezmény 2011-re tervezett költségvetési hatásának a következő évre történő részleges áthúzódása. A társas vállalkozások különadója címén 2011-ben a központi költségvetésnek -16,1 milliárd forint negatív bevétele keletkezett. Figyelemmel arra, hogy az adónem től megszűnt, a tárgyévben realizálódott negatív költségvetési bevételt az előző évekkel kapcsolatos adóelszámolások miatt felmerült pénzforgalmi áthúzódások okozták. A számla a technikai kivezetés miatt lenullázódott. A év egészében a hitelintézeti járadék keretében 9,4 milliárd forint bevétel folyt be a központi költségvetésbe, amely az éves előirányzathoz képest 1,4 milliárd forintos, 13,1%-os elmaradást jelent. Az előző évi teljesítéshez képest is 2011-ben 0,6 milliárd forinttal, 4,3%-kal csökkent a hitelintézeti járadékból származó költségvetési bevétel. A hitelintézeti járadék-bevétel csökkenését az adóalap visszaesése okozta. A cégautóadóból az év során 25,3 milliárd forint bevétel teljesült, ami az előirányzatnak 89,9%-a, az egy évvel korábbinak pedig 97,6%-a. Az energiaellátók jövedelemadójából a évi költségvetési törvény 20 milliárd forint bevételt irányzott elő. A teljesítés 16,9 milliárd forint volt, amely a költségvetési előirányzathoz képest 15,6%-os elmaradást jelent. A költségvetési előirányzatnál kevesebb adóbevétel hátterében hasonlóan a évi teljesüléshez - elsődlegesen az adóalanyok eredményének csökkenése és a 2010-ben bevezetett ágazati különadó hatása áll. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén a év teljes adóbevétele 172,3 milliárd forint volt, amely teljesítés az előirányzathoz képest 7,6 milliárd forintos, 4,3%-os, a év adóbefizetéséhez képest pedig 9,6 milliárd forintos, 5,3%-os elmaradást jelent. A évben ténylegesen befolyt adóbevétel alapján következtethető, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai 2011-ben az előző évinél kevesebb árbevételt realizáltak.

4 évben energia adó címén 17,3 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, mely 31 milliárd forint befizetés és 13,7 milliárd forintot kitevő visszautalás eredőjeként adódott. Az adóbevétel az éves előirányzatot 0,3 milliárd forinttal haladta meg. Az előirányzat túlteljesülését a vártnál nagyobb ipari energiafelhasználás indokolja ben a környezetterhelési díj mérlegsoron 6,8 milliárd forint jóváírás és 0,5 milliárd forint terhelés egyenlegeként 6,3 milliárd forint bevétel keletkezett. A teljesítés az éves előirányzat 65,9%-a lett. Bányajáradék címén a évben 111,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az éves előirányzatnak 126,7%-a, a bázishoz viszonyítottan pedig 2,4%-os túlteljesülést mutat. Játékadóból az év során 51,6 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek, amely megfelel az éves előirányzatnak, de 3,3%-kal alacsonyabb az egy évvel előbbi teljesítésnél. Az egyéb befizetések jogcímen 2011-ben 16,1 milliárd forint bevétel szerepel, ami az előirányzatnak csupán alig több mint 50%-a, mindez azonban alapvetően a december hónapnál ismertetett technikai jellegű számlakorrekciókkal függ össze. Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron jelentek meg a költségvetési törvény 14. (1) bekezdésében meghatározott központosított bevételek. Az éves 108,6 milliárd forintos teljesítés alig maradt el az előirányzattól (98,9%). A központi költségvetésben a pénzügyi szervezetek különadója címen befolyt 186,5 milliárd forintos költségvetési bevétel lényegében megfelel az éves adóbevételi tervnek, annak 99,7%-a. Ez az összeg 4,2 milliárd forinttal, 2,3%-kal haladta meg a 2010-es év ezen adónemből származó teljesítését. A 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból az elmúlt év során 171,9 milliárd forint bevétel keletkezett, amely az éves előirányzathoz képest 10,9 milliárd forintos, 6,8%-os növekedést jelent. Az előző évi teljesítéshez képest is 20,2 milliárd forinttal, 13,3%-kal több költségvetési bevétel keletkezett. 2. A év során általános forgalmi adóból 2219,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, amely összeg a módosított előirányzatnak 89,2%-a, attól 269,5 milliárd forinttal marad el. A évi nettó áfa bevétel 94,1 milliárd forinttal (4,1%-kal) múlta alul a bázis évi értéket. Az Európai Bíróság döntésének negatív hatása nélkül az ezzel összefüggő eddigi novemberi és decemberi kiutalás együttesen 250 milliárd forintot tett ki - a nettó bevételek viszont mintegy 6,7%-kal meghaladták volna a bázisidőszaki teljesítést. Jövedéki adóból a évben realizált 875,1 milliárd forintos bevétel az éves előirányzattól mindössze 6 milliárd forinttal, 0,7%-kal maradt el, az előző év értékéket viszont 18,6 milliárd forinttal, 2,2%-kal múlta felül. Az előirányzattól való elmaradás hátterében elsősorban a benzinárak nagymértékű emelkedése miatti keresletcsökkenés áll, melynek hatását némileg kompenzálta a gázolaj iránti kereslet növekedése. A jövedékiadó-köteles termékek körében a bevétel döntő részét közel 57%-át továbbra is az üzemanyagok termékcsoportjában keletkezett 501 milliárd forintos

5 4 befizetés tette ki, amely 10,4 milliárd forinttal, 2%-kal alacsonyabb az előző évinél. A dohánytermékek jövedéki adóbevétele 287,2 milliárd forint volt, amely 25 milliárd forinttal, 9,5%-kal magasabb összeg az előző évhez képest. A szeszesitalok és egyéb termékek jövedéki adóbevétele 86,9 milliárd forint volt, amely 4 milliárd forinttal, 4,8%-kal magasabb a bázisnál. A regisztrációs adóból a évben 34,5 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Az adóbevétel az éves előirányzatot 2,2 milliárd forinttal, 6,7%-kal, az előző év értékét pedig 4,5 milliárd forinttal, 14,8%-kal múlta felül. Ennek hátterében a gazdasági válságból történő kilábalás gépjárműpiacra gyakorolt hatása áll. A népegészségügyi termékadóból a központi költségvetésben az év folyamán 3,3 milliárd forint összegű bevétel realizálódott, melyből mintegy 0,5 milliárd forintot tett ki az üdítő- és energiaitalok, 1,8 milliárd forintot a cukrozott készítmények, 0,6 milliárd forintot a sós snackek, valamint 0,4 milliárd forintot az ételízesítők után fizetett adó. A szeptembertől hatályos adónemből október óta befolyó bevételek kezdeti alacsony teljesülésében szerepet játszik az adónem bevezetését megelőző kereskedelmi készletezés is. 3. A évben befolyt 1382,8 milliárd forintos személyi jövedelemadó-bevétel az 1502,0 milliárd forintnyi bruttó befizetés és a 119,2 milliárd forintot kitevő kiutalás különbségeként képződött. Ez a teljesítés a év adóbevételéhez képest 385,1 milliárd forintos, 21,8%-os csökkenést jelent. A befizetések összege a évben 395,7 milliárd forinttal (20,9%-kal), a kiutalások összege pedig 10,6 milliárd forinttal (8,2%-kal) volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az előirányzathoz képest viszont 19,8 milliárd forintos, 1,5%-os túlteljesülés tapasztalható. A év értékelésekor kiemelést érdemelnek a következők: Családi adóalap kedvezményt 2011-ben havonta átlagosan magánszemély érvényesített. Ez összesen 156 milliárd forintnyi adócsökkentést jelent. Ilyen kedvezményt várhatóan további magánszemély érvényesít majd május 20- ig adóbevallásában. Az adóbevallással összefüggő kiutalások összege a évben 10,6 milliárd forinttal (8,2%-kal) volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezek az előző évekhez hasonlóan 2011-ben is lényegében négy hónapban történtek: márciusban kezdődtek, s egészen júniusig elhúzódtak. Az adóhatóság az előző évi személyi jövedelemadó bevallásokra tekintettel a évben 107,7 milliárd forint kiutalást teljesített. Az illetékbefizetések központi költségvetésbe befolyó évi összege 75,3 milliárd forintot tett ki, amely a tavalyi évhez képest 8,2 milliárd forintos, az éves előirányzathoz pedig 6,6 milliárd forintos elmaradást mutat. A magánszemélyek különadója címén, az év során 0,3 milliárd forint bevétel keletkezett, ami a korábbi évekről történő pénzforgalmi áthúzódások összegének köszönhető. A bevétel technikailag lenullázásra került a kincstári folyószámla 2012-től történő megszűnése miatt, így a továbbiakban esetlegesen felmerülő utólagos adóelszámolások az egyéb befizetések jogcímén szerepelnek. A háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból az év során 5,3 millió forintos

6 bevétele származott a költségvetésnek. 5 A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre bevezetett 98%-os különadóból a központi költségvetésnek az év során 3,7 milliárd forint bevétele keletkezett, ami közel négyszerese a törvényi előirányzatnak. 4. A költségvetési szervek bevételei 2011-ben 921,7 milliárd forintot tettek ki, amely az éves törvényi módosított előirányzat 162,5%-a. A legmagasabb bevételi összeg decemberben, a legalacsonyabb pedig áprilisban teljesült. Az év során a különféle pénzeszközátvételek és támogatásértékű bevételek összesen 473,5 milliárd forintot tettek ki, jelentősen meghaladva az éves törvényi előirányzatot. A közhatalmi bevételek (118,0 milliárd forint) meghaladták a törvényi előirányzatot, az intézményi működési bevételek viszont annál alacsonyabban, 192,0 milliárd forintra teljesültek. Előző évi előirányzat-maradvány átvételére mintegy 87,2 milliárd forintos összegben került sor, amely többletet jelentett a törvényi előirányzathoz képest. A fennmaradó részt döntően a még jelentős mértékű nem azonosított, függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek halmozott forgalma tette ki. 5. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címén évben összesen 1236,0 milliárd forint bevétel folyt be a központi költségvetésbe, amely az éves törvényi módosított előirányzat 100,7%-át jelenti. Ebből a nem uniós bevételek meghaladták a 354,2 milliárd forintot, amely az éves törvényi módosított előirányzat több mint négyszerese volt. A bevételek alakulásában számos tényező játszott közre. Ezek közül kiemelhető az előzőekben már említett operatív programok alá tartozó prioritások előző évi maradványaink az átvezetése, egyes fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának (például a Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai, a Klímabarát Otthon Panel Alprogram, a Lakóépületek és környezetük felújítása) átadás-átvétele, pénzeszközök átvétele szakmai fejezeti kezelésű előirányzatra (például a vörösiszap katasztrófa elhárításával kapcsolatosan), kormányhatározatok alapján teljesített maradvány-átcsoportosítások. Az éves bevételből jelentős nagyságrendet képviselt az Útpénztár bevétele, amely önmagában 50,0 milliárd forintot tett ki. A fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatásának évi összege 881,8 milliárd forintot ért el, ami 23,1%-kal kevesebb, mint a törvényi előirányzat. Ez elsősorban a kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított alacsonyabb teljesülésével magyarázható, mely leginkább a strukturális és vidékfejlesztési programok uniós forrásfelhasználásával függ össze. A Kohéziós Alap projektjei mentén 8,7 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra, 85%-kal túlteljesítve az előirányzatot, amely elsősorban a kivitelezések Európai Bizottság által engedélyezett meghosszabbításából fakad. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Új Széchenyi Terv) keretében a kifizetések az előző évhez képest ugyan gyorsultak, de ezzel együtt is az eredeti előirányzat 74,8%-a, 722,8 milliárd forint uniós bevétel teljesült. Ennek oka, hogy egyes operatív programok esetében a közösségi hozzájárulás rendezése keretében az átutalások szabályossági vizsgálata hosszabb időt vett igénybe, mely nem tette lehetővé decemberben az uniós bevételek teljes körű elszámolását és 58,3 milliárd forint áttolódott 2012 januárjára. A területi együttműködést elősegítő strukturális támogatás címen a programok csúszása miatt minimális 5,5 milliárd forint összegű uniós forrás-elszámolás történt, mely az erőirányzat mindössze 35,6%-a. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 127,6 milliárd forint uniós forrás került elszámolásra, ami az eredetileg

7 6 tervezett előirányzatnak 90%-a, azonban a évi felhasználást 13%-kal meghaladja. A forrásvesztés elkerülése érdekében a kifizetések gyorsításához szükséges intézkedéseket például a jól teljesítő jogcímekre a forrásátcsoportosítást mielőbb végre kell hajtani. A Halászati Operatív Program (HOP) keretében 1,1 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra szemben az előirányzott 2,7 milliárd forinttal. A 39%-os teljesülés oka, hogy a III. A közös érdekeket célzó intézkedés tengely a szakmai egyeztetések elhúzódása miatt még a évben sem került meghirdetésre, ezáltal kötelezettségvállalás és kifizetés sem keletkezett. Az egyéb uniós támogatások jogcímen 16 milliárd forint uniós forrás felhasználása történt meg. 6. A központi költségvetési szervektől származó befizetések címen 2011-ben összesen 45,5 milliárd forint, az éves törvényi módosított előirányzat 138,5%-a folyt be a központi költségvetésbe. A legmagasabb befizetés decemberben teljesült, a legalacsonyabb befizetésre januárban került sor. Az éves befizetéseken belül az előirányzat-maradvány befizetések mindössze 4,1 milliárd forintot tettek ki. A befizetések alapvető részét a teljesen saját bevételből gazdálkodó intézmények részére a költségvetési törvényben meghatározott tételes befizetési kötelezettségek alkották, melyek az év folyamán több alkalommal is emelésre kerültek. Az 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat a saját bevételből gazdálkodó, a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek - a fővárosi és megyei kormányhivatalok földhivatala, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal részére befizetési kötelezettséget írt elő. A évi költségvetési törvényt módosító évi XXXII. törvény megemelte a Magyar Energia Hivatal (1845,0 millió forintra), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (486,1 millió forintra), valamint a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete befizetési kötelezettségét. A évi költségvetési törvényt módosító évi CXIV. törvény ismételten módosította a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete befizetési kötelezettségét (7232,5 millió forintra). 7. A helyi önkormányzatok befizetései címen évben a teljesítés 7,2 milliárd forint volt. Ez a sor a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az ÁSZ ellenőrzése során megállapított jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeit tartalmazza, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatát. 8. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek évi összege 39,5 milliárd forint volt, amely meghatározó része (92%-a) hasznosítási jellegű befizetésekből származott. A évi osztalékbevétel 24,0 milliárd forint volt, amely döntően a Magyar Villamos Művek és a Szerencsejáték Zrt. befizetéséből származott. A termőföldekért kapott hasznonbérleti díj összege 3,6 milliárd forinttal növelte a költségvetés bevételeit. Az egyéb bérleti és vagyonkezelői díjak összege 5,3 milliárd forintot tett ki. Az ingatlan értékesítési bevételek mindössze 0,7 milliárd forintot tettek ki 2011-ben. A további, egyik fenti kategóriába sem sorolt bevételek összege 2,3 milliárd forintot ért el, amely nagyobb részben egy állami tulajdonú gazdasági társaság tőkekivonásából származott. 9. Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételeken belül a kamatbevételek a évben 103,5 milliárd forintot tettek ki. A kamatbevételeken belül 78,8 milliárd forint a forintban fennálló, 24,7 milliárd forint pedig a devizában fennálló követelés

8 7 kamatbevételeiből tevődik ki. A forint-állampapírok (államkötvények és diszkontkincstárjegyek) után elszámolt kamatbevételek 45,8 milliárd forintot tettek ki, amelynek nagy része ún. felhalmozott kamat. A jegybank a költségvetésnek a KESZ forintállománya után közel 33 milliárd forintot fizetett. A deviza-követelések utáni bevételek (24,7 milliárd forint) az IMF hitelből származó források hasznosításából, a kereskedelmi bankoknak nyújtott devizahitelek utáni és az MNB-nél elhelyezett betét utáni kamatfizetésből származott. A tőkebevételek (4,1 milliárd forint) alakulását a korábban nyújtott kormányhitelek lebontásából eredő bevételek (0,3 milliárd forint), valamint az Áht. 14. (3) bekezdése alapján a belföldi adósok tartozás-elengedése miatti (3,5 milliárd forint) elszámolás eredményezte. Az adósságszolgálati bevételeken belül mind a kamat-, mind a tőkebevételek jelentősen meghaladták az éves tervet. 10. Az egyéb bevételek évi 39,5 milliárd forintos teljesítése közel másfélszerese volt az előirányzatnak (164,0%). Az eltérés jelentős részét a főváros által a 4-es metró járműbeszerzésével kapcsolatban tekintettel az Alstomnak kifizetett előlegek visszafizetését biztosító bankgaranciák BKV Zrt. által történő sikeres lehívására és az Alstom és a főváros között a szállítási szerződések hatályának módosított feltételekkel történő helyreállítására a központi költségvetés javára visszafizetett 4,1 milliárd forintos állami támogatás, a Vidékfejlesztési Minisztérium által korábban az általános tartalék terhére visszatérítési kötelezettség mellett kapott visszapótolt 3,7 milliárd forint támogatás, valamint a maradványátcsoportosítások technikai lebonyolításával kapcsolatban pótelőirányzat ellensúlyozása címen elszámolt 5,0 milliárd forint bevétel magyarázza. 11. A központi költségvetésnek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból évben 95,6 milliárd forintos bevétele származott, mely megegyezik a törvényi előirányzattal. 12. Az Egyéb uniós bevételek címen belül a vámbevételek és a cukorágazati hozzájárulás Magyarországot illető 25%-aként mintegy 9,6 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe, míg az uniós támogatások utólagos megtérítéseként az elvárhoz képest 2,7 milliárd forinttal több, 22,9 milliárd forint bevétel keletkezett. Ennek részletei a következőek: Az Európai Bizottság az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végső egyenleg elszámolása kapcsán több program (HEFOP, ROP, KIOP, Interreg) esetében évre előrehozta az utolsó 5% átutalását, amely 12,5 milliárd forint bevételt jelentett. A Kohéziós Alap két környezetvédelmi projektje esetében (Szeged szennyvíz, Miskolc hulladék) az előre jelzett összeggel közel azonos mértékben (2,0 milliárd forint) rendezte az Európai Bizottság a 20%-os végső kifizetést. A korábban, tisztán központi költségvetési támogatásból megvalósuló, majd uniós finanszírozásba bevont közlekedési projekteknél az utólagosan elszámolt uniós bevétel 1,0 milliárd forint volt. A május közepétől előforduló rendkívüli időjárási körülmények következtében kialakult ár- és belvízi helyzet okozta károk enyhítésére az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Magyarország részére biztosított támogatás pénzügyi elszámolásával összefüggésben 6,9 milliárd forint bevétel keletkezett, ennek befizetését a Kormány 1459/2011. (XII. 22.) határozatában rendelte el.

9 8 Egyéb tételek (I. NFT maradvány elszámolása) összesen 0,5 milliárd forint összegben járultak hozzá a XLII. fejezet bevételeihez. B. A KIADÁSOK JOGCÍMENKÉNT 1. Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege 2011-ben 212,0 milliárd forintot tett ki, amely teljesítés a 214,9 milliárd forintos törvényi módosított előirányzat 98,7%-ának felelt meg. A teljesítésből a helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének ellentételezésére 207,8 milliárd forint, az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 2,8 milliárd forint, a bányabezárásra 1,0 milliárd forint, a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalására 215,6 millió forint, míg az egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatásokra 164,7 millió forint kifizetés történt. 2. A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának éves összege magában foglalja a Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatását (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségei, a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatása), illetve az üzemben tartási díj átvállalását. A jogcím évi eredeti törvényi előirányzat összege 58,7 milliárd forint évközben az alábbi módosítások történtek: - az évközben létrehozott I. Országgyűlés fejezet 10/3 Az NMHH prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásai alcímen egyrészt a 8/2005. (II. 8.) PM rendelet, másrészt NGM intézkedések nyomán 32,4 millió forintos módosítás történt; - a évi CLXIX. törvény módosításáról szóló évi XXXII. törvény 3. (5) bekezdése az I. Országgyűlés fejezet 10/1 Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő alap költségei alcím előirányzatát 5000,0 millió forinttal csökkentette és Média Tartalék képzését írta elő. Ez alapján jött létre az I. Országgyűlés fejezet 10/4 Média Tartalék alcím, mely előirányzatra az 5000,0 millió forint átcsoportosításra került; - a 1105/2011 (IV. 22.) Korm. határozat 5,0 millió forinttal emelte meg az I. Országgyűlés fejezet 10/1 Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő alap költségei sor előirányzatát. Összességében tehát az eredeti előirányzat évközben 37,4 millió forinttal nőtt. A évi módosított előirányzat 91,5%-ra teljesült a évben. 3. A fogyasztói árkiegészítésre fordított kiadások összege 2011-ben 108,3 milliárd forintot tett ki, amely teljesítés a 109,0 milliárd forintos törvényi módosított előirányzat 99,3%-ának felelt meg. 4. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege 2011-ben 129,1 milliárd forintot tett ki, amely teljesítés a 126,0 milliárd forintos törvényi módosított előirányzat 102,4%-ának felelt meg. Törvényi felhatalmazás alapján a teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhetett az előirányzattól. 5. A családi támogatásokra és szociális juttatásokra 2011-ben összesen 618,9 milliárd forintot fordítottak, amely az éves törvényi előirányzat 98,5%-a, az előző évhez képest viszonyított elmaradás pedig mindössze 2,1%-os. Ez utóbbin belül a családi

10 9 támogatások és a jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő ellátások kis mértékben elmaradtak az előző évi összegtől, a különféle jogcímen adott térítések viszont némileg meghaladták azt. A családi támogatások közül a családi pótlék esetében volt megfigyelhető lényegesebb elmaradás, melyet a gyermeklétszám csökkenése mellett a tankötelezettségük megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányaikat folytatók jogosultsági korhatárának a leszállítása indokolt. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő ellátások közül jelentősebb mértékben csökkentek a megváltozott munkaképességűek járadékaira fordított kifizetések, mivel az ellátás folyósítása mellett végzett kereső tevékenységre vonatkozó szabályok szigorodása hatásaként az ellátotti létszám csökkenése következett be. A különféle jogcímen adott térítések előző évit meghaladó teljesülésében elsősorban a közgyógyellátásra fordított összegek játszottak szerepet, mivel az egy főre jutó átlagos gyógyszerkeret összegének kihasználtsága kismértékben emelkedett. A évi összegből családi támogatásokra 451,5 milliárd forintot költöttek, melyből családi pótlékra 353,6 milliárd forintot folyósítottak. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokra 2011-ben mintegy 139,8 milliárd forintot fizettek ki, melyből a legnagyobb tételt a megváltozott munkaképességűek járadékai tették ki 57,1 milliárd forintos összegükkel. A különféle jogcímen adott térítésekre pedig közel 27,6 milliárd forintot fizettek ki az év folyamán, melyből a közgyógyellátásra közel 20,5 milliárd forintot fordítottak. 6. A költségvetési szervek kiadásai 2011-ben összesen 2512,5 milliárd forintot tettek ki, amely az éves törvényi módosított előirányzat 135,9%-a. Az éves összes kiadásból legtöbbet, 1191,3 milliárd forintot személyi juttatásokra és járulékaikra fordították (a bérfizetéshez kapcsolódó átfutó kiadásokkal számolva 1206,0 milliárd forintot), dologi és egyéb folyó kiadásokra pedig 776,8 milliárd forintot költöttek az intézmények. Az intézményi beruházási kiadásokra az év során 140,1 milliárd forintot fordítottak. A támogatásértékű működési és felhalmozási kiadások, államháztartáson kívülre irányuló pénzeszközátadások 176,2 milliárd forint körül alakultak, előző évi maradvány átadására pedig közel 25,8 milliárd forintos összegben került sor. A fennmaradó részt döntően ellátottak pénzbeli juttatásai, felújításra, központi beruházásokra fordított összegek, valamint a még jelentős mértékű függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások halmozott forgalma tették ki. A törvényi módosított előirányzathoz viszonyított túlteljesülésben - többek között - a különféle támogatásértékű kiadások és pénzeszközátadások nagyságrendje játszott szerepet, a kiadásokat (és a bevételeket is) növelték továbbá az előző évi előirányzat-maradvány átadások is. 7. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok évi teljesítése 2207,9 milliárd forint volt, amely az éves módosított előirányzat 93,5%-a. Ebből a nem uniós forrásból finanszírozott kiadások 921,1 milliárd forintot tettek ki, amely az éves törvényi módosított előirányzattól mindössze 4,4%-kal maradt el ben a nem uniós források terhére az alábbi törvényi sorokon került sor nagyobb kifizetésekre: közoktatási célú humánszolgáltatásra és kiegészítő támogatásra 111,5 milliárd forint, autópálya rendelkezésre állási díjra 99,1 milliárd forint, Útpénztárból 95,5 milliárd forint, szociális célú humánszolgáltatások normatív támogatására (kiegészítő támogatásokkal) összesen 57,2 milliárd forint, agrártámogatásokra (folyó kiadások és jövedelem támogatások) 50,5 milliárd forint, egyházi célú központi költségvetési hozzájárulásra összesen 32,7 milliárd forint, a lakossági energiaköltségekhez történő

11 10 hozzájárulásra 20,5 milliárd forint, a beruházás ösztönzési célelőirányzatra 19,6 milliárd forint. A évben az uniós előirányzatok terhére a kedvezményezettek részére összesen 1171,1 milliárd forint kifizetés teljesült, mely nem számol a XIX. Uniós fejlesztések fejezeten belüli 115,7 milliárd forint összegű, technikai jellegű maradvány-átcsoportosítással. Ezt is számba véve az uniós fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 2011-ben összesen 1286,8 milliárd forintban teljesültek, ami a törvényi előirányzathoz képest 9,4%-os csökkenést mutat. A strukturális támogatásokra fordított 1056,3 milliárd forint döntő részét az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Új Széchenyi Terv) programjai (1028,8 milliárd forint) tették ki. A Kohéziós Alapból finanszírozott közlekedési és környezetvédelmi projektek esetében is történt még kifizetés 13,5 milliárd forint összegben, mely nagyrészt a kivitelezések Európai Bizottság által engedélyezett meghosszabbításából fakad. Vidékfejlesztési támogatásokon belül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program címen 2011-ben összesen 197,8 milliárd forint összegű kiadás történt, a Halászati Operatív Program előirányzatain a kiadás mindössze 1,8 milliárd forintot tett ki. A vidékfejlesztési és strukturális támogatások esetében az évközben jelentkező alacsonyabb kiadási számokat az év végi jelentősebb mértékű kiadási szint némiképp ellensúlyozta, ugyanis december hónapban a kedvezményezettek által korábban benyújtott számlák kifizetése is kiegyenlítésre került. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai közül a leginkább lemaradásban lévő Közlekedés Operatív Program, illetve a Környezet és Energia Operatív Program projektjeit érintette az utolsó negyedévben kimutatható nagyarányú kiadás, azonban ennek ellenére az eredeti előirányzatnál 21%-kal kevesebb a kedvezményezettek részére kifizetett uniós és hazai támogatás összege. A vidékfejlesztési programoknál az év végi kifizetések felgyorsulását a támogatások kifizetésének rendjében bekövetkező változás indokolja, mely az eredeti előirányzathoz viszonyítva 3%-os kiadásnövekedést eredményezett. A Halászati Operatív Programnál minden szükséges intézkedést meg kell tenni a kifizetések gyorsításáért a forrásvesztés elkerülése érdekében, mivel 2011-ben az előirányzat fele teljesült csupán. Mind az Új Magyarország Fejlesztési Terv, mind pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program esetében elmondható, hogy a kiadási számok jóval az elvárt szint alatt teljesültek. Ez részint a sajáterő hiányával, részint a bankok alacsony hitelezési hajlandóságával magyarázható. A költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok teljesülését az év folyamán számos intézkedés befolyásolta. Év közben a Kormány a szigorú, költséghatékony állami gazdálkodás érdekében mintegy 250 milliárd forint nagyságú stabilizációs tartalék felállításáról döntött. Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat a költségvetési fejezetek előirányzatainál zárolásokat, egyes költségvetési szervek tekintetében befizetési kötelezettséget és maradványtartási kötelezettséget írt elő. A stabilitási tartalék legnagyobb tételét a Kabinet irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál (mint fejezeteknél) bejelentett, összesen mintegy 187 milliárd forintos zárolás tette ki. Ezen túlmenően a évi költségvetést módosító évi XXXII. törvény elfogadásával az ún. alkotmányos fejezeteknél tartalék képzését rendelte el, valamint többletbefizetést írt elő a teljes mértékben saját bevételből gazdálkodó intézményeknek. A képzett stabilitási tartalék azon az elven alapult, hogy a kiadási előirányzatok nem szűntek meg, csak a Kormány rendelkezése nyomán zárolásra kerültek. A évi költségvetési törvényt módosító évi CXIV. törvény a zárolt összegek végleges csökkentését tartalmazta a

12 11 prognosztizált bevétel-kiesések és kiadási többletek ellensúlyozására. A Kormány 1316/2011. (IX. 19.) határozatában maradványtartási kötelezettséget (577,0 milliárd forint) rendelt el, valamint újabb zárolási kötelezettségről (37,5 milliárd forint) döntött. A Kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél továbbá beszerzési tilalmat rendelt el a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzése vonatkozásában. A Kormány 1471/2011. (XII. 23.) határozatában az 1316/2011. (IX. 19.) Korm. határozatban elrendelt zárolást csökkentésre változtatta. Az 1505/2011. (XII. 29.) Korm. határozat viszont az 1316/2011. (IX. 19.) Korm. határozatban elrendelt maradványtartási kötelezettséget törölte a tartozásállomány csökkentése érdekében. A 93/2011. (XII. 14.) OGY határozatban az Országgyűlés az ún. alkotmányos fejezeteknél képzett tartalékok felhasználását nem engedélyezte. Kétszeri költségvetési törvénymódosítással összesen 120,0 milliárd forintos tőkeemelés került jóváhagyásra a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. részére, melynek teljesítése a költségvetési szervek kiadásainál jelentkezett. 8. Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen összesen 89,1 milliárd forint került átutalásra, amely a törvényi módosított előirányzatot 2,3 milliárd forinttal meghaladta. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap éves támogatása a törvényi előírásnak megfelelően 0,8 milliárd forinttal magasabb összegben teljesült. A Bethlen Gábor Alap támogatása pedig 1,5 milliárd forinttal lett több a évi magyar EU elnökségi feladatok fejezeti kezelésű előirányzat fel nem használt részének más jogcímekre történő átcsoportosításáról szóló 1461/2011. (XII. 22.) Korm. határozat alapján. 9. A Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz előirányzat 2011-ben a évhez képest jelentős mértékben átalakításra került ben a Nyugdíjbiztosítási Alap még többféle címen részesült költségvetési támogatásban (a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatására, a GYES-en, GYET-en lévők, a rehabilitációs járadékban részesülők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék, korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés támogatása címen), melyek a nyugdíjrendszer átalakításával, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap létrehozásával megszüntetésre kerültek. E címen 2011-ben összesen 637,8 milliárd forint került felhasználásra, amely az előzőekben említettekkel összhangban az előző évi összegnek mindössze 55,6%-a. A évi teljesítés alig haladta meg a törvényi előirányzatot, annak 100,1%-a volt. A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény 30. (14) bekezdése szerint a központi költségvetés január 1. napjától december 31. napjáig a korkedvezmény-biztosítási járulék 25,0%-ának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését vállalta át. Ennek évi december havi összege (0,4 milliárd forint) - a évi decemberi járulékbevétel alapján - került még utoljára utalásra év január hónapban. Az Egészségbiztosítási Alap részére járulék címen átadott pénzeszköz az előirányzattal megegyezően ben közel 637,0 milliárd forintot tett ki. Ezt az egészségügyi célú hozzájárulást a biztosítási jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkező személyek után (nyugellátásban részesülők, kiskorú személyek, felsőfokú nappali tanulmányokat folytatók, stb.) fizeti havonta a központi költségvetés. Az OEP és az ONYF a központi költségvetés céltartalékából az év folyamán több esetben is részesült támogatásban összesen mintegy 0,3 milliárd forint összegben a Prémiumévek programmal, a nemzeti szakértőkkel és a költségevetési szerveknél

13 12 foglalkoztatottak évi kompenzációjával kapcsolatos kiadásaik fedezetére. A fennmaradó kis részt a fegyveres állományúak nyugellátás megállapításának feladat átadására a BM és NAV fejezetekből az ONYF részére kormányhatározattal átcsoportosított összege tette ki. 10. A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások és SZJA) 2011-ben összesen 1195,6 milliárd forintban teljesült. Jelentősebb tételek: a települési önkormányzatokat megillető, a településre kimutatott személyi jövedelemadó, megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése, a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése, normatív hozzájárulások cím, normatív, kötött felhasználású támogatások cím, a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása. A központosított előirányzatok éves felhasználása 80,9 milliárd forint volt, ami a 82,7 milliárd forintos módosított előirányzat 97,9%-a (eredeti előirányzat: 87,6 milliárd forint). A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása címen a évi teljesítés 41,7 milliárd forint, ami a 42,4 milliárd forintos módosított előirányzat 98,4%-a (eredeti előirányzat 36,2 milliárd forint). A helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása soron a évi teljesítés 11,9 milliárd forint, ami az eredeti előirányzat 100%-a. A címzett és céltámogatások évi teljesítése 229,3 millió forint, ami az eredeti előirányzat (350,0 millió forint) 65,5%-át teszi ki. A vis maior támogatás címről az év folyamán 5,6 milliárd forint kifizetés történt, ami a 6,5 milliárd forintos módosított előirányzat 86%-a (az eredeti előirányzat 8,0 milliárd forint). A normatív, kötött felhasználású támogatások cím teljesítési összege 183,9 milliárd forint, ami a módosított előirányzat (183,9 milliárd forint) 100%-a. A Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása 4,3 milliárd forintban teljesült, ami a 8,7 milliárd forintos módosított előirányzat 50,1%-a (eredeti előirányzat: 27,7 milliárd forint). Törvény szerinti előirányzattal nem rendelkező, évközben módosításra került előirányzatok az alábbiak: - a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjára 16,9 milliárd forint; - a fővárosi közösségi közlekedés rendkívüli támogatására 24,0 milliárd forint; - a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium támogatására 150,0 millió forint; - a megyei jogú városok és egyéb települések feladatainak támogatására összesen 8,5 milliárd forint; - a hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatására 4,0 milliárd forint; - a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához 858,1 millió forint; - a helyi önkormányzatok rövid lejáratú hiteltörlesztéseire 7,0 milliárd forint.

14 13 A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációja 83,7%-ban, valamint a hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása 99,8%-ban, a többi előirányzat 100%-ban teljesült. 11. A társadalmi önszerveződések támogatása kiadási tétel magában foglalja a pártok és a pártalapítványok működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. A két cím évi eredeti előirányzata összesen 3,8 milliárd forint volt, mely 100%-ban teljesült. 12. A kamatkiadások 2011-ben 1101,1 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára. A kamatkiadásokon belül a legnagyobb részt a forintban fennálló adósság utáni 770,6 milliárd forint jelentette. Az összeg döntő részét, 632,1 milliárd forintot az államkötvények kapcsán fizetett a költségvetés, további 106,7 milliárd forintot a kincstárjegyek, 31,8 milliárd forintot pedig az Európai Beruházási Banktól és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától forintban felvett hitelek után kellett teljesíteni. A devizában fennálló adósság 330,5 milliárd forintos kamatkiadásán belül 206,6 milliárd forintot tett ki a devizakötvények kamata. A 123,9 milliárd forintot kitevő devizahitelek kamatainak jelentősebb tételei az IMF és az EU központi bankjától felvett hitelek utáni kamatokból, valamint a nemzetközi fejlesztési intézményektől korábbi években felvett fejlesztési célú hitelek kiadásai között oszlott meg. 13. A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron 2011-ben 16,1 milliárd forint kiadás teljesült, amely megközelítette az előirányzatot (98,0%). Ezen belül kiemelendő a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére kifizetett összesen 11,6 milliárd forint. 14. Az állam által vállalt kezesség érvényesítése 2011-ben 29,4 milliárd forint kiadást okozott a költségvetésnek. E kiadások legjelentősebb tételét a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a kkv-szektor forrásbevonásaihoz vállalt kezességekhez kapcsolódó fizetési kötelezettség (13,7 milliárd forint) jelentette. További 1,9 milliárd forint az agrárterületen hasonló típusú tevékenységet folytató Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalásai miatt merült fel. A lakáskezességek (a közszféra lakáshiteleihez vállalt és az ún. fészekrakó hitelek mögötti kezesség) 2011-ben 3,1 milliárd forint beváltást jelentettek a költségvetésnek. Az export-ösztönzést segítő állami kezességvállalások érvényesítése 3,3 milliárd forint kiadást okozott, mely alapvetően a kazah BTA Bank fizetésképtelensége miatt merült fel. További jelentős összegű kezességbeváltás miatti kifizetést (7,1 milliárd forint) jelentett még egy előre nem tervezett, 2002-ben vállalt egyedi kezesség, melyet a Vértesi Erőmű Zrt. csődeljárása okozott. Mindezek ellenére az éves kezességérvényesítési kiadások elmaradtak a tervezettől, és 83,3%-ban teljesültek. 15. Az egyéb kiadások összege 2011-ben 27,4 milliárd forintot tett ki, mely a törvényi módosított előirányzat 84,8%-ának felelt meg. Ezen belül kiemelendő a személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felhasználására történő felajánlásokból a civil kedvezményezettek javára átutalt összesen 8,5 milliárd forint. Az egyéb kiadásokon belül a nemzetközi elszámolások kiadásai 2011-ben 0,9 milliárd forintot tettek ki, amely nagyrészt a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) alaptőke-hozzájárulási kiadását, valamint az IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatását, valamint néhány kisebb tagdíj kiadását tartalmazza. A kiadások éves mértéke az árfolyam ingadozás következtében az előirányzathoz képest csökkent. Az adósság- és

15 14 követelés-kezelés egyéb kiadásai címén 2011-ben 11,8 milliárd forint kifizetés történt jutalékként, állampapírok értékesítését támogató kiadásokként, valamint adósságkezelési költségként évben 249,9 milliárd forint összegű adósságátvállalás és követelés-elengedés növelte a költségvetés kiadásait. E kiadások nagyságrendjét (196 milliárd forint) a megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól átvett adósság összege határozta meg. A MÁV Zrt. adósságának részleges átvállalása a Kormány döntésével összhangban 50 milliárd forint összegben valósult meg. Követeléselengedésként a Várpalota és régiójába tartozó önkormányzatok állammal szembeni, az Országgyűlés döntése alapján megszűnő kölcsöntartozásának 3,7 milliárd forint, továbbá a Várgondnokság Nonprofit Kft. kölcsöntartozásának közel 0,3 milliárd forint összegű állománya jelent meg. 17. Az EU költségvetését illető hozzájárulási kötelezettség évi összege 233,0 milliárd forintot tett ki, amely összeg 25,1 milliárd forinttal alacsonyabb a évre tervezett előirányzathoz (258,1 milliárd forint) képest. Az alacsonyabb teljesítést több tényező együttes hatása eredményezte. A tárgyévben elfogadott egyes költségvetés módosítások (pl.: évi közösségi költségvetési többlet költségvetésbe foglalása, az uniós költségvetés bevételi alapadataira vonatkozó prognózisok évközben történt frissítése) csökkentették Magyarország befizetési kötelezettségeit; továbbá az ÁFA- és GNI-egyenlegek korábbi évekre tekintettel történő utólagos kiigazítása (-7,1 milliárd forint) szintén mérsékelte a nemzeti hozzájárulást. Az a tény is csökkentőleg hatott Magyarország befizetési kötelezettségére, hogy a december 31-i Ft/euró középárfolyam (277,95 t/euró) amelyen hozzájárulási kötelezettségeinket ténylegesen teljesíteni kellett az év folyamán alacsonyabb volt a tervezésnél prognosztizált árfolyamnál (280,0 Ft/euró) ben az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 622,6 milliárd forintot tettek ki, amelynek nagyságrendjét a MOL-részvénycsomag 498,3 milliárd forint összegű vételára határozta meg. A MOL-részvények vételára nélkül számított kiadások (124,3 milliárd forint) jelentős hányada, 42,6 milliárd forint felhalmozási jellegű kiadás volt. 15,5 milliárd forint összegű készpénzes tőkeemelést hajtott végre az állam a Malév Zrt-ben. Az állami vagyon gyarapítását szolgálta a Rába-részvények 8,1 milliárd forint értékben történő megvásárlása, valamint az ingatlan vásárlásra és beruházásra fordított 11,1 milliárd forint. A hasznosítási típusú kiadások 25,9 milliárd forinttal terhelték a költségvetést, amelynek egyik nagy tétele a termőföldért fizetett életjáradék 10,9 milliárd forintos összege volt. Állami tulajdonú gazdasági társaságok támogatására 9,5 milliárd forintot fordítottak a tulajdonosi joggyakorlók. A Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások 2011-ben 25,6 milliárd forintot tettek ki, amely döntően a környezetvédelmi projektek 20,8 milliárd forint összegű költségeiből származott. Az egyéb, járulékos jellegű kiadások 24,0 milliárd forint kifizetést jelentettek, amelynek két meghatározó tétele az ún. Richter-kötvények után fizetett kamat (10,7 milliárd forint) és tulajdonosi joggyakorló társaságok (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. működési költsége (8,7 milliárd forint) volt. További 5,0 milliárd forint állami kiadást okozott a Malév Zrt-nek nyújtott tulajdonosi kölcsön.

16 15 II. 1. Az egyenleg alakulása ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Az elkülönített állami pénzalapok évi 67,2 milliárd forintos többlete a Munkaerőpiaci Alap 46,9 milliárd forintos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 15,7 milliárd forintos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2,9 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 2,2 milliárd forintos, Bethlen Gábor Alap 0,7 milliárd forintos többletéből, valamint a Szülőföld Alap jogutódlási elszámolásából eredő 1,2 milliárd forintos hiányából alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege az előző év egyenlegéhez képest kedvezőbb lett, továbbá 25,7 milliárd forinttal meghaladta a évi törvényi módosított értéket is. 2. A bevételek alakulása Az alapok bevételei 18,9 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év bevételeinek értékénél. A bevételi teljesítés az ez évi módosított előirányzatot 2,6%-kal haladta meg. A törvényi módosított előirányzathoz képest bevételi többlet elsősorban a Bethlen Gábor Alapnál jelentkezett. A Bethlen Gábor Alap bevételeit növelte a KIM fejezeti kezelésű előirányzataitól átvett pénzeszköz, valamint a jogutódláshoz kapcsolódóan az Alapba a jogelőd Szülőföld Alapból 1,2 milliárd forint került át, mindezeken felül az Alap többlet költségvetési támogatásban is részesült. 3. A kiadások alakulása Az alapok kiadásai 11,5 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év kiadásainak értékénél. A kiadási teljesítés a évi módosított előirányzat 96%-a lett. A kiadások közül elsősorban a Munkaerőpiaci Alap kiadásai maradtak el törvényi módosított előirányzathoz képest. Elmaradtak az előirányzattól többek között a passzív kiadásokon belül az álláskeresési támogatások az ellátórendszer szeptember 1-jei átalakítása következtében. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA 1. Az egyenleg alakulása III. A társadalombiztosítás két pénzügyi alapja a évet együttesen 83,3 milliárd forint hiánnyal zárta, ami teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezett, a Nyugdíjbiztosítási Alap az előirányzattal megegyezően kiegyensúlyozott költségvetéssel zárta az évet. Az Egészségbiztosítási Alap esetében a tényleges hiány 4,3 milliárd forinttal kevesebb, mint a módosított előirányzat (87,6 milliárd forint). 2. A bevételek alakulása 2011-ben a pénzügyi alapok összes bevétele 4452,4 milliárd forint, ami 7,9 milliárd forinttal több, mint a módosított előirányzat. A bevételek két meghatározó komponense a járulékbevételek és hozzájárulások, valamint a központi költségvetési hozzájárulások előirányzatainak teljesítése eltérő módon alakult. Előbbiek esetén a teljesítés

17 ,4 milliárd forint, az előirányzathoz viszonyított többlet 60,9 milliárd forint, ami alapvetően a járulékbevételek mintegy 42,0 milliárd forint nagyságú és az egészségügyi hozzájárulás 18,4 milliárd forint összegű többletéből képződött. A központi költségvetési hozzájárulásokból származó bevétel 642,8 milliárd forint, ami megegyezik az előirányzottal. Speciális bevételként jelent meg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból átutalt összeg, 363,4 milliárd forint, ami a módosított előirányzattnál 69,8 milliárd forinttal kevesebb. Ennek a részletei a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit bemutató pontban találhatók. 3. A kiadások alakulása 2011-ben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak összes kiadása 4535,7 milliárd forint, ami minimális nagysággal, 3,6 milliárd forinttal több, mint a módosított előirányzat. A kiadások mintegy kétharmad részét (66,8%) a nyugellátás kiadások adták, a teljesítés 3027,9 milliárd forint, ami az előirányzatnál 26,5 milliárd forinttal kevesebb. Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásokra 1249,1 milliárd forintot használt fel, az előirányzathoz viszonyított többlet 60,3 milliárd forint. A jelentős növekmény mindhárom meghatározó nagyságrendű előirányzatnál (gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás) képződő többletek és az egyéb kiadásoknál képződött megtakarítás eredménye. Pénzbeli ellátásokra (táppénz, GYED, terhességi gyermekágyi segély) 201,5 milliárd forintot fizetett ki az egészségbiztosítás, ami az előirányzatnál 31,0 milliárd forinttal kevesebb. Valamennyi ide tartozó ellátás esetében a teljesítés kevesebb, mint az előirányzat. A két alapkezelő működési kiadásai 25,5 milliárd forintot tettek ki, ez 3,9 milliárd forinttal több a módosított előirányzatnál. 1. Az egyenleg alakulása NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP Az Alap évi költségvetése a bevételek és a kiadások egyezőségét irányozta elő, a teljesítés ennek megfelelően alakult. milliárd forintban Törvényi módosított Teljesítés előirányzat Bevételi főösszeg 3073,6 3048,4 Kiadási főösszeg 3073,6 3048,4 Egyenleg 0,0 0,0 A kiegyensúlyozott költségvetés az előirányzottnál valamivel kevesebb bevétel és kiadás mellett jött létre.