HÍRMONDÓ. A tökéletes kövek. Ros Hásáná 5777 RENDSZERES KÖZÖS TANULÁS ŐSZI-TÉLI ÜNNEPEINK ÉS EMLÉKNAPJAINK ( / 5777) TARTALOMJEGYZÉK

Átírás

1 2016 ősz / tél 5777 RENDSZERES KÖZÖS TANULÁS Mincha/Maariv ima előtt illetve után mindenkit szeretettel várunk. A konkrét kezdési időpontokat a körzet honlapján ellenőrizzék: hegedus.bzsh.hu/web/ Hétfőn: Zév Paskesz: Mit üzen a Tóra ezen a héten? Kedden: Dan Daniel: Fejezetek Maimonidesztől Szerdán: Darvas István: fejezetek a Talmudból Csütörtökön: Schöner Alfréd: Izrael eszmevilága Pénteken: Talmud Tóra oktatás gyermekeknek ŐSZI-TÉLI ÜNNEPEINK ÉS EMLÉKNAPJAINK ( / 5777) ROS HÁSÁNÁ / RAJS HÁSONO 2016.október 3-én és 4-én / tisri 1-2 JOM KIPPUR 2016.október 12-én / tisri 10 SZUKOT / SZUKAJSZ október 17 október 25 / tisri SMINI ÁCERET / SMINI ÁCERESZ 2016.október 24-én / tisri 22 SZIMHÁT TORÁ 2016.október 25-én / tisri 23 / SZIMHÁSZ TAJRO HANUKA 2016.december január 1/ kiszlév 25 - tévét 2 TU B SVÁT február 11-én / svát 15 PURIM március 12-én / ádár 14 PÉSZACH április 10 április 18. / (a konkrét imaidőket megtalálja a körzet niszán honlapján: hegedus.bzsh.hu/web/) (mázkir: április 18-án) A zsinagóga vallási, kulturális, oktatási és szociális céljait támogató alapítványunknak számlaszáma: A BZSH Hegedüs Gyula utcai Zsinagóga számlaszáma: TARTALOMJEGYZÉK Békés, áldott, örömteli Újesztendőt kívánunk A tökéletes kövek Ros Hásáná 5777 AZ EMLÉKEZÉS KÖVEI 1. Ich bin ein Jude in Berlin fordult felém Berlin egyetlen glatt kóser éttermének tulajdonosa. A hangja őszinte, öntudatos és büszkeséggel teli. Étterme alig néhány száz méter távolságra található a főváros legnagyobb mártír emlékművétől. Berlin szívében, a komor emlékű történelmi helyek árnyékában építették fel Európa legnagyobb holocaust emlékművét re készült el az amerikai építész Peter Eisenman tervei alapján. A tizenkilencezer négyzetméter alapterületű betonból, kőből épített Emlékpark, amely nem kevesebb, mint kettőezerhétszáztizenegy emlékoszlopot foglal magába. A döbbenetes látvány megrendítően emlékeztető. Hullámzó, végtelennek tűnő beton tenger ez, melynek egyes kövei között úgymond a kever avot micvájának tehetsz eleget, ahol az egyes emlékek között két ember is elfér, miközben ott sétál, és keresi az utat. A kivezető utat a végtelenből, a végtelen tragédiából. Szavakkal nehezen érzékeltethető e látvány. Monotóniája, egyhangúsága, sematikus szürkesége mégis elgondolkoztat, emlékeztet, és átélt élményeket elevenít fel. Sokszor hallott tragikus eseményekre asszociál. Amikor ott jársz, úgy tűnik, szinte nem lehet kijönni belőle. Fogva tart az emlékezet, a fájó, a tragikus történelem. A tökéletes kövek...1 Egy élhető sziget a fővárosban...3 Az örökifjú Hídvégi György lipótvárosi élete...4 Jusztin: A Maccabi Európa Játékok több mint sportesemény!...8 Bené Berák Akciós fodrászat...12 Elültettük az élet fáját...13 Szombathelyen történt...15 Közügyek és magánbeszélgetések a Csákyban...18 Ádám Mária Scheiber Sándor díjban részesült...18 Hunyadi László professzor, közösségünk tagja, Izrael Állam tiszteletbeli konzulja...19 Zsidó krémes...20 Kiadja a Hegedűs Gyula utcai körzet Felelős kiadó: Müncz László Felelős szerkesztő: dr. Várnai György Nyomdai munkálatok: Vareg Hungary Kft. A nyomtatott kiadvány szent szövegeket tartalmaz, kérjük ne dobja ki. HULLÁMZÓ SÍRKŐTENGER. MONUMENTÁLIS MÁRTÍREMLÉKMŰ BERLIN SZÍVÉBEN. folytatás a 2. oldalon è

2 è folytatás az 1. oldalról Elhagyva e fájó színteret, Berlin egykori központi hatalmas zsinagógája felé vesszük utunkat. Valamikor, több mint háromezer-ötszáz ember fért be. A világ legnagyobb zsinagógája volt. 2. Ma csak körvonalaiban létezik, s kegyeletébresztő múzeumként csalogatja a látogatót. Hallgatóinkkal együtt zarándokoltunk lehorgasztott fővel, amikor egy kőben botlottam meg. Botlató kőben. Gunther Demnig szobrász ötlete volt a botlató kő megvalósítása, majd elterjesztése szinte egész Európában. Tízszer tíz centiméteres négyzetek ezek, s rajtuk név, az elhalálozás időpontja. Az egykoron meggyilkolt hittestvéreink utolsó lakhelye elé helyezik el ezeket a botlató köveket, hogy egy pillanatra állj meg, emlékezz és gondolkozz! Gondolkozz és emlékezz! BOTLATÓ KÖVEK BERLINBEN (A SZERZŐ FELV.) Mit tettek akkor népünkkel! Mi lett a sorsuk? Szerte Európában nagyon sok helyen található botlató kő. Magyarország tizenkilenc városában is. A fővárosban, tizenegy kerületben. A Hegedűs Gyula utcában is. Eddig Európában több mint ötvenezer botlató követ helyeztek el. Ilyenkor a Nagyünnepek környékén közel a Mázkirhoz első feladatunk az emlékezésé. Rájuk, akiknek vagy van emlékművűk, vagy nincs, azokra, akiknek emlékét, nevét kőbe vésték, s azokra, akiknek még emlékük sincs, vagy nevüket sem ismerjük. AZ EGYSÉG KÖVEI 3. A harmadik kő szentírási forrása, amelyet ünnepi üzenetként testvéreim figyelmébe ajánlok, Mózes I. könyvének 28. fejezetében található: S kijött Jákob Beér Sevából, és elérkezett Háránba. S amidőn elérkezett arra a helyre, lefeküdt ott, mert már lement a nap. És akkor a helység kövei közül vett egyet, a feje alá tette, és azt látta, hogy égig érő lajtorja áll előtte, amelyen angyalok fel- és lemászkáltak. A szentírási szövegben találjuk a kifejezést és vett egyet a helység kövei közül. A HELYSÉG KÖVEI E két szó gondolatra inspirálja a különböző korok kommentátorait. Rási a következő exegézist fűzi a szöveghez: התחילו מריבות זו עם זו, זאת אומרת עלי יניח צדיק את ראשו וזאת אומרת עלי יניח, מיד עשאן הקב ה אבן אחת Perlekedtek egymással kövek, melyikre hajtsa fejét az ősatya? A Mindenható ekkor egyesítette a köveket. Ez a tizenkét kő Izrael népének tizenkét törzsét szimbolizálja! És ezekből, a tizenkét különálló kőből egyetlen kő lett. Egyetlen kő, egyetlen nép. Az egység kövéről beszél itt Rási, a középkori gondolkodó. A megvalósítandó álomról. Egy örök óhajról. Népünk egységének, megteremtésének szükségességéről. A hagyomány szerint, ahol Jákob álmot látott, ahol követ tett, az egység kövét a feje alá, később ott történt az ákédá, majd ott épült fel a jeruzsálemi Templom. A Szentély. אלא שבית האלהים הוא זה שייהפך לאבן, הוא יופיע בעולם הזה באבן מקודשת, אבן שממנה יושתת המקדש ו י צ א י ע ק ב, מ ב א ר ש ב ע; ו י ל ך, ח ר נ ה ו י פ ג ע ב מ ק ום ו י ל ן ש ם, כ י-ב א ה ש מ ש, ו י ק ח מ א ב נ י ה מ ק ום, ו י ש ם מ ר א ש ת יו; ו י ש כ ב, ו י ח לם, ו ה נ ה ס ל ם מ צ ב א ר צ ה, ו ר א ש ו, מ ג יע ה ש מ י מ ה; ו ה נ ה מ ל א כ י א לה ים, ע ל ים ו י ר ד ים ב ו Ott állt a szeretet, az áldozat örök szimbóluma, az elpusztíthatatlannak hitt Templom. A Szentély. Nagyünnepi előkészületeink idején, az önvizsgálatra való felkészülés óráiban, az egység szükségességét hangsúlyozzuk. Hogy ne legyen széthúzás, hanem együttesen valljuk: Felelősséget kell éreznünk egymásért! Egy nép vagyunk, és egy ütemre ver a szívünk. Ünnepi t filánkban olvassuk: ויעשו כולם אגודה אחת לעשות רצונך בלבב שלם Istenhez száll a fohász, hogy egyesítse az Ő százféle népét, úgy, hogy a sok szín egymás mellett éljen! Ne egymás ellen éljen! A színek harmóniája egymást gazdagítsa és tegye szebbé, egyre bővülő és ugyanakkor egyre több gonddal küszködő világunkat. A színek harmóniájával megteremthető, létrehozható, ŐSZ / TÉL 5777

3 újra teremthető az a hatalmas szivárvány, amely az Isten és ember közötti szövetséget hivatott jelképezni. Mennyei Atyánk, Világ Alkotója, Izrael Szirtje és Megváltója. Tekints le reánk a magasságokból, fogadd el elhangzott és elhangzó imádságainkat! Atyánk Királyunk! Nyisd meg az ég kapuit imádságaink előtt, s írj be valamennyiünket az Élet Könyvébe! A Világ Alkotója részesítse áldásban közösségünket, aszszonyainkat, férfiainkat, idősebbjeinket és fiataljainkat egyaránt! Hallgassa meg a Világ Alkotója áldáskérésünket azokért, akik betegségük miatt nem lehetnek zsinagógában! A magyar zsidóság őrzi helyi hagyományait, s felelősséggel kívánja óvni évszázadok szellemi kincseit! Atyánk, Királyunk! Fogadd imádságainkat! Te ismered szívünk rezdüléseit! Hozz gyógyulást a betegeknek, vigasztalást a gyászolóknak, segítséget az elesettnek, bíztatást a reménytelenség foglyainak! Békességet a lelkekben! Nyugalmat Őseink Földjén, Izraelben! Megértést és fejlődést itt e Honban! E gondolatokkal köszöntöm Testvéreinket és kívánom, hogy a Világ Alkotója írjon be bennünket az élet könyvébe, fogadja kegyesen és irgalommal fohászainkat. כתיבה וחתימה טובה! Schöner Alfréd főrabbi KÖRNYEZETÜNK Egy élhető sziget a fővárosban INTERJÚ TÓTH JÓZSEF POLGÁRMESTERREL Polgármester úr, egyetért-e azzal a megállapítással, hogy a 13. kerület, és különösen az Újlipótváros a főváros egyik, ha nem a legélhetőbb része? Gyakran hallom én is, és egyet kell értenem vele: ez a kerület valódi sziget a fővároson belül. Azt is tudom, hogy a kerület újlipótvárosi részében élők szívesen emlegetik ezt a részt mint egy falut a nagyvárosban. De azt is fontos leszögezni, hogy mi, a kerület irányítói immár több évtizede az úgynevezett integrált település menedzsment hívei vagyunk. Mit is jelent ez? A többi között azt, hogy a különböző kerületrészeknek nincs önálló urbanisztikai politikájuk, önálló oktatáspolitikájuk, önálló közművelődési, önálló szociális vagy egyházi politikájuk. Csak együtt, integráltan fejlődik minden. Ez a kulcseleme az elmúlt 25 esztendőnek. Természetesen minden kerületrésznek megvan a maga sajátos szociológiája, történelme. De ezeket csakis egységként tudjuk elképzelni, külön-külön nem. Más kerületeknél szokásban van egy-egy településrész nevét felvenni. Ott van például a Ferencváros, Józsefváros, Erzsébetváros, vagy Hegyvidék. Mi ragaszkodunk továbbra is a Budapest Főváros 13. kerülete elnevezéshez, ezzel is hangsúlyozva a településrészeink egyenjogúságát. Egyébként a történelem is ezt a szemléletet igazolja: talán el se hiszik ma már, hogy a Vígszínház egykor kültelken épült, a mögötte kezdődő utcákban már gyárak voltak. A mai fejlődés a 20-as, 30-as években kezdődött. Ma meg a Pozsonyi út és környéke valóban a legpolgárosodottabb része talán az egész városnak. És ebben jelentős szerepe volt a kerület zsidó lakóinak is. Valóban. A háború előtt Angyalföld lakosságának csaknem 7 százaléka zsidó származású vagy vallású volt, az ő szerepük tagadhatatlan a kerület fejlődésében. A zsidó kereskedők, boltosok, művészek, építészek és építőmesterek is rányomták a bélyegüket a kerület arculatára. Gondoljunk csak a gyönyörű Bauhaus házakra! Ha a kerület szellemiségéről beszélünk, akkor feltétlenül erről is beszélünk. folytatás a 4. oldalon è 2016 ŐSZ / TÉL

4 è folytatás az 3. oldalról Milyen kapcsolatuk a zsidó felekezettel és különösen a Hegedűs Gyula utcai templommal? A mi egyházpolitikánk a történelmi egyházakra épül, velük kiváló a kapcsolatunk. Van két református, hét katolikus, egy evangélikus templomunk és három zsinagógánk. Részt veszünk az ünnepeiken, minden templommal igyekszünk jó kapcsolatot ápolni. Ha valamelyiküknek különleges elképzelése vagy igénye van, akkor leülünk velük és megbeszéljük. Ha kell és tudunk, segítünk. Ennek keretében a három zsinagógával is kitűnő a kapcsolatunk, köztük a Csáky vagy Hegedűs Gyula utcai zsinagógával is. Főképp a világi vezetőkkel tartjuk a kapcsolatot, de a rabbikkal is folyamatos a párbeszéd. Löwy rabbit a kerület zsidóságáért végzett tevékenységéért A XIII. Kerületért díjjal ismertük el. Minden fontos ünnepen ott vagyunk, ha tehetem, én magam megyek el, de alpolgármestereim, vagy a képviselők biztosan ott vannak az újévi istentiszteleten vagy a Széder estén. Európában, ezen belül Magyarországon is ismét erősödik az antiszemitizmus. Bár nem tudom, volt-e olyan időszak, amikor ezt nem lehetett elmondani? Tény viszont, hogy a 13. kerület ebben is üdítő kivételnek számít. Miért van ez így? Talán mert amikor megjelenik, a kerületben mindig van egy erőteljes összefogás ennek elutasítására. Emlékezzünk a Broadway jegyiroda elleni merénylet utáni tüntetésre. Ez nem lokálpatriotizmus, hanem egyfajta szellemiség, ami itt a kerületben az óvodától a gimnáziumokig megjelenik. Persze mi sem tudunk minden antiszemita megnyilvánulást megelőzni, de az egységes kiállítás ilyenkor is segít. Ilyen emlékezetes eset volt, amikor tavaly a testület ülésén egy perces néma felállással adóztunk kerületünk díszpolgárának, a kitűnő Schweitzer József főrabbinak a halála alkalmából. Mindenki felállt, kivéve a jobbikos képviselőt, aki ülve maradt a helyén. Később azt is elmondta, hogy részéről ez tudatos döntés volt. Ezután az egész testület nyilatkozatban ítélte el ezt a durva, kirekesztő, provokatív cselekedetet. Valamennyi, a testületbe képviselőket adó párt (tehát az MSZP-Lokálpatrióták Egyesülete, a Fidesz-KDNP, az Együtt-PM-DK-MoMa és az LMP) minden képviselője egyetértésben írta alá ezt a dokumentumot. Kövesdi Péter újságíró PORTRÉ Az örökifjú Hídvégi György lipótvárosi élete VÁRNAI GYÖRGY BESZÉLGETÉSE HÍDVÉGI MÁTÉVAL ÉDESAPJÁRÓL Régóta szerepel szerkesztőségünk tervei között, hogy zsinagógánk II. világháború előtti viszonyairól, körzetünk akkor szokásairól, nagyjainkról írjunk. Hidvégi (Hoffmann) György maga az élő történelem. Gyuri bácsiról 90. születésnapja alkalmából Deutsch Gábor barátunk kitűnő életrajzi tanulmányt közölt, amelynek tényanyagát a Gyuri bácsival folytatott beszélgetései adták.1 Úgy éreztük, hogy zsinagógánk egyik ikonjáról a Hegedűs-Csáky Hírmondó olvasóközönségének is hallania-olvasnia kell. Formabontásként nem Gyuri bácsit kérdeztük, hanem fiával, Hidvégi Máté profeszszorral beszélgettünk édesapjáról. V.Gy.: Máté, hogyan mutatnád be édesapádat, mit mondanál róla? H.M.: A Vészkorszak, a Holocaust, a Katasztrófa, amit őseink nyelvén Soának nevezünk, a legfontosabb történelmi határ az európai zsidók számára. Van a Soá előtti kor, és van a Soá utáni. Más nincs. A kettő között a hatmillió vértanú van. Ők a határ, amelyen csak zsidók mehetnek át. Közülük is csak kevesen. Ezt a keveset túlélő maradéknak hívjuk. Szentírási kifejezéssel üdvözült maradéknak. Héberül: Se erit hapletá. Ők olyan jelentősek, hogy a most elhunyt Esterházy Péter általuk fogalmazta meg korunk lényegét: Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, és ez egyik legfontosabb jellemzője, hogy ez az a század, amikor meg fognak halni a holokauszt túlélői. Mindenki. Ez megváltoztatja a világot... (A szabadság nehéz mámora). Édesapám, Hidvégi György, aki idén július 6-án töltötte be 94. életévét, holokauszt-túlélő. Korunkban, azaz itt és most azok közül való, akik összekötik a Soá előtti időt napjainkkal. Ő átjár azon a határon, amiről beszélek. Magamat így definiálom: holokauszt-túlélő gyermeke. Azért születhettem meg, mert apám túlélte a Soát. Gyermekeim egy ŐSZ / TÉL 5777

5 halokauszt-túlélő unokái. És így tovább ben az EMIH rendezett egy köztéri fotókiállítást a budapesti Madách téren 70 év unokái címmel, amely erről a gondolatról szólt. Az egyik képen édesapám szerepelt az akkor tízéves dédunokájával, Rebekával. A többi fényképen is túlélőket láthattunk a legfiatalabb utódaikkal. Én így nézem apámat. Mint az új ősatyák egyikét. Tőlük származunk, mert a kiirtott zsidó népből ők maradtak meg. Schőner Alfréd főrabbi azt mondta, hogy számára Hidvégi Gyuri bácsi a neológ zsidó mintaképe. Apukámból lehet megtanulni, milyen az ideális neológ zsidó. Budapesten persze, és a Soá után. Amit ő gondol, ahogyan ő viselkedik, amit fontosnak tart az mind a neológ zsidó lényege. Én katolikus vagyok, édesanyám, Dávid Katalin után, aki egy történelmi örmény családból származik. Ősei között van Ákontz-Kövér István, akit VII. Piusz pápa 1804-ben érsekké szentelt és aki a velencei San Lazzaro szigeten lévő örmény kolostort vezette; és Kiss Ernő, aradi vértanú is anyukám egyenesági felmenője. Édesapámmal időnként én is eljövök a zsinagógába, és az őszi nagyünnepek idején, a Félelmetes Napokon mindig vele vagyok. Kol Nidré-re a Dohány utcába megyünk, Jom Kippur-kor itt vagyunk, a Csákyban. Sok évvel ezelőtt történt, amit most elmesélek. A Jom Kippur-i liturgia befejeződése után kijöttünk a zsinagógából, mondtam édesapámnak, hogy felmennénk hozzánk (akkoriban a Hegedűs Gyula utcában laktunk, ott, ahol most a lányomék) a böjt utáni vacsorára, és utána majd hazakísérem a Falk Miksa (akkor Néphadsereg) utcába. Anyukám Rómában volt. Menjünk haza, azután majd felmegyünk hozzátok mondta apám. Nem értettem, miért kell előbb elmennünk hozzájuk, és csak azután hozzánk. Azért felelte, mert szegény szüleimmel Jom Kippur után innét mindig hazamentünk. Egyszer azzal fogadott, hogy megszámolta, hány családtagunkat ölték meg a nácik. Hetvenhármat főként Auschwitzban. Hoffmannokat, Beckeket, Wohlsteineket, Kleineket, Diamantokat, Karpeleszeket. Apai nagyszüleim is vértanú halált haltak. Nagyapám, Hoffmann Arnold neve ott van a Bécsi úton lévő, óbudai téglagyári holokauszt-emlékművön. Kiskunfélegyházán és Baján is éltek rokonaink, akik mártírhalált haltak. Néhányuk neve rákerült a helyi emlékművekre. Apám Hoffmann Györgyként született ben megszökött a munkaszolgálatból, elfogták, aztán a Margit körúti fogházból is megszökött. A cionisták szereztek neki hamis igazolványt. Pontosabban, egy igazit, amely egy bizonyos Hidvégi Györgyé volt, egy erdélyi katonáé, aki meghalt. Eleinte nem nagyon tetszett nekem ez a Hidvégi név. Jobban tetszett volna a Hoffmann. Kérdeztem apukámtól, hogy a felszabadulás után miért nem váltott vissza a Hoffmannra. Azt mondta, azért, mert ez a Hidvégi György tulajdonképpen a halálával megmentette, hiszen ezért kerülhettek hozzá a papírjai. És arra gondolt, ezt azzal hálálja meg ennek az ismeretlennek, hogy megőrzi és továbbörökíti a nevét. Egy öreg néprajz-kutató, akit nagyon szerettem, Domokos Pál Péter előszedett valahonnét egy fényképet, ami Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egyik iratát ábrázolta. Szerepelt azon egy Hidvégi nevű ember a fejedelem környezetéből. Itt a rokonod mondta Péter bácsi. Nem az enyém feleltem, engem Hoffmannak kellene hívni, és elmeséltem a nevünk történetét. Nem baj mondta Péter bácsi, te Hidvégi vagy. Váli Dezső festőművész barátom is mondta, hogy szép név a Hidvégi. Schweitzer József professzor úr halála után egyszer odajött hozzám Ilan Mor nagykövet és azt mondta, hogy Magyarországon két zsidó bölcs volt rá a legnagyobb hatással, tőlük tanulta a legtöbbet: Rabbi Schweitzer and your father. Eszembe jutott egy jelenet a Parlamentből. Horn Gyula volt akkor a miniszterelnök és apukámmal részt vettünk egy március 15-i ünnepségen. Átadták a kitüntetéseket, megkezdődött a fogadás. Horn odajött apukámhoz, belekarolt: Gyere Gyurikám, igyunk meg egy sört és apámmal félrevonulva, az életről beszélgettek. Anna Margit festőművész egyszer apukámnak ajándékozott egy holokausztos képet, Ámos Imre egy tusrajzát, aminek a verzójára ezt írta: Hidvégi Györgynek, az értőnek. Ezt az ajánlást nagyon igaznak érzem. És a kérdésedre sem tudnék ennél jobb választ adni. Így mutatnám be édesapámat: Hidvégi György, az értő. V.Gy.: Jól tudom, hogy édesapád itt volt Bár-micvó a Hegyedűs-Csáky zsinagógában? H.M.: Igen, mégpedig Hoffer Ármin főrabbinál, Schweitzer József nagypapájánál. Fenákel Miklós volt akkor a kántor. folytatás a 6. oldalon è 2016 ŐSZ / TÉL

6 V.Gy.: Szüleid hol találkoztak először? H.M.: A felszabadulás után édesapám a gazdasági rendőrség egyik megalapítója lett. Ez a demokratikus rendőrség volt, amit néhány év múlva a sztálinisták szétvertek; apámat is elküldték és attól kezdve könyvszakértőként dolgozott az ügyészségen, ahonnét később kitették. Emlékszem egy történeti cikkre, amely talán a Magyarország című lapban jelent meg. Az egykori gazdasági rendőrségről szólt, a cikk elején egy nagy csoportképpel, rajta apukám: a gazdasági rendőrség vezérkara, vagy alapítói ilyesmi volt a képszöveg. Szóval, apukám kinyomozta, hogy az elrabolt műkincsek közül El Greco: Szent család című festménye egy budai házban van. A Szépművészeti Múzeumban nem hittek neki és kijelölè folytatás az 5. oldalról Apámtól mindig megkérdezem, melyek voltak a szülei helyei. Én is tudom, de megkérdezem, hogy megidézzem az emléküket. Ide jártak péntek esténként. Apám édesanyja, Beck Margit és annak édesanyja, özv. Beck Bernátné Wohlstein Ilona a női karzat északi oldalán ültek, közel a tóraszekrényhez. Apám és édesapja a déli oldalon lévő padsor középső részén. A mai szóval nagyzsinagógának nevezett helység akkoriban fűthető volt, üveg teteje pedig elhúzható. A templomban pénteki kiddus nem volt, mert minden zsidó családban azt otthon tartották. Az ünnepekre mindenkinek templomi padjegyet kellett váltania. Apámtól tudom ezeket. A templom szót használom, mert édesapám így hívja a zsinagógát. Egy ideig mondogattam neki, hogy a zsidóknak nincsen templomuk, mert az Jeruzsálemben volt, de lerombolták. Nem foglalkozik ezzel, megyek a templomba mindig ezt mondja. A Hegedűs-Csáky zsinagóga kis imatermében lévő régi márványtáblák egyikén Wohlstein Dávid nevét is olvashatjuk, aki ösztöndíjat alapított. Ő édesapám nagymamájának a testvérbátyja volt. Itt lakott a Csáky utcában, tőzsdetag volt, gabona-nagykereskedő. Bár-micvójára tőle kapta apám a tradicionális ezüstceruzát ben, Schőner Alfréd kérésére, apukám elmesélt egy pészáchi emléket: Pészach alkalmából rám, mint unokára hárult az a feladat, hogy kavicsokat gyűjtsek, különösen nagyobbakat, amelyeket otthon rézmozsárban feltüzesítve az edények kaserolásához kellett felhasználni. A Dunaparton akkor még voltak sóderhalmok és azokból válogattam a kavicsokat. A széder esték anyai nagymamámnál voltak az Ügynök utca 17 (ma Kresz Géza utca) fszt. 3 szám alatti lakásban. Tizenöten-tizenheten lehettünk jelen. Közülük kilencen haltak meg a holokausztban, és az egykori széder esti családtagok közül ma már csak én élek. Nagymama izgult, hogy hogyan sikerül a gombóc, amely mindig finom volt. Ennek a nagymamának volt egy vegyesüzlete az Ügynök utca és Sziget utca sarkán. Tizenévesen, a Kölcsey gimnáziumból jövet, apukám itt segített. Ilona néni édesanyámat még ismerte, engem már nem. Hét gyermekéből csak egy élte túl a Soát. Szép Ernővel sógori rokonságban volt. Rajtam kívül van itt a Csáky utcai közösségben valaki, akinek Wohlstein Ilona szintén a dédanyja: Viltsek János belgyógyász főorvos. V.Gy.: Említetted édesanyádat, Dávid Katalint, aki híres művészettörténész. Főrabbink többször is elmondta, hogy édesanyádnak tanítványa volt. Beszélnél róla is? H.M.: Édesanyám a hét öt napján reggelenként a Lukácsban úszik. Ezt azért említem, mert most tölti be a 93. életévét. A Lukácsból hazamegy és a laptopján írja a könyveit. Tényleg nagy megbecsülés övezi, az V. kerületnek és Budapestnek is díszpolgára, Széchenyi-díjas és van egy olyan kitüntetése is, amiért a Vatikánban püspöki protokoll jár neki. A művészek mindig is nagyon kötődtek hozzá. Esterházy Péter egy egész drámát írt anyukám 90. születésnapjára (Hét utolsó szó). Nagyon szerették egymást. Megfigyeltem, hogy a művészek mennyire szerették apukámat is. Valószínűleg megérezték benne a jóságot. A művészeknek vannak ehhez antennáik. Talán lényeges, hogy édesapámnak ifjúkorában volt egy nagyszerű művész barátja, vagy inkább így mondanám: szellemi mentora, Goldmann György szobrász, akit később megöltek a németek. Ugyanabban a házban laktak a Berzenczey (ma Hegedűs Gyula) utcában. Apukám a szüleivel a 2. emeleten, Goldmannék az elsőn. Ő ismertette meg édesapámmal a szociáldemokrácia eszméit. De úgy is fogalmazhatok, hogy ő nevelt apukámból humanistát, hogy aztán egész életét a gyengék, öregek, üldözöttek védelmére tegye fel. Szerintem Horn Gyula ezért tisztelte édesapámat, és a mai fiatalabb politikusi garnitúrában is vannak (pl. Varga Mihály), akik ezért becsülik. És innét eredeztetem azt a kölcsönös és mély barátságot, amely apukámat és Kozma Imre máltai atyát összeköti és aminek tavaly a zsinagógai közösségünk is tanúja lehetett egy kiduson. Apám nagymamája és a Goldmann mama egy budapesti lakásban együtt vészelték át a Soát ŐSZ / TÉL 5777

7 tek egy művészettörténészt, aki majd megnézi, miről is van szó. Szerintem kitalálod, ki lehetett az a huszonéves művészettörténész leány, akivel apukám bevitte a visszaszerzett festményt a múzeumba! V.Gy.: Amikor a rendőrség megszűnt demokratikus szervezet lenni, Gyuri bácsit elküldték, és azt mondtad, hogy könyvszakértőként dolgozott, amíg az állásából ki nem tették. H.M.: Erre az időre már nagyon jól emlékszem. Apukám az ügyészségen dolgozott revizorként, könyvvizsgálóként. Édesanyám, huszonhét évesen, egy jelentős tudományos intézmény, a Művészettörténeti Dokumentációs Központ alapító igazgatója lett. A latin nyelvű szövegek kutatására miután időközben a politikai hatalom már feloszlatta munkanélküli katolikus szerzeteseket vett fel magához állásba. Édesanyám intézetében dolgoztak jezsuiták is. Az egyikük Mócsy Imre volt, akit én is ismertem. Egyik alkalommal Mócsy Imre felhívta apukámat és tanácsot kért tőle. Apukám kitanította, hogy mit csináljon, mit mondjon, mit ne mondjon. Pár nap múlva édesapámat hívatta a budapesti főügyész és magnetofonról lejátszotta a Mócsy Imre és közötte történt telefonbeszélgetést, ugyanis Mócsy telefonálásait a belügy lehallgatta. A főügyész tisztességes ember volt. Elmondta papámnak: ráparancsoltak, hogy meg kell őt hurcolni és azután ki kell rúgni. Ezt nem fogjuk megtenni, mert becsülünk, mondta de itt nem nem dolgozhatsz tovább, ezért megszüntetjük azt a státuszt és munkakört, amit betöltöttél, és átszervezés miatt fogsz kilépni. Így történt, hogy apukám, aki egy humanista volt és mindenki által tudottan zsidó, az egyházüldözés keretében is szenvedett, ha nem is üldöztetést, de jelentős egzisztenciális hátrányt. Azután a Mélyéptervnél dolgozott, végül az Állami Biztosító egyik igazgatója lett. Számomra ez csak annyit jelentett, hogy mindezeken a helyeken ebédeltem. V.Gy.: És az MTK-ról még nem is beszéltünk... H.M.: Hidvégi Gyuri bácsi és az MTK! Ezek a fogalmak egymás szinonímái. Braun Miksa és apukám alapították az MTK Baráti Körét, amely sporttörténeti jelentőségű lett. A papám humanizmusára jellemző, hogy az MTK-é mintájára az ő segítségével alakult meg a Ferencváros, illetve az Újpest baráti köre is. Molát Ferenc közvetítésével július 6-án Sándor Csikar ezekkel a szavakkal dedikálta a könyvét apukámnak: Hidvégi György barátomnak, az MTK legidősebb szurkolójának, aki még látott igazi futballt a Hungária körúton... Az MTK 125 éves történetéről készült, Kriskó László rendezte egészestés filmben megszólalók között, egy rövidségében is megrendítő interjúban apukám reprezentálta a klub zsidó múltját. Jellemző, hogy apukám kit tart zsidónak. Erről sokat beszélgetünk. Én a genetikai zsidó-definiciót fogadom el: az a zsidó, aki zsidó származású. Hiszen ez így volt a Vészkorszakban is. Sík Sándor piarista szerzetes és az általa megkeresztelt katolikus Radnóti Miklós elpusztítandó zsidónak számítottak. Apukám szerint az a zsidó, aki a zsinagógába jár. Hiába is győzködöm, hogy Rákosi Mátyás zsidó volt, Rákosi Mátyás nem volt zsidó válaszolja. Erről nem nyit vitát. V.Gy.: Láttam több, zsidó tárgyú emléklapot, amelyet édesapád adott ki. H.M.: Nagyon szépek ezek az emléklapok. Az első a kedvencem, amely a bori túlélő, Szántó Tibor, Kossuth-díjas tipográfus alkotása: grafika és zsidó liturgikus tárgyakat ábrázoló bélyegek kombinációja. Izrael megalakulása 50. évfordulójára készült és szerepelt az izraeli nagy jubileumi kiállításon is. Feleségemmel, Miklós Eszterrel az évfordulón Izraelben voltunk és a barátaink elvittek a kiállításra. Este volt, világítottak a pavilonok, gyönyörű érzés volt menni a tömeggel, és az egyik helyen a vitrinben ott volt ez az emléklap. A mártír ejtőernyős Szenes Hanna unokatestvérével, Szenes Ivánnal, aki nagyszerű művész volt, és a Székely Magda Mezei András költő-házaspárral együtt alapította meg édesapám a Magyar-Izraeli Baráti (MIB) Társaságot. Ez az alapítási folyamat katalizálta az Izrael és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újraindítását. A MIB-nek volt egy izraeli testvérszervezete, amelyet Rónai András vezetett, aki az Izraeli Nemzeti Színház örökös tagja volt. Apukámmal jó barátok voltak. Amikor megbetegedett, édesapámmal meglátogattuk a Tel-Hashomer kórházban. Említettem az előbb Ilan Mor nagykövetet. Apukám barátsága Izrael magyarországi nagyköveteivel külön fejezet. Kezdem David Kraus-szal, aki korábban a jeruzsálemi, azután az országos rendőrfőkapitány volt. Már úgy jött Magyarországra, hogy a papámról sokat hallott. Kapcsolatukra nem tudok jobb jelzőt a testvéri -nél. David Kraus mondta nekem, hogy az apám a holokausztban nagyon bátran viselkedett ben Pesten, az Erzsébet körút 26. szám alatt volt egy katonai kórház, amelyet titokban valójában a zsidó ellenállók, cionisták működtettek. Egyikük apukám volt, akkor már Hidvégiként. Sok zsidó életét mentették meg azzal, hogy elbújtatták őket. Én is megkérdeztem a papámat, hogy félt-e akkor. Azt válaszolta, hogy eszébe sem jutott félni, és ma úgy gondolja, azért nem, mert mindig csak napról-napra élt. Nem foglalkozott a jövővel, csak az aznappal. Ezért arra sem gondolt, hogy lenne mitől félnie. David Levy izraeli miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter küldött egy megható levelet apukámnak, amiben köszönetet mondott mindazért, amit a papám Izraelért tett. A levélben megemlítette azt a kisebb erdőt vagy ligetet is, amit a Cionista Világszervezet édesapám tiszteletére ültetett a jeruzsálemi hegyekben. folytatás a 8. oldalon è 2016 ŐSZ / TÉL

8 è folytatás az 7. oldalról Joel Alon nagykövethez, aki az oslói béketárgyalások legendás szereplője volt, és ikertestvéréhez, Mottihoz máig tartó szoros barátság fűzi apukámat. Többször találkoznak évente, ha tudok, én is ott vagyok tavaszán Joel, akkor már nyugdíjas diplomataként részt vett Rosh HaAyin városában apukám díszpolgárrá fogadásán. Végül egy pár szó Judyról, azaz Várnai-Shorer Judith nagykövetasszonyról, aki egy igazi tündér volt. A házuk kertjében rendezett egy meglepetés-partyt a papám 80. születésnapján. Sem ezt nem fogom soha elfelejteni neki, sem azt a vidámságot és szeretetet, amit a megélt nehézségei és szomorúságai ellenére mindenki felé sugárzott. Gyuri, tudod apukámról, hogy sok éven át lengyel önkormányzati képviselő is volt? Helyreállíttatta egy lengyel hős, Woroniecki-Korybut Miecislav sírját a kerepesi temetőben; a Belvárosban köztéri szobrot készíttetett két lengyel-magyar közös szentnek, Hedvignek és Kingának; és rávésette a nácik által meggyilkolt Henryk Slawik nevét a zsidómentő hősök márványlapjára a Dohány utcai emlékezés kertjében. Elmondom még, mert ez is jellemző az édesapámra, hogy Henryk Slawik a kedvence. V.Gy.: Máté, hogyan fejeznéd be a beszélgetésünket? H.M.: Egy jelenettel. Apukámmal állunk Tel-Avivban a promenádon és nézzük a tengert. Magyarországon kívül ez az egyetlen hely, ahol tudtam volna élni mondja. Különös, feleltem én meg úgy érzem, hogy itt éltem egykor. SPORT Jusztin: A Maccabi Európa Játékok több mint sportesemény! November közepén fővárosunk adott otthont a Maccabi Európai Kongresszusnak. Számunkra a negyedik, a záró nap volt a legfontosabb, a küldöttek ekkora döntöttek arról, hogy 2019-ben Budapest, vagy Bázel adhat otthont a Maccabi Európa Játékoknak. Nos, a szavazás után boldogan ünnepelhettünk! Jusztin Ádámmal, a Maccabi VAC elnökével beszéltünk a szervezésről, s arról, hogy miért is fontos, mit adhat a honi zsidóság számára a 2019-es (sport)esemény. Milyen előnye származik a Maccabi Európa Játékokból a zsidó sportnak? Összességében számos felkészülési-, és versenylehetőséget kínál majd az Európa Játékok. De a lényeg egy új motiváció, amiről a legtöbb sportoló álmodik, hogy hazai környezetben sok szurkoló előtt mutathatják meg magukat versenyzőink. Ehhez persze az első lépés a jövő évi Maccabiah, Izraelben. Nem mellékesen 2019-ben Budapest lesz Európa sportfővárosa, és a mi rendezvényünk ennek az egyik kiemelt eseménye lesz! A sporton túl mit profitálhatunk belőle? Hatalmas közösségformáló ereje van egy ilyen eseménynek, ráadásul hasonló sem volt még Magyarországon, de Kelet-Európában sem. Ezért az egész magyarországi zsidóságnak sokat hozhat. Fontos számunkra, a zsidó közösségen belüli sporthagyományok feltámasztása és nyílttá tétele is. A sport, mint a magyar zsidó kultúra erős pillére kell, hogy megjelenjen a közösségen belül és kívül egyaránt. A játékokra való felkészülés folyamatában és a játékok alatt igyekszünk ezt mind egyértelműbbé tenni. Biztos vagyok azonban abban, hogy a lényeg utána kezdődik! Ezzel élnünk kell! Reményeink szerint az itt maradó infrastruktúra mind a zsidó sport, mind a zsidó kultúra számára kiemelt bázist jelentenek majd. A Játékok kapcsán olyan eseményről van szó, amely magában hordozza a veszteségeket is, amelyet a holocaust idézett elő, de hosszú idő után nem ez a kiemelkedő tartalmi elem, hanem a sport és a kultúra. Egy olyan esemény, amely alapjaiban változtathatja meg a közösség gondolkodását. Ádám beszélt arról is, hogy nem csupán versenyek lesznek, de rengeteg egyéb program is. mint mondta, sok mindent megmutathatunk magunkból nem zsidó honfitársainknak, illetve a vendégeinknek is. A rendezvénybe legalább ugyanannyi kulturális és oktatási elem épül be, mint sport. Budapesten egy Maccabi fesztivál lesz, amely megszámlálhatatlan elemből áll! Bár még három év van a Játékokig, hol tart a szervezés? Az előkészületeknél. Tudjuk, rendkívül sokrétű egy ilyen ŐSZ / TÉL 5777

9 esemény megszervezése. Jelenleg a biztos alapok, illetve a szervezeti működés megteremtése vár ránk. Kormánygaranciát kaptunk, s ígéretet arra, hogy 2,1 milliárd forintot fordíthatunk a programokra. Ha nem is tartozik szorosan a Játékokhoz, de nemrég rendeztük meg hatodszor a Fun Run közösségi futóverseny, amely a visszajelzések szerint is hatalmas siker volt. Ráadásul, rekordszámú, majd ezer résztvevővel. Idővel lesznek különböző sportágban tesztversenyek is. Ezek, s a Fun Run is, más szempontból is fontosak kialakíthatunk egy önkéntesekből álló magot, melyhez, mint minden más Maccabi eseményhez majd külföldről is csatlakoznak a versenyek idejére. A kezdeti lépéseket megtettük, de még rengeteg munka áll előttünk. Minden segítséget szívesen fogadunk, mert közös érdekünk, hogy sikeres eseményt szervezzünk A MACCABI VAC TÖRTÉNETE Az 1914 előtt főként Közép-Európában alapított majd száz cionista sportklub tagjai jórészt kék-fehér, Dávid-csillagos mezt viseltek, egyesületüknek legtöbbször a zsidó múltat idéző (Makkabi, Hasmonea, Bar Kochba), a büszkeséget, bátorságot sugárzó (Hakoah, Hagibor), héber nevet adták. A kivételekhez tartozott a budapesti cionista sportklub, az 1906-ban alapított Vívó és Atlétikai Club (VAC). Néhány évvel korábban, 1903-ban alapították meg egyetemisták a Makkabeát, amelyhez csatlakozott Dömény Lajos joghallgató is. Társaival a Makkabea keretében zsidó, sőt zsidó nevű sportegyesületet akartak alapítani eredetileg Zsidó Torna Clubot néven, de az alapszabályt a hatóság nem fogadta el, hiszen a név felekezeti jellegre utalt. Az alapítók ezért arra törekedtek, hogy semleges név mellett maradjon a klub zsidó jellege, így választották a VAC-ot, mivel a kezdőbetűk, ügyes összetétel mellett mogendovidot adnak. A klub egy olyan eszme propagálására született, amelyet az asszimilálódó zsidó társadalom többsége elutasított, s ez meghatározta támogatottságát. A VAC és a hitközség viszonya is állandóan feszült volt, még akkor is, amikor a klub kvázi hitközségi irányítás alá került Az aranykor A VAC aranykora, mint a legtöbb cionista klubé, a húszas évek első felére tehető, legalábbis labdarúgásban. Bár nem ért el olyan sikereket, mint a nemzetközi hírnevet szerzett Makkabi Brno, vagy az első osztrák profi bajnokságot megnyerő Hakoah Wien, de 1921 és 1926 között így is az élvonalban szerepelt. Az együttes 1921-ben a II. osztályban a Stobbe-csoport élén végzett. Majd 3:1-re legyőzte a másik csoport bajnokát, a BSE-t, így feljutott az I. osztályba, amelyben 1926-ig a professzionalizmus bevezetéséig középcsapatnak számított. Az első két évben a hatodik helyen zárt, ráadásul a bajnok MTK egyedül az újoncot nem tudta legyőzni az otthoni döntetlen mellett idegenben nyert a VAC. S a következő évben is pontot szerzett az újra bajnok MTK vendégeként, míg otthon legyőzte az ezüstérmes Újpestet, míg a Fradival 0:0-ra végzett. A legsikeresebb, az 1923/24-es kiírásban 5. lett a VAC, és ismét nyert a bajnoki címét megint megvédő MTK otthonában, a Fradival kétszer is 0:0-t játszott. Ezután úgy lett 7. a csapat, hogy az 5. Újpesttel azonos pontszámmal zárt, míg a negyedik III. kerülettől csupán eggyel maradt el. A VAC futballistái ekkor kaptak ki először a Hungária körúton, a zsinórban tizedik bajnoki elsőséget begyűjtő MTK-tól, ám legyőzték a bronzérmes Vasast. A profi bajnokság bevezetése miatt az os szezonban a korábbi két kieső helyett négy csapat búcsúzott, s ez megpecsételte a csapat sorsát, amely a 10. lett, egy emlékezetes szezon végén. Otthon győzelem a bajnok FTC ellen, kétszer 2:2 a 3. Vasassal szemben. Sőt, a VAC egyetlenként maradt hazai pályán veretlen, igaz nyolc döntetlen mellett csak háromszor nyert. Idegenben azonban csupán három döntetlenre futotta, így kiesett az együttes. A VAC-nak ezerfős tagsága és több száz sportolója volt, több sportágban is komoly sikereket ért el. Legismertebb sportolói, a más klubszínekben öt olimpia bajnoki címet nyert Keleti Ágnes és háromszoros olimpiai bajnok Kabos Endre voltak, de több vízi- és kézilabdázója, tornásza és asztaliteniszezője is az adott sportág magyar, sőt nemzetközi élvonalába tartozott. Edzett a klubban Szalai József sokszoros magyar bajnok tornász, de a legendás sportriporter Szepesi György is. folytatás a 10. oldalon è 2016 ŐSZ / TÉL

10 è folytatás a 9. oldalról 1989-től napjainkig Az újjáalakulást követően a Maccabi igazolt versenyzője volt Farkas Ildikó középiskolás világbajnok tornász, és hoszszú évekig S. Kovács Ádám világbajnoki ezüst- és EB bronzérmes karatéka, aki pályafutása utolsó versenyén a Maccabi Játékokon győzött (2013). /Nem sokkal előtte a budapesti Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett./ A kényszerű és hosszú szünet után 1989-ben dr. Gonda János vezetésével alakult újjá a klub és még abban az évben a Maccabi Világszövetség tagja lett. Először a kosárlabda és a karate szakosztály jött létre, Mezei Katalin és Varga Miklós vezetésével. Dr. Bleyer András az egyesület második elnöke és Dr. Dános Éva elnökhelyettes sokat dolgozott azért, hogy a Magyarországon sportoló zsidó fiatalok lehetőséget kapjanak a rendszeres sportolásra, illetve az egyesület tagjai részt vehessenek a nemzetközi eseményeken. Ebben jelentős segítséget nyújtott Keveházi Mihály, a Maccabi Világszervezet korábbi elnöke, aki haláláig (2007) a VAC tiszteletbeli elnöke volt. Az első nemzetközi esemény, amelyen részt vett az újjáalakult klub, a 14. Maccabi Világjátékok volt 1989-ben. Azóta minden Világjátékokon és Európa Játékokon ott voltak a Maccabi VAC sportolói. Az egyesület rendezett egy Maccabi Bridge Európa-bajnokságot; és többször, így 2015-ben is, Maccabi Európa Szövetség közgyűlést. A klubnak ma több szakosztálya működik. Az előző, a 2015-ös berlini Maccabi Európa Játékokon (EMG), sportolóink hét arany-, nyolc ezüst-, és négy bronzérmet szereztek, ezzel a 8. helyen végeztek az éremtáblán. Ime a legsikeresebb sportágak: Vívás: 5 arany, 5 ezüst, 2 bronz Triatlon: 2 arany Bridzs: 2 ezüst, 1 bronz Vízilabda: 1 ezüst (férfiak) Junior futsal: 1 bronz A tavalyi sikeres berlini Maccabi Európa Játékok után a következő feladat a jövő évi Maccabiah. Majd jöhetnek a budapesti versenyek... Schiller Zsolt újságíró KITEKINTO Bené Berák 2016 HÁCHÁCÉR, AZ UDVARTARTÁS Néhány hete az egyik legismertebb izraeli televíziós adón megkezdtek egy sorozat ismétlését, amelynek a címe: HaChácér, Az udvartartás. A nemzetközi divatnak megfelelő tele-novella ez, rendezője Daniel Pauk. Pauk vallásos ember (dáti), a nem ultra-vallásos (chárédi) kategóriába sorolható író, rendező. Jelenleg az Oxford Egyetem irodalom tanszékének tanára. Elismert nemzetközi szakember, kiváló tollú író. A HaChácér a vallásos, chászid közösségek kapcsolatait és ellentmondásait, pozitívumokat és negatívumokat, intrikákat, őszinteséget, a formalitásokból való kitöréseket és az áhítattal teli legőszintébb vallásosságot, szeretetet és gyűlöletet, mondjuk úgy, hogy az élet különböző relációit is magába foglaló világát mutatja be. A történet játszódhatna akár Bené Berákban is APROPO S BENÉ BERÁK A Szentírás szerint Bené Berák már létezett az egykori Dán törzsének területén. Józsua könyvében a 19. fejezet 45. versszaka alapján tudjuk identifikálni az egykori bibliai települést. A tanaita korból jól ismert Rabbi Akiva lakhelye volt itt. Az ókori világ, a polgári időszámítás szerinti II. évszázadában Bené Berák fontos helyet tölt be a zsidó világban. A Bar-Kochba lázadás egyik specifikális fókuszának számított. Rabbi Eliezer, Rabbi Jehosua, Rabbi Akiva és Rabbi Tárfon együtt ültek Bené Berákban és tanulták a Tóra szavát, mindaddig, míg eljöttek a diákok és mondták: Mestereink! Eljött a S má Jiszráél elmondásának, a sáchárit imádság elmondásának ideje. - olvassuk a hágádában. A modern kori Bené Berák is dinamikusan fejlődik. A modern Bené Berákot 1937-ben nyilvánították önálló közigazgatási egységgé. Tel Aviv melletti városok közül az egyik legnagyobb. Ma mintegy 140 ezer lakosa van, Izrael egyik legszínesebb, legsűrűbben lakott városának. Bené Berák a modern zsidó állam egyik meghatározó topográfiai egysége. A ma embere, aki végigsétál Bené Berák főutcáján, azt láthatja, hogy megelevenedik a 2000 éves zsidó történelem. Karizmatikus külsejű és megjelenésű emberek járnak ŐSZ / TÉL 5777

11 az utcán. Úgy tűnik, az egyik pillanatban az egykori Talmud korabeli mesterek, az amoriták alakja rajzolódik ki. A következő percben a különböző, a XVI-XVII. századi galíciai, lengyelországi, oroszországi jesivák világával találkozhat az odalátogató. A legmagasabb tisztségű képzettségű rabbik, admorim hosszú köntösben mennek végig az utcán, és követik őket hűséges embereik, híveik hosszú sorban. A város jótékonyságáról és szociális érzékenységéről is ismert. A szeretet gyakorlásának fogalma mindennapi valóság, testben, lélekben egyaránt érezhető. A városban igen sok az idősek otthona, s a kórház. Dinamikus elsősegély szolgálat van, és a betegek szervezett meglátogatásának a rendje is mindennapos valóság. A városban több ezer bócher hallgatja a Tóra szavát. Ez a szám 3-4 ezer fővel emelkedik évente. A térség egyik legdinamikusabban fejlődő része vallás-oktatási szempontból. Bené Berák a jesivák fellegvára. A nap 24 órájában hallgatókkal tele az osztályterem. A XXI. században újjáélesztik a Bialik költeményében leírt, átélt világot, ahogy előre és hátra hajlongva görnyedt háttal, az egyedi dallamvilággal mormolják a szöveget. A hallgatók tanulmányaikat befejezve szétszélednek a világban, és hirdetik a Talmud bölcsességét és tudományát. Pályája egyenesen ível a Ponyevic Jesíva vezetői tisztségéig. A hetvenes években bekapcsolódott az izraeli politikába. Két vallásos párt megalakítása is nevéhez fűződik. A Sász és a Degel HáTorá alapítója. A jeles izraeli szerző, Ávisáj ben Chájim könyvben mutatja be az elmúlt évben. Címe: A Háráv Sách képviselte chárédi ideológia. A Rabbi Akiva és a Ráv Sách utca sarkán található a város egyik leghíresebb, legérdekesebb, és legegyedibb építménye az úgynevezett Itzkovits Shul. Az Itzkovits egy fogalom, állítólag, egy magyar zsidó által alapított épület, ahol két szinten a nap 24 órájában megállás nélkül, folyamatosan szervezik az istentisztelet. Ez az a hely, ahonnan nem lehet elkésni. A földszinten négy-öt gyönyörűen berendezett kis imateremben imádkoznak egy időben! Közülük az egyikben az Áron Hákodes, a frigyszekrény körül a fal nincs bevakolva, emlékeztetve arra, hogy épületeink, lakásaink soha nem lehetnek készen, amíg a Mesiách, a Megváltó nem jön el. A be nem fejezett fallal is érzékeltetjük hitünket: még várnunk kell Rá! JESÍVA, BENÉ BERÁK Itt található a világ egyik legnagyobb jesivája, a Jesívát Ponyevic, melyben hallgató tanul. Idekötődött az elmúlt évszázad egyik legmarkánsabb vallási vezetője, a néhány évvel ezelőtt elhunyt litvániai mozgalom kiemelkedő személyisége Háráv Sách. HÁRÁV ELÁZÁR MENÁCHEM MAN SÁCH A PONYEVIC JESIVA Háráv Sách különleges képességű ember volt ( ), akinek az emlékét a hallgatók lelkületén és a könyveken kívül, utcanév is őrzi. Már életében elismert, autentikus személyiség volt. Neve valóságos fogalom ban alijázott Erecbe. Szinte tízpercenként hangzik a minche, minche hívó szava a kora délutáni imára, vagy később ugyanazzal a hanglejtéssel májrev, májrev. Az imára vágyó fekete ruhába öltözött chászidok bevonulnak az épp üres imaterembe, hogy ott mély áhítattal, beszélgetés nélkül, csendben mondják az imákat, melyeknek központjában mindig a S má Jiszráél gondolata áll. Az imádkozás után a Bené Berák-i kavalkád kellős közepén találjuk magunkat. Az üzletek elképzelhetetlenül gazdag árubősége még késő este is hívogatják a vásárlókat. Itt fekete kaftános, nagy kalapos fiatalok válogatnak maguknak új Talmud fóliánsokat, ott egy ötgyerekes állapotos asszony vesz pizsamát négy nagyobb és egy babakocsiban ülő csemetéjének. Az egyik oldalon középkorú parókás nők turkálnak az utcára kirakott zöldségekben, a másikon, pedig hosszú szoknyás tini lányok csevelyétől hangos a cipőbolt. Szóval zajlik az élet, rohannak az emberek a járdákon és az úttesten egyaránt, az autók pedig szüntelenül dudálnak. folytatás a 12. oldalon è 2016 ŐSZ / TÉL

12 è folytatás a 11. oldalról Még azért is szólnak a dudák, hogy ha zöldre vált a lámpa, gyorsabban induljon az első! A dudaszó vijjogása azonban nem hallik be a jesívákba, ahol még éjjel is égnek a lámpák, hirdetvén: a tanulásból soha nem elég. Péntek délután azonban elcsendesedik a város. Addigra bezárnak az üzletek, a tulajdonosaik tisztaságot és rendet hagynak maguk után. Az autók a garázsokba kerülnek, s a várost a szombat áldott, nyugodt légköre lengi körül. Autó nem jár, hiszen ide, sábeszkor tilos behajtani. Bené Berák határánál többnyelvű tábla hívja fel az emberek figyelmét: szombaton és ünnepen e városba nem mehet be jármű! Péntek este az ablakokból pislákoló gyertyalángok látszanak az utcákon, pedig elegáns feketébe öltözött férfiak sietnek az imaházakba, hogy időben ott legyenek a t filánál. Majd otthon, a sokgyerekes családokban köszöntik a szombatot. Az asztalok gazdagon megrakva, többfogásos vacsorát kínálnak, majd zmirot, azaz közös éneklés, végül az asztali áldás, a bencsolás következik. Elcsendesül a zajos város. Az áhítat ihletét sugallja a szél Schőner Alfréd KITEKINTO Akciós fodrászat Van az a fajta boldogság, amikor csak baktatunk az utcán, és virágok kezdenek hullani az égből. Az Atarim téren a betonesernyők árnyékában van valami varázserő. Amikor elhaladunk mellettük, Vivaldit játszanak a felüljáró kockakövei, a szirmokat rugdaljuk, majd nagy marékkal a járókelők fejére szórjuk. A hölgyek zsebkendőjét pajkos félmosolyú urak veszik fel a járdáról. A virágok megsimogatják az arcukat és ők táncra perdülnek. A méltán hírhedt Pussy Cat sztriptízbár előtti placc másodpercek alatt pazar bálteremmé válik. A betonpadoknál várakozó strandtáskákból kikandikáló eper-banán levek dudorászva várják, hogy a vidáman csilingelő négyes-hatos begörögjön. A zenét még egy szólamban hallani a csilingeléssel, amíg rádöbbenünk, hogy a Blaha Lujza tér nem sasszézott ide a kedvünkért. És ahogy idepottyant, úgy illan el észrevétlenül a varázslat. Ebből az örömteli alkonyatból baktatok tovább a Ben Jehuda utcán és hopp, megakad a szemem egy fodrászaton. A Ben Jehuda északi része a fodrászatok Mekkája. Ahogy a Senkint a cipőboltok találták meg maguknak, itt lépten-nyomon az üzletük előtt a járdán serénykedő hajszobrászok váltják egymást. A fodrászatban pedig, amit kiszemeltem, a szokásos diszkont ár helyett a hajvágás féláron, csak ma, csak bejelentkezés alapján. Előkapom az internetet a zsebemből, megvan a számuk, kicsöng, búgó hangú Álo! veszi fel. Hallom a zenét a telefonban, ami élőben is ömlik a szalonból, jelentem bejelentkezem, azt búgja gyere, hopp itt is vagyok, ragyogok. Aztán tovább búg már élőben ez a hatalmas ember, aki nagy valószínűség szerint a főnök. Pufók gyermekfelépítésén hatalmas cicanaci és ujjatlan garbó. Minden feszül és csillog, hatalmasságában vállig alapozott habtestével barokk puttókent repked a szalonban. Leültet egy tükör elé és a kezembe nyom egy Red Bull vodkát. Rögtön éjfél, mi lesz velem holnap a melóban? Félelemmel vegyes izgalomban várom a sorsom. A hajam kiszáradt, gubancolódik, törik a vége, de igen hosszú. Még sose volt ilyen zuhatag, és erre őrült büszke vagyok. Szeretem a zsidó hajamat, a nő haja a koronája, és most végre hosszú. Végül is ezért éltem mostanáig. Ebben az országban minden megoldódik. Igaz, hogy káosz uralja a folyamatokat, de a kilátástalanság vége mindig kiszámíthatóan jó. A káosz őrjítő és egyben mulatságos. Néha nem lehet jól szórakozni benne, máskor meg pont igen morfondírozom, miközben rohan az idő, és feltűnik, hogy ebben a fodrászatban senki nem figyel arra, amit csinál. A csillámló puttó egy nagyon sovány lány haját copfokba gumizza, majd újságpapírt gyúr a csaj csontos teste köré, néhol a haját a papírra ragasztja celluxszal ŐSZ / TÉL 5777

13 Műgondos körültekintéssel rémnek öltözteti, majd kiküldi a szegény anorexiást az utcára, reklámozd a szalont fatytya! Ragyogással vegyes rajongással a puttó bemutatja Orent, aki majd levágja a hajamat. Oren az utcán bagózik, szívalakú füstkarikát fúj nekem integetve, az ablakon keresztül ismerkedünk. Teljesen mindegy, hogy kire bízom gyönyörű fürtjeimet, úgyis megnőnek újra. A puttó elküld a hajmosóba. A mosósrác rángatja a fejemet, acélos ujjai a koponyámig hatolnak és mindeközben szépeket búg a fülembe. Ellentmondásos egy hajmosás. Visszaülök a tükörhöz és figyelek tovább. Oren közben elkezdte egy méteres hajú nő haját festeni. Foggal tépi az alufóliát. A puttó meg hajvágásba kezdett, de közben egy üzenetküldő alkalmazás nihilista hangulatjelével csacsog. A banya arcán talán összesen a füle nem volt kés alatt, a lakkbakancsa sarka minimum 18 centi. Az én hajam egyre szárad, a szembe tükörben Oren szája tele alufóliával. Azt hiszem, hazamegyek inkább. Aztán egyszer csak hopp, Oren vágni kezdi a hajam, és én megkérem, hogy tényleg csak két centit vágjon, különben gyémántujjú Tiborral gyűlik meg a baja, ki fodrászok fodrásza, hajkoronám egyetlen kezelője, szabószemű, sebészkezű felügyelője, és hamar iderepítem a Desiree szalonból az angyalföldi lakótelepről! De Oren rendületlenül rövidít. Próbálok vele beszélgetni közben, hátha ettől a hajamra néz majd a kaszabolás közben s nem az illuminált hajmosó és szárító srácokra, akik körülötte állnak és a szavait isszák. Nekik duruzsol, ahelyett, hogy mint Tibor, elsziporkázná a gyerekei cseperedését és kikérdezne az én kalandos életemről, minden mozzanatot pontosan jegyezve, sokat nevetve, együtt. Nézem a földön sorakozó tincseimet, mondom Oren, ez minimum tíííz centi! Á dehogy, kettő csak! Na jó, mondom, úgyis gubancolódott. Oren el, a szárítósrác minden tehetségét beleadva megdolgozik az egyenesre lappantáson, bekencézi tövig, kérek egy tükröt, hogy hátulról is megtekintsem, és tényleg, a hajam egyenes. És rövid. Nem kérdés, hogy megőrültem. De vajon miért kellett nekem akciós fodrászatba jönnöm? Másnap a hullámtörőig oda-vissza úszás után nem bajlódom a szárítással, vizes hajjal megyek aludni. Reggel, mintha most léptem volna ki Tibortól a napfényes Esztergomi útra. Oren egyszerűen tökéletesre alkotta meg a frizurámat az élvezethajhász fodrászati őrület közben. Nem vágott a hullám közepébe, rendesen kunkorodnak a tincsek, könnyű és friss a korona. Mondom, imádom ezt az országot. Vadász Éva Forrás: Új Kelet, május KÖRZETI HÍREK Elültettük az élet fáját Nem ritka ma már, hogy egy- egy budapesti templomkörzet tagjai találkoznak egymással. Egyre gyakrabban történik meg ez egy budapesti körzet és egy vidéki hitközség tagjai között is. A Csáky utcai körzet tagjai is hozzá kívántak járulni e hagyomány elmélyítéséhez. Örömmel és várakozással gyűltek össze híveink kora reggel a Lag Baomeri kirándulásra, s ez jól segítette a reggeli imádkozást. Több, mint két minján állt össze nyolc óra előtt. S akkor még nem is számoltuk bele a női hozzátartozókat. Összességében közel negyvenen indultunk útnak. Nagykörösre és Kecskemétre készültünk a helyi hitközségek meghívásának eleget téve. Mindig nagy öröm, ha egy fővárosi zsinagógai körzet tagjai találkoznak egy vidéki hitközség tagjaival, s különösen jó érzés, ha aktívan, viszonylag jelentős létszámmal működik az ottani vallási közösség. Nem véletlenül fogadták a Csáky utcai Zsinagóga kirándulócsoportját a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoportjának elnöke, dr. Feldmájer Péter és a terület rabbija, Róna Tamás a nagykőrösi temetőnél: ennek halachikusan szimbolikus jelentése is lehet. folytatás a 14. oldalon è 2016 ŐSZ / TÉL