A KÖZÉPSŐ-TISZA VIDÉKÉNEK NEGYEDIDŐSZAK VÉGI FOLYÓVÍZI FELSZÍNFEJLŐDÉSE. Bevezetés
|
|
- Dénes Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajzi Konferencia, Szeged A KÖZÉPSŐ-TISZA VIDÉKÉNEK NEGYEDIDŐSZAK VÉGI FOLYÓVÍZI FELSZÍNFEJLŐDÉSE Gábris Gyula 1 Félegyházi Enikő 2 Nagy Balázs 3 Ruszkiczay Zsófia 4 Bevezetés A pleisztocén ritmusosan változó éghajlata következtében ingadozó vízhozamú és hordalék-töménységű alföldi folyók felszínalakító tevékenysége és ezzel szoros összefüggésben mederjellegük, vagyis térbeli rajzolatuk típusa is erősen változott. Célszerűen szerkesztett geomorfológiai térképen jól elkülöníthetők egymástól a feltöltést végző fonatos rajzolatú ( alsószakasz-jellegű ), valamint a kanyargó ( középszakasz-jellegű ) folyó alakította területek. Ha ezek a típusok egymás mellett ugyanabban a szintben helyezkednek el, feltételezhető, hogy a fiatalabban képződött medertípus elrombolja az idősebb formákat és így egyértelműen kijelölhető a közöttük levő időrend. Néhol viszont jelentős szintkülönbség észlelhető határukon; ebben az esetben közbeiktatódott egy mélyítő eróziós periódus. A háromféle jelleg térbelisége így időrendbe forgatható át: megállapítható a folyóvíz munkájának időbeli sorrendje, egymásutánja. Ezért ezt a felszínfejlődési rekonstrukciót horizontális sztratigráfiának nevezhetjük. Az Alföld folyóvízi felszínfejlődési szakaszait meghatározandó, relatív időrend felállítása céljából a Középső-Tisza vidékének területéről részletes topográfiai térképek, légifelvételek kiértékelése és terepi munka alapján geomorfológiai térkép készült (1. ábra). A rendszer kulcskérdése a független módszerekkel történő kormeghatározás, mert így a viszonylagos időrendből évszámokkal jelzett szakaszokhoz jutunk el, s ezt összehasonlíthatjuk a negyedidőszak végének másfajta hazai kutatási eredményeivel, valamint a környező területek, tágabban Európa ill. akár a világ más tájainak felszínfejlődésével. A kormeghatározásra jól bevált módszerek közül a pollenanalízist (az elhagyott kanyarulatokba mélyített fúrásszelvények mintáiból kapott pollendiagramok segítségével) és a szerves anyagból mért kalibrálatlan radiokarbon adatokat használtuk. Az idősebb térszínek homokos és löszös üledékeiből lumineszcens kormeghatározás céljából mintavétel történt, melynek eredményei sajnos még nem közölhetők. 1 Dr. Gábris Gyula, egyetemi tanár, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Bp. Pázmány Péter sétány 1/C gabris@ludens.elte.hu 2 Dr. Félegyházi Enikő, egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Természeti Földrajzi Tanszék, 4010 Debrecen Pf Nagy Balázs, egyetemi tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C, moszkvics@ludens.elte.hu 4 Ruszkiczay Zsófia, doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C, rzsofi@ludens.elte.hu 1
2 Gábris Gy. Félegyházi E. Nagy B. Ruszkiczay Zs.: A Középső-Tisza vidékének 1. ábra. A Középső-Tisza vidékének geomorfológiai térképe A tanulmányozott terület térképén elhatárolható rajzolattípusok alapján morfológiai alapú relatív korbeosztás készítettünk amelyhez az itt nem bemutatott, de hasonló módszerekkel 2
3 Földrajzi Konferencia, Szeged vizsgált nagykunsági kutatásainkat is figyelembe vettük és a független módszerekkel nyert koradatokat is hozzárendeltünk (2. ábra). 2. ábra. A folyóvíz felszínalakító munkájának változásai a Középső-Tisza vidékén 3
4 Gábris Gy. Félegyházi E. Nagy B. Ruszkiczay Zs.: A Középső-Tisza vidékének A mederekbe mélyített fúrások sajnos ellentmondó adatokat szolgáltattak; a C 14 -es korok viszonylag idősnek, s ezekhez képest a pollen-diagrammok kiértékeléséből származó korok jóval fiatalabbaknak bizonyultak. A megoldáshoz az a megfontolás vezet, hogy a szervesanyag maradványokat általában a mederanyagból (3. ábra), vagy a mederperem üledékéből, a polleneket pedig a lefűződött kanyarulatok kitöltéséből nyertük (e mellett lehetséges hibaforrás még az áthalmozott idősebb anyagok jelenléte is). A meander kialakulása a kettő között történt, korát így morfoklimatikus ismereteink szerint határozhatjuk meg. Az utóbbi néhány évtized kutatásaiból éppen a különböző új módszerek (felsorolásuktól eltekintünk) alkalmazásának eredményeképpen egyre pontosabban ismerjük Földünk morfoklímatikus történetét főként az utolsó eljegesedés (würm) kezdetétől napjainkig általában is, de a hazai kutatások is sok új adattal szolgáltak e téren. 3. ábra. Az Üllő-lapos keresztszelvénye A folyóvízi felszínalakulás szakaszai I. A legidősebb felszín melynek nagykunsági folytatása igen kiterjedt vékony löszköpennyel borított homokgerincekkel jellemezhető. A homokvidék sekélyfúrásainak elemzéséből leszűrt következtetés szerint a homokgerincek eredetileg egy hordalékkúp szélén alakultak ki, amelyet a hideg-száraz éghajlaton egy síkvidéki fonatos rajzolatú folyó elágazó medrei ( lower energetic braided river ) hálóztak be. Legvalószínűbb, hogy az állandóbb medrekhez, vagy oldalirányban szakaszosan vándorló, többé-kevésbé egyenes, esetleg enyhén kanyarodó folyó partjaihoz igazodó homoklerakódások, levée-k, vagyis partmenti hátak lehettek. Homokja felfelé fokozatosan finomodik, a közöttük levő mélyedések anyaga pedig iszapos. Az abádszalóki régi homokbánya, valamint a kunmadarasi Öreg-szőlők északi végében található homokgödör mélyebb rétegeiből vett minta elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálata szerint a szemcsék felületén a vízben történt ütközések okozta lépcsős és kagylós törések figyelhetők meg, míg az eolikus szállítást bizonyító ragyás felszín hiányzik. Ugyanakkor a fúrásanyag pollenanalízise alapján megállapítható (Gietema S. 2000), hogy ezt 4
5 Földrajzi Konferencia, Szeged a felszínt ritkás, hidegtűrő fűnemű növényzet borította, ami megengedte, hogy száraz éghajlaton a szél később átalakítsa, vagyis tetejükre futóhomokot hordva megmagasítsa, sőt helyenként löszköpennyel beborítsa a homokhátakat. Az idős kor mellett morfológiai érvek is szólnak: az Egyek melletti erősebben átalakított homokformák: a hosszan elnyúló hátak megszakadásai szélbarázdák lehetnek, amelyek utólagosan felszabdalták a dűnéket, de más deflációs formák is kimutathatók (Borsy Z. 1968). Tehát ezeknek formáknak a kialakulása folyóvízi és eolikus folyamatok együttes hatásával magyarázható! Feltételezett kora egyetlen radiometrikus adat ( C 14 BP), valamint egy pollendiagram kiértékelése alapján a felső pleniglaciális leghidegebb szakasza, az ezer cal BP (vagyis ezer kalibrálatlan C 14 BP) közötti utolsó glaciális maximum (LGM) lehet. II. A hordalékkúp peremén néhány erősen feltöltődött holtmeder nyomozható. Ezek közül a jelen munkában Hajdú-fenéknek nevezett mederből van vizsgálati eredmény (Félegyházi E. 1998), és jóllehet a minták pollentartalma nem volt elegendő diagramm megrajzolásához, bizonyos következtetések levonását mégis meg lehet kockáztatni. A legalsó rétegből kikerült Pinus cembra, Pinus sylvestris közvetlenül a lefűződést követő időt jelzi, míg a felette levő kitöltésből származó Gramineae, Chenopodiaceae, Artemisia, Bryophyta pollenek és spórák már hideg sztyeppei növényzetet mutatnak a környezetben. Ha feltételesen ezt a szakaszt a legidősebb driászként értelmezzük, akkor a megelőző nedvesebb-melegebb interglaciálist lehet a mederképződés idejének megjelölni (amikor a feltöltődés is megkezdődhetett Pinus pollenekkel). Ezt a szakaszt a magyar szakirodalomban Ságvár-Lascaux interstadiálisnak (Sümegi P. Krolopp E. Hertelendi E. 1998) nevezett idővel ( cal BP, vagy ezer C 14 BP) azonosíthatjuk. III. A fonatos rajzolatú folyókkal jellemezhető második időszak maradványa nagyobb térszínen a Sajó hordalékkúp délnyugati szélén fordul elő, ill. Polgár település régi magterületén egy kicsiny foltban tanulmányozható. Ez utóbbi szélén egy homokhát legmagasabb részén felszínre bukkan a homok, de a szélébe mélyített felhagyott homokbányában a homokot fedő löszös köpenyben kifejlődött fosszilis talaj figyelhető meg. Így nem csupán geomorfológiai helyzete sugallja a felszínnek még a pleniglaciálishoz tartozó legidősebb driász (driász I.) cal BP (ill ezer C 14 BP) korát. IV. A legnagyobb méretű folyókanyarulatok földrajzilag különálló területeken fordulnak elő: a Sajó hordalékkúpon (4. ábra), a Tisza árterének legszélén, és ide kell vennünk a nagykunsági óriásmeandereket (Üllő-lapos, stb.) is. Mindezek geomorfológiai alapon azonos korúak, de eltérő eredetűek lehetnek: a Sajó ill. az Észak-alföld pleisztocén legvégi főfolyójának (nem feltétlenül a Tiszának, l. később) egykori medrei voltak. Több pollendiagramm (5. és 6. ábra) és radiokarbon kormeghatározás (1. táblázat) alapján kimondhatjuk, hogy ezek már a felmelegedő és nedvessé váló későglaciális idején képződtek, amikor nem csak a megnövekvő csapadék, hanem a vízgyűjtő területen felolvadó talajfagy vize is növelhette a folyók vízhozamát, és ez együttesen eredményezte a kivételesen nagy kanyarok kialakulását. A terület geomorfológiai tanulmányainak tanúsága szerint létezett egy (valószínűleg felső pleniglaciális későglaciális korú) nagy folyó az Alföld északi részén a mai Tisza megjelenése előtt, amely elég nagy vízhozamú lehetett (mindenesetre vízmennyisége alaposan meghaladta bármelyik mai közvetlen északi mellékfolyó hozamát), de az ásvány-kőzettani vizsgálatok szerint az Alföldnek csupán az északi-északkeleti peremvidékére, hegykeretére terjedhetett ki a vízgyűjtője. 5
6 Gábris Gy. Félegyházi E. Nagy B. Ruszkiczay Zs.: A Középső-Tisza vidékének 4. ábra. Az Énekes-ér keresztszelvénye Valószínű, hogy a Bodrog (annak is csak a nyugati összetevői: Tapoly, Ondava, Laborc) volt a forráság, és hozzá kapcsolódhattak a tőle nyugatra levő jobboldali mellékfolyók, mint pl. az Igricinél hatalmas méretű kanyarulattal rendelkező Sajó (Sajó Hernád?). Ez a folyó hagyta hátra az irodalomban ismert néhány nagy meandert (pl. az Üllőés Oktalan-lapost) és az ezekhez hasonló méretű övzátony-rendszer is a Közép-Tisza vidékén. 5. ábra. Az Énekes-ér pollendiagrammja Már SÜMEGHY J. (1944) óta ismert és újabb adatokkal is bizonyított hogy az Alföld mélyén a pleisztocén üledékek vastagsága alapján tulajdonképpen kettős vályú helyezkedik el: a sokat hangoztatott Érmellék Körös-árok mellett a gyengébb Jászság Borsodi-ártér Sajó 6
7 Földrajzi Konferencia, Szeged menti-árok. Ez utóbbi kisebb jelentőségű, szakaszosan működő süllyedék, amelynek azonban a pleisztocén végén igen nagy szerepe lehetett a folyóvizek futásirányának meghatározásában. A süllyedék koráról, feltöltődésének ritmusairól kevés és főként hipotéziseken alapuló ismeretünk van, de feltételezhetjük, hogy időszakonként az Alföld ha a Tiszát elfogadjuk a terület legfontosabb, mindig létező folyójának másodlagos vízrajzi tengelyeként szolgált, ahol összegyűltek a mai Tisza északi mellékfolyói és egyesülve, annak mintegy előképét alkották, miközben a Körös-vidéki főfolyó is létezett. A földtani és geomorfológiai kutatások eredményei egyaránt azt látszanak alátámasztani, hogy utoljára ez a tengely éppen a Tisza nagy átváltása, mai helyére kerülése előtt működhetett. Ekkor nemcsak az Északiközéphegységben eredő kisebb folyók, hanem a Sajó, a Hernád, és nagy valószínűséggel a nagy ÉK-alföldi hordalékkúp (melynek maradványa a Nyírség) nyugati pereméről mintegy lecsúszva a fent említett kárpáti nagyobb folyók egyike-másika (leginkább a Tapoly, Ondava, Laborc) is ide hozta vizét és hordalékát. Ennek a tengelynek a megsüllyedése hozta létre előbb a fentiekben említett, az Alföld északi részén alakult pleniglaciális későglaciális Sajó Bodrog -ot (miközben a Tisza még az Érmellék-Körösök vidéken folyt), és ez a folyó a felelős többek közt a nagykunsági folyóvízi formák kialakulásáért is. 6. ábra. A Kengyel-ér pollendiagrammja V. A későglaciális további tagolását a kormeghatározások elégtelensége nehezíti, akadályozza. A napjainkra elég egységesnek tekintett bölling/alleröd szakaszok, valamint a közöttük régebben leírt, de újabban létében egyre kétségesebbnek tekintett idősebb driász (driász II.) felismerése úgy tűnik tanulmányterületünkön még nem kellően megalapozott. A kétségtelenül meglévő méretkülönbség a Kengyel-ér és a Hódos-ér között időbeli különbséget 7
8 Gábris Gy. Félegyházi E. Nagy B. Ruszkiczay Zs.: A Középső-Tisza vidékének is jelent: az előbbit elrombolja az utóbbi. A Hódos-érből származó, s a Kengyel-érnél idősebb radiometrikus adat (1. táblázat) azonban fenntartásokkal kezelendő, ugyanis nem a mederkitöltésből, hanem mélyebbről származik, s így nem a meander keletkezésének, hanem a mélyebb mederanyag lerakódásának időpontját jelzi. Az Énekes-ér és a Matota-ér esetében morfológiailag hasonló helyzettel van dolgunk, sajnos kormeghatározások nélkül. Az összefoglaló 2. ábrára a kisebb meander morfológiai alapon hipotetikus jelleggel került V. fázisként jelölve. 1. táblázat. Radiokarbon kormeghatározások adatai (a sorszám a mintavétel helyét mutatja a térképen) Sor Kód Minta neve Kalibrálatlan kor szám BP Laboratórium C1 Beta Kengyel-ér ± 310 Beta Analytic Laboratories Florida C2 Beta Hódos ± 250 Beta Analytic Laboratories Florida C3 Beta Sarló-hát ± 100 Beta Analytic Laboratories Florida C4 Beta Király-ér 4070 ± 50 Beta Analytic Laboratories Florida C5 Beta Sulymos-hát ± 180 Beta Analytic Laboratories Florida C6 GrA Csero ± 90 Centrum voor Isotopen Onderzoek Groningen GrA Kiraly ± 40 Centrum voor Isotopen Onderzoek Groningen GrA Berek C ± 240 Centrum voor Isotopen Onderzoek Groningen GrA Berek C ± 240 Centrum voor Isotopen Onderzoek Groningen VI. A fonatos rajzolattal jellemezhető időszak harmadszori megjelenése Polgár környékén mára csak két kicsiny foltban maradt vissza (1. ábra). Ebben az időben a folyók felszínalakító jellege alaposan megváltozott: a vízhozam erősen csökkent, ami az éghajlat szárazabbá válását, a hordalék menyisége pedig növekedett, ami hidegebbé válását feltételezi. A folyók ismét fonatos rajzolatúak, feltöltő jellegűek lehettek. A két szakasz közötti éghajlatváltozás újabb nézetek szerint (Vandenberghe J. 1993, Gábris Gy. 1995) rövid ideig tartó erős mélyítő erózióval járt. Ez magyarázza a meanderező és a fonatos szintek közötti szintkülönbség kialakulását. A fonatos vízhálózati rajzolat működésének idejét a fiatal driászra (driász III.) tehetjük, a bevágódásra pedig az alleröd-driász átmenet adódik. VII. Közepes méretű elhagyott kanyarulatok nagy száma mutatja a Sajó hordalékkúpon az újabb meanderező időszak alatt létrejött felszíneket. Ezek a kanyarulatok elrombolják az előző meandereket, tehát fiatalabbak. Egyetlen, a fúrás alján található kevés Pinus sp. pollent tartalmazó minta alapján ezt a szakaszt feltételesen a holocén preboreálisra tehetjük. Magasságkülönbség is van a két medergeneráció között, de a bevágódás kora nem határozható meg egyértelműen, hiszen az előzőekben leírt fonatos rendszer itt hiányzik, vagyis a fiatal driász előtt ill. után is lehetett a medermélyítés. VIII. A Sajó hordalékkúpján nyomozható a VII. preboreális (?) fejlődési szakasz kanyarulatait elromboló, és a legkisebb méreteket mutató meander generáció, amelynek medrei egy mélyebben fekvő szintben hosszan elnyúlva, egészen a Tisza mai árteréig követhetők. Az egyik mederbe mélyített fúrás sikertelen maradt, így a koruk csupán morfoklimatikus alapon becsülhető a holocén szárazabb időszakaira, tehát a boreális legelejére, vagy az atlanti második felére. Ez utóbbi a Duna Tisza közén újabban kimutatott homokmozgás kb cal BP idejéhez kapcsolható (Gábris Gy. et al. 2000). A Sajó mindenesetre ezt követően már a mai helyén folyhatott. A két utolsó meander generáció szintje között eróziós lépcső formájában 1-2 méteres szintkülönbség mutatkozik, ami bevágódás közbeiktatódását bizonyítja. Ugyancsak méteres nagyságú perem alakult ki a legfiatalabb medrek szintje és a Tisza mai ártere között. A bevágódások, ismerve a holocén éghajlat-ingadozásoknak a folyók mechanizmusára gyakorolt hatását (Gábris Gy. 1995) 8
9 Földrajzi Konferencia, Szeged klímatikus alapon is történhettek, de ebben az esetben holocén közepi és végi tektonikus mozgások megléte sem zárható ki. IX. A Tisza mai ártere képezi a kutatott terület legalacsonyabb geomorfológiai szintjét. Ezen a holocén második feléből származó (5305±40 és 4070±50 C 14 BP) meanderek sorozata ismerhető fel, melyek további beosztását még nem végeztük el. A szabályozások során mesterségesen levágott kanyarok képezik a legfiatalabb holtmedreket. Összefoglalás A pleisztocén ritmusosan változó éghajlata következtében ingadozó vízhozamú és hordalék-töménységű alföldi folyók felszínalakító hatása és ezzel szoros összefüggésben rajzolatuk típusa is erősen változott. Geomorfológiai térképen jól elkülöníthetők a feltöltést végző fonatos rajzolatú ( alsószakasz-jellegű ), valamint a kanyargó ( középszakaszjellegű ) folyók által létrehozott térszínek. Ahol ezek a típusok egymás mellett ugyanabban a szintben helyezkednek el, ott a fiatalabb elrombolja az idősebb formákat, ami egyértelműen kijelöli a közöttük levő időrendet. Ahol jelentős szintkülönbség észlelhető határukon ott közbeiktatódott egy mélyítő eróziós periódus. A háromféle jelleg térbelisége időrendbe forgatható át, ezért az egész rekonstrukciós módszert horizontális sztratigráfiának nevezhetjük. A folyóvízi felszínfejlődés szakaszainak relatív időrendjét meghatározandó, a vizsgált területről részletes topográfiai térképek, légifelvételek kiértékelése és terepi munka alapján geomorfológiai térkép készült (1. ábra). A rendszer kulcskérdése a független módszerekkel történő kormeghatározás. Az elhagyott kanyarulatokba mélyített fúrásszelvényekből vett mintákból pollenanalízis készült, az így kapott pollendiagramok a szervesanyagból meghatározott C 14 -es korokkal jól kiegészíthetők. A felső-pleniglaciálistól napjainkig terjedően végeredményben a folyóvizek fent említett két típusának kilenc időbeli szakasza különíthető el, amelyeket két éghajlat és egy tektonikus mozgások indukálta bevágó periódus szakított meg (2. ábra). Conclusions A geomorphological map was drawn following the detailed topographical maps (1:10.000), air photographs and fieldwork observations (Fig. 1) in order to determine the geographical distribution of the different channel pattern types. Based on the regions characterised by different (meandering and braided) river styles and separated mainly by erosional limits (steps) which mark deepening phases a so called horizontal stratigraphy was established. Nine distinct phases of river pattern change and three incisions were detected in this stratigraphy. Figure 2 shows the relative chronology of the river styles variations in some cases completed by palynological and radiocarbon data. Irodalom BORSY Z. 1968: Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. Földr. Közl. 16. (92) pp BORSY Z. SZABÓ J. 1985: Tiszafüred természeti viszonyai. in: Tiszafüredi tanulmányok, Szolnok, pp CHOLNOKY J. 1907: A Tiszameder helyváltozásai I-II. Földr. Közl. 35. pp ; FÉLEGYHÁZI E. 1998: Adalékok a Tisza és a Szamos folyóhálózatának alakulásához a felsőpleniglaciális időszakban. Acta Geogr. Debrecina 34. pp
10 Gábris Gy. Félegyházi E. Nagy B. Ruszkiczay Zs.: A Középső-Tisza vidékének FÉLEGYHÁZI E. NAGY B. 2001: A Sajó-Hernád hordalékkúp későpleisztocén mederhálózatának vizsgálata Acta Geogr. Debr. (in press) FRANYÓ F. 1966: A Sajó Hernád hordalékkúpja a negyedkori földtani események tükrében. Földr. Ért. 15. pp GÁBRIS GY. 1970: Fiatal mederváltozások kutatásának módszerei a Sajó hordalékkúpjának példáján. Földr. Közl. 18. (94) pp GÁBRIS GY. 1985: Az Alföld holocén paleohidrológiai vázlata. Földr. Ért. 34. pp GÁBRIS GY. 1995/a: A folyóvízi felszínalakítás módosulásai a hazai későglaciális-holocén őskörnyezet változásainak tükrében. Földr. Közl (43) pp GÁBRIS GY. HORVÁTH E. NOVOTHNY Á. UJHÁZY K. 2000: Environmental changes during the Last-, Late- and Post-Glacial in Hungary. in: KERTÉSZ Á. SCHWEITZER F. (eds.): Physicogeographical Research in Hungary, Studies in Geography in Hungary 32. Akadémiai kiadó, Budapest, pp GÁBRIS, GY. FÉLEGYHÁZY, E. NAGY, B. RUSZKICZAY, ZS. 2001: Climate and tectonic controlled river style changes in the Middle Tisza Plain. Global Correlation of the Late Cenozoic Fluvial Deposits, April 21-24, Prague, Programme & Abstracts, pp. 8. MAROSI S. SZILÁRD J. (szerk.) 1969: A tiszai Alföld. Magyarország tájföldrajza 2. Akadémiai Kiadó, Bp. 386 p. PASSMORE, D.G. et al. 2001: Quaternary palaeochannels of the Upper Tisza valley, Northeast Hungary. Journ. of Quaternary Sci. (in press) SÜMEGI P. KROLOPP E. HERTELENDI E. 1998: Palaeoecological reconstruction of the Ságvár- Lascaux Interstadial. Acta Geogr. Debrecina ) VANDENBERGHE, J. 1993: Changing fluvial processes under changing periglacial conditions. Zeitschr. für Geomorph. Suppl. Bd. 88. Pp
Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
Adatok a Hortobágy pleisztocén végi fejlıdéstörténetéhez
Félegyházi Enikı -Tóth Csaba 2003: Adatok a Hortobágy pleisztocén végi fejlıdéstörténetéhez In: (szerk.: Tóth A.) Tisza-völgyi tájváltozások. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás. pp. 65-74. Elızmény
Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete Gábris Gyula egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi
A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
A negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1
Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in
A földrajzi tájak bemutatása
A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,
Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken
Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken Dr. Lóki József 1. Bevezetés A hazai futóhomok területek a pleisztocén hordalékkúpokon alakultak ki. A korábbi kutatások (Marosi 1967; Borsy 1972,
SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1. A Bodrogköz földhasznosításának változása az utolsó kétszáz évben
SZAKMAI BESZÁMOLÓ I. MÓDSZEREK, A KUTATÁS MENETE A projekt előkészítő szakaszában a különböző időkben és céllal készült térképek szkennelését végeztük el. A feldolgozás céljaira két különböző térképi alapot
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
135. évfolyam, 3. szám
135. évfolyam, 3. szám 2011 FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Utjuhfabxtcrbt
Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén
Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK
Lóki József 1 A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK BEVEZETÉS A Nyírség egy évszázadra visszatekintő kutatásai alapján megismertük a felszín kialakulásának történetét,
A PANNON-MEDENCE MEANDEREZŐ VÍZFOLYÁSAINAK KANYARFEJLETTSÉG-ELEMZÉSE
KDI. Beszámoló 2010. 06. 07. Petrovszki Judit: A PANNON-MEDENCE MEANDEREZŐ VÍZFOLYÁSAINAK KANYARFEJLETTSÉG-ELEMZÉSE Témavezető: dr. Timár Gábor Szárazföldi szeizmikus szelvény: TWT 0 500 1000 1500 2000
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax
217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
ADALÉKOK AZ ÉSZAKKELET- ALFÖLD PLEISZTOCÉN VÉGI, HOLOCÉN FEL- SZÍNFEJLŐDÉSÉHEZ ÚJABB VIZSGÁLATOK ALAPJÁN
ADALÉKOK AZ ÉSZAKKELET- ALFÖLD PLEISZTOCÉN VÉGI, HOLOCÉN FEL- SZÍNFEJLŐDÉSÉHEZ ÚJABB VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Félegyházi Enikő 1 - Szabó József 2 - Szántó Zsuzsa 3 - Tóth Csaba 4 Előzmény 2003 nyarán a Felső-Tisza
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe
A ZAGYVA TARNA ALFÖLDI VÍZRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE
Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 205 217. A ZAGYVA TARNA ALFÖLDI VÍZRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE EVOLUTION OF THE ZAGYVA TARNA RIVER SYSTEM ON THE GREAT PLAIN GÁBRIS GYULA Abstract The
AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA
AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA Mezısi Gábor * 1. Az Alföld medencéjének kialakulása Az alaphegységet tekintve a Kárpát-medence két a Közép-magyarországi szerkezeti vonallal elválasztható egységre
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
AZ ALSÓ-TISZA-VIDÉK ÁRTERÉNEK GEOMORFOLÓGIAI JELLEGZETESSÉGEI ÉS KORA. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 261 274. AZ ALSÓ-TISZA-VIDÉK ÁRTERÉNEK GEOMORFOLÓGIAI JELLEGZETESSÉGEI ÉS KORA KISS TÍMEA HERNESZ PÉTER GEOMORPHOLOGICAL CHARACTERISTICS AND AGE OF THE LOWER TISZA
A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
A BERETTYÓ -KÁLLÓ VIDÉK, ÉS AZ ÉRMELLÉK MEDERTÍPUSAINAK ELEMZÉSE. Félegyházi Enikő 1
A BERETTYÓ -KÁLLÓ VIDÉK, ÉS AZ ÉRMELLÉK MEDERTÍPUSAINAK ELEMZÉSE Félegyházi Enikő 1 Az Északkelet Alföld kialakulásában a Tisza és annak mellékfolyói a szakirodalomból ismert módon vettek részt. 1. ábra.
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb
A LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF BEVEZETÉS
A LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF STUDY ON THE FORMATION OF SAND SHEET IN NYÍRSÉG EDGE AREAS Abstract: The formation of sand sheet covers developed
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
A Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
A paleohidrológiai kutatások újabb eredményei. Bevezetés
Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1995. 1-2.fűzel, pp. 101-109. A paleohidrológiai kutatások újabb eredményei GÁBRIS GYULA Bevezetés A középszakasz jellegű kanyargó folyók vízhozama és meandereinek méretei
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Acta Geographica Debrecina 36: (2003) Félegyházi Enikő -Tóth Csaba
Acta Geographica Debrecina 36: 21-30 (2003) A HALAS-FENÉK LEFŰZŐDÖTT MEDERMARADVÁNY ÜLEDÉKANYAGÁNAK SZEDIMENTOLÓGIAI, MIKROMINERALÓGIAI ÉS PALINOLÓGIAI VIZSGÁLATA SEDIMENTOLOGICAL AND PALYNOLOGICAL STUDY
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
A FOLYÓVÍZI FELSZÍNALAKÍTÁS MÓDOSULÁSAI A HAZAI KÉSŐGLACIÁLIS-HOLOCÉN ÖSKÖRNYEZET VÁLTOZÁSAINAK TÜKRÉBEN 1. Abstract. Bevezetés
Földrajzi Közlemények CX/X. (XLIII.) kötet, 1995. i. szám, 3-10. o. A FOLYÓVÍZI FELSZÍNALAKÍTÁS MÓDOSULÁSAI A HAZAI KÉSŐGLACIÁLIS-HOLOCÉN ÖSKÖRNYEZET VÁLTOZÁSAINAK TÜKRÉBEN 1 RIVER ACTIVITY AS A FUNCTION
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
Féléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Az Alsó-Tisza menti ártér
Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 269 277. Az Alsó-Tisza menti ártér és a Maros hordalékkúp késő-pleisztocén és holocén fejlődéstörténete Kiss Tímea Sümeghy Borbála Hernesz Péter Sipos György Mezősi
2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon
A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon LOVÁSZ GYÖRGY 1 A korábbi geomorfológiai kutatások már minden jelentősebb vízfolyásunk - és az általuk épített hordalékkúp - fejlődéstörténetét
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Különböző módon kialakuló tavak, tómedrek bemutatása A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok,
A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet
A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus 1. Bevezetés 2. A szél munkavégzése és hordalékszállítása 3. A szélfújta kőzetek jellemzése és területi elhelyezkedése
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
Demeter Gábor Tóthné Makk Ágnes Buday Tamás Püspöki Zoltán
Demeter Gábor Tóthné Makk Ágnes Buday Tamás Püspöki Zoltán A nyírségi pleisztocén hordalékkúp fejlődéstörténetének rekonstrukciója Bevezetés, célkitűzés A Nyírség negyedidőszaki folyóvízi hordalékkúpjának
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
) ) 2. A 12) 9. A
Geomorfológia 2010/2011 1) Szept. 16. A geomorfológia tárgya, kapcsolata a társtudományokkal. A kőzetek előkészítése a lepusztításra: aprózódás, mállás, szelektív denudáció 2) Szept. 23. Tömegmozgások:
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
HOMOKMOZGÁSOK VIZSGÁLATA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN CSENGELE TERÜLETÉN 46
HOMOKMOZGÁSOK VIZSGÁLATA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN CSENGELE TERÜLETÉN 46 KISS TÍMEA 47 NYÁRI DIÁNA SIPOS GYÖRGY BLOWN SAND MOVEMENT IN HISTORICAL TIMES IN THE TERRITORY OF CSENGELE Abstract: On the Danube-Tisza
Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész
Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Felszínformálás a gyakorlatban
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A Föld felszínét alakító külső erők felszínformáló hatásainak bemutatása A folyók és a szél erejének megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, kavicsok,
2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Publikációs lista, előadások jegyzéke
Publikációs lista, előadások jegyzéke Nemzetközi szakfolyóiratban megjelent tudományos folyóiratcikk: - Szabó J. Vass R. Tóth Cs. 2012: Examination of fluvial development on study areas of Upper -Tisza
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék KÉSŐ-PLEISZTOCÉN ÉS HOLOCÉN ÁRTÉRFEJLŐDÉS AZ ALSÓ-TISZA MENTÉN
EURÓPA FÖLDRAJZA 1. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
EURÓPA FÖLDRAJZA 1. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018. TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ