1.1. A haj és a szőr. Készítette: Viliné Vasas Katalin

Átírás

1 1.1. A haj és a szőr A haj két fő része a hajgyökér és a hajszál. A hajszál gyökerét a hajhagyma veszi körül, amely a haj szilárd vázát, a szálas szerkezetű keratint termeli. Ebből az anyagból van a köröm, a szarv, a pata, a karom, csak más a struktúrája. A hajgyökér kiszélesedő része a hajhagyma. Alsó részében található a hajszemölcs, amelynek sejtjei állandóan szaporodnak, majd fokozatosan átalakulnak és beleolvadnak a hajszálak anyagába. A szemölcs területén gyors az anyagcsere, amihez sok-sok tápanyagra van szükség. A hajhagyma középső részén lévő sejtek termelik a hajszálat, a szélén lévők pedig a gyökérhüvelyt, a szőrtüsző belső borítását. A hajszál külső felszínét tetőcserépszerűen egymásra boruló sejtek fedik. Ez a hámréteg (kutikula). Rendkívül ellenálló, felszívja a rövidhullámú ultraviola sugarakat. Ez alatt a hajkéreg (cortex) található, mely hosszúkás, elszarusodó, de magvukat megtartó sejtekből áll. Ebből áll a haj túlnyomó része. Felel a haj rugalmasságáért, szakítási ellenállásáért és erősségéért. A hajszál kémiai anyaga a bőr szarurétegéhez hasonlóan a keratin, de a bőr szarurétegében a keratin alaktalan (amorf), a hajszálnak pedig szálas szerkezetű része is van. A szőrszál (hajszál) igen sok elemi keratinszálacska szabályos szerveződéséből jön létre. Az elemi keratinszál egy képzeletbeli henger palástja mentén feltekeredik. Három elemi keratin szálacska képezi a protofibrillumot. A protofibrillumban a keratin szálacskák közötti teret kocsonyás alapállomány tölti ki. Tizenegy protofibrillum képezi a mikrofibrillumot. A mikrofibrillum kábelszerű elrendeződésben tartalmazza a protofibrillumokat, közülük kettő középen helyezkedik el. A hajszál és szőrszál különleges teherbíró képessége ennek a felépítésnek köszönhető. A mikrofibrillumokban is a szálak közötti teret kocsonyás alapanyag tölti ki. A hajszál vagy szőrszál vastagsága attól függ, hogy hány mikrofibrillum szerveződik kábelszerűen hajszállá. A fibrilláris a-keratin rostok hosszanti irányban rendeződnek, ezért a 1

2 hajszál hosszában könnyen felhasítható. A mikrofibrillumok közötti teret is kocsonyás alapállomány tölti ki. A kocsonyás alapállományban nagy víztartalmú és ebben található a melanin színanyag is. Külső hatásokra (pl. vegyszeres kezelésre) a víztartalom csökken, a hajszál törékennyé válik. Az egymással fonadékot alkotó mikrofibrillumokat, valamint a kocsonyás állományt kívülről, mintegy kéregként amorf keratin (a cortex) veszi körül, ez a haj (szőr) külső része, legkülső felületén, a kutikulában az amorf keratin zsindelyes (tobozszerű) felépítésű (az egyik kutikula sejt hosszának hetedével fedi el a másik kutikulasejtet) és a hajszál (szőrszál) belső részét védi. Festésnél vagy színtelenítésnél ezt a külső védőréteget enyhén lúgos kémhatású vegyületekkel és/vagy felületaktív anyagokkal fel kell lazítani. Felépítés szempontjából tehát a hajszál (szőrszál) több részből áll, a kutikulából, a kéregből és a velőből, valamint a velőcsatornából. A külső, lapos, szorosan egymáshoz illeszkedő, védő sejtréteg, amely amorf a-keratint tartalmaz, a pikkelysejtréteg (cuticula, kutikula). A különböző állatfajtáknak és a különböző embereknek más és más a pikkelymintázata. A kéreg (cortex, kortex) a szőrszál hosszanti irányában sűrűn elhelyezkedő, vaskosabb, orsó alakú sejtek halmaza, amely ugyancsak amorf keratint tartalmaz. A kéreg kémiai vagy enzimes behatásra szétesik. A hajszál (szőrszál) a hámnak az irhában való csőrszerű betüremkedésében, a szőrtüszőben (follikulusban) helyezkedik el. 2

3 A haj Keratin egy rendkívül erős fehérje, amely az egyik fő összetevője a bőr, haj, köröm, paták, szarvak, és a fogak anyagának. Az aminosavak egyedi tulajdonságától függően a keratin lehet merev és kemény, mint a köröm, vagy puha, mint a bőr. A legtöbb keratin halott, haj-, bőr-, köröm Keratin nehezen oldódik fel, mert a cisztein diszulfidakat képezhet. Ezek a diszulfid hidak rendkívül erősek. Attól függően, hogy mennyi a ciszteint tartalmaz a keratin lehet rendkívül erős, kemény, mint a köröm, vagy a lágyabb, rugalmas, mint a haj és a bőr. Keratin A hajszál kémiai anyaga egy fehérjeféleség: a szaru vagy keratin. Ez fonalas szerkezetű, spirálisan párhuzamosan futó hosszanti aminosav láncokból és ezeket összetartó rövidebb harántláncokból álló fehérje. A harántláncok, másképpen hidak, sok kéntartalmú aminosavat, ciszteint tartalmaznak. A magas kéntartalom okozza a haj megpörkölődésekor érezhető kellemetlen szagot. A keratinnak két formája lehet: a kifeszített láncú béta- keratin és az elernyedt alfa- keratin. A két forma átmehet egymásba, pl. hőhatására, ezen alapul a haj sütővassal történő bodorítása. A hajszál bőrünk külső rétegének, a hámrétegnek a terméke. A méhen belüli élet első felében a hám alsó rétegének sejtsorai helyenként bimbószerűen megvastagodnak, sejtjeik burjánzásnak indulnak és lefelé, a bőr kötőszöveti rétegébe kesztűujjszerű betüremkedéseket hoznak létre. Ezek a szőrtüszők, amelyek a törzsön és a végtagokon szőrszálakat, a fejtetőn hajat termelnek. A szőrtüsző alsó végén lévő érdús kötőszöveti csap a hajat termelő sejtek fokozott vérszükségletét biztosítja. Ez a hajpapilla ( papilla). A felette elhelyezkedő hámsejtek képezik a hajhagymát, amelynek egyes sejtjei folyamatosan elhalnak, és a bennük képződött szaruanyag alkotja a hajszálat. A hajszál szilárdabb kéreg- és lágyabb velőállományból áll, utóbbiban halmozódik fel a hajhagyma hámsejtejei közötti speciális sejtek termelte bőrfesték ( melanin pigment). Ennek mennyisége és a festékrögök nagysága, eloszlása határozza meg a haj színét. A hajszál felszínét elszarusodott hámsejtekből álló hártya ( kutikula) borítja. A hártya szerkezete az emberi hajnál és minden állatfaj szőrénél különböző, így mikroszkópos vizsgálattal meg lehet állapítani egy szőrszálról, hogy embertől vagy milyen állattól származik. A keratinnak két formája lehet: a kifeszített láncú béta- keratin és az elernyedt alfa- keratin. A két forma átmehet egymásba, pl. hőhatására, ezen alapul a haj sütővassal történő bodorítása. A hajban lévő kötések lehetnek l./ Hidrogén-híd kötések a hidrogén és oxigén között jön létre ( laza kötés,hő, víz hatására felbomlik, száradás vagy lehűlés hatására visszaáll. ) 2./ Sókötések ezek a térben (egymás mellé kerülő karboxil és amino csoportok között alakul ki) - ionos kötés (-lúgok hatására felbomlanak, savak állítják vissza.) 3./ Diszulfid híd (kén hídkötés) a nagy kéntartalmú tiolcsoportok között alakul ki, kovalens kötés, redukáló savak ( tiolvegyületek) hatására bomlik fel, oxidálószerrel lehet visszaállítani. 4./ Peptid kötés, az aminosavakat kapcsolja össze, bontása tilos. 3

4 A hajat felépítő 6 aminósav közül a cisztein nevű a legjelentősebb. A cisztein aminosav 3 funkciós csoporttal rendelkezik: NH 2 -CH-CH 2 -SH 4

5 1.2. Prezentáció- A haj kémiai szerkezete 1.F Fehérjék feladatlap 1, Határozza meg az aminosavat! 2. Írjon fel egy aminosavat képlettel és nevezze meg a részeit! 3. Írja fel egyenlettel egy fehérjemolekula keletkezését, jellegzetes kötését jelölje, nevezze meg! 4. Csoportosítsa a fehérjéket! 5. Jelölje és nevezze meg a keratinban található kötéseket! 5

6 6. A felsorolt aminosavak közül válassza ki azt, amelyikből a legtöbb található a keratin molekulában! A. alanin B. cisztin C. hisztidin D. glicin E. glutaminsav 7. Párosítsa az összetartozó kijelentéseket! 1. albumin a. kazein 2. a haj anyagában található b. cisztin 3. keratin c. szárító pakolásokban fordul elő 4. tej fehérje d. zselatin 5. glutint tartalmaz e. 1%-ban oldva gélt alkot 6. zselatin f. vázfehérje 1. -, 2 -, 3 -, 4 -, 5-,

7 2.1. Kémiai veszélyforrások Gyógyszerek, kozmetikumok, biztonságos élelmiszerek bizonyítják, mennyi áldásos hatást gyakorolnak a mesterségesen előállított vegyi anyagok egészségünkre, életünk minőségére. Sokunknak a vegyipar jelenti a megélhetést, és az ágazat egyúttal számos innováció forrása is. A vegyi anyagok azonban veszélyt is jelentenek az emberi egészségre és a környezetre. A lassan lebomló vegyületek felhalmozódnak szervezetünkben, a nehézfémek megmérgezik a táptalajt, vizeinket és a bennük élő halakat. Mindenekelőtt a vegyi anyagok működésmódját kell elegendő mértékben megismernünk ahhoz, hogy nem kívánt hatásaikat a minimumra csökkenthessük. A kozmetikumoknak megfelelő alkalmazás esetén nem szabadna károsítaniuk a bőrt.. A kozmetikumokkal szembeni érzékenység a mai kor bőrbetegsége, minden negyedik állampolgár találkozott már vele. A bőrgyógyászok szerint az allergiás bőrtünetek egyebek mellett azzal is magyarázhatóak, hogy az emberek egyre többféle olyan készítményt használnak, amelyekben érzékenyítő anyagok is találhatóak. Gondolni kell arra is, hogy a különféle kozmetikumokban található problémás anyagok terhelése össze is adódhat.. A kritizált anyagokra nem egyformán reagálnak az emberek. A vékony és világosabb bőrűek hajlamosabbak az érzékenységre. Ugyancsak gyakrabban fordul elő irritáció az agyonmosott, száraz bőrűek esetében. Előfordulhat, hogy valaki évekig használja panaszmentesen ugyanazt a kozmetikumot, s hirtelen válik rá érzékennyé a bőre. A kozmetikumoknál az illatanyagokon kívül elsősorban a konzerválószerek, emulgálószerek és a festékek között fordulnak elő érzékenyítő anyagok. Az allergiára hajlamos egyéneknek, az érzékeny bőrűeknek, valamint a gyermekeknek különösen fontos, hogy kerüljék az egészségkárosító anyagokat tartalmazó kozmetikumokat. Konzerválószerek A kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumok általában 3 évig is felhasználhatóak (a naturkozmetikumoknál 1 év a határidő). A gyártók konzerválószerekkel biztosítják a készítmények mikroorganizmusoktól, gombáktól és baktériumoktól való védettségét. Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb időre konzerválnak egy készítményt, annál több konzerváló anyagot kell alkalmazni. A nagy mennyiségű vizet és fehérjét tartalmazó készítményekhez nyilvánvaló, hogy több és sokféle konzerválószer szükséges. A szavatosságot leginkább a szintetikus, azaz szervezettől idegen anyagokkal biztosítják, vannak akik szerint, nem egyszer túlzott mértékben. Formaldehid és származékai: Rákkeltő anyagként is jegyzik ezeket, már kis mennyiségben is izgatják a bőrt, és öregedését is gyorsítják. /Imidazolidinyl-Urea, 2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol (Bronopol) 5-Bromo-2-Nitro-1,3- Dioxane (Bronidox) Iodopropynyl Butylcarbamate 4,4-Isopropylideneiphenol Methydibromo Glutaronitrile Diazolidinyl-Urea DMDM Hydantoin Hydroxymethylglycinate Hydroxybenzoic Acid Chlorphenesin Chlorhexedine Digluconate Parabene - k, (Methyl-, Ethyl-, Propyl-, Buthylparaben) gyakran okoznak allergiát / Emulgálóanyagok A krémekben, lotionokban az emulgálószereknek köszönhetően nem válik el a zsírnemű anyag a víztől. Egyes polyethylenglykol (PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 7

8 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters) emulgátorok - az Öko Test német fogyasztóvédelmi magazin vizsgálatai szerint - magasabb koncentrációban átjárhatóvá, s ezáltal a káros anyagokra veszélyeztetetté teszik a bőrt. Sérült hámréteg esetén (viszkető vörös foltok, neurodermitisz) különösen kerülni kell az említett PEG-keket tartalmazó kozmetikumokat. Festékanyagok A dekoratív kozmetikumok a nagy mennyiségű festékanyagnak köszönhetően szintén gyakran okoznak allergiát. A szemhéjtusokban például előfordulhat nikkel, amire a nők nagyon gyakran reagálnak allergiával. A szemhéjpúderekben a pigment magas aránya irritálhat. Az alapozók is tartalmazhatnak olyan konzerválószert (formaldehyd származékokat), amelyek irritációt váltanak ki. Antioxidánsok Az antioxidánsok az oxidációs folyamatot késleltető és gátló vegyületek. Ezek közül két anyag szerepel a feketelistán: az egyik a butylhydroxytoluol (BHT), a másik pedig butylhydroxyanisol (BHA) - szintetikus anyagok. Mind a kettő allergizálhat, állatkísérletek szerint az immunrendszert is megváltoztatják, sőt egyesek magzatkárosító hatásról is írnak. A helyzetet kissé bonyolítja, hogy a különféle kozmetikai anyagok megítélésében még nem teljes az egység. Az anyagok elbírálása akár egy országon belül sem egységes, mert minősítésénél a felhasznált mennyiség is szerepet játszik. Ezen kívűl évről-évre újabb anyagokat hoznak létre, ami azt jelenti, hogy az izgató anyagok listája is változhat. A vegyészektől, és a gyártóktól elvárná az ember, hogy a piaci versengés közepette úgy mérjék össze erőiket, hogy senkinek a bőrét ne vigyék vásárra, tartsák tiszteletben a kozmetikumokkal szemben támasztott alapvető követelményeket, hogy csak megfelelő tisztaságú, bőrbarát termékek kerülhessenek az üzletek polcaira. A kozmetikumokban felhasználható anyagok mennyisége óriási, a bőrre veszélyes összetevőket pedig minden további nélkül helyettesíteni lehet. A kérdés ezek után az, hogy a sokféle vegyi anyaggal nem okozunk-e kárt magunknak, hajunknak. A szakemberek ugyanis egyre gyakrabban figyelmeztetnek például a hajfestés veszélyeire, ugyanis a hajfestékkel szembeni allergiás esetek száma folyamatosan nő. Európai dermatológusok felhívják a hajukat festők figyelmét arra, hogy a parafeniléndiamin, vagyis a PPD, amely a kereskedelmi forgalomban kapható festékek mintegy kétharmadának alkotórésze, allergiás tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél. Egy londoni klinikán az allergiavizsgálatok eredményei szerint hat év alatt megduplázódott a hajfestésre allergiások száma, a legtöbben azonban nem foglalkoznak a tünetekkel, és nem fordulnak orvoshoz. Az allergia fájdalmas kiütések formájában jelentkezik a fejbőrön a hajvonalnál és az arcon, egyes súlyosabb esetek pedig akár kórházi ápolást is igényelhetnek. A gyártók szerint hajfestékeik a legalaposabban tesztelt termékek közé tartoznak, az egyes allergiás esetek száma alacsony, emellett pedig javasolják az első hajfestés előtt 48 órával egy bőrérzékenységi teszt elvégzését. Az allergia kifejlődési folyamata Az allergia háttértudománya, azaz hogyan fejlődnek, miért alakulnak ki, hogyan vehetők észre, lehetővé teszi a szalonban dolgozók számára, hogy megelőzzenek bármilyen potenciálisan nehéz helyzetet, és gyorsan reagáljanak a negatív hatások minimalizálása érdekében. Néhány esetben egy allergiás reakciót a termékek otthoni és nem szalonban történő használata vált ki 8

9 1. stádium Az allergia kialakulásának egyik okozója allergén anyag jelenlétével kapcsolatos, amely bármi lehet, amit szintetikus illatanyagok és háztartási cikkek tartalmaznak, vagy amelyek étellel kapcsolatos termékek. Az emberek többsége eltűri ezeket az anyagokat, bár néhány esetben a testfehérjék összekapcsolódnak az allergénnel, és ezt a kapcsolatot a test idegen anyagnak érzékeli. 2. stádium Mikor az idegen anyagokat felfedezi a test, közvetlenül ellenanyagot kezd termelni. Ezek bonyolult kémiai anyagok, amelyek megtámadják az ismeretlen sejteket és elpusztítják őket. Ez a folyamat érzékennyé teszi a kérdéses területet, viszketést, pirosodást és gyulladást okozva. 3. stádium Az ellenanyagok reakcióba lépnek az allergénekkel, ekkor hisztaminnak nevezett anyag keletkezik. Ez egy természetes anyag és kis mennyiségben teljesen kitisztulna a szervezetből a nyirok- (limfatikus) rendszernek köszönhetően. Azok, akiknél fennállnak az allergiás feltételek, általában nem tudják elviselni a hisztamint és ennek megfelelően hisztamin elleni termékeket szereznek be. 4. stádium Az allergiás jelenség első látható jele a viszketés, fájdalmas pirosodás és gyulladás. A hajszínváltoztató termékek esetében a hatás azonnali lehet, vagy a használat után órával következik be. Az allergiás reakciók arra irányulnak, hogy az összekapcsolódás területére korlátozódjon, habár a hisztamin egy általános rosszullétet vált ki. Pl. ilyen a nyirokcsomó duzzanata a nyakon, amely általában egyértelműen megfigyelhető, amint a szervezet megpróbálja tisztítani magát. Az allergiás jelenség felismerése Használjuk a fent említett útmutatót, hogy felismerjük a jelenség első stádiumát. Ha bármely jelenség bekövetkezik, azonnal fejezzük be a használatot és öblítsük ki a terméket a hajból bő vízzel. Ha a tünetek nem múlnak el, irányítsuk a vendéget azonnal orvoshoz vagy bőrgyógyászhoz. Nagyon ritka esetekben az allergiás jelenségek elmúlhatnak, de általában akár ételek vagy csípés hatására a légút meg is duzzadhat és el is záródhat. Lehetőség van arra, hogy aki nagyon érzékeny, adrenalin injekciót hordjon magával, amely szükség esetén azonnali segítséget nyújt. Fontos, hogy minél hamarabb mentőt kell hívni. Egyéb veszélyek A évi XXV. törvény a munkahelyek kémiai biztonságáról részletesen a Magyar Közlöny évi 38. számában áll teljes terjedelemben rendelkezésre, most néhány főbb vonatkozást ismertetünk: - A veszély fogalma a toxikus hatás mellett a tűz- és robbanás- illetve környezeti veszéllyel is kiegészült, a kémiai biztonság a vegyi anyag teljes életciklusára kiterjed. ("születéstől az elmúlásig", azaz a veszélyes hulladék is értelemszerűen ez a kategória), A hatály az anyagra és a tevékenységre terjed ki, azonban a gyógyászati anyagok, növényvédő szerek, kozmetikai anyagok stb. - amelyekre külön szabályozás vonatkozik kivételek. - Az emberre való veszélyességet a toxikus veszélyeknél 9, a tűz- és robbanás veszélynél 5, a 9

10 környezetre veszélyességnél 1 osztállyal jellemzik, (fokozatok), a veszélyességi osztályoknál, a bejelentésnél a már ismert "R és S" mondatok alkalmazása a gyártó, importáló részéről továbbra is kötelező ("R"= sajátos kockázatok, "S"= biztonsági tanácsok leegyszerűsítve). - A csomagolásnál az ismert jelzések továbbra is kötelezőek, a lakossági fel-használásra kerülő veszélyes szereknél lényeges a gyerekbiztos zárás, továbbá a vakok részére kitapintható veszélyjel, lényeges az anyag elnevezése mellett a forgalmazó, veszélyjel (R és S mondatok), EU szám, magyar törzs-könyvezés feltüntetése minden veszélyes anyagon, készítményen. 2. Prezentáció Az allergia 10

11 2. Feladat: A 2. sz. Segédlet segítségével keress olyan fodrászipari anyagokat, melyekben nincsenek mérgező hatóanyagok! A készítmény neve: Gyártója: Felhasználása: 11

12 3.1. A festékképződés folyamata A festékképzés a bőrben lejátszódó biokémiai folyamat. A festékképzés a melanocytákban megy végbe. A bőr esetében a bazális réteg sejtközötti állományában találhatók elszórtan, a haj esetében a szőr gyökéri részében termelik a haj festékanyagát. A haj színe: A természetes hajszín háromféle pigmentet tartalmaz: 1. Kék (eumelanin): nagy tömegben barnás-feketének néz ki. A szín mélységét nagymértékben meghatározza, és a kéregállomány külső részén helyezkedik el. Könnyen lebontható. 2. Vörös (tricosiderin): ez adja a haj vöröses, narancssárgás árnyalatát, közepes méretű. A kéregállomány közepén helyezkedik el és nagyon nehéz elszínteleníteni. 3. Sárga (feomelanin): a szőke hajszínt határozza meg, a kéregállomány legbelső részén helyezkedik el. A legkisebb molekula, nagyon nehéz elszínteleníteni. Színmélység: A természetes pigmentszemcsék mennyisége határozza meg a feketétől a platinaszőkéig. Tónus: A hajban található pigmentszemcsék fajtáinak aránya határozza meg. A bőr ill. szőr haj színe sohasem melanociták számától, hanem azok aktivitásától függ. A melanin kémiailag fehérje, kromoproteid, vagyis festéktartalmú összetett fehérje. A melanin termelés fehérjéhez kötött, pontosabban aminosavakhoz. dioxifenilalanin Fenilalanin tirozin DOPA melanin enzimes oxidáció enzimes oxidáció enzimes oxidáció réz ionok Cu 2+ réz ionok Cu 2+ réz ionok Cu 2+ lúgos közeg lúgos közeg lúgos közeg oxidáció ( H 2 O 2 ) színtelen haj 12

13 Melanin 60%-ban ősz haj 13

14 3.2. Hajszíntelenítők Természetes festékképződés a hajban A festékanyagokat melanociták termelik, amelyeket keratinképző sejtek (5 db)vesznek körül. Képződésük bonyolult biokémiai folyamat. A festékanyag a szálrétegbe vagy kortexbe ágyazódik be. A szálrétegben lévő festékanyag a felette levő többrétegű szarusejtekkel olyan, mintha egy kép lenne az üveg mögött. Az üveg mögötti hatás a természetes hajszín különlegessége. Az egészséges hajnál az érintetlen kutikula miatt a fény úgy tükröződik vissza, ahogy a fény az üvegről, emiatt van a hajnak selymes fénye. A melaninszemcsék száma belülről kifele haladva nő, a szálréteg külső részében több a festékanyag, mint a belső részen. A természetes vörös hajnál azonban ez pont fordítva van. Az európai hajban sem a kutikulában sem a kéreghártyában nincs festékszemcse, az ázsiai hajban van. A hajban kimutatható pigmentek: Eumelanin- barnás-kékes-fekete- kerek és nagyobb, mint a feomelanin Feomelanin- vöröses-sárgás A szőkítést színtelenítésnek, DEKOLORÁLÁSNAK nevezzük. A több színmélységet átlépő korszerű hajfestés előtt szükséges a szőkítés az alapozás miatt. A szőkítés célja, hogy a haj festékanyagát elszíntelenítsék oxidatív módon. 14

15 3.3. A SZŐKÍTŐK FAJTÁI: 1, Szalmiákos Már nincs fodrászati jelentősége, régen alapozáshoz használták. Anyagai: Hidrogén-peroxid megfelelő százalékban Víz Ammónium-hidroxid- néhány csepp Porsampon, vagy valamilyen sűrítőanyag Hatásmechanizmusa: a hidrogén-peroxid oxidáló hatását az ammónium-hidroxid fokozza, mert a lúg gyorsítja a peroxo kötés bomlását. A bomlás nem egyenletes, a folyamat végén kevesebb az oxigén, így a melanin elszíntelenítése sem egyenletes. Emiatt szőke-vöröses árnyalatot kapunk. Ma már nincs fodrászati jelentősége. 2, Blanche-os eljárás Anyagai: Hidrogén-peroxid megfelelő százalékban Víz Blanche por: ammónium-perszulfát (NH 4 ) 2 S 2 O 8 Nátruim-perszulfát Na 2 S 2 O 8 Magnézium-oxid MgO Hatásmechanizmusa: a hidrogén-peroxid a blanche-por anyagával kémiai reakcióba lép és oxidáló szerek keletkeznek. A reakció során az atomos oxigén felszabadulása egyenletes, így az eredmény egyenletes platina szőke haj. A magnézium oxid a folyamat során felszabaduló savak megkötésére szolgál. Ammónium-perszulfát NH 4 SO 3 O O SO 3 NH 4 Színtelen nedvszívó, kristályos anyag. Szárazon állandó vegyület, nedves állapotban O fejlődés közben bomlik. Erélyes oxidáló és fertőtlenítő hatású. (NH 4 ) 2S 2 O 8 + H 2 O 2(NH 4 )HSO 4 + O (NH 4 ) 2S 2 O 8 + H 2 O 2NH 4 OH + H 2 S 2 O 8 H 2 S 2 O H 2 O 2H 2 SO 4 + H 2 O 2 + H 2 O H 2 O 2 H 2 O + O Nátrium-perszulfát Na SO 3 O O SO 3 Na Na 2 S 2 O 8 + H 2 O H 2 O + O Színtelen kristályos anyag, vízben jól oldódik, vizes oldata viszonylag állandó, hevítéskor O szabadul fel. Erélyes oxidáló, fehérítő, fertőtlenítő hatású 15

16 Magnézium oxid MgO Laza, könnyű, szagtalan fehér por. Vízben gyengén, savakban jól oldódik. Savakkal sót képez. MgO + H 2 SO 4 MgSO 4 + H 2 O A legkorszerűbb szőkítőporok peroxo- borátokat tartalmaznak, ezekből nem keletkezik kénsav. A radírozás azt jelenti, hogy a többszörösen festett hajat tisztítjuk. Általános recept: a szőkítőport forró vízzel tejföl sűrűre keverik, és ezt a keveréket ugyan úgy hordják fel, mint a normál szőkítés esetén. A forró víz a szőkítőporban levő enzimek segítségével csak a hajban levő kozmetikai festékanyagot oldja fel. Itt nem használunk hidrogén-peroxidot! 3. F. Színtelenítők feladatlap 1. Csoportosítsa a felsorolt hajszőkítő szereket! Az egyes vegyszereket képlettel írja! 16

17 ammonium-hidroxid, szintetikus nyákanyag, glicerin, kálium-perszulfát, ammonium-karbonát, magnézium karbonát, ammonium-perszulfát, nátriumperszulfát, ammonium-hidrogén-karbonát Anyag szerepe Anyag neve, képlete 2. Karikázza be azt az állítást, amelyik nem igaz! (az állítások a lúgosító anyagra vonatkoznak) A. a lúgosító szer megduzzasztja a hajat, fellazítja a szaruréteget, így a szőkítőszer jobban be tud hatolni a hajba. B. szétválasztja a sóhidakat, ami gyorsabb hullámosítást tesz lehetővé. C. az ammónium-hidroxid katalizátorként is hat, mert elősegíti az oxigén felszabadulását. D. a H 2 O 2 -ben lévő stabilizáló sav működését elősegíti. 3. Relációanalízis Ez a feladat összetett mondatokból áll. Az összetett mondat első tagja állítás, a második tagja pedig indoklás. Az állítások és az indoklás külön-külön igazak, vagy hamisak lehetnek. Ha az állítás és az indoklás igaz, akkor lehet közöttük ok-okozati összefüggés, de az is lehetséges, hogy nincs közöttük ilyen kapcsolat. Így a következő variációk jöhetnek létre. A megfelelő betűt írja a mondat elé! A Ha az állítás és az indoklás egyaránt igaz és közöttük ok-okozati kapcsolat van. 17

18 B Ha az állítás és az indoklás egyaránt igaz, de nincs közöttük okozati kapcsolat. C Ha az állítás igaz, de az indoklás hamis. D Ha az állítás hamis, az indoklás igaz. E Ha az állítás és az indoklás hamis.. A hajszín világosodásának foka a szőkítőszer perszulfát tartalmától függ, a károsító hatás miatt ezért csak 6%-os H 2 O 2 oldattal szabad keverni.. Kisebb fokú hajszín világosításához 3%-os H 2 O 2 oldat keverése is elegendő, de hosszabb hatóidővel kell számolni.. A festékadalékok a szőkítőpor kékes-lilás színét adják, mert ezek a vörös szín komplementerei.. A tenzidek csökkentik a felvitt szőkítőkeverék felületi feszültségét, és ezáltal megkönnyítik azok hajba való bejutását... A folyékony szőkítőszerekkel jelentős mennyiségű világosítás érhető el, mert nagyobb mennyiségű oxidálószert tartalmaznak mint a por alakúak...a lúgosítószerek megakadályozzák a szőkítőszerek oxigéntartalmának felszabadulását, egyúttal akadályozzák a haj duzzadását. 4. Párosítsa az összetartozó tulajdonságokat! A megfelelő betűjelet írja a számok után. 1. (NH 4 ) 2 (SO 4 ) 2 a. NH 4 -OH 2. sűrítőanyag b. magnézium-szilikát 3. lúgosítószer c. lúgosítószer 4. MgCO 3 d. oxidálószer 5. oxidálószer e. K 2 (SO 4 ) 2 6. NH 4 HCO 3 f. sűrítőanyag 1 -, 2 -, 3 -, 4 -, 5 -, Írja a kipontozott helyre a tulajdonságok megfelelő betűjelét! A (NH 4 ) 2 (SO 4 ) 2 B MgCO 3 C mindegyik D egyik sem vízben jól oldódik.. szőkítőpor alapanyaga.. szőkítőporban 60%-ban van jelen 18

19 .. hajkondicionáló.. lúgosítószer.. szárító hatású.. per kötése van 6. Igaz-e? A választ írja le és magyarázza meg! A kívánt világosítási fokot a lehető leggyengébb H 2 O 2 koncentráció mellett kell megvalósítani. 7. Oldja meg a következő feladatot! Rövid haj első szőkítéséhez 45g 8%-os H 2 O 2 oldatot használunk fel. Hány g 30%-os oldatra és hány g vízre van ehhez szkségünk? 3. Projekt:. Kísérletek a szőkítőporral 4.1. Tartós hullámosítás Dauer története Francois Marcel találta ki a hullámosítást 1870-ben. 19

20 Marcel Párizsba ment tanulni, ahol a mamája, akinek gyönyörű, természetes, hullámos haja volt, minden hétvégén meglátogatta a fodrászatban. Az üzletbe bejártak a kurtizánok is, akik olyan frizurát kértek, mint a mamáé. Kezdetben ingyen készítette nekik a hullámot, hiszen a lányok egész éjszaka sétáltak Párizs belvárosában, ami a legjobb reklám volt számára. Pillanatokon belül elterjedt, hogy kihez kell fodrászhoz menni. Majd kicsivel később a meleg dauer gépet, a tartós hullámosítást Karl Nessler találta fel 1906-ban. A dauer gép működése: a hajat megnedvesítették, becsomagolták spirálokba, amiket egy villanyfűtéses eszközzel csatlakoztattak egy géphez, majd lúgos folyadékkal (nátriumhidroxid) megsütötték. Innentől kezdve a dauer volt az elsődleges munka a fodrászatokban. A dauer folyamata akkoriban 5-6 órán át tartott, mindenféle roncsoló kemikáliát igényelt és csak a haj töve fölött négy centivel lehetett elkezdeni a hullámosítást ban Nessler egy millió dollárért és állandó nyereségrészesedésért eladta találmányát és szabadalmait egy részvénytársaságnak től az angol Clarke és Peakman a szulfidot, mint redukciós anyagot használta, mely meleg hullámmal és lúgos közegben alkalmazva a lehűlés után tartós göndör fürtöket adott ban Arnold F Willatt feltalálta a hideghullámot, az előfutárát a modern dauernak. Ő nem használt gépeket és meleget. A hajat becsomagolták rudakba és ammoniumtioglikolátot, majd később hidrogén peroxidot alkalmaztak. Az egész eljárás szobahőmérsékleten 6-8 órát vett igénybe. Az 1950-es évekre a hullámosítás, a dauer nagyon igényelt, divatos szolgáltatás lett, mely hírnevének csúcsát az 1970-es, 80-as években érte el. Az 1970-es években savas dauerokat találtak fel. A 80-as években mindennapos szokássá vált a hajhullámosítás, a dauerolás és a festés. Szinte minden nő és asszony kipróbálta akkoriban a dauer frizuragöndörítő, dúsító hatását. Sokan megbánták a széttöredezett hajvégek és a lenőtt dauer látványa miatt. Tartós hullám (dauer) készítése során először lúgos kémhatású oldatban lévő, redukáló szereknek nevezett kémiai anyagokkal felbontják a diszulfid-hidakat, így a keratin (a haj 97 %-át a keratin nevű fehérje, 3%-át pedig víz alkotja) felpuhul. Ezek után oxidáló szerekkel kényszerítik a hajat újabb, megváltozott elhelyezkedésű diszulfid-hidak kialakítására. A göndörség szempontjából a cisztein nevű aminosavnak van kiemelt szerepe. Ez ugyanis kénatomot tartalmaz, és amennyiben két cisztein-molekula megfelelő közelségbe kerül egymással, a két kénatom között úgynevezett diszulfid-híd alakul ki. Tartós hajformázás A keratin lánc belsejében különböző hidak és kötések találhatóak, amelyek a hajszerkezet folytonosságát és egészségét biztosítják. A hidrogén hidak könnyen felbonthatók és a hő hatására létrehozott új formát ideiglenesen megtartják. 20

21 A hidrogén hidak könnyen bomlanak víz vagy magas hőmérséklet hatására, míg hideg levegőre rögzítik a kialakított formát. Például: ha a megmosott hajat megszárítjuk egy kefével, akkor a hidrogénhidak felbomlanak majd a kefe méretének megfelelően állnak vissza. Ez a forma addig tartós, amíg újra nem kerül kapcsolatba vízzel vagy más formázó eszközzel. A hidrogén hidak időlegesen fenntartják a haj megváltozott formáját (egyenesből göndör és fordítva), egészen addig, amíg újból nem kerülnek vízzel kapcsolatba (vagy nedves környezetbe). Léteznek egyéb hidak is, amelyek kötését nehezebb felbontani. Ezek a hidak a kénhidak, amelyek a haj tartós formájáért felelősek. Ezek a kötések akkor tudnak megbomlani, ha kén vagy tioglikolát tartamú anyagokkal kerülnek kapcsolatba, amelyek megváltoztatják a S-S, SH kötéseket. Egy formázó anyag segítségével, a protein láncok elszeparálódnak egymástól. Egy hidrogénben gazdag terméknek köszönhetően a kén hidak újraépülnek és felveszik az új formát. 1. Dauer előtt 2. Felcsavarásnál 3.Dauer közben 4. Dauer után 4.2. DAUER FOLYAMATA Cél: Kénhidak megbontása, hogy átalakíthatóvá váljon a hajszál 1, A hajszál kívántformára alakítása 2, A forma rögzítése közben, a fixálás segítségével újraalakítani a kénhidakat HTH víz összetétele: A HTH oldat ammónium-thioglikolát tartalmú. (6-10%). 21

22 A thioglikolsavat (HS-CH 2 -COOH) ammónium-hidroxiddal (NH 4 -OH) keverik, aminek hatására ammonium-thioglikolát (HS-CH 2 -COONH 4 ) képződik (só), ez a legfontosabb hatóanyag. A lúgos hatás elősegítésére ammónium hidrogén karbonátot használnak. Az oldat ph értéke 8 és 9 között van. A ph érték függ a haj minőségétől. HS-CH 2 -COOH + NH 4 -OH HS-CH 2 -COONH 4 thioglikolsav ammónium-hidroxid ammonium-thioglikolát A haj nedvességfelszívó képességét a nedvesítőszerek teszik lehetővé. Ezek csökkentik a felületi feszültséget és a behatolást elősegítik. A védőanyagok (fehérjék, lecitin, esetleg kationaktív anyagok) a haj fényét és fésülhetőségét is fokozzák. Az illatanyagoknak az alapanyagok kellemetlen szagának elfedése a feladata. A HTH oldat eltarthatóságának fokozására antioxidáns anyagokat tartalmaz ( nátrium szulfit,) A tartósoldat legfontosabb hatóanyaga, a redukálósavak felpuhítják és megduzzasztják a keratint, a kénhidak legalább 20-25%-át felbontja. A sókötések 80 %-ának fel kell nyílnia, az ehhez szükséges lúgosító és duzzasztó anyag is elősegíti a haj puhítását és hullámosodását. Fixáló összetétele oxidálószer- újra alakítja a dauervizes oldat által felbontott, redukált kötéseket. A leggyakrabban használt a hidrogénperoxid. Az oxidálószernek kis töménységűnek kell lenni, hogy a haj ne világosodjon ki. Szerves savak- szabályozzák a hatóidőt, lassítják az oxigénfejlődést, ami egyébként túl gyors lenne. A savaknak az a szerepe, hogy a hajon maradt szert semlegesítsék. Felületaktív anyagok- a fixáló anyag könnyű bejutását biztosítják. Emulziók, stabilizálók- krém, hab vagy tejszerűvé teszik a fixáló anyagot, hogy könnyen felhordható legyen. Ápoló anyagok. Feladatuk, hogy kezelhetővé, könnyen fésülhetővé tegyék a hajat, védjék a fejbőrt. Esszenciák, illatosító anyagok- élvezhetőbbé tegyék a kozmetikumot A DAUER ANYAGAI I. Alkalikus hullámosító vizek HTH- OLDAT 1, Redukáló szerek: Feladatuk- az eredeti diszulfid hidak felbontása 22

23 Tioglikolsavsók Tiotejsavsók Tioglicerin 2, Alkáliák Feladatuk:a kívánt ph érték biztosítása, a szarupikkelyek lazítása Monoetanol-amin Nátrium karbonát Ammónium- hidroxid Ammónium-karbonát 3, Nedvesítő szerek Feladatuk-a keratin hidratációjának biztosítása Felületaktív anyagok 4, Illatosítók Feladatuk- a tiovegyületek kellemetlen szagának semlegesítése Az emulziók olajos fázisát Lanette viaszok, különböző oleátok, anionaktív anyagokat tartalmazó mesterséges zsírok, olajok alkotják A kétkomponensű dauervizek esetén az egyik komponens a redukálószert és a védőanyagokat tartalmazza, a másik komponens az alkáliákat és a nedvesítőszert II. Savas tartósoldatok /semleges kémhatásúak/ 1, Redukáló szerek: Tioglikolsav-észterek Tioéterek Tioaminok 2, Alkáliák Feladatuk:a kívánt ph érték biztosítása 3, Karbamid Feladatuk- a hajvédelme, a hatóanyagok jobb felszívódása 4, Illatosítók Feladatuk- a szagtalanítás RÖGZÍTŐK- OXIDÁLÓ SZEREK 1, Oxidálószer Feladatuk-az új diszulfid hidak kialakítása, a felesleges tiolcsoportok megkötése. 2, Szerves savak: szabályozzák a hatóidőt, lassítják az oxigénfejlődést, ami egyébként túl gyors lenne. A savaknak az a szerepe, hogy a hajon maradt szert semlegesítsék. 3, Felületaktív anyagok- a fixáló anyag könnyű bejutását biztosítják. 23

24 4, Emulziók, stabilizálók- krém, hab vagy tejszerűvé teszik a fixáló anyagot, hogy könnyen felhordható legyen. 5, Ápoló anyagok. Feladatuk, hogy kezelhetővé, könnyen fésülhetővé tegyék a hajat, védjék a fejbőrt. 6, Esszenciák, illatosító anyagok- élvezhetőbbé tegyék a kozmetikumot. 4.F. HTH feladatlap 1. Relációanalízis Ez a feladat összetett mondatokból áll. Az összetett mondat első tagja állítás, a második tagja pedig indoklás. Az állítások és az indoklás külön-külön igazak, vagy hamisak lehetnek. Ha az állítás és az indoklás igaz, akkor lehet közöttük ok-okozati 24

25 összefüggés, de az is lehetséges, hogy nincs közöttük ilyen kapcsolat. Így a következő variációk jöhetnek létre. A megfelelő betűt írja a mondat elé! A Ha az állítás és az indoklás egyaránt igaz és közöttük ok-okozati kapcsolat van. B Ha az állítás és az indoklás egyaránt igaz, de nincs közöttük okozati kapcsolat. C Ha az állítás igaz, de az indoklás hamis. D Ha az állítás hamis, az indoklás igaz. E Ha az állítás és az indoklás hamis....a tenzidek a HTH oldatban csökkentik a hullámosító készítmények felületi feszültségét, úgy, hogy fokozzák a haj nedvességét. A H 2 S-CH 2 -CH(OH)-COOH szétválasztja a keratin kénhídjait és lúgosítja a készítményt. A fixálószerek oxidálószer tartalma 5% körüli, ezért alkalmaznak savasan reagáló adalékanyagokat... A HTH-ban alkalmazott illatanyag csökkenti a HTH oldat kellemetlen szagát, úgy, hogy az alkalmazott tenzidek emulgeátorként is működjenek. 2. Írd az ábrák alá a hajban lejátszódó kémiai folyamatokat, és a folyamatot kiváltó anyagok nevét, képletét, valamint a felhasznált oldatok további összetevőit! Projekt Kísérletek a dauer anyagaival A hajfestés 5.1. A színkör 25

26 A ma használatos színelmélet több évszázados tapasztalatra támaszkodik, ugyanakkor ma már a trikromatikus (háromszín) elmélet az elfogadott. A színelméletre hagyatkozva leszögezhetjük, hogy a harmonikus színpárok a színkörben egymással szemben állnak (komplementer színek: piros-zöld, narancs-kék), három egymással kombinált színnek pedig a színkörben nagyjából egyenlő távolságban kell állniuk egymástól (összekötve őket háromszög alakot kapunk). Az elsődleges (primer) színek: Vörös, kék, sárga Összeadó színkeverés Kivonó színkeverés Az egymáshoz közeli színek harmonikusak és hasonló hatást érnek el, tehát a kék és az ibolya hideg, a vörös és a sárga meleg érzetet kelt. A színkörben az elsődleges és a másodlagos színeket találjuk, ezek között azok átmeneteit, sugarukban pedig az intenzitás változását láthatjuk. A másodlagos (szekunder) színek: Narancs, sárga, kék. Csak a primer színekből nyerhetőek. Vörös+ Sárga = Narancs Vörös + Kék = Bíbor Kék + Sárga = Zöld A harmadlagos színek: Egy primer és egy szekunder szín keveréke. Sárga + Narancs = Narancs/sárga Sárga + Zöld = Sárga/Zöld Kék + Zöld = Kék/Zöld Kék + Bíbor = Kék/Viola Vörös + Bíbor = Vörös/Viola Vörös + Narancs = Vörös/Narancs 26

27 Hogyan látjuk a színeket? Az emberi látás azokra az érzékeny sejtekre támaszkodik, amelyek a szem retinájában találhatóak. Kétfajta szenzor létezik: pálcák és csapok. A pálcák képesek működni a sötétben, mert ezek nem tudják élesen felbontani a képet. A csapok képesek azonosítani sokkal több adatot és színt, így napközben és mesterséges fénynél aktívak. A csapoknak három típusa van. Mindegyik típus azonosítja a vörös, a zöld és a kék fényhullámot. Használva ezt az információt, az agy képes megalkotni a körülöttünk levő világ színeit és alakjait. A fény tehát egy szubjektív dolog, mindannyian különbözőképpen érzékeljük a színeket, ha azonban a szem egészséges marad, ezek a különbségek elhanyagolhatóak. Elnyelés és visszaverődés: Az alapszínek azáltal keletkeznek, hogy egyes színek megsemmisülnek, például egy darab sárga sajt csak nekünk tűnik sárgának, mert csak a sárga szín tükröződik vissza az emberi szembe; a sajt elnyel minden más színt a világos spektrumból. Ezt szelektív elnyelődésnek nevezzük, és a tárgyakban található pigmentek illetve a tárgyak felületének természete határozza meg. Mi történik a színnel, amikor elnyelődik? Az elnyelt szín energiává alakul, mely hő formájában jelenik meg. Ez figyelhető meg a forró napokon, mikor sötét vagy fekete ruhát viselünk. A fekete ruhák elnyelnek minden színt a naptól; ez hővé alakul, ráadásul még melegít a nap természetesen kisugárzott hője is. A fehér ruhák hűvösebb érzetet keltenek egy forró napon, mert a fény egész spektrumát visszaverik; így nincs plusz energia, mely átalakulna. A feketét színként érzékeljük, pedig az alapszínek elmélete alapján a fekete szín valójában az összes szín hiánya. Az elsődleges színek az alapszín modell szerint a cián (zöldeskék), a bíbor (lila) és sárga. Ezeket gyakran újból elnevezték, hétköznapi nevükön kék, piros és sárga. Lásd sárga - vörös és zöld visszatükröződik, kék elnyelődik Lásd bíbor - vörös és kék visszatükröződik, zöld elnyelődik Lásd cián - zöld és kék visszatükröződik, vörös elnyelődik A hajszínt ideálisan a természetes fény mellett lehet elemezni, hogy pontos képet kapjunk az összes tónusról és árnyalatról. Ha a fényforrás nem valódi, például villanykörtéből származik, előfordul, hogy nem tartalmazza a teljes színspektrumot; így az a szín, amelyik hiányzik, nem tükröződik vissza a szembe. Fontos, hogy ennek tudatában legyünk, amikor a szalonban dolgozunk. 27

28 5.2. Színezőanyagok Színezőanyag:színező hatású, vízben vagy más oldószerben oldódó szerves eredetű anyagok. Színezőanyag: pigment- bármilyen származású, vízben, vagy más oldószerben oldhatatlan anyag. Követelmények a színezőanyagokkal szemben: - erőteljes színezőképesség - színtartósság - ne változtassa a színét külső hatásra - azonos szemcsenagyság - ne okozzon bőrbántalmat - legyen mérgező Csoportosításuk: I. TERMÉSZETES SZÍNEZÉKEK 1, Növényi eredetű: Henna- melegigényes cserje szárított leveleiből készült por, vízben oldódik. Régen önállóan használták, ma a növényi eredetű hajfestékek egyik összetevője. Klorofill: nem egységes anyag, a sárgától a zöldig terjed a színe. Olajban, vízben, benzinben oldódó formái ismertek Nem csak festékanyagként használják, hanem gyulladásellenes és szagtalanító hatása is van Indigó:az indigócsreje leveléből nyerik kék festékanyag, csak hennával keverve ad színező tulajdonságot. Hajfestékként nagyon drága és nem fedi az ősz hajszálat. Textíliák festésére használják. Azulén: A kamilla illóolaja, az őszhaj hamvasítására használható. Elsősorban a kozmetikai ipar használja gyulladáscsökkentő hatása miatt. Egyéb színezőanyagok: dióburok, rebarbara, vöröshagyma, ma már nincs jelentőségük. 2, Állati eredetű Kármin: kaktuszokban élő pajzstetvek színezőanyaga, drága rúzsokban használják. Halezüst: különböző halfajták pikkelyeiből készített pigment a gyöngyházfényű körömlakkok színezéke Szépia:a tintahal váladéka, szempillafestékek, szemceruzák anyaga 3, Ásványi eredetű Vízben oldhatatlanok, a melegégövi kőzetek mállástermékei, vas és mangánvegyületek. Okker,umbra,ultramarin 28

29 II. MESTERSÉGES SZÍNEZÉKEK 1, Szervetlen pigmentek Cinkoxid: ( ZnO)Laza fehér por, jó fedőképességű, erősen szárító, vízben oldhatatlan. Titándioxid: ( TiO 2 ): Fehér por, fényszerű, kiváló fedőképességű. Fém szulfidok és oxidok: Régen a fémsós hajfestékekben használták. Mérgezőek, a hajat páncélszerűen vonták körbe, annak a külsején tapadtak és ha utána oxidációs hajfestéket használtak,a haj letörött. 2, Szerves pigmentek Korom: Vízben zsírban oldódik, szemöldökceruzák anyaga Oxidációs színezékek: A haj tartós színezésére használják. Oxidálószer hatására válnak színessé. Összefoglaló nevük intermedierek. Para-fenilén-diamin:mérgező, vízben oldódik Para-toluilén-diamin: mérgező, vízben oldódik 5.F. Színezőanyagok- feladatlap 1. Sorolja fel a színezőanyagokkal szemben támasztott legfontosabb követelményeket! 29

30 2. Csoportosítsa a felsorolt színezékeket! korom, ZnO, indigó, halezüst, TiO 2,, PPD, umbra, fluoreszcein, kamilla, AgNO 3, karmin, klorofill, PTD, henna, viktóriakék, okker, melanin. Természetes Mesterséges Pigment Növényi Állati eredetű Ásványi Vízben Alkoholban Zsírban oldódó 3. Fejezze be a mondatot! nevezzük az oldószerben vagy kötőanyagban gyakorlatilag oldhatatlan szerves vagy szervetlen anyagokat. 5. Párosítsa egymással az alábbi fogalmakat, hatóanyagokat! 1. fehér festékanyag a. 2%-ban használható 2. széntartalmú vegyület b. klorofill 3. PPD c. piros színű 4. dezodoráló hatású d. korom 5. karmin e. TiO 2 6. PTD f. mérgező 5.3. Oxidációs hajfestékek Az oxidációs hajfestékekhez mindig egy előhívószer, vagy oxidálószer szükséges, mert oxigén hatására keletkezik a színtelen színes. Két nagy összetevőjük van: Krémfesték: száraz alapkrém, amely vízzel hígítható, vízben oldódó festékkel festhető, gyorsan felszívódik. Alapanyagnak, vagy felhordó anyagnak is nevezzük. Ebben találhatók a festékképző intermedierek. (színtelen elővegyületek) 30

31 Oxidálószer: feladatuk az intermedierek oxidálása és a polimerizáció elősegítése, amelyet a érnek el. Leggyakrabban hidrogén-peroxid és sói. Egyéb anyagok: Festékmódosítók:feladata a színskála bővítése, a festési folyamat gyorsítása, vagy lassítása, homogenizálás vízzel, vagy alkohollal, a ph érték stabilizálása, emulgeáló szerek segítségével felületnagyobbítás, a felszívódás elősegítése miatt. Oxidálószer: feladatuk az intermedierek oxidálása és a polimerizáció elősegítése, amelyet a érnek el. Leggyakrabban hidrogén-peroxid és sói. Stabilizáló szerek, antioxidánsok: feladatuk megóvni az intermediereket az idő előtti oxidációtól. Lehet Na 2 SO 3, nátrium-szulfit, vagy tioglikolsav és sói.hsch 2 COOH. Festékképző intermedierek: A benzolból származtathatóak aromás vegyületek. Apoláros molekulák, melyekben konjugált kettőskötéssek találhatóak. Vízben nem, apoláros oldószerekben oldódik. Kormozó lánggal ég. A hidrogén atomját könnyen lehet helyettesíteni más gyökökkel, pl.-oh fenolos hidroxilcsoport; -CH 3 metilcsoport; -HN 2 amino csoport; -NO 2 nitrogyök. Kis molekulatömegű A hajfestés lényege, hogy a kis molekulatömegű intermedierek a kutikulák felnyílása után a kortexbe bejutva, az oxigénnel reakcóba lépve polimerizálódnak. Az intermedierek csoportosítása: 1, aromás aminok: kétértékű aminok- a benzol két hidrogén atomját helyettesíti animocsoport. 1. para-fenilén- diamin: kristályos vegyület, vízben oldódik,gyengén lúgos kémhatású, könnxen oxidálódik,jó festőképességű, kis koncentrációban is mérgező. A festés sematikus folyamata: A közbülső termék gyakran okoz allergiát. Ha a para-metilén-diamint, para-metilén-toluilénnel helyettesítjük kisebb az allergia veszélye, de csekélyebb mértékű a festőhatás is. A kutikula rései megnyílnak és a kis méretű intermedierek és a H 2 O 2 bejut a kortexbe, ahol a fenti kémiai reakció ( polimerizáció) megy végbe. A hajrések mérete: Normál hajnál: 6Å Tartós hullámosított hajnál: 8 Å 31

32 Szőkített hajnál: 10 Å 2. Amino-fenolok: A kémiai tulajdonságai hasonlóak az aromás aminokéhoz, viszont a festőhatásuk kisebb. 3. Aromás nitrovegyületek: kevésbé allergének 4. Aromás polihidroxi vegyületek: Nincs allergén hatása, a bőr ph-jának megfelel, nagyon drága A hajfestés A hajfestés ősi mesterség. Az egyiptomiak növényi és állati eredetű anyagokból nyerték ki a színezékeket, például hennából a vöröset, kamillából a sárgát és kosenilből, a bíbortetű festőanyagából a bíbort. Az 1920-as években a vegyészek olyan mesterséges hajfestékekkel kezdtek kísérletezni, amelyeket a múlt században textíliák festésére használtak. A II. világháború után a hajfestő ipar gyors fejlődésnek indult; ma a hajápolási piac legrohamosabban növekvő ága. A haj szerkezete A hajszál külső része a pikkelysejt-réteg (cuticula), belseje a kéregréteg (cortex). A haj főként keratinból áll; ez a fehérje nagy 32

33 mennyiségű ciszteint tartalmaz (a cisztein aminosav, képlete: HSCH 2 CH(NH 2 )CO 2 H). A ciszteinmolekulák kén kén kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz és térhálós szerkezetet alakítanak ki; a keratin ettől válik erőssé. A keratinban savas oldalsó csoportokat tartalmazó aminosavak is vannak ilyen például az aszpartinsav (HO 2 CCH 2 CH(NH 2 )CO 2 H). Ezeknek a komponenseknek a hatására a haj enyhén negatív töltésű lesz. A hajban víz, zsír, cukor, melanin (természetes hajfesték), fém és DNS is kimutatható. Hajszínezők Ezek a festékek csak a festést követő mosásig tartanak. A hajat a savas festékmolekulákból képződő sók vékony rétegével vonják be. A nagy molekulák a sok konjugált (váltakozó) kettős kötés miatt színesek. A különböző molekulák keverékéből sokféle szín jöhet létre. Mivel ezek a molekulák nagy méretük miatt nem hatolhatnak át a hajszál külső rétegén, a szál felületén telepszenek meg a következő mosásig. Féltartós festékek Ezek a festékek hat nyolc mosást bírnak ki. Kétféle módon készülhetnek. Az Arianor márkanevű családot az 1970-es években dolgozta ki a Warner Jenkinson cég. Az Arianorfestékek hatása azon alapszik, hogy a negatív töltésű hajszál és a pozitív töltésú festékmolekula elektrosztatikusan vonzza egymást. Ezek a molekulák is túl nagyok ahhoz, hogy behatoljanak a haj belsejébe, ezért a felületén maradnak, de az elektromos vonzóerő miatt hat nyolc mosásig megtapadnak. A másik rendszer két különböző méretű molekulát használ, például egy olyat, mint a hajszínező készítmények (pl. 1.), és egy kisebbet (pl. 3.). Ezeknek a festékeknek a hatása azon alapszik, hogy a hajszál a növekedés során a mosás, fésülés, szárítás hatására megrongálódik. A pikkelysejtek meglazulnak, le is hullhatnak, s a haj belseje szabaddá válik. A kisebb molekulák belépnek a haj belsejébe, míg a nagyobbak a felszínén maradnak. A szín tehát tartósabb lesz, mert a kisebb molekulák beékelődnek a kéregrétegbe. Tartós festékek: Tartós hajfestéshez manapság kizárólag oxidációs színezékeket használnak, amelyekkel egészen tág határok közé eső árnyalatskála érhető el. A legjobb használati alakzatúaknak a krémszerű készítmények bizonyultak, ezeket a gyakorlatban, 1950-ben vezették be. Az elv, hogy színes termékké oxidálható primer aromás anionokat kell felhasználni, már 1883 óta ismeretes. Akkoriban pfenilén-dinamint javasoltak, 1888-ban p- toluilén-diamint és analóg aminokat, valamint különféle származékait. A színt adó vegyületek közé sorolhatjuk még az amino-fenolokat és a fenolokat is, amelyek között árnyalatváltoztató anyagok (modifikálók) is találhatók. A színezékek gyakran idő előtt már a termelés vagy a tárolás folyamán átalakulnak. Ezeket a nemkívánatos jelenségeket a termelés során a levegő kizárásával és antioxidánsok (pl. szulfitok, tioglikolát, aszkorbinsav) adagolásával lehet megelőzni. 33

34 A krémszerű hajszínezékek a régebbiek mintájára ammónium-hidroxidos (kb. 10-es ph-jú) folyadékok. Felhasználáskor a fodrász a használati utasítás szerint a krémmasszát stabilizált hidrogén-peroxid oldattal keveri össze, vagy por alakú karbamid-h 2 O 2 tablettát tesz hozzá, és a masszát ecsettel viszik fel a hajra. Mintegy 30 perc elteltével alaposan leöblíti. Ez idő alatt a színt adó alkotórészek és a hidrogén-peroxid a haj kortexébe diffundálnak. Ezt az a duzzadás teszi lehetővé, amelyen a haj alkalikus közegben keresztülmegy. A diffúziósebesség függ még a színt adó vegyület töménységétől, molekulája nagyságától, a hőmérséklettől, a haj mindenkori állapotától, és a használt krémalap tulajdonságaitól. A színeződés pl. az 1,4- toluilén-diamin ammon-alkalikus vizes oldatában 2-metil-1,4-kinon-diimiddá való oxidációja révén megy végbe, ez utóbbi az 1,3-diamino-, 1-amino-3-hidroxi-és 1,3 dihidroxi-benzol (rezorcin) származékaival színezékké kapcsolódik össze. Az ilyen hajszínezékek sikeres kialakítása szempontjából különösen mértékadó a jobb nyersanyagok előállításán kívül mindenekelőtt a gyakorlott és tapasztalt szakember hozzáértése. Az árnyalószerekkel való időszakos hajfestéshez olyan anyagok alkalmasak, mint amilyen pl. a savasibolya, a metolibolya, a metilénkék, az azoszínezékek, a savas festékek vagy a nitro-benzolok (pl. a 4- nitro-2-amino-fenol). Ezek a szerek vizes alkoholos oldatok. A színezékeket kombinálják még samponokkal és olyan haj-rögzítőszerekkel is, amelyekhez színezékeket kevertek hozzá, ha könnyed árnyalást, színbeli felfrissítés -t akarnak a hajon elérni. A lehúzószerek feladata a mesterséges hajszínezet eltávolítása redukciós, vagy oxidációs hatású szerekkel. A hajszőkítőszerek derítik a hajat, vagy elszíntelenítik azt többé, vagy kevésbé mennyiségi oxidatív roncsolással, a kortexbe ágyazott melaningranulum elbontásával. Különösen bevált erre a műveletre (1867-től) a hidrogénperoxid. A szőkítési (fehérítési) folyamat során színárnyalatok alakulnak ki. Pigmentben dús sötét hajon leginkább vöröses-szőke, pigmentben szegény hajon szőke ez az árnyalat. A hosszabb ideig tartó használat vagy a hidrogén-peroxid-oldat nagyobb töménysége mindenkor fehéres-szőke árnyalatokhoz vezet, vagy teljesen fehérhez, ami a divatnak megfelelően gyakran lehet a cél. A folyadék jobb kezelhetősége végett és lefolyásának megakadályozására a szőkítőszert pép-, vagy krémalakban is fel lehet hordani, ilyenkor szervetlen nemoldódó vegyületeket adagolnak, pl. magnézium-karbonátot, magnézium-oxidot, szerves anyagokat, így poli-vinil-pirrolidont, keményítőt, anilinszármazékokat stb. alkalmaznak vivőanyagként. Az oxidatív hatás révén a haj teljes anyaga kémiailag nagymértékben megváltozik. 34

35 5.F. 2. Hajfestés feladatlap 1. Fejezze be a mondatot! Oxidációs hajfestéknek nevezzük: 2. Sorolja fel az oxidációs hajfestékek legfontosabb alkotórészeit: 35

36 3. A felsorolt anyagok közül válassza ki a festékképző intermediert! A. para amino fenol B. para fenilén diamin C. rezorcin D. ammonium hidroxid 4. Írja fel a jellemző atomcsoportját a nitro és az amino vegyületeknek! 5. Írja a kipontozott helyre a tulajdonságok elé a helyes válasz betűjelét! A PPD B Na 2 SO 3 C mindegyik D egyik sem. vízben oldódik erősen mérgező.. elősegíti a színképzést.. a hajfestés időbeli lefolyását befolyásolja.. jól fest.. aromás vegyület 6. Relációanalízis Ez a feladat összetett mondatokból áll. Az összetett mondat első tagja állítás, a második tagja pedig indoklás. Az állítások és az indoklás külön-külön igazak, vagy hamisak lehetnek. Ha az állítás és az indoklás igaz, akkor lehet közöttük ok-okozati összefüggés, de az is lehetséges, hogy nincs közöttük ilyen kapcsolat. Így a következő variációk jöhetnek létre. A megfelelő betűt írja a mondat elé! A Ha az állítás és az indoklás egyaránt igaz és közöttük ok-okozati kapcsolat van. B Ha az állítás és az indoklás egyaránt igaz, de nincs közöttük okozati kapcsolat. C Ha az állítás igaz, de az indoklás hamis. D Ha az állítás hamis, az indoklás igaz. E Ha az állítás és az indoklás hamis. 36

37 ...A festékképző intermedierek a kívánt színt biztosítják, melyet oxidációval érnek el... A nedvesítőszer feladata a haj felszívóképességének növelése, a felületi feszültség csökkentése, ezért használnak magnézium sókat. A festékben levő NH 3 származék segíti kiválni az oxigént, így a festék hatóideje alatt savassá válik.. A zsírok, zsírszerű anyagok a festék állagát határozzák meg, ezért festés után a haj fésülhető, selymes lesz. A festékmódosító anyagok viszonylag nagy molekulájúak és a hajszál belsejében polimerizálódnak.. A para fenilén diamin vízben jól oldódik, könnyen oxidálódik, így mérgezővé válik. 7. Oldja meg a következő feladatot úgy, hogy a kipontozott helyre írja be a helyes választ! Függőlegesen összeolvasva a válaszok kezdő betűjét, egy kémiai folyamat nevét kapja.. az egyik festékképző intermedier neve a redoxi folyamat egyik fele.. az NH 3 általában ilyen szer a fodrászatban. növényi hajfesték. szénhidrogének homológ sorának első tagja. antioxidáns hatású vitamin. háromértékű fenol. halogén elem vegyjele.. nehézfém vegyjele.. a sav latin neve.. azulént tartalmazó drog.. az alkohol egyik ismert tulajdonsága. az aromás vegyületek funkciós csoportjának helyzete 37

38 5.F.3. Olvasd el figyelmesen az alábbi szemelvényt! A képek segítségével írd le a tartós hajfestés jellemző kémiai folyamatait szavakkal! Továbbfejlesztve, hogy még jobb legyen A Welloxon Perfect az egyetlen oxidáló termék valamennyi Koleston Perfect árnyalathoz. Tökéletes színeredmények csak a Welloxon Perfect használatával érhetők el, hiszen a megújult Koleston-t és Welloxon Perfect-et tökéletesen összehangolták egymással. Most már van új Welloxon Perfect továbbfejlesztett receptúrával. A Koleston és a Welloxon Perfect kombinációja alkotja a HDC (Nagy Sűrűségű Festék) rendszert. Kizárólag az új Welloxon Perfect HDC aktivátora képes a Koleston Perfect HDC molekulák teljes 38

39 potenciálját kihasználni a tökéletes színeredmény elérése érdekében (árnyalat, ragyogás és színkiegyenlítés tekintetében). A HDC aktivátor garantálja a Welloxon Perfect változatlan stabilitását, és hatástalanítja az olyan fémes ionokat, mint pl. a réz, amelyek ronthatják a színeredményt. A végeredmény: tökéletesen egyenletes, hosszantartó és ragyogó szín. HDC rendszertriluxiv TECHNOLÓGIA Wella Professionals Magyarország 6.1. Növényi alapú színezők 39

40 A természetes hajszínezők használata - ismereteink alapján - az ókori Egyiptomba nyúlik vissza, amikor rendszerint a bíbortetűt és a hennát használták. Ennek ellenére csak a '70-es években vált népszerűvé a természetes alapanyagokat tartalmazó színezők használata a modern fodrász szalonokban. A természetes színezők hasonló módon működnek, mint az egyszerű színezők. Előfejlesztett szín molekulákat, melyeket a természetes anyag már tartalmaz, rátesszük a hajra. Ez eltakarja a haj természetes pigmentjeit, visszaverve és elnyelve különböző fény hullámhosszokat, melynek eredményeként megváltozik a színhatás. Rendszerint csak a színirányt változtatja meg, azonban néhány termék esetében előfordulhat enyhe világosítás is. Őszhaj fedése minimális. A természetes színezők nagyrészt kiválóan tapadnak a keratinhoz, mely a hajban található egyik anyag; a pigmentek lassan hatolnak be a hajszerkezetbe. A termékek összehúzó hatásának köszönhetően az ilyen eljárással gyakran kezelt haj magas fényű. Természetes színezékek A legősibb, természetes hajszínezékek a hajat vörösre színezték, ezek közül a henna és a reng a legismertebb. Ez a két anyag szárított és elporított növényi szerv, általában levélpor, A henna a Lawsonia inermis nevű cserje leveleinek megszárított pora, amely kb. 1% töménységben tartalmazza a Lawson nevű sárga festékanyagot, amelynek kémiai neve a 2-hidroxi-1,4-naftokinon. A por meleg vízzel péppé keverhető és a frissen mosott, színehagyott hajat vele bedörzsölve kb. fél óra alatt vörösesre színezi. A festés felületaktív anyagok és szerves segítségével meggyorsítható. 40

41 A henna őstörténete A henna valószínűleg minden idők legelterjedtebb kozmetikuma. A régészek az egyiptomi múmiák haján és körmén is találtak hennanyomokat, ami azt jelenti, hogy a ma ismert legrégebbi henna-használatra utaló bizonyíték időszámításunk előtt 1200 körülről származik. Mai ismereteink szerint az egyiptomiak között rendkívül elterjedt volt a köröm hennával való festése, olyannyira, hogy aki nem vörös körömmel mutatkozott társaságban, az nem számított jól nevelt embernek. Állítólag Mohamed próféta is hennával festette a haját és szakállát, amelynek nyomán i.sz. 630 körül rendkívül népszerűvé vált ez a gyakorlat Szaúd- Arábiában. Azt se felejtsük el, hogy a muzulmán nők szintén festették a kézés lábfejüket. A henna Egyiptomból került Indiába, ahol állítólag Mumtáz Mahal használta először, Sahdzsahán fejedelem felesége, akinek emlékére férje a Tádzs Mahalt építtette. a henna természetes élőhelye A henna mint gyógynövény A henna hűsítő hatására Rádzsasztán, Pandzsáb és Gudzsarát sivatagi népei jöttek rá elsőként. Felfedezték, hogy ha a megőrölt levelekből készült pépbe mártják kéz- és lábfejüket, könnyebben elviselik a kegyetlen hőséget. Azt is észrevették, hogy a pép eltávolítása után a hűsítő hatás mindaddig megmarad, amíg a szín kitart. A nők eleinte nagy foltot kentek a tenyerükre, amelyet kisebb pöttyökkel vettek körül, és úgy találták, ezzel is ugyanazt a hatást érik el. Később mintákat alkottak a péppel, amelyet vékony ezüst-, elefántcsont vagy fapálcikákkal vittek fel a bőrre, ugyanolyannal, mint amilyennel a szemüket húzták körül, és amelyet egyes sivatagi falvakban ma is használnak. 41

42 Indiában és Észak-Afrikában a gyógyító tulajdonságairól régóta ismert hennát különös előszeretettel alkalmazzák bőrbetegségek kezelésére. Minthogy fertőtlenítő és szövetösszehúzó hatása van, gyakran használják kisebb karcolások azonnali ellátására, égési sérülések és ekcéma kezelésére, de horzsolások és húzódások, reumás fájdalmak és ízületi gyulladások esetén is enyhülést nyújt. Hűsítő hatása miatt ecettel keverve fejfájás csillapítására is lehet használni, főleg ha a fejfájást a nagy meleg okozza, a lábfejre kenve is hatásos. A lábfejre kenve használ ezenkívül lábgombásodás, tyúkszem, erős lábszag, vízhólyag és kisebb vágások esetén is. Az emberi tenyéren annyi idegvégződés van, hogy ha kézbe veszünk egy darabka hennapépet, az önmagában is lázcsillapító hatású. A hennát mindemellett régóta használják hajkondicionálóként, megállítja a hajhullást, hatásos fejtetű és korpásodás ellen, de állítólag fertőtlenítő hatása folytán még olyan súlyos betegségek esetében is csodát művel, mint a lepra, a himlő, a sárgaság, sőt bizonyos rosszindulatú daganatok. Ősz haj és barna haj hennával festve A hennázott haj kifejezés a 19. században és a 20. század elején a ledér erkölcsű hölgyek szinonimája volt. 42

43 Ha valaki mélyebb vörös színre vágyott, a hennát renggel kombinálta. A reng az Indigofera tinctorica szárított és porított levele, amelyet önmagában nem, csak hennával keverve használtak, elsősorban mélyebb árnyalatú vörös színre történő hajfestésre. De a keverési arányoktól függően a szőkétől a feketéig mindenféle színárnyalatot el lehet érni. Mélyebb színeknél a kezelést órákig kellett folytatni. A hatékonyság fokozására redukáló anyagokkal (pl. pirogallollal) és fémsókkal készített kombinációkat is használtak. A fent bemutatott növényi anyagok általános gyengéje, hogy hatóanyaguk változó és színező-képességük elég gyenge. Nagy előnyük, hogy egészségre teljesen ártalmatlanok és a haj hónapokig megőrzi festett színét. Ezek a természetes színezékek oxidációs festékek, a hatóanyagokból a levegő oxigénje hatására képződik a tényleges színanyag a melanin képződésével analóg módon, tehát ezek is oxidációs hajfestékeknek tekinthetők. Az indigó már az oxidált forma, a növényben a redukált formának, a hidroxilcsoportot tartalmazó indoxilnak -glükozid formája, az indikán fordul elő. A Lawsont szintetikus hatóanyagként is kiterjedten használják. A készítményekben a naftokinon-származékot redukálószerrel, általában az igen kellemetlen szagú tioglikolsavval stabilizálják. A juglon (5-hidroxi-1,4-naftokinon) hatóanyagú diófa (Juglans regia) levelét és más természetes anyagokat (pl. kamilla, hagyma, stb.) is használhatnak hajszínezékül. A sárgásvörös juglon a Lawson szerkezeti izomere és ahhoz hasonlóan polimerizálódik fekete színanyaggá. Ezért feketedik meg a bőrünk a zölddiótól. A henna használata Igen nagy különbség van a haj és a bőr festésére szolgáló henna minősége között. A bőrre való henna nagyon élénk zöld. A hajra való henna általában kevésbé finom őrlésű, mint a bőrfestésre való, színe pedig gyakran szürkésbarnás- vagy sötétzöld. Ha bármilyen más színű hennát találunk, az valószínűleg mesterséges színezőanyagokat is tartalmaz, ami komoly allergiás tüneteket okozhat. Az európai nyaralóhelyeken elterjedt hennafestéskor is legtöbbször ilyen kétes anyagok kerülnek a bőrünkre a valódi hennapép helyett. A legfontosabb szabály, hogy kerüljük a fekete hennát, amely általában mindenféle káros és mérgező kemikáliát tartalmaz, és súlyos bőrreakciót válthat ki. 43

44 A jó minőségű hennának kellemes gyógynövényillata van, úgyhogy érdemes szaglással is meggyőződni a termék minőségéről, és elkerülni a kellemetlen toxikus vagy vegyszer szagú hennát. Minőségi hennát nagy valószínűséggel bizonyos bioboltokban, illetve indiai, arab vagy marokkói termékeket árusító boltokban kaphatunk. Én egyenesen az arab piacról hozatom magamnak utazási irodán keresztül, amikor én, vagy bármelyik ismerősöm épp nem megy Egyiptomba vagy Tunéziába. A pép alakban kapható változat szintén gyanús, mivel a bekevert hennapép legfeljebb 4 napig marad friss tartósítás nélkül, tehát az előre bekevert fajták valószínűleg tele vannak kémiai konzerválókkal. Ezért fontos, hogy a pépet mindig a felhasználás napján lehetőleg magunk készítsük el. Ne feledjük azt sem, hogy az eredetileg jó minőségű henna is könnyen megromolhat, ha nem megfelelően csomagolják, ezért mindig légmentesen elzárva tároljuk, és óvjuk a közvetlen napfénytől. A tiszta henna biztonságosan használható anyag, amely szinte soha nem vált ki allergiás reakciót. Noha elfogyasztása sem káros, inkább ne használjuk belsőleg, mivel hatással lehet vörösvértesteinkre, és ideiglenes sárgaságot okozhat. A hennapép készítése (alaprecept) Hozzávalók: A henna vízfelvevő képessége nagymértékben függ a minőségétől. Az alább megadott recept csak hozzávetőleges mennyiségeket tartalmaz a fontos az, hogy a végén tejföl sűrűségű pépet kapjunk. 2 evőkanál vagy 2 teafilter jó minőségű indiai fekete tea 2 kiskanál erős instant kávé 1 púpozott kiskanál őrölt szegfűszeg 8-10 egész szegfűszeg ½ liter tiszta víz 5-6 evőkanál hennapor 6 csepp eukaliptusz olaj 5 csepp levendula olaj Kellékek: kimustrált főzőedény sűrű szita keverő tál fakanál új hajfestő ecset A pép elkészítése: 44

45 A főzőedénybe tegyük bele a teát, a kávét és a szegfűszeget. Öntsük hozzá a vizet, keverjük jól meg, és lassú lángon forraljuk minimum fél óra hosszat. A forralás közben elpárolgott vizet apránként pótoljuk. Minél tovább forraljuk, annál erősebb lesz a színhatás! A hennaport szitáljuk bele egy üveg, porcelán vagy rozsdamentes acél keverőtálba. Szűrjük le a keveréket, és folyamatos keverés közben adjuk hozzá a porhoz, míg el nem érjük a tejföl sűrűséget. Alaposan dolgozzuk el az esetleges csomókat, majd csepegtessük hozzá az illóolajakat, és keverjük jól el. Hagyjuk állni a keveréket lefedve addig, míg langyosra nem hűl. Utána hasonlóképp kell felkenni, mint a kémiai hajfestékeket. Az első hennás hajfestésnél a pépet a tőtől a hajvégekig kell felkenni, később már elég a tőfestés is, mivel a henna nem fakul, és nem kopik! Ha felkentük a pépet érdemes nejlonsapkával betakarni, hogy ne száradjon ki. Én környezetem nagy vidulására reklámszatyrokkal a fejemen szoktam rohangálni egész álló nap. Ahhoz, hogy elérjük a kívánt színhatást, a pépet minimum 2-3 órán keresztül rajta kell hagyni a hajunkon. Én sokszor mivel nagyon sok az ősz hajszálam 6-7 óra hosszat is dunsztolom magam a pépben. Készüljetek fel, a lemosás nem lesz egyszerű! Áztassuk be minél jobban a hajat és a fejbőrt, miközben folyamatosam masszírozzuk a hajba a hennapépet. Ezt egészen addig folytassuk, amíg a hajunkból víztiszta lé nem folyik. Ekkor mossuk át egyszer méregmentes samponnal vagy hajszappannal (Silken például), majd a következő oldattal öblítsük: 1 liter vízben keverjünk el 1 citrom levében oldott 2 csepp citrom olajat, 2 csepp jázmin olajat, 5 csepp levendula olajat. Miután az öblítő oldat kicsöpögött a hajból, használhatunk Excuberance-t, vagy olíva olajat kondicionálóként. Fontos! Mivel a henna nem kívánt reakcióba léphet a szintetikus anyagokkal a hennára való áttérés előtt minimum 3 hónapig pihentetni kell a hajat, hogy a kemikáliák kiürülhessenek. Ezt a folyamatot meggyorsíthatjuk egy alapos méregtelenítéssel (New Vera, Hawaiian Noni, Puritea). Ha hennával festjük a hajunkat, nem ajánlatos a szintetikus kozmetikumok használata. A henna a vörös különböző árnyalatait tudja produkálni a hajunkon, attól függően, hogy hajszálaink mennyi pigmentet tartalmaznak. A szőke és az ősz hajúak számíthatnak a legvilágosabb vörös árnyalatra. Minél sötétebb az eredeti hajszínünk, annál sötétebb a hennafestés színhatása is, ami sötétbarna alaphajszín esetén akár fekete is lehet. A henna színét mélyíthetjük egyéb növényi adalékok hozzáadásával, mint például diólevél, 45

46 tamariszkusz, indigó, vöröshagyma héj. Egy biztos, a hennával szőke soha nem lehetsz! Ha bárhol szeretnének rádsózni szőke hennát, ne dőlj be, az csak kemikália lehet! Ha nem használtad fel az összes pépet a hajfestéshez, ne dobd ki, mert még 3-4 napig jó. Forrás:Antal Vali Hennával is festheted! Ha ragaszkodsz a természetességhez, fesd a hajad hennával! Ezt a növényt már Kleopátra is használta, hogy még szebbé varázsolja külsejét. A henna nem csak színez, de ápol is! A hamvasszőke hajnak rozsdavörös, a sötétszőke, világosbarna hajnak gesztenyebarna árnyalatot kölcsönöz. Ha a szőke hajat kamillával kevert hennával kezeled, világos vörös hajkoronát kreálhatsz magadnak. A dióhéjjal kevert henna a szőkéből, világosbarnából sötétvöröset varázsol. Színező hatása mellett stabilizálja a hajat és ragyogó fényt ad neki. Zsíros hajra hajöblítőnek is használhatod, összehúzza a pórusokat, és enyhül a faggyútermelés. Vedd figyelembe, hogy a henna nem fed olyan egyenletesen, mint a szintetikus festékek és nehezebben érhető el velük a kívánt színárnyalat! Viszont nagyon egészséges a hajnak, akár pakolásnak is használható. A tavasszal szedett henna gyengébb, mint az őszi, azt inkább csak hajápolásra használják. Az alábbi színekben kapható a hennapor: SZŐKÍTŐ: minden hajnak egy világosabb színárnyalatot ad, kivéve a fekete hajat. SZŐKE: szőke és világosbarna hajnak világos csillogást ad. NATÚR: fényt ad a hajnak és kondicionálja. VILÁGOSBARNA: okkerszínű tónust ad. SÖTÉTBARNA: barna színárnyalatot ad. GESZTENYE: világos gesztenye színárnyalatot ad. MAHAGÓNI: a világostól a barna hajig, egy vörösesbarna színárnyalatot ad. VÖRÖS: a világos hajat vörösre, a sötétbarna hajat vörös árnyalatúra fest. ERŐS VÖRÖS: világos hajat erős vörösre, sötétbarna hajat erős vörös árnyalatúra fest. SÖTÉT VÖRÖS: a sötét hajnak egy mély vörös csillogást ad. FEKETE: a világos hajat többszöri használat után feketére, fekete hajat mélyfeketére fest. 46

47 6.F.1.Feladatlap Írj magyarázatokat a képek mellé! 47

48 48

49 6.F.-2 feladatlap A sematikus ábrák segítségével írj magyarázatot a hennával való hajfestés mechanizmusáról! Mi az alapvető különbség a szintetikus festékek és a természetes alapú festékek a hajban lejátszódó folyamataiban! Készíts a két ábrához magyar nyelvű magyarázatot! Használj szótárt, vagy az internetet! 49