Önkormányzati szabad szoftverek

Átírás

1 Önkormányzati szabad szoftverek FSF.hu Roadshow Törökbálint, szeptember 25. Kochis Pál Zoltán Egy komplett önkormányzat megvalósítása szabad szoftverekkel (Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala) Gondolta volna, hogy van már itthon is olyan önkormányzat ahol szabad szoftvereket használnak a mindennapi életben? Hogy egy ekkora kaliberő váltásnál milyen nehézségekbe ütközhetünk, illetve, hogy a váltás pozitív volt-e, errıl szól ez az elıadás.

2 Szabad szoftvereket használó magyar közintézmények OpenOffice.org-ot használ: Szeged Város Polgármesteri Hivatala Salgótarján Város Polgármesteri Hivatala Fıvárosi Bíróságok Vas megyei Bíróság, stb. Linuxot használ: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Közlekedési Fıfelügyelet Magyar Szabadalmi Hivatal szerverek sok önkormányzatnál legújabb: Kemence község, munkaállomásokon is, stb.

3 Az Európai Unióban A FLOSS (Free/Libre and Open Source Software) szoftverek elterjesztése az Unióban stratégiai kérdés Linuxot használ, illetve bevezet: Audi, Citroën, Siemens Medical Solutions, Deutsche Bahn svájci Szövetségi Kormány, spanyol Miniszterelnöki Hivatal finn Védelmi Minisztérium németországi Földnyilvántartó Hivatal németországi Központi Információvédelmi Hivatal angliai Kent rendırsége holland EPE közigazgatási terület törvényhozása olaszországi Velence tartomány Bergen város önkormányzata, Prága város önkormányzata, stb.

4 COSPA (Consortium for studying, evaluation and supporting the introduction of Open Source software and open data standards in the Public Administration) Magyarországról szerzıdı felek SZTAKI, mint akadémiai intézet Törökbálint Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint közhivatal Magyarországról megfigyelı: Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ

5 COSPA 6 ország 15 résztvevıvel (köztük az IBM) Számtalan megfigyelı Elıtanulmány és célok Eredmények munkaállomás áttért OpenOffice.org-ra OpenOffice.org bevezetı segédlet (magyarul is) FLOSS szoftverek és adatszabványok katalógusa Linux áttérések

6 Törökbálinti helyzet A két iskola a COSPA projekttıl függetlenül részben használ Linuxot Volf György könyvtár: Suse Linux szerver a könyvtárprogram számára 7 db. duplaboot-os munkaállomás (UHU Linux 2.0 és XP) a nyilvános gépeken Bölcsöde: a 2 gép közül az egyik Ubuntu Linux Képújság: Damn Small Linux (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM)

7 Törökbálinti helyzet Munkácsy Mihály Mővelıdési Ház 5 db. UHU 2.0 munkaállomás 3 db. duplaboot-os munkaállomás (UHU Linux és XP) 4 db. tisztán XP-s gépen is OpenOffice.org Nyilvános terminál UHU Linux 2.0 OpenBSD tőzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM) Ubuntu szerver MRBS alapú erıforrás-foglaló rendszer Drupal portál saját levelezıszerver (Postfix, dovecot) Windowshoz Clamwin és Spyboot and Search Készül: Trixbox (Asterix telefonközpont)

8 Polgármesteri Hivatal Elsı feladat: 6 telephely, összekötve üvegen, illetve rezen, 1 IP tartományba Szerverek: OpenBSD tőzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM) Debian Ubuntu UHU 2 db. Windows

9 Polgármesteri Hivatal Szerverprogramok: TITAN rendszer pénzügyi moduljai Apache PostgreSQL Postfix Samba több virtuális szerver fájl- és nyomtatómegosztásra jobb mint a Windows szerver)

10 Polgármesteri Hivatal Linuxos munkaállomások: UHU Linux 1.2 (kb. 25 db.) Ubuntu Linux Fontosabb programok: OpenOffice.org irodai csomag Firefox böngészı Thunderbird levelezı kliens wine (Jogtár Plusz, Céghírek [Ie4linux-szal]) dosemu (Onkado, MÁK programjai) rdesktop tsclient (Iktató)

11 Polgármesteri Hivatal Windowsos munkaállomások (kb. 25 db.) mindegyiken OpenOffice.org Fitrefox böngészı Thunderbird levelezı kliens biztonsági programok Clamav vírusvédı Spyboot and Search Segédprogramok Regclean Easy Cleaner File Commander 7 zip

12 Polgármesteri Hivatal Fájlmegosztás NFS SMBFS (jobb, fıleg médiakonverteren át) Tervek Integrált rendszer Iratkezelés - iktatás További Windows kiváltások natív Linux programok, wine, illetve terminál szerver használatával.

13 Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is) A Linux telepítése 1 óra, a Windowsé 1 munkanap A Linuxos merevlemez áttehetı egy másik gépbe, a Windowst újra kell installálni de az OEM-et jogilag nem lehet, újat kell beszerezni A Linuxos gépet ssh-n (+ XDMCP, VNC) keresztül kényelmesen és gyorsan lehet menedzselni és javítani, a Windows elıtt gyakran ott kell ülni

14 Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is) A Linux sokkal jobban védett a rosszindulatú programok és a felhasználói hibák ellen, a Windowsnál erre nagyon oda kell figyelni, extra szoftvereket kell beszerezni, vagy idınként újra kell telepíteni Minden feladathoz és hardverhez található megfelelı és karbantartott Linux terjesztés a széles skálából Linux alatt a hibák következetesebbek, behatárolásuk könnyebb

15 Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is) A hibajavítások, foltok, programok telepítése Linux alatt gyorsabb és fájdalommentesebb (ütközések, leállás) Az OpenOffice.org dokumentumai hiba esetén akár egy egyszerő editorral is kijavíthatóak, míg a Microsoft Office néha képtelen megnyitni a dokumentumait. Azonban számos esetben sikerült ilyenkor az OpenOffice.org programmal kinyitni és javítani a Microsoft Office dokumentumait

16 Tapasztalatok Az OpenOffice.org-ra való átállás (oktatás, megszokás) nehezebb volt, mint a Windowsról Linuxra való váltás Az átállásnál a vezetés határozottsága sokat segít

17 Elınyök Stabilitás, megbízhatóság, átláthatóság Kisebb hardverigény A Linux a gépek életciklusát a 3 évrıl minimum 5 évre tolja ki. A már gyenge gép más feladatra még használható (például nyomtatószervernek) Kisebb környezetterhelés FLOSS szoftverek esetén a verzió, vagy programváltás csak elhatározás kérdése A FLOSS szoftverekrıl nem kell nyilvántartást vezetni

18 Elınyök A bash (Linux és BSD) parancsértelmezı és a segédprogramok olyan sokoldalúak és rugalmasak, hogy számos bonyolult mőveletet lehet megoldani és testreszabni anélkül, hogy drága szoftvereket szereznénk be (például biztonsági mentés) A TCO (Total Cost Ownership) nem nagyobb és helyben marad Növekvı gépszámoknál egyre nagyobb megtakarítás

19 Hátrányok A dolgozók idegenkedése Át kell szokni tanulni kell! A rendszergazda egyedül van Kevesebb Linuxos rendszergazda van óvakodjunk a kóklerektıl! A (jó) Linuxos rendszergazda drágább (Egyre kevesebb) inkompatibilitás az OpenOffice.org és Microsoft Office között

20 Hátrányok Néhány speciális alkalmazás nincsen, vagy (még) nem megfelelı minıségő Linux alatt A partnerek egy része nem érti, miért és hogyan kellene együttmőködni (ez a szabványok használatával szembeni érzéketlenségükbıl, vagy a szabványok félreértelmezésébıl adódik) A FLOSS szoftverek mögötti lobbierı hazánkban még nem elég erıs

21 Javaslatok Hardverbeszerzéseknél elegendı az akár használt, de megbízható gép OpenOffice.org-hoz a gyorsindítót mindenképpen kell használni Telepítsük a szabad Microsoft betőkészleteket (Arial, Times New Roman, Courier) A hardverhez kell igazítani a grafikus felületet (IceWM, XfCE, Gnome, KDE) Ajánlott memória mennyisége: 256 MiB (XfCE, Gnome)

22 Javaslatok Az internet bıséges segítséget nyújt, de nem árt egy-két levelezılistára bejelentkezni (az UHU-é nagyon jó) A grafikus felület beállításánál figyeljünk oda az alapértelmezett programokra (fájlkiterjesztések) A rendszeres tevékenységeket mindig jegyezzük fel, késıbb akár scriptet is írhatunk a feljegyzésekbıl

23 Javaslatok Mutassuk meg a játékokat, a szótárakat, az internetes zenelejátszókat, a képernyıvédıket Ha lehet, vegyünk új monitorokat és magyarázzuk el, hogy a megtakarított fejlesztési pénzbıl jutott erre.

24 Adatformátumok ODS (Open Data Standard) formátumok bárki által hozzáférhetıen tökéletesen dokumentáltak Az informatika kulcsa az egyre inkább együttmőködı rendszerek kiszolgálásában Észrevétlenül használjuk: Internet Megkönnyíti a fejlesztéseket Törvényi elıírás OASIS (OpenOffice.org ISO szabványa) Törökbálint fogadja Microsoft Office formátumok zártak, és nem szabványosak

25 A rendszerek követelményei Sok rendszer még nem szerezhetı be ingyenesen Ettıl függetlenül meg kell felelnie a rendszer felépítésére, a rendszer fejlesztésére, az adatszabványokra vonatkozó követelményeknek.

26 A rendszerek felépítése A rendszer nyílt forráskódú elemekbıl épüljön fel A rendszer szerveroldalon teljes körően és teljesítményromlás nélkül legyen használható kizárólag FLOSS környezetben. A rendszer kliens oldalon teljes körően és teljesítményromlás nélkül legyen használható kizárólag FLOSS környezetben is. A rendszer kliens oldalon (legalábbis egyelıre) legyen használható Windows környezetben is. Ne követelje meg az Internet Explorer, az Outlook és más Windows komponens, illetve az OpenOffice.org-tól különbözı irodai programcsomag használatát. Igényelheti azonban valamilyen FLOSS szoftver meglétét.

27 A rendszerek fejlesztése A fejlesztés lehetıleg FLOSS szoftverekkel történjen és a gyártó errıl nyilatkozzon, Amennyiben a gyártó a fejlesztést bármi okból nem tudja folytatni, akkor a forráskód és a fejlesztési dokumentáció megosztásával biztosítsa más részére, hogy az a jelen elvárásokkal hatékonyan továbbfejleszthesse.

28 A rendszerek adatszabványai A használt adat- és dokumentumformátumok nyílt szabványok legyenek (SQL, PDF, OASIS formátumok, XML, CSV, UTF-8 kódolású formázatlan szöveg, stb.), A használt protokollok nyílt szabványúak legyenek (tcp-ip, http, https, smtp, RFC szabványok, stb.), A biztonsági mentések is nyílt szabványokon és programokon alapuljanak (tar, bzip, stb.), A nyílt szabványok használata különösen workflow interfész esetén indokolt, A titkosítás nyílt szabványokon és szoftvereken alapuljon (OpenPGP, stb.), Belsı adatábrázolásban semmi esetre se használjon nem dokumentált, vagy zárt szabványt (DOC, RTF, stb.)

29 Támogatás MTA SZTAKI Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Tudományos Intézet FSF.hu alapítvány LME Linux felhasználók Magyarországi Egyesülete SZSZI Szabad Szoftver Intézet Kht. Iskolák Számos vállalkozás Internet