A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

Átírás

1

2 A vizsgafeladat ismertetése: Szerves és szervetlen vegyipari technológiák és műveletek alkalmazása a vegyipari eljárásokban, technológiai folyamatábrák értelmezése, reaktorok, műveleti berendezések működésének ismertetése, jellemzőik megadása. A kémiai reakciók hasznosításának lehetősége az ipari folyamatokban. A termelést befolyásoló műszaki paraméterek hatásának vizsgálata az egyes folyamatokra. A gazdaságosságot befolyásoló energia és anyagszükségletekkel kapcsolatos számítások elvégzése. A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A feladatsor első részében található 1 20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni. Ezek lesznek a húzótételek. A második részben található a tanári példány, amely az értékelést segíti. A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/53

3 1. Elemezze a katalitikus és szorpciós folyamatok jellemzőit a vegyipari technológiában! A katalizátorok és a katalizált folyamatok jellemzői, egy katalizált reakció energiadiagramjának lerajzolása Katalitikus folyamatokra példa az iparban, katalizátorok elhelyezése A kén-dioxid oxidációján keresztül katalitikus folyamat bemutatása, a befolyásoló paraméterek elemzése, a technológiai folyamat bemutatása a mellékelt ábra alapján A szorpciós folyamat jellemzői Szorpciós folyamatokra példa az iparban, egy konkrét példán, a kén-trioxid abszorpcióján keresztül ennek bemutatása a mellékelt folyamatábra segítségével Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Szakképesítés: Vegyipari technikus 2. Mutassa be a nitrogénipar jelentőségét az alábbi szempontok alapján! A levegőből kinyert nitrogénből kiindulva a nitrogénipar termékei, technológiai lépései, elvi kapcsolódási ábra készítése A nitrogén, hidrogén, ammónia, salétromsav jellemzői, ipari jelentőségük Ammónia- és salétromsavgyártás bemutatása a mellékelt ábrák alapján, a folyamatok fizikai-kémiai alapjai, technológiai lépései Adott kapcsolódó számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is 3/53

4 3. Mutassa be a műtrágyaipar lehetőségeit! A műtrágyák jellemzői, mezőgazdasági jelentőségük A műtrágyák környezeti hatása vízre, talajra Választott nitrogéntartalmú műtrágya előállításának technológiai folyamata Adott kapcsolódó számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Szakképesítés: Vegyipari technikus 4. Mutassa be a metallurgiai ipar jelentőségét! Az alumíniumgyártás folyamata A bauxit feltárása, timföldgyártás A timföld elektrolízise, az alumínium előállítása A termék fizikai és kémiai jellemzői, felhasználása, ipari jelentősége Biztonságtechnikai előírások Adott kapcsolódó számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is 4/53

5 5. Szemléltesse a mellékelt ábra segítségével a kőolaj és petrolkémiai termékeinek útját és körforgását fókuszálva az ábrán látható termékekre és azok újrahasznosítására! Mutassa be ezen belül az olefingyártás technológiáját! A petrolkémia jelentősége, a mellékelt ábra alapján, a kőolaj ábrán feltüntetett termékeinek követése, a nyilakkal jelölt folyamatok jellemzése, reakcióegyenletek felírása, az anyagforgalom értelmezése a körforgalom lehetősége A technológiai lépések közül a pirolízis bemutatása, a hőbontás fogalma, folyamatai és befolyásoló paraméterei, jellemzői, termékei és felhasználásuk Egy hazai petrolkémiai eljárás gyakorlatának bemutatása mellékelt folyamatábra segítségével Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Szakképesítés: Vegyipari technikus 6. Mutassa be az aromás szénhidrogének kőolajból kiinduló előállításának technológiai lehetőségeit! A mellékelt ábra alapján a technológiai lépések és az anyagáramok megnevezésével a technológiai kapcsolatok bemutatása A technológiai lépések közül a benzinreformálás bemutatása a mellékelt ábra alapján A benzinreformálás során lejátszódó reakciók, befolyásoló paraméterek értelmezése, alkalmazott reaktor, folyamat Aromások kinyerésének és átalakításának lehetőségei Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított. A tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított a tételhez kapcsolódó más ábra is 5/53

6 7. Hasonlítsa össze azokat a szerves alapfolyamatokat, amelyekkel a szerves vegyületbe halogénatomot, szulfocsoportot vagy nitrocsoportot viszünk be! Mutassa be a technológiát egy választott példán keresztül! A szerves alapfolyamatok összehasonlítása, főbb jellemzőjük felhasználásuk és ipari jelentőségük szerint Választott szerves alapfolyamat ipari gyakorlati megvalósítása a kiindulási anyagoktól a termék kinyerésig a mellékelt technológiai folyamatábra alapján Adott kapcsolódó számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Szakképesítés: Vegyipari technikus 8. Fejtse ki a szerves oxigéntartalmú vegyületek előállításának lehetőségeit! Egy választott példán keresztül mutassa be a technológiai folyamatot! Alkohol előállítása szintézissel, alapanyagok, termék, reakció egyenlete és jellemzői, befolyásoló paraméterek elemzése, felhasználása, élettani hatása Oxovegyület előállítása, alapanyag, termék, reakcióegyenlet, befolyásoló paraméterek Karbonsav vagy savanhidrid előállítása oxidációval, alapanyagok, termék, reakcióegyenlet és jellemzői, befolyásoló paraméterek elemzése Egy ipari példa gyakorlatának bemutatása mellékelt technológiai folyamatábra alapján Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó folyamatábra 6/53

7 9. Hasonlítsa össze a polikondenzációs, polimerizációs, poliaddíciós műanyagokat, majd egy választott ipari példán keresztül mutassa be valamelyik gyártását! A műanyagok fogalma, csoportosítása A műanyaggyártás jellemző folyamatai, előállításhoz alkalmas monomerek Mindegyik jellemző folyamatra egy reakciók felírása, jellemzése Egy választott technológia bemutatása a mellékelt folyamatábra alapján Az előállított műanyag felhasználási lehetőségei A műanyaghulladékok környezeti hatásai és kezelésük Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Szakképesítés: Vegyipari technikus 10. Mutassa be a természetes alapú műanyagokat és a gumigyártást! Beszéljen a modern műanyagokról! A műanyagok fogalma, csoportosítása Kaucsuk alapú műanyagok előállítása, a gumigyártás főbb lépései A bioműanyagok jellemzői, környezetvédelmi jelentőségük, alkalmazhatóságuk problémái Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A vizsgaszervező biztosíthat a tétel ismertetését szemléletessé tevő fotókat, ábrákat, műanyagmintákat 7/53

8 11. Foglalja össze a folyadékkeverők jellemző tulajdonságait, áramlási viszonyaikat, a keverőelemek főbb típusait, a keverési teljesítményszükségletét befolyásoló tényezőket! A keverés célja, a folyadékkeverő berendezések csoportosítása, alkalmazási területük Kis viszkozitású folyadékok keverése: az áramlási viszonyok kialakulása különböző keverőelemek esetén A hasonlósági törvények alkalmazása a keverőelem ellenállás-tényezőjének megállapításánál, a keverés teljesítményszükséglete Duplikátoros és csőkígyós fűtésű keverős berendezések kialakítása Az ábrák, táblázatok értelmezése, a keverők összehasonlítása az üzemeltetés gazdaságossága szempontjából azonos méret és fordulatszám esetén A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Szakképesítés: Vegyipari technikus 12. Foglalja össze az ülepítési művelet célját, megvalósítását, alkalmazásának előnyeit, korlátait! Szemléltesse példával a folyadékmennyiség szabályozását! Az ülepítés célja, az ülepedési sebességet befolyásoló tényezők A Dorr-féle ülepítő ismertetése, anyagmérlege, derítési teljesítménye meghatározása Az ülepítőkészülék főbb méreteinek meghatározása A folyadékmennyiség szabályozása egyszerű szabályozási körrel Az ábrán látható mennyiségszabályozó felépítése, működése A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz 8/53

9 13. Magyarázza el az ülepítő- és a szűrőcentrifugálás elvét, a művelet megvalósítását! Határozza meg szétválasztás hatékonyságát, a jelzőszám fogalmát! Beszéljen a centrifugakialakításokról, üzemtani tulajdonságaikról és biztonságtechnikájukról! A centrifugálás fogalma, törvényszerűségei, ülepítés centrifugális erőtérben, a jelzőszám fogalma A centrifugális és gravitációs ülepítés összehasonlítása A centrifugálás készülékei: ülepítő- és szűrőcentrifugák kialakítása, felhasználási területük Az inga-, a tányéros és a szupercentrifuga működése Centrifugák üzemeltetése, baleset- és munkavédelmi előírások Az ábrán látható készülékek működése, főbb alkatrészeinek megnevezése A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Szakképesítés: Vegyipari technikus 14. Mutassa be a folyadékszűrők főbb készülékeit, jellemezze a szűrés műveletét szakaszos és folyamatos szűrőberendezések esetében! Szemléltesse példával a szűrés szabályozását! A szűrés fogalma A szűrési teljesítményt befolyásoló tényezők, a szűrés alapegyenlete Az optimális szűrletmennyiség fogalma, a maximális szűrési teljesítmény meghatározásának elve A nyomószűrők főbb típusai, a keretes szűrőprés ismertetése Folyamatos üzemű szűrés: a vákuum-dobszűrő működése, alkalmazási területei Szűrőanyagok és szűrési segédanyagok A szűrési művelet nyomásszabályozása Az ábrán látható készülékek működése, főbb alkatrészeinek megnevezése A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz 9/53

10 15. Csoportosítsa a vegyiparban alkalmazott közvetett hőcserélő berendezéseket a hőcserében részt vevő közegek halmazállapota szerint! Mutassa be a csőköteges hőcserélő szerkezetét, működését! Beszéljen a hőcserélő egyszerű és kaszkád hőmérsékletszabályozásáról! A közvetett hőcsere fizikai folyamata, a hőátadás fogalma, jellemzése, befolyásoló tényezői: hőátadás többrétegű falon, a hőátbocsátási együttható értelmezése A csőköteges folyadék-hőcserélők működése, a közepes hőmérsékletkülönbség fogalma Az anyagvezetési irányok hatása a hőcserére: egyen- és ellenáramú hőcserélők, a hőcsere hőmérlege A gőzfűtésű hőcserélők működése, a látens hő hasznosítása hőcserénél A csőköteges hőcserélők szerkezeti kialakítása A hőcserélő egyszerű és kaszkád hőmérsékletszabályozása Az ábrán látható készülék fő részei, jellemző tulajdonságai, felhasználási területe A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Szakképesítés: Vegyipari technikus 16. Mutassa be a bepárlás jellemző készülékeit az alkalmazott bepárlási módok szerint! Értelmezze a hőhasznosítás elvét, a többfokozatú bepárlási művelet megvalósítását! A bepárlás fogalma, célja Ipari bepárló szerkezetek csoportosítása, főbb típusaik, a szerkezeti megoldások hatása a teljesítőképességre: a bepárlás anyag- és hőmérlege Belső és külső fűtőterű bepárlók szerkezeti kialakítása, működésük összehasonlítása Filmbepárló szerkezeti kialakítása, működésük Hőhasznosító eljárások a bepárlásban: a vákuumbepárlás és a többfokozatú bepárlás Gőzfűtési bepárló fűtésének szabályozása Az ábrán látható készülékek összehasonlítsa működési mód szerint, főbb részeik, felhasználási területük A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz 10/53

11 17. Foglalja össze a szárítási művelet megvalósítási lehetőségeit, a műveletet befolyásoló paramétereket, mutassa be az alkalmazott berendezéseket! A szárítási művelet célja, főbb módszerei A konvekciós szárítás elmélete A nedves levegő állapotjelzői, a konvekciós szárítási folyamat folyamatábrája, ábrázolása t x h diagramon A szárítandó anyag tulajdonságai, a konvekciós szárítás anyag- és hőmérlege A száradási sebesség fogalma, változása szárításnál A konvekciós szárítók jellemző típusai, alkalmazási területük A kontaktszárítás megvalósítása, jellemző berendezése A kontaktszárítás speciális módja: fagyasztva szárítás (liofilizálás) Az ábrán látható készülék működése, fő részei A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Szakképesítés: Vegyipari technikus 18. Körvonalazza az abszorpciós és adszorpciós műveleteket, a műveleteket befolyásoló paramétereket, készülékeit, valamint a deszorpciós műveletek megvalósítását! Az abszorpció művelete, a műveletet befolyásoló tényezők Az anyagmérleg, egyensúlyi görbe és a munkavonal ismertetése Jellemző készülékei Az adszorpció művelete, a deszorpció és a regenerálás fogalma, végrehajtása Adszorbensek, azok fő tulajdonságai Az ábrán látható készülék működése, főbb egységei és felhasználási területe A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz 11/53

12 19. Értelmezze a desztilláció műveletét, térjen ki berendezéseire! Mutassa be a művelethez használt munkadiagramokat! A desztilláció (lepárlás) fogalma, célja, a folyadékelegyek forralásának módszerei és az elválasztási módok típusai A folyamatos üzemű rektifikáló berendezések működése, főbb készülékei, a rektifikáló készülék szerkezeti megoldásai: tányéros desztillálók és töltelékes tornyok Tányér- és tölteléktípusok A desztillálás anyag- és hőmérlege, a reflux hatása a desztillációra, meghatározásának módja: grafikus szerkesztőeljárások alkalmazása a művelet elemzésénél A refluxarány szabályozása Az ábrán látható készülék főbb részei, működése és felhasználási területe A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Szakképesítés: Vegyipari technikus 20. Csoportosítsa az extrakciós készülékeket az alapanyag halmazállapota szerint! Mutassa be a szakaszos és folyamatos extrakció jellemző készülékeit és az adagolás szabályozását! Az extrakció fogalma, célja, jellemző tulajdonságai, fő típusai A szilárd folyadék extrakció jellemző készülékei, működésük, szakaszos és folyamatos készülékek A megoszlás fogalma folyadék folyadék extrakció esetén, törvényszerűségei, az oldószerek kiválasztása és az oldószerrel szemben támasztott követelmények A folyadékextrakció jellemző készülékei, az extrakciós lépések vagy fokozatszámok meghatározásának elve a megoszlási (egyensúlyi) diagram segítségével Az extrakció szabályozása az oldószerek tömegáramának arányszabályozásával Az ábrán látható készülék főbb részei, működése és felhasználási területe A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz 12/53

13 AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI Tanári példány 1. Elemezze a katalitikus és szorpciós folyamatok jellemzőit a vegyipari technológiában! A katalizátorok és a katalizált folyamatok jellemzői, egy katalizált reakció energiadiagramjának lerajzolása Katalitikus folyamatokra példa az iparban, katalizátorok elhelyezése A kén-dioxid oxidációján keresztül katalitikus folyamat bemutatása, a befolyásoló paraméterek elemzése, a technológiai folyamat bemutatása a mellékelt ábra alapján A szorpciós folyamat jellemzői Szorpciós folyamatokra példa az iparban, egy konkrét példán, a kén-trioxid abszorpcióján keresztül ennek bemutatása a mellékelt folyamatábra segítségével Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Kulcsszavak, fogalmak: Katalizátor, homogén, heterogén katalízis, aktiválási energia csökkentése, diagram Ammónia- és metanolszintézis, ammónia oxidációja, kén-dioxid oxidációja, benzinreformálás stb., katalizátorelhelyezés Reakcióegyenlet, reakció jellemzése, hőmérséklet kettős szerepe, nyomás, kiindulási anyagok koncentrációja, kontaktkemence, kontaktkatalizátor Kemiszorpció, hőmérséklet szerepe Kénsav előállítása, ellenáramú abszorber, elnyelető szer Adott számítási feladat megoldása 13/53

14 2. Mutassa be a nitrogénipar jelentőségét az alábbi szempontok alapján! A levegőből kinyert nitrogénből kiindulva a nitrogénipar termékei, technológiai lépései, elvi kapcsolódási ábra készítése A nitrogén, hidrogén, ammónia, salétromsav jellemzői, ipari jelentőségük Ammónia- és salétromsavgyártás bemutatása a melléklelt ábrák alapján, a folyamatok fizikai-kémiai alapjai, technológiai lépései Adott kapcsolódó számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Kulcsszavak, fogalmak: Nitrogén, ammónia, salétromsav, ammónium-nitrát, karbamid: termékek felhasználása Fizikai, kémiai, munkavédelmi jellemzők biztonsági adatlapok segítségével, felhasználásuk Reakciók, azok jellemzése, befolyásoló paraméterek elemzése Szintézis, katalizátor, szintéziskör, konverzió, technológiai lépések Ammóniaoxidáció, katalizátor, nitrogén-monoxid oxidáció, abszorpció Adott számítási feladat megoldása 14/53

15 3. Mutassa be a műtrágyaipar lehetőségeit! A műtrágyák jellemzői, mezőgazdasági jelentőségük Aműtrágyák környezeti hatása vízre, talajra Választott nitrogéntartalmú műtrágya előállításának technológiai folyamata Adott kapcsolódó számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Kulcsszavak, fogalmak: Előállított vagy ásványi eredetű anyagok, tápanyag-utánpótlás, tápelem, N, P, K Túlzott műtrágyázás, eutrofizáció, vízszennyezés, talajszennyezés, talaj elsavanyosodás, gyomnövény erőteljes fejlődése Például pétisógyártás: semlegesítés, bepárlás, keverés mészkő- vagy dolomitporral, szemcsézés, utókezelés Adott számítási feladat megoldása 15/53

16 4. Mutassa be a metallurgiai ipar jelentőségét! Az alumíniumgyártás folyamata A bauxit feltárása, timföldgyártás A timföld elektrolízise, az alumínium előállítása A termék fizikai és kémiai jellemzői, felhasználása, ipari jelentősége Biztonságtechnikai előírások Adott kapcsolódó számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Kulcsszavak, fogalmak: Bauxit, timföld, alumínium A bauxit jellemzése, SiO 2 -tartalom befolyása, lúgos feltárás, befolyásoló tényezők, technológiai lépések: feltárás, kikeverés, kalcinálás, lúgbepárlás, reakcióegyenletek Az olvadék elektrolízise, kriolit, befolyásoló tényezők, elektrolizáló kád, anód, katód A könnyűfém, amfoter, szerkezeti anyag A lúgoldattal való munka, vörösiszap-tárolás, égési veszélyek, villamos áram, anódgáz Adott számítási feladat megoldása 16/53

17 5. Szemléltesse a mellékelt ábra segítségével a kőolaj és petrolkémiai termékeinek útját és körforgását fókuszálva az ábrán látható termékekre és azok újrahasznosítására! Mutassa be ezen belül az olefingyártás technológiáját! A petrolkémia jelentősége, a mellékelt ábra alapján a kőolaj ábrán feltüntetett termékeinek követése, a nyilakkal jelölt folyamatok jellemzése, reakcióegyenletek felírása, az anyagforgalom értelmezése, a körforgalom lehetősége A technológiai lépések közül a pirolízis bemutatása, a hőbontás fogalma, folyamatai és befolyásoló paraméterei, jellemzői, termékei és felhasználásuk Egy hazai petrolkémiai eljárás gyakorlatának bemutatása mellékelt folyamatábra segítségével Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Kulcsszavak, fogalmak: Kőolaj, földgáz bázis, termikus, illetve katalitikus úton alapanyag-előállítás Kőolaj, desztilláció, finomítás, krakkolás, alapanyag-előállítás: kémiai átalakítás (pirolízis, reformálás, izomerizáció), monomerek, etilén, alkilezés, etilbenzol, dehidrogénezés, sztirol, polisztirol, etilén-oxid, etilén-glikol, poliészter, műanyagfeldolgozás, műanyagok, hulladékok, újrafeldolgozás, bioüzemanyag, biológiai lebomlás, energiatermelés C C kötés, C H kötés bontása, primer és szekunder folyamatok, endoterm reakciók, paraméterek: hőmérséklet, katalizátor, tartózkodási idő, szénhidrogének parciális nyomása Kemény, lágy pirolízis, hőmérséklet, tartózkodási idő, pirogáz: olefinek, monomerek, műanyagipar, pirobenzin, pirolízis olaj Adott számítási feladat megoldása 17/53

18 6. Mutassa be az aromás szénhidrogének kőolajból kiinduló előállításának technológiai lehetőségeit! A mellékelt ábra alapján a technológiai lépések és az anyagáramok megnevezésével a technológiai kapcsolatok bemutatása A technológiai lépések közül a benzinreformálás bemutatása a mellékelt ábra alapján A benzinreformálás során lejátszódó reakciók, befolyásoló paraméterek értelmezése, alkalmazott reaktor, folyamat Aromások kinyerésének és átalakításának lehetőségei Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Kulcsszavak, fogalmak: Aromások előállítása Primer reakciók: naftének dehidrogénezése, dehidroizomerizáció, dehidrociklizáció, szekunder reakciók: izomerizáció, hidrokrakkolás, dezalkilezés, transzalkilezés Katalizátor, nyomás, hőmérséklet, hidrogén jelenléte Finomító hidrogénezés, hevítés, három reaktor reaktorok közötti újrahevítése, cseppfolyósítás, szeparálás stabilizálás Aromások kinyerése: oldószeres extrakció, desztilláció Adott számítási feladat megoldása 18/53

19 7. Hasonlítsa össze azokat a szerves alapfolyamatokat, amelyekkel a szerves vegyületbe halogénatomot, szulfocsoportot vagy nitrocsoportot viszünk be! Mutassa be a technológiát egy választott példán keresztül! A szerves alapfolyamatok összehasonlítása, főbb jellemzőjük felhasználásuk és ipari jelentőségük szerint Választott szerves alapfolyamat ipari gyakorlati megvalósítása a kiindulási anyagoktól a termék kinyerésig a mellékelt technológiai folyamatábra alapján Adott kapcsolódó számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított a tételhez kapcsolódó más ábra is Kulcsszavak, fogalmak: Halogénezés, szulfonálás, nitrálás összehasonlítása: alapanyagok, reagensek, a lejátszódó jellemző kémiai reakciók, azok hőszínezete, a főbb befolyásoló paraméterek, jellemző reaktorok a termékek felhasználása és ipari jelentőségük, oldószer, mosószer, robbanószer Választott ipari példa bemutatása Adott számítási feladat megoldása 19/53

20 8. Fejtse ki szerves oxigéntartalmú vegyületek előállításának lehetőségeit! Egy választott példán keresztül mutassa be a technológiai folyamatot! Alkohol előállítása szintézissel, alapanyagok, termék, reakció egyenlete és jellemzői, befolyásoló paraméterek elemzése, felhasználása, élettani hatása Oxovegyület előállítása, alapanyag, termék, reakcióegyenlet, befolyásoló paraméterek Karbonsav vagy savanhidrid előállítása oxidációval, alapanyagok, termék, reakcióegyenlet és jellemzői, befolyásoló paraméterek elemzése Egy ipari példa gyakorlatának bemutatása mellékelt technológiai folyamatábra alapján Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó folyamatábra Kulcsszavak, fogalmak: Etanol előállítása vagy metanolszintézis Aceton vagy formaldehid előállítása Ecetsav előállítása vagy ftálsavanhidrid előállítása Választott ipari példa bemutatása Adott számítási feladat megoldása 20/53

21 9. Hasonlítsa össze a polikondenzációs, polimerizációs, poliaddíciós műanyagokat, majd egy választott ipari példán keresztül mutassa be valamelyik gyártását! A műanyagok fogalma, csoportosítása A műanyaggyártás jellemző folyamatai, előállításhoz alkalmas monomerek Mindegyik jellemző folyamatra egy reakciók felírása, jellemzése Egy választott technológia bemutatása a mellékelt folyamatábra alapján Az előállított műanyag felhasználási lehetőségei A műanyaghulladékok környezeti hatásai és kezelésük Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra, használható a vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra is Kulcsszavak, fogalmak: Polimer, makromolekula, eredet szerint: természetes alapú, mesterséges alapú, hővel szembeni viselkedés: termoplasztikus, termoreaktív, általános tulajdonság: lineáris, elágazó, térhálós molekulák Polikondenzáció, monomerje legalább kétfunkciós molekula, polimerizáció, monomerje kettős kötést tartalmazó kis molekulák, például etén, poliaddíció monomerje például izocianát és glikol Polikondenzációs reakció, polimerizációs reakció, poliaddíciós reakció A választott technológia bemutatása a mellékelt folyamatábra segítségével Környezetszennyezés, lebomlás, kémiai hasznosítás, hőbontás, fűtőolajként hasznosítás, hidrogénező eljárás Adott számítási feladat megoldása 21/53

22 10. Mutassa be a természetes alapú műanyagokat és a gumigyártást! Beszéljen a modern műanyagokról! A műanyagok fogalma, csoportosítása Kaucsuk alapú műanyagok előállítása, a gumigyártás főbb lépései A bioműanyagok jellemzői, környezetvédelmi jelentőségük, alkalmazhatóságuk problémái Adott számítási feladat megoldása Vizsgaszervező által biztosított, a tételhez rendelt számítási feladat A vizsgaszervező biztosíthat a tétel ismertetését szemléletessé tevő fotókat, ábrákat, műanyagmintákat Kulcsszavak, fogalmak: Polimer, makromolekula, eredet szerint: természetes alapú, mesterséges alapú, hővel szembeni viselkedés: termoplasztikus, termoreaktív, általános tulajdonság: lineáris, elágazó, térhálós molekulák Gumigyártás, kaucsuk alapú műanyag, vulkanizálás Természetes alapanyagból előállított termék: poliszacharid alapúak (keményítő, cellulóz), lignin alapú, fehérje alapú: állati eredetű kollagén, kazein, keratin, növényi eredetű szójafehérje, fermentációval előállított politejsav Lebonthatóak, csökken a hulladékkezelés költsége, megújuló nyersanyagból készül, komposztálhatók, funkcionális problémák, új gépek, sok esetben drágább nyersanyag vagy adalék Számítási feladat megoldása 22/53

23 11. Foglalja össze a folyadékkeverők jellemző tulajdonságait, áramlási viszonyaikat, a keverőelemek főbb típusait, a keverési teljesítményszükségletét befolyásoló tényezőket! A keverés célja, a folyadékkeverő berendezések csoportosítása, alkalmazási területük Kis viszkozitású folyadékok keverése: az áramlási viszonyok kialakulása különböző keverőelemek esetén A hasonlósági törvények alkalmazása a keverőelem ellenállás-tényezőjének megállapításánál, a keverés teljesítményszükséglete Duplikátoros és csőkígyós fűtésű keverős berendezések kialakítása Az ábrák, táblázatok értelmezése, a keverők összehasonlítása az üzemeltetés gazdaságossága szempontjából azonos méret és fordulatszám esetén A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Kis viszkozitású, nagy fordulatszámú keverőelemek: propellerkeverő, ferdelapátú keverő, ívelt lapátú és egyenes lapátú turbinakeverő Nagy viszkozitású, lassú keverőelemek: kalodás, anker (horgony) keverők Geometriai hasonlóság Keverési ellenállás-tényező, a keverési Reynolds-szám és keverőelem-típus összefüggése A keverés teljesítményszükségletét befolyásoló tényezők Autokláv, duplikátor Az ábra értelmezése: Amennyiben a keverőelemek fordulatszáma azonos, úgy a keverési Reynolds-számuk is. Így a diagramból leolvasható, hogy a propellerkeverő ellenállástényezője kisebb lesz, így a felvett teljesítményszükséglete is. Ezzel szemben a keverés hatékonysága a turbinakeverőnél jobb 23/53

24 12. Foglalja össze az ülepítési művelet célját, megvalósítását, alkalmazásának előnyeit, korlátait! Szemléltesse példával a folyadékmennyiség szabályozását! Az ülepítés célja, az ülepedési sebességet befolyásoló tényezők A Dorr-féle ülepítő ismertetése, anyagmérlege, derítési teljesítménye meghatározása Az ülepítőkészülék főbb méreteinek meghatározása A folyadékmennyiség szabályozása egyszerű szabályozási körrel Az ábrán látható mennyiségszabályozó felépítése, működése A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Az ülepedő szemcsére ható erők egyensúlya Az ülepedési sebesség és a kialakuló folyadék sebességviszonya A Dorr-ülepítő szerkezeti elemei: zagyelosztó, derített folyadékelvezető, túlfolyó kialakítása, iszapelvezető szerkezet, az azt forgató motor Teljes anyagmérleg Részleges anyagmérleg Az ülepítőkészülék átmérőjének meghatározása Áramlásszabályozási kör: áramlásérzékelő, alapjelképző, szabályozó, végrehajtóbeavatkozó egység Az ábrán egy áramlásszabályozási kör vázlatos rajza látható: F/TA áramlástávadó, pl. mérőperem a távadóval, A-alapjelképző, PID-szabályozó, illetve a membrán motoros szelep mint végrehajtó-beavatkozó 24/53

25 13. Magyarázza el az ülepítő- és a szűrőcentrifugálás elvét, a művelet megvalósítását! Határozza meg a szétválasztás hatékonyságát, a jelzőszám fogalmát! Beszéljen a centrifuga kialakításokról, üzemtani tulajdonságaikról és biztonságtechnikájukról! A centrifugálás fogalma, törvényszerűségei, ülepítés centrifugális erőtérben, a jelzőszám fogalma A centrifugális és gravitációs ülepítés összehasonlítása A centrifugálás készülékei: ülepítő- és szűrőcentrifugák kialakítása, felhasználási területük Az inga-, a tányéros és a szupercentrifuga működése Centrifugák üzemeltetése, baleset- és munkavédelmi előírások Az ábrán látható készülékek működése, főbb alkatrészeinek megnevezése A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Az ülepedő szemcsére ható erők egyensúlya Ülepedési sebesség Jelzőszám: a centrifugálás hányszor hatásosabb, mint az ülepítési művelet Ülepítőcentrifuga: teliköpenyes Szűrőcentrifuga: szitaköpenyes Ingacentrifuga Tányéros szeparátor Szupercentrifuga Az ülepítő- és a szűrőcentrifuga vázlatos rajza Az ábrán egy ingacentrifuga látható. Fő részei: 1. állóház, 2. forgódob (teliköpenyes), 3. rugós felfüggesztés, lábak, 4. fedél, 5. motor a hajtóművel 25/53

26 14. Mutassa be a folyadékszűrők főbb készülékeit, jellemezze a szűrés műveletét szakaszos és folyamatos szűrőberendezések esetében! Szemléltesse példával a szűrés szabályozását! A szűrés fogalma A szűrési teljesítményt befolyásoló tényezők, a szűrés alapegyenlete Az optimális szűrletmennyiség fogalma, a maximális szűrési teljesítmény meghatározásának elve A nyomószűrők főbb típusai, a keretes szűrőprés ismertetése Folyamatos üzemű szűrés: a vákuum-dobszűrő működése, alkalmazási területei Szűrőanyagok és szűrési segédanyagok A szűrési művelet nyomásszabályozása Az ábrán látható készülékek működése, főbb alkatrészeinek megnevezése A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: A szűrési műveletet befolyásoló tényezők, a szűrés alapegyenlete: a szűrőszövet és az iszap ellenállása, alkalmazott nyomáskülönbség, keletkezett filtrátmennyiség Szűrési jelleggörbe: az idő függvényében keletkezett filtrátmennyiség függvénye Szakaszos szűrés esetén: állásidő, szűrési idő, optimális szűrletmennyiség, maximális szűrési teljesítmény Keretes szűrőprés, üres és teli keret A vákuum-dobszűrő szerkezeti felépítése: folyamatos működés, cellákra osztott forgórész, lefejtő kés, állórész a csatlakozó csonkokkal, zagyszivattyú, vákuumszivattyú A szűrőanyagok főbb tulajdonságai, szűrési ellenállás, pórusátmérő Az ábrán egy vákuum-dobszűrő teljes kapcsolási rajza látható: a) szuszpenzióbevezetés, b) filtrátelszívás, c) mosófolyadék-bevezetés, d) mosófolyadék- + filtrátelszívás, e) préslevegő-bevezetés, f) iszapleválasztás; 1 betápszivattyú, 2 filtrátszivattyú, 3 vákuumszivattyú; A) előkészítő tartály, B) szeparátor, C) filtrátgyűjtő tartály 26/53

27 15. Csoportosítsa a vegyiparban alkalmazott közvetett hőcserélő berendezéseket a hőcserében részt vevő közegek halmazállapota szerint! Mutassa be a csőköteges hőcserélő szerkezetét, működését! Beszéljen a hőcserélő egyszerű és kaszkád hőmérsékletszabályozásáról! A közvetett hőcsere fizikai folyamata, a hőátadás fogalma, jellemzése, befolyásoló tényezői: hőátadás többrétegű falon, a hőátbocsátási együttható értelmezése A csőköteges folyadék-hőcserélők működése, a közepes hőmérsékletkülönbség fogalma Az anyagvezetési irányok hatása a hőcserére: egyen- és ellenáramú hőcserélők, a hőcsere hőmérlege A gőzfűtésű hőcserélők működése, a látens hő hasznosítása hőcserénél A csőköteges hőcserélők szerkezeti kialakítása A hőcserélő egyszerű és kaszkád hőmérsékletszabályozása Az ábrán látható készülék fő részei, jellemző tulajdonságai, felhasználási területe A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Hőmérséklet, hőmérséklet-különbség, hőátadás, hővezetés, hősugárzás Hőátadási és hőátbocsátási együttható Közepes hőmérsékletkülönbség, logaritmikus hőmérsékletváltozás Párolgáshő, kondenzációs hő, halmazállapot-változás Csőköteges hőcserélő, csőköteg, csőkötegfal, fordulókamra Áramlási irányok, anyagvezetési irányok Egyszerű, kaszkádszabályozás Az ábrán egyjáratú, keresztáramú, gőzfűtésű hőcserélő látható. Általában folyadékok előmelegítésére,vagy gőzkondenzátorként használják 27/53

28 16. Mutassa be a bepárlás jellemző készülékeit az alkalmazott bepárlási módok szerint! Értelmezze a hőhasznosítás elvét, a többfokozatú bepárlási művelet megvalósítását! A bepárlás fogalma, célja Ipari bepárló szerkezetek csoportosítása, főbb típusaik, a szerkezeti megoldások hatása a teljesítőképességre: a bepárlás anyag- és hőmérlege Belső- és külső fűtőterű bepárlók szerkezeti kialakítása, működésük összehasonlítása Filmbepárló szerkezeti kialakítása, működésük Hőhasznosító eljárások a bepárlásban: a vákuumbepárlás és a többfokozatú bepárlás Gőzfűtési bepárló fűtésének szabályozása Az ábrán látható készülékek összehasonlítsa működési mód szerint, főbb részeik, felhasználási területük A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Oldat, hőmérsékletkülönbség, forráspont, anyag- és hőmérleg Hőátadási felület, forralás és kondenzáció Belső fűtőtér, külső fűtőtér, filmbepárlás Természetes cirkuláció, forralócső, ejtőcső, kényszeráramlás szivattyúval Hőhasznosítás, vákuum, többtestes bepárló Egyszerű és kaszkádszabályozás Az ábrán természetes cirkulációjú, külső fűtőterű bepárló (a) és ferdecsöves, kényszercirkulációs bepárló (b) látható. Ez utóbbi forralási tulajdonságai kedvezőbbek 28/53

29 17. Foglalja össze a szárítás művelet megvalósítási lehetőségeit, a műveletet befolyásoló paramétereket, mutassa be az alkalmazott berendezéseket! A szárítási művelet célja, főbb módszerei A konvekciós szárítás elmélete A nedves levegő állapotjelzői, a konvekciós szárítási folyamat folyamatábrája, ábrázolása t x h diagramon A szárítandó anyag tulajdonságai, a konvekciós szárítás anyag- és hőmérlege A száradási sebesség fogalma, változása szárításnál A konvekciós szárítók jellemző típusai, alkalmazási területük A kontaktszárítás megvalósítása, jellemző berendezése A kontaktszárítás speciális módja: fagyasztva szárítás (liofilizálás) Az ábrán látható készülék működése, fő részei A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Nedvességtartalom, kötött és felületi nedvesség, összes anyagra és száraz anyagra vonatkoztatott nedvesség Nedves levegő nedvességtartalma, abszolút és relatív nedvesség, hőtartalom, nyomás A nedves levegő állapotjellemzőinek ábrázolása és értelmezése diagramon T x h diagram bemutatása, a szárítási szakaszok munkavonalai Konvekciós és kontaktszárítás Fluidizáció Száradási sebesség, anyagmérleg, hőmérleg Vákuumszárító Fagyasztva szárítás (liofilizálás) Az ábrán szalagos szárítókészülék vázlata látható: 1. szállítószalagok, 2. levegőkalorifer (előmelegítő), 3. levegőbevezetés, 4. nedves levegő eltávolítása, 5. anyagfeladás, 6. szárított anyag elvezetése, 7. adagoló, 8. csigás adagoló (kiszállító). 29/53

30 18. Körvonalazza az abszorpciós és adszorpciós műveleteket, a műveleteket befolyásoló paramétereket, készülékeit, valamint a deszorpciós műveletek megvalósítását! Az abszorpció művelete, a műveletet befolyásoló tényezők Az anyagmérleg, egyensúlyi görbe és a munkavonal ismertetése Jellemző készülékei Az adszorpció művelete, a deszorpció és a regenerálás fogalma, végrehajtása Adszorbensek, azok fő tulajdonságai Az ábrán látható készülék működése, főbb egységei és felhasználási területe A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Abszorpció, adszorpció, deszorpció, regenerálás Anyagvezetési mód, ellenáramú abszorpció Semleges (inert) gáz Anyagmérleg, részleges anyagmérleg Tányéros oszlop, töltött oszlop, tölteléktestek, kvarc abszorber Aktív szén, szilikagél, porozitás, fajlagos felület Az ábrán egy töltött abszorpciós oszlop látható: 1. inert gáz elvezetése 2. mosófolyadék bevezetés 3. gázelegy bevezetése 4. telített oldat elvezetés 5. összefolyó tányér 6. tölteléktestek 7. tartórács 30/53

31 19. Értelmezze a desztilláció műveletét, térjen ki berendezéseire! Mutassa be a művelethez használt munkadiagramokat! A desztilláció (lepárlás) fogalma, célja, a folyadékelegyek forralásának módszerei és az elválasztási módok típusai A folyamatos üzemű rektifikáló berendezések működése, főbb készülékei, a rektifikáló készülék szerkezeti megoldásai: tányéros desztillálók és töltelékes tornyok Tányér- és tölteléktípusok A desztillálás anyag- és hőmérlege, a reflux hatása a desztillációra, meghatározásának módja: grafikus szerkesztőeljárások alkalmazása a művelet elemzésénél A refluxarány szabályozása Az ábrán látható készülék főbb részei, működése és felhasználási területe A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Anyagátadás, egyensúly, koncentráció, fázisok és komponensek száma, anyagmérleg Forráspont, összetétel-függőség, forráspont-különbség, komponensek parciális nyomása Egyensúlyi diagram, munkavonal, reflux, refluxarány és szélső értékei: minimális és végtelen refluxarány Tányér, tányérszám Buboréksapka, rácstányér, szelepes tányér, dinamikus tányérok, töltelékes oszlop, töltelék-testek A reflux és a desztillátum arányszabályozása Az ábrán buboréksapkás desztilláló oszlop vázlata látható csőkígyós fűtéssel (e) és kondenzvize (f), az alapanyag középen való betáplálásával (a), reflux bevezető csonkkal (c), és a maradék alsó elvezetésével (d). 31/53

32 20. Csoportosítsa az extrakciós készülékeket az alapanyag halmazállapota szerint! Mutassa be a szakaszos és folyamatos extrakció jellemző készülékeit és az adagolás szabályozását! Az extrakció fogalma, célja, jellemző tulajdonságai, fő típusai A szilárd folyadék extrakció jellemző készülékei, működésük, szakaszos és folyamatos készülékek A megoszlás fogalma folyadék folyadék extrakció esetén, törvényszerűségei, az oldószerek kiválasztása és az oldószerrel szemben támasztott követelmények A folyadékextrakció jellemző készülékei, az extrakciós lépések vagy fokozatszámok meghatározásának elve a megoszlási (egyensúlyi) diagram segítségével Az extrakció szabályozása az oldószerek tömegáramának arányszabályozásával Az ábrán látható készülék főbb részei, működése és felhasználási területe A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz Kulcsszavak, fogalmak: Anyagátadás, egyensúly, koncentráció, fázisok és komponensek száma, anyagmérleg Megoszlás, nernst-törvény, egyensúlyi görbe, hőmérséklet hatása az egyensúlyra Drogextrakció, solvens-extrakció, oldószer, oldhatóság Egyensúlyi diagram, munkavonal, extrakciós fokozatok vagy lépések száma Bollmann-féle extraktor, a rotocell forgócellás extraktor Oldószer-visszanyerés, regenerálás Az ábrán a Bollmann-féle szilárd folyadék extraktor látható. 1. készüléktest, 2. lánckereke 3. raffinátumkiszállító csiga, 4. extrakciós kosarak (serleg), 5. szilárd anyag bevezetése (garat), 6. gőzelvezetés, 7. koncentrált oldat (extraktum), 8. híg oldat (félmiszcella), 9. oldószer bevezetése, 10. gőzbevezetés 32/53

33 1. tétel Mellékletek B A 1 2 C 3 4 D 5 7 w = 94-95%-os H 2 SO /53

34 2. tétel A B Kompresszor Reaktor Hűtő D Szeparátor Kompresszor C Mélyhűtő Szeparátor F C Lefúvatott gáz ammóniaszintézis konvertere ammónia-szintéziskör Salétromsavgyártás 34/53

35 3. tétel A B Semlegesítés D E NH 4 NO 3 -oldat Vákuum Kétfokozatú bepárlás C Keverés Szemcsézés Utókezelés F 35/53

36 4. tétel Bauxit 1 Feltáró autokláv 2 3 Hígító tartály 4 A 5 10 A 13 Kikeverő tartály Vörösiszap 6 B 11 Lúgbepárló 7 Vákuum-dobszűrő 12 8 C 9 Bauxit feltárása Timföld elektrolízise 36/53

37 energia üzemanyag, Szakképesítés: Vegyipari technikus 5. tétel KŐOLAJ égetés desztillációs termékek vegyipari alapanyagok etilén etilbenzol etilén-oxid sztirol etilén-glikol polimerek használat műanyagok polimer tartalmú hulladékok újra feldolgozás biológiai lebomlás megújuló nyersanyag hulladéklerakók Kőolajtermékek körforgása Benzinpirolízis 37/53

38 6. tétel E E 2 A 1 B C E katakitikus hidrogénezés F I benzinreformálás G 3 H Benzol J K D Aromás szénhidrogének előállítása kőolajból Benzinreformálás 38/53

39 39/53 7. tétel A B C D E F G A Víz A B C Klórbenzol gyártása Nitrobenzol gyártása A B C D E A Benzolszulfonsav gyártása

40 8. tétel Nincs melléklet. 40/53

41 9. tétel C C A 1 Adalékok 2 D 3 E 4 F Etilén B 5 LDPE F A lágy polietilén előállítása 41/53

42 10. tétel Nincs melléklet. 42/53

43 11. tétel 43/53

44 12. tétel 44/53

45 13. tétel 45/53

46 14. tétel 46/53

47 15. tétel 47/53

48 16. tétel 48/53

49 17. tétel 49/53

50 18. tétel 50/53

51 19. tétel 51/53

52 20. tétel 52/53

53 ÉRTÉKELÉS Sorszám Név Feladat sorszáma Osztályzat dátum aláírás 53/53