Siroki vár és tájház

Átírás

1 Siroki vár és tájház

2 A vár története Sirok a Mát ra ke le ti ha tá rán és a Bükk fe lé nyú ló domb vi dék szé lén fek szik. A dél fe lé tar tó Tarna völ gye itt össze szű kül, majd kiszélesedik. Valószínű erről kapta szláv eredetű nevét sirok szó je len té se szé les a te le pü lés, va gyis in kább a vár, amely a dombvidék altalaját alkotó és itt a felszínre került riolittufa hegyre épült. A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja. Az ezt követő századokban úgy ismerkedünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjával. A név ak kor csak a vár ra vo nat ko zott, ma gát a te le pü lést Sirok-aljának ne vez ték. A köz ség ké sőb bi ere de tű mint a vár, mert a vá rat a ré gi fel jegy zé sek elő ször 1267-ben em lí tik, míg a község első írásos említése 1302-ben történik Sirák névalakban, később 1389-ben nevezik meg egy oklevélben. Sirok látképe 1

3 2 A vár rekonstruált rajza A fa lu 1426-ban és ké sőbb 1454-ben Vil la Sirokallya né ven for dul elő. A vil la la tin szó ma gyar je len té se me zei lak, gazdasági major. Ez tehát világosan mutatja, hogy nem régen keletkezhetett a falu, és a települések kezdeti stádiumában volt. Ké sőbb már Oppidum Siroknak ír ják, ami kis me ző vá ros t, köz sé get je lent. Sirok a XV. szá zad má so dik fe lé ben már város i jel leg gel bír, ahol vám sze dő hely is volt. A vár legjelentősebb tulajdonosa az 1500-as évek közepén Országh Kristóf Nógrád megye főispánja és országbíró is egyben, akinek ked velt tar tóz ko dá si he lye volt Sirok. Ide hozza ifj ú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős leányát. Ez időtájt nö vek szik meg kü lö nö sen a vár ka to nai jelentősége. Buda török kézre kerülése, majd Hatvan eleste és az egri vár ostroma komoly figyelmeztetések. Az évi gönci részleges országgyűlés elrendelte a várak megerősítését. Országh Kris tóf ezért 1561-ben meg erő sí ti a fel ső vá rat, meg épí ti az ó-olasz bás tyát és az al só-vá rat, az őr sé get pedig 100 lo vas ra egé szí ti ki. Így meg erő dít ve a vá rat, Sirok is beépül a végvár rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentő sebb elővára Cse rép és Szar vas kő mel lett. A siroki vár nak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen harcérintkezésben volt a törökökkel. Országh Kris tóf ha lá lá val 1567-ben ki halt a csa lád fiúága, az új tulajdonos azonban el ha nya gol ja a várat ban a vár meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, amint ez a Kamara ellenőrének, Révay Ferencnek korabeli jelentéséből kitűnik. Amikor Eger vára október 14-én török kézre ke rül, a siroki vá rat még nem tá mad ják meg. Az ok tó ber 26- án bekövetkezett mezőkeresztesi csatavesztés azonban megpecsételi Sirok sorsát. Jelentős török sereg közeledik Sirok felé Ali és Ahmed basák vezetésével, minek hírére az őrség Kátay Benedek és Helmeczy János várnagyok vezetésével elhagy ja a vá rat, s a tö rö kök így kard csa pás nél kül fog lal ták el azt. Hat van hoz, Eger hez ha son ló an a siroki vár is ka to nai objektum lett. A tö rök meg erő sí ti az al só vá rat, és új bás tyá kat húz, a falakat felmagasítja. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan és elpusztult falvak templomaiból hordatja fel. A sarokbástya kváder kövein a románkori díszítmények ma is szépen láthatók. A hódoltság idején a környékbeli falvak népét rendelték a vár építkezéséhez többek között a gyöngyösi lakosokat is, akik ez ellen tiltakozva kieszközölték, hogy a siroki vár javításánál nem kötelesek munkát végezni. A vár belterületén és a várfalak melletti házakban török katonák és 3

4 csa lád tag ja ik te le ped tek meg, de a fa lu, Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt. A vár 1687-es ost rom alá vé te lé ről sem milyen adat tal nem rendelkezünk. Az lenne logikus, ha erre Egerrel együtt került vol na sor (1687 kö ze pe). Ab ból a tény ből vi szont, hogy október végi elfoglalása után ott meglehetősen nagy mennyiségű élelmet találtak, arra lehet következtetni, hogy a blokád, il let ve az ost rom csak rö vid ide ig tar tott itt, és azt a vár csekély számú helyőrsége a körülzárás alatt nem fogyasztotta el, vagy még aze lőtt el me ne kült. A tö rök től el ha gyott vár a kincstár rendelkezése alá került. Rendbe hozatták a szomszédos községek lakosainak ingyen munkájával, és császári őrséggel rakták meg. A Rákóczi szabadságharc idején ( ) a várat állandóan 100 lo vas véd te, míg Orczy Ist ván be fo lyá sá ra 1709-ben fel nem ad ták a fel ke lők. Ez ké sőbb ér de mé ül szol gált számára. A szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult annak lerombolásához. Doria császári tábornok már ekkor elvégezteti az első robbantásokat, és 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. A település és a Mátra egyik jelképe ezt követően folyamatosan pusztult, ám még így, romjaiban is megkapó látványt nyújtott. A zegzugos átjárók, az omladozó falak sem tántorították el a kirándulókat. Ezért különleges dátum szeptember 30., amikor két éves felújítás után régi fényében tündököl az alsó vár, szélesre tárva kapuját az érdeklődők előtt. 4 A vár leírása A vár feltárása 1965-től folyt kisebb megszakításokkal. A felső vár feltárása sajnos pénzhiány miatt elmaradt, ami nagy kár, mert vá runk a ha zai vá rak kö zül va ló szí nű, hogy a legkorábbi a sziklába vágott védelmi rendszerek közül. A vár szemmel láthatóan két külön részre tagozódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár. A vár korai magja a jelenlegi felső vár alatt húzódó sziklafolyo sók és ter mek egy ré sze, ame lyet ugyan csak szik lá ba vágott, mélyebb szinten fekvő külső védelmi öv erősített. Az ása tá sok iga zol ták, hogy kez det ben a siroki vár is ma gánvár volt, amit csak később alakítottak ki végvárrá. Legrégeb A vár alaprajza 5

5 bi építménye a lakótorony volt, ami a felső vár közepe táján emelkedett. Erre épült az öregtorony, mely kisebb területű volt, mint a lakótorony, fala vékonyabb, felépítése is egyszerűbb, mi vel nem a vár úr la kott ben ne, ha nem az őr ség. Ezt fallal vették körül, és tornyokkal erősítették meg a sarkokon, a falakon belül pedig lakó és gazdasági épületeket emeltek. A siroki vár is ilyen bel ső tor nyos vár volt, amit a XIII-XIV. században alakítottak ki. A torony a többi résztől független épít mény volt azért is, hogy adott eset ben önál ló an is tud ja magát védeni. Mint az ilyen típusú várak többségében, ebben a várban is kialakítottak egy nagyobb termet (lovagterem) fogadásokra, tanácskozásokra, valószínűleg a lakótoronyban. A felső vár közepén ma is jól látható kettős dongaboltozat ezt sejteti. A vár igazi védelmi rendszerét az alsó vár jelentette, ahol három ó-olasz rendszerű bástyát emeltek. A sarokbástyák homloksíkjait ferde falak alkották, a sarkokat nagyméretű kváderkövekkel alakították ki. A kváderkő négyszögletes, szabályos, faragott építőkő. Az északnyugati és délnyugati bás tyák kül ső ol da lá nak kö vei közt sok fél kör íves és gyémántmetszéses díszítésű, másodlagosan felhasznált kőfaragvány látható. Ezek a környék egyik lepusztult románkori templomának főpárkányából származnak. Az ó-olasz bás tyák hom lok za tá ról a tü zér ség tűz alá ve hette a vár előt ti tá vo lab bi te re pet. A bás tyák szár nya in, rö videbb ol da la in ál ló üte gek pe dig köz vet le nül a vár fal előt ti te rü le tet lő het ték. Az el len ség tá vol tar tá sá ra te hát a bás tyák hom lok za ti tü ze szol gált, a fa lak előt ti köz vet len tér ség ben te vé keny ke dő el len sé get pe dig a bás tyák szár nya i ról ágyúzhat ták. 6 Sziklafalba vájt járatok a felújítás előtt A külső védelmi öv leghatározottabban a vár északi oldalán lát ha tó, alul a szik lá ba mint egy 4 mé ter mély, 4-5 mé ter széles árkot véstek. Ezt az árokrendszert gazdasági udvarként is használták: a sziklafalba sütőkemencéket vájtak, és olyan kisebb méretű pincében is folytatható építményeket is kialakítottak, amelynek felmenő falát is sziklából faragták ki. A védővárak sánca egy helyen megszakad, és a hegyre felvezető út az al só vár egyik be já ra ta fe lé ve zet. Há rom lép csőn le het feljutni egy sziklából kifaragott felmenő falú kaputoronyba, amelynek észak felé nyíló ovális lőrése az út biztosítására szolgált. 7

6 8 A felső vár bástyája Ennek a lőrésnek a belső oldalát még a kézíj használatának ide jén ké pez ték ki. Ez a tény ar ra utal, hogy a siroki vár építésének idejét a XIII. századnál előbbre kell tennünk, mert ebben az időben ilyen célokra már a számszeríjat használták. Ebből a kaputoronyból valaha fából ácsolt lépcsőn lehetett fel jut ni a fel ső vár ba fel ve ze tő mint egy 10 mé ter hosszú és 2 méter széles, sziklába vágott, meredeken induló lépcsős folyosó szájához, melynek közepe táján a folyosót elzáró kapu hornyai is megfigyelhetők. A folyosó szája alatt egy újabb kori pincehelyiség bejárata nyílik. A feljáró közepétől jobbra és balra sziklába vágott, teremmé bővülő folyosók nyílnak. A teremből lépcső vezet fel a felső vár délkeleti részén álló dongaboltozatos terembe, melynek oldalfalai részben sziklából, részben kőből épültek, de ma már nin cse nek meg. A felső vár délkeleti oldalán a belső lakótorony két falcsonkja még áll, ahon nan lép cső ve zet az észa ki fal alatt hú zó dó, sziklába vágott folyosókba, melyek néhol kisebb helyiségekké bővülnek. Észak felé három lőrésszerű nyílás az északi oldal védelmét biztosította. A felső vár déli oldalfalának közepe táján kisméretű, kör alaprajzú védőtorony falmaradványa látható. A felső várat övező védőfal átlagos magassága 2 méter, és a falszövetben többszöri átépítés nyomai figyelhetők meg. Az alsó várba a már említett sziklába vágott gyalogkapun kívül egy má sik be já rat is ve ze tett. Azt a ka put az észak nyu ga ti bástya homlokfalán alakították ki, és a kapu előtt kisebb méretű, sziklába vágott farkasverem is biztosította a védelmet. Ezt az eredeti kaputornyot állították helyre a felújítás során. A ka pu fe lett le he tett az a táb la, me lyet Országh Kris tóf helyeztetett el az alsó vár ó-olasz bástyákkal való megerősítésének emlékére. Az al só vár dé li fe lét és a mint egy 2 mé ter rel mé lyebb ke le ti falát részben sziklából vésték ki, részben felfalazással erősítették meg. Az istálló az alsó vár déli védőfala mellett húzódott, bejárata a délnyugati sarokbástya felől nyílt. Az al só vár ma ga sab ban fek vő észa ki ré szén fa há zak alapo zá sá nak cö löp lyu ka it vés ték a szik lá ba. Köz vet le nül a be já rat mel lett egy kb. 3 2 mé te res, 170 cm ma gas ga bonás ve rem volt, te te jén kör ala kú beöntőnyílással, ol da lán a ga bo na ki sze dé sé re aj tó val el lát va. Az észak ke le ti sa rokbás tya tö vé ben cm száj nyí lá sú mint egy 20 mé ter mély sé gű fel tárt kút van, amely hez a kül ső vé del mi öv ből 9

7 még a XVI. szá za di épít ke zé sek előtt szik lá ba vá gott árok ve ze tett. A fel ső vár ba csak gya lo gos jut ha tott be, és az alsó vár ba is legfeljebb csak lovas, mert a kapu mérete, illetve a bejárat után következő udvarrész nem tette lehetővé a kocsik közlekedését. Ezeket feltehetően a sáncban védett árokrészben tarthatták. A feltárás folyamán a járószint mindenütt a kőszikla volt. Az al só vár kö ze pén egy nyi tott csa tor nát is fel tár tak, mely a déli várfalon át vezette ki a szennyvizet. Így a csatornába kerülő, a régészet számára igen fontos tárgyi emlékek végleg elvesztek. A feltárás során csak viszonylag késői, hódoltság kori kerámia és fémeszközök kerültek elő a vékony, cm vastagságú kultúrrétegből a néhol 5-6 méteres meddő feltöltés alól. A várat ismertető munkák gyakran említik az alsó és a felső várat elválasztó sziklafalban látható negyedgömb metszetű ülőfülkéket. Ezek azonban olyan helyen vannak általában, hogy megközelítésük még létrával is igen nehézkes. Nemcsak helyük, de méretük miatt is ezek inkább méhészkedéssel hozhatók összefüggésbe. A vár alatti sziklákon több helyen olyan kaptárfülkék nyomai figyelhetők meg, amilyenek a megye más területén is vannak. Talán ennek a korábban kialakult méhészgyakorlatnak megfelelően vájhatták ki ezeket a fülkéket a nehezebben megközelíthető helyekre, bennük fonott kasok, vagy fából készült bödönök is állhattak. A kaptárfülkék, vagy kaptárkövek előfordulása leginkább a Bükkben figyelhető meg Cserépfalu, Cserépváralja környékén. Eredetük, funkciójuk azonban a mai napig nem egyértelműen tisztázott. 10 A rekonstrukció A várat még 1994-ben nyilvánították a nemzeti örökség részévé. A vár tulajdonosa, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága még 2009-ben nyújtott be pályázatot az alsóvár rekonstrukciójára. Az ünnepélyes projektindító eseményre 2010 tavaszán került sor, ezt követően indultak meg a felújítási munkálatok. A 365 millió forintos EU támogatással megvalósult rekonstrukció befejeztével az alsóvár ünnepélyes átadása szeptember 30-án történt meg, ezt követően vehették birtokba a látogatók a megszépült várat. A vár alatti parkolóban völgykapu épült, a vár kiemelt rendezvényeire mint a Siroki várnapok, Mátrai múzeumok éj A rekonstrukció egyik újdonsága a felvonóhíd Az új völgykapu 11

8 12 Pillanatképek a vár átadásáról szakája ezentúl itt léphetnek be a látogatók. A gondosan megtisztított és padokkal, asztalokkal kiegészített várnyereg nemcsak a rendezvények területét bővítette ki, hanem kellemes kirándulóhely is lett, ahol piknikezni, pihenni lehet. Az igazi látványosság azonban az alsóvár, ahová felvonóhídon léphetünk be. Az ünnepélyes ágyúszót nem csupán a vár átadásakor hallhatták a vendégek, a tervek szerint a nagyobb rendezvények alkalmával is ágyúszóval tárja ki kapuit a vár. A környezetbe illeszkedő teraszokról a Mátra tömbje a Kékessel tárul szemünk elé, míg másik irányba a Bükk panorámájában gyönyörködhetünk. A megerősített falak mentén immár biztonságosan lehet sétálni, ahogyan lépcsősor vezet az alsóvárból a felsőbe, a korábbi meredek sziklafolyosó mentén. Az új kiállítótér is jól illeszkedik környezetébe, a vár tövéből szinte csak a tető látszik ki. A zárt térben a vár múltja elevenedik meg, a török kor tárgyi emlékeivel, melyben helyet kaptak viseletek, harci eszközök is. A megújult várudvaron nyaranta a várélet mesterségeivel ismerkedhetnek a látogatók. Akinek pedig sötétedés után visz útja Sirokon keresztül, azt minden bizonnyal megállásra készteti majd a vár esti díszkivilágítása. A rekonstrukció nyomán hazánk egyetlen barlangvárában a középkori várélet autentikus helyszíne jött léte. A tervek szerint a továbbiakban a felső vár megújításával szeretnék teljessé tenni hazánk egyik gyöngyszemét, a Siroki várat. Addig is, az eddig meglévő rendezvényeket újakkal egészítik ki, melyekhez immár méltó helyszínül szolgál a vár. Részlet a kiállításból 13

9 Tájház munkái. Ezek a mesterek Parádon és környékén dolgoztak, és az általuk mellékfoglalkozásként készített oszlopok a környező területeken más helyen is felbukkannak. Sirokban a viszonylag nagy számú bimbófejezetes, törpeoszlopos tornácú lakóház közül már csak ez az egy épület található meg. A helyreállítás során valamennyi oszlop tisztítás és javítás után az eredeti helyére került vissza. Pontosan nem sikerült kideríteni az oszlopok származási helyét, a szálak valószínűleg Olaszországba nyúlnak vissza. A padló minden helyiségben döngölt anyag. Az ablakok kapcsolt gerébtokos szerkezetűek, az ajtók gerébtokosak, az ajtólapok félig üvegezettek. A lakóépülethez a telek hátsó része felé kapcsolódott egy romos istálló/csűr. A felmenő falak a helyben könnyen hozzáférhető tufából készültek. A tájház tornáca A falu központi részén, hosszú, enyhén szabálytalan alakú szalagtelken áll a műemléki védelem alatt álló lakóépület. A lakóház tetőzetének gerincvonala az úttengelyre merőleges. A XIX. sz. közepén épített lakóházat többször átalakították. Alaprajzi elrendezése: szoba-konyha-szoba-hátsó konyha, mely eredetileg kamra volt. Maga a lakóház is jelentős épület, de a lakóház udvari homlokzata előtt végigfutó törpeoszlopos, bimbófejezetes tornác kiemelkedő értékűvé teszi az épületet. Dr. Hála József kutatásaiból tudjuk, hogy ezek az oszlopok a környéken dolgozó olasz kőfaragómesterek Tájház belső 14 15

10 A lakóépület födéme borított gerendás szerkezetű. A palóc tájházat 2008-ban rendezték be és adták át ben pályázati forrásból a Palóc út részeként a tájház hátsó szobájába palóc motívumokkal készített bútorok kerültek, és palóc szőttesek, dísztárgyak kaphatóak. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a vár rekonstrukció részeként a tájházat is megújítja. Ennek keretében Országh Kristóf rendezvényház és információs központ jön létre a tájházban. A projekt része a csűr felépítése, a tájház berendezése, kommunikációs és vizuáltechnikai berendezések beszerzése. A rekonstruált fa csűrben rendezvények tarthatók, elsősorban a várak életének közelebbi megismerése céljából. A gyerekek kedvence lesz a kertben már megépült vár-játszótér is, ahonnan remek rálátás nyílik a várra. 16 Tájház belső SIROK Kiadja: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Felelős kiadó: Dr. Varga Kálmán Szerkesztette: Kápolnai Nagy Ágnes Felhasznált irodalom: Sirok könyv 2007 Nyomdai előkészítés: Leokhares Bt. Kecskemét Nyomdai munkálatok: Print 2000 Kft. Kecskemét Felelős vezető: Szakálas Tibor Készült 2012-ben, Kecskeméten 3000 példányban

11 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.