A ló neve, szül. ideje, színe, azonosítója. Go West sga IM

Átírás

1 Kisbéri-félvér és gidrán fajták Sportló-fajta A ló neve, Anyja Apja Tulajdonosa szül. ideje, színe, Anyai nagyapja azonosítója A ló neve, szül. ideje, színe, azonosítója Anyja Anyai nagyapja Apja Tulajdonosa, tenyésztője 1. Éves méncsikók 1. Ozora II Aramis 3787 Emity Ozora Árvácska II. Lóska János sga 3010Shannon Lóska M., Budapest KB II. Ozora II Gyarló 3711 Szikrázó Gyöngyi Ozora Árvácska II. Lóska János sga Szikrázó xx Budapest KB Nelson 921 Széplak X-31 Szirom 1920 Notórius xx HERAN Technika sga Széplak X Nagykanizsa KB II. Éves kancacsikók Nem adtak ki helyezéseket. III. Kétéves méncsikók 1. Szikra 3707 Szikrázó l Szikra Ozora Árvácska Lóska János sga Szikrázó I. (Árva) Budapest KB II. Fáraó 918 Álomkép xx 2330 Fernando HERAN Technika pej Seebirk xx Nagykanizsa 2A III. Gidran XII-40 Csongor 72/128 Gidran II Csengő Gidran XXII sga Gidran II. Kaposvár Gl 93040Q12 Hoppár Tamás IV. Kétéves kancacsikók L Ozora II Zafír 3789 Filou Zizi Ozora Árvácska II. Lóska János sga Filou VI Lóska Eszter KB Budapest II. Szibill Krizsák Dezső sga Budapest II. Rególo Rebeka 491 Maxim Ledér 2494 Rególo Németh sgpej 5168 Maxim VI-6 apolkb V. Hároméves méncsikók Nem adtak ki helyezéseket VI. Hároméves kancacsikók I. 605 Hiton Hitves CD 2,156 Tündér 2545 Hiton Kovács Sándor spej 86 Ramzes Junior-4 Kemenesszentmárton VS II. Tündér SR 7,151 Csillag 1939 Kőtelek Krizsó Dezső sga Furioso-2 Budapest SR III. Ozora II Ékes 3702 Maxim-Énekesnő Ozora Árvácska II Lóska János sga 5169 Maxim VI-6 (Álmos) PállfyA., Budapest KB VII. Tenyészmének és ménjelöltek Széplak Szilaj HR Mirza 2296 Széplak X-36 Krizsó Dezső sga 411 Enezxx Budapest HS II. Formás II Álmos 3804 Maxim Móni 1250 Lajoskomárom Repka László sga Maxim XI Formás-4 Budapest PT III. Quattro XX Lovas Bt spej Quadriga Quarde Royale Pápa VIII. Tenyészkancák 10 év alatt 1. Szikrázó III Líra SK 3,150 Lepke 2156 Nagycserkesz Katona István sga 81-Nagyszánás-634 Szikrázó-5 Ráckeresztúr H. 277 Bob Herceg 1 Bori 247-Széplak VII Szelő Bob-Herceg-1 Sárvári Mg. Rt szke Széplak VII Sárvár SV 90002Bh01 Ill 145 Déva Gidran Mámor 2394 Déva xx PATE Állatteny. Kar (Mónika) Abzatz Kaposvár sga KM IX. 10 évesnél idősebb tenyészkancák Ramzes IV Kisasszony 101 Sütvény Ragyogó Ramzes IV Szabó Lajos sga (Szélvész) Balatonlelle S 80069RJ04 Ragyogó «. Szemafor Nagysád 29 Híres Szemafor Varga József sga Híres Enying S83015Sr00 III. 554 Szikrázó Dáma HR 8,413 Diana 1593 Szikrázó-18 Kovács Sándor pej Kemenesszentmárton GN Go West sga IM Mimi pej MF Dellzia T" , 02. pej MF Sophia pej VM Sir Gajus sga IM Ludas Matyi sga MF Lucky R sga MF Linda sga MF Cherry sga HR Amaretto fekete HR I. Imbolygó sga HB II. Hízelgő-Illem sga HBB III. Rambi sga MF \ Fáni sga KB92Í : Csélcsap sga CD Karnevál (Zuzmó) pej MF Alba pej Boda Rózsa 1986 sga. Bajnok szke PT I. Eves méncsikók Sri Lanka San Fernando Gajus II. Eves kancacsikók 228 Toborzó I (Ides) 2533 Golíath Toborzó I Denver xx Tacitus xx VM 0,62 Sharon 967 Solt Hestor 2533 Goliath III. Kétéves méncsikók Sri Lanka San Fernando 1082 Búzavirág xx Baldover xx FR 2,21 Uganda 406 Furfang (Filou) xx Gajus 3038 Watzmann 2503 Rossini Z" IV. Kétéves kancacsikók 169Aldato(Adós) Aldato SR 4,110 Piri 1442 Széplak IX Baba 5964 Széplak 2533 Goliath 2373 Ezermester xx V. Hároméves méncsikók 1139 Harsona Bűbájos 1552 Harsona 1092 Harsona Aranyeső 1552 Harsona lbriss-12 Ramzes III-80 Ibrány xx 2513 Blusking Boy xx Hízelgő (Randi) Rédecsi László Hódmezővásárhely Franz Steiner (D) Enyingi Agrár Rt. Sáripuszta Takács Mária Budapest Takács Mária Bánki Róbert Balatonkenese Bánki Róbert Rédecsi Lajos Hódmezővásárhely Franz Steiner (D) Dombóvári Imre Gádoros Dombóvári Imre Farming Kft. Nagybörzsöny Farming Kft. Enyingi Agrár Rt. Sáripuszta Erdélyi Gyula Cegléd Barlel Kft. Erdélyi Gyula Bartel Kft. Sziráki Mihály Dabas Mg. Kombinát, Boly Sziráki Mihály Dabas Mg. Kombinát, Boly Somogyi Károly Mogyoród Kovácsné Lilija Éva VI. Hároméves kancacsikók CD 6,2 Fáni 2061 Maxim XI-1 : jsári Gyula 5878 Szépiák IPáty, ^mmmmmm ~^~-»-.-i*áote, Ülő 1402 Csendes 2412 Ramzes III-80 Sári Gyula 5779 Kardoskút Toborzó I Hózápor Toborzó I 2503 Rossini Z" VII. Tenyészmének és ménjelöltek Nem adtak ki helyezéseket VIII. Tenyészkancák 10 év alatt 0190Archa Hiram Remény 5681 Tiszasüly-125 BS 6,286 Régens 1577 Ritterspom II-36 Brig XX 419 Kemecse Széplak VII-57 IX. 10 évesnél idősebb tenyészkancák Nem adtak ki helyezéseket VIII. tenyészkancák 10 év felett 197 Nonius Vi Céco Páty Presztóczki József Farming Kft. Nagybörzsöny Enyingi Agrár Rt. Kende János Barter Kft. Mészáros István Budapest Mészáros István (Medgyesháza) Álami Ménesbirtok Rt. (Mezőhegyes) Te \z áprilisi né ásaként isr on kategóri A három 1 nyolc éves lo ag a közvetle Hbbjait láthal unely már tö 'Voltak olyar íeretlenségb ága elé. Előbbiek ferminája is: on Mezőheg 'agy sikeréve zolút első he tz élvonalban! ejet kellett h *iben induk Basa előtt, i 4 2 Lovas Nemzet

2 nek ki a plusz-variánsok, amelyek az egész fajtára húzó hatással lehetnek, s a hímevét növelhetik. A kisbéri félvér fajtában is voltak és vannak ilyen kiemelkedő egyedek, úgymint Széplány, Szépfiú, Szertelen, Okulj. De említhetnénk a Moszkvai Olimpián szereplő Bíborost, vagy díjlovaglásban a hosszú ideig magyar élvonalban szereplő Romulust. Közismert a tavaly elpusztult Szikrázó kiváló ugróképessége, jelenleg pedig már tenyésztésben áll az a Széplak XI. törzsmén, amelyik benne volt a legutóbbi olimpiára előkészített válogatott keretben. (Zárójelben ugyan, ám ide kívánkozik Bodó Imre professzor véleménye a témáról, aki az Allatorvostudományi Egyetem állatenyésztéstani tanszékét vezeti, s a lótenyésztéshez tudományos alapokon is vonzódik. Nos, szerinte a különböző nemzeti fajták tenyésztőinek bizonyos korlátokat is fel kell vállalniuk, szemben a szélsőségesen spottközpontú tenyész-kiválasztást íjző, mondhatni világfajták tenyésztőivel. A sajátos fajták ugyanis tágabb értelemben egy-egy nemzet kultúrtörténetének is részei). A magyar lótenyésztés utóbbi fél évszázados hányattatásai nyomán, számos Magyarországon kitenyésztett fajtát (Shagya-arab, Gidrán stb.) külországokból kell visszahoznunk, a tenyészetek regenerálása érdekében, így van ez a kisbéri félvérrel is, hiszen a szomszédos Ausztriából voltunk kénytelenek eredeti kisbéri fajtájú lovakat importálni, sőt legújabban a tengerentúlról (USA, Kanada) kell ezt megtennünk. Pataki Balázs az Amerikai Magyar Lótenyésztők Egyesületének a meghívására tavaly augusztusban három hétig volt a távoli egyesület vendége, s ezidő alatt elbírálta az ottani kisbéri félvéreket. A második világháború végén 1944-ben a Bergstettenbe menekített kisbéri ménes fele ugyanis hadizsákmányként a tengerentúlra került. Habár a létszám ott is csekély, de minden egyed ősei eredeti kisbéri kancacsaládra vezethetők vissza. A kapcsolatfelvételen kívül három-három méntől származó kölcsönös tenyészanyag-cserében állapodtak meg, vérfrissítés illetve új vonalak kialakítása érdekében. Az egyesület életében az évente rendezett tenyészszemlék kiemelkedő jelentőségűek, s most, hogy az állattenyésztési törvény végrehajtása nyomán a kisbéri félvér és a gidrán fajták fenntartása törvényesen is a szervezethez került, még inkább azzá válnak. A tenyésztőket itt a bíráló bizottság a díjazások által is orientálja, s felmérik a fajta tenyésztésének a mindenkori helyzetét. Ezt a célt szolgálja az az új kancaértékelési rendszer is, amelyet egy pályázat eredményeként a közeljövőben vezetnek be. Meglehet, hogy szőrszálhasogatásnak tűnik, ám az igencsak megosztott (miért is ne volna az, hiszen magyarok vagyunk?) hazai lovasvilágban van olyan vélekedés is, hogy nem éppen szerencsés a magyar lótenyésztés állami irányítóinak és a társadalmi egyesületek tisztségviselőinek az azonos személyben megtestesülő összefonódása. Miként vélekedik erről az egyik ilyen érintett Pataki Balázs? Az egyesületek tagsága minden külső ráhatás nélkül önként választja meg a vezetőit. Ám a szakmai feladatok megkívánják, hogy elismert, profi képzettségű szakemberek kerüljenek egy-egy tisztségbe, belőlük viszont kevés van az országban. Ily módon az említett személyi egybeesés elkerülhetetlen. Eddig ez nem okozott gondot, de ha bárhol, bármilyen probléma adódna, akkor a kifogásolt személyt az adott lótenyésztési egyesület közgyűlése tetszése szerint leválthatja. -tédögci-

3 o v a s N E M Z E T Csongrád virágokkal és fákkal teli, csendes kisváros a Tisza jobbpartján. Mintegy 22 ezer kh. szántóföldjét félévszázadon át 5300 kis- és középparaszt művelte szorgalmasan, hol az árvízzel, hol az aszállyal küszködve. Segítőtársaik kizárólag melegvérű lovak voltak. Húzták az ekét, ekekapát, vetőgépet, a kompjáróban a búzás zsákokkal rakott lőcsöskocsit. Piacra, vásárba, keresztelőre és lakodalomba jól etetett, fényes szőrű félvérek, magasan ívelt nyakkal röpítették a Vásárhelyi féderes kocsit. Az itt tenyésztett melegvérű lófajtát mezőhegyesi félvér" jelzővel illették sokáig. Ez a szakkifejezés viszont csak a Mezőhegyesről származó Furiosó és North Stár apaságú lovakra érvényes. A jó küllemű, nemes fejű, cm marmagasságú sárga és pejkancák az igényes parasztok istállóiban nőttek fel. Csongrádon azonban olyan állami mének is álltak, melyek származása a kisbéri félvérhez áll legközelebb év tavaszán id. Ornyik Sándor Nagyréti tanyáján 2 kiváló állami mén fedezett. Az 1454 Zalavár 3, mely nemes, de tömeges piros pej mén volt fekete sörénnyel és farokkal, élénk vérmérséklettel, jó szervezeti szilárdsággal. Őseit a század elején a Zalavári apátság uradalmában tenyésztették ki angol félvér fajtából. A másik kiváló fedező mén 1310 Gidrán XLIX-10, sötétsárga, 170 cm magas, tömeges, egykor Mezőhegyes törzsménje volt. E két mén több mint 130 kancát fedezett és csikóik 1 évesen átvészelték a II. világháború frontját és kiváló tenyészanyagot adtak a környéken. E mének utódaiból 7 tenyészmént vásárolt fel az állam 1946-ban. A világháború embert és lovat tönkretevő poklából került Csongrádra és fedezett ig a Skytha atv., MÉN s.m Caissot Sabina; Bony Bakony s.m Bona Vista-Lelény; Craig Millar Balaur p.m Princert Orange II-Baguette; Dagor békéscsabai méntelep. Bacon? Stp.m Caissot-Balalaika, Lavendel II. Debreceni méntelep mely sárga, rámás, nagy marmagasságú, sok földet takaró és ami a telivéreknél ritka: jó idegrendszerű, kiváló átörökítő képességű telivér volt. A csongrádi állami fedeztető állomáson mindig fedezett kisbéri típusú, neves fedező mén, melyből néhányat felsorolok: 2640 Gutorfölde-2 s.g.pej, Prágmajor nevű pej, Püspökboly nevű s.g.pej javító hatású és jó átörökítő mének. Az állományt nemesítette a Bakony nevű a.tv. s.g.pej, telivér, mely 3 évig fedezett. Az évi politikai indíttatású kolhozositás hatására a parasztság segítő társai" is gazdáik sorsára jutottak és a közösbe kerültek. Az év nyarán Csongrádhoz 12 km-re fekvő Bokrosi Pusztán 492 db-ot számláló ménes legelt. Ezen állomány további sorsa akként alakult, hogy hol szerették és becsülték a lovat, máskor utálták és irtották. A csongrádi Petőfi Mg.TSZ., mely akkor 5000 ezer holdon és 4 üzemágban gazdálkodott eredményesen, felkarolta a lótenyésztést. Folyamatosan jöttek a gépek és csökkent a lóállomány, de mindig céltudatosan. A legértékesebb kancák józan és lovat szerető parasztok fogatolásában évente ellettek. A TSZ. éves fedeztetési állomást tartott fönn. Első kiváló átörökítő képességű mén a világos sárga hókás, keselylábú, 5150 Vasdinnye magas félvér mén volt. Majd követte a Német apától származó, mezőhegyesi nevelésű 5840 A Kisbéri félvér a 40

4 3 o v a s N E M Z E T Hirnök 51., mely sok kiváló kancát nemzett. Javított az állományon a sárga 5676 Maxim VI-10 állami mén is. Az állomány végleges kialakításában két kiváló származású ménnek volt meghatározó szerpe: 731 Formás 1-10 pej mén 725 Széplak 1-13 sárga mén Az I. osztályú állami mének 3 évig fedeztek a tenyészetben. E kiváló mének utódai tették alkalmassá az állományt a Kisbéri" típus jelölésre ben a tenyészet Törzstenyészet jelölt" címet, 1975-ben törzstenyészeti minősítést nyert el. A TSZ. Főagronómusának, majd elnökének 18 éves céltudatos tenyésztői munkája csúcspontját jelentette az 1978-as év. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség a tenyészetet az ország legjobb félvér tenyészetének nyilvánította. Az 1960-tól, 1980-ig a TSZ. 143 sportlovat, kancát és mént adott el Ausztriába, NSZK-ba, Olaszországba, Svédországba és Angliába ban az iráni sah testőrségéhez A csongrádi "Petőfi" Tsz kisbéri félvér jellegű népies négyes kancafogata körösi kocsiban Fotó: Alapfy Attila 1. 2 db heréltet értékesítettek ban Kanadába 1 méncsikót és 2 kancát exportáltak. A tenyészet egyedeit: élénk vérmérséklet, egyöntetű küllem, sárga és pej szín, cm marmagasság, cm övméret és cm lábszárkörméret jellemezte. Az élénk vérmérséklet egyensúlyozására az 5806 Híres-5, s. sárga hannoveri FI méntenyésztésbe vételét kíséreltük meg. Öröklődött ugyan a mén nyugodt idegrendszere, tovább növekedett a tömeg, azonban sok utódnál megjelent a laza szervezet, gyengék és burkoltak lettek a csánkok. Dr. Ócsag Imre, dr. Fehér Dezső és más neves szakemberekkel történő tenyészszemle és tanácskozás után döntöttünk úgy, hogy a tenyésztésbe a következő mének kerüljenek: 784 Gidrán II-4 sárga törzsmén és a 816 Hadfi sárga magas félvér mén. Ez utóbbi 20 éves korában került párosításra a csongrádi sárga kancákkal és két fedeztetési idényben 53%-os csíkozást adott. Ezután jött a tenyészet számára a tragikus fordulat ben a politika" likvidálta 24 éves munkája után az elnököt, majd néhány hónap elteltével a törzsállomány felszámolódott. Ez a tény sajnos ismert a múltból, melyet az akkori tanácselnök így jellemzett: más nem történt, minthogy ennyivel szegényebb lett a város" No komment... A történtek ellenére is legyen mottó... él a magyar, áll Buda még..." Céltudatos és következetes hosszú tenyésztői munkával elérhető a cél, melyet dr. Pataki Balázs ügyvezető elnök a Lovas Nemzet I. évf. 1. számában így fogalmazott meg: igény a jó küllemű, jó természetű, könnyen lovagolható és jó közepes képességeket mutató, kiegyenlített kisbéri fajta" E cél érdekében kívánok minden kisbéri tenyésztőnek eredményes tenyésztői munkát. Neveljenek olyan jó lovakat, melyek a lovassportban annyi örömet és sikert, élményt adnak gazdáiknak, mint nekem egykor itt a Tiszaparton. ORNYIK SÁNDOR NWGDFJAS MEZŐGAZDA 41

5 f. n 'NEMZET Lovasbaráti tisztelettel köszöntöm az olvasót, akitől időt és türelmet kérek. A cím elolvasása után felvetődik a kérdés, hogy év távlatában hogyan történt a tiszazugi tájfajta arab félvér tenyésztése, mi az, ami ma is időtálló? E kérdésre a tények válaszolnak és a mai Csépán élők felelnek. Tények és adatok felsorolása a cikk, melyet szakmailag elemezni kell. A leírtak valóságát korabeli fotók és oklevelek dokumentálják. Először földrajzilag kell behatárolni, hogy hol történt e tájfajta tenyésztése. Tiszazug alatt Jász-Nagy-Szolnok vármegye déli csücskét értjük. A tiszaugi vashídon átkelve Kunszentmártonig haladva a 44-es 1968., A R A B FÉLVÉR TÁJFAJTA K A N C A 3 HÓNAPOS FIÁVAL főút határolja az északi oldalt. Nyugatról a Tisza bal partja Tiszaugtól a Kőrös Tiszába torkolásáig. A keleti oldal Kunszentmártontól délre a Kőrös jobb partja. Területén legjelentősebb Kunszentmárton a hajdani nagyközség, később járási székhely, majd város. A területen néhány ezer lakosú kisközségek találhatók: Tiszaug, Tiszasas, Szelevény és a vásári joggal bíró Csépa nagyközség. A térségben közel egy évszázada kis területű, 5-15 katasztrális holdas paraszti gazdaságok termeltek 1960-ig. Nagyobb területű uradalmi gazdaságok nem jellemezték a vidéket. A faluhoz elszórtan néhány, holdas gazdaság tartozott. E területhez soroljuk még Csongrád városnak a Tisza bal partján fekvő mintegy 2100 hektáros egykor 286 tanyából álló Mámmai-réti és Nagyréti területét. A bevezetésben leírt földrajzi és közgazdasági tényezők alapján jelenik meg a ló és a lótenyésztés szerepe a Tiszazugban. A földet megművelő szántó, vető és szállító energiát itt a ló szolgáltatta. Amíg Dunántúlon és a Nyírségben jelentős volt a tehén-, ökörvagy bivalyfogat, addig e térségben ez csak jelentéktelen számban volt található. A lónak kellett szántani, vetni, ekekapázni, terményt szállítani. Emellett piacra és vásárokra, keresztelőre, lakodalomba és a te , S H A G Y A A P A S A G U 4 EVES T A J F A J - TA SZAB AD1DOMÍTÁSB AN. KIADVA N S Z K EXPORTRA HOBBI LÓ CÉLJÁRA metésre is a lófogat vitte a gazdát. A nehéz kötött talajok, a szállítandó terhek e térségben erős, megbízható és szilárd szervezetű lovat igényeltek. Hogy a tisztelt olvasó könnyű áttekintést nyerjen, a tényeket három időszakra osztottam. Első időszak ig Az 1930-as évek világgazdasági válsága országunkat sem kerülték el és a magyar parasztot gazdasági csődbe sodorták től ezt a válságot a gazdasági fellendülés ideje követte. Földművelésügyi miniszternek Nagyatádi Szabó István jómódú dunántúli gazdát választották. Nevéhez fűződik az alföldi piroscserepes tanyák építésének időszaka. A parasztság gazdasági fellendülése a második világháború kitöréséig tartott. A T I S Z A Z U G I A R A B F É L V É R TÁJ F A J T A 40 ÉVE Sok ember számára Magyarország lótenyésztése Mezőhegyes, Bábolna, Kisbér lovait jelenti. Kevesen tudják, hogy a magyar parasztok kezén Tolnában, Csongrád-Békés megyében, Szabolcs-Szatmár megyében nemzetközi hírnévvel nemzett egyedek is születtek. A magyar lótenyésztést részletesen ismerőknek is meglepetés lehet ez a rendkívüli szorgalommal, utánajárással, fáradságos munkával és személyes élményekkel gazdaggá tett írás. A makói nóniusz tájfajta, a tolnatamási tájfajta, a szabolcs-szatmári tájfajta mellett megszületett tiszazugi arab tájfajta, melynek emlékeit talán az utolsó pillanatban kötötte csokorba nagy gonddal és mérhetetlen szeretettel Ornyik Sándor. Köszönet érte. A szerk. LOVAS NEMZET TÉL 43

6 1934-ben Csépa és környéke községeinek lótenyésztő gazdái úgy döntöttek, hogy felvirágoztatják a lótenyésztést. Megalakították a tiszazugi arab félvér tájfajta Egyesületet. Elnökévé dr. Gonda Sándor Csépán lakó állatorvost választották. Célul tűzték ki, hogy a meglévő átlag marmagasságú, rámás, jó csontalapú, de fajtajelleg nélküli melegvérű kancáikat arab mének értékmérő tulajdonságaival javítják. A tenyészfajta tudatos kialakítása dr. Gonda Sándor állatorvos lószeretetére, kiváló elméleti és gyakorlati tapasztalataira volt alapozva. A tiszazugi Tájfajta Egyesület éves értékelő közgyűlését rendszeresen megtartotta. A kistenyésztők javaslatait figyelembe vették. Szoros együttműködés volt folyamatosan a mindenkori Jászberényi Állami Méntelep parancsnoka és dr. Gonda Sándor elnök között. Meg kell említeni az 1940-es években Vitéz Csiszár Dezső ezredes munkáját, majd a későbbi időben az Erdélyből áttelepült kiváló lótenyésztő Sz. Szász Iván szakirányítását. Együtt végezték évente a választott csikók bélyegzését. Kollektíven bírálták el a tájfajta kanca állományát. Ezzel egyidőben selejtezték a rossz csikónevelő kancákat. A tenyészszemlék alkalmával vették számba az új fiatal kancákat. Évente elkészítették a tájfajta párosítási tervét. Ezek betartása a fedeztető állomások vezetői részére kötelező volt. Méncserét eszközölni csak a parancsnok jóváhagyásával lehetett. Kollektíven jelölték ki az állattenyésztési kiállításokra alkalmas tenyészkancákat. Röviden összefoglalva megállapítható, hogy nagyon alapos szakértői munka volt az alapja a tiszazugi tájfajta arab félvér 40 éves tenyésztésének. Alapvető kiindulás volt, hogy a térség kistenyésztői a lovat munkatársuknak te , ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS B U D A P E S T I. DÍJAT NYERT NÉPIES K E T T E S K A N C A FOGAT HAJTÓ ÉS A FOGAT TULAJDONOSA KORNÓ JÁNOS, CSÉPA, KISGAZDA kintették, szerették és értettek a tenyésztéshez. A térségben 40 éven át kizárólag arab mének fedeztek. Négy arab mén fedezett Csépán és négy Kunszentmártonban, a fedeztetési állomáson. A legkiválóbb átörökítő képességű mének közül néhányat megemlítek: 1716 SHAGYA XX-15., SHAGYA XXI- 4., 1217 SHAGYA XXI-5. A Tiszazug tanyavilágában Ornyik Sándor Csongrád nagyréti tanyáján a húsz éves 1201 SHAGYA XXI-4. arab mén évente 60 kancát fedezett. A fedeztetés januártól június végéig tartott. Főleg SHAGYA és GAZAL származású tömegesebb mének fedeztek. Az arab vér folyamatos jelenléte tette lehetővé, hogy viszonylag rövid idő alatt egységes állomány alakuljon ki. Kornó János az egyik legkiválóbb csépai kistenyésztő 1938-ban már saját tenyésztésű engedélyezett, magán ménnel fedeztetett. A Jászberényi Állami Méntelep 35/1938. SZÁRMAZÁSI LEVELE a következő adatokat tartalmazza: A tulajdonos KORNÓ JÁNOS Csépa. A 32/35 BOGLYAS nevű sötétvasderes mén ben született. Méretei: Anyja: 30 CSALFA. Apja: 1716 SHAGYA XXII-15. Besütése: nyereghelyen jobbról JSZ 14, balról A Tiszazugi Arab Félvér Tájfajta Egyesület úgy döntött, hogy 1941-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a tenyészet legkiválóbb hat arab félvér kancáját mutatja be. Most könnyű helyzetbe kerültem, mert szerencsére az akkori fényképek hitelt érdemlően helyettem beszélnek. Másrészt dr. HECKER WALTER az arab ló legkiválóbb hazai szakértője fénymásolatot készített az évi Szent György szaklapból , ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS B U D A P E S T MAKRANC-LOTTI I. DÍJAT NYERT K E T T E S K A N C A FOGAT HAJTÓ: DR. GONDA SÁNDOR Kivonat: "Sokszor szóltunk már nagy elismeréssel a Magyar Királyi Jászberényi Állami Méntelep körzeti kistenyésztők csoportos kiállításáról. Minden méntelep parancsnok egyéniségének bélyegét ruházza körzetének lovaira és tenyésztőinek munkásságára. Itt is ezt látjuk évről-évre. Csak aki ismeri a viszonyokat, egyedül az tudja méltányolni és értékelni a kifejtett munkát, melynek gyümölcsét azután a kiállításokon sokszor megbocsájthatatlan kézlegyintéssel intézik el. így volt ez, amikor a méntelep körzetén belül kialakult tiszazugi arab félvér tájfajta szárnybontogatásának szemtanúi lehettünk. A tájfajta szerény keretei között azóta megerősödött és jelentőségét a kiváló díjazással a bírálóbizottság elismerte. A tájfajta vezetőjének lelkes munkája mitsem érne a parancsnok támogatása nélkül. Dacára, hogy a tájfajta kiállított négy kancáját az arabok csoportjában bírálták, itt említjük meg őket. Lotti, Kocsi András Shagya XXII-15. után nevelt kis kancája rendkívül szimpatikus megjelenésű, ügyes, lendületes, jó mozgású. Méltó párja akadt apai féltestvérében, Ornyik István Makrancában. Kornó János hajlott hátú kancái kocsiban jól mutattak és a fogatversenyeken is sikerrel szerepeltek." Majd a Szent György így folytatja: "Díjat nyertek: I. Arabsok közül: B./ Kancák. I. díj: Kocsi András /Lotti/. II. díj: Ornyik István Makranc." Bemutatjuk az első számú képet, mely az 1941 évi Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállításon készült. "Lotti" nevű tiszazugi tájfajta arab félvér I. Díjat nyert kanca, a fogat rudas lova. Tenyésztője: Kocsi András csépai kisgazda. Ugyanezen kiállításon készült 2. számú kép, tiszazugi tájfajta, arab félvér, népes kettes kanca fogatot mutat be. A fogat nyergeslova: "Makranc" a tenyészkanca bírálat II. helyezettje. Fogathajtó: Ornyik 1941., ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS B U D A P E S T TISZAZUGI TÁJFAJTA A R A B FÉLVÉR NÉPIES KETTES K A N C A FOGAT. FOGATHAJTÓ: ORNYIK SÁNDOR 44 LOVAS NEMZET TÉL.

7 István Csongrád nagyréti kisgazda. A kiállításon eredményesen szerepeltek a csépai fogatok is, melyet korabeli fényképek bizonyítanak. A 3. számú kép a csépai tiszazugi arab félvér szürke népes négyes kancafogatot ábrázolja. A kisgazda fogat a szépségverseny I. díját nyerte. Hajtó: dr. Gonda Sándor állatorvos, segédhajtói: Kornó János és Lantos Mózes a kancák tenyésztői. A 4. számú kép ugyanezen kiállításon készült, tiszazugi arab félvér kettes népes kanca fogatokat ábrázol a Bíráló Bizottság előtt. A csépai kistenyésztők az évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon 5 szürke kancával vettek részt. Idézet a Szent György lapból: "Az első helyen kellett volna megemlékezni arról a kellemes és benyomásteli csoportról, melyet a Jászberényi Állami Méntelep körzeti kistenyésztők állítottak ki. Itt is a legteljesebb elismerés illeti az alig nyolcesztendős múltra visszatekintő tiszazugi tájfajtát. A csépai központtal alakult egyesület csak 1934-ben kezdte meg a törzskönyvelést és a szervezést. Már két évvel ezelőtt felfigyeltünk néhány, egészen elsőrangú kancára, s már akkor jóslásba mertünk bocsájtkozni, hogy rövidesen eredmény és díjazásban fog az illetékesek elismerése megnyilatkozni. Hogy igazunk volt, bizonyítja az öt kiállított kanca részére kiadott hat díj. De meg is érdemelték. Egyik reálisabb és korrektebb mint a másik. Jó csontozat, rendkívül széles és mély törzs, nemes vonalak, szabályos lábállások és járás jellemezte őket. A SHAGYA XXII- 15. után neveltek különösen tetszettek egyöntetűségükkel. A legjobb kétségtelenül Ornyik István Makranca volt. Kocsi András nagyon reális kancájának, Lottinak méretei imponálók. Ilyen, vagy még ezeknél is jobb arab kancák kellenek a 1941., ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS B U D A P E S T CSÉPAI TISZAZUGI A R A B FÉLVÉR SZÜRKE NÉPIES NÉGYES K A N C A FOGAT KISGAZDA FOGATSZÉPSÉG FOGATVERSENY I. DÍJ köztenyésztésbe. Sok szeretettel kívánunk minél több és nagyobb sikert az agilis vezetőnek és alapos munkával megszervezett egyesületnek. Bár választanának sok helyen követendő például, akkor kevésbé volna borongós lótenyésztésünk tavaszt nélkülöző égboltja." Majd a cikk így folytatja: "Díjat nyertek az arabok közül: B./ Kancák: I/a. díj: Ornyik István /Makranc/. I/b. díj: Kocsi András /Lotti/. I/c. díj: Bakos Benjámin dr. /Makri/. II. díj: Sárik Mihály /Vihar/. III. díj: Szombathelyi Pál /Bolygó/. Elismerő oklevél: Szabó Lajos /Büszke/. Csoport-díj: Csépa község." Az 5. számú kép "Makranc" nevű tiszazugi tájfajta arab félvér I/a. díjat nyert kancát mutatja be. Tenyésztője: Ornyik István Csongrád nagyréti kisgazda. A kiállítás fogatversenyén indult 6. számú képen látható csépai kettes szürke kancafogat I. díjat nyert. Lovai: Makranc és Lotti. A 7. számú képen lőcsöskocsiban fogatolva a tiszazugi tájfajta ötös kancafogatát látjuk. Az ötösfogat a népies kategória első díját nyerte. A 8. számú képen ugyanitt láthatjuk a népies kategória I. díjasát a csépai szürke kettes kancafogatot. Hajtója és a fogat tulajdonosa Kornó János csépai kisgazda. A készült fényképek hátterében a Budapesti Kerepesi-úti Ügetőpálya lelátója látható. A két budapesti kiállításról elhozott tenyészkanca díjak és kiváló fogathelyezések önmagukat minősítik. A kistenyésztők szorgalmukkal és szakmai hozzáértésükkel országosan az elsők közé sorolták a tiszazugi tájfajtát. Eredményeikkel megelőzve az akkori uradalmakat és méneseket. A két kiállítás eredménye alapján dr. Gonda Sándor 1944 év tavaszán id. Ornyik Sándor Mámmai-réti kistenyésztő táj , ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS B U D A P E S T TISZAZUGI A R A B FÉLVÉR KETTES NÉPIES K A N C A F O G A T O K A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ELŐTT. fajtái kancáit jelölte ki a háború utáni első kiállításra. A SHAGYA és SÁRKÁNY nevű kancák apáról - anyáról testvérek voltak, két év korkülönbséggel. Anyjuk: MAKÓ nevű sötétgesztenye pej mezőhegyesi származású koronás kanca. Apjuk: SHAGYA XXI-5. Adva volt egy sárga falőcsös, kasos, körösi kocsi és az új lószerszám. A front gyors előretörése folytán a szovjet csapatok e térségben október 8- án érték el a Tisza vonalát. A legelső nap reggelén elrabolták a két szürke kancát, melyek a SHAGYA XXI-3. után héthónapos vehemmel bírtak. Szó szerint idézem a szovjet tisztet: "Papa ezek olyan lovak, hogy Berlinig visznek bennünket." A tiszai komp átkelésre várakozó szovjet csapatokat délután három német stuka bombázta. A SHAGYA kanca ott azonnal elpusztult, a SÁRKÁNY öt nap múlva sebesülten visszajött a tanyába, ahol sérüléseibe elhullott. A leírtakkal véget ér a tiszazugi arab félvér tenyésztésnek első időszaka. A térség lóállományának 80%-a esett áldozatul a hadieseményeknek. Második időszak ig Ahogy a történelemben már sokszor, a parasztság sorsa az életért való küzdést jelentette 1945-ben. Ady Endre egyik versének sorai jutnak eszembe: "...boldog ki mindig újrakezd, boldog kit az élet maraszt, boldog aki vígan kaszál, boldog aki paraszt." A költő sorai igazak. Kivételes ez a boldogság, mely a sorsával, a földdel, az időjárással küszködő parasztnak ritkán adatott meg. Ami a tájfajta tenyésztését illeti, szakmailag semmi sem változott. A méntelepek 1944 őszén nyugatra történő telepítése után az állomány kisebb része került vissza hazánkba , ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS B U D A P E S T M A K R A N C " NEVŰ TISZASÁGI TÁJFAJTA A R A B FÉLVÉR L/A DÍJAT NYERT K A N C A TENYÉSZTŐJE: ORNYIK ISTVÁN LOVAS NEMZET TÉL 45

8 NEMZET A kistenyésztők tulajdonában visszamaradt a front elvonulása után az 1944-ben született szopóscsikók, valamint az 1 és 2 éves évjárat. Ez képezte a kancaállomány további tenyésztését. A tájfajta ismét bizonyította létjogosultságát és tenyésztése minőség tekintetében ismét javult. A tulajdonosok minden tenyésztésre alkalmas kancát befedeztettek. Ennek az lett az eredménye, hogy a háború után visszamaradt darabot számláló lóállomány évre elérte a darabot. A gazdasági életben ez rendkívül fontos volt, mert a háború utáni időszak vonóerejét 85%-ban az igavonó állomány jelentette. A minőségi lóállomány bemutatására kiválóan alkalmas volt az évi 100 éves centenáriumi kiállítás-sorozat. Itt már ismét remekel a tiszazugi tájfajta ban Szentesen rendezett mezőgazdasági kiállításon id. Ornyik Sándor Mámmai-réti kisgazda kettes fias kancafogattal szerepelt. A fogat KATA nevű arab félvér kancája bronzérmet nyert október 10-én Csépán megrendezett kiállításon Cseh Antal, Gonda Sándor dr., Kornó János, Oberna József és Ornyik István kistenyésztők tulajdonát képező ötös arab félvér kancafogat a földművelésügyi miniszter I. díját nyerte el. Ugyanezen évben Kunszentmártonban rendezett kiállításon Cseh Antal, dr. Gonda Sándor, Kornó János és Oberna József négyes kancafogata a földművelésügyi Miniszter első díját nyerte. Itt kerül bemutatásra Kornó János kistenyésztő rendkívül szép kettes kancafogata, mely dr. Gonda Sándor hajtásában az FM. Elismerő Oklevelét nyerte el. A fogat a 9. számú képen látható. A kiállításon Kornó János kistenyésztő Csalfa nevű deres kancája /a bemutatott 1941., ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS B U D A P E S T LOTTI" NEVŰ TISZASÁGI TÁJFAJTA A R A B FÉLVÉR I. DÍJAT NYERT K A N C A (RUDAS LÓ) TENYÉSZTŐJE: KOCSI ANDRÁS KISGAZDA, CSÉPA fogat rudas lova/ az FM. I/a. díját kapta. A komoly szakmai elismerések a tiszazugi tájfajta minőségét jelentették évben Gyöngyösön megtartott arab félvér tenyészkanca szemlén Ornyik István nagyréti kistenyésztő Elza nevű szürke kancája III. helyezést ért el. A kanca a 10. számú képen látható től szomorú sors várt a kisparaszti gazdaságokra. A politika kötelező termény-beszolgáltatást írt elő, dupla adóterhet vetettek ki, a módos parasztok legjavát internálták. Elmaradtak az állattenyésztési kiállítások. A parasztság napi létéért küzdött. E túlélési küzdelemben a paraszt és a ló sorsa összefonódott. Gazdasági helyzetén csak az javított, hogy az országosan ekkor alakult állami gazdaságok a kistenyésztők tenyészállatát magas áron felvásárolták. Ezen időszakról már nincsenek fényképek, csak a szomorú valóság tényei. Harmadik időszak ig A magyar parasztság történetében ismét nehéz időszak következett 1960 évtől. A parasztot megfosztották földjétől, "önkéntesen" szövetkezetbe léptették. Ugyanezen sors várt a tulajdonát képező lóállományra is. Olaszországba, Franciaországba tízezer számra exportáltak vágólovakat ezen időtájban. A meglévő állományt néhány tsz-ben között rendszeresen ellették. A csikókat hároméves korig karámokban nevelték szabadon. A tájfajta minőségét még mindig tartotta, amit bizonyít, hogy Csépáról, Szelevényről, Kunszentmártonból és Csongrád térségéből a PEGAZUS és a TERIMPEX külkereskedelmi vállalatok a vágólovakon kívül sok jó küllemű arab félvért exportáltak haszonlóként. E fajta vásárlói főleg Ausztriába, NSZK-ba, Olaszországba exportáltak ben Svédországba export , K I S T E L E K DÍJKIOSZTÁS II. HELYEZÉS DURCZÁS-DERES HAJTÓ: A T S Z. ELNÖK A R A B FÉLVÉR SZÁRMAZÁSÚ FOGAT ra 20 arab félvér kanca került a térségből. A 11. és 12. számú képek a vasútállomáson készültek az export berakása előtt. A 13. számú képen Csépán nevelt tájfajta kancát láthatunk, melyet az osztrák hölgy tulajdonosa a hegyek között lovagol. A 14. számú kép egy hatéves tájfájta kancát mutat be, melyet JANSEN német lókereskedő vásárolt meg Csongrádon. Személyes sikerélményem fűződik a 15. számú képen látható Szegvár környékéről származó arab félvér kancafogathoz. Az évi Csongrád Megyei Lovasbajnokság Kisteleken tartott harmadik fordulóján II. helyezést értem el e fogattal. A 16. számú képen látható SHAGYA apaságú négyéves arab félvér tájfajta ben NSZK-ba került exportálásra. Kocsi és hátaslóként kiválóan dolgozott, de szabadidomításban is jónak bizonyult évben Bécs belvárosában láttam fiákerba fogva két szürke SK. /Szolnok megyei/ besütésű igen szép kancát. A tulajdonosuk sokra becsülte teljesítményüket és elragadtatva beszélt a kancákról. A képeket annak bizonyítására mutatom be, hogy az export követelménynek is megfelelt a tiszazugi tájfajta. Szakmai következtetések: A jelen lótenyésztői és az utókor számára összefoglalom a tájfajta tenyésztési tapasztalatait: - A kialakult tájfajta átlagos méretei: marmagasság cm, övméret cm, szárkörméter cm. Többsége szürke színű, elvétve fekete és sárga is előfordult. - A fajta a szervezeti szilárdságát, szép küllemét, megbízhatóságát az arab ősöktől örökölte. - Az anyai vonal adta a tömeget, rámát és jó csontozatot. - A tájfajta megfelelt a kistenyésztők ak , KORNÓ JÁNOS CSÉPAI KISTENYÉSZTŐ KETTES K A N C A FOGATA ELISMERŐ HAJTÓ: DR. GONDA OKLEVÉL JÁNOS SEGÉDHAJTÓ: KORNÓ JÁNOS 46 LOVAS NEMZET TÉL

9 kori igényének, a paraszti munkavégzésnek, ezért szívesen tenyésztették. - A tájfajta megbízható, jó szándékú, sokoldalú hasznosítású lovat adott. Kevés volt a rossz szándékú, kötözködős fajta. E kis létszámú "könnyű, kocsis" lovak vásárokon fiákeros ló céljára mindig vevőre találtak. - A tájfajta egyesület szakvezetése az őszi csikóbélyegzéskor a hibás küllemű egyedeket már selejtezte. - A tájfajta az arab ősöktől jó szervezeti szilárdságú, hosszú életű egyedeket adott. Nem volt ritka a 15 éves fias kanca sem, és 1950-ben még Csépán fedezett egy 25 éves SELAGYA arab mén. - A tájfajta őseitől örökölte a szelídséget, emberhez való ragaszkodást. Oszhajú, nagybajszú öreg parasztok még ma is könnyes szemmel beszélnek az öreg szeplőszürke kancákról. Alig volt köztük rugós vagy harapós egyed. - A tájfajta "emberbarát" volt, sok helyen előfordult, hogy a szopócsikó a konyhába ment a kockacukorért, majd annak elfogyasztása után rohant vissza az anyjához szopni. - A tájfajta egyöntetű küllemét bizonyítja, hogy a Tiszazug községein áthaladva az 1970-es években az úton terhet vonó lovakról látszott, hogy itt komoly tenyésztés folyik. A tiszazugi tájfajta ismertetésénél feltétlenül meg kell még említeni, hogy ezen tájfajta Tiszaföldvár és környékén, valamint Csongrád megyében, Szegvár térségében 1980-ig kiváló állományt adott. Szakmailag sok szó esett eddig a lóról, most viszont feltétlenül indokolt részletezni a tenyésztés személyi feltételét. Az arab lótenyésztésben 1932^t4-ig PETT- KO-SZANDTNER TIBOR Bábolna parancsnoka alkotott nagyot. Azonos vonások jellemezték dr. Gonda Sándor állator , 4 ÉVES S H A G Y A APASÁGÚ VAS DERES K A N C Á K VAGONBA RAKÁS ELŐTT. SVÉDORSZÁGI EXPORT. vos munkásságát is, az arab félvér tenyésztésben. Kortársak voltak. Közös jellemvonásuk, hogy mindkettő "imádta" a lovat. Egész életüket az arab fajta és arab félvér fajtára tették fel. Mindketten kiváló tenyésztők, emellett elsőosztályú fogathajtók voltak. Amikor dr. Gonda Sándor és 1942-ben Budapesten az arab félvér tájfajtát bemutatta, a bíráló bizottságban találjuk Pettko-Szandtner Tibort is. Feltételezhetően barátok is voltak. dr. Gonda Sándor, mint állatorvos kiválóan értett a parasztság által tenyésztett valamennyi háziállat gyógyításához. Személyi tekintélye a körzetéhez tartozó községben még ma is rendkívül nagy. Értett a parasztember nyelvén, ismerte a kisgazdák valamennyi gondját. Minden szabadidejét a lónak szentelte. A kiállítások előtti hetekben délután 5 órára kellett a lovakat előállítani a csépai vásártérre. O volt a négyes- és ötösfogatok trénere. Kiválóan értette, hogyan kell a népies fogatokat bemutatni. A kocsi, a szerszám, a hajtó öltözéke példamutató volt a megjelenésben. Ezen kívül azt is tudta, hogy a versenyfogatok előkészítése milyen szakmai feladatot jelent. A 9. számú képen jól látható a hajtó keménykalapja, fehér ing és csokornyakkendő, sötét ruha, fehér kesztyű, mely az "úrhajtóknak" előírás v o l t - i 6 IH RT é A K I WCfl Személye akkor vált már országos kiállításokon megjelentek a tiszazugi tájfajta kiváló kancái és ezekből előállított 4-es és 5- ös fogatok. Tisztelettel hajtok most is fejet emléke előtt. Gyerekkoromban többször találkoztam vele, legtöbbször a lóról esett szó a beszélgetés során. Akkor nem gondoltam, hogy most ősz fejjel írom e sorokat. A múlt tanulságainak levonása után néhány gondolat arról, hogy a ma embere 1974., S H A G Y A APASÁGÚ ALMÁS SZÜRKE K A N C A V A G O N B A RAKÁS ELŐTT. SVÉDORSZÁGI EPORT. számára mit jelenthet az arab félvér évi társadalmi rendszerváltás után jelent meg új igényként a "hobbi ló". A rohanó technikai fejlődés, az információáramlás lüktető üteme embert és idegrendszert tesz próbára. A felzaklatott egyén nyugalomra, csendre és a természetbe vágyik, aktív pihenést akar. Vannak, akik már anyagilag megengedhetik maguknak egy-két ló tartását. A gyermek számára a póniló jelent egész életre való élményt. A lovat szerető felnőtt szép, okos és megbízható lovat keres. E célra nem ismerek az arab félvérnél alkalmasabb fajtát. Végül megemlítem, hogy fél évszázad után cikket írni tényszerűen nem kis munka. Az általam leírtak szakmai minősítését az olvasóra bízom. Engedje meg a mai lovat szerető és tenyésztő lovas, hogy befejezésül rendhagyó módon fejezem be a leírtakat. Őszinte és mély tisztelettel adózom azon személyeknek, akik már nincsenek közöttünk és e cikkben név szerint szerepelnek. Lótenyésztési vonalon 40 éven át maradandót alkottak, szakmailag teljes elismerés illeti őket. Köszönet jár azon élő utódoknak, akik Tiszazug községeiben e cikk megírásához hozzásegítettek. Rendelkezésemre bocsátották a korabeli fényképeket, okleveleket, melyek a cikk szavahihetőségét és szakmai értékét segítettek növelni. A ma lótenyésztői szakmailag annyit merítsenek a múltból, mely tapasztalatok a mostam munkájukat segíthetik. Végül 30 éves lovasbarátság után örülök, hogy barátomnak, dr. Hecker Walter úr felkérésének eleget tettem. A leírtakat szakmai sikernek tekintem, így befejezésül megköszönöm az olvasó türelmét. Ornyik Sándor nyugdíjas mezőgazda 1949., GYÖNGYÖSI K A N C A S Z E M L E III. H E L Y E Z E T T J E ELZA", TISZAZUGI TÁJFAJ TA A R A B FÉLVÉR K A N C A TENYÉSZTŐJE: ORNYIK ISTVÁN CSONGRÁD NAGYRÉTI KISGAZDA L O V A S N E M Z E T T É L 4 7

10 / I NEMZET A &ró{ U&pké\e" és a paraszt,ffillé\e Az élet alapvető igaza, hogy ami a múltból írásban rögzítve nincs, az elvész a jövő számára. Vonatkozik ez a történelem viharait átélt magyar lótenyésztésre is. Mintegy száz évre visszamenőleg tanulmányozva a magyar lótenyésztés időszakait megállapítható, hogy a hadászat határozta meg a lótenyésztés mindenkori feladatait. Az állami ménesek és az uradalmi birtokok adták a lólétszám zömét. A minőségi lótenyésztés is ezek birtokában volt a kiváló tenyészméneken keresztül. nyészkancáit is kisparasztoktól vásárolták fel. Ezen bevezető után személyes emlékezet és megtörtént esemény alapján bizonyítom a leírtakat ben egy csongrádi paraszt körösi kocsiba befogott két szürke kancájával haladt Csongrádról kifele menet. Az akkori Téligazdasági Iskola felől előtte kanyarodott ki az utcából gróf Károlyi László fogata. A méltóságos urat Fótról érkezvén, a vasútállomáson várta az uradalmi hintó, mely Felgyőre tartott. Két pej ideig követte az előtte ügetésben haladó grófi hintót. A lőcsöskocsi elé fogott Pille nevű szürke kanca soha nem viselte el idegi alapon, hogy másik kocsi után menjen. Ha nem engedték előzni, kétlábra állva ugrott és ilyenkor vagy szakadt az istráng, vagy tört a kocsi rúdja. Ismervén a ló szokását, a paraszt szárat adott és ügetésben elkerülte a gróf fogatát. Illik tudni, hogy grófot, bárót és egyházi méltóságot parasztnak nem illett fogattal megelőzni. Amikor az előzés megtörtént, a Igen kevés írás tanúskodik arról, félvér ügető húzta a hintót. Gróf hátul ülő gróf felindultan így szólt hogy a jobbágy vagy később a kisparaszt milyen lovat tenyésztett? Tény, hogy a paraszt sorsa a lova teljesítményétől függött. Igyekezett tehát nemes és jó lovat tenyészteni. Egyetlen Károlyi uradalma Csongrádtól délre 8 km-re fekszik Felgyőn. Területén ma is megtalálható a Csikójárási legelő, mely szikes ősgyepén közel száz évig nevelte fel a Károlyi a pörgebajuszú kocsisához: ki volt ez a vad paraszt, aki engem Károlyi grófot el mert kerülni?" A kocsis válasza: nem ismerem a parasztot, de hogy jó két lova van kancáját messzire is elhajtotta, grófok csikóállományát. az biztos." Majd a gróf: adjon szá hogy értékes ménnel fedeztessen. Mindezt bizonyítja, hogy már a múlt században is vásároltak parasztoktól remondákat" a katonai felvásárló bizottságok. A közelmúlt ténye, hogy 1950-től alakult hazai állami gazdaságok te- A grófi ménesben a magyar félvér kancaállományt amerikai ügetőkkel keresztezték a teljesítmény növelése céljából. A főleg pejszínű lóállományt cm marmagasság és kiváló munkakészség jellemezte. A paraszt szürke kancáival egy rat és előzzük vissza." Kocsis: méltóságos Úr, ne haragudjon, de én már megelőzni ügetésben nem tudom, jóravaló kocsis meg vágtában nem hajt." Gróf Károlyi felindult állapotában ezután semmit nem szólt a kocsishoz, csak nézte a földeken dolgozó parasztokat. Kiérve Felgyőre, a gazdatiszti iroda előtt várakozójószágigazgató és az intéző fogadta a grófot, jelentve neki az uradalom gazdasági helyzetét. A gróf kezet fogott velük, majd első szava ez volt: holnapestig jelentést kérek, hogy ki az a paraszt Csongrádon, aki engem, Károlyi grófot elkerült két szürke kancájával." Az uradalom csősze másnap Csongrádon felderítette és jelentette a paraszt nevét és lakcímét A fogat előtt Deres, Derby, Dóra és Derű, a bakon meg Ornyik Sándor. Csongrádról Angliába exportált 4 éves lipicai félvér kancák négyes fogatban. (1975.) az intéző Úrnak. Egy hónap elteltével a tettes paraszt" Nagyréti LOVAS NEMZET TAVASZ 43

11 tanyájába bekanyarodott a felgyői uradalom intézőjének fogata, aki a méltóságos gróf Úr üzenetét tolmácsolta. Az üzenet lényege: A grófúr főlovásza kéri az illetékes parasztot, hogy a két szürke kancáját állítsa elő a csongrádi lóvásártérre, a megadott időre. Megvásárolni szándékoznak az egyik szürke kancát, ha a fogatpróbán a ló megfelel. A csongrádi paraszt lőcsöskocsiba fogott szürkéivel a közölt időbe előállította fogatát. Előzményekről csupán annyit, hogy a gróf fóti uradalmának legjobb vérű szürke kancáját már Jászai Imre lipicai kettes fogata I. díj Aachen és Bécs (1929.) vagonba szállítva Csongrádra küldték. A vásártéren a gróf megbízásából Fótról a főlovász, Felgyőről pedig a jószágigazgató, az intéző és a főkocsis volt jelen. Az uradalmi kocsiba fogott Lepke nevű szürke kanca párját kifogták és melléje a paraszt Pille nevű kancája került befogásra. A megjelent urak felváltva hajtották a fogatot. A többiek figyelték, hogy küllemre, mozgásra, vérmérsékletre páros-e a két ló? Közel egy órai hajtás után a gróf Lepkéje már habos volt, amíg a Pille csak a hám alatt volt izzadt. Valószínű, a főlovász türelme is fogyott, mert ostorával rávágott a paraszt lóra. A ló elkapta a kocsit, agyarára vette a zablát és az istráng helyett a hajtószáron vitte a kocsit. A meglepődött főlovász néhány kör után megállt és reklamálta a ló élénk vérmérsékletét. A paraszt végighallgatva a főlovászt, szót kért: Tekintetes uram, ezt a lovat én ellettem, 7 éve hajtom, még ostort nem használtam sem az eke, sem a lőcsöskocsi előtt, mert azt a lovat a vére hajtja. Majd odament az álló fogat elé, megsimogatta a lova szemét, megveregette a nyakát, majd fellépve a kocsira, szárat fogott: Na gyerünk Pille". A ló észrevette, hogy gazdája hajtja és elindult lépésben. A paraszt visszaszólt a bakról: így köll ezt hajtani tekintetes uram." Néhány kör megtétele után Csongrádi lipicai félvér kancák KOPPANTÓ" fogatolásban. (1975.) megállította a fogatot és a je- 44 LOVAS NEMZET TAVASZ

12 lenlévőktől kérdezte: Akkor amit maguk akartak, azt látták, végeztünk uraim?" A főlovász kérdése: Mennyit kér a kancájáért bátyám?" Válasz: Semennyit uraim, mert az én lovam nem eladó még Károlyi grófnak sem." Azután befogta a maga lovát a kocsi elé. Vásár ugyan nem köttetett, de az urak elfogadták a paraszt meghívását és a két fogat a Nagytemplom mögötti parasztházhoz hajtott. A paraszt és az urak a Holt Tisza partján termett pincéből felhozott rizlinggel koccintva, megitták a békepoharat. Eddig a történet, melyet édesapám - a- kit eddig paraszt kifejezéssel illettem - 80 éves korában mondott el utoljára a szőlőlugas a- latt. A Lovas Nemzet olvasója számára fontos a szakmai tanulság levonása. Ezért nagyon határozottan akarom kiemelni a ma lótenyésztője számára a származás fontosságát. A Pille nevű lipicai félvér évben született. Anyja Szikra nevű arab félvér kanca. Apja Terezovácz nevű lipicai mén, mely 1923-ban a Kunszentmártoni Fedeztetési Állomáson fedezett. A tulajdonomat képező 1903-ban kiadott 372 oldalas Magyarország állami és magánménesei lótenyésztésének kézikönyve" című könyv számomra forrásanyag. Gróf Jankovich Tivadarnak Szőlős- Győrök (Somogy megye) határában fekvő birtokán már a múlt század végén mintegy száz darabból álló lipicai tenyészete volt. E ménesben 30 darab eredeti lipiciai kanca biztosította a ménutánpótlást. zási helyéről a következőket említi nem elég éles ahhoz, hogy másola XIX. században a lipicai fajta a Tulipán törzzsel gazdagodott. Báró Jankovicz gazdaságától kétnapi járóföldre volt Horvát - Szlavóniában Terezovácz nevű helység, mely a Tulipán törzs szülőhelye. Ennyire fontos a mely a kiváló származás, átörökítő-képesség Fekete Tulipán mén és kanca népies fogatolásban Horvátországban birtokában adta a 8. lipicai törzset. A Pille nevű szürke kanca őseitől örökölte szilárd szervezetét, akcióképes mozgását, szervezeti szilárdságát. ban kiadott ELISMERŐ A tulajdonomban lévő OKLE VÉL arról tanúskodik, hogy a csongrádi lovasleventék Miskolcra távlovagoltak. A mintegy 260 km-es távolságot az eke elől kifogott paraszti lovak hét nap alatt tették meg. Három nap pihenő következett, majd utána azonos útvonalon vissza. A Pille nevű kancát apám lovagolta. A levente lovas század 3-as alakzatának első lova volt, mert itt sem Más forrás a Tulipán törzs szármatűrte, hogy előtte másik ló menjen. Mögötte a nagybátyám Gidrán nevű sárga kancáján lovagolt. Sajnos, hogy a korabeli fotó ni lehessen. Családom birtokában van egy 40 cm magas kristály üvegváza, melynek ezüsttel bevont peremén a következő szöveg olvasható: Jász Nagykun Szolnok Vármegye tiszteletdíja." Az 1930-ban Szolnokon rendezett Mezőgazdasági Kiállítás bíráló bizottsága a rangos díjat az I. helyezett Pille nevű #, telte. szürke kancának í ban nyári iskolai szünetben még magam is szántottam e lóval, de mint barázdás lónak a fejét le kellett kötni a tarlós ló szügykarikájához. Vérmérséklete miatt még a talajon is élénk munkát tanúsított. Befejezésül szakmai tanulság levonását ajánlom a mai fiatal lótenyésztőknek. Nem kell örülni az 5000 Ft-os fedeztetési díjnak. Még kevésbé az 1 liter pálinkáért is fedező, teljesítményvizsgát nem tett zug ménnek. Soknak tűnik a Ft-os fedeztetési díj, de jó és értékes csikót csak kiváló tenyészméntől várhatunk. Vegyünk példát a sivatagi sátorban élő nomád beduintól, aki több napi járótávolságra is ellovagol, hogy sárló kancáját nemesvérű és nagy tenyészértékű ménnel megfedeztethesse. Ornyik Sándor nyugdíjas mezőgazda LOVAS NEMZET TAVASZ 45

13 Móra László 816 Hadfival Tehetséges fogathajtóink k vitrinjeit gazdagítják gazda- bajszos, szikár szikái tsz-nyugdíjas már a Kecskeméten kemény mun paraszt- ember ösztönére hall kával megszerzett világbajnoki érmek. Végétért az ez évi versenyévad is. Versenyző és edző számára az értékelés időszaka következik. Engedjék meg, hogy tenyésztőként én is csatlakozzam az elemzéshez. Az idősebb lovasszakembereknek már kevés újat írhatok, de a fiatal hajtók és lótenyésztők számára szakmailag van mondandóm. Szorosan a címhez ragaszkodva sorrendben első a tenyésztés, második a jó tréning, mely párosulva a tehetséges, fiatal hajtóval jelentheti a világsikert. Amikor 1991-ben Csongrád Nagyréti tanyáján Fekete József lótenyésztő az 1545 Orosháza HADFI 365 nevű sötétpej állami ménnel megfedeztette az ismert származású pej kanca lovát, még nem gondolhatott világsikerre. Ezen ősz hajú, gatott csupán. Amikor kancája egy gesztenyepej, 4 láb csüdben kesely csődör csikót ellett, örült a formás, élénk vérmérsékletű és szelíd kiscsikónak. Felesége Magda asszony a tanya udvarán szaladgáló kiscsikónak kockacukorral kedveskedett. A csikó anyja és testvére mellett jól fejlődött, de látszott, hogy nagy ló nem lesz belőle. Másféléves korában a gazda már harmadikként szántott vele, amit a korabeli fénykép bizonyít. Megbízható, jó szándékú fogatlónak bizonyult. Családtagként nőtt fel a tanyán és apja után a HADFI nevet kapta. Mint herélt csikót tenyésztője három és féléves korában adta el. A lóhoz kiválóan értő kereskedők adták és vették e lovat. Majd egy exportszállítmányból berakás előtt megvette a többszörös négyesfogathajtó világbajno- 979 Hadfi, a lipicai négyes gyeplős lova kunk, Bárdos György. A gesztenyepej herélt ezután került Kocsi János tulajdonos lipicai fajtát tenyésztő és e fajtával versenyző tenyésztésébe. A ló fejlődése felfelé ívelt, mert Kecskeméti László kettesfogathajtó világbajnok edzette. Először kettesfogatban, majd a négyesfogat ostorhegyeseként is jó versenytársnak bizonyult az akcióképes 400 éves tenyésztésű lipicai fajtákkal fogatolva. Kevés magyar félvérről tudunk, amely a lipicaiakkal is képes volt versenyezni. Visszatekintve a magyar hajtósport közel 30 éves múltjára, emlékezzünk, hogy Abonyi Imre egykori lipicai fogatának gyeplős lova egy orlovügető, Nyicsevo nevű szürke mén volt. Bárdos György lipicai fogatának gyeplős lovát, az almázott világosszürke ügetőjét Újságírónak hívták. Harmadik esetben a magyar félvér 979 startszámú HADFI sötétgesztenyepej herélt bizonyult a legjobbnak. Lázár Zoltán kiváló hajtónk tehetsége, szorgalma és tudása párosult a HADFI képességeivel és két világbajnokság aranyérmeiben csúcsosodott ki kettejük tehetsége. Engedje meg a Tisztelt Olvasó, hogy a genetikai érték fontosságát bizonyítsam a tenyésztést illetően. Most mélyen fejet hajtok egy sárga, évi születésű, magasfélvér, rendkívüli képességű mén, a 816 HADFI előtt. Ez a mén apai vonalon nagyapja volt a 979-es HADFI-nak. Nemes, szikár, angol telivér küllemű, szép ló volt. A fej kicsi és nemes, a nyak jól illesztett és magasan ívelt, biztos támasztékot nyújtott lovasának. A mén csikó másféléves korában került a Budapesti Galopp-pályára idomitásba. Itt nem felelt meg a tréner követelményeinek, így később felnőtt korban díjugratásban edzették. Kemény, szilárd szervezetére jellemző, hogy közel 12 évig a magyar válogatott díjugrató keretet szolgálta. Önfejű, akaratos tulajdonsága miatt nem szerették lovasai, de képessége miatt tisz- 24 LOVAS NEMZET OKTÓBER

14 telték. Móra László és egykori díjugrató társai előtt nemzetközi versenyeken a 816-os HADFI volt a kérdőjel vagy adott esetben hibátlan teljesítmény az összevetésben. Megtörtént, hogy a magyar válogatott díjugrató keret Kievben (egykori SZU) szerepelt. A HADFI igen nehéz pályán 7 akadályt hibátlanul teljesített, majd megtagadta a további ugrást, lovasát oldalazva és hátrafele kihozta a pályáról. Ugyanezen ló az évben Bécsben rendezett nehéz kategóriájú cm pályát hibátlanul teljesítette. Törzslapja szerint kitartásos magasugratásban 195 cm-en nyert. Az as években a 816-os HAD- Fl-t a teljesítményei függvényében országosan az első 10 mén közé sorolták. Utódai még hasonló néven a magyar lótenyésztésben megtalálhatók. A 979-es HADFI apja 1978-ban született az orosházi Dózsa Tsz-ben. Tenyészménként 1545 I. OROSHÁZA HADFI- 365 néven szerepel. Méretei: sötétpej színű rámás, jó mozgású tenyészmén. Utódai kiváló fogatlovak. Leányai között található az Országos Mezőgazdasági Kiállítás I. helyezésű tény észkancája. Csongrádon fedez Tóth János tulajdonában a 979 HADFI apai testvére a 3233 SZENTES-HADFI-5 MANDARIN a Szentesi Termál Tsz cserebökényi majorjában született. Tömeges rámás tenyészmén, amit méretei igazolnak: /2 cm. Sárga, hóka, keselylábú impozáns méretű, szép ló. Évente kancát fedez. Utódai tömegesek, tanulékonyak, jó szándékúak. Amikor e cikk megírása előtt a csongrádi tanyán várakoztam, megérkezett Tóth János egyesben gumiskocsi előtt teherben fogatolva a mént. Leszerszámozás után tulajdonosa a körfordulós karámba engedte a mént. Néhány perces ügetés után szabadidomításban hanggal leállította a mént és 120 cm-es akadályokat állított fel. Hangos vezényszó után a mén galoppban, az elugrás helyét jól megválasztva hibátlanul ugrott, majd gazdája 160 cm-re emelte az ugrás magasságát, melyet a ló koccanás nélkül teljesített. E részletes leírást azért tettem, hogy a mostani tenyésztők számára bizonyítsam a HADFI utódok kiváló munkakészségét, úgy a díjugratásban, mint a fogatsportban. A végső tanúság tényeken alapszik. A 816- os HADFI díjugratásban volt eredményes, így a szakemberek közül senki sem gondolt arra, hogy utódait fogatlóként is kipróbálják. Sajnos, hogy a mén csak 16 éves kora után került tenyésztésbe, mert más esetben nagyobb létszámú utóddal gyarapíthatná a magyar félvérek egyedszámát. Az általam igen tisztelt néhai dr. Ocsag Imre a magyar lótenyésztés tudósa egykor így nyilatkozott: "az ugróképességre való hajlam 60%-ban az öröklődő tulaj- 979 Hadfi és Fekete József donságok révén, a vérvonalban rejlik. Ezt a jó felnevelés és kiváló tréningmunka során tovább lehet fejleszteni, de bűn veszni hagyni." Fiatal, tehetséges, lovat szerető tenyésztőink figyelmébe ajánlom e cikk szakmai tartalmát. Teljesítmény kipróbálás nélkül sem kancát, sem mént nem volna szabad tenyésztésbe állítani. A cikk befejezéseként idézem Váczi Ernőt, a nagy tudású lovas szakembert, aki 3 napon át Kecskemétről tudósította a tv képernyője előtt izguló nézőket. "Legyőztük a világot, de a világ erős és jövőre Svájcban újra megméretik a kettesfogathajtók nemzetközi erős mezőnye." Befejezésként jó pihenést kívánok hajtóinknak és segédhajtóinknak. Pihentessék ki lovaikat is, melyek a fizikai és idegi igénybevétel felső határán világbajnoki érmekhez juttatták versenyzőinket. Ornyik Sándor SÜMEGI m KENTAUR LOVASBOLT Minőségi ló- és lovasfelszerelések. Szakkönyvek. Lovas ajándéktárgyak. Képek. Méret utáni szerszámok és lovaglócsizmák készítése. Patkók, sarkok, szegek, minden nagyságban. Műhelyünkben javításokat is vállalunk. Egész évben mindennapos nyitva tartással várjuk kedves vásárlóinkat! SÁRKÖZI KATI Ka H: ig, K-SZ: ig CS: ig, P: ig íhely: * 1105 Budapest, Harmat u. 40. Telefon/Fax: LOVAS N E M Z E T OKTÓBER 25

15 Tenyésztés Tartás Aggódó vitairat E nyitott kérdés taglalásánál vissza kell térni a múltba, el kell jutni a jelen lótenyésztéséhez és a távlati célokat is meg kell tudni határozni. Amit a magyar félvér genetikája alapján nyújtani tudott, az ismert az előzó' század tapasztalatai alapján. E fajta szolgálta a honvédségnél a huszárságot, lovas tüzérséget, és szép tiszti hátas is volt. E küldetése a második világháború befejeztével véget ért. A nóniusz, a mezőhegyesi félvér évszázadokon át, 1960-ig, hűséges társa volt a földművelésben a magyar parasztnak. A lovassport különböző szakágaiban, Európa lovas pályáin a kisbéri félvér, a gidrán, és az angol félvér olyan szinten teljesített, amit örökölt genetikai tulajdonságai lehetővé tettek. Tudatosan nem részletezem az angol telivér és az amerikai ügető múltját, mert ezt helyettem és előttem kiváló szakértők már megtették. Másrészt e két fajta egy üzleti világot szolgál. A teljesítmény növelés gondolata már az 1970-es években megfogalmazódott, ez import mének vásárlásában jutott kifejezésre. Ekkor született szakmailag egy új kifejezés: sporttípusú magyar félvér. Mezőhegyesi ÁG, Enyingi ÁG és mások kiváló import méneket vásároltak, elsősorban Né- Hannoveri és német telivér származású kancacsalád Csongrádon metországból. A Ramses, Aldátó és Toborzó mének importja nagy szakmai vihart váltott ki, főleg a hannoveri mének képezték a vita alapját. Néhány keresztezett egyed fotója az egykori csongrádi Petőfi Tsz. törzstenyészetében készült. Az élet nagy tanítómester - mondták őseink - mindenre ad választ. Ez a lótenyésztésben is igaznak bizonyult, mert a pozitív és negatív tulajdonságok egyaránt öröklődnek. Kortársaim emlékeznek még, hogy az 1970-es években jelentős létszámú Mi lesz veled r / X n m a g y a r felver ( ár a cikk címének olvasása során is felkapják egyesek M a fejüket - ami érthető is - mert nyitott szakmai kérdések kerülnek szóba. A képzeletbeli asztal egyik oldalán ugyanis azok ülnek, akik végsőkig érvelnek a magyar félvér mellett, velük szemben a másik oldalon az új és korszerű megoldásokat kereső magyar lótenyésztők tábora érvel. Előre bocsátom, hogy én a magyar félvér alatt nem önálló fajtát értek, hanem gyűjtőnévként alkalmazom e kifejezést. Magamkorabeliek tudják, hogy mely hagyományos magyar lófajták tartoznak e fogalom körébe, tenyésztőink meg majd megtanulják. fiatal fakó színű kanca került felvásárlásra. Önálló fajtaként való tenyésztése volt a cél, hiszen úgy tartják, hogy a fakó ló jó idegrendszeri, emberbarát, munkakész, de genetikailag nem szilárd vérvonalú. Az akkori Szovjetunióból három darab tisztavérű, fakó vásároltak színű Achaltekini fajta tenyészmént. Látván ezen mének sziklaszilárd küllemét, én is sokat vártam utódaiktól. Sajnos leszármazottaik nem lettek a magyar lótenyésztés méltó utódai. Üllő képviseletében Rédei Sándor kiváló fogathajtó összehajtott egy fakó kanca négyest, de teljesítménye a fogatsportban nem volt figyelemre méltó. A military szakágban Hercegfalvi Tibor kiváló lovasunk eredményesen teljesít egy fakó lóval, amelynek származása előttem ismeretlen. A fakó lótenyésztés csődje azon szakemberek igazát támasztja alá, akik az anyai vonalak genetikai fontosságát képviselik. A szakmai hozzánemértés elrettentő példájaként hadd említsem az es évek eseményét. A magyar földön tenyésztett, és versenyző amerikai rövidtávú ügető kancákra három tisztavérű Orlov ügető mént vásároltak. A Keleti pályaudvar melletti ügető pá májusi Lovas Nemzet

16 Tenyésztés Tartás lyán sulkyba fogva be is mutatták őket a közönségnek. Egy sötétsárga, egy sötétgesztenyepej, egy pedig almásderes volt, ez utóbbi fehér sörénnyel és fehér farokkal. Tömeges, rámás, óriás mozgású szép lovak voltak. Utódjaik azonban nem növelték az amerikai ügetőkancák teljesítményét - ami érthető is - hiszen ezek őseit Orlov gróf hosszú távú kocsilóként tenyésztette. Visszatérve a címben jelzett témára, szót kell ejteni a jelen lótenyésztési helyzetéről. Az évi jelentős társadalmi és politikai változás új lehetőségeket nyitott a magyar lótenyésztésben is. Nincs szándékom sem kritizálni, sem dicsérni az elmúlt 12 évet, mert a lótenyésztés fokmérői a hazai és nemzetközi versenyek eredményei. Lovasaink és fogathajtóink áldozatos munkával kihozták lóállományunkból, amire az genetikailag képes. Indokolt szólni a tenyésztett fajták sportteljesítményéről. A közel 500 éve tisztavérben tenyésztett lipicai tehetséges hajtóink segítségével európai és világbajnoki érmekhez juttatott bennünket. Bonyolultabb a tenyésztés feladata a díjlovaglás, díjugratás és a lovastusa sportágaiban. Meglévő versenylovaink többre nem képesek. Ebből adódik a tenyésztők nehéz feladata, mert a teljesítménynövelés több évtizedes szelekciós munkát igényel. A feladat nehézségét fokozza, hogy a sportló tenyésztésben több nyugati ország 50 éves tenyésztői munkával megelőzött bennünket. Ma minden hátasló tulajdonos versenyezni akar. A Szépség Trakkenheini származású 3 éves mén kezdő lovas az Eurosport műsorában a német, holland, angol, francia lovak teljesítményét nézi, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy a nehéz osztályú díjugratásra képes lovak teljesítményét több évtizedes tenyésztői munka előzte meg. sol tenyésztésben tartani, és minden született csikó után méltányos állami támogatást adni. A teljesítmény növelése érdekében történő túlzott törekvések azt a veszélyt rejtik, hogy egyes fajtatiszta kancacsaládok végleg kivesznek. Hogyan tovább? Az érvényben lévő Ft-os megtermékenyítési díj a kancatulajdonos számára soknak tűnik, azonban a Az első és legfontosabb kérdés, hogy a technikai fejlődés születendő utód értékmérő tulajdonságai mérsékelhetik ezt mellett milyen létszámú lóállományra van szüksége az az összeget. Nagyon határozott véleményem, hogy a tenyésztésben országnak? E válaszra hivatottak az illetékes állami szervek. A második felvetésre nehéz a válasz. Milyen fajtát érdemes tenyészteni? A rövid válasz igaz: amilyet el lehet adni". Mielőtt bárki lovat akar tenyészteni, vegye figyelembe, hogy nagy az ágazat költségigénye és nem biztos, hogy megtérül!? A piacnak farkastörvényei vannak. Harmadik tényező, hogy a lótenyésztési ágazatnak teljesítmény centrikusnak kell lennie, mert a piac ezt fizeti meg. Reális az a bírálati rendszer, mely a ló esetében a származást, a küllemet és a teljesítményt veszi figyelembe. Illetékes állami szerv feladata lenne meghatározni, hogy a tradicionális magyar félvér tisztavérű fajtákból hány kancát javamányt még meglévő, nagy genetikai értékű kancaállo nyugatról importált, teljesítményvizsgát tett ménekkel, illetve azok spermáival kell termékenyíteni. A lovassportok szakágait a jövőben kiszolgálni csak nagy tenyészértékű mének utódai lesznek képesek. El kell vetni a nyugaton tenyésztett sporttípusú mének iránti előítéletünket. Itt is célszerű példát venni a nagy tekintélyű lótenyésztő őseinktől. Mezőhegyesen a Franciaországból zsákmányolt Nónius senior 1816-tól fedezvén, majd az évben vásárolt Furioso és 1842-ben Angliában vásárolt North-Star utódaikban több mint száz éven keresztül szolgálták lótenyésztésünket. Lovas Nemzet május I 49

17 Tenyésztés Tartás Most sem szabad idegenkedni a nyugatról importált sporttípusú ménektől! Ötvenéves szelekciós tenyésztői munka eredményeként szolgálják a világ lovassportját. Az a tény, hogy Európa és a világ díjlovagló-négyszögeit és nehézosztályú díjugratópályáit ezek a keresztezett fajták uralják, töltse el reménnyel tenyésztőinket! Hazánk fajtáinak kialakításában 150 éves múltra tekint vissza az arab és angol telivér fajták import kancái és ménjei értékmérő tulajdonsága. Ezek utódai képezték a kisbéri félvér, a tiszazugi arab félvér kitenyésztését. A tenyésztők számára most viszont szakmailag érthetetlen az utóbbi évek néhány importja. Hollandiából a keletfríz, Angliából a shiere, Olaszországból a hegyi póni fajtái, kancái és ménjei kerültek hozzánk. A kérdés önként vetődik fel, hol akarja ezek utódait értékesíteni a tulajdonos? Esetleg divatból is lehet és érdemes ezeket tenyészteni? Hasznosnak tartanám, ha néhány kérdésben az érintettek is leírnák véleményüket. A Lovas Nemzet szerkesztősége a lap hasábjain helyet ad minden reális kritikának és jobbító szándékú javaslatnak. Legyenek ebben partnereink a nyilvánosságot is vállaló olvasóink! Ornyik Sándor JL Hírnök 57 F-j állami fedezőmén LOVAS SZAKÁRUHÁZ t fr.fs Sisakok és kobakok C O M F O H T Lovas ruházat Lófelszerelés, kantár, hevederek, kiegészítők Lovas ruházat, lófelszerelés, nyergek, és minden ami a lótartáshoz szükséges Ló takarók 8 8 / M A fenti termékek KIZÁRÓLAGOS IMPORTŐRE, széles választékkal, katalógusból rendelhető több ezer árucikkel és folyamatosan bővülő árukészlettel, rendkívüli minőséggel és tartósan kedvező árakkal várja Kedves Vásárlóit. szonteladók jelentkezését is várjuk kedvez feltételekkel! Kis és nagykereskedelem Cím: Bp Szentendrei út 19. Tel.: Nyitva: H-P 9-18 Sz 9-14 Nagykerinfo:

18 1. r é s z hasznosítása A Lovas Nemzet 2005-ös évfolyamának számaiban Tisztelt Olvasóink megismerkedhettek a hazánkban tenyésztett magyar lófajtákkal. Két részből álló írásomban - ezen cikkek kiegészítéseként - a fajták jövőbeni hasznosítását elemzem, A hasznosítás szorosan függ a keresletkínálattól. Az a tenyésztő, aki ezt nem veszi figyelembe, az nem tesz mást, mint a vágólókínálatot bővíti. Mielőtt hagyományos hazai lófajtáink hasznosításának célját meghatároznánk, indokolt némi visszatekintést tenni. A lótenyésztés feladatait a mindenkori társadalom katonai és gazdasági elvárása határozta meg. A 18. század ménimportjai 1960-ig fémjelezték fajtáinkat. Az arab telivér, az angol telivér, a Furioso, a North Star, a Nonius Senior, a belga és francia hidegvérű fajták leszármazottjait évszázadokon át részben tisztavérben, részben keresztezés útján tenyésztették elődeink és 1990 között a hazai lóállomány 96 százaléka állami és szövetkezeti tulajdonban volt, és csupán 4 százaléka állt magánkézben. Az 1990 körüli társadalmi rendszerváltást követően az említett százalékos tulajdonarány némi eltéréssel, de csaknem felcserélődött a magántulajdon javára. A tulajdonváltás merőben új helyeztet teremtett lótenyésztőink számára. irányzatok előrejelzéseként - olyan kiváló szakemberek felismerték, mint az Enyingi Állami Gazdaság lótenyésztője, Herczog Emil, vagy a Mezőhegyesen tevékenykedő Gergely Imre. Ok elsők között importáltak az akkori NSZK-ból kiváló genetikai értékű és sporteredménnyel bíró méneket, majd később mélyhűtött spermát is. Ebben az időben fogalmazódott meg először a sporttípusú magyar félvér" elnevezés, és a keresztezett fajták iránti fokozott teljesítményelvárás is. E jelentős lótenyésztői feladatnak volt jó néhány követője akkor, ellenzője viszont annál több. Az elmúlt évtizedek eredményei a kezdeményezőket igazolták. Lótenyésztési feladataink: A 21. század elején - a versenysport igényeinek kiszolgálása mellett - új feladatok várnak a lótenyésztőkre. Új igény a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges ló. Ez olyan lovakat igényel, amely szelíd, emberbarát, könnyen kezelhető, nyereg alatti használatra, vagy fogatos lónak egyaránt alkalmas. (Ebben a témában A családi munkáló iránti követelmények" címmel publikált cikket Ornyik Sándor a Lovas Nemzet 2006/júliusi számában - A szerk.) Ennek az elvárásnak hazai fajtáink nagy része megfelel. Nehezebb tenyésztési feladatot jelent viszont az egyes lovas szakágakban komolyabb teljesítményre is képes lovak tenyésztése. A különböző lovas sportágak művelői teljesítmény-centrikusak. Ez jogos elvárás, ám teóriájuk tévúton jár, mert rövid idő alatt, kevés munkával csúcseredményt elérni nem lehet. Ez a szemlélet olyan lovat feltételez, amely biztosan dobogóra segíti a lovasát. A hazánkban korábban tenyésztett sportlovaink zöme átlagteljesítményre képes a díjlovaglásban, díjugratásban és lovastusában. Ez a típus többre nem képes, mint amennyit születik évente Imperiar- Imperial a jártatóban A legjelentősebb változást viszont az a tény jelenti, hogy a 21. században más igényeket kell kielégíteni a fajtáknak, mint az előző évtizedekben. A különböző lovassportágak más-más típusú lovat igényelnek. A teljesítménynövelés iránti igénynek való megfelelés különösen nehéz lótenyésztési feladat. Ez utóbbi igényt már a hetvenes években - szinte a várható folyamatok, ^64^ ii^n ÍL október V i.in i i *

19 eddig teljesített. Nem születik évente Kincsem, Aranyos, Imperiál, és a ezres lóállománynál elvárni ezt nem is lehet. Adott tehát a legnehezebb lótenyésztési feladat: a csúcsteljesítményre képes ló. A gazdaságilag fejlett nyugat-európai államok tenyésztőinek több évtizedes múltja példa arra, hogy az uniós csatlakozás után sportlótenyésztőinknek még milyen hosszú és rögös utat kell megtenniük. A ménimport és spermabehozatal járható út. Nagyobb kérdés az anyai vonal, vagyis hogy a meglévő kancaállományunk milyen értékes genetikai tulajdonságokkal bír. Jó származású kancáink keresztezése sportteljesítményű külföldi ménekkel sem hoz minden esetben versenyképes utódokat. A sportló tenyésztése tőke és időigényes, valamint kockázatos feladat. A kanca vemhesítése után legkorábban csak 6-7 év múlva, a versenypályán derül ki, hogy a született utód milyen teljesítményre képes. Ott mérhető le igazán, hogy a párosításból született csikó az apai és az anyai tulajdonságokat milyen mértékben örökölte. Folytatás a következő számban Ornyik Sándor ny. lótenyésztő

20 Magyar lófajtáink hasznosítása II. Cikkem az előző számban megjelent anyag folytatása, amely a hazánkban te nyésztett hagyományos magyar fajták hasznosítását tekinti át. Nem képezi írásom tárgyát a hazánkban tenyésztett egyéb fajták, a félvér-keresztezések, a tájfajták és a sportlótenyésztés ismertetése. A cikk forrása nem az elérhető lótenyésztési szakirodalom, hanem a lóközelben leélt 76 év tapasztalatai. A cikk saját ismereteimre épül, és arról szól, hogyan látom a fajták hasznosítási lehetőségeit. Az anyag szerkezeti felépítése: A fajta eredete, A fajta jellemző tulajdonságai, A fajta korábbi hasznosítása, A fajta genetikája, A fajta értékmérői, A fajta időközi változásai, Egyéb tudnivalók. Károlyi gróf az 1900-as évek tájékán Nagymágocson egyidőben tenyésztette az ardeni hidegvérűt és az angol telivért - az előbbit az igavonás céljaira, utóbbit a budapesti galopp-pálya versenyeire. En 60 évvel később Csongrádon a Baranya megyei hidegvérűt fuvarozási feladatra, míg a kisbéri félvért könnyű fogatmunkára, utódaikat pedig nyugati exportra tenyésztettem. A két eset időben és térben is meglehetősen távol esik egymástól, mégis volt egy közös vonásuk. A gróf és jómagam azt a fajtát tenyésztettük, amely az aktuális társadalom igénye volt. Lótenyésztésünket érdemes gazdasági vetület alapján is elemezni. Életszerű, reális igény annak a kérdésnek a felvetése, hogy egy-egy fajta tenyésztője milyen értékesítési lehetőségekre számíthat. A bábolnai (shagya) arab Ősei import útján Egyiptomból, Jordániából, Szaúd-Arábiából, Libanonból és Szíriából kerültek hazánkba. Az arab ló hazai tenyésztését 1816-tól jegyzik. A kóborló beduin törzsek cm marmagasságú sivatagi lova a hazai rög, időjárás és takarmányozás hatására érte el a mai küllemét. A Shagya arab törzs céltudatos, szakszerű tenyésztése emelte Bábolnát Európában a ló hazájává. A faja szervezeti szilárdsága, emberbarát természete indokolja tenyésztését, továbbá az, hogy egyes lófajtákban nemesítő szerepet töltsön be. Gustav Rau híres hippológus Bábolnán járva mondotta: Isten óvja Bábolnát a világ lótenyésztése számára". Az arab lovak zöme szürke, de előfordul fekete, pej és sárga színekben is. Az arab országokban főként hátaslóként használják, és hazánkban is igen kedvelt szelídsége, jóindulata miatt gyereklóként. Könnyen tanítható kocsilónak is. Díjlovaglásban és díjugratásban alkatánál fogva közepes teljesítményre képes. Családi munkalóként is jól szolgálhatja az utókort. A fajta a lovassportok közül távlovaglásban tűnik ki teljesítményével: a kilométeres távok kitűnő lova. Remélhetőleg a kitűnő szakember, Rombauer Tamás, illetve lelkes munkatársai átmentik e kiváló fajtát a 21. század lovasai szamara. Kisbéri félvér Eredete 1853-ra vezethető vissza. Ősei holsteini és mechlenburgi kancák és angol telivér mének voltak. A fajta nevét Kisbér helységnévtől kapta, ahol céltudatosan tenyésztették e nemes angol félvér fajtát. Küllemében nemes, szép, jóvérű. Teljesítményében kitartó, gyors, így a nehéz military versenypályát eredményesen teljesítették. Ennek bizonyítéka, hogy az 1936-os olimpián egyéni versenyszámban az 5. és a 9. előkelő helyet szerezték meg. A térölelő mozgású egyedei díjlovaglásra is alkalmasak. Az es években a magyar katonatisztek kedvelt hátaslova volt a kisbéri félvér. A kiegyensúlyozott idegrendszerű kisbéri lovak nagyon szép és tehetséges fogatlóként is bizonyították képességüket. A fajta ugróképességét a múlt század első felében Angliából importált ménekkel javították. Telivér származása, szervezeti szilárdsága, szép külleme miatt e fajtára a 21. század lovasa is számíthat. Színe főleg sárga, és szürke, kevesebb egyede pej, de egyéb színekben is tenyésztik. Marmagassága cm, övmérete cm, szárkörmérete cm. Ta-