FIZIKA helyi tanterv Német Nemzetiségi Gimnázium számára. (készült a NEFMI Fizika B kerettantervi változata alapján)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FIZIKA helyi tanterv Német Nemzetiségi Gimnázium számára. (készült a NEFMI Fizika B kerettantervi változata alapján)"

Átírás

1 FIZIKA helyi tanterv Német Nemzetiségi Gimnázium számára. (készült a NEFMI Fizika B kerettantervi változata alapján) Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet szempontjából fontos gyakorlati fizikai ismeretek kellő mértékű elsajátítása. A tanuló érezze, hogy a fizikában tanultak segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban közlekedjen, hogy majd energiatudatosan éljen, olcsóbban éljen, hogy a természeti jelenségeket megfelelően értse és tudja magyarázni, az áltudományos reklámok ígéreteit helyesen tudja kezelni. A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt alapvető törvényszerűségeit igyekezik megismertetni a diákokkal. A törvények harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodálva, bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel az egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést. Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az azokat értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a felfedezések és az azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő szellemóriás munkáját, hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens egymásra épülő tudásszövetét jelenítik meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern tudományos módszer kialakulása óta nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Az egyre nagyobb teljesítőképességű modellekből számos alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyet a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív képességeinek megfelelő gondolati és formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a szakirányú felsőfokú képzés során eljussanak a választott terület tudományos kutatásának frontvonalába.

2 A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű megfigyelésével, a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű megjelenítésével, grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú megfogalmazásával. Ez utóbbi nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány fél évezred óta tartó diadalmenetének ez a titka. Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt törvényeket a természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják igazolásuk vagy cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken alapuló érveléssel, amelynek része a megismert természeti törvények egy-egy tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi korlátainak megvilágítása. A fizikában használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való részvételről kapjanak vonzó élményeket és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán túlmutató jelentőségével is. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi, az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika jelenségkörének megismerése. A gazdasági élet folyamatos fejlődése érdekében létfontosságú a fizika tantárgy korszerű és további érdeklődést kiváltó tanítása. A tantárgy tanításának elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi hasznosságának megértését és technikai alkalmazásának jelentőségét. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fizika eszközeinek elsajátítása nagy szellemi erőfeszítést, rendszeres munkát igénylő tanulási folyamat. A Nemzeti Alaptanterv természetismeret kompetenciában megfogalmazott fizikai ismereteket nem lehet egyenlő mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. Az Alkalmazások és a Jelenségek címszavak alatt felsorolt témák olyanok, amelyekről fontos, hogy halljanak a tanulók, de mindent egyenlő mélységben, ebben az órakeretben nincs módunk tanítani. Ahhoz, hogy a fizika tantárgy tananyaga személyesen megérintsen egy fiatalt, a tanárnak a tanítás módszereit a tanulók, tanulócsoportok igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik kifejlődéséhez és gondolkodásuk sokféleségéhez kell igazítani. A jól megtervezett megismerési folyamat segíti a tanulói érdeklődés felkeltését, a tanulási célok elfogadását és a tanulók aktív szerepvállalását is. A fizika tantárgy tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tehát tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat, a tanulócsoport összetétele, mérete, az iskolákban rendelkezésre álló feltételek függvényében. Így lehet reményünk arra, hogy a megfelelő kompetenciák és készségek kialakulnak a fiatalokban. A NAT-kapcsolatok és a kompetenciafejlesztés lehetőségei a következők. Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek hatékonyságának ismerete az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való tájékozódásának az elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete. Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés. Anyanyelvi (német) kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával kapcsolatban mind írásban a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban a prezentációk alkalmával.

3 Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, ami a 7 8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik. Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok készítése. Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása. A fiatalok döntő részének éves korban még nincs kialakult érdeklődése, egyformán nyitott és befogadó a legkülönbözőbb műveltségi területek iránt. Ez igaz a kimagasló értelmi képességekkel rendelkező gyerekekre és az átlagos adottságúakra egyaránt. A fiatal személyes érdeke és a társadalom érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a specializálódás vonatkozásában a döntés későbbre tolódjon. A négyosztályos gimnáziumban akkor is biztosítani kell az alapokat a reál irányú későbbi továbbtanulásra, ha a képzés központjában a humán vagy az emelt szintű nyelvi képzés áll. Társadalmilag kívánatos, hogy a fiatalok jelentős része a reál alapozást kívánó életpályákon (kutató, mérnök, orvos, üzemmérnök, technikus, valamint felsőfokú szakképzés kínálta műszaki szakmák) találja meg helyét társadalomban. Az ilyen diákok számára a rendelkezésre álló szűkebb órakeretben kell olyan fizikaoktatást nyújtani (megfelelő matematikai leírással), ami biztos alapot ad arra, hogy reál irányú hivatás választása esetén eredményesen folytassa tanulmányait. A hagyományos fakultációs órakeret felhasználásával, és az ehhez kapcsolódó tanulói többletmunkával az is elérhető, hogy az általános középiskolai oktatási programot elvégző fiatal megállja a helyét az egyetemek által elvárt szakirányú felkészültséget tanúsító érettségi vizsgán és az egyetemi életben. A fizika tantárgy hagyományos tematikus felépítésű kerettanterve hangsúlyozottan kísérleti alapozású, kiemelt hangsúlyt kap benne a gyakorlati alkalmazás, valamint a továbbtanulást megalapozó feladat- és problémamegoldás. A kognitív kompetencia-fejlesztésben elegendő súlyt kap a természettudományokra jellemző rendszerező, elemző gondolkodás fejlesztése is évfolyam A gimnázium évfolyamán célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet szempontjából fontos gyakorlati fizikai ismeretek kellő mértékű elsajátítása. A tanuló érezze, hogy a fizikában tanultak segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban közlekedjen, hogy majd energiatudatosan éljen, olcsóbban éljen, hogy a természeti jelenségeket megfelelően értse és tudja magyarázni, az áltudományos reklámok ígéreteit helyesen tudja kezelni. Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek,

4 hétköznapi tapasztalatok összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismertszerzés fő módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, matematikai leírása, igazolása, ellenőrzése és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A diákok ebben az életkorban természetes érdeklődést mutatnak a kísérletek, jelenségek és azok megértése iránt. Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul. Ezt követi a tapasztalatok rendszerezése, matematikai leírása, igazolása, ellenőrzése és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A fizika tanításában fontos szerepe van a tanulói aktivitásnak, egyéni és kiscsoportos tevékenységformáknak. A tanulói aktivitás egyik fontos terepe a tanulói kísérletezés, erre a tanórán túl fakultatív házi feladatok formájában is érdemes bíztatást adni,az igyekezet pedig honorálni. A diákok kognitív képességei, absztrakciós szintje a gimnázium 10. évfolyamán gyorsan fejlődik, a fejlődés üteme azonban egyéni, a legfontosabb ismeretek tevékenységformák tudatos és folyamatos ismétlésével adunk esélyt a pillanatnyi lemaradóknak a felzárkózásra. A feladatmegoldásnak fontos szerepe van a fizikai gondolkodás kialakításában. A feladatmegoldás azonban nem öncélú, a feladatokhoz kapcsolt ellenőrző kísérletekkel, egyszerű mérésekkel hangsúlyozzuk, hogy a fizikai számítások a valóság leírását adják. A feladatok megválogatása során fontos szempont, hogy az egyszerűsítő modellfeltevések ne távolítsák el a diákokat a valóságtól (pl. az idealizált lejtős feladatok reális tartalmat kaphatnak, ha a téli szánkózáshoz kapcsolva is megjelennek) A diákok természetes érdeklődést mutatnak a kísérletek, jelenségek és azok megértése iránt. A kerettantervi ciklus a klasszikus fizika jól kísérletezhető témaköreit dolgozza fel, a tananyagot a tanulók általános absztrakciós szintjéhez és az aktuális matematikai tudásszintjéhez igazítva. A 10. évfolyamon a jól szemléltethető, kísérletezhető mechanika fogalmilag és a matematikai leírás szempontjából egyszerűbb témaköreit dolgozzuk fel. A 11 évfolyam az elektrosztatika és egyenáramok témakörével indul, amit hőtan feldolgozása követ. Fontos hogy a tárgyalt elméleti ismeretek szorosan kapcsolódjanak az alkalmazási példákhoz, a mindennapi gyakorlathoz. A mechanika jól kapcsolódik a közlekedéshez, sporthoz, számos hétköznapi feladathoz, a elektromosságtan épp a mindennapi elektromos eszközeink megértése kapcsolható, míg a hőtan a napi gyakorlaton túl sok szállal kötődik a társ-természettudományokhoz is. A gimnáziumi fizika tanterv spirális felépítésű, így sem a mechanika, sem az elektromágnesség témája nem zárul le a gimnáziumi képzés első ciklusában, a 12. évfolyamon, illetve a továbbtanulók számára szervezett fakultatív órákon bőséges alkalom nyílik az ismétlésre, és a korábban tanultak kiegészítésére, elmélyítésére. A fizikatanításban ma már nélkülözhetetlen segéd- és munkaeszköz a számítógép. Ki kell használnunk, hogy a diákok fokozott érdeklődést mutatnak a számítógép használata iránt. A számítógép, mint mérőeszköz, hatékonyan alkalmazható a tanórai mérőkísérletekben, fontos segítség a mérési adatok kiértékelésében, alkalmanként a feladatmegoldásban. A számítógép és az internet jó lehetőséget ad a tanulók önálló ismeretbővítésére, forráskutatásra, a felkínált multimédiás lehetőségeivel pedig élményszerűvé teheti a tanulói beszámolókat,kiselőadásokat. A helyi tanterv témakörönként foglalja össze a tananyagot. A témakörökre szánt órakeret természetesen nem csak az új tartalmak feldolgozására szolgál, de magába foglalja a gyakorló órákat, tanulói kísérleteket, ismétlő összefoglalást és a számonkérésre szánt időt is. A 10. évfolyam témaköri bontása és órafelosztása

5 Heti óraszám: 2 Évi teljes óraszám:72óra 10. évfolyam Témakörök Óraszám Minden mozog, a mozgás relatív a mozgástan elemei 28 Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) - A Newtoni mechanika elemei 30 Erőfeszítés és hasznosság Munka Energia - Teljesítmény 14 Összesen 72 Az egyes témakörök óraszáma magában foglalja az új tananyagot feldolgozó, a gyakorlásra, tanulói kísérletezésre és a számonkérésre szolgáló óraszámot is. Az órafelosztás részletezése a tanmenet feladata. Tematikai egység Minden mozog, a mozgás relatív a mozgástan elemei Órakeret 28 óra Előzetes tudás Hétköznapi mozgásokkal kapcsolatos gyakorlati ismeretek. A 7 8. évfolyamon tanult kinematikai alapfogalmak, az út- és időmérés alapvető módszerei, függvényfogalom, a grafikus ábrázolás elemei, egyenletrendezés. A kinematikai alapfogalmak, mennyiségek kísérleti alapokon történő kialakítása, illetve bővítése, az összefüggések (grafikus) ábrázolása és matematikai leírása. A természettudományos megismerés Galilei-féle módszerének bemutatása. A Tantárgyi fejlesztési kísérletezési kompetencia fejlesztése a legegyszerűbb kézi mérésektől a számítógépes méréstechnikáig. A problémamegoldó célok képesség fejlesztése a grafikus ábrázolás és ehhez kapcsolódó egyszerű feladatok megoldása során (is). A tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása hétköznapi jelenségekre, problémákra (pl. közlekedés, sport). Tartalmak, ismeretek Alapfogalmak: a köznapi testek mozgásformái: haladó mozgás és forgás. Követelmények A tanuló legyen képes a mozgásokról tanultak és a köznapi jelenségek összekapcsolására, a fizikai Módszertani megoldások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, A korábban tanult alapfogalmak, mértékegységek felidézése kísérletek, mérések és egyszerű, mérésekkel összekapcsolt feladatok megoldásán keresztül. Kapcsolódási pontok Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés.

6 Hely, hosszúság és idő mérése Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő, erő mérése. Hétköznapi helymeghatározás, úthálózat km-számítása. GPSrendszer. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. Galilei relativitási elve. Mindennapi tapasztalatok egyenletesen mozgó vonatkoztatási rendszerekben (autó, vonat). Alkalmazások: földrajzi koordináták; GPS; helymeghatározás, távolságmérés radarral. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. Grafikus leírás. Sebesség, átlagsebesség. Sebességrekordok a sportban, sebességek az élővilágban. fogalmak helyes használatára, egyszerű számítások elvégzésére. Ismerje a mérés lényegi jellemzőit, a szabványos és a gyakorlati mértékegységeket. Legyen képes gyakorlatban alkalmazni a megismert mérési módszereket. Tudatosítsa a viszonyítási rendszer alapvető szerepét, megválasztásának szabadságát és célszerűségét. Értelmezze az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemző mennyiségeit, tudja azokat grafikusan ábrázolni és értelmezni. A tanórán feldolgozott alapkísérletek, mérések feladatok után fakultatív otthoni kísérleti feladatok kiadását javasoljuk. Tevékenységgel összekapcsolt munka során a tanár jól felmérheti az osztály tudását, munkakészségét, érdeklődését, lelkesedését, stb. Hétköznapi jelenségekből, tapasztalatokból kiindulva tesszük szükségszerűvé a matematikából ismert koordinátarendszer alkalmazását. Fakultatív feldolgozásra javasolt a GPS működése, földrajzi koordináták Ajánlott a korábbi kinematikai ismeretek felidézése, és kiegészítése Mikola-csővel végzett frontális méréssel, grafikus kiértékeléssel. Ezt követően gyakorlati alkalmazások, (szabadtéri sportmozgások, közlekedési eszközök, játékok mozgásának kísérleti vizsgálata, grafikus kiértékeléssel Ajánlott számítógépes programok használata videóra vett mozgások grafikus kiértékelésére (pl. Videopoint, Tracker, Webcam Laboratory, stb. ) Ajánlott a fakultatív kiscsoportos (otthoni) kísérletezés Informatika: függvényábrázolás (táblázatkezelő használata). Testnevelés és sport: érdekes sebességadatok, érdekes sebességek, pályák technikai környezete. Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, sebességei, reakcióidő. Művészetek; magyar nyelv és irodalom: mozgások ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: járművek sebessége és fékútja, követési távolság, közlekedésbiztonsági eszközök, technikai eszközök (autók, motorok), GPS, rakéták, műholdak alkalmazása, az űrhajózás célja.

7 Egyenes vonalú egyenletesen Ismerje a változó mozgás változó mozgás kísérleti vizsgálata. általános fogalmát, értelmezze az átlag- és pillanatnyi sebességet. Ismerje a gyorsulás fogalmát, vektor-jellegét. A szabadesés vizsgálata. A nehézségi gyorsulás meghatározása. Tudja ábrázolni az s-t, v-t, a- t grafikonokat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Ismerje Galilei modern tudományteremtő, történelmi módszerének lényegét: a jelenség megfigyelése, értelmező hipotézis felállítása, számítások elvégzése, az eredmény ellenőrzése célzott kísérletekkel. támogatása Ajánlott Galilei lejtő-kísérletének megismétlése először kézi távolság és időméréssel, majd korszerű méréstechnikával (számítógépes mérés, video-analízis, strobokép stb.) frontális feldolgozással. A gyorsulás fogalmát v-t grafikon alapján értelmezzük. A gyorsuló mozgás útképletet a jobb osztályokban az átlagsebességen keresztül vezetjük le, a gyengébb csoportokban levezetés nélkül közöljük; mindkét esetben alapvető a kísérletileg ellenőrizés. Ajánlott g értékét közölni, majd csoportmunkában mérésekkel - lehetőség szerint többféle módszerrel is - ellenőrizni. Ajánlott kísérlet: golyó és tollpihe ejtése vákuumozható ejtőcsőben. Fakultatív mérés: A közegellenállás hatásának kísérleti vizsgálatára papírkúpok vagy játékléggömb ejtése, a mozgás grafikus ábrázolás, a végsebesség meghatározása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Galilei munkássága; a kerék feltalálásának jelentősége. Földrajz: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása, csillagképek, távcsövek. Összetett mozgások. Egymásra merőleges egyenletes mozgások összege. Vízszintes hajítás vizsgálata, értelmezése összetett mozgásként. Ismerje a mozgások függetlenségének elvét és legyen képes azt egyszerű esetekre (folyón átkelő csónak, eldobott labda pályája, a locsolócsőből kilépő vízsugár pályája) alkalmazni. Ajánlott az egymásra merőleges egyenletes mozgások összegzésének frontális tárgyalása a folyón átkelő csónak problémájának közös feldolgozásával. A sebesség vektorjellegének tudatosításával az analitikus gondolkozást fejlesztjük. Érdeklődő osztály esetén ajánlott kiegészítés: A függőleges hajítás értelmezése összetett mozgásként. Ajánlott videofelvétel kiértékelése Egyszerű számítási

8 Egyenletes körmozgás. A körmozgás, mint periodikus mozgás. A mozgás jellemzői (kerületi és szögjellemzők). A centripetális gyorsulás értelmezése. A bolygók körmozgáshoz hasonló centrális mozgása, Kepler törvényei. Kopernikuszi világkép alapjai. Ismerje a körmozgást leíró kerületi és szögjellemzőket és tudja alkalmazni azokat. Tudja értelmezni a centripetális gyorsulást. Mutasson be egyszerű kísérleteket, méréseket. Tudjon alapszintű feladatokat megoldani. A tanuló ismerje Kepler törvényeit, tudja azokat alkalmazni a Naprendszer bolygóira és mesterséges holdakra. Ismerje a geocentrikus és heliocentrikus világkép kultúrtörténeti dilemmáját és konfliktusát. feladatok, pl. mélységmérés esési idő mérése alapján Vízszintes hajítás értelmezése összetett mozgásként Ajánlott a vízszintes hajítás vizsgálata Lőwy-féle ejtőgéppel, strobo-kép, vízszintes vízsugár pályagörbéjéről készült digitális fotó kiértékelése, hajításokról készített videók számítógépes kiértékelése. Érdeklődő diákok számára ajánlott fakultatív feladat: Hajítások meghatározó paramétereinek tanulmányozása, numerikus adatok gyűjtése számítógépes demonstrációs (játékos) programok segítségével Kísérleti megközelítésre ajánlott: körpályán futó játékvonat vagy kúpinga mozgásának frontális vizsgálata. Egyszerű feladatok megoldása egyéni vagy csoportmunkában, helyben végzett kísérlethez, videofelvételekhez kapcsolva. A centripetális gyorsulás fogalmának bevezetésénél a sebesség vektorjellegére és a folytonos irányváltozásra alapozunk. A gyorsulás centrális irányát és képletet közöljük, értelmezzük, majd példákon gyakoroljuk. A képlet levezetése fakultatív. A bolygók mozgásáról földrajzban tanultak felidézése, kiegészítése. Az ellipszis-pályát körrel közelítve egyszerű elemi számításokat tudunk végezni a keringési adatok felhasználásával (pl. a Föld átlagos keringési sebességének meghatározása, műholdak keringése, a Hold mozgása, stb.) Kulcsfogalmak/ Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg, mozgások összegződése, periódusidő, szögsebesség,

9 fogalmak centripetális gyorsulás. Tematikai egység Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) - A Newtoni mechanika elemei Órakeret 30 óra Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Tartalmak, ismeretek Erő, az erő mértékegysége, erőmérő, gyorsulás, tömeg, Az ösztönös arisztotelészi mozgásszemlélet tudatos lecserélése a newtoni dinamikus szemléletre. Az új szemléletű gondolkodásmód kiépítése. Az általános iskolában megismert sztatikus erőfogalom felcserélése a dinamikai szemléletűvel, rámutatva a két szemlélet összhangjára. Követelmények Módszertani megoldások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Kapcsolódási pontok A tehetetlenség törvénye (Newton I. axiómája). Mindennapos közlekedési tapasztalatok hirtelen fékezésnél, a biztonsági öv szerepe. Az űrben, űrhajóban szabadon mozgó testek. Az erő fogalma. Az erő alak- és mozgásállapot- Legyen képes az arisztotelészi mozgásértelmezés elvetésére. Ismerje a tehetetlenség fogalmát és legyen képes az ezzel kapcsolatos hétköznapi jelenségek értelmezésére. Ismerje az inercia- (tehetetlenségi) rendszer fogalmát. A tanuló ismerje az erő alak- és mozgásállapot- A középiskolai fizikatanítás alapfeladata az ösztönös arisztotelészi mozgás-szemlélet tudatos lecserélése a newtoni szemléletre. Erő nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához szükséges. A látszólagos paradoxon elfogadtatása, a kognitív konfliktus feloldása helyben bemutatott célirányos kísérletek tapasztalata alapján történhet. A mindennapos tapasztalatoknak látszólag ellentmondó tételt a súrlódás szerepének kísérleti bemutatásával, a súrlódás fokozatos csökkentésével, majd gondolati extrapolációval fogadtatjuk el Newton I. axiómáját. A tehetetlenség törvényét válogatott mindennapos jelenségek kvalitatív értelmezésével tesszük élővé. A Newton II. törvény tárgyalása, az erőfogalom és a mozgásegyenlet bevezetése többféle didaktikai Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Technika, életvitel és gyakorlat: Takarékosság; légszennyezés, zajszennyezés; közlekedésbiztonsági eszközök, közlekedési szabályok, GPS, rakéták, műholdak alkalmazása, az űrhajózás célja. Biztonsági öv, ütközéses balesetek, a gépkocsi biztonsági

10 változtató hatása. Erőmérés rugós erőmérővel. változtató hatását, az erő mérését, mértékegységét, vektor-jellegét. Legyen képes erőt mérni rugós erőmérővel. módszerrel megoldható. A nem kifejezetten reál osztályokban ajánlott az általános iskolában használt statikus erőmérésre alapozni az erő fogalmát, majd a hangsúlyt fokozatosan áthelyezni az erő mozgásállapot-változtató hatására. felszerelése, a biztonságos fékezés. Nagy sebességű utazás egészségügyi hatásai. Az erő mozgásállapot-változtató (gyorsító) hatása Newton II. axiómája. A tömeg, mint a tehetetlenség mértéke, a tömegközéppont fogalma. Tudja Newton II. törvényét, lássa kapcsolatát az erő szabványos mértékegységével. Ismerje a tehetetlen tömeg fogalmát. Értse a tömegközéppont szerepét a valóságos testek mozgásának értelmezése során. Newton II. axiómáját demonstrációs megalapozás után közöljük. Ajánlott kísérlet: A lejtőre helyezett test egyensúlyban tartásához szükséges erőt dinamométerrel mérjük. Az elengedett test lejtő menti gyorsulását az útképlet alapján határozzuk meg. A lejtő meredekségét változtatva igazolható az erő és a gyorsulás arányossága. A törvény igazolása a gimnáziumi tanulmányok során válogatott kísérleteken, alkalmazásokon, feladatokon keresztül folyamatosan történik. Biológia-egészségtan: reakcióidő, az állatok mozgása (pl. medúza). Földrajz: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása, csillagképek, távcsövek. Erőtörvények, a dinamika alapegyenlete. A rugó erőtörvénye. A nehézségi erő és hatása. Tapadási és csúszási súrlódás. Alkalmazások: A súrlódás szerepe az autó gyorsításában, fékezésében. Közegellenállás Szabadon eső testek súlytalansága. Ismerje, és tudja alkalmazni a tanult egyszerű erőtörvényeket. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására, néhány egyszerű esetben: állandó erővel húzott test; mozgás lejtőn, a súrlódás szerepe egyszerű mozgások esetén. A tananyag feldolgozása kísérleteken alapszik. Kiemelt figyelmet fordítunk az erővektorok irányára. Tárgyalásuk során érdemes kitérni az adott erővel kapcsolatos gyakorlati problémákra (pl. súly, súlytalanság, súrlódás szerepe a közlekedésben) A gyakorló feladatokban célszerű összekapcsolni a korábbi kinematikai méréseket a dinamikával, a egyszerű helyszíni kísérletek tapasztalatait és a mindennapi ismereteket az azokat magyarázó erőkkel. Ezek egyszerre adják a Newton-törvény újabb és újabb tapasztalati igazolását, ill. a fizika gyakorlati hasznosságának bemutatását. Az egyes erőtörvények tárgyalása után kimondjuk az erőhatások függetlenségének elvét és a Newton-

11 Az egyenletes körmozgás dinamikája. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: vezetés kanyarban, út megdöntése kanyarban, hullámvasút; függőleges síkban átforduló kocsi; műrepülés, körhinta, centrifuga. Newton gravitációs törvénye. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A nehézségi gyorsulás változása a Földön. Az árapály-jelenség kvalitatív magyarázata. A mesterséges holdak mozgása és a szabadesés. A súlytalanság értelmezése az űrállomáson. Geostacionárius műholdak, hírközlési műholdak. Értse, hogy az egyenletes körmozgás végző test gyorsulását (a centripetális gyorsulást) a testre ható erők eredője adja, ami mindig a kör középpontjába mutat. Ismerje Newton gravitációs törvényét. tudja, hogy a gravitációs kölcsönhatás a négy alapvető fizikai kölcsönhatás egyike, meghatározó jelentőségű az égi mechanikában. Legyen képes a a gravitációs erőtörvényt alkalmazni egyszerű esetekre. Értse a gravitáció szerepét az űrkutatással, űrhajózással kapcsolatos axiómát az erők eredőjére értelmezzük. Newton II. axiómájának alkalmazása az egyenletes körmozgás esetére. Frontális feldolgozásra alkalmas kiinduló kísérlet lehet például: az egyszerű kúpinga, ahol a kísérlet és az elméleti leírás jól kiegészíti egymást. Hangsúlyozzuk, hogy a centripetális gyorsulást a ható erők eredője adja. A mozgásegyenlet alapján kiszámítjuk adott ingahossz és keringési sugár esetén a periódusidőt majd az eredményt kísérletileg ellenőrizzük. Az eredmények egyezése a számítás során használt Newton-egyenlet érvényességét igazolja. Ezt követően ajánlott meglepő kísérletek (pl forgatott vödörből nem folyik ki a víz) értelmezése, egyszerű feladatok megoldása, hétköznapi jelenségek (pl. kanyarban kicsúszó autó, stb.) diszkussziója. A gravitációs erőtörvényt közöljük és példákkal illusztráljuk, kiemelve azt is, hogy a gravitációs állandó nagyon kicsi értéke miatt közönséges (kis tömegű) testek esetén a tömegvonzás nem érzékelhető. Feladatok: a körmozgás és a gravitáció összekapcsolása (bolygók, műholdak mozgása). Érdekes jelenségek értelmezése a tömegvonzási törvény alapján: pl. a nehézségi gyorsulás változása a magassággal; mesterséges holdak szabadesése a Föld körül; a súlytalanság állapota a keringő űrhajóban, stb. Ajánlott fakultatív kiegészítés: Eötvös Loránd gravitációs mérései torziós ingával.

12 A kölcsönhatás törvénye (Newton III. axiómája). A lendületváltozás és az erőhatás kapcsolata. Lendülettétel Lendületmegmaradás párkölcsönhatás (zárt rendszer) esetén. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: golyók, korongok ütközése. Ütközéses balesetek a közlekedésben. Miért veszélyes a koccanás? Az utas biztonságát védő technikai megoldások (biztonsági öv, légzsák, a gyűrődő karosszéria). A rakétameghajtás elve. közismert jelenségekben. Ismerje Newton III: axiómáját és egyszerű példákkal tudja azt illusztrálni. Értse, hogy az erő két test közötti kölcsönhatás. Legyen képes az erő és ellenerő világos megkülönböztetésére. Ismerje a lendület fogalmát, vektor-jellegét, a lendületváltozás és az erőhatás kapcsolatát. Tudja a lendülettételt. Ismerje a lendületmegmaradás törvényét párkölcsönhatás esetén. Tudjon értelmezni egyszerű köznapi jelenségeket a lendület megmaradásának törvényével. Legyen képes egyszerű számítások és mérési feladatok megoldására. Értse a rakétameghajtás lényegét. Az erő és a kölcsönhatás fogalmának összekapcsolása. Az erő és ellenerő szerepének világos megkülönböztetése: a két erő két különböző testre hat Feldolgozásra javasolt probléma: mit mutat a mérleg a liftben induláskor, megálláskor? A lendületről a évfolyamon tanultak ismétlése kiegészítése, a lendület mint vektormennyiség. A lendülettétel kimondása Newton II. axiómájának átfogalmazásával. Egyszerű feladatok megoldása lendülettétellel. A lendületmegmaradás felismerése ütközéses kísérletekben. Javasolt bevezető kísérlet: Sínen futó kiskocsik párkölcsönhatásának vizsgálata (különböző ütköztetések, kocsik szétlökése rugóval) A kísérletsorozat elvégzését számítógépes mérésként ajánjuk (pl. Webcam Laboratory mérőprogramjával). Egyszerű feladatok a lendületmegmaradásra. Ajánlott: fakultatív kiscsoportos projektmunka: Ütközéses balesetek elemzése, biztonságtechnika. A vizes rakéta vizsgálata

13 Pontszerű test egyensúlya. A kiterjedt test egyensúlya A kierjedt test, mint speciális pontrendszer, tömegközéppont. Forgatónyomaték. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: emelők, tartószerkezetek, építészeti érdekességek (pl. gótikus támpillérek, boltívek. Deformálható testek egyensúlyi állapota. Pontrendszerek mozgásának vizsgálata, dinamikai A tanuló ismerje, és egyszerű esetekre tudja alkalmazni a pontszerű test egyensúlyi feltételét. Legyen képes erővektorok összegzésére. Ismerje a kiterjedt test és a tömegközéppont fogalmát, tudja a kiterjedt test egyensúlyának kettős feltételét. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát Legyen képes egyszerű számítások, mérések, szerkesztések elvégzésére. Ismerje Hooke törvényét, értse a rugalmas alakváltozás és a belső erők kapcsolatát. Tudja, hogy az egymással kölcsönhatásban lévő testek A évfolyamos ismeretek kísérleteken alapuló felelevenítése, kiemelt figyelemmel a gyakorlati alkalmazásokra, mindennapi szituációkra. Az elméleti számítások eredményét (pl emelők, tartószerkezetek) célszerű egyszerű kísérletekkel, mérésekkel összekapcsolni, így a mérések igazolják a számításokat. Ajánlott otthoni fakultatív kísérleti versenyfeladatok: Pl: Tartószerkezetek építése makaróni-szálakból Leonardo-híd építése Különböző alakú testek tömegközéppontjának meghatározása Kísérleti módszerek keresése extrém nagy és nagyon kicsi tömegek mérésére, működő módszerek építése. A rugalmas deformáció jelenségét egyszerű kísérletekkel demonstráljuk, a Hook-törvényt a rugó már ismert lineáris megnyúlására hivatkozva mondjuk ki és általánosítjuk. Ajánlott fakultatív kiscsoportos mérések: Horgászzsinór nyúlásának vizsgálata Vonalzó lehajlásának vizsgálata Alapkísérlet: Atwood-féle ejtőgép tömegeinek mozgása, (kísérlet és frontális értelmezés).

14 értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak mozgását az egyes testekre ható külső erők és a testek közötti kényszerkapcsolatok figyelembevételével lehetséges értelmezni. Fakultatív feldolgozásra ajánlott problémák: Csigán átvetett fonalon lógó súllyal vízszintesen gyorsított kiskocsi mozgása; Egy kötéllel összekötött álló- és mozgó csigára akasztott két tömegpontból álló rendszer mozgása (számítás és kísérleti ellenőrzés). Erő, párkölcsönhatás, lendület, lendületmegmaradás, erőtörvény, mozgásegyenlet, pontrendszer, rakétamozgás, ütközés. Tematikai egység Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Tartalmak, ismeretek Fizikai munka és teljesítmény. Munkatétel Erőfeszítés és hasznosság Munka Energia Teljesítmény A newtoni dinamika elemei, a fizikai munkavégzés tanult fogalma. Órakeret 14 óra Az általános iskolában tanult munka- és mechanikai energiafogalom elmélyítése és bővítése, a mechanikai energiamegmaradás igazolása speciális esetekre és az energiamegmaradás törvényének általánosítása. Az elméleti megközelítés mellett a fizikai ismeretek mindennapi alkalmazásának bemutatása, gyakorlása. Követelmények A tanuló értse a fizikai munkavégzés és a teljesítmény fogalmát, ismerje mértékegységeiket. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására. Ismerje a munkatételt és tudja azt egyszerű esetekre alkalmazni. Módszertani megoldások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, A munka és a teljesítmény, mechanikai energiafajták témakörben korábban tanultak ismétlése egyszerű feladatokon keresztül kiscsoportos formában. A korábban tanultak bővítése: A munka értelmezése erő-elmozdulás grafikonon, állandó erőesetén, változó erő (rugóerő) munkájának grafikus meghatározása. A rugó-energia értelmezése. A munkatételt állandó erővel s úton gyorsított test kinetikus energiájának meghatározásán keresztül Kapcsolódási pontok Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Testnevelés és sport: sportolók teljesítménye, sportoláshoz használt pályák energetikai

15 Mechanikai energiafajták (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia). A mechanikai energiamegmaradás törvénye. Alkalmazások, jelenségek: a fékút és a sebesség kapcsolata, a követési távolság meghatározása. Ismerje az alapvető mechanikai energiafajtákat, és tudja azokat a gyakorlatban értelmezni. Tudja egyszerű zárt rendszerek példáin keresztül értelmezni a mechanikai energiamegmaradás törvényét. Tudja, hogy a mechanikai energiamegmaradás nem teljesül súrlódás, közegellenállás esetén, mert a rendszer mechanikailag nem zárt. Ilyenkor a mechanikai energiaveszteség a súrlódási erő munkájával egyenlő. vezetjük be, majd általánosítva is megfogalmazzuk. A korábban már megismert helyzeti és mozgási energia meghatározását egyszerű feladatokon gyakoroljuk, hangsúlyozva, hogy a helyzeti energia értéke függ a nulla-szint választásától. Az energia fizikai fogalmát az energia-megmaradás tapasztalati törvénye teszi alapvető jelentőségűvé a fizikában, ennek kialakítása fokozatosan történik a középiskolában. A mechanikai energiamegmaradás tételét kimondjuk, majd kvalitatív szinten illusztráljuk, bemutatva, hogy az egyes energiafajták egymásba alakulnak. Mennyiségi kísérleti igazolása nehéz, mert a disszipatív erők munkája nehezen kiküszöbölhető. Speciális esetekben, amikor a veszteségek elhanyagolhatók az energiamegmaradás kimutatható. Így használható pl. ismert tömegű a szabadeső test mozgásáról készített video, amely lehetővé teszi az esési magasság és a sebesség meghatározását és ezeken keresztül az energiák összevetését. A diákok számára a mechanikai energia-megmaradás elfogadása a tehetetlenség törvényéhez hasonlóan nehéz. Az elmélet és a köznapi tapasztalatok ellentmondása feloldandó feladat. Közöljük, hogy a veszteség csak mechanikai szempontból az, a hőtanban majd látni fogjuk, hogy a mechanikai energiaveszteség a test belső energiájában jelenik meg. viszonyai és sporteszközök energetikája. Technika, életvitel és gyakorlat: járművek fogyasztása, munkavégzése, közlekedésbiztonsági eszközök, technikai eszközök (autók, motorok). Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, teljesítménye. Egyszerű gépek, hatásfok. Érdekességek, alkalmazások. - Ókori gépezetek, mai alkalmazások. Az egyszerű Tudja a gyakorlatban használt egyszerű gépek működését értelmezni, ezzel kapcsolatban feladatokat megoldani. A évfolyamon már tanult egyszerű gépek újbóli tárgyalása az ismeretek felfrissítésén túl a működés kvantitatív leírásának bővítését is jelenti. Fakultatív gyűjtőmunka:

16 gépek elvének felismerése az élővilágban. Egyszerű gépek az emberi szervezetben. Energia és egyensúlyi állapot. Kulcsfogalmak/ fogalmak Értse, hogy az egyszerű gépekkel munka nem takarítható meg. Ismerje a stabil, labilis és közömbös egyensúlyi állapot fogalmát és tudja alkalmazni egyszerű esetekben. - Egyszerű gépek korszerű modern szerkezetekben, gépekben; - Egyszerű gépek szerepe az emberi szervezet felépítésében; Egyszerű gépek mindennapos használatunkban. A fogalmakat homorú, domború és sík felületre helyezett golyó, kísérletileg jól bemutatható viselkedése után általánosíthatjuk. Munkavégzés, energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia, munkatétel, mechanikai energiamegmaradás. A 10. évfolyam témaköri bontása és órafelosztása

17 Heti óraszám: 2 Évi teljes óraszám:72óra 10. évfolyam Témakörök Óraszám Folyadékok és gázok mechanikája 8 A hétköznapok hőtana, hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül - halmazállapot-változások 14 Hőhatások és állapotváltozások - hőtani alapjelenségek, gáztörvények 10 Energia, hő és munka - a hőtan főtételei 10 Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása - Molekuláris hőelmélet elemei 6 Közel- és távolhatás - elektromos töltés és erőtér 12 A mozgó töltések egyenáram 12 Teljes óraszám 72 Tematikai egység Folyadékok és gázok mechanikája Órakeret 8 óra Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Tartalmak, ismeretek Hidrosztatikai és aerosztatikai alapismeretek, sűrűség, nyomás, légnyomás, felhajtóerő, kémia: anyagmegmaradás, halmazállapotok, földrajz: tengeri, légköri áramlások. A témakör jelentőségének bemutatása, mint a fizika egyik legrégebbi területe és egyúttal a legújabb kutatások színtere (pl. tengeri és légköri áramlások, a vízi- és szélenergia hasznosítása). A megismert fizikai törvények összekapcsolása a gyakorlati alkalmazásokkal. Önálló tanulói kísérletezéshez szükséges képességek fejlesztése, hétköznapi jelenségek fizikai értelmezésének gyakoroltatása. Követelmények Módszertani megoldások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Kapcsolódási pontok Légnyomás kimutatása és mérése. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Horror vacui mint egykori tudományos Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen a levegő nyomásával kapcsolatos, A korábban tanultak ismétlése, kiegészítése. A történelmi alapkísérletek megismétlése és újabb egyszerű kísérletek bemutatása és értelmezése. Ajánlott fakultatív tanulói kísérlet: Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés.

18 hipotézis. (Torricelli kísérlete vízzel, Guericke vákuumkísérletei, Geothe-barométer.) A légnyomás változásai. A légnyomás szerepe az időjárási jelenségekben, a barométer működése. Alkalmazott hidrosztatika Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás. Hidraulikus gépek. Felhajtóerő nyugvó folyadékokban és gázokban. Búvárharang, tengeralattjáró Léghajó, hőlégballon. gyakorlati szempontból is fontos néhány jelenséget. Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit köznapi jelenségek értelmezésére. A tanult ismeretek alapján legyen képes (pl. hidraulikus gépek alkalmazásainak bemutatása). Legyen képes alkalmazni hidrosztatikai és aerosztatikai ismereteit köznapi jelenségek értelmezésére. Goethe-barométer készítése, értelmezése. Fakultatív kiselőadási téma: A légnyomás szerepe az időjárási jelenségekben. A témakör feldolgozását demonstrációs és tanulói kísérletekre, és azok értelmezésére alapozzuk. A korábban tanultak ismétlése, kiegészítése. A felhajtóerőt - folyadékba merülő hasáb alakú test esetén az alsó és a felső lapra ható hidrosztatikus nyomások különbségéből adódó erőként számítjuk ki., majd az eredményt mérőkísérlettel igazoljuk. A felhajtóerőt gázokban (levegőben) kísérletekkel demonstráljuk és a folyadékokhoz hasonlóan értelmezzük. A felhajtóerő kiszámítását egyszerű esetekben gyakoroljuk, a számítást lehetőleg kísérlethez, jelenséghez kapcsolva. Mérési feladatok: Szilárd testek sűrűségének mérése Arkhimédész módszerével; Folyadékok relatív sűrűségének meghatározása a hidrosztatikai nyomás alapján. Kémia: folyadékok, felületi feszültség, kolloid rendszerek, gázok, levegő, viszkozitás, alternatív energiaforrások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hajózás szerepe, légiközlekedés szerepe. Technika, életvitel és gyakorlat: vízi járművek legnagyobb sebességeinek korlátja, légnyomás, repülőgépek közlekedésbiztonsági eszközei, vízi és légi közlekedési szabályok. Biológia-egészségtan: Vízi élőlények, madarak mozgása, sebességei, reakcióidő. A nyomás és változásának hatása az emberi szervezetre (pl. súlyfürdő,

19 Molekuláris erők folyadékokban (kohézió és adhézió). Felületi feszültség. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: habok különleges tulajdonságai, mosószerek hatásmechanizmusa. Folyadékok és gázok áramlása Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: légköri áramlások, a szél értelmezése a nyomásviszonyok alapján, nagy tengeráramlásokat meghatározó környezeti hatások. Kulcsfogalmak/ fogalmak Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek. Legyen tisztában a felületi jelenségek fontos szerepével az élő és élettelen természetben. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Legyen képes köznapi áramlási jelenségek kvalitatív fizikai értelmezésére. Tudja értelmezni az áramlási sebesség változását a keresztmetszettel az anyagmegmaradás (kontinuitási egyenlet) alapján. Fakultatív tanulói kiselőadások ajánlott témái: Arkhimédész és a szürakuzai király koronája A kohéziós és adhéziós erőket kísérlettel demonstráljuk. A felületi feszültség fogalmát egyszerű és látványos kísérleteken keresztül kvalitatív szinten tárgyaljuk. Ajánlott fakultatív tanulói kísérletek: Kísérletek szappanhártyákkal; Szappan-motoros kishajó; Vízcsepp méretének változása a tiszta vízhez adagolt mosogatószer mennyiségének függvényében. A témakör feldolgozását köznapi ismeretekre és egyszerű, jelenségbemutató kísérletekre építjük. (Pl. Egyszerű kísérletek csővel összekötött nívóedényekkel, léggömbökkel, szappanbuborékokkal, a vízszintes locsolócső végére helyezett szűkítőn keresztül a vízsugár messzebbre jut, mert kiömlési sebessége megnő, stb.) keszonbetegség, hegyi betegség). Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás, viszkozitás, felületi feszültség, légnyomás, légáramlás, áramlási sebesség, aerodinamikai felhajtóerő, közegellenállás, szél- és vízienergia, szélerőmű, vízierőmű. Tematikai egység Mindennapok hőtana, Hő felvétel hőmérsékletváltozás nélkül - halmazállapot-változások Órakeret 14 óra Előzetes tudás Halmazállapotok szerkezeti jellemzői (kémia), a hőtan főtételei.

20 Tantárgyi fejlesztési célok Tartalmak ismeretek A fizika és a mindennapi jelenségek kapcsolatának, a fizikai ismeretek hasznosságának tudatosítása. Kiscsoportos projektmunka otthoni, internetes és könyvtári témakutatással, adatgyűjtéssel, kísérletezés tanári irányítással. A csoportok eredményeinek bemutatása, megvitatása, értékelése. A halmazállapotok jellemző tulajdonságainak és a halmazállapot-változások energetikai hátterének tárgyalása, bemutatása. A halmazállapot változásokkal kapcsolatos mindennapi jelenségek értelmezése a fizikában, és a társ-természettudományok területén is. Követelmények Módszertani megoldások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Kapcsolódási pontok Feldolgozásra ajánlott témák: Halmazállapot-változások a természetben. Korszerű fűtés, hőszigetelés a lakásban. Hőkamerás felvételek. Hogyan készít meleg vizet a napkollektor. Hőtan a konyhában. Naperőmű. A vízerőmű és a hőerőmű összehasonlító vizsgálata. Az élő szervezet mint termodinamikai gép. Az UV- és az IR-sugárzás egészségügyi hatása. Látszólagos örökmozgók működésének vizsgálata. Kísérleti munka tervezése csoportmunkában, a feladatok felosztása. A kísérletek megtervezése, a mérések elvégzése, az eredmények rögzítése. Az eredmények nyilvános bemutatása kiselőadások, kísérleti bemutató formájában. A hőtan a fizikának az a területe, amely a hétköznapi jelenségekben és a társ-természettudományokban egyaránt szerepet kap. A hőtan igen jó lehetőséget kínál arra, hogy a tudatosítsuk a fizika hasznosságát a mindennapi jelenségek értelmezésében és bemutassuk a fizika és más természettudományok kapcsolatát. A tanévet lezáró témakör feldolgozására a kiscsoportos projektmunkát ajánljuk. A csoportok a tanár segítségével, de nagy önállósággal dolgozzák fel a választott témát. A munka lényegi része a tanórákon kívül folyik, sikeres motiváció esetén a tantervi óraszámot többszörösen meghaladó időben. Az órarendi órák a munka közös elindítására, szervezésére és az eredmények nyilvános bemutatójára szolgálnak. A tanár feladata a csoportok motiválása, munkájuk követése és szükség szerinti segítése forrásanyagokkal, ötletekkel, eszközökkel, a bemutatásra vonatkozó tanácsokkal. A projektmunka akkor igazán eredményes, ha a diákok egymást segítve úgy dolgoznak, hogy mindenki a tőle elvárható maximális szinthez közel teljesít. Technika, életvitel és gyakorlat: takarékosság, az autók hűtési rendszerének téli védelme. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: beruházás megtérülése, megtérülési idő. Biológia-egészségtan: táplálkozás, ökológiai problémák. A hajszálcsövesség szerepe növényeknél, a levegő páratartalmának hatása az élőlényekre, fagykár a gyümölcsösökben, üvegházhatás, a

21 A halmazállapotok makroszkopikus jellemzése, energetika és mikroszerkezeti értelmezése. Az olvadás és a fagyás jellemzői. A halmazállapot-változás energetikai értelmezése. Jelenségek, alkalmazások: A hűtés mértéke és s hűtési sebesség meghatározza a megszilárduló anyag mikroszerkezetét és ezen keresztül sok A tanuló tudja, hogy az anyag különböző halmazállapotait (szilárd, folyadék- és gázállapot) makroszkopikus fizikai tulajdonságaik alapján jellemezni. Lássa, hogy ugyanazon anyag különböző halmazállapotai esetén a belsőenergiaértékek különböznek, a halmazállapot megváltozása energiaközlést (elvonást) igényel. Ismerje az olvadás, fagyás fogalmát, jellemző paramétereit (olvadáspont, olvadáshő). Legyen képes egyszerű kalorikus feladatok megoldására. Ismerje a fagyás és olvadás szerepét a mindennapi életben. A halmazok makroszkopikus jellemzéséről és szerkezetéről a kémiában tanultak felelevenítése, kiegészítése. A belső energia fogalmának bővítése a vonzó kölcsönhatásból adódó negatív potenciális energia fogalmával. A halmazállapotok megkülönböztetése a belső energia alapján. A korábban tanultak ismétlése, kiegészítése. Az olvadás folyamatának energetikai értelmezése, és szemléltetése golyómodell segítségével. Ajánlott kísérlet: Fixírsó (vagy szalol) melegedési görbéjének felvétele kalibrált teljesítményű elektromos melegítés során, az eredmény értelmezése (frontális demonstrációs mérés) A lehűtött (túlhűtött) olvadék kikristályosodásának kvalitatív észlelése, a melegedés tapasztalata. vérnyomásra ható tényezők. Magyar nyelv és irodalom: Madách: Az ember tragédiája (eszkimó szín). Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Kémia: halmazállapotok és halmazállapotváltozások, exoterm és endoterm folyamatok, kötési energia, képződéshő, reakcióhő, üzemanyagok égése, elektrolízis. Biológia-egészségtan: a táplálkozás alapvető biológiai folyamatai, ökológia, az éltető Nap, hőháztartás, öltözködés. Technika, életvitel és

22 tulajdonságát. Fontos a kohászatban, mirelitte-iparban. Ha a hűlés túl gyors, nincs kristályosodás az olvadék üvegként szilárdul meg. Párolgás és lecsapódás (forrás) A párolgás (forrás), lecsapódás jellemzői. Halmazállapotváltozások a természetben. A halmazállapot-változás energetikai értelmezése. Jelenségek, alkalmazások: a kuktafazék működése (a forráspont nyomásfüggése), a párolgás hűtő hatása, szublimáció, desztilláció, szárítás, csapadékformák. Kulcsfogalmak/ fogalmak Ismerje a párolgás, forrás, lecsapódás jelenségét, mennyiségi jellemzőit. Legyen képes egyszerű számítások elvégzésére, a jelenségek felismerésére a hétköznapi életben (időjárás). Ismerje a forráspont nyomásfüggésének gyakorlati jelentőségét és annak alkalmazását. Legyen képes egyszerű kalorikus feladatok megoldására számítással. Fakultatív tanulói mérés: Jég olvadáshőjének meghatározása. A korábban tanultak ismétlése, kiegészítése Hasonlóság és különbség a párolgás és a forrás folyamatában. Egyszerű párolgási kísérletekből kiindulva értelmezzük a párolgást, mint határfelületi folyamatot. Bevezetjük a gőznyomás és a relatív páratartalom fogalmát, és közöljük a telítési gőznyomás hőmérsékletfüggését. A forrást, mit speciális párolgást tárgyaljuk, a forrásponton a telített gőznyomás értéke megegyezik a külső légnyomással, így a folyadék belsejében is megkezdődik a buborékok képződését eredményező párolgás. A folyékony légnemű halmazállapot-változás szemléltetése golyómodell segítségével, illetve számítógépes animációkkal történhet. Fakultatív tanulói kísérletek: A forráspont nyomásfüggésének bemutatása; A relatív páratartalom meghatározása; Víz desztillációja; Szublimáció bemutatása. gyakorlat: folyamatos technológiai fejlesztések, innováció. Földrajz: környezetvédelem, a megújuló és nem megújuló energia fogalma. A hőtani tematikai egységek kulcsfogalmai. Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, forrás). Tematikai egység Hőhatások és állapotváltozások - hőtani alapjelenségek, gáztörvények Órakeret 10 óra Előzetes tudás Hőmérséklet, hőmérséklet mérése. A gázokról kémiából tanult ismeretek.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Fizika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Fizika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Fizika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2. alapján 9-11. évfolyam 2 Célunk a korszerű természettudományos világkép

Részletesebben

HELYI TANTERV. Fizika

HELYI TANTERV. Fizika HELYI TANTERV Fizika Fizika A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által

Részletesebben

FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján)

FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy

HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy 3 2 2 0 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Fizika. Fejlesztési feladatok

Fizika. Fejlesztési feladatok Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ... Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

9. tanév. Az éves órakeret felosztása:

9. tanév. Az éves órakeret felosztása: 9. tanév Ebben az életkorban a tanulók már egyre több területen képesek az elvontabb (absztrakt, formális és rendszerben) gondolkodásra, különösen akkor, ha ez a meglévő tudásukra épül, ahhoz kapcsolódik.

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

VÁLASZTHATÓ FIZIKA 9. évfolyam (gimnázium, 2 óra)

VÁLASZTHATÓ FIZIKA 9. évfolyam (gimnázium, 2 óra) VÁLASZTHATÓ FIZIKA 9. évfolyam (gimnázium, 2 óra) A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének

Részletesebben

FIZIKA 4 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE

FIZIKA 4 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú

Részletesebben

TANMENET Fizika 7. évfolyam

TANMENET Fizika 7. évfolyam TANMENET Fizika 7. évfolyam az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT-11715 raktári számú tankönyvéhez a kerettanterv B) változata szerint Heti 2 óra, évi 72 óra A tananyag feldolgozása során kiemelt figyelmet

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

Fizika a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára és Fizika a szakközépiskolák 9 12. évfolyama számára (2+2+2)

Fizika a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára és Fizika a szakközépiskolák 9 12. évfolyama számára (2+2+2) Fizika a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára és Fizika a szakközépiskolák 9 12. évfolyama számára (2+2+2) Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola. Helyi tanterv 2. kötet

Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola. Helyi tanterv 2. kötet Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola Helyi tanterv 2. kötet 2013 Tartalomjegyzék FIZIKA...3 9. évfolyam...5 10. évfolyam...21 11. évfolyam...37 KÉMIA...53 9. évfolyam...55 10. évfolyam...69 KÉMIA AZ

Részletesebben

FIZIKA 7-8. évfolyam

FIZIKA 7-8. évfolyam FIZIKA 7-8. évfolyam 2 FIZIKA 7-8. évfolyam A tanterv A NAT Ember a természetben műveltségterület 7-8. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

Előzetes megjegyzések

Előzetes megjegyzések Javítás a január 21-én felrakott verzióhoz képest: 34. oldalon: 1. Mozgó töltések egyenáram vezetési típusok órakeretében 16(14) helyett helyesen: 20(14). Előzetes megjegyzések Ez a segédanyag az MTA által

Részletesebben

FIZIKA 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE

FIZIKA 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

EMELT FIZIKA (gimnázium, 3x3x4x3)

EMELT FIZIKA (gimnázium, 3x3x4x3) EMELT FIZIKA (gimnázium, 3x3x4x3) A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a

Részletesebben

Kandó Kálmán Szakközépiskola Miskolc, Palóczy utca 3. FIZIKA

Kandó Kálmán Szakközépiskola Miskolc, Palóczy utca 3. FIZIKA Kandó Kálmán Szakközépiskola Miskolc, Palóczy utca 3. FIZIKA Helyi tanterv 2013 Készítette: Hava Andrea Monica 1 Fizika a szakközépiskolák 9 12. évfolyama számára (3+3+2) A természettudományos kompetencia

Részletesebben

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 FIZIKA

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 FIZIKA FIZIKA A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb

Részletesebben

Célok és feladatok. Fejlesztési feladatok

Célok és feladatok. Fejlesztési feladatok FIZIKA 2-2-3 A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a NYEK-es gimnáziumi osztályok számára. 9. 10. 11. 12. heti óraszám 2 2 2 1 éves óraszám 72 72 72 30

A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a NYEK-es gimnáziumi osztályok számára. 9. 10. 11. 12. heti óraszám 2 2 2 1 éves óraszám 72 72 72 30 A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a NYEK-es gimnáziumi osztályok számára 9. 10. 11. 12. heti óraszám 2 2 2 1 éves óraszám 72 72 72 30 9-10. évfolyam A természettudományos kompetencia középpontjában

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült az 23/2013 (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelettel kiadott

Részletesebben

Ember és természet. műveltségterület. Fizika. 7-8. évfolyam

Ember és természet. műveltségterület. Fizika. 7-8. évfolyam Ember és természet műveltségterület Fizika 7-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A fizika tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál

Részletesebben

NT-17135 Fizika 9. (Fedezd fel a világot! Emelt szint) Tanmenetjavaslat

NT-17135 Fizika 9. (Fedezd fel a világot! Emelt szint) Tanmenetjavaslat NT-17135 Fizika 9. (Fedezd fel a világot! Emelt szint) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád emelt szintű képzéshez

Részletesebben

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN 9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség

Részletesebben

Helyi tanterv fizika biztosítja a fizika belső logikájának megtartását az elmúlt évtizedekben bevált szemléletmódot és módszereket

Helyi tanterv fizika biztosítja a fizika belső logikájának megtartását az elmúlt évtizedekben bevált szemléletmódot és módszereket Helyi tanterv fizika Ez a segédanyag az MTA által ajánlott és a minisztérium által jóváhagyott 9 12. fizika B kerettanterv alapján készült. Ez a javaslat bármely, legalább 2 + 2 + 2 heti óraszámú középiskolai

Részletesebben

Fizika. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanulók állnak, ezért: Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Fizika. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanulók állnak, ezért: Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 Fizika Célok és feladatok: A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. Az Alkalmazások és a Jelenségek címszavak alatt felsorolt témák olyanok, amelyekről fontos, hogy

fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. Az Alkalmazások és a Jelenségek címszavak alatt felsorolt témák olyanok, amelyekről fontos, hogy FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Fizika Készítette: a gimnázium természettudományi munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék 1. Alap szintű helyi tanterv 3. oldal Bevezetés

Részletesebben

Fizika a gimnázium 9 11. évfolyama számára (2+2+2)

Fizika a gimnázium 9 11. évfolyama számára (2+2+2) Fizika a gimnázium 9 11. évfolyama számára (2+2+2) Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A

Részletesebben

FIZIKA. Heti óraszámok. komm. Kéttan- nyelvű. Mat-fiz Biolkém. Oszt. típus. Élsport. Tehets. Dráma. Angol. Emelt. gond. emelt. 9.

FIZIKA. Heti óraszámok. komm. Kéttan- nyelvű. Mat-fiz Biolkém. Oszt. típus. Élsport. Tehets. Dráma. Angol. Emelt. gond. emelt. 9. FIZIKA Heti óraszámok Oszt. típus Mat-fiz Biolkém Dráma komm. Tehets. gond. Angol emelt Élsport Kéttan- nyelvű Emelt 9. évfolyam 3 3 2 2 2 2 2 10. évfolyam 3 3 2 2 2 2 2 11. évfolyam 3 2 2 2 2 2 2 2 12.

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

Fizika a gimnázium évfolyama számára (2+2+2)

Fizika a gimnázium évfolyama számára (2+2+2) Fizika a gimnázium 9 11. évfolyama számára (2+2+2) Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A

Részletesebben

Fizika. Célok és feladatok

Fizika. Célok és feladatok Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

9-10. évfolyam. A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 és 5 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára

9-10. évfolyam. A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 és 5 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 és 5 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára heti óraszám éves óraszám 9. 10. 11. 12. 2 2 2 1 72 72 72 30 9-10. évfolyam A természettudományos kompetencia

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára

A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára 9. 10. 11. 12. heti óraszám 2 2 2 1 éves óraszám 72 72 72 30 9-10. évfolyam A természettudományos kompetencia középpontjában

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

A TAPOLCAI BATSÁNYI GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE FIZIKA

A TAPOLCAI BATSÁNYI GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE FIZIKA A TAPOLCAI BATSÁNYI GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE FIZIKA 2013. Tartalomjegyzék FIZIKA A GIMNÁZIUMOK 9 11. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA... 3 A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ... 52 2 Helyi

Részletesebben

Célok és feladatok. Fejlesztési feladatok

Célok és feladatok. Fejlesztési feladatok FIZIKA 2-2-2 A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb

Részletesebben

FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat)

FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat) FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat) Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 14. sz. melléklete alapján készült, az annak módosításáról szóló 26/ 2018 (VIII.7.) EMMI rendelet

Részletesebben

HELYI TANTERV FIZIKA (B VÁLTOZAT) Tantárgy

HELYI TANTERV FIZIKA (B VÁLTOZAT) Tantárgy Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FIZIKA (B VÁLTOZAT) Tantárgy 0 2 2 2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád szaktanár Ellenőrizte:

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Fizika Készítette: a gimnázium természettudományi munkaközössége 2015. Tartalom Tartalom... 2 Fizika alapóraszámú képzés... 3 Fizika emeltszintű képzés...

Részletesebben

Fizika helyi tanterv

Fizika helyi tanterv Fizika helyi tanterv A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének

Részletesebben

Fizika tantárgyi program

Fizika tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Fizika tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanév 9. évfolyam matematika

Részletesebben

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: fizika 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: fizika 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: fizika 11-12. évfolyam 2 11. évfolyam: 72 óra/év; 2 óra/hét 12. évfolyam: 60 óra/év; 2 óra/hét Gimnáziumunk fizikatanításának

Részletesebben

egészségügyi, az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika jelenségkörének megismerése.

egészségügyi, az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika jelenségkörének megismerése. FIZIKA 3-3-3-3 A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb

Részletesebben

Fizika tanterv a normál, kéttannyelvű és sportiskolai tantervi képzésben résztvevők számára 7 8.

Fizika tanterv a normál, kéttannyelvű és sportiskolai tantervi képzésben résztvevők számára 7 8. Fizika tanterv a normál, kéttannyelvű és sportiskolai tantervi képzésben résztvevők számára 7 8. A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő

Részletesebben

FIZIKA TANTERV A GIMNÁZIUM ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOS OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

FIZIKA TANTERV A GIMNÁZIUM ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOS OSZTÁLYOK RÉSZÉRE FIZIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9-11. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOS OSZTÁLYOK RÉSZÉRE A fizika tanításának... 1 A tanulók értékelése... 3 A tankönyvválasztás speciális szempontjai... 4 A tantárgy

Részletesebben

Energetikai Szakgimnázium és Kollégium

Energetikai Szakgimnázium és Kollégium Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 036396 HELYI TANTERV Gépészet; villamosipar és elektronika; informatika ágazatokhoz tartozó FIZIKA Tantárgy (B VÁLTOZAT) 2 2 2 0 óraszámokra Készítette: Faragó András

Részletesebben

Helyi tanterv a reál osztály (biológia-kémia) csoport számára (2x2x2)

Helyi tanterv a reál osztály (biológia-kémia) csoport számára (2x2x2) Helyi tanterv a reál osztály (biológia-kémia) csoport számára (2x2x2) 1.2. A helyitanterv az OFI oldalán lévő Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára oldaláról letöltött kerettanterv alapján

Részletesebben

EMELT ÓRASZÁMÚ FIZIKA B (szakközépiskola, óra)

EMELT ÓRASZÁMÚ FIZIKA B (szakközépiskola, óra) EMELT ÓRASZÁMÚ FIZIKA B (szakközépiskola, 3+2+2+2 óra) Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete alapján készült. Az NTK által kidolgozott tantervi ajánlást vettük alapul

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen..hu 7 8. évfolyam A

Részletesebben

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján.

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. FIZIKA tantárgy helyi programja Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. 2013 Alapóraszámú FIZIKA helyi tanterv a szakközépiskolák számára

Részletesebben

FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, óra) Célok és feladatok

FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, óra) Célok és feladatok FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, 2 + 2 óra) Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet

Részletesebben

Speciális mozgásfajták

Speciális mozgásfajták DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklet 3.2.08.2 (B) változatához Fizika a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára Célok és feladatok

Részletesebben

Fizika. helyi tanterv. általános tantervű osztályok számára heti óraszámra. Budapest, március 14.

Fizika. helyi tanterv. általános tantervű osztályok számára heti óraszámra. Budapest, március 14. Fizika helyi tanterv általános tantervű osztályok számára heti 2-2-2 óraszámra Budapest, 2018. március 14. FIZIKA helyi tanterv általános tantervű osztályok számára B változat A természettudományos kompetencia

Részletesebben

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM Készítették: A tananyagfejlesztők 2015.

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes

Részletesebben

Fizika Négy évfolyamos gimnázium

Fizika Négy évfolyamos gimnázium Fizika Négy évfolyamos gimnázium Évfolyam 9. 10. 11. 11. válasz tható 12. Heti óraszám 2 2 2 1 - Éves óraszám 72 72 72 36 - Érettségi felkészítés heti óraszáma 2 2 Érettségi felkészítés éves óraszáma 72

Részletesebben

9-12. évfolyam számára (B változat)

9-12. évfolyam számára (B változat) 9-12. évfolyam számára (B változat) A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

FIZIKA EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS

FIZIKA EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS Kandó Kálmán Szakközépiskola Miskolc, Palóczy utca 3. FIZIKA EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS Helyi tanterv 2013 Készítette: Balogh Judit 1 Fizika a szakközépiskolák 11 12. évfolyama számára. Ezen

Részletesebben

FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat)

FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat) FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat) A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének

Részletesebben

FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, 2 + 2 + 2 óra) Célok és feladatok

FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, 2 + 2 + 2 óra) Célok és feladatok FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, 2 + 2 + 2 óra) Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a

Részletesebben

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus

Részletesebben

FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat)

FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat) FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat) Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 14. sz. melléklete alapján készült. Intézményünk műszaki középiskola, így a szakmai alapozáshoz nagyon

Részletesebben

Pedagógiai Program Helyi tanterve

Pedagógiai Program Helyi tanterve Vay Ádám Gimnázium Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 033644 Pedagógiai Program Helyi tanterve Fizika tantárgyi program Tantárgyi struktúra és óraszámok: Évfolyamok/ 9. 10. 11. 12. 13. Arany János

Részletesebben

FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat)

FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat) FIZIKA (206 órás, három évfolyamos B változat) Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 14. sz. melléklete alapján készült. Intézményünk műszaki középiskola, így a szakmai alapozáshoz nagyon

Részletesebben

FIZIKA HELYI TANTERV B változat

FIZIKA HELYI TANTERV B változat FIZIKA HELYI TANTERV B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika 3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi

Részletesebben

Pedagógiai Program (Helyi tanterv)

Pedagógiai Program (Helyi tanterv) Pedagógiai Program (Helyi tanterv) 4.27. 27. sz. melléklet: Fizika OM: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Brassai Sámuel Gimnáziuma és Műszaki Szakgimnáziuma 2016 A 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben

Részletesebben

Helyi tanterv. Fizika

Helyi tanterv. Fizika Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Székesfehérvár Helyi tanterv Fizika Öt évfolyamos gimnázium nyelvi előkészítő osztály 9-12. évfolyam matematika - fizika irányultság HELYI TANTERVI ÓRASZÁMOK

Részletesebben

FIZIKA. Helyi tanterv. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. melléklet alapján

FIZIKA. Helyi tanterv. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. melléklet alapján FIZIKA Helyi tanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. melléklet alapján Fizika a szakgimnáziumok 9, 10, 11. évfolyama számára 2018-2019. tanévtől kezdve, felmenő rendszerben Célok

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

FIZIKA Célok és feladatok

FIZIKA Célok és feladatok Ez a tanterv tartalmazza az 51/2012 (XII.21.) EMMI rendeletben (Kerettantervi Rendeletben) alapóraszámra meghatározott tananyagot és annak az órakeret kb. 10%-át kitöltő kiegészítését és részletezését.

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra)

Tartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) Tartalomjegyzék ek és szakmódszertani felvetések 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) 5 3. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) 18 1 Bevezetô szakmódszertani

Részletesebben