Realizmus. Realista építészet EKLEKTIKA. Munkácsy Mihály ( ) Barbizoni iskola. Franciaországban

Átírás

1 12A A realizmus stílusáramlata a XIX. század derekán. Mutassa be a realizmushoz kapcsolható legjelentősebb törekvéseket és művészeket Franciaországban! Mutassa be Munkácsy Mihály művészetét! Realizmus A 19. század közepén alakult ki (a romantika virágkorában született). a polgári, kapitalista társadalomból való kiábrándulás a forrása. A realizmus a valóságot kiemelő ábrázolásra törekvő művészeti, irodalmi irányzat. A realizmus első jelentkezése a festészetben. A heroikus (hösies) témákat felváltotta a mindennapi élet objektív bemutatása. Egyszerű emberek, parasztok, kétkezi munkások jelennek meg. Barbizoni iskola Fiatal francia tájképfestőkből álló csoport utazott a Párizs környéki faluba, Barbizonba. Ők az akadémikus szabályok ellen vonultak ki a természetbe. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemezte. A szabad ég alatt festették a természetet, nélkülük elképzelhetetlen az impresszionizmus kialakulása. A realizmusban a festők a modern világot, és életet ábrázolták. Elvetették a vallási, mitológiai témákat. A stílus célja az volt, hogy rávilágítson a munkásokat, és a parasztokat sújtó szociális igazságtalanságokra. Franciaországban Reálidealizmus Kezdetben az életképi témát még a történeti festészetből ismert kompozíciós eszközökkel ábrázolták, és ezt reálidealizmusnak nevezték. Mint az elnevezés mutatja, ez a fajta festészet egyfajta középutat jelentett a realizmus és az idealizmus között. A francia Léopold Robert A nádvágók megérkezése a pontiniai mocsarakba című festménye volt ennek a stílusnak az egyik fontos megtestesítője. A lemenő nap aranyos-sárgás fényénél hazatérő munkások az akadémiai gyakorlatból jól ismert piramis alakú kompozíciós alakzatba rendeződnek. Franciaországban Jean-François Millet is élt hagyományos kompozíciós megoldásokkal névtelen hősei, a parasztok életének a bemutatásakor. A magvető című festményén az alulnézetből mutatott dinamikus alak sötét körvonalai erős ellentétet képezve vetülnek a világos égboltra, míg a kép alsó felét a megélhetést jelentő föld egyszínű foltja tölti ki. Az elszánt munkavégzés lendületében bemutatott munkás egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a művész által bemutatott világ reális fenyegetésként jelent meg a városban élő Szalon-látogatók előtt. Realista építészet EKLEKTIKA A Különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmaz. A realista korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni. Az építészet mérnöki munkák vonalán haladt. Új anyag, az acél kezdték alkalmazni. Gustave Eiffel - Eiffel torony Fémszerkezetek építésére szakosodott francia építőmérnök, a párizsi Eiffel-torony, valamint a New York-i Szabadság-szobor fémvázának tervezője és építője. Az ő vállalata készítette a budapesti Nyugati pályaudvar főépületének terveit is. Eiffel torony: A párizsi köznyelv "öreg hölgynek" mondja. Az 1889-es párizsi világkiállításra emelt torony 300 méteres magasságával (125 méter széles) akkoriban a világ legmagasabb építménye volt. Eiffel mérnöki tapasztalatait összegezte ebben a különleges toronyban. Munkácsy Mihály ( ) Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. A magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere, a realista festészet legnagyobb alakja. Asztalos inasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész világot meghódította. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny szociológus is volt egyben.

2 Kezdetben a szegény nép életéből vett jeleneteket festett (Siralomház, Tépéscsinálók, Rőzsehordó, Köpülő asszony). Kedvelt műfaja a sokalakos életkép. Drámai hatást ért el a sötét háttérből kiemelkedő világos formákkal. - Párizsban a nagypolgári életet ábrázoló szalonképeket festett. - Nagyméretű vallásos képeket festett (Ecce Homo, Kálvária, Krisztus Pilátus előtt). - Nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit (Liszt Ferenc). - A Siralomház című festménye elnyerte a Párizsi Szalon aranyérmét (26 éves). A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral alkotta meg. Életére és munkásságára is jelentős befolyást gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította az anyagi hátteret számára. Ötvenhat éves korában bekövetkezett halálát fiatalkori szifiliszfertőzése okozta. Művészetének a legrangosabb magyar képzőművészeti díj is emléket állít ben az akkor épülő Országház számára megrendelt Honfoglalás című képhez különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített, modelleket, kosztümöket és kellékeket gyűjtött hozzá. Titkárával, Écsy Ferenc József festő-fényképésszel együtt járta be az országot, és levéltárakban kutatott az archeológiai és antropológiai hűség érdekében. Siralomház Rőzsehordó nő Tépéscsinálók Liszt Ferenc Krisztus Pilátus előtt

3 12B Beszéljen a dokumentarizmusról az 1950-es évektől napjainkig (többek között: Robert Frank, Sebastiano Salgado, Joseph Koudelka, Martin Parr)! Sorolja fel a szerzői jog főbb megállapításait! Dokumentarizmus A fotótechnika és a nyomdai sokszorosítás fejlődése következtében a XX. század elején bontakozott ki. Célja: az aktualitások és az élet valóságának, mozgalmasságának, érdekes jelenségeinek dokumentálása. Nem törekedett művészkedő, festőies hatásokra, hanem a kifejezés erejére koncentráltak Objektivitásra való törekvés. Újságokban és nem kiállításokon jelent meg. Valósághű ábrázolás. A világot nem torzítva megmutatni, hanem úgy, ahogyan az a gép keresőjében látszik. Robert Frank ( ) 16B tételben is Svájci születésű. Mindig fotós akart lenni. Már korán grafikai és fotográfiai tanfolyamokat végzett, majd 1946-ban, 22 évesen elkészítette első fotókönyvét a 40 fotos-t. 23 évesen emigrált az Egyesült Államokba, hogy ott a továbbiakban alkalmazott fotósként tevékenykedjen, főleg a divatfotó műfajában. Amerikáról szóló fotóesszéjét talán minden fotóművészetet kedvelő ember ismeri. A fotóművészet egyik csúcspontja, ami a készítése óta eltelt idő ellenére abszolút modern maradt. Az 1959-ben napvilágot látott Americans című albuma feltűnést keltett az Egyesült Államokban a megszokottól eltérő szemléletmódja miatt. Az elszigetelt, a tömegben is magányos emberek, a málló vakolatú házak és üres bisztrók világában az amerikaiak először nem ismertek magukra. 35 mm-es fényképezőgépének köszönhetően gyorsan és legtöbbször titokban készítette el képeit. A könyv elsőként Franciaországban jelent meg, mert az amerikai kiadók visszautasították az album megjelentetését. Egy kis időre félretette a fotózást és experimentális filmeket készít. Rolling Stones amerikai turnéjáról készített dokumentumfilmet ami olyan kíméletlenre, realistára sikerült - mivel a színfalak mögött is forgathatott és bemutatta a zenekar mindennapi életét, cinizmusát, mérhetetlen alkohol- és drogfogyasztását -, hogy a zenekar bírósági végzéssel kvázi betiltotta annak forgalmazását, vetítését. Sebastião Salgado (1944- ) Brazil fotóművész. Több mint 120 országban utazott fényképészni az örökké változó emberiség nyomában járva. Tanúja volt közelmúltunk fontos történelmi eseményeinek; nemzetközi konfliktusoknak, éhínségeknek, népvándorlásoknak. Ezek többsége számos sajtókiadványban és könyvben jelent meg. Munkáiból körutazó kiállításokat mutattak be szerte a világon. Közgazdászként kezdett dolgozni. Úgy döntött, hogy felhagy a közgazdász pályafutássával és 1973-ban fényképezésre váltott, eleinte híradásokkal dolgozott, majd inkább a dokumentumfilm jellegű munkák felé fordult. Kezdetben a Sygma fotóügynökséggel és a párizsi székhelyű Gamma -val dolgozott, de 1979-ben csatlakozott a Magnum Photos fotósok nemzetközi szövetkezetéhez. A Föld sója ben készült, nemzetközileg koprodukcióban készült életrajzi dokumentumfilm, amit a fia rendezett. Josef Koudelka (1938- ) Műszaki egyetemi tanulmányai alatt kezdett fényképezéssel foglalkozni. Kezdetben színházi fotográfus volt, de ezzel párhuzamosan 1962 és '68 között a közép-európai régió (Szlovákia, Románia, Balkán) cigánytelepeit is fotózta. Csehszlovákia 1968-as inváziójáról készített felvételei először név nélkül járták be a világot ben elhagyta az országot és Angliába költözött, 1980 óta Franciaországban él óta tagja a Magnum csoportnak. Utazásai során etnográfiai fényképeket készít Európa szerte (Spanyolország, Portugália, Franciaország, Anglia, Írország, Skócia), különösen érdeklődik a cigányság élete, a népi vallásosság eseményei és más folklorisztikus ünnepek iránt. Legutóbbi munkáiban nagy hangsúlyt kap az ember nélküli táj. Felvételeit híres magazinok közlik, életmű kiállításai voltak a legnagyobb múzeumokban. A világ legrangosabb fotográfiai díjainak kitüntetettje: Robert Capa-emlékdíj, Nadar-díj, Hasselblad-díj. Európa- és világszerte elismert művészetét reprezentáló kiállítás.

4 Martin Parr (1952- ) 16B tétleben is Brit fotóriporter és fotókönyv-gyűjtő. Fényképészeti projektjeiről ismert, amelyek bensőséges, szatirikus és antropológiai pillantást vetnek a modern élet aspektusaira, különös tekintettel Anglia társadalmi osztályaira, és tágabb értelemben a nyugati világ gazdagságára. Magnum Photos tagja. Körülbelül 40 önálló fotókönyvet publikált, és mintegy 80 kiállításon szerepelt világszerte. A dokumentarista stílus határait feszegette-makró objektívvel és vakuval, mindennapi tárgyak, megfigyelések: gyorsétel, szuvenírek, csomagolások-globális téma ugyan, de van egy angolos megjelenése az összes képnek. A közeli felvétel, erősen szaturált-egészben saját szubjektív véleményét alkotja a világról. Sok képén az amatőröket utánozza, fricskaként. Szerzői jog Bármi, amit megalkotunk legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult. Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére. Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek, valamint a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, vagyis a szerzőt. A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig. A szerzői jogi oltalom: A szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat ez a szabadalmak feladata, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. A szerzői jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető. Védelmi idő: Eredeti célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehetőségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása közkinccsé válik, és így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése. A védelmi idő lejártával sem szűnnek meg a személyhez fűződő jogok A védelmi időtartama országonként eltérhet. Magyarországon ez egységesen a szerző halálától (vagy több szerző esetén az utoljára elhunyt szerző halálától) számított 70 év A szerzői jogok átruházása: A szerzőt megillető jogok közül a személyiségi jogok nem ruházhatók át, viszont a vagyoni jogok átruházhatók.

5 12C Magyarázza el az expozíciós értékek beállításának lehetőségeit és a fényérték fogalmát, mutassa be a zár- és a rekeszértékek változtatásának hatását! Fejtse ki, hogy mitől függ a mélységélesség kiterjedése! Foglalja össze a reprodukciókészítés, a közelfényképezés és a makrofotográfia alapvető követelményeit, gyakorlatát és eszközigényét! Mit jelent a bitmélység? A zár szabályozza az objektíven áthaladó sugárzás időtartamát. Exponáláskor egy beállított időtartam idejére szabaddá teszi a nyílást, majd az időtartam végén lezárja. A zársebesség az expozíciós idő reciproka, és a működési sebességre jellemző szám. Azt mutatja, hogy a megvilágítási idő hányad része a másodpercnek. Minél nagyobb ez az érték, annál rövidebb a megvilágítási idő. Fényérték: A kép megvilágítottságát jelző szám. Az aktuális érték az expozíció két paraméterétől, a zársebességtől és a blendétől függ. A záridő felezésével -1 Fé lépést tehetünk, kétszerezésével +1 Fé. Értelemszerűen negatív irányba sötétebb képet kapunk, pozitív irányba haladva világosabbat. A blendeértékek között lépkedve teljes Fé értékeket léphetünk. Ebből adódik, hogy egy blendét tágítva ugyanolyan expozícióhoz a záridőt feleznünk kell, és fordítva (értsd: f/5,6 1/1000 mp és f/4 1/2000 mp ugyanolyan megvilágítottságot eredményez, csak a mélységélesség lesz kisebb). Blende: Rekesz, vagy blende. Általában az objektívben kap elhelyezést az a tárcsára fúrt lyuk, illetve lamellákból álló kör, vagy majdnem kör formájú rést előállító szerkezet, ami az átmérőjének változtatásával a bejutó fény mennyiségét hivatott szabályozni az expozíciós idő alatt. A beállítására szolgáló gyűrűn 1; 1,4; 2; 2,8; 4; 5,6; 8; 11; 16; 22; 32; 45; 64 stb. értékek szerepelhetnek. A rekeszértéket jelző szám azt mutatja, hogy a blende átmérője hányszor fér rá az adott objektív gyújtótávolságára. Vagyis, egy 180 mm gyújtótávolságú objektív esetén az 5,6-nál 180:5,6=32,14 mm, 50 mm gyújtótávolságú objektívnél 50:5,6=8,9 mm. A f:11 ezért a 180 mm objektívnél 16,36 mm, míg az 50 mm gyújtótávolságú objektívnél 4,54 mm átmérőjű kört jelent. Expozíciós idő: Így nevezzük azt az időt, ami alatt az objektív tárgyoldali része felől a fény (a megvilágított tárgyról visszaverődve), az objektíven keresztül a fényérzékeny anyagra jut. Ennek mértéke a fényképezőgépeken beállítható. A modern felvételi eszközök óraszerkezete 30 s-tól az időértéket felezve indul egyre rövidebb idő felé. Az 1 s-nál rövidebb időket a másodperc töredékével jelzik a gyártók, úgy, mint: 1/2, 1/4, 1/8, 1/15, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250 stb. Ha az expozíciós időt például 1/125-ről 1/60-ra változtatom, ezzel a fényérzékeny anyagra jutó fény mennyiségét megduplázom, hiszen megdupláztam azt az időt, amíg a fény az objektíven keresztül a fényérzékeny anyagra juthat.

6 Mélységélesség: (= Az objektívhez legközelebb és attól legtávolabb lévő még éles pontok távolsága.) Nagy mélységélesség szűk blende: a képen lévő téma nagy része éles (pl.: tájkép) Kis mélységélesség nyitott blende: a kép fő témája éles csak (pl.: portrénál a szem éles, de a fül már nem) A nagyobb gyújtótávolságoknál a mélységélesség csökkenés jobban észrevehető. A gyújtótávolság szintén hatással van a mélységélességre. Nagy gyújtótávolságnál a mélységélesség kicsi, míg nagy látószögű (kis gyújtótávolságú objektívek használatával a mélységélesség jó hatékonysággal növelhető. A mélységélesség a blendenyíláson és a gyújtótávolságon túl függ még a tárgytávolságtól is. Minél közelebb van a téma, annál kisebb a mélységélesség. A kis mélységélességet a makró fotózásban és a portréfotózásban szokták klasszikusan alkalmazni. A reprodukciós fényképezés Reprodukció alatt értjük a síkban lévő kétdimenziós képpontok rögzítését. A reprodukciós fényképezés síkbeli tárgyak, festmények, grafikák, szövegek, iratok fényképészeti úton való sokszorosítását jelenti. A reprodukció során a leképzett tárgy megjelenhet kicsinyítve, az eredetivel azonos méretben, vagy nagyítva. A reprodukciós fényképezés feladata torzításmentesen visszaadni az eredeti, vagyis a reprózandó felület tárgypontjait, azok tónusait és színeit. A színeknek önmagukban is helyesen kell megjelenni, de egymással összhangban is az eredeti hangulatot kell visszaadni. Horizontális (vízszintes felvételi irányban készített) reprózásról beszélünk, amikor a fényképezőgép optikai tengelye vízszintesen helyezkedik el. Ebben az esetben a fényképezőgép általában állványon áll, a fényképész a függőlegesen rögzített eredetit szemmagasságú betekintéssel állítja élesre prizmás kereső, illetve a műszaki gép mattüvege segítségével. A vertikális reprózásnál speciális repró állványt használunk, az erre rögzített fényképezőgép függőlegesen lefele irányítva az alapdeszkára helyezett eredetit fentről fényképezi le. Többnyire kisebb méretű eredetik esetében célszerű ezt a megoldást választani. Közelfényképezés, makrofényképezés Akkor beszélünk makrózásról, amikor a leképzett (lefotózott) tárgy nagyobb lesz, mint a valóságban. Ezt úgy tudjuk elérni a gyakorlatban, hogy közelebb megyünk a témához. Amikor a fényképezendő tárgy mérete kisfilm esetén 360 mm és 3.6 mm közé esik, a leképezési arány pedig 10:1 és 1:10 között változik, makrófényképezésről beszélünk. A leképezési arány tehát az optika által rajzolt képméret, és a tárgy méretének hányadosa. Az 1:10 leképezési arány tehát a filmen vagy az érzékelő szenzoron tízszeres kicsinyítést, a 10:1 leképezési arány pedig tízszeres nagyítást jelent. A makrófényképezés első megoldandó problémája, hogy a kisméretű téma élesre állítása lehetséges legyen. A fix fókusztávolságú objektívek általában a végtelentől a fókusztávolságuk kilencszereséig állíthatók élesre. Amikor az objektív élesre állító csigamenete már rövidnek bizonyul, vagyis kb.30 cm-nél kisebb tárgyat szeretnénk fényképezni, akkor a következő megoldások közül választhatunk: előtétlencse, közgyűrű, harmonika kihuzat, fordítógyűrű, makroobjektív, lupeobjektív, telekonverter. Előfordul, hogy ezek közül egyidejűleg több módszert is célszerű alkalmazni. Bitmélység - színmélység (4C tételben is) Színes képekben a színek számát meghatározó bitek száma. Jellemző értékek: 1 bit - 2 szín (monokróm) 4 bit - 16 szín 8 bit szín 16 bit szín 24 bit szín A 24 bites felbontást valódi színek (true color) nevezik, mert az emberi szem is kb. 16 millió színárnyalatot képes megkülönböztetni. A bitmélység a monitorok és a VGA kártyák egyik fontos jellemzője, bár mára általában az összes ilyen eszköz képes a 24 bites színmélység megjelenítésére.

7 12D Melyek az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok? A fogyasztói ár feltüntetése: Az áru fogyasztói forgalomba hozatalakor a forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, vagy a szolgáltatás díjáról. Követelmények: bruttó ár feltűntetése, a mennyiségi egységár feltűntetése, egységár forintban, Magyarországon ár azonosítási kötelezettség van, két ár esetén az alacsonyabbikat lehet érvényesíteni, az árcímke nem takarhat el fontos információt. A vásárlási döntések fontos befolyásolási tényezője a termék ára. Az eladási árat (fogyasztói árat) minden terméknél fel kell tüntetni. Az árazást minél előbb, ha lehet még a raktárakban, a gyűjtőcsomagolás felbontása után fel kell tüntetni. Ha a termékeket egyedileg árazzák, figyelni kell, hogy: - A csomagolás ne sérüljön, - Az árcímke könnyen eltávolítható legyen, - Az áru feliratát ne takarja el, - Lehetőleg a csomagoláson mindig azonos helyen szerepeljen. Egyes termékeken, jellegűkből adódóan nem lehet feltüntetni az árat, ilyenkor mellette, felette, kell feltüntetni. Ilyen termékek: gombok, csavarok, péksütemények, stb. Árváltozás esetén ügyelni kell arra, hogy csak egy ár, az új ár szerepeljen a terméken. Valamint arról is tájékoztatni kell a vevőket, hogy meddig vásárolhatnak kedvezményes áron. Egyértelműen, világosan és érthetően kell tájékoztatni a vevőt a fogyasztói árról. Forintban, bruttó összeget, teljes összeget kell feltüntetni, vagyis tartalmaznia kell az ÁFA-t, illetve egyéb adókat is, melyek a terméket, vagy szolgáltatást terhelik. Több ár esetén, a legalacsonyabbat kell alkalmazni. A szolgáltatás díját jól láthatóan kell feltüntetni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt kell annak díjáról tájékoztatni a fogyasztót. Az egységár segít a termékek árainak összehasonlításában. A termék egységárát ezért mindig fel kell tüntetni (Ft/db, Ft/kg, Ft/l stb.), kivétel, ha megegyezik az eladási árral.