A rendszerváltás utáni közjegyzőség 25 éves jubileumára

Átírás

1 A rendszerváltás utáni közjegyzőség ára Szerkesztette: dr. Mányoki Ádám A M agyar O rszágos K özjegyzői K amara lapja k ülönszám

2 impresszum Impresszum Szerkesztette: dr. Mányoki Ádám közjegyzőhelyettes A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Tóth Ádám a MOKK és a bizottság elnöke dr. Böröcz Helga közjegyző és főszerkesztő dr. Gyimóthy Eszter a MOKK ügyvezetője dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc közjegyző dr. Mikó Ádám közjegyző dr. Rádonyi Dénes közjegyző Losonciné Magyarosi Erzsébet levéltári asszisztens A szerkesztőség elérhetősége: notarius@kamara.mokk.hu Kiadja: Közjegyzői Akadémia Nonprofit Kft Budapest, Stróbl Alajos 3/B. Felelős kiadó: dr. Szalma-Kovács Anikó ügyvezető Nyomdai munkák: Dózsa Design Nyomdaipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Felelős vezető: Dózsa György Árpádné A lap nyilvántartási száma: 163/0158/1/2009 Nemzetközi azonosító szám: issn Előfizetési díj egy évre: ,- forint különszám Magyar Országos Közjegyzői Kamara

3 Tartalomjegyzék 2018/2 X. évfolyam 2. szám Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Köszöntő dr. Tóth Ádám 4 A rendszerváltás utáni közjegyzőség a 8 Közjegyzők Színjátszó Köre a 29. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon 14 Köszöntő dr. Parti Tamás 16 Szakmai előadások összefoglaló: A béke őrei, közjegyzők a családjogban 22 Kollokviumi könyvbemutató 26 José Marqueño de Llano a Latin Típusú Közjegyzőségek Nemzetközi Uniója (UINL) elnökének köszöntője 28 Gálavacsora és díjátadók 36 Szekcióülés I., összefoglaló: Közös megegyezésen alapuló bontás közjegyző előtt 42 Szekcióülés II., összefoglaló: Családi vagyontervezés a családi béke fenntartása érdekében 48 José Manuel García Collantes az Európai Unió Közjegyzőségei Tanácsa (CNUE) elnökének köszöntője 50 Magyarul beszélő közjegyzők találkozója 54 A könyvgyűjteménytől a kollokviumi részvételig, levelek a könyvtárból 60 Levéltár a közhitelesség szolgálatában 64 Az Alkotmánybíróság nyitott a társadalom felé interjú dr. Sulyok Tamással, az Alkotmánybíróság elnökével 68 Képgaléria 1

4 dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke Kedves Kollégák, Kedves Olvasó! A Notarius Hungaricus utolsó papír alapú számával köszöntelek Benneteket! A világ folyamatos változás. Érezzük ezt a saját életünkben is, hiszen a csecsemő serdülését és felnőtté válását természetesnek tartjuk, ahogy az öregedést is. Természetesnek tarjuk az eszközeink változását is. Természetesnek azt, hogy gyerekkoromban filmfelvevővel készítettek mozgóképet, ma pedig mobiltelefonnal. Tempora mutantur et nos mutamur in illis mondták a latinok, azaz az az idők változnak s mi is bennük változunk. Vannak időszakok, amikor ez a változás csak érlelődő és van olyan időszak, amikor hirtelen alkalmazkodnunk kell hozzá, vagy élenjárni benne. Most is ilyen, hirtelen változó időszakot élünk. A 2018-as év nem csak új normákat hoz, de egy teljesen új kommunikációs rendszerrel is kell dolgoznunk az e ügyintézés rendszerével. (Elsődleges hatása a posta egyértelmű halála vagy átalakulása lesz.) Ez a kapcsolati mód gyorsabb lesz és olcsóbb. Idegenkedve fogadjuk, mert radikálisan új és még inkább kiszolgáltatottjai leszünk az informatikai háttérnek és a konnektorból kapott elektromos áramnak. Biztos vagyok benne, hogy a bevezetésre kerülő rendszer sokat fog még módosulni, de néhány év múlva nem lesz szükség tértivevény válogatásra és az utánunk következők ezt fogják természetesnek tartani, amihez ragaszkodnak majd. Az 1890-es években kézzel írott okiratokhoz képest (ahol az olvasható szépírás lényeges képességbeli szempont volt) nagy változás volt az írógép megjelenése. Ma komoly problémát okozna többségünknek, ha újra írógéppel kellene dolgoznunk. Piszkozatot és tisztázatot írni vagy kifesteni az elgépelést. Hol van már ez! Így fognak majdan a most már utolsó napjait élő hivatalos kommunikációnkra is tekinteni és persze mindarra, ami számunkra még idegen és új. De az utódainknak csak a múlt egy darabja lesz. Ez az első lépés, bár már megjelent a közjegyzői törvényben az elektronikus hitelesítés mind másolatok, mind okirat esetén, sőt az elektronikus okirat első normái is. Tudjuk, hogy ez elkerülhetetlen: természetes, hogy ódzkodunk, félünk tőle, mert az új mindig buktatókkal és átgondolatlan felelősségi kérdésekkel jár együtt. Ezt éreztük az új Ptk. bevezetésénél is, ahogy az új Pp. szabályai is komoly kihívást jelentenek. Nem akarom és talán hirtelen nem is tudnám felsorolni azt a tömérdek változást, ami ránk vár. 2

5 A másik oldalon pedig ott vagyunk mi, az alkalmazkodni próbáló ember, a 24 órába besűrített napjával, ahol egyszerre kell anyának vagy apának, feleségnek vagy férjnek lenni, jogásznak, közjegyzőnek, akinek számít a véleménye és nem akarunk rosszat, helytelent, hibásat mondani a hozzánk fordulóknak január 1. nem csak új évet, új jogszabályokat, hanem egy új gondolkodásmód követelményét hozta el nekünk. Szerethetjük vagy sem, az eszközeink és benne a mi szerepünk is óhatatlanul megváltozik, de egy valaminek állandónak kell maradnia: a gondolkodó, érző és morális embernek. Erre az alapra lehet építeni, de csak annyit és olyan sebességgel, hogy az alap elbírja a változások építményét! Bátorságot és nyitottságot kívánok, minden kollégának, minden olvasónak az új időszakhoz és azt, hogy egymást segítve megerősödjünk ettől a kihívástól hogy az ember, ember maradjon a közjegyzői munka minden térfelén, ez a lényeg! 3

6 dr. Rokolya Gábor közjegyző A rendszerváltás utáni közjegyzőség a A nyolcvanas évek végén a szocialista társadalmi rendszert jellemző államosított közjegyzőség a jogállam kiépítésére irányuló rendszerváltás követelményeinek már nem felelt meg, ezért előtérbe került az igazságügyi szervezet átalakítása keretében a közjegyzőség reformja. A reform nyitánya Bókai Judit a Magyar Jog 1989 januári számában megjelent cikkéhez köthető, amely az első közjegyzői reformkoncepciót tartalmazta. Ennek lényege az volt, hogy a közjegyzők kiválnak a bírósági szervezetből és önálló szervezetet hoznak létre. A magyar közjegyzői reform másik fontos tényezője az osztrák közjegyzőség volt. Kurt Wagner, az ÖNK elnöke a Salzburgban, április 7-8. között megtartott I. Európai Közjegyzői Napokon vetette fel, hogy az osztrák közjegyzőknek fel kellene venni a kapcsolatot a közép-európai térség állami közjegyzőivel, annak érdekében, hogy elősegítsék a közjegyzői reform folyamatát. Az együttműködés első eredménye a Keszthelyen, november között megtartott, az osztrák közjegyzők által rendezett 1. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium volt. A tanácskozás célja az volt, hogy a kollokvium magyar és osztrák előadói mutassák be a két ország közjegyzőségét, valamint a polgári jogi és nemzetközi magánjogi intézményeit. A tudományos tanácskozáson Vékás Lajos professzor a közép-európai térség közös jogi kultúrájáról, Herczegh Géza professzor a nemzetközi jog és a magyar jog, míg Peter Fischer profeszszor a nemzetközi jog és az osztrák jog kapcsolatáról tartott előadást. A kollokvium közjegyzői jellegét az adta, hogy Ladislaus Halvax osztrák közjegyző előadása az osztrák, míg Bókai Judit előadása a magyar közjegyzőségről szólt. A magyar referátum összefoglalta a magyar közjegyzőség történetét és az akkori jelent képező állami közjegyzői intézmény főbb jellemzőit. Megállapította, hogy az autonómia nélküli magyar közjegyzők az ellehetetlenülés állapotába kerültek. A cél azonban a kamarai rendszer visszaállítása volt. A kollokvium adott lehetőséget Kulcsár Kálmán magyar és Egmont Foregger osztrák igazságügyi miniszter találkozójára, ami elősegítette a reform folyamat felgyorsulását. A kollokvium nemcsak az eredetileg kitűzött célját érte el, amikor az osztrák közjegyzőség szervezetének ismertetésével bemutatta a latin közjegyzőség működő modelljét, hanem a magyar közjegyzői reform meghatározó kezdő eseménye is lett. A magyar igazságügyi miniszter november 20-án engedélyezte a bírósági szervezet reformjának keretében a szervezetileg és anyagilag független közjegyzőség létre- 4

7

8 hozására vonatkozó koncepció kidolgozását. Ezért ki lehet jelenteni, hogy a közép-európai közjegyzői kollokviumok története szorosan összefonódik a magyar közjegyzőség rendszerváltás utáni történetével, annak lényegi részét képezi. A magyar közjegyzői reformfolyamat fontos fejleménye volt, hogy január 13-án megalakult a Magyar Közjegyzők Egyesülete (MKE), amely pótolta az államosított közjegyzőség központi szervének hiányát. Az egyesület alapszabályban deklarált feladata volt a közjegyzők érdekképviselete, a közjegyzőségre vonatkozó szabályozás kezdeményezése és véleményezése. A 2. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumot (1990) így már az Osztrák Közjegyzői Akadémia (ÖnotAK) mellett társrendezőként az MKE is szervezte. A konferencián elhangzott előadások az emberi jogok, a jogállamiság eszméje, valamint a közjegyzői reform kérdéseit vitatták meg és kiemelten szerepelt a vitában a bíróságok tehermentesítése, valamint a lengyel közjegyzői reform. Az osztrák közjegyzők az 1991-ben megtartott 3. kollokvium (1991) megrendezésében még közreműködtek, azonban a szeptember 10-én elfogadott új közjegyzői törvény megteremtette az alapjait a magyar közjegyzők számára a kamarai önkormányzaton alapuló, szabadfoglalkozású, latin típusú közjegyzői intézmény kiépítésének januárban létrejöttek a területi közjegyzői kamarák, majd februárban megalakult az országos közjegyzői kamara. A budapesti területi kamara, valamint az országos kamara elnökének is Bókai Judit budapesti közjegyzőt választották meg április án a kolumbiai Cartagena-ban tartott közgyűlésén a Latin Közjegyzőség Nemzetközi Uniója a magyar közjegyzőséget felvette a tagjai sorába. A 4. közjegyzői kollokviumot (1992) már a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendezte. Kezdetben a kollokviumok hagyományos színtere Keszthely volt, majd 1995-től Budapesten rendezték meg a hagyományossá vált közjegyzői konferenciákat. A kollokviumokon megvitatott témák segítséget adtak az új közjegyzői hatáskörök megszerzéséhez, valamint közjegyzői nyilvántartások kiépítéséhez. Erre jó példa a vagyont terhelő zálogjog intézményének bevezetése, valamint a Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) és a Zálogjogi Országos Nyilvántartás (ZONY) elektronikus rendszere. A 10. közjegyzői kollokviumon (1998) Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása kapcsán a közjegyzők feladatait és helyzetét vitatták meg az Európai Unióban ban Várkonyi Vera budapesti közjegyzőt választották meg az országos kamara elnökévé, aki 2001-ig látta el az elnöki teendőket. Hivatali működésének idejére esett a közjegyzői törvény évi átfogó módosítása. Egy kamarai ciklust még Bókai Judit látott el, majd 2004-ben Kapás Katalin érdi közjegyző lett a kamara elnöke. Ezt az időszakot az európai uniós joghoz való jogharmonizáció jellemezte ben Tóth Ádám budapesti közjegyzőt választották meg a kamara elnökévé, aki ma is ellátja az elnöki teendőket. Elnöki tevékenységének eddigi korszakára esett a magyar közjegyzőség intézményi struktúrájának kiépítése, a közjegyzői hatáskörök nemperes eljárásokkal történő bővítése. A 20. közjegyzői kollokviumtól (2008) kezdődően paradigmaváltás következett be a kollokviumok helyszínében és a rendezés módjában. Ettől kezdve kapcsolódtak be társrendezőként a területi közjegyzői kamarák és a helyszínek is változatosabbak lettek. A évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárások intézését a közjegyzők hatáskörébe utalta. A közjegyzői hatáskörben egyre hangsúlyosabbá váltak a nemperes eljárások, így az előzetes bizonyítási eljárás, az igazságügyi szakértő kirendelése, valamint a közjegyzői okirat végrehajtásának elrendelése. Új elektronikus nyilvántartások vezetésének kötelezettsége jelentkezett a közjegyzői hatáskörben, így az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása, a Hitelbiztosítéki Nyilvántartás Rendszer, valamint a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása. A közjegyzői levéltárakról szóló törvény előírásainak megfelelően kiépült

9 között a közjegyzői levéltárak intézményi struktúrája ben pedig elkészült a Közjegyzők Háza, ami lehetőséget adott arra, hogy a kamara az általa bérelt helyiségekben lévő, szétszórtan működő szolgáltató egységeit egy helyen koncentrálja. Az új irodaépület adott lehetőséget arra is, hogy legyen a magyar közjegyzőknek saját konferenciaterme, Közjegyzői Intézete, könyvtára és kiállítóterme ben a rendszerváltás utáni latin típusú magyar közjegyzőség a fennállásának 25 éves jubileumát ünnepelte a 29. kollokviumán. Az elmúlt időszak eredményeinek összegzése egyben kijelöli az elkövetkezendő időszak feladatait. Az intézményi struktúra kiépítése után a magyar közjegyzőség stratégiai célkitűzése az lehet, hogy közjegyzői hatáskörbe vonjon minél több olyan nemperes eljárást, amit jelenleg a jogalkotó még bírósági hatáskörbe telepített. El kell érni azt a klasszikus hatásköri megosztást, hogy a bíróságok intézzék a kontradiktórius eljárásokat, míg a közjegyzők a nemperes ügyeket. Jegyzetek: 1. Bókai Judit: Eretnek nézetek a közjegyzői szervezet korszerűsítéséről in: Magyar Jog szám, 70 p. 2. Igazságügyi Minisztérium iratai Budapest Főváros Levéltára XIV Klaus Woschnak: Treffpunkt Europa Mitte Die Notariatsreform der Jahre 1989 bis 1995 in Mittel europa aus österreichischer Sicht Wien, Manzsche Verlags- und Universitätsbuchhandlung 210 p. 4. Rokolya Gábor: Közjegyzői Kollokviumok i képeskönyve, Budapest, Közjegyzői Akadémia Kiadó 154 p. 7

10

11 dr. Joó Zoltán közjegyzőhelyettes Közjegyzők Színjátszó Köre KÖSZIKE a 29. Közép Európai Közjegyzői Kollokviumon Közönség nélkül értelmetlen a színház, őértük van az egész. Hegedűs D. Géza A történet, amikor kapcsolatba kerültem a Kösziké-vel, nem egészen négy évre nyúlik vissza. Közjegyzőjelöltként ekkor csatlakoztam a kamarához, és ekkor láttam először a társulat előadását Egerben. A kollégák magas szintű előadását látva bennem is megfogalmazódott a gondolat, ha egyszer lehetőségem adódik, én is szeretném kipróbálni magam a színpadon. A jubileumi kollokviumra szánt darab szereposztása 2016 nyarán volt, ahol mindenki izgatottan várta, milyen szerepre osztja be őt Tóth Levente, az Egri Színház színésze és egyben a darab rendezője. Ekkora már megkaptuk a darab szövegkönyvét, és abban mindenki egyetértett, hogy a kiválasztott komédia remek választás. A címe: Család ellen nincs orvosság. A központi cselekmény dr. David Mortimore (Mányoki Ádám), a Szent András Kórház neurológia osztályának vezető orvosa köré épült fel, aki az egyik hazugságból esett a másikba, próbálva elkerülni azt, hogy a felesége, Rosemary (Burján Melinda) tudomást szerezzen a közte és Jane Tate (Barta Melinda) között 18 és fél éve folytatott viszonyról, és a viszony gyümölcséről Leslie-ről (Kúthy András). Az események gyors egymásutánban követik egymást, 9

12 végezetül David már a saját hazugságainak hálójába keveredik. A darab végig a kórház orvosi társalgójában játszódik, ahol nagyobb a nyüzsgés, mint a pályaudvaron, annak ellenére, hogy az kizárólag az orvosoknak van fenntartva. Már a próbák elején világosan látszott, hogy az előadás sikere a maroknyi csapaton múlik, hiszen egy hosszú és öszszetett darabról volt szó. A kezdeti munkák melyek 2016 őszén meg is kezdődtek először a több mint 80 oldalas szövegkönyv memorizálását tűzték ki célul. A darab előkészítése a Közjegyzők Házában zajlott, és kellékként az ott megtalálható székek és asztalok szolgáltak. A hetek gyorsan követték egymást, a szövegösszemondó próbákat kinőve eljutottunk a színészetnek egy új mérföldkövéhez, amikor már a színpad határait kijelölve igyekeztünk eljátszani a darabot, néha még szövegkönyvvel a kezünkben. Ekkor döbbentem rá, hogy a színház egy külön világ, melynek kicsiny szeletébe mi is bepillantást nyerhettünk a hétfői próbák alkalmával. Az úgynevezett főpróba, még korábban a Budapesti József Attila Művélődési Központban került megrendezésre 200 fő körüli nézőközönség részvételével. Az előadás után rengeteg megerősítés érkezett, és ezek alapján azt éreztük, hogy a darab megállja majd a helyét a kollokviumi előadáson is. A rendező végig igyekezett megértetni velünk, hogy a színész kiváltképpen a komédiában szórakoztat, és ezt akkor tudja a leghatásosabban megtenni, ha ő maga is élvezi a játékot. Azt, hogy ezt mennyire sikerült megtenni, talán mi sem mutatja jobban, hogy a második felvonásban Kovács Kati Mammy Blue című számából hallhattunk részletet, dr. Hubert 10

13 Bonney (Jászay Viktor) előadásában, több férfi kolléga leküzdve lámpalázát, nőként jelent meg a színpadon, míg más alsónadrágban küzdött a főnővérrel az ablakpárkányon. Ezek természetesen apró részletei a darabnak, abban azonban biztos vagyok, hogy nemcsak a nézők, hanem a szereplők is élvezték az előadást. Az első sikeren felbátorodva izgatottan vártuk a kollokvium előestéjét, azon izgulva, hogy vajon a kollégák tetszését is elnyeri-e majd a kiválasztott darab. Kíváncsian vártuk, milyenek lesznek majd a visszajelzések a karakterek megformálásával kapcsolatban. Elérkezett november 16-a, a kollokvium nyitóestéjének a napja, amikor a Budapesti Kongresszusi Központ előadótermében a díszletek összeállítása után még egyszer utoljára elpróbáltuk a darabot a színpad sajátosságaihoz igazítva. A kezdésig hátralevő idő hamar eltelt, beesteledett, és hét óra előtt pár perccel a fentiekhez hasonló kérdések közt őrlődve, izgatottan álltunk a függöny mögött, várva a kezdést. A színpad teljes sötétségbe borult, és a teremben uralkodó néma csendet csak a nézők halk morajlása zavarta meg. Levente jelezte, hogy pár perc és kezdünk. Nálunk talán csak ő volt idegesebb. A színfalak mögött szinte érezni lehetett az izgatottságot, és hallani lehetett a mély lélegzetvételeket. Az utolsó pillanatokban még minden szereplő mormolta a saját szövegrészét, majd hirtelen felkapcsolódtak a fények, és elhangzott a kezdő mondat: Most, amikor a világ az orvosi társadalomtól iránymutatást és biztonságot, magasabb technikai és szakmai színvonalat, több elhivatottságot és ahonnan számunkra már nem volt visszaút, elkezdődött 11

14 Reméljük sikerült a közönség esti időtöltésébe egy kis nevetést és jókedvet lopni, és a jubileumi kollokvium gazdag programját ezzel az előadással is tovább színesíteni. Végezetül köszönet illeti mindazokat, akik nélkül a darab nem jöhetett volna létre, Tóth Leventét és Rokolya Gábort, továbbá az előadás szereplőit Dr. David Mortimore Mányoki Ádám Dr. Hubert Bonney Jászay Viktor Jane Tate Barta Melinda Rosemary Mortimore Burján Melinda Dr. Mike Conolly Joó Zoltán Főnővér Szalai Nóra Sir Willoughby Drake Márton János Nővér Hrabovszki Orsolya Leslie Kúthy András Őrmester Fiedler Laura Bill Nagy János Krisztián Mama Doncsecz Tímea 12

15 13

16 dr. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara (BKK) elnöke Köszöntő Kedves Kollégák, Kedves Olvasó! Huszonöt év mi az az örökkévalósághoz képest? joggal kérdezhetnénk. És valóban huszonöt év nem olyan sok idő egy ország vagy akár a nagy múltú európai közjegyzőség életében. Számunkra azonban, mindannyiunk számára, akik most jelen vagyunk ebben a teremben, egy izgalmas, változatos, sorsfordító eseményekkel teli negyed évszázad, mely negyed évszázad alatt több és jelentősebb esemény történt a latin közjegyzőség életében, mint a megelőző száz évben. 14

17 A világ körülöttünk exponenciálisan változik. Az a mennyiségű és hatású változás, ami az elmúlt huszonöt évben történt, várhatóan megtörténik a következő 5-10 évben, az azt követő 2-5 évben ugyanerre számíthatunk, és így tovább; bármiféle érzelmi viszony is fűz minket az éppen aktuális állapothoz, akár szeretjük, akár nem, alkalmazkodnunk kell hozzá emberként és közjegyzőként egyaránt. Huszonöt ével ezelőtt, 1992-ben a magyar közjegyzőség újraéledt és kisvártatva ismét részévé vált a latin közjegyzők közösségének és fejlődésnek indult. Ez a fejlődés azonban sajátos, egyedi fejlődés. Valahogy úgy, ahogy ugyanaz a szőlőfajta más és más bort ad attól függően, hogy milyen területen ültetik el. Bár fő díszei kétséget kizáróan minden esetben felismerhetők, karaktere termőterületenként eltérő. Így tér el a hazai közjegyzőség karaktere más közjegyzőségek karakterétől és így válik részévé egy bonyolult és izgalmas mozaiknak, a latin közjegyzőség mozaikjának. A XXI. században pedig a komplexitás évszázadában, ahogy Barabási Albert László fizikus nevezi ezt a századot a mozaik egy-egy kis darabja is képes módosítani a teljes képen, képes részt vállalni a nagy egész fejlődésében, hiszen a sokféleség, a különbözőség teremti a tézist és az antitézist, amelyek ütközéséből idővel szintézist nyerhetünk. Ez a folyamat az evolúció egy formája és úgy tűnik, hogy részben az úgynevezett 4.0 ipari forradalomnak, részben a folyamatban lévő, társadalmat és gazdaságot érintő komplex változásnak köszönhetően egyre közelebb kerülünk egy újabb, jelentős evolúciós határhoz. Ám ezen átlépve gyökeresen, alapjaiban változnak meg a körülményeink, ezzel együtt az életünk is, mind emberként, mind hivatásgyakorlóként. Ehhez pedig alkalmazkodnunk kell és az alkalmazkodásban valamennyiünknek megvan a maga feladata. A növekvő komplexitás századát éljük tehát, életünk és környezetünk egyre összetettebb, úgy érezhetjük, hogy egyre nehezebb döntések előtt állunk. Amíg a matematikában egy igaz állítás ellentéte egy hamis állítás, addig az életben egy igaz állítás ellentéte gyakran egy másik igaz állítás és egyre gyakrabban találkozunk ilyen, egymásnak ellentmondó igaz állításokkal a jog területén is. Hiszem és vallom, hogy ebben a különös, ellentmondó igazságokkal teli világban a közjegyzőségnek alapvető szerepe van. Szerepe van az arra érdemes értékek megőrzésében, a polgárok gyorsan változó környezethez való biztonságos alkalmazkodásában, az ellentmondások feloldásában, a szintézis teremtésében, abban hogy sajátos, rugalmas szervezetként hátunkat az államnak vetve hidat verjünk az állam és az állampolgár, polgár és polgár között minden területen, amivel az állam minket megbíz, legyen szó ügyleti okiratokról, klasszikus nemperes eljárásokról vagy egyéb feladatról. Izgalmas és mozgalmas évek következnek tehát, ezért nem lenne értelme nyugodt éveket kívánni a jövőre nézve. De kívánok helyette valamennyiünknek sok-sok további negyedszázados évfordulót, kívánok egy fejlődésben gyümölcsöző jövőt, és ne legyünk híján a derűnek se! Boldog születésnapot a magyar közjegyzőségnek! 15

18 Szakmai előadások A béke őrei, közjegyzők a családjogban dr. Losonczi Eszter a MOKK Jogi Irodájának munkatársa A család egy olyan szoros érzelmi és gazdasági közösség, ami azt igényli, hogy a hozzá tartozó emberek saját maguk dönthessenek az őket érintő kérdésekről hívta fel erre a figyelmet dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna. A jog szerepe tehát ezekben az ügyekben mindig másodlagos, azaz a törvény csak akkor avatkozik be, ha a felek között nincs konszenzus. A házastársak szerződései két nagy csoportra oszthatók. Az egyikbe tartoznak az egymás közötti vagyoni viszonyokra vonatkozó szerződések, például a közös vagyon megosztása vagy egyéb olyan polgári jogi szerződések adásvétel, ajándék, csere, ahol a szerződő felek maguk a házastársak. A másik csoportot a házastársak jellemzően, mint szülők által kötött szerződések alkotják, például a kiskorú gyermek felügyeletével kapcsolatos vagy a tartási szerződések. Az első csoportba sorolt szerződéseknél a jognyilatkozatok kötik a feleket, és ezek csak a kötelmi jog szabályai alapján támadhatóak meg. Ennek jogkövetkezménye, hogy ha közokirati formában kötik meg, akkor közvetlenül végrehajthatóak. Az egyéb családjogi szerződéseknél nincs ilyen kötőerő, ezek ugyanis olyan tartós viszonyokat szabályoznak, amelyek esetében a körülmények megváltozásakor a felek kérhetik azok bíróság általi megváltoztatását. A vagyonjogi szerződésekre vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv formakényszert ír elő, ami alól kivételt jelent a foganatba ment ingó vagyon megosztása. Az egyéb szerződések közül csak a tartás egy összegben történő megváltásánál rendelkezik a törvény 16

19 2017. november 17-én a kollokviumi konferencia keretében dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna kúriai bíró és dr. Szeibert Orsolya habilitált egyetemi docens tartott előadást a közjegyzők családjogban betöltött szerepéről. Az előadók gyakorlati eseteken keresztül mutatták be a házastársak közötti vagyonjogi és egyéb szerződéseket, a családtagok lakással kapcsolatos rendelkezéseinek lehetőségét, illetve annak korlátait. meghatározott formai kritériumokról, egyebekben azok megköthetők akár szóban is. A különbségtétel oka, hogy vagyonjogi szerződések megkötésére jellemzően akkor kerül sor, amikor a felek között még egyetértés van, vitás helyzetekben azonban a jogalkotó nem akarja formakényszer bevezetésével tovább nehezíteni a felek közötti konszenzus létrejöttének lehetőségét. A házastársak szabadsága a vagyonjogi szerződések tartalmának meghatározásakor igen széleskörű, de két alapelvet minden esetben figyelembe kell venni: a kiskorú gyermek érdekének, valamint a gyengébb félnek a védelmét. Az új Nmjtv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy a feleknek lehetősége van jogválasztással élni az egymással szemben fennálló vagyoni igényeik elbírálása esetén, amelyet a jogszabály biztosít a házasság előtt állóknak, illetve az élettársaknak is. A szerződések tartalmi korlátai közül érdemes figyelembe venni a kötelmi jog általános részében szabályozott érvénytelenségi okokat. A bírói gyakorlat alapján a felek legtöbbször feltűnő értékaránytalanság miatt támadják meg a szerződéseket, valamint a semmisségi okok közül gyakran hivatkoznak jóerkölcsbe ütközésre. A Polgári Törvénykönyv a házassági vagyonjogi szerződések két fő típusát tartalmazza: a vagyonelkülönítési és a közszerzeményi rendszert. Ezek csak mintaként szolgálnak, amelyektől a felek szabadon eltérhetnek, például külön rendelkezhetnek arról, hogy az egyes vagyonelemekre vagy egy esetleges tartozásra vonatkozóan melyiket kívánják alkalmazni. 17

20 A házastársak között gyakran felmerül az igény, hogy ne csak a jövőre nézve rendezzék a közöttük fennálló vagyonjogi rendszert, hanem szerződésben rögzítsék a fennálló állapotot. Erre is van lehetőség akár közokirati formában, bár fontos hangsúlyozni, hogy ez önmagában sosem minősül házassági vagyonjogi szerződésnek. Az egyéb szerződésekre jellemző, hogy azokat a házasság megszűnését követően kötik a felek. A gyakorlatban viszont előfordult, hogy a leendő házastársak szerettek volna megállapodni a még meg sem fogant gyermekük szülői felügyeleti jogáról. Erre a Kúria döntése értelmében nincs lehetőség, mert ezt csak a már megszületett gyermekre vonatkozóan lehet megtenni. A tartással kapcsolatos szerződéseknél a törvény lehetőséget biztosít az egy összegben történő megváltásra. A házastárs tartási kötelezettségének egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban állapodhatnak meg a felek a pontos összeg vagy konkrét vagyontárgy meghatározásával. Érdemes a szerződésbe belefoglalni, hogy a tartáshoz való jog nem éled fel a megváltást követően a körülmények megváltozása miatt sem. Dr. Szeibert Orsolya előadásában ismertette, mely esetekben merül fel a lakás kérdése a házastársak között, valamint hogy a házastárs és élettárs lakáshasználati joga mennyiben függ össze vagyonjogi kérdésekkel. A Polgári Törvénykönyv által megfogalmazott elsődleges cél a családi otthon védelme, amelynek megvalósítása képezi az alapját a lakáshasználatra vonatkozó szabályoknak. 18

21 A lakáshasználat a törvényben önálló fejezetet képez, amely azt jelzi, nem függ attól, hogy a felek milyen vagyonjogi rendszerben élnek. A törvény az együttélés idejére nem rendezi a felek közötti lakáshasználatot, viszont szerződésben előzetesen is megállapodhatnak erről, az együttélés utáni időszakra vonatkozóan. Abban az esetben, ha nincs megegyezés, a bíróságtól kérhetik ennek rendezését. Alapvető kérdés, hogy a felek közös vagy önálló lakáshasználati jogcímmel rendelkeznek-e. Fontos kiemelni, hogy kizárólagos jogcím esetén is megilleti bizonyos védelem a másik felet az életközösség megszűnésekor. A lakás használatára vonatkozó megállapodások megkötése során figyelembe kell venni, hogy a rendezés tárgya kizárólag lakás céljára szolgáló helyiség lehet. Például ha egy épületben található családi ház és üzlethelyiség, akkor csak a lakhatást szolgáló részről állapodhatnak meg a felek. A használatot érintő rendelkezési jog korlátja, hogy az együttélés ideje alatt az egyik fél egyoldalúan nem rendelkezhet teljesen szabadon az ingatlannal. Abban az esetben, ha közös jogcím alapján használják, ehhez mindenképpen szükséges a másik fél hozzájárulása, és ezt nem lehet vélelmezni. Amennyiben pedig az egyik félnek kizárólagos a jogcíme, akkor sem lehet úgy gyakorolni a rendelkezési jogot, hogy ez hátrányosan érintse a többi ott elő családtagot. Ezzel kapcsolatban a közjegyzőknek tájékoztatnia kell a feleket annak érdekében, hogy a szerződések ne legyen hatálytalanok. 19

22 A felek közötti vita esetében, a lakáshasználat rendezéséig mindenképpen fennmarad a házastárs lakáshasználati joga, így megállapodás kérdése lehet a többlethasználati díj megtérítése. Ennek alapja, hogy a közös tulajdonú ingatlanban az egyik fél nem tudja gyakorolni az őt megillető használati jogot, ezért illeti meg őt díj. A közös háztartás vagyontárgyai után viszont a magyar gyakorlat szerint nem jár kompenzáció. A házastársak közötti vagyonjogi kérdések körében el kell határolni egymástól a közös vagyon megosztását, valamint a vagyonközösség megszűnését, ami azt jelenti, hogy a jövőben ilyen jogcímen nem keletkezhet már vagyonuk, de az addigi megosztása külön történik meg. Az életközösség megszűnése biztosan maga után vonja a vagyonközösség megszűnését, de ettől függetlenül is sor kerülhet erre, például egy házassági vagyonjogi szerződés megkötésével. A közös vagyon megosztása több módon lehetséges: meghatározott formában szerződéssel vagy bíróság által. Az élettársak közötti vagyonjogi rendszer, valamint a lakáshasználat eltér a házastársakra vonatkozó szabályoktól. Az ő esetükben nincs a használatot érintő rendelkezési jog gyakorlását korlátozó rendelkezés. Az előadások részletesen bemutatták azokat a kérdéseket, amelyek a családjogi tárgyú közjegyzői eljárások közül figyelmet érdemelnek. A szerzősek megkötésekor a közjegyzők feladata, hogy olyan megállapodások szülessenek, amelyek mindkét fél érdekét tiszteletben tartják, és az érintettek ne csak az adott helyzetre, hanem a jövőre nézve is békés úton tudják rendezni a közöttük fennálló jogviszonyokat. 20

23 21

24 Kollokviumi könyvbemutatók dr. Mányoki Ádám közjegyzőhelyettes A közjegyzőség 2017-es jubileumi éve a kultúra és a könyvírás tekintetében is kiemelkedőnek számított, hiszen Rokolya Gábor kollégánk három új kötet megjelentetésével lepte meg a közjegyzőséget. Köztük volt a már régóta várt délvidéki közjegyzőkről szóló kötet, a kifejezetten a 25 éves évfordulóra, 29 rendszerváltáskori közjegyzővel készített intrejúkötetet, valamint a több éve készülő, közjegyzők és közjegyzőhelyettesek tanulmányait tartalmazó ünnepi tanulmánykötet, ez utóbbi dr. Bán Tamásné dr. Tóth Dóra közjegyző asszony és sok más kolléga közreműködésével. E jeles alkalomból, a kollokvium szervezői péntek délutánra külön könyvbemutatóval készültek, melyen az érdeklődő kollégák megismerhették a kollokviumi csomagjaikban lapuló könyvek elkészítésének rövid történetét, és ízelítőt kaphattak azok tartalmából. Az egyes könyvek bemutatói és méltatásai között az érdeklődőket a Nógrád táncegyüttes magyar és román néptáncbemutatója, valamint a Szalai Nóra, Joó Zoltán és Telepó Zsófia műsora örvendeztette meg. A rendezvényt Tóth Levente, a Köszike Társulat vezetője konferálta. Ünnepi tanulmányok a közjegyzőség jubileumára Az ünnepi tanulmánykötet bemutatására dr. Szécsényi-Nagy Kristóf vállalkozott, aki köszönetet mondott a szerkesztő bizottság valamennyi tagjának, továbbá mindazon kollégáknak, akik tanulmányok írásával részt vettek a kötet elkészítésében. A kötet megalkotásának ötlete két évre nyúlik viszsza, amikor megfogalmazódott az igény arra, hogy a közjegyzőség jubileumi évét a kollégák által írt szakmai tanulmányokból álló válogatással ünnepeljük meg. A leendő szerzőket nyilvános pályázat útján kértük fel, bárki pályázhatott megfelelő tartalmú és formátumú munkával. A legjobb 14 tanulmány két körös lektorálás után kerülhetett be a kötetbe. A tanulmánykötet méltó módon tiszteleg a magánközjegyzőség eddigi huszonöt éves szakmai múltja előtt. 22

25 A tanulmánykötet szerkesztőbizottságának tagjai: Elnök: dr. Tóth Ádám dr. Anka Tibor dr. Asbóth-Hermány Lőrinc dr. Bán Tamásné dr. Tóth Dóra dr. Böröcz Helga dr. Csernák András dr. Huszár Éva dr. Máté Viktor dr. Parti Tamás dr. Rokolya Gábor dr. Szécsényi-Nagy Kristóf dr. Tóth Zoltán dr. Ujvári Tamás dr. Rák Viktor dr. Mányoki Ádám A rendszerváltás közjegyzői Dr. Böröcz Helga a könyv ismertetése elején kihangsúlyozta, hogy az olvasó a rendszerváltáskori közjegyzők életét, munkáját bemutató könyvvel egy igazi kortörténeti munkát, szociográfiát tarthat a kezében. Az interjúkötet valódi időutazásban részesíti az olvasót, hiszen azon 29 kolléga szemével láthatjuk a lassan több, mint 30 éve történteket, akik az interjúk által személyes betekintést engedtek a saját életükbe, a hivatásukba. Az olvasó a sorok között szinte átélheti azokat a folyamatokat, azt a bizonytalanságot és izgalommal teli várakozást, ami 1989-ben a latin típusú közjegyzőség újragondolásával, megreformálásával indult és végül a magánközjegyzőség visszaállításával fejeződött be. A könyv méltatását az is különlegessé tette, hogy a benne szereplő kollégák közül nagyon sokan a bemutató alatt az első sorokban foglaltak helyet. A kötet méltó emléket állít munkásságuknak, büszkék vagyunk rájuk és hálásak vagyunk, hogy hivatásrendünk alapjait letették, melyre mi, utódok építkezni tudtunk és tudunk. A bemutatót követően Böröcz Helga és Rokolya Gábor hálánk jeléül a kötetben szereplő kollégákat ajándékkal lepték meg. Magyar közjegyzők a Délvidéken Mák Ferenc irodalomtörténész a könyv bemutatását azzal kezdte, hogy nagy öröm volt számára, hogy kezébe vehette a délvidéki közjegyzők életét feldolgozó kötetet, hiszen ő is a délvidékről származik és fő kutatási területe a délvidéki irodalom. Habár a Délvidéknek csodás, archaikus története van és a Hunyadiak óta több, mint 600 éves fogalom, mégis nehéz beszélni róla, hiszen még az onnan származó magyarok is gyakran összemossák a magyarság történelme szempontjából intézményidegen vajdaság fogalommal, továbbá politikai okokból sem kívánatos délvidékként történő emlegetése. 23

26 Mák Ferenc elmondta, hogy a kiegyezést követően, a magyar kultúra így különösen a Délvidék felemelkedése szorosan összekapcsolódik a közjegyzőség felvirágzásával is. Abban a korszakban, amikor megszületett a polgár fogalma, amikor a történelemkutatás új lendületet kapott, virágzott a sajtó és a szellemi műhelyek gomba módra szaporodtak, a közjegyzőknek társadalmi szerepvállalásuk körében nem csak a hivatalukban, hanem a közéletben is helyt kellett állniuk. A könyvben szereplő, 150 közjegyzői önéletrajz között sokan voltak, akik nemcsak megélték, de tevékenységükkel hozzá is járultak a délvidéki kulturális élet alakításához, gyarapításához.

27 1918-ban, a szerb csapatok bevonulását követően mintegy 50 éves munka dőlt romba és vált nem kívánatossá ezen történelmi emlékek kutatása, felemlegetése. Ezért is köszönet illeti Rokolya Gábort, hiszen egy olyan művet hozott létre, melyet bátran le lehet tenni az asztalra és gyönyörűen foglalja össze a délvidéki kulturális és irodalmi életet. A rendezvény végén dr. Kapási Olga és Gálné dr. Komonczy Viktória szintén köszönetet mondtak Rokolya Gábornak, nemcsak az idei, de a több éves önfeláldozó munkájáért, külön megköszönték, hogy nem csak az aktív, de a nyugdíjas kollégákra is gondolt az esemény kapcsán.

28 José Marqueño de Llano, az UINL elnökének köszöntő beszéde Nagy örömömre szolgált, hogy eleget tehettem Tóth Ádám, a MOKK elnökének a magyar közjegyzőség újjászületésének 25. évfordulója alkalmából tartott jubileumi megemlékezésére szóló meghívásának, amelyre november között, az ország különböző szegleteiből és a világ számos országából nagy számban érkező közjegyzők részvétele mellett megrendezett, 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium keretében került sor. Az esemény ragyogó alkalmat kínál arra, hogy elismerésünket fejezzük ki a magyar közjegyzőség felé, a rendszerváltozást, illetve az évi XLI. törvény elfogadását követően újjászületett latin típusú közjegyzőség bevezetése óta eltelt 25 esztendőben elért, egyre figyelemreméltóbb tudományos és intézményi fejlődésért. Ezen eredmény kivívásáért a magyar közjegyzőket és bölcs vezetőiket illeti az elismerés, akik a közjegyzőség alapértékei melletti szilárd elkötelezettségüknek köszönhetően sikerrel fogadtatták el ezeket az alapelveket mind az illetékes hatóságokkal, mind pedig a társadalom egészével, kivívva ily módon az őket nemzeti és nemzetközi jogi, valamint társadalmi intézmények szintjén is megillető helyet. Nagy örömmel tölt el minket a magyar közjegyzőség és a Latin Típusú Közjegyzőségek Nemzetközi Uniójába (UINL) az 1992-es cartagenai közgyűlésen való belépésük óta elért folyamatos fejlődés és szakadatlan siker. Mindezek fényében a UINL örömmel és büszkén vesz részt a jól megérdemelt ünneplésben, és kíván hosszú, eredményes intézményi munkásságot. Gratulálunk! 26

29 27

30 Gálavacsora és díjátadók 28

31 dr. Fiedler Laura közjegyzőhelyettes A közjegyzőség 25 éves fennállásának jubileumi konferenciája egyik legimpozánsabb programja a péntek esti gálavacsora volt. A vacsorának a Mom Sport központ adott helyet. A vacsora a 29. Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium keretében megtartott több napos rendezvény méltó lezárása volt. A vendégek érkezését, valamint Tóth Ádám elnök úr nyitóbeszédét követően került sor a kitüntetések átadására. Ezeket a díjakat azon kollegák kapják, akik a közjegyzői kar életében jelentős szerepet vállaltak, vagy valamilyen területen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Idén az alábbi kollegák részesültek ebben a megtiszteltetésben: 29

32 Pro Notariis Hungariae A magyar közjegyzőkért díj Dr. Orosz Árpád, a Kúria tanácsvezető bírája Ökröss Bálint díj Dr. Szalai Piroska közjegyző Markó Sándor díj Dr. Györpál Miklós közjegyző Dr. Halász Péter közjegyző Dr. Tamási Attila közjegyző 30

33 31

34 32

35 33

36 Elismerő oklevelek Dr. Albert Erika Orsolya közjegyzőhelyettes Dr. Bettenbuk Anita közjegyző Dr. Fehér Andrea közjegyző Dr. Pulinka Mihály közjegyzőjelölt, a MOKK Jogi Irodájának munkatársa Dr. Reviczky Renáta közjegyzőhelyettes Dr. Szilas Brigitta közjegyző Dr. Szöllősiné dr. Székely Stefánia közjegyző Vicze Lászlóné dr. Koleszár Olga közjegyző Gárdony Mária irodai ügyintéző Török Andrea irodai ügyintéző A kitüntetések átadása után az est másik fénypontjaként a Magyar Örökség és Hungarikum díjas 100 Tagú Cigányzenekar helyszínen fellépő 50 tagját hallgathatták meg a résztvevők. A világon egyedülálló együttes komolyzenei előadása után vette kezdetét a gálavacsora. Az ízletes fogások felszolgálása között lehetőség nyílt a rég nem látott kollégák közötti ismeretség 34

37 felelevenítésére is. Az este zenés táncos mulatsággal fejeződött be. A kitüntetett kollegáknak szívből gratulálunk és további szakmai sikerekben gazdag éveket kívánunk. 35

38 Szekcióülés I., összefoglaló Közös megegyezésen alapuló bontás közjegyző előtt A Szekcióülést moderátorként Máté Viktor budapesti közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökhelyettese vezette; a Szekcióülésen Paulo Luis Quintela de Almeida brazil közjegyző, Komsa Sándor erdélyi közjegyző, Priidu Parna észt közjegyző és Álvaro Lucini Mateo spanyol közjegyző tartott egy-egy, körülbelül 30 perces előadást. I. Paulo Luis Quintela de Almeida: A házasság felbontása peren kívüli egyezséggel sikeres tapasztalatok Brazíliából Az előadások sorát Paulo Luis Quintela de Almeida, florianópolisi (brazil) közjegyző prezentációja nyitotta meg, melynek során az előadó elmondta, hogy a házasságok felbontása Brazíliában 2007 óta van közjegyzői hatáskörben és a bontási folyamat szabályozása mivel Brazília szövetségi állam az egész országban egységes szabályozás alatt áll. Ezt követően ismertette a bontás lehetőségének történeti fejlődését Brazíliában, amely ország erős katolikus hagyományokkal rendelkezik. A házasságot a brazil jogban elsősorban vallási indokokból 1977-ig egyáltalán nem lehetett felbontani. Az alkotmány módosításával 1977-től már volt lehetőség a házasság felbontására, azonban újraházasodni csak egy alkalommal lehetett; a többszöri újraházasodás lehetőségét csak 1988-tól tette lehetővé a brazil szövetségi alkotmány. A közjegyzői közreműködéssel történő házasság felbontásának lehetőségét a /2007-es törvény vezette be, kizárólag azon esetekben, ha a felek azt közös megegyezéssel kérik. A közjegyzői eljárás keretében történt bontásról közjegyzői okirat kerül kiállításra és ezen okiratokról országos nyilvántartást is vezetnek a közjegyzők. Közjegyzői hatáskörben történő, a felek közös megegyezésén alapuló bontásnak Brazíliában akkor van helye, ha a házas feleknek nincs kiskorú, cselekvőképtelen vagy még meg nem született gyermekük, valamint megállapodnak a bontást követő névviselésben és a házastársi tartásban. A megegyezéses bontásról aláírt közokiratot a közjegyző ve- 36

39 dr. Szente Szabolcs közjegyzőhelyettes Az I. Szekcióülés témája a közös megegyezésen alapuló, közjegyző előtti eljárás útján történő házasság-felbontás volt, amely Szekcióülés keretében négy külföldi előadó ismertette a saját országa jogrendjében már működő fenti jogintézményre vonatkozó szabályozást, valamint osztotta meg a résztvevőkkel a házasság közjegyző előtti bontásával kapcsolatos tapasztalatait. zeti be a nyilvántartásba és vagyonmegosztás esetén az ebben a körben megszületett megállapodást is tartalmazó közokiratot megküldi az adott regisztert vezető hatságnak (pl. az ingatlan-nyilvántartásnak). A évi szabályok a bontási folyamatban még kötelező várakozási időt írtak elő, azonban egy évi alkotmánymódosítás ezt megszüntette. A felek a bontás lefolytatására szabadon választhatnak közjegyzőt (nincs kötött illetékesség), továbbá a bíróság előtt kezdeményezett válás esetén is kérhetik a bíróságon kívüli közjegyzői eljárást, ha a korábbi vitás kérdések tekintetében megegyezésre jutnak. A bontást tartalmazó közjegyzői okirat előkészítésében és a közjegyző előtti eljárásban a feleknek ügyvédi közreműködést kell igénybe venniük, amely ügyvédet vagy ügyvédeket a feleknek kell felkérniük; amennyiben bármelyik házas fél nem engedheti meg magának az ügyvéd megfizetését, kirendelt ügyvéd is eljárhat. Az eljárásban személyes jelenlét nem szükséges, helye van képviseletnek is. Ha a bontással egyidejűleg a felek a házastársai közös vagyon megosztásáról is meg kívánnak állapodni közjegyző előtt, akkor a vagyonmegosztás után előre megfizetett adóra vonatkozó igazolást is be kell mutatniuk a közjegyző előtt. Brazíliában a statisztikai adatok szerint az elmúlt 10 évben közel 1,5 millió közjegyző előtti közös megegyezéses bontás keretében készített okirat, nyilvántartási bejegyzés volt, amely nagy megtakarítást jelentett szövetségi szinten is. A jogintézmény jövője tekintetében az előadó úgy vélte, hogy abban az esetben is célszerű lehetne a közös megegyezéses bontást közjegyzői hatáskörbe helyezni, amennyiben a házas feleknek van közös kiskorú gyermeke. II. Komsa Sándor: A házasság megszüntetése a román közjegyzői eljárásban A második előadást Komsa Sándor, csíkszeredai (erdélyi) közjegyző tartotta, aki a romániai eljárási rendet ismertette. A romániai jogi szabályozás kapcsán elmondta, hogy a há- 37

40 zasság felbontása és a házastársi vagyonközösség megszüntetése külön eljárást igényel; előbb kerül sor a házasság felbontására és a közös vagyonból való részesedés megállapítására, majd ezt követheti a meglévő vagyon tényleges megosztása. A közjegyző előtti bontási eljárás lehetőségét 2010-ben vezették be Romániában, amely a felek közös kérelmére indulhat (akár van közös kiskorú gyermek, akár nincs). A bontási eljárás körében a közjegyző azt vizsgálja, hogy a felek házassága a román jog rendelkezése szerint felbontható-e. Területi alapú illetékesség alapján történik a közjegyzők előtti ügyelosztás, azaz a felek utolsó közös lakóhelye vagy a házasságkötés helye alapozza meg az eljáró közjegyző illetékességét. Ha a felek külföldön kötöttek házasságot, annak az anyakönyvi hivatalnak a székhelye lesz az illetékesség alapja, amelynél a felek a külföldi házasságot Romániában anyakönyveztették, ha pedig Románia külföldi nagykövetségén került sor a házasságkövetésre, akkor a bukaresti közjegyzők járnak el. Az utolsó közös lakóhely személyi igazolvánnyal igazolható vagy annak hiányában a felek által saját felelősségükre tett, közös nyilatkozattal. A bontás a házasfelek által írásban, közösen és főszabály szerint személyesen előterjesztett kérelemre történhet közjegyző előtt azzal, hogy kivételesen a kérelem benyújtásánál külön erre a célra hitelesített megbízással képviselő is eljárhat, azonban a 30 napos békéltető idő leteltekor, amikor a bontás közjegyzői kimondására sor kerül, már mindenképpen személyesen kell megjelenniük a feleknek. A kérelmezők személyazonosságát a közjegyző hivatalos okmányból ellenőrzi. A kérelemnek tartalmaznia kell a felek megegyezését a kiskorú gyermekeik elhelyezése, a bontást követő névviselés tekintetében. A közjegyző a kérelem alapján ellenőrzi a bontási nyilatkozatok országos nyilvántartását, hogy nincs-e folyamatban más közjegyző előtt bontás, majd a kérelmet az országos nyilvántartásba iktatják. A kérelem előterjesztése és a bontási okirat kiállítása között legalább 30 napnak kell eltelnie, de legfeljebb 60 napon belül határozatot kell hoznia a közjegyzőnek a bontás vagy a kérelem visszautasítása tekintetében. Ha a feleknek van kiskorú gyermekük, 38

41 akkor meg kell állapodniuk a gyermek lakóhelyéről, oktatásáról, a kapcsolattartásról, valamint a gyermek elhelyezéséről azzal, hogy gyámhatósági környezettanulmány beszerzése szükséges annak érdekében, hogy a közjegyző megállapíthassa, hogy a gyermek elhelyezése megfelel-e a kiskorú érdekének, valamint a közjegyző a 10 évesnél idősebb gyermeket személyesen is meghallgatja. Az eljárás végén a közjegyző kiadja a válási bizonylatot, amelyet már csak adatelírás miatt lehet kijavítani; annak módosítása nem lehetséges. III. Priidu Parna: A házasság megszüntetése közjegyző előtt Észtországban A következő előadó Priidu Parna, Tallinban működő, észt közjegyző volt, aki elmondta, hogy általános tendencia a világban, hogy az államtól egyre több feladat kerül közjegyzői hatáskörbe. Ismertette, hogy az Észtországban 2010-ben hatályba lépett új családjogi törvény alapján házasságkötéseket és válásokat is adminisztrálhatnak a közjegyzők. Elmondta, hogy míg az anyakönyvi hivatalokban csak a bontás megállapítására van jogi lehetőség és a feleknek külön kell megállapodniuk a vagyonmegosztásról, addig a közjegyző előtti bontás és erre irányuló megegyezés esetén a vagyonmegosztás egyszerre is működhet. A közjegyző előtti bontás a felek közösen előterjesztett írásbeli kérelmére indul és a romániai szabályozáshoz hasonlóan a bontásról szóló végzést leghamarabb az eljárás megindulását követő 1 hónapos gondolkodási időszak leteltét követően hozhatja meg a közjegyző. Az eljárásban ügyvéd közreműködésére ugyanakkor nincs szükség, mivel a jogi szakértelmet a közjegyző tudja biztosítani. A bontás megtörténtét a népesség-nyilvántartásban a közjegyző adminisztrálja; maga az eljárás gyors, rugalmas és annak keretében a felek jogi tanácsadást is kapnak az eljáró közjegyzőtől. 39

42 Az előadó ismertette, hogy a bontások többsége jelenleg még bíróság előtt zajlik, azonban a évben a válásnak körülbelül a 8,8%-át már közjegyzők bonyolították és nem elképzelhetetlen, hogy idővel a jogvitával nem érintett bontások kizárólagos közjegyzői hatáskörbe kerülnek. A közjegyzői hatáskörök bővülése az előadó álláspontja szerint csökkenti a bíróságok leterheltségét, ráadásul ezen eljárások díját a felek viselik, ezért a költségvetésnek nem keletkezik fizetési kötelezettsége. IV. Álvaro Lucini Mateo: A házasság felbontása peren kívüli egyezséggel sikeres tapasztalatok Spanyolországból Az előadások sorát Álvaro Lucini Mateo, spanyol közjegyző zárta, aki a spanyol jogrendszerbeli szabályozást és tapasztalatait ismertette. Az előadó elmondta, hogy a felek közötti jogvita hiányában, megegyezéssel történő bontásra már év óta van jogi lehetőség, azonban a közjegyzői közreműködés az önkéntes alapon indított eljárásokra vonatkozó évi törvény után jöhetett csak szóba, miután az jogalkotó a bíróságok tehermentesítése érdekében számos nemperes eljárásban közjegyzői hatáskörbe utalta a korábbi bírói eljárásokat. Közjegyző előtti bontásra abban az esetben kerülhet sor, ha a felek önkéntesen, közös megegyezésük alapján kérik házasságuk felbontását. A közjegyzők illetékességének alapja az utolsó közös (spanyolországi) lakóhely megléte; az eljárásban a feleknek a házastársi közös vagyon tekintetében is meg kell egyezniük. A közjegyző előtti eljárás azért is tartja az előadó célszerűnek, mivel a közjegyző jogszerűségi kontrollt is gyakorol a felek megegyezése felett annak érdekében, hogy a megállapodás egyik félre nézve se legyen hátrányos (pl. nem lehetséges olyan megállapodás, amely szerint valamelyik szülő nem élhet a kiskorú gyermek láthatásának jogával), továbbá vegye figyelembe a közös kiskorú gyermek érdekét is. Amennyiben ilyen megegyezésre nincs mód az eljárásban, a közjegyző megszünteti az eljárást és a feleknek bírósághoz kell fordulniuk. Ilyen esetben arra sincs lehetőség, hogy a házas felek másik, kevésbé 40

43 szigorú közjegyzőhöz forduljanak ha egy közjegyző elutasította az eljárást, akkor másik közjegyző már nem járhat el. A közjegyzői eljárás eredményeként miután a felek személyesen aláírják a közokiratot a bontásról a házasság megszűnik, ha a közjegyző az okiratba foglalt megegyezést jóváhagyja. Az előadó ismertette, hogy a közjegyző előtti bontások száma a évi adatok szerint az alábbiak szerint alakult: A darab bontásnak a 6,3%-át (6.352 ügyet) bonyolították a közjegyzők, míg 67,1%-ban ( ügyben) bírósági, 26,6%-ban ( ügyben) pedig bírósági tisztviselői eljárásban került sor a házasság felbontására. Bár a közjegyzők részaránya jelenleg még nem jelentős, hosszabb távon a közjegyzői bontások számának emelkedése várható, mivel a bírósági eljárások átlagos hossza 4,7 hónap szemben a közjegyzői eljárások 1 hetes átlagos elintézési idejével. A közjegyző előtti bontás költséghatékony, időt és energiát takarít meg a feleknek; különösen akkor célszerű, ha valamelyik házas fél nem spanyol állampolgár. V. Összegezés Ahogyan azt már sikeres külföldi példák is mutatják, Magyarországon is célszerű lehetne a közös megegyezéssel történő házasság-felbontást a közjegyzők hatáskörébe utalni (akár alternatív lehetőségként), mivel jogvita hiányában ezen eljárás inkább nemperes eljárás keretébe tartozik és ennek okán kontradiktórius eljárásra nincs szükség. A közjegyző előtti bontással költséghatékonyan, szakszerűen és gyorsan szüntethető meg a házasság, továbbá az állami költségvetés szempontjából is előnyös lenne az ilyen szabályozás. A bíróságok tehermentesítésén túlmenően olyan hatáskörrel bővülhetne a közjegyzők tevékenysége, amely ügytípus a felek közös megegyezése és kérelme esetén nemperes eljárási jellegénél fogva jól illeszkedne a magyar közjegyzők által ellátott hatósági jogszolgáltató tevékenységek közé. 41

44 Szekcióülés II., összefoglaló Családi vagyontervezés a családi béke fenntartása érdekében Dr. Jádi Németh Andrea ügyvéd Családi vállalkozások jogi buktatói; jövőtervezés generációváltással címmel tartotta meg színes, jól strukturált és informatív előadását, amelynek bevezetőjében elmondta, hogy az általa vizsgált országokban a GDP-t megtermelő vállalkozások döntő hányada családi gazdálkodásként működik és a teljes foglalkoztatottsághoz viszonyítva a munkavállalók foglalkoztatásának aránya is igen magas a családi gazdálkodó szervezetekben. Az általa említett adatok is azt támasztják alá, hogy ezek a vállalkozások igen fontos szerepet játszanak a gazdaság működése, működtetése során. Gazdasági jelentőségük ellenére azonban a családi vállalkozások sérülékenyek, mivel sokszor hiányoznak a működésükre vonatkozó írásbeli szerződések, a vállalkozásban aktív és inaktív családtagok szerepe nem tisztázott, továbbá az érzelmek gyakran felülírják a gazdasági racionalitást és a családtagok között felmerülő, a különböző szociális szerepvállalásokból fakadó konfliktusok is megzavarják a zökkenőmentes működést. Ezek lehetnek az okai annak is, hogy a családi vállalkozások nagy részét a második generáció feléli és már nincs mit átörökíteni a harmadik generáció számára. Az előadó rámutatott arra, hogy a két különböző viszonyrendszer, azaz a család és a vállalkozás összefonódása miatt kialakuló kapcsolati háló átlátható és a több generáción átívelő működéséhez a szerződések mátrixát tanácsos megalkotni. A szerződések mátrixát a teljes kapcsolatrendszer alapvetéseit megfogalmazó családi alkotmány foglalhatja keretbe, amelyben olyan stratégiai kérdésekre is szabályokat alkothatnak a felek, mint például, hogy mikor csatlakozhatnak a vállalkozásba a következő generációs szereplők, ők hogyan és milyen módon kaphatnak ehhez támogatást, mentort, továbbá arról is dönthetnek, hogy a vállalkozás kizárólag a családtagokra épülő, zárt közösség maradjon-e, avagy külső erőforrás is bevonható a hatékony működtetés érdekében. A családi alkotmányban azt is rögzíteni lehet, hogy a vállalkozás szereplői milyen módon kívánják rendezni a közöttük felmerülő vitákat, ki és milyen feltételek teljesítése estén válhat a vállalkozás irányítójává, milyen jogok és kötelességek illetik, illetve terhelik a 42

45 dr. Kuti Szilvia közjegyzőhelyettes Akik a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium második szakmai napján, a Dr. Szeibert Orsolya szekcióvezető asszony által koordinált, Családi vagyontervezés a családi béke fenntartása érdekében témában tartott három előadást választották, olyan ismeretekre tehettek szert, amelyek igazi családjogi csemegének számítanak, és amelyek a közjegyzők számára is hasznos gyakorlati útmutatókként szolgálhatnak. távollévő családtagokat, létrehozható továbbá egy döntéshozó fórum is, mint a családi gyűlés vagy családi tanács. Az előadó elmondta azt is, hogy a szerződések mátrixában az egyik legfontosabb megállapodás a házassági vagyonjogi szerződés, amelynek tartalma a vállalkozás sikerére is kihatással lehet, továbbá amelyben a felek nem kizárólag válás esetére állapodhatnak meg a vagyonmegosztásról, mint ahogyan azt sokan gondolják, hanem az a családi vagyonnak a hitelezőkkel szembeni strukturált védelmét is szolgálhatja. Emellett a magyar polgári jogban újonnan bevezetett és az angolszász eredete miatt is szokatlan bizalmi vagyonkezelési szerződés segítheti a felek együttműködését, továbbá a társasági joghoz kapcsolódóan a szindikátusi szerződések megkötése és ezzel a vállalkozói vagyonra vonatkozó öröklési kérdések előrelátó szabályozása az, amely indokolt lehet a családi vagyontervezés során. Az elsősorban a vállalkozási viszonyrendszert szabályozó és befolyásoló társasági jogügyletek kapcsán az előadó kiemelte, hogy már a társasági forma megválasztása is egy igen fontos döntés, hiszen például ha az örökhagyó egy betéti társasági formában működő céget hagyott hátra, abban az esetben elszámolási jogviszony keletkezik az örökösök és a társaság között, míg egy korlátolt felelősségű társaságban meglévő üzletrész megörökölhető. Külön gondot okozhat az is, hogy a társasági szabályok függetlenek az öröklési szabályoktól, hiszen a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át, miközben még a legegyszerűbb örökösödési ügyek is elhúzódhatnak az örökhagyó halálát követő fél éven túli időszakra. Dr. Jádi Andrea hangsúlyozta, hogy az összefonódó vállalkozási és családi viszonyrendszer lehető legszélesebb körű szabályozásához strukturált, stratégiai gondolkodásmód és több, egymáshoz kapcsolódó szerződés megalkotása szükséges. 43

46 A Szekcióülés II. második előadója Dr. Sándor István oktató, habilitált egyetemi docens úr volt, aki a bizalmi vagyonkezelés eredetéről, funkciójáról és családjogi vonatkozásairól beszélt A bizalmi vagyonkezelés alkalmazása családjogi problémák kezelésére című előadásában. Az előadó a bevezetőjében elmondta, hogy a bizalmi vagyonkezelés, a trust a középkorban még az adóelkerülést és a vagyonvédelmet szolgálta, valamint befolyással volt az öröklésre is. A jogintézmény az angolszász országok és azok gyarmatbirodalmi országai számára az angol jog átvételével jelent meg, míg a civiljogi jogrendszerű országokban a trust olyan szerepet töltött be a gazdasági életben, amely miatt igény keletkezett annak bevezetésére vagy legalábbis olyan szabályozás kialakítására, amely ennek funkcióját betölti. A nemzetközi modellszabályzatok és az évi Hágai Egyezmény segítették a trust bevezetésének folyamatát az egyes civiljogi jogrendszerű országokban és a folyamat részeként mára Magyarország jogalkotói is kialakították a vagyonkezelés jogszabályi hátterét. Az előadó rámutatott arra, hogy az angol jogban kialakult kettős tulajdonjog tekinthető a trust központi elemének, ugyanis a trust olyan jogintézmény, amelynél egy vagyonra nézve legalább két személy tulajdonjogi vagy tulajdonjogi jellegű jogosultsága egyidejűleg áll fenn. A vagyonrendelő tulajdonjogot ruház a vagyonkezeléssel megbízott személyre, aki harmadik személyek irányában teljes jogkörű tulajdonosnak minősül, emellett a vagyonrendelő megjelöl egy vagy több személyt, kedvezményezettet, akiknek a javára a vagyonkezelő a vagyont hasznosítani, kiadni köteles. Kiemelte azt is, hogy az új Ptk.-ban kialakított magyar szabályozás nem teljes egészében, de jelentős mértékben megközelíti az angolszász trust intézményének szabályait, hiszen tartalmazza a trust legfontosabb elemeit: (i) a vagyonkezelő fiduciárius pozícióban van, tehát a vagyonnak tulajdonosa, azonban azt más javára kell kezelni; (ii) a vagyonkezelő saját vagyona és az általa kezelt vagyont szigorúan elkülönítendő egymástól; (iii) a kedvezményezett felléphet a vagyonkezelővel szemben a vagyon kiadása iránt; (iv) a kedvezményezett számára biztosított a jogi eszköz arra nézve, hogy harmadik személyekkel szemben fellépjen a kezelt vagyon jogellenes elidegenítése esetén; (v) a vagyonkezelő részére tisztséget kell létrehozni, annak érdekében, hogy a jogviszony akkor se szűnjön meg, ha a vagyonkezelő személye megváltozik. 44

47 Dr. Sándor István elmondta, hogy bár nincsen még releváns gyakorlata annak, hogy milyen helyzetekben használható eredményesen a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, azonban az előadást különösen színesítő angolszász jogesetek bemutatása alapján valószínűsíti, hogy annak Magyarországon történő, tipikus alkalmazási területe lehet a családi vagyontervezés. Kiemelte, hogy alkalmazása kifejezetten indokolt lehet a családba tartozó gyermekek tékozlásának megakadályozására vagy a mentális zavar miatt gondnokság alá helyezett családtagok vagyoni érdekeinek védelmére is, továbbá a házastársról való gondoskodás céljából, de alkalmazható a vagyon jogi sorsának meghatározására mozaikcsaládok, házasságon kívül született gyermekek esetében is. Harmadik előadóként dr. Subasicz Éva ügyvédnő állt a hallgatóság elé és Házassági vagyonjogi kérdések: különös tekintettel a házassági vagyonjogi szerződésre és a bizalmi vagyonkezelésre című előadásában részletesen beszélt a címben említett szerződésekben résztvevő felekről és alaki szabályairól, továbbá azok lényeges tartalmi elemeiről. Elmondta, hogy házassági vagyonjogi szerződést házasulandók és házas felek közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban köthetnek egymással, autonómiájuk irányadó a szerződéskötés tekintetében. A szerződéskötéskor személyes részvétellel, az életközösség fennállásának idejére bármiről rendelkezhetnek a felek, ami nem ellentétes a jogszabállyal, így akár minden vagyontárgyukra vonatkozóan eltérő rendszert is kiköthetnek. Ugyanakkor szerződésükben olyan rendelkezéseket nem tehetnek a felek, amely harmadik személy korábban szerzett jogát, jogi érdekét sérti. A harmadik személyek védelme mellett alapelvi fontosságú a házastársak egyenjogú- 45

48 ságának és a családnak a védelme, amelyeket a megállapodás megkötésekor figyelembe kell venni. Az előadó kiemelte, hogy a házassági vagyonjogi szerződések megalkotásakor a szerződést készítő jogi szakembernek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy abba pontos fogalom-meghatározások kerüljenek, továbbá elengedhetetlen tartalmi kellék legyen az életközösség létrejöttének időpontja, a vagyontárgyak és ezen belül a közös vagyon és a különvagyoni kör meghatározása, azok eredetének feltárása. Dr. Subasicz Éva felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonállapotot rögzítő dokumentum csupán egyoldalú nyilatkozat, amely vitás esetben bizonyítékul szolgálhat, azonban az nem minősül házassági vagyonjogi szerződésnek. Az előadó a szerződés további fontos elemeiként említette a vagyonkezelés részleteinek kidolgozását, a magáncélú és az üzleti vagyon feltárását, azok szigorú elválasztását és a felelősségi kérdések szabályozását. Ez utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a felelősség kérdése egy esetleges bizalmi vagyonkezelési szerződéssel öszszefüggésben lehet különösen fontos. Az ügyvédnő felhívta a figyelmet egy a közjegyzők által is gyakran tapasztalható jelenségre, mely szerint a még házas, de egymással életközösségben nem élő felek házassági vagyonjogi szerződést kötnének egymással, amely azonban tartalmilag tekintettel az életközösség megszűnésére már nem házassági vagyonjogi szerződésnek, hanem vagyonmegosztási szerződésnek minősül, mivel a házastársak közötti vagyonközösség az életközösség megszűnésével ugyancsak megszűnik. Ez a szerződés pedig az országos nyilvántartásba (a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába) sem lesz bevezethető, mert az nem a házasfelek életközösségének idejére szól. Kiemelte, hogy a nyilvántartás egyébként éppen a harmadik személyek védelmét szolgálja, ugyanis velük szemben csak abban az esetben hatályos a házassági vagyonjogi szerződés, ha az a nyilvántartásba bevezetésre kerül vagy akkor, ha a harmadik személy a szerződés fennállásáról tudott vagy tudnia kellett volna és ezt a házastársak bizonyítják. Az előadó röviden megemlítette még a szerződés megszüntetésének és módosításainak szabályait is, melyek kapcsán kiemelte, hogy azok alakiságára a szerződéskötés szabályait kell alkalmazni, továbbá amennyiben a szerződés már az életközösség fennállása 46

49 alatt köttetett, akkor azt a felek az életközösség fennállása alatt és csak a jövőre nézve szüntethetik meg, és a szerződésnek az országos nyilvántartásból való törlése ugyancsak tanácsos a harmadik személyekkel szembeni hatályosság okán. Dr. Subasicz Éva ezt követően röviden összefoglalta a bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó magyar rendelkezéseket és rátért a kétféle szerződés egymáshoz való viszonyára. Elmondta, hogy a házastársaknak lehetőségük van arra, hogy bármely vagyonelemeik tekintetében megállapodjanak a vagyonkezelésről, ahol a vagyonrendelők külső és belső jogviszonya elkülönítendő. Az előadó kiemelte, hogy a házassági vagyonjogi szerződés és a bizalmi vagyonkezelés kombinációja olyan családi vagyoni helyzetekben lehet alkalmazható, ahol a feleknek a házasságkötés előtt megszerzett vagyonának mértéke lényeges különbséget mutat, de ott is jól használható, ahol a családi vagyontömegbe kockázatos vagyon vegyül, végül olyan tartós betegség esetén, ahol a beteg családtagról való gondoskodás hosszútávon szükséges. A Szekcióülés II. összefoglalójaként elmondható, hogy az előadók a családjogi vagyoni viszonyok rendezéséhez alkalmazni javasolt szerződések mátrixától eljutottak az egyes szerződések részletszabályainak ismertetéséig és ezen szerződéstípusok egymáshoz való viszonyának meghatározásáig akként, hogy az előadások fókuszában már nem csak a tipikusnak mondható házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatos szakmai elvárások és tapasztalatok álltak, hanem a még kissé idegen szerződéstípusnak, a bizalmi vagyonkezelési szerződésnek a családi vagyontervezésben történő gyakorlati alkalmazásához is inspirációt, ötleteket kaphattak a jelenlévők. 47

50 José Manuel García Collantes, a CNUE elnökének köszöntő beszéde A magyar közjegyzőség újjászületésének 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepség valamennyi európai uniós közjegyző számára örömteli esemény. Ünnepelni olyankor szoktunk, amikor valami említésre méltó eredmény születik. A magyar közjegyzőség újjászületése pedig, kétségkívül nagy sikerként könyvelhető el. Ez az esemény az oly hosszú ideig kettéválasztott Kelet- és Nyugat- Európa egymásra találásának újabb példája volt. Az azóta eltelt esztendők pedig alátámasztják e sikert. A magyar közjegyzőség napjainkban nem csupán a hazai színtéren, hanem az európai közjegyzőségek körében is elismertségnek örvendő, tekintélyes intézmény. Hűséges, elkötelezett partnerünk a brüsszeli irodánk által kezdeményezett és megvalósított valamennyi projektben. Megragadnám az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet a magyar közjegyzők az új technológiák bevezetése terén betöltött úttörő szerepére. Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) arra szeretné kérni a magyar közjegyzőket és vezetőiket, hogy tartsanak ki az európai nyitás irányába megkezdett úton, amely lehetővé teszi, hogy mi is hozzájáruljunk a béke, a szabadság és a szolidaritás pillérein nyugvó polgárok Európájának kiépítéséhez. Sok boldogságot kívánok az évfordulóhoz! 48

51 49

52 Magyarul Beszélő Közjegyzők Találkozója november 18. napján, szombaton a kollokvium záró programjaként első alkalommal került megrendezésre a Magyarul Beszélő Közjegyzők Találkozója. A programnak melyet a szervezők a hagyományteremtés szándékával hoztak létre a Közjegyzők Háza adott otthont. Fontos megjegyeznem, hogy a rendezvény nem nemzetiségi, hanem nyelvi alapon szerveződött, hiszen a résztvevők között az egyik legfontosabb és legerősebb kapocs a magyar nyelv ismerete, használata és szeretete volt. Dr. Tóth Ádám elnök úr köszöntőjével kezdődött a program, aki elmondta, hogy a találkozó ötletét a francia közjegyzők hasonló éves rendezvénye adta. Hangsúlyozta, hogy hatalmas kapcsolatépítési és tanulási lehetőséget lát a találkozóban, hiszen a magyar nyelven keresztül a különböző országokból érkezett vendégek egymás jogrendszerének, hatásköreinek és eljárásainak megismerésével az egyre gyorsuló és szűkölő világunkban, a későbbiekben akár segíteni is tudják egymás munkáját. Elnök úr a résztvevőknek ajándékként szakmai és zenei előadással, valamint vacsorával kedveskedett. Első ajándékként dr. Máté Viktor közjegyző előadása következett, melyben a magyarországi latin típusú közjegyzőség újraszületését és a hivatásrendünk korai időszakában, az igazságszolgáltatás rendszerében történő helykeresését és betagozódását mutatta be. Az egyes eljárásink felsorolásával és tételes ismertetésével rámutatott a magyar köz- 50

53 dr. Mányoki Ádám közjegyzőhelyettes jegyzőség hatósági jellegére, büszkén mesélte a megjelent kollégáknak, hogy az elmúlt huszonöt évben minket ért megpróbáltatásoktól és kihívásoktól a magyar közjegyzőség csak erősebbé és egységesebbé vált. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hatáskörvesztésekre új eljárásokkal tudtunk reagálni és a technikai fejlesztéseknek hála már nem csak lépést tudunk tartani a változásokkal, hanem meg is tudjuk előzni azokat. Az előadást követően szót kért dr. Komsa Sándor, marosvásárhelyi közjegyző, aki üdvözölte a kezdeményezést, és köszönetet mondott, hogy a Kollokvium ideje alatt kollégáival végig itthon érezték magukat és hálájuk jeléül a székelyek történetéről szóló sorozatot nyújtott át a vendéglátóknak. Végül dr. Parti Tamás, a budapesti közjegyzői kamara elnöke kért szót, aki egy kontaktlista létrehozását szorgalmazta és beszélt arról, hogy a magyar nyelvben, a magyar gondolkodás módszerében hatalmas lehetőségek rejlenek, ami akár földrészeken átívelően is, de össze tud kapcsolni minket. 51

54 A rendezvény zárásaként a Virtuózok koncertje és a vacsora következett, ahol a magyar nyelvű kollégák kötetlenül beszélgettek és ismerkedhettek egymással. Hatalmas élményt jelentett számomra, hogy meghívást kaptam a rendezvényre, bízok benne, hogy jövőre a szegedi kollokvium alkalmával ismét lesz lehetőségem részt venni a találkozón, hiszen marosvásárhelyi kollégám szavaival élve a rendezvény alatt tényleg: itthon éreztem magam. 52

55 53

56 dr. Balogh Tamás Freisingerné Bodnár Judit a MOKK Jogi Intézetének munkatársai A könyvgyűjteménytől a kollokviumi részvételig Levelek a könyvtárból Mielőtt rátérnénk a MOKK Könyvtár kollokviumi szereplésével kapcsolatos beszámolóra, dióhéjban összefoglaljuk az utóbbi négy év munkálatait, melyek igen nagy minőségi változást hoztak. Ennek az eredménye, hogy az idén történelmünk során először megjelenhettünk az exkluzív seregszemlén! 54

57 Ami a kezdeteket illeti; a kamara vezetése úgy döntött, lehetővé teszi, hogy 2013 elejétől folytatódjon az évek során összegyűlt, gazdag könyvállomány 2008-ban létrehozott és több mint tételből álló katalógusának építése. Haladéktalanul be is indultak a munkálatok, mely során a korábban katalogizált és utóbb fellelt kötetekbe, valamint az újonnan feldolgozott dokumentumokba a MOKK tulajdonbélyegzője és benne egyedi azonosító szám került, a kötetek gerincére pedig azoknak a raktári rendben elfoglalt helyét jelölő címke. Ezen felül 2013 óta minden revideált katalógustétel tartalmazza a könyv levőhelyét (PVál= Pasarét,választmányi terem; PArt= Pasarét, klubszoba; PDísz= Pasarét, díszterem, valamint KIK ( könyvtár a Közjegyzők Háza IV. emeletén) ill. további, S-betűvel kezdődő lelőhelyek a Stróbl utcai épületben.) Eleinte az addig felgyűlt könyvek tömkelege volt a tevékenység fő célpontja, az utóbbi években viszont prioritást élvez a frissen beszerzett szakkönyvek feldolgozása, hogy minél hamarabb szerepeljenek a katalógusban és elérhetővé váljanak az olvasók számára. 55

58 Természetesen továbbra is feladat a korábban beszerzett dokumentumok feltárása, hiszen még mindig nem látni az alagút végét; továbbra sem tudjuk, pontosan mely dokumentumokkal rendelkezünk. Örömünkre, a már a katalógusban szereplő állomány megközelíti a kötetet! A Közjegyzők Házának birtokba vételével a könyvtár is a Stróbl utcába költözött, mely óriási minőségi változást jelentett; szolgáltatásainknak a szakkönyvtárakéhoz méltó kiterjesztése valójában itt vált lehetővé. Az exkluzív környezet, a számítógéppel is felszerelt két kutatóhely, a társkönyvtárakkal (pl. OGYK, Kúria) kialakított szakmai kapcsolat, mely segítségével nem csak a saját állományunk áll rendelkezésünkre, az olvasóbarát nyitva tartás (hétköznaponként 20 óráig), mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy az eddiginél többet törődhetünk az olvasók igényeivel, ill. marketing tevékenységünkkel. A Notarius Hungaricus minden számában megjelennek a könyvtári hírekről, a friss beszerzésekről, az elérhetőségünkről a legfontosabb tudnivalók, s a MOKK honlapján való rendszeresen frissített megjelenésünk szintén a közjegyzők tájékoztatását célozza. Nagy lépés, hogy a Pasaréten elhelyezett könyvekből ott, helyben is lehet válogatni, a recepción elvégzik a könyv és a kölcsönző kolléga azonosítását. A Közjegyzők Házában a III. emeleti kistárgyalóban egész falrészen helyeztünk el dokumentumokat, köztük a Weiss Emília professzorasszonytól örökölt könyvek egy részét. A legtöbbek által látogatott, I. emeleti szintre az előadótermek és a büfé közelébe is hamarosan néhány polcnyi könyvkiállítás kerül. A fentiekben nagyjából érzékeltetett változást a MOKK Elnöksége, a Közjegyzői Intézet vezetése segítette és nem kerülhetett volna rá sor a számtalan, más-más szinten és módon bennünket segítő munkatárs nélkül, akiknek nem lehetünk eléggé hálásak az odaadó támogatásért. 56

59 Mindennek a fejlődésnek az eredménye, hogy az idén először szerepelhetett a könyvtár a majd 30 éve megrendezésre kerülő kollokviumon. A nívós megjelenés, a vonzó stand, a gondos előkészítés csapatmunka fáradozásának az eredménye; most csak arra térünk ki, hogyan válogattuk az ott kiállított könyveket, melyek arra voltak hivatottak, hogy reprezentálják állományunkat és felkeltsék a közjegyzőség figyelmét. Nem volt könnyű feladat! A könyvek kiválasztásánál kicsit úgy éreztük magunkat, mint a Real Madrid vezetőedzője, amikor döntenie kell arról, hogy a számos nagyszerű játékosa közül ki kerülhet be a kezdőcsapatba. Mindenekelőtt a kollokvium tematikájához igazodtunk, vagyis családjoggal foglalkozó szakkönyveket kerestünk. Elsősorban azokat igyekeztünk kiszolgálni, akik az elhangzott előadásokat követően úgy gondolták, hogy jobban el kívánnak mélyedni mondjuk a házassági vagyonjog egyes kérdéseiben. Ezen érdeklődők rögtön találhattak is maguknak a kutatáshoz szükséges szakirodalmat a standunkon, ugyanis fellelhető volt ott többek között a kollokviumon előadó Szeibert Orsolya által jegyzett Családi jog című kötet (Bp. : Eötvös, 2012.), vagy Kőrös András írása a témában, a Házastársi közös vagyon, közös lakás (Bp. : HVG, 2002.). Aki pedig úgy érezte, hogy a II. szekcióülés egyik fő témakörét képező bizalmi vagyonkezelésről szeretne még többet megtudni, négy könyvet is találhatott róla a pultunknál. Az egyik ilyen kötet, A bizalmi vagyonkezelés és a trust a szekcióülés egyik előadója, Sándor István tollából származott (Bp. : HVG, 2014.). A szép számú külföldi vendégre, illetve a külföldi jog iránt érdeklődő, idegen nyelvet beszélő magyar kollégákra gondolva, a kollokvium tematikájához kapcsolódóan angol, német és francia nyelvű könyveket is elhelyeztünk a polcon. Közülük kiemelendő a valamennyi európai ország házassági joganyagát röviden összefoglaló és azt magyarázatokkal ellátó, Németországban kiadott mű, az Eherecht in Europa / hrsg. von Rembert Süß. Bonn, Zerb,

60 Emellett szerepelt ott a CNUE égisze alatt megjelent, az európai házassági vagyonjogi rendszereket összehasonlító, három (angol, német és francia) nyelvű tanulmánygyűjtemény is, a Successions and matrimonial property regimes in Europe (Paris, 2014). Elrugaszkodva valamelyest a kollokvium témájától, az állományunkból olyan idegen nyelvű szakirodalmat is kerestünk bemutatásra, amely a kar tagjainak érdeklődésére leginkább számot tarthat. Itt újfent bőséges volt a merítésünk, hiszen az idegen nyelvű szakkönyveink számos polcot töltenek meg a könyvtárban. Ezek a könyvek elsődlegesen a nemzetközi ügyeket intéző Közjegyzői Intézet jogászai számára nélkülözhetetlenek, hiszen a közjegyzők részére adott állásfoglalások elkészítésekor ők ezeket napi szinten forgatják. A könyvtár földrajzi közelsége miatt a munkatársak abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy csak átsétálnak a tőlük pár méterre lévő kincsesbányába, ahol szinte garantált, hogy megtalálják azt az adott állammal és jogterülettel kapcsolatos idegen nyelvű szakkönyvet, jogszabálygyűjteményt stb. A bőséges külföldi szakirodalomból az egyik leghasznosabb szakkönyv az európai országok öröklési anyagi jogát röviden összefoglaló és magyarázatokkal ellátó, a fent említett Süß által szerkesztett, kollokviumon is bemutatott, német nyelvű Erbrecht in Europa (Bonn : Zerb, 2015.) Az említetteken túl szerettük volna, hogy a hatályos jogot tartalmazó és feldolgozó szakirodalom mellett a régebbi időkből származó értékes jogi szakkönyvek is bemutatásra kerüljenek. E célból néhány, a XX. század elejéről származó kötetet is közszemlére tettünk a kollokviumon. Ezek közül említést érdemel a Grosschmid Béni által 1908-ban írt A házassági törvény (Bp. : Politzer), és Beck Salamon 1913-ban megjelent könyve, A köteles részes jogállása (Bp. : Magyar Jogászegylet Kiadó). A nyelvtanulók, az idegen nyelvű szakirodalom iránt érdeklődők, ill. azt a napi munkavégzés során használó kollégák számára igazán hasznos lehet a könyvtár gazdag jogi szakszótár állománya. A magunkkal vitt angol és német kötet csak ízelítő, hiszen a gyűjteményünk több más nyelvre (pl. spanyol, francia, szerb) is kiterjed. Színesítendő a felhozatalt, bemutattuk nem jogi témájú dokumentumokat is, nevezetesen az Officina Kiadó múlt század derekán kiadott Képeskönyv sorozatának néhány da- 58

61 rabját. A karcsú, gazdagon illusztrált könyvecskék igen változatos tárgyban íródtak, de közülük csupán a városokat, tájegységeket leíró műveket szerepeltettük, mint pl. Kassa műemlékei (1939) vagy a Balaton (1940). Nagy örömünkre ezekre a könyvekre is akadt érdeklődő a rendezvényen. Bízunk benne, hogy könyvtárunk kollokviumi szereplése hagyománnyá válik a jövőben, hiszen úgy tapasztaltuk, első megjelenésünkkel sikerült a kamara tagjai, egyben potenciális olvasótáborunk, valamint a többi résztvevő számára is vonzóvá tenni a MOKK könyvtár kiterjedt szolgáltatásait. És most szíves emlékeztetőül következzék az elmaradhatatlan infó! On-line katalógusunk éjjel-nappal rendelkezésükre áll az egész glóbuszon, hozzá a kulcsot a szokásos link szolgáltatja: Szívesen segítünk a kutatásban és az ahhoz szükséges eszközök megtalálásában, forduljanak hozzánk bizalommal! Nem győzöm hangsúlyozni, nem csak a saját állományunkra számíthatnak, készségesen nyújtunk segítséget a folyamatban levő kutatások, készülő közlemények, továbbképzések, küszöbön álló (szak)vizsgák által támasztott szakirodalmi igények kielégítéséhez még abban az esetben is, amikor a kért dokumentum nem áll nálunk rendelkezésre. A többi szakkönyvtárral kialakított kapcsolatok igénybevételével is szolgáltatunk, kérésre beszerezzük az irodalmat kölcsönként vagy digitális formában. Nagy örömünkre szolgál, hogy vannak kollégák, akik kihasználják a továbbképzések szüneteit és benéznek hozzánk legalább néhány perces látogatásra, ismerkedésre. A továbbiakban is erre bátorítanunk mindenkit! Ne feledjék, az elérhetőségünk: konyvtar@kamara.mokk.hu 59

62 Levéltár a közhitelesség szolgálatában dr. Varga Krisztina közjegyző, főlevéltáros A át ünneplő modern közjegyzőség idei kollokviumán bemutatkozási lehetőséget kaptak a közjegyzői levéltárak is. A megtisztelő felkérésre a budapesti levéltár koordinálásával az ország öt városában összehangolt műhelymunkába kezdtek a levéltárosok, levéltári asszisztensek egyaránt. Az arculattervezés első komoly kihívása a jelmondat, a köré építhető közjegyzői levéltárak tevékenységét bemutató változatos megjelenítési formákra és a levéltárosokra utaló szimbólum megtalálása volt. A jelmondat megalkotásában szempontot jelentett az a kapcsolatrendszer is, amelynek a közjegyzői levéltárak részesei lehetnek azáltal, hogy számos esetben kapnak meghívást egy másik szakterület képviselőitől a közlevéltári rendezvényekre. Fontos volt, hogy a jelmondat idegen nyelvű fordítása közérthető, a tevékenység lényegét tükröző legyen. Így született meg a mottó levéltár a közhitelesség szolgálatában, és a szimbólum: régi korok íróeszközére emlékeztető míves lúdtoll kitűző. A Kongresszusi Központ impozáns épületében a Közjegyzői Akadémia Nonprofit Kft. és a MOKK Könyvtár között kapott helyet a levéltári molinó és az országos kamara gyűjteményében található értékes középkori oklevelek képeivel díszített asztal. A poszter bemutatta az öt levéltári épületet és néhány érdeklődésre számot tartó adatot: mekkora a levéltárak alapterülete, mikor nyitottak meg, mennyi iratot tárolnak bennük és milyen ügyforgalmat látnak el. Az ünnepi megjelenés igyekezett a ma divatos eszköztárhoz nyúlni, melynek elengedhetetlen kelléke a jelenlévők aktív bevonása, részvételre buzdítása, a vállalkozó kedvűek jutalmazása volt, de a legfontosabb célt mégis a kötetlen beszélgetésre invitálás jelentette. Pénteken és szombaton a levéltárosok és két-két levéltári asszisztens folyamatosan rendelkezésre álltak az érdeklődők számára. Az idő haladtával nemcsak a levéltári asztal környéke, de az állófogadáshoz használt magas asztalok is lassacskán benépesültek egy-egy levéltári munkatárs körül. Ezek a találkozások alkalmat adtak hosszabb eszmecserékre közjegyzőkkel, helyettesekkel és jelöltekkel. Ennek köszönhetően bővült és elmélyült a résztvevők ismerete a levéltári működéssel kapcsolatban. 60

63 A kétnapos rendezvény során a levéltárosok előtt is feltárult a savmentes tároló dobozok és iratfolyóméterek világán túl a munkájuknak egy másik megközelítése, melyhez partnerré váltak a közjegyző irodák is kicsit másképp, mint ahogy addig megszokhatták. Népszerű volt a szakmai kérdésekből összeállított teszt három választási lehetőséggel. A helyes megoldások közötti szellemes, ámde hibás opciók többnyire derültséget okoztak a kitöltéskor, így oszlatva el a levéltárosok szigorúságáról korábban elterjedt hiedelmeket. A mindössze egy oldalas kérdéssort szinte mindenki jól megválaszolta, melyért igényes megjelenésű hűtőmágnest, némi édességet és a levéltárakba történő iratleadások komplex tájékoztatóját tartalmazó internetes felület elérési útvonaláról szóló kis kártyát kaptak a vállalkozó szelleműek, mi több, kamarai munkatársak is kiválóan megoldották a fejtörőt. A hűtőmágnes a MOKK gyűjteményének egyik legbecsesebb darabját, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1618-ban kelt oklevelét ábrázolta. A kérdésekre adott helyes válaszokból megtudhattuk, hogy az ügyfél a már levéltárban található jegyzőkönyvhöz fűzött magánokiratba foglalt végintézkedését közjegyző közreműködésével kérheti vissza, hogy milyen jegyzékekkel lehet a levéltárba leadni a közjegyzői okiratokat, nemperes iratokat, egyéb eszközöket. Választ kaphattunk arra is, mely évkörök iratai találhatók a levéltárakban és melyek a bíróságok megőrzésében. A legtöbb bizonytalanságot az iratok kikérésekor használandó, a MOKK honlapjáról letölthető és levéltáranként szerkesztett űrlapok ismeretének hiánya okozta, amely a tesztnek köszönhetően sikeresen bekerült a köztudatba. A helyes válaszok keresgélése közben jóleső volt hallani egy közjegyzőhelyettestől a szellemes, ugyanakkor elismerő mondatot: Hiányzik a válaszok közül egy negyedik lehetőség: Felhívom a levéltárost! 61

64 A levéltári munka fő vonulatát adó iratleadási folyamat szakaszainak körcikkekre bontása a MOKK logójával díszítve az összefüggések és a rész-egész viszonyának szemléletes bemutatását szolgálta, kicsit játékos formában. Volt aki tapasztalatból, néhány levéltári leadással a tarsolyában pontosan tudta, mely lépések hogyan következnek egymás után, aki pedig még nem került kapcsolatba a levéltárral, de szemfüles volt, az a logó díszítő elemeinek egymáshoz illesztése alapján jutott el a helyes megfejtésig. Mindenki jutalmat érdemelt, hiszen a végeredmény volt a fontos: az iratok a levéltárba kerültek. 62

65 A levéltári munkatársak és a kamara tagságának ilyen ünnepi hangulatú rendezvényen való szakmai alapú találkozása nagy megtiszteltetést jelentett és maradandó élményt nyújtott. Hozzájárult több jövőbeli együttműködéshez, új ismeretségek alakultak ki, régi munkakapcsolatok vettek új lendületet, és talán néhány levéltárakat érintő tévhitet is sikerült eloszlatni. A maradandó értékű iratok megőrzésében a közjegyzői és a levéltárosi hivatás metszéspontjában álló közjegyzői levéltárak előtt ezzel a bemutatkozással távlati lehetőségek is megnyíltak a közlevéltári rendezvényeken való színvonalas, interaktív megjelenéshez. 63

66 A társadalom felé nyitott Alkotmánybíróság d r. B i r ó n é dr. Fehér Hajnalka levéltáros Magyar Országos Közjegyzői Kamara Közjegyzői Levéltár 5 Szolnok Interjú dr. Sulyok Tamással, az Alkotmánybíróság elnökével Elnök urat van szerencsém személyesen ismerni, mert pályámat ügyvédjelöltként épp a Sulyok&Ádám Ügyvédi Irodában kezdtem. Senki sem kívánhat magának jobb mentorokat, mint amilyen ez a két kiváló jogász volt számomra: szakmailag magas szintű tudást, emberileg pedig példaértékű tartást kaptam tőlük útravalóul. No, és persze még valamit, ami savaborsa mindennek: a humort, mely dr. Sulyok Tamás védjegyévé is vált. 64

67 Jogász famíliából származik. Össze tudja számolni, hány jogász is van a Sulyok családban? S.T: Nos, valóban könnyebb azokat sorra venni, akik nem jogászok: az édesanyám, a nővérem, és a feleségem. Rajtuk kívül viszont mindenki jurátus: az édesapám, a két bátyám, a sógornőim és a fiam is. Úgy tűnik, ez öröklődő családi vonás nálunk. Ezer szállal kötődik a napfény városához, Szegedhez: ott töltötte egyetemi éveit, Szegeden alapította meg ügyvédi irodáját, ott látta el Ausztria konzuli feladatait. Szegeden érzi igazán otthon magát? S.T: A kedvenc városaim élén mindig is Szeged állt, de nagyon kedvelem Székesfehérvárat, Veszprémet és Budapestet is. Mindegyikhez családi szállal is kötődöm így vagy úgy. Jelenleg a taláros testület elnöki feladatainak ellátása miatt leginkább a fővárosban tartózkodom, de soha nem lesz belőlem pesti : vidékinek vallom magam, a vidéki létet érzem sajátomnak. Büntető jog- polgári jog- közjog. Életpályája során mind a 3 nagy jogágban kipróbálhatta magát. Meglátása szerint milyen képességek szükségeltetnek ahhoz, hogy valaki jó büntetőssé, vagy épp a civilisztika kiváló művelőjévé váljék? S.T: Ez nem előre predesztinált, a befutott életpálya dönti el, ki melyik területen tud kiteljesedni: kiből válik kiváló jogalkalmazó és kiből jogértelmező.a közjegyzők szerepe azért is speciális, mert az általuk magas színvonalon végzett hivatás valahol a kettő között helyezkedik el: jogalkalmazók és jogértelmezők is egyszerre. Az életpályát meg lehet próbálni tudatosan irányítani, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a véletlenek összejátszását sem. Jómagam sem gondoltam 1980-ban a diploma átvételekor, mennyi vargabetű is lesz pályafutásomban. Ha a szívére teszi a kezét, polgári jogásznak vagy inkább közjogi szakembernek tartja magát? S.T: Kollégámmal, dr. Ádám Attilával vezetett ügyvédi irodánk tevékenysége alapvetően társasági, pénzügyi, gazdasági, polgári és kereskedelmi jogi irányultságú volt, de vállaltunk hagyatéki és válóperes ügyeket is. Ennek megfelelően a polgári jogot alkalmaztam, de a Szegedi Egyetemen hosszú évek óta közjogot oktatok. Véleményem szerint, napjainkban nem lehet éles határt húzni a jogágak között. Felgyorsult és globalizált világunkban egyre kisebb jelentőséggel bír a polgári-köz és büntetőjog szétválasztása. Vallom, hogy senki sem lehet a saját területének avatott mestere, ha nem ismeri és alkalmazza a közjog vívmányait, az Alaptörvény cikkelyeit. Alkotmány contra Alaptörvény. Mi az Alaptörvény legnagyobb vívmánya az Alkotmánnyal szemben? S.T: Semmiképen sem állítanám szembe a kettőt, hiszen az egyik a másik folytatása, egy szerves fejlődés két pontja. Az Alkotmány nem csak a rendszerváltás gyümölcse, hanem annak jelképévé is vált. Ahogyan azt az évi XX. törvény Preambulumában olvashatjuk az Alkotmány a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében került megszövegezésre. Az Alkotmány a nevesített célokat a legmesszebbmenőkig teljesítette. A Preambulum azt is rögzítette, hogy átmeneti jelleggel bír, mert vizionálta egy új Alkotmány elfogadását. Ez lett az Alaptörvény. És a legnagyobb vívmánya? Hadd álljon itt egy személyes anekdóta: A közjog mindig is a mániám volt, ezért praktizáló ügyvédként sokszor próbáltam meg T. Bíróság előtt az 65

68 Alkotmány cikkelyeire hivatkozni, amiért rendszeresen meg is kaptam a tárgyalás szünetében a folyósón azt, ami járt : - Mondd, nem tudsz valami mást, valami jobbat kitalálni, mint az Alkotmányra hivatkozni? És valóban, nem is olyan rég a bírák még úgy tekintettek az Alkotmányra, mint amihez nekik semmi közük sincs, valami, ami a törvények felett áll, jó messze a mindennapi jogszolgáltatástól. Ezt a szemléletet módosítja gyökeresen -quasi legnagyobb vívmányként- az Alaptörvény 28. cikke, mely kötelezővé teszi a bíróságoknak a jogszabályok alaptörvény-konform értelmezését. Vagyis a bírónak ma már fel kell ismerni, hogy az előtte folyó ügynek alaptörvényi érintettsége van, és ezzel az alapjogi érintettséggel együtt kell a pert elbírálnia. Az Alaptörvény arra is lehetőséget ad, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgáljon egy konkrét ítéletet, ha a bíró rosszul bírálta el az adott ügy alapjogi érintettségét, illetve nem az Alaptörvénynek megfelelően értelmezte vagy alkalmazta a jogszabályokat. Egykor az Alkotmány a bíráskodás során súlytalan volt, ma az Alaptörvény mindent reguláló, alapjogvédő szerepe megkerülhetetlen ben választották az Alkotmánybíróság tagjává, áprilisától annak elnökhelyettese, majd 2016-tól a taláros testülete elnöke. Milyen célt szeretne megvalósítani elnökként? S.T.: A magas színvonalon végzett szakmai munka mellett szeretném, hogy az Alkotmánybíróság és tevékenysége közelebb kerülne az emberekhez. Hiszem, hogy az Alkotmánybíróságnak nyitnia kell a társadalom felé, nem ragadhat benn a saját elefántcsonttornyában. Korábban a oldalas határozatok átlagosnak mondhatóak voltak, ma már igyekszünk a lényeget 3-4 oldalban sommázni, hogy a laikusok is megértsék és értelmezhessék egy-egy döntésünket. Külön sikerként könyvelem el, hogy a 201 nevező közül idén az Alkotmánybíróság új facebook oldala (!) Minőségi díjat nyert az Év Honlapja pályázaton. Arra buzdítok mindenkit, kövessen minket a facebookon! A közvetlenség és a közérthetőség a cél, amiért én és kollégáim meg is teszünk mindent. Személyes jelenlétével tisztelte meg a 29. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumot. Hogyan jellemezné a közjegyzők jogászi hivatásrendben betöltött jelenlegi helyzetét? S.T.: Felgyorsult, folyton változó világunkban minden relativizálódik, így az érték is. Ezért egyre nagyobb szerepet tölt be a hitelesség, a közhitelesség, melynek évszázadok óta letéteményesei a közjegyzők. Rendkívüli jelentőséggel bír az általuk lefolytatott nemperes eljárások célja: a per elkerülése, a felek vitáinak békés úton való rendezése. A jövőt illetően hogyan vizionálja a közjegyzői kar helyzetét év múlva Magyarországon? S.T.: A magam részéről az uniós jog komoly átrendező hatásait tartom a legjelentősebbnek: el fog dőlni, hogy a nemzeti keretekből ki kell-e lépnie a közjegyzőknek, vagy hagyományos formában folytathatják munkájukat. Bízom benne, hogy soraimmal sikerült átadnom a Tisztelt Olvasónak azt a közvetlenséget és barátságos hangvételt, ami ezt a beszélgetést átlengte. 66

69 - Mondd, nem tudsz valami mást, valami jobbat kitalálni, mint az Alkotmányra hivatkozni? 67

70 Galéria

71

72

73

74

75