SZAKDOLGOZAT. Kovács Mihály Mihajlovics

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Kovács Mihály Mihajlovics MISKOLC 2014

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A MAGYAR UKRÁN HATÁR HATÁRVÉDELMI ÉS IDEGENRENDÉSZETI SZEMPONTBÓL SZAKDOLGOZAT SZERZŐ: KOVÁCS MIHÁLY MIHAJLOVICS IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT KONZULENS: DR. NYITRAI PÉTER EGYETEMI DOCENS TANSZÉKVEZETŐ

3 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW THE HUNGARIAN UKRAIN BORDER FROM THE ASPECTS OF BORDER PROTECTION AND FOREIGN POLICING THESIS AUTHOR: KOVÁCS MIHÁLY MIHAJLOVICS BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT FULL-TIME COURSE CONSULTANT: DR. NYITRAI PÉTER

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 I. A magyar-ukrán határ történeti sajátosságai... 3 II. Az idegenrendészeti szabályozás Magyarországon A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó idegenrendészeti szabályok A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti szabályok... 8 III. A magyar-ukrán határ sajátosságai Az ukrán idegenrendészeti és vámszabályozás A magyar vámszabályok ismertetése Magyar-ukrán megállapodások, egyezmények a határrendészetre vonatkozóan A. A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a kishatárforgalom szabályozásáról szóló Egyezmény B. Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a közúti és vasúti határforgalomnak a határátkelőhelyeken történő ellenőrzéséről szóló Megállapodás C. A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, május 19-én aláírt Szerződés Összegzés Hivatkozások jegyzéke Jogszabályjegyzék... 33

5 Bevezetés Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy számomra valamelyest testhezálló témát válasszak. Ebben az esetben, ukrán származásom miatt számos alkalommal találkoztam az idegenrendészeti és határvédelmi tevékenységekkel, hiszen egy-egy Magyarországra tett látogatás alkalmával legyen az nyaralás, vagy rokonlátogatás akarva-akaratlanul kapcsoltba kerültem szakdolgozatom témájával. Több alkalommal is előfordult, hogy az idegenrendészettel kapcsolatos információk hiánya jelentősen megnehezítette illetve ellehetetlenítette a Magyarországra történő beutazást. A magyar állampolgárságom megszerzése előtt és aközben testközelből tapasztalhattam meg a harmadik országbeli állampolgárok beutazására, tartózkodására, letelepedésére vonatkozó egyes szabályokat és az azokkal járó nehézségeket. Többek között ez volt az oka annak, hogy szerettem volna részletesen megismerkedni az idegenrendészeti és határrendészeti szabályozás mélységeivel. Szakdolgozatom céljaként tűztem ki, hogy közelebbi információkat szerezzek és nyújtsak a magyar-ukrán határra vonatkozó idegenrendészeti és határrendészeti szabályokról, valamint a magyar-ukrán határra jellemző speciális szabályokról és sajátosságokról. Célként szerepelt továbbá, hogy bemutassam, hogy milyen események hatására és hogyan alakult és formálódott a térség és annak idegenrendészeti szabályozása, valamint, hogy a relatíve rossz hírnévnek örvendő magyar- ukrán határ valóban elmaradott-e. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban szeretném valamelyest bemutatni azokat a sajátosságokat, amelyekkel volt ukrán, határ menti lakosként szükségszerűen szembesültem a határrendészet és az idegenrendészet kapcsán. Az értekezés első számú alapjául tehát a személyes tapasztalatok szolgáltak. A szakdolgozatom megírásának módszereként nem az összehasonlítást, hanem a megismerést helyeztem előtérbe. A kutatásaim során leginkább az idegenrendészetre vonatkozó magyar jogszabályok, valamint a magyar-ukrán egyezmények, megállapodások, szerződések szolgáltak forrásként. Emellett hasznos információkkal szolgált Magyarország Ukrajnai Főkonzulátusának weboldala, ahol számos érdekes tudnivalót találtam. A szakdolgozatom első részében a magyar-ukrán határ történeti sajátosságait szerettem volna feltárni, kitérve itt a térség történetére, jellemzőire, valamint a határforgalom alakulására a korábbi évek tekintetében. Ezután a magyarországi idegenrendészeti szabályozást vettem górcső alá, amely során először is az Európai 1

6 Unió tagállamainak állampolgáraira vonatkozó szabályozást ismertettem röviden, így teljessé téve az olvasó által kapott képet az idegenrendészeti szabályozásról. A fejezet második részében rátértem az engem és témámat szorosan érintő, harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályozásra. Végül, de nem utolsósorban a magyar-ukrán határra speciálisan jellemző szabályokat és sajátosságokat vizsgáltam, amelyeket főként Magyarország és Ukrajna által kötött szerződésekben és egyezményekben találtam meg. 2

7 I. A magyar-ukrán határ történeti sajátosságai A XX. század alatt az egyik legtöbb változáson keresztülment határszakasz a magyar-ukrán határ volt a kelet-közép-európai térségben. Ez annak is köszönhető, hogy ez a határszakasz kapcsolta össze Magyarországot és a Szovjetunió nyugati peremét és emiatt hadászati szempontból a szokottnál is szigorúbb őrzés volt megfigyelhető a szovjet oldalon. Ez a szigor elektromos jelzőrendszerek kiépítésében is testet öltött, de a határátlépést számos különféle bürokratikus akadály is megnehezítette. Az államhatár egyfajta falként funkcionált egészen az 1990-es évek elejéig. Tulajdonképpen augusztus 24-től beszélhetünk a mai értelemben vett magyar-ukrán határról, hiszen ezen a napon jött létre a független Ukrajna. 1 A határforgalmat tekintve, a 137 km hosszúságú magyar-ukrán határszakaszon a 1989-ig csupán egyetlen nemzetközi határátkelőhely, nevesül a Záhony - Csop (Csap) határátkelő működött, amely személy és teherforgalom számára egyaránt alkalmas volt közúton és vasúton is. A rendszerváltásig az ukrán állampolgároknak kétévente egyszer volt lehetőségük Magyarországra beutazni, családlátogatás jogcímen. A kelet-középeurópai rendszerváltás hatásának is betudható, hogy 1989-ben Beregsurány, Tiszabecs, Lónya és Barabás településeken határátkelő nyílt. Ezek közül a Lónyai és a Barabási átkelőt csak kishatárforgalmi engedély birtokában lehetett igénybe venni. A határátlépést nehezítő akadályok megszűnésével és a kishatárátlépési lehetőség bevezetésével a határforgalom jelentősen megnövekedett, egészen 2003 novemberéig, azaz a kishatár megszűnéséig és 2004 között a határforgalom változó tendenciát mutatott esetenként nagyobb ingadozásokkal, melyek közül a járműforgalmat érintette a legnagyobb változás ig a vasúti forgalom folyamatosan csökkent az óta pedig alacsony szinten stagnál. Meghatározóvá vált a személygépkocsi-forgalom, mely folyamatosan emelkedett 1999-ig, amikor egy kis visszaesés után újra átvette a domináns szerepét. Az elmúlt másfél évtizedben a személyforgalom a járműforgalomhoz fluktuált, s fontos megjegyezni, hogy a megélhetési kereskedelem lehetőségeihez alkalmazkodott. Az élelmiszerek és műszaki cikkek bevitelének korlátozására továbbá a magasabb vámok bevezetésére vonatkozó ban életbe 1 Részletesen megtalálható: Ukran.pdfLetöltés ideje:

8 lépett ukrán vámtörvények eredményeképpen 1999-ig mérséklődött a határforgalom, azóta pedig lassú tempóban növekszik. 2 Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően a 137 km hosszúságú magyar-ukrán határszakasz az Európai Unió schengeni normák szerint őrzött külső határává vált. A schengeni határőrizeti rend bevezetése a magyar-ukrán határforgalom tekintetében is meghatározó változásokat eredményezett. Ennek köszönhető, hogy november 15-től ideiglenesen megszűnt a kishatárforgalom. Ezzel egyidejűleg történt meg a határátkelők teljes nemzetközi utasforgalom számára történő átminősítése is. Jelenleg Magyarország és Ukrajna között öt határátkelőhely, illetőleg ellenőrző pont működik. Ezek között vannak olyan átkelőhelyek, melyek kizárólag vasúti teherforgalmat bonyolítanak. Az ukrán-magyar határon működő, személyforgalmat is bonyolító határátkelőhelyek közé tartozik Záhony Csop (Csap), Lónya Horonhlab/Dzvinkove (Harangláb), Barabás Koszony (Mezőkaszony), Beregsurány Luzhanka (Luzsanka), valamint Tiszabecs Vilok (Tiszaújlak). 3 A Trianont követő időszakban Kárpátalja sorsa különösen hányatott volt, hiszen a terület ez idő alatt többször is gazdát cserélt. Magyarország egyéb határaival egyetemben az ukrán határszakasz is trianoni képződmény. Nem a véletlen műve tehát, hogy a magyar-ukrán és a magyar-román határszakasz kialakulása óta hátrányos helyzetű térségnek minősül és manapság is Magyarország legterjedelmesebb válságövezeteinek számít. A határ menti vidéken elhelyezkedő települések a leghátrányosabb helyzetűek és a magyar-ukrán határszakasz mindkét oldalán jelentős területet foglalnak magukba. 4 2 Részletesen megtalálható: Ukran.pdfLetöltés ideje: Részletesen megtalálható: Letöltés ideje: Részletesen megtalálható: Ukran.pdf Letöltés ideje:

9 II. Az idegenrendészeti szabályozás Magyarországon Általánosan elfogadott, hogy az idegenrendészet fogalma alatt azt a hatósági tevékenységet értjük, amely a külföldiek be-, ki- és átutazásával, az ország területén való tartózkodásával, ezek ellenőrzésével, valamint a külföldiekkel szemben alkalmazható kényszerintézkedésekkel foglalkozik. 5 Akkor beszélhetünk idegenrendészeti igazgatásról, amikor külföldi állampolgárok beutazása és belföldön tartózkodása kapcsán, az eljáró hatóságok feladat és hatáskörüket, az állam belső rendjének, biztonságának, valamint gazdasági rendjének érdekében gyakorolják. Az idegenrendészeti igazgatás e mellett magában foglalja a külföldi állampolgárok határátlépéssel és belföldön tartózkodásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket is. 6 A hatályos magyar idegenrendészeti szabályokat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény a tartalmazza. A korábbi szabályozástól eltérően, a hatályos jog külön törvényben taglalja az EGT (Európai Gazdasági Térség) tagállamainak állampolgáraira (továbbiakban: EGTállampolgár) valamint a harmadik országbeli - azaz nem EGT tagállambeli - állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti szabályokat. 1. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó idegenrendészeti szabályok Bár témám középpontjában a magyar-ukrán határra vonatkozó idegenrendészeti szabályok és jellemzők állnak, a teljesség kedvéért érdemesnek tartottam érintőlegesen ismertetni a nem harmadik országbeli, azaz az Európai Unióhoz és a Schengeni térséghez tartozó országok állampolgáraira vonatkozó szabályokat is. A évi I. törvény általános rendelkezései között olvashatjuk, hogy Magyarország biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását, az 5 Részletesen megtalálható: Letöltés ideje: Részletesen megtalálható: Letöltés ideje:

10 Európai Unió tagállamai és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai azaz az EGT-állampolgárok -, valamint családtagjaik részére. Családtag alatt a törvény a magyar vagy az EGT-állampolgár házastársát, az EGT-állampolgár vagy házastársának huszonegyedik életévét be nem töltött vagy eltartott leszármazóját, vagy eltartott felmenőjét tekinti. A törvény elkülönítve tárgyalja a beutazás és három hónapot meg nem haladó tartózkodás, a három hónapot meghaladó tartózkodás, valamint az állandó tartózkodásra vonatkozó szabályokat. A törvény rendelkezései szerint az EGTállampolgárok érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal, továbbá meghatározott lejárt érvényességű úti okmánnyal, lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal vagy beutazás céljából elismert egyéb okmánnyal jogosult beutazni Magyarország területére. 7 Ezzel szemben az EGT-állampolgár családtagjaként beutazó harmadik országbeli állampolgár csak érvényes, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal jogosult erre. Más a helyzet a három hónapot meghaladó tartózkodás esetén, amely esetben az EGT-állampolgár csak akkor jogosul a Magyarország területén tartózkodni, amennyiben tartózkodásának célja keresőtevékenység folytatása, illetve tanulmányok folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe. Mindkét esetre vonatkozik az a feltétel, hogy az EGTállampolgárnak elegendő forrással kell rendelkeznie önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére. Az EGT-állampolgár illetve harmadik országból származó családtagja köteles, legkésőbb a beutazástól számított kilencvenharmadik napon, a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni, a szükséges igazoló okiratokat bemutatni. A tartózkodás bejelentéséről szóló igazolást az EGT-állampolgár részére az eljáró hatóság azonnal kiállítja, amely a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja, ezt regisztrációs igazolásnak nevezik. Harmadik országból származó családtag esetén a hatóság három hónapot meghaladó tartózkodás esetén tartózkodási kártyát bocsát ki. 8 A törvény rendelkezései szerint állandó tartózkodásra jogosult az az EGTállampolgár valamint családtagja, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott. Az EGT-állampolgár és a családtag állandó 7 Részletesen megtalálható: évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 3. 8 Részletesen megtalálható: évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 6., 21., 22. 6

11 tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány,az állandó tartózkodási kártya tanúsítja. 9 A évi I. törvény kitér a szabad mozgás és tartózkodás jogának korlátozására is. Ez a korlátozás akkor indokolt, amikor az érintettek magatartása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a közrendre, a közbiztonságra, a nemzetbiztonságra vagy a közegészségügyre. 10 A törvény tartalmazza a beléptetés megtagadására, a visszairányítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, az idegenrendészeti kiutasítás, valamint a kitoloncolás szabályait is. A beléptetés megtagadására akkor jogosult a határforgalmat ellenőrző hatóság, amennyiben az EGT-állampolgár vagy családtagja nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. Beutazási és tartózkodási tilalmat azzal szemben kell elrendelni, akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött. 11 A hatóság közegészségügyi okból kiutasítást rendelhet el azzal az EGTállampolgárral vagy családtagjával szemben, aki a jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van, és nem veti alá magát a kötelező ellátásnak. Emellett a hatóság elrendelheti annak a személynek a kiutasítását is, aki Magyarország területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az előírás ellenére nem tett eleget, aki a beutazási vagy a tartózkodási joga igazolása céljából az eljáró hatóság előtt hamis adatra vagy valótlan tényre hivatkozott, illetve akinek beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország nemzetbiztonságára. Amennyiben a bíróság a szabad mozgás és tartózkodás jogának hiányában végleges hatályú kiutasítást állapít meg, kiutasítást hatósági kísérettel kell végrehajtani, ezt nevezzük kitoloncolásnak. 12 A kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében kitoloncolási őrizetbe lehet venni az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot. A 9 Részletesen megtalálható: évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 16., 17., 19., Részletesen megtalálható:2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról Részletesen megtalálható:2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 36., Részletesen megtalálható: évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 40., 50. 7

12 kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelésére az illetékes hatóság határozatot bocsát ki. 2. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti szabályok A évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti szabályokat tartalmazza. A törvény meghatározza a harmadik országbeli állampolgár fogalmát, amely szerint a harmadik országbeli állampolgár, olyan személy, aki nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, nem magyar állampolgár, illetve ide sorolhatóak a hontalan személyek is. Hontalannak az minősül a törvény szerint, akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának. 13 Mivel Ukrajna nem tagja sem az Európai Uniónak, sem az Európai Gardasági Térségnek, sem pedig a Schengeni övezetnek, ezért az ukrán állampolgárok beutazására, átutazásra és tartózkodására a évi II. törvény tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket. A évi II. törvény elkülönítve tárgyalja a három hónapot meg nem haladó tartózkodást, a három hónapot meghaladó tartózkodást, valamint a letelepedést. A törvény rendelkezései szerint a harmadik országbeli állampolgár az első beutazásától számított hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából beutazhat Magyarország területére, amennyiben megfelel a március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben azaz a Schengeni határellenőrzési kódexben - foglalt feltételeknek. Abban az esetben, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik, a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges. 14 A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni. A Közösségi Vízumkódexet a július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre. A évi II. törvény számos feltételt szab a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodására vonatkozóan. A törvény rendelkezései szerint 13 Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, 7. 8

13 az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki rendelkezik érvényes úti okmánnyal, rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel, igazolja beutazása és tartózkodása célját, Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel, továbbá rendelkezik önmaga fenntartására, egészségügyi ellátására kiutazására elegendő anyagi fedezettel. Emellett fontos kritérium, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem állhat kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyeztetheti Magyarország közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit. 15 A felsorolt feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezhető. A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult harmadik országbeli állampolgárnak egyúttal rendelkeznie kell a törvényben meghatározott okmányok valamelyikével. Ezen okmányok a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, a tartózkodási engedély, a bevándorlási engedély, a letelepedési engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, az EK letelepedési engedély, illetve az EU Kék Kártya. Az EU Kék Kártya olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok közé tartozik a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, a szezonális munkavállalási vízum, melyek érvényességi ideje egy év, továbbá a nemzeti vízum, melynek érvényességi ideje öt év. 16 A évi II. törvény szerint az érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően Magyarország területén történő tartózkodásra tartózkodási engedéllyel jogosult. A tartózkodási engedély három hónapot meghaladó, de legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, amely eltérő rendelkezés hiányában további két évvel meghosszabbítható Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, 16. 9

14 A törvény meghatározza a három hónapot meghaladó tartózkodás különös eseteit is. Ezek közé tartozik a családi együttélés biztosítása, a keresőtevékenység folytatása, a tanulmányi célú tartózkodás, tudományos kutatás folytatása, a hivatalos célból történő tartózkodás, a gyógykezelés céljából tartózkodás, a látogatás céljából történő tartózkodás, önkéntes tevékenység folytatása céljából történő tartózkodás, valamint a humanitáriuscéllal engedélyezett tartózkodás. A tartózkodási engedély megszerzésének folyamán szükséges részt venni bizonyos egészségügyi vizsgálatokon is. Személyes tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a tartózkodási engedélyt igénylők körében némiképp megdöbbentő, ugyanakkor teljességgel érthető a HIV-teszt elvégzésére való kötelezés, az államnak ugyanis kötelessége védenie az állampolgárai egészségét. A törvény értelmében letelepedettnek minősül az a harmadik országbeli állampolgár, aki a évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt kapott, vagy ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt, illetve EK letelepedési engedéllyel rendelkezik. A letelepedett harmadik országbeli állampolgárt megilletik az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságok, Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult. A harmadik országbeli állampolgár által megszerezhető letelepedési engedélyek közé tartozik az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély. Ezen engedélyeket az a harmadik országbeli állampolgár szerezheti meg, akinek Magyarország területén lakhatása és megélhetése biztosított, aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja, és akivel szemben az a törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. 18 Az a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, aki keresőtevékenység folytatása céljából, kivéve a szezonális munkavállalás esetét, tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy egyéb, igazolt célból kíván Magyarország területén tartózkodni, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti. A nemzeti letelepedési engedély megszerzéshez alapfeltétel, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési 18 Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról,

15 engedéllyel rendelkezzen. Emellett a nemzeti letelepedési engedély megszerzésének lehetséges feltételei közé tartozik, hogy a harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott. Ilyen feltétel továbbá, hogy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve családtagként vagy eltartott felmenőként családi életközösségben élt bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral, valamint bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték. Indok lehet a nemzeti letelepedési engedély megszerzésére, ha a harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt, illetve ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja rendelkezik tartózkodási engedéllyel és letelepedéséhez nemzetgazdasági érdek fűződik. 19 Ebben az esetben nem minősül Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának Magyarország területének alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot. Nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült. Huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, vagy EU kék kártyával rendelkezik, és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább két évig jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén, valamint legalább öt évig jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott. Nem minősül Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának meghatározott esetben az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot, valamint meghatározott esetben az Európai Unió tagállamai területének alkalmanként tizenkét hónapnál rövidebb időre történő 19 Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról,

16 elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a tizennyolc hónapot. 20 A határforgalmat ellenőrző hatóság a három hónapot meg nem haladó időtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történő beléptetését a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezései alapján megtagadhatja, és visszairányíthatja. Ebben az esetben a harmadik országbeli állampolgárt visszairányíthatják annak az országnak a területére, ahonnan érkezett, vagy annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles, vagy ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van, vagy pedig bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat. A évi II. törvény értelmében a beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye. A visszairányítás végrehajtásának biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön tartózkodni, legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy legfeljebb nyolc napig a repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni. 21 A évi II. törvény értelmében, abban az esetben, ha az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem jogosult, az Európai Unió tagállamainak területéről határozatban kiutasíthatja. Az önkéntes távozás határidejét az idegenrendészeti hatóság a határozat vagy végzés közlésétől számított legalább hetedik, legfeljebb harmincadik napra állapítja meg, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár vállalja az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyását. Abban az esetben, ha az idegenrendészeti hatóság a visszairányítást, illetve a kiutasítást hatósági kísérettel rendeli el, kitoloncolásról beszélünk. 22 Önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a hatóság azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött, vagy akinek a 20 Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, 40., Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, 42.,

17 beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti. Hasonlóan jár el az idegenrendészeti hatóság azzal az érintettel szemben, aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem térítette vissza, illetőleg aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség. 23 Az idegenrendészeti kiutasítás eszközével abban az esetben él a hatóság, ha a harmadik országbeli állampolgár jogellenesen lépte át Magyarország államhatárát, vagy azt megkísérelte, ha a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeknek nem tesz eleget, ha az előírt munkavállalási engedély vagy engedély nélkül folytatott keresőtevékenységet. Abban az esetben is lehetséges az idegenrendészeti kiutasítás, ha a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti, illetve a beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti. Fő szabály szerint, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását rendelte el, az idegenrendészeti kiutasítással együtt beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni. Se a visszairányítás, se a kiutasítás nem rendelhető el olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve. 24 Az idegenrendészeti hatóságnak joga van a szabadság korlátozására, azaz a harmadik országbeli állampolgár őrizetbe vételére, amennyiben az a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás vagy az átadás végrehajtását más módon akadályozza, a távozást megtagadja, illetve ha fenn áll a szökés veszélye. Szintén lehetséges az őrizetbe vétel, ha az érintett a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen az előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette, a számára előírt megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti vagy a dublini eljárás lefolytatását, illetve ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből szabadult. Az idegenrendészeti őrizet legfelső időtartama hetvenkét óra, amelyet azonban alkalmanként harminc nappal meg lehet hosszabbítani a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásáig vagy átadásáig. 23 Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, 47.,

18 A harmadik országbeli állampolgárt a évi II. törvény rendelkezései szerint különféle bejelentési kötelezettségek terhelik. Ilyen bejelentési kötelezettség a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentése, a születés bejelentése, személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, valamint az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését, az azt követő újabb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezését. Bejelentési kötelezettség terheli azon oktatási intézményeket is, ahol külföldi hallgató tanulmányait megkezdte, befejezte vagy megszakította, illetve ahol külföldi hallgató a beiratkozási kötelezettségének nem tett eleget, vagy hallgatói jogviszonya megszűnt. A hontalanság megállapítására irányuló eljárás idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amely szóban vagy írásban terjeszthet elő. A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezőnek a hontalanságát különösen a születési helyére, a korábbi lakó- vagy tartózkodási helyére, továbbá a családtagjaira, illetve szülei állampolgársága szerinti államra vonatkozóan - igazolnia vagy valószínűsítenie kell. 25 Érdemes megemlíteni a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan a kishatárforgalmi engedélyt, amely a határ menti lakosok által egy külső, szárazföldi határ rendszeres átlépésére jogosít, például a határterületen való szociális, kulturális vagy gazdasági, illetve családi indokú tartózkodás céljából. Magyarország és Ukrajna között már létrejött a kétoldalú kishatárforgalmi megállapodás, amelynek részletes tartalmát a későbbiekben ismertetem. 25 Részletesen megtalálható: évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, 76.,

19 III. A magyar-ukrán határ sajátosságai Mivel Ukrajna nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a Schengeni térségnek, ezért fő szabály szerint az ukrán állampolgárokra a évi II. törvény rendelkezései az irányadóak. Emellett persze eltérő szabályokat állapíthatnak meg a Magyarország és Ukrajna között kötött különféle megállapodások, egyezmények és szerződések. A évi II. törvény értelmében az ukrán állampolgároknak vízumra van szükségük a magyarországi beutazáshoz, amely megszerzése számukra térítésmentes. Ettől eltérően a magyar állampolgároknak az Ukrajnába történő beutazás útlevéllel történik, ott az első beutazás időpontjától számított hat hónapon belül összesen, legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak és átutazhatnak. Továbbá fontos feltétel, hogy a magyar állampolgároknak tanúsítaniuk kell ukrajnai tartózkodásuk anyagi fedezetét. Mindezek következtében a szabályozás bevezetése óta jelentősen módosult a határforgalom összetétele, hiszen míg korábban az átlépők mintegy 75%-a ukrán állampolgár volt, addig a becslések szerint ez az arány a vízumkényszer bevezetése és a magyar állampolgárok utazási feltételeinek könnyítése miatt megfordult. 26 A határvidék mindig perifériának minősül, és mint ilyen gyakorta rosszabb megélhetési körülményeket figyelhetünk meg a centralizáltabb vidékekkel ellentétben. Egy átlagos határvidéki család számára ezért nagy segítséget biztosíthat egy-egy határon túli bevásárlás, ugyanis egy ilyen bevásárlással akár többtízezer forintot is meg lehet takarítani. Míg tizenöt évvel ezelőtt a határforgalom nagy részét az Ukrajnából Magyarországra érkezők tették ki hiszen akkoriban a magyarországi termékek jelentősen olcsóbbak voltak-, addig napjainkban már ennek az ellenkezője a jellemző. Több ezer magyar állampolgár lépi át a magyar-ukrán határt rendszeresen az üzemanyag, dohányáru, ruházati termékek kedvező árai miatt. Az olcsóbb termékek által vonzott hatalmas vásárlóerő azonban nem feltétlenül szolgálja a határ menti ukrán lakosság érdekeit, mivel az így kialakult nagymértékű vásárló turizmus oly mértékben tornázta fel az árakat, amelyhez az ukrán fizetések nem képesek igazodni. Ez az állapot csupán egy szűk rétegnek - a határ menti kereskedőknek - kedvez, míg a lakosság nagy része megsínyli ezt az állapotot. Természetesen a megnövekedett forgalom az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményeket elkövetők számának az emelkedését is magával hozta, 26 Lásd bővebben: Baranyi Béla: Új kihívások a magyar-ukrán határ menti együttműködésben, 162. oldal Letöltés ideje:

20 főként Magyarország uniós csatlakozását követően. A növekedés tendenciáját érzékelteti ukrán viszonylatban, hogy 2004 első negyedévében az elkövetők száma 512 fő volt, míg egy év múltán, 2005 hasonló időszakában már 853 fő. Éves átlagban a jogellenes elkövetők száma ma már több ezer fő. 27 Ukrajna a világ országainak korrupciós listáján előkelő helyet foglal el. A korrupció az állami alkalmazottak körében - hivataloknál, fegyveres testületeknél - is jellemző. Ez alól a határrendészeti, vám- és közlekedési hatóságok alkalmazottai sem kivételek. Ukrajnában gyakori, hogy a hatóságok, az alulfizetett hivatalnokok helyzeti előnyükkel visszaélve megsarcolják a nyelvet nem beszélő, a helyi jogszabályokat nem ismerő utazót. Az előzőekben már ismertetett ukrán gazdasági helyzet túlélésre ösztönzi a határ menti ukrán lakosokat. Ennek következményeképpen sok olyan ember él azon a vidéken, aki nehezen tudna elszámolni a jövedelme egy részével, egyes esetekben az egésszel. Leggyakoribb pénzszerzési lehetőség a csempészet (üzemanyag, dohányáru, gépkocsik, akár emberek), ami nagy divat volt és napjaink szigorú szabályai ellenére is jelen van. Az illusztráció kedvéért nagyjából tíz évvel ezelőtt, ha a határon állva megpillantottunk három szinte teljesen egyforma, ukrán személygépkocsit (jellemzően Volkswagen Passat-ot), akkor három tényt azonnal tudtunk, jelesül: lopottak, tele vannak csempészáruval és senki nem vizsgálja át vagy állítja meg őket a határon. Sokak számára ezek a jelenetek legfeljebb filmekből ismerősek, azonban egy határvidéki lakosnak mindennaposnak számítottak. Nem ritka eset, hogy az ukrán határon dolgozó ún. kiskatonák napjainkban száz forintot, régebben - ahogy ők mondták zöld dokumentumot papír kétszázast kérnek/kértek az utazóktól, mielőtt a határhoz engednék őket. Abban az esetben, ha ezt megtagadják, előfordulhat, hogy a határon töltött idő számottevően hosszabbra nyúlik. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Érdemes megemlíteni például Szerhij Harcsenkó, a csapi vámhivatal parancsnokának esetét, akit ukrán tüntetők 2014 februárjában elfogták és Ungváron a megyei kormányzóság épülete előtt oszlophoz kötözték. A későbbi kihallgatása során a vámfőnök kamerák előtt vallotta be, hogyan sarcolták meg az ukrán-magyar határon a vállalkozók áruit, valamint a bevásárló 27 Lásd bővebben: Baranyi Béla: Új kihívások a magyar-ukrán határ menti együttműködésben, 162. oldal Letöltés ideje:

21 turizmust. Szintén a korrupciós tevékenységet támasztja alá az a tény, hogy Harcsenko a csapi vámhivatal vezetői tisztségét 2013-ban születésnapi ajándékként kapta sógorától, a jelenleg is körözés alatt álló Olekszandr Klimenko ukrán jövedéki és adóügyi minisztertől. 28 Valószínűleg nem kerülte el az olvasó figyelmét, hogy a magyar-ukrán határátkelőhelyekről és a korrupció jelenlegi helyzetéről túlnyomó részben az ukrán oldalról írtam, ugyanis ezt az oldalt némiképp sajátos szemszögből ismerem. Ugyanakkor ne felejtsük el azt a tényt, hogy a csempészetről szóló hírek manapság is mindennaposnak számítanak, és amíg a csempészáru bejut az országba, addig a magyar oldalon is van mit tenni a korrupció ellen Az ukrán idegenrendészeti és vámszabályozás december 4-től új törvény rendelkezik a rövidtávú tartózkodás céljából beutazó külföldiek Ukrajnába történő beutazásához, tartózkodásához és az ország területén keresztül más országokba történő átutazásához a határátlépés során igazolandó anyagi fedezet összegéről. Ennek alapján az országba rövidtávú tartózkodásra beutazó külföldiek kötelesek személyenként igazolni a vonatkozó ukrán havi megélhetési minimum - ami 2013 decemberében 1218 hrivnya volt - húszszorosának napi bontásba vett, a tartózkodási napokkal megszorzott és öt tartózkodási nappal megnövelt összeg meglétét. Az új ukrán vízumkódex rendelkezései a beadott vízumkérelmek (pl. hosszú távú tartózkodás) esetében ukrán részről az eljárás feltételéül szabják, hogy a kérelmező útlevelének időbeli érvényessége legalább három hónappal haladja meg a kiadandó vízum tervezett érvényességét. Ezzel szemben az Európai Unió állampolgáraira az ukrán határokon nem vonatkozik ilyen előírás, a határőrök négy napi érvényességű útlevéllel nem engedik, hogy az utas ukrajnai körútra induljon, de ha vásárlás céljából szándékozik beutazni, akkor beléphet a határon. Főszabály, hogy kizárólag érvényes útlevéllel lehet Ukrajna területére belépni. 28 Lásd bővebben: Letöltés ideje: Lásd bővebben: n/23697 Letöltés ideje:

22 Az érvényes útlevél mellett az Ukrajnába történő beutazáshoz szükséges amennyiben gépjárművel történik a beutazás a forgalmi engedély, valamint a gépjármű érvényes zöldkártyájának a bemutatása is. Az Ukrajnába történő belépéskor regisztrálják a járművet vezető személyt, mint sofőrt, így célszerű, ha kilépéskor ugyanaz a személy vezeti a gépkocsit. Abban az esetben, ha a belépő nem a saját gépjárművével utazik, akkor a tulajdonos írásbeli, a közjegyző által hitelesített meghatalmazására van szükség. Gépjárművel történő beutazáskor nyilatkozatot kell kitölteni a határon a gépkocsi behozataláról, mivel a gépkocsik ideiglenes behozatala legfeljebb egy évig engedélyezett. 30 Ukrajna határátkelőhelyein euróban megállapított egységes illetéket szednek be a vám-, az egészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, radiológiai, ökológiai ellenőrzés illetve úthasználat címén az autóbuszok, nehéz gépjárművek, kamionok vezetőitől, amelyet az utaslétszám, valamint a gépjármű súlya alapján állapítanak meg. Az úthasználati díj esetében a célállomásig megteendő útvonal kilométerben megállapított hosszát 0,02 euróval szorozzák be. Az egyes különleges méretű és súlyú nehézgépjárművek, kamionok esetében az euróban megállapított együttható 0,1 és 0,75 között változhat. Az Ukrajnába repülőgéppel, vonaton, gépkocsival vagy hajón érkező külföldi állampolgárok kötelező regisztrációját a határőrség az útlevél ellenőrzésekor helyben végzi el, amelyhez a beutazónak egy adatlapot kell kitöltenie. A huzamosabb ideig Ukrajnában tartózkodó személyeknek regisztráció céljából a helyi idegenrendészeti hatósághoz kell fordulniuk december 25. óta a hatályos ukrán jogszabályok értelmében Ukrajna oktatási intézményeiben külföldi állampolgár tanulmányait egy évnél hosszabb ideig csak érvényes útlevéllel és az ideiglenes tartózkodási igazolvány birtokában folytathatja. A külföldi állampolgárok által személyes tárgyakként Ukrajnába behozott áruk, valamint gépkocsik vámkezelésének és adóztatásának rendjéről szóló jogszabály szerint az országba behozott személyes tárgyakat nem terheli adó, és azt szóban kell deklarálni. Személyes tárgyak kategóriájába mindenekelőtt az élettevékenység szempontjából nélkülözhetetlen dolgok tartoznak- pl. ruhanemű, piperecikk - tartoznak, de személyes tárgynak minősül az ékszer, a fényképezőgép, a videokamera, a hordozható dia- és filmvetítő, rádió, magnó, TV, CD-lejátszó, személyi számítógép és mobiltelefon. A 30 Lásd bővebben: ideje:

23 2012. június 1-jén életbe lépett ukrán vámszabályzat szerint a vámmentesen behozható tárgyak összértéke ötszáz euró, amennyiben a külföldi állampolgár a határt gépjárművel vagy vonattal lépi át. Abban az esetben, ha a külföldi állampolgár repülővel érkezik, akkor ezer euró összértékű személyes tárgyat ötven kilogramm súlyig - hozhat be az országba vámmentesen. Eddig az értékhatárig az árucikkeket nem kell feltüntetni a vámáru-nyilatkozatban. Ez a szabály azokra a személyekre vonatkozik, aki naponta egy alkalommal lépik át a határt, aki naponta többször megteszi ezt, az ország területére behozott termékekről köteles írásbeli vámáru-nyilatkozatot tenni és az adótörvénynek megfelelően áruforgalmi-, és tíz százalék értékadót fizetni. 31 Az Európai Unió által felállított, szigorúbb szabályozással szemben Ukrajna területére dohányáruból kétszáz darab cigaretta vagy kétszázötven gramm dohány vihető be, míg szeszesitalból egy liter égetett szesz, két liter bor, illetve öt liter sör. Élelmiszer csak személyes használatra hozható be, értéke nem haladhatja meg az ötven eurót fejenként, egy csomagban elhelyezve, melynek súlya legfeljebb két kilogramm lehet. Az Ukrán Nemzeti Bank rendelkezése szerint bármely magánszemély egyéni utasforgalomban Ukrajna területére tízezer eurónak megfelelő valutát vihet be készpénz vagy csekk formájában szóbeli bejelentési kötelezettséggel. A tízezer eurós értékhatár fölötti összeget a vámszerveknél letétbe kell helyezni, és visszatéréskor lehet felvenni, vagy az Ukrán Nemzeti Bank külön engedélyével lehet az országba bevinni. Ugyanakkor bármely magánszemély, függetlenül állampolgárságától készpénzben vagy Visa Travel Money kártyán maximum tízezer eurónak megfelelő valutát vihet ki az országból. Ha a külföldi állampolgár maga jelzi, hogy vámnyilatkozatot kíván kitölteni, illetve ha az eljáró hatóság a külföldi állampolgár ideges, gyanús viselkedése miatt vámnyilatkozat kitöltésére kötelezi az ügyfelet, értékhatártól függetlenül kell nyilatkozni az országba bevinni, illetve az országból kivinni szándékozott valutáról és egyéb áruról, értékekről. A vámnyilatkozat tételéhez szükséges formanyomtatványokat a magyar-ukrán határátkelőkön jellemzően magyar nyelven bocsátják a magyar állampolgárok részére. 31 Lásd bővebben: Letöltés ideje:

24 2. A magyar vámszabályok ismertetése Az Ukrajnából Magyarországra utazók számára fontos tudnivaló, hogy az Európai Unió területére dohányáruból maximum két doboz azaz negyven szál/fő - hozható be kizárólag vámmentesen, ami jelentősen szigorúbb az ukrán szabályozáshoz képest, ahol a megengedett mennyiség kétszáz db cigaretta/fő. A gyakorlatban, ennek a szabálynak az áthágásakor, kisebb túllépés esetén pl. 1-2 doboz cigaretta többlet -, csupán kidobatják az adott személlyel az adózás alól elvont terméket. Magyarország területére vámmentesen égetett szeszes italból 22%-ig két litert, 22%- tól magasabb alkoholtartalmú italból egy litert, szőlőborból négy litert, sörből pedig tizenhat litert hozható be fejenként. Az üzemanyag behozatal tekintetében három feltételnek kell teljesülnie. Elsőként, hogy a behozatal alkalmi jellegű legyen, tehát nem egy sorozat részeként valósul meg, legfeljebb hét naponként egy alkalommal. Szintén feltétel, hogy az üzemanyagot személyes használatra lehet csak behozni, aminek az az üzemanyagmennyiség tekinthető, amely az utazáshoz használt gépjármű szabványos üzemanyagtartályában található, valamint a tíz litert meg nem haladó mennyiségű, hordozható tartályban/kannában tárolt üzemanyag. Utolsó feltétel, hogy az üzemanyagnak sem a jellege, sem a mennyisége nem utal kereskedelmi mennyiségű behozatalra, amely azt jelenti, hogy a behozott üzemanyag személyes vagy családi használatra szolgál. 32 Az ukrán-magyar határ átlépésének még egy fő mozzanata a magyar oldalon kiés beutazáskor egyaránt kötelezően kitöltendő vámáru-nyilatkozat. A nyilatkozatban szerepelnie kell a sofőr nevének, útlevélszámának, a jármű rendszámának, a jármű benzines, dízel vagy gázos mivoltának, az aktuális és pontos kilométer-állásnak, az aktuális üzemanyag mennyiségnek, és a hordozható tartályban lévő üzemanyag mennyiségének. Az adatokat helyben bevezetik a számítógépes rendszerbe, és ennek segítségével figyelik, hogy jogszerűen történt-e az üzemanyag felhasználása. Személyes tapasztalat alapján elmondhatom, hogy érdemes odafigyelni az üzemanyag behozatal gyakoriságára, ugyanis ha valaki akár véletlenül nem figyel a hét napos határidő betartására, a behozott üzemanyag után vámot kell fizetnie, amely egy liter üzemanyag vonatkozásában napjainkban eléri az ötszáz forintot. 32 Lásd bővebben: Letöltés ideje:

25 Szintén gyakran ellenőrzésre kerül a gépjárművek műszaki állapota, amelyben fokozottan odafigyelnek a jármű eredeti állapotát megváltoztató átalakításokra. Jellemző volt az a gyakorlat, hogy a jármű üzemanyagtartályát alakították át oly módon, hogy közben a gépjármű forgalmi engedélyében ez a változás nem szerepelt, így a tulajdonos több üzemanyagot tudott behozni vámmentesen. Ez azonban kockázatos vállalkozás, ugyanis a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 120. (2) bekezdéséből fakadóan mérlegelés nélkül el kell kobozni azt a szállításra használt eszközt, amelyen jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, függetlenül attól, hogy a jármű kinek a tulajdonában áll. A határon átkelő járműveket szúrópróbaszerűen ellenőrzik, mégpedig azzal a módszerrel, hogy az üzemanyagtartályban lévő üzemanyagot egy szabványos mérőedénybe engedik le, és ha bármilyen jellegű többlet jelentkezik, az adott személytől azonnal elkobozzák a járművet. Az ilyen járművek sorsa a továbbiakban kétféleképpen alakulhat: vagy egy erre szakosodott telephely veszi át a járművel, szigorúan bontás céljából, vagy bezúzásra kerülnek, típusra és értékre való tekintet nélkül. Általánosságban elmondható, hogy harmadik országból Magyarországra történő beutazás során tilos nyers húst, hentesárut, hústartalmú élelmiszert, tej- és tejtartalmú terméket, azaz könnyen romlandó élelmiszert behozni, mivel ezek behozatala csak a vonatkozó szigorú szabályok és állatorvosi ellenőrzések betartásával engedélyezett. Ez a szabályozás a különböző fertőzések terjedésének megakadályozására szolgál, amely gyakran ennél szigorúbb szabályok bevezetését is indokolja. Példaként megemlíthető, hogy március 5-én az Afrikai Sertéspestis (ASP) Magyarországra történő behurcolásának megakadályozása érdekében Kardeván Endre országos főállatorvos elrendelte a magyar-ukrán határon belépő járművek fertőtlenítését, melynek következtében a Záhony, Beregsurány, Tiszabecs, Lónya és Barabás határállomásokon belépő tehergépkocsiknak fertőtlenítőkapun, a személygépjárműveknek, buszoknak és egyéb járműveknek pedig kerékfertőtlenítőn kell áthajtaniuk Lásd bővebben: Letöltés ideje: