SZABÓ VALÉRIA FAZEKAS ISTVÁN

Átírás

1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Szerkesztő: SZABÓ VALÉRIA FAZEKAS ISTVÁN Borítóterv: SZABÓ VALÉRIA SZŰCS VIKTOR DEBRECEN, 2009.

2 A november án a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszéke által rendezett II. Települési Környezet Konferencia előadásai és poszterei A tanulmányokat lektorálta: Dr. Béres Csaba Dr. Csorba Péter Dr. Kozma Gábor Martonné Dr. Erdős Katalin A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA: MERIDIÁN TÁJ ÉS KÖRNYEZETFÖLDRAJZI ALAPÍTVÁNY ISBN Kiadó: Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék (Debreceni Egyetem) Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

3 Tartalom ÉLETMINŐSÉG LAKÓKÖRNYEZET...9 Dr. Izsák Éva Dr. Uzzoli Annamária Nikitscher Péter Váradi Zsuzsanna A társadalmi és természeti tényezők szerepe a belváros funkcionális átalakulásában Budapesten...9 Petrik Attila Balázs Stefán Klára A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában...16 Dr. Orbán Annamária Önsegítő közösségi modellek városi és vidéki környezetben...25 Ragadics Tamás Közösségek és életminőség az ormánsági kistelepüléseken...31 Pócsi Gabriella Kiskertek a városok peremén. Kiskertek differenciálódása a rendszerváltozás óta Szeged példáján...36 Nagyné Dr. Molnár Melinda Ingázásproblémák egy agglomeráció-széli faluban (Bag)...43 Kovács András Donát Kecskemét-Méntelek a sajátos helyzetű, tanyás városrész településkörnyezeti jellemzői és társadalmának jövőbeni elképzelései...49 REKREÁCIÓ ÉS TURIZMUS A TELEPÜLÉSEKEN...55 Dr. Dávid Lóránt A turizmus-ökológia alapvetése...55 Bodnár Réka Kata A tér szerepe a turizmusban...62 Kulcsár Noémi A falusi turizmus életminőségre gyakorolt hatása...68 Rácz József Turisztikai fejlesztések és azok hatásai az Észak-Magyarországi Régióban...73 Siskáné Dr. Szilasi Beáta Miskolc-Tapolca Majd elválik?...79 Pádárné Török Éva Árvízjárta területek ökoturisztikai fejlesztésének lehetőségei és korlátai Béda-Karapancsa példáján

4 TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG...90 Dr. Mika János Légköri eredetű települési kockázatok...90 Baros Zoltán Lakossági részvétel a települési zajvédelemben...94 Bedő Anett Zajtérképezés jelentősége a települési környezetminőség vizsgálatában Angyal Zsuzsanna Bányászati meddőhányók és ipari salaklerakók felmérése Salgótarjánban Dr. Csüllög Gábor Dr. Horváth Gergely Az ipari tér felszámolásának tájváltozási következményei Ózdon és környékén Dr. Jankó Ferenc Zöldterületek és városfalak kapcsolata történelmi városokban Dublinszki-Boda Brigitta Külterületi zöldfelületi rendszer elemeinek kezelése településrendezési eszközökkel Boromisza Zsombor Állóvizek parti sávjának jelentősége és veszélyeztető tényezői Dr. Szabó Mária Horváth-Szabó Kata A területhasználat változásai a szőlőskislaki Vad-tó környékén és szerepük a tó eltűnésében Endrődi Judit Varga Ádám A felszíni vízfolyások szerepe Vászoly településen Dr. Szabó György Bessenyei Éva Szabó Andrea A vízminőség vizsgálata mikepércsi talajvíz kutakban Dr. Szegedi Sándor Tóth Tamás A városi hősziget kialakulására ható tényezők vizsgálata különböző méretű alföldi településéken László Elemér A városi hősziget területi szerkezetének szezonális előrejelző empirikus modellje Gulyás Ágnes Dr. Unger János A humán bioklimatikus viszonyokra gyakorolt városi módosító hatások Pádárné Török Éva Kőbánya - hulladéklerakó - golf pálya, avagy a Tétényi-fennsík egy részének arculatváltozásai tájvédelmi szemszögből Égerházi Lilla Kántor Noémi Gulyás Ágnes Gál Tamás Dr. Unger János Városi közterületek mikro-bioklimatikus vizsgálata

5 KÖRNYEZETTUDATOS TELEPÜLÉSPOLITIKA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁS Dr. Gálosi-Kovács Bernadett A környezettudatos településfejlesztés a településpolitika gyakorlatában Dr. Mika János Dr. Tóth Antal Dr. Kajati György Pajtókné Dr. Tari Ilona Dr. Patkós Csaba Ruszkai Csaba Ütőné Dr. Visi Judit Sejtett és rejtett összefüggések városaink statisztikai rangsoraiban (2007) Katonáné Gombás Katalin Horoszné Gulyás Margit Kistérségek agrár alkalmassági vizsgálatának módszerei Török Árpád Sipos Tibor Egyensúlyi modellek alkalmazhatósága a településfejlesztés közlekedésbiztonsági vonatkozásainak vizsgálatában Buruzs Adrienn Települések és régiók kapcsolata a fenntarthatóság jegyében Salamin Géza Sütő Attila Kovács Ferenc A koordinálatlan (nagy) városi terjeszkedés területszervezési kérdései Magyarországon Dr. Keller Krisztina Fehérvölgyi Beáta Birkner Zoltán Marketing szemlélet érvényesítése a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ előkészítése során Kátay Ákos Nagy László Megújuló energiával fenntartható meleg fogadtatás a szállodaiparban Szalontai Lajos Megújuló energiaforrások használata az Eperjes Tokaji-hegység területén Baros Zoltán Tóth Tamás A szélenergia társadalmi elfogadottságának mérése és felhasználása a területi tervezésben Kardos Levente A biogáz mennyiségének növelése fizikai és kémiai módszerekkel egy kommunális szennyvíztisztító telepen Montvajszki Márk Dr. Gombos Béla A csapadékvíz-hasznosítás jelenlegi helyzete és lehetőségei Szarvason Dr. Karácsonyi Zoltán Karácsonyi Judit Szabó Tünde Regionális klímavédelmi index. Eszköz a régiók és települések fejlesztési politikájához Csengeri Erzsébet Igazgatási határok változása a Hortobágyi pusztán

6 Herendy Csilla Murányi Péter Ráncfelvarrás online Innovatív platformok a településmarketingben KÖRNYEZETTUDATOS TELEPÜLÉSTERVEZÉS ÉS ÉPÍTÉSZET Dr. Wesselényi-Garay Andor Provizórikus város Dr. Czinkóczky Anna Dr. Szabó György Digitális városok születése, avagy hogyan hat az informatika a XXI. sz. emberének városszemléletére? Kántor Noémi Gulyás Ágnes Dr. Unger János A térinformatika alkalmazási lehetőségei a szabadtéri humánkomfort-vizsgálatok Során Dr. Gyenizse Péter Hogyan értékelik a települési környezetük térbeli elemeit néhány magyarországi nagyváros lakói? Oláh Brigitta A budapesti Millenáris park konceptuális, azaz elméleti anatómiája Dr. Vukoszávlyev Zorán Portugália közügy közösségi létesítmények a lokális identitás fejlesztésében az ezredfordulón Portugáliában Dr. Bede István Dr. Szabó Éva Megvalósult hazai és franciaországi településfejlesztési példák településrehabilitációs aspektusai Orosz Éva Kérdőjelek a barnamezők tipizálása és rehabilitációjának lehetőségei kapcsán Gecséné Tar Imola Történeti temetők a hazai településeken Szabó Lajos Településfejlesztés és közlekedésregionalizáció Markovits-Somogyi Rita Dr. Török Ádám Szállítási láncok globális környezetterhelésének modellezése a környezettudatos városszervezésben Oláh Dávid Regionális repülőterek gazdasági és környezeti hatásai Jéger Gábor Vöröskői Zsófia A Dorog környéki közlekedési rendszerek változása a bányászat hatására Jéger Gábor Spéder Ferenc Harangod-vidék közlekedésföldrajzi változásai a XX. század folyamán

7 ÉLETMINŐSÉG LAKÓKÖRNYEZET Dr. Izsák Éva 1 Dr. Uzzoli Annamária 2 Nikitscher Péter 3 Váradi Zsuzsanna 4 A társadalmi és természeti tényezők szerepe a belváros funkcionális átalakulásában Budapesten 5 Abstract The article is based on the results of an international comparative research which studied the social and natural determinants in the spatial changes of the City in Budapest. The city center (CBD) has various local and central functions, and the characteristic features of urban environment create specific life conditions which can directly or indirectly influence quality of life. Among the central functions we analysed the cultural, the retailing and the financial functions which could help us to select the pattern of our study. The goal of this research is to interpret the role of the social environment in the spatial structure of the capital. 1. Bevezetés Tanulmányunk egy nemzetközi összehasonlító elemzés részeként foglalkozik a budapesti belváros (City) funkcionális átalakulásával és változásaival (IZSÁK É. SCHULZ M. 2006). Vizsgálataink során módszertani kihívást jelentett magának a mintaterületnek a lehatárolása, ezért a különböző központi funkciók (lakóhely, kormányzati és igazgatási funkció, kiskereskedelem, bank és biztosítási szektor, oktatás és kultúra) által kijelölhető legnagyobb területet vettük figyelembe az ok-okozati összefüggések elemzésekor. Jelen tanulmány három olyan funkció (kiskereskedelem, kultúra, pénzügyi szektor) területi elhelyezkedésének és funkcionális jelentőségének, a city-ben betöltött szerepét és annak változásait elemzi, amelyek jelentős hatást gyakoroltak és gyakorolnak a belvárosi népesség életminőségére és lakókörülményeire. 2. A kulturális térszerkezet átalakulása a XIX. századtól napjainkig A kultúra 6 fejlődése, a kultúra által kialakított térszerkezet a 20. század végére a városi átalakulási folyamatok, valamint a városok versenyképessége vizsgálatának egyik kulcsproblémájává vált (SCOTT 2000, GRÉSILLON, B. 2004, ENYEDI GY. 2005). Napjainkra a kultúra és a hozzá kapcsolódó, egyre szélesedő kulturális gazdaság (vö. LUKOVICH T. 2005) lett az a faktor, amelynek mennyiségi és minőségi sajátosságai egy város funkcionális szerepköréről is árulkodnak. A kulturális dimenzió, mint a cityképződést alapvetően befolyásoló folyamat, szoros összefüggésben áll a városi fejlődés más elemeivel, a politikaitársadalmi átalakulásokkal és gazdasági folyamtokkal. Budapest kulturális térszerkezetének gyökerei nagyrészt a 19. század második felében alakultak ki. Számos, mind a mai napig jelentős és meghatározó kulturális intézményt hoztak 1 Dr. Izsák Éva Eötvös Loránd Tudományegyetem, Regionális Tudományi Tanszék, Budapest eva.izsak@gmail.com 2 Dr. Uzzoli Annamária Tomori Pál Főiskola, Gazdaságtudományi és Módszertani Tanszék, Kalocsa annamaria.uzzoli@gmail.com 3 Nikitscher Péter MTA RKK TKO, Budapest nikitscher.peter@gmail.com 4 Váradi Zsuzsanna MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest varadizs@socio.mta.hu 5 A tanulmány az OTKA 72590K sz. pályázat támogatásával készült. 6 A tanulmányban a kultúra fogalmán a kultúra ún. szűkebb értelmezését értjük, amely elsősorban az intézményesült kultúrát, a kulturális produkciót és fogyasztást foglalja magában. 9

8 ÉLETMINŐSÉG LAKÓKÖRNYEZET létre ebben az időszakban. A fejlesztéseknek, új intézmények létrehozásának lökést adtak egyrészt a városegyesítéssel létrejött új főváros intézményellátottságának fejlesztése, másrészt az 1896-os millenniumi városfejlesztési koncepciók. Ebben az időben Budapest Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városának számított, ami a kulturális infrastruktúra fejlesztésében is megnyilvánult (LUKÁCS J. 1991). A 19. század végén nem csak a főváros fejlődött gyors ütemben, hanem annak társadalmi szerkezetében is jelentős változások következtek be. A városi társadalom differenciálódása következtében a kulturális igények és az ezeket kielégítő kulturális intézményformák is megváltoztak. A belváros kulturális élete a fő közlekedési ütőerek mentén és azok közelében szerveződött. Az első világháború visszavetette a kulturális élet fejlődését, majd a háború lezárását követően a trianoni békediktátum következtében létrejött változások egészen új feltételeket jelentettek a kultúra számára. A két világháború közötti időszak kultúrpolitikájának meghatározó alakítója Klebelsberg Kunó volt. Klebelsberg kultúrpolitikáját az össznemzeti érdek kifejeződéseként is értelmezhetjük, melynek célja a trianoni békediktátum következtében kialakult depresszió enyhítése, a nemzettudat kultúra általi erősítése volt. A fejlesztések következtében az 1920-as években Budapesten már 20-nál is több nagyobb múzeum és képgaléria működött az egyre több kisebb magán galéria és szalon mellett. Számos magán és állami kulturális beruházást vittek véghez, aminek következtében további fontos kulturális intézmények jöttek létre (KISS T. 1998). A 20. század első harmadában került fokozatosan kiépítésre a magyar kőszínházhálózat. A kor legfontosabb színházai az Andrássy út mentén, valamint az Andrássy út és a Rákóczi út által közrezárt területen helyezkedtek el. Budán ekkor még csak a várszínház működött. A második világháborút követő államszocialista berendezkedés a kulturális életben is alapvető változásokat hozott. A kulturális intézmények államosítása következtében az egész szféra állami irányítás alá került. Ez nem csak a kulturális infrastruktúra államilag meghatározott fejlesztését, de a kulturális tartalmak teljes központi felügyeletét, cenzúrázását is jelentette, így gyakorlatilag a kulturális szféra az állami ideológia propagandagépezetének egyik fontos pillérévé vált. Az erős állami kontroll blokkolta az alternatív kultúra, és az új intézménytípusok kialakulását, elterjedését. Így ezt az időszakot leginkább egyfajta konzervatív, mennyiségi fejlődési korszaknak tekinthetjük. Ha megvizsgáljuk a kulturális intézmények területi elhelyezkedését, megállapíthatjuk, hogy az új beruházások által a belváros területén eddig tapasztalható területi különbségek a kiegyenlítődés irányába mozdultak el, bár a legjelentősebb intézmények továbbra is a pesti belvárosban találhatók, a már a századforduló előtt kialakult kulturális tengelyek mentén. A legnagyobb változások Budán mentek végbe, ahol főként az I. és a XI. kerületben viszonylag sok új kulturális intézmény jelent meg. A Várnegyed jelentősége nagyban megváltozott, a háború után politikai funkcióit teljes mértékben elveszítette, az újjáépítés során elsősorban kulturális és turisztikai célú beruházások valósultak meg itt. A rendszerváltást követően végbemenő térbeli átalakulásoknak két oka van: az egyik a korábbi intézmények bezárása, amely elsősorban a külső kerületeket érintette érzékenyen, ahol a korábban állami fenntartású intézmények képtelenek voltak biztosítani a működésükhöz szükséges anyagi eszközöket, a másik pedig az új intézmények megjelenése, amely kevés kivételtől eltekintve a belvárosi koncentrációt erősítette. Az új kulturális intézményeket két csoportra bontva érdemes vizsgálni: új állami kulturális beruházásokat és azok hatását a kulturális térszerkezetre, valamint a magánszféra kulturális beruházásait. Jelenleg Budapest kulturális intézményeinek területi elhelyezkedése erős koncentrációt mutat, az intézmények több mint 80%-a a pesti belvárosban koncentrálódik. Végül érdemes figyelmet fordítani egy viszonylag új gazdasági ágazat, az ún. kulturális gazdaság fejlődésére is, amely az intézményekhez hasonlóan szintén a főváros belső kerületeiben koncentrálódik, és fejlődése által egyes területek arculata, funkciója jelentős 10

9 ÉLETMINŐSÉG LAKÓKÖRNYEZET átalakuláson megy keresztül, az ágazat főbb sűrűsödési területei a Ráday utca és környéke, a Reviczky utca Krúdy Gyula utca tengely. 3. A kiskereskedelem jelentősége a belváros fejlődésében A belváros fejlődésében mindig meghatározó funkció volt a kiskereskedelem, annak ellátási formái és azok térbeli elhelyezkedése. A még ma is létező és működő ellátási formák (vásárcsarnokok, nagyáruházak, üzletek) a század fordulóján, illetve az 1920-as, 30-as években telepedtek meg a belső területeken, akkor még igazodva annak közlekedési hálózatához. Az 1872 és 1945 közötti időszakban alapvetően hozzájárultak a belváros kiskereskedelmi arculatának és jellemző kiskereskedelmi központjainak (pl. belső területek, Nagykörút, Rákóczi út) kialakításához (KOVÁCS Z. 2005). A szocialista időszak során az állami nagyáruházak, valamint később a magántőkével rendelkező üzletek tovább erősítették a belváros kiskereskedelmi funkcióját, sőt így területi bővülését (pl. Nagykörút egészében, annak mellékutcáiban) is eredményezték. Az 1990 utáni piacgazdasági átmenet és a globális hatások elsősorban a tulajdonviszonyok megváltozásával, majd 1996 után az új ellátási formák megjelenésével az átalakulás folyamatát ösztönözték. A kilencvenes években az átmeneti és globalizációs folyamatok számtalan lehetőséget teremtettek a helyi kiskereskedelmi ellátó hálózat fejlődésében, s mindeközben a hazai kereskedők továbbra is jelentős és fontos szereplők maradtak. Az elmúlt években Magyarországon a bevásárlóközpontok és a hipermarketek rendkívül gyors térnyerése következett be, amely a kiskereskedelem átrendeződéséhez, illetve a fogyasztói és vásárlói szokások átalakulásához vezetett (KSH 2004). A rendszerváltozással párhuzamosan háttérbe szoruló áruházak/üzletházak és kis boltok ma már inkább olcsó dömpingáruikkal az alacsonyabb jövedelmű, de szélesebb vevőközönséget célozzák meg. E tekintetben a 20. század első évtizedeiben hasonló volt a helyzet, de akkor mindez minőségi szolgáltatásokkal és áruválasztékkal párosult (GYÁNI G. 1997). A kiskereskedelmi ellátási formák területi elhelyezkedésében bekövetkező változások a belváros kiterjedésére is hatással voltak/vannak. A II. világháború előtt az elsődleges kereskedelmi központ a belváros volt (Kiskörúttól a Duna vonaláig), ehhez kapcsolódott másodlagos jelleggel a Rákóczi út. Az közötti időszakban a belváros, főleg a Váci utca miatt megőrizte vezető szerepét, de a Nagykörút (részben a Bajcsy-Zsilinszky utca, Andrássy út, Király utca, Üllői út) és a Rákóczi út kiskereskedelmi jellegének megerősödése jellemző bevásárló városrésszé tette őket (CSAPÓ K. KARNER K. 1998). Ezekben az években az elsődleges és másodlagos szereppel bíró kiskereskedelmi központok a térben összefüggő területet alkottak sűrűségükkel és a hozzájuk kötődő jellemző vásárlási szokásokkal. Ez a szerkezet viszont alapjaiban változott meg 1990 után. Napjainkban üzletsűrűsége miatt fontos kereskedelmi központ az V. kerület és a Nagykörút, azonban jelentőségüket tekintve inkább másodlagos szereppel bírnak. Érdemes külön kezelni a Váci utcát, amely viszont eredetileg is a külföldi turisták számára kialakított (luxus) kiskereskedelmi központ volt, s ma már a Kiskörút és a Vörösmarty tér között teljes hosszában főként a turizmust szolgálja ki. Dinamikusan fejlődő, mára a belvárosi kiskereskedelem jellemző szegmensét egyre inkább megszerző Andrássy út (Nagykörúton belüli része) magas szintű szolgáltatásaival és a luxus körülményeket idéző boltjaival a helyi lakosok és a turisták számára is Budapest kirakata lett. A térben szétszórtan, a fontosabb közlekedési csomópontokban elhelyezkedő bevásárlóközpontok a hozzájuk tartozó egyéb tevékenységekkel és épületekkel együtt váltak elsődleges szereplőivé a belváros kiskereskedelmi funkciójának. Végeredményben, 1990 után a privatizáció a kiskereskedelem mint gazdasági szektor megerősödéséhez (pl. a termékkínálat differenciálódása révén), és a hozzá kapcsolódó 11

10 ÉLETMINŐSÉG LAKÓKÖRNYEZET tevékenységek (logisztika, technológia, reklám stb.) modernizációjához járult hozzá (BAROSS P. SOÓKI-T. G. 2000). A kilencvenes évek közepén megjelenő bevásárlóközpontok és hipermarketek már nemcsak a városképet, hanem a városszerkezetet is befolyásoló tényezőkké váltak, amelynek hatásai a belvárosban is tapasztalhatók. SIKOS T. ÉS HOFFMANN M. (2004) megközelítésében a fővárosi bevásárlóközpontok első generációja a hetvenesnyolcvanas években még a belvároshoz közeli külső kerületekbe települtek, majd a kilencvenes évek közepétől főváros szerte megnyíló shopping centerek már a harmadik generációhoz tartoznak, területi megjelenésük a belvároshoz és a forgalmasabb közlekedési csomópontokhoz köthető. 4. A pénzügyi szektor térbeli elhelyezkedésének változása A pénzügyi intézmények megjelenése, a funkció erősödése alapvetően nyomja rá bélyegét a belvárosi területek mai arculatára, s egyben a cityterületek fő funkcionális elemeivé váltak szerte a világ nagyvárosaiban. A szektor cityfunkciójának erősödéséhez, a belvárosi területre történő dominanciájának kialakulásához a szféra történeti fejlődésének vizsgálata nyújt segítséget. Eszerint Pesten a pénzügyi intézmények (bankok és biztosítótársaságok) megjelenése az 1800-as évek első harmadára tehető. A század közepéig Buda, Pest és Óbuda pénzügyi szerepe még nem volt jelentős, az ezzel kapcsolatos ügyleteket főleg Bécsben látták el, de a három település pénzügyi szerepe fokozatosan bővült (TOMKA B. 2000). A korabeli statisztikák szerint az 1848/49-es forradalomig 36 bank- és takarékpénztár jött létre (GÁL Z. 1996), amelyek túlnyomó részt takarékpénztári jelleggel működtek (PÓLYA J. 1895). A szabadságharc leverése utáni másfél évtizedben az Osztrák-Magyar Monarchia területén a pénzügyek intézése állami szinten közös feladattá vált, ezáltal a pénzügyi intézményi rendszer nem fejlődhetett önállóan, a továbbfejlődés megakadt (PÓLYA J. 1895). A gazdasági fejlődés, a külföldi bankok térnyerése, a pénzintézetek gomba módra történő szaporodása, ezzel együtt a területi koncentráció 1867 után vált meghatározóvá, amely a Kiegyezés fontosságának, a mezőgazdaság eredményességének, a vasút és a nehézipar előretörésének, továbbá a társadalmi struktúra alakulásának volt köszönhető. Ebben az időszakban a bankok területi elhelyezkedésének egyik legfontosabb szempontja a fogyasztókhoz, vagyis a belvárosi pesti polgársághoz és kereskedőkhöz, az igazgatási szervekhez, minisztériumokhoz és képviseletekhez való fizikai közelség volt (GÁL Z. 1996), így a mai V. kerület meghatározóvá vált az intézmények székhelyének választásában. Ezt jól mutatja, hogy a későbbi évtizedekben a regisztrált intézmények székhelyének szinte mindegyik a mai city területére esett (1885-ben a 25 regisztrált pénzintézet mindegyike a mai V. kerületben volt található (BUDAPESTI CZÍM- ÉS LAKÁSJEGYZÉK 1895). Ezen kívül a kor polgára számára a pénzintézeti szolgáltatások bővülése mellett ez abban is tükröződött, hogy Budapest arculatának meghatározó részeivé váltak az akkortájt neves építészek által tervezett bankpaloták, takarékpénztári épületek (BOTOS J. 2000). Az első világháborúig terjedő időszakot a gazdasági változásokhoz kapcsolódó hullámzás jellemezte, de összességében a 20. század elején a hazai gazdaság leggyorsabban növekvő és nemzetközi viszonylatban is legmagasabb fejlettségi szintet elért ágazata a pénzügyi szektor volt. A bankok 95%-a a mai belváros területére összpontosult és a külföldi tulajdonviszonyok dominanciája volt jellemező: a budapesti bankok részvényeinek 55%-a külföldiek kezében összpontosult, ezek 4/5-e pedig osztrák befektető volt (TOMKA B. 2000, BOTOS J. 2000). Az első világháború a pénzügyi szféra intézményeinek területi elhelyezkedésére is alapvető hatással volt: a Trianoni döntést követően 38%-uk maradt a mai Magyarország területén, viszont a megmaradt országrészen működők nagyobb tőkeerővel rendelkeztek, mint az elcsatolt területen tevékenykedők. Az 1920-as évek elején problémát jelentettek a háborús 12

11 ÉLETMINŐSÉG LAKÓKÖRNYEZET adósságok, valamint a korábbi legfontosabb hitelpiacok (Ausztria, Németország) dekonjunktúrája (BOTOS J. 2000). Miután az ügyfél- és a pénzforgalom is jelentékenyen visszaesett, elkerülhetetlenné vált a pénzintézetek racionalizálása, amelynek eredményekképp alakult meg a magyar jegybank is: a Magyar Nemzeti Bank június 24-én kezdte meg működését jelenlegi helyén, a Nádor utcában. A pénzügyi intézetek száma a gazdasági világválságig növekedett, elérte a 275-öt, székhelyeik, területi elhelyezkedésük annyiban változott, hogy a mai belvárost övező kerületekben is egyre több biztosítótársaság, takarékpénztár jelent meg ( A II. világháború és a rendszerváltozás közötti időszak két nagy periódusra bontható: az 1970-es évek végéig, a monobankrendszer évtizedeiben sajátos, egyszintű pénzügyi szektor alakult ki Magyarországon, így az aktorok alacsony száma miatt a szektor területi aspektusból kevésbé jellemezhető. Lakossági bankként az 1949-ben megalakult Országos Takarékpénztár működött; az Országos Szövetkezeti Hitelintézet a szövetkezetek, a kisipar és a parasztság bankjaként funkcionált (BOTOS J. 2000). A biztosítótársaságok hasonló útra kényszerültek június 20-án megalakult az Állami Biztosító Nemzeti Vállalat, amely teljes monopolhelyzetbe került, székhelye a IX. kerületi Üllői út 1. alatt volt található, amely a későbbiekben is a társaság kezében megmaradt ( A változások a gazdasági reformok hatásainak érvényesülésétől, majd az első külföldi intézmények képviseleteinek megjelenésétől és a pénzügyi intézményekre vonatkozó törvények létrejöttétől érzékelhetőek. Ezzel egy új korszak kezdődött a pénzügyi szféra, ezáltal a főváros életében, amely a funkció újbóli térnyeréséhez és virágzásához vezetett. A reformok megjelenését, a pénzügyi szektort lassú átalakulás jellemezte. Döntő változások az 1980-as évek második felétől voltak érzékelhetők, amelynek elsődleges oka az volt, hogy 1979-ben off-shore (területen kívüli) státuszban megalakult a Közép-Európai Nemzetközi Bank. Ezt követte 1980-ban a különböző fejlesztési és szövetkezeti pénzalapokból életre hívott bankszerűen működtetett intézmények létrehozása áprilisában megszületett a politikai döntés is a kétszintű bankrendszer kialakítására, és létrejöttek az első vegyes tulajdonú pénzintézetek, biztosítótársaságok. A rendszerváltást követő időszak, a külföldi tulajdonú társaságok megjelenése, a pénzügyi szektor dinamikus fejlődése alapvetően változtatta meg a szektor területi struktúráját. A belváros szerepe döntően a külföldi intézmények térnyerése következtében felértékelődött, s a sűrű társadalmi és gazdasági kapcsolatok jelentős húzóhatást gyakoroltak a pénzügyi szolgáltatásokra is. Így a specializált pénzügyi szolgáltatások, back-office funkciók is egyre nagyobb számban telepedtek meg a cityben (GÁL Z. 1996). A bankszektor szűk térbeli koncentrációja az 1990-es évek elején és közepén megmarad. A külföldi bankok első és ma is működő intézetei, amelyek a rendszerváltozás előtt jöttek létre, székhelyüket az V. kerületbe helyezték. Az elmúlt évtized közepére a bankok központjainak 55%-a, a pénzügyi szolgáltató cégek 2/3-a az V. kerületben foglalja el székhelyét, ezzel kialakítva Budapest üzleti negyedét, visszanyerve a belváros történelmi pénzügyi központ szerepét is (GÁL Z. 1998). Az 1990-es évek végére az V. kerület nagyjából telítődött, és ennek következtében az elmúlt években megindult a pénzintézeti központok terjedése a környező és előnyösnek számító kerületek irányába. Az évtized második felétől az V. kerületből kiszoruló pénzintézetek a Kiskörút, a Nagykörút és a Rákóczi út által lehatárolt területeken, valamint a budai elitkerületekben hozták létre központjaikat (II., XII.). A pénzintézeti központok kitelepülése így a city kibővülését, terjeszkedését is magában hordozza (GÁL Z. 1998, MAGYAR PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI ALMANACH ). Összességében elmondható, hogy Budapest pénzügyi központja területi szempontból nem mutatott nagymértékű változást az elmúlt évszázad során, a pénzügyi intézmények kialakulásától kezdve a bankok székhelyei és legtöbb fiókja az V. kerületben és szűkebb környezetében találhatóak. A város kelet-közép európai szintű pénzügyi központtá válásához 13

12 ÉLETMINŐSÉG LAKÓKÖRNYEZET nélkülözhetetlen a pénzügyi szektor ilyen jelentős részvétele és dinamikus növekedése, amely az elmúlt évtizedben volt jellemző. A tőzsde működése, az igazgatási és back-office funkciók közelsége a pénzügyi szektort erősíti, a city jövőbeni helyzetét stabilizálja, és a városkép arculatához ma már egyértelműen hozzátartozik. A city határainak bővülése a fentiek következtében lassan terjed, de a szektor mindenképpen a városközpont legjellemzőbb funkciója maradt az elmúlt 100 éven át. 5. Összegzés A főváros 19. század közepétől felgyorsuló növekedése és térbeli terjeszkedése alapvetően meghatározta a belső városrészek fejlődését. Budapest városközpontjának folytonos változása jelentős mértékben befolyásolta a város strukturális és funkcionális tagolódását. A 19. század utolsó harmadától a 20. század első negyedéig a centrum-periféria, a 20. század közepétől részben a periféria-centrum szerkezet befolyásolta a belső városrészek társadalmi és építészeti fel- illetve leértékelődését, amelyet a rendszerváltozás átmeneti folyamatai tovább erősítettek és/vagy gyengítettek. Az 1990 utáni időszakban a globalizációs folyamatok is megjelentek releváns hatótényezőként a budapesti belváros átalakulásában. Azonban a társadalmi tényezők mellett a főváros helyi és helyzeti energiáiból adódó természeti tényezők is meghatározó szerepet játszottak a történelem során a belváros kialakulásában és fejlődésében. Irodalom BAROSS P. SOÓKI-TÓTH G. (2000) Ingatlanpiaci folyamatok és önkormányzati irányításuk lehetőségei a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban. Budapesti Negyed /2. BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK, HIPERMARKETEK (2003) KSH, Budapest BOTOS J. (2000) Bankvilág, pénzvilág. In: Kollega Tarsoly István (szerk.) Magyarország a XX. században. Babits Kiadó, Szekszárd, pp BUDAPESTI CZÍM- ÉS LAKÁSJEGYZÉK Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Budapest. CSAPÓ K. KARNER K. (1998) Budapest A világváros kialakulása Kereskedelem. Változó Világ 25. [ ENYEDI GY. (2005) A városok kulturális gazdasága. In: Enyedi Gy. Keresztély K. (szerk.) A Magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest pp GÁL Z. (1996) Városfejlődés és banki infrastruktúra: Városhierarchia vizsgálatok a pénzintézeti innovációk elterjedése alapján a XX. századi Magyarországon. In: Tér és Társadalom pp GÁL Z. (1998) A pénzintézeti szektor területfejlesztési kérdései Magyarországon. Tér és Társadalom 1998/4. pp GRÉSILLON, B. (2004) Kulturmetropole Berlin. Berliner Wissenschafts-Verlag. Berlin. GYÁNI G. (1997) A középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház. Budapesti Negyed 2-3. [ IZSÁK É. SCHULZ, M. (Hrsg) (2006) Cityfunktion im Wandel Berlin und Budapest. Berliner Geographischer Arbeiten 104. Berlin. KERESZTÉLY K. (2004) Ipari épületek kulturális célú hasznosítása Budapesten. In: Barta Gy. (szerk.) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, S KERESZTÉLY K. (2005) Lehet-e Budapest kulturális kapuváros? In: Enyedi Gy. Keresztély K. (szerk.) A Magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp KERESZTÉLY K. (szerk.) A Magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp KISS T. (1998) Állami Művelődéspolitika az 1920-as években. Mikszáth Kiadó, Budapest, pp KOVÁCS Z. (2005) Budapest funkcionális átalakulásának főbb vonásai a rendszerváltozás után. Földrajzi Közlemények 2005/1-2. pp LUKÁCS J. (1991) Budapest, A város és kultúrája. Európa Könyvkiadó, Budapest. LUKOVICH T. (2005) A kulturális gazdaság és Budapest úton egy lehetséges jövőképhez. In: Enyedi Gy. Keresztély K. (szerk.) A Magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp MAGYAR PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI ALMANACH Tas 11 Kiadó, Budapest. 14