I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A

Átírás

1 Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006. (VII. 20.) rendelete a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól (egységes szerkezetbe foglalva a módosításokkal) Kenézlő Község Önkormányzata az évi LXV. törvény (Ötv.) 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a ában, a 32. (3) bekezdésében, a 92. (1)-(2) bekezdésében és ennek végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletekben, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvényben (továbbiakban Gyvt) 18. (1) bek. b, (2) bek, 21. (1) bek ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelően - a jogszabályokkal összhangban a szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatálya kiterjed: az Sztv. 3. (1)-(3) bekezdésében, valamint a Gyvt. 4. -ban foglalt személyekre. 3. (1) E rendelet alkalmazásában: a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, házastárs, egészségileg károsodott gyermek, egyedülálló, egyedül élő tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, hajléktalan, aktív korú, nevelési ellátás, szoba félszoba, közcélú munka, fogyasztási egység az Sztv. 4. (1) bekezdésében meghatározottak szerint értelmezendő. (2) E rendelet alkalmazásában: gyermek, fiatalkorú, fiatal felnőtt, gyermek hozzátartozói, a gyermek tartására köteles személy, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, gyámhatóság, gyermekvédelmi gondoskodás, veszélyeztetettség, tartós betegség a Gyvt. 5. -ában meghatározottak szerint értelmezendő. (3) Ahol a rendelet jövedelmet említ, a nevelési ellátás, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget, annak a személynek kell a jövedelmeként figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK, VALAMINT A GYERMEKVÉDELEM KÖZÖS SZABÁLYAI 1. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 4. (1) A szociális ellátásra és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Sztv-ben, továbbá a Gyvt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat, valamint a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat és hatásköröket

2 a) Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete b) Kenézlő Község Polgármestere, c) Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális Bizottsága, valamint d) Kenézlő Község Jegyzője gyakorolja. 5. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti igényt a Kenézlő Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában lehet előterjeszteni. Az igény elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azt az erre vonatkozó igazolásokkal becsatolni. (2) a.) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen: munkáltató által kiadott kereseti igazolás, rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat, vagy a kifizetésről szóló szelvény (pld. Nyugdíjszelvény, folyószámla-kivonat), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, vagy igazolás, szerződés, mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolás, vállalkozók esetében APEH igazolás b.) Egyedülálló kérelmező esetében csatolni kell az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, továbbá külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal. c.) Amennyiben a kérelmező aktív korú és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, a munkanélküliség tényének regisztrálásáról. (3) A jövedelem számításnál irányadó időtartam: a.) havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén munkabér esetén az előző 3 hónap nettó jövedelem átlagáról szóló igazolás, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap egy havi szelvénye 3 hónapnál nem régebbi 1 havi szelvény b.) nem rendszeres jövedelmek esetén: vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi jövedelemadó alapjáról. (4) A szociális ellátást kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy a havi jövedelemre vonatkozó adatok az adóhatóságtól kért adatszolgáltatás, valamint szakértő igénybevételével ellenőrizhető. (5) Ha a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (1) és (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, vagy kétség merül fel annak valóságtartalma tekintetében, elő kell írni az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtását. 2. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése 6. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv ának illetve a Gyvt ának rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi kiegészítéssel: - A képviselő-testület kérelemre részletfizetést engedélyezhet, azonban a részletfizetés nem haladhatja meg az egy évet. II. FEJEZET A szociális ellátás rendszere

3 7. E rendelet értelmében a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátások nyújthatóak: pénzbeli szociális ellátások: a.) időskorúak járadéka b.) rendszeres szociális segély c.) lakásfenntartási támogatás d.) ápolási díj e.) átmeneti segély f.) temetési segély természetben nyújtott szociális ellátások: g.) köztemetés h.) közgyógyellátás i.) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság I. Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 8. (1) Az időkorúak járadékát a rászoruló személyek részére a Szociális Bizottság, január 1. napjától a jegyző állapítja meg, az Sztv. 32/B, - 32/E -ban valamint e rendeletben leírtak alapján. (2) Az időkorúak járadékára való jogosultság feltételeit a Szociális Bizottság, valamint január 1. napjától a jegyző kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálatra az Sztv ának (4) (7) bekezdése az irányadó. Rendszeres szociális segély 9. Az aktív korúak ellátására jogosultak részére az ellátást az Sztv /F -ában, valamint e rendeletben leírtak alapján a jegyző állapítja meg. 10. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy (az Sztv 37/B (1) bekezdése alapján) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni: - az önkormányzat által kijelölt szervvel, a Zempléni Családokért Alapítvány családsegítőjével 3955 Kenézlő, Aradi u. 49. szám. (továbbiakban családsegítővel). (2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. (3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a.) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vetetni magát, b.) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni és a beilleszkedést segítő programban részt venni. c.) az adatait, illetve adatainak megváltozást bejelenteni, d.) a beilleszkedést segítő programban részt venni, (4) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjed ki: a.) a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra, b.) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,

4 c.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre. (5) A rendszeres szociális segélyre jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a családsegítő szolgálattal (3955 Kenézlő, Aradi u. 49. szám) felvenni a kapcsolatot (6) A rendszeres szociális segélyt megállapító jogerős határozat egy példányát a Polgármesteri Hivatal megküldi a családsegítő részére, amely a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, majd kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásbeli megállapodást köt a segélyben részesülő személlyel. (7) A megállapodás tartalmazza különösen a) az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát, b) a programon való részvétel gyakoriságát, amely évente négy alkalomnál kevesebb nem lehet, c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik. (8) A családsegítő írásban értesíti a Polgármesteri Hivatalt az együttműködési kötelezettség megszegéséről. (9) A beilleszkedést segítő programokról való távolmaradás igazolására csak házi-, szakorvosi, vagy valamely hatóság által kiállított hiteles igazolás fogadható el. 11. Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Sztv. 37/F. -ban foglaltak bekövetkezése esetén. 12. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel az önkormányzat abban az esetben megállapodást köt -egyéves időtartamra-, ha a segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. (2) A megállapodást kötő személyre az Sztv. 35. (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni, az együttműködés megszegése esetén az Sztv. 37/F. (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogkövetkezményeit is. (3) A megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. 13. (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző az Sztv. 25. figyelembevétele alapján kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. (2) A felülvizsgálathoz a jogosultnak csatolni kell: a.) 5. (1)-(2) bekezdésben meghatározott igazolásokat, b) a családsegítő szolgálat igazolását a beilleszkedési programon való részvételről. c.) az iskolai bizonyítványt, iskolalátogatási igazolást, egészségkárosodást megállapító szakvéleményt. d.) 14 éven aluli gyermek napközbeni ellátására vonatkozó intézményi igazolást. (3) A (2) bekezdésben felsorolt igazolások csatolásának elmulasztása, illetve hiánya esetén az ellátást együttműködés hiányában meg kell szüntetni. (4) A feltételek fennállása, valamint az e rendeletben az Sztv-ben felsorolt kötelezettségek teljesülése esetében a támogatást továbbfolyósítja. 14. Lakásfenntartási támogatás (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt:

5 a.) az Sztv-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban normatív lakásfenntartási támogatás), b.) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás) (3) A normatív lakásfenntartási támogatást a polgármester az Sztv. 38. (2) (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (4) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri. (5) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 300,- Ft. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság megegyezik az Sztv. 38. (4) bekezdésben szabályozott lakásnagyságokkal. (7) A helyi lakásfenntartási támogatás összege háztartásonként és havonta 2.500,- Ft. (8) A lakásfenntartási támogatás 6 hónapra állapítható meg, s az ellátást lehetőség szerint természetben, valamely közüzemi szolgáltató részére, a kérelmező által igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kell folyósítani, illetve készpénzben kell az igénylő részére kifizetni. (9)Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (10) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészét (Szt. 39. (1)-(3) bek.). (11) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (12) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek elbírálására a polgármester jogosult. A támogatás iránti kérelmeket évente két alkalommal lehet benyújtani. Ápolási díj 15. A szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Szociális Bizottság, január 1. napjától a jegyző az Sztv. 41. (1) bekezdésében és az Sztv. 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat állapít meg az Sztv-ben meghatározott feltételek szerint. Átmeneti segélyek 16. (1) A polgármester időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, családok részére átmeneti segélyt állapíthat meg. (2) Átmeneti segély kivételesen indokolt esetben állapítható meg az (1) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén ha a kérelmező az önkormányzattól más segélyezési formában is részesül. 17. Egyszeri segélyre jogosult függetlenül kereseti és vagyoni viszonyaitól a.) az ár, belvízkárt szenvedett, vagy egyéb elemi csapással sújtott személy, illetve b.) egészségügyi okra (kórházi kezelés, műtét stb.) visszavezethetően létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy.

6 Időskorúak támogatása 18. (1) Tárgyévben az 58. életévét betöltő nőt és 60. életévét betöltő férfit minden évben egy alkalommal a polgármester támogatásban részesíti. (2) Az időskorúak támogatására fordítható összeget és kifizetésének időpontját minden évben külön testületi döntéssel, a képviselő-testület határozza meg a költségvetés függvényében. (3) Időskorúak támogatásában részesíthető, akinek az egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét nem haladja meg. Temetési segély 19. (1) Temetési segély állapítható meg azon személy részére, aki kenézlői bejelentett (lakóhely) lakcímmel rendelkezik, az aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély abban az esetben illeti meg az eltemettetőt, amennyiben a család egy főre eső jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát nem éri el. (2) A temetési költséget számlával kell igazolni. A temetési segély összege: ,-Ft. A helyben szokásos temetés legalacsonyabb költsége: Ft. (3) Amennyiben az elhalt személy hozzátartozója gondoskodni akar az eltemettetéséről, de szociális helyzetére való tekintettel nem áll módjában egy összegben, annak a Polgármesteri Hivatal megelőlegezi és azt részletfizetési kedvezménnyel köteles visszafizetni. (4) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult. II. Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 20. A közköltségen történő eltemettetésről a polgármester rendelkezik. A polgármester jogosult és egyben köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az Sztv. 48. (1)-(4) bekezdésében foglaltak alapján szükségessé válhatnak. Közgyógyellátásra való jogosultság 21. *8 (1) Az Sztv. 49. alapján a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg 1 év időtartamra. (2) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 22. Az Sztv ában foglaltak alapján a polgármester a szociálisan rászorult személynek az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából hatósági bizonyítványt állít ki.

7 III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról 23. Kenézlő Község Önkormányzata a szociálisan rászorultak ellátása érdekében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében, a következő alapszolgáltatási formákat működteti: a) szociális és információs szolgáltatás c) étkeztetés d) házi segítségnyújtás e) családsegítés A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételi rendje 24. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Az egyes támogatások igénybevétele iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz (3955 Kenézlő, Aradi u. 49. sz.) kell benyújtani. (2) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelem elbírálásához szükség szerint csatolni kell: a) jövedelemigazolást, b) a személyi adatok megállapítására szolgáló iratot, c) orvosi igazolást az egészségügyi állapotról Szociális és információs szolgáltatás 25. * rendelkezés hatályát veszti. Étkeztetés 26. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Szociálisan rászorultnak kell tekinteni, azt akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon gondoskodni. (3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására. (4) A kérelmeket a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani a kérelmekről, a polgármester átruházott hatáskörben dönt. Házi segítségnyújtás 27. (1) Házi segítségnyújtás keretében az Sztv a alapján kell gondoskodni: a.) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak b.) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

8 c.) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. (2) A kérelmeket a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani a kérelmekről, a polgármester átruházott hatáskörben dönt. (3) A házi segítségnyújtásért az Önkormányzat térítési díjat nem állapít meg, ingyenes szolgáltatásként biztosítja. Családsegítés 28. Az Sztv ában meghatározott családsegítéssel összefüggő feladatok ellátását Kenézlő Község Önkormányzata a Sárospatak Többcélú Kistérségi Társulással kötött szerződés útján a Zempléni Családokért Alapítványon keresztül biztosítja. Az Alapítvány a feladatot az ellátási szerződésben foglaltak alapján látja el. Intézményi ellátás igénybevétele 29. (1) Az ápolást, gondozást nyújtó intézménybe történő elhelyezési kérelmet Kenézlő Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. (2) A kérelmekről átruházott hatáskörben a polgármester dönt. III. FEJEZET A gyermekvédelem rendszere I. A gyermekvédelmi ellátások formái, eljárási kérdések 30. (1) A gyermekek védelme, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésé-re, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésre, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét Kenézlő Községi Önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapszolgáltatással biztosítja az alábbiak szerint: a) pénzbeli és természetbeli ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - szakorvos által felírt szemüveg vásárlásához támogatás - beiskolázási segély b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgálat, - gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokhoz való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles csatolni a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. -ában foglaltakat.

9 II. Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 31. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a Gyvt ában és ában leírtaknak megfelelően e rendelet 5. és 35. figyelembevétele alapján a jegyző állapítja meg. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 32. (1) A polgármester rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek, fiatal felnőtt közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen a) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, (3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege: a.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a esetén: 5.000,-Ft - tartós beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermek esetében: ,- Ft b.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a esetén: ,-Ft - tartós beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermek esetében: ,- Ft 33. Szakorvos által felírt szemüveg vásárlásakor a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege megegyezik a kiskorú részére szakorvos által rendelt szemüveg árával, de ,-Ft-ot nem haladhatja meg. 34. (1) Minden év augusztus hónapban beiskolázási (tanszer-tankönyv) segély adható: szakiskolai és a középiskolai oktatásban résztvevő tanulók részére. (2) A segélyre a nappali felsőfokú (főiskolai, egyetemi) oktatásban résztvevők is jogosultak. (3) A segélyezésre fordítható összeget az önkormányzat évente a költségvetés függvényében külön testületi határozattal határozza meg. (4) Beiskolázási segélyre az jogosult, akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. (5) A beiskolázási segély iránti kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Természetben nyújtott ellátások 35. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Természetbeni ellátások különösen: a) tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása b) önkormányzat által biztosított gyermekétkeztetés intézményi térítési díja 36. (1) A szülő kérelmére a 35. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátás minden tanévben a helyi általános iskolában tanuló gyermekek részére állapítható meg. (2) A segélyezésre fordítható összeget az önkormányzat évente a költségvetés függvényében külön testületi határozattal határozza meg. (3) Beiskolázási segélyre az jogosult, akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. (4) A kérelmekről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

10 37. Természetben kell nyújtani a támogatást abban az esetben, ha a) a kérelem erre irányul, b) a gyermek a gyermekintézmények étkeztetésében részt vesz, illetve részt vehet az étkezési díj részben vagy egészben történő megfizetésével, c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást beiskolázáshoz kérik tankönyv-csomag, tanszer megvételével, d) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 38. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele a (2) bekezdésben foglalt kivétellel önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során a Gyvt. rendelkezései alapján az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (3) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be. (4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt: - az ellátások igénybevételéről (kivéve, ha a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatása hatósági rendelkezésen alapul) - a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjról (kivéve normatív kedvezményt). Gyermekjóléti szolgáltatás 39. (1) A Gyvt 39. -ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatással összefüggő feladatok ellátását Kenézlő Község Önkormányzata a Sárospatak Többcélú Kistérségi Társulással kötött szerződés útján a Zempléni Családokért Alapítványon keresztül biztosítja. Az Alapítvány a feladatot az ellátási szerződésben foglaltak alapján látja el. (2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, az iskolával illetve az óvodával együttműködve. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. (4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt ai határozzák meg. Gyermekek napközbeni ellátása 40. (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi. (3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. Gyermekvédelmi gondoskodás

11 41. A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó védelembevételről, ideiglenes hatályú elhelyezésről, nevelésbevételről a Gyvt. Harmadik részében, valamint a Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a jegyző gondoskodik. V. FEJEZET Térítési díjak megállapítása Felnőttekre vonatkozó ellátások térítési díja 42. Térítési díjat az önkormányzat a szociális étkeztetés keretében biztosított étkezésért állapít meg. A házi segítségnyújtást igénybe vevők térítési díját az önkormányzat átvállalja. 43. A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtásért évben fizetendő intézményi térítési díjait az 1. és a 2. sz. melléklet tartalmazza. 44. A térítési díjakat a Sztv ai alapján kell megállapítani. Gyermekétkeztetés térítési díja 45. (1) A gyermekvédelemmel kapcsolatos személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjak: - óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (továbbiakban: étkeztetési díj) (2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés térítési díját a képviselő-testület minden év december 31-ig állapítja meg. (3) A gyermekétkeztetés intézmény térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 46. (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj egy napra eső összege: - iskolai étkezés (ebéd) esetében: bruttó 200 Ft/adag -óvodai étkezés (tízórai, ebéd) esetében: 210- Ft/adag (2) Az önkormányzat által a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának megfizetését a szülő kérelmére az Önkormányzat átvállalja, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg. A térítési díj átvállalása iránti kérelmekről átruházott hatáskörben a polgármester dönt. 47. A Gyvt (5) bekezdésében meghatározottak alapján az étkeztetési térítési díjhoz normatív kedvezményt kell biztosítani.

12 V. FEJEZET Záró rendelkezések 48. E rendelet kihirdetés napján lép hatályba, a hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik: a 11/2003. (IX. 18.) rendeletet módosító a 11/2004. (VI. 29.), a 3/2005. (II. 04.), a 8/2005. (IV. 29.), a 12/2005. (IX. 28.), a 20/2005. (XII. 30.), a 2/2006. (IX. 18.) számú önkormányzati rendeletek. Továbbá a 4/2001. (II. 28.) rendeletet és azt módosító 2/2002. (I. 29.), a 12/2003. (IX. 18.), a 4/2004. (II. 24.), a 14/2004. (VIII. 12.), a 17/2004. (IX. 21.) és az 5/2006. (III. 07.) rendeletek. Kmft. Battáné Oreskó Éva sk. Jegyző Hunyadi Tibor sk. polgármester 1. számú melléklete Jövedelem Ft/hó Szociális étkeztetés intézményi térítési díja Ft/nap Szociális étkeztetésért fizetendő kedvezményes intézményi térítési díj Ft/nap ,- Ft alatti jöv. 352,- Ft + ÁFA 229,- Ft + ÁFA ,- Ft és ,- Ft 393,- Ft + ÁFA 255,- Ft + ÁFA közötti jöv Ft feletti jöv. 459,- Ft + ÁFA 298,- Ft + ÁFA Jövedelem Ft/hó Házi segítségnyújtás ,-ft jövedelem alatt 0 Ft 2. számú melléklete ,- Ft feletti jövedelem esetén 87 Ft/óra a díj fizetését az önkormányzat átvállalja.