Szervetlen kémia. (Óraszám: II. félév: III. félév: ) (Kreditszám: 10 = )
|
|
- Lilla Kis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szervetlen kémia (Óraszám: II. félév: III. félév: ) (Kreditszám: 10 = ) Tantárgyfelelős: Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár Meghírdető tanszék: Szervetlen és Analitikai Kémia Debrecen, 2005
2 2 A tárgy neve: Tantárgyfelelős: A tárgy oktatója: Óraszám/hét: Szervetlen kémia I (előadás) Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár Dr. Lázár István egyetemi docens 2 óra Kreditszám: 3 Számonkérés módja: kollokvium Tematika: A szervetlen kémiai alapjainak megismertetése, a p-mezőbeli elemekre és a hidrogénre vonatkozó ismeretek tárgyalása, az elméleti és a gyakorlati ismeretek elsajátítása. Tartalma: A nemfémes elemek, valamint a p-mező félfémes és fémes elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk elvi alapjai. A vegyületek szerkezeteinek fontosabb típusai, kémiai reakcióik, termikus stabilitásuk, sav-bázis és redoxi tulajdonságaik áttekintése, különös tekintettel a hidridekre, hidroxidokra, oxidokra, oxisavakra és szulfidokra. A szóban forgó elemek és vegyületeik élettani hatásai. A fontosabb vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának kémiai alapjai. A vegyületek és ionok ligandum tulajdonságainak az áttekintése, analitikai kémiájuknak az alapjai. A fontosabb elemek és vegyületeik alkalmazása a laboratóriumi gyakorlatban és az iparban. Az egyes elemekkel és vegyületekeikkel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések. A tárgy részletes tematikája: 1. hét: Az elemek eredete és kozmikus gyakorisága a világegyetemben és a földkéregben. Hidrogénhélium ciklus, energiatermelés, elemek keletkezése a csillagokban és a csillagközi térben. A Föld keletkezése, az elemek földi gyakorisága, a vulkáni tevékenység szerepe, az ősi légkör összetétele és változása. Az elemek előfordulási formái, dúsulásaik, kémiai összetétel szerinti csoportosításaik. Az elemek elektronszerkezete, az azokból következő lehetséges oxidációs állapotok, hibridizációjuk, a legelterjedtebb hibridállapotok típusa, térszerkezete. Az elemek kinyerésének ill. előállításának általános módszerei. 2. hét: A hidrogén legfontosabb fizikai tulajdonságai, a nagy diffúziósebesség jelentősége. A hidrogén oldódása az egyes anyagokban és ennek gyakorlati következményei. A hidrogén izotópjai, azok tulajdonságai, az izotópok jelentősége, gyakorlati alkalmazásaik. Az atommag spinje, az orto- és parahidrogén előfordulása, szerepe és felhasználása. A hidrogén elektronszerkezete, lehetséges oxidációs számai, redoxi tulajdonságai, legfontosabb kémiai tulajdonságai, reakciói. A hidrogén előfordulása, laboratóriumi és ipari előállításának a módszerei, laboratóriumi és ipari felhasználásai. A hidrogén mint alternatív üzemanyagforrás, a hidrogéntárolás lehetőségei. A hidrogén legfontosabb vegyületeinek típusai, kovalens
3 3 hidrogénvegyületek, sószerű hidridek, intersticiális hidridek. A hidrogénkötés jellemzése. A hidrogén legfontosabb vegyületei, azok előállítása és gyakorlati felhasználásai. 3. hét: A nemesgázok általános jellemzése. A nemesgázok előfordulása, felfedezésük történe, fizikai tulajdonságaik, a szuperfolyékonyság jelensége. A nemesgázvegyületek felfedezése, vegyületeik felosztása. A xenon elektronszerkezete, lehetséges oxidációs állapotai, a xenonvegyületek sztereokémiája. A xenon fluoridjainak, oxidjainak, oxosavainak és oxosav-sóinak lehetséges összetételei, előállításuk lehetőségei, stabilitásuk, kémiai reakcióik, gyakorlati felhasználásaik. A nemesgázok kinyerése, laboratóriumi és ipari felhasználásai. A halogéncsoport elemeinek általános jellemzése. A halogének atomi paraméterei, fizikai tulajdonságai, kémiai tulajdonságai, reakcióképességük, lehetséges oxidációs számaik. A halogénelemek kölcsönhatása a különböző oldószerekkel, hidratációjuk, a halogének zárványvegyületei és azok szerkezete. A halogénelemek kémiai reakciói, a polihalogenidionok szerkezete, a halogénelemek előfordulása, élettani hatásuk, a halogenidek biológiai jelentősége. A halogénelemek laboratóriumi és ipari előállítása, felhasználásaik. 4. hét: Az elemek halogenidjeinek általános összetétele, legfontosabb típusaik, szerkezetük, főbb fizikai és kémiai jellemzőik. A hidrogén-halogenidek fizikai tulajdonságai, szerkezetük, legfontosabb kémiai tulajdonságaik, laboratóriumi és ipari előállításuk, gyakorlati felhasználásaik. Az interhalogének típusai, általános összetételük, a molekulageometria értelmezése a vegyértékelektronpár taszítási elmélet segítségével. Az interhalogének előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A halogének oxigénnel alkotott vegyületei, a halogén-oxidok fizikai és kémiai tulajdonságai, előállításuk, felhasználásaik. A halogén-oxosavak és sóik általános összetétele, a bennük lévő halogének oxidációs száma, laboratóriumi és ipari előállítási módszereik, kémiai reakcióik, gyakorlati felhasználásaik. A vízfertőtlenítésben használatos halogénszármazékok tulajdonságai, alkalmazási köreik. 5. hét: Az oxigéncsoport elemeinek előfordulása, általános jellemzése, elektronszerkezetük, jellemző oxidációs számok, fizikai tulajdonságaik. Az oxigén szerkezete, allotrop módosulai, oldékonysága vízben. Az oxigénmolekula lehetséges átalakulásai, kémiai reakciói. Az ózon szerkezete, előfordulása, fizikai és kémiai tulajdonságai, előállítása. Az ózonréteg szerepe a földi élet megőrzésében. Az ózonréteget károsító vegyi anyagok szerepe, aktuális környezetvédelmi problémák. Az oxidok általános jellemzése, sav-bázis tulajdonságaik, rácstípusaik. A kén allotrop módosulatai, fizikai tulajdonságai, lehetséges oxidációs számai, oldékonysága, reaktivitása, legfontosabb kémiai reakciói. A szulfidok általános jellemzése, sav-bázis tulajdonságaik, szerkezetük, főbb típusaik, előfordulásuk, előállításuk. A szelén és tellúr allotrop módosulatai, fizikai tulajdonságaik, szerkezetük, kémiai reakcióik, legfontosabb vegyületeik, előállításuk és felhasználásaik. Az oxigén és a kén előfordulási formái, biológiai jelentősége, körforgása a természetben, előállításuk laboratóriumi és ipari módszerei, gyakorlati felhasználásaik. Ózonizátorok, felhasználásaik. 6. hét: Az oxigéncsoport elemeinek hidrogénnel alkotott vegyületei összetétele, előfordulása, fizikai tulajdonságaik, kémiai reakcióik, sav-bázis tulajdonságaik, redoxi-sajátságaik. A víz tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, előállítása és tisztítása. A vizek keménysége, a keménység
4 4 megszüntetésének módszerei. A hidrogén-peroxid szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, laboratóriumi és ipari előállítása, felhasználása. A hidrogén-peroxid szerepe az élő szervezetekben. A kén, szelén, tellúr hidrogénvegyületeinek összetétele, fizikai tulajdonságai, előfordulása, kémiai reakciói, előállítása és gyakorlati felhasználásaik. 7. hét: A kalkogén elemek halogénekkel alkotott vegyületeinek az összetétele, szerkezete, előfordulása, fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságaik, előállításuk laboratóriumi és ipari módszerei, gyakorlati felhasználásaik. A kén, szelén és tellúr oxidjai, oxosavai és sói. Az oxidok összetétele, szerkezete, előfordulása, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A kén oxidjai és oxosavai szerkezete, előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik, előállításuk laboratóriumi és ipari módszerei, oxosavak legfontosabb sói, a savak és sók gyakorlati felhasználásai. Peroxo-kénsavak és kén-kén kötést tartalmazó kén-oxosavak szerkezete, előállítása, felhasználásaik. A kén-oxidok környezeti hatásai, savas esők. A kén-oxidok eltávolítási lehetőségei. 8. hét: A nitrogéncsoport elemeinek elektronszerkezete, lehetséges hibridizációs állapotaik, a hibridállapotok szerkezete, legfontosabb képviselőik. A nitrogéncsoport elemeinek előfordulási formái a természetben, allotrop módosulataik. Az elemek fizikai tulajdonságai, lehetséges oxidációs állapotaik, fizikai és kémiai tulajdonságaik, laboratóriumi és ipari előállításuk módszerei, az elemek gyakorlati felhasználásai. A nitrogéncsoport elemei hidridjeinek összetétele, általános fizikai és kémiai tulajdonságaik, legfontosabb képviselőik. 9. hét: Az ammónia és a hidrazin fizikai és kémiai tulajdonságai, szerkezete, sav-bázis és redoxi tulajdonságai, oldószertulajdonságai, laboratóriumi és ipari előállításának módszerei, gyakorlati felhasználásaik. A foszfor, arzén, antimon hidridjei. A nitrogéncsoport elemeinek halogenidjei, halogenokomplexei, összetételük, stabilitásuk, előállításuk, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A nitrogén és a foszfor oxidjainak és oxosavainak az összetétele, szerkezete, kötésviszonyaik, előállításukra használható laboratóriumi és ipari módszerek, sav-bázis és redoxi tulajdonságaik, fizikai tulajdonságaik és kémiai reakcióik. A nitrogén-oxidok élettani hatásai. A nitrogén-monoxid szerepe az élő szervezetekben. 10. hét: A nitrogén és a foszfor oxosavainak és oxosavak legfontosabb sóinak a laboratóriumi és ipari előállítása, felhasználási lehetőségeik. A nitrogéncsoport további eleminek oxidjai, oxosavai, hidroxidjai, azok fizikai és kémiai tulajdonságaik, előállításuk, felhasználásuk. A nitrogéncsoport elemeinek szulfidjai, azok szerkezete, fizikai tulajdonságai, előállítása, analitikai felhasználásaik. 11. hét: A széncsoport elemeinek előfordulása és körforgása a természetben, elektronszerkezetük, lehetséges oxidációs számaik. A szén elektronszerkezete, lehetséges kötésviszonyai, a szén sztereokémiájának tárgyalása a hibridizációs lehetőségek alapján. A szén és a szilícium szerkezetének és kötésviszonyainak az összehasonlítása, az eltérések magyarázata atomszerkezeti alapon. A szén előfordulása, az allotropok előállításának ipari és laboratóriumi módszerei, fizikai tulajdonságai, allotrop módosulatai, legfontosabb izotópjai, a radiokarbon kormeghatározás alapjai. A szilícium és a germánium előfordulása, fizikai és kémiai tulajdonságaik, reaktivitásuk, előállításukra használható módszerek, gyakorlati felhasználásaik. Az ón és az ólom előfordulása, fizikai és kémiai tulajdonságaik, reaktivitásuk, előállításukra használható módszerek, gyakorlati felhasználásaik. A szilicium és a germánium hidridjeinek összetétele, szerkezete, termikus, redoxi
5 5 és oxidatív stabilitásuk, hidrolízisük. A hidridek előállítására szolgáló módszerek, ipari és laboratóriumi felhasználásaik. Az ón és az ólom hidridjeinek összetétele, stabilitásuk, előállításuk. 12. hét: A szén és a szilícium halogenidjeinek összetétele, szerkezete, fizikai tulajdonságaik. A szén és a szilícium halogenidjei hidrolítikus és redoxi tulajdonságai, az eltérések magyarázata. A germánium, ón és ólom halogenidjeinek összetétele, fizikai és kémiai tulajdonságaik, reaktivitásuk, oldékonyságuk, hidrolítikus és redoxi tulajdonságaik. A szén és a szilícium oxidjainak a szerkezete, kötésviszonyaik, sav-bázis tulajdonságaik, előfordulásuk, mesterséges előállításuk laboratóriumi és ipari módszerei, gyakorlati felhasználásaik. A szén-dioxid környezeti szerepe, az üvegházhatás értelmezése, a globális felmelegedés és a szén-dioxid koncentráció összefüggése. A szén és a szilícium oxosavainak fizikai és kémiai tulajdonságai, szerkezeti jellegzetességeik áttekintése és magyarázata, stabilitásuk, sav-bázis tulajdonságaik, előállításukra szolgáló módszerek, gyakorlati felhasználásaik. Az előforduló legfontosabb karbonátok és hidrogénkarbonátok. az ón és az ólom oxidjai. Szén-nitrogén kötést tartalmazó szervetlen vegyületek, hidrogén-cianid, dicián, ciánsav és izociánsav. Szén-kén kötést tartalmazó szervetlen vegyületek, szén-diszulfid, tiosavak és tiobázisok. A karbidok összetétele, csoportosítása és szerkezete, fizikai tulajdonságaik, gyakorlati felhasználásaik. 13. hét: A bórcsoport elemeinek előfordulási formái, legfontosabb ásványaik, előállításukra használható eljárások. A bór és az alumínium elállítása. A bórcsoport elemeinek elektronszerkezete, lehetséges hibridizációs állapotaik, az elektronszerkezetből következő savbázis tulajdonságaik. A bórcsoport elemei halogenidjeinek összetétele, szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis tulajdonságaik értelmezése. A bór hidridjeinek lehetséges összetétele, szerkezeti jellegzetességeik, semleges és anionos boránok és bór-hidridek. A két- és többcentrumú kötések bemutatása a bór-hidridek vonatkozásában. A diborán előállítása, tulajdonságai. A bór poliéderes hidridjeinek szerkezete, stabilitása. 14. hét: A karboránok szerkezete, kötésviszonyai, reaktivitása, gyakorlati felhasználásaik. Az alumínium és a bór komplex hidridjei, azok reaktivitása, gyakorlati felhasználásaik. A bór-trioxid, a bórsav, a bórax és az ortobórsav-észterek összetétele, szerkezete, fizikai és sav-bázis tulajdonságaik, kémiai reakcióik, előállításuk, gyakorlati felhasználásaik. Az alumínium oxidjai és összetett oxidjainak az öszetétele, szerkezete, előfordulása a természetben. Az alumíniumhidroxidok tulajdonságai, ipari előállításuk, gyakorlati felhasználásaik. Nagy felületű alumíniumoxid előállítása és alkalmazásai. Az ipari alumíniumgyártás legfontosabb lépései. Az alumíniumcsoport elemei vegyületeinek élettani hatásai, gyógyászati alkalmazásaik. Ajánlott irodalom: 1. Dr. Emri József, Szervetlen kémai I/a, (oktatásai segédanyag), A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és az oxigéncsoportbeli elemek kémiája, DE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 2003/ Dr. Győri Béla, A IV/1 és III/1 csoport, (oktatási segédanyag), KLTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 3. Dr. Győri Béla, Az V. oszlop főcsoportjának elemei és vegyületei, (oktatási segédanyag), DE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 4. Greenwood, Earnshaw, Az elemek kémiája I-III, Tankönyvkiadó, Budapest, 2004
6 6 A tárgy neve: Szervetlen kémia II. (előadás) Tantárgyfelelős: Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár A tárgy oktatója: Óraszám/hét: Kreditszám: 3 Számonkérés módja: Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár 2 óra kollokvium Tematika: A tárgy az előző félévben a "Szervetlen Kémia I" tárgyban elkezdett ismeretek tárgyalásának folytatása és célja a fémes elemekre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása. Tartalma: Az alkáli- és alkáliföldfémek általános jellemzése, tulajdonságaik és fontosabb vegyületeik. Az átmenetifémek általános jellemzése, tulajdonságaik, előállításuk és fontosabb vegyületeik. A komplexvegyületek képződése, típusai, tulajdonságaik. A fémionok és ligandumok komplexképző hajlama. A lantanoidák és aktinoidák általános jellemzése, fontosabb vegyületeik. A kémiai elemek biológiai szerepe, a szervetlen vegyületek környezeti hatásai, a bioszervetlen kémia alapjai. A fémorganikus vegyületek fogalma, típusai és ismertebb képviselőik. A tárgy részletes tematikája: 1. hét: A fémek általános jellemzése, a fémek szerkezete, a fémes kötés. A sávelmélet alapjai, vezetők, félvezetők és szigetelők. A fémek alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai, alkalmazási területeik, ötvözetek típusai. Az alkálifémek általános jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságaik, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. Az alkálifémek oldódása cseppfolyós ammóniában. Az alkálifémek és vegyületeik élettani hatásai. 2. hét: Az alkálifémek fontosabb vegyületei: hidridek, halogenidek, oxidok, hidroxidok és oxoanionokkal alkotott sóik. A nátrium-klorid gyakorlati jelentősége, a nátrium-hidroxid és a szóda előállítása. Az ionrácsos vegyületek általános jellemzői, az ionrács típusai. Az alkálifémek kovalens vegyületei, a lítium eltérő sajátságainak értelmezése. Az alkálifémek komplexképző sajátságai, koronaéterek és kriptándok. Az alkáliföldfémek általános jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságaik, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. Az alkáliföldfémek és vegyületeik élettani hatásai, szerepük az emberi környezetben. 3. hét: Az alkáliföldfémek fontosabb vegyületei: hidridek, halogenidek, oxidok, hidroxidok és oxoanionokkal alkotott sóik. A kalcium és magnézium, valamint vegyületeik gyakorlati jelentősége, a mészégetés, mészoltás, gipsz, foszfátok és egyéb kalciumsók jelentősége. A berillium és vegyületeinek eltérő sajátságai. Az alkáliföldfémek kovalens vegyületei, a Grignardreagens és gyakorlati alkalmazásai. Az alkáliföldfémek komplexképző sajátsága. 4. hét: Az átmenetifémek általános jellemzése. Az elektronszerkezet, ionizációs energia, elektronegativitás, atom- és ionméret, valamint az oxidációs szám változása a d-mezőben. Az átmenetifémek fontosabb fizikai és kémiai sajátságai, a tulajdonságok "vízszintes és függőleges" hasonlósága, az átmenetifémek csoportosítása. Az átmenetifémek gyakorisága és előfordulása, az előfordulás különböző formái, a gyakoriság/előfordulás és a fém jelentőségének/ ismertségének kapcsolata. 5. hét: Az átmenetifémek előállításának módszerei. A nemesfémek kinyerése, a ciánlúgozás és a hidrometallurgia alapjai. A redukciós módszerek típusai, a redukálószerek kiválasztásának elvi és gyakorlati szempontjai. A szulfidok feldolgozása, a fémkohászat környezeti vonatkozásai. Az elektrokémiai módszerek, az oldat-és olvadékelektrolízis. Termikus módszerek.
7 7 6. hét: Koordinációs kémiai alapfogalmak. A komplexvegyületek geometriája, izomériája és nevezéktana. A komplexképződés termodinamikai és kinetikai jellemzése, inert és labilis komplexek. A stabilitási állandó és értékét befolyásoló tényezők, a "hard-soft" (kemény-lágy) savbázis elmélet alkalmazhatósága a koordinációs/szervetlen vegyületek stabilitásának értelmezésére. A komplexvegyületek és ligandumok csoportosítása, σ-donor és π-akceptor ligandumok. A kelát és a makrociklusos effektus fogalma, jelentősége. Az elektrosztatikus kristálytérelmélet alapjai, a komplexvegyületek színe és mágneses visselkedése, kis és nagy spinszámú komplexek. A kristálytér stabilizációs energia fogalma és jelentősége. 7. hét: Az átmenetifémek vegyületeinek általános jellemzése. Az átmenetifémek hidridjei és gyakorlati alkalmazásaik. A Pd/H 2 rendszer jellemzése. A halogenidek csoportosítása összetétel, kötésviszonyok és szerkezet szerint. A halogenidek előállításának módszerei. Az oxidok, hidroxidok és oxosavak jellemzése. Az oxidok csoportosítása összetétel és kötésviszonyok szerint. Az oxidok termikus stabilitása, a kémiai tulajdonságok és az oxidációs szám összefüggése. Az oxidok előállításának módszerei. 8. hét: Az átmenetifémionok létezése vizes oldatokban: kationok, oxokationok és oxoanionok. Az izo-és heteropolisavak kialakulásának feltétele, a képződést befolyásoló tényezők. Az összetett oxidok fontosabb képviselői, jellemző rácstípusok. Oxidbronzok, ferritek, szupravezető oxidok. Az átmenetifémek szulfidjai, a szulfidok analitikai és geokémiai jelentősége. A fémionok analitikai besorolása (Fresenius rendszer). Az átmenetifémek karbidjai. 9. hét: A titáncsoport (Ti, Zr, Hf) elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A titáncsoport elemeinek jellemző oxidációs állapotai és vegyületeik általános jellemzése. A titán-tetraklorid, titán-dioxid és cirkónium-dioxid tulajdonságai és gyakorlati jelentőségük. A vanádiumcsoport (V, Nb, Ta) elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A vanádiumcsoport elemeinek jellemző oxidációs állapotai és vegyületeik általános jellemzése. A vanádium-pentaoxid és a vanadátok, izopolivanadátok jellemzése. A vanádium koordinációs kémiája. 10. hét: A krómcsoport (Cr, Mo, W) elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A krómcsoport elemeinek jellemző oxidációs állapotai és vegyületeik általános jellemzése. Halogenidek, oxidok, izo- és heteropolisavak. A krómcsoport elemeinek koordinációs kémiája. A mangáncsoport (Mn, Tc, Re) elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A mangáncsoport elemeinek jellemző oxidációs állapotai és vegyületeik általános jellemzése. A mangán koordinációs kémiája és a mangán-dioxid és kálium-permanganát reakciói, alkalmazásaik. A technécium szerepe az orvosi diagnosztikában. 11. hét: A vascsoport (Fe, Co, Ni) elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A vas és acélgyártás. A vascsoport elemeinek jellemző oxidációs állapotai és vegyületeik általános jellemzése, fontosabb halogenidek, oxidok, hidroxidok és sóik. A vascsoport elemeinek koordinációs kémiája. A platinafémek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A platinafémek jellemző oxidációs állapotai és vegyületeik általános jellemzése. A platinafémek koordinációs kémiája: Wilkinson-komplex, Vaska- komplex, ciszplatin, transz-hatás. 12. hét: A rézcsoport (Cu, Ag, Au) elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A rézcsoport elemeinek jellemző oxidációs állapotai és vegyületeik általános jellemzése. Fontosabb halogenidek, oxidok és sóik. A fényképezés kémiája. A rézcsoport elemeinek koordinációs kémiája. A cinkcsoport (Zn, Cd, Hg) elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A cinkcsoport elemeinek jellemző
8 8 oxidációs állapotai és vegyületeik általános jellemzése. Fontosabb halogenidek, oxidok és sóik. A higany(i)vegyületek jellemzése. A cinkcsoport elemeinek koordinációs kémiája. 13. hét: Az átmenetifémek biológiai hatása: létfontosságú és toxikus elemek, a bioszervetlen kémia alapjai. A fémorganikus vegyületek csoportosítási lehetőségei. A hapticitás fogalma. Kovalens fémorganikus vegyületek, alkének, alkinek és a ciklopentadién komplexvegyületei. A karbonilkomplexek jellemzése: összetétel, előállítás, reakciók. 14. hét: Az f-mező elemeinek elektronszerkezete és az elemek általános jellemzése. A lantanoidák fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, előállításuk és felhasználásuk. A lantanoidák, hidridjei, halogenidjei, oxidjai és komplexképző sajátságai. A lantanoidák és aktinoidák összehasonlító jellemzése. A tórium és urán fizikai és kémiai tulajdonságai, előállításuk és fontosabb vegyületeik. A transzurán elemek előállítása. Az atomenergia hasznosításának lehetőségei. Maghasadás és magfúzió, az atomreaktorok és atombomba működésének elve. Mesterséges elemek, a periódusos rendszer "vége". Ajánlott irodalom: 1. Brücher Ernő, Szervetlen kémia (A fémek és vegyületeik) (Egyetemi jegyzet, Debrecen, 2001.) 2. N.N. Greenwood, A. Earnshaw, Az elemek kémiája (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.) 3. Bodor Endre, Szervetlen kémia (Tankönyvkiadó, Budapest)
9 9 A tárgy neve: Szervetlen kémia (gyakorlat) Tantárgyfelelős: Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár A tárgy oktatója: Dr. Buglyó Péter egyetemi adjunktus Óraszám/hét: 6 óra Kreditszám: 4 Számonkérés módja: gyakorlati jegy Tematika: A szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat célja, hogy építve az általános kémia gyakorlaton megszerzett elméleti ismeretekre és manuális készségekre megismertesse a hallgatókkal a nemfémes és fémes elemek valamint fontosabb vegyületeik legalapvetőbb tulajdonságait előállítási és átalakítási lehetőségeit, reakcióit, segítségül szolgáljon az atomszerkezet és kémiai viselkedés közötti összefüggések mértéséhez, elmélyítse a hallgatók anyagismeretét és manuális készségét, korszerű alapokat nyújtson a preparatív kémiai, a klasszikus és műszeres analitikai területekhez. A gyakorlaton elvégzett vagy bemutatott kísérletek egy része modellül szolgálhat ipari technológiák megismerésére vagy felhívhatja a figyelmet környezeti vagy környezetvédelmi vonatkozásokra továbbá fejleszteni kívánja a hallgatók környezettudatos viselkedését és munkavégzését. Ajánlott irodalom: 1. Dr. Lengyel Béla, Általános és szervetlen kémiai praktikum (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) 2. Dr. Győri Béla, Dr. Emri József, Szervetlen kémiai gyakorlatok (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen) A kurzus részletes tematikája (heti bontásban) A laboratóriumi gyakorlat (14 oktatási hét x 6 óra) az 1. héten 6 órás, a héten pedig 5 órás. A héten a gyakorlathoz 1 1 óra szemináriumi foglalkozás is tartozik. A szemináriumok (amelyek anyaga szorosan kapcsolódik a gyakorlat anyagához) célja, hogy tisztázzák a gyakorlaton szereplő anyag elméleti alapjait és konzultációs lehetőséget teremtsenek a gyakorlatra történő egyéni hallgatói felkészülés során felmerült problémák megbeszélésére. A feladatok túlnyomó részét a hallgatók önállóan végzik. Néhány idő-, eszköz- vagy anyagigényes gyakorlaton (ún. bemutatókísérlet) fő együtt vesz részt, ahol egy-két kijelölt hallgató végzi el a feladatot a gyakorlatvezető jelenlétében. A feladatok egy további részét ismeretlenek analízise jelenti vagy a hallgató egy előre kijelölt preparátumot készít el. Az elvégzett munkáról, az észlelésekről, kísérleti tapasztalatokról a hallgatók jegyzőkönyvet vezetnek, amely elkülönülten tartalmazza a gyakorlatra való felkészülés során otthon, előre írtakat és a gyakorlaton tett bejegyzéseket. 1. hét Bevezetés a laboratóriumi munkába, a hidrogén és a halogének A laboratóriumi munka szabályai, laboratóriumi rend, közös felszerelések használata. A biztonságos és balesetmentes munkavégzés feltételei és módjai. Balesetmegelőzés, egyéni és laboratórumi
10 10 védőfelszerelések és használatuk, baleseti források, baleset- és tűzvédelmi szabályok. Tennivalók baleset esetén. A laboratóriumi veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. A hidrogén és a halogén elemek előállítási lehetőségei laboratóriumban, fizikai tulajdonságaik megismerése. A hidrogénnel kapcsolatos munka szabályai, durranógáz próba. A molekuláris és atomos hidrogén viselkedése: a reakciókészség és szerkezet kapcsolata. Hidrogén fejlesztése sav és bázis vizes oldatából Hidrogén fejlesztése Kipp-készülékben, tisztítása és meggyújtása, atomos hidrogén (csoportos kísérlet) Klór előállítása sósav oxidálásával Jód és bróm előállítása redukcióval 2. hét A halogének reakciói, halogénvegyületek Ismerkedés a halogének tulajdonságaival. Az elemek vagy vegyületeik fizikai tulajdonságainak (pl. szín, oldhatóság) változása egy oszlopon belül a periódius rendszerben. A csoportos kísérlet mint eszköz a csoportban való munkavégzés (team work) és a hallgatóság előtti szereplés (tanárjelöltek) készségének a fejlesztésére. A komplexképződés hatása az oldhatóságra. Elemek, vegyületek vagy anyagkeverékek potenciális veszélyességének megismerése, veszélyes anyagokkal való munkavégzés. Klór reakciója fémekkel (kettesével) Halogének színe (csoportos kísérlet) Jód oldódása vízben és KI-oldatban A hidrogén égése klórban (csoportos kísérlet) Alkáli-klorid, -bromid, -jodid reakciója tömény kénsavval Ezüst-halogenidek előállítása és oldódása Kálium-klorát reakciója vörös foszforral (csoportos kísérlet) 3. hét Preparátumok készítése A meglévő manuális készségre is figyelemmel, a hallgatók eltérő nehézségű preparátumok elkészítését végzik. A feladat tervezőmunkát igényel (a feladat lépései, szükséges anyagok és eszközök), sztöchiometriai számításokat, a reaktánsok és oldószer tömeg- és térfogatmérését. A munkához szükséges eszközök kiválasztása, a készülék összeszerelése, a már megtanult laboratóriumi alapműveletek (pl. oldás, szűrés, bepárlás, kristályosítás, gázfejlesztés, gázpalack használata) és új műveletek (pl. munka csiszolatos eszközökkel, vízmentes körülmények) alkalmazása kiszélesíti és elmélyíti a manuális ismereteket. A kísérlet közbeni várható és váratlan észlelések és az elvégzett feladatok részletes rögzítése fejleszti a jegyzőkönyv-vezetési készséget. A termék hozamának kiszámítása és tisztaságának ellenőrzése is ösztönzi a hallgatót a jóminőségű és megfelelő mennyiségű vegyület előállítására. Hipohalogenitionok vizsgálata Oxigén előállítása kálium-klorát hőbontásával. Ózon előállítása elektrolízissel (csoportos kísérlet) Prepatátumok: a./ [I(C 5 H 5 N)]Cl b./ KClO 3
11 11 c./ NaIO 3 d./ CuCl 2. 2H 2 O e./ CuCl f./ PbCl 2 4. hét A hatodik oszlop elemeinek hidridjei, oxidjai és oxosavai Az egyszerű eszközökkel kivitelezhető, látványos kísérleteknek (ilyenek pl. az égéssel kapcsolatosak is) fontos didaktikai szerepe van a kémia tantárgy népszerűsítésében, így ezek közül néhány megismerése alapvető a kémia szakos hallgatók számára. A köztes oxidációs állapotú formát tartalmazó vegyületek redukáló vagy oxidáló tulajdonságának a megismerése a redoxi partner függvényében. Gázfejlesztés, speciális gáztisztítás és szárítás. Környezetszennyező füstgázok ártalmatlanítására szolgáló ipari technológia laboratóriumi modellezése. A kén-hidrogén analitikai jelentősége. A laboratóriumban leggyakrabban használt, a szervetlen kémia tárgykörébe tartozó anyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak alapos megismertetése. Preparátumok befejezése és beadása Oxigén előállítása hidrogén-peroxidból kálium-dikromáttal, elemek égetése oxigénben (csoportos kísérlet) A hidrogén-peroxid oxidáló és redukáló tulajdonságának megfigyelése Kén-hidrogén előállítása vas(ii)-szulfidból sósavval (olvasmány) Kén-dioxid laboratóriumi előállítása (olvasmány) Kén-hidrogén reakciója kén-dioxiddal (csoportos kísérlet) A kénsav kémiai tulajdonságai Tioszulfátionok reakciói 5. hét Az ötödik oszlop elemei, hidridjei, nitrogén-oxidok, oxosavak A foszfor allotróp módosulatainak eltérő fizikai, kémiai és fiziológiai tulajdonságai, az erősen mérgező anyagokkal való munkavégzés. Alacsony hőmérséklet biztosítása a laboratóriumban, hűtőközegek. A folyékony ammónia mint oldószer; oldószer- és sav-bázis tulajdonságainak összehasonlítása a vízével. A hidridek stabilitásának változása egy oszlopon belül. Gázfejlesztés szilárd anyag termikus bontásával, ismerkedés a nitrogén-oxidokkal. Oxidáló savak reakciókészségének változása a koncentrációval. A fehér- és vörösfoszfor tulajdonságainak összehasonlítása Cu(II)ionok redukciója fehérfoszforral (kettesével) Ammónia cseppfolyósítása, anyagok oldódása cseppfolyós ammóniában (csoportos kísérlet) Az ammónia kémiai tulajdonságai (olvasmány) Foszfin előállítása foszforból (olvasmány) A nitrogén-dioxid előállítása és kísérletek nitrogén-dioxiddal (csoportos kísérlet) Kísérletek salétromsavval A nitrátok stabilitása (olvasmány) A nitrition reakciói 6. hét
12 12 Az ötödik oszlop elemeinek oxovegyületei, a negyedik oszlop elemei és hidridjei Az eltérő oxidációs állapotú központi atomot tartalmazó oxosavak/oxoanionok redoxitulajdonságainak változása az oszlopban lefelé haladva. Az illékonyság és termikus stabilitás valamint a savi erősség kapcsolata. A (fél)fémek amfoter sajátságának megismerése. A fémek oldódása nem oxidáló savakban; az oldódás termodinamikai és kinetikai kérdései. A negyedik oszlopbeli hidridek és halogenidek termikus, oxidatív és hidrolitikus stabilitásának összehasonlítása és a különbségek értelmezése. Foszforossav képződése és vizsgálata Foszfor(V)-oxid reakciója vízzel és tömény kénsavval A foszforsav tulajdonságai Az arzén(iii)- és arzén(v)-oxid kémiai tulajdonságai (olvasmány) Az arzenit- és arzenátionok redoxitulajdonságai (olvasmány) A szilícium oldódása nátrium-hidroxidban Az ón kölcsönhatása savakkal és lúgokkal Az ólom kölcsönhatása savakkal Szilán képződése magnézium-szilicidből (csoportos kísérlet) A szén-tetraklorid és a szilícium-tetraklorid valamint a szilícium-tetraklorid és a szilán hidrolitikus stabilitásának összehasonlítása 7. hét A negyedik oszlop elemeinek vegyületei A szén mint az élővilág és a szilícium mint az élettelen természet építőköve. A szén oxidjainak élettani hatása és kémiai tulajdonságaik kapcsolata. Valódi és formális savanhidridek tulajdonságai. Adott oxidációs állapot redoxitulajdonságainak változása az oszlopban lefelé haladva ón- és ólomvegyületek viselkedésének összehasonlításával. A karbonátok oldhatóságával kapcsolatos jelenségek a természetben és környezetünkben. Szilícium-tetrafluorid képződése és hidrolízise Az ón(ii)-klorid tulajdonságai Az ólom(ii)-halogenidjei A szén-monoxid előállítása és tulajdonságai (csoportos kísérlet) hidrogén-karbonátok és karbonátok Szilikátásványok feltárása (olvasmány) Az ón oxigénvegyületei Az ólom oxigénvegyületei 8. hét A harmadik oszlop elemei és fontosabb vegyületeik A fémek oxidációja, a korrózióvédelem témakörébe tartozó kémiai változások rendszerezése. A cianiddal való munkavégzés szabályai. A kémiai reakciók során használt redukálószerek típusai, alkalmazhatóságuk lehetőségei. Oxigén- és vízmentes körülmények biztosítása a laboratóriumban, oldószerek tisztítása és szárítása, a Schlenk technika alapjai. A melegítés különböző megvalósítási módjai a laboratóriumban, melegítőfürdők. Komplexképzők analitikai alkalmazásának lehetőségei. A cianidionok reakciói Az ón és az ólom szulfidjai
13 13 Az alumínium oxidációja Az alumínium kölcsönhatása savakkal és lúgokkal A nátrium-[tetrahidro-borát] tulajdonságai Kísérletek lítium-[tetrahidro-aluminát]-tal (csoportos kísérlet) Nátrium-[hexafluoro-aluminát] képződése Sósav felszabadítása bórsavval (olvasmány) Alumínium-hidroxid képződése és amfoter jellege 9. hét Az s mező fémei és fontosabb vegyületeik Higanyötvözetek (amalgámok) típusai, előállításuk és tulajdonságaik. Szervetlen vegyipari folyamatok modellezése: a higanykatódos kősó elektrolízis megvalósítása, környezetvédelmi vonatkozásai. A magyarországi szervetlen kémiai vegyipar fontosabb termelőegységei, termékskálájuk. A fázistranszfer katalízis fogalma, jelentősége a kémiában. A legegyszerűbb makrociklusos ligandumok és komplexképző tulajdonságaik demonstálása. Vegyületek előállítása elemi szintézissel. Nátriumamalgám előállítása és tulajdonságai Nátrium-klorid-oldat elektrolízise Hg-katóddal Vízben rosszul oldódó alkálifémsók vizsgálata Alkálifémionok koronaéter komplexei Kalcium-hidrid előállítása Magnéziumionok reakciói Alkáliföldfém-ionok reakciói 10. hét Preparátumok Fémelőállítási lehetőségek; az aluminotermia mint módszer megismerése nehezen redukálható fémek előállítására. A nagy hőfejlődéssel járó kémiai reakciókkal kapcsolatos munkavégzés szabályai. A félév során megszerzett manuális ismeretekre támaszkodva, általában összetettebb feladatot jelentő vegyületek előállítása, az ismert alapműveletek alkalmazásával, néhány esetben tűzveszélyes szerves oldószer használatával. Átmenetifémek aluminotermiás előállítása. (Cr vagy Mn előállítása, kettesével) Preparátumok: a./ KNO 3 b./ Mg(ClO 4 ) 2 6 H 2 O 11. hét c./ (NH 4 ) 6 V 10 O 28 6 H 2 O d./ K 3 [Mn(C 2 O 4 ) 3 ] 3 H 2 O e./ [{(NH 3 ) 5 Cr} 2 (µ-oh)]cl 5 f./ [Co(NH 3 ) 6 ]Cl 3 g./ [Co(NH 3 ) 4 (NO 2 ) 2 ]Cl h./ [Co(SCN) 2 (NC 5 H 5 ) 2 ] i./ [Trisz(pentán-2,4-dionáto)-vas(III)] Átmenetifém-halogenidek és oxidok
14 14 Ismerkedés az átmenetifém-halogenidekkel. Vízmentes átmenetifém-halogenidek előállítási lehetőségei és felhasználási területei. A halogenokomplexek sztöchiometriáját, geometriáját, stabilitását befolyásoló legfontosabb tényezők. A fényképezés alapjai. A preparátumok befejezése és beadása Átmenetifémek fluoridjai és fluorokomplexei Ezüst-klorid, [dikloro-argentát(i)]- komplex és higany(i) klorid képződése és vizsgálata Ezüst-, Higany(I)- és higany(ii)-jodidok képződése és vizsgálata 12. hét Átmenetifém-oxidok és hidroxidok Kémcsőkísérletek az átmenetifém-oxidok és hidroxidok témakörében; sav-bázis és redoxitulajdonságaik megismerése és értelmezése. A Mn 2 O 7 potenciális veszélyességének megismerése. Vízmentes vas(iii)-klorid előállítása (csoportos kísérlet) Átmenetifém-oxidok képződése oxoanionokból vizes oldatokban. Króm(VI)-oxid előállítása és tulajdonságai Mangán-heptaoxid képződése és oxidáló tulajdonsága Átmenetifém-oxidok képződése vizes közegben 13. hét Átmenetifém-oxoanionok és szulfidok Átmenetifém-oxoanionok képződésének és kémiai tulajdonságainak a megismerése. Izo- és heteropolisavak képződése, szerkezetük, analitikai jelentőségük. Átmenetifém-hidroxidok és hidroxokomplexek képződése és tulajdonságai Átmenetifém-hidroxidok leválása és oldódása ammónia vizes oldatában (amminkomplexek) Kromát- és dikromátionok képződése és tulajdonságaik Permanganátionok képződése A kálium-permanganát oxidáló tulajdonsága 14. hét Elektrokémiai oxidáció nagy oxidációs állapotok kialakítására. Az átmenetifém-szulfidok csoportosítása, analitikai jelentőségük megismerése. Átmenetifém-cianokomplexek és analitikai jelentőségük. Oxoanionok képződése anódos oxidációval (csoportos kísérlet) Átmenetifém-szulfidok képződése és vizsgálata Átmenetifém-cianidok és cianokomplexek képződése és vizsgálata A felszerelés tisztítása és leadása.
inorg.unideb.hu oktatás/gyógyszerész/szervetlen és kvalitatív analitikai kémiai előadás Tárgy: Szervetlen és kvalitatív analitikai kémia előadás
inorg.unideb.hu oktatás/gyógyszerész/szervetlen és kvalitatív analitikai kémiai előadás Tárgy: Szervetlen és kvalitatív analitikai kémia előadás Szak: I. évf. II. félév, gyógyszerész Intézet neve: Debreceni
RészletesebbenBevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei. Általános kémia
Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei Általános kémia 1. Az atom szerkezete Az atom felépítése, alkotó részei jellemzése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Az atompálya fogalma, a kvantumszámok
RészletesebbenÁLTALÁNOS és SZERVES KÉMIA II.
ÁLTALÁNOS és SZERVES KÉMIA II. Műszaki Földtudományi és Környezetmérnöki alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék
RészletesebbenBevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei. Általános kémia
Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei Általános kémia 1. Az atom szerkezete Az atom felépítése, alkotó részei jellemzése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Az atompálya fogalma, a kvantumszámok
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi-számviteli informatika 2. tanulmányokhoz
IV. évfolyam Pénzügy és Számvitel Szak/Minden szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Pénzügyi-számviteli informatika 2. tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Pénzügyi-számviteli
RészletesebbenEnergiahordozók I. kommunikációs dosszié ENERGIAHORDOZÓK I. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ENERGIAHORDOZÓK I. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Prezentáció és íráskészségfejlesztés. tanulmányokhoz
I. évfolyam GM és PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Prezentáció és íráskészségfejlesztés tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Prezentáció és íráskészség
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. a) A foglalkozásokon való részvétel: a TVSZ. előírásai az irányadóak
Szövegszerkesztés I. GP1004L. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgy oktatója és beosztása Veres Gabriella főiskolai docens a) A foglalkozásokon való részvétel: a TVSZ.
RészletesebbenLaboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus
A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMinta vizsgalap. I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont)
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO
RészletesebbenSillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010/2011. 1
Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Az anyag Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010/2011. 1 Kémia: az anyag tudománya Kémia: az anyagok összetételével, szerkezetével, tulajdonságaival
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév. Kémia II. kategória 2. forduló. Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 011/01. tanév Kémia II. kategória. forduló Megoldások I. feladatsor 1. D 5. A 9. B 1. D. B 6. C 10. B 14. A. C 7. A 11. E 4. A 8. A 1. D 14 pont
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti
RészletesebbenFIZIKAI KÉMIA TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK. Fizikai kémia kommunikációs dosszié
FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı, óraszám,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 11 KRISTÁLYkÉMIA XI. ATOMOK És IONOK 1. AZ ATOM Az atom az anyag legkisebb olyan része, amely még hordozza a kémiai elem jellegzetességeit. Ezért az ásványtanban
RészletesebbenMunkaformák, módszerek. Óraszám Téma, az órák anyaga Fogalmak Kísérlet Fejlesztés. Megjegyzés. Bevezetés
Bevezetés 1-3 - A kémia tárgya, ismerkedés a kémiával - Hogyan kísérletezzünk? - A tankönyv és a munkafüzet használata, jelölésrendszere természettudomány kémia cink és kén reakciója A tanuló ismerje meg
RészletesebbenHalmazok és függvények
Halmazok és függvények Óraszám: 2+2 Kreditszám: 6 Meghirdető tanszék: Analízis Debrecen, 2005. A tárgy neve: Halmazok és függvények (előadás) A tárgy oktatója: Dr. Gilányi Attila Óraszám/hét: 2 Kreditszám:
RészletesebbenKémia kommunikációs dosszié KÉMIA ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS. Levelező munkarendben TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
KÉMIA ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS Levelező munkarendben TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző,
RészletesebbenÁLTALÁNOS és SZERVETLEN KÉMIA
ÁLTALÁNOS és SZERVETLEN KÉMIA ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS Levelező munkarendben TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
Részletesebbenxkir Tesztintézmény Vegyipar..SZAKMACSOPORT Vegyipari technikus..szakma OKJ SZÁMA: 54 524 02 1000 00 00
xkir Tesztintézmény 999999 HELYI TANTERV Vegyipar..SZAKMACSOPORT Vegyipari technikus..szakma OKJ SZÁMA: 54 524 02 1000 00 00!TanterviProgram.ervenyesseg1!!TanterviProgram.ervenyesseg2! 1 / 57 CÉLOK ÉS
RészletesebbenHEGESZTÉSI SZAKISMERET
HEGESZTÉSI SZAKISMERET 1.) Ismertesse a nyomás, a hőmérséklet, a mechanikai feszültség, a szilárdság és az idő SI mértékrendszer szerinti mértékegységét! 2.) Melyek azon fizikai, kémiai és termikus jellemzők,
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0220-06 Gépészeti kötési feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0220-06/2 Kötések
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenSzakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam
9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.
RészletesebbenKárolyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1701/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1701/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. LABORATÓRIUM (5643
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-0990/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-0990/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. Laboratórium (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári
Részletesebben1. A) Elsőrendű kémiai kötések; kovalens kötés jellemzése, molekulák polaritása
1. A) Elsőrendű kémiai kötések; kovalens kötés jellemzése, molekulák polaritása B) Két óraüvegen tejföl található, az egyik lisztezett. A tálcán lévő anyagok segítségével azonosítsa a lisztezett tejfölt!
RészletesebbenEU biztonsági. Módosítás dátuma: 19 December 2005 Nyomtatás dátuma: 10 Október 2007 EU SDB20990A Oldal: 1 3 SHERASONIC
EU biztonsági Módosítás dátuma: 19 December 2005 Nyomtatás dátuma: 10 Október 2007 EU SDB20990A Oldal: 1 3 Első Stoff-/Zubereitungs-und cég neve Kereskedelmi név: Gyártó: SHERA anyagtechnológia GmbH &
RészletesebbenÁltalános és Szerves Kémia II.
FÖLDTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYZETMÉRNÖKI BSC SZAKOK SZÁMÁRA SZAKMAI TÖRZSANYAGKÉNT OKTATOTT TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenPolikondenzációs termékek
Polikondenzációs termékek 4. hét Kötı és ragasztó anyagok aminoplasztok (UF, MF, UMF) fenoplasztok (PF) poliamidok (PA) szilikonok (SI) Felületkezelı anyagok poliészterek (alkidgyanták) poliamidok (PA)
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenIKT FEJLESZTŐ MŰHELY KONTAKTUS Dél-dunántúli Regionális Közoktatási Hálózat Koordinációs Központ
Óratervezet: Kémia 7. osztály Témakör: Kémiai kötések Óra anyaga: Molekulák építése, térbeli modellezése Eszközök:, aktív tábla, projektor, számítógépek A tanóra részei Tanári tevékenység Tanulói tevékenység
RészletesebbenTEMG0402 A környezettan tanítás módszertana Gyakorlat / Methodology of Envronmental Education
TEMG0402 A környezettan tanítás módszertana Gyakorlat / Methodology of Envronmental Education Képzés: Környezettan tanár MSc Kredit: 2 Tantárgyfelelős: Tóthné dr. Kosztin Beáta Oktatók: Tóthné dr. Kosztin
RészletesebbenFELHÍVÁS A LEGYÉL TE IS TERMÉSZETTUDÓS! ELNEVEZÉSŰ PROJEKT KERETÉN BELÜL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS DIÁKOK RÉSZÉRE KIÍRT VERSENYRE
FELHÍVÁS A LEGYÉL TE IS TERMÉSZETTUDÓS! ELNEVEZÉSŰ PROJEKT KERETÉN BELÜL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS DIÁKOK RÉSZÉRE KIÍRT VERSENYRE Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010-ben pályázatot adott be a Társadalmi
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenEötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013
Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.
RészletesebbenSzűkített (8 paraméteres) talajvizsgálat: ph KCl, K A, vízben oldható összes só, humusz, mész tartalom, P 2O 5, K 2O, nkcl oldható: (NO 3+NO 2)- N
TA Alap: ph H2O, (ha ph H2O >8,2 akkor szóda lúgosság; ha ph H2O
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenLasselsberger-Knauf Kft. 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet alapján A kiállítás kelte:2005. 03. 01. 5/1.
A kiállítás kelte:2005. 03. 01. 5/1. 1. ANYAG-/ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS CÉGMEGNEVEZÉS 1.1 A termék neve: YTONG Vékonyágyazatú falazóhabarcs 1.2 A gyártóra, forgalmazóra vonatkozó adatok Szállító: 1.2.1 Postacím:
RészletesebbenAz ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai
1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőségét!
RészletesebbenTantárgyi program. 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: 10. A tantárgy tartalma:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_VFLB111-K5 Marketing menedzsment 2. A neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Vállalkozásfejlesztés MSc szak, levelező tagozat 4. A tantárgy
RészletesebbenA zárthelyik időpontja: 1. zh: 2013. október 10. A1/128.(manuális és számítógépes) 2. zh: 2013. december 05. A1/128. (manuális és számítógépes)
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Pénzügyi Intézeti Tanszék Tájékoztató PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK (105B) tantárgyból II. éves nappali
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés. 2454-06 Kártevőirtás modul. 1. vizsgafeladat. 2013. december 10.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 12 KRISTÁLYkÉMIA XII. KÖTÉsTÍPUsOK A KRIsTÁLYOKBAN 1. KÉMIAI KÖTÉsEK Valamennyi kötéstípus az atommag és az elektronok, illetve az elektronok egymás közötti
Részletesebben54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus
161-06 A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM
RészletesebbenSzervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II.
Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211 (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II. félév) No. (hét) szeminárium 8-9/9-10h, D404 helyiség Időbeosztás (1. negyedév):
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK ÉS EREDMÉNYESSÉG: A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA BEVEZETÉSÉNEK INTÉZMÉNYI TAPASZTALATAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 EREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP 3.1.1. / 4.2.1.) VÁLTOZÁSOK ÉS EREDMÉNYESSÉG: A DÉLUTÁNIG TARTÓ
Részletesebben31 853 06 0100 31 01 Hidroforkezelő Vízműkezelő 2/42
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKézfertőtlenítő szerek engedélyezése és hatásosságuk vizsgálata a Biocid rendelet alapján
Kézfertőtlenítő szerek engedélyezése és hatásosságuk vizsgálata a Biocid rendelet alapján Takács Tünde biológus Kézhigiénés Világnap, 2010. május 5. Néhány szó a biocid felülvizsgálatról A biocid termékek
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz
IV. évfolyam Számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Logisztika tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Logisztika Tanszék: Vállalkozás és Emberi
RészletesebbenXIV. AZ OXIGÉN, A KÉN ÉS VEGYÜLETEIK
XIV. AZ OXIGÉN, A KÉN ÉS VEGYÜLETEIK XIV. 12. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 D A D B D A E D B 1 C B és E* C E C B C C E D 2 B A B D D D B B B B C * ha a B választ módosítjuk: A folyamatban
RészletesebbenA Tömegspektrométer elve AZ ATOMMAG FIZIKÁJA. Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve. Az atommag komponensei:
AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának tényezői
Részletesebben5. melléklet. A Duna Dunaföldvár-Hercegszántó közötti szakasza vízminőségének törzshálózati mérési adatai
5. melléklet A Duna - közötti szakasza vízminőségének törzshálózati mérési adatai 5. melléklet 2006.02.20. TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: Mintavételi darabszámok az értékelt mintavételi helyeken (1968-2004)
RészletesebbenA TŰZVÉDELMI TERVEZÉS FOLYAMATA. Dr. Takács Lajos Gábor okl. építészmérnök BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék
A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS FOLYAMATA Dr. Takács Lajos Gábor okl. építészmérnök BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék BME Épít Épületsze TŰZVÉDELMI TERVEZÉSI FELADATOK A tűzvédelmi tervezési tevékenység
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a borágazatban Magyarország Nemzeti Borítékja. Bor és Piac Szőlészet Borászat Konferencia 2011
Támogatási lehetőségek a borágazatban Magyarország Nemzeti Borítékja Bor és Piac Szőlészet Borászat Konferencia 2011 Miben lehet a minisztérium a borászati vállalkozások segítségére A minisztérium elsősorban
RészletesebbenKémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások
Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások 1. A) A hidrogén és vegyületei a hidrogén atomszerkezete, molekulaszerkezete, izotópjai színe, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége reakciója halogénekkel,
RészletesebbenENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÁLTALÁNOS KÉMIA. ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS I.
ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÁLTALÁNOS KÉMIA ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS I. félév MISKOLCI EGYETEM, MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc
RészletesebbenSzervetlen kémiai szigorlati tételek
1 Szervetlen kémiai szigorlati tételek 1. Az elemek gyakorisága a földkéregben és a világegyetemben. Az elemek előfordulásának formái. Az s- és p-mező elemeinek előállítása és kinyerése (A gyakoriságban
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenLABORATÓRIUMI ALAPISMERETEK
ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS LABORATÓRIUMI ALAPISMERETEK ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR
RészletesebbenEnergiagazdálkodás II. kommunikációs dosszié ENERGIAGAZDÁLKODÁS LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY
ENERGIAGAZDÁLKODÁS LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK
RészletesebbenBiztonsági adatlap a 1907/2006/EK szerint
Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK szerint Loctite 7850 oldal 1 / 5 Biztonsági adatlap (SDB) száma: : 173739 Felülvizsgálat ideje: 26.01.2012 Nyomtatás ideje: 31.05.2013 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA környezettan tantárgy intelligencia fejlesztő lehetőségei
A környezettan tantárgy intelligencia fejlesztő lehetőségei Készítette: Pék Krisztina biológia környezettan szak Belső konzulens: Dr. Schróth Ágnes Külső konzulens: Dr. Széphalmi Ágnes A szakdolgozatom
RészletesebbenA KÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
A KÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA Kénvegyületek jelentősége: szulfát részecskék képződése pl. NH 3 (NH 4 ) 2 SO 4 Szulfát részecskék: kondenzációs magvak felhő- és csapadékképződés környezetsavasodás
RészletesebbenA képzés 2. féléve. magyarul: Szervetlen kémia I. TTKBE0201 TTKBE0201_L. A tantárgy neve: Kódja: angolul: Inorganic Chemistry I.
A tantárgy neve: magyarul: Szervetlen kémia I. angolul: Inorganic Chemistry I. Kódja: TTKBE0201 TTKBE0201_L A képzés 2. féléve Felelős oktatási egység: DE, TTK, Szervetlen és Analitikai Kémiaia Tanszék
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1104/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1104/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém, Pápai út 41.) akkreditált
RészletesebbenIpari és vasúti szénkefék
www.schunk-group.com Ipari és vasúti szénkefék A legjelentősebb anyagminőségek fizikai tulajdonságai A legjelentősebb anyagminőségek fizikai tulajdonságai A szénkefetestként használt szén és grafit anyagminőségek
RészletesebbenDinamikus geometriai programok
2011 október 22. Eszköz és médium (fotó: http://sliderulemuseum.com) Enter MTM1007L információ: zeus.nyf.hu/ kovacsz feladatok: moodle.nyf.hu Reform mozgalmak A formális matematikát az életkori sajátosságoknak
RészletesebbenBSc záróvizsga tételek Szerves kémia
BSc záróvizsga tételek Szerves kémia A) tételsor 1. Gyökös mechanizmusú szubsztitúciós és addíciós reakciók. A telített szénhidrogének halogénezése. Allil-helyzetű szubsztitúciós halogénezés. A hidrogén-bromid
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
RészletesebbenSzervetlen és kvalitatív analitikai kémiai tételek gyógyszerész hallatók számára
Szervetlen és kvalitatív analitikai kémiai tételek gyógyszerész hallatók számára 1. Az elemekről általában. Az elemek csoportosítása, gyakoriságuk. Előállításuk fizikai és kémiai (kohászati) módszerekkel.
RészletesebbenAz éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN
11. melléklet a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelethez Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1)
RészletesebbenHelyi önkormányzatok. Tárgy jellege: előadás Kreditértéke: 3
Helyi önkormányzatok Tárgy neve: Helyi önkormányzatok Szak: igazgatásszervező Neptun kódja: I 403 E Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi Tárgy besorolása: kötelező Tárgy jellege: előadás
RészletesebbenKÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok
KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIA (TKBL0201) LABORATÓRIUMI GYAKORLAT
SZERVETLEN KÉMIA (TKBL0201) LABORATÓRIUMI GYAKORLAT A gyakorlathoz szükséges oktatási segédlet: Dr. Emri József, Dr. Győri Béla és Dr. Lázár István: Szervetlen kémiai gyakorlatok (2. bővített, átdolgozott
RészletesebbenFejlesztı neve: LÉNÁRT ANETT. Tanóra / modul címe: CÉGES REKLÁMBANNER KÉSZÍTÉSE PROJEKTMÓDSZERREL
Fejlesztı neve: LÉNÁRT ANETT Tanóra / modul címe: CÉGES REKLÁMBANNER KÉSZÍTÉSE PROJEKTMÓDSZERREL 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: Az órán
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
2000 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra
RészletesebbenSzerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
BSC ANYAGMÉRNÖK SZAK VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2016 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenMILYEN A KIEGYENSÚLYOZOTT ÉTREND?
MILYEN A KIEGYENSÚLYOZOTT ÉTREND? Az egészséges táplálkozás alapjai a tápanyagok ismertetése és szerepe, a táplálkozási piramis ÉVFOLYAM: 3 6. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM:
RészletesebbenFejlesztendő területek, kompetenciák:
KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,
RészletesebbenEgyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. december 2-i ülésére
Tárgy: Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület előfinanszírozási kérelme Előkészítette: Gál András osztályvezető Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/14 Döntéshozatal módja:
RészletesebbenMI AZ A TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMIS?
MI AZ A TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMIS? Az egészséges táplálkozás alapjai a tápanyagok ismertetése és szerepe, a táplálkozási piramis ÉVFOLYAM: 1 2. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM:
RészletesebbenKémiai alapismeretek 12. hét
Kémiai alapismeretek 12. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. november 29.-december 2. 1/15 2011/2012 I. félév, Horváth Attila
Részletesebben0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 B C B C B E B D B 1 C C B B C A C E E A 2 A D B A B A A C A D 3 B A A B A D A D A B 4 A
IX. ELEKTROKÉMIA IX. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B C B C B E B D B 1 C C B B C A C E E A 2 A D B A B A A C A D B A A B A D A D A B 4 A IX.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS A Daniell-elem felépítése
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése. Oktatók
Oktatói munka hallgatói véleményezése Oktatók Eredmények 1. A diákok órákon való részvételi hajlandósága eltérő attitűdöket mutat. A hallgatók négyötöde (80%) gyakori látogatója az előadásoknak, szemináriumoknak.
RészletesebbenSzervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlat, oktatói lista 2015/2016, II. félév
I. hét (febr. 8, 10, 11) Elektrokémia a szervetlen kémiában A továbbiakban számmal hivatkozott gyakorlatok és fejezetek dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikumában találhatóak. 1.1,
Részletesebben1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA
ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS 3. sz. melléklet A NAPSZAK INTEGRÁLT INTÉZMÉNY 2007. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A 193/2003. (XI. 26.) KORMÁNYRENDELET 31. ALAPJÁN 1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT
RészletesebbenKÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint.
RészletesebbenÁLTALÁNOS KÉMIAI LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: KOVÁCS ILONA Írta: KOVÁCS ILONA, NYULÁSZI LÁSZLÓ, FEKETE CSABA, KÖNCZÖL
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1650/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1650/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az AQUA Szolgáltató Kft. Vizsgáló-laboratórium (9200 Mosonmagyaróvár, Gabona rakpart 6., 0226/2
RészletesebbenEgy heti edzés leírása (5. sz. melléklet)
Egy heti edzés leírása (5. sz. melléklet) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Név:. EHA kód: Szak/Munkarend:.. Sportág:. Kiválasztott csapat/csoport/egyén:. A kiválasztott csoport/csapat/egyén minősítése:. Az edzés
RészletesebbenCsermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat
Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,
RészletesebbenTantárgyi program 2014/2015. tanév, 1. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrás Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2014/2015. tanév, 1. félév Emberi erőforrás alapszak Nappali tagozat Gazdálkodás
RészletesebbenA NAPENERGIA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON. Készítette: Pap Mónika Környezettan BSc Témavezető: Pieczka Ildikó
A NAPENERGIA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Készítette: Pap Mónika Környezettan BSc Témavezető: Pieczka Ildikó 1. Bevezetés Tartalom 2. Magyarország éghajlata 3. A napenergia keletkezése 4. A napenergia
Részletesebben