MÓDOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Átírás

1 MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT BUDAPEST, FÉNYES ELEK U MÓDOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Trélerek beszerzése a Kbt. uniós eljárásrend szerinti, nyílt közbeszerzési eljárásban 2016 július /S MÓDOSÍTÁS IDŐPONTJA: augusztus 9. 1

2 TARTALOM I. FEJEZET ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK II. FEJEZET III. FEJEZET IV. FEJEZET AZ AJÁNLATTÉTELLEL ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK MŰSZAKI LEÍRÁS (SPECIFIKÁCIÓ) SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK (SZERZŐDÉS TERVEZET) V. FEJEZET IRATMINTÁK 2

3 I. fejezet AZ AJÁNLATTÉTELHEZ SZÜKSÉGES ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK I.1. A beszerzés tárgya Ajánlatkérő (Magyar Közút NZrt Budapest, Fényes Elek u ), mint az országos közutak kezelője a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) második része alapján a Kbt. 81. (1) bekezdés alapján nyílt közbeszerzési eljárást indít Trélerek beszerzése elnevezéssel. Az ajánlati felhívás és a jelen ajánlati dokumentáció a közbeszerzési dokumentumok részét képezik. Közbeszerzési dokumentum továbbá minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés törvény, illetve a közbeszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen, a műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés. Ajánlattevőnek ajánlata kidolgozásakor figyelembe kell vennie azokat a követelményeket, feltételeket, amelyeket a közbeszerzési dokumentumok tartalmaznak. Az ajánlat elkészítése során a közbeszerzési dokumentumok valamennyi előírását be kell tartani. Jelen ajánlati dokumentáció célja, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő rendelkezzen mindazon információkkal, amelyek a közbeszerzési dokumentumok, illetve a hatályos jogszabályoknak megfelelő ajánlat elkészítéséhez, illetve a szerződés teljesítéséhez szükségesek. I.2. Dokumentáció használata A dokumentáció az ajánlati felhívással együtt kezelendő. Az ajánlattevők a dokumentációt csak a beszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadáshoz, illetve a beszerzés tárgyának megvalósítása céljából használhatják fel. A dokumentáció elektronikus úton elérhető és letölthető az ajánlattételi határidő lejártáig. A Dokumentációt ajánlatonként egy ajánlattevőnek, vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak le kell töltenie. A Dokumentáció papír alapú átvételét a NAGY és KISS Ügyvédi Iroda székhelyén az ajánlati felhívás I.3) Kommunikáció pontjában meghatározott helyszínen biztosítja az ajánlatok leadására nyitva álló időtartamig, az ott megjelölt időpontok között. Kérjük a Dokumentáció papír alapú átvételének szándékát az ajánlati felhívás I.3) Kommunikáció pontjában megjelölt kapcsolattartási pontokon szíveskedjenek előre jelezni az ügyintézés meggyorsítása érdekében. Amennyiben ajánlattevő a Dokumentációt elektronikusan töltötte le, a dokumentáció letöltését a letöltött dokumentáció mellékletét képező, kitöltött és cégszerűen aláírt visszaigazoló adatlap ajánlatkérőnek legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig történő megküldésével kell igazolni. A visszaigazolás megküldése az ajánlattétel feltétele. A regisztrációs lapot dr. Hajdú- Trexler Csillának (NAGY és KISS Ügyvédi Iroda ajánlati felhívás I.3) Kommunikáció pont) címezve a fax számra vagy a hajdu-trexler.csilla@nagyeskiss.hu 3

4 címre kell megküldeni! Az Ajánlatkérő nem vállal felelősséget azon regisztrációs lapok meglétéért, melyeket nem az ebben a pontban megadott fax számra vagy címre küldtek meg az ajánlattevők. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy ajánlatkérő a dokumentáció letöltésének visszaigazolásával szerez tudomást arról, hogy egy gazdasági szereplő az eljárás iránt érdeklődik, így a kiegészítő tájékoztatást és egyéb információkat csak a letöltést visszaigazoló személyek részére tudja közvetlenül megadni. Fentiekre tekintettel kérjük, hogy a dokumentáció letöltését követően haladéktalanul szíveskedjenek a regisztrációs lapot megküldeni. A regisztrációs lap visszaküldése nem jár ajánlattételi kötöttséggel. I.3. Kapcsolattartó a) Ajánlatkérő neve, címe, elérhetősége: Magyar Közút Nonprofit Zrt. H-1024 Budapest, Fényes Elek utca b) Kapcsolattartó adatai: név: NAGY és KISS Ügyvédi Iroda cím: H-1054 Budapest, Szabadság tér 7., Bank Center Irodaház, Citi Torony 6. emelet címzett: dr. Hajdú-Trexler Csilla hajdu-trexler.csilla@nagyeskiss.hu fax: I.4. Ajánlat beadásának időpontja, helye Az ajánlat a Kbt. 68. (2) bekezdése szerint írásban és zártan benyújtható közvetlenül vagy postai úton. Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a személyes leadásra nyitva álló időintervallum az ajánlattételi határidő lejártáig munkanapokon: hétfőtől-csütörtökig 9:00 17:00 óráig, pénteken 9:00 13:00 óráig (az ajánlattételi határidő lejártának napján az ajánlattételi határidő lejártáig). A csomagolásra minden esetben javasoljuk ráírni az eljárás megnevezését, illetve a címzetthez: dr. Hajdú-Trexler Csilla részére, Az ajánlattételi határidő lejártáig nem bontható fel!. Az ajánlatot az alábbi címen kell benyújtani: név: NAGY és KISS Ügyvédi Iroda cím: H-1054 Budapest, Szabadság tér 7., Bank Center Irodaház, Citi Torony, 6. emelet címzett: dr. Hajdú-Trexler Csilla A hiányos vagy hibás felirattal, címzéssel ellátott küldemények elirányításáért, időelőtti felbontásáért, ajánlatkérő felelősséget nem vállal. A postán vagy futárszolgálattal feladott küldemények kockázatát ajánlattevő viseli. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlat beadásakor vegyék figyelembe, hogy az épületben portaszolgálat és beléptető rendszer működik, és ezért az ajánlatok leadása percet is igénybe vehet. Az ajánlatok határidőben történő leadása érdekében kérjük figyelembe venni. 4

5 Ajánlattételi határidő: az ajánlati felhívás IV.2.2. pontja szerint. I.5. Bontás időpontja, helye Az ajánlati felhívás IV.2.7. pontja szerint I.6. A közbeszerzési eljárás résztvevői I.6.1. Ajánlattevő Ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. I.6.2. Közös ajánlattevők Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők kötelesek becsatolni azt, az összes érintett ajánlattevő által aláírt megállapodást is, amely tartalmazza: a közös ajánlattevők adatait (név, székhely), a közös ajánlattételt vezető ajánlattevő megnevezését és a közös ajánlattétel képviseletére történő felhatalmazását, annak a személynek a megnevezését, aki a közös ajánlattétel képviseletében nyilatkozatot tenni és aláírni jogosult (vezető közös ajánlattevő, vezető tag) az ajánlattevők közötti együttműködés szabályait, a feladatmegosztást, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak. a közös ajánlattételt létrehozó szerződés az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő, hatályba léptető, illetve bontó feltételtől, valamint harmadik személy vagy hatóság jóváhagyásától, nyertesség esetén a közös ajánlattételt létrehozó szerződésnek érvényesnek kell lenni a szerződésből fakadó valamennyi kötelezettség szerződésszerű teljesítéséig. Felhívjuk ajánlatevők figyelmét, hogy a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a közös ajánlattevők kijelölt képviselőnek küldi meg. I.6.3. Alvállalkozók Az ajánlattevő alvállalkozó bevonására jogosult. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kbt. által alkalmazott alvállalkozó-fogalom eltér a polgári jogban általánosan alkalmazott értelmezéstől. A Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag eladóját, c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót; Ajánlattevőnek ajánlatban meg kell jelölnie 5

6 a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat. (Dokumentáció 6. sz. melléklete) A nyilatkozatot nemleges tartalom esetén is csatolni kell. I.6.4. Kapacitást biztosító szervezet (alkalmassági követelmény igazolására igénybe vett szervezet) A Kbt. 65. (7) bekezdés szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet (kapacitást biztosító szervezet) és az ajánlati felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására, vagy arra is támaszkodik (Dokumentáció 10. sz. melléklete). A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. A pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásának kivételével csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. -ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként - a jogelőd Kbt. 65. (7) bekezdés szerinti bevonása nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a Kbt. 64. szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát. Ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumba (továbbiakban: EEKD) foglalt nyilatkozatát, a Kbt. 69. (4)-(6) bekezdése alapján az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. Amennyiben az ajánlattevő olyan alvállalkozót vesz igénybe, aki a közbeszerzési eljárásban valamely alkalmassági feltétel igazolásában is részt vesz, úgy ez az alvállalkozó egyben kapacitást biztosító szervezetnek is minősül. 6

7 I.6.5. Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. Az ajánlatban a fentieknek megfelelően meg kell határozni az egyes, teljesítésben részt vevő személyek/szervezetek eljárásbeli státuszát. I.7. A gazdasági szereplőkre vonatkozó egyéb előírások Ajánlatkérő a Kbt. 36. (1) bekezdése alapján felhívja gazdasági szereplők figyelmét a következő követelményekre. I.7.1. Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban (részajánlattételi lehetőség esetén ugyanazon rész tekintetében) a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja. Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. -a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. Amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a Tpvt a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak megtett jelzés során - a minősített adat kivételével - jogosult a Gazdasági Versenyhivatalnak átadni az érintett közbeszerzés, szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió, illetve ezek módosításai ellenőrzése révén rendelkezésére álló bármely adatot. 7

8 II. fejezet AZ AJÁNLATTÉTELLEL ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK II.1. Az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos költségek Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatosan felmerülő valamennyi költség a közbeszerzési eljárás kimenetelétől függetlenül ajánlattevőt terheli. Ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé vagy kötelezetté ezekkel a költségekkel kapcsolatban, az eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül. II.2. Kiegészítő tájékoztatás II.2.1. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet a megfelelő ajánlattétel érdekében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban (Kbt. 56. (1) bekezdése szerint) kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy kérdéseiket dr. Hajdú-Trexler Csilla (NAGY és KISS Ügyvédi Iroda) részére címezve az ajánlati felhívás I.3) Kommunikáció pontjában foglalt elérhetőségekre, a fax számra és a hajdutrexler.csilla@nagyeskiss,hu címre kell megküldeni. Felkérjük ajánlattevőket, hogy kérdéseiket *.word, szerkeszthető formában is küldjék meg. II.2.2. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal adja meg ajánlatkérő. Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, a Kbt. 52. (4) bekezdése szerint az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja. II.2.3. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. II.2.4. Ajánlatkérő a Kbt. 56. (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét olyan módon teljesíti, hogy az ajánlattevő által esetlegesen feltett kérdésekre adott kiegészítő tájékoztatást a (Közútmutató/Közbeszerzések) honlapon teszi elérhetővé, valamint azon gazdasági szereplők részére, akik érdeklődésüket jelezték az eljárás iránt (pl. kiegészítő tájékoztatás kérése formájában, vagy a regisztrációs lap visszaküldésével) ajánlatkérő közvetlenül megküldi és fax útján. Az így megadott válaszok a dokumentáció részévé válnak, így arra tekintettel köteles valamennyi ajánlattevő ajánlatát elkészíteni. 8

9 Felhívjuk a tisztelt ajánlattevő figyelmét arra, hogy telefonon, illetve személyes megkeresés útján kiegészítő tájékoztatás nem kérhető. II.3. Ajánlati felhívás és dokumentáció módosítása Ajánlatkérő az ajánlati felhívás és dokumentáció módosítása során a Kbt a alapján jár el az alábbiak szerint. II.3.1. Ha az ajánlatkérő a felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) módosítja, az ajánlattételi határidő lejártáig hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény közzétételével egyidejűleg tájékoztatja azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen, akik a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték (és róluk ajánlatkérő a regisztrációs lap visszaküldésével tudomást szerzett) vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A hirdetményben ajánlatkérő utal arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak. II.3.2. A közbeszerzési dokumentumok módosításait ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen közvetlenül elektronikusan elérhetővé teszi az ajánlati felhívás I.3) Kommunikáció pontjában meghatározott helyen. II.3.3. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni. II.4. Ajánlat elkészítése II.4.1. Az eljárás nyelve magyar. Minden csatolandó dokumentumot magyar nyelven, idegen nyelvű anyagok esetén egyszerű magyar fordítással kell elkészíteni, illetve csatolni. Idegen nyelvű irat esetén ajánlatkérő az ajánlattevő általi felelős fordítást is elfogadja. A joghatás kiváltására csak a magyar nyelvű nyilatkozatok, okiratok, dokumentumok stb. alkalmasak. Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel idegen vagy részben idegen nyelvű okiratokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat stb. nem fogad el, azokat ajánlatok bírálata során nem veszi figyelembe. Felelős fordítás alatt ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. II.4.2. Üzleti titok A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. szerinti árindokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. ] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő 9

10 által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. [Kbt. 44. (1) bekezdés] A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 27. (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat, d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44. (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44. (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a Kbt. 44. (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak. A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely az értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során a fentieket nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében felhívja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 73. (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelenségét eredményezi, ha ajánlattevő fa) valamely adatot a Kbt. 44. (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy fb) a Kbt. 44. (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő. II.4.3. Iratbetekintés Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a Kbt. 72. szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben ajánlattevő köteles megjelölni, hogy - milyen feltételezett jogsértés kapcsán, - az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. 10

11 Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül, a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben biztosítja ajánlatkérő. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges. II.4.4. Az ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok II Az ajánlat benyújtásával kapcsolatos követelmények Felhívjuk a tisztelt ajánlattevő figyelmét arra, hogy amennyiben ajánlatát nem a közbeszerzési dokumentumokban megjelölt követelményeknek megfelelően nyújtja be, úgy az az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását vonhatja maga után. Amely nyilatkozatokhoz a dokumentáció mintát tartalmaz, az ajánlattevő ezekkel egyező tartalmú nyilatkozatokat is benyújthat. a) Az ajánlatokat 1 papír alapú, valamint 2, a papír alapúval mindenben megegyező tartalmú *.pdf formátumú elektronikus másolati példányban (CD, DVD, pendrive), a Kbt. 68. (2) bekezdésében meghatározott formai követelményeknek megfelelően köteles benyújtani ajánlattevő. A papír alapú példányon fel kell tüntetni az Eredeti megjelölést. Ajánlatkérő továbbá előírja az ajánlat bármilyen összefűzését, amely kizárja az ajánlat roncsolás-mentesen történő szétbontását, és biztosítja annak könnyű lapozhatóságát. A papír alapú és az elektronikus változat közti eltérés esetén a papír alapú példány tartalma az irányadó. Ajánlattevő ajánlatában köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az ajánlat elektronikus úton benyújtott példánya teljes mértékben megegyezik a papír alapú példánnyal. b) Az ajánlatot oldalszámozással kell ellátni, úgy hogy az eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogad. Az ajánlatkérő a kismértékben hiányos számozást kiegészítheti, ha ez az ajánlatban való tájékozódása, illetve az ajánlatra való hivatkozása érdekében szükséges. c) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak. d) Az ajánlatban benyújtásra kerülő dokumentumok egyszerű másolati példányban is benyújthatók. Ez alól kivételt képeznek azon nyilatkozatok, amelyek közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgálnak (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), valamint a Kbt. 66. (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, amelyeket eredetiben kell az ajánlathoz csatolni. e) A különböző devizák forintra történő átszámításánál a felhívás feladásának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmazni. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban (HUF) megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. Árbevétel tekintetében az érintett év, beszámolói évek tekintetében az üzleti évutolsó napján, referenciák tekintetében a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyam az irányadó. 11

12 Az ajánlathoz ajánlattevőnek mellékelni kell az ajánlatban szereplő nyilatkozatokat aláíró személy (ajánlattevő, adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet képviselője) aláírási címpéldányát (aláírás-mintáját). Amennyiben az ajánlatot nem a cégkivonatban szereplő, cégjegyzésre jogosultképviselő írja alá, úgy az aláírásra vonatkozó meghatalmazást is csatolni kell (melyet meghatalmazottnak is alá kell írnia). Amennyiben az ajánlattevő letelepedése szerinti országban címpéldány, vagy aláírás-minta nem kerül kibocsátásra, úgy erről ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell (ez esetben az aláírásminta/aláírási címpéldány megléte, vagy hiánya nem kerül vizsgálatra). Egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 10. (1) bekezdése figyelembevételével csatolja a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az igazolványszámát, vagy az adószámát. Egyéni vállalkozó esetében ajánlatkérő elfogadja bármely olyan dokumentum egyszerű másolatának ajánlatban történő csatolását, amely alkalmas a képviseletre való jogosultság igazolására (pl. személyi igazolvány, aláírás-minta, közjegyző által hitelesített nyilatkozat). Az ajánlatban lévő, minden az ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolására igénybevett más szervezet által készített dokumentumot (nyilatkozatot) cégszerűen alá kell írnia az adott gazdálkodószervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosultszemély(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. II.4.5. Az ajánlatok bírálatának folyamata II Valamennyi ajánlattevő által az ajánlatban benyújtandó dokumentumok: Megnevezés: 1. Fedlap (1. sz. melléklet) 2. Tartalomjegyzék 3. Felolvasólap a Kbt. 66. (5) bekezdése alapján (2. sz. melléklet) 4. Ártáblázat (3. sz. melléklet) 5. A Kbt. 66. (2) bekezdés szerinti teljességi nyilatkozat eredetiben (4. sz. melléklet) 6. A Kbt. 66. (4) bekezdés alapján nyilatkozat a Kkvt. szerinti minősítésről (5. sz. melléklet) 7. A Kbt. 66. (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozat az alvállalkozókra vonatkozóan (6. sz. melléklet) 8. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában (7. sz. melléklet) 9. Amennyiben releváns: a Kbt. 64. vonatkozásában hozott jogerős határozat 10. Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 67. (4) bekezdése szerint azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt az alkalmasság igazolásában (8. sz. melléklet) 11. Nyilatkozat folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról (9. sz. melléklet) 12. A Kbt. 65. (7) bekezdése szerinti nyilatkozat kapacitás-szervezet igénybevételéről (10. sz. melléklet) 13. A kapacitás szervezet szerződésben vagy előszerződésben a szerződés teljesítéséhez vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okirat (adott esetben) 12

13 14. A Kbt (5) bekezdése alapján nyilatkozat a biztosítékok rendelkezésre bocsátásáról (11. sz. melléklet) 15. Nyilatkozat összeférhetetlenségről a Kbt a alapján (12. sz. melléklet) 16. Aláírási címpéldány/aláírás-minta (ajánlattevő, alkalmasság igazolására igénybe vett gazdasági szereplő vonatkozásában) 17. Meghatalmazás (meghatalmazott eljárása esetén, szükség esetén). 18. Nyilatkozat elektronikus ajánlat egyezőségéről (13. sz. melléklet) 19. Szakmai ajánlat a dokumentáció II ) pontja szerint 20. Egyéb okiratok (pl: szükség szerint együttműködési megállapodás közös ajánlattétel esetén, nyilatkozat felelős fordításról) II Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum Az alkalmassági követelmények előzetes igazolására az EEKD-ban a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) II. Fejezet 2. (5) bekezdése alapján az érintett gazdasági szereplőnek (ajánlattevő, kapacitást biztosító szervezet) csak nyilatkoznia kell, hogy megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek. Az EEKD-t valamennyi ajánlattevő köteles becsatolni az ajánlatában (Dokumentáció 7. sz. melléklete). Amennyiben ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek mindegyike által kitöltött és aláírt külön formanyomtatványt (EEKD) kell benyújtani. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról nyilatkoznak, amelyeket az ajánlattevő igénybe kíván venni az alkalmasságának igazolásához. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyikének külön formanyomtatványt kell benyújtani. A Kbt. 67. (1) bekezdése alapján ajánlattevő valamint adott esetben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet - köteles az ajánlatban a kizáró okok fenn nem állása tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatát, megfelelő képviseleti jogosultsággal rendelkező személy által aláírtan benyújtani a Korm. rendelet II. fejezetében foglaltak szerint. Ajánlatkérő az eljárás ezen szakaszában a kizáró okok és az alkalmassági követelmények igazolása körében kizárólag az egységes európai közbeszerzési dokumentumot veszi figyelembe, és kizárólag az EEKD vonatkozásában rendel el hiánypótlást. Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot a Korm. rendelet a alapján kell kitölteni. A Kbt. 62. (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a Kbt.188. (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a Kbt (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. 13

14 Ha a Közbeszerzési Hatóság vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani. Amennyiben ajánlatkérő a Kbt. 69. (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hozzáfér az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részében. Ajánlatkérő a Kbt. 69. (2) bekezdése alapján szükség szerint az egységes európai közbeszerzési dokumentum vonatkozásában hiánypótlási felhívást, felvilágosítást kérést küldhet ki. II Szakmai ajánlat benyújtásával kapcsolatos követelmények: 1) ajánlattevőnek valamennyi részajánlat tekintetében, valamennyi megajánlott trélerek vonatkozásában teljes, részletes műszaki leírást, illetve fényképet kell benyújtania olyan formában, amelyből egyértelműen megállapítható a részajánlatokra vonatkozóan kiadott műszaki leírásban foglaltak paramétereknek való megfelelés. 2) Csatolni szükséges a beszerzés tárgyát képező eszközökre vonatkozóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által kiállított Általános Forgalomba Helyezési Engedélyt (egyszerű másolatban) vagy az EK jóváhagyást [2007/46/EC direktíva és annak mindenkori módosítása szerint] (egyszerű másolatban) vagy az előzőek valamelyike alapján készített összeépítési engedélyt (egyszerű másolatban) vagy cégszerűen aláírt nyilatkozatot, melyben ajánlattevő megadja az előzőek valamelyikének referencia számát; [Kbt. 60. (1) bekezdés], vagy a ajánlatevő általi nyilatkozatot, hogy a forgalomba helyezés, egyedi forgalomba helyezési eljárás alapján fog megvalósulni. 3) cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell benyújtania az alábbi feltételek vállalásáról: a) ajánlattevő a trélereket forgalomba helyezve, vizsgáztatva, rendszámmal ellátva, érvényes forgalmi engedéllyel és törzskönyvvel, forgalomban való részvételre alkalmasan felszerelve adja át az ajánlatkérő részére a forgalomban tartáshoz szorosan kapcsolódó összes dokumentáció, vizsgálati jegyzőkönyv és minősítés átadását is beleértve, b) ajánlattevő a trélerekkel együtt a gyár által kiadott magyar nyelvű műszaki dokumentációt és kezelési, karbantartási utasítást, valamint az utólagosan kiépített rendszerek kapcsolási rajzait is átadja az ajánlatkérő részére, valamint plusz egy digitális példányt, a központ számára. c) a leszállított járművek megfelelnek a magyar és az EU (ENSZ-EGB) nemzetközi szabványoknak, előírásoknak és biztonságtechnikai követelményeknek, d) ajánlattevő a leszállított trélerekre és tartozékaikra 24 hónap (a nyertes ajánlattevő ajánlatában vállalt időtartamnak megfelelően módosul) teljes körű mindennemű gyártóművi megkötés nélküli jótállást vállal, e) a műszaki átadás-átvétel során ajánlatkérő ellenőrzi a műszaki specifikációban előírt, az ajánlattevő ajánlatában megajánlott trélerek és tartozékok meglétét, hiánytalanságát, az előírt feltételeknek való megfelelőségét valamint azok megfelelő működőképességét. II.5. Ajánlatok értékelése, igazolások benyújtása 14

15 A Kbt. 69. (4) bekezdése szerint ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat az értékelési szempont szerint értékeli. Ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívja a kizáró okok (valamint az alkalmassági követelmények) Korm. rendelet IV. fejezetében foglalt igazolására. Amennyiben ajánlattevő a felhívást megelőzően az ajánlatában a benyújtandó dokumentumokat már ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta, akkor nyilatkozatot kell benyújtani arra vonatkozóan, hogy kéri azon dokumentumok figyelembevételét. Amennyiben ajánlattevő nem nyújt be nyilatkozatot, ajánlatkérő úgy tekinti, hogy a korábban csatolt dokumentumokat fenntartja. A felhívásra az alábbi dokumentumokat kell benyújtani: I. Kizáró okok igazolására - a Kbt. 62. (2) bekezdésében említett személyek esetén közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat. (Dokumentáció 15. sz. melléklet) - a Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő az Art. szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolás vagy az Art. szerinti együttes adóigazolás. - a Kbt. 62. (1) bekezdés c), d), f), g), j), ka), l), n) pontja tekintetében: ajánlatkérő ellenőrzi, nem szükséges további dokumentum becsatolása. - a Kbt. 62. (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében: Ha a gazdasági szereplő nem minősül cégnek vagy tevékenységének felfüggesztésére más hatóság is jogosult: közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat. - a Kbt. 62. (1) bekezdés f) pontja tekintetében: Ha nem természetes személy gazdasági szereplő nem minősül cégnek: közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat - a Kbt. 62. (1) bekezdés h), j), n) o) és p) pontja tekintetében ajánlatkérő elfogadja az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot, nem szükséges további dokumentum becsatolása. - Kbt. 62. (1) bekezdés i) és m) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során. - a Kbt. 62. (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni. (Dokumentáció 16. sz. melléklet) - a Kbt. 62. (1) bekezdés k) pont kc) alpontjára vonatkozóan az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; ha van ilyen szervezet, az ajánlattevő azt nyilatkozatban megnevezi (cégnév, székhely), továbbá nyilatkozik, hogy annak 15

16 vonatkozásában a Kbt. 62. (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában hivatkozott kizáró feltétel nem áll fenn. (Dokumentáció 17. sz. melléklet) (1) bek. a) és e) pont: kizárólag természetes személyszemély gazdasági szereplő valamint a Kbt. 62. (2) bekezdésében említett személy esetén közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat. II. Alkalmassági követelmények igazolására P/1. pénzügyi gazdasági alkalmassági követelmény A Kbt. 69. (4)-(6) bekezdése alapján a felhívott ajánlattevőnek a Korm. rendelet 19. (1) bekezdés c) pontja alapján kell igazolnia, hogy megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek, ennek keretében csatolandó az ajánlattevőnek/ közös ajánlattevőnek/ kapacitást biztosító szervezetnek az ajánlati felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évben elért teljes nettó árbevételéről szóló nyilatkozata éves bontásban, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. (Dokumentáció 18. számú melléklete) Ha az ajánlattevő olyan jogi formában működik, amely tekintetében a P/1. követelmény szerinti dokumentum benyújtása nem lehetséges, úgy az előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról. M/1. Műszaki-szakmai alkalmassági követelmény A Kbt. 69. (4)-(6) bekezdése alapján a felhívott ajánlattevőnek a Korm. rendelet 21. (1) bekezdés a) pontja alapján, a 22. (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek, ennek keretében csatolandó az ajánlattevőnek/ közös ajánlattevőnek/ kapacitást biztosító szervezetnek az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben teljesített, a közbeszerzés tárgyával egyező szállításairól szóló nyilatkozata. (Dokumentáció 19. számú melléklete) A nyilatkozatnak/igazolásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a teljesítés időpontja, a szerződést kötő másik fél adatai (név, székhely) a szállítás tárgya a szállítás mennyisége vagy ellenszolgáltatás nettó összege, nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. A 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 22. (1) bekezdése alapján a) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül a műszaki szakmai alkalmasságot az általa kiadott vagy aláírt igazolással, 16

17 b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával kell igazolni A Korm. rendelet IV. fejezete szerinti igazolási módok az V. fejezetnek megfelelően kiválthatóak, ha az érintett gazdasági szereplő minősített ajánlattevői jegyzéken való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek. Amennyiben a felhívott ajánlattevő nem, vagy hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, ajánlatkérő ezen ajánlatot figyelmen kívül hagyja, és az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások, nyilatkozatok benyújtására. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy ajánlatkérő abban az eset amennyiben él ezzel a lehetőséggel, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. II.5.1. Valamennyi részajánlat esetén az ajánlatok a Kbt. 76. (1) bekezdés c) pontja szerint a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont alapján kerülnek elbírálásra. Az eljárás nyertese az az Ajánlattevő, aki Ajánlatkérő részére az adott részajánlat tekintetében - az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján a legjobb ár-érték arányú ellenszolgáltatást tartalmazó érvényes ajánlatot tette. Ajánlatkérő valamennyi részajánlat vonatkozásában az ajánlatokat az ajánlati felhívás II.2.5) pontjában meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő az értékelés során megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg vane olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Ajánlatkérő valamennyi részajánlatnál - az ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont alapján, az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint értékeli: Értékelési részszempont: Súlyszám 1. Egyösszegű ajánlati ár (nettó Ft) Jótállás időtartama (min. 24 hónap, max. 36 hónap) 10 Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: pont. Valamennyi részajánlat tekintetében a módszer, amellyel ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot, az alábbi: Az 1. részszempont (ajánlati ár) vonatkozásában ajánlatkérő a fordított arányosítás módszerét alkalmazza. A megajánlott legalacsonyabb értékhez viszonyítva fog pontot kapni az adott ajánlat. Ennek megfelelően a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat a maximum 100 pontot kapja, a többi ajánlattevő pontszáma pedig a következő képlet alapján kerül meghatározásra: 17

18 Az 1. részszempont esetében a pontszámok megadása a Közbeszerzések Tanácsa Útmutatójának (KÉ évi 61. szám; június 01.) III.A1. ba) pontja szerinti fordított arányosítás módszerével történik a következő képlet szerint (előny a kisebb: ha a legkedvezőbb érték a legkisebb): P = Alegjobb * 100; Avizsgált P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma (1-100) Alegjobb: az ajánlatkérő számára legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme; Az az ajánlat képviseli a legjobb ár-érték arányt, amelynek az elbírálási részszempontokra kapott és a súlyszámokkal felszorzott pontjainak összege a legmagasabb. Ajánlati árként a felolvasó lapon részajánlatonként az Összesített nettó ajánlati árat kell feltüntetni, amely minden, a felhívásban a közbeszerzési dokumentumokban előírt feladat elvégzését kell, hogy tartalmazza. Az ajánlattevőknek az ellenszolgáltatást egy összegben, pozitív egész számmal forintban kell megajánlaniuk. Az Összesített nettó ajánlati árat - a Dokumentáció 3. számú melléklete szerinti található Ártáblázat szerint kell megadni. Ajánlattevőnek az Ártáblázaban feltüntetett valamennyi sorra árajánlatot kell adnia. Az Ártáblázaton módosításokat végrehajtani tilos. A Felolvasólapon szereplő Összesített nettó ajánlati ár -nak meg kell egyeznie az Ártáblázatban szereplő Összesített nettó ajánlati ár sorban szereplő összeggel. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy tárgyi szerződés átalánydíjas szerződésnek minősül, és a Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlatban benyújtott Ártáblázat (részletes árajánlat) tételei és egységárai pótolhatóak, módosíthatóak, kiegészíthetőek vagy törölhetőek, amennyiben az a teljes ajánlati árat és az ajánlattevők közötti az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Az ajánlati árnak maradéktalanul tartalmaznia kell a szerződés teljesítésével kapcsolatosan ajánlattevőnél felmerült valamennyi költséget és díjat, további díjat vagy költséget a Dokumentáció III. fejezetében (Műszaki specifikáció) foglaltak figyelembevételével - ajánlattevő semmilyen jogcímen nem érvényesíthet Ajánlatkérővel szemben. Az ajánlati árnak fix összegűnek kell lennie, vagyis az ajánlattevő semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehet változó árat tartalmazó ajánlatot. Az ajánlati ár módosítására jelen közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés hatálya alatt nyertes Ajánlattevő nem jogosult. Ajánlatkérő rögzíti, hogy az áfa összege a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kerül megállapításra. A 2. részszempont (jótállás időtartama) vonatkozásában ajánlatkérő az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza. A legkedvezőbb megajánlás (leghosszabb jótállási időtartam) kapja a 18

19 maximálisan adható 100 pontot, a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlathoz képest arányosítva kerül megállapításra a következő képlet alapján: P = Avizsgált * 100; Alegjobb P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma (1-100) Alegjobb: az ajánlatkérő számára legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme; A jótállás időtartamát egész hónapokban kell megadni. Amennyiben ajánlattevő nem egész hónapokban adja meg a jótállás időtartamát, ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Ajánlatkérő előírja, hogy jótállás tekintetében 24 hónap a kötelezően vállalandó, tehát a 24 hónapnál rövidebb jótállási idő vállalása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Ajánlatkérő a 36 hónap jótállást tekinti a legkedvezőbb szintnek, mely időtartamnál magasabb (36 hónapnál több) megajánlásra a felső ponthatárral megegyező pontszámot oszt ki. Ajánlatkérő mindkettő részszempont esetén - a Pontszám (P) számítása során a kerekítés matematikai szabályai szerint 2 tizedes jegyre kerekít. A részszempontok pontszámai megszorzásra kerülnek a részszempont eljárást megindító felhívásban megadott súlyszámával és ezek a súlyozott pontszámok kerülnek összeadásra. Az így kapott eredmény adja az ajánlat pontértékét. A nyertes a legmagasabb pontértéket elérő ajánlattevő lesz. Pontegyezőség esetén az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú értékelési szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott, valamint az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást is tartani, ha a legkedvezőbb ajánlat az e bekezdés szerinti módszerrel nem határozható meg. Ajánlatkérő valamennyi részajánlat tekintetében az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívás II.2.5) pontjában meghatározott módszer szerint elbírálja, meghozza döntését a közbeszerzési eljárás eredménye tekintetében. Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről Ajánlatkérő a Kbt. 79. (1)-(2) bekezdés szerint, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatja ajánlattevőket az írásbeli összegezés egyidejű megküldésével az ajánlati kötöttség lejárta előtt. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készít az ajánlatokról, mely összegezést az elbírálás befejezésekor minden ajánlattevő részére egyidejűleg telefaxon vagy elektronikus úton megküld. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő leteltét követően nem köteles az ajánlatokat elbírálni, ha bizonyítani tudja, hogy annak leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. Az ajánlatkérő az ajánlatot kizárólag annak elbírálására használja fel. II.6. Az ajánlatok benyújtása, elkésett ajánlat 19

20 II.6.1. Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatot az ajánlati felhívás IV.2.2) pontjában meghatározott határidőig, az ajánlati felhívás I.3) Kommunikáció pontjában meghatározott címre kell benyújtani: NAGY ÉS KISS Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Szabadság tér 7. Bank Center Irodaház Citi Torony 6. emelet) dr. Hajdú-Trexler Csilla Ajánlatkérő kifejezetten felhívja ajánlattevő figyelmét, hogy az ajánlatot akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvétele az ajánlati felhívás I.3) Kommunikáció pontjában feltüntetett helyiségben történő kézhezvétele az ajánlattételi határidő lejártáig megtörténik. A postai küldemények elirányításából, elvesztéséből, vagy késedelmes kézbesítéséből eredő összes kockázat az ajánlattevőt terheli. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy az épületben portaszolgálat és beléptető rendszer működik, így az ajánlatok leadására szolgáló helyszínre történő bejutás percet is igénybe vehet esetenként. Kérjük az ajánlatok és a hiánypótlások határidőben történő leadása érdekében ezt vegyék figyelembe. Jelen tájékoztatás értelemszerűen irányadó az esetleges hiánypótlás esetén benyújtandó okiratokra is. II.6.2. Az ajánlatokat ajánlatkérő érkezteti, aki biztosítja, hogy az ajánlat tartalma a felbontás időpontjáig senki számára se válhasson hozzáférhetővé. II.6.3. Az ajánlattételi határidő után beérkezett ajánlat benyújtásáról ajánlatkérő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt valamennyi - beleértve az elkésett ajánlattevőnek megküldi. II.7. Visszalépés a közbeszerzéstől, az ajánlatok módosítása, visszavonása, az ajánlati kötöttség II.7.1. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig (az ajánlattételi határidő lejártáig) vonhatja vissza az ajánlatát. II.7.2. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni. II.7.3. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlati felhívás IV.2.6) pontja tartalmazza. II.7.4. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban valamint a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeket. Az ajánlati felhívás és közbeszerzési dokumentumok módosítása során ajánlatkérő a Kbt. 55. (1), (3) (4) és (6) bekezdése szerint jár el. II.7.5. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja vissza. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig a visszavonásról hirdetményt tesz közzé és 20