KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Átírás

1 NEMZETI ÚTDÍJFIZETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZRT BUDAPEST, VÁCI ÚT 45/B. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Adásvételi szerződés ANDOC szoftver termék licenc vásárlása, követése, támogatása beszerzésére a Kbt. uniós eljárásrend szerinti, nyílt közbeszerzési eljárásban július 12.

2 TARTALOM I. FEJEZET ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK II. FEJEZET III. FEJEZET IV. FEJEZET AZ AJÁNLATTÉTELLEL ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK MŰSZAKI LEÍRÁS (SPECIFIKÁCIÓ) SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK (SZERZŐDÉS TERVEZET) V. FEJEZET IRATMINTÁK 2

3 I. fejezet AZ AJÁNLATTÉTELHEZ SZÜKSÉGES ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK I.1. A beszerzés tárgya Ajánlatkérő (Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt Budapest, Váci út 45/B.) a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) második része alapján a Kbt. 81. (1) bekezdés alapján nyílt közbeszerzési eljárást indít Adásvételi szerződés ANDOC szoftver termék licenc vásárlása, követése, támogatása beszerzésére elnevezéssel. Az ajánlati felhívás és a jelen ajánlati dokumentáció a közbeszerzési dokumentumok részét képezik. Közbeszerzési dokumentum továbbá minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés törvény, illetve a közbeszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen, a műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái. Ajánlattevőnek ajánlata kidolgozásakor figyelembe kell vennie azokat a követelményeket, feltételeket, amelyeket a közbeszerzési dokumentumok tartalmaznak. Az ajánlat elkészítése során a közbeszerzési dokumentumok valamennyi előírását be kell tartani. Jelen ajánlati dokumentáció célja, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő rendelkezzen mindazon információkkal, amelyek a közbeszerzési dokumentumok, illetve a hatályos jogszabályoknak megfelelő ajánlat elkészítéséhez, illetve a szerződés teljesítéséhez szükségesek. I.2. Dokumentáció használata A dokumentáció az ajánlati felhívással együtt kezelendő. Az ajánlattevők a dokumentációt csak a beszerzés tárgyára vonatkozó ajánlat adáshoz, illetve a beszerzés tárgyának megvalósítása céljából használhatják fel. A dokumentáció elektronikus úton elérhető és letölthető az ajánlattételi határidő lejártáig. A Dokumentációt ajánlatonként egy ajánlattevőnek, vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak le kell töltenie. A Dokumentáció papír alapú átvételét az Ajánlatkérő székhelyén az ajánlati felhívás I.1) pontjában meghatározott helyszínen biztosítja az ajánlatok leadására nyitva álló időtartamig, az ott megjelölt időpontok között. Kérjük a Dokumentáció papír alapú átvételének szándékát az ajánlati felhívás I.3) Kommunikáció pontjában megjelölt kapcsolattartási pontokon szíveskedjenek előre jelezni az ügyintézés meggyorsítása érdekében. Amennyiben ajánlattevő a Dokumentációt elektronikusan töltötte le, a dokumentáció letöltését a letöltött dokumentáció mellékletét képező, kitöltött és cégszerűen aláírt visszaigazoló adatlap ajánlatkérőnek legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig történő megküldésével kell igazolni. A visszaigazolás megküldése az ajánlattétel feltétele. A regisztrációs lapot Simák Petrának (Ajánlatkérő kapcsolattartója) címezve a fax számra vagy a kozbeszerzes@nemzetiutdij.hu címre kell megküldeni! Az Ajánlatkérő nem vállal felelősséget azon regisztrációs lapok meglétéért, melyeket nem az ebben a pontban megadott fax számra vagy címre küldtek meg az ajánlattevők. 3

4 Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy ajánlatkérő a dokumentáció letöltésének visszaigazolásával szerez tudomást arról, hogy egy gazdasági szereplő az eljárás iránt érdeklődik, így a kiegészítő tájékoztatást és egyéb információkat csak a letöltést visszaigazoló személyek részére tudja közvetlenül megadni. Fentiekre tekintettel kérjük, hogy a dokumentáció letöltését követően haladéktalanul szíveskedjenek a regisztrációs lapot megküldeni. A regisztrációs lap visszaküldése nem jár ajánlattételi kötöttséggel. I.3. Kapcsolattartó a) Ajánlatkérő neve, címe, elérhetősége: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. H-1134 Budapest, Váci út 45/B. b) Kapcsolattartó adatai: név: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. cím: H-1134 Budapest, Váci út 45/B. V. emelet Beszerzési Iroda (Közbeszerzés) 510. szoba címzett: Simák Petra kozbeszerzes@nemzetiutdij.hu fax: I.4. Ajánlat beadásának időpontja, helye Az ajánlat a Kbt. 68. (2) bekezdése szerint írásban és zártan benyújtható közvetlenül vagy postai úton. Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a személyes leadásra nyitva álló időintervallum az ajánlattételi határidő lejártáig munkanapokon: hétfőtől-csütörtökig 9:00 16:00 óráig, pénteken 9:00 12:00 óráig (az ajánlattételi határidő lejártának napján az ajánlattételi határidő lejártáig). A csomagolásra minden esetben javasoljuk ráírni az eljárás megnevezését, illetve a címzetthez: Simák Petra részére, Az ajánlattételi határidő lejártáig nem bontható fel!. Az ajánlatot az alábbi címen kell benyújtani: név: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. cím: H-1134 Budapest, Váci út 45/B. V. emelet Beszerzési Iroda (Közbeszerzés) 510. szoba címzett: Simák Petra A hiányos vagy hibás felirattal, címzéssel ellátott küldemények elirányításáért, időelőtti felbontásáért, ajánlatkérő felelősséget nem vállal. A postán vagy futárszolgálattal feladott küldemények kockázatát ajánlattevő viseli. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatok beadásakor vegyék figyelembe, hogy az épületben portaszolgálat és beléptetőrendszer működik, és ezért az ajánlatok leadása percet is igénybe vehet. Az ajánlatok határidőben történő leadása érdekében ezt kérjük figyelembe venni. Ajánlattételi határidő: az ajánlati felhívás IV.2.2. pontja szerint I.5. Bontás időpontja, helye Az ajánlati felhívás IV.2.7. pontja szerint I.6. A közbeszerzési eljárás résztvevői 4

5 I.6.1. Ajánlattevő Ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. I.6.2. Közös ajánlattevők Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők kötelesek becsatolni azt, az összes érintett ajánlattevő által aláírt megállapodást is, amely tartalmazza: a közös ajánlattevők adatait (név, székhely), a közös ajánlattételt vezető ajánlattevő megnevezését és a közös ajánlattétel képviseletére történő felhatalmazását, annak a személynek a megnevezését, aki a közös ajánlattétel képviseletében nyilatkozatot tenni és aláírni jogosult (vezető közös ajánlattevő, vezető tag) az ajánlattevők közötti együttműködés szabályait, a feladatmegosztást, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak. a közös ajánlattételt létrehozó szerződés az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő, hatályba léptető, illetve bontó feltételtől, valamint harmadik személy vagy hatóság jóváhagyásától, nyertesség esetén a közös ajánlattételt létrehozó szerződésnek érvényesnek kell lenni a szerződésből fakadó valamennyi kötelezettség szerződésszerű teljesítéséig. Felhívjuk ajánlatevők figyelmét, hogy a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a közös ajánlattevők kijelölt képviselőnek küldi meg. I.6.3. Alvállalkozók Az ajánlattevő alvállalkozó bevonására jogosult. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kbt. által alkalmazott alvállalkozó-fogalom eltér a polgári jogban általánosan alkalmazott értelmezéstől. A Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag eladóját, c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót; Ajánlattevőnek ajánlatban meg kell jelölnie a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat. (5. sz. iratminta) A nyilatkozatot nemleges tartalom esetén is csatolni kell. I.6.4. Kapacitást biztosító szervezet (alkalmassági követelmény igazolására igénybe vett szervezet) 5

6 A Kbt. 65. (7) bekezdés szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet (kapacitást biztosító szervezet) és az ajánlati felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására, vagy arra is támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. Csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. -ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként - a jogelőd Kbt. 65. (7) bekezdés szerinti bevonása nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a Kbt. 64. szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát. Ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát, a Kbt. 69. (4)-(6) bekezdése alapján az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. Amennyiben az ajánlattevő olyan alvállalkozót vesz igénybe, aki a közbeszerzési eljárásban valamely alkalmassági feltétel igazolásában is részt vesz, úgy ez az alvállalkozó egyben kapacitást biztosító szervezetnek is minősül. I.6.5. Gazdasági szereplő: Bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. Az ajánlatban a fentieknek megfelelően meg kell határozni az egyes, teljesítésben részt vevő személyek/szervezetek eljárásbeli státuszát. I.7. A gazdasági szereplőkre vonatkozó egyéb előírások Ajánlatkérő a Kbt. 36. (1) bekezdése alapján felhívja gazdasági szereplők figyelmét a következő követelményekre. 6

7 I.7.1. Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban (részajánlattételi lehetőség esetén ugyanazon rész tekintetében) a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja. Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. -a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. Amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a Tpvt a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak megtett jelzés során - a minősített adat kivételével - jogosult a Gazdasági Versenyhivatalnak átadni az érintett közbeszerzés, szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió, illetve ezek módosításai ellenőrzése révén rendelkezésére álló bármely adatot. I.8. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó Név: dr. Elek Anikó Levelezési cím: 1054 Budapest, Szabadság tér 7. Bank Center Irodaház, Citi torony, 6.emelet cím: elek.aniko@nagyeskiss.hu Lajstromszám:

8 II. fejezet AZ AJÁNLATTÉTELLEL ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK II.1. Az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos költségek Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatosan felmerülő valamennyi költség a közbeszerzési eljárás kimenetelétől függetlenül ajánlattevőt terheli. Ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé vagy kötelezetté ezekkel a költségekkel kapcsolatban, az eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül. II.2. Kiegészítő tájékoztatás II.2.1. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet a megfelelő ajánlattétel érdekében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban (Kbt. 56. (1) bekezdése szerint) kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy kérdéseiket Simák Petra (Ajánlatkérő kapcsolattartója) részére címezve a fax számra és kozbeszerzes@nemzetiutdij.hu címre kell megküldeni. Felkérjük ajánlattevőket, hogy kérdéseiket *.word, szerkeszthető formában is küldjék meg. II.2.2. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal adja meg ajánlatkérő. Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, a Kbt. 52. (4) bekezdése szerint az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja. II.2.3. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. II.2.4. Ajánlatkérő a Kbt. 56. (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét olyan módon teljesíti, hogy az ajánlattevő által esetlegesen feltett kérdésekre adott kiegészítő tájékoztatást, valamint azon gazdasági szereplők részére, akik érdeklődésüket jelezték az eljárás iránt (pl. kiegészítő tájékoztatás kérése formájában, vagy a regisztrációs lap visszaküldésével) ajánlatkérő közvetlenül megküldi és fax útján. Az így megadott válaszok a dokumentáció részévé válnak, így arra tekintettel köteles valamennyi ajánlattevő ajánlatát elkészíteni. Felhívjuk a tisztelt ajánlattevő figyelmét arra, hogy telefonon, illetve személyes megkeresés útján kiegészítő tájékoztatás nem kérhető. II.3. Ajánlati felhívás és dokumentáció módosítása 8

9 Ajánlatkérő az ajánlati felhívás és dokumentáció módosítása során a Kbt a alapján jár el az alábbiak szerint. II.3.1. Ha az ajánlatkérő a felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) módosítja, az ajánlattételi határidő lejártáig hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény közzétételével egyidejűleg erről tájékoztatja azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen, akik a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték (és róluk ajánlatkérő a regisztrációs lap visszaküldésével tudomást szerzett) vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A hirdetményben ajánlatkérő utal arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak. II.3.2. A közbeszerzési dokumentumok módosításait ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen közvetlenül elektronikusan elérhetővé teszi az ajánlati felhívás I.3) pontjában meghatározott helyen. II.3.3. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni. II.4. Ajánlat elkészítése II.4.1. Az eljárás nyelve magyar. Minden csatolandó dokumentumot magyar nyelven, idegen nyelvű anyagok esetén egyszerű magyar fordítással kell elkészíteni, illetve csatolni. Idegen nyelvű irat esetén ajánlatkérő az ajánlattevő általi felelős fordítást is elfogadja. A joghatás kiváltására csak a magyar nyelvű nyilatkozatok, okiratok, dokumentumok stb. alkalmasak. Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel idegen vagy részben idegen nyelvű okiratokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat stb. nem fogad el, azokat ajánlatok bírálata során nem veszi figyelembe. Felelős fordítás alatt ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. II.4.2. Üzleti titok A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. szerinti árindokolásában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. ] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. [Kbt. 44. (1) bekezdés] A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 27. (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, 9

10 c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat, d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44. (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44. (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a Kbt. 44. (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak. A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely az értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során a fentieket nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében felhívja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 73. (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelenségét eredményezi, ha ajánlattevő fa) valamely adatot a Kbt. 44. (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy fb) a Kbt. 44. (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő. II.4.3. Iratbetekintés Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a Kbt. 72. szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben ajánlattevő köteles megjelölni, hogy - milyen feltételezett jogsértés kapcsán, - az ajánlat mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül, a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben biztosítja ajánlatkérő. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges. II.4.4. Az ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok II Az ajánlat benyújtásával kapcsolatos követelmények 10

11 Felhívjuk a tisztelt ajánlattevő figyelmét arra, hogy amennyiben ajánlatát nem a közbeszerzési dokumentumokban megjelölt követelményeknek megfelelően nyújtja be, úgy az az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását vonhatja maga után. Amely nyilatkozatokhoz a dokumentáció mintát tartalmaz, az ajánlattevő ezekkel egyező tartalmú nyilatkozatokat is benyújthat. a) Az ajánlatokat 1 papír alapú, valamint 2, a papír alapúval mindenben megegyező tartalmú *.pdf formátumú elektronikus másolati példányban (CD, DVD, pendrive), a Kbt. 68. (2) bekezdésében meghatározott formai követelményeknek megfelelően köteles benyújtani ajánlattevő. A papír alapú példányon fel kell tüntetni az Eredeti megjelölést. Ajánlatkérő továbbá előírja az ajánlat bármilyen összefűzését, amely kizárja az ajánlat roncsolás-mentesen történő szétbontását, és biztosítja annak könnyű lapozhatóságát. A papír alapú és az elektronikus változat közti eltérés esetén a papír alapú példány tartalma az irányadó. Ajánlattevő ajánlatában köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az ajánlat elektronikus úton benyújtott példánya teljes mértékben megegyezik a papír alapú példánnyal. b) Az ajánlatot oldalszámozással kell ellátni, úgy hogy az eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogad. Az ajánlatkérő a kismértékben hiányos számozást kiegészítheti, ha ez az ajánlatban való tájékozódása, illetve az ajánlatra való hivatkozása érdekében szükséges. c) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak. d) Az ajánlatban benyújtásra kerülő dokumentumok egyszerű másolati példányban is benyújthatók. Ez alól kivételt képeznek azon nyilatkozatok, amelyek közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgálnak (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), valamint a Kbt. 66. (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, amelyeket eredetiben kell az ajánlathoz csatolni. e) A különböző devizák forintra történő átszámításánál a felhívás feladásának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmazni. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban (HUF) megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. Árbevétel tekintetében az érintett év, beszámolói évek tekintetében az üzleti évutolsó napján, referenciák tekintetében a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyam az irányadó. Az ajánlathoz ajánlattevőnek mellékelni kell az ajánlatban szereplő nyilatkozatokat aláíró személy (ajánlattevő, adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet képviselője) aláírási címpéldányát (aláírás-mintáját). Amennyiben az ajánlatot nem a cégkivonatban szereplő, cégjegyzésre jogosult képviselő írja alá, úgy az aláírásra vonatkozó meghatalmazást is csatolni kell (melyet meghatalmazottnak is alá kell írnia). Amennyiben az ajánlattevő letelepedése szerinti országban címpéldány, vagy aláírás-minta nem kerül kibocsátásra, úgy erről ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell (ez esetben az aláírásminta/aláírási címpéldány megléte, vagy hiánya nem kerül vizsgálatra). Egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 10. (1) bekezdése figyelembevételével csatolja a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az igazolványszámát, vagy az adószámát. Egyéni vállalkozó esetében ajánlatkérő elfogadja bármely olyan dokumentum egyszerű másolatának ajánlatban történő csatolását, amely 11

12 alkalmas a képviseletre való jogosultság igazolására (pl. személyi igazolvány, aláírás-minta, közjegyző által hitelesített nyilatkozat). Az ajánlatban lévő, minden az ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet által készített dokumentumot (nyilatkozatot) cégszerűen alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosultszemély(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. II.4.5. Az ajánlatok bírálatának folyamata II Valamennyi ajánlattevő által az ajánlatban benyújtandó dokumentumok: Megnevezés: 1. Fedlap (1. sz. iratminta) 2. Tartalomjegyzék 3. Felolvasólap a Kbt. 66. (5) bekezdése alapján (2. sz. iratminta) 4. A Kbt. 66. (2) bekezdés szerinti teljességi nyilatkozat eredetiben (3. sz. iratminta) 5. A Kbt. 66. (4) bekezdés alapján nyilatkozat a Kkvt. szerinti minősítésről (4. sz. iratminta) 6. A Kbt. 66. (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozat az alvállalkozókra vonatkozóan (5. sz. iratminta) 7. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában (6. sz. iratminta) 8. Amennyiben releváns: Kbt. 64. vonatkozásában hozott jogerős határozat 9. Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 67. (4) bekezdése szerint azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt az alkalmasság igazolásárban (7. sz. iratminta) 10. Nyilatkozat folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról (8. sz. iratminta) 11. A Kbt. 65. (7) bekezdés szerinti nyilatkozat kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet igénybevételéről (9. sz. iratminta) 12. A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet szerződésben vagy előszerződésben a szerződés teljesítéséhez vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okirat (adott esetben) 13. Nyilatkozat összeférhetetlenségről a Kbt a alapján (10. sz. iratminta) 14. Aláírási címpéldány/aláírás-minta (ajánlattevő, alkalmasság igazolására igénybe vett gazdasági szereplő vonatkozásában) 15. Meghatalmazás (meghatalmazott eljárása esetén, szükség esetén). 16. Nyilatkozat elektronikus ajánlat egyezőségéről (11. sz. iratminta) 17. Egyéb okiratok (pl: szükség szerint együttműködési megállapodás közös ajánlattétel esetén, nyilatkozat felelős fordításról) II Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD, ESDP) Az alkalmassági követelmények előzetes igazolására az EEKD-ban a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) II. Fejezet 2. (5) bekezdése alapján az érintett gazdasági szereplőnek (ajánlattevő, kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet) csak nyilatkoznia kell, hogy megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek. Az EEKD-t valamennyi ajánlattevő köteles becsatolni az ajánlatában (6. sz. iratminta). 12

13 Amennyiben ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek mindegyike által kitöltött és aláírt külön formanyomtatványt (EEKD) kell benyújtani. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak arról nyilatkoznak, amelyeket az ajánlattevő igénybe kíván venni az alkalmasságának igazolásához. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyikének külön formanyomtatványt kell benyújtani. A Kbt. 67. (1) bekezdése alapján ajánlattevő valamint adott esetben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet - köteles az ajánlatban a kizáró okok fenn nem állása valamint az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatát, megfelelő képviseleti jogosultsággal rendelkező személy által aláírtan benyújtani a Korm. rendelet II. fejezetében foglaltak szerint. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumot a Korm. rendelet 4-7. alapján kell kitölteni. A Kbt. 62. (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a Kbt (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a Kbt (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. Ha a Közbeszerzési Hatóság vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani. Amennyiben ajánlatkérő a Kbt. 69. (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hozzáfér az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részében. Ajánlatkérő a Kbt. 69. (2) bekezdése alapján szükség szerint az egységes európai közbeszerzési dokumentum vonatkozásában hiánypótlási felhívást, felvilágosítást kérést küldhet ki. II.5. Az ajánlatok értékelése, igazolások benyújtása A Kbt. 69. (4) bekezdése szerint ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat az értékelési szempont szerint értékeli. Ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívja a kizáró okok (valamint az alkalmassági követelmények) Korm. rendelet IV. fejezetében foglalt igazolására. A felhívásra az alábbi dokumentumokat kell benyújtani: I. Kizáró okok igazolására - a Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő az Art. szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolás vagy az Art. szerinti együttes adóigazolás. 13

14 - a Kbt. 62. (1) bekezdés c), d), f), g), j), ka), l), n) pontja tekintetében: ajánlatkérő ellenőrzi, nem szükséges további dokumentum becsatolása. - a Kbt. 62. (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében: Ha a gazdasági szereplő nem minősül cégnek vagy tevékenységének felfüggesztésére más hatóság is jogosult: közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat. - a Kbt. 62. (1) bekezdés f) pontja tekintetében: Ha nem természetes személy gazdasági szereplő nem minősül cégnek: közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat - a Kbt. 62. (1) bekezdés h), j), n) o) és p) pontja tekintetében ajánlatkérő elfogadja az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot, nem szükséges további dokumentum becsatolása. - Kbt. 62. (1) bekezdés i) és m) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során. - a Kbt. 62. (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni. (12. sz. iratminta) - a Kbt. 62. (1) bekezdés k) pont kc) alpontjára vonatkozóan az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; ha van ilyen szervezet, az ajánlattevő azt nyilatkozatban megnevezi (cégnév, székhely), továbbá nyilatkozik, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 62. (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában hivatkozott kizáró feltétel nem áll fenn. (13. sz. iratminta) (1) bekezdés a) és e) pont: kizárólag természetes személyszemély gazdasági szereplő valamint a Kbt. 62. (2) bekezdésében említett személy esetén közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat. (15. sz. iratminta) II. Alkalmassági követelmények igazolására A Kbt. 69. (4) bekezdés alapján felhívott ajánlattevőnek valamennyi alkalmassági követelményt igazolnia kell! M/1. Műszaki-szakmai alkalmassági követelmény A Kbt. 69. (4)-(6) bekezdése alapján a felhívott ajánlattevőnek a Korm. rendelet 21. (1) bekezdés a) pontja alapján, a 22. (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek, ennek keretében csatolandó az ajánlattevőnek/ közös ajánlattevőnek/ kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben teljesített, a közbeszerzés tárgyával egyező szállításairól szóló nyilatkozata. (16. számú iratminta) A nyilatkozatnak/igazolásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a teljesítés időpontja, a szerződést kötő másik fél adatai (név, székhely) a szállítás tárgya 14

15 a szállítás mennyisége vagy ellenszolgáltatás nettó összege, nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. (1) bekezdése alapján a) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül a műszaki szakmai alkalmasságot az általa kiadott vagy aláírt igazolással, b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával kell igazolni. A Korm. rendelet IV. fejezete szerinti igazolási módok az V. fejezetnek megfelelően kiválthatóak, ha az érintett gazdasági szereplő minősített ajánlattevői jegyzéken való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek. Amennyiben a felhívott ajánlattevő nem, vagy hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, ajánlatkérő ezen ajánlatot figyelmen kívül hagyja, és az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások, nyilatkozatok benyújtására. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy ajánlatkérő abban az eset amennyiben él ezzel a lehetőséggel, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. II.5.1. Az ajánlatok a Kbt. 76. (2) bekezdés a) pontja szerint a legalacsonyabb ár bírálati szempontja alapján kerülnek elbírálásra. Az eljárás nyertese az az Ajánlattevő, aki Ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján a legalacsonyabb árú ellenszolgáltatást tartalmazó érvényes ajánlatot tette. Ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívás II.2.5) pontjában meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő az értékelés során megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Nettó ajánlati ár: Ajánlati árként a felolvasó lapon a nettó ajánlati árat kell feltüntetni, amely minden, a felhívásban a közbeszerzési dokumentumokban előírt feladat elvégzését kell, hogy tartalmazza. Az ajánlattevőknek az ellenszolgáltatást egy összegben, pozitív egész számmal forintban kell megajánlaniuk. Az ajánlati árnak maradéktalanul tartalmaznia kell a szerződés teljesítésével kapcsolatosan ajánlattevőnél felmerült valamennyi költséget és díjat, további díjat vagy költséget a Dokumentáció III. fejezetében (Műszaki specifikáció) foglaltak figyelembevételével - ajánlattevő semmilyen jogcímen nem érvényesíthet Ajánlatkérővel szemben. Az ajánlati árnak fix összegűnek kell lennie, vagyis az ajánlattevő semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehet változó árat tartalmazó ajánlatot. Az ajánlati ár módosítására jelen közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés hatálya alatt nyertes Ajánlattevő nem jogosult. 15

16 II.6. Az ajánlatok benyújtása, elkésett ajánlat II.6.1. Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, valamint az egyéb közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatot az ajánlati felhívás IV.2.2. pontjában meghatározott határidőig, az ajánlati felhívás I.1. Név és címek pontjában meghatározott címre kell benyújtani: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45/B. V. emelet Beszerzési Iroda (Közbeszerzés) 510. szoba) Simák Petra Ajánlatkérő kifejezetten felhívja ajánlattevő figyelmét, hogy az ajánlatot akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvétele az ajánlati felhívás I.1. pontjában feltüntetett helyen az ajánlati határidő lejártáig megtörténik. A postai küldemények elirányításából, elvesztéséből, vagy késedelmes kézbesítéséből eredő összes kockázat az ajánlattevőt terheli. Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy az épületben portaszolgálat és beléptető rendszer működik, így az ajánlatok leadására szolgáló helyszínre történő bejutás percet is igénybe vehet esetenként. Jelen tájékoztatás értelemszerűen irányadó az esetleges hiánypótlás esetén benyújtandó okiratokra is. II.6.2. Az ajánlatokat ajánlatkérő érkezteti, aki biztosítja, hogy az ajánlat tartalma a felbontás időpontjáig senki számára se válhasson hozzáférhetővé. II.6.3. Az ajánlattételi határidő után beérkezett ajánlat felbontásáról ajánlatkérő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt az összes ajánlattevőnek beleértve az elkésett ajánlatot benyújtott ajánlattevőt megküld. II.7. Az ajánlatok módosítása, visszavonása, az ajánlati kötöttség. Visszalépés a közbeszerzéstől II.7.1. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség beálltáig (az ajánlattételi határidő lejártáig) vonhatja vissza az ajánlatát. II.7.2. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni. II.7.3. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlati felhívás IV.2.6. pontja tartalmazza. II.7.4. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban valamint az egyéb közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeket. Az ajánlati felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása során ajánlatkérő a Kbt. 55. (1), (3) (4) és (6) bekezdése szerint jár el. II.7.5. Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja vissza. Ajánlatkérő ebben az esetben az ajánlattételi határidő lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt ad fel, és egyidejűleg tájékoztatja azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. 16

17 II.7.6. Az ajánlattételi határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat elbírálni, ha bizonyítani tudja, hogy az ajánlattételi határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítja. II.8. Az ajánlatok felbontása II.8.1. Az ajánlatok felbontására az ajánlati felhívás IV.2.7. pontjában meghatározott helyen és időben kerül sor. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek képviselői és személyek lehetnek jelen. E személyek a bontáson a felolvasólapba betekinthetnek. Ajánlatkérő a Kbt. 68. (4) bekezdése alapján az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertetheti a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Az ajánlatok felbontásakor ajánlatkérő ismerteti a Kbt. 68. (4) bekezdésére tekintettel az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azon főbb számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. II.8.2. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről Ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevő részére. Az ajánlattételi határidő után beérkezett ajánlat felbontásáról ajánlatkérő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt az összes beleértve az elkésett ajánlattevőnek megküld. II. 9. Az ajánlatok vizsgálata Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatát kettő szakaszban végzi: 1. Szakasz: Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlat(ok) bírálata során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb az ajánlatban benyújtandó dokumentumok - tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a Kbt. 69. (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is. 2. Szakasz: Ajánlatkérő a megfelelőnek talált ajánlatokat a Kbt. 76. (2) bekezdés a) pontja szerint a legjobb ár-érték arányt megjelenítő a felhívás II.2.5) pontjában szereplő - értékelési szempont szerint értékeli. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt felhívja öt munkanapos 17

18 határidő tűzésével a kizáró okok, az alkalmassági követelmények tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. Amennyiben a legkedvezőbbnek tekintett ajánlattevő nem, vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a fentiek szerinti igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nemcsak a legkedvezőbb, hanem ez értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Amennyiben az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nem csak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezi meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Amennyiben az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a fentiek szerinti igazolásokat. II.10. Hiánypótlás, felvilágosítás kérés II Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt ában foglaltaknak megfelelően, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, teljes körben biztosítja a hiánypótlás, valamint az ajánlatokban nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében a felvilágosítás-kérés lehetőségét. II A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. II A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen az ajánlati felhívás, az egyéb közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás és a felvilágosítás kérést ajánlatkérő ugyanúgy alkalmazza mind az eredeti ajánlatban benyújtott dokumentumok, mind a Kbt. 69. (4)-(5) bekezdése alapján az alkalmasság és a kizáró okok igazolására benyújtott dokumentumok vonatkozásában. Ajánlatkérő kizárólag a II.8.1. pontban foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok elbírálása érdekében szükséges. 18

19 Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a Kbt. 62. (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére. II Amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra (önkéntes hiánypótlás). II Ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy: - ajánlatkérő a Kbt. 71. (1) bekezdése szerint, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét; - a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók; - a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a) a Kbt. 2. (1)-(3)és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. II Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a fenti II pontban meghatározott feltételeknek megfelel. A II pont rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során. II Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem [Kbt. 80. (4) bekezdés] megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül - faxon vagy elektronikus úton - tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket. II Az ajánlatkérő a Kbt. 69. (13) bek. alapján jogosult az ajánlatban benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. A megkeresett szervezet három munkanapon belül köteles az információt megadni. II.11. Összeférhetetlenség tisztázása 19