Mechatronikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés

Átírás

1 Dunaújvárosi Főiskola Mechatronikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés Tanterv. szeptember 7.

2 2

3 Tartalomjegyzék Alapadatok:... 5 Mechatronikai mérnökasszisztens megnevezésű elágazás szakmai és vizsgakövetelményei... 6 Követelménymodulokhoz tartozó tantárgyak A Mechatronikai mérnökasszisztens képzés és a Gépészmérnöki szak kredit-egyenértékűsége:. 12 Óraterv: tantárgyainak rövid ismertetése Informatika Műszaki ábrázolás és dokumentáció Aktuális ügyviteli rendszerek Mérnöki fizika Matematika I Mechanika I CAD Gépszerkezettan I Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Anyag és gyártásismeret Villamos mérések Bevezetés a programozásba Környezetvédelem és energiagazdálkodás Vállalatgazdaságtan II Gépszerkezettan II Minőségirányítás Gépipari mérések Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci alapismeretek Szakdolgozat - mechatronikai mérnökasszisztens Mechatronika Elektronika CNC-technika Robottechnika, PLC-k Középfokú angol nyelv

4 Középfokú angol nyelv Az angol műszaki szaknyelv alapjai Az angol műszaki szaknyelv alapjai

5 Alapadatok: Szakképesítés megnevezése Mérnökasszisztens A szakképesítés azonosító száma: Elágazások: Mechatronikai mérnökasszisztens Azonosító szám: Ráépülés: A képzésért felelős szakminisztérium: Szakra vonatkozó jogszabály: Képzés maximális időtartama: Képzésért felelős intézmény: Intézményi azonosító szám: nincs Szociális és Munkaügyi Minisztérium 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 2 év (4 félév / szemeszter) A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy szemesztert. Dunaújvárosi Főiskola FI60345 Címe: 2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály utca 1/A Felelős vezető: Szakfelelős intézet: Szakfelelős intézet igazgatója: Szakfelelős: Képzés szintje: A szakképesítési bizonyítványban szereplő szakképesítés megnevezése: Nyelvi képzés: Testnevelés: Szakmai gyakorlat Szakmacsoport A felsőfokú szakképzésnek megfelelő képzési területek Munkarend Dr. Bognár László, rektor Műszaki Intézet Valenta László főiskolai docens Valenta László főiskolai docens Felsőfokú szakképzés Mechatronikai mérnökasszisztens Általános és műszaki szaknyelv Minden félévben heti 1 óra (csak nappali tagozaton). Az összefüggő szakmai gyakorlat tartama: 360 óra 5. Gépészet műszaki nappali, levelező 5

6 Mechatronikai mérnökasszisztens megnevezésű elágazás szakmai és vizsgakövetelményei I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Mérnökasszisztens 3. Szakképesítések köre: 3.1 Részszakképesítés Nincs 3.2 Szakképesítés-elágazások Azonosítószám: Megnevezés: Mechatronikai mérnökasszisztens 3.3 Szakképesítés-ráépülés Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 1213, 3114, 3115, 3116, 3117, 3118, 3121, 3123, 3129, Képzés maximális időtartama: Szakképesítés megnevezése Szakképzési Óraszám évfolyamok száma Mérnökasszisztens 2 - II. EGYÉB ADATOK SZAKKÉPESÍTÉS-ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Mechatronikai mérnökasszisztens 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: - Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: kredit a képzési program figyelembevételével beszámítandó Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 40% 3. Gyakorlat aránya: 60% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): - Időtartama (évben vagy félévben): - 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor: - 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges 6

7 III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 1213 Helyi önkormányzat kinevezett középszintű vezetője 3114 Fa- és könnyűipari technikus 3115 Vegyésztechnikus 3116 Kohászati technikus 3117 Gépésztechnikus 3118 Erősáramú villamosipari technikus 3121 Gyengeáramú villamosipari technikus 3123 Építésztechnikus 3129 Egyéb technikusok 3602 Igazgatási ügyintéző 2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A mérnökasszisztens munkája során: Alkalmazza a korszerű számítástechnikai eszközöket Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Munkája során környezettudatos magatartásformát tanúsít Munkavégzés balesetvédelmi előírásait ismeri, betartja, alkalmazza Szakmai idegen nyelvet használ feladatainak elvégzéséhez Jogi és szabvány ismereteket alkalmaz Részt vesz a tevékenységével kapcsolatos gazdálkodási feladatok ellátásában Közreműködik az üzemi biztonság fenntartásában Projekt tervezésében részt vesz Műszaki számításokat végez, tervez Mechatronikai mérnökasszisztensként: Mechatronikai ismereteit alkalmazza Hardver eszközöket telepít, konfigurál, üzemeltet Operációs rendszereket telepít, konfigurál, üzemeltet Alkalmazásokat telepít, üzemeltet 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése Általános rendszergazda Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Telekommunikációs asszisztens Web-programozó A szakmai követelménymodulok felsorolása: IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK Az azonosító számú, Mechatronikai mérnökasszisztens megnevezésű szakképesítéselágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Korszerű munkaszervezés Gazdálkodási, projektvezetési modul Műszaki alapozás Méréstechnika Mechatronika V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 7

8 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás Az 5., 6., 8., 9., 13., 15., 18., 20., 21., 22., 26., 28., 30. és 32. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben megadott témában, a képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A Területfejlesztési szakasszisztens szakképesítés-elágazás esetében gazdálkodó, illetve önkormányzati szervezetnél eltöltött 3 hónapos gyakorlat teljesítése - 1 hónap az első év végén - 2 hónap a szakdolgozat készítéséhez kapcsolva 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Korszerű munkaszervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számítógép-kezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek alkalmazása. Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Elsősegélynyújtás, újraélesztés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek. Hulladékok csoportosítása, minősítése, kezelése és a hulladékok szelektív gyűjtése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 20% 3. feladat 30% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Gazdálkodás, projektvezetés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Projektirányítási rendszerek, projekttervezés, kockázatelemzés, erőforrás-kezelés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Megadott feltételek alapján képzési vállalkozási forma kiválasztása, indításának, működtetésének, átszervezésének megtervezése, működésének elemzése. Számla, nyugta kibocsátása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 10. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Műszaki alapozás 8

9 A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Adott használt alkatrész szabadkézi vagy műszaki rajzának elkészítése, dokumentálása, műszaki és gazdasági ajánlat készítése ennek az alkatrésznek cseréjére A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adott konkrét feladathoz anyagrendelést állít össze, kalkulációt készít a rendelkezésre bocsátott adatok alapján. Összeállítja a szükséges eszközök listáját, ismerteti az elvégzendő munkafolyamat lépéseit A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 11. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Méréstechnika A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Metrológiai és méréstechnikai feladatok megoldása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adott feladat szerinti mechanikai mérésekhez mérőeszközöket, műszereket választ, elvégzi és kiértékeli a kijelölt méréseket A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Adott feladat szerinti villamos áramkörök, illetve fogyasztók vagy nem villamos mennyiség átalakító be és kimeneti jellemzőinek méréséhez mérőeszközöket, műszereket választ, elvégzi és kiértékeli a kijelölt méréseket A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 20% 3. feladat 40% 21. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Mechatronika A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: CNC-program kidolgozása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Robotprogramozás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Digitális technika A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: 9

10 Egy konkrét vezérlési feladat megoldása, PLC-programozás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Mechtronikai feladat - szakdolgozat védése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 15 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 20% 2. feladat 20% 3. feladat 15% 4. feladat 15% 5. feladat 30% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az azonosító számú, Mechatronikai mérnökasszisztens megnevezésű szakképesítéselágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez, szakképesítés-elágazásokhoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: - VII. EGYEBEK Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat tartama: 360 óra 10

11 Követelménymodulokhoz tartozó tantárgyak Korszerű munkaszervezés MUG-902 MUT-511 INF-010 KTN-044 Mérnöki alapismeretek, biztonságtechnika Környezetvédelem és energiagazdálkodás Informatika Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci alapismeretek Gazdálkodás, projektvezetés GTV-518 Vállalatgazdaságtan I. GTV-111 Aktuális ügyviteli rendszerek INF-630 Műszaki projektvezetés és gyakorlat MUG-111 Minőségirányítás Műszaki alapozás MUG-011 Mechanika I. KIM-001 Matematika I. MUG-901 Műszaki ábrázolás és dokumentáció MUG-021 CAD MUG-903 Anyag- és gyártásismeret MUT-215 Mérnöki fizika MUG-031 Gépszerkezettan I. MUG-032 Gépszerkezettan II. Méréstechnika INF-201 MUG-904 Mechatronika INF-501 INF-202 MUG-942 MUG-207 INF-230 Villamos mérések Gépipari mérések Bevezetés a programozásba Elektronika CNC-technika Mechatronika Robottechnika, PLC-k 11

12 A Mechatronikai mérnökasszisztens képzés és a Gépészmérnöki szak kredit-egyenértékűsége: Mechatronikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés Kommunikáció és médiatudomány BA szak Kód Tantárgyi modul kredit Kód Tantárgyi modul kredit DFAN(L)-INF-010 Informatika 5 DFAN(L)-INF-010 Informatika 5 DFAN(L)-MUT-215 Mérnöki fizika 5 DFAN(L)-MUT-215 Mérnöki fizika 5 DFAN(L)-KIM-001 Matematika I. 5 DFAN(L)-KIM-001 Matematika I. 5 DFAN(L)-MUG-011 Mechanika I. 5 DFAN(L)-MUG-011 Mechanika I. 5 DFAN(L)-MUG-021 CAD 5 DFAN(L)-MUG-021 CAD 5 DFAN(L)-MUG-031 Gépszerkezettan I. 5 DFAN(L)-MUG-031 Gépszerkezettan I. 5 DFAN(L)-INF-501 DFAN(L)-MUT-511 Bevezetés a programozásba Környezetvédelem és energiagazdálkodás 5 DFAN(L)-INF DFAN(L)-MUT-511 Bevezetés a programozásba Környezetvédelem és energiagazdálkodás DFAN(L)-GTV-337 Vállalatgazdaságtan II. 5 DFAN(L)-GTV-337 Vállalatgazdaságtan II. 5 DFAN(L)-MUG-032 Gépszerkezettan II. 5 DFAN(L)-MUG-032 Gépszerkezettan II. 5 DFAN(L)-MUG-111 Minőségirányítás 5 DFAN(L)-MUG-111 Minőségirányítás 5 DFAN(L)-INF-230 Robottechnika, PLC-k DFAN(L)-INF-230 Robottechnika, PLC-k 5 Összesen:

13 Óraterv: Nappali Gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés Félévek - heti óraszám Tantárgykód Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAN-INF-010 Informatika F 5 DFFN-GTV-111 Aktuális ügyviteli rendszerek F 5 DFFN-MUG-901 Műszaki ábrázolás és dokumentáció F 5 DFAN-MUT-215 Mérnöki fizika V 5 DFAN-KIM-001 Matematika I V 5 DFAN-MUG-011 Mechanika I V 5 Előfeltétel DFFN-MUG-902 Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika F 5 DFAN-MUG-021 CAD F 5 DFAN-MUG-031 Gépszerkezettan I F 5 DFAN-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája F 5 DFAN-MUA-001 DFFN-MUG-903 Anyag és gyártásismeret F 5 DFFN-INF-201 Villamos mérések F 5 DFAN-MUT-215 DFAN-GTV-337 Vállalatgazdaságtan II F 5 DFFN-KTN -044 Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci alapismeretek F 5 DFAN-MUT-511 Környezetvédelem és energiagazdálkodás F 5 DFAN-MUG-032 Gépszerkezettan II F 5 DFAN-MUG-111 Minőségirányítás F 5 DFFN-MUG-904 Gépipari mérések F 5 DFFN-MUG-941 Forgácsolás V 5 DFFN-MUG-943 Gyártástervezés, szerelés F 5 DFFN-MUG-910 Szakdolgozat - gépipari mérnökasszisztens F 5 DFFN-MUG-905 Irányítástechnika F 5 DFAN-MUG-021 DFAN-MUG-031 DFAN-MUG-011 DFFN-MUG-942 CNC-technika F 5 DFFN-MUG-941 DFFN-INF-630 Műszaki projektvezetés és gyakorlat F 5 Nyelv Heti EA, GY, L, Kredit Heti össz óra Összkredit Nyelvek Félévek - heti óraszám Előfeltétel Tantárgykód Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFFN-KIN-002 Középfokú angol nyelv F 0 DFFN-KIN-003 Középfokú angol nyelv F 0 DFFN-KIN-002 DFFN-KIN-043 Az angol műszaki szaknyelv alapjai F 0 DFFN-KIN-003 DFFN-KIN-044 Az angol műszaki szaknyelv alapjai F 0 DFFN-KIN-043 Jelölések: V Vizsga, F Félévközi jegy, ea előadás, gy gyakorlat, l labor, kr kredit, k követelmény 13

14 Levelező Tantárgykód Tantárgy neve DFAL-INF-010 Informatika F 5 DFFL-GTV-111 Aktuális ügyviteli rendszerek F 5 DFFL-MUG-901 Műszaki ábrázolás és dokumentáció F 5 DFAL-MUT-215 Mérnöki fizika V 5 DFAL-KIM-001 Matematika I V 5 DFAL-MUG-011 Mechanika I V 5 DFFL-MUG-902 Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika F 5 DFAL-MUG-021 CAD F 5 DFAL-MUG-031 Gépszerkezettan I F 5 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Előfeltétel DFAL-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája F 5 DFAL-MUA-001 DFFL-MUG-903 Anyag és gyártásismeret F 5 DFFL-INF-201 Villamos mérések F 5 DFAL-MUT-215 DFAL-GTV-337 Vállalatgazdaságtan II F 5 Munkavégzési technikák, munkaerőpiaci DFFL-KTN F 5 alapismeretek DFAL-MUT-511 Környezetvédelem és energiagazdálkodás F 5 DFAL-MUG-032 Gépszerkezettan II F 5 DFAL-MUG-111 Minőségirányítás F 5 DFFL-MUG-904 Gépipari mérések F 5 DFFL-MUG-941 Forgácsolás V 5 DFFL-MUG-943 Gyártástervezés, szerelés F 5 DFFL-MUG-910 Szakdolgozat - gépipari mérnökasszisztens F 5 DFFL-MUG-905 Irányítástechnika F 5 DFAL-MUG-021 DFAL-MUG-031 DFAL-MUG-011 DFFL-MUG-942 CNC-technika F 5 DFFL-MUG-941 DFFL-INF-630 Műszaki projektvezetés és gyakorlat F 5 Nyelv F F F F 0 Heti EA, GY, L, Kredit Heti össz óra Összkredit Gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés Félévek - heti óraszám Nyelvek Félévek - heti óraszám Előfeltétel Tantárgykód Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFFL-KIN-002 Középfokú angol nyelv F 0 DFFL-KIN-003 Középfokú angol nyelv F 0 DFFL-KIN-002 DFFL-KIN-043 Az angol műszaki szaknyelv alapjai F 0 DFFL-KIN-003 DFFL-KIN-044 Az angol műszaki szaknyelv alapjai F 0 DFFL-KIN-043 Jelölések: V Vizsga, F Félévközi jegy, ea előadás, gy gyakorlat, l labor, kr kredit, k követelmény 14

15 tantárgyainak rövid ismertetése Informatika DFAN-INF-010 0/0/3/F/5 DFAL-INF-010 0/0/15/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Ágoston György Nincs Előadás: Gyakorlat: - Labor: Számítógépes termekben egyéni feladatokat oldanak meg a hallgatók tanári segítséggel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk feladattal vezetett rendszerezése (40%) Feladatok önálló feldolgozása (60%) A hallgatók szerezzenek olyan alapvető informatikai ismereteket, amely a nemzetközileg meghatározott informatikai írástudás (ECDL) alapmoduljainak elsajátításához szükséges. Legyenek képesek egy grafikus operációs rendszer biztos kezelésére. Tudjanak tetszőleges szöveges és táblázatot szövegszerkesztő és táblázatkezelő programmal elkészíteni. Tudjanak az Interneten böngészni és levelezni. Legyenek képesek egyszerű adatbázisok elkészítésére és kezelésére, valamint egyszerű bemutatók készítésére. Operációs rendszer kezelése (Windows), fájlok, mappák, háttértárak kezelése. Víruskeresés, vírusirtás, naplózás. Tömörített dokumentumok kezelése. A Windows segédprogramjainak (Paint, Jegyzettömb) használata. Szövegszerkesztés a Word programmal. Karakter és bekezdésformázás, hasábok, tabulátorok, élőfejek és élőlábak, különleges karakterek, felsorolás és számozás, táblázatok, stílusok, körlevél. Táblázatkezelés az Excel programmal. Táblázatok feltöltése, formázása, képletek, függvények használata, címzések, diagramok, adattáblák, célértékkeresés, solver, adatbázis műveletek, kimutatás. Internet böngészők beállításai és használata. Levelezőprogramok beállításai és használata: Levelek küldése, fogadása, mellékletek, címjegyzék, titkos másolat, fontos levél. Adatbázis készítés az Access programmal. Adattáblák létrehozása, formázása, adattáblák összekapcsolása. Lekérdezések (választó, táblakészítő, törlő, hozzáfűző, frissítő, kereszttáblás), űrlapok, jelentések készítése. Prezentáció készítés a PowerPoint programmal. 1. Király Zoltán-Ősz Rita: Szövegszerkesztés példatár 2. Király Zoltán-Ősz Rita: Táblázatkezelés példatár 3. Király Zoltán: Adatbáziskezelés példatár 4. ECDL vizsgapéldatár 5. Elektronikus irodalom: 6. Távoktatási anyag a Moodle, vagy a Neptun rendszerben 15

16 Műszaki ábrázolás és dokumentáció DFFN-MUG-901 1/2/0/F/5 DFFL-MUG-901 5/10/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Zahola Tamás Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési gyakorlatok. Labor: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 30 % Feladatok önálló feldolgozása 30 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése - A hallgató ismerje a műszaki gyakorlat információforrásait (könyvtárak, rajztárak, internet). Legyen képes információ összegyűjtésére és rendszerezésére a különböző dokumentumtípusok alapján (rajzi dokumentumok, gépkönyvek, szabványok, táblázatok, diagramok, grafikonok, jegyzőkönyvek). Ismerje a különféle jellemző dokumentumok kialakításának formai követelményeit. Legyen képes összetett műszaki információt hordozó dokumentumok számítógépes eszközökkel történő létrehozására. A műszaki gyakorlat információforrásai. A dokumentumokban tárolt információ típusai és megjelenési formái. Jellemző dokumentumtípusok. Dokumentumok formai követelményei. Dokumentumok tárolása és rendszerezése. Dokumentumok létrehozásának, sokszorosításának, másolásának, konvertálásának hagyományos és számítógépes eszközei. Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Dr. Agg Géza: Műszaki alapismeretek. Budapest: LSI Oktatóközpont,

17 Aktuális ügyviteli rendszerek DFFN-GTV-111 1/2/0/F/5 DFFL-GTV-111 5/10/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Gazdálkodástudományi Intézet Tárgyfelelős oktató: Dósáné Pap Györgyi Nincs Előadás: Projektor használatával Gyakorlat: Kiscsoportos és egyéni feladatok, kis teremben, projektor felhasználásával Labor: -Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% -Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% -Feladatok önálló feldolgozása 30% -Szükség szerint szerződést aláírásra előkészít -Szerződést köt -Hibás teljesítés esetén jegyzőkönyvet vesz fel -Árajánlatot ad, kér, értékel -Hivatalos levelezést folytat hagyományos és elektronikus formában -Hivatalos okmányokat tölt ki A tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a hallgató részletekbe menő képet kapjon az ügyviteli rendszer, a hivatalos dokumentációk szerepéről, alkalmazásáról és alapvető módszereiről. Képes legyen a vállalaton belüli dokumentációáramlási folyamatok végrehajtására, helyes alkalmazására. Hivatalos levelek, hivatalos telefonok, jegyzőkönyvek, szerződések, árajánlatok kezelése, készítése, ügyfélkapcsolatok kezelése, reklamációk és problémák megoldása, nyomtatványok kitöltése, nyilvántartása. Kossáné Prókay Katalin: Amit a korszerű irodai munkához ismerni érdemes, Stíl Stúdió, Paks Kossáné Prókay Katalin: A menedzserasszisztens, Stíl Stúdió, Paks,

18 Mérnöki fizika DFAN-MUT-215 1/2/0/V/5 DFAL-MUT-215 5/10/0/V/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szörényi Tamás Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 33,33%-ában)(15 óra) Gyakorlat: Maximum 30 fős csoportokban táblás számolási gyakorlat. (Összes óra 66,66%-ában)(24 óra) Labor: 5x2 óra laboratóriumi mérés és 2 óra felkészítés nyitott laboratórium keretében (Órarenden kívül) Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel és az anyag rögzítése a saját és az elektronikusan rendelkezésre álló jegyzet felhasználásával 40% Mérési gyakorlatok önálló elvégzése 20% Feladatok irányított és önálló feldolgozása 20% Tesztfeladatok megoldása 20%} - A hallgató ismerje az anyagi pont mechanikájának legfontosabb törvényeit, - Ismerje a folyadékok és gázok sztatikájához és dinamikájához tartozó legfontosabb összefüggéseket - Ismerje meg a hőtan, az elektromosságtan, valamint az optika, a kvantummechanika és a félvezetők és a modern fizika alapjait - Legyen képes a felsorolt témakörökben összefüggések felismerésére, alapszintű feladatok megoldására Kinematika, dinamika. A mechanika axiómái. Lendület, és megmaradása. Munka, energia, teljesítmény, munkatétel. Rezgéstan. A folyadékok és gázok mechanikájának alapjai. Pascal, Archimedes törvénye. Kontinuitási egyenlet. Munka, hőmennyiség, belső energia, I. főtétel. Hőtágulás, fázisátalakulások. Coulomb törvénye, potenciál és feszültség, kapacitás. Áramerősség, Ohm törvény, ellenállás, ellenállások kapcsolása, Kirchoff törvények, hálózatszámítás. Egyenáram mágneses mezeje, elektromágneses indukció. Váltakozó áram elemei. Geometriai optika. Fizikai optika. A kvantummechanika és az anyagszerkezettan alapjai, félvezető eszközök. A modern informatikai eszközök működésének alapjai. Moore törvény, a kvantumkompjuter alapfogalmai. - Kiss Endre: Mérnöki Fizika (elektronikus jegyzet) - Fizika feladatgyűjtemény ( szerk. Horváth Miklós, elektronikus jegyzet) - Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I., II., III. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997) - R. Feynmann: Modern Fizika 1., 2., 3., 5., 7., 9. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986) 18

19 Matematika I. DFAN-KIM-001 1/2/1/V/5 DFAL-KIM-001 5/10/5/V/5 Tantárgyat gondozó intézet: Központi Oktatási Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Horváth Gábor Nincs Előadás: Gyakorlat: Labor: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek, valamint matematikai ismeretek bővítése a szakirodalom tanulmányozásához. Műveletek komplex számokkal. Halmazelméleti ismeretek, a függvény fogalma. Számsorozatok határértéke, konvergenciakritériumok. Egyváltozós valós függvények alaptulajdonságai, határérték, folytonosság. Egyváltozós valós függvények differenciálhányadosának értelmezése, a differenciálhatóság és a folytonosság kapcsolata, a deriváltfüggvény, a differenciálható függvény differenciálja. Általános differenciálási szabályok, elemi függvények differenciálása. A differenciálszámítás középértéktételei, magasabb rendű differenciálhányadosok, L'Hospital-szabály, függvénydiszkusszió. A Riemann-integrál fogalma, az integrálhatóság feltételei, a határozott integrál tulajdonságai, az integrálszámítás középértéktétele, a Newton- Leibniz-formula. A primitív függvény, a határozatlan integrál és néhány tulajdonsága, alapintegrálok. Integrálási módszerek. Improprius integrál. A többváltozós valós függvények alaptulajdonságai, differenciálszámítása, szélsőértékeinek számítása. Kovács J. - Takács G. - Takács M.: Analízis. 16. kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, Dr. Takács M. (szerk.): Analízis példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala,. Horváth P.: Feleletválasztásos feladatok a matematika gyakorlatokhoz. 2. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dr. Takács M.: Komplex számok példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala,

20 Mechanika I. DFAN-MUG-011 2/2/0/V/5 DFAL-MUG /10/0/V/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kirchner István Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: - Elméleti anyag feldolgozása irányítással/önállóan: 15/35 % Feladatmegoldás irányítással/önállóan: 15/35 % A hallgató az előadásokon elhangzó fogalmak és összefüggések a gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során történő alkalmazásával elsajátítja az egyszerű mérnöki szerkezetek tervezésének mechanikai alapjait. Megismerkedik a statika és szilárdságtan fogalomrendszerével és gyakorlatban alkalmazott összefüggésekkel. Anyagi pont statikája: vektor fogalma, vektorokkal végezhető műveletek. Erő, erőrendszer, egyensúly. Merev testek statikája: merev test fogalma. Nyomaték fogalma. Erőrendszerek egyenértékűsége, redukálása. Eredő fogalma. Merev test egyensúlya. Ideális kényszerek. Támaszerő rendszerek meghatározása térbeli és síkbeli erőrendszerek esetén. Tartók statikája: tartóelemek, tartók és kényszerek, belső erők és igénybevételek fogalma és meghatározásuk elve, az igénybevételek közötti összefüggések. Szilárdságtan alapjai: a szilárdságtan alapfogalmai, felosztása, módszerei, a szilárdsági vizsgálatok célja, a szerkezeti elemekkel szemben támasztott követelmények, a szakítódiagram és az abból megállapítható mechanikai jellemzők. Mechanikai feszültségek meghatározása egyszerű igénybevételek esetén. Feszültségi állapot fogalma és megadása. Feszültségi állapot kiértékelése, főfeszültségek, feszültségi főirányok. Alakváltozási állapot elemei: fajlagos nyúlások és szögtorzulások. Alakváltozási állapot kiértékelése. Összefüggés az alakváltozási és feszültségi állapot elemei közt. Egyenértékű feszültség fogalma, elméletei. Dr. Vigh Sándor: Mechanika. Főiskolai jegyzet Műszaki mechanika I. Elemi Statika, Munkafüzet, Tanszéki munkaközösség, Dunaújváros, ME DFK Kiadói Hivatal, Műszaki mechanika II/1. Elemi szilárdságtan, Munkafüzet, Dunaújváros, DF Kiadó, Dr Vigh S.. Műszaki mechanika IV. Keresztmetszeti jellemzők. főiskolai jegyzet, Dunaújváros, DF Kiadó, Dunaújváros, Műszaki mechanika I. Példatár: 1. rész, Dunaújváros, DF Kiadói Hivatal, Műszaki mechanika II. Példatár: II/A,, Dunaújváros, DF Kiadói Hivatal,

21 CAD DFAN-MUG-021 0/0/2/F/5 DFAL-MUG-021 0/0/10/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Gonda Viktor Nincs Előadás: - Gyakorlat: - Labor: Számítógépi laboratóriumi gyakorlat. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése - A hallgató ismerje a számítógépes geometriai modellezés gyakorlatát. Legyen képes alkatrészek parametrikus geometriai modelljeinek felépítésére, melyek a konstrukciós változtatásokat "túlélik" és a tervezői szándékot tartalmazzák. Legyen képes a többféle szóba jöhető modellezési sorrend, módszer közül az adott feladat szempontjából optimális kiválasztására. Legyen képes a létrehozott alkatrészekből összeállítást felépíteni. Legyen képes az alkatrészek, összeállítások az érvényes rajzi szabványok előírásainak a lehető legjobban megfelelő műszaki rajzának előállíttatására. A hallgató számítógépes laboratóriumi foglalkozások keretében megismeri a számítógépes geometriai modellezés gyakorlatát egy korszerű, parametrikus modellezőrendszer (SolidWorks) alkalmazásán keresztül. Elsajátítja a gépalkatrészek létrehozásához szükséges parancsok használatát. Megtanulja az összeállítások felépítésének módját. Felkészül arra, hogy mérnöki munkája során a hatályos szabványoknak a lehető legjobbam megfelelő műszaki rajzdokumentációt hozzon létre a korábban felépített alkatrész- és összeállítási modellek alapján. SolidWorks Online Help A SolidWorks programrendszerrel kapcsolatos leírások, dokumentációk. 21

22 Gépszerkezettan I. DFAN-MUG-031 2/2/0/F/5 DFAL-MUG /10/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csizmadia József Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési gyakorlatok. Labor: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése - A hallgató legyen képes elvégezni az ábrázoló geometriában előforduló alapszerkesztések tetszőleges variációját. Ismerje fel a különböző összetett feladatok megoldásához szükséges elemi szerkesztéseket, legyen képes megállapítani azok megfelelő sorrendjét. Tudja kiválasztani a lehetséges megoldási módok közül az adott helyzetnek megfelelő optimálist. A hallgató ismerje műszaki rajzi vetületek, metszetek képzésének elméletét és gyakorlatát. A hallgató legyen képes gépalkatrészek műszaki rajzának hagyományos eszközökkel történő szerkesztésére, műszaki rajzok olvasására. A hallgató legyen képes gépalkatrészek mérethálózatának felépítésére. Képsík, koordinátarendszer, vetítés. Pont ábrázolása, egyenes valódi és pontképe. Vetületi, valamint a nézetváltás törvénye. Térelemek kölcsönös helyzetei. Egyenes helyzeteitől függő vetületei, kitérő és metsző egyenesek. Transzverzálisok, sík nevezetes egyenesei. Síkidom valódi nagysága, szerkesztések leforgatással. Két sík metszésvonala, hajlásszögek, távolságok. Feladatok megoldása alapszerkesztésekkel. A műszaki rajzkialakítás alapszabványai. A műszaki gyakorlat vetületrendszereinek elvi áttekintése. Nézetek, nézetrendek alkalmazása. Metszetek és szelvények alkalmazása. Méretmegadás műszaki rajzokon. Mérethálózatok. 1. Ábrázoló Geometria Alapfeladatok (Útmutató és gyakorlati feladatok, Zahola Tamás) 2. Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 1. Koffán Károly: 15 előadás. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 2. Koffán Károly: 15 gyakorlat. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 22

23 Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika DFFN-MUG-902 2/1/0/F/5 DFFL-MUG /5/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Palotás Béla Nincs Előadás: Minden hallgatónak előadóban, táblás előadás. Projektor vagy írásvetítő használata. Gyakorlat: Elsősegélynyújtási, tűzvédelmi és biztonságtechnikai bemutatók, gyakorlatok. Mérési gyakorlatok. Könyvtárazási ismeretek. Labor: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 30 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 50 % Feladatmegoldás irányítással 20 % A hallgatók ismerjék meg a műszaki gondolkodás sajátosságait, a műszaki terület interdiszciplináris voltát, a fontosabb területeket, mint pl.: a mértékegységek, az anyagok, az acélok, a jog, a szabványok, a szabadalmak és a biztonság (a munkavédelem, környezetvédelem, tűzvédelem alapjait), a hallgatónak meg kell tudni ítélni azt, hogy adott probléma megoldásakor milyen tudományos ismeretekre van szükség. A mérnöki alapismeretek alapjai, a mennyiségek, az anyagok, az acélok, a fejlesztés, az innováció, a szabványosítás, a műszaki területre érvényes jog, a szabadalmi rendszer alapjai. Mérnöki gondolkodás bemutatása esettanulmányokon keresztül. A különböző biztonsági (munkavédelmi, környezetvédelmi, tűz és katasztrófavédelmi) rendszerek szabványos és jogszabályba foglalt alapjai és gyakorlata. A szakirodalmazás módszerei. - honlapról letölthető segédletek, - a vonatkozó munkavédelmi, tűz és katasztrófa elleni védelem, környezetvédelmi stb. törvények, és a szabványok, pl. ISO 14001, MSZ A mérnöki tudományok kézikönyve, Springer Hungarica, Budapest 1993, - Mértékegység Kislexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971, - MSZT, MKEH, MSZH - kiadványai. 23

24 Anyag és gyártásismeret DFFN-MUG-903 1/1/0/F/5 DFFL-MUG-903 5/5/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Palotás Béla Nincs Előadás: Táblás előadás projektor használatával. Gyakorlat: Táblás gyakorlat vagy laboratóriumi mérés. Írásvetítő, projektor használata. Labor: A hallgató ismerje az anyagok felépítését, az anyagi tulajdonságokat meghatározó fő tényezőket. Ismerje az egyes anyagfajták (fémek, kerámiák, polimerek) mikroszkopikus felépítését és vizsgálati módszereit. Ismerje az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket, legyen képes a felhasználási célnak legjobban megfelelő anyagok kiválasztására a gyártástechnológia figyelembevételével. Ismerje a különböző anyagfajták és elektronikai elemek jellemző gyártási módszereit. Ismerje az elektronikai technológia alapvető lépéseit, technológiáit. A műszaki anyagok típusai. Szerkezet - feldolgozás - tulajdonságok kölcsönhatása. Moduláramkörök alakatrészei és szereléstechnológiái.furatba szerelhető alkatrészek, felületre szerelhető alkatrészek. Verő Balázs, Dénes Éva, Csepeli Zsolt: Bevezetés a műszaki anyagtudományba, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros Dénes Éva, Farkas Péter, Fülöp Zsoltné, Szabó Zoltán: Fémtechnológia, Főiskolai kiadó, Dunaújváros Dr. Mojzes Imre: Mikroelektronika és elektronikai technológia, old. Dr. Ripka Gábor: Felületi szereléstechnológia, old. Dr. Tóth Tamás: Mechanikai anyagjellemzők és vizsgálatuk módszerei. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros 24

25 Villamos mérések DFFN-INF-201 2/0/2/F/5 DFFL-INF /0/10/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Kővári Attila DFAN(L)-MUT-215 Mérnöki fizika Előadás: Falitábla, demonstrációs táblák, írásvetítő. Székek, asztalok, fogas a férőhelyek számának megfelelően, tanári asztal és szék, szemetes. Projektor. Gyakorlat: Falitábla, demonstrációs táblák, írásvetítő. Székek, asztalok, fogas a férőhelyek számának megfelelően, tanári asztal és szék, szemetes. Projektor. Labor: Falitábla, demonstrációs táblák, írásvetítő. Székek, asztalok, fogas a férőhelyek számának megfelelően, tanári asztal és szék, szemetes. Elektronikus analóg, digitális mérő műszerek, mérési elrendezés, mérőzsinórok, számológép. Lehetőség szerint projektor. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30 % Információk feladattal vezetett rendszerezése 10 % Feladatok önálló feldolgozása, labor feladatok végzése 40 % Tesztfeladat megoldása 20 % A modul sikeres elvégzésével a résztvevő elsajátítja a villmaos mérések végzéséhez szükséges alapismereteket, és képessé válik villamos alapmérések elvégzésére. Méréstechnikai alapfogalmak, alapegységek, mérési hibák, hibaszámítások. Analóg és digitális villamos mérőműszerek felépítése, működése, méréshatár kiterjesztése, multiméterek, villamos mennyiségek (egyenáram, egyenfeszültség, teljesítmény, váltakozó feszültség, ellenállás) mérési elvei, módszerei. Frekvencia és periódusidő mérése. Oszcilloszkóp felépítése, mérés oszcilloszkóppal. Generátorok. Egyenfeszültségű tápegységek. Horváth Elek: Méréstechnika SZIF (TK1) Dr. Jeges Zoltán, Haluksa János, Kővári Attila: Villamosságtan (TK2) Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dunaújváros 2007 Gyetván Károly: A villamos mérések alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó - Tankönyvmester Kiadó, Budapest (TK3) Kerékgyártó László: Elektrotechnika, Nemzeti Tankönyvkiadó - Tankönyvmester Kiadó, Budapest 2006 Kerékgyártó László: Elektrotechnikai feladatgyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó - Tankönyvmester Kiadó, Budapest

26 Bevezetés a programozásba DFAN-INF-501 2/0/3/F/5 DFAL-INF /0/15/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Ágoston György Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 40%-ában) Gyakorlat: - Labor: Minden hallgatónak PC-s gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (Összes óra 60%-ában) - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% - Feladatok önálló feldolgozása 50% A tárgy keretében a leendő informatikus megismerkedik a C programnyelv alapjaival. Ismereteket szerez a számítógépes problémamegoldás területén, elsajátítja az alap algoritmusok programozásának technikáját. Előadás: A C programnyelv kialakulása. A programnyelv alapelemei. A változók típusai. Konstansok, szimbolikus konstansok. Skalárok és tömbök definiálása, deklarálása. A kezdeti értékadás. Utasítások és blokkok. Függvények definíciója, deklarációja, prototípusa. Az argumentum, a paraméter és a visszatérési érték Operátorok és kifejezések. Fájlkezelés. Fontosabb könyvtári függvények. Mutatók. Mutatótömbök értelmezése, használata. Dinamikus helyfoglalású tömbök. Labor gyakorlat: A számítógépes problémamegoldás alapfogalmai: algoritmus, algoritmizálás, jel algoritmusok (folyamatábra, szerkezeti ábra, struktogram), program. Szintaktika, szemantika. A strukturált programozás. Adatok ábrázolása (tárolása) a memóriában. Az integrált fejlesztői környezet használata. Egyszerű feladatok (algoritmusok) kódolása, tesztelése, javítása. Előadásvázlat (IN501-ea.pdf), O: meghajtó Kernighan, B.W. - Ritchie, D.M.: A C programozási nyelv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Plum, T.: Tanuljuk meg a C nyelvet. Novotrade Rt., Budapest, Benkő Tiborné: Programozzunk C nyelven!: ANSI C, Turbo C, grafika, numerikus módszerek. ComputerBooks, Budapest, Benkő Tiborné, Dr. Poppe András: Együtt könnyebb a programozás ( C ), ComputerBooks Budapest, Stephen G. Kochan: Programfejlesztés C nyelven, Kiskapu SAMS Budapest, N. Wirth: Algoritmusok + adatstruktúrák = programok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Lipschutz: Adatszerkezetek, Panem Kft, Budapest,

27 Környezetvédelem és energiagazdálkodás DFAN-MUT-511 2/1/1/F/5 DFAL-MUT /5/5/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kiss Endre Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás, írásvetítő és projektor segítségével. (Összes óra 100%-ban) Gyakorlat: Kiscsoportos szeminárium (legfeljebb 30 fő) Labor: Hallott szöveg feldolgozása 40% Kiadott tananyag feldolgozása 20% Ismeretanyag rendszerezése 20% Tesztdolgozatok megoldása 20% -Ismerje a környezetvédelem általános kérdéseit, -Legyen képes a környezetet károsító kibocsátások felismerésére a levegőtisztaság védelem, a víztisztaság védelem, a talajvédelem, a zaj,- és rezgésvédelem, valamint az elektromágneses környezetszennyezés tekintetében, -Ismerje a környezetkárosító kibocsátások csökkentését illetve megszüntetését segítő technológiák és módszerek alkalmazhatóságát Ökológiai alapismeretek. A környezetvédelem tárgya, kérdései, feladata. A biológiai és a geológiai környezet. Körforgalmak. A légkör. A légkör főbb szennyezői. A levegőben lévő porszennyezések tulajdonságai. A porleválasztás általános jellemzői. Porkamrák és irányváltásos porleválasztók. A ciklonok. A zsákos szűrők működésének alapjai, üzemeltetése, tisztítása. Az elektrosztatikus porleválasztók működésének alapjai, elemei. Az elektrosztatikus porleválasztással kiegészített zsákos szűrők és alkalmazási lehetőségeik. Az impulzusüzemű villamos porleválasztás, gázlebontás. Az adszorpciós eljárások. Mosóberendezések. Égetéses technológiák Bűzelhárítás. A természetben található víz tulajdonságai és természetes öntisztulása, szennyeződés. Víztisztítás, szennyvíztisztítás és azok eszközei. A talaj és szennyezettsége. Hulladékok és kezelésük. Zaj és annak hatása. Radioaktív környezetszennyezés. Az energiagazdálkodás alapjai. Megújuló energiák. - Kiss Endre szerk. Környezetvédelem és energiagazdálkodás (elektronikus jegyzet) - Moser M.,Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992) - U. Förstner: Környezetvédelmi technika (Springer-Verlag Budapest, 1993) - Barótfi István szerkesztésében: Környezettechnika (Mg Kiadó, Budapest, 2000) 27

28 Vállalatgazdaságtan II. DFAN-GTV-337 2/1/0/F/5 DFAL-GTV /5/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Gazdálkodástudományi Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kovács Tamás Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%-ában). Gyakorlat: Minden hallgatónak táblás gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%-ában). Labor: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 40 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 10 % Feladatmegoldás irányítással 25 % Feladatok önálló feldolgozása 25 % A tananyag átfogó ismereteket nyújt a vállalatgazdaságtan témáján belül a vállalatok alapítása, működtetése, átalakulása, megszüntetése, anyagi, vagyoni, pénzügyi gazdálkodása témájában. A hallgató képessé válik a vállalati gazdálkodás lényegének, lebonyolításának áttekintésére és a vállalati (vállalkozási) jogi ill. egyéb szabályozás megismerésére és alkalmazására. Ismeri a vállalatok gazdasági, pénzügyi, személyi, anyagi, vagyoni jellemzőit, összetevőit, a vállalatok tevékenységében rejlő kockázatokat, ezek fajtáit, a nemzetközi és hazai vállalati együttműködések jellemzőit és mindezek készségszintű alkalmazására válik képessé. Az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati jellemzők megismerésére is mód nyílik. A vállalatok kialakulása, a fogalma, a működésének jogi háttere. A vállalat makro és mikro, külső és belső környezete. A vállalat, mint gazdasági rendszer, a gazdasági rendszerek jellemzői, működésének alapfogalmai. A vállalati cél, célrendszer, stratégia. A vállalatok gazdasági döntései. A vállalati erőforrások és tevékenységrendszer ismertetése. A vállalat vagyona és forrásai, a vállalat finanszírozása. A vállalatok szervezete és vezetése. A vállalatok erőforrás gazdálkodása. A vállalati termelés, szolgáltatás, anyagi folyamatok bemutatása. A vállalat belső és külső logisztikája. A vállalat emberi erőforrás gazdálkodása. A vállalati információ forrásai, szerepe. A vállalati innováció. A vállalatok bevételei és költséggazdálkodása. A minőség fogalma, a teljes körű minőségbiztosítás és ellenőrzés (TQM). A vállalati stratégia, stratégiai vezérelvek, stratégiai menedzsment, a stratégia kidolgozása, végrehajtása, ellenőrzése. Controlling. Az üzleti tervezés szerepe, bemutatása. A vállalati etika, felelősség, kultúra a vállalatok működése során. Outsourcing (kiszervezés), kialakulása, típusai, megvalósításának lehetőségei. Vállalati együttműködések. 1. Chikán Attila: Bevezetés a vállalatgazdaságtanba, Bologna tankönyvsorozat, Aula, Bp Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula, Bp Lengyel László: Vállalatgazdaságtan I. SZIE-GTK-KVA jegyzet, Bp Lengyel László: Vállalatgazdaságtan II. SZIE-GTK-KVA jegyzet, Bp

29 Gépszerkezettan II. DFAN-MUG-032 2/1/1/F/5 DFAL-MUG /5/5/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szlivka Ferenc DFAN(L)-MUG-021 CAD DFAN(L)-MUG-031 Gépszerkezettan I. DFAN(L)-MUG-011 Mechanika I. Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési, számítási gyakorlatok. Labor: Maximum 20 fős számítógépes tervezési gyakorlat. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése - A hallgató ismerje a gépészeti gyakorlatban előforduló jellegzetes gépalkatrészek, gépelemek, összeállítások, részegységek felépítését, működését. Legyen képes az ilyen egységek szabványos alkatrészeinek kiválasztására, a fő méretek meghatározására, a kapcsolódó alkatrészek megszerkesztésére. Legyen képes az egységek rajzi dokumentációjának elkészítésére hagyományos és számítógépes eszközökkel. A hallgató tudja alkalmazni a Gépszerkezettan I, a CAD és a Mechanika I. tárgyakban tanultakat egyszerű konstrukciók, részegységek szerkesztésére. A gépi berendezések ismétlődően szerepet kapó, azonos feladatot ellátó, hasonló szerkezeti kialakítású alkatrészei, illetve egységei - gépelemek. Gépelemek fogalmi meghatározása, csoportosítása, leírása, ábrázolása, szilárdsági méretezése, helyes szerkezeti kialakítása, üzemeltetése és karbantartása. A részletesen tárgyalandó főbb gépelemek ill. csoportok: mozgató- és kötőcsavarok, tengelyek, tengelykötések, tengelykapcsolók, csapágyak, szalaghajtások, fogaskerekek. A tárgykörök tárgyalása során a hangsúly az alkatrészek/egységek ábrázolására és áttekintő jellegű ismertetésére helyeződik. Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Dr. Szendrő Péter és szerzőtársai: Gépelemek BSc. tankönyv, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 758 p. Dr. Őze József: Gépelemek I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. I/7. I/8. kéziratok.1. Zsáry Árpád: Gépelemek I. Tankönyvkiadó, Budapest Zsáry Árpád: Gépelemek II. Tankönyvkiadó, Budapest Diószegi György: Gépszerkezetek Példatár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Majdán István: Műszaki Zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Nagy Géza: Gépszerkesztési Atlasz. GTE ME Gépelemek Tanszék, Budapest, sz. SKF Csapágy Főkatalógus 29

30 Minőségirányítás DFAN-MUG-111 2/1/0/F/5 DFAL-MUG /5/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Palotás Béla Nincs Előadás: Minden hallgatónak előadóban, táblás előadás, számítógépi projektor felhasználásával Gyakorlat: Csoportmunka, prezentációk Labor: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Feladatok önálló feldolgozása 30%. A hallgató képes legyen értelmezni a minőségügy alapfogalmait, áttekinteni a minőségügy főbb területeit, elemezni a minőségfogalom különböző megközelítéseit és fejlődését, eltérését a megfelelőség fogalmától, értelmezni a termelési és a szolgáltatási folyamatok szereplőinek kapcsolatait a minőség tükrében, megfogalmazni a vállalati minőségmenedzsment feladatát és struktúráját, bemutatni a "minőség-ház" felépítését. A hallgató ismerje a nemzeti minőségügyi rendszer felépítését, a TQM - filozófiát és hatását a vezetésre, az alkalmazottakra és a környezetre, a minőségi díjak célját és követelményrendszerének lényegét, a szabványok szerepét, ezek nemzeti és nemzetközi rendszerét és ezek szerepét az EU minőség-politikájában, a szabványértelmezés módszerét és szövegelemzést tudjon végezni egy-egy rendszerszabvány követelményeit kielégítő rendszer felépítését, szerezzen jártasságot az irányítási (MIR, KIR, MEBIR) szabványok használatában és tudja alkalmazni a minőségügy módszereit, technikáit, megfelelőség-tanúsítás európai rendszerét. A tárgy általános képet ad arról, hogy milyen szakmai vonatkozásai vannak egy minőségirányítási rendszer kiépítésének és üzemeltetésének, továbbá azt, hogy az irányítási rendszerek kiépítése folyamatszemléletű. A kiépítés során figyelembe veszi a törvényi hátteret, a dokumentációs rendszer követelményeit, valamint azokat a technikákat, amelyek elősegítik a minőségfejlesztést. Bemutatja az ISO 9000 rendszer fő elemeit és a különböző minőségi díjakat és kiegészítésül röviden a Környezet Irányítási Rendszert és MEBIR - t is. [1]Dr.Gremsperger Géza: Minőségügyi szabvány-, és normatív dokumentumismeret. DF jegyzet, Dunaújváros, A honlapról letölthető segédletek. [2] A.R.Tenner - I.J.DeToro: Teljes körű minőségmenedzsment Műszaki Könyvkiadó. Budapest

31 Gépipari mérések DFFN-MUG-904 2/0/2/F/5 DFFL-MUG /0/10/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Pór Gábor Nincs Előadás: Előadás előadóteremben Gyakorlat: Labor: Laboratóriumi mérések, megfelelő eszközökkel rendelkező gépipari laborban. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 15 % Információk feladattal vezetett rendszerezése 105 % Tankönyvi anyagok elsajátítása, útmutatással 30% Feladatmegoldás irányítással 360 % Tesztfeladat megoldása 10 % A hallgatóknak a modulperiódus elvégzése után ismerniük kell a méréstechnika alapfogalmait, a hazai és nemzetközi szakirodalomban használt fogalmi meghatározásokat, a gépipari mérések célját és eszközrendszerét. Ismerniük kell a gépipari mérések egyes eszközeit, és a gyakorlatban képesnek kell lenniük az alapvető mérések elvégzésére, valamint a mérési eredmények értékelésére. Ismereteik bemutatásához segédkönyvet, ábrákat, laboratóriumi eszközöket használhatnak. A közvetlen hosszmérés mechanikai eszközei. A relatív hosszmérés mechanikai eszközei. Optikai hosszmérő műszerek. Villamos hosszmérő műszerek. Pneumatikus hosszmérő műszerek. Felületi érdesség, egyenesség, síklapúság mérése. Mérőhasábok, mérőidomok. Koordináta-mérőgép Mérési eredmények feldolgozása statisztikai módszerrel. CNC méréstechnika Pór G.: GÉPIPARI- ÉS SZERKEZETMÉRÉSEK DFAN-GE-071 I. rész, Dunaújvárosi Főiskola jegyzet 1. Szilágyi lászló: Gépipari hosszmérések, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, (Ipari Szakkönyvtár) 2. Dr. Tarjáni György: Ipari technológiák II., Dunaújváros,