Tárgy: H A T Á R O Z A T

Átírás

1 A határozat jogerős: Iktatószám: /2010. Hiv. szám: Előadók: Dr. Balogh-Máté Rita Hanyuné Krausz Melléklet: Szilvia Tárgy: H A T Á R O Z A T Sarród FHNPI László majori kármentesítő és monitoring kutak vízjogi létesítési engedélye -határozat- Vizikönyvi szám: Sarród-22 Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9438 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4.) mint engedélyes részére a KOVIT- TERV Vízgazdálkodási, Környezetvédelmi Tervező és Építő Kft. (2890 Tata, Fazekas u.11.) által készített 614E/ msz. tervdokumentáció alapján a Sarród, László major 0167/5, 0143, 0163/6, 0164, 0167/1, 0167/2, 0167/6 hrsz-ú ingatlanokon történő kármentesítő és monitoring kutak megvalósítására ad az alábbiak szerint: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! eszakdunantuli@zoldhatosag.hu v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t I. A tervezett kármentesítő rendszer műszaki jellemzői Termelő kutak műszaki adatai: Talpmélység: 7,00 m Szűrőzés: 6,00-7,00 m Vákuumcső átmérő: F 40 Szűrőcső átmérő: 2 1 / 2 " A 915 db vákuumkutat 4 csoportban helyezik el a területen. A kútcsoportok burkológörbéinek EOV koordinátái: 1. kútcsoport (ÉNy-i kútcsoport): kútcsoport (ÉK-i kútcsoport):

2 2 3. kútcsoport (központi kútcsoport): kútcsoport (D-i kútcsoport): A vákuumcsápok a szennyezést lefedve raszteresen kerülnek kiosztásra. A vákuumkutak 6 db független vákuumszívattyúról üzemelnek. Elhelyezésük a területen: Helyrajzi szám Vákuum- csáp (db) Vákuum gépház (db) / / / / /6 3 - A 6 db konténerbe szerelt vákuumgépház műszaki jellemzői: Vízszállítás: 1,5 m 3 /h Nyomásmagasság: 30 m Tartály hasznos térfogata: 1 m 3 Légszállítás. 100 m 3 /h Vákuumszint: 0,8 bar

3 3 A tervezett tisztító rendszer adatai: I. számú víztisztító: (:260416, :484966) Kapacitása 142 m 3 /nap (5,9 m 3 /h), folyamatos üzemmel. Berendezések: 1. számú biztonsági szűrő, UV degradáció, Ózonos oxidáció, polikloritos adagolás és ülepítés, 2. számú biztonsági szűrő, aktívszenes deszorpció, iszap víztelenítés. II. számú víztisztító: (:260486, :484862) Kapacitása 4,2 m 3 /nap (0,2 m 3 /h), szakaszos üzemmel Egy biztonsági szűrőből és egy aktívszénszűrőből áll. Nyelető drének: Hossza: 690 fm Mélysége: 1,50 m Szélessége: 0,60 m Szűrőkavics vastagsága: 1,00 m Visszaszikkasztás: 44,0 m 3 /d Kezdőpont Végpont Drén szakasz Nyelető kutak (15 db) Visszaszikkasztás: 96,0 m 3 /d Kút jele Talpmélység Szűrőzés (m-m) Csőátmérő (mm) ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC ,00 4,50-7,00 NA 63 PVC

4 4 A talajvíz figyelőkút műszaki adatai: Kút EOV koordináták Talpmélység Szűrőzés Csőátmérő jele X Y (m-m) (mm) FK ,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK ,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK ,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK ,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK ,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK ,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC II. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1.) Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek a Felügyelőséget a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesítenie kell. 2. Az elkészült kutakban tisztítókompresszorozást kell végezni a legnagyobb homokmentes vízhozamig. 3. A tisztítókompresszorozás és a szivattyúzás előtt meg kell mérni a nyugalmi szinteket. 4. Az eredmények értékeléséhez a kutak terepszintjét és csőperemét be kell szintezni, valamint meg kell határozni a tényleges EOV koordinátákat. 5. Valamennyi mért értéket rögzíteni kell az építési naplóban. 6. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. 7. A keletkező hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, majd engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kell szállítani. 8. A kutak helyét geodéziai mérésekkel kell meghatározni egységes országos vetületi rendszerben (EOV) az X, Y vízszintes koordináták, továbbá a Z Balti-tenger szint feletti magassági értékek (mbf) megadásával. 9. A létesítményt a munka befejezésekor olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék. 10. A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak részét képezi a külön jogszabály szerinti építési napló, tartalmaznia kell továbbá a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. 11. A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani. 12. A kivitelező a jogszabály melléklete szerinti adatlapot a műszaki átadás-átvétellel egy időben az építtetőnek (engedélyesnek) köteles átadni, valamint azt másolatban a Felügyelőségnek és az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak is megküldeni, és az elkészített adatlapot a kút vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez mellékelni kell. 13. Ha a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa(használója)tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg. 14. A jogszabály szerinti ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot.

5 5 15. A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezelőjével, használójával) a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles. 2.) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 410/5251/01/2010. számon örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott az alábbi kikötésekkel: 1. a kármentesítés földmunkáinak megkezdése előtt el kell végezni a szükséges régészeti feltárásokat. Elsődlegesen próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás eredménye alapján kell elvégezni a szükséges mértékű megelőző régészeti feltárást. A kivitelezés csak ezek megtörténte után kezdhető meg 2. amennyiben építészeti maradványok kerülnek elő, azok megőrzéséről, esetleges bemutatásáról gondoskodni kell 3. a régészeti tevékenység végzésére Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9022 Győr, Széchenyi tér 5. ill. Soproni Múzeumok) 3.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/ /2010.számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1. A kármentesítés vizi létesítményeinek kivitelezése során biztosítani kell, hogy az érintett területeken humuszos termőrétegmentés és újrahasznosítás a tárgyban készült talajvédelmi tervben rögzítetteknek megfelelően történjen, a mentett termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról folyamatos külön nyilvántartás készüljön, amely nyilvántartást a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során szakhatóságuk részére be kell nyújtani. 2. A beavatkozással érintett és vele közvetlenül szomszédos termőföldek minőségében romlás, szelvényében talajszennyezés, szélsőséges vízháztartási helyzet ne alakuljon ki. 3. A talajvédelmi célokat is szolgáló belvízelvezető rendszerek üzemeltetése zavartalan legyen 4. A létesítési munkák során időlegesen igénybe vételre kerülő termőföld területeken az eredeti agronómiai talajállapotok a kivitelezési munkákat követően helyreállításra kerüljenek 5. a dréncsöveken keresztül történő tisztított szennyvíz talajfelszín alatti szikkasztása a tárgyban kiadott környezetvédelmi határozatban meghatározott D mentesítési célértékek teljesítése esetén alkalmazható 4.) Az ÁNTSZ Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete /2009. számon szakhatósági hozzájárulását kikötések megállapítása nélkül megadta. III. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos, mely az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmények megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmények használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. IV. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Sarród-22. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. V. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

6 6 A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, azaz Hatvanezer forint, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9438 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4.) mint engedélyes kérelmet nyújtott be a hatósághoz a KOVIT-TERV Vízgazdálkodási, Környezetvédelmi Tervező és Építő Kft. (2890 Tata, Fazekas u.11.) által készített 614E/ msz. tervdokumentáció alapján a Sarród, László major 0167/5, 0143, 0163/6, 0164, 0167/1, 0167/2, 0167/6 hrsz-ú ingatlanokon történő kármentesítő és monitoring kutak megvalósításának engedélyeztetése iránt. Kérelméhez csatolta a 614E/ számú engedélyezési tervdokumentációt valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot. A hatóság felhívására a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2 (1) bekezdés f.) pontjára tekintettel a tervező csatolta jelen eljárásra alapozott nyilatkozatát, mely szerint a beruházás közműveket nem érint. A hatóság megállapította, hogy az érintett ingatlanok közül a Sarród 0167/5, 0143, 0163/6, 0164, 0167/6 a Magyar Állam kizárólagos tulajdonát képezik, melynek vagyonkezelője az engedélyes Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9438 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4.). A 0167/1 és 0167/2 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosa részben a Magyar Állam részben pedig magánszemélyek. A hatóság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MNV/01/12817/1/2010. sz., a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 21/2010. (I. 20.) sz. határozatával kapcsolatos tájékoztatását alapul véve a következő megállapításokat tette. A hatóság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MNV/01/12817/1/2010. sz., a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 21/2010. (I. 20.) sz. határozatával kapcsolatos tájékoztatásából megállapította, hogy a vagyonkezelő jelen esetben az Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9435 Sarród, Rév Kócsagvár) - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 21/2010. (I. 20.) határozata értelmében jogosulttá vált az MNV Zrt, nevében és képviseletében eljárva, az Európai Uniós és hazai pályázatokhoz tulajdonosi hozzájárulások kiadására is, melynek értelmében a kiadott vagyonkezelői hozzájárulást egyben a tulajdonos Magyar Államot képviselő MNV Zrt. nevében tett tulajdonosi nyilatkozatnak is kell tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a tárgyi beruházás pályázat keretében biztosított forrásokból valósulna meg, és amelyről az engedélyes az eljárást megindító kérelmeiben nyilatkozott is. Miután az érintett ingatlan tulajdonosának a Magyar Államot képviseletében eljáró MNV Zrt.-nek a döntése alapján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, mint tárgyi ügy engedélyese az, a szerv, mely a vagyonkezelői valamint jelen esetben tulajdonosi nyilatkozat kiadására is jogosult-így a tulajdonosi és vagyonkezelői nyilatkozat mellőzéséről döntött a hatóság. Az ügyben érintett ügyfelek nagy számára tekintettel a hatóság az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette az ügyfeleket. A Sarród 0167/1 és 0167/2 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosa részben a Magyar Állam részben pedig magánszemélyek. A hatóság a magánszemélyektől származó tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését hiánypótlásként írta elő az engedélyes részére, melyet részben teljesített. A hatóság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy tárgyi ügyben a kármentesítés más módon nem végezhető el, ezért a rendelkező rész szerint döntött valamint a fennmaradó tulajdonosi nyilatkozatok beszerzését mellőzte a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény (Kvt.) 101. (4) bekezdésében foglaltaktra tekintettel, mely szerint Ha a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában(használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa(használója)tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet 32. (2) bekezdése alapján a Kvt (4) bekezdése szerinti ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet 32. (4) bekezdése alapján a kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával(kezelőjével, használójával) a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles.

7 7 Az érintett terület a Ramsari Egyezmény és annak december 3-án és május 28.- június 3. között elfogadott módosításairól szóló törvény szerint a Fertő-tó nemzetközi vadvízi területével közvetlenül szomszédos, ezért Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában Bécsben, az évi április hó 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló évi 32. tvr alapján tájékoztatta a Magyar - Osztrák Határvízi Bizottságot, hogy az alábbi tárgyban előtte eljárás indult. Egyúttal kérte, hogy nyilatkozzanak arról, hogy tárgyi ügyet a Bizottság elé terjesztik-e vagy kívánnak-e tárgyi ügyben nyilatkozatot tenni. A Magyar - Osztrák Határvízi Bizottság válaszában előadta, hogy a Sarród, László majorban tervezett kármentesítő és monitoring kutak, valamint az ezzel kapcsolatos kármentesítési tevékenység az osztrák állam területére hátrányos befolyást nem gyakorol, ezek alapján az Egyezmény 2.cikk 2.bekezdésének megfelelően a tervezett létesítmények helyi jelentőségűek, ezért az osztrák Fél hozzájárulását nem kell beszerezni. Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 410/5251/01/2010. számú szakhatósági hozzájárulásának kikötéseit jelen határozat rendelkező része tartalmazza. Megállapította, hogy a tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A régészeti lelőhelyen előkerülő kulturális örökség régészeti feltárás keretén belül való elmozdításáról a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. tv. (Tv).19. (2) bekezdése rendelkezik. A 22. (1-2) alapján, fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét-jelenlegi adataik szerint-elsődlegesen, a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Tv szerint a régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérését és annak dokumentálását jelenti. Ez azonban nem terjedhet ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben ezek kerülnek elő, úgy a szakfelügyelet ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a főszabályként alkalmazandó megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (22. (3)), és az csak jogerős feltárás engedélybirtokában végezhető(20. ) A szakfelügyelet és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának a költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Tv.19. (3)szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Tv. 23. (2) kimondja, hogy a felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részi kikötésekkel adta meg. Hatásköre a kulturális örökségvédelmi hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés a) pont és 1. (3) bekezdésén alapult. A Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/ /2010. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait jelen határozat rendelkező része tartalmazza. Szakhatósági állásfoglalását a Ket. 22. (1) bekezdése, a 44. (1) és (9) bekezdései,a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 1. (1) (3) bekezdése 2. a)c) és i), a 43. (1) bekezdése 44., az 50 b)pont, 55., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (3) (5) bekezdés alapján továbbá a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdése, és (9) bekezdése a) pontja alapján adta ki. Az ÁNTSZ Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Intézete /2009 sz. állásfoglalásában hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta. Illetékessége a 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglaltakon alapult, hatásköre a Kr. 32/E. -án.

8 8 A hatóság H /2009. számú határozatában a Fertő- Hanság Nemzeti Park területén lévő szennyezésre vonatkozó tényfeltárási záródokumentációt elfogadta és műszaki beavatkozási terv készítésére kötelezte a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot. A műszaki beavatkozási tervvel egy időben elkészült a kármentesítés vízi létesítményeinek engedélyeztetésére vonatkozó vízjogi engedélyezési terv. A kérelem vízvédelmi, vízgazdálkodási tárgyú vizsgálata alapján megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak, a megvalósulás megfelel a vízi létesítmény építésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott műszaki és biztonsági szabályoknak. A tervdokumentációban foglaltak szerinti létesítés vízgazdálkodási előírásokba nem ütközik, vízminőségvédelmi érdeket nem sért. A kérelem természetvédelmi tárgyú vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy a tervezett beruházás helyszíne országos jelentőségű védett természeti területet érint (az 5/1994. KTM rendelet alapján a Fertő- Hanság Nemzeti Park része), ezen kívül 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített Natura 2000 hálózat részét képezi. A monitoring kutakra László-major kármentesítése miatt van szükség. A tényfeltárást az FHNPI végezte a hatóság kötelezése alapján. A területen végzett munkálatoknak a Natura 2000 jelölő fajok és élőhelyek szempontjából, ill. más védett természeti érték szempontjából nincs jelentős káros vagy zavaró hatása. A vízjogi létesítési engedély kiadásához természetvédelmi szempontból feltétel nélkül a hatóság hozzájárult. A hatóság a II. fejezet 1.12.) pontjában írta elő, hogy a kivitelező a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. melléklete szerinti adatlapot a műszaki átadás-átvétellel egy időben az építtetőnek (engedélyesnek) köteles átadni, valamint azt másolatban a Felügyelőségnek és az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak is megküldeni, és az elkészített adatlapot a kút vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez mellékelni kell. A hatóság a II. fejezet 1.13.) pontját a hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény 101. (4) bekezdésében foglaltaktra tekintettel írta elő. A hatóság a II. fejezet 1.14) pontját felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 32. (2) bekezdése alapján írta elő a hatóság. A hatóság a II. fejezet 1.15) pontját felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 32. (4) bekezdése alapján írta elő a hatóság. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Tájékoztatja a hatóság az engedélyest, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 72. (1) bekezdés ee.) alpontja előírja, hogy a határozat indokolási részének tartalmazni kell az ügyintézési határidő leteltének napját. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelem augusztus 23-án érkezett meg a hatósághoz. A tárgyi eljárásban a döntést a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27 (1) bekezdése szerint a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónapon belül kell meghozni, amely ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (3) bekezdésében meghatározott határidők. Így a augusztus 23-án előterjesztett kérelem elbírálásának határideje január 7. A hatóság a határidőt megtartottnak tekinti. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (2) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja.

9 9 Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, december 9. Németh Zoltán s.k. igazgató