I. fejezet *1 Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Hatáskör megállapítása. Értelmező rendelkezések

Átírás

1 Budapest - Zugló Képviselő-testületének 53/2004. (X.21.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról /egységes szerkezetben az 50/2011. (XI.23.), a 18/2012. (III.30.), az 51/2012. (X.30.), a 61/2012. (XI.30.), a 14/2013. (IV.29.), a 47/2013. (XI. 27.) és a 3/2016. (I.25.) rendelettel/ Budapest-Zugló Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet *1 Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre, aki/amely a) Budapest XIV. kerület közigazgatási területén tartósan vagy ideiglenesen állatot tart b) Budapest XIV. kerület közigazgatási területére ideiglenesen állatot behoz. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes állatok, a veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek tartására, a cirkuszban, állatkiállításon, állatkereskedésben, állatkertben, állatpanzióban, állatmenhelyen és tudományos, kutatási, laboratóriumi vizsgálatok céljából tartott, továbbá a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, közfeladatot ellátó szolgáltatók állatainak tartására, továbbá a védett állatokra. Hatáskör megállapítása 2. (1) Az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet megsértőivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. (2) Az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet megsértőivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában: (1) Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. (2) Ebtenyésztés: legalább két tenyészszukával folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos ebszaporítás. (3) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom.*2 (4) Közvetlen szomszéd: a) többlakásos épületben az állattartási hely fölött, alatt, illetve jobbról és balról mellette lakó szomszéd, valamint tömbházban a szemközti szomszéd is, b) kertes családi házban a telekhatáros szomszéd. *1 Módosította a 47/2013. (XI. 27.) rendelet 1. -a *2 Módosította a 3/2016. (I. 25.) rendelet 1. -a 1

2 (5) Kutyafuttatás: Az ebnek póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken. (6) Lakásban tartható állat: macska, eb, díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet hatálya alá nem tartozó hüllők. (7) *4 (8) *4 (9) Vakvezető eb: Speciálisan kiképzett, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által igazolvánnyal ellátott eb, továbbá a kölcsönös elismerés elve alapján minden olyan eb, amely más EU tagállamban vakvezető ebnek minősül. (10) Védett állat: Bármely magasabb szintű jogszabályban ilyennek minősített állat. II. fejezet Az állattartás általános szabályai 4. *4 5. *6 (1) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állat a lakóingatlan közös használatú területét ne szennyezze. (2) Az állattartó köteles gondoskodni az általa tartott állat által a lakóingatlan közös használatú területén okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról. 6. (1) Közterületen állatot etetni, itatni tilos. *1*7 (2) Állatot tilos úgy etetni vagy itatni, hogy az mások lakásának loggiáját, erkélyét, teraszát, ablakpárkányát, házfalát, vagy az épület közös használatra szolgáló területeit szennyezze. *3*7 (3) Tilos állatot 30 percet meghaladó időtartamra felügyelet nélkül elhelyezni lakóingatlan erkélyén, loggiáján, teraszán, valamint közös használatú helyiségeiben.*5 *7 (4) Lakóingatlan közös használatú területén állat csak valamennyi tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával tartható. *7 7. *2 8. *4 9. *8 *1 Módosította: az 50/2011. (XI.23.) rendelet 5. (1) bekezdése *2 Hatályon kívül helyezte: az 50/2011. (XI.23.) rendelet 9. (4) a) pontja *3 Módosította: az 51/2012. (X.30.) rendelet 1. -a *4 Hatályon kívül helyezte: az 51/2012. (X.30.) rendelet 3. (2) bekezdés a) pontja *5 Hatályon kívül helyezte: az 51/2012. (X.30.) rendelet 3. (2) bekezdés b) pontja *6 Módosította: a 14/2013. (IV.29.) rendelet 1. -a *7 Módosította: a 14/2013. (IV.29.) rendelet 2. -a *8 Hatályon kívül helyezte: a 14/2013. (IV.29.) rendelet 7. -a 2

3 III. fejezet Mezőgazdasági haszonállatok tartása Nagyállat fajok tartása 10. *1 11. *1 Kisállatfajok tartása 12. *1 13. *1 14. *1 15. *1 16. *1 IV. fejezet Lakásban tartható állatok 17. Engedély nélkül tartható állatok a díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM- NKÖM-BM együttes rendelet hatálya alá nem tartozó hüllők.*1*2 Ebtartás szabályai 18. *1 *3 (1) Többlakásos épületben lakásonként, kertes családi házban vagy azok udvarán, telephelyeken kettő eb és azok szaporulata három hónapos korig tartható engedély nélkül. Kettőnél több eb csak engedéllyel tartható. (2) Engedély a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulásával adható ki, amit az engedély iránti kérelemhez csatolni kell. Az engedély kiadása előtt a jegyző beszerzi az ÁNTSZ és a megbízott állatorvos véleményét is. *4 (3) A (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulás hiányában az állattartó a létszám feletti állat biztonságos elhelyezéséről köteles gondoskodni. (4) Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos. (5) Tilos ebet tartani lakóingatlan erkélyén, loggiáján, teraszán. *1 Hatályon kívül helyezte: az 51/2012. (X.30.) rendelet 3. (2) bekezdés b) pontja *2 Beiktatta a 14/2013. (IV.29.) rendelet 3. -a * 3 Beiktatta a 14/2013. (IV.29.) rendelet 4. -a *4 Módosította a 3/2016. (I.25.) rendelet 2. -a 3

4 19. (1) Lakóingatlan közös használatú területein ebet kizárólag pórázon szabad vezetni. *2 (2) Lakóingatlan közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, köteles az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy szájkosarat tenni az ebre, vagy nyakörvénél fogva vezetni az ebet. *2 (3) A bekerített ingatlanon szabadon tartott eb esetén az ingatlan kerítésének alkalmasnak kell lennie az eb kiharapásának a megakadályozására.*1*2 (4) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles közterületen történő kutyasétáltatás esetén az eb oltási könyvét magánál tartani. *2 20. *3 21. (1) Nem szabad ebet (kivéve vakvezető ebet és az intézményeknél őrző-védő feladattal tartott ebeket) beengedni, bevinni a) oktatási, egészségügyi (kivéve állatorvosi rendelő), szociális, kulturális intézmény területére, b) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, c) a közfogyasztásra szánt élelmiszert, ételt előállító helyiségbe. (2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos. 22. *1 23. *1 A macskatartás szabályai 24. *1 *2 (1) Többlakásos épületben lakásonként, kertes családi házban vagy azok udvarán, telephelyeken kettő macska és azok szaporulata három hónapos korig tartható engedély nélkül. Kettőnél több macska csak engedéllyel tartható. (2) Engedély a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulásával adható ki, amit az engedély iránti kérelemhez csatolni kell. Az engedély kiadása előtt a jegyző beszerzi az ÁNTSZ és a megbízott állatorvos véleményét is. *4 (3) A (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulás hiányában az állattartó a létszám feletti állat biztonságos elhelyezéséről köteles gondoskodni. (4) Aki gazdátlan állatot gondoz, állattartónak minősül és rá a 24. (1)-(4) bekezdésében foglaltak vonatkoznak. 25. *3 26. *1 27. *1 28. *1 29. *1 V. fejezet Az ebtenyésztésre vonatkozó szabályok *1 Hatályon kívül helyezte: az 51/2012. (X.30.) rendelet 3. (2) bekezdés b) pontja *2 Beiktatta: a 14/2013. (IV.29.) rendelet 6. -a *3 Hatályon kívül helyezte: a 14/2013. (IV.29.) rendelet 7. -a *4 Módosította a 3/2016. (I.25.) rendelet 3. -a 4

5 VI. fejezet *2;4 Állattartási szabályok megszegése 30. *1, *2 *3 (1) Aki szándékosan vagy gondatlanul a) az általa tartott állattól származó, a lakóingatlan közös használatú területén található szennyeződést nem takarítja el; b) állatot úgy etet vagy itat, hogy ennek következtében mások lakásának loggiája, erkélye, terasza, ablakpárkánya, házfala vagy az épület közös használatra szolgáló területei szennyeződnek; c) állatot úgy tart, hogy az azzal okozott zaj- vagy szaghatással másokat rendszeresen megzavar; d) gazdátlan állatot közterületen etet; e) ebet játszótérre bevisz; f) ebet közterületen póráz nélkül vezet; g) a jelen rendeletben meghatározott ebtartási vagy macskatartási szabályokat megszegi; az a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. (2) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal is sújtható. VII. fejezet Záró rendelkezések 31. (1) A rendelet a 6. (3) bekezdése és a ok kivételével december 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet 6. (3) bekezdése és a ai július 1-jén lépnek hatályba. Aki e rendelet kihirdetése előtt létesített ebtenyészetet, július 1-jéig köteles a szükséges engedély iránt a kérelmet benyújtani. (3) Aki a rendelet hatályba lépésekor kettőnél több ebet tart és korábbi szabályozás hiányában nem rendelkezik engedéllyel, a kettőnél több ebet elhullásig tarthatja. (4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest-Zugló Képviselőtestületének többször módosított 27/1999. (X. 04.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról és az azt módosító 42/1999. (XII. 22.) rendelete, a 10/2000. (III. 08.) rendelete, valamint a 18/2001. (VI. 28.) rendelete. *1 Módosította: az 50/2011. (XI.23.) rendelet 5. (2) bekezdése Hatályon kívül helyezte a 18/2012. (III.30.) rendelet 1. e pontja *2 Módosította: az 51/2012. (X.30.) rendelet 2. -a *3 Hatályon kívül helyezte a 61/2012. (XI.30.) rendelet 1. b) pontja *4 Módosította a 3/2016. (I.25.) rendelet 4. -a 5

6 (5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló Budapest-Zugló Képviselő-testületének 19/2003. (VII. 08.) rendeletének 30. (9) bekezdése. Rátonyi Gábor polgármester Dr. Szikora Zsolt jegyző 6

7 1. számú melléklet *1 *1 Hatályon kívül helyezte a 14/2013. (IV.29.) rendelet 7. -a 7

8 2. melléklet az 53/2004. (X.21.) önkormányzati rendelethez *1 Zárt (körülkerített) kutyafuttatók: 1. (31608/46) hrsz.-ú közterület Korong utca (Columbus utca és Amerikai út közötti szakasz) /65 hrsz. Kerepesi út (32165/1) hrsz.-ú közterület Újvidék tér 4. (39470/91) hrsz.-ú közterület (Zsálya utca és Csertő utca mellett) 5. (31919/4) hrsz.-ú közterület Örs vezér tere (Bolgárkertész utca és Bánki Donát utca közötti terület) 6. (29977/26) hrsz.-ú közterület Kassai tér *4 Módosította a 3/2016. (I.25.) rendelet 4. -a 8

9 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az állattartás rendjét szabályozó új rendelet alkotása több okból vált szükségessé. Az Alkotmánybíróság 28/2004. (VII. 7.) AB határozatában megsemmisítette az állatok tartásáról szóló Budapest-Zugló Képviselő-testületének 27/1999. (X. 04.) önkormányzati rendelete több -át, amelyek az ebtartás egyes kérdéseit, valamint az ebtenyésztésre vonatkozó szabályokat tartalmazták. Az ex lex helyzet orvoslására a megsemmisített -ok helyébe új, a magasabb szintű szabályoknak is megfelelő rendelkezéseket kellett megalkotni. A jogalkalmazás során kikristályosodott, hogy néhány magatartást a társadalmi elvárásoknak eleget téve tiltani kell, valamint szükséges a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szabálysértéssé minősíteni azokat. Az állatok tartásáról szóló Budapest-Zugló Képviselő-testületének 27/1999. (X. 04.) önkormányzati rendelete több -ában az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormány rendelettel párhuzamosan ugyanazon cselekményeket minősítette szabálysértéssé, e tekintetben a szabályokat módosítani kellett. Az állatok tartásáról szóló 27/1999. (X. 04.) rendelet további felülvizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozata értelmében nem tiltható meg generálisan mezőgazdasági haszonállatok tartása. Az AB határozat kimondja, hogy a helyi önkormányzat nem tilthat meg kategorikusan az önkormányzat területén olyan tevékenységet, magatartást, amit magasabb szintű jogszabályok lehetővé tesznek. Az önkormányzat a helyi közügy keretében a magasabb szintű jogszabályokat ugyanakkor kiegészítheti a helyi szabályozási igényeket figyelembe véve. Az AB határozat megállapításaival összhangban a mezőgazdasági haszonállatok tartása nem tiltott, ugyanakkor a helyi sajátosságok, köz- és állategészségügyi, állatvédelmi szabályozások követelményeinek figyelembe vételével korlátozva lett, kötelezővé téve a közvetlen szomszédok hozzájárulását és a polgármester számára az ÁNTSZ és a hatósági állatorvos véleményének megkérését. Végül módosításra szorult az állatok tartásáról szóló Budapest-Zugló Képviselő-testületének 27/1999. (X. 04.) önkormányzati rendeletének 2. számú melléklete. A 2. számú mellékletben meghatározott, Budapest-Zugló Önkormányzatának közigazgatási területén kijelölt kutyafuttatók felsorolását összhangba kellett hozni Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló Budapest-Zugló Képviselő-testületének 19/2003. (VII. 08.) rendeletével. A rendelet módosítását szükségessé tevő összes körülményre figyelemmel, célszerűbbnek találtatott egy új, az állatok tartásáról szóló rendelet megalkotása. A rendelet a magasabb szintű jogszabályi előírások, a szakhatóságok véleménye, a helyi sajátosságok, adottságok figyelembe vételével készült. 9

10 RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezethez okhoz Meghatározza a helyi rendelet személyi hatályát, területi hatályát és tárgyi hatályát. 3. -hoz A jogbiztonság alapelvével összhangban a rendelet megadja a fogalmak jelentését az egységes jogalkalmazás biztosítására. II. fejezethez A ok szabályozzák minden állat tartására egyaránt vonatkozó szabályokat. Joggyakorlat tapasztalata alapján a helyi lakosság körében szabályozási igény merült fel az állatok etetésére és tartására vonatkozóan, mivel ez a magatartás korlátozhat mást tulajdona zavarásmentes birtoklásában. A fejezeten belül a 7. utal arra, hogy az állatok védelméről és egészségük védelméről magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek, azoknak a rendelkezései az irányadóak. Ez különösen azon jogeseteknél lényeges, amelynek olyan jogviszony az alapja, amit az önkormányzati rendelet nem szabályozott. III. fejezethez Az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozata kimondta, hogy az önkormányzatok rendeletükben nem tilthatnak generálisan olyan tevékenységet, magatartást, amit magasabb szintű jogszabály lehetővé tesz. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy -a helyi önkormányzatról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése alapján- az önkormányzatok a feladatkörükben a helyi társadalmi viszonyok rendezésére alkothatnak rendeletet, amelyek nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű jogszabályokkal, azokat a helyi sajátosságoknak, viszonyoknak megfelelően kiegészíthetik, amennyiben helyi közügy a részletszabályok megállapítása hoz A nagyállatfajok tartásának szabályait rendező jogszabályok közül kiemelésre kerültek tájékoztató jelleggel azok, amelyek annak a leglényegesebb kereteit adják (az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény, az állategészségügyről szóló évi XCI. törvény, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet). A rendelet ezeket kiegészítve előírja, hogy nagyállatfajok csak a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulásával engedéllyel tarthatóak, telkenként kettő darab és azok szaporulata 10

11 három hónapig, illetve egyes nagytestű állatok esetében a szaporulat biológiai fejlődését figyelembe véve egy évig. A rendelet a nagyállatok tartásának feltételéül szabja minden szomszéd hozzájárulását, mivel a nagyállatok fizikai tulajdonságai a kerület zártabb építésű területein a közvetlen szomszédok mindennapi életvitelét befolyásolja és azt zavarhatja. Az Alkotmánybíróság 58/1994. (XII. 14.) AB határozatában kimondta, hogy a tulajdonhoz való jog mint alapjog korlátozása alkotmányos, ha másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos cél más módon nem érhető el és a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával. A szabályozás előírja, hogy nagyállat tartására engedélyt a polgármester az ÁNTSZ és a hatósági állatorvos véleményének kikérését követően adhat. Az engedély nélkül tartott nagyállatokat el kell távolítani, valamint ez mellett az engedély nélküli tartás jogellenes cselekmény, szabálysértésnek minősül. A rendelet 11. -a az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. (5) bekezdésének felhatalmazása alapján megállapítja a minimális védőtávolságot, amit a nagyállatfajok tartására szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél figyelembe kell venni hoz A kisállatfajok tartására vonatkozó szabályok megállapításánál szintén kiemelésre került, hogy a tartásra különösen mely magasabb szintű jogszabályok alkalmazandóak. A kisállatfajok tartásának általános feltételei azonosak a nagyállat fajok tartására vonatkozó feltételekkel. Kisállatfajok tartásához a rendelet a közvetlen szomszédok 75%-nak írásbeli hozzájárulását követeli meg. A 75 %-os kritérium az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28.) AB határozata alapján lett megállapítva. A hivatkozott AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a lakás alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének előzetes írásbeli hozzájárulását megkövetelő szabályozás aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz (a zavartalan lakáshasználathoz) való jogot. A 75 %-os hozzájárulási arányt az Alkotmánybíróság 53/2003. (XI. 13.) AB határozatában elfogadhatónak tartotta. (A nagyállat fajok tartásánál a tulajdonhoz való jogot nem korlátozza aránytalanul a rendelet az összes közvetlen szomszéd írásbeli hozzájárulásának előírásával, mivel a nagyállatok tartása az összes szomszédos ingatlan területén érezteti a hatását, az mindegyik közvetlen szomszédnál zavaró hatású lehet, így az állattartó tulajdonhoz való joga arányosan korlátozott a szomszédok zavartalan birtokhasználat jogához viszonyítva.) A 13. (1) bekezdése a tartható baromfik számát tíz darabban maximálta, kivéve a pulyka és liba, amiből maximum kettő darab tartható. Az eltérő szabályozás indoka az állatok tartásának helyigénye. A 14. (1) bekezdés alapján öt darab házinyúl tartható telkenként. Az engedély nélkül tartott baromfi(k) és házinyúl(ak) hatósági eltávolítása a polgármester feladata államigazgatási eljárás keretében, valamint az engedély nélküli tartás szabálysértést valósít meg hoz A rendelet 15. -a az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. (5) bekezdésének felhatalmazása alapján megállapítja a minimális védőtávolságot, amit a kisállatfajok tartására szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél figyelembe kell venni. 11

12 16. -hoz Meghatározza, hogy mi nem minősül kisállatfaj tartásának, így az egy hónapot nem meghaladó időtartamú, maximum kettő baromfi vagy kettő házinyúl tartása. IV. fejezet A lakásban tartható állatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a fejezet. Kiemelten foglalkozik külön alcímek alatt a részletesebb szabályozásra irányuló igényekre figyelemmel az ebtartás és a macskatartás szabályaival hoz Többlakásos épületben, valamint a kertes családi házban, azok udvarán, telephelyeken engedély nélkül, illetve engedéllyel tartható ebek számát, valamint a külön engedély egyéb feltételeit határozza meg. Szabályozza a hatósági eltávolítás esetét hoz Az ebek közterületen, többlakásos lakóház udvarán, valamint épületek közös használatú helyiségeiben történő eb vezetési szabályokat részletesen meghatározza. Az 1. számú mellékletben felsorolt fajtájú ebekre és ezek keverékeire, valamint az embert mart ebekre szigorúbb szabályok vonatkoznak. Külön bekezdés rendelkezik a többlakásos épület azon részein belül az eb vezetéséről, ahol a hely hiánya miatt nem lehet az ebet biztonságos távolban tartani az emberektől, valamint a kikerülés nem lehetséges. A szigorúbb szabályozás minden ebfajtára vonatkozik. Az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles arról gondoskodni, hogy az eb magán-, vagy közterületre ne juthasson ki, illetve a kerítésen keresztül ne haraphasson ki. Harapós vagy támadó természetű ebre figyelmeztető táblát közérdekből el kell helyezni az ingatlanok bejáratán hoz Közegészségügyi szempontból tiltásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hova nem lehet ebet beengedni, illetve bevinni hoz Az állatvédelmi jogszabályokban rögzített állattartói kötelezettségek között szerepel, hogy állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Ezzel összhangban az ebtulajdonos feladata, hogy köteles az eb elhelyezéséről gondoskodni, amennyiben nem kívánja továbbtartani hoz Az állategészségügyről szóló évi XCI. törvény 42. (2) bekezdés b) pont szabályozza kötelező feladatként a jegyző számára. 12

13 hoz Többlakásos épületben lakásonként, kertes családi házban, azok udvarán, telephelyen történő engedélyköteles és engedélyhez nem kötött macskatartásról rendelkezik. Az engedély nélkül tartott macskákat a polgármester távolítja el államigazgatási eljárás keretében, valamint a cselekmény szabálysértést is megvalósít. Többlakásos épületben a macskatartó fontos kötelezettsége, hogy úgy tartsa macskáját, hogy az a lakásból ne juthasson ki hoz Az állategészségügyről szóló évi XCI. törvény 42. (2) bekezdés b) pont szabályozza kötelező feladatként a jegyző számára. V. fejezethez hoz Az Alkotmánybíróság 28/2004. (VII. 7.) AB határozatával összhangban tartalmazza az ebtenyésztésre vonatkozó szabályokat. Az ebtenyésztés engedélyköteles tevékenység, amit a polgármester ad ki a rendeletben meghatározott feltételek fennállta esetén. Ebtenyészet létesítéséről közegészségügyi szempontokat figyelembe véve tartalmaz előírásokat a rendelet. Az engedély nélkül létesített ebtenyészetről az ebeket a polgármester eltávolítja. VI. fejezethez 30. -hoz Szabálysértést követnek el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatóak azok, akik az e -okban meghatározott kötelezettségeket megszegik. VII. fejezethez 31. -hoz A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik, figyelembe véve azt, hogy a rendelet egyes -ai már meglévő jogviszonyokra tartalmaznak új szabályokat. 13