A bibliai történet feldolgozása

Átírás

1 A bibliai történet feldolgozása Írta: Evert Kuijt 1 Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt Üzenet Téma: * Istent úgy tiszteljük, mint a menny és föld teremtõjét. * Tõle van minden ezért tisztelettel közelítenünk minden teremtményéhez. * Isten ÖRÖKKÉVALÓ a semmibõl hozta létre az eget és a földet, mert így látta jónak. 1. történet: Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld kietlen és puszta volt*, teljesen sötét. De... Isten Lelke lebegett a vizek felett. Isten elhatározta, hogy teremtményeivel betölti az ûrt. Teremt a semmibõl!* Akkor megszólalt Isten: Legyen világosság! És úgy lett. Ezt cselekedte az elsõ napon. S az elsõ nap után eljött az elsõ este.* A második napon kifeszítette az eget,* s ezzel elválasztotta a földi vizektõl. A második napon a talaj még nem volt szilárd és száraz. És látta Isten, hogy ez jó. Aztán megint este következett. A harmadik napon összeterelte a vizeket, hogy meglátszódjon a szárazföld is. Valóban így történt, és máig így van: a földet tengerek, folyók, tavak szelik át. De még nem élt és nem nõtt semmi a vízben és a földön. S az Isten betöltötte mindezt a növények csodálatos tarkaságával, a semmi kis moszattól kezdve a legnagyobb fákig, mintegy elõkészítve a további élõlények táplálékát.* És látta Isten, hogy mindez jó. Ismét este lett. (Így lett este, és lett reggel: harmadik nap). Világosság már volt, de nem volt növekedést adó meleg. Ezért a negyedik napon megteremtette Isten a Napot, a meleg forrását, mely (biológiailag nézve) minden élet feltétele. A Nappal együtt megjelentek a Hold és a csillagok, hogy ragyogjanak az éjszakában. Megszámlálhatatlan égitest! Isten kijelölte ezeknek az égitesteknek a helyét, és megszabta a pályájukat. Ezek határozzák meg az idõt: az órákat, napokat, hónapokat és éveket. S látta Isten, hogy ez jó. De ekkor még senki sem élvezhette mindezt, a meleget, a fák és növények szépségét, mert egyetlen állat s az ember sem élt még a földön. Ám eljött az ötödik nap is. S ekkor már minden megváltozott. Megpezsdült az élet a vízben és a levegõben. Halak ezrei gyönyörû változatossággal, madarak csapatai fantasztikus gazdagsággal törték meg a csendet. A kis veréb, a kacsa, a kócsag, még felsorolni is sok. Isten megáldotta õket, hogy sokasodva betöltsék az egész földet. A hatodik nap is elérkezett. Isten folytatta a teremtést. Legyen még több teremtmény a Földön. Megteremtette az állatok sokaságát egértõl az elefántig, és más nagy állatokat, melyeket nem ismerünk már, báránytól az oroszlánig, szúnyogtól a békáig mindenre volt gondja. S mind békében éltek egymással*, táplálékuk csak a növények voltak. Isten õket is megáldotta, hogy szaporodjanak. 2. történet: De nem volt még senki, aki Istenre gondoljon, s beszéljen Róla, és csodálatos teremtett világáról, senki, aki tudatosan dicsérje Istent. Isten azt mondta: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá. * Értelmes embereket, akik éreznek és akarnak; akik gondolkodni, szolgálni is tudják Istent, és engedelmeskednek Neki. Embereket, akik gondozzák a teremtett világot, Isten uralmát képviselik. Isten elõször a férfit teremtette meg. De õt másként, mint a többi teremtményt. Azokat a föld hozta létre (1Móz 1,24; 2,19). Egyszer csak voltak. A férfit Isten a föld porából formálta meg. S élet leheletét lehelte az elsõ ember orrába. Mi Isten leheletével élünk; ugye, milyen értékes és drága az életünk! Ádám azt a feladatot kapta, hogy adjon nevet minden állatnak. A névadás egyúttal annak a jelképe is volt, hogy az ember uralkodik az állatokon. Az uralkodás itt azt jelenti, hogy felettük áll, de úgy, mint aki felelõs értük. Az embernek szabad volt a növények és fák gyümölcsébõl ennie. De Ádám nagyon egyedül érezte magát... Látta, hogy egy állat sincs egyedül: vannak hímek és nõstények, s ezért Isten azt mondta: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillõ segítõtársat. Ádám mély álomba merült, s közben oldalbordájából Isten megformálta Évát, és húst tett a helyébe. Amikor Ádám felébredt, azonnal megszerette õt. Asszonyembernek* nevezte, mert férfiemberbõl vétetett. Ezt a szeretetet Isten ajándékozta nekünk, hogy egy férfi és egy nõ szeretheti egymást, gondoskodhatnak egymásról, hûségesek lehetnek jóban-rosszban. Az Úr Isten akarta, hogy ebbõl a szeretetbõl gyermekek is szülessenek, családokban éljenek együtt, és örvendezhessenek gyermekeiknek, akiket Isten adott nekik. Isten befejezte a teremtést. Látta, hogy minden jó. A Nap lement, este lett. Eljött a hetedik nap is. Isten megpihent munkája után. Ez a nyugalom napja *, a szombat, amelyet Isten külön arra rendelt, hogy az ember is megpihenhessen minden munkájától, s Isten közelségében feltöltõdhessen. (Mivel az Úr Jézus a hét elsõ napján támadt fel, a keresztyének ezt a napot, a vasárnapot* tették a nyugalom napjává.) Kapcsolódó igehelyek: Jób 38,1 39; Zsolt 33,6kk, Zsolt 19,1 7 1Mózes 1 2 Életkorok * ** ***

2 A bibliai történet feldolgozása 1 Jegyzetek: Kietlen és puszta Káoszról olyan értelemben beszélhetünk, mint megformálatlan állapotról. Hiszen Isten a semmibõl hozta mindezt elõ. Mit is jelent a semmibõl? Csak Isten akaratából: ahogyan a festményhez megvan a festék, az ecset és a vászon, s a festõ akaratából áll elõ a festmény. Isten így elõször a lehetõségeket teremtette meg, azután betöltötte õket: elsõ és negyedik nap: világosság Nap, Hold, csillagok; második és ötödik nap: levegõ, ég és víz madarak és halak; harmadik és hatodik nap: szárazföld és növények állatok és az ember. Éjszaka és nappal Egy sajátságos bibliai szemlélet, miszerint a nap az éjszakával kezdõdik. Pl. a zsidók szombatja péntek este 6 órától szombat este 6 óráig tart. Égbolt Megkülönböztetendõ a menny fogalmától, amely nem fent vagy lent van, hanem Isten lakóhelye. Táplálék Egészen Nóéig az állatok és emberek eledeléül csak a növényeket (zöldségek, gyümölcsök) rendelte Isten (1Móz 9,2 4). Késõbb változott ez meg, ahogyan a Biblia tudósít róla. Isten rendelése szerint voltak tiszta állatok (azaz olyanok, amelyeket szabad volt megenni) és tisztátalan állatok (lásd többek közt 3Móz 11; ApCsel 10). Békesség az állatvilágban Az állatok nem bántják egymást ahogyan ezt a messiási birodalomban is megígérte Isten, hogy nem támadnak majd egymásra: Ézs 11,6 8. Istenképûség Egyértelmû különbségtétel az állatoktól (ugyanakkor alázatra tanít, hogy ugyanazon a napon lettünk megteremtve, s ugyanazon anyagból!). Egyedül az ember tud szeretni, alkotni, gondolkodni, dönteni. Asszonyember A férfiember nõi párja. A kettõ együtt igazán egy: az ember. (A bûneset után nevezte Ádám a feleségét Évának, mert õ lett anyja mindennek.) Nyugalom napja A szabbat, magyaros formájában: szombat. Mi keresztyének Jézus feltámadásának napját, a vasárnapot ünnepeljük nyugalom napjaként. Néhány felekezet visszatért a szombat megünnepléséhez. A nyugalom napját Isten az egész emberiség számára rendelte (2Móz 20,8). Vasárnap A vásárnap fogalmából keletkezett: A templommal rendelkezõ helységek ezen a napon vásárt tartottak. Énekek: Református énekeskönyv: 8; 24:1; 136:1.5 8; 148; 160; 209:1 2; 251:1.4 8; 278 Jertek, énekeljünk: Erõm és énekem az Úr: 27; 47; 99; 104 Harangszó: 21; 40:4; 52:1 3; 53:1 4 : 28; 41; 53:1 3; 100 Megjegyzések: Két történet A történet két részbõl áll. Kisebb gyermekeknek lehet tovább bontani. Fontos, hogy mindezt érzékeltessük, ha lehet, képes beszéddel, példákkal. különbséget kell tennünk az alkotás valamibõl és a teremtés a semmibõl között. Isten valóban a semmibõl hozta elõ, hívta elõ a világot szavával! Kietlen a puszta Értesd meg ezeket szinonim szavakkal, melyek a semmire utalnak: semmi hang, semmi megfogható, semmi, amire ráállhatnál, amibe kapaszkodhatnál, amit láthatnál... Égi vizek és földi vizek Gyönyörûen érzékeltethetõ, ha a horizont keskeny csíkjára gondolunk, s a víz körforgására, hogy ez a védettség adja nekünk itt az élet lehetõségét. Kisebbeknek Kiindulhatunk saját tapasztalataikból: Hol laksz te? Hol van az a ház? Hol van az az utca? stb. kiterjesztve a földhatárig. Mit eszel? Honnan került asztalotokra? stb. eljutva a Teremtõig. Nagyobbaknak Az ember feladatáról a Földön: uralkodás és õrzés, építés és gondoskodás, s nem kihasználás és hatalmaskodás. Legnagyobbaknak Az ember: férfi és nõ együtt lehet csak ember. Ez a házasság titka. Isten adja, neked formálta, segít a megtalálásban, az együtt maradásban. Családban a szülõk tisztelete, engedelmesség fogalma is magyarázatra kerülhet. Általánosságban Hangsúlyozhatjuk a teremtés szépségét, és minden csodájára külön fel lehet hívni a figyelmet. A fantasztikus állatoktól (sivatagi béka, kenguru), a csodálatos növényekig (hóvirág, kígyófa), egészen az emberig, akinek részleteiben (vér, hormonok, emésztõnedvek) is annyi csoda van, hogy az egésznek az összerendezettsége már utánozhatatlan is. S mindennek ÉLETET az Isten adott. Amit az ember alkot, az is lehet szép a megtévesztésig, de nincs benne élet! Az ember csak abból tud valamit formálni, ami már készen van elõtte. De ezzel is sokkal többet kapott, mint az állatok.

3 A bibliai történet feldolgozása 1 Kapcsolódási lehetõségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Természetismeret / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz) A természeti környezet megfigyelése lakóhelyünkön és környékén. Séta, tanulmányi kirándulás. (* **) Csoportosítás: élõ élettelen; természeti mesterséges környezet; növények állatok ember; vízben, levegõben és szárazföldön élõ állatok; kicsi és nagy élõlények. (* **) Fásszárú és lágyszárú növények; rovarok, madarak, halak, emlõsök. (**) Különbözõ dolgok, anyagok, képek gyûjtése az élõ és élettelen természeti környezetbõl ill. környezetrõl. Mindebbõl kiállítás rendezése a teremtés napjaihoz kapcsolódóan. (**) Természeti környezet, különbözõ felszíni formák, vizek modellezése homokasztalon vagy homokgödörben. (**) Környezetszennyezés. A természet védelme. Ehhez kapcsolódó feladatok a gyermekek számára. (* ** ***) A természet rendje, a természeti törvények szerepe. A világmindenség egysége: galaxisok, csillagok, bolygók. A földi élet. (***) Társadalmi ismeretek / Történelem Az emberi munka, kultúra szerepe a természeti környezet alakításában. (***) Emberismeret Az emberek és az állatok különbözõsége (testi jellemzõk, képességek, lelki tulajdonságok, kommunikáció, munka). Mit jelent az istenképûség? Ember voltunk általános vonásai. (***) Magyar nyelv és irodalom Néhány himnusz, magasztaló zsoltár összehasonlítása. A zsoltárköltészet jellemzõ, közös vonásai egy bibliai, középkori és modern költõi mûben. (***) Kreatív szövegalkotás: magasztaló vers írása a zsoltárköltészet kifejezõ eszközeivel. (***) Matematika Számlálás egyesével 6-ig. Sorbarendezett elemek sorszámának megállapítása. (*) Számjegyek felismerése 1-tõl 6-ig. A sorszám jelölése. (*) Vizuális kultúra (Rajz) A teremtés napjainak megelevenítése egyszerû rajzeszközökkel. (*) Állat- és emberalakok formázása gyurmából vagy agyagból. Egyszerûbb állatok papírhajtogatással. (**) A teremtés, mint eseménysor ábrázolása egyszerû képi jelekkel. (***) A teremtés egy napjának megjelenítése képzelet alapján festéssel. (***) Képalkotás montázstechnikával. Plakátkészítés választott (vegyes) technikával. (***) Vázlat: kietlen és puszta sötétségben elsõ nap: világosság második nap: egek-vizek szétválasztása harmadik nap: vizek és szárazföld/növények negyedik nap: égitestek ötödik nap: madarak-halak hatodik nap: szárazföldi állatok nemük szerint ember Isten képére Ádám és Éva hetedik nap: nyugalom napja

4 *** 1 1Mózes 1,3 5 1Mózes 1,6 8 1Mózes 1,9 13 1Mózes 1, Mózes 1, Mózes 1, Ki a vizek szülötteit az örvénynek lennhagyod, vagy magasba emeled, hogy fennen szárnyaljanak... Fényalkotó kegyelmes Úr, ki reggel-estét egybekötsz a rút káosz szakadt ránk, hallgasd meg felsíró imánk Hoz immár a száraz magvakat, virágok ékét ölti fel, gyümölcsökkel termékenyül, élõknek édes étekül... Nagy Szent Gergely himnuszaiból Ég mérhetetlen Mestere ki megosztád a vizeket, s hogy egybe ne zúduljanak, határul adtad az egeket... K * * I a * _ * * a *. A * * _ * _ * *, * a * _ * *, * I * L * a * _ *. * 1Mózes 1,1 2 Ó, Háromság egysége, Te ki mindenen uralkodol, halld meg az áldó éneket, mit ezen napon zengünk neked... Nagyságos emberalkotó, egyetlen törvény-rendelõ: parancsolsz, s vadak jõnek elõ és csúszómászó állatok... Ki felgyújtod negyednapon a lángos napkorong tüzét, s törvényes utat írsz a hold s a kóbor csillagok elé... fordította: Sík Sándor mg fltt fld trmttt sttsg mlysg Ezen az oldalon csak látszólag van rend, ha jobban megfigyeled, káoszt, rendetlenséget találsz. Segíts rendet teremteni! 1. A versszakok sajnos összekeveredtek, próbáld a teremtés sorrendje szerint újraszámozni õket! stn Kzdtbn vlt s vlt s fldt llk lbgtt d stn ktln fltt mnnyt 2. Az írástekercsen a teremtés elsõ verseit olvashatnád, de szavai lenn a földön összekeveredtek, ráadásul a magánhangzók eltûntek belõlük. Próbáld meg kiegészítve helyére illeszteni a megfelelõ szavakat! pszt vzk

5 Feldolgozás *** 1 Munkalap: A feladat textusa: Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. (1Móz 1,1 2) Aranymondás / tanulnivaló: * A munkalap textusának elsõ mondata (1Móz 1,1); * vagy a teljes igeszakasz (1Móz 1,1 2). * A napok és a teremtés sorrendje (lásd a Vázlatot). Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek: * -témák: Két feladatot kaptunk: gondozni és õrizni a teremtett világot. Mit jelent ez az emberiség történelmében? (földmûvelés, állattenyésztés, kertészet, erdészet, halászat stb.) Mit jelent ma, amikor beavatkozásunkkal megbomlott a természet rendje? Mit tehetünk a környezetszennyezés ellen? Segít-e ez valamit is? Az embert Isten a maga képmására teremtette. Mit jelent ez az istenképûség? Gyûjtsenek a gyerekek olyan képességeket, tulajdonságokat, melyek csak az emberre jellemzõek, s elválasztják az állatvilágtól! Milyen hatalmat kapott az ember istenképûsége mellé? Hogyan kell élnie vele? Mi jellemez egy jó uralkodót? Isten teremtõ munkájával a káoszból rendet teremtett. A természet törvényei mind ezt a rendet biztosítják. Soroljanak fel néhányat a gyerekek! Fedeztessük fel, hogy a teremtés napjai között is milyen rend uralkodik: Elsõ három nap: szétválasztások, a teremtés színhelyeinek, az élet feltételeinek biztosítása (Ilyen értelemben a növényvilág is, mint táplálék, az életfeltételekhez tartozik). Második három nap: a színhelyek benépesítése. Megvizsgálhatjuk a kapcsolatot az egyes napok között is: 1. világosság/sötétség 4. égitestek 2. égbolt/vizek 5. madarak halak 3. tenger/szárazföld növények 6. szárazföldi állatok ember * Himnuszok: A himnuszok eredetileg Istent dicsérõ, magasztaló énekek voltak, melyeket az istentiszteleti szertartásokon használtak. Ilyen többek között a 148. zsoltár. Olvassák el a gyerekek a zsoltárt, s beszélgessünk: Milyen teremtményeket említ a zsoltár? Mi a feladata valamennyi teremtménynek? (Kulcsszó: dicsérjétek.) Hasonlítsd össze a zsoltár felépítését a teremtéstörténettel! Hasonló szempontok és kérdések szerint elemezhetjük Assisi Szent Ferenc Naphimnuszát (lásd: Szüntelen imádkozzatok Imádságok a keresztyénség századaiból. Kálvin Kiadó, Bp o.) vagy azt a modern himnuszt, zsoltárátiratot, melynek részletét itt közöljük (lásd W. Gitt: Jelek a Mindenségbõl. Evangéliumi Kiadó, Bp o.): ti ködfoltok a fotólemezen, porszemekhez hasonlók.... ti meteoritok, üstökösök ellipszispályái és mesterséges holdak.... atomok és molekulák, protonok és elektronok, protozoák és sugárállatkák. madarak és repülõgépek.... ráktérítõ és északi sarkkör, az Atlanti-óceán és a Humboldt-áramlat viharai, az Amazonas sötét erdei, déltengeri szigetek, vulkánok és lagúnák és te, Karib-szigetek holdja a pálmák sziluettje mögött. ti rendõrök, diákok és csinos lányok. Fensége túltesz égen és földön, teleszkópokon és mikroszkópokon.... Írjanak a gyerekek maguk is himnuszt, magasztaló verset, a zsoltárokhoz hasonló kötetlenebb formában! Gondoljanak mindazokra a teremtményekre, melyek létezésükkel Teremtõjüket dicsérik! Egyéni tapasztalataiktól a tudományos ismeretekig bármit felhasználhatnak. * Képalkotás: Rajzold le a teremtés napjait megfelelõ sorrendben egy papírcsíkra, egyszerû képi jelekkel! Válaszd ki valamelyiket a teremtés napjai közül, és próbáld meg a nap színhelyeit, teremtményeit egy képen megfesteni! Olyan színeket, színharmóniát használj, mely az adott naphoz leginkább illeszkedik! Gyûjtsél az élõ és élettelen természetet ábrázoló képeket! Készíts belõlük montázstechnikával egy képet, melynek címe lehet: Az Urat dicséri minden. Szabadon választott technikával készíts plakátot, mely a teremtett világ, a természet védelmére hív fel!

6 ** 1 Írd a számozott körcikkekre, hogy mi történt azon a napon! Színezd ki a rajzot, amilyen szépen csak tudod! A belsõ körcikkeknek is adhatsz egy-egy alapszínt. Vágd ki, és erõsítsd össze a két kört úgy, hogy forgatni tudd!

7 Feldolgozás ** 1 Munkalap: Ha van rá lehetõségünk, másoljuk a munkalapot vastagabb papírra (fénymásolóval mûszaki rajzlapra is lehet másolni)! Így tartósabb, erõsebb lesz a munkadarab. A számozott körcikkekre tulajdonképpen a teremtés vázlatát írhatjuk le közös megfogalmazás után. A gyerekek kiszínezhetik a körcikkeket, mindegyik napnak megfelelõ színt keresve. A két kör összeerõsítésére a milton-kapocs a legalkalmasabb. Aranymondás / tanulnivaló: * Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. (ApCsel 4,24) * A napok és a teremtés sorrendje: l. világosság/sötétség nappal/éjszaka 2. égbolt/vizek 3. tenger/szárazföld növények 4. égitestek (Nap, Hold, csillagok) 5. halak és madarak 6. szárazföldi állatok és az ember 7. nyugalom napja Üzenet elmélyítése / beszélgetés: * A teremtett világ: A teremtés napjairól, megannyi csodájáról ne csak általánosságban beszéljünk, hiszen a gyerekeknek is rengeteg tapasztalata, élménye, ismerete van a különbözõ teremtményekkel kapcsolatosan. Engedjük, hadd beszéljenek róla! Nagyszerû lehetõség a teremtés csodáiról egy-egy érdekes példát mondani vagy mutatni a gyerekeknek (sivatagi állatok, együttélések, növények, állatok egymásrautaltsága stb.). Mutassunk rá, hogy az egész természetet a Teremtõ adta nekünk, ezért óvnunk, védenünk kell a teremtett világ épségét, tisztaságát! Egyéb ötletek: * kiállítás: Hozassunk a gyerekekkel különbözõ anyagokat (homok, agyag, víz stb.), élettelen dolgokat (kõ, kavics, kagyló stb.), növényeket, ill. növényi részeket (levél, virág, termés), képeket vizekrõl, természeti formákról, égitestekrõl, növényekrõl, állatokról, emberekrõl! Rendezzünk ezekbõl kiállítást, a teremtés egyes napjainak külön tablót ill. tárlót kialakítva! A gyûjtött anyagot másképpen is csoportosíthatjuk, pl. a környezetismeret órához kapcsolódva: Isten teremtette ember készítette élettelen élõ környezet élõ: növények állatok ember növények: fák cserjék lágyszárú növények állatok: rovarok halak madarak gerincesek: emlõsök. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy Isten milyen csodálatos rendet teremtett a természetben, ahol minden élõ és élettelen dolognak megvan a maga helye, rendeltetése! * Modellezés: Homokasztalon vagy homokgödörben (esetleg kisebb méretben gyurma, agyag segítségével) formáljuk ki a teremtett világ színtereit: a tengert kék papírral boríthatjuk be, a szárazföldön síkságot, domb- és hegyvidéket formálhatunk. Népesítsük is be a színtereket! A növényeket kis ágak, levelek jelenthetik. Állatokat, embert formázhatunk agyagból, gyurmából, egyszerûbb esetekben papírhajtogatással is készíthetjük (pl. hal, madár stb.). Még égitesteket is vághatunk ki papírból, és felfüggeszthetjük a teremben vagy egy faágon a homokgödör fölött. * Tanulmányi séta, kirándulás: Érdemes sétát, kirándulást szerveznünk, hogy eredetiben is rácsodálkozhassunk a teremtett világ megannyi csodájára. Séta közben megfigyelhetjük, csoportosíthatjuk az élõ élettelen, természeti mesterséges környezethez tartozó dolgokat, s beszélhetünk a természet védelmérõl, benne a gyerekek felelõsségérõl is. * Mozgásos játék: A házas fogó változata: udvaron, de inkább parkban, játszótéren játszhatjuk. A fogó elõl futó gyerekeknek, ha házba akarnak kerülni, meg kell érinteniük egy teremtett dolgot, legyen az élettelen (föld, kavics stb.) vagy élõ (fa, bokor stb.), és ki kell mondani a nevét. Ha ki akarnak lépni a házból, egyszerûen tovább szaladnak. Ha valaki téved (pl. egy ember által készített tárgyat érint és nevez meg), akkor õ lesz a fogó. * Zene és énekfeldolgozás: Különbözõ ritmusú, hangzású zenékre találják ki a teremtés megfelelõ napjait (akár furulyázhatunk is hozzá)! Pl.: lassú: a világosság felvirrad, nyílnak a virágok, kibomlanak a rügyek gyorsabb: ugrálnak a kecskék, repülnek a madarak, hullámzik a tenger hangos: mindenféle állathang utánzása mozgás közben halk: a Nap és Hold váltakozása az égen, halak a vízben A Ki teremtette... kezdetû énekhez (Jertek, énekeljünk 92.) számtalan új versszakot lehet kitalálni. Pl.: Ki teremtette a virágot, illatos virágot az oroszlánt, ordító oroszlánt a szép lepkét, tarka szárnyú lepkét stb.

8 * 1 piros narancssárga sárga zöld kék lila

9 Feldolgozás * 1 Munkalap: A felsõ sorban elhelyezkedõ napkorongok a számjegyeket még nem ismerõ gyermekek számára is alkalmat adnak a számolásra. Vigyázzunk, sorszámokról van szó! Tehát ne a napok mennyiségét, hanem a sorban elfoglalható helyét számoljuk: elsõ, második, harmadik nap stb. Beszéljük meg közösen, melyik napot melyik szín jelöli (az olvasni tudó gyerekek már maguk olvashatják)! Elõbb a számjegyet színezzék ki, majd az adott színnel rajzolják át a számjegyhez kapcsolódó vonalat. Így találnak rá a megfelelõ teremtési napot ábrázoló rajzra. Beszéljenek róla, mit ábrázolnak ezek a rajzok (az új ismeret rögzítésére, de ismétlésére is alkalmas feladat), majd ki is színezhetik! Aranymondás: És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. (1Móz 1,31 a ) Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek: * Beszélgetés: A munkalap ábráihoz kapcsolódva is beszélgethetünk a teremtés napjairól, de mutassunk a gyerekeknek további képeket, könyvek ábrázolásait a témához kapcsolódóan. Így a hegyek, a tengerek, a csillagos ég, a növények és az állatok megelevenednek képzeletükben, s bátran elmondhatják, hogy mit látnak, és mit tudnak róluk. * Séta, kirándulás: Tegyünk sétát vagy rövidebb kirándulást egy parkba, közeli erdõbe, esetleg folyópartra! Figyeljük meg mindazt, ami Isten teremtõ munkáját dicséri! Felhívhatjuk figyelmüket az ember által alkotott mesterséges környezet és az Isten által teremtett természeti környezet közötti különbségre. Beszélgessünk a természet védelmérõl is, hogyan vigyázhatnak épségére, tisztaságára õk, a kisgyerekek. * Mozgásos játékok: Játszhatjuk parkban, udvaron, játszótéren. Lényege szerint csoportosítást végzünk mozgásos kereséssel, érintéssel. A nevelõ hangosan elkiált egy szót, a gyerekek gyorsan keresnek egy hozzá kapcsolódó dolgot, és megérintik. Pl. ember (csinálta) Isten (teremtette) élõ élettelen kicsi nagy (élõlény) Válasszanak ki a gyerekek egy-egy állatot, amellyel szívesen azonosulnak! Legyenek köztük madarak, vízi és szárazföldi állatok is! Engedjük el õket, hadd játsszák az állatok életét! Majd szólítsuk õket csoportonként: Jöjjenek hozzám a vízi állatok!...a madarak!...a szárazföldi állatok! * Csoportmunka: Néhány fõs csoportoknak adjunk nagyobb méretû, kör alakú lapokat, melyekre rajzolják rá egyszerû rajztechnikával (pl. zsírkrétával), hogy mi történt az adott napon! (Lehetõleg mind a hat napot osszuk szét!) A csoportok játsszák el egyszerû mozdulatokkal az adott nap történéseit, mozgásait! * Ének mozgással: Énekeljük a Kicsi katicabogár c. éneket (Jertek, énekeljünk 91.)! Ha a szabadban katicabogarat találunk, tegyük az ujjunk végére, és neki énekeljünk! Tehetünk rá gyurmából formázott kis katicabogarat is, vagy felemelhetjük az ujjunkat üresen, mintha ott ülne a kis bogár. Énekeljük a Ki teremtette c. éneket (Jertek, énekeljünk 92.), s közben egyszerû mozdulatokkal játsszuk el az egyes versszakok mozgásait! 1. egész világ: két karral nagy kört rajzolunk a levegõbe 2. hullámzó tenger: karunkkal a tenger hullámzását utánozzuk 3. sok csillag: fel, a magasba mutogatunk 4. repülõ madárka: karunkkal repülõ mozgást végzünk 5. téged, õt, engem: egymásra és magunkra mutatunk Énekeljük az Ég, ég, ég, csillaggyöngyös ég! kezdetû éneket körbe járva, körjátékszerûen! (Jöjjetek Jézushoz! Református hittankönyv 5 7 éves gyermekek számára. Kálvin Kiadó, o.)