A Balaton kotrására vonatkozó környezeti hatástanulmány

Átírás

1 A Balaton kotrására vonatkozó környezeti hatástanulmány Natura 2000 hatásbecslés 3. melléklet Megrendelő: Budapest, december 1

2 2019. november NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS A 275/2004. (X. 8.) KORM. RENDELET 14. SZ. MELLÉKLETÉBEN MEGFOGALMAZOTT FORMAI ÉS TARTALMI ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek javításával megnevezésű húzóprojekt előkészítési feladatainak ellátása, a Balaton új üzemeltetési rendjéhez szükséges fejlesztések, mederkotrások tárgyú projekt keretében tervezett beavatkozásokra vonatkozóan Készítette: Székhely: 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21. Adószám: Web: info@bioaquapro.hu Tel.:

3 ALÁÍRÓ LAP FELELŐS SZAKÉRTŐ: Neve: Dr. Müller Zoltán Biológia-földrajz szakos tanár Hidrobiológia-vízi ökológia PhD Természetvédelmi szakértő (élővilágvédelem, föltani természeti értékek és barlangok védelme) Szakértői engedély száma: OKVF-SZ-034/2012, OKVF-SZ-048/2012. Neve: Dr. Kiss Béla Biológus és biológia szakos tanár, halászati szakmérnök Hidrobiológia-vízi ökológia PhD Természetvédelmi szakértő (Élővilágvédelem) Szakértői engedély száma: OKVF-SZ 050/

4 A BIOAQUA PRO KFT KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐI Horváth Dénes biológus-ökológus, botanikai szakértő Dr. Gulyás Gergely biológus-ökológus Biológia PhD Természetvédelmi szakértő (Élővilágvédelem) Nyilvántartási szám: SZ-051/2011. Hődör István biológia szakos tanár; botanikai, hüllő-kétéltű és madártani szakértő Polyák László biológus-ökológus, ichtiológiai szakértő Olajos Péter biológus-ökológus, vízi makroszkópikus gerinctelen és haltani szakértő Természetvédelmi szakértő (Élővilágvédelem) Szakértői engedély száma: OKVF- SZ-014/2018. Szabó Tamás biológus-ökológus, hüllő-kétéltű szakértő KÜLSŐ SZAKÉRTŐ: Katona József biológus madártani szakértő 4

5 Tartalomjegyzék 1. Azonosító adatok A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége Az adatlap kitöltésében részt vevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása 7 2. A terv vagy beruházás A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása A tervezett munkálatok kivitelezésének technológiája A tervezett beavatkozás szükségessége, a feladatok meghatározása Vízminőségvédelmi és vízhasználat javítási célú kotrás Ideiglenes elhelyezés, zagyterek felhasználása és kialakítása A kotort anyag végleges elhelyezésének lehetőségei Kapcsolódó tevékenység meglévő út bővítése és új nyomvonal kialakítása a balatongyöröki zagytér ürítéséhez A tervezett kotrással párhuzamosan folyó, annak környezeti hatásaival esetlegesen összeadódó tevékenységek A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A megvalósítás indokai A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét alátámasztó indokok Az érintett Natura 2000 területek A Natura 2000 területek neve és kódja, amelyekre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi terület Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai A Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi területre gyakorolt hatások A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre gyakorolt hatások A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési területre gyakorolt hatások A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások 155 Viziterv Environ Kft december

6 6.1. A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása, és a szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása változat projekt nélküli eset A megvalósítás vizsgált változatai A kedvezőtlen hatások mérséklése, a tervezett, illetve javasolt, a terv vagy beruházás révén bekövetkező kedvezőtlen hatások enyhítését, csökkentését, mérséklését szolgáló intézkedések Az érintett Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi terület Az érintett Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Élőhelyek Halak Kétéltűek és hüllők Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések Kompenzációs intézkedések a jelölő élőhelyek esetében Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület Kompenzációs intézkedések a jelölő fajok esetében Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi terület Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület Felhasznált irodalom Mellékletek A vizsgálati terület élőhelyfoltjai és jellemzőbb paramétereik A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltonként legjellemzőbb ÁNÉR kategória feltüntetésével A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltszámok (számkódok) feltüntetésével 169 Viziterv Environ Kft december

7 1. AZONOSÍTÓ ADATOK 1.1. A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége Környezethasználó: A projekt gazdája: Országos Vízügyi Főigazgatóság Adószám: Társaság székhelye: 1012 Budapest, Márvány utca 1/d Levelezési cím: 1253 Budapest, Pf. 56. Főigazgató: Láng István Központi telefon: Műszaki tervező és előzetes vizsgálati dokumentáció kidolgozója: Név: VIZITERV Environ Kft. Társaság székhelye: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 15. Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 15. Igazgató: Illés Lajos Központi telefon: Az adatlap kitöltésében részt vevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása A hatásbecslés kidolgozója: BioAqua Pro környezetvédelmi szolgáltató és tanácsadó Kft Debrecen, Soó R. u. 21. Referenciák: Tisza folyó fkm. szakaszának folyószabályozási célú mederkotrási tervéhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (2015) A Batár balpart tkm. szakaszán tervezett beruházásra vonatkozó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése ÖKO Zrt. (2015) Tisza balpart tkm. szakaszán tervezett beruházásra vonatkozó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése ÖKO Zrt. (2015) Tisza jobbpart tkm. szakaszán tervezett beruházásra vonatkozó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése ÖKO Zrt. (2015) Túr balpart tkm. szakaszán tervezett beruházásra vonatkozó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése ÖKO Zrt. (2015) A Tivadar-Kisar térségi nagyvízi mederrendezés tervezett beavatkozásaihoz kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése ÖKO Zrt. (2015) A Tiszakécske 11A, 11B, 17A, 17H és 17I erdőrészletek/részletnél erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló területek termelésből való kivonásának engedélyezéséhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése Tiszakécske Város Önkormányzata (2015) Gyöngyös-patak mederrendezéséhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslés elkészítése Radiola Kutató és Tanácsadó Bt. (2015) Viziterv Environ Kft december

8 Kisvárda Nádas-tó (0175/15 hrsz) rehabilitációs tervéhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése Kisvárda Város Önkormányzata (2015) A Tisza 424, ,050 fkm balparti szelvénye közötti partszakaszon, partvédelem, ivóvíz vezeték, szennyvíz nyomóvezeték vízjogi létesítési engedélyezése keretében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése SZABICS Bt. (2015) A Budapest III. kerület, Római parti árvízvédelmi mű létesítésére vonatkozó beruházáshoz kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése VIKÖTI Mérnöki Iroda Kft.(2015) Győr-Gönyü Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztés tervezési és előkészítési munkái I. c. projekt keretében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése VTK INNOSYSTEM Víz-, Természet-és Környezetvédelmi Kft. (2016) A Berettyó 72,8-72,7 fkm. közötti szakaszán tervezett partvédőmű létesítéséhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslés elkészítése "KÖRÖS-AQUA" Kft. (2016) A Zagyva jobb part tkm közötti, valamint Zagyva bal part tkm közötti töltésfejlesztésére vonatkozó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (2016) A Nádudvar 0954/2 helyrajzi számú ingatlanon lévő állattartó telep tervezett fejlesztéséhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslés elkészítése Dembrovszki Sándor (2016) A Hortobágy 0305/2 -ú ingatlanon lévő állattartó telep tervezett fejlesztéséhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslés elkészítése Oláh Ferenc (2016) A Balmazújváros külterületén folytatott szeizmikus felmérés engedélyezési eljárásához kapcsolódó Natura 2000-es hatásbecslésnek elkészítése OGD Nádudvar Koncessziós Korlátolt Felelősségű Társaság (2016) A "4451 jelű összekötő út korrekciójára vonatkozó" projekt tervezett beavatkozásaihoz kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése VIKÖTI Mérnök Iroda Kft. (2016) A Görbeháza 08/3 hrsz. létesítendő napelemes kiserőmű létesítéséhez kapcsolódó beavatkozások Natura 2000 hatásbecslési dokumentációjának elkészítése Görbeháza Község Önkormányzata (2016) A Dorog-Esztergomi regionális vízellátó rendszer létesítéséhez kapcsolódó beruházás által érintett Natura 2000 területekre vonatkozó hatásbecslési dokumentáció elkészítése Trinity Enviro Kft. (2016) A Jászfelsőszentgyörgy csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése" projekt tervezett beavatkozásokhoz kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése Katona Mérnöki Szolgáltató Kft. (2016) Az Angelica SE pihenőparkjának turisztikai és infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése Angelica Szabadidő és Ifjúsági Sportegyesület (2016) A Tisza-hullámtér Nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon tárgyú projekt keretében, az Erdészeti Rehabilitációhoz szükséges Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (2016) A Modern Városok Program keretén belül megvalósítani tervezett, Tiszai kikötő és kapcsolódó létesítmények fejlesztése projekt keretében tervezett beavatkozásaihoz kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése Katona Mérnöki Szolgáltató Kft. (2017) VTT Hullámtér rendezése az Alsó-Tiszán elnevezésű, KEHOP azonosító számú projekt keretében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció összeállítása VIZITERV Environ Kft. (2017) VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán elnevezésű, KEHOP azonosító számú projekt keretében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció összeállítása VIZITERV Environ Kft. (2017) Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója elnevezésű, KEHOP azonosító számú projekt keretében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció összeállítása a Kepés-Lesvári-főcsatorna rekonstrukciójához kapcsolódóan VIZITERV Environ Kft. (2017) VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése, Tisza-Túr tározó elnevezésű, KEHOP azonosító számú projekt keretében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése ÖKO Zrt. (2017) Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem elnevezésű KEHOP azonosítási számú projekt keretében készített Natura 2000 hatásbecslés, vízi makroszkópikus gerinctelenekre és halakra vonatkozó fejezetrészeinek elkészítése ÖKO Zrt. (2017) Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén című projekt beavatkozásaihoz kötődően Natura 2000 hatásbecslés készítése VIZITERV Consult Kft. (2017) Viziterv Environ Kft december

9 A Bezerédi Duna-ág rehabilitációja című KEHOP azonosító számú projekthez kapcsolódó Natura 2000 Hatásbecslés elkészítése VITAQUA Közműtervező Kft. (2017) A Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja című, KEHOP azonosító számú projekt engedélyeztetési és kiviteli tervezési feladatainak elkészítése keretében Natura 2000 hatásbecsléselkészítése NOX Beruházó és Fővállalkozó Zrt. (2017) Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén, az Árvízvédelmi fejlesztések KEHOP 1.4.0/2015 konstrukció keretében Natura 2000 Hatásbecslési Dokumentáció készítése VIZITERV Consult Kft. (2017) Az abádszalóki szabadstrand és ökológiai folyosó komplex turisztikai fejlesztése c. projekt keretében Natura 2000 hatásbecslés készítése Fegyverneki Területfejlesztő Központ és Mérnökiroda Kft. (2018) Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés, TOP JN kódszámú, Tiszakanyar című projekt keretében Natura 2000 Hatásbecslési Dokumentáció elkészítése Rákóczifalva Város Önkormányzata, Tiszavárkony Község Önkormányzat, Vezseny Község Önkormányzata (2018) Viziterv Environ Kft december

10 2. A TERV VAGY BERUHÁZÁS 2.1. A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása Pontos megnevezése és azonosítója Jelen projekt tárgya A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek javításával megnevezésű húzóprojekt előkészítési feladatainak ellátása, a Balaton új üzemeltetési rendjéhez szükséges fejlesztések, mederkotrások. Tervezett időtartama A szükséges kotrások mennyisége az első ütemben között nagyságrendileg 1,5 millió m 3 mederanyagban határozható meg. Az I. IV. kotrási ütemterv 2035-ig határoz meg feladatokat, mintegy 5,5 millió m 3 mennyiségben. Bemutatása, céljának meghatározása A Balaton és közvetlen környezete mint kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincs hosszú ideje áll a szakmai és a szélesebb érdeklődő közvélemény figyelmének homlokterében. Az utóbbi közel csaknem két évtizedben a korábbiaknál gyakrabban és többet hallottunk a tó vízmennyiségével, vízkészletének változásával, vízállásának alakulásával kapcsolatos problémákról, amelyeket alapvetően a tó vízháztartását meghatározó természeti tényezők okoztak. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) a Balaton maximális vízszintjét 110 cm-ről 120 cm-re emelte. Első lépésként június 18-án az Igazgatóság kezdeményezte a H/6375-3/ sz. vízjogi üzemeltetési engedély módosítását Szfvár /2014 ügyszámon. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (iktsz.: 35700/4203-6/2015, VKSZ C600/ ) ez alapján határozatot hozott, melyben a Balaton vízszintszabályozására (Siófok vízszintszabályozó zsilip, hajózsilip és Balatonkiliti duzzasztó) vonatkozó, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által H/6375-3/ számon kiadott érvényes üzemeltetési engedélyt módosította, a maximális vízszint emelését 2 év próbaüzem idejére engedélyezte. A határozatban a Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az eljárásban közreműködő szakhatóságok számos feltételt írtak elő elsősorban a próbaüzemi hatások monitorozására vonatkozóan. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, mint a vízjogi engedély módosításában közreműködő szakhatóság 16800/2014 ügy-, és 57904/2014 iktatószámú állásfoglalásában a próbaüzem után a vízjogi üzemeltetési engedély módosításának feltételeként a környezetvédelmi engedélyezési eljárás elindítását, az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását írta elő. A vízszintemelés hivatalos próbaüzeme 2016 elején kezdődött. A próbaüzem időszaka alatt folyamatos monitorozás folyt, valamint elkészült a környezetvédelmi engedélyezési eljárás elindításához szükséges környezeti hatástanulmány az ÖKO Zrt. gondozásában. A környezeti hatástanulmány május 25-én beadásra került az illetékes Veszprém megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala számára. A Hivatal az eljárás lefolytatása után a környezetvédelmi engedélyt szeptember 7-én adta ki. A környezetvédelmi engedélyt figyelembe véve a Fejér megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya 35700/ /2018.ált. iktatószámú határozatában engedélyezte a Balaton vízszintszabályozása (Siófok leeresztőzsilip, hajózsilip és Balatonkiliti duzzasztó) vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítását. A környezeti hatásvizsgálati eljárás során a parti települések önkormányzatai felhívták a figyelmet a tervezett vízszintemelés lehetséges ökológiai, településkörnyezeti, településüzemeltetési és turisztikai szempontú káros hatásaira, melyeket minden eszközzel akadályozni kell. Az eszközök között a partvédő művek emelése, a mélyfekvésű területek feltöltése, a befolyó déli kisvízfolyások torkolatának rendezése szerepelt, ezek mellett a vízhasználat és a vízminőség megőrzésének szempontjai szerint is kiemelkedő fontosságú kotrást is számításba vették. Viziterv Environ Kft december

11 A problémákat figyelembe véve a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztések megvalósításához szükséges források biztosításáról szóló 1861/2016. (XII. 27.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. sz. mellékletében az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladatellátását is érintő, a balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával című húzóprojekt is szerepel. A húzóprojekt megvalósítása által kitűzött fejlesztési cél az alábbi beavatkozások megvalósításával biztosítható: A Balaton déli parti kisvízfolyások védképességének javítása; A Balaton új üzemeltetési rendjéhez szükséges fejlesztések: Mederkotrások; A Balaton új üzemeltetési rendjéhez szükséges fejlesztések: Mélyfekvésű területek feltöltése, partbiztosítások rendezése, vízminőségvédelem fejlesztése. A kedvezőtlen hatások mérséklése lehetséges műszaki eszközeinek kidolgozásával az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Víziterv Environ Kft.-t bízta meg. A Kft. három, egymással szorosan összefüggő tanulmánytervben dolgozta ki a fenti beavatkozások műszaki dokumentumait A tervezett munkálatok kivitelezésének technológiája A tervezett beavatkozás szükségessége, a feladatok meghatározása A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekélyvizű tava, olyan természeti adottságokkal rendelkezik, amely sem Közép-, sem Nyugat-Európában nem található, üdülési és idegen-forgalmi szempontból egyedülálló. Az üdülési igények kezdetben helyi jellegűek voltak, kielégítésükre átfogó koncepciók, tervek nem születtek. Az idegenforgalmi igény ugrásszerűen növekedése azonban már a múlt század közepén szükségessé tette a Balaton-parti településeken szükségessé váló beavatkozások koncepcionális szintű átgondolását. Az első koncepcionális terv az 1957-ben készült Balaton-környék Regionális Terve volt, melyet 1969-ben a Balatoni Központi Fejlesztési Program (BKFP), 1971-ben a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programot (BVFP) követett. Utóbbi volt a Balaton első átfogó vízgazdálkodási koncepciója. Természetesen ezeket a koncepciókat többször módosították, melyekből a legjelentősebbek az 1979-es és az 1983-as változtatások voltak. Ma a térség ágazati és ahhoz kapcsolódó üdülési feladatai a Balatoni Fejlesztési Program alapján hajtandók végre. A Balaton sajátos természetes adottságai és a széleskörű üdülési igények kielégíthetősége szükségessé tette a mederbe történő beavatkozásokat. Ez a partmenti területek kiépítését, helyenként a tómeder betöltését, de jellemzően a meder kotrását jelentette. A tóban legkorábban fenntartó jellegű kotrásokat végeztek, melynek célja alapvetően a hajózási és fürdési feltételek javítása volt. A 60-as évek balatoni vízminőség romlása miatt azonban egyre nagyobb hangsúly kapott a vízminőség javítását célzó kotrások végrehajtása is. A 80-as években a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDT-VIZIG) Balatoni Vízügyi Kirendeltségének (BVK) tervezési csoportja készítette el a "Balaton part- és mederszabályozási tervé"-t. A strandok állapotát ugyancsak a BVK mérte fel becslést adva a strandok helyzetéből adódó karbantartási (kotrási) munkák idő és mennyiségi szükségességéről. Három jellemző strandi állapot került rögzítésre: I. kategória: ahol alapvetően nincs szükség kotrásra, vagy csak igen ritkán esetleges zárt öblözetessége miatt. Itt a meghatározott kotrási sűrűségi igény 20 év. II. kategória: ahol kotrás mindenképpen szükséges, de a szélhatások következtében változó áramlási viszonyok mellett is "csak" mintegy 10 évente. III. kategória: ahol a strandok fenntartási kotrási igény helyzetéből adódóan 5 évente, vagyis jóformán folyamatosan szükséges (ez utóbbi jellemző a déli part nyugati végében és az északi parton) A vízminőségjavító kotrást az újabb és újabb kutatási eredmények figyelembevételével szükséges elvégezni mind a vízi élővilág, mind a turisztikai igényeket kielégítve. Viziterv Environ Kft december

12 A kotrási tevékenységeket nagy óvatossággal kell megtervezni, mivel egyrészt a kotrás nem szünteti meg a tavi iszapkeletkezés okait, azaz üledék-felhalmozódásra újra- és újra számítani kell; másrészt a kotrási tevékenység, mind a zagyelhelyezés frekventált idegenforgalmi területen, üdülőkörzetben zajlik; harmadrészt mind a kotrás, mind a partmenti iszapelhelyezés hat a Balaton vízi-, és vízparti élővilágára (az utóbbi új zagytér esetén akár egyszeri, végleges, vissza nem fordítható változást is eredményez a parti ökoszisztémákban) negyedrészt a beavatkozás környezeti hatásai sokrétűek. A Balaton vízminőségvédelmi kotrási munkái között folytak. A Balaton vízminősége ez alatt oly mértékben javult, hogy további kotrási munkák nem látszottak szükségesnek. Így mederkotrás, mederrel kapcsolatos egyéb munkálatokra ezt követően központi forrás nem állt rendelkezésre óta állami kotrás nem történt, csak kikötő és strandkotrások történtek, különösen alacsony vízszintű időszakokban. Az azóta eltelt 15 éves időszakban több tóparti településen komoly feltöltődési folyamatok tapasztalhatók, melyek idegenforgalmi szempontból hosszú távon kedvezőtlenek lehetnek. A feliszapolódási jelenség a múlt század második felében megvalósult beavatkozások eredményeként idáig nem párosult víz minőségének romlásával, vagyis eutróf állapot nem jött létre, de a nyári időszakokban a part menti zónában lokális problémák előfordulnak augusztus végén, szeptember elején a Balaton nyugati medencéjében és a középső medence nyugati felében 25 éve nem tapasztalt mértékű eutrofizáció következett be, két őshonos (cianobaktérium, fecskemoszat) algafaj hirtelen, nagymértékű elszaporodásával. (Lásd 1. ábra) A jelenséget vízvirágzásnak nevezzük. A 2019 évben mért klorofill csúcs a Keszthelyi-medencében magasabb volt, mint a korábban bármikor mért maximum, és Szigligetnél is bőven meghaladta a hipertróf szintet. Az algásodásnak a víz erőteljes lehűlése vetett véget. Az alábbi légifotó és klorofill-a koncentrációt mutató ábra jól jellemzi a kedvezőtlen állapotot 1 : 1. ábra A 2019-es algavirágzás Az események tükrében szerencsés, hogy éppen 2019-ben készült egy kiterjedt üledék felmérés (lásd később), ami lefedte a Keszthelyi- és Szigligeti medence területét, és a Siófoki-medencében a Fűzfői öböl környékét ban ez a folyamat július elején indult el és mivel a lég- és vízhőmérséklet adatok a 2019-es évhez hasonlóan emelkedő tendenciát mutattak, az algák mennyiségének növekedése a 2020-ban is hasonló, de lokális vízvirágzási jelenségeket eredményezett. A havária elkerülése érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el 2020 július 16-tól a Balaton nyugati medencéjére július-szeptember között vízminőségi kárelhárítási célú kotrásra 1 Viziterv Environ Kft december

13 került sor. Az MTA által 2016-ban, Lovász László elnöksége alatt indított Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének közleménye a következőket írja a témában 2 : nyarán az algabiomassza mennyisége először az elmúlt évekhez hasonlóan alakult, majd augusztus végén hirtelen növekedésnek indult. A tavat már évtizedek óta monitorozó Ökológiai Kutatóközpont (korábban MTA Ökológiai Kutatóközpont) Balatoni Limnológiai Intézetének mérései szerint mennyisége augusztus 26-án a Keszthelyi-medence közepén meghaladta a 100 mg/m 3 klorofillkoncentrációt, amely közelítőleg az 1980-as évek átlagos állapotának felel meg. A szomszédos Szigligeti-medencében 66 mg/m 3 -t mértek, a tó középső és keleti területein pedig késleltetve és mérsékelten jelentkezett az algásodás. A tó nyíltvízi területein nincs folytonos mintavétel, így az esemény alakulását részletesen csak a Keszthelyi-medence parti sávjában rekonstruálhatjuk, ahol az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport 18 éve üzemeltet automatikus mérőállomást, mely napi felbontással mér számos vízminőségi és meteorológiai paramétert. Az augusztus 26-ai partközeli mérések szinte teljesen megegyeztek a nyíltvízi eredményekkel. Itt 2-3 nappal később a biomassza meghaladta a 300 mg/m 3 -t, amely az eddigi legmagasabb Balatonban mért érték (másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak) és a tömegprodukció mely élénkzöldre színezte a vizet a helyiek beszámolói szerint nem korlátozódott a parti zónára vagy a Keszthelyi-medence egy kisebb részére. Az algatársulás egyedülálló módon kizárólag két teljesen eltérő igényű nyári fajból állt: a Ceratium hirundinella (fecskemoszat) az eutrofizálódást megelőző időszak jellemző nyári algája, míg az Aphanizomenon flos-aquae gyakran felszíni vízvirágzást okozó, a légköri nitrogén megkötésére képes cianobaktérium. A két faj aránya helyenként és időben is változott. A szeptember elején érkező hidegfront mind a nagy sűrűségű parti, mind a ritkább nyíltvízi mérések alapján véget vetett a tömegprodukciónak, de számos helyen még napokig fennmaradt a továbbszaporodásra ugyan már nem képes, de még mindig jelentős biomassza. 2. ábra Az algabiomassza alakulása Az algákban megjelent tápanyag valószínű forrásának az üledékből érkező belső terhelés tűnik, azonban ezt az adott szituációban kiváltó okok jelenleg nem ismertek. A bizonytalanságok miatt nem tudjuk, hogy 2 Viziterv Environ Kft december

14 mekkora volt a vízminőségi probléma valós léptéke, valamint, hogy egyszeri, illetve nagyon ritka extrém eseményt tapasztalhattunk-e, vagy olyan rejtve maradt trendszerű változások zajlottak a tóban, melyek rendszeresen okozhatnak ilyen alga-tömegprodukciókat. Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton nagy múltú kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása. Istvánovics Vera biológus, a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának munkatársa: Amit biztosan tudunk, hogy az egyelőre még pontatlan becslésünk szerint kellett hozzá 15 tonna foszfor, de még ennél több is. Hogy miért szabadult fel ennyi az üledékből, azt egyelőre nem tudjuk. Ráadásul a foszfor egy szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy ennyi alga teremjen". Boros Gergely 3, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az extrém algabiomassza-gyarapodás (más néven hipertrofizáció) a témával foglalkozó szakembereket is meglepte. A Balaton vízminősége ugyanis a kilencvenes évek közepétől kezdve javuló tendenciát mutatott, a vízben található tápanyagok és algák mennyisége is folyamatosan csökkent. Az algák túlszaporodását - a meglévő belső terhelést figyelembe véve - valószínűleg a magas vízhőmérséklet idézte elő ben ugyan nem volt kiemelkedően magas az átlaghőmérséklet, azonban a Balaton vizének hőmérséklete több mint száz napon át húsz Celsius-fok fölött volt. Ez vezethetett a jelentős tápanyagtöbblet felszabadulásához a tóban, ami a hipertróf állapotot előidézte. Ez az eset arra enged következtetni, hogy hasonló jelenség a közeljövőben bármikor kialakulhat a Balatonban, ha a tavaly nyárihoz hasonló meteorológiai viszonyok bekövetkeznek. A múlt évben tapasztalt algaburjánzás rávilágított arra, hogy a tó üledékében jelentős, növényeknek hasznosítható tápanyagkészlet halmozódhatott fel, amely a jelek szerint képes mobilizálódni a magasabb vízhőmérsékletek hatására. A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban előforduló hőhullámok azt vetítik előre, hogy ezek a folyamatok megismétlődhetnek, így az időszakos hipertróf állapot kialakulása akár visszatérő jelenség is lehet a Balatonban. A szokatlanul enyhe telek is szerepet kaphatnak az ilyen jelenségek előfordulásában, a jégtakaró meglétének, illetve a hideg és letisztult víznek is hatása van az alga- és hínárállomány növekedésére. Honti Márk az MTA-BME vízgazdálkodási munkacsoportjának munkatársa az MTA Víz Jelentősége és korlátai a XXI. században c., november 10-én megtartott konferenciáján 4 elmondta, hogy külső tápanyagterhelés növekedés 2019-ben nem volt. Ez megerősítette azt, hogy a kedvezőtlen állapot csak a belső terhelésből alakulhatott ki. Kutatásaik során vizsgálták a víz hőrétegződését, stabilitását, felkeveredését. A vízállás magas volt ugyan, de nem volt kiugróan magas. Ezen paraméterek nem mutattak az átlagostól való kiugró eltérést. Vizsgálták ezért az oldott oxigén mennyiségét, mely 2019-ben szélsőségesen alacsonyabb volt az átlagos nyári szinthez képest, ugyanakkor a vízoszlop stabilitása rekord magas volt. Ez alapján azt a hipotézist állították fel, hogy szélsőségesen nyugodt és viharos állapotok között váltakozó 2019-es nyári időjárás lehetővé tette azt, hogy az amúgy sekély és jól átkeveredő Balatonon tartós rétegződés alakuljon ki. Ennek következtében az alsóbb vízrétegekben elfogyott az oxigén és az üledék felszínén tartósan anaerob állapot alakult ki, ami hozzájárult az üledékben lévő foszfor felszabadulásához. E hipotézist helytállóságát komplex vizsgálat-sorozattal ellenőrízték. Az eredmények alátámasztották a hipotézist, azaz azt lehet kimondani, hogy tartós mélyvízi anoxia okozta a belső tápanyagterhelés növekedését, és így a jelentős algavirágzást, melynek kialakulásában elsősorban az időjárási körülmények együttállása játszott közre. (A 2020-as helyszíni vizsgálatok is visszaigazolták az oldott oxigén jelentős csökkenését a nyári események alkalmával.) A 2019 és 2020 évi vízminőségi események, a rekordot is döntő magas klorofill koncentráció alapján egyértelmű, hogy a Balatonban, van annyi biológiailag hozzáférhető tápanyag (elsősorban foszfor), amely bizonyos körülmények között, kiterjedt vízvirágzás (alga tömegprodukció) kialakításához is elegendő. (Az üledék magas tápanyagtartalmát igazolták a Bálint Analitika Kft. által végzett vizsgálatok eredményei, melyek a 2019-ben és 2020-ban kerültek elvégzésre.) Viziterv Environ Kft december

15 A használati szempontból káros mederüledék helyének, eloszlásának pontos megismerése alapján határozható meg a rövid, a közép és a hosszú távú mederkotrási terv, ezért fel kell mérni a Balatonban felhalmozódó iszap mennyiségi és a minőségi összetételét, a mederanyag vándorlási folyamatait. A biológiailag hozzáférhető foszfor eloszlási térképe mutatja a kotrandó területet. Ennek pontosítására a BMGE a Keszthelyi- és Szigligeti-öblökre A Balaton vízminőségvédelmi célú üledékkotrásainak tervezését támogató hidrodinamikai vizsgálatok -at végzett. A kotrási helyek és módjának további pontosítására és hatékonyságának előrejelzésére, valamint a hosszútávú kotrás szükségességének becslésére egy üledéktranszport és medermorfológiai modellrendszer felállítása is szükséges. A kitermelt mederanyagot zagyterekben kell elhelyezni. A működő, engedéllyel rendelkező zagytereket ürítésük után azokat újra (és újra) fel lehet használni. A konszolidálódott iszap felhasználási lehetőségei sokrétűek a mezőgazdaságban a termőtalajok javításától, a bányarekultiváción, hulladéklerakó fedőanyagon keresztül, a mélyfekvésű területek feltöltéséig, sétányok kialakításáig. Ezen helyszínek vizsgálata azonban nem tárgya jelen környezeti hatástanulmánynak, de gyorsértékelésük a továbbtervezési folyamat segítése érdekében azonban megtörtént az előkészítő munkák részeként (lásd 5. melléklet). A mederanyag elhelyezéssel kapcsolatosan szükséges Keszthely, Balatongyörök és Balatonfűzfő térségében, összesen 3 db meglévő, engedéllyel rendelkező zagytér ürítése és fejlesztése, valamint a déli parton új helyszínek kijelölése. A tervezett beavatkozások, a tervezési feladat tehát két részre osztható: Vízminőségvédelmi és vízhasználat javítási célú kotrás A kotort anyag ideiglenes és végleges elhelyezési lehetőségeinek kialakítása (zagyterek ürítése, fejlesztése, rekultivációja, új zagyelhelyező területek kijelölése és kialakítása, végleges elhelyezés lehetőségeinek feltárása) és kapcsolódó infrastruktúra kialakítása A tervezett beavatkozás célja környezeti, gazdasági és szociális téren a fenntartható vízhasználat jobb feltételeinek megteremtése, a környezeti értékek védelme, a Balaton jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának fenntartása. A Balaton tómeder a Magyar Állam tulajdonában és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDT VIZIG) vagyonkezelésében van. A mederkotrási munkák nem érintenek idegen területeket, a zagyelhelyezés tervezett területei részben saját, részben bérelt, részben megvásárlásra kerülő területek. (Idegen területeket így csak a konszolidálódott iszap végleges elhelyezése érinthet. Ez azonban túl mutat jelen KHT tárgyán.) Vízminőségvédelmi és vízhasználat javítási célú kotrás Az eutrofizáció ellen a foszfor vízbejutásának megakadályozásával lehet legeredményesebben védekezni a Balatonon. A foszforterhelés csökkenthető a tóba jutó mennyiség visszafogásával (külső terhelés csökkentése), illetve a már bejutott mennyiség eltávolításával (belső terhelés csökkentése). Utóbbira jelent hatékony megoldást az iszap felső rétegének eltávolítása és a tómedren kívüli elhelyezése. Emellett a kotrás előnyei közé tartozik, hogy az iszapban felhalmozódott cianobaktériumspórákat is eltávolítja. A vizsgálatok egyértelműen igazolták a Keszthelyi-medence 1995 és 2003 közötti üzemszerű lepelkotrásának szükségességét és eredményességét. A mederüledék fizikai jellemzői alapján megállapították, hogy a felső kb. 50 cm-es réteg meglehetősen heterogén, de közvetlenül a fenéken mindenütt található egy 5-10 cm vastag, nagy víztartalmú laza iszap. Ez a lepelkotrás során általában teljes egészében eltávolítható. A mozgékony foszforforgalom statikus és dinamikus elemzése egyaránt azt mutatta, hogy a Keszthelyi-medence 2003 végére közel egyensúlyi helyzetbe került, ami részben az előző 9 évben végzett hatékony kotrásnak, részben a közötti rendkívül hosszú száraz időszaknak köszönhető. Összességében megállapítható, hogy az között végzett üzemi lepelkotrás eredményes beavatkozás volt és a tó egyensúlyi állapotának megteremtéséhez vezetett. A vízminőségvédelmi kotrás tekintetében a tervezési szerződés feladatmeghatározása az alábbiakat emeli ki: Viziterv Environ Kft december

16 A kotrási helyeket az összes foszfortartalom (BAP), a hidrodinamikai viszonyok, valamint az iszap gyülekezési helyek ismeretében kell kijelölni. A káros mederanyag eltávolítására alapvetően szivó-nyomó kotrási technológia, az iszap közvetlen zagytérbe helyezésével (nyomásfokozóval) vagy uszályos szállítással veendő figyelembe. A rövid távú kotrási terv a vízminőség megőrzése érdekében a leghatékonyabb beavatkozásokat tartalmazza. Ezek elsősorban az iszap csapdázására alkalmas korábban kialakított területek ürítése mélykotrással, valamint a tápanyagban dús felhalmozódási helyek lepelkotrása. Közép, hosszú távú kotrási tervek, melyet az üledéktranszport és medermorfológiai modellezés, valamint az eutrofizációt befolyásoló tényezők alapján kell meghatározni. (Nagy valószínűséggel a fenti ábrákon kijelölt teljes kotrási felületet jelenti.) Várhatóan elsősorban ott lesz szükség kotrásra, ahol az elmúlt évtizedekben ( között) is kotorták a medret Kotrási terv előkészítése A kotrás tervezéséhez az alábbi előkészítő munkákat végezték el: Iszaptérkép készítés: Az iszaptérkép felvétele a kotrások közép és hosszú távú tervezéséhez szükséges. Az iszap mennyiségén túlmenően az iszapösszetétel vizsgálatára is szükséges elsősorban a feldúsult tápanyag (N, P), valamint az esetlegesen felmerülő, akkumulálódott szennyeződések feltárása céljából. A térképezés geoinformatikai szoftver (ARCGIS) felhasználásával készült. Geodéziai felmérés: A Balaton iszaptérképének elkészítéséhez, illetve a mederkotrások tervezéséhez a geodéziai felmérés készült légi térképezéssel, (LIDAR felmérés) és kiegészítő földi geodéziai felméréssel. Az 1975-ös Vízrajzi Atlasz VO és osztó szelvényeihez igazodva végezték el a Balaton meder és iszapvastagság mérését. A mérésekhez Innomar SES2000 Compact többfrekvenciás ultrahangos műszert alkalmaztak. Összesen 253 szelvény km hosszban történt felmérés, amiből kb km a csónakos és a lábon történő mérés. Részletesebb felmérés készült a feltételezett kotrási területeken. Iszapmintavétel és vizsgálatok: A Bálint Analitika Kft. akkreditált üledék mintavételt végzett összesen 311 helyszínen, nyílt vízen, adott EOV koordinátán. Az üledékből legalább 30 cm mélységet is tartalmazó zavartalan minta vétele történt (kivétel azok a területek, ahol az üledék ilyen mélységben nem volt mintázható). A mintavétel úgy történt, hogy a minták alapján jellemezhető mind a területi, mind a mélység szerinti eltérések, jellegzetességek. A Megbízó elvárásának megfelelően az alábbi jellemzők kerültek vizsgálatra: Szárazanyag-tartalom Szervesanyag tartalom (TOC) Összes nitrogén Összes foszfor Biológiailag hozzáférhető foszfor (MSZ 20360:2003 szabvány szerint: liofilizálás, algateszt és kémiai vizsgálat) Szemeloszlás (MSZ EN ISO/TS :2004 szabvány szerint) Szervetlen mikroszennyezők (fémek és félfémek) Szerves mikroszennyezők: (TPH-GC, BTEX, PAH, PCB) 2020-ban további kiegészítő vizsgálatok készültek (BAP, szemeloszlás) 68 helyszínen (lásd 3. ábra). Megjegyezzük, hogy a kiegészítő vizsgálatok azért koncentráltak az összes foszfor tartalomra, mert mind a korábbi, mind a jelen munka keretében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az üledékben található szerves mikroszennyezők mennyiségük alapján nem okoznak problémát, a vízvirágzást limitáló alapvető tényező az üledék foszfortartalma, a TOC és TN tartalom nem. Viziterv Environ Kft december

17 3. ábra A 2020-ban végzett új vizsgálatok helyszínei A hosszútávú kotrási tervek elkészítéséhez szükséges az iszaptérképen és áramlási modellen alapuló mederanyag vándorlási modell elkészítése is A mederkotrás helyének és mennyiségének meghatározása A mederkotrási terv meghatározza a végrehajtandó mederkotrási feladatokat, azok térbeli és időbeli ütemezését. A tényleges kotrások vonatkozásában vízminőségjavító célzattal kiemelt a Keszthelyimedence, a Szigligeti-medence, valamint Balatonfűzfő térsége, valamint a Zala torkolattól Fonyódig terjedő déli partszakasz BAP-al terhelt nádasöblözetei. Használati szempontból kotrandó területek tehát elsősorban a Zala torkolattól Fonyódig terjedő déli partszakasz és a Siófok Zamárdi térség nádasöblözetei, továbbá turisztikai vonatkozásban a strandok és kikötők, illetve azok térségében szükségesek rendeltetésszerű használatuk megvalósításához. A tervezett nagy felületű beavatkozások megvalósítása elsősorban hidromechanizációs kotrással javasolt, a kotrás során a visszaszennyeződés kivédése, valamint a technológiából adódó optimális teljesítmény biztosítása érdekében. A kotrás ténylegesen alkalmazásra kerülő technológiáját azonban a kivitelezést elnyerő vállalkozó fogja majd meghatározni. A későbbiekben készülő vízjogi engedélyes tervben a tervezők javaslatot tesznek ez egyes területek kotrási technológiájára, figyelembe véve a helyi sajátosságokat (vízmélység, iszapelhelyezési lehetőségek, távolságok stb.). A Balaton kiterjedésére és a zagyterek elhelyezkedésére való tekintettel a mederanyag eltávolítása során fel kell készülni nyomásfokozók alkalmazására, valamint távolabbi elhelyező területek esetén a kotort mederanyagot uszályra kell rakni, ahonnan a zagyként történő kihelyezése a zagytérre elevátor segítségével valósulhat meg. A múlt század második felében történt beavatkozások következtében a Balaton vízminősége kiváló volt egészen a év nyár végéig. A és nyarán kialakult magas algaprodukcióban a kutatók szerint bizonyos időjárási körülmények között megjelenő tartós mélyvízi anoxia miatti belső tápanyagterhelés felszabadulása a meghatározó. Az üledékben felhalmozódott foszfor miatt a kotrás fontossága, főként a Balaton nyugati részén tagadhatatlan. Viziterv Environ Kft december

18 A vízminőség szempontjából káros mederüledék helyének meghatározása az alábbi vizsgálatok, alapadatok figyelembevételével történt: A Bálint Analitika Kft. által végzett BAP minőségi vizsgálatok eredménye. A vizsgálatok eredménye a biológiailag hozzáférhető foszfor eloszlási térképe, melyet a 4. ábra mutat. 4. ábra A balatoni mederiszapban mért biológiai hozzáférhető foszfor átlagkoncentrációk elosztása (0-5 cm tartományban) A BMGE a Keszthelyi- és Szigligeti-öblökre A Balaton vízminőségvédelmi célú üledékkotrásainak tervezését támogató hidrodinamikai vizsgálatok, melyek a kotrási területek pontosítására végeztek. A kotrási területek kijelölése előtt készült megalapozó áramlástani és hullámzási modellvizsgálatok az egyes tervezett lepel- és mélykotrási területek hatékonyságának értékelésére készült. Az áramlástani vizsgálatok elsődleges célja az egyes kotrási területekhez tartozó forrásterületek kvantitatív lehatárolása, ahonnan felkeveredett üledék érkezhet, illetve, hogy az a kotrási területen potenciálisan kiülepedhet-e. E jellemzők a mederanyag, illetve biológiailag hozzáférhető foszfor (BHF) térképeivel együtt feltárják, hogy az egyes kotrási területek várhatóan milyen hatékonysággal fogják a következő években, évtizedekben újra összegyűjteni a víztérben lebegésben lévő üledéket, illetve az ahhoz kötődő tápanyagokat, amelyet a szél keltette áramlások szállítanak a forrásterületek felől. Az áramlásból és hullámzásból előállított eredő fenék-csúsztatófeszültségek tartóssági mezőinek segítségével megállapítható volt egy hosszabb időszakra, hogy melyek azok a területek, ahol az üledék nagyobb valószínűséggel keveredik fel. A két modellvizsgálat alapján elsősorban a lebegtetett hordalék mozgására lehet következtetni, a fenéken mozgó ún. kúszóiszap mozgására csak az áramlások erősségéből lehet becslést adni. Az további kutatást igényel, hogy a kúszóiszap milyen százalékban tölti fel az iszapcsapdákat (mélykotrási gödröket) a kiülepedés ellenében és mikorra valószínűsíthető a mélykotrási gödrök feltöltődése és ürítésének szükségessége. Kiemelendő, hogy a teljes terület kotrása szükségszerű, a vizsgálat a kotrási területeket hatékonyságuk szempontjából értékeli és állítja sorrendbe a BHF térképek (5. ábra), a felkeveredés valószínűsége és a forrásterületek kiterjedése alapján megállapított relatív hatékonyság alapján. A relatív hatékonyság szerint a területek négy csoportba sorolhatók: kedvezőtlenebb (-), átlagos (0), jobb (+) és kedvezőbb (++). Ezek alapján a kotrásra legérdemesebb területek Balatongyörök térségében találhatók, valamivel gyengébb hatékonyságot mutattak az eredmények Keszthely környékén, míg a legkevésbé hatékony területek a Keszthelyi-medence közepén és a Szigligeti-medencében találhatók. Viziterv Environ Kft december

19 L6 L3 L4 L2 L5 L1 5. ábra Az egyes kotrásra kijelölt területek értékelése négy fokozatú skálán (A -, 0, + és ++ a relatív hatékonyságot jelölik) A Vízügyi Tudományos Tanács Vízminőségvédelmi Munkabizottsága ajánlása, melyet a rendelkezésre álló adatok, vizsgálatok alapján fogalmaztak meg a tervezendő beavatkozásokra vonatkozóan. E szerint a jelen helyzetben a tapasztalatok alapján mind a rétegkotrásnál, mind az iszapcsapda kotrási technológiáknál a felhalmozódási helyek kotrása célszerű. A szükséges kotrások mennyisége a biológiailag hozzáférhető foszfor nagyságrendje alapján kijelölt kotrandó területről mintegy ezer m 3, mely kitermelendő mennyiség a Keszthelyi és Szigligeti öblökben határozható meg. A fűzfői öbölben várható kotrási mennyiség m 3. (Lásd részletesebben a 1. táblázatban.) Vízminőségvédelmi kotrások A hordalék felrakódás, töltődés külső és belső hordalékból tevődik össze, általában tápanyagokkal dúsultan. Ez elsősorban a mindenkori használatot befolyásolja (például a strandi víztér iszapolódása és eutrofizációja partmenti területrészeken a mederből történik). Ez az áramlási holtterekben jellemző, de nyílt, egyenesvonalú partszakaszokon is előfordul. A Balaton fenékanyag változó, több (2, 6, 8) méter vastagságban (Pannon agyagig) iszap frakciójú kőzetliszt (mésziszap). Így annak teljes mértékű kikotrása irreális. A mindenkori felső réteg ( 3-10 cm) a szél keltette hullámzás és áramlás hatására körforgásban van. Így a vízügyi ágazat a kutatások eredményeképpen csak a Balaton-víz szempontjából ún. káros (tápanyagdús - foszfor, nitrogén, szerves szén) üledéket távolítja el a kotrási technológiák korlátai szerint cm vastagságban, mely jellemző és meghatározó a Keszthelyi-öbölben, valamint a Szigligeti-öböl északi részén. A lepelszerű, iszapfrakciójú anyag eltávolítása forrásterületekről iszapcsapdával, a további területekről vékonyréteg kotrással tervezett a vízminőség védelme érdekében történik. Az az alatti réteg, mely a kotrás után felső réteggé válik és lép elő, mint a körforgásban részvevő fenékanyag nyilván jóval kisebb mennyiségű tápanyagot tartalmaz. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tápanyagterhelés külső és belső utánpótlással továbbra is jelentkezik (erre bizonyíték a as Viziterv Environ Kft december

20 tápanyag vizsgálatok). Ez valószínűsíti, hogy a mintegy 15 évvel ezelőtt abbahagyott kotrásnak következménye lett. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programban (BVFP) mederszabályozás alcím alatt szereplő kotrási munka az akkori nomenklatúra szerint vízminőség-védelmi és tószabályozási, fenntartási munkákra oszlott, előirányzott 7,2 millió m 3 kotrási nagyságrenddel (2010-ig). Kísérleti kotrás megkezdése (a BVFP kiadásával egyidőben) 1979-ben történt a keszthelyi öbölben Balatongyörök térségében. Ez után tehát ténylegesen mélykotrás (iszapcsapdák létesítése) mintegy 2 millió m 3, cm-es rétegkotrás 1,8 millió m 3, s további vékonyréteg kotrás 2 millió m 3 kitermelése történt. A vízminőség romlás megakadályozására, ill. a folyamat visszafordítására - a kutatók által végzett akkori vizsgálatok alapján javasolt - kotrási munkákat végeztek. Elsősorban a Keszthelyi-medencében, majd a Szigligeti és a Fűzfői öblökben. A kutatási eredmények alapján a mélykotrásról áttértek a vékonyréteg kitermelésére. A nyár végi, és a nyár közepi extrém algainvázió ismét előtérbe helyezi az abbahagyott kotrások tervezését és elvégzését. Az alapvetően vízminőségi védelmi célú kotrásokat a továbbiakban is az algásodási folyamatot megindító fenékanyag kiülepedési helyein célszerű megvalósítani. A jelenlegi ismeretek szerint (a 2019-es és 2020-as algavirágzása okait pontosan nem ismerve) a Keszthelyi-öböl északi és középső, ill. a Zalatoroki rész, valamint a Szigligeti-öböl nyugati-északnyugati része a legfontosabb célterületek, ahonnan a szennyezett (magas szervesanyag tartalmú, főképpen foszfortartalmú) iszap eltávolítása szükséges mintegy 20 cm rétegvastagságban. Jelen projektben elsősorban az iszapcsapdák kotrása, valamint a környezetükben lévő mozgékony üledékréteg eltávolítása javasolható a felhalmozódási területeken, az alábbiak szerint: Vízminőség-védelmi kotrás I. ütem (BAP és hidrodinamikai vizsgálatok alapján) Első lépésben javasolt a Keszthelyi-öböl északkeleti, az ún. györki orr alatti nyugati térség kotrása Balatongyörök-Vonyarcvashegy parti területeitől tóközépig és Balatonberény tóközepi területe. A mélykotrás (2 m rétegvastagságban), azaz iszapcsapda (M1) kotrásából származó mennyiség m 3, mely a jelölt (F1) forrásterület tápanyagban dús fenéküledékét jelenti. A további területeken lepelkotrás (átlag 20 cm rétegvastagságban) tervezett 316 ha felületen m 3 mennyiségben. A trofitással kapcsolatos szakértői vélemény szerint a kotrási feladatot a kimutatható összegyülekezési helyekre kell koncentrálni a már hivatkozott BMGE vizsgálati eredménye alapján. Vízminőségvédelmi kotrás II. ütem A második lépésben a Keszthelyi-öböl északi part-közeli területe (Vonyarcvashegy-Gyenesdiás- Keszthely), mintegy m-es sávja javasolt kotrásra. A mélykotrás, azaz iszapcsapda (M2) kotrásából származó mennyiség m 3, mely a jelölt forrásterület (F2) tápanyagban dús fenéküledékét jelenti. A további területen lepelkotrás (átlag 20 cm rétegvastagságban) tervezett 343 ha felületen m 3 mennyiségben. Vízminőségvédelmi kotrás III. ütem A harmadik lépésben a Keszthelyi-öböl nyugati területe (Keszthely Város déli területe), a Keszthelyiöböl középső területe, és a Szigligeti öböl északi területe javasolt kotrásra. Az iszapcsapda (M3) kotrásából származó mennyiség m 3, mely a jelölt forrásterület (F3) tápanyagban dús fenéküledékének 2-2,5*-ét is jelenti. A további területen lepelkotrás (átlag 20 cm rétegvastagságban) tervezett 702 ha felületen m 3 mennyiségben. Vízminőségi kotrás IV. ütem A vizsgálatok alapján a Fűzfői-öböl tápanyagban dús mederüledékének eltávolítása is tervezett rétegkotrással mintegy 302 ha felületen m 3 mennyiségben. Viziterv Environ Kft december

21 A kotrás ütemezését az alábbi táblázat foglalja össze: Kotrási terület jele Területe (ha) Átlagmélység (m) Kitermelendő iszap (m 3 ) Becsült konszolidált iszap (m 3 ) (zagytérigény) Mederanyag elhelyezés (zagytér) A kotrás várható időtartama I. ütem I/1. ütem M1 25 2, Z2 I/2. ütem M1 17 2, Z2 L , Z2, Z7 L , Z2 I. ütem összesen: II. ütem M2 18 2, Z1, Z2 L , II. ütem összesen: III. ütem M3 46 2, L , L , L , Z2 III. ütem összesen: IV. ütem L , Z5 IV. ütem összesen: Mindösszesen: táblázat Vízminőségjavító célú kotrás ütemezése Z A tervezett ütemezés és a kotrási területek kiterjedése a munkálatok folyamatába épített monitorozás tapasztalatait figyelembe véve folyamatosan módosítandó, a monitorozás tapasztalatai a tervezés, megvalósítás folyamatába visszacsatolandó. A kotrási tevékenység és a hozzá kapcsolódó zagytér előkészítési munkák elvben már 2021-től elkezdődhetnek A 2020-as vízminőségi kotrás A nyáron elindult vízvirágzás miatt 2020 július-szeptember között vízminőségi kárelhárítási célú kotrásra került sor a 6. ábra feltüntetett helyszíneken és mennyiségben. Az iszapot az engedéllyel rendelkező balatongyöröki iszapkazettán helyezték el, úgy, hogy előtte a szikkadt iszapot a zagytér másik kazettájára halmozták át. Az eddig rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy mindkét kotrási helyszínen jelentősen csökkent a BAP koncentráció az üledék felső 10 cm-es rétegében az elvégzett munka hatására. Az elvégzett munkák, annak eredménye és az iszapelhelyezés megvalósulása a továbbtervezés folyamán figyelembe veendő. Viziterv Environ Kft december

22 6. ábra A 2020-as vízminőségi kotrás tervei A használati szempontból szükséges kotrások Használati szempontú kotrások elsősorban a kikötők megközelíthetősége és a strandok megfelelő használata érdekében szükségesek. Kikötők Magasan tartott (optimális) vízállás esetén nyilván jóval kevesebb kotrásra van szükség, azonban 7-10 évenként statisztikailag előforduló igen alacsony vízállások gondot okoznak a kikötők rendeltetésszerű üzemeltetésében. Az is rögzíthető, hogy a déli-parti nagyhajó kikötők általában évente kotrandók, melyek a marásig benyúlnak, míg a kisebb kikötők 3-5 évente tisztítandók. Az északi parti kishajó kikötők kotrása évente végzendők el, a nagyhajóké pedig évente. Ez utóbbiaknál hosszabb hajózó csatorna is kotrandó. A tervezhető éves kotrási mennyiség szükségszerűen ezer m 3 /év. Strandok A Balaton mederfenék anyaga, így a strandok fürdőfelülete is több méter mélységben iszapos kőzetliszt (mos finomhomok). Az anyag mésztartalma miatt ugyanakkor nem úgy viselkedik, mint a természetben egyéb helyen lévő, ehhez hasonló frakciójú anyag. A déli parton a marásig jellemző a viszonylag kemény finomhomokos fenék, mely alkalmas a strandolásra minden fenékanyag csere nélkül. Az összes többi területen a kőzetliszt finomszemcséje (iszap, mos homok) jellemző, mely vagy ülepedett (beállt), vagy az áramlási és hullámviszonyoknak megfelelően a körforgásban vesz részt (felső réteg). A strandi tisztító kotrások szükségszerűek, mivel a Balaton medre változó, de nagy iszapvastagsággal rendelkezik. A déli partvonalnál jellemzően m széles sávban homokos, finomhomokos sáv alakult ki az ún. marásvonalig. A déli parton Balatonvilágostól Fonyódig kotrásra általában nincs szükség a strandokon, mivel nem jellemző a feliszapolódás. A déli parti strandoknál elsősorban az áramlási holtterekben lévő strandok, főképpen a nyugati medence déli részén (az iszapmozgás vizsgálatok is délnyugati irányt mutatnak a parttal párhuzamosan) jelentkezik feladatként az iszaptalanítás. Viziterv Environ Kft december

23 Később - a feliszapolódás sebességének figyelembevételével - mindkét parton jelentkezhet kotrási feladat. Az éves rendszeres szükségessé váló kotrási mennyiség em 3 /évre becsülhető. A Déli-part nyugati részén az iszapos területek - így öblözetek, nádasöblözetek és azok előterei - tápanyagban feltételezhetően szintén gazdagok, így a kotrásuk nemcsak a használatok, hanem a vízminőségi szempontokat nézve is indokolt. Ezért e területek kotrását tűzték ki célként, mintegy m 3 mennyiségben Balatonszentgyörgytől Fonyódig, illetve Zamárdi Balatonszéplak között. Jelen projektben tervezett beavatkozások (kotrásra kijelölt területek, valamint a felhasználásra javasolt működő és tervezett zagylerakók) a 7. ábra-12. ábra ábrákon mutatjuk be összefoglalóan A javasolt kotrási technológia A kotrás kivitelezése hidromechanizációs technológiával és csővezetékes zagyszállítással javasolt. A hidromechanizációs kotrás során a kitermelendő iszapot a kotrógép zagy formájában távolítja el a mederfenékről. A szívó-nyomó kotrási technológia esetén zagytéren helyezhető el az anyag. (Elvi lehetőségként felmerülhetne a medren belüli áthelyezés is. Ez a Balatonnál azonban az iszapmozgást figyelembe véve nem célszerű megoldás.) A szívó-nyomó kotró berendezéseket változatos (kis és nagy) teljesítménnyel, különböző vízállásokhoz igazodóan alakítottak ki. Ez a technológia egyaránt alkalmas kis vízmélységű strandok, vagy kis csónakkikötők fenntartási jellegű iszapeltávolítására de nagyvolumenű munkákra is (lásd pl. nagyfelületű, nagyobb vízmélységű vízminőség-védelmi kotrásra az egyes öblökben). A tervezett vízminőségi kotrásokhoz egy vagy két bontófejű kotró alkalmazása javasolható. A mélykotrásnál a bontófej egyszeri fogással cm rétege képes megbontani és tovanyomni, míg a rétegkotrásnál csak a cca. 20 cm-t kell eltávolítani. A déli parton a közvetlen parti sávban jellemző a cm-es vízmélység. Amennyiben itt csak a néhány cm-es (2-8 cm) iszap eltávolítására van szükség, akkor erre kis merülésű szívó-nyomó kotró alkalmas, főképp magas tartományú vízállásoknál. Az északi parton a strandok kialakított vízterében kissé mélyebb a közvetlen parti sáv ( cm), ugyanakkor itt jól is használható megoldás a szívó-nyomó kotrási technológia. Bár az iszapvastagság itt általában cm körüli, de esetenként cm is lehet (a korábbi felhomokozástól eltel idő függvényében). Természetesen ezen adatok a karbantartott strandokra vonatkoznak (lásd kategóriánkénti kotrások időbeni elvégzése). Kisebb területek, kisebb mennyiségű iszapeltávolításának megoldására szintén elvi lehetőségként felmerül a partról markoló kotróval történő iszaptalanítás. Ez a technológia azonban több problémát is fölvet. Először is a laza, viszonylag híg (nem konszolidálódott) üledék nagy része visszafolyik a kotrási területre, ami a munka hatékonyságát csökkenti. A kotró hatótávolsága is kicsi, 8-16 m, tehát csak valóban kis területen alkalmazható. Ráadásul a jelentős víztartalmú anyagot tengelyen kell elszállítani a területről, ami jelentős forgalmat, zavarást generál, így e technológia alkalmazása sem javasolható. Az úszó, vágófejes, hidromechanizációs kotró általában egyedi gép, tartozékainak telepítése egyszerű, kis területen elvégezhető, az adott környezetre nincs káros hatása. A munkát végző vezérgép belső égésű, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő diesel, vagy villamos motorral és általában zárt rendszerű hidraulikával működik, csekély számú, 2-3 fős személyzettel. A kotrandó anyagot a meder fenékről szívócsövön szívja fel és nyomócső vezetéken át továbbítja a lerakóhelyre (vagy ennek hiányában és/vagy nagy távolság miatt helyezni uszályra). Ez teljesen zárt, szivárgás- és folyás mentes, környezetét nem szennyezi. Építése és elbontása során keskeny szerelési sáv érintett. A kitermelt zagy, ami a kotrandó anyag (iszap, homok, kavics, gyökerekkel átszőtt talaj stb.) és a szállítóközeg (víz) keveréke, gáttal körülvett, zárt ürítőkazettába vagy mélyebb területre kerül, ahol szemnagyságától (fajsúlyától) függően leülepedik. Helyszíni bedolgozása vagy elszállítása ezután lehetséges. A vizekből kikerülő iszapanyag kiválóan alkalmas lehet talajjavítási és rekultivációs célokra is. A vízfolyásokon, állóvizeken az általában alkalmazott kotrási technológiákkal szemben, a felsorolt tényezők miatt alkalmazása előnyösebb. Viziterv Environ Kft december

24 7. ábra Jelen projekt keretében tervezett beavatkozások (áttekintő ábra) Viziterv Environ Kft december

25 8. ábra Jelen projekt keretében tervezett beavatkozások I. Viziterv Environ Kft december

26 9. ábra Jelen projekt keretében tervezett beavatkozások II. Viziterv Environ Kft december

27 10. ábra Jelen projekt keretében tervezett beavatkozások III. Viziterv Environ Kft december

28 11. ábra Jelen projekt keretében tervezett beavatkozások IV. Viziterv Environ Kft december

29 12. ábra Jelen projekt keretében tervezett beavatkozások V. Viziterv Environ Kft december

30 A kotró hatósugara, ameddig saját gépi berendezésével képes elnyomni a zagyot, m, esetenként (anyagösszetétel, víztartalom függvényében) 2000 m. Az ennél nagyobb távolságra elhelyezkedő iszapelhelyező területekre a zagy eljuttatásához nyomásfokozó berendezésre van szükség, mely 3-6 km távolságig tudja továbbítani a zagyot NA mm-es nyomócsövön keresztül. A kotrógép haladásával párhuzamosan időnként szükség van a nyomásfokozó berendezés áttelepítésére. A nyomásfokozók és a kotrók is kw-os belsőégésű (dízelmotorral) hajtott szivattyúkkal működnek. A kotrógépek, típustól függően m 3 iszapot képesek eltávolítani naponta. A géplánc több kotróból is állhat. A zagyterektől távoli kotrási területek iszapeltávolítási munkája (meghatározott mennyiség eltávolítása visszafolyás nélkül és optimális teljesítménnyel) megfelelően csak szívó-nyomó kotrással lehetséges, de zagytér nélkül általában nem végezhető. Egy speciálisan erre a célra kidolgozott technológiával azonban ez a probléma is kiküszöbölhető, mégpedig az uszályos távszállítással és elevátoros kihelyezéssel. Jelenlegi napi 100 t szárazanyag eltávolítását képesek a meglévő gépi technikával elérni, de ez duplájára emelhető 2 szivattyúfej, vagy dupla kapacitású szívófejjel. A zagylerakókból szikkadás után az anyagot kitermelik és a lerakót újrahasznosítják. A szikkadt anyag elszállításáról gondoskodni kell. Az elszállított szikkadt iszapot mint ahogy már említettük hulladéklerakók, bányák rekultivációjához, mély területek feltöltésére, bevizsgálás után a magas szerves anyag tartalma miatt termőföld javítására lehet felhasználni. A projekt jelenlegi szakaszában az elszállítandó szikkadt iszap pontos mennyisége és a végleges elhelyező területei még nem határozhatók meg. A tervezés során több lehetőség is feltárásra került (pl. nyírádi, vagy ábrahámhegyi bányák rekultivációja, buzsáki mélyfekvésű területek feltöltése), ezekre a későbbiekben még visszatérünk. Sekély vizes partmenti sávokban a kotrás mechanikus kotróval is végezhető, vedersoros, vagy hidraulikus kotró alkalmazásával. A hidromechanizációs mederkotráshoz javasolt munkagépek típusai az alábbiak: Kotró típusa Szivattyú teljesítmény (zagy) m 3 /óra Motor telj. (LE) Kotrási mélység (m) CIDA IMS 7012 HP ,1 BKK 420 4,8 IMS 7012 HP ,1 TA-WA Nyírség ,5 MASTER IHC BEAVER WATERMASTER Classic II ,9 Cutter Suction Dredger BELL IMS 8012 HP ,1 IHC BEAVER IHC BEAVER IHC BEAVER táblázat A mederkotráshoz használható kotrók típusai Ideiglenes elhelyezés, zagyterek felhasználása és kialakítása Az antropogén tevékenységek jelentősen befolyásolják a tó trofitását, ami nem csak a belső terhelésből következett be, hanem a külső terhelés erőteljes megnövekedéséből is (mezőgazdasági vegyszerek használata, első időszakban az erőteljesen megnövekedett tisztítatlan szennyvizek bevezetése). A múlt század 60-as 70-es években kialakult eutrofizációt követően komplex kutatások folytak (VITUKI, MÁFI, LIMNOLÓGIA Keszthelyi ATE), melyek vizsgálati eredményeire támaszkodva Viziterv Environ Kft december

31 kezdődtek el a tóban a komplex beavatkozások. Ezek vízminőségvédelmi mederkotrások, vízfolyás rendezések sankolókkal, partelhabolódás elleni védelem voltak. A legnagyobb mérvű beavatkozás a vízminőség védelme vonatkozásában történt. A kutatók által meghatározott mederiszap eltávolításának területe a Keszthelyi öböl, a Szigligeti-öböl északi területe és a Fűzfői-öböl voltak. A kotrandó területek nagysága és abból adódó mennyiség elhelyezésére a kutatók zagyterületeket jelöltek ki. A tulajdonviszonyok miatt az állami tulajdonú területek kerültek igénybevételre, ami a Balaton tómedre lehetett csak. A partmenti területek határvonalán nádasok voltak. A kutatók határozták meg helyszíni vizsgálatok alapján, hogy a vízparti részen lévő partmenti vegetációból (füzes, magassásos, nádas és egyéb növényzet) a tóközép felöli részen mekkora szélességű vegetációt kell kötelező mértékben megtartani. Ezen meghagyandó területek jó minőségű nádasok voltak. Így a jogi partvonal és a megtartandó m széles nádas közötti terület került felhasználása zagytérként. A vízminőségi problémák jelentkezésének kezdeti időszakban, az 1970-es évek végén végzett mélykotrások anyaga tehát a természetben szárazulattá vált, de a nyilvántartásban még tómederként minősített területeken, a part mentén került elhelyezésre. Az első zagytér Balatongyörökön a györki orrtól -tól nyugatra került kiépítésre (mely egy része ma is üzemel, már jóval kisen kapacitással), majd ezt követte Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Keszthely, Szigliget és a Zalatoroktól keletre lévő zagyelhelyező területek kialakítása. Az 1075/2003. (VII.30.) Kormányhatározat rendelkezett a balatoni strandok és kikötők kotrásából származó iszap elhelyezését szolgáló zagykazetták kialakításáról, melynek során több további Balaton parti zagytér kialakítására került sor. A zagyterek üzembe helyezését követő csapadékos időjárás miatt a Balaton vízállása jelentős mértékben növekedett, ezért a korábban jelentkező strand- és kikötőkotrási igény szinte a nullára csökkent. A Keszthelyi-öböl lepelkotrása is felfüggesztésre került, ezért a zagykazetták feltöltése szünetelt. A tó vízminőségét folyamatos javulás jellemezte, a leginkább veszélyeztetett Keszthelyi-öböl állapota a biomasszát jellemző a-klorofil koncentráció alapján a korábbi hipertróf helyett tartósan mezotróf állapotba került. A kikötők és strandok fenntartó jellegű mederkotrása a vízjogi üzemeltetési engedélyekben rögzített mederszintek fenntartásával a mindenkori üzemeltetők feladata. A medertisztító kotrások során kitermelésre kerülő mederiszap elhelyezésére, ill. hasznosítására több lehetőség kínálkozik: kis értékű, mély fekvésű partközeli területek feltöltése és azon környezetvédelmi célú gondozott zöldterület létesítése ipari hasznosítás mezőgazdasági hasznosítás A partközeli területek feltöltése igen korlátozott mennyiségben képes fogadni az iszapot, mert viszonylag kevés olyan terület van, ahol ez kedvezőtlen következmények nélkül megvalósítható. A tóból kitermelhető mederiszap a külszíni bányákban és más tájsebekben való elhelyezése környezeti terhelést nem okoz (a balatoni mederiszapra vonatkozó mezőgazdasági forgalomba-hozatali engedély megállapításait figyelembe véve), káros anyagokat nem tartalmaz. A balatoni mederanyag mezőgazdasági felhasználása is lehetőségként mutatkozik (kiülepedés és bevizsgálás után). Az ipari hasznosításra eddig csak építőanyagipari elképzelés született, azonban előzetes becslések szerint csak viszonylag gazdaságtalanul, nagy energiafelhasználással lehetne az iszapból építőanyagot gyártani Meglévő zagyterületek A Közép-Dunántúli Vízügyi igazgatóság az alábbi zagytereket üzemelteti: Balatongyörök 5-ös zagytér (vízjogi üzemeltetési engedélye határozatlan ideig érvényes): Magyar Állam tulajdonában, KDT VIZIG kezelésű területen létesült, fenntartása nem költségigényes. Az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében a zagytér reaktiválását Viziterv Environ Kft december

32 ben elvégezték, melynek eredményeképpen ismét jelentős mennyiségű balatoni mederanyag elhelyezésére alkalmas, szakaszos üzemű zagykazetta nyílt meg. A teljes korábbi zagytér üzembehelyezésével mintegy m 3 befogadására alkalmas terület alakítható ki, ha a teljes terület ürítésre kerül. Balatonfűzfő 1021/1 hrsz. területen megépült zagytér (vízjogi üzemeltetési engedélyének érvényességi ideje: augusztus 31.): A terület tulajdonosai magánszemélyek, a zagytér üzemeltetője KDT VIZIG. A zagytér jelenlegi állapotában nem alkalmas zagy fogadására, náddal és cserjével erősen benőtt, elhanyagolt állapotú. A zagygátak kiépítése óta eltelt időszakban tényleges zagyelhelyezés nem történt, a fenntartási munkálatok részleges elmaradása és az idők során bekövetkezett általános állagromlás miatt a zagytér jelenlegi állapotában nem használható. Elméleti befogadóképessége: ~ m 3. A tulajdonosok jelen zagytérnél magánszemélyek. Köztük és a KDTVIZIG közötti megállapodás értelmében bérleti díj jogcímen kötelezettség nem jelentkezik, azonban a zagyelhelyezés költségei terhelik a projektet. Javasolható, hogy a projekt megvalósítása során a hosszú távú fenntartási célok megvalósítása érdekében a meglévő és a tervezett folyamatos üzemeltetésre tervezett zagyterek területszerzéssel (vásárlás, kisajátítás) kerüljenek a KDT VIZIG kezelésébe. Keszthely, Csókakő-patak térségi 8-as zagytér (vízjogi üzemeltetési engedélyének érvényességi ideje: április 30.): A zagytérként használt terület a Pannon Egyetem Georgikon Karának vagyonkezelésében van, a KDT VIZIG területbérleti szerződés alapján üzemelteti. A zagytér egy részének művelési ága erdő, így a KDT VIZIG csereerdősítésre kötelezett. A zagytér igénybevételéhez a 71. sz. főközlekedési út forgalomkorlátozása szükséges, a zagyelhelyezés a területen magas fokú logisztikai előkészítést igényel. A zagytér befogadóképessége: ~ m 3. Itt bérleti díj jogcímen fizetési kötelezettség terheli a KDT VIZIG-et. A balatoni mederkotrások során kikerülő mederüledék forgalomba-hozatali engedélyezési tevékenységével kapcsolatosan elvégzett hatósági vizsgálatok összefoglaló megállapítása szerint a balatoni mederüledék tavi mész a tiszta talaj higiénés mikrobiológiai, kémiai követelményeit kielégíti, ezért felhasználása mezőgazdasági területek javítására, vagy rekultiváció során feltöltésre alkalmas, káros anyagot nem tartalmaz, ezért környezetvédelmi korlátozás alá nem esik. Szabvány szerinti minőség esetén talajjavítási és rekultivációs szakvélemény alapján, korlátozás nélkül felhasználható. Fentiek alapján megállapítható, hogy a kiszáradt, alacsony nedvességtartalmú zagy elhelyezése, mezőgazdasági, rekultivációs célú felhasználása lehetőséget nyújt a zagyterek folyamatos használatára. A nagy mennyiségű anyag mozgatása azonban költségigényes és olyan infrastrukturális viszonyokat kíván meg, amelyek kiépítése és fenntartása költséges. Ezeket a zagytereket jelen projekt keretében fel kell újítani és az újrahasználat lehetőségét megteremteni Felújítandó és tervezett zagyterek A mederkotrás végrehajtásának üteme alapvetően függ a kitermelt kotrási anyag elhelyezési lehetőségétől. Ennek érdekében zagyterek felújítása és új zagyterek létesítése egyaránt szükséges. A szívó-nyomó technológiával kitermelésre kerülő iszap elhelyezésére tervezett folyamatos üzemeltetésű zagytérként az alábbiak kerültek vizsgálatba: Jel* Zagytér neve Település Helyrajzi szám Megjegyzés Csókakő-patak térségi 0440/7, 0440/10, Állami tulajdonú terület (Pannon Egyetem), Z1 Keszthely 8-as jelű zagytér 0440/4, 0440/5, 0440/8 VIZIG kezelésbe adását javasoljuk Balatongyörök Balatongyörök Z2 0110/38 VIZIG kezelésben 5-ös jelű zagytér Balatonakali Balatonakali megvásárlását javasoljuk Jelenleg önkormányzati tulajdonú terület, Z hrsz zagytér Balatonalmádi 0113/12 adását 2721/8, 2721/20, Állami tulajdonú terület, VIZIG kezelésbe Z4 Balatonalmádi javasoljuk Viziterv Environ Kft december

33 A tervezési folyamat során a Z3 és Z4 zagyterületeket, viszonylag kis befogadóképességük, az önkormányzati vélemények, illetve egyéb problémák (pl. nádas érintettség, lakó-, üdülőterületek közelsége stb.) a továbbtervezésből kihagyták. A zagylerakásra alkalmasnak talált területek főbb mennyiségi jellemzőit a 4. táblázatban foglaltuk össze: Zagytér jele Jel* Zagytér neve Település Helyrajzi szám Megjegyzés Z5 Balatonfűzfő Balatonfűzfő megvásárlását javasoljuk Jelenleg magántulajdonú terület 1021/1 1021/1 hrsz zagytér Z6 Balatonfenyves Balatonfenyves VIZIG kezelésbe adását javasoljuk Állami tulajdonú terület (HUBERTUS), 0357/1, 0346/1, 0345 Z7 Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr 014/29 megvásárlását javasoljuk 014/21, 014/22, 014/23, Jelenleg magántulajdonú bánya, 3. táblázat Iszap elhelyezésére tervezett folyamatos üzemeltetésű zagyterek * Az egyes zagylerakók elhelyezkedését a jelük alapján a 7. ábra- 12. ábraákon lehet beazonosítani. Zagykazetta Zagyterek területe zagyszinten (m 2 ) Zagyterek összes területe (m 2 ) Zagygát koronaszint (mbf) Zagygát koronaszint (siófoki vm) Zagygát hossz (m) Elhelyezhető iszapmennyiség (m 3 ) Ürítendő mennyiség (m 3 ) I ,5 8, Z1 II ,5 8, Tartalék ,5 7, Z1 összesen I/ , I/ , II/ , Z2 II/ , II/ , II/ , I/ , I/ , Z2 összesen: Z5 I ,5 4, I ,5 2, II ,5 2, Z6 III , IV , V , Z6 összesen I , Z7 II , Tartalék Z7 összesen Összesen: táblázat Az igénybevenni tervezett zagyterek főbb mennyiségi jellemzői A hasznosításra javasolt 3 meglévő és a déli parton javasolt 2 új zagytér jelenlegi állapotát, befogadóképességét és az egyes területeken szükséges előkészítő munkákat az alábbiakban mutatjuk be Z1 zagytér (Keszthely) Déli terület (0440/7, 0440/10 hrsz.) ~11,2 ha A Balatoni strandok, kikötők mederfenntartási munkáihoz szükséges partközeli iszap elhelyezési lehetőségeket 2003-ban tárták fel. Az előzetes feltárás egyik iszap elhelyezési lehetőségként Keszthely 0440/10, 0440/7 hrsz.-ú ingatlanokat, mint zagyteret jelölte meg. A Keszthely Város Önkormányzat és a Magyar Állam tulajdonában lévő területen 2004-ben bérleti szerződés alapján a KDTVÍZIG megépítette a zagyteret. Az elmúlt években a zagytérben iszap nem került elhelyezésre. A bérleti szerződés időtartama lejárt, azonban a KDTVIZIG a tervezett Viziterv Environ Kft december

34 rekultivációját nem hajtotta végre, ezért továbbra is fennáll a bérleti jogviszony. A zagytér megtartását, felhasználását javasoljuk a projekt keretein belül. A zagytér Keszthely D-i külterületi részén a Csókakői-patak térségében, a 71-es számú elsőrendű főút mellett helyezkedik el. A zagytér északi sarkában egy ~3500 m 2, déli sarkában egy ~7000 m 2 nagyságú fás terület található, melyeket le kell termelni. A nyugati zagygát mellett 22 kv-os földkábel, illetve vízvezeték húzódik. Szükséges beavatkozások: Cserjeirtás, fakitermelés (~ m 2 ), letermelt anyag elszállításával Meglévő életvédelmi kerítés javítása, pótlása (~1050 m) Zagygátak rendezése, erősítése helyszínen lévő földanyagból (~2000 m 3 ), szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, rendezése: A meglévő zagygátak állékonyságának és üzemeltetési engedély szerinti kialakításának helyreállítása helyi, száraz anyag felhasználásával gépi és kézi alakító földmunkával történik. A zagytéren további osztógátak és csurgalékvíz visszavezető bukók kiépítése szükséges ahhoz, hogy a folyamatos üzem biztosítható legyen. A meglévő csurgalékvíz visszavezető árok nyomvonalán iszapoló kotrással kell az eredeti szelvényt helyreállítani. Fogadóműtárgy és nyomócső hálózat építése: A mederkotrásból kikerülő anyag fogadására a Balaton mederben elzáró szerkezettel ellátott, acél szerkezetű műtárgy kiépítése, valamint a zagyanyag továbbítására alkalmas nyomócső hálózat (~750,0 fm) telepítése és annak leterhelése szükséges. Monitoring rendszer telepítése: a zagytérről visszakormányzott csurgalékvíz, valamint a kitermelt mederanyag vizsgálatához, továbbá a feltöltés szintjének folyamatos nyomon követése érdekében elengedhetetlen műtárgyak, illetve mintavételi pontok kialakítása. Útbekötés a főúthoz (~250 m): A létesítményt 3,5 tonnánál nagyobb gépjárművekkel meg kell tudni közelíteni. Ehhez megfelelő szélességű és teherbírású bejáróutat kell biztosítani. A 71. sz. útról tehergépjárművek és fenntartó gépek beközlekedést biztosító közúti csomópont kialakítása szükséges, valamint a meglévő üzemi út stabilizációval történő ellátása szükséges. A kivitelezés utolsó fázisaként a területen lévő létesítményeket be kell mérni, megvalósulási tervdokumentációt kell készteni. A zagytéren mobil konténerirodát, szociális helyiséget (pihenő) és mosdót kell biztosítani, a zagyteret a bejáró út felől sorompóval le kell zárni. A kikotort anyag szikkadását követően az egyes zagykazetták felszabadításáról, a bennük lévő mederanyag elszállításáról és engedélyezett elhelyezéséről folyamatosan gondoskodni kell. A fenntartási munkálatok a zagygátak, osztógátak és földművek kézi és gépi kaszálása, a vegetáció fejlődésének ütemében egész évben jelentkező folyamatos, de alkalomszerű feladat. Zagytér folyamatos üzemeltetése esetén, az ülepedett iszapanyag rendszeres ürítésével a keszthelyi-öböl középső részének kotrási anyaga részben, a zalatoroki kotrási anyaga teljes mértékben kihelyezhető. A ciklusidő a kotrási anyag behelyezésétől, majd annak ülepedett állapotban való elszállításáig cca. 4,5-5 év. Északi terület (0440/4, 0440/5, 0440/8 hrsz.) ~12,6 ha A területet egykor már felhasználták. Ez volt a 7. sz. zagytér után rekultivációra került, jelenleg a Pannon Egyetem kezelésében van, illetve a 0440/8 hrsz. szántó a Keszthelyi Önkormányzat tulajdona. A tervezett zagytér Keszthely D-i külterületi részén a Csókakői-patak térségében, a 71-es számú elsőrendű főút mellett helyezkedik el. Szükséges beavatkozások: Humuszleszedés, humusz deponálása a talajtani vizsgálatok szerinti vastagságban (~ m 3 ) A zagytérben lévő szikkadt iszap kitermelése és elszállítása (mezőgazdasági felhasználás, bánya rekultiváció, tereprendezés stb. ~ m 3 ) Zagygátak építése (1 300 m 3 ) Szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása (~500 m) Viziterv Environ Kft december

35 Zagytér folyamatos üzemeltetése esetén az ülepedett iszapanyag rendszeres ürítéseivel a keszthelyi-öböl középső részének kotrási anyaga teljes mértékben kihelyezhető. A zagytér befogadóképességéből kiindulva célszerű osztógáttal ketté választani, így az egyik zagykazetta feltöltése után már az ülepedési időszak következik, míg a másik kazetta tölthető. Ezzel a ciklusidő az átfedés miatt rövidül, a kotrási anyag behelyezésétől annak ülepedett állapotban való elszállításáig kb. 4,5-5 év telik el. Zagyvezeték elhelyezése mindkét zagytérrész esetében a Csókakői-patak medrében a meglévő közúti és vasúti átereszeken való átvezetéssel történhet. Érintett területek: Keszthely 0440/9, 0440/8, 0440/5, 0443/11, 0450, 0451, 0468/22, 0483/1, 0486/72, 0486/73. Csurgalékvíz visszavezetés a Balatonba szinten a Csókakői-patak medrén keresztül valósulhat meg. A két zagytérrész összes területe mintegy 20 ha, a bennük elhelyezhető iszap mennyisége m Z2 zagytér (Balatongyörök 0110/38 hrsz.) A Balatongyörök 5-ös számú zagytér a Magyar Állam tulajdonában, KDTVIZIG kezelésű területen található, a /1/1997. sz. vízjogi üzemeltetési engedélye határozatlan ideig érvényes. A zagytér a 70-es évek végén létesült (vízkönyvi szám "B"13/4-II), az elmúlt időszakban kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan töltés alatt állt. Korábban a keszthelyi öböl vízminőségjavító kotrásához kapcsolódott a zagytér használata. Az engedélyezett, eredeti befogadó képessége m 3 konszolidált mederanyagra szól, amely ~ m 3 balatoni mederüledéknek feletethető meg. A zagytározó 2 részből áll, a nyugati oldala az I. sz. zagytér, a keleti oldal a II. sz. zagytér. (Lásd a 13. ábra Az között tervszerűen végzett mederkotrások során a zagytér gyakorlatilag feltelt, használata a keszthelyi öböl vízminőségjavító kotrásához kapcsolódott. A tervszerű mederkotrások a Balaton vízminőségének javulásával 2003-ban leálltak. Ezt követően a térségben kisebb mederkotrásokból származó iszapelhelyezésre ismételten igény merült fel, amelyet többségében strandok és kikötők üzemszerű fenntartási igénye indukált. A zagytározó keleti részén lévő, II. sz. zagytér É-K-i, legkevésbé feltelt, a Balatontól legtávolabbi részén mutatkozott lehetőség egy zagykazetta utólagos reaktiválására. Az 5-II/I számú zagykazetta felújítása ~ 3,5 ha nagyságú területen 2013-ban közfoglalkoztatási program keretében valósult meg, így közcélú iszaplerakóvá, átmeneti tározóként történő átalakítása megtörtént. A munkálatok során a zagygátak zagytér felőli oldalának rézsűjéről és a gátaktól mért ~ 5-8 m-es sávban a lágyszárú növények és cserjék, valamint a lábon álló fás szárú növények eltávolítása is megtörtént. A zagytérrel kapcsolatos munkálatok második fázisa a zagycső telepítésével és részleges növényzet letermeléssel folytatódott. A zagytérből leválasztott zagykazetta reaktiválása megtörtént, a létesítmény a balatoni zagy befogadására alkalmassá vált. A kialakult befogadóképesség ~110,000 m 3 volt. I. zagykazetta II/I. zagykazetta II. zagykazetta 13. ábra A zagykazetták elhelyezkedés Viziterv Environ Kft december

36 A zagytér folyamatos üzemeltetése a Keszthelyi-öböl és a Szigligeti-öböl egy részének iszapüledék befogadását biztosítaná. A Balaton vonatkozásában elmondható, hogy a kotrási igény leginkább a Keszthelyi medencében releváns, így a tó nyugati részben e zagytér felújítása és folyamatos üzemeltetésének biztosítása feltétlen szükséges. A folyamatos üzem azt jelenti, hogy a zagygátakkal több részre osztott területen kialakuló zagykazetták feltöltése tervezetten és ütemesen történik. Ezt követően az egyes feltöltött kazettákban lévő anyag víztartalmát elveszítve alkalmassá válik kitermelésre, elszállításra. Amíg az egyes kazettákban a konszolidációs és víztelenítési folyamatok zajlanak, addig a még üresen álló kazetták fogadják a mederanyagot. A folyamat így mindaddig fenntartható és üzemeltethető, amíg a kitermelt, száraz mederanyag elhelyezésére más helyszíneken van lehetőség A II. sz. zagytér reaktiválása Előkészítő munkák: Növényzet eltávolítása A 0110/38 hrsz-on szükséges a fa, cserje letermelés, a belső zagykazetták rendbetétele, valamint a zagyanyag fogadására alkalmas nyomócső hálózat kiépítése. A területeken el kell végezni a tervezett nyomócső nyomvonalában, és a zagyterek környezetében a zöldnövény tisztítási (a cserjék, fák letermelése) szemétszedési, bozótirtási munkákat. A jelenleg is folyamatban lévő munkálatok megkezdésekor a cserjeírtás és a növényzet letermelése ~ 3,0 ha területen megtörtént, de az üzemelő 5/1/1 kazetta 3,5 ha területén nem volt erre szükség. A lakott területek felől, valamint a Balaton parti sávban a depónia és a vízfelület között javasolt meghagyni egy keskeny takaró erdősávot, mintegy 1,2 ha nagyságban a zagytér keleti és déli oldalán. A területen további cserjeirtási és növényzet eltávolítási feladatként jelentkezik ~ 6,5 ha zagytér terület megtisztítása. A letermelt anyagot el kell szállítani, deponálás csak átmenetileg fogadható el. Földmunka A meglévő zagygátak állékonyságának és üzemeltetési engedély szerinti kialakításának helyreállítása helyi, száraz anyag felhasználásával gépi és kézi alakító földmunkával történik. A zagytéren további osztógátak és csurgalékvíz visszavezető bukók kiépítése szükséges ahhoz, hogy a folyamatos üzem biztosítható legyen. A kialakítandó zagykazettákhoz szükséges anyagmennyiség jelenleg nem ismert, de törekedni kell a zagytéren belüli szárazanyag felhasználásra, anyagmozgatásra. Az osztógátak megerősítése, rézsűk, műtárgyak földmunkáiból esetlegesen megmaradó, kiszoruló anyagot el kell távolítani a zagytérből. A meglévő csurgalékvíz visszavezető árok nyomvonalán iszapoló kotrással kell az eredeti szelvényt helyreállítani. Monitoring Amint a földprofil kialakult, egyrészt a zagytérről visszakormányzott csurgalékvíz, valamint a kitermelt mederanyag vizsgálatához, továbbá a feltöltés szintjének - zagyterenkénti - folyamatos nyomon követése érdekében elengedhetetlen műtárgyak, illetve mintavételi pontok kialakítása szükséges. A monitoring rendszer kiépítését terv szerint kell megvalósítani, a csurgalékvizek szakszerű elvezetése mellett. Kapcsolódó infrastrukturális, technológiai fejlesztések Infrastruktúra A Balatonból kitermelt zagyanyagot egy acél szerkezetű fogadó műtárgyhoz csatlakozó cca. 700,00 fm hosszú, keményített PE nyomóvezeték-rendszeren keresztül lehet eljuttatni a zagykazettákba. A vezeték ideiglenes leterheléséről, a fogadó műtárgy megfelelő statikai állapotáról gondoskodni kell. Ebben a műtárgyban célszerű elzáró szerelvényt is beépíteni. Fontos továbbá, hogy a létesítmény könnyen 3,5 tonnánál nagyobb gépjárművekkel megközelíthető legyen. Ehhez megfelelő szélességű és teherbírású bejáróutat kell biztosítani. A tervezett közúti és vasúti csomópont kialakítása a 71. sz. úthoz való csatlakozással történik. (Lásd még önálló pontban.) A zagyteret a bejáró út felől sorompóval le kell zárni. Viziterv Environ Kft december

37 Üzemeltetés, fenntartás Mederkotrás, zagyelhelyezés (kotort éves mennyiség nagyteljesítményű kotró üzembehelyezéséig m 3, azt követően akár ~ m 3 is lehet) Kikotort anyag szikkadása Zagykazetták felszabadítása, ürítése, a bennük lévő mederanyag elszállítása és engedélyezett elhelyezése (a turisztikai idényen kívül) Fenntartási munkálatok: a zagygátak, osztógátak és földművek kézi és gépi kaszálása, a vegetáció fejlődésének ütemében egész évben jelentkező folyamatos, de alkalomszerű feladat Az I. sz. zagytér reaktiválása Az 5.I. zagytér igénybevétele abban az esetben tervezett, amennyiben a jelenlegi munka alá vont 5.II. sz. zagytér befogadó képessége nem elegendő a folyamatos üzem biztosításához. A terület növényzettel való benőttsége, az alapvető adottságai és a földművek és műtárgyak fenntartottsága azonos képet mutat az 5.II. j. zagytér kiindulási helyzetével. Így a szükséges beavatkozások is azonosak az előzőekben leírtakkal. Szükséges beavatkozások várható mennyisége: Az zagytér területén lévő fák, cserjék letermelése (~ m 2 ) A zagytérben lévő szikkadt iszap kitermelése és elszállítása (mezőgazdasági felhasználás, bánya rekultiváció, tereprendezés stb.) ~ m 3 Zagygátak magasítása a helyszínen lévő földanyagból (~5000 m 3 ) Szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, rekonstrukciója (~1400 m) A két zagytérrész területe ~18,5 ha. Innen kell az ülepedett és megszikkadt iszapanyagot kitermelni, és elszállítani. A területből 2,0 m rétegvastagságú anyag távolítható el ürítéssel, mely ~ m 3 -t jelent természetes állapotban. Ürítés után a befogadó képesség a zagygátak magasítása után ~ m 3, mely kiemelendő balatoni üledékben meghatározva mintegy m 3 -t jelent. E zagytér folyamatos üzemeltetésével a térség (Keszthelyi-öböl északi területrész és Szigligeti-öböl nyugati területrész) iszapüledékének befogadása biztosított. Elsősorban a felhalmozódási helyek és iszapcsapdák kotrása szükséges, melyek a nyugati részben jellemzők, így ezen zagytér felújítása feltétlen szükséges. A zagytér egyes kazettái jelentős befogadóképességűek, így célszerű osztógáttal ketté választani azokat így amíg az egyik zagykazetta ülepedik a másik kazetta tölthető. Ezzel a ciklusidő az átfedés miatt rövidül, a kotrási anyag behelyezésétől, majd annak ülepedett állapotban való elszállításáig kb. 4,5-5 év. telik el. Zagyvezeték elhelyezésére a 0110/38 hrsz. területen kerülhet sor. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el 2020 július 16-tól a Balaton nyugati medencéjére, mert a vízben a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-a szinteket mértek. A kárelhárítási beavatkozásokhoz kapcsolódóan a zagytér keleti részét zagy fogadására alkalmassá tették, oly módon, hogy a szikkadt iszapot ~3,0 m magasságban ~3 hektáros területen deponálták és a zagyterekbe ~ m 3 frissen kotort iszap került. A további tervezési fázisokban a zagytér kialakításánál a jelenlegi helyzetet kell figyelembe venni Z5 zagytér (Balatonfűzfő 1021/1 hrsz.) Balatonfűzfőn a vízminőségjavító kotrásokhoz korábban zagytereket alakítottak ki. A zagytér beerdősödött, illetve egy része más hasznosítás alá került. Ezért más területet kerestek az anyagelhelyezés számára. Ez a terület a Budapest-Tapolca vasútvonal és a 71-es közúti íve között a belterület nyugati határában helyezkedik el. A 1021/1 hrsz. alatt egy nagyobb egybefüggő, 4,46 ha-os terület található, mely zagytérként, illetve anyagelhelyezési helyként felhasználható. Tulajdonosa a Bactofil Kft. A terület lejtésviszonyai, a vasút és a mellette keletre lévő terület szintje, valamint a Fűzfői- Séd közvetlen határoltsága adja a feltöltési lehetőséget. Viziterv Environ Kft december

38 A zagytér üzemeltetője KDTVIZIG. A zagytér jelenlegi állapotában nem alkalmas zagy fogadására, náddal és cserjével erősen benőtt, elhanyagolt állapotú. A zagygátak kiépítése óta eltelt időszakban tényleges zagyelhelyezés nem történt, a fenntartási munkálatok részleges elmaradása és az idők során bekövetkezett általános állagromlás miatt a zagytér jelenlegi állapotában nem használható. A zagygát tervezett koronaszintje 107,50 mbf, hossza ~900 fm. A Séd felöli zagygátak kivételével a többi mellett vízelvezető árok építendő ki, melyekből az északin történik a zagyvíz visszavezetése, amely befogadója a Séd. Szükséges beavatkozások: Cserjeirtás, fakitermelés, növényzet elszállítása (~ m 2 ) Zagygátak rendezése, erősítése, magasítása helyszínen lévő földanyagból (~900 m 3 ) Szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, rendezése (~500 m) A zagyvezeték a régi és új vasúti hidak alatt a mederben fektetve keresztezné a régi és az új vasúti pályát, majd a Fűzfői Séd partján az 1024/27 hrsz. részben nádas, részben erdős terület határán fektetve vezet a Balaton partig. A tervezett beavatkozásokkal a zagytér hasznos befogadó képessége ~ m Z6 zagytér (Balatonfenyves) A kikotort anyag elhelyezése Balatonfenyves külterületén, az ún. Egyesített Belvíz Főcsatorna (közismert nevén: Rigó árok) bal partján, a 0357/1, 0346/1, 0345 hrsz. telkeken történhet. Ezek tulajdonosa a Magyar Állam, bérlője a Hubertusz Agráripari Bt. A 0357/1, 0346/1 hrsz. terület jelenleg is zagytérként üzemel, mely a Balatonfenyvesen épült vitorlás kikötő kotrásához használtak. A zagytér létesítéséhez készült előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a /2014 számú határozattal (KÜJ: , KTJ: ) engedélyezett. E zagytérrésznek a rekonstrukciója, bővítése szükséges, részben a meglévő zagygát erősítendő, magasítandó, illetve új zagygát építendő ~600 m hosszban. Szükséges beavatkozások: Cserjeirtás, fakitermelés, növényzet elszállítása (~ m 2 ) Humuszleszedés, deponálás (~4000 m 3 ) Zagygátak rendezése, erősítése, építése magasítása helyszínen lévő földanyagból (~ m 3 ) Szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, rendezése (~1000 m) Védőerdő sáv kialakítása a belterület határán (~600 m hosszban). A meglévő, engedélyezett zagytértől délre lévő 0356/8, 0355/1, 0354/1 hrsz. területen új zagytér kialakítása javasolt. Szükséges beavatkozások: Humuszleszedés, deponálás (~ m 3 ) Zagygátak építése helyszínen lévő földanyagból (~ m 3 ) Szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, rendezése (~2000 m) A nyomócső várhatóan DN250~400mm-es KPE cső lesz, de a pontos típust és méretet csak a kivitelezés előtt, a kotró paraméterei alapján választja ki a kivitelező. A nyomóvezeték a belvíz csatorna mentén kb. 800 m-el a torkolat felett éri el a szóban forgó terület É-K-i sarkát, ami a belvíz csatorna km szelvényénél kezdődik. A víztelenítés a medencékben gravitációs úton történik, ehhez bukók beépítése szükséges, melyek az elvezető árokrendszerbe vezetik vissza a vizet. A víz befogadója a belvíz csatorna, amely végül a Balatonba viszi vissza a kiülepített vizet. A tervezett beavatkozásokkal az összesen közel 20 ha területű zagytér hasznos befogadó képessége ~ m 3. Viziterv Environ Kft december

39 Z7 zagytér (Balatonkeresztúr 014/21, 014/22, 014/23, 014/29 hrsz.) Balatonkeresztúr település DK-i részén, a 7. sz. úttól délre egy jelenleg is üzemelő homokbánya található. A Balatonkeresztúr I. homokbánya jelenleg érvényes műszaki üzemi tervvel rendelkezik. A projekt keretein belül előirányzott területvásárlással a bánya egyes területei zagytérként felhasználhatók lehetnek. A bánya környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik SO-04Z/KO/847-15/2019 ügyiratszámmal. (KÜJ: , KTJ ). A terület zagytérként való felhasználása többféle megoldással megvalósítható, figyelembe véve a bányarekultivációhoz előírt természetvédelmi előírásokat. A bányaterületen több olyan bányagödör található, amely állandó, és nyílt víztesttel rendelkezik, összes területük meghaladja az 1 hektárt. Zagygát létesítése nélkül elhelyezhető ~ m 3 iszap. Zagygát (~2000 m) építése esetén további jelentős iszapmennyiség helyezhető el a területen. Ebben az esetben a szükséges beavatkozások: Humuszleszedés, deponálás (~ m3) Zagygátak építése helyszínen lévő földanyagból (~ m 3 ) Szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, rendezése (~2000 m) A nyomóvezeték elhelyezése Balatonmáriafürdő és Balatonkeresztúr belterületét érinti. A kialakítható zagytér területe 15 ha, befogadóképessége ~ m A kotort anyag végleges elhelyezésének lehetőségei A kotort és konszolidálódott iszap elhelyezésének, illetve a már feltöltött és ürítésre kerülő meglévő zagyterek ürítésének lehetőségeit a tervezés során széleskörűen feltárták. A végleges megoldási lehetőségeket azonban minden esetben az ürítés pillanatában rendelkezésre álló, illetve az akkor felmerülő igények fogják eldönteni. A zagytérről kiszállításra kerülő konszolidált iszap hulladéknak minősül. Ezért a kiszállítás előtt meg kell szüntetni annak hulladékstátuszát. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 9. -a szerint a konszolidált iszap a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén: meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. A kiszállítás előtt tehát évi CLXXXV. törvény 9. -a szerinti feltételeknek való megfelelést erre jogosult szervezetnek igazolnia kell. A zagytérről csak így kerülhet ki az anyag. A kiszállított anyagnak a felhasználási célnak és helynek megfelelő paraméterekkel kell rendelkeznie. (Pl. a Nyírádi bánya feltöltése esetében gyökérzet és törmelékmentesnek kell lenni a jó tömöríthetőség és vízzáróság érdekében.) A következőkben bemutatott lehetőségek nem képezik jelen hatásvizsgálat tárgyát vagy azért, mert önállóan hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek (lásd pl. bányalezárás, -rekultiváció), vagy mert nem környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek (pl. kisebb méretű mélyfekvésű, rendezetlen területek tereprendezése, talajjavítás) Bányarekultiváció, területelőkészítés lehetősége A vízminőség javító célú mederkotrás folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű a meglévő és engedéllyel rendelkező zagyterek ürítése és újbóli hasznosítása. A többségében már teljesen konszolidálódott, sőt benövényesedett területek talajszerű anyagának elhelyezésére alkalmas területeket, módszereket is meg kell keresni. Egyik lehetőség lehet erre a bányabezárások feltöltőanyagaként történő hasznosítás. Viziterv Environ Kft december

40 Nyírádi bányák rekultivációja A balatongyöröki zagytérben konszolidálódott iszap a Nyirád község területén felhagyott, külszíni fejtésű bauxitbánya gödrökben elhelyezhető. A bányagödrök térfogati kapacitása közel 1 millió m 3, így nemcsak a zagytér egyszeri teljes kiürítése lehetséges, hanem az elkövetkező néhány évben végzendő kotrások anyagának elhelyezése is a zagytér folyamatos ürítése által. Ezáltal a tájsebek is eltüntethetők, a bányák bezárása, rekultivációja és területük újra erdősítése is megtörténhet, tehát két probléma oldódhat meg egyszerre. A Nyirád külterületén található, Nyirád XX. (Nyirád, Deáki-hegy I.) bauxit védnevű bányatelken bányászati jogosultsággal rendelkező MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. felszámolás alatt (lásd még MAL Zrt. f.a. ) a 2010 és 2013 között itt folytatott külfejtéses bauxitbányászati tevékenység felhagyását tervezi. A bányatelek felhagyására előzetes vizsgálati dokumentáció készült. A tervezett beavatkozást a Veszprém Megyei Kormányhivatal a VE-09/KTF/ /2020 számú határozatában engedélyezte. A bányahatósági engedély megszerzése után a nyirádi bányagödrök rekultiválhatók a konszolidált iszap felhasználásával. Ábrahámhegyi bányák rekultivációja Az Ábrahámhegy-Kisörspuszta Kvarcitbánya Kft. bányagödre is lehetőséget biztosít a konszolidálódott iszap lerakására. Ez egy meglévő, művelés alatt lévő homokbánya, melynél szintén a rekultivációhoz kapcsolódhat az iszap elhelyezése. Kisörspuszta viszonylag közel van a bánya nyugati széléhez. Ezt figyelembe véve javasolt felhasználása, itt is a lezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok alapján. Buzsáki tervezett napelem park területelőkészítése Buzsák külterületén egy jelenleg vegyes felhasználású, mintegy 75 ha kiterjedésű területet található, melynek része egy kiterjedt anyaggödör is. Ezt a területet az önkormányzat napelemparkként kívánja hasznosítani. A terület feltöltése jelentős konszolidálódott iszapmennyiség elhelyezésére adhat lehetőséget. Részletesen ugyan nem vizsgálták jelen előkészítő munkák során, de lehetősége adott a konszolidálódott iszap hulladéklerakók lezárásához történő felhasználásának is Mélyfekvésű területek feltöltése, rendezése iszap-, konszolidálódott iszap felhasználásával A Balaton környékén találhatók kisebb-nagyobb rendezetlen, mélyfekvésű területek, melyek alkalmasak lehetnek egyszeri feltöltéssel a kitermelt zagyot, vagy a szikkadt iszapot fogadni. Ezeket a tervezés jelen fázisában, mint lehetséges iszaplerakás területeit vizsgálták. A későbbiekben - a tulajdonosokkal történő megegyezés esetén - ezeket a majd a kotrás kivitelezési fázisában fel lehet tölteni, rekultiválni, és ez után az eredeti, vagy a tulajdonos által igényelt új hasznosításnak megfelelő állapotban átadni. A mélyfekvésű területek feltöltése/rendezése nem környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység, a későbbiekben e munkák az önkormányzatok és a terület tulajdonosainak hozzájárulásával végezhetők el. Jelen hatásvizsgálatnak ezért ezen területek felhasználása nem képezik tárgyát. Ennek oka, hogy az egyszeri feltöltésük számottevő környezeti hatással (pl. levegőminőség, zaj, rezgés) nem, vagy csak rövid ideig jár. Problémát csak a területigénybevétel, a területfoglalás (beleértve a látványt is) hatásai okozhatnak. Így a feltöltési folyamat környezeti hatásait részletesebben nem vizsgáltuk. A műszaki tervezési folyamatban vizsgált helyszíneket azonban a környezet- és természetvédelmi szakértőink bejárták vizsgálva azt, hogy környezet-, természet-, tájvédelmi és településrendezési szempontból vannak-e kizáró okok, felhasználására nem javasolható területek. Ezek meghatározásával a később tervezési folyamat egyszerűsödik, már csak az e szempontokból megfelelőket fogják számításba venni. Az elvégzett többszempontú (természet-, táj- és településrendezés) vizsgálat alapján, melynek eredményét és az egyes helyszínek bemutatását az 5. melléklet tartalmazza az alábbi megállapítások tehetők: Viziterv Environ Kft december

41 A tervezés során vizsgált 25 területből 4 esetén (I2, I4, I11, I25) a többszempontú elemzés során olyan kizáró ok merült fel, mely miatt a nem érdemes további vizsgálatuk. Két helyszínnél (I5, I21) iszaplerakás csak jelentős korlátozással valósítható meg, mely miatt átgondolandó, hogy egyáltalán érdemes-e a továbbtervezéssel foglalkozni. 11 helyszín feltételekkel, kisebb-nagyobb korlátozások lenne alkalmazható, ezeknél sem biztos, hogy érdemes a továbbiakban foglalkozni velük. 8 helyszín (I1, I3, I6, I12, I13, I14, I19, I22) esetén (ezeket lásd a 5. táblázat) sem természet-, sem környezet-, sem tájvédelmi probléma nem merült fel. Ezeknél az önkormányzat távlati, területrendezési tervben megfogalmazott céljainak figyelembe-vételével, az önkormányzattal és a tulajdonosokkal/kezelőkkel egyeztetetett módon lehet a későbbiekben, a kivitelezés során az igénybevételt meghatározni, a területet feltölteni, majd rekultivációt elvégezni. Az iszapelhelyező területek felhasználása a tulajdonos, kezelő hozzájárulásával történhet, betartva a területre vonatkozó területi szabályozásokat. A felsoroltak parttól való távolságát figyelembe véve a zagyot akár nyomócsövön vagy uszályon történő szállítással, elevátorral is ki lehet juttatni a területre, vagy konszolidált iszapot is el lehet ezeken helyezni. Település Balatonfüred hrsz 033/1, 033/2, 032/2 Terület (ha) 1,8 rét Művelési ág Tulajdonos Somogyi Petra, Takács Péter, Magyar Állam (KDTVIZIG) - Érték Balatonfüred sok 1,2 rét - III/b nádasok ,4 3480/ ,2 belterület Balatonalmádi önkormányzata Boros Pál és társai Siófok 039/58 12,2 szántó Jergler János - ökológiai mellette területek Balatonőszöd Fonyód 623, 625/1- közterület Önkormányzat 625/5 7,4 Protostone Kft. 630 táborhely Taband Kft. 5881/16 udvar Guha P. és tsa-i 5881/17 udvar Bellimo Kft. 5881/18, Fonyód 8,9 udvar 5881/21 önkormányzata 5881/22 udvar Radák J. és tsa-i 5881/23 udvar Bellimo Kft. 5881/24 udvar Mikon Kft. 5881/31 udvar Berek Kft. üzemi Magyar Állam, Fonyód 07/30 3,3 meglévő sportterület folyosó, üdülő- Balatonalmádi* sporttelep Balatonkenese üdülőterületek közel üdülőterületek közel Értékelés környezet-, természet-, tájvédelmi és településrendezési szempontból minden elfogadható szempontból a nádas kihagyásával elfogadható minden szempontból elfogadható, sport célra helyreállítandó minden szempontból elfogadható üdülési időszakon kívüli munkavégzés esetén minden szempontból elfogadható területkijelölés elfogadható pontosításával minden szempontból elfogadható üdülési időszakon kívüli munkavégzéssel OÖH ökológiai minden terület Vízmű folyosó elfogadható 5. táblázat A vizsgált, feltöltésre többszempontból vizsgálat alapján alkalmas mélyfekvésű területek * A Balatonpart közterületei partvédő műveinek és közvetlen háttérterületeinek rendezésére vonatkozó környezeti hatástanulmány részeként, melynek engedélyezési eljárása október 30-án indult, kerül engedélyezésre Talajjavítási célú felhasználás szempontból A Pannon Egyetem Georgikon Kar Talajtani és Környezetinformatikai Tanszéke 2019-ben vizsgálta a balatoni iszap mezőgazdasági felhasználhatóságát A Balaton medertisztító kotrásából származó iszap Viziterv Environ Kft december

42 elhelyezése és hasznosíthatósága címmel. A tanulmány feltárta a Balaton üledék jellemzőit, a vízminőség célú kotrások lehetőségeit, a kotort iszap felhasználhatóságát. Megállapították, hogy a balatoni iszap a magas kálciumkarbonát tartalom miatt termőföldként nem hasznosítható, mivel a gazdasági növények nem tolerálják a magas mésztartalmat. Savanyú talajok javítására, meszező anyagként a felső művelt rétegbe forgatva viszont nagyban hozzájárulhat a tápanyagvisszapótlás hatékonyságának javításához. A Balaton körzetében mészhiányos, természettől fogva savanyú, illetve elsavanyodott talajok tekintélyes kiterjedésben fordulnak elő, vagyis a medertisztító kotrást, az eutrofizáció elleni küzdelmet össze lehetne kapcsolni a talajok savas degradációja elleni környezetvédelmi tevékenységgel, továbbá a talajtermékenység javításával. A felhasználás egyik lehetőségét a tanulmány szerint mélyfekvésű lápos talajok termékenységének javítása adja: Tenyészedényekben és kisparcellás szabadföldi kísérletben tett megfigyelések szerint a nagy mésztartalmú iszap termékenysége nagymértékben fokozható láp szervesanyag bekeverésével. E tapasztalat azt sugallja, hogy a mederiszap elhelyezésének, illetve hasznosításának perspektivikus lehetősége mezőgazdaságilag értéktelen mélyfekvésű lápos területek meliorációjára történő felhasználás. A Balaton közelében, elsősorban a Tapolcai-medencében, a keszthelyi lápon, a Nagyberek területén nagy kiterjedésben fordulnak elő mélyfekvésű, lápos, vizenyős talajok. A mederiszap elterítése 2-3 dm vastagságban, majd forgatásos bekeverése biztosíthatná az iszap és a szerves talaj olyan keverékét, amelynek komponensei egymás kedvezőtlen tulajdonságait kölcsönösen kiküszöbölve gazdaságilag hasznosítható termékeny talajt adnának. Ez a meliorációs hasznosítás azzal az előnnyel is járna, hogy a mélyfekvésű terület szintjét néhány dm-el növelve csökkenthető a felszíni és felszínközeli vízbőség káros hatását. Feltételezhető, hogy ilyen meliorált területeken kiváló minőségű kultúrgyepek létesíthetők, de más mezőgazdasági kultúrák is eredményesen termeszthetők. A Balaton iszaprétegét 2019-ben a Bálint Analitika Kft. mintázta, ennek részeként a lerakódott üledék CaCO 3 tartalmát is meghatározta. A magas kálciumkarbonát tartalmat figyelembe véve a másik hasznosítási lehetőség a tó közeli megyékben található savanyú talajok minőségének javítása. A tanulmány számítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy: A Balatoni iszapkotrással (felső 30cm) kinyerhető meszező anyag mennyisége kielégítheti Zala és Vas megye leginkább talajjavítást igénylő, mintegy ha nagyságú területét, mely hatalmas termékenységnövekedést és gazdasági hasznot hozna térségben élőknek: Zala megye ha-on igényel már igen nagy adagú mésztrágyázást ( kg/ha ), összesen tonna CaCO 3 mennységben. Vas megye ha-on igényel már igen nagy adagú mésztrágyázást ( kg/ha ), összesen tonna CaCO 3 mennységben. A talajjavításra célszerűen a már konszolidálódott, jórészt víztelenedett iszap használható fel a szállítási távolságokat és költségeket is figyelembe véve Kapcsolódó tevékenység meglévő út bővítése és új nyomvonal kialakítása a balatongyöröki zagytér ürítéséhez A balatongyöröki lerakó megközelítése eddig a zagytér nyugati részéhez csatlakozó (egyben a kemping és a kegyhely megközelítését is lehetővé tevő) közúton történt. Ennek az útnak a jelenlegi állapota a vasút, kerékpárút alatt azonban jelentősen elavult, sem szélessége, sem a burkolat állapota nem biztosítja, hogy ezen keresztül a zagytér egyszeri teljes, majd rendszeres, időnként visszatérő ürítése megtörténhessen. Ezért ehhez a munkafázishoz a 71-es útról levezető, megfelelő minőségű útvonal kialakítása is szükséges. A tervezési folyamatban két egymástól eltérő nyomvonalváltozatot és azok apróbb módosításait vizsgálták, a következő, 14. ábra szerint. Viziterv Environ Kft december

43 14. ábra A tervezés során vizsgált nyomvonalváltozatok A meglévő, a zagytértől nyugatra lévő, a kempinghez vezető út megerősítése, szélesítése, esetleges nyomvonalának módosítása logikus lehetőség. A tervezők azonban vizsgálták van-e más megoldási lehetőség. Ez egy új út kialakítása lehet a zagytér középső részétől északra (lásd 4-es számmal és világoskékkel az ábrán). Ez utóbbival kapcsolatban azonban több probléma is felmerült. A nyomvonal ez esetben Balatongyörök lakóterület fejlesztésre kijelölt területén, szélén haladna, ami zavarást, kedvezőtlen környezeti hatásokat (főként zaj, rezgés, légszennyezés) okozhatna a későbbiekben esetlegesen megvalósuló lakóterületen élők számára. Ez a nyomvonal új keresztezést igényelne mind a kerékpárút, mind a vasút vonatkozásában. Utóbbi esetén bizonytalan ennek engedélyezhetősége is figyelembe véve, hogy a másik, a meglévő keresztezés kb. 500 m-re lenne az új úttól. (Ráadásul az ilyen kereszteződések kiépítése jelentős többletköltséggel is járna.) Így ezt a fő változatot a tervezési folyamatban elvetették. A meglévő nyomvonal paramétereinek megfelelő átalakítása (lásd 1. számmal és rózsaszínnel a 15. ábra) esetében szélesítés, burkolat erősítés egyaránt szükséges. A fentiek figyelembevételével az alábbi két nyomvonalváltozat egyikének megvalósítását javasoljuk: 1. változat jellemzői: Teljes szakaszon jelenleg is útként használt nyomvonalon halad 3/b osztályú védett nádas területet nem érint Településrendezési tervvel összhangban van Viziterv Environ Kft december

44 15. ábra A továbbtervezésre javasolt változatok Viziterv Environ Kft december

45 Jó természetességű égeres élőhely mellett, illetve részben azon keresztülhalad a nyomvonal, a szélesítés miatt az élőhely kiterjedése csökken (az égeresben ~30 db fa kivágása szükséges) Közvetlenül a vonyarcvashegyi kemping bejárata mellett halad el (megj.: a zagytéren folyó munkálatok jellemzően idegenforgalmi szezonon kívüli időszakra esnek) Idegenforgalmi (kemping), szakrális (Szent Mihály kápolna) létesítmények biztonságosabb megközelítését teljes hosszában lehetővé teszi (jobb útminőség, szélesebb út) 2. változat jellemzői: Jelentős szakaszon jelenleg is útként használt nyomvonalon halad Érinti a 3/b osztályú védett nádas terület déli részét a zagytérhez lekanyarodó szakaszon, emiatt érintetlen természeti területet kell igénybe venni Településrendezési tervvel jórészt összhangban van Elkerüli a jó természetességű égeres élőhelyet (a meglévő, égeresen átvezető út felszámolható, visszaadva a területet az égeres élőhelynek) A tervezett út paraméterei: Tervezési besorolása belterületen: B.VI. Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 30 km/h Az előzetes becslések szerint, ahhoz, hogy a kotrási munkák megfelelő hatékonysággal folyhassanak ~200 e m 3 /év mennyiségű szikkadt iszap elszállítása szükséges a zagytér területéről. A földszállítás a szeptember-április közötti időszakban (~200 nap/év) történhet. A földszállításnál évente ~200 munkanappal számolva a várható napi tehergépjármű forgalom jármű/nap (10 t tengelyterhelés, t össztömeg). Ezzel a szállítási kapacitással naponta ~1000 m 3 földanyag szállítható el a zagytérről. A tervezési forgalom meghatározását az e-út útügyi előírás szerint összevont járműosztályok alapján végeztük. Várható napi tehergépjármű forgalom: 25 jármű/nap (10 t tengelyterhelés, 40 t össztömeg) 25 jármű/nap (10 t tengelyterhelés, 20 t össztömeg) A tervezett út forgalmi terhelési osztálya az e-út útügyi előírás alapján: B könnyű. Az út a forgalmi terhelésnek megfelelő aszfalt burkolatú pályaszerkezettel épül. A tervezett burkolat szélessége: 6,0 m (két 3,0 m sávszélességű forgalmi sáv) Padka szélessége: 1,50 m Koronaszélesség: 9,00 m Oldalesés 2,5 %-os Padka esése kétoldali 5 %-os A földmű rézsűhajlása: 1:1,5 (beeresztő műtárgyhoz való csatlakozásnál) A két változat műszaki kialakítását és a jellegzetes keresztszelvényeket a 16. ábra-18. ábraák mutatják. Viziterv Environ Kft december

46 16. ábra 1. változat: Az út eredeti nyomvonalának bővítésével Viziterv Environ Kft december

47 17. ábra 2. változat: Új nyomvonal a nádas és égeres terület határán Viziterv Environ Kft október

48 18. ábra A tervezett nyomvonal jellemző keresztszelvényei A zöld kereszt jelű turistaút részben ezen az úton halad (a 71. sz. főúttól a Szent Mihály dombig) ezért az út nyugati oldalán, az útkoronán kívüli szelvényrészben a turistaút részére területet kell biztosítani. Az út baloldalán a km szelvények között a burkolat és a telekhatár között a csapadékvíz elvezetésére TB20/30/30 burkolóelemekből épült árkot terveztünk. Az árok befogadója az utat keresztező Kígyós patak. Az árkot a kapubejáró hosszában vízbeeresztő vb. fedlappal kell lefedni. Ugyan ezen a szakaszon a jobb oldalon földmedrű árok épül. Az út jobb oldalán a földmedrű árok épül 130 m hosszban, melynek befogadója a 017 hrsz. földmedrű árok. A jobb oldalon a további szakaszokon földmedrű szikkasztó árok épül. Az út bal oldalán meglévő földmedrű árok található, melynek befogadója meglévő árkok, és a mély fekvésű nádas, területek. Az útfejlesztést, a nyomvonal módosítást jelen KHT részeként, kapcsolódó tevékenységként vizsgáljuk. A két változatot jelen fázisban, mint egyenrangú, megvalósítható változatok értékeljük a hatástanulmányban. Viziterv Environ Kft október

49 A tervezett kotrással párhuzamosan folyó, annak környezeti hatásaival esetlegesen összeadódó tevékenységek A Balatonpart közterületei partvédő műveinek és közvetlen háttérterületeinek rendezésére A Balaton kiépített partvédőműveinek nagytöbbsége az 1990-es évek előtt került megépítésre, így azok magassága sok helyen nem felel meg a hatályos előírásoknak. A Balaton üzemi vízszint maximális értékének 2016-tól próbaüzemben, majd 2019-től megvalósuló emelése a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő partfalak és partvédőművek átépítését, magasítását igényli, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31) Korm. rendelet figyelembevételével. A tervezett fejlesztés keretében a területvásárlással nem járó, part menti - állami és önkormányzati - területek átalakítása tervezett. A terveket minden a Balaton partján közterületi szakasszal rendelkező település vonatkozásában el kell készíteni, a leginkább veszélyeztetett települések kiemelt kezelésével. A Balaton parton található 44 parti település közül 40 településen van olyan közterület, mely beavatkozást igényel. Egy-egy településen többnyire nem egy, hanem több ilyen vizsgálandó terület is található. A Balaton parton 133 közterület, legfőképpen strand, közpark, sétány, kemping az emelt vízszintnek nem megfelelő és/vagy jelentősen avult állapotú, esetenként balesetveszélyes partvédő mű rendezését tartalmazza a tervezett fejlesztés. A tervezett beavatkozások összefoglaló módon - települések és azok közterületei bontásban - a 5. táblázatban szerepelnek, illetve a beavatkozási helyszíneket és a fejlesztések hatásterületét a 19. ábra mutatja. A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) Ábrahámhegy: Községi strand (hrsz: 1040; 1036/2; 1035/2 - Burnót-patak) Alsóörs Sirály park (hrsz: 883/7) és a kemping (hrsz: 888/1) környezete Községi strand (hrsz: 886) Badacsonytomaj Városi strand (hrsz: 2553; 0288/11) Midi strand (Bányászfürdő hrsz: 2552; 0288/7) Strand (hrsz: 0283/24; 2551/10) Badacsonytördemic Ökoturisztikai centrum (hrsz: 1302/2) Balatonakali Községi strandfürdő (vasút és part között - hrsz: 625/3; 616/3; 0123/20) Balatonakarattya A tervezett beavatkozás műszaki jellege partvédőmű (BVK) átépítése ( cm) lábazati kőszórással mögötte lévő sétány átépítése mögöttes terület feltöltése (70-80 cm) 2%-os eséssel a tó felé, kb. 10 m szélességben mögötte átjárható, földmedrű árok kialakítása partvédőmű felújítás: lidós rész cm feltöltése partvédőmű átépítése ( cm) lábazati kőszórással ( ; ; ) meglévő sétány elbontása, új építése ( ; között) mögöttes terület feltöltése (15-40 cm) mögötte átjárható, földmedrű árok kialakítása, bekötő-vezetékkel a tóba partvédőmű felújítás: lidós homokpótlás (emelés nem szükséges) partvédőmű átépítés BVK pvm re + kőszórás mögöttes terület feltöltése (10-20 cm), m szélességben vízelvezető vápák sétány átépítése északi részén ~6000 m 2 terület feltöltése (40 cm) lidó cölöpsor átépítés, homokozás meglévő partvédőmű felújítás kőszórás pótlása partvédőmű átépítés BVK partvédműre + kőszórás, sétány átépítése vízelvezető vápák lidó cölöpsor átépítés, homokozás partvédőmű átépítése lábazati kőszórással sétány átépítése lidó cölöpsor átépítés, homokozás zárt vízelvezetés építése becsatlakozó vízfolyás torkolatra átemelő elhelyezés partvédőmű felújítás: csak a meglévő kőszórás pótlása szükséges 50 m-en új partvédőmű építése sétánnyal, támfallal BVK pvm építése sétánnyal, támfallal partvédőmű (BVK) átépítése ( cm) lábazati kőszórással Viziterv Environ Kft október

50 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) Bezerédj strandtól Lidó strandig (3596/6 hrsz-től 3632 hrsz-ig) 3616; 3613/7; 3614; 3611/4 Bercsényi strand (hrsz: 3534/6; 3534/3) Gumirádli strand (hrsz: 3499/6; 0213/12; 3499/4) Balatonalmádi Északi elzárt strand (hrsz: 1597) BSE Sporttelep (hrsz: 2305) Wesselényi strand (hrsz: 2303/1; 2295/5; 1636; 2305) Káptalanfüredi strandok (hrsz: 2721/15; 2721/16; 2720/2; 2721/14; 2715) Balatonberény Szabadstrand és kishajó kikötő (hrsz: 1238/21; 1239/13; 1240; 1238/23; 1239/8; 1238/5; 1239/9; 1239/10; 1239/11) Községi (fizetős) strand (hrsz: 1238/11) Kossuth L. - Balaton utca közpark (hrsz: 679) Berényi Naturista kemping (hrsz: 660/15) Park hrsz 02/14 Feltöltésre javasolt terület (Tas utca) (hrsz. 02/16; 02/19) Balatonboglár Vejtey Ferenc sétány (hrsz: 2019; 1943/1; 2017;1943;1942;1941) Sziget szabadstrand (hrsz: 1739/1; 1739/2) Platán strand (hrsz: 1613/7) A tervezett beavatkozás műszaki jellege mögöttes területek feltöltése az első 50 m kivételével (átl. 30 cm), a meglévő telekhatárok nyomvonaláig, teljes szélességben bakhátas kialakítással, kőszórás pótlásával meglévő sétány átépítése, új sétány építése meglévő vízelvezető árok átépítése korrigált fenékeséssel, burkolattal bevezető áteresz átépítése (1,20 fölé) TB 20/30/30 folyóka kialakítása a meglévő telekhatár mellett állagmegóvó intézkedések, kőszórás pótlása partvédőmű (BVK) átépítése (+20 cm) lábazati kőszórással mögöttes területek feltöltése (magasság-vonal 6 m-re) átl. 10 m szélességben meglévő árokrendszer rekonstrukciója, profilozása tisztítása meglévő áteresz átépítése, új bekötővezeték létesítése lidós terület szintjének emelése homokfeltöltéssel 2019-ben épített sétány átépítése teljes hosszban az új szintekre partvédőmű átépítése lábazati kőszórással (BVK) sétány átépítése mögöttes terület, ill. parti sáv feltöltése zárt vízelvezető árok kialakítása terület feltöltése 105,50 mbf-re vízelvezetés kiépítése partvédőmű átépítése lábazati kőszórással (BVK) sétány átépítése mögöttes terület, ill. parti sáv feltöltése zárt vízelvezető árok kialakítása lidó átépítése keményfa cölöpsorral partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással sétány átépítése zárt vízelvezető árok építése Nádas utcai árok átépítése az új szintre átemelő telepítése partvédőmű átépítése lábazati kőszórással meglévő árkok megszüntetése, kialakításuk új szinten, sétány átépítése partvédőmű felújítás, kőszórás pótlása partvédőmű átépítése lábazati kőszórással zárt vízelvezetés készítése sétány átépítése felújítás, kőszórás pótlása mögöttes mély terület feltöltése partvédőmű felújítás, kőszórás pótlása partvédőmű felújítása 02/16 hrsz. felöltése, bakhátas kialakítás, befogadó és mögöttes terület irányába partvédőmű átépítése ( cm) lábazati kőszórással első 42 m-en, majd m között 40 cm szegély +sétány mögöttes területek feltöltése 10-30, ill cm sétány átépítése, meglévő vízelvezető árok átépítése, acélcsöves bevezetéssel új vízelvezetés építése partvédőmű átépítése ( cm) lábazati kőszórással meglévő sétány mellé zárt fedlapos vízelvezető a lidóig, lidó után sétány átépítése új sétány építése, a telekhatáron csésze szelvényű vízelvezető, acélcsöves bevezetéssel partvédmű felületjavítás, kőszórás pótlás szükséges keleti végén 2 különálló vízelvezető árok (46, 47 m) csésze szelvényű acélcsöves bevezetéssel Viziterv Environ Kft október

51 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) Kodály utcai strand (hrsz: 1539/10) Balatonederics Községi strandfürdő (hrsz: 0151/7; 0162/2; 0160/2) Balatonfenyves - István utcai strand (hrsz: 02/94) Csalogány strand (hrsz: 4585) Fenyves-alsó strand (Kaposvár-Mária u., hrsz: 02/98) Fenyvesi nagy strand (hrsz: 501) Pozsonyi utcai szabad-strand (hrsz. 4140/4; 4249/2) Balatonföldvár Parti sáv (hrsz:1566/3, 1566/4; 1566/1; 1567/3; 1569/2) Kvassay sétány (hrsz: 1569/2) Keleti strand (hrsz: 27/3) Balatonfüred Tagore sétány (hrsz: 86, 377, 0200/21) Balatonfűzfő - Tobruk strand 040/1 és 1024/24 hrsz Parti sétány (hrsz: 351/5, 050) Fövenyfürdő strand (hrsz: 352/10, 300/4, Balatonkenese 02/58) Balatongyörök Strandfürdő a Györöki kikö-tő - Kossuth Lajos u. között (1125/1, 1125/2, 380/4, 380/2, 380/5, 379/2, 379/3, 379/5, 379/7, 379/8, 380/3) Községi strand (hrsz: 1124/4) A tervezett beavatkozás műszaki jellege földpartos szakaszon nincs lehetőség partvédőmű építésére, így támfal építés a telekhatár mentén támfal és part között feltöltés (20-30 cm) víz irányú lejtéssel partvédőmű (BVK) átépítése lábazati kőszórással a valamint szelvények között feltöltés 3%-os emelkedéssel kb. 20 m szélesen bakhátas megoldással (50-60 cm) sétány átépítése 3,0m szélességben szelvények között, új sétány építése szelvények között 3,0m szélességben (50 m hosszban) átjárható árok építése, meglévő árok és áteresz átépítése lidós szakasz emelése homokfeltöltéssel (20 cm) lidós szakaszon cölöpsor építése a tervezett kiépítési magasságra a bemosódás ellen szelvények között a PVM már átépült a Balatonedericsi Horgászegyesület beruházásában nem igényel beavatkozást, csak a kőszórás pótlását nem igényel beavatkozást, csak a kőszórás pótlását kőszórás megemelése, hiányzó részen új kőszórás kialakítása partvédőmű (BVK) átépítése lábazati kőszórással, sétányok átépítése feltöltés vízelvezetés zárt árkokkal meglévő árkok felújítása kőszórás pótlása kiépítési szintre partvédőmű (BVK) átépítése lábazati kőszórással vízelvezetés földmedrű árokkal sétányok átépítése a magassághiány nem indokol átépítést mögöttes terület feltöltése, vízelvezetés (40/40/10 folyókával) bevezetés 20 m-es távolságonként partvédőmű átépítése lábazati kőszórással (BVK), sétány visszaépítése lidó átépítése vízelvezető árok építése kőszórás pótlása/emelése partvédőmű felújítása (felületi javítás, betongerenda javítása. lidós cölöpsor cseréje parti sétány mellett és a szörfös parti részen a kikagylósodott, elhabolt part fa cölöpsorral történő bevédése, lábazati kőmegtámasztással, szakaszos kiépítéssel partvédőmű átépítése lábazati kőszórással kőszórás kiegészítése, pótlása hullámvédő kőszórás készítése a lidó előtt keleti részen mintegy 200 méteren nádassal szegélyezett partvédőmű (BVK) átépítése ( cm) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése átl. 20m szélességben (20 cm vtg.) a mögöttes sétányig, bakhátas kialakítás, befogadó és mögöttes terület irányába feltöltés mögött csapadékvíz visszavezető folyóka építése, bekötése a tóba meglévő sétányok átépítése partvédőmű (BVK) átépítése a valamint a szelvények között ( cm) lábazati kőszórással vendéglő előtti szakaszon, és mögötte a terület feltöltése, szintbe-emelése folyamatos eséssel a tó irányába feltöltés mögött csapadékvíz visszavezető folyóka építése, bekötése a tóba közvetlenül (Önkormányzati beruházásban évben megvalósul egy mögöttes térkő burkolat építésével) további szakaszon meglévő partvédőmű felújítása, kőszórás pótlása szükséges esetben tereprendezés, a lidós partszakaszokon a homokfeltöltés pótlása Viziterv Environ Kft október

52 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) Balatonkenese Állami terület (hrsz: 4837/2 02/55) Honvéd kemping Vak Bottyán strand (hrsz: 3701, 02/55) Széchenyi park (hrsz: 4715/2) Balatonkeresztúr Vitorlás utcai strand (hrsz: 057/6) Balatonlelle Virág strand (hrsz: 3103/3, 02/34) Szabad strand (hrsz: 3171/2) Napfény strand (hrsz: 5082/5, 5082/6) Balatonmáriafürdő Faluház utcai (Mária- hullámtelepi) strand (hrsz:175/3, 02/35) Őrház utcai szabadstrand (hrsz: 1594/4) Polgár utcai strand (hrsz: 1596/3,) Szabadság utcai strand (hrsz: 02/3, 02/35) Szabadstrand a Nyugati főcsatorna K-i oldalán (hrsz:500/11) Zagytéri szabadstrand (Nyugati fcs. Ny-i oldal - hrsz: 1602, 1603, 1612) Központi strand, Máriahotel (hrsz: 88, 209/8, 209/9,209/15, 209/2) Balatonőszöd Szabadstrand, közterület (hrsz: 625/4, 625/5, 659), táborhely (hrsz: 623, 625/2, 625/1, 630, 659) Balatonrendes/Kővágóörs Pálkövei strand (hrsz: Br. 077/1, 077/2, Kvö. 0282/10, A tervezett beavatkozás műszaki jellege partvédőmű (BVK) átépítése ( cm) lábazati kőszórással feltöltés 3%-os eséssel 5 m szélesen a partvédőmű felé, mögötte vízelvezető árok építése és bekötése a Balaton tóba KND típusú partvédőmű állagmegóvása szelvények között partvédőmű (KND) átépítése BVK típusú partvédőműre ( cm) lábazati kőszórással szelvények között a meglévő térkő burkolat bontása valamint meglévő kiülő támfal bontása az új szintekre a Balaton tó irányában történő eséssel 13m szélességben feltöltés, mögötte tereprendezés változó szélességben elbontott térkő burkolat helyére azonos paraméterekkel a térkő burkolat visszaépítése és a mögöttes támfalak visszaépítése feltöltés mögött TB 20/30/30 betonelemből csapadékvíz visszavezető rendszer építése vasbeton fedlappal szelvények között kőszórás pótlása partvédőmű (BVK) átépítése ( cm) lábazati kőszórással a szelvények között mögöttes terület feltöltése a meglévő zúzottkő sétányig a partvédőmű felé történő egységes 2,0% eséssel zúzottkő sétány helyére új térkő burkolatú sétány építése sétány mögött TB 20/30/30 vízvisszavezető folyóka építése vasbeton fedlappal, bekötés a tóba közvetlenül meglévő facölöpös partvédelem kicserélése 109 m hosszon meglévő kőszórásos partvédelem felújítása átépítése partvédőmű átépítése lábazati kőszórással meglévő vízvisszavezető rendszer tisztítása, felújítása partvédőmű felújítása, felületi javítás szükség szerint kőszórás pótlása meglévő vízvisszavezető rendszer tisztítása, felújítása lidós öblök között kőszórás kiegészítése, emelése partvédőmű átépítése kőszórásos partvédelem átépítése, magasítása a kőszórással védett beton placc átépítése kőszórásos partvédelem felújítása magasítása kőszórással védett beton placc átépítése meglévő kőszórásos partvédőmű felújítás a magasítása a kőszórással védett beton placc átépítése betonplacctól 45m hosszban sétány kiemelése, átépítése vízelvezetés kiépítése partvédőmű átépítése lábazati kőszórással vízelvezetés megoldása meglévő kőszórásos partvédelem javítása kiegészítése mélyterület feltöltése (hrsz: 1602, 1603) partvédőmű átépítése lábazati kőszórással sétány átépítése vízelvezetés megoldása csapadékvíz bevezetéshez csappantyú beépítése partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással teljes mögöttes terület tereprendezése maximális feltöltés (40 cm) mögötte meglévő árok átépítése, új árok kialakítása bevezető átereszek átépítése partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással partvédőmű mögött teljes hosszban (220fm) 2,5m szélességben térkő burkolatú sétány építése egységes 2,0% eséssel a partvédőmű irányába Viziterv Environ Kft október

53 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) A tervezett beavatkozás műszaki jellege 0282/11, 1473/2, 1474) mögöttes terület feltöltése (20 cm) átl. 5 m szélességben 1,5-2,0 % eséssel a partvédőmű felé (minimális, térképen nincs jelölve) Balatonszárszó Szabadstrand, közterület (hrsz: 896/6, 091/71) Bendegúz téri szabadstrand (hrsz: 851/2, 091/71) Móricz Zsigmond utcai strand (hrsz: 815/6, 091/71) Közpark, strandfürdő, a Mikszáth Kálmán utcával párhuzamosan (hrsz: 711, 710, 696/10) Közterület, Vízpart utcával párhuzamosan (hrsz: 696/7) Berzsenyi Dániel utca mögötti strand (hrsz: 445/5, 445/6, 091/71) Berzsenyi Dániel utca mögötti strand (hrsz: 370/3, 371/1) Balatonszemes Szabadstrand a Vasvári Pál utcával párhuzamosan (hrsz: 39/1, 111/2, 548) Szabadstrand a Parti sétánnyal párhuzamosan (hrsz: 184/6) Berzsenyi utcai szabadstrand (hrsz: 201/2, 227/1, 227/2, 226/8) Semmelweis utcai, Berzsenyi utcai szabadstrand (hrsz: 650/5, 650/7, 402/2, 402/3, 229/4, 229/3, 229/2, 401/3, 401/2, 401/1) Hullám utcai szabadstrand (hrsz: 650/4, 650/7) Új utca mögötti szabadstrand partvédőmű preventív állagmegőrző beavatkozás kőszórás pótlása partvédőmű preventív állagmegőrző beavatkozás kőszórás pótlása meglévő csapadékvíz bekötő átépítése +1,20 vízszint fölé partvédőmű preventív állagmegőrző beavatkozás kőszórás pótlása lidós rész homokfeltöltése amennyiben szükséges partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással kisebb részben mögöttes terület feltöltése 3,0 m széles (20 cm) feltöltés mögött lévő út mellett folyóka kialakítása új sétány létesítése m között, feltöltéssel, csapadékvíz elvezető árokkal lidós szakasz emelése homokfeltöltéssel partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással kisebb részben mögöttes terület feltöltése bakhátas kialakítással átl. 6,0 m szélességben (20 cm) feltöltés mögött vízvisszavezető árok építése partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése átl. 3 m szélességben, 0,5 % eséssel a partvédőmű felé (20 cm) partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése a telekhatárig, átl. 10 m szélességben, 0,5 % eséssel a partvédőmű felé (30 cm) szükséges esetben a szomszédos 372 hrsz. ingatlan kerítésének átépítése a feltöltés miatt partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése, bakhátas kialakítás átl. 3,0m szélességben, 3,0% esés a partvédőmű irányába a partvédőmű mögött teljes hosszban új vízvisszavezető árkok kialakítása partvédőmű preventív állagmegőrző beavatkozás kőszórás pótlása meglévő csapadékvíz bekötő vezeték átépítése +1,20 m üzemi vízszint feletti kifolyással és szelvények között partvédőmű preventív állagmegőrző beavatkozás, kőszórás pótlása szelvény között partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése, bakhátas kialakítás átl. 3,0m szélességben, 3,0% esés a partvédőmű irányába partvédőmű mögött mélypontokon új vízvisszavezető árkok kial. meglévő csapadékvíz bekötő vezeték átépítése a mindenkori +1,20 m üzemi vízszint feletti kifolyással. partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése az útig szelv. között, ill. magántelkek határáig között átl. 1,5% eséssel mögöttes terület bakhátas kialakítása szelvények között PRF folyóka beépítése a meglévő útburkolat és feltöltés között, padka felújítással beavatkozási szélesség feltöltéssel és csapadékvíz elvezető árokkal együtt átl. 10,0m meglévő csapadékvíz bekötő vezeték átépítése +1,20 m üzemi vízszint feletti kifolyással partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással új parti sétány kialakítása, 3,0 m szélességben mögöttes terület feltöltése bakhátas kialakítással, befogadó és mögöttes terület irányába, 4,5 m szélességben feltöltés mögött csapadékvíz visszavezető árok építése, bekötés 3 ponton partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással szelvények között Viziterv Environ Kft október

54 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) (hrsz: 706/1, 706/2, 700) Határ u. mögötti strand (hrsz: 710, 711, 709) Balatonszepezd Szepezdfürdői strand (hrsz: 1458/1 Központi strand (hrsz: 02/14; 477/2; 477/1; 02/13; 476/1; 02/15;480) Viriusi strand (hrsz: 474/1) Szepezdfűrdői szabadstrand (szabadidő park és strand) (hrsz:1466/1, 1468/1; 1467) Balatonudvari Fövenyesi strand (720/6) Községi strand (hrsz:096/7; 560/3) Balatonvilágos Községi strandfürdő (hrsz: 1251) Zrínyi utcával párhuzamosan Csopak Községi strand (hrsz: 382) Fonyód Huszka utcai szabadstrand (hrsz: 5037/1;02/22) Strand utcai szabadstrand és közpark (hrsz: 5143/4; 02/8; 02/23) Alsóbélatelep Báthori utcai szabadstrand (hrsz: 5184; 02/25, 02/100) Bélatelepi szabadstrand és kikötő (hrsz:5949) Városi szabadstrand és vízisport központ (hrsz: 6706/10) Fonyódi kutyás fürdőhely (hrsz:6705/11; 6705/12) Kodály Z. utcai szabadstrand (hrsz: 02/80; 8326/4) Tópart utcai fürdőhely és Árpád utcai szabadstrand (hrsz: 02/118; 02/42; 8521/2; 8566/2; 8565; 8568/10, 8568/9; 8571/6; 02/43; 8765/2) A tervezett beavatkozás műszaki jellege szelvények között kőszórás pótlása mögöttes terület feltöltése átl. 10 m szélességben egységes 1,0% eséssel a partvédőmű irányába feltöltés mögött csapadékvíz visszavezető árok építése, meglévő árkok felújítása, átépítése, csapadékvíz bevezető átereszek +1,20 vízszint fölé történő átépítése, bekötés 1 ponton partvédőmű preventív állagmegőrző beavatkozás kőszórás pótlása partvédőmű átépítése lábazati kőszórással (BVK) + árok partvédőmű átépítése lábazati kőszórással (BVK)+LIDO+árok használaton kívüli kikötő átépítése lidónak. meglévő partvédőmű felújítása, felületi javítás, kőszórás pótlása felület javítás, kőszórás pótlása partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással lidó felújítása feltöltés vízelvezetés kialakítása partvédőmű felújítása: csak kőszórás pótlása partvédőmű átépítése lábazati kőszórással sétány átépítése feltöltés kifuttatása 105,3 mbf szintig lidónál új cölöpsor építése zárt vízelvezetés építése meglévő öntözőrendszer átépítése meglévő partvédőmű állagmegóvása érdekében a bazalt kőszórás pótlása és szükséges javítások elvégzése lidós partszakaszon homokfeltöltés partvédőmű átépítése lábazati kőszórással sétány átépítése nem szükséges átépítése csak a kőszórás pótlása, megemelése partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással, lidó átépítés vízelvezetés építése partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással meglévő vízelvezető árok felújítása partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással, lidó átépítés vízelvezetés építése partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással új sétány építése (3 m széles) TB 40/50/30 vízelvezető árok partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással, lidó átépítés vízelvezetés építése partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással, lidó átépítés vízelvezetés építése felújítás, kőszórás pótlása, árok felújítás partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással vízelvezetés építése meglévő átereszek összehangolása az új vízelvezetőkkel meglévő kőszórásos védmű magasítása a kiépítési szintre Viziterv Environ Kft október

55 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) Parti sétány (10232/4; 10232/15; /7; 10233/1; 10232/8) Strand (10201/4) Strand (10211/4) Gyenesdiás Diás nagy strand/játékstrand (hrsz: 728/78) Lidóstrand (2012/15, 793/5 012/18) Keszthely Libás strand (hrsz: 3795/21; 3795/17) Városi strand és sétány (hrsz: 0486/66; 3831/11; 3831/9; 3814/26; 3814/20; 3814/19, 3814/7; 3831/5; 3831/8; 3823; 3795/11; 3814/14; 3814/16) Helikon strand és közpark (hrsz: 3840; 3840/1;3836/2) Örvényes Vadkacsa szabadstrand (167/10, 04/5 hrsz) Révfülöp Császtai strand (nyugati strand - hrsz: 9/1, 9/2, 9/3, 8/6, 7/1) Sétány és közpark (kikötőtől Nyugatra hrsz: 4/2) Kikötő és az attól keletre lévő közpark (hrsz: 1279/1) Sporttelep parti része (hrsz: 1258,1257) Szigeti strand, Révfülöp hotel előtti rész (1178/9) Napfény kemping előtt (hrsz: 1178/7) Vízműtől nyugatra (hrsz: 1174/2) Siófok Strandfürdő (hrsz. 336) A tervezett beavatkozás műszaki jellege partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással vízelvezetés építése meglévő kőszórás megemelése, pótlása kiépítési szintre vízelvezetés építése meglévő kőszórás megemelése, pótlása kiépítési szintre vízelvezetés építése partvédőmű átépítése (a strand keleti részén és a Lidós öböltől nyugatra) meglévő partvédőmű felújítása (felületi javítások, kiegészítések) kőszórás pótlása nincs, mert az Önkormányzat nem kéri vízvisszavezetés megoldás 1 helyen terület feltöltése, gyepesítése (a fák gyökerei több helyen kilátszanak, és a terület folyamatosan süllyed) meglévő homokos szakaszt homokkal feltöltik, nem gyepesítik vízvisszavezető árok az önkormányzat kérésére nem lesz strand nyugat részén gyepesített feltöltés kőszórás pótlása a csónakkölcsönző környezetében partvédőmű átépítése lábazati kőszórással lidó fa cölöpsorának átépítése partvédőmű átépítése lábazati kőszórással sétány átépítése lidó fa cölöpsorának átépítése partvédőmű átépítése lábazati kőszórással + lidó vízelvezetés kialakítása sétány átépítése felújítás kőszórás pótlással partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület részleges feltöltése (max. 30 cm) sétány átépítése mögötte átjárható, földmedrű árok kialakítása 04/5 hrsz lidós rész emelése homokfeltöltéssel kőszórásos partvédőmű átépítése BVK típusúra lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése partvédőmű felújítása, felületi javítás szükség szerint kőszórás pótlása vízvisszavezető rendszer tisztítása, felújítása partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése 3-7 m szélességben kikötői partfal átépítése kőszórásos partvédelem helyreállítása, a szükséges mértékű háttöltéssel partvédőmű felújítása, felületi javítás szükség szerint kőszórás pótlása partvédőmű felújítása partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással kőszórás pótlása lidós rész mögött fa cölöpsor építése mögöttes terület feltöltése m szélességben mögöttes rész víztelenítése víznyelős-fedlapos burkolt árokkal és kis átemelő beépítésével (174m) partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése m szélességben partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes területek feltöltése 2,0-5,0% eséssel a partvédőmű irányába, átlag 5 m Viziterv Environ Kft október

56 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) 400 hrsz. közút melletti partvédőmű Sóstói strand (hrsz. 0316/82) Baross Gábor utca mögötti strand (hrsz. 1985) Isztria sétány, Rózsakert és környezete (hrsz: 6756/1, 6756/2, 6747) Szent István sétány (hrsz: 4269, 3778/33) Aranypart - sétány és szabadstrand (hrsz: 3778/31, 3778/10, 2662/27, 2661/2, 2662/5, 2662/1) Ezüstpart (hrsz: 6975, 6976, 7352/2, 0316/122, 7352/1, 0316/123, 7451/3, 7451/4, 7451/1, 7457, 7458, 7459, 7460/2, 7828, 7829, 7832/1, 7843, 0316/125, 0316/126, 0316/127, 7851) A tervezett beavatkozás műszaki jellege szélességben (30 cm feltöltés a PVM mögötti 1 méteren, utána a terepre kifut) teljes partszakaszon 2,0 m széles sétány építése partvédőmű felújítása mögöttes területek feltöltése 10,0% eséssel a partvédőmű irányába átl. 2,0m szélességben, csatlakozás a meglévő terephez partvédőművön preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása partvédőművön preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása A szelvények között a Kerten Bt. által tervezett megoldás kivitelezési munkálatai őszén megkezdődnek: szelvény között partvédőművön preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása gyűjtőárkok helyreállítása szükséges szakaszokon új árok építése meglévő csapadékvíz bevezető átereszek bekötővezetékeinek +1,20 vízszint fölé történő átépítése, vagy tisztítása kőszórás pótlása A szelvények között: partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület részleges feltöltése (max. 20 cm) sétány átépítése a tervezett szintekre eredeti paraméterekkel, a partvédőmű irányában 2,5% eséssel, a sétány ingatlanok felőli oldalán kiemelt szegély beépítése majd csatlakozás a meglévő terephez szelvény között partvédőművön preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása szelvény között nádassal határolt partszakasz, nincs beavatkozás szelvény között partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással (0-30 cm) sétányok átépítése mögöttes területek feltöltése meglévő csapadékvíz bevezető átereszek bekötővezetékeinek +1,20 vízszint fölé történő átépítése gyűjtőárkok helyreállítása szelvények között partvédőművön preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása meglévő csapadékvíz bevezető átereszek bekötővezetékeinek +1,20 vízszint fölé történő átépítése vagy tisztítása gyűjtőárkok helyreállítása szelv. között meglévő csak kőszórás helyett BVK partvédőmű építés szelvények között a meglévő kőszórás pótlása , szelvények között partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással csak kőszórásos szakaszokon új BVK partvédőmű építése sétányok átépítése, új sétány építése, ahol a hely engedi mögöttes terület feltöltése meglévő csapadékvíz bevezető átereszek bekötővezetékeinek +1,20 vízszint fölé történő átépítése vagy tisztítása gyűjtőárkok helyreállítása szükséges szakaszokon új árok építése , kikötő utáni szakaszon partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással mögöttes terület feltöltése a PVM és meglévő sétány közötti szakaszon bakhátas kialakítással meglévő csapadékvíz bevezető átereszek bekötővezetékeinek +1,20 vízszint fölé Viziterv Environ Kft október

57 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) Levendula utcai partszakasz (hrsz: 7873/6) Gyöngyvirág utcai partszakasz (hrsz: 7892) Balatonszéplak szabadstrand (hrsz: 7921/1; 7921/2; 7920/3) Szántód Herman O. utcai strand (hrsz. 376, 400,) Rigó utcai strand (hrsz:333) Szigliget Községi strand (hrsz: 0156/1, 887/1, 887/2, 888/5) Tihany Strandfürdő (hrsz: 1856) Somosi szabadstrand (hrsz: 0102/1, 0140/15) Napsugár strand (hajóállomásnál hrsz: 583) Gödrösi szabadstrand (hrsz: 1187) Sajkodi szabadstrand (hrsz: 0139/2) A tervezett beavatkozás műszaki jellege történő átépítése vagy tisztítása gyűjtőárkok helyreállítása szükséges szakaszokon új árok építése , kikötő utáni szakaszon partvédőművön preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása gyűjtőárkok helyreállítása szükséges szakaszokon új árok építése partvédőmű átépítése lábazati kőszórással szelv. között (15 cm) mögöttes területek feltöltése egységes eséssel a PVM irányába, átlag 3,0 m szélességben partvédőmű felújítás PVM mögött közvetlenül a terület átlag 1,5m szélességben történő feltöltése szükséges szakaszokon padkafolyóka építése partvédőmű átépítése (BVK) lábazati kőszórással meglévő sétány átépítése az új szintekre térkő burkolattal, 150fm hosszban, 3,0m szélességben a tervezett sétány mögött 1:4 rézsűhajlású árok építése és bekötése a Balaton tóba partvédőmű átépítése lábazati kőszórással + vízelvezetés átemelő a Kisfaludy utca végén kőszórás pótlása partvédőmű átépítése lábazati kőszórássa mögöttes területről vízvisszavezetés sétány helyreállítása kőszórás pótlása, emelése a preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása a preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása (csapadékvíz bevezetők átépítése nem szükséges +1,20 felett) lidós szakaszon homokfeltöltés (alig van magassághiány) lidótól É-ra partvédőmű átépítése lábazati kőszórással (20 cm) mögöttes terület feltöltése átl. 3-5 m szélességben, bakhátas kialakítással a befogadó és a mögöttes terület irányába sétány átépítése az érintett szakaszokon a partvédőmű és a sétány között csapadékvíz visszavezető árok építése, bekötése a tó irányába kivitelezés alatt amennyiben a meglévő sétány sérül, annak teljes átépítése előirányzott a meglévő lidós partszakasz elé hullámtörő kőszórás, karéj tervezett a lidós parszakasz hullámvédelme miatt a preventív állagmegőrző beavatkozások kőszórás pótlása (csapadékvíz bevezetők átépítése nem szükséges +1,20 felett) Pályázati pénzből újult/újul meg. csak kőszórásos partvédőmű helyére új kőszórásos partvédőmű építése és szelvények között a szelvények között az Önkormányzat kérésére a jelenleg is meglévő BVK partvédőmű átépítése tervezett az új szintekre, bazalt kőszórással mögöttes terület feltöltése átl. 3 m szélességben, egységes eséssel a PVM irányába, átlag 2,0-5,0% partvédőmű építésé, két lídós öböl kialakításával partvédőmű átépítése lábazati kőszórással mellette lévő sétány átépítése Vonyarcvashegy vízvisszavezetés megoldása Lidó strand (hrsz: 911/4, zárt csapadékcsattorna kibővítése a strandterületen, víznyelők kial. 015/17) meglévő nádas területének bővítése a hullámvédő kőszórás kialakítása a mederben strandterület feltöltése Marina Kikötőtől keletre kőszórásos partvédelem helyreállítása, a szükséges mértékű háttöltéssel Viziterv Environ Kft október

58 A tervezett beavatkozás helye (hrsz.) (hrsz: 2107/1) Zamárdi Zamárdi szabadstrand (Margó Ede sétány) 3500/5; 3432/2; 2967/2; 2056/15 Strandfürdő a Gáspár A. út József A. út keresztezésében (hrsz: 1521, 1682/2) Strandfürdő a Gáspár A. út Klapka út kereszteződésében (hrsz. 1514/2; 1514/3) Strandfürdő a Gáspár A. út mellett (hrsz. 1502/3; 1502/6) Jegenye téri szabadstrand (hrsz. 961/5, 1041) Pipacs-Gyöngyvirág úti strand (hrsz: 350/2; 350/3; 377/2) Balatonszéplaki közös strand (hrsz 1/2) Zánka Községi strand (hrsz: 576/3) Szabadstrand (hrsz: 022/14) nádas telepítése partvédőmű felújítás + kőszórás pótlása partvédőmű átépítése lábazati kőszórással partvédőmű átépítése lábazati kőszórással A tervezett beavatkozás műszaki jellege meglévő áteresz helyére átemelő kerül, ami a strand és a Klapka u. felől érkező vizeket is átemeli a náddal nem takart partvédőműveket átépítik a kiépítési magasságra (nádas részeken nem avatkoznak be) meglévő kőszórás magasítása kőszórás pótlása lidó helyreállítása felújítás, kőszórás pótlása cölöpsor építése partvédőmű felújítás kőszórás pótlás partvédőmű átépítése lábazati kőszórással feltöltés vízelvezetés kiépítése lidó átépítése meglévő partvédőmű átépítése lábazati kőszórással (BVK) feltöltés zárt vízelvezető kiépítése 6. táblázat A partvédő művek rendezése, mélyfekvésű területek feltöltése projekt elemei A tervezett parti beavatkozások megvalósításának módja: Az építés alatti ideális vízszint +0,50 m (103,91 mbf.). A bontási/építési munkákat 50 fm szakaszonként kell ütemezni. A tervezett bontási munkák előtt az elbontandó partvédőművek víz felőli oldalán vagy homokzsákos, vagy szádfalas víztelenítést kell alkalmazni. (Ahol a partvédőmű kiemelt értékű osztályú nádassal érintkezik, ott a szádfalas védelem javasolható, a nádas területi érintettségének minimalizálása érdekében.) A meglévő partvédőmű fejgerenda bontásából kikerülő vasbeton törmeléket betondaráló géppel a helyszínen újra kell hasznosítani, az esetleges hulladék különválogatásával. A felhasználható anyagokat a helyszínen tisztítás után deponálni kell, a meglévő kőalapba való visszaépítés céljából. A felesleges építési törmeléket a helyszínről a legközelebbi hulladéklerakó helyre el kell szállítani és ártalmatlanítani. A meglévő járófelület és betonba rakott terméskő partvédőmű bontásából kikerülő anyagot ugyancsak külön válogatva kell kezelni. A betontörmeléket ledarálva, nagy nyomású vízsugárral megtisztítva helyszínen deponálni kell a későbbi újrahasznosítás céljából. A kikerülő terméskőnél a betontörmelékhez hasonlóan kell eljárni, azaz tisztítást, helyszíni deponálást követően gondoskodni kell újbóli beépítéséről. A meglévő térkő burkolatú sétányok elbontása után a fel nem használható építései törmeléket el kell szállítani. Amennyiben a meglévő sétány térkő burkolat fajtája azonos színnel és típusban rendelhető, az elbontott térkő burkolat visszaépítéséről gondoskodni kell, típusazonos térkő felhasználása mellett. Más esetben a még visszaépítésre alkalmas térkövet helyszínen deponálni kell, vagy az Önkormányzat által kijelölt telephelyre kell szállítani későbbi felhasználásra. Az új partvédőmű építését, szintbeemelését, ágyazat pótlását a helyszínen leválogatott, tisztított darált beton felhasználásával kell megoldani. Amennyiben a tervezett szintre való emelés a deponált anyagból nem megoldható, új zúzottkő, darált beton anyag pótlása szükséges. A partvédőmű fejgerendája újonnan épülő vasbeton szerkezet. Viziterv Environ Kft október

59 19. ábra A tervezett beavatkozások helyszínei és a tevékenységek becsült hatásterületei Viziterv Environ Kft október

60 Az újonnan építendő betonba rakott terméskő burkolat nagy részét a bontott, tisztított, de még visszaépíthető anyagból kell megépíteni. Hiány esetén új anyagot kell a helyszínre szállítani. A mögöttes terület feltöltése esetén a meglévő sétányok, közterületi bútorok, szerelvények, közvilágítási oszlopok ideiglenes elbontásáról, biztosításáról, majd szintbeemeléséről gondoskodni kell, azaz ezeket kell visszaépíteni az egyes helyszíneken. A mögöttes terület humusz leszedése 20 cm vastagságban történik, a humusz helyszíni deponálásával. A tervezett feltöltéseket lehetőség szerint a legközelebbi zagytéren található szikkadt anyaggal kell megvalósítani, a tereprendezést a visszatöltendő humuszréteg alsó szintjéig kell elvégezni, tömörítve. A terület tervezett szintre töltése után a sétányok és közterületi bútorok, szerelvények, közvilágítás visszaépítéséről gondoskodni kell, a humuszréteg visszaépítésével együtt. (Jelen tervek ezen létesítmények, építmények korszerűsítését nem tartalmazzák.) A munkák végeztével a terület tereprendezését, füvesítését, az ideiglenes építmények (szádfal, homokzsák stb.) elbontását, elszállítását el kell végezni. A helyszínen maradt építési törmelék elszállításáról gondoskodni kell. A parti védművek tervezett átalakításának környezetvédelmi engedélyezése novemberében előzetes vizsgálati eljárással indult. A beavatkozások nagy száma, a Balatonban akár egyidőben is megvalósulható többféle beavatkozás esetleges kumulálódó természeti, ökológiai hatásait figyelembe véve az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Veszprém megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala előzetes vizsgálatot lezáró, február 5-én kiadott határozatában (ügyiratszám: VE- 09/KTF/ /2020.) előírta a környezeti hatásvizsgálat elvégzését. A parti beavatkozásokra vonatkozó részletesebb, önkormányzatokkal is egyeztetett műszaki tervezése jelen munkával párhuzamosan folyik. A Balaton-part közterületei partvédő műveinek és közvetlen háttérterületeinek rendezésére vonatkozó környezeti hatástanulmány október 30-án került benyújtásra az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz. A környezeti hatásvizsgálati eljárás folyamatban van Déli vízfolyások mederrendezése A Balatonba betorkolló kisvízfolyások alsó, torkolati szakaszának vízszintjét egyrészt a mindenkori Balaton vízszint, másrészt a vízgyűjtőkről összegyülekező, mederbeli lefolyással érkező, illetve az emberi beavatkozás révén bevezetett vízmennyiség határozza meg. Az aktuális balatoni vízszint által érintett mederszakasz hossza függ a vízfolyás torkolati szakaszának esésviszonyaitól, a mindenkori balatoni vízszinttől, illetve a vízfolyáson érkező víz-mennyiségtől. A tervezett projekt keretein belül a mértékadó Balaton vízszint a tervezett felső szabályozási szint: 120 cm ± 5 % = 126 cm. A Balaton déli parti kisvízfolyások védképességének javítása tárgyú projekt célja: A Balaton felső szabályozási szintjének emelése kapcsán, a megemelt balatoni vízszint hidraulikai hatásterületén belül a vízfolyások védképességének biztosítása, a mértékadó vízhozamok megfelelő biztonsággal való levezetésére alkalmas mederszelvény kiépítése; A medreket határoló depóniák megerősítése, magasítása, víztartó képességük javítása. A jellemzően helyi és kotort anyagból épített depóniák víztartó képessége nem megfelelő, a vízfolyásokon utóbbi években történő védekezés a depóniákon átszivárgó vizek következményeként vált szükségessé; A vízfolyások felső, dombvidéki vízgyűjtő területe a talajadottságok miatt vonalas erózióra hajlamos. A kisesésű szakaszokon lerakódó hordalék csökkenti a meder-szelvények vízlevezető képességét, így célként fogalmazódott meg a hordalékterhelés csökkentése a meglévő hordalékfogók rekonstrukciójával, illetve új iszapcsapdák, hordalékfogó műtárgyak építésével; A torkolati szakaszon a partélmagasság kialakítása a tervezett új partbiztosítás szintjéhez csatlakoztatva. A tervezett beavatkozásokat az alábbi, 7. táblázatban foglaljuk össze: Viziterv Environ Kft október

61 Szakasz KELETI-BOZÓT-CSATORNA Torkolati és belterületi szakasz km szelvények között Fonyódi alsó összekötő út és az M7-es autópálya közötti szakasz km szelvények között M7-es autópálya és a Lengyeltóti-Nikla összekötő út közötti szakasz km szelvények között Lengyeltóti-Nikla összekötő út és a Buzsáki-halastó központi leürítő műtárgya közötti mederszakasz km szelvények között JAMAI-PATAK Torkolati és belterületi szakasz 0+000~0+550 km szelvények között Jelen állapot Az első 500 fm-en trapézszelvényű, helyenként beszűkült mederszakasz a belterületen. Épített környezet a szakaszhatárig, változó mederszélességgel és rézsűhajlással, rendezetlen kétoldali depóniával. Feliszapolódott meder. Jellemzően függőmedres kialakítású mederszakasz, mindkét oldalon mélyfekvésű területekkel határolva. Halsok-patak torkolatáig alacsonyabb és magasabb térszínek váltják egymást. A környező terepszintekhez képest kicsi beágyazottságú, kétoldali depóniával kialakított elszélesedő mederszelvény. Halsok-patak feletti szakaszon kisebb mederfenék szélességek. Becsatlakozó és keresztező műtárgyak A padkás, összetett szelvényű meder jelentősen beszűkült, a meglévő depóniák rövid szakaszokat kivéve megfelelő magasságúak, vízoldali rézsűfelületük és koronaszintjük rendezésre szorul betonba rakott terméskő burkolat függőmedres depóniás szakasz Keresztező közművek jellemzően térszín felettiek A vízgazdálkodási cél megvalósítása érdekében megoldandó problémák megrongálódott partvédőmű kismosódás, elhabolás mederben erős hordalék lerakódás vízfolyás menti védművek magassági, vagy kiépítési mérethiányosak, rendezetlenek kedvezőtlen rézsű és mederadottságok mederben közepes mértékű hordalék lerakódás vízfolyásmenti védművek erős magasság- és kiépítési mérethiányosak kedvezőtlen rézsű és mederadottságok: kiszélesedett, ellaposodó, vízinövényekkel való benövésre hajlamos, szakadópartos meder mederben kisebb mértékű hordaléklerakódás vízfolyás menti védművek jellemzően megfelelő magasságúak, de szakaszosan rendezésre szorulnak a ~7+000 szelvényig a jobb parti depónia magassághiányos hidraulikailag kedvezőtlen, elszélesedő mederfenék mederben váltakozó mértékű hordalék lerakódás (halastó alatt nagymértékű, lentebb csak helyenként, rövidebb szakaszokon) vízfolyás menti védművek magassági és keresztszelvény méretei megfelelőek. kedvező mederadottságok (közepes mederszélesség, előnyös rézsűhajlás, hosszabb kétoldali padkás szakasz) alacsony depóniák, inkább a magaspart jellegű tereprészek dominálnak halastó kifolyása alatti burkolt mederszakasz után jelentős hordalék lerakódás jellemző kapcsolódó vízgazdálkodási műtárgyak és burkolatok mederben kismértékű hordaléklerakódás kedvezőtlen rézsű- és mederparaméterek Tervezett beavatkozás torkolatban a befogadó kotrása, védett nádterületet nem érint torkolati műtárgy átépítése partbiztosítás helyreállítása, erősítése, kiépítése meglévő burkolatok hiányosságainak rendezése mederkotrás és rézsűrendezés magassági hiány megszüntetése (depónia, támfal, kiemelt szegély kialakítás) jobb közlekedési feltételek biztosítása (kitérő 1db, koronastabilizáció) 1 db zsilipes műtárgy jp-on ökológiai vízpótlás érdekében rézsű- és mederstabilizálás vasúti híd környezetében mederkotrás és rézsűrendezés magassági, keresztszelvényi hiányok megszüntetése depóniák vízvisszatartó képességének javítása: depónia átépítése erősítése, fejlesztése jobb közlekedési feltételek biztosítása (meglévő kitérők átépítése jp-on, 3 db új kitérő a bp-on, koronastabilizáció) 1 db zsilipes műtárgy jp-on ökológiai vízpótlás érdekében medertisztítás, gyökérzónás kotrás, rézsűrendezés, magassági, keresztszelvényi hiányok megszüntetése víztartás, vízzárósági képességek javítása (depónia átépítése erősítése, fejlesztése) jobb közlekedési feltételek biztosítása (magasparti szakaszokon tereprendezés, koronarendezés) 3 db meglévő műtárgy átépítése, burkolatok, csatlakozó rézsűs felületek átépítése mederprofil kialakítás, kismértékű kotrás és rézsűrendezés jobb közlekedési feltételek biztosítása (magasparti és depóniás szakaszokon tereprendezés), meglévő kitérő átépítése bp-on, 1 db új kitérő építése jp-on műtárgyak és burkolatok állapot javítása, helyreállítása hordalékfogásra alkalmas mederszakasz kialakítása: iszapfogó böge építése a meglévő, közel 150 m-es hosszúságú mederszakasz átépítésével vízfolyás torkolatánál a befogadó Balaton iszapkotrása meglévő burkolatok javítása, hiányok pótlása, különös tekintettel az állandóan víz alatt lévő mederrészen burkolat lezárófog pótlása, átépítése műtárgyak, burkolt meder iszaptalanítása Viziterv Environ Kft október

62 Szakasz Külterületi szakasz ~ km szelvények között TETVES-PATAK Torkolati és belterületi szakasz km szelvények között Külterületi szakasz km szelvények között (belterületi határ sankoló) Külterületi szakasz km Rád-pusztai sankoló területe KISMETSZÉS-CSATORNA Torkolati és belterületi szakasz km szelvények között BÜDÖSGÁTI-VÍZ Torkolati és belterületi szakasz 0+000~0+380 km szelvények között Jelen állapot Döntően függőmedres szakasz, mindkét oldalon mélyfekvésű területek határolják. Az első 321 fm-en trapézszelvényű, mederszakasz a belterületen. Épített környezet a km között. Kismértékben feliszapolódott meder. Kétoldali depóniával kialakított összetett mederszelvény. A sankoló területe teljesen feliszapolódott, növényzettel erősen benőtt fm burkolt mederszakasz A mederrendezés végszelvénye a Balatonőszödi szivattyútelep nyomócső kitorkollása Mesterséges, nyomás alatti áramlásból származó vízkivezetés betonba beton lap burkolat földmedrű szakasz szűk ingatlan határok (épületek, kerítések) között húzódva A vízgazdálkodási cél megvalósítása érdekében megoldandó problémák keskeny, kedvezőtlen anyagú és méretű depóniák vízfolyás menti védművek erős magassági- illetve kiépítési mérethiányosak, keskenyek kedvezőtlen rézsű és mederadottságok (elszélesedett mederfenék, meredek rézsűk) függőmedres kialakítás (mélyártérrel, kedvezőtlen vízmegtartási adottságokkal) mederben kismértékű hordalék lerakódás km szelvényben található nem megfelelő vízemésztő képességű vízrajzi mérőhíd megszüntetése mederben kis- és közepes mértékű hordalék lerakódás vízfolyás menti védművek enyhén magasság hiányosak kedvezőtlen rézsű és mederadottságok: kiszélesedett, ellaposodó, vízinövényekkel való benövésre hajlamos a sankoló nagymértékű hordalék lerakódása partvédőmű rongálódás, elhabolás torkolatközeli szakaszon (80 m hosszban) burkolathibák, hiányosságok a mederben kisebb mértékű hordaléklerakódás vízfolyás mentén kismértékű magassághiány helyenként meredek rézsűhajlás mederben kismértékű hordaléklerakódás kedvezőtlen rézsű- és mederparaméterek Tervezett beavatkozás padkás meder megszüntetése megfelelő szelvényterület kialakítása, mederszelvény bővítés magassági hiány megszüntetése (burkolat kiegészítésével, depónia építéssel) lefolyást akadályozó közművek átépítése, kiváltása mederkotrás és rézsűrendezés magassági, keresztszelvényi hiányok megszüntetése jobb közlekedési feltételek biztosítása (8 db rámpa és kitérő építése, koronastabilizáció) 2 db vízpótló műtárgy építése, halbölcső létesítése torkolatban befogadó iszapkotrása partbiztosítás helyreállítása, erősítése, kiépítése meglévő burkolatok hiányosságainak rendezése mederkotrás, mederiszapolás vízrajzi mérőhíd bontása mederkotrás, mederiszapolás és rézsűrendezés magassági hiányok megszüntetése depónia, járóút rendezése 1 db zsilipes műtárgy km bp-on ökológiai vízpótlás érdekében műtárgy burkolatok, csatlakozó rézsűs felületek pótlása, javítása duzzasztómű elbontása sankolótér kialakítása, mederkotrás sankoló melletti terület tereprendezése, fenntartó út biztosítása műtárgy burkolatok, csatlakozó rézsűs felületek pótlása, javítása bozót- és cserjeirtás madár költőhely (sziget) kialakítása vízfolyás torkolatánál a befogadó Balaton iszapkotrása partbiztosítás helyreállítása, erősítése, kiépítése meglévő burkolathiányok pótlása, helyreállítása mederprofil- és rézsűrendezés magassági hiány megszüntetése (tereprendezés) jobb közlekedési feltételek biztosítása tereprendezéssel nyomócső kitorkollás rendezése, burkolatépítés, előfej kiépítése, kőszórásos mederbiztosítás vízfolyás torkolatánál a befogadó Balaton iszapkotrása új burkolt meder építése, fenntartási sáv rendezése műtárgyak, burkolt meder iszaptalanítása magassági hiány megszüntetése (tereprendezéssel) Viziterv Environ Kft október

63 Szakasz Külterületi szakasz ~ km szelvények között KŐRÖSHEGYI-SÉD Torkolati és belterületi szakasz halastó kieresztő zsilipje km szelvények között Halastói melletti kettős (párhuzamos) beleterületi csatornaszakasz Halastó fölötti mederszakasz a fenéklépcsőig ENDRÉDI PATAK Torkolati és belterületi szakasz Halastói melletti kettős (párhuza-mos) belterületi csatornaszakasz Jelen állapot Keresztező közművek jellemzően térszín felettiek Függőmedres szakasz, mindkét oldalon mélyfekvésű területek határolják. Jellemzően burkolt meder, közterületeken és magán ingatlanokon/ azok között halad át. Épített környezet a szakaszhatárig, változó mederszélességgel és rézsűhajlással. Feliszapolódott meder. Lefolyást akadályozó közművek Belterületi vizek elvezetését végző önkormányzati csatorna és a Köröshegyi-séd földmedrű csatornája párhuzamosan fut. Földmedrű szakasz, jelentős feliszapolódottsággal Az első 50 m kivételével a vízfolyás 500 m-en utakkal határolt, depónia nélküli jól beállt, meredek rézsűjű mederszakasz között a meder építményekkel erősen behatárolt. Döntően klasszikus függőmedres szakasz mindkét oldalon, mélyártérrel, jelentős feliszapolódottsággal A vízgazdálkodási cél megvalósítása érdekében megoldandó problémák vízfolyás menti védművek erős magassági, vagy kiépítési méret hiányosak, erodáltak kedvezőtlen rézsű és mederadottságok (feliszapolódott erősen benőtt meder) függőmedres kialakítás (szakaszosan mindkét oldalról vízfelülettel határolva) megrongálódott partvédőmű kismosódás, elhabolás mederben erős hordalék lerakódás vízfolyás menti védművek magassági, vagy kiépítési mérethiányosak, rendezetlenek kedvezőtlen rézsű és mederadottságok belterületről érkező illetve a külterületről származó duzzasztott vizek különválasztása vízfolyás menti védművek magassági, vagy kiépítési mérethiányosak, rendezetlenek mederben hordalék lerakódás kedvezőbb mértékű vízlevezetési képességek kialakítása vizek kártétele elleni védekezés feltételeinek javítása partvédőmű rongálódás helyenként meder elfajulás, kismosódás, mederben közepes mértékű hordalék lerakódás vízfolyás menti védművek hiányoznak, a parti részeken magassági hiány kedvezőtlen rézsű (és helyenként) mederadottságok kedvezőbb mértékű vízlevezetési képességek kialakítása vizek kártétele elleni védekezés feltételeinek javítása 7. táblázat Tervezett műszaki beavatkozások összefoglaló táblázata Viziterv Environ Kft október Tervezett beavatkozás lefolyást akadályozó közművek átépítése, kiváltása mederkotrás és rézsűrendezés magassági, keresztszelvényi hiányok megszüntetése műtárgyak, burkolt meder iszaptalanítása jobb közlekedési feltételek biztosítása (6 db kitérő, rámpa építése, koronastabilizáció) 1 db vízpótló műtárgy építése, 1 db betorkolló áteresz építése, becsatlakozó leürítő műtárgy/áteresz helyreállítása/átépítése torkolatban befogadó iszapkotrása, védett nádterületet nem érint meglévő burkolatok hiányosságainak rendezése mederkotrás és rézsűrendezés magassági hiány megszüntetése (depónia, támfal, kiemelt szegély kialakítás) 1 db híd átépítése 1 db duzzasztó mű átépítése belterületi csatorna szakasz zárttá tétele 30m hosszban 1db beeresztő és osztóműtárgy - magassági hiány megszüntetése (depónia, támfal, kiemelt szegély kialakítás) mederkotrás és rézsűrendezés jobb közlekedési feltételek biztosítása (megközelítő utak, kitérők, stabilizáció kiépítése) magassági hiány megszüntetése (depónia, támfal, kiemelt szegély kialakítás) mederkotrás és rézsűrendezés burkolat javítás vízfolyás alatti befogadó mederrendezése partbiztosítás helyreállítása, erősítése, kiépítése meglévő burkolatok hiányosságainak rendezése mederprofil és rézsűrendezés magassági hiány megszüntetése (támfal, kiemelt szegély súlytámfal, terepfeltöltés, depónia, kialakítás) jobb közlekedési feltételek biztosítása (kitérők) mederkotrás és rézsűrendezés magassági, keresztszelvényi hiányok megszüntetése víztartás, vízzárósági képességek javítása (depónia átépítése erősítése, fejlesztése) jobb közlekedési feltételek biztosítása (kitérők/fordulók,6 db) 1 db meder átjáró (híd) 2 db zsilipes műtárgy építése az ökológiai vízpótlás érdekében

64 A mederrendezés során várható tevékenységek az alábbiak: Területelőkészítés, szerves anyag és humusz letermelése, fák és cserjék, nád letermelése Műtárgyak építési és bontási munkái Kapcsolódó és kiegészítő kisműtárgyak, kapcsolódó létesítmények (rámpa, betonfelület, megközelítő út stb.) építése, felújítása Depóniafejlesztés (rendezés és új depónia), rossz anyagösszetételű szakaszok átépítése Új műtárgyak építése (zsilipes műtárgyak, mederátjáró) Anyagszállítás az építéshez, kotort beépítésre nem kerülő- anyag elszállítása engedéllyel rendelkező hulladéktelepre, vagy kijelölt, engedélyezett helyre Kotrás, feliszapolódás, zátonyok megszüntetése, gyökérzónás kotrás Növényirtás, behajló fák, ágak eltávolítása Növénytelepítés, gyepesítés Hulladékok (építési és bontási hulladékok) kezelése Kotort, depóniaépítésre, tereprendezésre nem alkalmas földanyag elszállítása Területvásárlás, művelési ág váltás építéssel érintett területeken Meglévő műtárgyak felújítása, jó karba helyezése Depóniaépítésre alkalmas kotort anyag szállítása és kezelése Burkolatépítés, burkolathelyreállítás Rézsűstabilizáció (gabion támfal, geoműanyag, füvesítés, vízépítési terméskő, szigetelő lemez ) Mederstabilizáció (burkolat, vízépítési terméskő) Kitérők, fordulók építése, átépítése, elbontása Közúti híd átépítése Becsatlakozó- és keresztező vízépítési műtárgyak átépítése, építése (duzzasztó műtárgy, beeresztő-, leürítő műtárgy, becsatlakozó csatornák, csőbefolyók torkolati rendezése stb.) A déli vízfolyások mederrendezésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárást február 28-án a Somogy megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala, a SO-04/TO/ /2020 ügyiratszámú környezetvédelmi engedéllyel lezárta. A terveket a hatóság engedélyezte, így a vízjogi engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerülhetett Sió vízleeresztő rendszerének rekonstrukciója A megfelelő vízszint tartásához a Sió vízleeresztő rendszerének a teljes körű rekonstrukciója is szükséges. A vízfolyás műtárgyainak áteresztő és a csatorna levezető képességét is javítani kell, helyre kell állítani az eredeti, engedélyezett áteresztő és vízszállító képességet. Balaton vízmennyiségéhez viszonyítva a jelenleg kiöntés nélkül elvezethető vízhozam kevés ahhoz, hogy a rendelkezésre álló időtartam alatt a vízszintre megfelelő hatást gyakoroljon. Sió vízelvezető képessége az idők folyamán lényegesen leromlott, melyet a következő vízhozamgörbe adatok jól reprezentálnak (Sió-Siófok, gát alatt): 1981 év 300 cm-es Sió vízállás 78,0 m 3 /s 1987 év 300 cm-es Sió vízállás 68,6 m 3 /s 1995 év 300 cm-es Sió vízállás 60,0 m 3 /s A Balaton levezető rendszer korszerűsítése című 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat 2. számú mellékletében, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a KEHOP Fenntartható Vízgazdálkodás Infrastrukturális feltételeinek javítása tárgyú konstrukcióban 12 Viziterv Environ Kft október

65 milliárd Ft összegű indikatív támogatási kerettel került nevesítésre. A projekt Támogatási szerződésének aláírására június 07-én került sor. A KEHOP projekt célkitűzése: környezeti, gazdasági és szociális téren, hosszú távon biztosítandó, fenntartható fejlődés feltételinek megteremtése, környezeti értékek védelme, a környezetbiztonság növelése a vízrendszeren, víztestek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése, a Balaton vízszintszabályozás műszaki feltételeinek megteremtése, a bel- és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztése, a vízkárelhárítás (ár- és belvízvédelem) feltételeinek javítása, a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelése. A Sió vízleeresztő rendszerének teljes körű rekonstrukciója önálló előzetes vizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi engedélyt kapott (Fejér megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala FE-08/KTF/ /2017 és Somogy megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala SO- 04Z/KO/ /2017). Jelen vizsgálat szempontjából ennek megvalósítását a vízszintemelés egy kielégített szükséges, de nem elégséges feltételeként vesszük figyelembe, a hatásokat csak a vízszintemelés szempontjából vizsgáljuk. A Balaton levezető rendszere rekonstrukciós munkáinak kivitelezése tavaszán került pályáztatásra. A kivitelezési időszak 2 év, a tervezett munkák tudomásunk szerint végén kezdődtek és re várható a befejezés. A Siófoki zsilip átépítésével annak vízleeresztő kapacitás jelentősen megnő, illetve a Balaton vízszintszabályozásának módosításával rövid ideig tartó, nagyobb hozamú és nagyobb intenzitású vízeresztésekre is lehetőség lesz szükség esetén. (A Balaton rendszerműködése rugalmasabbá válik.) *** A 2019-ben javasolt Vonyarcvashegy és Balatongyörök között tervezett szolgálati célú nagyhajó kikötő létesítéséről a Vízügy a jelentős lakossági ellenállás miatt lemondott. Így, mint a tervezett tevékenységgel (kotrással) párhuzamosan folyó, esetlegesen összeadódó környezeti hatásokkal járó tevékenységgel a kikötő létesítése miatt nem kell számolni A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése A jelen dokumentációban tárgyalt beruházás keretében zagyterek és hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra elemek kerülnek kialakításra, bővítésre, melyek részletes leírását lásd a 2.2. fejezetben A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A vízszíntemelés és a kotrás társadalmi és gazdasági következményei A Balaton hazánk legnagyobb édesvizű sekély tava, mely nemzetgazdasági, idegenforgalmi szempontból kiemelt helyet foglal el. Jelentős célpont mind a belföldi turizmus, mind a külföldiek magyarországi desztinációja szempontjából. A part menti nádasokkal tarkított, sekély tó a nyári időszakban gyorsan felmelegszik és fürdőzésre alkalmas állapotát hónapokon keresztül megőrzi. Ezért is kiemelkedően fontos vízmennyiségének és vízminőségének megőrzése. A Balaton 1863-tól, a vízeresztő zsilip megépítésétől szabályozott tónak számít. A szabályozás elvei és prioritásai napjainkig többször változtak, amit a zsilip és a Sió-csatorna kapacitása, valamint a társadalmi elvárások határoztak meg. A szabályozás azt jelentette, hogy a korábban igen tág felületű és vízmélységű Viziterv Environ Kft október

66 tavat egy az alapvető jellemzőitől idegen, a társadalmi elvárásoknak viszont megfelelő szűk szabályozási tartományba szorítottuk be. Igaz ez mind a felületére a vasút megépítésével és a part mentének beépítésével, mind a vízszintre a szabályozási tartományok behatárolásával. Az utóbbi évtizedekben tapasztalható szélsőséges időjárás (lásd a közötti időszak, valamint a évek szárazságait, vagy a 2010, majd a évek rendkívüli csapadékmennyiségét) a Balatonban is szélsőséges vízállásokat eredményezett. Az éghajlat-változást kutató szakemberek véleménye szerint sokéves viszonylatban jelentősen ugyan nem változik a csapadék átlagos mennyisége, azonban az eloszlása egyre szélsőségesebb lesz. Ezt befolyásolni nem vagyunk képesek, így az alkalmazkodás feltételeit kell megteremtenünk, alapvetően azért, mert mindkét irányú szélsőség jelentős gazdasági károkat okoz. Az alacsony vízállások esetén elsődlegesen a turizmus lehetséges visszaesésével, magas vízállások esetén pedig az elöntések, a hullámzás, a kilendülés miatt az épített környezetben, azaz az épületekben, építményekben, infrastruktúrában okozott állagromlás miatt. A kedvezőtlen klímahatások ellensúlyozása, a vízkészletekkel történő tervezhető gazdálkodás megköveteli a lehetőség szerinti legnagyobb arányú vízvisszatartást, a tómederben történő többlettározás lehetőségének kiterjesztésével. Fontos kiemelni, hogy a mederben történő többlettározás nem növeli a vízkárelhárítási kockázati tényezőket, nem eredményez árvízvédelmi veszélyt. A Balaton, mint természetes tó turisztikai célok kielégítése közben az antropogén tevékenységek nyilván befolyásolják a tó trofitását, ami nem csak a belső terhelésből következett, hanem a külső terhelés erőteljes megnövekedéséből is (mezőgazdasági vegyszerek használata, első időkben az erőteljesen megnövekedett tisztítatlan szennyvizek bevezetése). Ezzel összefügésben a tó vízminőségének folyamatos javítása, megőrzése mindig is kiemelt fontosságú feladat volt, hiszen az ide látogatók nagy része alapvetően a fürdőzés miatt keresi fel a tavat. Jó vízminőség nélkül a látogatók elmaradnak, amit a tókörnyék idegenforgalomra épülő gazdaságát jelentős mértékben megsinyli. A jó vízminőség megőrzésének egyik fontos eszköze a magas tápanyagtartalmú üledék kotrása. A zagyelhelyezés lehetséges gazdasági következményei A balatoni mederkotrások során kikerülő mederüledék forgalomba-hozatali engedélyezési tevékenységével kapcsolatosan elvégzett hatósági vizsgálatok összefoglaló megállapítása szerint a balatoni mederüledék tavi mész a tiszta talaj higiénés mikrobiológiai, kémiai követelményeit kielégíti, ezért felhasználása mezőgazdasági területek javítására, vagy rekultiváció során feltöltésre alkalmas, káros anyagot nem tartalmaz, ezért környezetvédelmi korlátozás alá nem esik. Szabvány szerinti minőség esetén talajjavítási és rekultivációs szakvélemény alapján, korlátozás nélkül felhasználható. Fentiek alapján megállapítható, hogy a kiszáradt, alacsony nedvességtartalmú zagy elhelyezése, mezőgazdasági, rekultivációs célú felhasználása lehetőséget nyújt a zagyterek folyamatos használatára. A nagy mennyiségű anyag mozgatása azonban költségigényes és olyan infrastrukturális viszonyokat kíván meg, amelyek kiépítése és fenntartása költséges. Viziterv Environ Kft október

67 3. A MEGVALÓSÍTÁS INDOKAI 3.1. A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A projekt célkitűzése környezeti, gazdasági és szociális téren hosszú távon biztosítandó: a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, környezeti értékek védelme, a környezetbiztonság növelése a vízrendszeren, a víztestek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése, valamint a Balaton vízkészletével való gazdálkodás fejlesztése. Bevezetés A Balaton hazánk legnagyobb édesvizű sekély tava, mely nemzetgazdasági, idegenforgalmi szempontból kiemelt helyet foglal el 5. Jelentős célpont mind a belföldi turizmus, mind a külföldiek magyarországi desztinációja szempontjából. A tó különleges adottságokkal rendelkezik, melyek közül kiemelendő: hidro-karbonátos vízösszetétele, aminek selymességét és különleges színét köszönheti, homokos déli partja a turzásokkal, ami a kisgyermekes családok számára vonzó fürdőhelyet jelent, rendkívüli természeti környezete, ami nagyrészt nemzeti parki védelem alatt áll, évszázados hagyományai (borászat, gyógynövénytermesztés, lovaglás, vadászat, halászat), és kultúrtörténeti értékei. A part menti nádasokkal tarkított, sekély tó a nyári időszakban gyorsan felmelegszik és fürdőzésre alkalmas állapotát hónapokon keresztül megőrzi. Ezért is kiemelkedően fontos vízmennyiségének és vízminőségének megőrzése. A tó átlagos mélysége és felülete az időszerű éghajlati viszonyoknak megfelelően széles határok között változott. A hűvösebb, csapadékosabb éghajlati viszonyoknak megfelelően az igazán nagy vízi állapot időszámításunk előtt között fordult elő, amikor a vízszint a 121 mbf szintet is elérhette, ami m-es vízmélységet jelentett. Az éghajlat melegedésével a vízszint csökkent, megközelítette a mai állapotnak megfelelő szintet (Somlyódy et al. 2003). A tó környéke régóta lakott, a régészeti ásatások alapján jól követhetők a tó évszázados partvonalváltozásai. A római korban a Balaton felülete a mainak mintegy kétszerese (1200 km 2 ), vízmélysége pedig átlagosan mintegy 6 m lehetett. Az még vitatott, hogy a római korban szabályozták-e valahogyan a tó vízszintjét, vagy nem. A tó ekkor 6 medencéből állt, melyből mára négy maradt meg, a Siófoki-, a Szemesi-, a Szigligeti- és a Keszthelyi-medence. Az ötödik medence a mai Kis-Balaton alsó szakaszán volt, míg a hatodik a hídvégi szűkület fölötti medence területén helyezkedett el. Az ötödik és a hatodik medence egy részén hozták létre a Kis-Balaton Védőrendszert (KBVR) és között a tó vízminőség-védelme érdekében, mely a vízügyi és az ökológiai érdekek ötvözésének jó gyakorlati példája. 5 Jelen fejezet alapvetően A klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, ezek hatása az élővilágra - Projekt megalapozó tanulmánya (KDTVIZIG, 2017.), valamint A Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEOP / projekt) - Műszaki koncepciójának Összefoglalója (SIÓ ZSILIP 2015 KONZORCIUM, 2016.) alapján készült. Viziterv Environ Kft október

68 Jelmagyarázat jelen állapot római kori állapot nagyvizi állapot 20. ábra A Balaton felülete különböző mbf szintek esetében A középkorban a tó szabályozatlan volt, a XVII. században jelentkező kis jégkorszak csapadékos időszakában vízszintje folyamatosan emelkedett. A mezőgazdaság fejlődése hozta az igényt a tó vízszintjének szabályozására, melyre tervek a XVIII. században készültek. A XIX. században szóba került a tó lecsapolása is mezőgazdasági területszerzés céljából. Erre azért nem került sor, mert a terület gazdái úgy gondolták, hogy az újonnan szerezhető területeken a talaj nem alkalmas gabonatermesztésre. Végül a tó vízszintszabályozására, a Sió zsilip építésére a XIX. században a vasútépítés szükségessége, valamint a tavon és a Balaton-Duna közötti hajózási lehetőség megteremtése miatt került sor. A tó jelenlegi partvonala beavatkozások eredményeként alakult ki. Korábban az ókori időszak egy részét kivéve a tó gyakori, természetes módon ingadozó vízállásai, és a levezető csatorna hiányában a partvonal szabadon változhatott, tehát a jelenlegitől számítottan helyenként több kilométerrel délebbre volt. Így a Balaton korábbi magas vízállásai a jelenlegi medertől délebbre történő időszakos kiterjedések miatt a felszíni és felszínhez közeli rétegek lerakódását és összetételét egyaránt befolyásolták. A siófoki vízszintszabályozó zsilip megépítését követően a tó - a Zala vízfolyás vízgyűjtőjével együtt - önálló vízgyűjtővé vált. A tó vízgyűjtőterületének teljes nagysága km 2, ebből maga a tó közel 600 km 2 területű. A tó teljes vízmennyisége ~2 milliárd m 3. A Zala vízgyűjtőterülete km 2. A Balaton természetes vízmérlege alapvetően pozitív, azaz a csapadék és a befolyó vizek mennyisége meghaladja az elpárolgó mennyiségét. A Balaton 1863-tól, a vízeresztő zsilip megépítésétől szabályozott tónak számít. A szabályozás elvei és prioritásai napjainkig többször változtak, amit a zsilip és a Sió-csatorna kapacitása, valamint a társadalmi elvárások határoztak meg. A szabályozás azt jelentette, hogy a korábban igen tág felületű és vízmélységű tavat egy az alapvető jellemzőitől idegen, a társadalmi elvárásoknak viszont megfelelő szűk szabályozási tartományba szorítottuk be. (Igaz ez mind a felületére a vasút megépítésével és a part mentének beépítésével, mind a vízszintre a szabályozási tartományok behatárolásával). A vízeresztő zsilip kapacitásának utolsó bővítését követően, 1976-ban új vízszintszabályozási előírás lépett életbe, amely szerint az alsó szabályozási vízszint 70 cm, a felső pedig 100 cm lett. A vonatkoztatási pont a Siófoki vízmérce ± 0 pontja, ami 103,41 mbf magasságra van beállítva ben új szabályozási előírások léptek életbe, az új vízszintszabályozási rend a korábbinál 10 cm-rel magasabban állapította meg a Balaton maximális vízszintjét (szabályozási sáv cm között). A szabályozási sáv havi bontásban, mindig a hó elejére határozta meg a tartandó vízszinteket úgy, hogy az év egészére a maximális vízszintre a +110 cm-t jelöli meg. Az új vízszintszabályozási rend próbaidőre 1998-tól került bevezetésére, 2002 decemberétől pedig hatályossá vált. Az utóbbi évtizedekben tapasztalható szélsőséges időjárás (lásd a közötti időszak, valamint a évek szárazságait, vagy a 2010, majd a évek rendkívüli csapadékmennyiségét) a Balatonban is szélsőséges vízállásokat eredményezett. Az éghajlat-változást kutató szakemberek Viziterv Environ Kft október

69 véleménye szerint sokéves viszonylatban jelentősen ugyan nem változik a csapadék átlagos mennyisége, azonban az eloszlása egyre szélsőségesebb lesz. Ezt befolyásolni nem vagyunk képesek, így az alkalmazkodás feltételeit kell megteremtenünk, alapvetően azért, mert mindkét irányú szélsőség jelentős gazdasági károkat okoz. (Az alacsony vízállások esetén elsődlegesen a turizmus lehetséges visszaesésével, magas vízállások esetén pedig az elöntések, a hullámzás, a kilendülés miatt az épített környezetben, azaz az épületekben, építményekben, infrastruktúrában okozott állagromlás miatt.) A siófoki zsilip üzemeltetési engedélyében megfogalmazott vízszintekre vonatkozó követelményeket az elmúlt évek/évtizedek szélsőséges időjárási helyzete miatt egyre kevésbé lehet teljesíteni. Aszályos időszakban a minimális vízszintek alatti, nedves időszakban a maximális vízszintek feletti vízállások fordultak elő. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése, a tóban történő tározás lehetőségének megteremtését igénylik. Ennek eszköze a szabályozási szint maximumának emelése, ami az eddigieknél tágabb lehetőséget jelent a vízkészlet-gazdálkodásban. A Balaton vízgazdálkodási gondjainak enyhítésére gyakorlatilag egyetlen és jelenleg megvalósítható hatékony műszaki megoldás a tómederben történő tározás. Ezzel a befolyó víz mennyisége és minősége nem változik, csak az évszakos vízmennyiség változások hatásait tompítjuk, azaz rendelkezésre álló vizet osztjuk be jobban. Ezért került engedélyeztetésre 2016-ban próbaüzemként, majd 2019-ben végleges módon a felső szabályozási szint 10 cm-rel való emelése, mely a tó nyári kisvizeinek előfordulását az eddigi 75 % helyett 92 % biztonságra 6 teszi elkerülhetővé. A vízhasználatokat támogató stabil állapot elérése érdekében került a vízszint-szabályozás felülvizsgálatra, a vízszint emelése, ezzel megteremtődött a mederben való többlettározás lehetősége. Ugyanakkor a próbaüzem időszaka alatt is előfordultak a legfrissebb vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott maximális vízszintnél magasabb vízszintek. Ezek kedvezőtlen hatásainak egy részét a környezetvédelmi engedélyben szereplő intézkedésekkel (pl. Sió zsilip átépítése, áteresztő képességének javítása, az üzemrend szigorú betartása stb.) csökkenteni lehet, azonban a parti területeken további beavatkozások is szükségessé válnak, úgymint a partvédő művek szintjének emelése, mélyfekvésű területek feltöltése, infrastruktúra állapotának javítása. Korábbi mederkotrások A Balaton iszapkotrása az 1970-es évektől vált szükségessé a megnövekedett foszfor és nitrogén terhelés csökkentése céljából. Aa Zala folyó által szállított, megnövekedett tápanyagterhelés mellet a lakossági és a mezőgazdasági tevékenység is jelentős vízminőségi problémát okozott. A legproblémásabb területek a Keszthelyi- és a Szigligeti-medence, illetve Balatonfűzfő térsége volt. A Balaton és a Keszthelyi-öböl vízminőségének védelmét szolgáló rétegkotrások szükségessége A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program módosításáról és ütemezéséről szóló 2018/1983. (VIII. 27.) MT határozatban jelent meg először, de ezt követően is több Kormány Határozat foglalkozott ezzel a kérdéssel. A rétegkotrások előtt a rendelkezésre álló kotró műszaki adottságainak megfelelően mélykotrásokra, ún. iszapcsapdák létesítésére került sor ben kezdődtek a kísérleti jellegű, majd 1995-ben az üzemi rétegkotrások (lepelkotrás), melyek 2003 végéig tartottak. A munkálatok során 5,4 millió m 3 mederiszap eltávolítására került sor, amiből az üzemszerű rétegkotrások mennyisége (a kotrás 15 cm-es átlagvastagságával számolva) mintegy 1,6 millió m 3 volt. 6 Balaton levezető korszerűsítése - Műszaki koncepció - 15 Balaton parti település vízrendezési, csapadékvízelvezetési problémái (UTIBER Kft. - VIKÖTI Kft ) Viziterv Environ Kft október

70 21. ábra Vízminőségi kotrások a Keszthelyi-öbölben ( ) A kotrások elvégzését követően kormánydöntés született, miszerint a Balaton vízminőségének javulása nem indokolja a további kotrásokat. Ezt követően központi forrás sem a mederkotrásra, sem a mederrel kapcsolatos egyéb munkálatokra nem állt rendelkezésre óta állami kotrás nem történt, kikötő és strandkotrások jellemzőek, különösen alacsony vízszintű időszakokban. Zagyelhelyezés, zagyterek Az 1075/2003. (VII.30.) Kormányhatározat rendelkezett a balatoni strandok és kikötők kotrásából származó iszap elhelyezését szolgáló zagykazetták kialakításáról, melynek során több Balaton parti zagytér kialakítására került sor. A zagyterek üzembe helyezését követő csapadékos időjárás miatt a Balaton vízállása jelentős mértékben növekedett, ezért a korábban jelentkező strand- és kikötőkotrási igény szinte a nullára csökkent. A Keszthelyi-öböl lepelkotrása is felfüggesztésre került, ezért a zagykazetták feltöltése szünetelt. A tó vízminőségét folyamatos javulás jellemzi, a leginkább veszélyeztetett Keszthelyi-öböl állapota a biomasszát jellemző a-klorofil koncentráció alapján a korábbi hipertróf helyett tartósan mezotróf állapotúnak minősül. A kikötők és strandok fenntartó jellegű mederkotrása a vízjogi üzemeltetési engedélyekben rögzített mederszintek fenntartásával a mindenkori üzemeltetők feladata. A KDTVIZIG az alábbi szabad kapacitással rendelkező zagytereket üzemelteti: A Balatongyörök 5-ös zagytér vízjogi üzemeltetési engedélye határozatlan ideig érvényes. Magyar Állam tulajdonában, KDTVIZIG kezelésű területen létesült, fenntartása nem költségigényes. Az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében a zagytér rekreációs munkálatai 2014-ben elkészültek, melynek eredményeképpen ismét jelentős mennyiségű balatoni mederanyag elhelyezésére alkalmas, szakaszos üzemű zagykazetta nyílt meg. A zagytérből leválasztott zagykazetta 3,5 ha nagyságú, területének befogadóképessége: ~ m 3. A Balatonfűzfő, 1021/1 hrsz. területen megépült zagytér vízjogi üzemeltetési engedélyének érvényességi ideje: augusztus 31. A terület tulajdonosai magánszemélyek, a zagytér üzemeltetője KDTVIZIG. A zagytér jelenlegi állapotában nem alkalmas zagy fogadására, náddal és cserjével erősen benőtt, elhanyagolt állapotú. A zagygátak kiépítése óta eltelt időszakban tényleges zagyelhelyezés nem történt, a fenntartási munkálatok részleges elmaradása és az idők során bekövetkezett általános állagromlás miatt a zagytér jelenlegi állapotában nem használható. Elméleti befogadóképessége: ~ m 3. Viziterv Environ Kft október

71 A Keszthely, Csókakő-patak térségi 8-as zagytér vízjogi üzemeltetési engedélyének érvényességi ideje: április 30. A zagytérként használt terület a Pannon Egyetem Georgikon Karának vagyonkezelésében van, a KDTVIZIG területbérleti szerződés alapján üzemelteti. A zagytér egy részének művelési ága erdő, így a KDTVIZIG csereerdősítésre kötelezett. A zagytér igénybevételéhez a 71. sz. fkl. út forgalomkorlátozása szükséges, a zagyelhelyezés a területen magas fokú logisztikai előkészítést igényel. A zagytér befogadóképessége: ~ m ábra Balatoni zagyterek átnézetes térképe A balatoni mederkotrások során kikerülő mederüledék forgalomba-hozatali engedélyezési tevékenységével kapcsolatosan elvégzett hatósági vizsgálatok összefoglaló megállapítása szerint a balatoni mederüledék tavi mész a tiszta talaj higiénés mikrobiológiai, kémiai követelményeit kielégíti, ezért felhasználása mezőgazdasági területek javítására, vagy rekultiváció során feltöltésre alkalmas, káros anyagot nem tartalmaz, ezért környezetvédelmi korlátozás alá nem esik. Szabvány szerinti minőség esetén talajjavítási és rekultivációs szakvélemény alapján, korlátozás nélkül felhasználható. Fentiek alapján megállapítható, hogy a kiszáradt, alacsony nedvességtartalmú zagy elhelyezése, mezőgazdasági, rekultivációs célú felhasználása lehetőséget nyújt a zagyterek folyamatos használatára. A nagy mennyiségű anyag mozgatása azonban költségigényes és olyan infrastrukturális viszonyokat kíván meg, amelyek kiépítése és fenntartása költséges. A Balaton vízszintszabályozása A mintegy 600 km 2 területű, 3,3 m átlagmélységű Balaton Közép-Európa legnagyobb sekélyvizű tava. A tó vízszint-szabályozásának érdekében 1863-ban Siófokon fazsilipet építettek, amely korszakalkotó jelentőségű volt a Balaton történetében, nemcsak a Sió és Siófok, hanem az egész Balaton életében jelentős változás hozott azzal, hogy először tette lehetővé a Balaton vízszintjének hatékony szabályozását ben megépült egy nagyobb kapacitással bíró zsilip, ezzel az 1999-ig tartó időszakban a tó mentessé vált az igazán szélsőséges vízjárástól. A 2000-től eltelt 15 évben azonban mindkét szélsőség bekövetkezett: előbb egy négy évig ( ) tartó súlyos vízháztartási hiány és az abból fakadó extrém kisvíz, majd 2014-ben tartós, nemkívánatos magas vízszint, aminek következtében több mint fél évig tartó, 50 m 3 /s kapacitású vízeresztés vált szükségessé. A Balaton és közötti szélsőséges vízháztartását jellemzően mutatja a természetes vízkészletváltozás alakulása: 1921 óta 2000-ben fordult elő először, hogy az évi természetes vízkészlet-változás negatív előjelű volt, azaz a tó felületére hulló évi csapadék és a hozzáfolyás együttesen kisebb volt, mint a párolgás évi értéke. Ez a következő három évben megismétlődött, és a négyéves halmozott hiány 2710 tómm volt, ami példa nélküli érték. A közötti, négy évig tartó súlyos vízhiány felelevenítette a vízpótlás lehetőségének vizsgálatát. A kutatások és vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy a vízpótlás megvalósítása nem javasolt, részben a megvalósítás nehézségei, kockázatai miatt, valamint Viziterv Environ Kft október

72 azért, mert a vízhiányos állapot nem állandósult jelenség, inkább egy időnként visszatérő szélsőséges periódus (ezt igazolták is az azóta végbement folyamatok). Az ilyen időszakok kivédésére a vízkészlet tározása jelent megoldást. A vízgyűjtőn azonban erre nem igazán kedvezőek a lehetőségek, így magát a tavat kell felhasználni tározóként. Erre való tekintettel KDTVIZIG 2014 júniusában az érvényes vízjogi üzemeltetési engedély módosítására irányuló kérelemmel kezdeményezte a Balaton felső szabályozási szintjének +110-ről +120 cm-re (±5%) történő megemelését a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóságnál. A kétéves próbaüzemre kiadott vízjogi üzemeltetési engedély február 18-tól érvényes. Az alkalmazott +120 cm-es maximális szabályozási vonal a vízszintszabályozás gyakorlatán nem változtatott, hiszen az elmúlt időszakban vízeresztés a tóból csak a túltöltődés elkerülésére történt. A fejlesztés szükségességének bemutatása A klímahatásokkal kapcsolatos eddigi vizsgálatok sokkal inkább folyóink és tavaink vízjárásának egyre szélsőségesebb viselkedését, semmint trendszerű változását valószínűsítik, így a Balatonra nézve is nyilvánvaló a fokozott szabályozásra való igény. A Balaton vízszintszabályozása a Siófok belterületén megépített vízszintszabályzó műtárgy üzemeltetésével lehetséges, viszonyítási alap a siófoki vízmérce 0 pontja, melynek abszolút magassága 103,41 mbf. A szélesebb tartományban történő szabályozás kézenfekvő megoldása a felső szabályozási érték megnövelése, ami egyben jelentős tartalékot is képez a vízkészletben, csökkentve ezzel az alsó szabályozási érték alatti vízállások valószínűségét. Azonban a maximális szabályozási szint további emelésére nincs lehetőség, ezért a Balaton medrében lévő, több mint 2,0 milliárd m 3 mennyiségű víztömeg további növeléséhez más irányú műszaki megoldások párhuzamos kialakítása is szükséges. A kedvezőtlen klímahatások ellensúlyozása, a vízkészletekkel történő tervezhető gazdálkodás megköveteli a lehetőség szerinti legnagyobb arányú vízvisszatartást, a tómederben történő többlettározás lehetőségének kiterjesztésével. Fontos kiemelni, hogy a mederben történő többlettározás nem növeli a vízkárelhárítási kockázati tényezőket, nem eredményez árvízvédelmi veszélyt. A Balaton külső tápanyagterhelésének csökkentése érdekében az elmúlt évtizedekben jelentős beavatkozások történtek. A betorkolló vízfolyásokon nádas szűrőmezők épültek, hordalékfogó tározókkal, a vízgyűjtőn történő mezőgazdasági tevékenységben bekövetkezett szemléletváltás az élővízbe bemosódó többletterhelést már csökkenti. A Balaton legnagyobb hozzáfolyását biztosító Zala folyó torkolati szakaszán pedig kiépült a Kis-Balaton Védelmi Rendszer (KBVR), amely a lebegtetett hordalék leülepedésével és a beérkező többlet tápanyag nagy részének visszatartásával tehermentesíti a Balaton élővilágát. A belső tápanyag terhelés csökkentése érdekében a 2000-es években végzett lepelkotrások elérték céljukat, a Balaton vízminősége évek óta stabilan jónak nevezhető, az algák elszaporodása (vízvirágzás) nem jellemző. A Balaton medrében iszaptérkép készítésére az 1970-es évek végén került sor, azóta ilyen jellegű felmérés nem készült. A,,Projekt előkészítés a tervezési időszakra (KEOP / ) pályázati kiírás keretén belül, a Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) kiemelt projekt előkészítése keretében megtörtént a Balaton mederfelmérése, azonban az iszap mennyiségi és minőségi összetételét nem vizsgálták. Valós probléma tehát a Balaton mederanyagában, jellemzően a felső cm-es iszaprétegben megtalálható, biológiailag hozzáférhető foszfor formulák jelenléte, az iszap mennyiségének évtizedek alatti felhalmozódása. Az üledékmozgás több esetben is okoz napjainkban nehezen értelmezhető helyzeteket az egyes strandok feliszapolódásával. A kiváltó okok összetett vizsgálatához mederanyag áramlási modell építése szükséges, ami az iszaptérképpel együttesen meglapozza a Balaton közép és hosszú távú kotrási tervét. További megoldandó probléma a kotrási anyagok elhelyezéséhez igénybe vehető zagyterek helyzete is. A Balatonból kikotort mederanyag további hasznosításának lehetősége ugyanis csak olyan ismeretek birtokában tervezhető, amelyek jelen projektben kerülnek meghatározásra. Viziterv Environ Kft október

73 A zagyterek szükségessége A használatot és vízminőséget javító, jelenlegi projektben tervezett kotrási munkák terüleinek nagysága ütemezetten behatárolt, melynek következtében a vízminőségre káros mederüledék kikotrandó mennyisége ismert. Ennek fényében kell megvizsgálni ezen anyag mennyiség elhelyezését. Első lépésben javasolt a Keszthelyi-öböl északkeleti, az ún. györki orr alatti nyugati térség kotrása 6,2 km 2 felületen 30 cm rétegvastagságban, mely m 3 -t jelent. A trofitással kapcsolatos szakértői vélemény szerint a kotrási feladatot a kimutatható összegyülekezési helyekre kell koncentrálni az üledéktranszport vizsgálati eredménye alapján. A második lépésben célszerű a Szigligeti-öböl északnyugati és északi sávjának megkotrása, mely 3,5 km 2 felületen 30 cm rétegvastagságban, mely m 3 mennyiséget jelent. A Keszthelyi-öbölben végzendő kotrás a nyugati terület középső részén ÉNy-DK-i hosszirányban 4,3 km 2 felületen 20 cm rétegvastagságban, mely m 3 -t kotrási mennyiséget takar, valamint a Zala-torok térségében 1,6 km 2 felületen 30 cm rétegvastagságban, mely m 3 -t jelent. A további kotrási feladatok a Nyugati medence (Keszthelyi- és Szigligeti-öblök) déli területeinél a nádas-öblözetek, áramlási holtterek iszaptalanítása érdekében javasolhatók, mivel a tápanyagban dús iszap ezen területeken ülepedik ki. A várható kotrandó kubatúra mintegy 250 ezer m 3. A Fűzfői öböl Ny-ÉNy-i felén található káros üledék kotrási mennyisége mintegy 600 ezer m 3. A mintegy 4-4,5 millió m 3 iszap elhelyezése csak több zagytérben lehetséges, számolni kell a rendszeres kiürítés lehetőségével. A kotrási időtartam egy-egy zagytér esetében (befogadóképességétől függően) 1-2 év, az ülepedés (időjárástól függően esős. aszályos időszakok) 2-4 év, kiszállítás 1 év. Ezek ismeretében kell a zagytereket megtervezni, megépíteni (átépíteni) és üzemeltetni. A zagyterek meghatározása során sok tényezőt kell figyelembe venni. Így szükséges kotrási terület(ek) helye, technológiai behatároltság, élővilág, tulajdonviszonyok, vízminőség szempontjából káros iszap eltávolítás ideje A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét alátámasztó indokok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletének 4. pontjában megadott lehetséges indokok a következők: Társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet). Emberi egészség vagy élet védelme A közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása A környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése A fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet) Az engedélykérő nyilatkozata és a 6.1. fejezetben bemutatott indoklás alapján a beruházás szükségességét a fenti indokok közül elsősorban a társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek és a algatömegprodukcióval jellemezhető hipertróf állapot kialakulási valószínűségének csökkentésé révén a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése támasztja alá. Viziterv Environ Kft október

74 4. AZ ÉRINTETT NATURA 2000 TERÜLETEK 4.1. A Natura 2000 területek neve és kódja, amelyekre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van 1. Név: Balaton különleges madárvédelmi terület. Kód: HUBF Név: Balatoni berkek különleges madárvédelmi terület. Kód: HUDD Név: Balaton kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Kód: HUBF Név: Balatonkeresztúri rétek különleges természetmegőrzési terület. Kód: HUDD Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi terület A Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi terület adatai Kezelő: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Terület: ,11 hektár fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) f. áll.: C, v-cs. áll: C jégmadár (Alcedo atthis) f. áll.: B kis lilik (Anser erythropus) v-cs. áll.: C vörös gém (Ardea purpurea) v-cs. áll.: C cigányréce (Aythya nyroca) v-cs. áll.: C bölömbika (Botaurus stellaris) f. áll.: C vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) v-cs. áll.: C kormos szerkő (Chlidonias niger) v-cs. áll.: C barna rétihéja (Circus aeruginosus) f. áll.: C nagy kócsag (Ardea alba) f. áll.: C kis kócsag (Egretta garzetta) v-cs. áll.: C vándorsólyom (Falco peregrinus) v-cs. áll.: C rétisas (Haliaeetus albicilla) v-cs. áll.: C törpegém (Ixobrychus minutus) f. áll.: C szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) v-cs. áll.: C kékbegy (Luscinia svecica) v-cs. áll.: C kis bukó (Mergellus albellus) v-cs. áll.: C halászsas (Pandion haliaetus) v-cs. áll.: C kis kárókatona (Microcarbo pygmaeus) v-cs. áll.: B pettyes vízicsibe (Porzana porzana) f. áll.: A küszvágó csér (Sterna hirundo) v-cs. áll.: C réti cankó (Tringa glareola) v-cs. áll.: C ( f fészkelő; t telelő; v-cs vonuló/csoportosuló állományok) A HUBF30002 Natura 2000 terület közösségi jelentőségű fajainak listája, valamint kódja és neve az EU Natura 2000 hálózatot bemutató honlapjáról, a Standard Data Form információi alapján készült ( A terület kiterjedését a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 6. melléklete alapján mutatjuk be. Viziterv Environ Kft október

75 A Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi terület érintett részének természeti állapot ismertetése Általános természeti állapot Az 59489,31 hektár kiterjedésű különleges madárvédelmi terület a Balaton, mind víztest teljes területét felöleli, beleértve a réti zónához tartozó lápréteket és mocsárréteket, valamint a náddal borított részeket is. A tó a Dunántúl közepén helyezkedik el, keletről a Mezőföld, északról a Balaton-felvidék, nyugaton a Zalai-dombság, délről pedig a Somogyi-dombság határolja. A különleges madárvédelmi terület jelentős gyakorlatilag teljesen átfed a nemzetközileg is jegyzett HU005 kódú Balaton elnevezésű Fontos Madárélőhely (IBA) területével. Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavaként kulcsfontosságú szerepet tölt be a térség madárvonulási mozgalmaiban, többek között ennek a folyományaként a nemzetközi vizes élőhelyek és vízimadarak védelme érdekében létrehozott Ramsari Egyezmény jegyzékébe is beletartozik (Balaton Ramsari terület ha). A különleges madárvédelmi terület természeti értékeit elsősorban az itt fészkelő, táplálkozó, átvonuló és telelő madárfajok jelentik. A Balaton nagy kiterjedésű nádasai és mocsaras rétjei egyaránt alkalmas fészkelőhelyet teremtenek mind a gyakoribb - és mind a ritkább védett és fokozottan védett, vizes élőhelyekhez kötődő madárfajoknak. A táplálékban gazdag, nagy kiterjedésű, háborítatlan vízfelület rendkívüli fontosságú táplálkozó- és pihenőhelyi szerepet tölt be, így a vonulásban betöltött szerepe is elévülhetetlen a tónak országos és nemzetközi tekintetben egyaránt. A késő őszi időszaktól egészen tavaszig többezres, olykor több tízezres vízimadártömegek telelnek át a kmt területén. A fészkelő lúdalakúak közül a legjelentősebbként az alábbi fajok említhetők: nyári lúd (Anser anser) mely faj a kiterjedt, zavartalan nádasokban költ, a jelentősebb állományú ritkább fészkelő récéket az egyre inkább terjedő üstökösréce (Netta rufina), illetve a fokozottan védett és globálisan mérsékelten fenyegetettnek tekinthető cigányréce (Aythya nyroca) (1-3 pár) képviseli. A keskenyebb kiterjedésű, vízpart szegélyi nádasok fokozottan védett fészkelő gémféléje a törpegém (Ixobrychus minutus) ( pár), míg a kiterjedtebb nádasok a magányosan fészkelő bölömbika (Botaurus stellaris) (5-10 pár) és a telepesen költő nagy kócsag (Ardea alba) ( pár) számára jelentenek fészkelőhelyet. A hazánkban fészkelő többi fokozottan védett gémféle egyedei, - mint a bakcsó (Nycticorax nycticorax), üstökösgém (Ardeola ralloides), kis kócsag (Egretta garzetta) és vörös gém (Ardea purpurea) -, a vonulás és fészkelés során pihenő- és táplálkozóhelyként használja a területet. Hazánk egyetlen nádasokban fészkelő ragadozófaja, a barna rétihéja (Circus aeruginosus) ( pár) fészkelőállománnyal képviseli magát madárvédelmi terület helyszínén. A csérfélék közül a küszvágó csér (Sterna hirundo) ( egyed) a teljes költési szezonban használja pihenő- és táplákozóhelyül a tavat, míg a kormos szerkő (Chlidonias niger) ( egyed) elsősorban a tavaszi vonulás során jelenik meg a területen. A ritkább nádi énekesmadarak közül jelentős számban fészkel a barkóscinege (Panurus biarmicus) ( pár), valamint az öreg, avas és mocsári növényzettel elegyes nádasokat kedvelő fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) (20-30 pár). A különleges madárvédelmi terület talán a fészkelőfajokénál is jelentősebb szerepet tölt be a vonuló/telelő vízimadarak számára. A vonulás során és telente a terület nyílt vízi élőhelyein pihenő, éjszakázó libacsapatok zömét a nagy lilik (Anser albifrons) (akár egyszerre egyed), nyári lúd (Anser anser) (egyszerre akár egyed) és a hazánkban a vonulási útvonalak eltolódása miatt egyre inkább ritkuló vetési lúd (Anser fabalis) (egyszerre akár 500 egyed) képezi, melyekhez csapódhatnak a ritkább, globális tekintetben sebezhetőnek tekinthető kis lilik (Anser erythropus) (egyszerre 1-3 példány is), és a veszélyeztetett vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) (egyszerre 1-3 példány is) kisebb csapatai is. A területen jelentősebb mennyiségben átvonuló/pihenő/telelő récéket a tőkés réce (Anas platyrhynchos) ( egyed), a barátréce (Aythya ferina) (akár 3000 egyed) a kontyos réce (Aythya fuligula) ( egyed) és a cigányréce (Aythya nyroca) (20-50 egyed) képviseli. Különösen fontos szerepet tölt be a tó a Kárpát-medencében legnagyobb állományban itt telelő ún. tengeri récék és különféle bukók számára, úgy, mint: globális sérülékenynek tekinthető füstös réce (Melanitta fusca) és jegesréce (Clangula hyemalis), kerceréce (akár egyed is egyszerre), a globálisan csökkenő állományú kis bukó (Mergellus albellus) (20-50 egyed). Szintén fontos az átvonuló/telelő vöcsökfélék (feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) (5-20 egyed), vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena) (1-3 egyed) és kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) (40-60 egyed) vonulásában betöltött szerepe a helyszínnek. A területen átvonuló és/vagy telelő ragadozómadarak közül a rétisas (Haliaeetus albicilla) (10-20 egyed), a kékes rétihéja (Circus cyaneus) (2-10 egyed), a vándorsólyom (1-5 egyed) és a halászsas (1-3 egyed) a legjelentősebb. Viziterv Environ Kft október

76 A beavatkozással érintett területek madárfaunájának bemutatása aktuális felmérés alapján Anyag és módszer A tervezett beavatkozás által érintett területeken a madártani felmérésekre május 24. és 26., valamint május 31. és június 2. között került sor a kora reggeli, illetve délelőtti órákban. A felmérések során a beavatkozások helyszínén gyalogosan haladva transzekt felmérést végeztünk és a beavatkozás hatásterületén nagy valószínűséggel fészkelő madárfajokat és az észlelt fészkelő párok számát jegyeztük fel a bejárt területen. A továbbiakban a felmérések eredményein túl a korábbi terepi tapasztalataink alapján az élőhelyeken potenciálisan fészkelő fajokat is feltüntetjük. A madarak megfigyelését Leica kézitávcsővel végeztük, a vizuális megfigyeléseken túl, a madarak ének- és revírtartó hangjait is feljegyeztük. A madárfajok elnevezése az MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008) évi munkáját, valamint a "birding.hu" weboldalon szereplő, az International Ornithological Committee (IOC) által alkalmazott elnevezéseket (magyar és latin név) veszi alapul. Az EU Madárvédelmi Irányelvének (79/409/EGK) I. mellékletében szereplő, közösségi jelentőségű madárfajok neveit vastag szedéssel jelöltük Felmérési eredmények Zagyterek és a balatongyöröki tervezett út Z2 zagytér és a balatongyöröki tervezett út helyszínei (1. út változat, 2. út változat) és a meglevő szakasz szélesítése A célterület északi részében egy jelenleg is zagytározóként üzemelő medence húzódik. A medence keleti felében gyomos, iszapos felszín látható, míg a nyugati felében főleg fűz alkotta újulat található. A beavatkozási helyszín déli oldalán azonos korcsoportú fűz-nyár alkotta erdőséget találunk, melyet itt is degradált aljnövényzet jellemez, a tározóhoz tartozó nyomócső az erdőség közepén halad keresztül. Az alábbi fészkelő madárfajokat jegyeztük fel ottlétünkkor: erdei pinty (Fringilla coelebs), barátposzáta (Sylvia atricapilla), dolmányos varjú (Corvus cornix), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), függőcinege (Remiz pendulinus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), fülemüle (Luscinia megarhynchos), fácán (Phasianus colchicus), örvös galamb (Columba palumbus), balkáni gerle (Streptopelia decaocto), sárgarigó (Oriolus oriolus), kék cinege (Cyanistes caeruleus), széncinege (Parus major), seregély (Sturnus vulgaris), meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) mezei veréb (Passer montanus). Potenciális költőfaj lehet a területen a kakukk (Cuculus canorus) és a zöld küllő (Picus viridis). Az (2. folt) észak-déli lefutású aszfaltút és az út szegélyében futó keskeny fás-bokros vegetáció a terület kultúrélőhely jellege miatt meglehetősen szegényes madárfaunával rendelkezik. A felmérés idején a barátposzáta (Sylvia atricapilla), mezei veréb (Passer montanus), fülemüle (Luscinia megarhynchos), kis poszáta (Curruca curruca), széncinege (Parus major), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), erdei pinty (Fringilla coelebs), tengelic (Carduelis carduelis) és a zöldike (Chloris chloris) költését jegyeztük fel. Potenciális költőfaj lehet a területen a dolmányos varjú (Corvus cornix) Tervezett kotrási helyszínek Nagy területű kotrási helyszínek és az iszapcsapdák helyszínei A nagy területű kotrási helyszíneken és a nyomócsövek fektetési helyszínén nyílt vízfelszín terült el, ami madárfajok fészkelésére nem alkalmas élőhely. A vizsgálati területen azon vízimadarak táplálkozhatnak, melyek a nagyobb kiterjedésű nyílt vízfelületen is megjelennek táplálkozóként. Ide tartoznak például a récefélék (Anatidae), búvárfélék (Gaviidae), vöcsökfélék (Podicipedidae), kárókatonafélék (Phalacrocoracidae), vágómadárfélék (Accipitridae), sirályfélék (Laridae), csérfélék (Sternidae) az üdülési szezonon kívül, különösen a vonulási és a telelési időszakban jóval magasabb egyedszámban. Part menti kotrások A part menti kotrási helyszínek (ezek összterülete 57,47 ha) szintén nyílt vízfelületeket érintenek, így ott madárfajok fészkelését nem detektáltuk a felméréseink során és nem is valószínűsíthető fészkelés. Az Viziterv Environ Kft október

77 érintett szakasz kiemelt táplálkozóhelye a vízimadaraknak, melyek közül az előbbieken kívül a kifejezetten parti zónában táplálkozó taxonok is megjelennek, így az előbbieken kívül a következők: gémfélék (Ardeidae), guvatfélék (Rallidae), csigaforgató-félék (Haematopodidae), lilefélék (Charadriidae), szalonkafélék (Scolopacidae), billegetőfélék (Motacillidae). A part menti nádas élőhelyek ugyanakkor számos nádasban fészkelő vízimadár faj, így a récefélék (Anatidae) közül a tőkés réce (Anas platyrhynchos), a barátréce (Aythya ferina), a guvatfélék (Rallidae) közül a guvat (Rallus aquaticus), vízityúk (Gallinula chloropus), szárcsa (Fulica atra), kis vízicsibe (Zapornia parva), míg a vöcsökfélék közül a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) valamint számos nádi énekesmadár, mint például a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), barkóscinege (Panurus biarmicus), a közösségi jelentőségű fajok közül pedig a barna rétihéja (Circus aeruginosus) (0-2 pár), valamint a törpegém (Ixobrychus minutus) (4-8 pár) fészkelőhelyét képezheti Nyomócsövek tervezett helyszínei A nyomócsövek nyílt vízi helyszínein madárfajok nem fészkelnek, azon vízimadarak táplálkozhatnak, melyek a nagyobb kiterjedésű nyílt vízfelületen is megjelennek táplálkozóként. Ide tartoznak például a récefélék (Anatidae), búvárfélék (Gaviidae), vöcsökfélék (Podicipedidae), kárókatonafélék (Phalacrocoracidae), vágómadárfélék (Accipitridae), sirályfélék (Laridae), csérfélék (Sternidae) az üdülési szezonon kívül, különösen a vonulási és a telelési időszakban jóval magasabb egyedszámban. A partot érő helyszíneken Balatongyöröknél egy kikötő üzemterületét (nyílt vízfelület, betonozott, burkolt kikötési helyszínek vízi járművekkel) érintik a tervezett munkálatok, ahol madárfajok nem fészkelnek és az érintett helyszín a zavartsága miatt nem tekinthető jelentős táplálkozóhelynek sem, vízimadarak az érintett öbölben csak alkalmi jelleggel táplálkoznak. A Balatongyöröknél tervezett két nyomócső parti szakasza egy nádast érint, ahol 1-2 guvatféle, valamint nádi énekesmadarak fészkelése, a közösségi jelentőségű madárfajok közül pedig a barna rétihéja (Circus aeruginosus) (0-1 pár), valamint a törpegém (Ixobrychus minutus) (0-1 pár) fészkelése nem kizárható. A Keszthelynél tervezett nyomócső néhány szegélyélőhelyekhez kötődő, ugyanakkor néhány nádi énekesmadár fészkelőhelyét érintheti. A Balatonmáriafürdő területén tervezett nyomócső a part menti kotrás területét elhagyva a parti zónában mindössze 40 m hosszú szakaszon érinti egy nádas parti szegélyét, valamint egy kis sétány területét, melynek élőhelyi környezetében csupán 1-2 nádi énekesmadár fészkelése feltételezhető. A Balatonfűzfő területén tervezett nyomócső pedig mintegy m hosszan érint egy nádas élőhelyet, mely néhány nádi énekesmadár fészkelőhelyét érinti Összefoglalás A projekt keretében tervezett beavatkozások legnagyobb területet érintő munkafolyamatai a kotrási munkák. Ezek legnagyobb része a parttól távolabb elhelyezkedő, jellemzően nyíltvízi területeken érintenek. Ezek a belső, nyílt vízfelszínű élőhelyek madárfajok fészkelésére jellemzően nem alkalmasak. A vizsgálati területen azon vízimadarak táplálkozhatnak, melyek a nagyobb kiterjedésű nyílt vízfelületen is megjelennek táplálkozóként. Ide tartoznak például a récefélék (Anatidae), búvárfélék (Gaviidae), vöcsökfélék (Podicipedidae), kárókatonafélék (Phalacrocoracidae), vágómadárfélék (Accipitridae), sirályfélék (Laridae), csérfélék (Sternidae) az üdülési szezonon kívül, különösen a vonulási és a telelési időszakban jóval magasabb egyedszámban. A tervezett kotrási beavatkozások egy része parthoz közeli élőhelysávokat érint. Ezek kiemelt táplálkozóhelyei a vízimadaraknak, melyek közül az előbbieken kívül a kifejezetten parti zónában táplálkozó taxonok is megjelenhetnek, így az előbbieken kívül a következők: gémfélék (Ardeidae), guvatfélék (Rallidae), csigaforgató-félék (Haematopodidae), lilefélék (Charadriidae), szalonkafélék (Scolopacidae), billegetőfélék (Motacillidae). Ugyanakkor a part menti kotrások több récefaj, valamint guvatféle, és számos nádi énekesmadár faj fészkelőhelyét közelíti meg, a közösségi jelentőségű fajok közül pedig a barna rétihéja (Circus aeruginosus), a törpegém (Ixobrychus minutus) fészkelőhelyét is. A kitermelt üledék ideiglenes, ill. végleges elhelyezésére szolgáló zagytér jelenlegi állapota igen széles élőhelyspektrumot ölel fel. Az érintett élőhelyek számottevő része jellemzően puhafás dominanciájú, természetközeli állapotú erdőállomány, melyek jelentős madárélőhelyek. Ezek jellemző fajai a következők: örvös galamb (Columba palumbus), vadgerle (Streptopelia turtur), kakukk (Cuculus canorus), nyaktekercs (Jynx torquilla), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), Viziterv Environ Kft október

78 vörösbegy (Erithacus rubecula), fülemüle (Luscinia megarhynchos), feketerigó (Turdus merula), énekes rigó (Turdus philomelos), kerti geze (Hippolais icterina), barátposzáta (Sylvia atricapilla), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), szürke légykapó ((Muscicapa striata), őszapó (Aegithalos caudatus), kék cinege (Cyanistes caeruleus), széncinege (Parus major), csuszka (Sitta europaea), függőcinege (Remiz pendulinus), sárgarigó (Oriolus oriolus), szajkó (Garrulus glandarius), szakra (Pica pica), dolmányos varjú (Corvus cornix), seregély (Sturnus vulgaris), mezei veréb (Passer montanus), erdei pinty (Fringilla coelebs), zöldike (Chloris chloris), tengelic (Carduelis carduelis). Az érintett területek mélyebb fekvésű részein az emerz mocsári növényzet, ill. hínaras-nyíltvizes élőhelymozaikok is megtalálhatók, melyek a madarak szempontjából ugyancsak jelentős élő- és táplálkozóhelyek. Helyenként a nádas dominanciájú mocsárinövényzet cserjésedik. Az ilyen típusú élőhelyek jellemzően a következő fajokat mutattuk ki: citromsármány (Emberiza citrinella), széncinege (Parus major), fekete rigó (Turdus merula), fülemüle (Luscinia megarhynchos), őszapó (Aegithalos caudatus), barátposzáta (Sylvia atricapilla), tengelic (Carduelis carduelis), tövisszúró gébics (Lanius collurio) és barna rétihéja (Circus aeruginosus), szárcsa (Fulica atra), vízityúk (Gallinula chloropus), nyári lúd (Anser anser) és a törpegém (Ixobrychus minutus) Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület adatai Kezelő: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Terület: ,11 hektár Jelölő élőhelyek Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Jelölő fajok Növények Lepkék kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) C keleti lápibagoly (Arytrura musculus) C Egyéb gerinctelenek harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) C Halak hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) C balin (Aspius aspius) B vágó csík (Cobitis taenia) C halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) B réti csík (Misgurnus fossilis) C garda (Pelecus cultratus) A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) B Viziterv Environ Kft október

79 Kétéltűek és hüllők Emlősök vöröshasú unka (Bombina bombina) C mocsári teknős (Emys orbicularis) C vidra (Lutra lutra) B A HUBF30002 Natura 2000 terület közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak listája, valamint kódja és neve az EU Natura 2000 hálózatot bemutató honlapjáról, a Standard Data Form információi alapján készült ( A terület kiterjedését a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 6. melléklete alapján mutatjuk be A Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület tervezett beavatkozásokkal érintett részének természeti állapot ismertetése Növényzet Általános florisztikai és vegetációs vonatkozások A tervezett beavatkozások igen nagy területet érintenek. A két legtávolabbi beavatkozási terület közelítőleg 70 km-re van egymástól légvonalban. Ez a nagy terület (a Balaton partvonala) florisztikai alapon a Közép-Európai flóraterület Pannóniai flóratartományának több flóravidékéhez is tartozik: ezek a Dunántúli Középhegység és a Dél-Dunántúl flóravidékek (PÓCS 1981). Ezeken belül a következő flórajárások érintettek: Balaton-vidék, Bakonyalja, Belső-Somogy, Külső-Somogy (PÓCS 1981). Az elsősorban a növényzet sajátosságai alapján kialakított vegetációs kistájak rendszere (MOLNÁR et al. 2009) alapján a tervezett beavatkozások a Balaton-vidék és a Tihany, Balaton felvidék vegetációs kistájakban helyezkednek el A vizsgálatok időpontja és módszere A tervezett beavatkozás által érintett területek döntő részének felmérésére június és július honapjaiban került sor. Néhány terület felmérésére azonban csak novemberben kerülhetett sor, mivel ezek a tervezés során később kerültek a beavatkozási területek közé. A Balatont érintő kotrási területek hínárnövényzetének felmérése a makroszkópikus vízi gerinctelenek fajcsoport és a halfauna felmérését célzó terepi vizsgálatokra támaszkodik. Az alapvetően faunisztikai jellegű mintavételezések során a nyílt vízen elhelyezett mintavételi pontokon a hálóba került hínárfajok (jelenlét-hiány) alapján alkottunk képet az alámerült (szubmerz) hínárvegetációról. Az úszólevelű (emerz) hínárzóna csak a nádasövhöz szorosan kapcsolódóan fordult elő. Ezeket az állományokat részben a szárazföldről (a botanikai célú terepi felmérések során), részben pedig a faunisztikai jellegű mintavételezések során, a mintavételi pontokon a hálóba került hínárfajok (jelenlét-hiány), illetve a mintavételi pontokon készült fotódokumentáció felhasználásával mértük föl. Az alábbiakban a vizsgálati területen megfigyelt élőhelyeket az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer röviden Á-NÉR (BÖLÖNI et al. 2011) által alkalmazott leírásának (fajösszetétel, társulások) megfelelően és kódjainak felhasználásával tárgyaljuk. A terepi felmérés során az egyes élőhelyfoltokhoz tartozó jellemző növényfajokat is felsoroltuk. A természetvédelmi-botanikai szempontból fontos fajok (ritka karakterfajok, védett növények, florisztikai érdekességek) esetén egyedszámbecslést is végeztünk és a faj folton belüli elhelyezkedését is megadtuk (pontadatok). A nevezéktan Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkáit követi. A beruházással érintett terület vegetációjának és flórájának bemutatása aktuális felmérés alapján Az alábbiakban jellemzett területek nem mindegyike található Natura2000 természetmegőrzési területen. Egy részük csak részterülettel érintett vagy közvetlenül határos Natura2000 természetmegőrzési területtel. A zagyterek a Z2 elnevezésű zagytér kivételével részterülettel sem érintettek. Ezeket azért jellemezzük, mert a területükre vezető nyomócső-vezeték egy része viszont érint Natura2000 természetmegőrzési területet. Viziterv Environ Kft október

80 A hivatkozott élőhelyfoltokra vonatkozó adatokat (foltleírás, ÁNÉR kód, fajlista és térképi megjelenítés) jelen dokumentáció 10. fejezetében táblázatos formában foglaltuk össze. Z1 zagytér A zagytér területe nem érintett (a Natura 2000 területen kívül található), de a hozzá tartozó nyomócsővezeték részlegesen érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A beavatkozási terület északi részén egykor egy zagytározó működött, melyet később rekultiváltak ben intenzív művelésű búzavetés volt a területen, melynek gyomflórája nagyon szegényes (Galium aparine, Tripleurospermium inodorum, Apera spica-venti, Cirsium arvense). ÁNÉR kód: T1, természetesség 1, foltszám: 13. A területet egy árok szegélyezi, cserjés mezsgyével (Prunus spinosa, Sambucus nigra, Salix alba), inváziós cserje- és fafajokkal (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Robinia pseudoacacia). ÁNÉR kód: P2b S6, természetesség 1, foltszám: 46. A déli rész, vélhetően korábban szintén anyagnyerőként használt terület. Jelentős részben spontán dinamikájú, de alacsony természetességű és jellegtelen élőhelyekkel jellemezhető. A terület túlnyomó része erdőtervezett (Keszthely 229 erdőtag). Keleti szegélyén egy jellegtelen, kaszált gyepet találtunk a következő fajokkal: Lolium perenne, Trifolium repens, Achillea collina, Taraxacum officinale. ÁNÉR kód: OB, természetesség: 2, foltszám: 50. A tervezett zagytér déli részének legnagyobb részét gyalogakác (Amorpha fruticosa) foglalja el (51. és 55. foltok). Az 55. folt zárt gyalogakácos állomány, míg az 51-es folt némileg változatosabb. Itt helyenként a gyalogakác kiritkul és a következő fajok jelennek meg: Baldingera arundinacea, Calamagrostis epigeios, Solidago gigantea. Utóbbi faj tömeges. A mély fekvésű területen elszórva faállomány is található (Salix alba fiatal egyedei). ÁNÉR kódok: P2c, OD, RA. Jellemző természetesség: 1-2. A terület központi tengelyén egy hosszanti vizes élőhely húzódik (foltszám: 52), ezzel párhuzamosan pedig egy erdősáv. A vizes élőhely hosszanti medrét nagyrészt keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) és közönséges nád (Phragmites australis) foglalja el, de helyenként nyílt vízfelszín is jellemző. A vízszegélyen szakadozott, keskeny sásos szegély (Carex riparia) jellemző. Szórványosan mocsári-vízparti növényfajok is előfordulnak: Juncus subnodulosus, Mentha aquatica. ÁNÉR kódok: B1a, U9. Jellemző természetesség: 3. A párhuzamosan futó fiatal, spontán magszórásból keletkezett, többnyire törékeny fűz (Salix fragilis) alkotta jellegtelen erdőben (foltszám: 53) a következő fajokat találtuk a gyepszintben: Vicia cracca, Solidago gigantea, Poa trivialis, Glechoma hederacea, Taraxacum officinale, Arctium lappa. A cserjeszintet gyalogakác alkotja. ÁNÉR kód: RB, természetesség 2,5. A terület északnyugati részén egy nyílt, jellegtelen és gyomos gyeppel borított területet találtunk. A vélhetően nemesnyár letermelése után spontán regenerálódó területen előforduló fajok: Baldingera arundinacea, Solidago gigantea Carex riparia, Poa trivialis, Amorpha fruticosa. ÁNÉR kód: OB, természetesség: 2. A terület nyugati és keleti szegélyében szakadozott, hazai fa- és cserjefajokból álló fasor található (56. és 57. foltok). Jellemző fajok: Quercus robur, Ulmus minor, Populus nigra (vélhetően hibrid eredetű), Salix alba, Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Sambucus nigra, Prunus spinosa, Prunus cerasifera. ÁNÉR kódok: RA, P2b. Természetvédelmi-botanikai szempontból kiemelhető természeti értékkel nem találkoztunk. Viziterv Environ Kft október

81 1. kép: A tervezett zagytér déli részének legnagyobb részét gyalogakác (Amorpha fruticosa) foglalja el (51. és 55. foltok). Az 55. folt zárt gyalogakácos állomány, míg az 51-es folt némileg változatosabb Z1 zagytérhez tartozó nyomócső A nyomócső-vezeték nyomvonala részlegesen érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A nyomócső-vezeték nyomvonala a Z1 nevű beavatkozási terület északi kazettáján halad keresztül, ahol üde cserjés élőhelyet (P2a) és intenzív művelésű szántóföldet (T1) érint. A nyomvonal, elérve a Csóka- Kő-patakot keletre fordul és tart a Balaton nyílt vizéig. A Fenéki út és a Balatoni körút között jellegtelen erdőn keresztül halad a nyomvonal (ÁNÉR kód: RB), majd a Csóka-Kő-patak árka mentén nemesnyár ültetvény szegélyén, de már nyílt területen halad keresztül (ÁNÉR kód: OB). Az árokban vizet nem találtunk. A rézsű üde és jellegtelen vegetációval borított: Urtica dioica, Baldingera arundinacea, Carex riparia. A nyomvonal további szakasza egy mólóval (Kőolajipari Dolgozók Sporthorgász Egyesülete) párhuzamosan halad, egészen a Balaton nádasáig. Éppen itt, a nádas kezdetén lép be a nyomvonal a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre. Ezután közelítőleg 91 méteres hosszúságban érinti a nádast (ÁNÉR kód: B1a, természetesség: 3), majd a nyílt vízen végződik (ÁNÉR kód: U9). Természetvédelmi-botanikai szempontból kiemelhető élőhely a tóparti nádas (balatoni nádas öv része), amelyet mintegy 91 méteres szakaszon érint a nyomvonal. Z2 zagytér Részterülettel érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A terület jelenleg is zagytározóként, illetve ülepítőként üzemel. A Balaton felől nyomócsővezeték halad keresztül a 69-es foltszámú területen. Ez a vezeték a 70-es foltszámú területen végződik. A 69-es és a 310-es foltszámú terület valószínűleg spontán magszórásból keletkezett fiatal erdő. A cm mellmagassági törzsátmérővel jellemezhető faállomány magassága inkább alsó lombkoronaszintnek felel meg. Elsősorban szürke nyár (Populus canescens) és fehér fűz (Salix alba) alkotja. A jól záródó állományban jelentős az öngyérülés, emiatt álló és fekvő holtfa is nagyobb mennyiségben jellemző (2. kép). A cserjeszint gyér, fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja. A gyepszintben a következő fajokat találtuk: Parietaria officinalis, Chelidonium majus, Urtica dioica, Geum urbanum, Festuca gigantea, Brachypodium sylvaticum, Geranium robertianum, Rubus caesius, Humulus lupulus, Symphytum Viziterv Environ Kft október

82 officinale, Arctium lappa, Solidago gigantea. Tömegesek a nitrofil fajok, az igényesebb erdei fajok hiányoznak, vagy csak szórványosan fordulnak elő (Festuca gigantea). Az üde lomberdei fajok hiánya azonban a fűz-nyár ártéri erdők sajátossága is. Ez az állomány sok tekintetben (faállomány-szerkezet, fafajösszetétel, spontán eredet, jelentős mennyiségű holtfa jelenléte) emlékeztet a fűz-nyár ártéri erdőkre, de mivel elöntést nem kap, nem sorolható a fűz-nyár ártéri erdőkhöz. ÁNÉR kód: RB, természetesség 2,5. Foltszám: kép: A 69-es foltszámú terület spontán magszórásból keletkezett fiatal erdő. A cm mellmagassági törzsátmérővel jellemezhető faállomány magassága inkább alsó lombkoronaszintnek felel meg A 70. és a 71. foltszámú terület két, egymástól töltéssel elválasztott ülepítőkazetta. Külső határuk földtöltés. A 71. foltszámú területen sűrű, Salix fajok (Salix alba, Salix fragilis és vélhetően hibridjeik) alkotta, magasabb cserjeszintnek megfelelő magasságú fiatalos van. Az 5-7 méter magasságú állomány annyira sűrű, hogy gyepszint nem alakult ki, csak az állomány szegélyében fordul elő néhány faj: Rubus caesius, Urtica dioica, Calystegia sepium. ÁNÉR kód: RB, természetesség 3. A 70. foltszámmal jelölt kazetta jelenleg is zagyelhelyezésre szolgál. Növényzeti szempontból változatos terület, hiszen a frissen kitermelt homokos-iszapos üledék növényzet nélküli felszíne mellett az ártéri üde területekre jellemző különböző szukcessziós típusok figyelhetők meg. Salix alba, Salix fragilis és Populus canescens sűrű, idei újulata jelentős területet foglal el. Jellemző még egyéves fajokból álló magaskóró ruderális gyomnövényzet (Arctium lappa), illetve Salix alba és Populus canescens alkotta kis területű cserjés foltok is. Az ártereken jellegzetes szerdes-csalános (Rubus caesius, Urtica dioica) vegetáció is megfigyelhető. Ez utóbbi részben nádasodik. ÁNÉR kódok: U7, OF, OB. Természetesség 1-3. A kazettákat északról határoló töltésen hazai fafajok (Populus canescens, Populus nigra és Populus euramericana alkotta hibridek) középkorú és idős egyedei alkotnak fasort. A cserjeszintben Sambucus nigra és Cornus sanguinea jellemző. ÁNÉR kód: RA, természetesség 3, foltszám: 73. Az egyes kazettákat elválasztó töltéseket és a velük párhuzamosan futó földutat jellegtelen, kaszált, gyomos gyep borítja. ÁNÉR kód: OB, természetesség 2, foltszám: 74. Az itt talált nagy kiterjedésű puhafás faállományok (69. és 310. foltok) sok tekintetben (faállományszerkezet, fafajösszetétel, spontán eredet, jelentős mennyiségű holtfa jelenléte) emlékeztetnek a fűz-nyár Viziterv Environ Kft október

83 ártéri erdőkre. Ez az élőhely a Balaton irányában közvetlenül kapcsolódik a tó nádas övéhez is (bár a nádas öv nem része a zagytérnek). Az itt talált nagy kiterjedésű puhafás faállományok sok tekintetben (faállomány-szerkezet, fafajösszetétel, spontán eredet, jelentős mennyiségű holtfa jelenléte) emlékeztetnek a fűz-nyár ártéri erdőkre. Ez az élőhely a Balaton irányában közvetlenül kapcsolódik a tó nádas övéhez is. Z2 zagytérhez tartozó nyomócsövek Teljes területtel érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A két nyomócső közelítőleg 180 méteres (a nyugatabbi), illetve 120 méteres (a keleti) hosszúságban érinti a balatoni nádast (ÁNÉR kód: B1a, természetesség: 3), majd mindkettő a nyílt vízen végződik (ÁNÉR kód: U9). Ezen a beavatkozási területen összességében természetközeli élőhelynek tekinthető a nyomócsövek balatoni nádast érintő szakaszai (összességében 300 méter hosszúságban). Meglévő út bővítése és új nyomvonal kialakítása a balatongyöröki (Z2) zagytér ürítéséhez A tervezési folyamatban két egymástól eltérő nyomvonalváltozat szerepel (23. ábra). A meglévő, a zagytértől nyugatra található, a kempinghez vezető út megerősítése, szélesítése mindkét változatnak észak-déli irányú bevezető szakasza (2. folt és annak északi részén a 3. folt). Az 1. út változat a már meglévő bekötőút szélesítésével valósulna meg, ami az 1. folt északi határán fut az ott lévő égeresben. A 2. út változat ettől a bekötőúttól északabbra helyezkedne el (érintené a 304., 305., 311. és a 310. foltokat). A kikötőt a 71. számú közlekedési úttal összekötő keskeny, aszfaltozott út (2. folt) mindkét oldalán sekély árok található. Az árkok részben kaszáltak, részben cserjés területek (3. kép). Jellemző fajok a sekély árok alján: Carex riparia, Poa trivialis, Juncus subnodulosus, Berula erecta, Alisma lanceolatum, Valeriana officinalis. Fajok az árok rézsűjében és az út szélén: Arrhenatherum elatius, Dactylis glomerata, Urtica dioica, Solidago gigantea. A keresztező vasúti pálya közelében, attól délre 2 idős fehér fűz (Salix alba) egyed van a kaszált útszélen. A keresztező vasúti pálya és a szakasz déli végpontja között, illetve a keleti irányú leágazás mentén ligeterdő jellegű faállományt találunk az út szegélyében (4. kép) a következő fajokkal: Salix alba, Salix fragilis, Alnus glutinosa. A cserjeszintet Sambucus nigra, Acer campestre és Cornus sanguinea alkotja. Itt a 2. folt területén futó földutak mellett idős, hazai fafajok nagyobb számban fordulnak elő. ÁNÉR kódok (2. folt): U11, OB, OA, RA. Természetesség 1-2,5. A 2. folt területe azonban nagyobb részben nem a szóban forgó Natura 2000 területen halad. Csupán déli részén, elsősorban az 1. út változat területén fed át a Natura 2000 területtel. Viziterv Environ Kft október

84 23. ábra Sárgával színezve a Z2 zagytér területe látható, míg zölddel a meglévő út bővítése által érintett területek. Az 1. út változat pontos nyomvonala kék színnel van rajzolva, míg a 2. út változat rózsaszínnel. Az ábrán szereplő számok az élőhelytérkép sorszámai. A nyomócsöveket rózsaszínnel jelöltük, míg a Natura 2000 terület (HUBF30002) határát sárga vonallal 3. kép: A tervezett kikötőt a 71. számú közlekedési úttal összekötő keskeny, aszfaltozott út (2. folt) mindkét oldalán sekély árok található. Az árkok részben kaszáltak, részben cserjés területek. A keresztező vasúti pálya közelében, attól délre 2 idős fehér fűz (Salix alba) egyed van a kaszált útszélen Viziterv Environ Kft október

85 4. kép: A keresztező vasúti pálya és a szakasz déli végpontja között, illetve a keleti irányú leágazás mentén ligeterdő jellegű faállományt találunk az út szegélyében Az 1. folt északi szegélyén futó meglévő bekötőút Salix alba és Salix fragilis alkotta faállományon halad keresztül. Fiatal-középkorú állomány, de idősebb egyedek is előfordulnak (5. kép). A cserjeszintet Cornus sanguinea és Sambucus nigra alkotja. A terület jelentős része víz alatt áll, a vízfelszínt részben Lemna trisulca, Lemna minor és Hydrocharis morsus-ranae borítja. A gyepszintet alkotó fajok: Thelypteris palustris, Rumex hydrolapathum, Iris pseudacorus, Poa trivialis, Berula erecta, Solanum dulcamara, Carex riparia, Carex elata. A tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) védett természeti érték, természetvédelmi értéke 5000 Ft. A fajt hozzávetőlegesen 10 négyzetméteres területen jelentős borítással (50% felett) találtuk (6. kép). Az 1. folt ÁNÉR kódja: J2 Ac (Ac aránya 5%), természetesség 3,5. Az 1. folt területén talált Láp- és mocsárerdők (J2) élőhely közösségi jelentőségű, de az érintett Natura2000 terület vonatkozásában nem jelölő élőhely. Az Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac) szintén közösségi jelentőségű és az érintett Natura2000 terület vonatkozásában egyben jelölő élőhely is. A természetvédelmi-botanikai szempontból kiemelkedő értéknek tekinthető 1. folt területének érintettsége minimális (a szélesítendő bekötőút által 1. út változat), az élőhelytérkép hibahatárán belüli. Emiatt az 1. folt területén található élőhelyeket nem tekintjük érintettnek, ugyanakkor az építés során esetlegesen fellépő közvetett negatív hatások elkerülése miatt szerepeltetjük. Viziterv Environ Kft október

86 5. kép: Az 1. folt területén a faállományt Salix alba és Salix fragilis alkotja. Fiatal-középkorú állomány, de idősebb egyedek is előfordulnak. A cserjeszintet Cornus sanguinea és Sambucus nigra alkotja. A terület jelentős része víz alatt áll, a vízfelszínt részben Lemna trisulca, Lemna minor és Hydrocharis morsus-ranae borítja 6. kép: Az 1. folt területén védett növényfajt, tőzegpáfrányt (Thelypteris palustris) találtunk. A faj hozzávetőlegesen 10 négyzetméteres területen jelentős borítással (50% felett) van jelen Viziterv Environ Kft október

87 A 2. út változat ettől a bekötőúttól északabbra helyezkedne el, érintené a 304., 305., 311. és a 310. foltokat. A nyomvonal mintegy 180 m hosszan egy mocsári sásos (Carex acutiformis) állományban halad, amelyben elszórtan kisebb nádas és keskenylevelű gyékényes foltok vannak (305. folt). A magassásos jó természetességű, jellemző fajai: Lythrum salicaria, Scrophularia umbrosa, Lysimachia vulgaris, Iris pseudacorus. Vízborítása időszakos. Szegélyében néhány rekettyefűz (Salix cinerea) bokor található, míg a meglévő út felől spontán kialakult fehér füzes állomány határolja. ÁNÉR kód (305. folt): B5 természetesség 4. A tervezési terület érint egy állandó vizű csatornát is, melyet a szélén álló fehér füzek teljesen leárnyékolnak. A csatornában békalencsés-tócsagazos hínárvegetáció alakult ki (Lemna minor, L. trisulca, Spirodela polyrhiza, Ceratophyllum demersum), szegélyében az erős árnyékoltság miatt mocsári vegetáció csak foltokban jellemző (Bidens frondosa, Iris pseudacorus, Carex riparia, Lycopus europaeus). ÁNÉR kód: Ac, természetesség 3. Ezután a nyomvonal mintegy 40 m-en keresztül újra a nádas-magassásosban halad (B5 B1a), majd eléri a zagytér spontán fehér füzes állományát (310. folt). Z5 zagytér A zagytér területe nem érintett, de a hozzá tartozó nyomócső vezeték nyomvonala részterülettel érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A beavatkozási terület nagyrészt egy hasznosítás nélküli, spontánul fejlődő, alacsony természetességű élőhelykomplex. Meghatározó vegetációtípus a nem tőzegképző nádas (B1a), (7. kép). Ez helyenként hamvas fűzzel (Salix cinerea) cserjésedik, néhol pedig fehér fűz (Salix alba) és szürke nyár (Populus canescens) facsoportok jelennek meg. A Carex acutiformis helyenként nagyobb foltokat alkot. A nádasban néhol megjelenő vízben Lemna minor előfordul, más hínárfajokat nem találtunk. Szárazabb részein helyenként tömeges a magas aranyvessző (Solidago gigantea). Jellemző fajok: Phragmites australis, Urtica dioica, Calystegia sepium, Carex acutiformis, Eupatorium cannabinum, Iris pseudacorus, Phalaroides arundinacea. ÁNÉR kódok: B1a, P2a, RA. Természetesség: 2,5, foltszám: 102. A folt szélét spontán módon fejlődő fa- és cserjeállomány veszi körül: Salix cinerea, Salix fragilis, Populus canescens, Robinia pseudo-acacia. ÁNÉR kódok: RB, B1a, P2a. Természetesség: 2,5, foltszám: 103. Természetvédelmi-botanikai szempontból kiemelhető élőhellyel nem találkoztunk. A fajszegény, vélhetően korábbi bolygatás (feltöltés, depózás) után regenerálódó nádas élőhely alacsony természetességű (természetesség: 2,5). Viziterv Environ Kft október

88 7. kép: A beavatkozási terület nagyrészt egy hasznosítás nélküli, spontánul fejlődő, alacsony természetességű élőhelykomplex. Meghatározó vegetációtípus a nem tőzegképző nádas Z5 zagytérhez tartozó nyomócső Részterülettel érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A nyomócső-vezeték nyomvonala hosszabb szakaszon a vasúti pálya keleti oldalán gyomos-magaskórós, illetve jellegtelen mezofil gyep jellegű nyílt területen halad. Jellemző fajok: Urtica dioica, Solidago gigantea, Carduus acanthoides, Arrhenatherum elatius, Dactylis glomerata, Clematis vitalba, Coronilla varia, Festuca pratensis. Kisebb puhafás facsoportok széleit is érinti a nyomvonal (Salix alba, Populus canescens, hibrid eredetű Populus nigra). ÁNÉR kódok: OF, OB, RB. A Fáy András utca északi végénél kétszer megtörik a nyomvonal és déli irányban a Fáy András utcával párhuzamosan halad tovább nádasodó, cserjésedő területen. ÁNÉR kódok: B1a, P2a, RA. Jellemző fajok: Equisetum palustre, Carex acutiformis, Carex riparia, Salix cinerea, Lemna minor, Myriophyllum spicatum, Hydrocharis morsus ranae, Alisma plantago-aquatica. Végül a nyomvonal délkeleti irányba tovább haladva éri el a Balatont. Itt a Balaton fajszegény, parti nádasát (ÁNÉR kód: B1a) mintegy 130 méteren érinti, mielőtt eléri a nyílt vízfelszínt. Természetvédelmi-botanikai szempontból kiemelhető élőhely a tóparti nádas, amelyet mintegy 130 méteres szakaszon érint a nyomvonal. Z6 zagytér A zagytér területe nem érint Natura 2000 területet, de a hozzá tartozó nyomócső vezeték nyomvonala részterülettel érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A beavatkozási terület északi részén, a 119. és a 120. folt erősen degradált, részben jelenleg is homokbányaként üzemelő terület. A 119. folton találjuk a jelenleg is üzemelő bányát, illetve olyan területeket, ami néhány (1-3) éve már kevésbé bolygatott. Ezeken a részeken regenerálódó, gyomosmagaskórós vegetációt találtunk, de hazai puhafák alkotta üde cserjés foltok is megjelentek. Ezek inkább a folt nyugati végében jellemzők. Fajok a 119. folt területén: Agropyron repens, Artemisia vulgaris, Picris hieracoides, Melilotus albus, Daucus carota, Carduus acanthoides, Calamagrostis epigeios, Ambrosia artemisifolia, Chenopodium album, Plantago lanceolata, Solidago gigantea, Populus canescens, Robinia pseudo-acacia, Elaeagnus angustifolia, Populus nigra (hibrid eredetű), Salix alba. A használatban lévő részen a homok kitermelése után visszamaradó gödrök falában partifecske és/vagy Viziterv Environ Kft október

89 gyurgyalag költőüregeit találtuk. Mellette a gödör alján Nedves felszínek természetes pionír növényzete élőhely kb. 50 négyzetméteres foltját találtuk a következő fajokkal: Cyperus fuscus, Ranunculus sceleratus, Alisma lanceolatum, Polygonum lapathifolium, Echinochloa crus-galli. Az élőhely töredékes (kis területű és fajszegény), de egyértelműen beazonosítható. ÁNÉR-kódok (19. folt): U7, OC, OD, OF, P2a, I1. Természetesség: 1-2,5. A 120. folt területén szintén erősen degradált élőhelyeket találtunk, de friss (néhány éves) bolygatások, földmunkák nyomai itt már nem látszódnak, a terület spontán módon regenerálódik. Jellegtelen nyílt élőhelyek és fiatal, jellegtelen erdők is megjelentek. Kiterjedt foltokat alkot a Solidago gigantea. A folt település felőli oldalán nyírt (kaszált) jellegtelen gyepek is a folt részei. Ugyanitt lakossági zöldhulladék lerakás is megfigyelhető. Jellemző fajok: Phragmites australis, Typha angustifolia, Typha latifolia, Urtica dioica, Chenopodium album, Fallopia bohemica, Calystegia sepium. Jellemző fa- és cserjefajok: Acer negundo, Populus canescens, Populus nigra (hibrid eredet), Salix alba, Robinia pseudo-acacia. ÁNÉR kódok: OB, OD, RA, S7, B1a. Természetesség: 1-2,5. A 118. folt területe jelentős mértékben elüt az előző két folttól. Itt friss feleszíni bolygatásnak nem találtuk nyomát (régebbi sekély gödrök nyomai látszódnak). Lóval erősen legeltetett, emiatt kissé gyomos gyepet találtunk: Cynodon dactylon, Daucus carota, Cichorium intybus, Elymus repens, Plantago lanceolata, Galium verum, Althaea officinalis. A gyepen néhány fiatal Acer negundo található. ÁNÉR kód: OB. A beavatkozási terület déli részén egy gyomos, jellegtelen üde gyep jelent meg szárazfélszáraz gyep foltokkal (ÁNÉR kódok: OB, OC, természetesség: 2, foltszám: 228, (8. kép). Jellemző fajai a következők voltak: Elymus repens, Erodium cicutarium, Glechoma hederacea, Calamagrostis epigeios, Carduus acanthoides, Centaurea jacea, Cichorium intybus, Cirsium arvense, C. vulgare, Daucus carota, Mentha pulegium, Potentilla anserina, P. reptans, Plantago lanceolata, Ranunculus repens, Sinapis arvensis, Symphytum officinale, Taraxacum officinale. A területet középen egy keskeny árok (ÁNÉR kód: OB) húzódott. Jellemző fajai a következők voltak: Plantago major, Potentilla anserina, Cynodon dactylon, Chenopodium album, Symphytum officinale, Cynodon dactylon. 8. kép: Jellegtelen, gyomos üde gyep (legelő) a Z6 jelű zagytér déli részén (228. folt) A terület északkeleti részén egy jószágállás volt megfigyelhető a maga taposott gyomtársulásával (ÁNÉR kód: OG, természetesség: 1), míg a terület középső, északi részén egy ültetett kis szárnyékerdő (ÁNÉR kód: S7, természetesség: 1, foltszám 230.) jelent meg a nemes nyár (Populus euramericana) Viziterv Environ Kft október

90 dominanciájával. Egyéb jellemző fa- és cserjefajok: Carpinus betulus, Acer saccharinum, A. negundo, Sambucus nigra, Euonymus europaeus. A terület déli szélén egy földút húzódott (ÁNÉR kódok: OG, OC, természetesség: 1). Jellemző fajai a következők voltak: Cynodon dactylon, Achillea collina, Malva neglecta, Lolium perenne. Tőle délre zavart, jellegtelen üde gyep sávok mutatkoztak száraz gyep foltokkal (ÁNÉR kódok: OB, OC, természetesség: 2). Jellemző fajaik: Achillea collina, Elymus repens, Malva neglecta, Plantago lanceolata, Cichorium intybus, Festuca pratensis, Sinapis arvensis, Cynodon dactylon, Cichorium intybus, Symphytum officinale, Alopecurus pratensis, Althaea officinalis, Taraxacum officinale, Silene alba, Festuca pratensis, Chenopodium album, Dactylis glomerata, Ononis spinosa, Rumex crispus, Centaurea jacea, Rumex crispus. A területen egy nagyobb jószágállás (ÁNÉR kód: U4, természetesség: 1) is mutatkozott 1-2 hagyásfával, valamint a terület déli szélét jelző kisebb fasorokkal (ÁNÉR kódok: RA, S7, természetesség: 3, 1). A vizsgálati terület keleti szélén a földút két oldalán főként zöld juhar (Acer negundo) képezte rövidebb fasorok (ÁNÉR kód: S7, természetesség: 1) is megfigyelhetők voltak. Természetvédelmi-botanikai szempontból a Z6 elnevezésű zagytéren a 120. folt területén talált Nedves felszínek természetes pionír növényzete élőhely (I1) élőhely említhető meg, mint természetközeli élőhely, de ez a kb. 50 négyzetméteres folt alacsony természetességű, fajszegény és kis kiterjedésű. Z6 zagytérhez tartozó nyomócső Részterülettel érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A Z6 elnevezésű zagytérbe vezető nyomócső nyomvonala nagyrészt az Imremajori utcával párhuzamosan haladó csatorna medrében halad a Balatonfenyves móló irányába, majd a móló területén haladva éri el a Balaton nyílt vizét. A csatornában keskeny, szakadozott vízparti-mocsári vegetációt (B3), nádast (B1a) és Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzetét (Ac) találtuk. Jellemző fajok: Butomus umbellatus, Alisma plantago-aquatica, Calystegia sepium, Phalaris phalaroides, Phragmites australis, Nymphaea alba. A fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) védett természeti érték, eszmei értéke 5000 Ft. ÁNÉR kódok: U9, B1a, Ac, B3. Természetesség: 2-3. Természetvédelmi-botanikai szempontból a nyomócső-vezeték mentén a védett növényfajt is tartalmazó Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac) élőhely emelhető ki. Z7 zagytérhez tartozó nyomócső A nyomócső-vezeték nyomvonala részben érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület. A nyomócső a Z7 területről indulva északi irányban halad (hosszú szakaszon az Őrház úttal párhuzamosan) egészen a Balatonig. A nyomvonal elsősorban jellegtelen, kaszált gyepeket érint, de néhány facsoporton is áthalad. Jellemző fajok: Plantago lanceolata, Cynodon dactylon, Elymus repens. ÁNÉR kódok: OB, RA, S7. Természetesség: 1-2. Természetvédelmi-botanikai szempontból kiemelhető természeti értékkel nem találkoztunk. Kotrási helyszínek A kotrási helyszínek teljes területtel érintik a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A projekt keretében tervezett kotrásokkal érintett helyszínek jellemzően nagy területű nyílt vízfelszíneket érintenek (kivéve a part menti kotrások a déli parton). Emiatt a part menti nádasövhöz szorosan csatlakozó, azt a tó közepe irányába zónaként övező balatoni nagyhínár Myriophyllo-Potametum kevésbé érintett a kotrások kapcsán. Az élőhely jellemzően közvetlenül a nádasokhoz kapcsolódik, de a tó közepe felé 2 2,5 méteres vízmélységig a Potamogeton perfoliatus helyenként kiterjedt állományokat alkothat a parttól távolabb is. Az élőhely jellemző fajait, a hínáros békaszőlőt (Potemogeton perfoliatus) és a füzéres süllőhínárt (Myriophyllum spicatum) szórványosan megtaláltuk a makroszkópikus vízi gerinctelenek fajcsoport és a halfauna felmérését célzó terepi vizsgálatok során a part menti nádas övtől távolabb is. A nagy területű kotrási területek (Keszthelyi, Szigligeti, Balatonfűzfői) csak néhány ponton éri el a nádasövet, alapvetően attól távolabb helyezkedik el (ezek összterülete 2372,76 ha). A part menti (tervezett) kotrások (ezek összterülete 57,47 ha) a déli parton viszont a nádas övet szorosan követve Viziterv Environ Kft október

91 helyezkednek el, ezért itt a hínárnövényzet területi érintettsége némileg magasabb. Itt, a már említett fajok mellett más hínárfajok is előfordulnak: Potamogeton pectinatus, Potamogeton crispus, Lemna trisulca, Lemna minor, Hydrocharis morsus-ranae. Becslésünk szerint az álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac) élőhelytípus a kotrási helyszíneken összességében az érintett területek maximum 10%-án, tehát mintegy 243,02 ha kiterjedésű területen van jelen, legtöbb esetben laza (alacsony borítású) mezőket alkotva. A kotrási helyszínek ÁNÉR kódja: U9 Ac, természetesség: Védett növényfajok Z6 zagytérhez tartozó nyomócső Természetvédelmi-botanikai szempontból a nyomócső-vezeték mentén a védett növényfajt is tartalmazó Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac) élőhely emelhető ki. A fehér tündérrózsát (Nymphaea alba) itt találtuk. A faj védett természeti érték, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Meglévő út bővítése és új nyomvonal kialakítása a balatongyöröki (Z2) zagytér ürítéséhez Az 1. út változat közelében, attól délre (déli szegélyétől mintegy 10 méterre) az 1. folt területén tőzegpáfrányt (Thelypteris palustris) találtunk hozzávetőlegesen 10 négyzetméteres területen jelentős borítással (50% felett), (6. kép). A faj természetvédelmi értéke 5000 Ft. A faj nem a beavatkozási területen található, az esetlegesen fellépő negatív hatások elkerülése érdekében jelezzük az előfordulását. 24. ábra. Az 1. élőhelyfolt területén előforduló tőzegpáfrány (Thelypteris paluistris) elhelyezkedése Halak A Balaton halfaunája országos viszonylatban kiemelkedően kutatottnak és jól ismertnek számít. Az 594 km 2 kiterjedésű tó Magyarország és Közép-Európa legnagyobb sekélytava, átlagos mélysége 3,5 m. A tó Viziterv Environ Kft október

92 HERMAN (1887) DADAY in ENTZ (1897) VITSKITS (1897) UNGER (1925) HANKÓ (1931) LUKÁCS (1932) ENTZ ÉS SEBESTYÉN (1942) ~ BÍRÓ SPECZIÁR et al. (2000) (a BLKI gyűjtése) (a BLKI gyűjtése) 2010 (a BLKI gyűjtése) FELTÉTELEZETT AKTUÁLIS HELYZET vizének legjelentősebb utánpótlási bázisát az km 2 kiterjedésű vízgyűjtőről érkező vízfolyások adják. Az ország területének valamivel több mint 6%-át kitevő vízgyűjtő terület három nagyobb részvízgyűjtőre osztható. A legnagyobb területről, a vízgyűjtő közel feléről a Zala folyó gyűjti össze a vizeket. A fennmaradó területről leszámítva a vízfolyásokhoz nem tartozó közvetlen tóparti területeket a közvetlenül a tóba ömlő kisvízfolyások szállítják a vizet. A Balatonba közvetlenül befolyó vízfolyások a déli oldalról km 2 -es, az északi oldalról 820 km 2 -es területről gyűjtik össze a vizeket. A Balaton vízgyűjtőjén 51 olyan vízfolyás található, mely közvetlenül a tóba torkollik, viszont ezek közül alig 20 tekinthető állandónak. A tóba kerülő vízmennyiség (a sokévi átlag ~15,3 m 3 /s) közel felét egyetlen vízfolyás, a Zala szállítja, a bejutó vízhozam másik részét a Balatonba közvetlenül befolyó vízfolyások szállítják (VIRÁG, 1998). A saját, korábbi gyűjtéseinkből származó és a korábbi irodalmi adatok alapján a Balatonból 50 halfaj előfordulását tudtuk igazolni. A tó recens halfaunáját a busa faj/fajok besorolásától függően viszont csak faj alkotja. Összesen 24 olyan fajt találunk, amely önfenntartó állományokkal van jelen a Balatonban, ezek közül 19 őshonos, 5 pedig honosodott (TAKÁCS, 2011). FAJ 1. Abramis brama Ö 2. Acipenser ruthenus Acipenser baeri + 1 A 4. Alburnoides bipunctatus Alburnus alburnus Ö 6. Ameiurus melas + + Ö 7. Ameiurus nebulosus Anguilla anguilla T 9. Aspius aspius Ö 10. Abramis ballerus Ö 11. Abramis sapa +? Barbatula barbatula Barbus barbus Abramis bjoerkna Ö 15. Carassius carassius A 16. Carassius gibelio Ö 17. Cobitis elongatoides Ctenopharyngodon idella T 19. Cyprinus carpio Ö 20. Esox lucius Ö 21. Gobio gobio Gymnocephalus cernuus Ö 23. Gymnocephalus schraetzer ? 24. Hypophthalmichthys molitrix nobilis T 25. Hypophthalmichthys molitrix 8 + +? +? +?? 26. Hypophthalmichthys nobilis 8 + +?? 27. Lepomis gibbosus Ö 28. Leucaspius delineatus Leuciscus idus A 30. Lota lota ? 31. Micropterus Viziterv Environ Kft október

93 HERMAN (1887) DADAY in ENTZ (1897) VITSKITS (1897) UNGER (1925) HANKÓ (1931) LUKÁCS (1932) ENTZ ÉS SEBESTYÉN (1942) ~ BÍRÓ SPECZIÁR et al. (2000) (a BLKI gyűjtése) (a BLKI gyűjtése) 2010 (a BLKI gyűjtése) FELTÉTELEZETT AKTUÁLIS HELYZET FAJ salmoides 32. Misgurnus fossilis ? A 33. Neogobius fluviatilis Ö 34. Pelecus cultratus Ö 35. Perca fluviatilis Ö 36. Phoxinus phoxinus Proterorhinus marmoratus ? + A 38. Pseudorasbora parva Ö 39. Rhodeus sericeus Ö 40. Gobio albipinnatus Ö 41. Gobio uranoscopus Rutilus rutilus Ö 43. Sander lucioperca Ö 44. Sander volgensis Ö 45. Scardinius erythrophthalmus Ö 46. Silurus glanis Ö 47. Leuciscus cephalus A 48. Tinca tinca Ö 49. Umbra krameri ? A 50. Zingel streber Fajszám (23) Őshonos fajok száma (18) Idegenhonos fajok száma (5) Védett fajok száma (2) 8. táblázat A Balatonban jelenlegi ismereteink alapján előforduló halfajok listája (jelmagyarázat: + = bizonyított elfordulás; +? = kérdéses elfordulás, egyéb bizonytalanság; = nincs előfordulási adat; A = alkalmi bejutás; T = telepített, illetve halastavakból rendszeresen besodródó; Ö = önfenntartó állománnyal rendelkező; félkövér szedés = védett vagy fokozottan védett faj). Jegyzetek: ben Keszthelynél 1 példány; 2 Siófoki kikötőben számos példány; ben Tihanynál 1 példány; ben Keszthelynél 1 példány; 5 Téves fajazonosítás, feltehetően a halványfoltú küllőt határozták félre; ban Keszthelynél 1 példány; ban 500 db, míg ben 10 tonna került kitelepítésre, amelyből a horgászok több jelölt példányt is visszafogtak azóta; 8 Jelenleg hibridállomány (TÁTRAI ÉS MTÁRSAI 2009), 1996-tól egyre ritkábbak a pettyes busa jellegű egyedek; ben Tihanynál 3 példány; ben Keszthelynél 1 példány; 11 Az 1960-as évek elején a tihanyi kövezéseken még tömeges volt (ENTZ B. szóbeli közlés) Kétéltűek és hüllők Az iszapcsapdák átfednek a kotrási területekkel, ezért azokat külön nem jellemzzük (sem az alapállapotot, sem pedig a hatásokat) A vizsgálatok időpontja és módszere A herpetológiai felmérések transzektek mentén történtek, melyek hossza a kijelölt zagytér területével volt arányos, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek (NBmR) megfelelően (Korsós et. al 1997). A felmérések július 3. és 5. között, illetve november 15-én vizuális megfigyeléssel, akusztikus felméréssel, valamint ahol a környezeti adottságok lehetővé tették, hálózással is történt. Utóbbi esetben a merítésszám függött az alkalmasnak ítélt vízfelület nagyságától. Viziterv Environ Kft október

94 A vizsgálatok eredményei Z2 zagytér és a tervezett útváltozatok (1. út változat, 2. út változat) A területen található erdők (69. és 310. foltok) alkalmas táplálkozóhelyet biztosíthatnak néhány kétéltűfaj számára [erdei béka (Rana dalmatina) vagy a zöld levelibéka (Hyla arborea)]. A terület északi szegélyétől északra (73. és 310. folttól északra) helyezkedik el, egy olyan vízállásos terület, amely azonban szaporodóhelyként is alkalmas számos kétéltű- és hüllőfaj számára., mivel sekély vízborítással rendelkezik, illetve kiterjedt mocsár- és hínárnövényzet alakult ki benne. Ezek a fajok: vízisikló (Natrix natrix), mocsári teknős (Emys orbicularis) vagy a kecskebéka fajcsoport (Pelophylax esculentus agg.). Ez a vizes élőhely azonban csak a 305. folt területén érintett kis kiterjedésben az esetlegesen megépülő 2. út változat tervezett területén. Az itt található csatorna alkalmas élőhelye a mocsári teknősnek (Emys orbicularis) is, de a fajt a bejárás során nem sikerült megfigyelni. Kotrási helyszínek A nagy területű kotrási helyszíneken (ezek összterülete 2372,76 ha) olyan nyíltvízi területek helyezkednek el, amely hüllők és kétéltűek számára sem szaporodóhelyként, sem táplálkozóhelyként nem alkalmasak, ennek megfelelően a kijelölt helyszíneken nem észleltük a herpetofauna egyetlen tagjának jelenlétét sem. A part menti tervezett kotrások (ezek összterülete 57,47 ha) elsősorban a kockás sikló (Natrix tesselata) táplálkozóhelyeit érinti, azonban mivel a faj egyedei nagyfokú mobilitással rendelkeznek, így a munkavégzés számottevő hatást nem gyakorol a faj állományaira. Nyomócsövek A nyomócsövek túlnyomó részben nyílt vízfelszínt érintenek, amely hüllők és kétéltűek számára sem szaporodóhelyként, sem táplálkozóhelyként nem alkalmasak. A partközeli területek elsősorban a kockás sikló (Natrix tesselata) táplálkozóhelyeit érinti Emlősök A beavatkozás által érintett területek és közvetlen környezetük bejárására 2019-ben került sor. A bejárások során a beavatkozási helyszíneken a potenciálisan érintett emlősfajok közül a közösségi jelentőségű és a Balaton Natura 2000 területen jelölő vidra (Lutra lutra) életnyomait kerestük. A bejárásokat május, június és július hónapjaiban végeztük. A bejárások során beigazolódott, hogy a vidra minden tervezett beavatkozással érintett terület térségében a Balaton parti régiójában előfordult. A tervezett beavatkozásokkal érintett területeken azonban kotorékot nem találtunk. Összességében a faj életnyomai gyakorinak voltak mondhatók a Balaton vizsgált részterületeinek parti régiójában Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület A Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület adatai Kezelő: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Terület: 588,65 hektár Viziterv Environ Kft október

95 Jelölő élőhelyek 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Jelölő fajok Lepkék nagy tűzlepke (Lycaena dispar) C Egyéb gerinctelenek skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) C Kétéltűek és hüllők nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) C kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) C harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) C vöröshasú unka (Bombina bombina) C A HUDD20059 Natura 2000 terület közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak listája, valamint kódja és neve az EU Natura 2000 hálózatot bemutató honlapjáról, a Standard Data Form információi alapján készült ( A terület kiterjedését a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 6. melléklete alapján mutatjuk be A Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület érintett részének természeti állapot ismertetése Növényzet A beruházással érintett terület vegetációjának és flórájának bemutatása aktuális felmérés alapján A Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési területet teljes területével érinti a Z7 beavatkozási terület, valamint részterülettel érinti az ehhez kapcsolódó nyomócsö létesítésével érintett területsáv. A nyomócső létesítéssel érinett területsáv jellemzését lásd a A Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület érintett részének természeti állapot ismertetése ( ) fejezetben. Z7 zagytér Teljes területtel érintett: Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület. Többé-kevésbé működő homokbánya, részben már visszagyepesedőben, visszaerdősülőben vannak a felhagyott részei (89. folt). Néhol bányászott felszínek is részei a területnek (9. kép). Viziterv Environ Kft október

96 9. kép: Többé-kevésbé működő homokbánya, részben már visszagyepesedőben, visszaerdősülőben vannak a felhagyott részei. Néhol bányászott felszínek is részei a területnek Jellemző fajok: Solidago gigantea, Calamagrostis epigeios, Populis alba, Centaurium pulchellum, Carex flacca, Stenactis annua, Briza media, Scabiosa ochroleuca, Salvia pratensis, Carlina vulgaris, Lithospermum officinale, Clinopodium vulgare, Asperula cynanchica, Samolus valerandi (százas nagyságrendben), Schoenus nigricans (1 tő). A Solidago gigantea és a Calamagrostis epigeios borítása helyenként magas. Regenerálódó, jellegtelen, de nem fajszegény, nyílt terület. Kisebb vízállásokban Typha angustifolia, Phragmites australis és Schoenoplectus lacustris. Védett természeti érték a sziki árokvirág (Samolus valerandi). Eszmei értéke 5000 Ft. ÁNÉR kód: U7 OC, természetesség 2,5. Kiemelhető természetvédelmi-botanikai érték a 89. folt területén százas nagyságrendben előforduló védett növényfaj, a sziki árokvirág (Samolus valerandi) Lepkék A vizsgálat során a jelölő lepkefaj, a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) tápnövényeinek (Rumex spp.) jelenlétét, illetőleg az 1. nemzedékes repülő imágók jelenlétét kerestük egyeléses módszerrel június 28-án. A felmérés során a faj számára alkalmas élőhely előfordulását nem észleltük a vizsgálati területen Egyéb gerinctelenek A vizsgálat során az egyéb gerinctelen, közösségi jelentőségű fajok, így a harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior), a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), illetőleg a kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) jelenlétét kerestük egyeléses módszerrel, illetőleg a vizsgálati terület által érintett élőhelyek vizsgált fajok tekintetében vett megfelelőségét (adekvátságát), a fajok élőhelyének jelenlétét kerestük június 28-án. A felmérésünk során egyetlen, fentiekben említett faj jelenlétét, illetőleg a fajok által preferált élőhelyek jelenlétét sem észleltük. Viziterv Environ Kft október

97 Kétéltűek és hüllők A herpetológiai felmérések transzektek mentén történtek, melyek hossza a kijelölt zagytér területével volt arányos, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek (NBmR) megfelelően (KORSÓS et. al 1997). A felmérések július 28-án vizuális megfigyeléssel, akusztikus felméréssel, valamint ahol a környezeti adottságok lehetővé tették, hálózással is történt. Utóbbi esetben a merítésszám függött az alkalmasnak ítélt vízfelület nagyságától. Z7 zagytér és nyomócső A kijelölt zagytérben jelenleg homokbánya működik, azonban kitermelés csupán a terület kis hányadán folyik, jelentősek a kopár homok felszínek, valamint cserjésedő és gyomos részek egyaránt. A terület nyugati felén a korábbi kitermelés következményeképpen sekély vizű medencék alakultak ki, amelyekben hínár- és mocsárinövényzet alakult ki, ezek kétéltűek szaporodási helyeiként is szolgálhatnak, a felmérés idején csupán a kecskebéka fajcsoport (Pelophylax esculentus agg.) több egyedét sikerült észlelnünk, azonban lehetséges, hogy szaporodási időszakban más kétéltűfajok (pl.: barna ásóbéka (Pelobates fuscus), zöld varangy (Bufo viridis) is megjelennek a területen. A vizes élőhelyeken túl a nyílt felszínek ideálisak lehetnek hüllőfajok számára, elsősorban a fürge gyík (Lacerta agilis) jelenléte feltételezhető a területen. A vizsgálati területen nem kizárható teljességgel a vöröshasú unka (Bombina bombina) előfordulása sem. Viziterv Environ Kft október

98 5. A TERV VAGY BERUHÁZÁS KEDVEZŐTLEN HATÁSAI 5.1. A Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi területre gyakorolt hatások A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A tervnek vagy beruházásnak a Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi területen belüli térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Az építési munkák hatásterülete Közvetlen építési hatásterület A közvetlen hatásterület élővilág-védelmi szempontból minden olyan terület, amelyet az építéssel kapcsolatos munkálatok fizikailag érintenek a Natura 2000 területen belül. Ennek megfelelően ide tartoznak a belső medencekotrás által érintett területek, valamint a part menti kotrás által érintett területek. Ezek teljes egészében a Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi területen belül találhatók, de ide tartozik még a Z2 jelű zagytér teljes területe is. Ezekhez a területekhez jönnek még a tervezett nyomócsőlétesítések, valamint a balatonygöröki két útváltozat és útszélesítés által érintett területek azon részei, melyek a Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi területet érintik. A tervezett nyomócsővezetés által érintett területek néhány méter széles (3-4 m) és néhányszor száz, vagy 1-2 ezer méter hosszúságú területsávokból tevődnek össze Közvetett építési hatásterület Az élővilág szempontjából az építési fázis közvetett hatásterületéhez soroljuk azokat a területeket, ahol az építési munkálatok hatásai nem közvetlenül fizikai értelemben, hanem közvetve, más környezeti elemre (pl.: levegőre, felszín alatti vagy felszíni vízre) gyakorolt hatásán keresztül érzékelhetően befolyásolják az élővilág valamelyik alkotóelemének (az élővilágot alkotó fajok egyedei, állományai) életfolyamatait, viselkedését, ezáltal befolyásolják az adott területen a faj állományának alakulását (pl.: reprodukciós ráta, ezen keresztül pedig a populációméret). Természetesen ide tartoznak az építési munkálatok zaj és vibrációs terhelésén, a kivitelezést végző munkások és munkagépek által az építést megelőző állapothoz képest keltett vizuális zavarásán, ill. a munkafolyamatok fényszennyezésén keresztül a Natura 2000 területen belül megvalósuló, közvetetten jelentkező hatások is. Ezek mellett a közvetett hatásterülethez tartoznak a Natura 2000 területen belülre eső megközelítési útvonalak, ill. azok közvetlen környezete, amelyeket a munkagépek és a munkálatok kivitelezésében részt vevők ténylegesen használnak a szálláshely és a munkaterület, ill. a munkavégzés során felhasznált anyagok forráshelye és a munkaterület között. Az élővilágra gyakorolt várható közvetett hatások megítélése igen nehéz, mert az egyes fajok eltérő érzékenységet mutatnak a különböző környezeti hatásokra. A 4/2011 (I.14) VM rendeletben a humán egészségügyi szempontból megállapított levegőminőségi és zajvédelmi határértékek mellett a 4. mellékletben megtalálhatók az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek több különböző szennyező anyagra vonatkoztatva. Az élővilágot alkotó fajpopulációk túlnyomó többsége esetében azonban alapkutatási szinten sem rendelkezünk arra vonatkozó ismeretekkel, hogy a jogszabályban szereplő határértékek hogyan viszonyulnak az adott faj szempontjából releváns küszöbértékekhez. Viziterv Environ Kft október

99 A humán szempontból megállapított levegőminőség-védelmi határértékek figyelembevételével számított levegőminőség-védelmi hatásterület határa a projekt keretében végrehajtásra tervezetthez hasonló volumenű földmunkák esetében rendszerint a munkaterület szélétől 150 méter közötti távolságra esik. Releváns információk hiányában ezt az élővilágra vonatkozóan is elfogadjuk. Az így meghatározott közvetett hatásterületen kívül az építési fázisban a környezeti tényezőkben bekövetkező esetleges változások várhatóan még a legérzékenyebb állat- és a növényfajok életmenetét sem befolyásolják érdemben. Az élővilág szempontjából megadott közvetett hatásterület ennél nagyobb lehetne a leginkább zavarásérzékeny, ill. a zavaró hatást jelenlegi ismereteink alapján a legnagyobb távolságból detektálni képes fokozottan védett ragadozómadarak előfordulása esetén, azonban ilyenek nem fordulnak elő a tervezett beavatkozások 400 m-es körzetén belül Az üzemelés hatásterülete Élővilág-védelmi szempontból az üzemelés hatásterületéhez tartozik minden olyan terület, melyen a tervezett beavatkozások megvalósításának eredményeként a jelenlegi kiindulási állapothoz képest tartósan megváltoznak az ottani életközösséget alkotó fajok előfordulási viszonyait ténylegesen befolyásoló ökológiai környezeti tényezők jellemző értékei. Jelen projekt esetében az építési fázisban végzett beavatkozások egy része érzékelhetően megváltoztatja az érintett élőhelyek jellegét, adottságait. Ez a megállapítás elsősorban az iszapelhelyezéssel érintett területekre és részben a zagyterekre igaz, melyeken üledékkel történő feltöltés valósul meg. Ez az üzemelési fázisban befolyásolja az érintett élőhelyeket újra birtokba vevő, kolonizáló életközösség fajösszetételét és mennyiségi viszonyait, az egyes fajok relatív gyakoriságát. Időlegesen még az élőhelyek jellegét alapvetően nem befolyásoló, nem módosító beavatkozások kivitelezésének is várhatóak a kivitelezési fázist követő hatásai. Ilyen hatásként értelmezhető például az árvaszúnyogok mennyiségének időleges lecsökkenése a kotrási munkálatokkal érintett mederrészeken. Ez ugyan csak időleges hatás, mert a kolonizáció következtében a hatás eliminálódik, de 1-2 éves távlatban a kivitelezést követően is érzékelhető lesz várhatóan. Ebből következően szűkebb értelemben mindenképpen üzemelési hatásterületként kell számításba venni az élővilágvédelmi szempontból lehatárolt közvetlen építési hatásterületet. Az építés által érintett, és a kivitelezési munkálatok hatására módosuló élőhelyeket minden valószínűség szerint az építéssel érintett területen kívüli élőhelyeken élő egyedek is használták korábban és valószínűleg használni fogják az üzemelési fázisban is attól függően, hogy mennyire változik meg az élőhely az adott faj környezeti igényeinek viszonylatában. Ilyen értelemben az építési fázisban bekövetkező változások az üzemelési fázisban tágabb értelemben nagyobb terület élővilágának bizonyos elemeire is hatással lehetnek. Például a kotrás során eltávolításra kerülő lágy üledékréteggel együtt a Balatonból kikerülő tápanyagmennyiség várhatóan értékelhető mértékben csökkenti az algatömegprodukcióval jellemezhető hipertróf állapot kialakulásának valószínűségét, melynek hatása a teljes Keszthely-medencére és a Szigligeti-medence jelentős része is kiterjedhet. Tágabb értelemben tehát az üzemelés élővilágvédelmi hatásterületéhez hozzátartozik a Balaton-két nyugati medencéje is A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások leírása Vizsgálati időpontok, módszerek A tervezett beavatkozás által érintett területeken a madártani felmérésekre május 24. és 26., valamint május 31. és június 2. között került sor a kora reggeli, illetve délelőtti órákban. A felmérések során a beavatkozások helyszínén gyalogosan haladva transzekt felmérést végeztünk és a beavatkozás hatásterületén nagy valószínűséggel fészkelő madárfajokat és az észlelt fészkelő párok számát jegyeztük fel a bejárt területen. A továbbiakban a felmérések eredményein túl a korábbi terepi tapasztalataink alapján az élőhelyeken potenciálisan fészkelő fajokat is feltüntetjük. A madarak megfigyelését Leica kézitávcsővel végeztük, a vizuális megfigyeléseken túl, a madarak ének- és revírtartó hangjait is feljegyeztük. A madárfajok elnevezése az MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008) évi munkáját, valamint a "birding.hu" weboldalon szereplő, az International Ornithological Committee (IOC) által alkalmazott elnevezéseket (magyar és latin név) veszi alapul. Az EU Madárvédelmi Viziterv Environ Kft október

100 Irányelvének (79/409/EGK) I. mellékletében szereplő, közösségi jelentőségű madárfajok neveit vastag szedéssel jelöltük A jelölő fajok általános bemutatása és érintettsége Fülemülesitke Acrocephalus melanopogon (Temminck, 1823) A faj érintettsége A faj által költési helyként preferált érintetlen, nagy kiterjedésű avas-gyékényes nádasokat nem érintenek a munkálatok a Balatonon. A tavaszi és őszi vonulási időszakban valószínűsíthető a faj felbukkanása a beruházásokkal érintett területeken. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Fészkelő párok sikerét a beruházás építési fázisa nem érinti majd kedvezőtlenül. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli fészkelő, illetőleg átvonuló állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Jégmadár Alcedo atthis (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége A beavatkozással érintett területeken nem költ, mindössze vonulás során valószínűsíthető táplálkozó egyedek megfigyelése, enyhe teleken áttelelése is jellemző lehet. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Fészkelő párok sikerét a beruházás építési fázisa nem érinti majd kedvezőtlenül. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli fészkelő állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Kis lilik Anser erythropus (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége Hazánkban nem fészkel. Ennek a fokozottan védett fajnak a fennoskandináv állománya veszélyeztetett, míg az orosz tundravidéken költő populációja sérülékenynek tekinthető, a fajnak kizárólag a szibériai populációból származó egyedei jelenhetnek meg az érintett helyszínen. A kis lilik a térségben novembertől áprilisig fordulhat elő a telelési időszakban. Jellemzően szintén az északi vidékekről érkező nagy lilik tömegekhez csatlakozhat és időzhet néhány példány a Balatonon, mind a teljesen nyílt vízfelületen, valamint fagyos időszakban a lihogók környékén. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló időző egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli (vonuló/telelő/pihenő) állományaira az üzemelési fázisban. Viziterv Environ Kft október

101 Viziterv Environ Kft október A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Vörös gém Ardea purpurea Linnaeus, 1766 A faj érintettsége A faj igényli a nagy kiterjedt, háborítatlan nádas területeket, a beavatkozással érintett területek egyikén sem találja meg a költésének a feltételeit. A költés idején valószínűsíthető táplálkozó egyedek megfigyelése a környék fészkelésre alkalmas helyszíneiről (a beruházással nem érintett balatoni helyszínek kiterjedt nádasai, környező halastavak, Balatoni berkek KMT (HUDD 10012)). Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken esetlegesen előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen átvonuló/csoportosuló/pihenő állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Cigányréce Aythya nyroca (Güldenstädt, 1770) A faj érintettsége A faj igényli a nagy kiterjedt, háborítatlan nádas területeket, így kijelenthetjük, hogy nem a beruházással érintett területek a faj elsődleges költőterületei. A beavatkozással érintett helyszíneken táplálkozó/pihenő/vonuló csapatainak a megjelenésére számíthatunk jégvesztétől kezdve október végéig. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belül átvonuló állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Bölömbika Botaurus stellaris (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége A faj igényli a nagy kiterjedt, háborítatlan nádas területeket, a beavatkozással érintett területek egyikén sem találja meg a költésének a feltételeit. Mindössze vonulási időszakban feltételezhető egyedeinek felbukkanása a munkálatokkal érintett területen. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken esetlegesen előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Fészkelő párok sikerét a beruházás építési fázisa nem érinti majd kedvezőtlenül. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli fészkelő állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük.

102 Viziterv Environ Kft október Vörösnyakú lúd Branta ruficollis (Pallas, 1769) A faj érintettsége Hazánkban nem fészkel. Ennek a fokozottan védett fajnak az orosz tundravidéken költő világállománya globálisan sérülékenynek tekinthető. A vörösnyakú lúd a térségben októbertől áprilisig fordulhat elő a telelési időszakban, erős fagyok esetén, a Balaton teljes lefagyásakor a térségben jelenlévő egyedek tovább vonulnak. Jellemzően szintén az északi vidékekről érkező nagy lilik tömegekhez csatlakozhat és időzhet néhány példány a Balatonon. Mind a teljesen nyílt vízfelületen, valamint fagyos időszakban a lihogók környékén. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló időző egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli (vonuló/telelő/pihenő) állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Kormos szerkő Chlidonias niger (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége A beavatkozással érintett területeken nem költ, mindössze vonulás során valószínűsíthető táplálkozó egyedek megfigyelése. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belül átvonuló állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Barna rétihéja Circus aeruginosus (Linnaeus, 1758) Elterjedési terület Palearktikus elterjedésű, politipikus faj. A törzsalaktól elkülönülő C. a. harterti Észak-Afrikában, Marokkótól Tunéziáig költ, míg a törzsalak, vagyis a C. a. aeruginosus költőterülete Európától kelet felé, Észak-Mongóliáig, illetve a Bajkál-tóig terjed. A törzsalak költőterülete északon az 55. fokig, kelet felé pedig Dánián, Svédország déli részén át a finn sarkkörig húzódik. Európa déli részén, így Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország területén elterjedése foltszerű (TÓTH, 2009).

103 Viziterv Environ Kft október 25. ábra A barna rétihéja (Circus aeruginosus) európai előfordulása (forrás: Hazai elterjedés, élőhely Elég gyakori, gyorsan növekvő állományú fészkelő a sík és dombvidéki nádas-gyékényes mocsárréteken és halastavakon, de mezőgazdasági területeken, valamint nagyobb csatornák szegélyében is költ (MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 2008). 26. ábra - A barna rétihéja (Circus aeruginosus) hazai előfordulása [türkizzöld = bejárt terület, ahol nem figyelték meg a fajt; zöld = megfigyelt egyedek, amelyek valószínűleg nem fészkelnek a területen; sárga = lehetséges fészkelés, narancs = valószínű fészkelés, piros = biztos fészkelés, (forrás:

104 Viziterv Environ Kft október A faj érintettsége A Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közelében tervezett part menti kotrások közelében 0-2 pár fészkelése, míg a Balatongyöröknél tervezett két nyomócső parti szakasza mentén további 0-1 pár fészkelése feltételezhető. Az építés várható hatásai A fészkelési időszakra időzített munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak a fészkelésekre. A kedvezőtlen hatások mérséklését célzó, javasolt időbeli korlátozások (Lásd 7.1. fejezet) figyelembevételével végzett kivitelezés esetén a munkálatoknak semmilyen hatása nem lesz a fészkelésekre. Az üzemelés várható hatásai A területen tervezett beavatkozások eredményeként a szóban forgó helyszíneken a nádasok mérete vélhetően csökkeni fog, ami rövidtávon a faj számára ideiglenesen elviselhető hatásként jelentkezhet. A faj valószínűsíthetően egyéb könnyen kolonizálható helyszíneken fog majd megjelenni, majd a munkálatok helyszínén rövid idő alatt visszatérő nádas helyszíneket ismét foglalni fogja majd. Egyéb munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen fészkelő állományára. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából hatásviselőnek ítéljük. Nagy kócsag Ardea (Egretta) alba (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége A faj igényli a nagy kiterjedt, háborítatlan nádas területeket, a beavatkozással érintett területek egyikén sem találja meg a költésének a feltételeit. A költés idején valószínűsíthető táplálkozó egyedek megfigyelése a környék fészkelésre alkalmas helyszíneiről (a beruházással nem érintett balatoni helyszínek kiterjedt nádasai, környező halastavak, Balatoni berkek KMT (HUDD 10012)). Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken esetlegesen előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Fészkelő párok sikerét a beruházás építési fázisa nem érinti majd kedvezőtlenül. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli fészkelő állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Kis kócsag Egretta garzetta (Linnaeus, 1766) A faj érintettsége A faj igényli a nagy kiterjedt, háborítatlan nádas területeket, a beavatkozással érintett területek egyikén sem találja meg a költésének a feltételeit. A költés idején valószínűsíthető táplálkozó egyedek megfigyelése a környék fészkelésre alkalmas helyszíneiről (a beruházással nem érintett balatoni helyszínek kiterjedt nádasai, környező halastavak, Balatoni berkek KMT (HUDD 10012)). Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken esetlegesen előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belül átvonuló állománya az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük.

105 Viziterv Environ Kft október Vándorsólyom Falco peregrinus Tunstall, 1771 A faj érintettsége A beavatkozással érintett területeken nem költ, mindössze vonulás során valószínűsíthető táplálkozó egyedek megfigyelése, enyhe teleken áttelelése is jellemző lehet. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belül megjelenő (átvonuló) állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Rétisas Haliaeetus albicilla (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége A beavatkozással érintett területeken nem költ, azonban a közelben lévő revírek öreg madarai fiókanevelés idején megjelenhetnek zsákmányszerzési céllal a munkálatok helyszínén. Ezen kívül nyári időszakban kóborló fiatal madarak bukkanhatnak fel, vonulási és telelési időszakban pedig a helyben költő madarak és az északról telelni érkező egyedek megkerülése is valószínűsíthető. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belül átvonuló állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Törpegém Ixobrychus minutus (Linnaeus, 1766) Elterjedési terület Palearktikus elterjedésű, politipikus faj négy alfajjal. Európában, és Ázsia nyugati részén, Közép-Ázsia és Nyugat-Szibéria térségében a törzsalak, vagyis az I. m. minutus fordul elő, míg további négy alfaj Afrikában, Madagaszkáron és Ausztráliában él (BANKOVICS & VADÁSZ, 2009). 27. ábra - A törpegém (Ixobrychus minutus) európai előfordulása (forrás:

106 Viziterv Environ Kft október Hazai elterjedés, élőhely A természetes és mesterséges tavak, lassú folyású vizek, holtágak, kubikgödrök és nagyobb csatornák nádas övezeteinek elég gyakori, országszerte elterjedt fészkelője (MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 2008). 28. ábra - A törpegém (Ixobrychus minutus) hazai előfordulása [türkizzöld = bejárt terület, ahol nem figyelték meg a fajt; zöld = megfigyelt egyedek, amelyek valószínűleg nem fészkelnek a területen; sárga = lehetséges fészkelés, narancs = valószínű fészkelés, piros = biztos fészkelés, (forrás: A faj érintettsége A Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közelében, illetőleg a Zamárdi területén tervezett part menti kotrások közelében, illetőleg a Balatongyöröknél tervezett két nyomócső parti szakasza mentén összesen 5-9 pár fészkelése feltételezhető. Az építés várható hatásai A fészkelési időszakra időzített munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak a fészkelésekre. A kedvezőtlen hatások mérséklését célzó javasolt időbeli korlátozások (lásd 7.1. fejezet) figyelembevételével végzett kivitelezés esetén a munkálatoknak semmilyen hatása nem lesz a fészkelésekre. Az üzemelés várható hatásai A területen tervezett beavatkozások eredményeként a szóban forgó helyszíneken a nádasok mérete vélhetően csökkeni fog, ami rövidtávon a faj számára ideiglenesen elviselhető hatásként jelentkezhet. A faj valószínűsíthetően egyéb könnyen kolonizálható helyszíneken fog majd megjelenni, majd a munkálatok helyszínén rövid idő alatt visszatérő nádas helyszíneket ismét foglalni fogja majd. Egyéb munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen fészkelő állományára. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából hatásviselőnek ítéljük.

107 Viziterv Environ Kft október Szerecsensirály Ichthyaetus (Larus) melanocephalus Temminck, 1820 A faj érintettsége A beavatkozással érintett területeken nem költ, mindössze vonulás során valószínűsíthető táplálkozó egyedek megfigyelése és alkalmanként áttelelő madarak jelenléte is jellemző. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen átvonuló állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Kékbegy Luscinia svecica (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége A faj igényli a nagy kiterjedt, háborítatlan nádas területeket, a beavatkozással érintett területek egyikén sem találja meg a költésének a feltételeit. Az őszi-tavaszi vonulás során azonban megjelenhetnek egyedei a munkálatokkal érintett helyszíneken. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken esetlegesen előforduló egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen átvonuló állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Kis bukó Mergellus (Mergus) albellus Linnaeus, 1758 A faj érintettsége Hazánkban nem fészkel. A faj októbertől-áprilisig a Balaton vizén rendszeres téli vendégként fordul elő. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló időző egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli (vonuló/telelő/pihenő) állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Halászsas Pandion haliaetus (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége A beavatkozással érintett területeken nem költ, mindössze vonulás során valószínűsíthető táplálkozóátvonuló egyedek megfigyelése. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Fészkelő párok sikerét a beruházás építési fázisa nem érinti majd kedvezőtlenül.

108 Viziterv Environ Kft október Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen átvonuló állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Kis kárókatona Microcarbo (Phalacrocorax) pygmaeus (Pallas, 1773) A faj érintettsége A faj igényli a nagy kiterjedt, háborítatlan nádas területeket, a beavatkozással érintett területek egyikén sem találja meg a költésének a feltételeit. A költés idején valószínűsíthető táplálkozó egyedek megfigyelése a környék fészkelésre alkalmas helyszíneiről (a beruházással nem érintett balatoni helyszínek kiterjedt nádasai, környező halastavak, Balatoni berkek KMT (HUDD10012) és Kis-Balaton KMT (HUBF30003)). Továbbá vonulás, illetőleg a téli időszakban, valamint a nyári gyülekezés során is rendszeres vendég. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken esetlegesen előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen (átvonuló/telelő) állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Pettyes vízicsibe Porzana porzana (Linnaeus, 1766) A faj érintettsége A faj igényli a nagy kiterjedt, háborítatlan nádas területeket, a beavatkozással érintett területek egyikén sem találja meg a költésének a feltételeit. Mindössze vonulás során valószínűsíthető táplálkozó-átvonuló egyedek esetleges megfigyelése. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Fészkelő párok sikerét a beruházás építési fázisa nem érinti majd kedvezőtlenül. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli fészkelő állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük. Küszvágó csér Sterna hirundo Linnaeus, 1758 A faj érintettsége A beavatkozással érintett területeken nem költ, azonban a környező vizes élőhelyeken költő egyedek áprilistól-októberig rendszeresen táplálkoznak a nyílt vízen. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen átvonuló állományaira az üzemelési fázisban. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük.

109 Réti cankó Tringa glareola Linnaeus, 1758 A faj érintettsége Nem költ Magyarországon. Rendszeres és igen gyakori tavaszi (március május) és őszi (június október) átvonuló, de nem kifejezetten a beavatkozás által érintett területen. Az érintett területen alkalmi táplálkozó egyedek kisebb-nagyobb csapatainak előfordulása lehetséges. Az építés várható hatásai A beavatkozással érintett területeken előforduló táplálkozó egyedekre a munkálatok zavaró hatással lehetnek, az egyedek a kedvezőtlen hatásokhoz elkerülő viselkedéssel fognak alkalmazkodni. Az üzemelés várható hatásai Az érintett beavatkozásoknak nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen átvonuló állományaira. A fentiek értelmében a fajt nem tekintjük hatásviselőnek, így a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben sem szerepeltetjük A tevékenységgel érintett, a kijelölés alapjául szolgáló fajok egyedeinek száma, állománysűrűsége vagy az érintett terület nagysága Fajok Fészkelőállomány a Fészkelő állomány a projekt területen (pár) különleges madárvédelmi területen (pár) 1 barna rétihéja (Circus aeruginosus) * törpegém (Ixobrychus minutus) * 9. táblázat A HUBF30002 különleges madárvédelmi terület jelölő madárfajainak állománynagysága (Forrás: [A * -gal jelölt adatok becsült állományadatok] Az egyedek vagy a terület szerepe a faj védelme tekintetében barna rétihéja (Circus aeruginosus) A beruházás által érintett területen a faj különleges madárvédelmi területen fészkelő állományának 10-30%-a költ, így szerepe a faj különleges madárvédelmi területen értelmezett védelme szempontjából kardinális jelentőségű lehet. A faj országos állománya tekintetében a beruházással érintett terület szerepe a faj védelme szempontjából nem jelentős (0, %). törpegém (Ixobrychus minutus) A beruházás által érintett területen a faj különleges madárvédelmi területen fészkelő állományának 5-22,5%-a költ, így szerepe a faj különleges madárvédelmi területen értelmezett védelme szempontjából szintén kardinális jelentőségű. A faj országos állománya tekintetében a beruházással érintett terület szerepe a faj védelme szempontjából még nem jelentős (0,2-0,28%). Viziterv Environ Kft október

110 A faj ritkasága (helyi, regionális és ennél magasabb szinten felmérve, ideértve az európai közösségi szintet is) A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága a faj hazai, európai közösségi, illetve világállományához képest Fajok barna rétihéja (Circus aeruginosus) törpegém (Ixobrychus Fészkelő állomány a projekt területen (pár) 1-3* 1-3* Hazai állomány (pár) Európai állomány (pár) Világállomány (pld.) minutus) 10. táblázat A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága az adott Natura 2000 terület, hazai és európai közösségi állományához képest (Forrás: [A * -gal jelölt adatok becsült állományadatok]) A faj veszélyeztetettségi foka (IUCN Vörös Könyv veszélyeztetettségi kategóriái szerinti besorolás, közösségi vagy kiemelt közösségi jelentőség, országosan védett vagy fokozottan védett besorolás stb.) Fajok barna rétihéja (Circus aeruginosus) törpegém (Ixobrychus IUCN Vörös Könyv 1 Least concern / nem veszélyeztetett Least concern / nem Berni Egyezmény 2 II-es függelék II-es függelék EU madárvédelmi irányelv 3 I-es melléklet I-es melléklet EU CITES 4 II. Hazai védettség 5 Védett, Ft I. Fokozottan védett, Ft minutus) veszélyeztetett 11. táblázat A faj veszélyeztetettségi foka (Forrás: Bern Convention, 1979; 3 - Birds Directive, 2009; A faj szaporodási képessége (a fajra vagy a populációra jellemző dinamika alapján) Fajok Utódszám 1 barna rétihéja (Circus aeruginosus) törpegém (Ixobrychus minutus) Költések száma/év 1 Fiatalok túlélőképessége 4-5 tojás 1 fészekalj 50-65% 5-7 tojás 1-2 fészekalj Átlagos élethossz 4-7 év Max.: 20 év (FRANSSON et. al 2010) Nem ismert Max.: 6 év (FRANSSON et. al, 2010) 12. táblázat A faj szaporodási képessége (Forrás: 1 - HARASZTHY, 2000) Viziterv Environ Kft október

111 A tevékenység megvalósulása esetén a faj, illetve a faj élőhelyének képessége arra, hogy a célzott védelmi intézkedéseket kivéve minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a faj, illetve élőhelyének dinamikája következtében rövid időn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely az eredeti állapottal egyenértékű vagy jobb annál A faj állományának regenerálódási képessége a környező állományokból azok észrevehető csökkenése nélkül (a faj diszperziós képessége, illetve az állomány izoláltsága más állományoktól stb.), illetve az állomány belső dinamikája következtében a regenerálódás képessége barna rétihéja (Circus aeruginosus) A tervezett munkálatok kedvezőtlen hatással lehetnek a faj költési és fiókanevelési sikerére, melynek mértéke a természetvédelmi iránymutatásokat figyelembe vevő munkafolyamatok irányítása és kivitelezése (7.1. fejezet) esetén nem lesz számottevő. A faj beavatkozás által érintett állományának regenerációs képessége a környező, beavatkozás által nem érintett állományok tekintetében megfelelőnek mondható. törpegém (Ixobrychus minutus) A tervezett munkálatok kedvezőtlen hatással lehetnek a faj költési és fiókanevelési sikerére, melynek mértéke a természetvédelmi iránymutatásokat figyelembe vevő munkafolyamatok irányítása és kivitelezése (7.1. fejezet) esetén nem lesz számottevő. A faj beavatkozás által érintett állományának regenerációs képessége a környező, beavatkozás által nem érintett állományok tekintetében megfelelőnek mondható. mondható A tevékenység hatása az állományon belüli kedvező kor- és ivareloszlásra A madárállományokon belüli kor- és ivararány eloszlásra várhatóan nem lesz számottevő mértékű hatása a projektnek A területek koherenciája Kedvezőtlen strukturális változásokra nem kell számítani, amelyek a táplálkozó- és fészkelőhelyek közötti kapcsolatot, koherenciát negatívan befolyásolhatják, vagyis a szomszédos Natura 2000 területekkel fennálló kapcsolatban a Natura 2000 élőhelyhálózat funkciójában kedvezőtlen változás nem következik be A várható hatások becsült mértéke összegezve Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) K semleges M semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. jégmadár (Alcedo atthis) K semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj M semleges egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. kis lilik (Anser erythropus) K semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj M semleges egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. vörös gém (Ardea purpurea) K semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj M semleges egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. cigányréce (Aythya nyroca) K semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj M semleges egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. bölömbika (Botaurus stellaris) K semleges M semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) K semleges M semleges A faj átvonuló/telelő állománya nem érintett a beruházás által. Viziterv Environ Kft október

112 Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés K semleges M semleges K A javasolt időbeli korlátozások (7.1. fejezet) figyelembevételével végzett kivitelezés esetén semleges, egyébként elviselhető-terhelő M semleges kormos szerkő (Chlidonias niger) barna rétihéja (Circus aeruginosus) nagy kócsag (Egretta alba) kis kócsag (Egretta garzetta) vándorsólyom (Falco peregrinus) rétisas (Haliaeetus albicilla) törpegém (Ixobrychus minutus) K semleges M semleges K semleges M semleges K semleges M semleges K semleges M semleges K A javasolt időbeli korlátozások (7.1. fejezet) figyelembevételével végzett kivitelezés esetén semleges, egyébként elviselhető-terhelő M semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. Ha az építés során a javasolt időbeli korlátozás (7.1. fejezet) figyelembevételével végzik a munkálatokat, a faj érintettségéről nem beszélhetünk. Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. Ha az építés során a javasolt időbeli korlátozás (7.1. fejezet) figyelembevételével végzik a munkálatokat, a faj érintettségéről nem beszélhetünk. szerecsensirály (Larus melanocephalus) K semleges M semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. kékbegy (Luscinia svecica) K semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj M semleges egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. kis bukó (Mergus albellus) K semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj M semleges egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. halászsas (Pandion haliaetus) K semleges M semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) K semleges M semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. pettyes vízicsibe (Porzana porzana) K semleges M semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. küszvágó csér (Sterna hirundo) K semleges M semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. réti cankó (Tringa glareola) K semleges Az esetlegesen fellépő zavaró hatásokra a faj M semleges egyedei elkerülő magatartással reagálnak majd. 13. táblázat. A HUBF30002 különleges madárvédelmi terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése [kivitelezés (K) és működés (M)] Viziterv Environ Kft október

113 5.2. A Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre gyakorolt hatások A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A tervnek vagy beruházásnak a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Az építési munkák hatásterülete Közvetlen építési hatásterület A közvetlen hatásterület élővilág-védelmi szempontból minden olyan terület, amelyet az építéssel kapcsolatos munkálatok fizikailag érintenek a Natura 2000 területen belül. Ennek megfelelően ide tartoznak a belső medencekotrás által érintett területek (I-V. kotrási terület, összesített területük: 2036 ha), a part menti kotrás által érintett területek (VI-VII. kotrási terület, összesített területük: 838 ha). Ezek teljes egészében a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belül találhatók. Emellett ide tartoznak az iszapelhelyezéssel érintett területeknek a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belül található részterületei (I4, I5, I25 iszapelhelyező területek részterületei, összesített területük: 118 ha) és a zagyterek közül a Z2 jelű zagytér döntő része (18,7 ha). Ezek összességében 3011 ha kiterjedésű területet jelentenek. Ezekhez a területekhez jönnek még a tervezett nyomócsőlétesítések Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érintő, összességében kis kiterjedésű területsávjai. Ezek az I4, I5, I10 és I24 iszapelhelyező területekhez, valamint a Z1-Z7 zagyterekhez kapcsolódó nyomócsövek területfoglalásával érintett területsávok bizonyos szakaszai. Ezek összesített területe jellemzően néhány hektáros nagyságrendű (<5ha), amely néhány méter széles (3-4 m) és néhányszor száz, vagy 1-2 ezer méter hosszúságú területsávokból tevődik össze Közvetett építési hatásterület Az élővilág szempontjából az építési fázis közvetett hatásterületéhez soroljuk azokat a területeket, ahol az építési munkálatok hatásai nem közvetlenül fizikai értelemben, hanem közvetve, más környezeti elemre (pl.: levegőre, felszín alatti vagy felszíni vízre) gyakorolt hatásán keresztül érzékelhetően befolyásolják az élővilág valamelyik alkotóelemének (az élővilágot alkotó fajok egyedei, állományai) életfolyamatait, viselkedését, ezáltal befolyásolják az adott területen a faj állományának alakulását (pl.: reprodukciós ráta, ezen keresztül pedig a populációméret). Számos gyakorlati tapasztalat támasztja alá, hogy a zajhatásra és a vizuális zavaró hatásra számos állatfaj egyedei megfigyelhetően érzékenyebben reagálnak, mint az emberek és ezek a hatások menekülést, ill. egyfajta elkerülő viselkedést váltanak ki az egyedekből. Ugyanakkor már a gerinctelen állatok számos csoportjára (pl: puhatestűek, ízeltlábúak) is jellemző a tanulás egyik legegyszerűbb, látens formája, az ún. habituációs tanulás, melynek lényege, hogy ugyanazon ingerrel ismételt szembesülés eredményeként a figyelem vagy reakció intenzitása csökken. Az egyedek hozzászoknak az ismételt és a megerősítés hiánya miatt számukra nem veszélyesnek, közömbösnek ítélt ingerekhez. Legtöbb ténylegesen alkalmazható gyakorlati tapasztalattal a gerincesekre. Az élővilág szempontjából megadott közvetett hatásterületet a leginkább zavarásérzékeny, ill. a zavaró hatást jelenlegi ismereteink alapján a legnagyobb távolságból detektálni képes közösségi jelentőségű állatfajokra megadott védőtávolság segítségével igyekeztünk határoztuk meg. Megítélésünk szerint a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen jelölő fajok közül egyik sem lesz kiemelt hatásviselője a tervezett beavatkozásoknak, de a terület jelölő fajai közül a zavarásra leginkább érzékeny fajnak a vidrát (Lutra lutra) tekintettük, így a közvetett hatásterület elméleti maximális kiterjedését e fajra vonatkozó tapasztalatok figyelembevételével Viziterv Environ Kft október

114 határoztuk meg. Úgy értékeltük, hogy a vidra esetében a kivitelezés környezetében 100 méteren belül bizonyos kritikus időszakokban, például kölyöknevelési időszakban tényleges zavaró hatást fejthetnek ki a kivitelezési munkálatok. Tehát a munkaterület szélétől 100 méteres távolságban határozzuk meg a közvetett építési hatásterület maximális kiterjedését élővilágvédelmi szempontból. Az így meghatározott közvetett hatásterületen kívül az építési fázisban a környezeti tényezőkben bekövetkező esetleges változások várhatóan a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen jelölő állat- és a növényfajok életmenetét nem befolyásolják érdemben Az üzemelés hatásterülete Élővilág-védelmi szempontból az üzemelés hatásterületéhez tartozik minden olyan terület, melyen a tervezett beavatkozások megvalósításának eredményeként a jelenlegi kiindulási állapothoz képest tartósan megváltoznak az ottani életközösséget alkotó fajok előfordulási viszonyait ténylegesen befolyásoló ökológiai környezeti tényezők jellemző értékei. Jelen projekt esetében az építési fázisban végzett beavatkozások egy része érzékelhetően megváltoztatja az érintett élőhelyek jellegét, adottságait. Ez a megállapítás elsősorban az iszapelhelyezéssel érintett területekre és részben a zagyterekre igaz, melyeken üledékkel történő feltöltés valósul meg. Ez az üzemelési fázisban befolyásolja az érintett élőhelyeket újra birtokba vevő, kolonizáló életközösség fajösszetételét és mennyiségi viszonyait, az egyes fajok relatív gyakoriságát. Időlegesen még az élőhelyek jellegét alapvetően nem befolyásoló, nem módosító beavatkozások kivitelezésének is várhatóak a kivitelezési fázist követő hatásai. Ilyen hatásként értelmezhető például az árvaszúnyogok mennyiségének időleges lecsökkenése a kotrási munkálatokkal érintett mederrészeken. Ez ugyan csak időleges hatás, mert a kolonizáció következtében a hatás eliminálódik, de 1-2 éves távlatban a kivitelezést követően is érzékelhető lesz várhatóan. Ebből következően szűkebb értelemben mindenképpen üzemelési hatásterületként kell számításba venni az élővilágvédelmi szempontból lehatárolt közvetlen építési hatásterületet. Az építés által érintett, és a kivitelezési munkálatok hatására módosuló élőhelyeket minden valószínűség szerint az építéssel érintett területen kívüli élőhelyeken élő egyedek is használták korábban és valószínűleg használni fogják az üzemelési fázisban is attól függően, hogy mennyire változik meg az élőhely az adott faj környezeti igényeinek viszonylatában. Ilyen értelemben az építési fázisban bekövetkező változások az üzemelési fázisban tágabb értelemben nagyobb terület élővilágának bizonyos elemeire is hatással lehetnek. Például a kotrás során eltávolításra kerülő lágy üledékréteggel együtt a Balatonból kikerülő tápanyagmennyiség várhatóan értékelhető mértékben csökkenti az algatömegprodukcióval jellemezhető hipertróf állapot kialakulásának valószínűségét, melynek hatása a teljes Keszthely-medencére és a Szigligeti-medence jelentős része is kiterjedhet. Tágabb értelemben tehát az üzemelés élővilágvédelmi hatásterületéhez hozzátartozik a Balaton-két nyugati medencéje is. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások leírása Vizsgálati időpontok, módszerek A tervezett beavatkozás által érintett területek döntő részének felmérésére június és július honapjaiban került sor. Néhány terület felmérésére azonban csak novemberben kerülhetett sor, mivel ezek a tervezés során később kerültek a beavatkozási területek közé. A Balatont érintő kotrási területek hínárnövényzetének felmérése a makroszkópikus vízi gerinctelenek fajcsoport és a halfauna felmérését célzó terepi vizsgálatokra támaszkodik. Az alapvetően faunisztikai jellegű mintavételezések során a nyílt vízen elhelyezett mintavételi pontokon a hálóba került hínárfajok (jelenlét-hiány) alapján alkottunk képet az alámerült (szubmerz) hínárvegetációról. Az úszólevelű (emerz) hínárzóna csak a nádasövhöz szorosan kapcsolódóan fordult elő. Ezeket az állományokat részben a szárazföldről (a botanikai célú terepi felmérések során), részben pedig a faunisztikai jellegű mintavételezések során, a mintavételi pontokon a hálóba került hínárfajok (jelenlét-hiány), illetve a mintavételi pontokon készült fotódokumentáció felhasználásával mértük föl. Az alábbiakban a vizsgálati területen megfigyelt élőhelyeket az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer röviden Á-NÉR (Bölöni et al. 2011) által alkalmazott leírásának (fajösszetétel, társulások) megfelelően és kódjainak felhasználásával tárgyaljuk. A nevezéktan Viziterv Environ Kft október

115 Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkáit követi A jelölő élőhelyek általános bemutatása és érintettsége 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Az élőhely általános jellemzése, elterjedése A 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (Natural eutrophic lakes with Magnopotamion or Hydrocharition -type vegetation) élőhely Európa jelentős részén előfordul és főként nagyobb folyók széles árterületein jelenik meg. Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában elterjedtnek számít, míg a Mediterráneumban viszonylag kevés az állandó vizű víztest, így kialakulásának termőhelyi feltételei korlátozottak. Észak-Európában jelentősebb kiterjedésű állóvizek vannak, de ezek döntően oligotrófok vagy mezotrófok (Mesterházy & Csiky, 2014). Az élőhely a Natura 2000 országaiban az Egyesült Királysággal együtt site területén jelölő az alábbi, országnevek után zárójelben jelzett natura 2000 területek száma szerinti bontásban: Németország (1455), Olaszország (452), Franciaország (348), Spanyolország (294), Lengyelország (288), Belgium (233), Dánia (150), Svédország (94), Szlovákia (90), Magyarország (79), Ausztria (76), Lettország (76), Csehország (52), Finnország (49), Észtország (42), Bulgária (34), Görögország (31), Litvánia (29), Portugália (28), Horvátország (27), Románia (26), Hollandia (23), Nagy-Britannia (16), Luxemburg (15), Szlovénia (12), Írország (11), Ciprus (1) (forrás: ábra. A természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel élőhely előfordulása a Natura 2000 országaiban [forrás: ect=3150&region= (map)] Hazánkban nagyobb folyóink mentén elterjedtnek számít, a legnagyobb állományok a Tisza, a Duna, a Dráva, a Hármas-Körös és a Bodrog holtágaiban találhatók. Nem ehhez az élőhely-kategóriához tartoznak a víztározókban, csatornákban, mesterséges tavakban található állományok, mindazonáltal a nem természetes eredetű víztestekben kifejlődő hasonló fajösszetételű állományok természetvédelmi szempontból is nagy jelentőségűek, mivel ugródeszkaként szolgálnak az egyre ritkábban kialakuló természetes állományok fajai számára. Ezen kívül a vonuló madarak pihenő- és táplálkozóhelyeiként is fontos szerepet játszanak. Összességében azonban a természetes eutróf tavak kiterjedése hazánkban csak hektárra tehető (Mesterházy & Csiky, 2014). Viziterv Environ Kft október

116 30. ábra. A természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel élőhely hazai előfordulási térképe a HD 17. cikk országjelentése alapján (forrás: A közösségi jelentőségű élőhelykategóriába tartoznak a Bölöni et al. (2011) alapján az állóvízi sulymos, békalencsés, rucaörömös, tócsagazos hínarak és az áramlóvízi, (nagylevelű) békaszőlős, tündérfátylas hínarak (ÁNÉR kód: Ac (állóvizekben, holtágakban, a folyókban nem, de sok csatornában). Eutróf állóvizek lebegő és sekélyen gyökerező egyéves, magas borítási értékű hínártársulásai és hínárállományai vagy többnyire nagy termetű, szubmerz és emerz gyökérrel rögzült, évelő növénytársulások. A társulások szerkezetét alapvetően a domináns fajok növekedési formája és stratégiája határozza meg. A főbb növekedési formák a következők: Trapoid típus: emerz gyökerező, a víz színén úszó levélrózsákkal, Hydrocharoid típus: emerz lebegő, nyeles levelek olykor úszó indás rozettában állnak, Lemnoid típus: emerz lebegő, növények kicsik, leveleik nincsenek, a növények telepszerűek, és Ceratophylloid: szubmerz lebegő, a levelek örvökben állnak, finoman szeldeltek, gyökértelen, a szár néha betemetődik. Növényzetét terméssel vagy/és kitartórüggyel (turionnal) szaporodó, egyéves, hydro-therophyta (HyTh) és hydro-hemikryptophyta (HyH) évelő fajok alkotják. Ezek: Trapa natans, Hydrocharis morsus-ranae, Myriophyllum verticillatum, Myriophyllum spicatum, Ceratophyllum demersum, Utricularia australis, Lemna gibba, L. trisulca, L. minor, Spirodela polyrhiza, Wolffia arrhiza, Salvinia natans, Potamogeton nodosus, P. natans, P. lucens, P. perfoliatus, P. pusillus sl., P. trichoides, P. acutifolius, P. crispus, P. pectinatus, Nymphoides peltata, Polygonum amphibium, R. trichophyllus, R. rionii, R. aquatile, R. baudotii, Najas minor, Najas marina, Callitriche sp., Nitella és Chara sp. Felhasznált irodalom Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (2011) [szerk.]: Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, p Mesterházy, A. & Csiky, J. (2014): 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel. In: Haraszthy, L. [szerk.]: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, p (Letöltés: ) (Letöltés: ) UP=FRESHWATER+HABITATS&SUBJECT=3150&REGION= (MAP) (LETÖLTÉS: ) Viziterv Environ Kft október

117 Az élőhely aktuális állapota, érintettsége Érintettség a Natura 2000 területen lévő zagytereken és az azokhoz kapcsolódó beavatkozási területeken (bekötő út szélesítés és útváltozatok területfoglalása) A 3150 kóddal jelölt élőhelytípust a Z2 zagytérre vezető 2. út változat elnevezésű létesítendő útvonal által érintett 305-ös foltszámú folt területén haladó keskeny csatornában megtaláltuk. Itt, a 0,42 hektár területű folt 5%-át foglalja el az élőhely, így az élőhely érintettsége ezen a területen (folton) 0,021 hektár. De a hozzávetőlegesen 10 méter szélességű építendő út véleményünk szerint maximálisan csak kb. 20 négyzetméteren érintheti negatívan az élőhelyet. Érintettség a nyomócsövek nyomvonalain A Z6 elnevezésű zagytérhez tartozó nyomócső nyomvonalán megtaláltuk a 3150 kóddal jelölt élőhelytípust az ott futó mesterséges csatornában. Ez a csatornaszakasz azonban nem része a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek. A nyomócsőlétesítéssel érintett területsávoknak a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre eső részei a legtöbb esetben átfednek a kotrási területekkel. Néhány esetben azonban nincs átfedés, tehát a nyílt vízen haladó nyomócsővezeték olyan vízfelületet érint, amely kotrási tevékenységgel nem érintett. Hozzávetőlegesen 5880 méteren van ilyen nem átfedésben lévő nyomócsővezeték nyomvonal. A 30 cm átmérőjű vezeték általi területfoglalás ezt alapul véve hozzávetőlegesen 0,17 hektár. Érintettség a kotrási helyszíneken A projekt keretében tervezett kotrásokkal érintett helyszínek jellemzően nagy területű nyílt vízfelszíneket érintenek (kivéve a part menti kotrások a déli parton). Emiatt a part menti nádasövhöz szorosan csatlakozó, azt a tó közepe irányába zónaként övező balatoni nagyhínár Myriophyllo-Potametum kevésbé érintett a kotrások kapcsán. Az élőhely jellemzően közvetlenül a nádasokhoz kapcsolódik, de a tó közepe felé 2 2,5 méteres vízmélységig a Potamogeton perfoliatus helyenként kiterjedt állományokat alkothat a parttól távolabb is. Az élőhely jellemző fajait, a hínáros békaszőlőt (Potemogeton perfoliatus) és a füzéres süllőhínárt (Myriophyllum spicatum) szórványosan megtaláltuk a makroszkópikus vízi gerinctelenek fajcsoport és a halfauna felmérését célzó terepi vizsgálatok során a part menti nádas övtől távolabb is. A nagy területű kotrási területek (Keszthelyi, Szigligeti, Balatonfűzfői) csak néhány ponton éri el a nádasövet, alapvetően attól távolabb helyezkedik el (ezek összterülete 2372,76 ha). A part menti (tervezett) kotrások (ezek összterülete 57,47 ha) a déli parton viszont a nádas övet szorosan követve helyezkednek el, ezért itt a hínárnövényzet területi érintettsége némileg magasabb. Itt, a már említett fajok mellett más hínárfajok is előfordulnak: Potamogeton pectinatus, Potamogeton crispus, Lemna trisulca, Lemna minor, Hydrocharis morsus-ranae. Becslésünk szerint az álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac) élőhelytípus a kotrási helyszíneken összességében az érintett területek maximum 10%-án, tehát mintegy 243,02 hektár kiterjedésű területen van jelen, legtöbb esetben laza (alacsony borítású) mezőket alkotva. A kotrási helyszínek ÁNÉR kódja: U9 Ac, természetesség: 4. Az építés várható hatásai A Natura 2000 területen lévő zagytereken és az azokhoz kapcsolódó beavatkozási területeken (bekötő út szélesítés és útváltozatok területfoglalása) Abban az esetben, ha az 1. út változat valósul meg, akkor várhatóan megszűnik maximálisan 20 nm 3150 kóddal jelölt közösségi jelentőségű élőhelytípus. Az útváltozat megépülése esetén a fellépő negatív hatás ekkora területen lokálisan megszüntető, a kistáji szinten figyelembe vett állománynagyságot és az élőhely természetvédelmi helyzetét szem előtt tartva azonban a hatás elviselhető. Nyomócsövek nyomvonalait érintő hatások A 30 cm átmérőjű vezeték általi területfoglalás a nem átfedő szakaszokon hozzávetőlegesen 0,17 hektár. A nyomócsövek telepítésével és használatával kapcsolatban az érintett élőhelyekre (köztük a 3150 kóddal jelölt élőhelyekre) vonatkozóan általánosan elmondható, hogy a vezeték létesítése (lefektetése) és használata nem jelenti az igénybe vett terület növényzetének megszűnését. Kis mértékű károsodás várható az érintett élőhelyeken egy 30 cm átmérőjű nyomócső vezeték ideiglenes lefektetése és használata során. A nyomócső-vezetékek telepítésével és használatával kapcsolatban az építés hatását elviselhetőnek tekintjük, mely nem jár az élőhely megszűnésével, legfeljebb kis mértékű időleges, rövid távú degradációval. Viziterv Environ Kft október

118 Kotrási helyszíneket érintő hatások A hidromechanizációs eljárással, úszójárművel végzett iszapkotrás negatívan érinti az élőhelyet mind a vegetációs periódusban, mind azon kívüli munkavégzés esetén is. Az érintett, gyökérrel rögzült hínárnövényeket a kotrás során negatív hatás éri, hiszen eltávolításra kerül az az iszapréteg, ahol a növények gyökereznek, illetve ahol az áttelelő szervek vannak (hidro-hemikriptofita fajok). A felszíni lebegőhínárokat kevésbé érintik a negatív hatások. A hatás az élőhely vonatkozásában lokálisan megszüntető jellegű. A hatás megítélésénél ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a tervezett területű kotrásokat nem egyetlen évben kívánják megvalósítani. A több (az előzetes tervek szerint 7-10) év alatt megvalósuló munkavégzés miatt a negatív hatások jelentős mértékben mérséklődnek, hiszen az adott évben kotort területre azokról a szomszédos élőhelyekről is érkezhetnek propagulumok, amelyek kotrása még nem történt meg. A 243,02 hektárra vonatkozó kedvezőtlen hatás tehát egyszerre (egy éven belül) nem fog megvalósulni. Másrészről a kotort területek regenerációja a kotrást követő vegetációs periódusban már elindul. Az élőhelyet alkotó fajok mindegyike érintett azáltal, hogy a szaporodóképletek egy része az iszapkotrás során az iszappal együtt eltávolításra kerül. Ez a hatás a munkavégzés időzítésétől függetlenül mindenképpen érvényesül. Az élőhelytípus tájegységi (kistáji) szinten vett előfordulását, természetvédelmi-élővilágvédelmi funkcióját és a regeneráció lehetőségét figyelembe véve az építés hatása véleményünk szerint a Balaton és környéke viszonylatában elviselhető. Az üzemelés várható hatásai Zagyterek és kapcsolódó területek Abban az esetben, ha az 1. út változat valósul meg, akkor várhatóan megszűnik maximálisan 20 nm 3150 kóddal jelölt közösségi jelentőségű élőhelytípus. A negatív hatás az építési fázisban lép fel. Az üzemelés során ezen a területen nem is várható az élőhely újbóli kialakulása, hiszen a területet a megépülő út foglalja majd el. Az üzemelés hatása véleményünk szerint semleges. Nyomócsövek Az érintett élőhelyeknél esetlegesen fellépő negatív hatások az építési fázisban jelentkeznek. A munkavégzés befejeztével a csövek felszedése megtörténik. Ezt figyelembe véve az üzemelés hatását semlegesnek tekintjük. Kotrási helyszínek A kotrási beavatkozások nem csökkentik és nem is növelik a víztér területét, azonban a kotrás eredményeképpen a víztér átlagos mélysége kis mértékben növekedni fog a kotrással érinett mederfelületeken, ezáltal a tó emberi időléptékben értékelhető, tótörténeti viszonylatban pedig elhanyagolható mértékben korábbi szukcessziós állapotba kerül, a kitermelt iszapmennyiséggel csökken az iszapfelhalmozódással leginkább érintett mederrészek feliszapolódottságának mértéke, számottevő mértékben csökken a belső tápanyagterhelés forrása. Az álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac) élőhelytípus a korábbi kotrási jellegű beavatkozásokra vonatkozó tapasztalat alapján viszonylag könnyen regenerálódik. Tapasztalatok szerint a karakterfajok túlélési lehetőségei drasztikus beavatkozások után is jók. Az élőhelyet alkotó fajok a beavatkozások után rövid időn belül (akár 1-2 év) képesek inváziószerűen benépesíteni a rendelkezésre álló vízteret. A kotrással nem érintett mederfelületek megfelelő propagulumforrást biztosítanak a kolonizációs folyamatokhoz. Ezt figyelembe véve az üzemelés hatását semlegesnek tekintjük Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Az élőhely aktuális állapota, érintettsége Az élőhelytípus a tervezett beavatkozási területeken nem fordul elő, nem érintett. Az építés várható hatásai Az építés hatásai az élőhelytípust nem érintik. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az építés hatása semleges. Viziterv Environ Kft október

119 Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek nem várható az élőhelytípusra vonatkozó hatása. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az üzemelési időszak hatása semleges Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Az élőhely általános jellemzése, elterjedése Az élőhelytípus a tervezett beavatkozási területeken nem fordul elő, nem érintett. Az építés várható hatásai Az építés hatásai az élőhelytípust nem érintik. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az építés hatása semleges. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek nem várható az élőhelytípusra vonatkozó hatása. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az üzemelési időszak hatása semleges A terület nagysága, elhelyezkedése Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Érintettség a Natura 2000 területen lévő zagytéren és a zagytérhez kapcsolódó beavatkozási területeken (bekötő út szélesítés és útváltozatok területfoglalása) és a nyomócsövek érintett területein A 3150 kóddal jelölt élőhelytípust a Z2 zagytérre vezető 2. út változat elnevezésű létesítendő útvonal által érintett 305-ös foltszámú folt területén haladó keskeny csatornában megtaláltuk. Itt, a 0,42 hektár területű folt 5%-át foglalja el az élőhely, így az élőhely érintettsége ezen a területen (folton) 0,021 hektár. De a hozzávetőlegesen 10 méter szélességű építendő út véleményünk szerint maximálisan csak kb. 20 négyzetméteren érintheti negatívan az élőhelyet. Érintettség a nyomócsövek nyomvonalain A Z6 elnevezésű zagytérhez tartozó nyomócső nyomvonalán megtaláltuk a 3150 kóddal jelölt élőhelytípust az ott futó mesterséges csatornában. Ez a csatornaszakasz azonban nem része a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek. A nyomócsőlétesítéssel érintett területsávoknak a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre eső részei a legtöbb esetben átfednek a kotrási területekkel. Néhány esetben azonban nincs átfedés, tehát a nyílt vízen haladó nyomócsővezeték olyan vízfelületet érint, amely kotrási tevékenységgel nem érintett. Hozzávetőlegesen 5880 méteren van ilyen nem átfedésben lévő nyomócsővezeték nyomvonal. A 30 cm átmérőjű vezeték általi területfoglalás ezt alapul véve hozzávetőlegesen 0,17 hektár. Érintettség a kotrási helyszíneken A projekt keretében tervezett kotrásokkal érintett helyszínek jellemzően nagy területű nyílt vízfelszíneket érintenek (kivéve a part menti kotrások a déli parton). Emiatt a part menti nádasövhöz szorosan csatlakozó, azt a tó közepe irányába zónaként övező balatoni nagyhínár Myriophyllo-Potametum kevésbé érintett a kotrások kapcsán. Az élőhely jellemzően közvetlenül a nádasokhoz kapcsolódik, de a tó közepe felé 2 2,5 méteres vízmélységig a Potamogeton perfoliatus helyenként kiterjedt állományokat alkothat a parttól távolabb is. Az élőhely jellemző fajait, a hínáros békaszőlőt (Potemogeton perfoliatus) és a füzéres süllőhínárt (Myriophyllum spicatum) szórványosan megtaláltuk a makroszkópikus vízi gerinctelenek fajcsoport és a halfauna felmérését célzó terepi vizsgálatok során a part menti nádas övtől távolabb is. A nagy területű kotrási területek (Keszthelyi, Szigligeti, Balatonfűzfői) csak néhány ponton éri el a nádasövet, alapvetően attól távolabb helyezkedik el (ezek összterülete 2372,76 ha). A part menti (tervezett) kotrások (ezek összterülete 57,47 ha) a déli parton viszont a nádas övet szorosan követve helyezkednek el, ezért itt a hínárnövényzet területi érintettsége némileg magasabb. Itt, a már említett fajok mellett más hínárfajok is előfordulnak: Potamogeton pectinatus, Potamogeton crispus, Lemna trisulca, Lemna minor, Hydrocharis morsus-ranae. Becslésünk szerint az álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac) élőhelytípus a kotrási helyszíneken összességében az érintett területek maximum 10%-án, tehát mintegy 243,02 hektár kiterjedésű területen van jelen, legtöbb esetben laza (alacsony borítású) mezőket alkotva. A kotrási helyszínek ÁNÉR kódja: U9 Ac, természetesség: 4. Viziterv Environ Kft október

120 Az élőhelytípust összességében mintegy 243,192 hektár kiterjedésben mutattuk ki a tervezett munkálatokkal érintett közvetlen élővilágvédelmi hatásterületen. Ennek túlnyomó része a kotrási helyszíneken érintett terület teszi ki. A továbbiakban (kerekítést alkalmazva) 243 hektárt veszünk figyelembe a számítások során A területen található élőhelytípusok természetességében bekövetkezett változások, különös tekintettel a társulásalkotó fajok összetételére Az építési időszakban a kitermelésre kerülő lágy üledékkel együtt eltávolításra kerül és megsemmisül az adott évben kifejlődő vegetáció (Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel - Ac) abban az esetben, ha vegetációs periódusban történik a kivitelezés. Vegetációs időszakon kívüli kivitelezéskor a propagulumok és az évelő növények esetében az áttelelő szervek sérülésével, pusztulásával kell számolni a kivitelezéssel érintett mederfelületen. Ugyanakkor az élőhelytípus a rendelkezésre álló terepi tapasztalatok alapján gyorsan regenerálódik. A regenerációt segíteni fogja, hogy a propagulumok egy része a víztérben marad a munkálatok után is. Az élőhelytípust alkotó fajok egy része (pl.: békalencse fajok, békatutaj) a beavatkozások után rövid időn belül (akár 1-2 év) képesek benépesíteni a rendelkezésre álló vízteret. A gyökerező fajok esetében ez a nagyon gyors benépesülés a valamelyest növekvő vízmélység és a számukra kedvező vastag lágy iszapréteg eltűnése miatt nem várható, ugyanakkor a megjelenésük és a lassan, de fokozatosan növekvő borításuk mindenképpen valószínűsíthető. Erős szélben a tó döntő részén fenékig átkeveredik, ill. jelentős áramlások találhatók a Balatonban. Ennek következtében a kotrási területekkel szomszédos mederfelületekről a felső lágy iszapréteg, ill. az iszapban található növény propagulumok is megjelennek a kotrással érintett mederrészeken is. A kotort és nem kotort mederrészek közötti különbség várhatóan viszonylag gyorsan redukálódik. A közepesen fajgazdag és finomabb mintázatú állományok újbóli kialakulása ennek ellenére várhatóan több időt, akár 5-6 évet vehet igénybe A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése Az élőhelytípus tervezett beavatkozással érintett foltjai Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában nem kiemelkedő szerepűek, és a viszonylag gyors regenerációnak köszönhetően az élőhelytípus ezen funkciója várhatóan viszonylag gyorsan helyreáll A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest Élőhelytípus A terület aránya az összes előforduláshoz képest (HUBF30002 Natura 2000 site) A terület aránya az összes előforduláshoz képest (összes hazai Natura 2000 site) Természetes A Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű Az összes hazai Natura 2000 eutróf tavak természetmegőrzési területen belül összesen 3000 ha 3150 élőhelyhálózathoz tartozó Magnopotamion élőhelytípusba sorolt hinaras élőhely található, ennek 8,1 %- területen a jelenlegi vagy át képezi a tervezett beruházás kivitelezési fázisában érintett információink szerint összesen Hydrocharition 243 ha (ez a terület azonban egyszerre nem, csak a ,59 ha 3150 növényzettel éves kivitelezési időszakban összességében lesz érintett). élőhelytípusba sorolt hinaras élőhely található, ennek 1,24 %- át teszi ki a tervezett beruházás kivitelezése során összesen (7-10 év alatt) érintett 243 ha. 14. táblázat. A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest Viziterv Environ Kft október

121 Az élőhelytípus ritkasága Élőhelytípus Helyi Regionális Európai közösségi Természetes eutróf Gyakori a Natura 2000 Nem ritka, több mint Gyakori, főképp Középtavak Magnopotamion területen belül ha 530 km 2 -en Európában, a mediterráneumban vagy Hydrocharition kiterjedésben található az és Észak-Európában ritkább növényzettel élőhelytípus. 15. táblázat. Az élőhelytípus ritkasága Az élőhelytípus ellenállóképessége külső behatásokkal szemben Élőhelytípus Ellenálló képesség Természetes eutróf tavak A természetes tavak Közép-Európában elterjedt hínárközösségei. Széles Magnopotamion vagy élőhelyspektrumot lefedő élőhely, amely a kevésbé toleráns, lápi karakterű Hydrocharition növényzettel fajközösségektől az eutróf tavak jellegtelenebb, de sokszor fajgazdagabb közösségeiig terjed. Az eutrofizációt és a szennyezéseket rosszul tűri, fajkompozíciója hamar átalakul. A vízszintingadozásra kevésbé érzékeny. 16. táblázat. A jelölő élőhelytípusok ellenálló-képessége külső behatásokkal szemben A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások leírása A jelölő fajok általános bemutatása és érintettsége Növények Vizsgálati időpontok, időintervallumok, irodalmi adatok, vizsgálati módszerek A tervezett beavatkozás által érintett területek döntő részének felmérésére június és július honapjaiban került sor. Néhány terület felmérésére azonban csak novemberben kerülhetett sor, mivel ezek a tervezés során később kerültek a beavatkozási területek közé A jelölő fajok bemutatása és érintettsége Kisfészkű aszat Cirsium brachycephalum Jur. A faj érintettsége A Balaton mentén, annak északi és déli partján több ismert előfordulása van a fajnak. A terepi felmérések során azonban nem került elő a beavatkozási helyszíneken. Teljes bizonyossággal nem zárható ki a növényfaj jelenléte, azonban a vizsgált élőhelyek kevésbé felelnek meg a kisfészkű aszat élőhelyi igényeinek, így nem tekintjük hatásviselőnek, a beavatkozás hatását a fajra semlegesnek tekintjük. Az építés várható hatásai Az építési időszakban a fajt kimutatható közvetlen vagy közvetett hatások nem érintik. Így nem tekintjük hatásviselőnek és a hatásbecslési dokumentáció további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelési időszakban a fajt kimutatható közvetlen vagy közvetett hatások nem érintik. Így nem tekintjük hatásviselőnek és a hatásbecslési dokumentáció további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük Lepkék Vizsgálati időpontok, időintervallumok, irodalmi adatok, vizsgálati módszerek A vizsgálati terület bejárására július 3. és 5. között került sor, melynek során a közösségi jelentőségű lepkefaj, a keleti lápibagoly (Arytrura musculus) élőhelyinek jelenlétét vizsgáltuk. Viziterv Environ Kft október

122 A jelölő fajok bemutatása és érintettsége Keleti lápibagoly Arytrura musculus (Ménétriés, 1859) A faj érintettsége A bejárások során a faj egyedeit a hatásterületeken nem találtuk, illetőleg a faj élőhelyeinek jelenlétét sem észleltük. A vizsgálat során nem fordul elő egyik beavatkozási területen sem, illetőleg irodalmi adatáról sincs információnk. Az építés várható hatásai A faj nem hatásviselő, a várható építési hatások semlegesek. Az üzemelés várható hatásai A faj nem hatásviselő, a várható üzemelési hatások semlegesek. Mivel nem hatásviselő, a fajt a dokumentáció további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük Egyéb gerinctelenek Harántfogú törpecsiga Vertigo angustior JEFFREYS, 1830 Elterjedési terület A faj palearktikus areájú. Európa nagy részén széles körben elterjedt, de az északi területekről hiányzik (pl. a Skandináv-félszigetnek csak a legdélibb részéről ismert). Alacsonyabb hegyvidéki és alföldi területeken egyaránt megtalálható (DELI 2014). 31. ábra - A harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) európai előfordulása [sötétzölddel azon területek, ahol biztosan előfordul a faj (forrás: Hazai előfordulás Az egész ország területén általánosan elterjedt, de az Alföld központi részéről hiányzik. A legtöbb elterjedési adattal a Dunántúl nyugati részéről rendelkezünk (DELI 2014). Viziterv Environ Kft október

123 32. ábra - A harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) magyarországi elterjedése (forrás: A faj érintettsége A Z2 anyagnyerő területén előforduló puhafás állományok a faj potenciális élőhelyét képezik. Felmérésünk során a faj jelenlétét ugyan nem észleltük, de mivel a hasonló élőhelyeken a Balatonfelvidéken a faj gyakori, nem kizárható, hogy fajspecifikus, célzott vizsgálatok a jelenlétét nem igazolnák. Az építés várható hatásai A munkálatok a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli állományának egy kisebb populációját érintik, de a kivitelezés során az érintett állomány pusztulásával számolhatunk. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek már előreláthatólag nem lesz hatása a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományra, a negatív hatások az építési fázisban realizálódnak. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából hatásviselőnek tekintjük. Hasas törpecsiga Vertigo moulinsiana Dupuy, 1849 Elterjedési terület Európa mérsékelt övi részében fordul elő Portugáliától a Kaukázusig, északon Svédországig és Litvániáig, nem ismeretes a Balkán egyes országaiból, Dél-Itáliából és Portugáliából. Nem fordul elő továbbá Norvégiában, Finnországban és Oroszország északi részében. Viziterv Environ Kft október

124 33. ábra - A hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás: Hazai elterjedés Az országos léptékű Natura 2000 felmérés során kiderült (FEHÉR Z. kéziratos anyaga), hogy 58 UTM négyzetből áll rendelkezésre adat a faj hazai előfordulásáról. A Vertigo-fajok együttes előfordulására irányuló kutatásokból származó adatok szerint a V. moulinsiana gyakran fordul elő más Vertigo-fajokkal együtt. Páll-Gergely vizsgálata szerint az Aszófői-sédnél a V. angustior fajjal, Novákpuszta mellett a V. antivertigo fajjal, Varga és Kerek (1989) vizsgálta szerint Zselickislaknál a V. pusilla fajjal, Pintér (1982) szerint Káptalanfánál a V. pygmaea fajjal együtt fordul elő (PÁLL-GERGELY & ERŐS, 2007). Devecsernél és Pusztamérgesnél három, Vámospércs és Bátorliget térségében négy, Szinnél öt Vertigo-faj, köztük a V. moulinsiana együttes előfordulásáról vannak szakirodalmi adatok (PÁLL-GERGELY & ERŐS, 2007). A V. moulinsiana elterjedési területe országos viszonylatban jóval kisebb, mint a V. angustior fajé, mégis elmondható, hogy Magyarországon viszonylag gyakori fajnak számít, az alkalmasnak tűnő élőhelyek nagy részén megtalálható. Élőhely A Vertigo moulinsiana a vizes élőhelyek lakója. Tipikus a mocsaras, ingoványos területeken, a nádasokban és a sással borított tó- vagy folyópartokon él. Nyirkos erdőkben, bozótokban, ősszel és kora tavasszal a földön, a moha és a lehullott lomb alatt is megtalálható (HÉRA, 2003). A faj érintettsége A balatongyöröki tervezett út egyik nyomvonalának kivitelezése esetén egy kis csatorna melletti mocsári sás dominálta élőhelysáv (305. folt) a faj potenciális élőhelyét képezi. Felmérésünk során a faj jelenlétét ugyan nem észleltük, de mivel a hasonló élőhelyeken a Balaton-felvidéken a faj gyakori, nem kizárható, hogy fajspecifikus, célzott vizsgálatok a jelenlétét nem igazolnák. Az építés várható hatásai A munkálatok a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli állományának populációját érintik, de mindössze m 2 kiterjedésű élőhely pusztulása során mindössze néhány egyed pusztulásával számolhatunk. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek már előreláthatólag nem lesz hatása a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományra, a negatív hatások az építési fázisban realizálódnak. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából hatásviselőnek tekintjük. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából hatásviselőnek tekintjük. Viziterv Environ Kft október

125 Halak Vizsgálati időpontok, időintervallumok, irodalmi adatok A halfauna felmérést június 17-e és 20-a között végeztük Vizsgálati módszerek A mintavételezéshez szükséges engedélyeket A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvény és a vidékfejlesztési miniszter halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapítására vonatkozó 133/2013. (XII. 29.) VM rendelete alapján szereztük be. A mintavételezést gázolva, illetve csónakból végeztük egy SAMUS 725MP típusú, akkumulátoros üzemű egyenáramú elektromos halászgéppel, illetve Hans Grassl IG200/2 típusú, 250 W teljesítményű, akkumulátorról üzemelő pulzáló egyenáramú kutató elektromos halászgéppel. A SAMUS 725MP típusú halászgép gyártási száma: BA1208, nyilvántartási száma: HhgF/228-3/2017. Az elektromos halászgép érintésvédelmi vizsgáját igazoló okmány száma: SZ0609. A Hans Grassl IG200/2 típusú halászgép gyártási száma: , nyilvántartási száma: HhgF/228-2/2017. Az elektromos halászgép érintésvédelmi vizsgáját igazoló okmány száma: SZ0610. A vizsgálatokat a projekt mintavételi módszertanra vonatkozó követelményei szerint végeztük, figyelembe véve a CEN szabványt. A felmért szakaszok gázolva végzett mintavétel esetén 3 50 méteres, csónakból végzett mintavétel esetén méteres alszakaszokból álltak. Az alszakaszok úgy kerültek kijelölésre, hogy azok a vizsgált víztest mintázott szakaszára reprezentatívak legyenek. A mintázott szakaszok hosszát GPS berendezéssel mértük, EOV koordináta rendszerben rögzítve a mintavételi szakaszon kezdő- és végpontját. A kotrási helyszíneken a mederfenéken, elektromos kecével végzett mintavételeket végeztünk, ennek során 1,9 m talpszélességű elektromos kecét alkalmaztunk. A mintavételeket 200 méteres szakaszon végeztük. Az szakaszok és az alminták helye úgy lett kijelölve, hogy azok a vizsgált víztest mintázott szakaszára reprezentatívak legyenek. A mintavételi szakaszok hosszát GPS készülékkel mértük, rögzítve a mintavételi szakaszon kezdő- és végpontját. A felméréseket Koncz Dávid és Polyák László irányította. Koncz Dávid elektromoshalászgép-kezelői bizonyítvány nyilvántartási száma: ; sorszáma: Polyák László elektromoshalászgépkezelői bizonyítvány nyilvántartási száma: ; törzslap száma: /2014. A mintavételi terület biotikus és abiotikus paramétereit, valamint a fogott halfajokat, illetve azok egyedszámait digitális diktafonnal rögzítettük. Az adatokat a felmérés végén összesítettük és jegyzőkönyvben összegeztük. A mintázott területről, illetve a fogott halfajok néhány példányáról fotót készítettünk. A kifogott halfajokat a helyszínen meghatároztuk, és sértetlenül visszaengedtük az élőhelyükre. A halak a halászat és a határozás alatt semmiféle fizikai sérülést nem szenvedtek. A fajok identifikációja Harka és Sallai (2004) munkáját követi. A halak nevezéktanában a FishBase (ver. 11/2014) honlapon fellelhető tudományos megnevezéseket használjuk. Az előzetesen kijelölt mintavételi szelvények kódjai, valamint a gyűjtőhely elnevezése, EOV koordinátái az alábbi táblázatban találhatók. Mintavételi EOV_X EOV_Y Víznév Alterület Település Mintavétel hely kód ideje BAL_ Balaton Szent Mihály-dűlő Balatongyörök BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Keszthely BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Gyenesdiás BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Vonyarcvashegy BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Vonyarcvashegy BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Balatonberény BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Balatonberény Viziterv Environ Kft október

126 Mintavételi EOV_X EOV_Y Víznév Alterület Település Mintavétel hely kód ideje BAL_ Balaton Balatonmáriafürdő BAL_ Balaton Balatonmáriafürdő BAL_ Balaton József-telep Balatonfenyves BAL_ Balaton Balatonfenyves BAL_ Balaton Bélatelep Fonyód BAL_ Balaton Alsó-Bozót Balatonederics BAL_ Balaton Bozóti-legelő Szigliget BAL_ Balaton Balatonszéplak alsó Zamárdi BAL_ Balaton Ezüst-part Siófok BAL_ Balaton Fűzfői-öböl Balatonalmádi BAL_ Balaton Fűzfői-öböl Balatonalmádi BAL_ Balaton Szent Mihály-dűlő Balatongyörök BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Keszthely BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Keszthely BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Gyenesdiás BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Gyenesdiás BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Vonyarcvashegy BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Vonyarcvashegy BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Vonyarcvashegy BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Vonyarcvashegy BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Balatonberény BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Balatonberény BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Balatonberény BAL_ Balaton Keszthelyi-öböl Balatonberény BAL_ Balaton Balatonmáriafürdő BAL_ Balaton Balatonmáriafürdő BAL_ Balaton Balatonmáriafürdő BAL_ Balaton Balatonmáriafürdő BAL_ Balaton József-telep Balatonfenyves BAL_ Balaton József-telep Balatonfenyves BAL_ Balaton Balatonfenyves BAL_ Balaton Balatonfenyves BAL_ Balaton Bélatelep Fonyód BAL_ Balaton Bélatelep Fonyód BAL_ Balaton Alsó-Bozót Balatonederics BAL_ Balaton Alsó-Bozót Balatonederics BAL_ Balaton Bozóti-legelő Szigliget BAL_ Balaton Bozóti-legelő Szigliget BAL_ Balaton Balatonszéplak alsó Zamárdi BAL_ Balaton Balatonszéplak alsó Zamárdi BAL_ Balaton Ezüst-part Siófok BAL_ Balaton Ezüst-part Siófok BAL_ Balaton Fűzfői-öböl Balatonalmádi BAL_ Balaton Fűzfői-öböl Balatonalmádi Viziterv Environ Kft október

127 Mintavételi EOV_X EOV_Y Víznév Alterület Település Mintavétel hely kód ideje BAL_ Balaton Fűzfői-öböl Balatonalmádi BAL_ Balaton Fűzfői-öböl Balatonalmádi táblázat. A halfelmérések mintavételi helyei A felmérés során 21 halfaj összesen 3581 egyedét azonosítottuk. A kifogott halfajok és összpéldányszámuk az alábbi táblázatban láthatók. A természetvédelmi szempontból értékes, védett, fokozottan védett, illetve valamely nemzetközi egyezmény hatálya alá eső fajokat vastagítva emeljük ki. Az idegenhonos halfajok neve mögött csillag (*) található. Fajnév Egyedszám 1 Abramis bjoerkna 20 2 Abramis brama Abramis sapa 2 4 Alburnus alburnus Ameiurus melas* 3 6 Anguilla anguilla 2 7 Carassius gibelio* 1 8 Ctenopharyngodon idella* 2 9 Cyprinus carpio Gobio albipinnatus Gymnocephalus cernuus Lepomis gibbosus* 3 13 Neogobius fluviatilis* Pelecus cultratus 1 15 Perca fluviatilis Proterorhinus marmoratus* 2 17 Rutilus rutilus Sander lucioperca Sander volgensis Scardinius erythrophthalmus 3 21 Silurus glanis 1 összpéldányszám táblázat. Az aktuális vizsgálatok során kimutatott halfajok és egyedszámadatok. Természetvédelmi szempontból jelentős értéket képviselő, hazánkban törvényes védelem alatt álló és/vagy az EU Élőhelyvédelmi irányelvének hatálya alá tartozó halfajként a halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) és a garda (Pelecus cultratus) példányai kerültek elő. A mintavételi szakaszokon összesen 21 halfaj jelenlétét sikerült igazolnunk, azonban a kimutatott egyedek 92,9%-a 5 halfajhoz tartozott. Ezek közül a második legnagyobb egyedszámban észlelt folyami géb (N. fluviatilis) idegenhonos. A süllőnek (S. lucioperca), mely a leggyakoribb faj volt, főként ivadék egyedeit észleltük. Az összes észlelt egyed 46,6%-a tartozott ehhez a fajhoz A jelölő fajok bemutatása és érintettsége Balin Aspius aspius (LINNAEUS, 1758) A faj érintettsége A balint a mintavétel során nem sikerült kimutatnunk. Nyíltvízi életmódot folytató halfaj, mely emellett rendkívül nagy mobilitású is, tehát a fajt nem tekintjük a tervezett kotrási és iszapelhelyezési munkálatok negatív hatásviselőjének. Viziterv Environ Kft október

128 Az építés várható hatásai A faj nem érintett. A kotrás során a területen tartózkodó egyedek könnyen kitérhetnek a kotró elől, egyedek pusztulása nem várható. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelési fázisban azok a korábban a területre jellemző habitatok továbbra is megtalálhatóak, melyek alkalmasak a halfaj egyedei számára. Vágócsík Cobitis taenia LINNAEUS, 1758 A faj érintettsége A faj jelenlétét nem sikerült igazolnunk a beavatkozással érintett területen. Az érintett élőhelyek nem optimálisak a faj számára, tehát a fajt nem tekintjük a tervezett kotrási és iszapelhelyezési munkálatok negatív hatásviselőjének. Az építés várható hatásai A fajt nem tekintjük hatásviselőnek. Az üzemelés várható hatásai A fajt nem tekintjük hatásviselőnek. Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus LUKASH, 1933 Elterjedési terület Közép- és Kelet-Európában elterjedt, Magyarországon őshonos halfaj. Szinte minden folyóvízben megtalálható, a dévér- és sügérzóna jellemző hala. Táplálékát főként vízi gerinctelenek és növényi részek alkotják. Május-júniusban ívik. Ikráit sóderes-homokos aljzatra rakja. Védett, az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében is szereplő faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke HUF. 34. ábra A halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) elterjedési területe (a piros sávozás a természetes előfordulási területet jelöli) (forrás: Viziterv Environ Kft október

129 Honos: Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Németország, Csehország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró. Hazai előfordulás A hazai halványfoltú küllő állományok átlagos denzitása olyan mintavételi területeken, ahol a faj előfordul, 6,77 ± 16,13 ind/mintaterület (átl. ± SD.; N=491), a minta mediánja (mintaterületenkénti egyedszám középérték) 1,5 ind/mintaterület. Az adatok nagy SD. értéke (szórása) azt jelzi, hogy a Gobio albipinnatus jellemzően a sóderes-homokos aljzatú, áramló vizű mederszakaszokon fordul elő, más területeken előfordulása esetleges. Kedvező körülmények esetén nagy egyedszámú állományai lehetnek (CPUE max=155,83 ind/100 méter). 35. ábra A halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) magyarországi elterjedése (forrás: A faj érintettsége A fajnak 16 mintavételi egységből összesen 94 példányát mutattuk ki. Ezek közül mindössze egy egyed került elő az északi parthoz közelebb eső mintavételi helyeken, döntő részük a déli parthoz közelebb található tervezett kotrási területeken kijelölt felmérési egységekből került elő. Az építés várható hatásai A halványfoltú küllő (G. albipinnatus) bentikus életmódot folytató halfaj, azaz az üledék közelében tartózkodik, ezért egyedek pusztulásával számolnunk kell. A kotrások során főként az alacsonyabb mobilitású ivadék egyedek pusztulása várható, leginkább a déli parthoz közel eső, sekély, VI. és VII. kotrási helyszínen. A beavatkozást lokálisan károsítónak ítéljük meg. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelési fázisban azok a korábban a területre jellemző habitatok továbbra is megtalálhatóak lesznek, melyek alkalmasak a halfaj egyedei számára. A fajnak a kivitelezési munkálatok zavaró hatásaival érintett állományai az üzemelési fázisban feltételezhetően gyorsan regenerálódnak a tervezett beavatkozásokkal érintett területeken. Réticsík Misgurnus fossilis (LINNAEUS, 1758) A faj érintettsége A felmérések során a faj egyedeit a hatásterületeken nem találtuk. Nem fordul elő egyik beavatkozási területen sem. Az érintett élőhelyek nem optimálisak a faj számára, tehát a fajt nem tekintjük a tervezett kotrási és iszapelhelyezési munkálatok negatív hatásviselőjének. Az építés várható hatásai A faj nem hatásviselő, a várható építési hatások semlegesek. Viziterv Environ Kft október

130 Az üzemelés várható hatásai A faj nem hatásviselő, a várható üzemelési hatások semlegesek. Garda Pelecus cultratus (LINNAEUS, 1758) A faj érintettsége A fajnak mindössze egy példányát mutattuk ki a tervezett beavatkozásokkal érintett területeken. Az alacsony kimutatott egyedszám a mintavétel sajátosságából is következik, ugyanis a garda nyíltvízi életmódú, jellemzően a vízfelszín közelében úszó faj, a felmérés során pedig a tervezett kotrási munkálatok szempontjából hatásviselő fenéklakó halfauna vizsgálata volt a cél. Az építés várható hatásai A faj mozgékonyságából, viselkedési sajátosságaiból és élőhelypreferenciájából adódóan sem az ivadék, sem az adult egyedeket nem veszélyeztetik számottevő mértékben a beavatkozás kivitelezési fázisának közvetlen hatásai, tehát a fajt nem tekintjük hatásviselőnek. Az üzemelés várható hatásai A fajt nem tekintjük hatásviselőnek. Szivárványos ökle Rhodeus sericeus (PALLAS, 1776) A faj érintettsége A felmérések során a faj egyedeit a hatásterületeken nem találtuk. Nem fordul elő egyik beavatkozási területen sem. Az érintett élőhelyek nem optimálisak a faj számára, tehát a fajt nem tekintjük a tervezett kotrási és iszapelhelyezési munkálatok negatív hatásviselőjének. Az építés várható hatásai A faj nem hatásviselő, a várható építési hatások semlegesek. Az üzemelés várható hatásai A faj nem hatásviselő, a várható üzemelési hatások semlegesek Kétéltűek és hüllők Vizsgálati időpontok, időintervallumok, irodalmi adatok, vizsgálati módszerek A herpetológiai felmérések transzektek mentén történtek, melyek hossza a kijelölt zagytér területével volt arányos, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek (NBmR) megfelelően (KORSÓS et. al 1997). A felmérések július 3. és 5. között, illetve november 15-én vizuális megfigyeléssel, akusztikus felméréssel, valamint ahol a környezeti adottságok lehetővé tették, hálózással is történt. Utóbbi esetben a merítésszám függött az alkalmasnak ítélt vízfelület nagyságától A jelölő fajok bemutatása és érintettsége Vöröshasú unka Bombina bombina (Linnaeus, 1758) Elterjedési terület A vöröshasú unka (Bombina bombina) a sztyepp, erdőssztyepp, lombhullató erdők és kevert erdők zónájában él. A faj areája Németországtól az Urálig és Kis-Ázsiáig, Skandináviától a Balkán-félsziget K- i részéig terjed (36. ábra). A Kárpát-medence állományait a Kárpátok (egy északi híd kivételével) elszigeteli a hegységtől északra és keletre elterülő síkságok állományaitól. A Pannon biogeográfiai régió hegységperemein, középhegységeiben és dombvidékein hibridzónák alakultak ki a két európai unka faj a B. bombina és a B. variegata között (VÖRÖS & HARMOS 2014). Viziterv Environ Kft október

131 36. ábra - A vöröshasú unka (Bombina bombina) elterjedése [narancssárga = elterjedési terület (forrás: Hazai elterjedés A hazai herpetofauna egyik kiemelkedő értéke, hogy a vöröshasú unka állomány európai viszonylatban nagy egyedszámú, és stabil. Élőhelyigényének megfelelő területek Magyarország szerte fellelhetőek. Elsősorban síkvidéki, de szórványosan domb- és hegyvidéki élőhelyeken is jelen van, ezért szinte az egész országban elterjedt, és gyakori. Az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke alapján készített országjelentésben szereplő elterjedési viszonyokat a 37. ábra mutatja be (VÖRÖS & HARMOS 2014). 37. ábra - A vöröshasú unka (Bombina bombina) hazai előfordulási térképe (forrás: Viziterv Environ Kft október

132 Élőhely A vöröshasú unka (Bombina bombina) általában alacsony tengerszint feletti magasságban (döntően m) fordul elő. Legtöbbször növényzettel dúsan benőtt, áramlásmentes, eusztatikus víztereket részesíti előnyben, de gyakorta előfordul időszakos vizekben (erdei tocsogók, utak mélyedései), illetve alföldi lassan áramló csatornákban is. Márciustól októberig, általában nappal és éjszaka is aktív. Kifejlett egyedei az év nagy részét vízi környezetben töltik, csak télire ássák be magukat a talajba. A szaporodási időszak elnyújtott, kedvező körülmények között áprilistól 2-3 hónapig tart (VÖRÖS & HARMOS 2014). A faj érintettsége A vizsgálati területen nem észleltük a fajt, a számára optimális élőhelyek szintén hiányoznak. Ugyanakkor a Z2 zagytérhez kapcsolódó 2. út változat által érintett 305. folt területén teljes bizonyossággal nem zárható ki a faj jelenléte. Az építés várható hatásai Az építési munkálatok során az érintett területeken a faj egyedeinek sérülése/mortalitása következhet be. Az egyedek sérülésének és mortalitásának esélye akkor a legcsekélyebb, ha a munkálatokat arra az időszakra ütemezik (lásd fejezet.), amikor már a faj egyedei túljutottak a lárvális fejlődés állapotán és még nem kezdődött el a téli nyugalmi periódus, így vagilis egyedekként el tudnak menekülni a kedvezőtlen hatások elől. Az üzemelés várható hatásai A kivitelezést követő időszakban az un. üzemelésnek előreláthatólag nem lesz érzékelhető közvetlen hatása a faj Natura 2000 területen belüli állományára. Közvetett élőhelycsökkenésen keresztül jelentkező kedvezőtlen hatásként értékelhető, hogy a jelenleg vizes élőhelyként funkcionáló mélyfekvésű iszapelhelyező területeken alapvetően megváltozik a terület jellege. A feltöltés miatt ezeken a területeken nem várható, hogy újra olyan vizes élőhelyek alakuljanak ki, melyek a kétéltűek számára szaporodóhelyet jelentenek. A fentiekre való tekintettel a fajt a beruházás szempontjából hatásviselőnek ítéljük. Mocsári teknős Emys orbicularis (Linnaeus,1758) Elterjedési terület Dél-és kelet európai elterjedésű hüllőfaj, legészakabbi előfordulását Lettországból ismerjük. Németország középső és nyugati feléből, a Benelux államokból, Észak-Franciaországból, Skandináviából és a Brit-szigetekről hiányzik. A Balkánról kiindulva elterjedési területe messze elnyúlik kelet felé, Oroszország síkvidéki területeire (KOVÁCS, 2014). Elterjedését a 38. ábra mutatja be. 38. ábra - A mocsári teknős (Emys orbicularis) európai előfordulása [sötétzölddel azon területek, ahol biztosan előfordul a faj (forrás: Viziterv Environ Kft október

133 Hazai elterjedés Magyarország minden földrajzi régiójában megtalálható, csupán a legszárazabb homokvidékeken (pl. Kiskunság, Bugac) ritkul meg, illetve a magasabb, hűvös éghajlatú hegyvidékről hiányzik, de egy-egy kóborló példány még középhegységeink belsejéből is előkerülhet. Elterjedését a táplálkozásra alkalmas vizek jelenléte és a megfelelő mennyiségű napsugárzás szabja meg (KOVÁCS, 2014). Hazai elterjedését a 39. ábra mutatja be. 39. ábra - A mocsári teknős (Emys orbicularis) magyarországi elterjedése (forrás: Élőhely Táplálkozó- és párzóhelye lassú folyású vagy állóvizekhez köthető. Patakokban vagy erős sodrású folyókban csak elvétve fordul elő. Az ÁNÉR-ben meghatározott élőhelyek közül a következőkben fordulhat elő: folyók, áramló vizű csatornák hínárnövényzete (Ab); álló- és lassan folyó vizek hínárnövényzete (Ac); lápi hínár (A24); szikes tavak hínárnövényzete (A5); nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a); úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok (B1b); harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet (B2); vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak (B3); lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek (B4); nem zsombékoló magassásrétek (B5); fragmentális mocsári és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál (BA); tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok (C23); folyóvizek (U8); állóvizek (U9) (KOVÁCS, 2014). A faj érintettsége A vizsgálati területen nem észleltük a fajt, a számára optimális élőhelyek szintén hiányoznak. Ugyanakkor a Z2 zagytérhez kapcsolódó 2. út változat által érintett 305. folt területén teljes bizonyossággal nem zárható ki a faj jelenléte. Az építés várható hatásai Az építési munkálatok (iszapelhelyezés, deponálás, zagyterület-képzés) során az érintett területeken a faj egyedeinek sérülése/mortalitása következhet be. Az egyedek sérülésének és mortalitásának esélye akkor a legcsekélyebb, ha a munkálatokat arra az időszakra ütemezik (lásd 7.2.3), amikor a faj egyedei már kikeltek, illetőleg még nem kezdődött el a téli nyugalmi periódus, így vagilis egyedekként el tudnak menekülni a kedvezőtlen hatások elől. Az üzemelés várható hatásai A kivitelezést követő időszakban az un. üzemelésnek előreláthatólag nem lesz érzékelhető közvetlen hatása a faj Natura 2000 területen belüli állományára. Közvetett élőhelycsökkenésen keresztül jelentkező kedvezőtlen hatásként értékelhető, hogy a jelenleg vizes élőhelyként funkcionáló mélyfekvésű iszapelhelyező területeken alapvetően megváltozik a terület jellege. A feltöltés miatt ezeken Viziterv Environ Kft október

134 a területeken nem várható, hogy újra olyan vizes élőhelyek alakuljanak ki, melyek a kétéltűek számára szaporodóhelyet jelentenek, ill. a vizes élőhelyhez kötődő hüllők számára megfelelő élőhelyet nyújtanak. A fentiekre való tekintettel a fajt a beruházás szempontjából hatásviselőnek ítéljük Emlősök Vizsgálati időpontok, időintervallumok Az emlősök felmérését a botanikai és madártani felmérésekkel párhuzamosan, május, június és július hónapjaiban végeztük Vizsgálati módszerek A terepbejárás során a vidra életnyomait (kotorék, nyom, tetem) kerestük A jelölő fajok bemutatása és érintettsége Közönséges vidra Lutra lutra (Linnaeus, 1758) Elterjedési terület A vidra széles elterjedésű faj. Írországtól Japánig, illetve a sarkkörtől Észak-Afrikáig előfordulhat. A II. világháború után európai állománya a mérgező kemikáliák (PCB-k, DDT) a vadászat és az élőhelyvesztés együttes hatására jelentősen csökkent. A faj néhány iparosodott európai országból ki is pusztult. A közép-európai országok egy részében azonban a halastavak nagy számának, a nyugateurópainál kedvezőbb természetes élőhelyi körülményeknek és valószínűleg a rendszerváltás előtti tulajdonviszonyoknak köszönhetően stabilabb állományai maradhattak fenn (Lanszki 2014). 40. ábra A vidra (Lutra lutra) elterjedési területe [narancssárga = elterjedési terület (forrás: Hazai elterjedés A faj viszonylag ritkább a középhegységek területén, a Kisalföldön, a Duna-Tisza-közének középső részén, illetve a viharsarok országhatár közeli felében. Nagyobb előfordulási tömbök találhatók az ország összes többi területén. Előfordulási területei egymással kapcsolatban állnak, azaz a hazai vidraállomány nem fragmentált (Lanszki 2014). Viziterv Environ Kft október

135 41. ábra A vidra (Lutra lutra) magyarországi elterjedése (forrás: Élőhely A faj hazánkban szinte minden olyan vizes területen előfordul, amely halakkal benépesült és ahol megtalálja búvó- és szaporodóhelyét. Megtalálható olyan folyók és mellékágak, holtágak, természetes nagy tavak, víztározók területén, amelyek környékén egész évben rendelkezésre áll tápláléka. Jelentős élőhelyei a nagy halkészlettel rendelkező halastavak, halastórendszerek és tározótavak. Kisebb állománysűrűségben más mesterségesen kialakított állóvizekben (pl. kavicsbányatavakon) és természetes állóvizeken (pl. lápokon) is megtalálhatjuk. A fő élőhelyit összekötő patakok, csatornák nagyon fontos szerepet töltenek be a vándorlásban, az új területek elfoglalásában. Élőhelyi ÁNÉR kategóriák szerint a következők: folyóvizek (U8), állóvizek (U9) (Lanszki 2014). A faj érintettsége A bejárások során beigazolódott, hogy a vidra táplálkozó fajként a parttól több száz méterre lévő kotrási helyszínek kivételével szinte minden érintett helyszínen előfordul. Kotorékot egyetlen területen sem találtunk, de az összes vizsgált partszakaszt használja, gyakorinak mondható. Az építés várható hatásai Az kivitelezési időszakban az egyedek várhatóan el tudják kerülni azokat a partszakaszokat, ahol éppen munkálatok folynak. A faj jó mozgásképességű, gyors, és főleg éjszaka aktív, ezek miatt az mondható, hogy az egyedek közvetlen elpusztulásának esélye csekély, csak zavaró hatásokra számítunk. A kotrási munkálatok főleg zajhatással járnak, amihez a vidra jól alkalmazkodott, hiszen a nyári időszakban jelentős zajhatás éri az egyedeket, mégis az egész partszakaszon megtalálható a faj. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelési időszakban nem várhatóak járulékos negatív hatótényezők. A hatások semlegesnek tekinthetők. Viziterv Environ Kft október

136 A tevékenységgel érintett, a kijelölés alapjául szolgáló fajok egyedeinek száma, állománysűrűsége vagy az érintett terület nagysága Egyéb gerinctelenek Fajok Egyedsűrűség Az érintett állománynagyság harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) nem ismert nem ismert Nem ismert, de a faj számára alkalmas, a projekt keretében a tervezett beavatkozásokkal érintett élőhelyfolt kiterjedéséből adódóan a kjtt területén előforduló állománynak csak töredéke Nem ismert, de a faj számára alkalmas, a projekt keretében a tervezett beavatkozásokkal érintett élőhelyfolt kiterjedéséből adódóan a kjtt területén előforduló állománynak csupán elenyészően kis hányada, töredéke 19. táblázat. A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület beruházással érintett részén élő jelölő fajainak állománynagysága Halak Fajok Egyedsűrűség Az érintett állománynagyság halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) 0,9 egyed/100 méter ~50 egyed 20. táblázat. A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület beruházással érintett részén élő jelölő fajainak állománynagysága Kétéltűek és hüllők Fajok Egyedsűrűség Az érintett állománynagyság a vizsgált területeken 1-5 egyed/100 m 2 pontosan nem ismert, de a faj számára alkalmas,, de felmérési a projekt keretében a tervezett beavatkozásokkal időszaktól és vizsgálati évtől érintett élőhelyfolt kiterjedéséből adódóan a kjtt függően akár nagyságrendi területén előforduló állománynak csak töredéke különbségek is lehetnek vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) a vizsgált területeken <5 egyed/100 m 2 pontosan nem ismert, de a faj számára alkalmas, a projekt keretében a tervezett beavatkozásokkal érintett élőhelyfolt kiterjedéséből adódóan a kjtt területén előforduló állománynak csak töredéke 21. táblázat. A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület beruházással érintett részén élő jelölő fajainak állománynagysága Emlősök Fajok Egyedsűrűség Az érintett állománynagyság vidra (Lutra lutra) 1 egyed/part km ~30 egyed 22. táblázat. A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület beruházással érintett részén élő jelölő fajainak állománynagysága Viziterv Environ Kft október

137 Az egyedek vagy a terület szerepe a faj védelme tekintetében Egyéb gerinctelenek harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) A terület szerepe a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli állományának megőrzése tekintetében területi kiterjedéséből adódóan nem tekinthető jelentősnek, de a Z2 zagytározó területén a faj számára alkalmas élőhely megszűnése a faj kjtt területén belüli élőhelyeinek beszűküléséhez járul hozzá. hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) A terület szerepe a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli állományának megőrzése tekintetében területi kiterjedéséből adódóan nem tekinthető jelentősnek, de a balatongyöröki tervezett út egyik (305-ös foltot érintő) nyomvonalának megfelelő kivitelezés esetén a faj számára alkalmas élőhelyek megszűnése a faj kjtt területén belüli élőhelyeinek beszűküléséhez igaz rendkívül elhanyagolható mértékben hozzájárul Halak halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) A tervezett beavatkozással érintett egyedek száma nem jelentős a fajnak az érintett Natura 2000 területen történő védelme szempontjából, mivel a tervezett beavatkozásoknak jellemzően csak az 59489,31 ha kiterjedésű Natura 2000 terület déli part körüli keskeny sávját (mintegy 838 ha-t) érintő projektelemei lesznek hatással a faj egyedeire. A halványfoltú küllő jelentős állományai fordulnak elő az érintett Natura 2000 terület egyéb, projektterületen kívüli részein Kétéltűek és hüllők vöröshasú unka (Bombina bombina) Az egyedsűrűség nem ismert sem a beavatkozás által érintett területen, sem pedig a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen, de vélhetően az alacsony területi érintettségre való tekintettel szerepe nem tekinthető jelentősnek. mocsári teknős (Emys orbicularis) Az egyedsűrűség nem ismert sem a beavatkozás által érintett területen, sem pedig a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen, de vélhetően az alacsony területi érintettségre való tekintettel szerepe nem tekinthető jelentősnek Emlősök vidra (Lutra lutra) A projekt keretében tervezett beavatkozások viszonylag nagy kiterjedésű és jelentős részben a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érintő közvetlen hatásterületéből adódóan viszonylag sok egyed érintett, az egyedszám a balatoni populáció szempontjából sem jelentéktelen A hatás azonban minden helyszínen csak zavarás jellegű és időleges, tehát egyedek károsodása, pusztulása nem merül fel. Viziterv Environ Kft október

138 A faj ritkasága (helyi, regionális és ennél magasabb szinten felmérve, ideértve az európai közösségi szintet is) A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága a faj hazai, európai közösségi, illetve világállományához képest Egyéb gerinctelenek Faj harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) Az érintett site állományához képest nem ismert, de a faj számára alkalmas, a projekt keretében a tervezett beavatkozásokkal érintett élőhelyfolt kiterjedéséből adódóan valószínűleg nem jelentős nem ismert, de a faj számára alkalmas, a projekt keretében a tervezett beavatkozásokkal érintett élőhelyfolt kiterjedéséből adódóan biztosan Az összes hazai Natura 2000 terület állományához képest nincs rendelkezésre álló adat nincs rendelkezésre álló adat Európai közösségi állományához képest nincs rendelkezésre álló adat nincs rendelkezésre álló adat elhanyagolhatóan csekély 23. táblázat - A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága az adott Natura 2000 terület, az összes hazai Natura 2000 terület, és az európai közösségi állományához képest Halak Faj halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Az érintett site állományához képest Nem ismert a Balaton pontos állománynagysága, de a felmérési eredmények és az érintett hatásterület kiterjedése alapján kisebb, mint 1% Az összes hazai Natura 2000 terület állományához képest Minimális, 0%-hoz közelít Európai közösségi állományához képest Minimális, 0%-hoz közelít 24. táblázat - A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága az adott Natura 2000 terület, az összes hazai Natura 2000 terület, és az európai közösségi állományához képest Kétéltűek és hüllők Faj vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) Az érintett site állományához képest Nem ismert a Balaton pontos állománynagysága, de a felmérési eredmények és az érintett hatásterület kiterjedése alapján <1% Nem ismert a Balaton pontos állománynagysága, de a felmérési eredmények és az érintett hatásterület Az összes hazai Natura 2000 terület állományához képest nincs rendelkezésre álló adat nincs rendelkezésre álló adat Európai közösségi állományához képest nincs rendelkezésre álló adat nincs rendelkezésre álló adat kiterjedése alapján <1% 25. táblázat - A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága az adott Natura 2000 terület, az összes hazai Natura 2000 terület, és az európai közösségi állományához képest Viziterv Environ Kft október

139 Emlősök Faj Az érintett site állományához képest Az összes hazai Natura 2000 terület állományához képest Európai közösségi állományához képest vidra (Lutra lutra) ~30% ~0,5-1,8% nem ismert 26. táblázat - A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága az adott Natura 2000 terület, az összes hazai Natura 2000 terület, és az európai közösségi állományához képest A faj veszélyeztetettségi foka (IUCN Vörös Könyv veszélyeztetettségi kategóriái szerinti besorolás, közösségi vagy kiemelt közösségi jelentőség, országosan védett vagy fokozottan védett besorolás stb.) Egyéb gerinctelenek Faj harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) IUCN Vörös Berni EU élőhelyvédelmi EU könyv Egyezmény irányelv CITES Hazai védettség Lower Risk/conservation - II. melléklet - Védett, Ft dependent Lower Risk/conservation - II. melléklet - Védett, Ft dependent 27. táblázat - A faj veszélyeztetettségi foka Halak Faj balin (Aspius aspius) vágócsík (Cobitis taenia) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) réti csík (Misgurnus fossilis) garda (Pelecus cultratus) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) IUCN Vörös Berni EU élőhelyvédelmi könyv Egyezmény irányelv EU CITES Hazai védettség Least Concern III. függelék II. és V. melléklet - - Least Concern III. Védett, II. melléklet - függelék Ft Least Concern III. Védett, II. melléklet - függelék Ft Least Concern III. Védett, II. melléklet - függelék Ft Least Concern III. függelék II. és V. melléklet - - Least Concern III. függelék II. melléklet - Védett, Ft 28. táblázat - A faj veszélyeztetettségi foka Viziterv Environ Kft október

140 Kétéltűek és hüllők Faj vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) IUCN Vörös könyv Least Concern / nem veszélyeztetett Near threatened / veszélyeztetettsé g közeli Berni Egyezmén y II-es függelék II-es függelék EU élőhelyvédelmi irányelv II-es és IV-es melléklet II-es és IV-es melléklet 29. táblázat - A faj veszélyeztetettségi foka EU CITES - - Hazai védettség Védett, Ft Védett, Ft Emlősök Faj vidra (Lutra lutra) IUCN Vörös könyv Near Threatened / veszélyeztetettsé g közeli Berni Egyezmén y II-es függelék EU élőhelyvédelmi irányelv II-es és IV-es melléklet 30. táblázat - A faj veszélyeztetettségi foka EU CITES I. Hazai védettség Fokozottan védett, Ft A faj szaporodási képessége (a fajra vagy a populációra jellemző dinamika alapján) Egyéb gerinctelenek Faj Utódszám Nemzedékek száma/év harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) Halak Fiatalok túlélőképessége Átlagos élethossz nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert 31. táblázat. A faj szaporodási képessége Faj Utódszám Szaporodás/év balin (Aspius aspius) ezer március-május időszakban, több részletben Fiatalok túlélőképessége nem ismert Átlagos élethossz év vágócsík (Cobitis taenia) április-június időszakban nem ismert 4-5 év halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) május-június időszakban nem ismert 5-6 év réti csík (Misgurnus április-június időszakban, ezer fossilis) több részletben nem ismert 8-10 év garda (Pelecus cultratus) 30 ezer április-június időszakban, több részletben nem ismert év szivárványos ökle április-július időszakban, (Rhodeus sericeus) több részletben nem ismert 4-5 év 32. táblázat. A faj szaporodási képessége Viziterv Environ Kft október

141 Kétéltűek és hüllők Faj Utódszám Szaporodás/év Fiatalok túlélőképessége Átlagos élethossz vöröshasú unka (Bombina bombina) Kb. 300 pete Több hónapos periódusban, folyamatosan 0,5-0, (max. 29) év mocsári teknős (Emys orbicularis) Emlősök 4-23 tojás 1 (kivételesen 2) alkalom 33. táblázat. A faj szaporodási képessége A tojások %-a predációnak eshet áldozatul 60 (max. 120) év Kölykezések Fiatalok túlélő- Faj Utódszám/fialás Átlagos élethossz száma/év képessége vidra (Lutra lutra) 2-3 kölyök 1 alom 30-50% 4-5 év Max: 15 év 34. táblázat. A faj szaporodási képessége A tevékenység megvalósulása esetén a faj, illetve a faj élőhelyének képessége arra, hogy a célzott védelmi intézkedéseket kivéve minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a faj, illetve élőhelyének dinamikája következtében rövid időn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely az eredeti állapottal egyenértékű vagy jobb annál A faj állományának regenerálódási képessége a környező állományokból azok észrevehető csökkenése nélkül (a faj diszperziós képessége, illetve az állomány izoláltsága más állományoktól stb.), illetve az állomány belső dinamikája következtében a regenerálódás képessége Egyéb gerinctelenek harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) A faj a térségben a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján jelentős egyedszámú populációval rendelkezik (pontos adat nem ismert), illetve kedvező időjárási körülmények esetén reprodukciós képessége nagy, ennek ellenére az érintett területen a rekolonizáció lehetősége nem biztosított, hiszen a faj számára alkalmas és a projekt keretében érintett élőhely (Z2 zagytározó) a kivitelezési munkálatok (elősorban az üledékelhelyezés, feltöltés) következtében olyan állapotba kerül, hogy nem lesz lehetőség a faj számára alkalmas élőhely regenerálódásának. A tervezett beavatkozás ezáltal hozzájárulhat a faj kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területen belüli állományának csekély mértékű csökkenéséhez. Viziterv Environ Kft október

142 hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) A faj a térségben a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján jelentős egyedszámú populációval rendelkezik (pontos adat nem ismert), illetve kedvező időjárási körülmények esetén reprodukciós képessége nagy. Az érintett terület a balatongyöröki tervezett út egyik (305-ös folt által érintett) nyomvonalának kivitelezése esetén a faj élőhelye kiterjedésének elhanyagolható mértékű csökkenése várható. A tervezett beavatkozás ezáltal a faj kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területen belüli állományának csupán jelentéktelen mértékű csökkenéséhez járulhat hozzá. Az érintzettség valóban minimális Halak halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) A kivitelezés során esetlegesen megsérülő vagy elpusztuló egyedek valószínűleg a beavatkozást követő első ívás során pótlódnak a környező szakaszokról. Az érintett állomány regenerációja várhatóan a kivitelezést követő legfeljebb 2 éven belül lezajlik Kétéltűek és hüllők vöröshasú unka (Bombina bombina) Az állomány regenerálódásának képessége megfelelőnek tekinthető, ennek ellenére az érintett területen a rekolonizáció lehetősége nem biztosított, hiszen a faj számára alkalmas és a projekt keretében esetlegesen érintett élőhelyek (a Z2 zagytérhez kapcsolódó 305. folt részterülete) a kivitelezési munkálatok következtében várhatóan olyan állapotba kerülnek, hogy nem lesz lehetőség a faj számára alkalmas élőhelyek és szaporodóhelyek regenerálódásának, legfeljebb szuboptimális élőhelyek jönnek létre. A tervezett beavatkozás ezáltal hozzájárulhat a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli állományának csekély (elhanyagolható) mértékű csökkenéséhez. mocsári teknős (Emys orbicularis) Az állomány regenerálódásának képessége megfelelőnek tekinthető, ennek ellenére az érintett területen a rekolonizáció lehetősége nem biztosított, hiszen a faj számára alkalmas és a projekt keretében esetlegesen érintett élőhelyek (a Z2 zagytérhez kapcsolódó 305. folt részterülete) a kivitelezési munkálatok következtében várhatóan olyan állapotba kerülnek, hogy nem lesz lehetőség a faj számára alkalmas élőhelyek és szaporodóhelyek regenerálódásának, legfeljebb szuboptimális élőhelyek jönnek létre. A tervezett beavatkozás ezáltal hozzájárulhat a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli állományának csekély (elhanyagolható) mértékű csökkenéséhez Emlősök vidra (Lutra lutra) Nem merül fel az állomány egyedeinek pótlódása, mivel a hatások csak zavaróak lesznek, egyedek pusztulása nem várható A tevékenység hatása az állományon belüli kedvező kor- és ivareloszlásra Egyéb gerinctelenek harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) A tevékenységnek vélhetően nem lesz hatása a faj állományain belüli kor- és ivareloszlásra. hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) A tevékenységnek vélhetően nem lesz hatása a faj állományain belüli kor- és ivareloszlásra Halak halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) A fajnak főként ivadék egyedei sérülhetnek vagy pusztulhatnak el, azonban nem várható, hogy a kor- és ivareloszlás érdemben megváltozik. Viziterv Environ Kft október

143 Kétéltűek és hüllők vöröshasú unka (Bombina bombina) A tevékenységnek vélhetően nem lesz hatása a faj állományain belüli kor- és ivareloszlásra. mocsári teknős (Emys orbicularis) A tevékenységnek vélhetően nem lesz hatása a faj állományain belüli kor- és ivareloszlásra Emlősök vidra (Lutra lutra) A tevékenységnek nincs hatása a kor- és ivareloszlásra A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke, összegezve Jelölő élőhelyek Élőhelyek 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Kedvezőtlen hatás mértéke K elviselhető Ü semleges K semleges Ü semleges K semleges Ü semleges Megjegyzés A legrosszabb esetet feltételezve maximálisan 243 hektár kiterjedésű területen várható megszüntető hatás a közvetlen építési hatásterületen (7-10 év alatt fokozatosan), ami a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület vonatkozásában elviselhető negatív hatás, figyelembe véve a 3150 élőhelytípus élőfordulási viszonyait, ill. azt, hogy a kivitelezést követően adottak lesznek a feltételek ahhoz, hogy a jelenlegi állapothoz hasonlóan újra kialakuljon a hínárnövényzet az érintett kotrási területeken. Nem érintett Nem érintett K semleges Nem érintett Ü semleges 35. táblázat. A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő élőhelyeire gyakorolt hatás becslése Jelölő fajok Növények Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés kisfészkű aszat (Cirsium K semleges Nem érintett brachycephalum) Ü semleges 36. táblázat - A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése [É- építés, Ü üzemelés] Viziterv Environ Kft október

144 Lepkék Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés keleti lápibagoly (Arytrura É semleges A faj nem érintett. musculus) Ü semleges 37. táblázat - A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése [É- építés, Ü üzemelés] Egyéb gerinctelenek Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés É lokálisan megszüntető, a kjtt érintett állománya tekintetében elviselhetőkárosító Ü semleges harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) É lokálisan megszüntető, a kjtt érintett állománya tekintetében elviselhető Ü semleges A beruházás a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állomány kis részét érintheti. A rekolonizáció lehetősége nem biztosított, de az érintettség kicsi. A beruházás a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állomány elhanyagolhatóan csekély részét/hányadát érintheti csupán. A rekolonizáció lehetősége azonban nem biztosított, de az érintettség rendkívül csekély. 38. táblázat - A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése [É- építés, Ü üzemelés] Halak Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés balin (Aspius aspius) É semleges Ü semleges A faj nem érintett. vágócsík (Cobitis É semleges taenia) Ü semleges A faj nem érintett. halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) É - lokálisan károsító Ü - semleges A fejezetben javasolt időbeli korlátozás betartásával a várható hatás mértéke minimálisra csökkenthető. réti csík (Misgurnus É semleges fossilis) Ü semleges A faj nem érintett. garda (Pelecus É semleges cultratus) Ü semleges A faj nem érintett. szivárványos ökle É semleges (Rhodeus sericeus) Ü semleges A faj nem érintett. 39. táblázat. A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése Kétéltűek és hüllők Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) É lokálisan megszüntető (csekély és esetleges hatás), a kjtt érintett állománya tekintetében elviselhető Ü semleges É lokálisan megszüntető (csekély és esetleges hatás), a kjtt érintett állománya tekintetében elviselhető Ü semleges A beruházás a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állomány kis részét érintheti. A kétéltű- és hüllőfajokra vonatkozóan a fejezetben javasolt kármérséklő intézkedések betartásával hatékonyan minimálisra csökkenthető a faj Natura 2000 területen található állományára gyakorolt negatív hatás. A beruházás a Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állomány kis részét érintheti. A kétéltű- és hüllőfajokra vonatkozóan a fejezetben javasolt kármérséklő intézkedések betartásával hatékonyan minimálisra csökkenthető a faj Natura 2000 területen található állományára gyakorolt negatív hatás. 40. táblázat - A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése Viziterv Environ Kft október

145 Emlősök Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés az állomány jelentős részét zavarja a tervezett kivitelezés, Építés: zavaró vidra (Lutra lutra) de könnyen elkerülik a beavatkozási területeket, nem Üzemelés: semleges várható jelentős negatív hatás 41. táblázat. A HUBF30002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése 5.3. A Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési területre gyakorolt hatások A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A tervnek vagy beruházásnak a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési területen belüli térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Az építési munkák hatásterülete Közvetlen építési hatásterület A közvetlen hatásterület élővilág-védelmi szempontból minden olyan terület, amelyet az építéssel kapcsolatos munkálatok fizikailag érintenek. A tervezett beavatkozások közül az iszapelhelyezések egy része, konkrétan az I24-es iszapelhelyező terület, ill. a Z7-es jelű zagytér teljes egészében a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési területen belül találhatóak. Ezek összességében 25,8 ha kiterjedésű területet jelentenek Közvetett építési hatásterület Az élővilág szempontjából az építési fázis közvetett hatásterületéhez soroljuk azokat a területeket, ahol az építési munkálatok hatásai nem közvetlenül fizikai értelemben, hanem közvetve, más környezeti elemre (pl.: levegőre, felszín alatti vagy felszíni vízre) gyakorolt hatásán keresztül érzékelhetően befolyásolják az élővilág valamelyik alkotóelemének (az élővilágot alkotó fajok egyedei, állományai) életfolyamatait, viselkedését, ezáltal befolyásolják az adott területen a faj állományának alakulását (pl.: reprodukciós ráta, ezen keresztül pedig a populációméret). Természetesen ide tartoznak az építési munkálatok zaj és vibrációs terhelésen, a kivitelezést végző munkások és munkagépek által az építést megelőző állapothoz képest keltett vizuális zavarásán, ill. a munkafolyamatok fényszennyezésén keresztül közvetetten jelentkező hatások is. Ezek mellett a közvetett hatásterülethez tartoznak azok a megközelítési útvonalak, ill. azok közvetlen környezete, amelyeket a munkagépek és a munkálatok kivitelezésében részt vevők ténylegesen használnak a szálláshely és a munkaterület, ill. a munkavégzés során felhasznált anyagok forráshelye és a munkaterület között. Az élővilágra gyakorolt várható közvetett hatások megítélése igen nehéz, mert az egyes fajok eltérő érzékenységet mutatnak a különböző környezeti hatásokra, például eltérő mértékben érzékenyek a levegőkörnyezeti hatásokra, a zaj és vibrációs hatásokra vagy a vizuális zavaró hatásokra. A levegőminőségi és zajvédelmi határértékek humán egészségügyi szempontból kerültek megállapításra és az élővilágot alkotó fajpopulációk túlnyomó többsége esetében alapkutatási szinten sem rendelkezünk arra vonatkozó ismeretekkel, hogy a jogszabályokban szereplő, emberekre vonatkozóan megállapított határértékek hogyan viszonyulnak az Viziterv Environ Kft október

146 adott faj szempontjából releváns küszöbértékekhez. Bár a tervezési terület teljes egészében a Natura 2000 területeken belül található, mivel az építés során az alapzajterhelés és az levegőszennyezettségi alapterheléshez képest jelentős változás nem várható. Becslésünk szerint a humán szempontból meghatározott határértékeknek megfelelő levegőszennyezettségi hatásterület, és a zajvédelmi hatásterület lakóterületre vonatkoztatott határérték esetén nem haladja meg a m-t, és csak az építés rövid időtartama alatt áll fenn. Számos gyakorlati tapasztalat támasztja alá, hogy a zajhatásra és a vizuális zavaró hatásra számos állatfaj egyedei megfigyelhetően érzékenyebben reagálnak, mint az emberek és ezek a hatások menekülést, ill. egyfajta elkerülő viselkedést váltanak ki az egyedekből. Ugyanakkor már a gerinctelen állatok számos csoportjára (pl.: puhatestűek, ízeltlábúak) is jellemző a tanulás egyik legegyszerűbb, látens formája, az ún. habituációs tanulás, melynek lényege, hogy ugyanazon ingerrel ismételt szembesülés eredményeként a figyelem vagy reakció intenzitása csökken. Az egyedek hozzászoknak az ismételt és a megerősítés hiánya miatt számukra nem veszélyesnek, közömbösnek ítélt ingerekhez. Legtöbb ténylegesen alkalmazható gyakorlati tapasztalattal a gerincesekre, azon belül is elsősorban a madarakra és emlősökre vonatkozóan rendelkezünk. A beruházási területen, ill. annak közelében ténylegesen rendszeresen előforduló emlősfajok gyakorlati tapasztalatokon alapuló akusztikus és vizuális zavaró hatásokkal szemben mutatott érzékenysége alapján a munkaterület szélétől számított 100 méteres távolságban jelölhető ki a közvetett élővilág-védelmi hatásterület határa. Az így meghatározott közvetett hatásterületen kívül az építési fázisban a környezeti tényezőkben bekövetkező esetleges változások várhatóan még a területen jelenlegi ismereteink alapján előforduló legérzékenyebb állat- és a növényfajok életmenetét sem befolyásolják érdemben Az üzemelés hatásterülete Élővilág-védelmi szempontból az üzemelés hatásterületéhez tartozik minden olyan terület, melyen a tervezett beavatkozások megvalósításának eredményeként a jelenlegi kiindulási állapothoz képest tartósan megváltoznak az ottani életközösséget alkotó fajok előfordulási viszonyait ténylegesen befolyásoló ökológiai környezeti tényezők jellemző értékei. Jelen projekt esetében az építési fázisban végzett beavatkozások egy része érzékelhetően megváltoztatja az érintett élőhelyek jellegét, adottságait. Ez a megállapítás elsősorban a iszapelhelyezéssel érintett területekre és részben a zagyterekre igaz, melyeken üledékkel történő feltöltés valósul meg. Ez az üzemelési fázisban befolyásolja az érintett élőhelyeket újra birtokba vevő, kolonizáló életközösség fajösszetételét és mennyiségi viszonyait, az egyes fajok relatív gyakoriságát. Ebből következően szűkebb értelemben mindenképpen üzemelési hatásterületként kell számításba venni az élővilágvédelmi szempontból lehatárolt közvetlen építési hatásterületet. Az építés által érintett, és a kivitelezési munkálatok hatására módosuló élőhelyeket minden valószínűség szerint az építéssel érintett területen kívüli élőhelyeken élő egyedek is használták korábban és valószínűleg használni fogják az üzemelési fázisban is attól függően, hogy mennyire változik meg az élőhely az adott faj környezeti igényeinek viszonylatában. Ilyen értelemben az építési fázisban bekövetkező változások az üzemelési fázisban tágabb értelemben nagyobb terület élővilágának bizonyos elemeire is hatással lehetnek A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások leírása Vizsgálati időpontok, módszerek A Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési területet teljes területével érinti a Z7 (19,75 hektár) zagyteret. A zagytérhez tartozó nyomócső részterülettel érintett. A vizsgálati időpontokat és módszereket lásd az fejezetben. A beruházással érintett terület vegetációjának és flórájának bemutatása aktuális felmérés alapján Többé-kevésbé működő homok-bánya, részben már vissza-gyepesedőben, visszaerdősülőben vannak a felhagyott részei (89. folt). Néhol bányászott felszínek is részei a területnek (9. kép). Jellemző fajok: Solidago gigantea, Calamagrostis epigeios, Populis alba, Centaurium pulchellum, Carex flacca, Stenactis annua, Briza media, Scabiosa ochroleuca, Salvia pratensis, Carlina vulgaris, Lithospermum Viziterv Environ Kft október

147 officinale, Clinopodium vulgare, Asperula cynanchica, Samolus valerandi (százas nagyságrendben), Schoenus nigricans (1 tő). A Solidago gigantea és a Calamagrostis epigeios borítása helyenként magas. Regenerálódó, jellegtelen, de nem fajszegény, nyílt terület. Kisebb vízállásokban Typha angustifolia, Phragmites australis és Schoenoplectus lacustris. Védett természeti érték a sziki árokvirág (Samolus valerandi). ÁNÉR kód: U7 OC, természetesség 2,5. Kiemelhető természetvédelmi-botanikai érték a 89. folt területén százas nagyságrendben előforduló védett növényfaj, a sziki árokvirág (Samolus valerandi). 10. kép: Többé-kevésbé működő homokbánya, részben már visszagyepesedőben, visszaerdősülőben vannak a felhagyott részei. Néhol bányászott felszínek is részei a területnek Z7 zagytérhez tartozó nyomócső A nyomócső-vezeték nyomvonala részben érintett: Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület. A nyomócső a Z7 területről indulva északi irányban halad (hosszú szakaszon az Őrház úttal párhuzamosan) egészen a Balatonig. A nyomvonal elsősorban jellegtelen, kaszált gyepeket érint, de néhány facsoporton is áthalad. Jellemző fajok: Plantago lanceolata, Cynodon dactylon, Elymus repens. ÁNÉR kódok: OB, RA, S7. Természetesség: 1-2. Természetvédelmi-botanikai szempontból kiemelhető természeti értékkel nem találkoztunk Védett növényfajok Z7 zagytér Kiemelhető természetvédelmi-botanikai érték a 89. folt területén százas nagyságrendben előforduló védett növényfaj, a sziki árokvirág (Samolus valerandi). A faj természetvédelmi értéke 5000 Ft. Viziterv Environ Kft október

148 42. ábra A 89. élőhelyfolt területén előforduló sziki árokvirág (Samolus valerandi) elhelyezkedését világoskék ponttal jelöltük A jelölő élőhelyek általános bemutatása és érintettsége 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Az élőhely aktuális állapota, érintettsége Az élőhely a tervezett beavatkozási területeken nem fordul elő, nem érintett. Az építés várható hatásai Az építés hatásai az élőhelyet nem érintik. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az építés hatása semleges. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek nem várható az élőhelyre vonatkozó hatása. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az üzemelési időszak hatása semleges meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Az élőhely aktuális állapota, érintettsége Az élőhely a tervezett beavatkozási területeken nem fordul elő, nem érintett. Az építés várható hatásai Az építés hatásai az élőhelyet nem érintik. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az építés hatása semleges. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek nem várható az élőhelyre vonatkozó hatása. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az üzemelési időszak hatása semleges. Viziterv Environ Kft október

149 7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek Az élőhely aktuális állapota, érintettsége Az élőhely a tervezett beavatkozási területeken nem fordul elő, nem érintett. Az építés várható hatásai Az építés hatásai az élőhelyet nem érintik. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az építés hatása semleges. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek nem várható az élőhelyre vonatkozó hatása. Nem tekintjük hatásviselőnek ezért a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Az üzemelési időszak hatása semleges A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások leírása A jelölő fajok általános bemutatása és érintettsége Lepkék A jelölő fajok bemutatása és érintettsége nagy tűzlepke Lycaena dispar rutilus (Werneberg, 1864) A faj érintettsége A beavatkozás által érintett területen a faj számára potenciálisan alkalmas élőhely jelenlétét nem észleltük. A vizsgálati területen csupán táplálkozó imágó egyedek megjelenése a faj 1. és 2. nemzedékének repülése idején (május vége és június vége, illetőleg július eleje és augusztus közepe között) nem kizárható. Az építés várható hatásai Bár a területen az 1. és a 2. nemzedékhez tartozó repülő imágók megjelenése, alkalmi táplálkozása nem kizárható a beavatkozási területeken, de ezek vagilis, röpképes egyedekként (nem pedig korlátozottan mozgásképes lárva (hernyó), illetőleg mozgásképtelen pete vagy báb állapotú egyedekként) jelenhetnek meg a területen, melyek a munkálatok zavaró hatására elkerülő magatartással reagálnak majd, így tulajdonképpen a tervezett munkálatoknak nem lesz érzékelhető károsító hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen élő állományára. Az üzemelés várható hatásai A kivitelezést követő időszakban nem várható jelen projekttel összefüggésben olyan hatótényezők megjelenése, melyek értékelhető hatást fejthetnek ki a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából nem tekintjük negatív hatásviselőnek és a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Viziterv Environ Kft október

150 Egyéb gerinctelenek A jelölő fajok bemutatása és érintettsége Skarlátbogár Cucujus_cinnaberinus (Scopoli, 1763) A faj érintettsége A beavatkozás által érintett területen a faj élőhelyének (korhadó holt fát tartalmazó fás élőhely) jelenlétét nem észleltük, ezért rendszeres előfordulása a közvetlen hatásterületen kizárható. Az építés várható hatásai Az építésnek előreláthatólag nem lesz hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek előreláthatólag nem lesz hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából nem tekintjük negatív hatásviselőnek és a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Nagy szarvasbogár Lucanus cervus (Linnaeus, 1758) A faj érintettsége A beavatkozás által érintett területen a faj élőhelyének (tölgyek, illetőleg idősebb puhafák alkotta fás élőhelyek) jelenlétét nem észleltük, ezért rendszeres előfordulása a közvetlen hatásterületen kizárható. Az építés várható hatásai Az építésnek előreláthatólag nem lesz hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek előreláthatólag nem lesz hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából nem tekintjük hatásviselőnek és a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Kerekvállú állasbogár Rhysodes sulcatus (Fabricius, 1787) A faj érintettsége A beavatkozás által érintett területen a faj élőhelyeinek (pl.: égerligetek, keményfás ártéri erdők, gyertyános-kocsányos tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, fáslegelők, fáskaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek) jelenlétét nem észleltük, ezért rendszeres előfordulása a közvetlen hatásterületen kizárható. Az építés várható hatásai Az építésnek előreláthatólag nem lesz hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek előreláthatólag nem lesz hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából nem tekintjük hatásviselőnek és a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük. Harántfogú törpecsiga Vertigo angustior JEFFREYS, 1830 A faj érintettsége A beavatkozás által érintett területen a faj élőhelyeinek (magaskórós réti és erdei élőhelyek, vízparti magassásosok) jelenlétét nem észleltük, ezért rendszeres előfordulása a közvetlen hatásterületen kizárható. Viziterv Environ Kft október

151 Az építés várható hatásai Az építésnek előreláthatólag nem lesz hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. Az üzemelés várható hatásai Az üzemelésnek előreláthatólag nem lesz hatása a faj kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen előforduló állományára. A fentiek miatt a fajt a beruházás szempontjából nem tekintjük hatásviselőnek és a hatásbecslés további, részletező fejezeteiben nem szerepeltetjük Kétéltűek és hüllők A jelölő fajok bemutatása és érintettsége Vöröshasú unka Bombina bombina (Linnaeus, 1758) A fajt általánosságban az fejezetben mutattuk be. A faj érintettsége A vizsgálati területen a felmérésünk alkalmával a faj jelenlétét nem észleltük, de előfordulása nem zárható ki a Z7 jelű beavatkozási területen. Az építés várható hatásai Az építési munkálatok (iszapelhelyezés, deponálás, zagytér kialakítás) során az érintett területeken a faj egyedeinek sérülése/mortalitása nem kizárható. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyik tervezett beavatkozási terület (Z7) jelentős része művelésből kivett anyaggödör és bányászati tevékenység folytatására vonatkozó érvényes engedéllyel rendelkezik, így ezen a területen a projekthez kapcsolódó kedvezőtlen hatásokhoz hasonló károsító hatások (sérülés/mortalitás, élőhelyi átalakulás) a projekttől függetlenül a bányászati tevékenységhez kapcsolódóan is realizálódhatnak. Az üzemelés várható hatásai A kivitelezést követő időszakban az un. üzemelésnek előreláthatólag nem lesz érzékelhető közvetlen hatása a faj Natura 2000 területen belüli állományára. Közvetett élőhelycsökkenésen keresztül jelentkező kedvezőtlen hatásként értékelhető, hogy a jelenleg vizes élőhelyként funkcionáló mélyfekvésű iszapelhelyező területeken alapvetően megváltozik a terület jellege. A feltöltés miatt ezeken a területeken nem várható, hogy újra olyan vizes élőhelyek alakuljanak ki, melyek a kétéltűek számára szaporodóhelyet jelentenek, ill. a vizes élőhelyhez kötődő hüllők számára megfelelő élőhelyet nyújtanak. A fentiekre való tekintettel a fajt a beruházás szempontjából hatásviselőnek ítéljük A tevékenységgel érintett, a kijelölés alapjául szolgáló fajok egyedeinek száma, állománysűrűsége vagy az érintett terület nagysága Kétéltűek és hüllők Fajok Egyedsűrűség Az érintett állománynagyság a vizsgált területeken 1-5 egyed/100 m 2, de felmérési időszaktól és vizsgálati évtől függően akár nagyságrendi különbségek is lehetnek vöröshasú unka (Bombina bombina) pontosan nem ismert, de a faj számára alkalmas, a projekt keretében a tervezett beavatkozásokkal érintett élőhelyfolt kiterjedéséből adódóan a kjtt területén előforduló állománynak akár 5-10%-a is lehet. 42. táblázat. A HUDD20059 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület beruházással érintett részén élő jelölő fajainak állománynagysága Viziterv Environ Kft október

152 Az egyedek vagy a terület szerepe a faj védelme tekintetében Kétéltűek és hüllők vöröshasú unka (Bombina bombina) Az érintett terület szerepe a faj védelme tekintetében számottevő, akár kifejezetten jelentős is lehet. Pontos állománynagyság megállapítása a végzett felmérés alapján nem lehetséges, de feltételezéseink szerint ez a kjtt területén előforduló állománynak akár 5-10%-a is lehet A faj ritkasága (helyi, regionális és ennél magasabb szinten felmérve, ideértve az európai közösségi szintet is) A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága a faj hazai, európai közösségi, illetve világállományához képest Kétéltűek és hüllők Faj vöröshasú unka (Bombina bombina) Az érintett site állományához képest Nem ismert a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület pontos állománynagysága, de a felmérési eredmények és az érintett hatásterület kiterjedése alapján akár akár az 5-10%-ot is elérheti. Az összes hazai Natura 2000 terület állományához képest nincs rendelkezésre álló adat Európai közösségi állományához képest nincs rendelkezésre álló adat 43. táblázat - A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága az adott Natura 2000 terület, az összes hazai Natura 2000 terület, és az európai közösségi állományához képest A faj veszélyeztetettségi foka (IUCN Vörös Könyv veszélyeztetettségi kategóriái szerinti besorolás, közösségi vagy kiemelt közösségi jelentőség, országosan védett vagy fokozottan védett besorolás stb.) Kétéltűek és hüllők Faj vöröshasú unka (Bombina bombina) IUCN Vörös könyv Berni Egyezmény EU élőhelyvédelmi irányelv II-es és IV-es melléklet Least concern / nem II-es függelék veszélyeztetett 44. táblázat - A faj veszélyeztetettségi foka EU CITES Hazai védettség - Védett, Ft A faj szaporodási képessége (a fajra vagy a populációra jellemző dinamika alapján) Kétéltűek és hüllők Faj Utódszám Szaporodás/év vöröshasú unka (Bombina bombina) Fiatalok túlélőképessége Átlagos élethossz Kb. 300 pete Több hónapos periódusban, folyamatosan 0,5-0, (max. 29) év 45. táblázat. A faj szaporodási képessége Viziterv Environ Kft október

153 A tevékenység megvalósulása esetén a faj, illetve a faj élőhelyének képessége arra, hogy a célzott védelmi intézkedéseket kivéve minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a faj, illetve élőhelyének dinamikája következtében rövid időn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely az eredeti állapottal egyenértékű vagy jobb annál A faj állományának regenerálódási képessége a környező állományokból azok észrevehető csökkenése nélkül (a faj diszperziós képessége, illetve az állomány izoláltsága más állományoktól stb.), illetve az állomány belső dinamikája következtében a regenerálódás képessége Kétéltűek és hüllők vöröshasú unka (Bombina bombina) A Z7 jelű zagytározó területén nehezen megítélhető a várható hatás mértéke, hiszen itt akár az engedély alapján végzett bányászati tevékenység a projekttől függetlenül jelentősen megváltoztathatja az érintett terület élőhelyi jellegét, a jelenleg a területen található vizes élőhelyfoltok morfológiáját és ezáltal a vöröshasú unka előfordulási mintázatát A tevékenység hatása az állományon belüli kedvező kor- és ivareloszlásra Kétéltűek és hüllők vöröshasú unka (Bombina bombina) Az állományon belüli kor- és ivararány eloszlásra várhatóan nem lesz számottevő mértékű hatása a projektnek A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke, összegezve Jelölő élőhelyek Élőhelyek Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek K semleges mocsárrétjei Ü semleges Nem érintett 7210 Meszes lápok télisással (Cladium K semleges mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Ü semleges Nem érintett 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek K semleges Ü semleges Nem érintett 46. táblázat - A HUDD20059 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő élőhelyeire gyakorolt hatás becslése [É építés; Ü üzemelés] Jelölő fajok Lepkék Fajok nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Kedvezőtlen hatás mértéke É semleges Ü semleges Megjegyzés A faj nem érintett. 47. táblázat - A HUDD20059 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése [É építés; Ü üzemelés] Viziterv Environ Kft október

154 Egyéb gerinctelenek Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) É semleges Ü semleges A faj nem érintett. nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) É semleges Ü semleges A faj nem érintett. kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) É semleges Ü semleges A faj nem érintett. harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) É semleges Ü semleges A faj nem érintett. 48. táblázat - A HUDD20059 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése [É építés; Ü üzemelés] Kétéltűek és hüllők Fajok Kedvezőtlen hatás mértéke Megjegyzés vöröshasú unka (Bombina bombina) É lokálisan megszüntető, a kjtt érintett állománya tekintetében károsító Ü semleges A beruházás a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési területen előforduló állománynak számottevő részét érintheti. A rekolonizáció lehetősége a jelenlegi élőhelyen nem biztosított. A kétéltű- és hüllőfajokra vonatkozóan a 7.4. fejezetben javasolt kármérséklő intézkedések betartásával hatékonyan, minimálisra csökkenthető a faj Natura 2000 területen található állományára gyakorolt jelen projekttől függő negatív hatás mértéke. 49. táblázat - A HUDD20059 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő fajaira gyakorolt hatás becslése [É építés; Ü üzemelés] Viziterv Environ Kft október

155 6. ALTERNATÍV (EGYÉB ÉSSZERŰ) MEGOLDÁSOK 6.1. A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása, és a szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása változat projekt nélküli eset A a kotrás és a kapcsolódó tevékenységek elmaradása a Balaton térségében hosszú távon a következő problémákat okozná: A tó és környékének természetes állapotát már korábban megváltoztató, a tó vízszintjét egy viszonylag keskeny szabályozási sávban, stabilan tartani törekvő vízszintszabályozási, üzemeltetési rendszer nem lenne hosszú távon fenntartható. A társadalom számára most megfelelő állapot fenntartása veszélybe kerülne, a ma már korántsem természetesnek tekinthető állapot javítása elnehezülne, vagy ellehetetlenülne. Nem lennének biztosítva a vízhasználatok feltételei, illetve a jó vízminőség sem hosszútávon. Mivel a jelenlegi állapot környezeti problémát jelent, így a rossz (szerves és szennyezőanyagokkal terhelt) környezetállapot fennmaradása, vagy még negatívabb állapotba változása prognosztizálható. A feliszapolódás következtében a széleskörű üdülési igények kielégíthetősége veszélyeztetve lenne. A tóban korábban végzett fenntartó jellegű kotrások hajózási és fürdési feltételek javításában betöltött szerepe megszűnne. A kikötők megközelíthetősége és rendeltetésszerű üzemeltetése, valamint a strandok megfelelő használata jelentősen romlana. A több tóparti településen tapasztalható komoly feltöltődési folyamatok folytatódnának, melyek idegenforgalmi szempontból hosszú távon rendkívül kedvezőtlenek lennének. Vízminőségromlás lenne várható, eutróf állapot kialakulása; a nyári időszakokban a part menti zónában kialakuló ilyen irányú lokális problémák kiterjedése várható. A múlt század második felében történt beavatkozások következtében a Balatonban kialakuló kiváló vízminőség egyre gyakrabban és egyre hosszabb időszakokra megszűnne. A 2019-ben a nyár végén a nyugati medencében és a középső medence nyugati felében tapasztalható tetemes algavirágzás, a klorofill csúcs (hipertróf szint) elérésének ismétlődése és kiterjedése lenne várható. A korábbi kiterjedt tömegprodukciókhoz képest más algafajok előretörésének valószínűsége is növekedne. A zagy felhasználásból származó környezeti és gazdasági haszon (partközeli területek feltöltése, külszíni bányákban és más tájsebekben való elhelyezés, valamint ezeken környezetvédelmi célú gondozott zöldterület létesítése; ipari és mezőgazdasági hasznosítás) nem tudna megvalósulni A megvalósítás vizsgált változatai Alternatív megoldások jelen projekt esetében igen szűkkörűen vehetők számításba ben készült egy kiterjedt üledék felmérés, ami lefedte a Keszthelyi- és Szigligeti medence területét, és a Siófokimedencében a Fűzfői öböl környékét. Az üledékfelmérés kiterjedt a felső lágy üledékréteg vastagságára és a fizikai-kémiai paramétereire. A projekt keretében kotrásra tervezett helyszínek a 2019-es üledékfelmérési eredmények alapján kerültek lehatárolásra ott, ahol ezt az üledékvizsgálati eredmények indokolták. A zagyterek egy része esetében sincs reális alternatíva, hiszen Balaton partvonalának közelében vannak olyan zagyterek, melyek a korábbi kotrások során is zagytérként funkcionáltak. Ezek a bennük korábban elhelyezett és már konszolidálódott üledék eltávolításával újra alkalmassá tehetők a Viziterv Environ Kft október

156 kitermelésre kerülő zagy kezelésére (ülepítés és csurgalékvizek visszavezetése.) Ezeken a területeken jellemzően adottak a töltések, melyek biztosítják a híg zagy helyben tartását. A Balaton néhány száz méteres parti sávja jelentős arányban beépített terület, jellemzően települési belterület. Emellett a Balaton környezetének domborzati viszonyai igen változatosak. A partvonal jelentős részén a Balaton medencéje a Dunántúli-középhegységhez, ill. a Dunántúli-dombsághoz tartozó kistájakkal érintkezik, melyek jellemzően nem mélyfekvésű, üledék és iszapelhelyezés szempontjából ideális területek, hanem magasabb térszínek. Ahol a Balaton partvonalához közel kiterjedt mélyfekvésű területeket találunk (Tapocai-medence, Nagyberek, Kis-Balaton), ott pedig jellemzően kiemelt természeti értéket képező vizes élőhelyket találunk. Nem könnyű tehát jelentős kiterjedésű iszapelhelyező területeket és új zagyterek kialakítására alkalmas területeket találni a Balaton közelében. A tervezők ezért felvették a kapcsolatot a Balaton menti önkormányzatokkal és a természetvédelmi, ill. a vízügyi kezelővel, annak érdekében, hogyminél több az előzetes vizsgálatba bevonható alkalmas területeket találjanak. A tervezők minden javasolt és potenciálisan alkalmas területet megvizsgáltak lehetséges változatként. Az iszapelhelyezésre vagy zagytér kialakítására potenciálisan alkalmas területek ezen beavatkozástípus tekintetében változatoknak tekinthetők. Ezek a területek (tekinthetjük alternatíváknak is ezeket) előzetesen természetvédelmi-élővilágvédelmi szempontból is megvizsgálásra és értékelésre kerültek az aktuális terepi biológiai felmérések eredményeinek előzetes értékelése alapján. Ezt követően az élővilágvédelmi-természetvédelmi szempontból legértékesebb területeket kihagyták a további tervezésből. Ezen előzetes változatértékelési folyamat eredményeként egy Buzsák külterületén, egykori tőzegbányászattal érintett területen található nádas dominanciájú, de jó természetességű hinaras és télisásos állományokkal mozaikoló, 3150 és 7210 kóddal jelölt közösségi jelentőségű élőhelyek számottevő arányával jellemzhető terület kikerült a tervezés további folyamatából. A jelentős természetvédelmi érintettség miatt ugyancsak kikerült a további tervezési folyamatból egy hasonló élőhelyi adottságokkal jellemezhető balatonboglási élőhely is. Viziterv Environ Kft október

157 7. A KEDVEZŐTLEN HATÁSOK MÉRSÉKLÉSE, A TERVEZETT, ILLETVE JAVASOLT, A TERV VAGY BERUHÁZÁS RÉVÉN BEKÖVETKEZŐ KEDVEZŐTLEN HATÁSOK ENYHÍTÉSÉT, CSÖKKENTÉSÉT, MÉRSÉKLÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 7.1. Az érintett Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi terület Javasoljuk, hogy a fásszárú növényzet (fák, bokrok) eltávolításával és az emerz mocsári növényzet (nádas, gyékényes, kákás, harmatkásás, sásos dominanciájú növényzet) eltávolításával járó munkafolyamatokat, illetőleg a part menti, konkrétan a nádas élőhelyekkel érintkező kotrási munkálatokat a madarak fészkelési időszakán kívül (általános fészkelési időszak: március 15. július 31.), vagyis augusztus 1. és március 14. közötti időszakra ütemezve végezzék el, így minimalizálható a fészekaljak sérülésének és közvetlen pusztulásának a veszélye. A fészkelési és fiókanevelési időszak kivételével az érintett fajok vagy nem tartózkodnak a területen (pl.: telelési időszakban afrikai telelőterületükön tartózkodnak), vagy pedig röpképes egyedekként figyelhetők meg (pl. vonulás, telelés, vagy fészkelés utáni kóborlás időszakában), így képesek a zavaró hatásokra elkerülő magatartással reagálni. Indokolt esetben elfogadható az is, ha egyes munkálatok a fészkelési időszak előtt kezdődnek meg így a fészkelő helyet kereső párok más hasonló élőhelyeket keresnek fel és a fészkelési időszakban folyamatosan zajlanak, így időszakosan alkalmatlanná téve a területet a költésre. Ezen eseteket előzetesen a természetvédelmi szakfelügyeletet biztosító szervezet szakembereivel tartjuk szükséges egyeztetni Az érintett Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Élőhelyek Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150) A hínárnövényzetet érintő negatív hatások mérséklése céljából javasoljuk, hogy a Keszthelyi-medence északi és nyugati részén, a Szigligeti-medence északi részén és a Fűzfői-öbölben tervezett nagy kiterjedésű belső területeket érintő kotrások esetében a partot övező emerz mocsári növényzet (nádas, gyékényes, kákás) vízoldali szegélyétől a nyílt víz irányában minimum 20 méteres szélességben ne történjen kotrási tevékenység. A déli part mentén Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonfenyves, Fonyód és Zamárdi térségében tervezett kis kiterjedésű part menti kotrások esetében pedig az emerz mocsári növényzet (nádas, gyékényes, kákás, sásos) szegélyétől minimum 1,5 méteres szélességben ne történjen kotrási tevékenység Véleményünk szerint ezzel a javasolt intézkedéssel jelentősen mérsékelhetők a mocsári növényzet-hínárnövényzet szegélyzónát és a hínaras állományokat, ill. az ezekhez kötődő állatfajegyüttesek állományait érő negatív hatások Halak Javasoljuk, hogy a kotrási munkálatok alapvetően július 15. és október 30. között történjenek. Ez az időbeli korlátozás a halfaj-együttesre gyakorolt kedvezőtlen hatások mértékének csökkentését szolgálja, hiszen július közepére már az azévi zsenge ivadék is megerősödik annyira, hogy kellően mobilissá váljon Viziterv Environ Kft október

158 a fizikai zavarások, veszélyeztető tényezők előli hatékony meneküléshez. November közepe előtt pedig még jellemzően nem kezdődik meg a halak téli nyugalmi időszaka. A téli nyugalmi időszakban elszenvedett fizikai behatások sérüléseket okozhatnak a lelassult életműködésű halegyedeknek, ami közvetlen pusztulásukat, vagy betegségek, fertőzések nagyobb arányú megjelenését okozhatják. A jelölő halfajokat érő kedvezőtlen hatások mérséklése céljából a kotrási munkálatokra vonatkozó térbeli korlátozásra teszünk javaslatot, lásd fejezet Kétéltűek és hüllők Javasoljuk, hogy a kétéltű- és hüllőfajok mortalitásának mérséklése érdekében a zagytereken tervezett fölmunkákat, így a területelőkésztítő lehumuszolás és az iszap, ill. zagyelhelyezés kivitelezését alapvetően július 15. és október 31. közötti időszakban végezzék el. Az említett időszakban már a kétéltű lárvák átalakulása megtörtént és még nem kezdődött el a téli nyugalmi időszak, amikor az érintett fajok egyedei elvermelik magukat. Ebben az időszakban a mocsári teknősök (Emys orbicularis) jelentős része is kikelt már a tojásból és vagilitásuknak köszönhetően nagyobb valószínűséggel képesek elmenekülni a munkálatok kedvezőtlen hatásai elől. Viziterv Environ Kft október

159 8. KIEGYENLÍTŐ (KOMPENZÁCIÓS) INTÉZKEDÉSEK 8.1. Kompenzációs intézkedések a jelölő élőhelyek esetében Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Nem indokolt kompenzációs intézkedések tervezése Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület A javasolt kármérséklő intézkedések maradéktalan megvalósulása esetén szakmailag nem indokolt kompenzációs intézkedések tervezése Kompenzációs intézkedések a jelölő fajok esetében Balaton (HUBF30002) különleges madárvédelmi terület A javasolt kármérséklő intézkedések maradéktalan megvalósulása esetén szakmailag nem indokolt kompenzációs intézkedések tervezése Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A javasolt kármérséklő intézkedések maradéktalan megvalósulása esetén szakmailag nem indokolt kompenzációs intézkedések tervezése Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) különleges természetmegőrzési terület A javasolt kármérséklő intézkedések maradéktalan megvalósulása esetén szakmailag nem indokolt kompenzációs intézkedések tervezése. Viziterv Environ Kft október

160 9. FELHASZNÁLT IRODALOM BANKOVICS, A., VADÁSZ, CS. (2009): Törpegém. In: CSÖRGŐ, T., KARCZA, ZS., HALMOS, G., MAGYAR, G., GYURÁCZ, J., SZÉP, T., BANKOVICS, A., SCHMIDT, A., SCHMIDT, E. [szerk.]: Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest. pp BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS., KUN A. (2011) [szerk.]: Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, p BORHIDI A. (1960) Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio biologica. 4: DELI, T. (2014): Harántfogú törpecsiga. In: HARASZTHY, L. [szerk.]: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, p FRANSSON, T., KOLEHMAINEN, T., KROON, C., JANSSON, L. & WENNINGER, T. (2010) EURING list of longevity records for European birds. ( (Letöltés: ) HALASI-KOVÁCS B., HARKA Á. (2012): Hány halfaj él Magyarországon? A magyar halfauna zoogeográfiai és taxonómiai áttekintése, értékelése. Pisces Hungarici 6: p. HARASZTHY, L. (2000): Magyarország fészkelő madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp HARKA Á., SALLAI Z. (2004): Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas. KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 616 old. KOVÁCS, T. (2014): Mocsári teknős. In: HARASZTHY, L. [szerk.]: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, p LANSZKI., J. (2014): Vidra. In: HARASZTHY, L. [szerk.]: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, p MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 278 p. MOLNÁR CS, MOLNÁR ZS, BARINA Z, BAUER N, BIRÓ M, BODONCZI L, CSATHÓ A. I, CSIKY J, DEÁK J. Á, FEKETE G, HARMOS K, HORVÁTH A, ISÉPY I, JUHÁSZ M, KÁLLAYNÉ SZERÉNYI J, KIRÁLY G, MAGOS G, MÁTÉ A, MESTERHÁZY A, MOLNÁR A, NAGY J, ÓVÁRI M, PURGER D, SCHMIDT D, SRAMKÓ G, SZÉNÁSI V, SZMORAD F, SZOLLÁT GY, TÓTH T, VIDRA T, VIRÓK V (2009) Vegetation-based landscape regions of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl.): PÓCS T. (1981) Növényföldrajz. In: Hortobágyi T, Simon T (eds.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. TÓTH, L. (2009): Barna rétihéja. In: CSÖRGŐ, T., KARCZA, ZS., HALMOS, G., MAGYAR, G., GYURÁCZ, J., SZÉP, T., BANKOVICS, A., SCHMIDT, A., SCHMIDT, E. [szerk.]: Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest. pp VÖRÖS, J. & HARMOS K. (2014): Vöröshasú unka. In: HARASZTHY, L. [szerk]: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, p VÖRÖS, J. & HARMOS K. (2014): Vöröshasú unka. In: HARASZTHY, L. [szerk.]: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, p ZÓLYOMI B. (1981) Magyarország természetes növénytakarója. In: Hortobágyi T, Simon T (eds.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (Letöltés: ) (Letöltés: ) (Letöltés: ) Viziterv Environ Kft október

161 (Letöltés: ) (Letöltés: ) (Letöltés: ) (Letöltés: ) (Leltöltés: ) Viziterv Environ Kft október

162 10. MELLÉKLETEK A vizsgálati terület élőhelyfoltjai és jellemzőbb paramétereik Az alábbi táblázatban a vizsgált területeken azonosított élőhelyfoltok jellemzőit mutatjuk be. Az egyes oszlopok az alábi jelllemzőket tartalmazzák: 1 - A vizsgált élőhelyfolt száma (számkódja); 2 - A vizsgált élőhelyfolt ÁNÉR kódja (BÖLÖNI et al alapján); 3 - A vizsgált élőhelyfolt legjellemzőbb ÁNÉR kódja; 4 - A vizsgált élőhelyfolt rövid jellemzése; 5 - Az észlelt közösségi jelentőségű élőhely(ek) kódja; 6 - Az észlelt közösségi jelentőségű élőhely(ek) %-os borítási értéke a folton belül; 7 - A vizsgált élőhelyfolt jellemző élőhelyének vagy élőhelyinek természetessége BÖLÖNI ET AL alapján; 8 A folt kiterjedése 9 - A vizsgált élőhelyfolt jellemző hajtásos növényfajai.] 50. táblázat A vizsgálati területen azonosított élőhelyfoltok és jellemzőbb paramétereik Folt ÁNÉR Gen. ÁNÉR Élőhelyi leírás 1 J2, Ac J2 Láp- és mocsárerdők élőhely árnyékolt hínárnövényzettel 2 U11, OB, RA U11 Meglévő bekötőút (71. számú út és a kemping között). Útszélen változatos növényzet és idősebb hazai fafajok egyedei 3 U11 U számú út rövid szakasza települési környezetben Natura E0, 3150 Natura 2000 %-os aránya TDO Terület (ha) Fajlista 100 3,5 0,76 Lemna trisulca, Lemna minor, Salix alba, Salix fragilis, Cornus sanguinea, Sambucus nigra, Thelypteris palustris, Rumex hydrolapathum, Iris pseudacorus, Poa trivialis, Berula erecta, Solanum dulcamara, Carex riparia, Carex elata nincs 0 1-2,5 1,75 Carex riparia, Poa trivialis, Juncus subnodulosus, Berula erecta, Alisma lanceolatum, Valeriana officinalis, Salix alba, Salix fragilis, Alnus glutinosa nincs 0 1,5 0,41-13 T1 T1 Búzavetés nincs ,42 Galium aparine, Tripleurospermium inodorum, Apera spica-venti, Cirsium arvense 46 P2b S6 P2b Cserjékkel szegélyezett csatornapart nincs 0 1 2,18 Prunus spinosa, Sambucus nigra, Salix alba, Acer negundo, Amorpha fruticosa, Robinia pseudoacacia 50 OB OB Jellegtelen kaszált gyep nincs 0 2 0,92 Lolium perenne, Trifolium repens, Achillea collina, Taraxacum officinale Viziterv Environ Kft október

163 Folt ÁNÉR Gen. ÁNÉR 51 P2c OD RA 52 B1a U9 P2c B1a Élőhelyi leírás Gyalogakácos, hasznosítás nélküli terület sok magas aranyvesszővel, elszórva fiatal fehér fűz Gyékénnyel és náddal benőtt, vízzel telt medermaradvány 53 RB RB Spontán magszórásból keletkezett fiatal puhafás jellegtelen erdő 54 OB OB Faállomány véghasználata után megjelenő üde, jellegtelen gyepterület 55 P2c P2c Zárt gyalogakácos állomány 56 RA P2b 57 RA P2b RA RA Főleg hazai fa- és cserjefajokból álló cserjés fasor Főleg hazai fa- és cserjefajokból álló cserjés fasor 69 RB RB Spontán magszórásból keletkezett jellegtelen, fiatal, puhafás erdő 70 U7 OF OB U7 Használatban lévő ülepítőkazetta, részben jelenleg is zagyelhelyezésre szolgál, részben már növényzettel borított 71 RB RB Fűz fajokkal sűrű benőtt, cserjeszint magasságú fiatalos, felhagyott ülepítőkazetta 73 RA RA Középkorú és idős hazai fafajok alkotta fasor 74 OB OB Kazettákat elválasztó töltések és a mellettük futó kaszált, gyomos földutak Natura 2000 Natura 2000 %-os aránya TDO Terület (ha) Fajlista nincs 0 2 3,86 Amorpha fruticosa, Salix alba, Baldingera arundinacea, Iris pseudacorus nincs 0 3 0,79 Phragmites australis, Typha angustifolia, Carex riparia, Juncus subnodulosus, Mentha aquatica nincs 0 2,5 1,85 Salix fragilis, Amorpha fruticosa, Vicia cracca, Solidago gigantea, Poa trivialis, Glechoma hederacea, Taraxacum officinale, Arctium lappa nincs 0 2,5 1,44 Poa trivialis, Alopecurus pratensis, Baldingera arundinacea, Amorpha fruticosa, Carex riparia nincs 0 1 1,98 Amorpha fruticosa nincs 0 3 0,05 Populus nigra, Salix alba, Sambucus nigra nincs 0 3 0,31 Quercus robur, Ulmus minor, Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Prunus spinosa nincs 0 2,5 15,83 Salix alba, Populus canescens, Parietaria officinalis, Chelidonium majus, Urtica dioica, Geum urbanum, Festuca gigantea, Brachypodium sylvaticum, Geranium robertianum, Pubus caesius, Humulus lupulus, Symphytum officinale, Arctium lappa, Dolidago gigante nincs 0 2,5 0,99 Salix alba, Populus canescens, Arctium lappa, Rubus caesius, Urtica dioica nincs 0 3 1,99 Salix alba, Salix fragilis nincs 0 3 0,32 Populus canescens, Populus nigra, Populus euramericana, Sambucus nigra, Cornus sanguinea nincs 0 2 0,90 Lolium perenne, Plantago major Viziterv Environ Kft október

164 Folt ÁNÉR Gen. ÁNÉR 89 U7 OC 102 B1a, P2a, RA, OD 103 RB, B1a, P2a U7 B1a RB Élőhelyi leírás Többé-kevésbé működő homok-bánya, tehát már visszagyepesedőben, visszaerdősödőben vannak a felhagyott részei (vannak részek amiket bányásznak) Nádas, szárazabb részein helyenként tömeges a magas aranyvessző, néhány ponton víz áll a nád alatt, helyenként cserjésedik Spontánul fejlődő fiatal fa- és cserjeállomány nádas szélén, részben nádasban 118 OB OB Lóval erősen legeltetett kissé gyomos, de nem fajszegény gyep 119 U7, OC, OD, OF, P2a, I1 120 OB, OD, RA, S7, B1a U7 OB Degradált, részben jelenleg is homokbányaként üzemelő terület Jellegtelen élőhelyek mozaikja, a terület spontán módon regenerálódik. Jellegtelen nyílt élőhelyek és fiatal, jellegtelen erdők is megjelentek Natura 2000 Natura 2000 %-os aránya TDO Terület (ha) Fajlista nincs 0 2,5 19,75 Solidago gigantea, Calamagrostis epigeios, Populis alba, Centaurium pulchellum, Carex flacca, Stenactis annua, Briza media, Scabiosa ochroleuca, Salvia pratensis, Carlina vulgaris, Lithospermum officinale, Clinopodium vulgare, Asperula cynanchica, Samolus nincs 0 2,5 2,65 Phragmites australis, Urtica dioica, Calystegia sepium, Carex acutiformis, Eupatorium cannabinum, Iris pseudacorus, Phalaroides arundinacea, Salix alba, Salix cinerea nincs 0 2,5 1,82 Salix cinerea, Salix fragilis, Populus canescens, Robinia pseudo-acacia nincs 0 3 1,86 Cynodon dactylon, Daucus carota, Cichorium intybus, Elymus repens, Plantago lanceolata, Galium verum, Althaea officinalis nincs 0 1 2,5 nincs 0 1 2,5 4,51 Agropyron repens, Artemisia vulgaris, Picris hieracoides, Melilotus albus, Daucus carota, Carduus acanthoides, Calamagrostis epigeios, Ambrosia artemisifolia, Chenopodium album, Plantago lanceolata, Solidago gigantea, Populus canescens, Robinia pseudo-acacia 2,74 Phragmites australis, Typha angustifolia, Typha latifolia, Urtica dioica, Chenopodium album, Fallopia bohemica, Calystegia sepium. Jellemző fa- és cserjefajok: Acer negundo, Populus canescens, Populus nigra (hibrid eredet), Salix alba, Robinia pseudo-acacia 217 S7 S7 Zöld juhar alkotta fasor nincs 0 1 0,12 Acer negundo, Salix alba 218 S7 S7 Zöld juhar alkotta fasor nincs 0 1 0,03 Acer negundo (fasort alkotja), Salix alba 219 RA RA Fehér nyár nincs 0 3 0,01 Populus alba 220 OC OG OC Zavart, jellegtelen üde gyep (szarvasmarhával legeltetett) 221 OB OB Zavart üde gyep (kaszált csatornaszél) nincs 0 3 0,26 Achillea collina, Elymus repens, Malva neglecta, Plantago lanceolata, Cichorium intybus, Festuca pratensis, Sinapis arvensis, Cynodon dactylon, Cichorium intybus nincs 0 2 0,07 Festuca pratensis, Dactylis glomerata, Potentilla reptans, Solidago gigantea Viziterv Environ Kft október

165 Folt ÁNÉR Gen. ÁNÉR Élőhelyi leírás 222 OB OC OB Zavart üde gyep száraz gyep foltokkal Natura 2000 Natura 2000 %-os aránya TDO Terület (ha) 223 U10 U10 Jószágállás nincs 0 1 0,07 Fajlista nincs 0 2 0,34 Symphytum officinale, Elymus repens, Alopecurus pratensis, Althaea officinalis, Taraxacum officinale, Silene alba, Festuca pratensis, Chenopodium album, Cynodon dactylon, Dactylis glomerata, Ononis spinosa, Rumex crispus, Achillea collina, Centaurea jacea, Rumex crispus 224 S7 S7 Fehér eperfa nincs 0 1 0,02 Morus alba 225 RA RA Fehér nyár és fehér fűz alkotta facsoport 226 OG OC (U11) OG Földút taposott gyomtársulása és száraz gyepje 227 RA RA Fehér nyár és fehér fűz fák 228 OB OB Nagy és összefüggő, gyomos, legeltetett üde gyep 229 OB OG 230 S7 (RA) 231 U4 (OG) OB S7 U4 Zavart, jellegtelen üde gyep taposott gyomtársulással Nemes nyár alkotta facsoport (szárnyékerdő) Jószágállás, taposott gyomtársulás 232 OB OB Zavart üde gyep (kaszált csatornaszél) nincs 0 3 0,02 Populus alba, Salix alba nincs 0 1 0,19 Cynodon dactylon, Achillea collina, Malva neglecta, Lolium perenne nincs 0 3 0,01 Populus alba, Salix alba nincs ,94 Calamagrostis epigeios, Carduus acanthoides, Centaurea jacea, Cichorium intybus, Cirsium arvense, Cirsium vulgare, Daucus carota, Elymus repens, Erodium cicutarium, Glechoma hederacea, Mentha pulegium, Potentilla anserina, Potentilla reptans, Plantago lanceolata, Ranunculus repens, Sinapis arvensis, Symphytum officinale, Taraxacum officinale nincs 0 2 0,38 Plantago major, Potentilla anserina, Cynodon dactylon, Chenopodium album, Symphytum officinale, Cynodon dactylon nincs 0 2 0,23 Populus euramericana, Carpinus betulus, Acer saccharinum, Acer negundo, Sambucus nigra, Euonymus europaeus nincs 0 1 0,10 Mentha pulegium, Festuca pratensis, Dactylis glomerata, Trifolium pratense, Taraxacum officinale, Potentilla reptans, Malva neglecta nincs 0 2 0,11 Dactylis glomerata, Arctium lappa, Solidago gigantea, Rubus caesius, Festuca pratensis, Glechoma hederacea, Centaurea jacea, Conyza canadensis, Galium aparine, Silene alba 233 B1a B1a Nádas nincs 0 3 0,12 Phragmites australis, Carex acutiformis, Salix cinerea, Solidago gigantea, Typha latifolia, Typha angustifolia, Alisma plantago-aquatica, Sparganium erectum Viziterv Environ Kft október

166 Folt ÁNÉR Gen. ÁNÉR 234 S7 (RA) Élőhelyi leírás Natura 2000 Natura 2000 %-os aránya TDO Terület (ha) Fajlista S7 Fasor az út mellett nincs 0 2 0,21 Populus euramericana, Acer negundo, Platanus hybrida, Viscum album, Ulmus laevis, Populus nigra, Sambucus nigra, Rosa canina, Hedera helix, Rubus caesius, Chelidonium majus, Urtica dioica 304 RB RB nincs 0 3 0,23 Salix cinerea, Salix alba 305 B5, Ac B ,42 Carex acutiformis, Salix cinerea, Lythrum salicaria, Scrophularia umbrosa, Lysimachia vulgaris, Iris pseudacorus, Lemna minor, L. trisulca, Spirodela polyrhiza, Ceratophyllum demersum 306 J2 J2 91E ,20 Salix alba 310 RB RB nincs 0 3 6,05 Salix alba, Urtica dioica, Rzbus caesius, Sambucus nigra 311 RB, B5 RB nincs 0 3 0,10 Salix alba, Urtica dioica, Rzbus caesius A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltonként legjellemzőbb ÁNÉR kategória feltüntetésével 43. ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltonként legjellemzőbb ÁNÉR kategória feltüntetésével 1. Viziterv Environ Kft október

167 44. ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltonként legjellemzőbb ÁNÉR kategória feltüntetésével ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltonként legjellemzőbb ÁNÉR kategória feltüntetésével 3. Viziterv Environ Kft október

168 46. ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltonként legjellemzőbb ÁNÉR kategória feltüntetésével ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltonként legjellemzőbb ÁNÉR kategória feltüntetésével 5. Viziterv Environ Kft október

169 48. ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltonként legjellemzőbb ÁNÉR kategória feltüntetésével A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltszámok (számkódok) feltüntetésével 49. ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltszámok (számkódok) feltüntetésével 1. Viziterv Environ Kft október

170 50. ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltszámok (számkódok) feltüntetésével ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltszámok (számkódok) feltüntetésével 3. Viziterv Environ Kft október

171 52. ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltszámok (számkódok) feltüntetésével ábra A vizsgálati terület élőhelytérképe a foltszámok (számkódok) feltüntetésével 5. Viziterv Environ Kft október