Családi napközik átalakulását érintő költségvetési támogatási kérdések, évi ellenőrzési tapasztalatok

Átírás

1

2 Családi napközik átalakulását érintő költségvetési támogatási kérdések, évi ellenőrzési tapasztalatok Dr. Ördögh Attila osztályvezető Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság Államháztartási Iroda Felülvizsgálati és Ellenőrzési Osztály Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskemét, május 25.

3 A finanszírozás jogszabályi háttere Elszámolás a költségvetési támogatással A jogszabály-változásokból eredő teendők A Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenysége A évben igénybe vehető támogatások A költségvetési támogatások alapelvei Általános jogosultsági feltételek Különös jogosultsági feltételek évi ellenőrzési tapasztalatok Tematika

4 Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 3/A. (2)-(3) bekezdése értelmében a közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet. A közfeladatot meghatározó jogszabályban rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 145. (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szolgáltató, intézmény vagy hálózat útján gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott nem állami fenntartó. A finanszírozás jogszabályi háttere

5 Magyarország évi központi költségvetéséről szóló T/ számú törvényjavaslat (továbbiakban: Törvényjavaslat; elérhető a következő internetes útvonalon: a szerint (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző egyéni vállalkozó (továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint: a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. alpont c)-m) pontjában és III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg, [ ] A finanszírozás jogszabályi háttere

6 c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg, d) kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez a 2. melléklet III. pont 7. alpontjában meghatározott támogatással azonos jogcímen, összegben és feltételek mellett illeti meg, e) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV-VI. pontja szerinti támogatásra jogosult. [ ] (7) A Gyvt a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját az (1)-(2) bekezdéstől eltérően a 2. melléklet III. pont 3. alpont ja) pontja szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg. A finanszírozás jogszabályi háttere

7 Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Átr.) 6. -a szerint (1) A fenntartó a támogatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kérelem benyújtására szolgáló adatlap, illetve elektronikus űrlap elérhetővé tételét követően, a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújthatja be. (2) A tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra nem jogosult fenntartó a támogatás iránti kérelmét az azt követő harminc napon belül nyújthatja be, hogy a támogatásra jogosulttá vált. (3) Támogatás iránti kérelem a tárgyév végéig az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható. A finanszírozás jogszabályi háttere

8 Az Átr. 9. -a alapján a fenntartó tárgyév január 6-áig módosíthatja a támogatás iránti kérelmét, ha a) a központi költségvetésről szóló elfogadott törvény az igényelt támogatás jogosultsági feltételeiben eltér a központi költségvetésről szóló benyújtott törvényjavaslattól, b) a fenntartónak a támogatás iránti kérelem benyújtását követően új engedélyest vagy szolgáltatást jegyeztek be a szolgáltatói nyilvántartásba, valamely engedélyesét vagy az engedélyes által nyújtott szolgáltatást törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, ideértve a fenntartóváltozást is, vagy c) valamely engedélyesének a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adataiban más, a támogatás igénylését befolyásoló változás következett be. A finanszírozás jogszabályi háttere

9 Az Áht a alapján a kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett költségvetési támogatás ha annak feltételei egyébként fennállnak a beszámolási kötelezettség teljesítését követően kerülhet folyósításra. Az Átr a szerint (1) A fenntartó az igénybe vett támogatásról a szolgáltató beszámolója és dokumentációja segítségével, a teljesített feladatmutatók alapján a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel a tárgyévet követő év január 31-éig számol el. (2) A megszűnt fenntartó a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a fenntartóváltozás időpontját, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés időpontját, illetve a támogatásra való jogosultság más okból történő megszűnését követő tizenöt napon belül számol el. Elszámolás a költségvetési támogatással

10 (3) Ha az egyéni vállalkozó fenntartó meghal, az elszámolást az örökös köteles legkésőbb a hagyaték jogerős átadását követő tizenöt napon belül benyújtani. Az elszámolás és az ellenőrzés során az örökösre a fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha eljárás indul a fenntartó jogutód nélküli megszűnése iránt, az elszámolást az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül be kell nyújtani. (5) Ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy az özvegy vagy az örökös az elhunyt egyéni vállalkozó fenntartó helyébe lépett, a (2), illetve a (3) bekezdés alapján évközi elszámolást nem kell benyújtani. (6) Ha a fenntartó pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után járó, átlagbér alapú támogatást vett igénybe, az elszámoláshoz csatolnia kell a támogatás igénybevételére jogosító személyek munkaszerződését. Elszámolás a költségvetési támogatással

11 A Gyvt (1) bekezdése szerint január 1-jétől a gyermekek napközbeni ellátása kizárólag bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás keretében biztosítható szeptember 1-jétől egységes óvoda-bölcsőde nem működhet. A Gyvt (3) bekezdése szerint, ha a napközbeni gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi a 145. (2c) bekezdés b) pontja alapján nyert befogadást az a szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám, amelynek létrehozására vagy kapacitásbővítéssel járó fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül, a támogatás fejében a szolgáltatás biztosítására vállalt kötelezettség lejáratának időpontjáig az átalakult szolgáltatás finanszírozására a december 31-én hatályos, a családi napközi szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jogszabály-változásokból eredő teendők

12 Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba január 1-jei hatállyal, jogerősen bejegyzésre kerül az új szolgáltatási forma, úgy a évre vonatkozó támogatási igény november 30-áig nyújtható be, a főszabálynak megfelelően január 6-áig módosítható az igénylés, ha az eredeti kérelmet követően új engedélyest vagy szolgáltatást jegyeztek be a szolgáltatói nyilvántartásba. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba január 1-jei hatállyal nem kerül bejegyzésre az új szolgáltatási forma, úgy a évre vonatkozó támogatási igény a jogerős bejegyzést követő 30 napon belül nyújtható be. Amennyiben a fenntartó egyéb szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásra tekintettel november 30-áig a évre vonatkozó támogatási igényt nyújtott be, és a szolgáltatói nyilvántartásba év folyamán kerül az új szolgáltatási forma jogerősen bejegyzésre, úgy az új szolgáltatás iránti támogatási igény évben soron kívüli pótigényként, a bejegyzés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, ennek elmulasztása esetén naptári negyedévenként egyszer legkésőbb november 10-éig, pótigényként nyújtható be. A jogszabály-változásokból eredő teendők

13 A szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett fenntartó a jogerős bejegyzést követő 30 napon belül nyújthatja be a évre vonatkozó támogatási igényét. (Az adatlapok mellékletét képező, kötelezően csatolandó dokumentumokat az Átr. 8. (1) bekezdése tartalmazza.) Fenti határidők elmulasztása esetén a évre vonatkozó támogatási igény legkésőbb december 31-éig nyújtható be. A szolgáltatással december 31-én vagy korábban felhagyó fenntartó, amennyiben egyéb szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásra tekintettel is részesült a évben támogatásban, január 31-éig, főszabály szerint köteles az elszámolást benyújtani. A szolgáltatással december 31-én vagy korábban felhagyó fenntartó, amennyiben csak a családi napközi szolgáltatásra tekintettel részesült a évben támogatásban, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés időpontját, illetve a támogatásra való jogosultság más okból történő megszűnését például a működés tényleges befejezése követő 15 napon belül köteles az elszámolást benyújtani. A jogszabály-változásokból eredő teendők

14 Az Átr a értelmében a Magyar Államkincstár illetékes területi szerve ellenőrzi az egyházi és nem állami fenntartók költségvetési támogatás iránti igénylését és elszámolását jogszerűségi, szabályszerűségi (formai), valamint megalapozottsági (tartalmi) szempontból, az ellenőrzés kiterjed a támogatás felhasználásának jogszerűségére is. A Magyar Államkincstár a szolgáltatással felhagyó fenntartónál köteles ellenőrzést végezni. Amennyiben a szolgáltatással felhagyó fenntartó csak a családi napközi szolgáltatásra tekintettel részesült a évben támogatásban, és így soron kívüli elszámolást nyújtott be, az ellenőrzést az elszámolás beérkezésétől amennyiben fennáll, a hiánypótlási, nyilatkozattételi határidő leteltétől számított 30 napon belül kell elvégezni. Amennyiben a szolgáltatással felhagyó fenntartó egyéb szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásra tekintettel is részesült a évben támogatásban, az ellenőrzést december 31-éig, az éves ellenőrzési munkaterv alapján kell elvégezni. A Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenysége

15 A jelenleg ismert Törvényjavaslat szerint a központi költségvetés a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében az alábbi feladatokhoz biztosít támogatást. Bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet, amennyiben a Gyvt (2c) bekezdés b) pontja alapján nyert befogadást, az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás, kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez, szociális ágazati összevont pótlék, a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése. A Törvényjavaslat minden esetben egyértelműen meghatározza, hogy mely támogatás mely működési és ellátási forma esetén vehető igénybe, mivel nem a bölcsődei ellátás fogalmát alkalmazza, hanem ennek konkrét formáit. A évben igénybe vehető támogatások

16 A költségvetési támogatás szintje nem eredményezheti azt, hogy egyházi és nem állami fenntartású intézményeket kizárólag támogatásból tartanak fenn, hiszen ekkor gyakorlatilag állami fenntartás valósul meg. A térítési díjból származó bevétel és a költségvetési támogatás együttes összege fedezi a működést. A költségvetési támogatás igénybevétele során az egyes szakmai, ágazati jogszabályokban törvényekben és végrehajtási rendeletekben foglalt előírásokat is figyelembe kell venni a mindenkori költségvetési törvény mellett, költségvetési támogatás jogszerű működés esetén vehető igénybe. A költségvetési támogatás az egyházi kiegészítő támogatás kivételével kizárólag a gyermekjóléti alapfeladattal összefüggő működési, fenntartási kiadásokra fordítható, eltérő rendelkezések hiányában beruházásra, felhalmozási kiadásokra nem. Az egyházi kiegészítő támogatás fenntartói szinten az egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokra fordítható, felhasználását elkülönítetten kell nyilvántartani. A költségvetési támogatások alapelvei

17 Az egyes támogatások kötött felhasználásúak, a mindenkori költségvetési törvény rögzíti az esetleges átcsoportosíthatósági szabályokat. A mindenkori költségvetési törvény meghatározza a támogatások felhasználásának határidejét, mely a gyermekjóléti alapellátások esetében jellemzően pénzforgalmi szemlélet szerint tárgyév december 31. A fenntartó a költségvetési támogatás teljes összegét az egyházi kiegészítő támogatás kivételével a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak a szolgáltatónak átadni, melyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. A fenntartó az egyes támogatások felhasználását, nem önállóan gazdálkodó szolgáltatók esetén a fenntartó és az egyes szolgáltatók gazdálkodását, továbbá a szolgáltató a támogatás és a térítési díj felhasználását a számviteli rendjében feladatonkénti bontásban, elkülönítetten köteles kezelni. Az egyházi kiegészítő támogatást a számviteli rendben a többi támogatástól elkülönítetten kell kezelni. A költségvetési támogatások alapelvei

18 A szolgáltatói nyilvántartásba történő, jogerős bejegyzés az ellátott feladatra vonatkozóan. A Gyvt ában előírt befogadás, a jogszabályban meghatározott kivételekkel. A szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett létszámkorlát, ellátási terület figyelembevétele, továbbá az egyéb működési különösen a személyi feltételek teljesítése. A Gyvt. 32. (5) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli megállapodás megkötése. A nem magyar állampolgárságú ellátottak Gyvt. 4. (1) bekezdésében előírt jogosultságának igazolása. A Gyvt (1) bekezdésében előírt személyi nyilvántartás vezetése. A Gyvt (2)-(3) bekezdése szerinti igénybevevői nyilvántartás (KENYSZI) vezetése és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. Általános jogosultsági feltételek

19 Települési önkormányzattal kötött ellátási szerződés esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak figyelembevétele, például a jogosultsági feltételekre vonatkozóan. Ugyanazon a napon az azonos jellegű, párhuzamos ellátás kizártsága. Amennyiben ugyanazon a napon ugyanaz az ellátott két egymást kizáró ellátást vesz igénybe, az a fenntartó jogosult a támogatásra, mely az igénybevevői nyilvántartásban (KENYSZI) az adott napra vonatkozó időszakos jelentést elsőként teljesítette. Amennyiben ugyanaz a fenntartó biztosította az egymást kizáró ellátásokat, szintén ekként kell eljárni. Törtévi működés esetén a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától hatályos, és az intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, erre a hónapra a támogatás igénybe vehető. Általános jogosultsági feltételek

20 Bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde Bölcsőde és mini bölcsőde esetén a támogatás összege Ft/fő/év. Fogyatékos gyermek esetében ennek 150%-a, hátrányos helyzetű gyermek esetében ennek 105%-a, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében ennek 110%-a. Munkahelyi bölcsőde esetén a fenti támogatási összegek 30%-a vehető igénybe. Az ellátotti létszám meghatározása: a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 230-cal. A gyermek húszhetes korától hároméves koráig azon év augusztus 31-éig, melyben eddig az időpontig a 3. életévét betölti vehet részt az ellátásban, mely bizonyos esetekben meghosszabbítható. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. Különös jogosultsági feltételek

21 Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. Beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben, azaz az igénybevevői nyilvántartásban (KENYSZI) legalább egy napon teljesítették esetében az időszakos jelentést. Amennyiben a gyermek első alkalommal jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, de nem egész hónapra, akkor esetében a ténylegesen igénybevett ellátási napok számát kell figyelembe venni, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel. Amennyiben a havi nyitvatartási napok száma kevesebb 10 napnál, szintén ekként kell eljárni. Különös jogosultsági feltételek

22 Az igénybevevői nyilvántartásban (KENYSZI) vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében rendszeresített napi jelenléti kimutatásnak egyezniük kell. A csoportszervezés során az egyidőben ellátható gyermeklétszámra és a kötelezően alkalmazandó, megfelelő végzettségű foglalkoztatottakra különös figyelmet szükséges fordítani. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátások között a támogatások átcsoportosíthatóak. Más feladatra így intézményi gyermekétkeztetésre sem azonban nem használhatóak fel jogszerűen. Kizárólag működési kiadásokra fordítható a támogatás. Különös jogosultsági feltételek

23 Családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet Családi bölcsőde esetén a támogatás összege Ft/fő/év. Napközbeni gyermekfelügyelet esetén a fenti támogatási összeg 77,5%-a vehető igénybe. Az ellátotti létszám meghatározása: a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel. Napközbeni gyermekfelügyelet esetében akkor vehető igénybe támogatás legfeljebb a kötelező fenntartási időszak lejáratának időpontjáig, ha a Gyvt (2c) bekezdés b) pontja alapján nyert befogadást, vagyis az a szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám, amelynek létrehozására vagy kapacitásbővítéssel járó fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül. Különös jogosultsági feltételek

24 Saját gyermek után támogatást nem lehet igénybe venni. A kötelezően alkalmazandó, megfelelő végzettségű foglalkoztatottakra különös figyelmet szükséges fordítani. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátások között a támogatások átcsoportosíthatóak. Más feladatra azonban nem használhatóak fel jogszerűen. Kizárólag működési kiadásokra fordítható a támogatás december 31-én hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nktv.) 8. (5) bekezdése, így január 1-jétől óvodáskorú gyermek az óvodába járási kötelezettségét csak óvodában kivéve fejlesztő nevelés igénybevétele teljesítheti. A gyermek húszhetes korától hároméves koráig azon év augusztus 31-éig, melyben eddig az időpontig a 3. életévét betölti vehet részt az ellátásban, mely bizonyos esetekben meghosszabbítható. Egyidőben legfeljebb 5 (fogyatékos gyermek esetén 3, illetve 2) + 2 (fogyatékos gyermek esetén 1) gyermek gondozható családi bölcsődében. Különös jogosultsági feltételek

25 A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára, a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára, az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül, a magántanuló számára, az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára szervezett napközbeni ellátásra tekintettel biztosított a támogatás. A gyermek húszhetes korától annak a tanévnek a végéig vehet részt a napközbeni gyermekfelügyeletben, melyben a 14. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetében a 16. életévét betölti. Különös jogosultsági feltételek

26 A napközbeni gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi a december 31-én hatályos, a családi napközi szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályok szerint augusztus 31-éig elláthatja a gyermeket a kötelező óvodai nevelésben való részvétel ideje alatt is, ha a gyermek ellátásáról szóló megállapodást január 1-jét megelőzően megkötötték, és a szolgáltató megfelel az Nktv december 31-én hatályos 8. (5) bekezdésében a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik az Nktv. 3. mellékletében az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket foglalt feltételeknek. Ebben az esetben a gyermek augusztus 31-éig az óvodába járási kötelezettségét a napközbeni gyermekfelügyelet keretében is teljesítheti. Egyidőben legfeljebb 7 (fogyatékos gyermek esetén 6, illetve 3) gyermek gondozható napközbeni gyermekfelügyelet keretében. Különös jogosultsági feltételek

27 Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás A támogatás összege Ft/számított létszám/év. A támogatás igénybevételének feltétele a szolgáltatónál, a szolgáltató által biztosított étkeztetés, vagy a szolgáltatónál, vásárolt szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés, amennyiben a gyermekétkeztetés térítési díja a szolgáltató/fenntartó bevétele és a szolgáltatási díjban az étkeztetési szolgáltató kimutatja az étkeztetés nyersanyagköltségét. Alapja a gyermekétkeztetésben részesülők száma, korrekciós tényezők figyelembevételével. Különös jogosultsági feltételek

28 Az ellátotti létszám meghatározása: a naponta ténylegesen bölcsődei, mini bölcsődei étkeztetésben részesülő gyermekek száma alapján összesített ellátási napok száma osztva 230-cal. A gyermekétkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés az intézmény által biztosított. A támogatás kötött felhasználású, kizárólag gyermekétkeztetésre fordítható, azonban felhalmozási kiadások is figyelembe vehetőek. Különös jogosultsági feltételek

29 Kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez A támogatás összege Ft/számított létszám/év. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a fenntartó bölcsődei, mini bölcsődei tevékenységére tekintettel költségvetési támogatásban részesül. A támogatás a fenntartót a évben bölcsődében, mini bölcsődében ténylegesen foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szakemberek időarányosan figyelembe vett, teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg. Csak munkaviszony keretében történő foglalkoztatás vehető figyelembe. A támogatás kötött felhasználású, kizárólag a évi január-december hónapokban fizetendő, a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez és annak szociális hozzájárulási adójához használható fel. Különös jogosultsági feltételek

30 Szociális ágazati összevont pótlék A támogatás feltétele, hogy a fenntartó szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásra tekintettel költségvetési támogatásban részesüljön. Munkahelyi bölcsőde esetén nem vehető igénybe a támogatás. A támogatás alapja a külön jogszabályban meghatározottak szerint fizetendő pótlék és annak 27%-os mértékkel számított közteher összege, de legfeljebb a ténylegesen kifizetett pótlék és közteher összege. A kifizetés esedékességi időszaka január 1. és december 31. közötti, tehát a december és november között időszakra fizetendő bérre vonatkozik. Csak munkaviszony keretében történő foglalkoztatás vehető figyelembe. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a pótlék összegét a teljes munkaidőhöz viszonyított arányban szükséges meghatározni. Különös jogosultsági feltételek

31 Osztott munkakör esetén csak a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi alapfeladat arányában vehető figyelembe a pótlék összege. A pótlék összegének tényleges bérnövekedésként garantált bérminimum alkalmazása esetén ennek emelkedését meghaladóan kell megjelennie a foglalkoztatott számára. A támogatás kötött felhasználású, más jogcímen belőle nem teljesíthetőek kifizetések. Csak a külön jogszabályban meghatározott mértékű pótlék kifizetésére használható fel a támogatás. Különös jogosultsági feltételek

32 A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése A támogatás összege Ft/fő/év. Az ellátotti létszám meghatározása: a naponta ténylegesen étkeztetésben részesülő gyermekek száma alapján összesített ellátási napok száma osztva 230- cal. Ellátottak alatt a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést bölcsődében, mini bölcsődében ingyenesen igénybe vevő gyermekek értendőek, akik rendelkeznek a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági nyilatkozattal. Különös jogosultsági feltételek

33 Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet Létszámkorlát túllépése mind az engedélyezett létszám tekintetében, mind a jogszabályok által lehetővé tett, egyidőben történő gondozásra például fogyatékos gyermek ellátása, segítő biztosítása vonatkozóan. Ellátási terület figyelmen kívül hagyása. Megállapodás (aláírásának) hiánya. Megállapodásban szereplő időpontot megelőző ellátási napok elszámolása. Ellátás megszűnése dokumentálásának hiánya. Ellátás tényleges megszűnését követő ellátási napok elszámolása. Ellátási napok hiányos dokumentálása, illetve nem megfelelő összesítése. Az igénybevevői nyilvántartás (KENYSZI) pontatlan vezetése. Az igénybevevői nyilvántartás (KENYSZI) és a napi jelenléti ívek közötti eltérés. Téves osztószám alkalmazása. Személyi nyilvántartás hiányos vezetése évi ellenőrzési tapasztalatok

34 Nem a jogszabályok által előírt azonban legtöbbször azok tartalmával egyező nyomtatványok használata. Jogszabály-változások figyelmen kívül hagyása. A szakmai, ágazati jogszabályok által a jogszerű működéshez előírt feltételek be nem tartása, különösen foglalkoztatotti létszámnormák figyelmen kívül hagyása, a szolgáltatást nyújtó személy, a segítő, illetve a helyettes nem megfelelő időkeretben történő alkalmazása, önkéntes jogviszonyban történő foglalkoztatás a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény 3. (3) bekezdése értelmében a fogadó szervezet feladatainak ellátásához jogszabályban előírt létszámfeltételek önkéntes foglalkoztatásával nem teljesíthetőek, az ellátott gyermekek életkorára vonatkozó előírások be nem tartása. Óvodáskorú gyermekek ellátása abban az esetben is, ha a fenntartó nem rendelkezik óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottal évi ellenőrzési tapasztalatok

35 Olyan, óvodáskorú gyermekek ellátása, akik a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól nem rendelkeznek felmentéssel. 100%-os mértékű támogatás igénybevétele olyan, iskoláskorú gyermekek esetében, akik ellátási ideje összességében nem érte el a heti húsz órát. Nem a nyitvatartási, illetve ellátási időnek megfelelő mértékű támogatás igénybevétele. Iskoláskorú gyermekek esetében támogatás igénybevétele az iskola nyitvatartási ideje alatt szervezett ellátásra tekintettel. Támogatás elszámolása szakmai programban, házirendben meghatározott nyitvatartási időn kívüli hétvégi napokon. A támogatás felhasználási kötöttségének, illetve felhasználási határidejének figyelmen kívül hagyása. A támogatások nem megfelelő, nem elkülönített nyilvántartása. Az évi három alkalommal előírt mutatószám-felülvizsgálat (dokumentálásának) hiánya évi ellenőrzési tapasztalatok

36 Szociális ágazati pótlék, kiegészítő pótlék Nem a besorolási osztálynak és fokozatnak, illetve a végzettségnek és a foglalkoztatási jogviszonyban töltött időnek megfelelő összeg kifizetése. Csak a garantált bérminimum emelkedésének megfelelő bérnövekedés biztosítása a foglalkoztatottak részére, így a pótlékok ténylegesen nem kerültek kifizetésre. A pótlékok teljes összegű kifizetése betegszabadság és táppénz ideje alatt. Az elszámolás során az elméleti támogatási összeg figyelembevétele a ténylegesen kifizetett összeg helyett, amennyiben utóbbi kevesebb. Nem az előírt időszakra vonatkozóan kifizetett pótlékok figyelembevétele. Nem az előírt időszakban kifizetett pótlékok figyelembevétele. A foglalkoztatotti átlaglétszám téves meghatározása mind részmunkaidős foglalkoztatásból, mind évközi jogviszony-változásokból eredően. Téves osztószám alkalmazása az átlaglétszám számítása során. Ugyanannál a foglalkoztatónál több (teljes munkaidős) jogviszony figyelembevétele azonos foglalkoztatottra vonatkozóan. Nemcsak munkaviszony keretében foglalkoztatottak figyelembevétele évi ellenőrzési tapasztalatok

37 Kérdéseikkel, észrevételeikkel kapcsolatban az címen szíves rendelkezésükre állunk.

38 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!