Előszó. A szótár felépítése
|
|
- Áron Kis
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Magyar spanyol alapszótár a Tinta Könyvkiadó gondozásában megjelenő tanulószótár-sorozat tagja. Több mint 7500 címszavával egyaránt segítheti a kezdő és a középhaladó nyelvtanulókat (a Közös Európai Referenciakeret szerinti B1-es szintig), akik iskolában, magánúton, munka vagy utazás céljával szeretnék elsajátítani ezt az újlatin nyelvet. A szótár anyagát éppen ezért igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy segítségével el lehessen boldogulni nemcsak a hétköznapi beszédhelyzetekben, hanem a középiskolai, nyelviskolai spanyolórákon is. Beépítettük a magyarországi közoktatásban használatos nyelvkönyvek visszatérő szóanyagát. A szótár spanyol fordításai elsősorban az európai spanyol szókincsből merítenek, de tartalmaznak sok fontos amerikanizmust is. A szóalakok helyesírásánál a Real Academia de la Lengua legújabb, 2010-es ajánlásait vettük alapul. Ezúton is szeretnénk hálánkat kifejezni a szótár lektorának, Juan José Luján Egeának, gondos munkájáért és tanácsaiért, valamint Jeszenszky Mártonnak a szóanyag összeállításában nyújtott segítségéért és értékes megjegyzéseiért. A szótár felépítése A kötetben a magyar címszavakat ábécérendben adtuk meg, és mellettük feltüntettük spanyol megfelelőiket. Ha egy magyar szó többértelmű, az aljelentéseket beszámoztuk ilyenkor a sorrendet a gyakoriság határozza meg. Az azonos alakú, de eltérő szófajú szavakat külön szócikkekbe soroltuk, és felső indexszámmal láttuk el ilyenkor a sorrend: ige, főnév, melléknév, határozószó. A szófajt csak olyankor jeleztük rövidítéssel, ha az a spanyol fordításból nem derül ki egyértelműen.
2 6 A fordításban a fordítást megelőző magyar csúcsos zárójeles megjegyzések a kontextust hivatottak pontosítani, illetve egyértelműsítenek, pl.: alakítás színészi la interpretación Csúcsos zárójelet használtunk abban az esetben is, ha egy magyar szónak nincs spanyol megfelelője, így a jelentését körülírással adtuk meg: kalács el bollo parecido al brioche Ha egy szócikk alá alszócikkek vagy példák kerülnek, ezeket egy jelöli: bőven de sobra bőven van abundar Jelölések a szótárban Mivel a kiejtést ismertetjük (10. oldal), csak abban az esetben jelöltük szögletes zárójelek között, ha az eltér az ott megadott szabályoktól. Pl. a flash kiejtése [flas], a jersey szóé [jersey], ahogy spanyolul is olvasnánk, ezért nem szerepel mellettük a kiejtés. Viszont az el hockey esetén a szabályoktól eltérően ki kell ejteni a szókezdő h betűt, ezért így is szerepel a szótárban: A főnevek hoki el hockey [jóquey] A főnevek fordítása többnyire névelővel szerepel: ág la rama Ha egy főnév mindkét nemben használatos, a spanyol fordításban perjellel adjuk meg a két névelőt, és a két alakot egymás után a szócikkben. Ha csak a szóalakok végződésében van eltérés a két nemben, csak az eltérő részt adjuk meg: fogorvos el / la dentista
3 7 Előszó Tehát a fogorvos spanyolul el dentista, a fogorvosnő pedig la dentista. gróf, grófnő / grófné el / la conde, -esa Ennek alapján pedig a gróf spanyolul el conde, a grófnő/grófné pedig la condesa. Bizonyos spanyol nőnemű főnevek hímnemű névelővel állnak egyes számban, de többes számban már nőneművel. Ezt az el (las) névelőkkel jelöljük: víz el (las) agua Tehát egyes számban el agua, többes számban las aguas. Vannak olyan szavak, melyek többes számban változatlanok. Ezt a névelők mutatják: hímnem esetén el (los); nőnemben pedig la (las). mosogatógép el (los) lavaplatos, el (los) lavavajillas válság la (las) crisis Tehát egyes számban a mosogatógép el lavaplatos, többes számban los lavaplatos; a válság egyes számban la crisis, többes számban las crisis. A kontinensek, országok esetén általában nem használunk névelőt. Ha mégis kitehetjük, azt a következőképpen jelöljük: Argentína (la) Argentina Ha a névelő csak a jelzős szerkezetekben szükséges, a spanyol szó után szerepel zárójelben: Németország Alemania (la) Ha a névelő bizonyos, általában egyes számban használt nőnemű szavaknál egyes számban fonetikai szabályok miatt la helyett el, így jelöljük: Ázsia Asia (el) (nn)
4 Ha a spanyol főnév lehet hím- és nőnemű is, így jelöljük: maraton el / la maratón 8 A főnevek csak akkor szerepelnek eleve többes számban, ha többnyire így használatosak: fogó szerszám los alicates Ha egyes számban is használhatunk egy főleg többes számban álló főnevet (pl. páros szerveknél), akkor egyes számban adtuk meg: szem el ojo A melléknevek A melléknevek esetében csak a hímnemű alakot adtuk meg, ha a nőnemű alak a szóvégi -o a-ra cserélésével megkapható, vagy ha nőnemben nem változik: művelt culto ellenséges hostil Így hímnemben a művelt spanyolul culto, nőnemben culta, az ellenséges pedig hímnemben, nőnemben egyaránt hostil. A nem -o / -a váltakozású melléknevek esetén a végződésben tüntetjük fel a különbséget: dán danés, -esa Tehát dán (férfi) danés, dán (nő) danesa. Az igék Az igék magyarul egyes szám harmadik személyben, a spanyol fordításban azonban főnévi igenévi (infinitivo) alakban szerepelnek a szótárban, vonzatuk pedig zárójelben, magyarázattal követi őket: csatlakozik unirse (amihez: a) A spanyolban részesesettel álló igéknél, tehát amelyek a me, te, le, nos, os, les alakokat vonzzák, a CI jelölést alkalmaztuk:
5 cserbenhagy fallar (akit: a) (CI), tehát pl. le he fallado a mi amiga cserbenhagytam a barátnőmet 9 Előszó A spanyol rendhagyó igéket jelöltük szótárunkban. A diftongálódó igék diftongusa zárójelben követi őket: arat segar (ie) ebédel almorzar (ue) A tőhangváltó igék mellett (i) szerepel: megadja magát rendirse (i) A hangbetoldással ragozódó igéknél a következő jelöléseket alkalmaztuk: (y), ha egy y toldódik be, pl. huir huye; (zc), ha a zc mássalhangzócsoport toldódik be, pl. conocer conozco, conozcan; (í), (ú), ha a ragozási sémában az igetőben hangsúlyos i vagy u jelenik meg, pl. confiar confía; actuar actúa. Az egyéb, szabályba nehezen foglalható rendhagyóságokat * jelöli. Az ilyen rendhagyó töveket az Igeragozás című rész (12. oldal) tartalmazza. jön venir*
6 10 Útmutató a spanyol kiejtéshez Az alábbi, vázlatos ismertetőben az európai spanyol kasztíliai normájának megfelelő kiejtést magyarázzuk el. A többi, szintén helyes ejtésváltozat taglalása meghaladná az előszó kereteit. Magánhangzók Öt magánhangzó van a spanyol nyelvben, mindegyik rövid, tiszta hang. A magyartól csak kettő tér el lényegesen: a e A palóc á-hoz hasonló, a és á közötti rövid hang. A magyar é-vel rokon, de rövid hang. A magánhangzók fölötti ékezet nem hosszúságot jelöl, hanem hangsúlyt. A hangsúlyos magánhangzók valamivel hosszabbak, mint a hangsúlytalan helyzetben lévők. Kettőshangzók Ha az i vagy az u az a, e, o elé vagy mögé kerül, rendszerint diftongust alkot vele, azaz egy szótagnak kell ejteni őket. Ilyenkor nem az u vagy az i hangsúlyos az u-t az angol w-hez hasonlóan, az i-t a magyar j-hez hasonlóan ejtjük. A következő szavak egy szótagúak: cien száz ; nuez dió. Ha azonban az i vagy az u hangsúlyt kap, ékezettel jelöljük, felbomlik a kettőshangzó, és két szótagnak ejtjük a két magánhangzót: mío enyém ; país ország. Mássalhangzók Csak a magyartól lényegesen eltérő hangokat ismertetjük. b, v A két betű ugyanazt a hangot jelöli, kiejtésük a helyzetüktől függ. Mindkettő magyar b-nek ejtendő, ha szó elején vagy n, m után áll; egyéb helyzetben mind a kettő lágy (résnyire nyitott ajakkal képzett) v-nek hangzik. c Az a, o, u magánhangzók előtt magyar k-nak ejtendő, e és i előtt pedig pösze sz-nek (mint az angol through szóban). ch Mint a magyar cs.
7 d g h j ll ñ q r s x y z 11 Előszó Szó elején és n, l után magyar d-nek hangzik, szóközben pedig lágy d-nek (mint az angol this). A szó végén a legtöbb dialektusban alig hallatszik. Az a, o, u előtt magyar g-nek ejtendő, e és i előtt erős, torokban képzett h-nak (csakúgy, mint a j); a gue, gui szótagokban az u nem ejtendő. Ha mégis ki kell ejtenünk a gue, gui hangsorban az u-t, ezt két ponttal jelöljük, pl. ungüento kenőcs. Mindig néma. Erős, torokban képzett h-nak ejtendő (mint a g e és i előtt). Kivétel a jazz szó, melyben a kiejtése a magyar j-vel azonos. Mintha egyszerre ejtenénk magyar lj-t, de manapság egyre elterjedtebb, hogy erős j-nek ejtik. Kivétel pl. a ballet szó, ahol l-nek ejtik. A magyar ny-hez hasonló hang. Magyar k-nak hangzik, utána mindig néma u következik. Szó elején, valamint n, l, s után erősen pörgetve ejtjük. A magyar s és sz közötti hang. Magánhangzók közt ksz-nek ejtendő, mássalhangzók előtt pedig sz-nek. Önmagában és magánhangzó után rövid magyar i. Magánhangzók között erősen ejtett j, szó elején és m, n, l után szinte gy-szerű hangnak hallatszik. Pöszén ejtett sz (mint a c e és i előtt). Hangsúly A magánhangzóra, valamint a magánhangzó plusz n-re és s-re végződő spanyol szavakban a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik, pl.: casa ház ; comes eszel ; comen esznek. Az egyéb végződésű szavak véghangsúlyosak, pl.: Madrid, hotel, actor színész. A hangsúlyt mindig jelölik, ha a fenti szabálytól eltérés van, pl. Canadá, Cádiz, Málaga. Írásjelek A kérdőjelek és a felkiáltójelek a mondat elején is megjelennek, lefelé fordítva.
8 12 A mássalhangzó értékű spanyol betűk és kettősbetűk kiejtése B (be) K (ca) R (erre) C (ce) L (ele) S (ese) CH (che) LL (elle) T (te) D (de) M (eme) V (uve) F (efe) N (ene) W (uve doble) G (ge) Ñ (eñe) Y (ye) H (hache) P (pe) Z (zeta) J (jota) Q (cu) Rövidítések Am Spanyol-Amerika vmely részén használatos átv átvitt értelemben biz bizalmas stílusértékű CI complemento indirecto, vagyis részes esetet vonz estar + estar létige után esz egyes szám fn főnév hat határozó(szó) hn hímnem(ű) ige + ige után inf infinitivo (főnévi igenév) mn melléknév nn nőnem(ű) part participio (befejezett melléknévi igenév) ser + ser létige után Spo Spanyolország(ban használatos) + subj subjuntivót vonz tsz többes szám vál választékos vulg vulgáris stílusértékű
9 Igeragozás 13 Előszó Ger Gerundio (határozói igenév) I Imperativo (felszólító mód) Pr Presente (kijelentő mód jelen) Ind Indefinido (Pretérito perfecto simple) (elbeszélő múlt) Fu Futuro (jövő) PrSub Presente de subjuntivo (kötőmód jelen) ImpSub Imperfecto de subjuntivo (kötőmód folyamatos múlt) Part Participio (befejezett melléknévi igenév) Imp Imperfecto de indicativo (kijelentő mód folyamatos múlt) Megjegyzések: 1. Az ImpSub -ra szótagot tartalmazó alakjai egyenértékűek a -se szótagot tartalmazóakkal. 2. [ ] jelzi a szabályos alakokat. 3. stb. azt jelöli, hogy a tőbeli rendhagyóság az igeidő összes személyében megjelenik, pl. decir PrSub diga stb. = diga, digas, digamos, digáis, digan. 4. A prefixumos igék a prefixum nélküli alakok ragozását követik (pl. a predecir végződései ugyanazok, mint a decirnél). 5. Az aláhúzott magánhangzókra hangsúlyjel kerül az egy szótagnál hosszabb igéknél. 1. A szabályos ragozás mintái comer Ger comiendo I come, comed Pr como, comes, come, comemos, coméis, comen Ind comí, comiste, comió, comimos, comisteis, comieron Fu comeré, comerás, comerá, comeremos, comeréis, comerán PrSub coma, comas, coma, comamos, comáis, coman ImpSub comiera, comieras, comiera, comiéramos, comierais, comieran Part comido Imp comía, comías, comía, comíamos, comíais, comían
10 14 hablar Ger hablando I habla, hablad Pr hablo, hablas, habla, hablamos, habláis, hablan Ind hablé, hablaste, habló, hablamos, hablasteis, hablaron Fu hablaré, hablarás, hablará, hablaremos, hablaréis, hablarán PrSub hable, hables, hable, hablemos, habléis, hablen ImpSub hablara, hablaras, hablara, habláramos, hablarais, hablaran Part hablado Imp hablaba, hablabas, hablaba, hablábamos, hablabais, hablaban vivir Ger viviendo I vive, vivid Pr vivo, vives, vive, vivimos, vivís, viven Ind viví, viviste, vivió, vivimos, vivisteis, vivieron Fu viviré, vivirás, vivirá, viviremos, viviréis, vivirán PrSub viva, vivas, viva, vivamos, viváis, vivan ImpSub viviera, vivieras, viviera, viviéramos, vivierais, vivieran Part vivido Imp vivía, vivías, vivía, vivíamos, vivías, vivían 2. Helyesírási rendhagyóságot tartalmazó igeragozások (-gar, -ger, -gir, -car, -zar, -cer 1, -cir 2 végű igék): aplazar Ind aplacé, [,,,, ] PrSub aplace stb. coger Pr cojo, [,,,, ] PrSub coja stb. fingir Pr finjo, [,,,, ] PrSub finja stb. mecer Pr mezo, [,,,, ] PrSub meza stb. pagar Ind pagué, [,,,, ] PrSub pague stb. tocar Ind toqué, [,,,, ] PrSub toque stb. zurcir Pr zurzo, [,,,, ] PrSub zurza stb. 1 Kivéve a conocer-t és az -ecer (zc) végű igéket. 2 Kivéve a -ducir végű igéket.
11 15 Előszó 3. (ie) cerrar I cierra, [ ] Pr cierro, cierras, [, ], cierra, cierran PrSub cierre, cierres, [, ], cierre, cierren entender I entiende, [ ] Pr entiendo, entiendes, [, ], entiende, entienden PrSub entienda, entiendas, entienda, entiendan sentir Ger sintiendo I siente, [ ] Pr siento, sientes, siente, [, ], sienten Ind [, ], sintió, [, ], sintieron PrSub sienta, sientas, sienta, sintamos, sintáis, sientan ImpSub sintiera stb. 4. (ue) contar I cuenta, [ ] Pr cuento, cuentas, [, ], cuenta, cuentan PrSub cuente, cuentes, cuente, [, ], cuenten dormir Ger durmiendo I duerme, [ ] Pr duermo, duermes, [, ], duerme, duermen Ind [, ], durmió, [, ], durmieron PrSub duerma, duermas, duerma, durmamos, durmáis, duerman ImpSub durmiera stb. jugar I juega, [ ] Pr juego, juegas, juega, [, ], juegan Ind jugué, [,,,, ] PrSub juegue stb.
12 morir Ger muriendo I muere, [ ] Pr muero, mueres, muere, [, ], mueren Ind [, ], murió, [, ], murieron PrSub muera, mueras, muera, muramos, muráis, mueran ImpSub muriera stb. Part muerto mover I mueve, [ ] Pr muevo, mueves, mueve, [, ], mueven PrSub mueva, muevas, mueva, [, ], muevan oler I huele, [ ] Pr huelo, hueles, huele, [, ], huelen PrSub huela, huelas, huela, [, ], huelan volver I vuelve Pr vuelvo, vuelves, vuelve, [, ], vuelven PrSub vuelva, vuelvas, vuelva, [, ], vuelvan Part vuelto (i) freír I fríe, [ ] Pr frío, fríes, fríe, [, ], fríen Ind [, ], frio, [, ], frieron PrSub fría, frías, fría, friamos, friais, frían ImpSub friera stb. Part frito vagy freído reír I ríe, [ ] Pr río, ríes, ríe, [, ], ríen Ind [, ], rio, [, ], rieron PrSub ría, rías, ría, riamos, riais, rían ImpSub riera stb.
13 reñir Ger riñendo Ind [, ], riñó, [, ], riñeron ImpSub riñera stb. servir Ger sirviendo I sirve, [ ] Pr sirvo, sirves, sirve, [, ], sirven Ind [, ], sirvió, [, ], sirvieron PrSub sirva stb. ImpSub sirviera stb. 6. (y) huir Ger huyendo I huye, [ ] Pr huyo, huyes, [, ], huye, huyen Ind hui, [ ], huyó, [, ], huyeron PrSub huya stb. ImpSub huyera stb. 7. (zc) conocer Pr conozco [,,,,,] PrSub conozca stb. parecer Pr parezco [,,,,,] PrSub parezca stb. 8. (í) criar Pr crío, crías, cría [ ], criais, crían Ind crie, [ ] crio, [,, ] PrSub críe, críes, críe [ ], crieis, críen 17 Előszó
14 18 9. (ú) actuar Pr actúo, actúas, actúa [, ], actúan PrSub actúe, actúes, actúe [, ], actúen reunir Pr reúno, reúnes, reúne [, ], reúnen PrSub reúna, reúnas, reúna [, ], reúnan 10. *-gal jelzett igék caber Pr quepo, [,,,, ] Ind cupe, cupiste, cupo, cupimos, cupisteis, cupieron Fu cabré stb. PrSub quepa stb. ImpSub cupiera stb. caer Ger cayendo Pr caigo Ind cayó, [,,,, ] cayeron PrSub caiga stb. ImpSub cayera stb. dar Pr doy [,,,, ] Ind di, diste, dio, dimos, disteis, dieron PrSub dé, [ ] dé, [,, ] ImpSub diera stb. decir I di, [ ] Pr digo, [,,,, ] Ind dije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron Fu diré stb. PrSub diga stb. ImpSub dijera stb. Part dicho estar I está, [ ] Pr estoy, estás, está, [,,], están
15 19 Előszó Ind estuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron PrSub esté, estés, esté, estén ImpSub estuviera stb. haber Pr he, has, ha, hemos, [ ], han Ind hube, hubiste, hubo, hubimos, hubisteis, hubieron Fu habré stb. PrSub haya stb. ImpSub hubiera stb. hacer I haz, [ ] Pr hago [,,,, ] Ind hice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron Fu haré stb. PrSub haga stb. ImpSub hiciera stb. Part hecho ir Ger yendo I ve, [ ] Pr voy, vas, va, vamos, vais, van Ind fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron PrSub vaya, vayas, vaya, vayamos, vayáis, vayan ImpSub fuera stb. Part iba, ibas, iba, íbamos, ibais, iban leer Ger leyendo Ind [, ], leyó, [, ], leyeron ImpSub leyera stb. oír Ger oyendo I oye, [ ] Pr oigo, oyes, oye, [, ], oyen Ind [, ], oyó, [, ], oyeron PrSub oiga stb. ImpSub oyera stb.
16 20 poder Ger pudiendo Pr puedo, puedes, puede, [, ], pueden Ind pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron Fu podré stb. PrSub pueda, puedas, pueda, [, ], puedan ImpSub pudiera stb. poner I pon, [ ] Pr pongo, [,,,, ] Ind puse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron Fu pondré stb. PrSub ponga stb. ImpSub pusiera stb. Part puesto proveer Ger proveyendo Ind [, ], proveyó, [, ], proveyeron ImpSub proveyera stb. Part provisto vagy proveído querer I quiere, [ ] Pr quiero, quieres, quiere, [, ], quieren Ind quise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron Fu querré stb. PrSub quiera, quieras, quiera, [, ], quieran ImpSub quisiera stb. saber Pr sé, [,,,, ] Ind supe, supiste, supo, supimos, supisteis, supieron Fu sabré stb. PrSub sepa stb. ImpSub supiera stb. salir I sal, [ ] Pr salgo [,,,, ]
17 21 Előszó Fu saldré stb. PrSub salga stb. satisfacer I satisfaz vagy satisface, [ ] Pr satisfago [,,,, ] Ind satisfice, satisficiste, satisfizo, satisficimos, satisficisteis, satisficieron Fu satisfaré stb. PrSub satisfaga stb. ImpSub satisficiera stb. Part satisfecho ser I sé, [ ] Pr soy, eres, es, somos, sois, son Ind fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron PrSub sea stb. ImpSub fuera stb. Imp era, eras, era, éramos, erais, eran tener I ten, [ ] Pr tengo, tienes, tiene, [, ], tienen Ind tuve, tuviste, tuvo, tuvimos, tuvisteis, tuvieron Fu tendré stb. PrSub tenga stb. ImpSub tuviera stb. traducir Pr traduzco, [,,,, ] Ind traduje stb. PrSub traduzca stb. ImpSub tradujera stb. traer Ger trayendo Pr traigo, [,,,, ] Ind traje, trajiste, trajo, trajimos, trajisteis, trajeron PrSub traiga stb. ImpSub trajera stb.
18 22 valer I val, [ ] Pr valgo, [,,,, ] Fu valdré stb. PrSub valga stb. venir I ven, [ ] Pr vengo, vienes, viene, [, ], vienen Ind vine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron Fu vendré stb. PrSub venga stb. ImpSub viniera stb. ver Pr veo, ves, ve, vemos, veis, ven Ind vi, [ ] vio, [,, ] PrSub vea stb. Part visto Imp veía stb. 11. Csak a participiumukban rendhagyó igék abrir abierto (des)cubrir (des)cubierto escribir escrito imprimir imprimido vagy impreso resolver resuelto romper roto volver vuelto A szótár használatához és a nyelvtanuláshoz sok sikert kívánunk! Budapest, szeptember 21. A szerzők
Előszó. A szótár felépítése
Előszó A Spanyol magyar alapszótár a Tinta Könyvkiadó gondozásában megjelenő tanulószótár-sorozat tagja. Több mint 7500 címszavával egyaránt segítheti a kezdő és a középhaladó nyelvtanulókat (a Közös Európai
Előszó. Puedo usar la radio / la tele / el teléfono / la nevera / la aspiradora / la plancha / el secador de pelo?
Előszó Ez a társalgási könyv főként a Spanyolországba utazó magyar turistáknak készült, elsősorban a spanyolul nem tudóknak. Reméljük azonban, más is haszonnal forgathatja a könyvecskét, akár itthon nyelvtanulás
NT-56496/NAT COLORES 1 Tanmenetjavaslat. Témakörök Kommunikációs cél Készségfejlesztés Nyelvtan Civilizáció
NT-56496/NAT COLORES 1 Tanmenetjavaslat Lecke címe 1. Hola! Qué tal? 1-8. óra 2. Ésta es mi familia 9-16. óra Bemutatkozás Család -Üdvözlés, elköszönés (Hola, Buenos días, Hasta luego) -Bemutatkozás (Me
Spanyol C2 1 1 122. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok. 960 óra vagy 960 óra + 120 óra OP
Spanyol C2 1 1 122 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézet A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése
56 ( 2 ) entra ( 2 2 ) entrad
56 ( 2 ) entra ( 2 2 ) entrad Entra en la clase. Entrad en la clase. Corre a la escuela. Corred a la escuela. Abre la ventana. Abrid la ventana. -ar -er -ir A: cerrar cierra/cerrad 2 -a -e! B: pedir pide/pedid
Kerettanterv a magyar - német és magyar - spanyol két tanítási nyelvű osztályok számára
Kerettanterv a magyar - német és magyar - spanyol két tanítási nyelvű osztályok számára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete,
Spanyol C2 1 1 079. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok
Spanyol C2 1 1 079 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi
Latin nyelv második rész
2016/07/26 04:09 1/9 Latin nyelv második rész < Latin nyelv Latin nyelv második rész Főnevek A főneveket csoportokba osztjuk, amelyeket főnévragozásoknak hívunk. Az a -ra végződő főnevek az első főnévragozáshoz
Spanyol C2 1 1 128 nyelvi programkövetelmény
Spanyol C2 1 1 128 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve New York Nyelviskola Képzési és Vizsgacentrum Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi
I. Alapelvek és célok
Spanyol nyelv I. Alapelvek és célok 1. Óraszámok és nyelvi szintek A Fazekas Mihály Gimnáziumban a tanulók a spanyolt a négy évfolyamos osztályokban második idegen nyelvként, a nyelvi előkészítő osztályban
Gramática - nivel básico
Gramática - nivel básico Condicional Feltételes mód Ebben a fejezetben a feltételes mód képzését, és a feltételes mód első 2 szintjét fogjuk megtanuni, begyakorolni. Ha a jövő idő képzését (futuro simple)
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Az anyanyelv hatásának tükrözõdése a spanyol névszórendszerben a magyar tanulóknál
Szemle Az anyanyelv hatásának tükrözõdése a spanyol névszórendszerben a magyar tanulóknál A spanyol nyelv tanítása-tanulása során felmerülő, a magyar tanuló számára nehézségeket okozó, nehezen körülírható
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
El cartero pregunta: Viven los Gómez en este edificio? El cartero pregunta si los Gómez viven en este edificio. no sabe quiere saber
52 si UNIDAD 10 1. El cartero pregunta: Viven los Gómez en este edificio? El cartero pregunta si los Gómez viven en este edificio. no sabe quiere saber No importa si tienes dinero. a) Alkosson mondatokat!
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í
ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö
Spanyol C2 1 1 038 nyelvi programkövetelmény
Spanyol C2 1 1 038 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Nyelviskolák Szakmai Egyesülete A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
SPANYOL NYELV. C2 Mesterszint C1 Haladó szint. A2 Alapszint A1 Minimumszint
SPANYOL NYELV Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten
Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
Lineáris algebra gyakorlat
Lineáris algebra gyakorlat 3 gyakorlat Gyakorlatvezet : Bogya Norbert 2012 február 27 Bogya Norbert Lineáris algebra gyakorlat (3 gyakorlat) Tartalom Egyenletrendszerek Cramer-szabály 1 Egyenletrendszerek
NT-56497/NAT COLORES 2 Tanmenetjavaslat Témakörök Kommunikációs cél Készségfejlesztés Nyelvtan Civilizáció
1. Me lo pasé de maravilla 1-8. óra NT-56497/NAT COLORES 2 Tanmenetjavaslat NT-56497/NAT COLORES 2 Tanmenetjavaslat Vakáció, utazás -Rövid történet elmesélése -Csodálkozás ( De verdad?) -Információkérés-és
IDEGEN NYELVEK SZAKASZVIZSGA KÖVETELMÉNYEK. A2 SZINT: 10. c és 10.d osztályok. B1 SZINT: 9. ny, 11.a és b osztályok
A2 SZINT: 10. c és 10.d osztályok IDEGEN NYELVEK SZAKASZVIZSGA KÖVETELMÉNYEK Írásbeli vizsga: 60 perces 60 pontos feladatlap, ebből: Olvasott és hallott szövegértés: 20 pont Nyelvhelyesség: 20 pont (fél
Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö
Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö
Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö
Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú
Szia! / Jó napot! (attól függően, hogy magázod vagy tegezed az adott személyt)
- Básicos Podría ayudarme? Se usa para pedir ayuda Habla inglés? Para preguntar si una persona habla inglés Tudna segíteni? Beszélsz angolul? Habla_[idioma]_? Para preguntar si una persona habla un idioma
Szia! / Jó napot! (attól függően, hogy magázod vagy tegezed az adott személyt)
- Básicos Podría ayudarme? Se usa para pedir ayuda Habla inglés? Para preguntar si una persona habla inglés Tudna segíteni? Beszélsz angolul? Habla_[idioma]_? Para preguntar si una persona habla un idioma
Á ö ö Á É ü É ö í ü í ü é é é é é é í é é é ö é í í ü ö ü é é é é é ü í ü é ü ü é é é é é í é é ö é ú é é ú é é é í ö é ű ü é ö é é ü é é í ü í ü é é é é é ö é é é ö ö ö é ü ü é í é ü é í é é ú ú ö é Ö
MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
4. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő
é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö
Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö
ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í
1. forduló. MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév
MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév 1. forduló 1. feladat: Jancsi és Juliska Matematikai Memory-t játszik. A játék lényege, hogy négyzet alakú kártyákra vagy műveletsorokat írnak
Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í
Ü ü Ö ü ú ö ö Ö ú Í ü Á í ö ö ö Ö ü ü í ü ö ű ö í ú í í í ö í í ű Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í í í ö ú í ö ö í í ü ü
ü ö É í ü ö ö í Í ü ö ü ú í ű ö É ú í í í í ü ö Ú ü ö ö ö Í ú í Á ö ö í Í í í í ö í í í í í í ü ü ú ö ö Í ö Á ö Á Í í Á í ö í ö í ü ö Í ö ö ü í í í Íü ö í Í í í í ö ü ú í í í í í ö í ü í ö Ü öí ű ü í í
Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü
í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő
ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú
ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
Á ö É ö Á É ú ö í ü é é ö é ö é é é é é í é ú ö ö é é é í ü é é é ö é í é é é ú ö ö ö ö é é íú ö Ó é é ö é é í é ö é ú ö é í é é í í í í í é é ö í í ö é í ú é ö é é é é í é é Ö ö é ú é é é é í é ö í é
ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö
Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü
Ö é Í Í ü ü é é ö é ö é ÖÍ é éé ű ú é Í ö ű ö é é é é é Í é é é Í Í ö é ö é é é ü ö é Ó Ö é ü é ü ü é é Ü é Í é é é ü ö é é ü é é ü é ö éé é é Í ú é é é Í é Í Í é é ü Í ö é ö é é é ü é ü Í é ü Á é é éé
í í Í ö ű í í ő í Í Á Í É í É í Ő ö É Ú í É Í Á É É ö ö Á Ö É Ú Ö ö ö í í í í í Ö É É É Í ű Í í í Í í í í í Á Á É Ö Ö É Á É É É É Á É É Á É É í Í ö í í í Á Ö É Ú Á Ú Ö É Ö Á Ú É Á Á ö í í Á í Á Ö Ó É Ű
Á Í Ü Ü Á ü Ü Á Á Í Ü Íú Í Ü Ű Í ü ü Í ű ú ú ü ü ü ú ú ű Á É Á Í ú ü ú ü ü Í Í ú Í ú Á É Ő Á ű ű ú ű Í ű ü ű ú ű ú ú Í ü ü ú É ű ü Í Í ú ú Í Ü Ő Á É Á ú ű ú ü Ú Í ü Í ú Í Í ú ú ű ú Í ú ű ű ü ü ü ú ü ü
Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í
ü ö í ő ü ü ü ő ő ő ű ő ö ü ő ü ü ö ű ő ö ő ő ő ő ü í ö ü ő ő ő ö í ú ő ü ő ü ő ö í ő ö ő ű ő ü ú ő ü ü ő ő ö ő ü ő ú ü ü ő ő ö í ö ü ő ő ö í ö ö ö ő ö ő ő ü ö ő í ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö ő í ő ű ü ö ö ő
í ő ö ő ő ő ő ű í ö í ő ő ő ő ő Ö Í Í ő í ő ö ő ő ő Í ö ő ő ő ő Ú Í Ü í ő ő Í í Í í Ü Í Ü ö ő Ú í í Í ú Ö í í í ő Ü í ú ő ö ű í ő ü ő ő í í í í ü í ő í Í Ő ű Ü Í ő Ú ő ü Í ő Í í ö ú Ő ő í í ő í ű ü ű ő
Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű
ő ű í ő ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü í Ü í í Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő ő íí í ú í ü ű í ő ő í Ö í Í Ü É í í ő Í Á ő ő ő Ő ő ú ú Ö Ö ú í ő ő ő ő ű í ő ú í ü í ű í É í í Ü ű í ő Ú ű í É í í Ü ű í ő ő ű í ő ú ü ÍÍ í ő
í íű ú ü Á Ö É Ú É É Ö í í í í ü ű ű Ó ü ü ö ö Á ö ö ű í í í ű ö ö ö ö í ö ű ü ö í ö í ö ü ö Á ö ú Á ú ú í í í í í ü í ű ü ö ö ú ü ö í ö ö ü í ü í í ö ü ü Ú íí í ü í í í í ü íí í í ú ö í í ü í ú ú í í
Áramlástechnikai gépek soros és párhuzamos üzeme, grafikus és numerikus megoldási módszerek (13. fejezet)
Áramlástechnikai gépek soros és párhuzamos üzeme, grafikus és numerikus megoldási módszerek (3. fejezet). Egy H I = 70 m - 50000 s /m 5 Q jelleggörbéjű szivattyú a H c = 0 m + 0000 s /m 5 Q jelleggörbéjű
Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű
Í Í Ö Ó ü Ö É ü Ü Í Ú Ü Ü Ö Ü Ü ú Ü ú ú Ü Ü Ú Ú ű ű ú Í ú ü É ü ü ü ü ü ü ú Ü ü Ü Ü Ü Ü ú ü Ü Ü Ü Í ü Ü Ü Ü ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ü ü Í ü ű ü ü ú Ü Ü ű Ü Ü ú ü Í ű ű ü Ü ű ü É Ü Ü ü ú Ü ú ű ü ú ú Ü ú Ü Ú
ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö
ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú
Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í
ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á
ő ü í ő ü ő ú ő í ő ő ú í í ő ö í ú í ü í ü ö ö ü ö ü ü ü ö ö í ő ő í ö ő ü ü ő ü ö í ü ú ö ő ö ő ő ü ü í ö ö ö ö ú ú í ö ü ö Í ü ő ö ü ü ü ő ő ú ő ő ú ü í ő ü ő ü ü ü ö É ú ö ö ö ö ű ú ő ő ö É Á Í ü ő
É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í
í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő
ű í í ü ü ü ü ü ü ü í í ü ü í í ű í ú ű í í í Á í ü É í í Ö Ö É ú ú ú í Á Ö ű í ú ú í í í í í ü ű í ü í Ö ú ű í ű í É í í ü ű í í ű í ú ű í í í í í ü í í Ö í ú í Í ú í ű í í ú ú í í ü ü ü í ú í É ÍÖ Ü
Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű
É Á Á Á Á ü É Á É É ö ü ő ü ö ö ö ú ő í ü ü í í Á í ö ő ő ö í ő ű ö ő ö ö í ű ú ő ú ü ö ö ü ö ö ü ő í ő ő ő ö í ő í ü ű Ö Ö ú Ó í í ü ö ö ú Ó ö Ő ú ö ú ö ő ő ö ö ú ü ö ö ú ö ő ő Ó ú ú ú ő ú Ö ő ö ö ü ű
ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í
ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó
í ú í í Í ű í í ű ö Í í ő ú ű ö ö í ű ö ö ű ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ő ö ő ő ű ö ő ö ő ő ő Á ű ö ű ö ö í í ő ö ű ö ő ü ő ű ö ű ö őí ő ő ü ö ő ű ö ő ö ö ü ő ü í ú ű í ú ű í ő í Á ú ű ű ö í í í ő ú ű ö ü Ó í
ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü
Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á
Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö
ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö
ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á
í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í
Á ü É ö ö ö ü ú Ö ö ö ö ö ö ű ű ö ü ú ú ö ö ü ü ö ö Í ö ö ú ö ö ö ö ö ü ö ú ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ö ú ú ú ö Í ű ö ú ú ö ü ü ö ö ö ú ú ö ö ú ö ü ö ö ö ú ű ü ö ö ú ü Í ö ú ö ö ö Ü Á Ó Í ü ü ö ú ö ú ú Ó
ö é ü é ü ö ü é é é ü ü é í ü é é é é é ö ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é ü é ö é é ü ö ü ú ö é é ö ö é ű ö é é ü é ö é Ö é ü é é ü ö ö é Ö é ü ú ü é é ű ö é é ü ü é é ü ü é é é ü é ű ö é é ö ö ü é é ü ö é Ö
Fordítóprogramok Készítette: Nagy Krisztián
Fordítóprogramok Készítette: Nagy Krisztián Reguláris kifejezések (FLEX) Alapelemek kiválasztása az x karakter. tetszőleges karakter (kivéve újsor) [xyz] karakterhalmaz; vagy egy x, vagy egy y vagy egy
ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő