BUDAVÁRI LEGENDÁK SZABADTÉRI FOTÓKIÁLLÍTÁS VÁRKERT BAZÁR DÉLI PANORÁMA TERASZ

Átírás

1 BUDAVÁRI LEGENDÁK SZABADTÉRI FOTÓKIÁLLÍTÁS VÁRKERT BAZÁR DÉLI PANORÁMA TERASZ

2 TARTALOM Fotó: Ekler Artúr Pénzes Gábor... 4 Faith Áser... 6 Szakál István... 8 Kunisch Gyöngyvér Süllei László...12 Fotó: Gajewszky Anna Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete...14 Seidl család Fullár Zoltán...18 Blanckenstein Miklós Nagypál Gáborné Buchinger Anna, Panni néni Fotó: Rédling Hanna Mór Rebeka Kaiser Ottó Vezse Tamara Gloria von Berg Tardy László Vukovich Edit Tóth Zsuzsanna Bakk Magdolna, Manyika Fotó: Sivák Zsófi Tóth Zsolt Sándor Stróbl Krisztina Hazai Józsefné Tóth Lili néni Gördeszkás fiú Dóczi Dénes Fotó: Tóth Richárd NagyFa Galeri Farkas Ernő Balicza Iván Teleki Ilona Fazekas János... 56, nem mindennapi történetek Van valami közös a 16-os busz sofőrjében, egy barlangászban és egy bárónőben. Bár életútjaik merőben különböznek, a budai Várnegyed iránti rajongásuk és a városrészhez fűződő kötődésük évtizedek óta töretlen. A budai Vár Magyarország egyik legjelentősebb történeti-kulturális központja, és sokkal több turistacsalogató látnivalók gyűjtőhelyénél. Egy zsibongó, élő városrész burjánzik a turisztikai látványosságok súlya alatt, melynek karakterét a benne élő, hozzá kötődő emberek és emberi sorsok adják. A Várnegyedet az itt lakók és dolgozók teszik élő városrésszé, emlékeiknek és történeteiknek köszönhetően vastag falak és keskeny kis utcák tárják fel titkaikat, hogy beavassák a látogatókat a budai Vár szinte ismeretlen életébe. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem összefogása nyomán érdekes emberek segítségével, különleges élettörténeteken keresztül mutatjuk be a budai Vár eddig talán rejtett oldalát. A kiállított fotókat az Egyetem rend kívül tehetséges hallgatói készítették, munkájuknak hála, most mindannyian bepillantást nyerhetünk az izgalmas és sokoldalú Várnegyed életébe. A fotókiállítás azt mutatja be, hogyan olvad a Vár a város szövetébe. Hisszük, hogy bár a legendák gyakran rejtve maradnak, mégis ők teremtik meg a harmóniát a Vár és a város között, és ők teszik különlegessé ezt a negyedet.

3 A Vár számomra az ország szívét, bizonyos szempontból szakrális központját jelenti vallja Pénzes Gábor, aki állattenyésztő üzemmérnökként végzett, mellette pedig lovasedző is. Ám a Várhoz leginkább a huszár hagyományőrzés köti ezer szállal. Ha huszárokat látnak a Budavári Palotanegyedben, jó eséllyel Gábor is ott van közöttük, ő is járőrszolgálatot teljesít. A huszárok világa a nagy szenvedélye, nem véletlen, hogy a Várral kapcsolatban egyből az Úri utcát említi, ott lakott ugyanis egykori lovaglómestere, Szemere Csaba, aki amúgy Szemere Bertalan leszármazottja volt. Gábor szereti a budai Várat és boldog, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül újjászületett a Lovarda és a Főőrség épülete is. A Várban szinte minden kődarabnak kapcsolata van valamilyen nagy történelmi eseményhez folytatja főszereplőnk, aki azt is elmeséli, a Lovarda épületében működött 1945 előtt a spanyol lovasiskola, ahol az ott dolgozó lovaglómesterek a mai napig irányt adó értékren det és szellemiséget adtak a magyar lovaglóművészetnek. Pénzes Gábor csak egyet szeretne: ezt a hagyományt továbbadni a mai fiataloknak. Az eltökéltségét látva, nem hiú ábránd. PÉNZES GÁBOR Fotó: EKLER ARTÚR 4 5

4 A budai Várban hosszú évszázadok óta létezik zsidó közösség. Még IV. Béla király idején költöztek ide az első családok, majd a XIV. század végén, a mai Táncsics Mihály utca 26. szám alatt az első imaházat is kialakították. Csaknem 700 esztendő után, 2018 szeptemberében avatták fel újra az eredeti helyszínen a Budavári Imaházat, amelynek Faith Áser a rabbija. Fiatalon ismerkedett meg a zsidó vallással, ám ekkor még világi tanulmányokat folytatott. Később Izraelbe költözött, ahol négy éven át vett részt rabbinikus képzésen. Ezután úgy döntött, vissza költözik Magyarországra, ahova már izraeli felesége is követte. Négy gyermekük született, három fiú és egy kislány. Faith Áser azért döntött a hazatérés mellett, hogy az itteni zsidó közösség munkáját segítse. Előbb a Vasvári Pál utcai zsinagóga másodrabbijaként szolgált, majd a Budavári Imaházba került az avatás után. Hogy még inkább a zsidó közösség része lehessen, másfél éve a Várnegyedbe költözött. Egy csendes falu a város szívében mondja a Várnegyeddel kapcsolatban a rabbi, aki kiváltképpen a Tóth Árpád sétányt kedveli, hiszen csodás helyszín a sétához, elmélkedéshez. FAITH ÁSER Fotó: EKLER ARTÚR 6 7

5 Különleges kapocs fűzi Istvánt a budai Várhoz, szép emlékek, pedig a történelem mindent megtett, hogy ellökje innen január 6-án látta meg a napvilágot. Szüleinek a Lovas utcában volt lakása, ám a fegyveres harcok miatt édesanyja a Sziklakórházba menekült, ezen a különleges helyen adott életet gyermekének. A Lovas utcában aztán nem maradhattak, a lakás lakhatatlanná vált a harcokban, így költözniük kellett. Fájt a szívük érte, így sűrűn visszamentek a Várba. Ilyenkor mindig beültek a Ruszwurm cukrászdába, ahol a kis István annyi krémest ehetett, amennyi beléfért. Iskolába is a Várban járt, és sohasem felejti a Tárnok utcai presszót, amely később a törzshelye volt iskolatársaival. Csecsemőkora óta nem lakott a Várban, a vonzalom mégsem múlik, ráadásul tervezőként három épületet is megálmodott munkatársaival az Iskola utcában. Igen, ahová kisgyermekként tanulni járt. Manapság is gyakran sétál arra, a szíve ugyanis viszszahúzza. Szerinte a világ legszebb helye a budai Vár, ráadásul, ha kedve szottyan egy finom krémeshez, ma is beülhet a Ruszwurmba. Úgy, mint egykoron kisgyerekként SZAKÁL ISTVÁN Fotó: EKLER ARTÚR 8 9

6 Gyöngyvér már kiskorában a barlangok bűvkörében élt. Nem csoda, hiszen az édesapja már gyerekként elvitte barlangászni, ő pedig hamar a felfedezés, a kutatás rabja lett. Aztán Gyöngyvér felnőtt, a szenvedély nem múlt, így immár a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán, a barlangüzemeltetés vezetőjeként dolgozik. A munkája roppant izgalmas és a budai Várhoz is köti. Több mint húsz éve már, hogy először ereszkedett le a budai Vár alatt húzódó barlangrendszerbe. Különleges hely ez, hiszen régen a pinceés barlangrendszeren keresztül a budai Vár belső utcáiból le lehetett jutni a Duna-partra, míg a második világháború alatt sokak számára óvóhelyként szolgált. Gyöngyvér egyből bele is szeretett. Lenyűgözött a sok izgalmat rejtő járatrendszerek sokasága mondta ezzel kapcsolatban Gyöngyvér, aki szerint a budai Vár alatt húzódó barlangrendszer az ország egyik legkülönösebb képződménye, az ember és a természet hosszú évszázadok alatt alakította ki. Éppen ezért mindig tartogat valamilyen izgalmat, felfedeznivalót, akár a geológiát, akár a történelmet nézve. Azért is egyediek a Vár alatti barlangok, mert egy városrész alatt terülnek el, és ez világszerte rendkívül ritka. Felfedezőként, kutatóként így azt is megfigyelheti, hogyan hat a barlangrendszerre az emberi beavatkozás. Elég, ha csak azt veszszük, hogy korábban források alakították a barlangrendszert, manapság viszont a leszivárgó vizek formálják a belsejét. KUNISCH GYÖNGYVÉR Fotó: EKLER ARTÚR 10 11

7 Süllei László tíz esztendeje a Mátyás-templom plébánosa, ekkor nevezte ki erre a posztra Erdő Péter bíboros. Már korábban is a budai Várhoz kötődött az élete, hiszen 1993 óta lakott a prímási palotában, mivel Paskai László bíboros vette maga mellé szertartónak. Ahogy fogalmaz, a Vár a zajos város szívében a nyugalom szigete. Az egyház és a hit mellett a budai Vár is az élete részévé vált. A Mátyás-templomban a Szent Imre-kápolna számára különösen kedves, itt el lehet bújni a turisták zajától és nyugodtan lehet imádkozni, vagy csak elmélkedni. A plébános szereti a Tóth Árpád sétányt is, sok lelkipásztori beszélgetés, gyóntatás helyszíne volt már. A sétány minden évszakban lenyűgöz változásaival, a nyári, az őszi naplementékkel, a téli, hófödte úttal, a tavasszal virágzó fákkal fogalmaz Süllei László, aki egy Nógrád megyei kis faluból, Ludányhalásziból került előbb Esztergomba, a ferences gimnáziumba, majd további tanulmányai után 1992-ben szentelték pappá. Érdekesség, hogy az első szolgálati helye is közel volt a Várhoz, a Batthyány téren, a Felsővízivárosi Szent Anna-plébánián gyakorolta a hivatását. Plébánosként sokszor fogad gyerekcsoportokat a templomban, akik természetesen a toronyba is szeretnének felmenni. Ő pedig nem mondhat nemet, így van, hogy napjában többször is nekiindul a 197 lépcsőfoknak. SÜLLEI LÁSZLÓ Fotó: EKLER ARTÚR 12 13

8 Woth Imre ékszerészként végzett és egy konferencián került kapcsolatba a Szent Koronával, ahol a résztvevők tudományos alapon taglalták, hogy mennyi idős is lehet valójában az ereklye. Ekkor eszébe sem jutott, hogy néhány évvel később belőle is koronaőr lesz, pontosabban a koronaőrök egyesületének oszlopos tagja. Pedig így történt, egy alkalommal ugyanis megismerkedett vitéz Vitéz József koronaőrrel, aki azok közé a koronaőrök közé tartozott, akik 1945-ben Ausztriában elrejtették a Szent Koronát, mivel félő volt, hogy a háborús kavarodásban eltűnik. A Szent Korona aztán Amerikába került, 1978-ban azonban az Egyesült Államok visszaadta Magyar országnak. Később a legendás koronaőr kérte fel Woth Imrét, hogy csatlakozzon hozzájuk. Megtette. Hazafiságból, tiszteletből. Ma már a Parlamentben elhelyezett Szent Koronát a törvények szerint a honvédség őrzi, Woth Imre és a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete hagyományőrzésből és tiszteletből járja a világot a Korona egyik hű másolatával. Mint mondja, az vezérli őket, hogy életben tartsák az egykor volt koronaőrök szellemiségét, akik az életük árán is megóvták a magyar államalapítás legfontosabb tárgyi emlékét, a Szent Koronát. MAGYAR KIRÁLYI KORONAŐRÖK EGYESÜLETE Fotó: GAJEWSZKY ANNA 14 15

9 Egy család, amely ezer szállal kötődik a budai Várhoz, hiszen a Budavári Palota építészének, megálmodójának, a Vár megújítását végző nemzeti program névadójának, Hauszmann Alajosnak a leszármazottjai. Ami pedig a legfontosabb, büszkék rá. Ők döntöttek úgy 1996-ban, hogy kiadják Hauszmann féltve őrzött naplóját, amely addig egy fiókban lapult. A Seidl család legkisebb tagjai is tudják, hogy ki volt Hauszmann és azt is, magas a mérce. Meg kell felelni annak a szellemiségnek, munkamorálnak, hazafiasságnak, amely a legendás építészt jellemezte, aki a munka mellett a családját is összefogta, s jó irányba terelte. Seidl Tibor, Hauszmann ükunokája és fia, Krisztián szintén építészek, így szakmabeliként is ápolhatják híres ősük örökségét. A Seidl család ha összejön, közel száz fiatal és idősebb tagból áll, négy generáció találkozik ekkor, és a nevelésnek köszönhetően mindenkiben tetten érhető Hauszmann szellemisége. A család szereti a budai Várat s úgy néznek rá, mint Hauszmann Alajos életművére. Büszkén tekintenek fel a Budavári Palotára, mert tudják, minden kődarabban benne nyugszik legendás ősük lelkének egy darabja. A teljes életet élő reneszánsz ember öröksége mindannyiuk számára példa saját életükben. S őket nézve, ez így lesz száz esztendő múlva is. SEIDL CSALÁD Fotó: GAJEWSZKY ANNA 16 17

10 Fullár Zoltán egészen biztosan másképp néz egy régi kőfalat, egy boltíves házat, vagy éppen egy régi útburkolatot a budai Várban, mint egy átlagos látogató. Szakmai szemmel nézi, hiszen ő a Várkapitányság régészeti csoportvezetője. Ő felel azért, hogy a régészeti feladatokat összehangolják az örökségvédelmi szempontokkal, emellett ő irányítja a Várkapitányság területén zajló régészeti munkákat. Számára minden nap izgalom, mert, ahogy fogalmaz: A Várban minden kő alatt titok rejtőzik. Lehet, hogy ötéves titok, de lehet, hogy ötszáz. Szerinte még a több évtizede ott dolgozó szakemberek sem tudják mindig megmondani, hogy mit találnak egy burkolat mögött, egy padló alatt, vagy egy pince elfalazott részén. És ez az, ami miatt különösen izgalmas a munkája. Számára a budai Vár felér egy kincses szigettel, hiszen nem lehet tudni mikor kerül elő egy középkori cseréptöredék, vagy éppen egy századeleji márványtábla. A régészeti feltárások miatt az edzettségével sincs gondja, hiszen naponta nyolc-tíz kilométert tesz meg a Vár területén, de legalább ledolgozza a nagy kedvencét, ugyanis szerinte nemcsak a munkája és a szakmai kihívások kötik a Várhoz, hanem az itt készült fenséges rétes is. FULLÁR ZOLTÁN Fotó: GAJEWSZKY ANNA 18 19

11 Talán minden akkor dőlt el, amikor Blanckenstein Miklós családja a Várba, az Országház utca 14. szám alá költözött. A katolikus plébánia szomszédságába. Miklós hároméves volt ekkor ben,a tanulmá nyai végén aztán pappá szentelték. Azt mondja, a gondviselés különös ajándékának látja, hogy a kilencvenes években az Országház utca 14. szám alatti ház a plébánia használatába került, így papként pont ott volt az ágya az egyik helyiségben, mint kisgyermekként. És mint tudjuk, nincsenek véletlenek től volt a Mátyás-templom plébánosa, három év után pedig tizenöt esztendőn keresztül az esztergomi papnevelő intézet vezetőjeként számított rá az egyház. Hogy mit jelent számára a budai Vár? Gyerekkorom óta rengeteg emlék köt a Várhoz, mégis úgy érzem, hogy az élő katolikus hit és a mély, szolidáris, emberi barátságok azok, amelyek a legjobban összekötnek vele vallja Miklós, aki a templomot hivatása bölcsőjének tartja, ott volt elsőáldozó és itt mutatta be az első szentmiséjét is. Manapság is boldogan lép be a templom díszes kapuján, úgy érzi, mintha hazatérne, hiszen az itteni atyák és a katolikus közösség mindig szeretettel fogadja. BLANCKENSTEIN MIKLÓS Fotó: GAJEWSZKY ANNA 20 21

12 Ha feltűnik a Tóth Árpád sétányon, sokan ráköszönnek. Olyan ő itt, a budai Várban, mint a Mátyás-templom vagy a Halászbástya. Hozzátartozik. Panni néni nagypapája 1885 után költözött a Várba, s a család azóta is itt él. Borkimérés és vendéglátás adta a família megélhetését, nem csoda, hogy édesapja, ifjabb Buchinger János is egy legendássá váló éttermet vitt, a Fehér Galambot. Panni néni nagy szívfájdalma, hogy a Rákosi-rendszerben államosították a családi éttermet, édesapját pedig arra kötelezték, hogy üzletvezetőként maradjon és nézze végig, ahogy széthullik az életműve. Ő maga is megszenvedte a kommunista rendszert, hiszen vendéglős gyermekeként nem vették fel a gimnáziumba, így közgazdasági technikumban érettségizett. Panni néni 78 esztendős és a Tárnok utcai sarokházban él 1945 óta. A Várban született, ahogy a fiai, sőt, a hat unokája közül ketten is. Hetvennyolc éve él a Várban. Ezalatt sok minden történt. A világháború mély sebeket ejtett a budai Vár épületein, az 56-os forradalmat leverő szovjetek sem kímélték. De ez már a múlt. A Tóth Árpád sétányon sokakkal beszélgető Panni néni a jelen. Reméljük, még nagyon sokáig! NAGYPÁL GÁBORNÉ BUCHINGER ANNA, PANNI NÉNI Fotó: GAJEWSZKY ANNA 22 23

13 Szenvedélyesen kutatja a magyar népművészet és az építészet tárgyi emlékeit. Kis túlzással, mindenhová elutazik, ahol magyar emlékeket találhat. Fotómasinájával bejárta Európát, de az Egyesült Államoktól kezdve Iránig sokfelé megfordult az évek során. Húsz országban fotózott eddig a vén kontinensen, Angliától Svájcig vitte az utazótáskáját, a legtöbbet persze itthon és Erdélyben dolgozott. Szeret utazni, elmerülni más világokban, határtalan boldogságot érez, ha valahol magyar emlékekre lel, mégis, a legjobban a jó öreg budai Várban érzi magát Kaiser Ottó. Mikor egy hosszú útról hazatér, lehuppan az Országház utcai házuk belső udvarában található kertben és egyből érzi, megérkezett. Itt van otthon. Több mint negyven fotóalbumot köszönhetünk neki, amelyekben a Kárpát-medence fantasztikus tájait, városait örökítette meg fényképezőgépével. Ő a budai Vár egyik legismertebb fotósa, képei rengeteg képeslapon, poszteren és könyvben jelentek meg. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel és Magyar Örökség Díjjal elismert 66 esztendős művész szerint, a budai Vár a béke valóságos szigete a nyüzsgő nagyváros közepén. Inspirálja őt és mézédes gyermekkorára emlékezteti. A pápai évekre, ahol a hangok, illatok és fények ugyanúgy magával ragadták, mint a budai Várban barangolva. KAISER OTTÓ Fotó: RÉDLING HANNA MÓR REBEKA 24 25

14 Tamarát a szerelem hozta a fővárosba. Korábban Miskolcon élt, ott is született, aztán megismerkedett a párjával és mikor a kapcsolat komolyabbra fordult, Budapestre költözött hozzá. Ennek már öt esztendeje. A 26 éves lány lassan négy éve dolgozik a Budavári Siklónál, és egyáltalán nem bánta meg, mivel imádja a nyüzsgést és az embereket. Nyüzsgésben pedig bőven van része, hiszen az 1870-ben átadott utasszállító hihetetlen népszerűségnek örvend a látogatók körében. Tamara rajong a budai Várért is, különösen szereti a Halászbástyát. Magával ragadó és gyönyörű a kilátás a Halászbástyáról, a leggyönyörűbb pedig este, amikor kivilágítják vallja Tamara, aki munka után sokszor sétál át ide, hogy lenézzen a Dunára és a pesti oldalra. Szerinte semmi túlzás nincs abban, ha azt mondjuk, a budai Vár Európa legszebb helye, a Mátyás-templom, a Halászbástya, a szépülő Budavári Palota és környéke olyan látnivalót nyújt, amely páratlan, a városra néző kilátás pedig lélegzetelállító. Örülök, hogy a Várban dolgozhatok. Kevesen mondhatják el magukról, hogy Európa legszebb helyén van a munkahelyük. Én közéjük tartozom véli Vezse Tamara. VEZSE TAMARA Fotó: RÉDLING HANNA MÓR REBEKA 26 27

15 Gloria von Berg életét szétzilálta a politika. Habár családjának az Úri utca 15. szám alatt volt egy elegáns háza, amelyet az édesapja 1926-ban vásárolt, ő már Fóton, kitelepített szülők gyermekeként született. A házba csak 1955-ben mehettek vissza, de addigra már csak egy kis lakásba. A többiben idegenek laktak, a kommunista rezsim kiutalta a kegyeltjeinek. Nem csoda, hogy 1956-ban, a levert forradalom után Gloria családja úgy döntött, külföldre menekül. Amerikába mentek, ő pedig 1967-ben visszajött egészen Bécsig, ahol díszlet- és jelmezkészítőnek tanult. Aztán a rendszerváltozáskor az összegyűjtött pénzéből a ház négy lakásából hármat meg tudott vásárolni, ezzel is valamiféle elégtételt adott a szüleinek. A ház amúgy a történelemkönyvekben is szerepel, Raoul Wallenberg ugyanis a ház pincéjében, egy vasládában rejtette el a svéd államtól a zsidó életek megmentésére kapott pénzt, sőt, nem egyszer üldözött embereket bújtatott ugyanitt. De visszatérve Gloriához. Hiába volt a családja tulajdonában az épület, ő a rendszerváltozásig csupán egy évet élhetett ott. Van tehát mit bepótolnia. GLORIA VON BERG Fotó: RÉDLING HANNA MÓR REBEKA 28 29

16 Kevés ember mondhatja el magáról, hogy Kodály Zoltán adott neki tanácsot. Tardy László igen ot írtunk. Ekkor már a Mátyás-templom kántora és karnagya volt, ám komoly dilemma előtt állt, hiszen a kaliforniai Stanford Egyetem hívta tanárnak. Ekkor kérdezte meg a híres zeneszerzőt, akit a Zeneakadémiáról ismert, hogy mit is tegyen. Kodály pedig azt mondta, maradjon a Mátyás-templomnál és szép hivatásánál. Tardy László ma már tudja, remekül döntött. Hatgyermekes, mélyen vallásos családban nőtt fel, a kicsik zenét tanultak, s később ketten, ő és a testvére, Magda, a Zeneakadémián szerzett diplomát. Ötvennégy éve kántor és karnagy a Mátyás-templomban. Nem egyházzenésznek készült, ám Kodály mellett egyik tanára, Szabó Miklós és az ének- és zenekar korábbi karnagya, Bárdos tanár úr is ebbe az irányba terelte. Tardy László elégedett ember. A Vár számára egyet jelent a Mátyás-templommal, ahol, ahogy ő mondja: a hittanosok, ministránsok, énekesek és zenekari tagok a hit, a szeretet és a barátság hálójába burkolják a közösséget. A templom kántorát és karnagyát sokan ismerik a Várban, s boldog, mikor azt látja, a kis ministránsokból egészséges, istenhívő felnőttek lettek. TARDY LÁSZLÓ Fotó: RÉDLING HANNA MÓR REBEKA 30 31

17 A családi vállalkozást vitte tovább Vukovich Edit is, bizonyítva, hogy a leszármazottak sok esetben nem csupán pénzkeresetnek, hanem szenvedélynek is tekintik az örökbe kapott üzletet. Édesanyja még 1984-ben nyitotta meg antikvitásukat a Tárnok utca 4. szám alatt. Edit négyéves volt, amikor a későbbi üzlet feletti lakásba költöztek. A helyiséggel nem is törődtek még ekkor, főleg, hogy a háznak két bejárata akadt, a Tárnok utcait pedig a házmester lezáratta. Ennél a lezárt, majd felszabadított kijáratnál nyílt meg a sokak által ismert és kedvelt antikvitás, amelynek fő profilja hosszú ideig az ikonok árusítása volt. Azt csak Edit árulja el, hogy az ikonokat nagynénje (már megint a család), a Derkovits ösztöndíjas ikonfestő, Jakab Eszter készítette. Edit aztán 1988-ban már egykori férjével együtt vette át az üzlet irányítását, aki sokat segített a helyiség felfuttatásában. Idén már nem csak ikonok és magyar kézműves termékek kaphatók az antikvitásban, hanem Donát akire Edit fogadott fiaként tekint által gondozott és szaporított csodás virágok is. Az ablakmélyedésekből és az üzlet előteréből kibukó növényoázis kedvelt fotópontja a Várba látogató turistáknak. Edit szereti a budai Várat, a Mátyás-templomot pedig különösen, 15 éve ugyanis a templom kórusában énekel, öt éve pedig szólista. VUKOVICH EDIT Fotó: RÉDLING HANNA MÓR REBEKA 32 33

18 Ahogy mondja, a budai Vár gyomrában dolgozik nap nap után. A mínusz harmadik szinten van a műhelye, ahol Tóth Zsuzsanna tíz éve alkot restaurátorként. Persze hamarabb kezdte, már gimnazistaként arról álmodozott, hogy ez lesz a szakmája, a tervet pedig a művészetpártoló családja is támogatta. Harminchárom éve restaurátor az Országos Széchényi Könyvtárban, sokáig a Hold utcában dolgozott, majd tíz éve a Vár gyomrában. Zsuzsa számtalan papírrégiség restaurálását végezte már el, s különösen büszke a XV. század elejére datált, úgynevezett Apor-kódex rendbetételére, amelynek lapjait szinte szétmarta a tinta az évszázadok során. Aprólékos munkával azonban sikerült megmentenie az utókornak a különleges kódexet. Legnagyobb munkájaként a zirci éggömböt említi, amelyet nem elírás 19 esztendőn keresztül restaurált, hiszen a favázból és a festett részekből is jókora darabok hiányoztak. Ehhez a munkához végtelen türelemre van szükség, no meg nem kevés szenvedélyre is, hiszen kevesen szentelnének az életükből tizenkilenc évet egy éggömbre. Ő megtette. Zsuzsa amúgy gyalogosan jár a Várba, s nagy kedvence lett a Király lépcső, amelyen naponta kétszer is végigmegy, hogy aztán megmentse a régiségeket az utókornak. TÓTH ZSUZSANNA Fotó: RÉDLING HANNA MÓR REBEKA 34 35

19 A Várban élnek, nem pedig laknak az emberek. Akár a kiállítás mottója is lehetne Bakk Magdolna szép gondolata. Ő egy igazi szemlélő. Mesés helyen, Erdélyben nőtt fel, mégis rácsodálkozott a budai Várra, amikor először itt járt. Rabja lett, ne tagadjuk. Tizenöt éve pedig megadatott, hogy ideköltözzön. S azóta sem tud betelni vele. Szerinte a Várban élni pénzzel nem mérhető boldogság. Ő pedig imád a részévé válni, évek óta vezeti a legendás Vitéz Sörözőt az Úri utcában. Minden titkot, történést ismer, ő a Vár igazi mindentudója. Ma is megcsodálja a gyönyörű, romantikus belső udvarokat, a több száz éves, míves épületeket, a pompás sétányokat, és boldog, hogy a Budavári Palota és környezete a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően megújul, ez szerinte egy nemzet kötelessége. Mint ahogy meggyőződése, a Vár a magyarság összetartozásának egyik szimbóluma. Ha teheti, a séták végén mindig gyönyörködik a Dunára néző panorámában vagy lesétál a Víziváros kacskaringós kis utcáiba elveszni egy kicsit. Erdélyben született, ma is a lelkében van, de a Várból sosem költözne el. Magdolna szerint azért is különleges hely a budai Vár, mert itt az emberek még köszönnek egymásnak, ő pedig azokra is mosolyog, akiket csak látásból ismer. Mert a szenvedélyük közös. Igen, a budai Vár. BAKK MAGDOLNA, MANYIKA Fotó: RÉDLING HANNA MÓR REBEKA 36 37

20 Tizenhat esztendeje szinte minden nap találkozhatunk vele. Napsütésben, esőben, hózáporban. Naponta nyolc-tíz órát időz a Várban, talán azoknál is jobban ismeri az utcákat, mint akik itt élnek kisgyerekkoruk óta. Ő Tóth Zsolt Sándor, a 16-os BKV busz vezetője, aki nem tagadja, a szívéhez nőttek a kockaköves, meseszép utcák és minden alkalommal rácsodálkozik a Vár szépségeire. Szereti a sokszínűségét. A hajnalokat, amikor még alszik a városrész, a kivilá gított utcácskák pedig mesébe illő hangulatot idéznek. De ugyanúgy szereti azt is, mikor néhány órával később már nagy a nyüzsgés és a külföldi turisták térképpel a kézben sétálnak szerteszét. Tizenhat év nagy idő. Tóth Zsolt Sándor 32 éves volt, mikor először bekanyarodott a Vár kapuján a kék busszal. Ma 48 éves és a helyi lakosok közül sokan ismerik. Int nekik a buszból, egymásra mosolyognak, s ilyenkor ő is úgy érezheti, mintha itt lakna időtlen idők óta. Nincs két ugyanolyan kanyar, mindig változatos mondja a 16-os busz vezetője, aki azt is elárulta, ha a Hunyadi János út felső végéhez ér, közel a Dísz térhez, mindig lenéz a Duna irányába egy pillanatra. Tizenhat éve nem tud betelni a panorámával. TÓTH ZSOLT SÁNDOR Fotó: SIVÁK ZSÓFI 38 39

21 A középkorban élt, szentté avatott angol humanista, Morus Tamás szerint: A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása! Stróbl Krisztina, a legendás szobrász, Strobl Alajos unokája minden tekintetben megfelel a tézisnek. A nagypapa csodás életművét egy alapítványon keresztül ápolja, szobrai által pedig naponta találkozik is vele a budai Várban. Ahogy fogalmaz, testvéreivel a kultúra szeretetét a szüleiktől kapták, édesanyjuk a zene világába kalauzolta el őket, édesapjuk pedig a képzőművészet csodáit ismertette meg velük. A Strobl-unokák öten vannak, számukra a nagypapa nem csupán egy elsárgult fényképet jelent. Ha találkozni akarnak vele, csak elsétálnak a Nemzeti Hauszmann Program keretében felújított Mátyás kútjához vagy a Halászbástyához, vagy a Szent István-szoborhoz. Ez utóbbit azért kedvelik különösen, mert a monumentális alkotás reliefjein visszaköszönnek a nagypapa, a nagymama, a nagynéni és a dédnagymama vonásai. Krisztina és ikertestvére, Mátyás mellett Veronika, Alajos és Zsófia is büszke a nagypapa életművére. Amikor pedig a budai Várban sétálnak, nem öten mennek a macskaköves utcákon. Ott van velük egy hatodik ember is. STRÓBL KRISZTINA Fotó: SIVÁK ZSÓFI 40 41

22 Lili néni 98 esztendeje lakik ugyanabban a házban, a budai Várban. Jól ismerik az itt élők, hiszen mindenkinél többet megélt a Mátyás-templom szomszéd ságában, a Ruszwurm cukrászdánál januárjában látta meg a napvilágot, cukrászatból élő szülei a kislány féléves korában szegődtek el Ruszwurm Vilmos cukrászmester ékszerdobozhoz hasonlítható cukrászdájába. Akkor költözött a család a Szentháromság utca 7. szám alá, a cukrászműhely mögötti kis lakásba. Aztán, nem meglepő, ő is cukrász lett, ám a kommunista időkben az államosítás elvette a kedvét a mesterségtől és inkább elment a budai Várban található Budapesti Történeti Múzeumba pénztárosnak, ahonnan több mint negyven éve ment nyugdíjba. Az élet persze mindenért kárpótolta. Öt csodás gyermek született a házasságából, ma pedig már húsz dédunokával büszkélkedhet. Büszkélkedik is, hiszen világéletében nagy, szerető családra vágyott. Esküvőjét Hazai Józseffel természetesen a Mátyás-templomban tartotta, a fogadásra pedig a Ruszwurm szalonjában került sor. Hol máshol. Szerinte amúgy a hosszú élet titka a keresztény hitben és a pozitív életszemléletben keresendő. Neki legalábbis mindkettő segített a nehéz pillanatokban. HAZAI JÓZSEFNÉ TÓTH LILI NÉNI Fotó: SIVÁK ZSÓFI 42 43

23 A budai Vár nyüzsgő életéhez ugyanúgy hozzátartoznak a térképpel a kézben sétáló turisták, mint a kávéházakban, éttermekben egyegy finom bor mellett megpihenő párok, vagy éppen a Várkert Bazárban időző idősebb hölgyek és urak, no meg a kutyasétáltatók, a babakocsit toló kismamák. És ugyanúgy a Vár lüktető mindennapjaihoz tartoznak az iskola után gördeszkázó gyerekek, fiatalok. Ha a századelőn születnek, talán golyóztak vagy fociztak volna, esetleg magyar-török csatát adtak volna elő fakardokkal és fapajzsokkal, ám manapság a deszkázás a divat, s ehhez fenséges díszletek várnak rájuk. Valljuk be, a Mátyás-templomnál, a Halászbástyánál vagy éppen a Budavári Palotánál szebb háttér nem is kell a gördeszkázáshoz. Ilyen pompás környezetben még a trükkök is jobban mennek, és az Instagramra felkerülő fotók is menőbbek a haverok, barátok között. Van, ahol a környéken lakók a fejüket csóválják a deszkások láttán, a budai Várban azonban nem így van, mások az emberi kapcsolatok és ezért kerülhettek be a kiállítás szereplői közé a gördeszkás srácok is. Jó, hogy itt vagytok! GÖRDESZKÁS FIÚ Fotó: SIVÁK ZSÓFI 44 45

24 Mondhatni, beleszületett a kereskedők világába, és nem tévedünk nagyot. Dóczi Dénes már egészen pici korában ott nézelődött az Országház utcai boltban, amit szülei vittek. A szüleim 1969-ben kezdtek dolgozni a Kelenföldi Közért Vállalat számú fűszerboltjában, amelyet a rendszerváltás után megvehettek meséli a bolt történetét Dénes. Neki óvodásként még játszótér volt az üzlethelyiség és a raktár. Rácsodálkozott a díszes csomagolásokra, különleges üvegekre, az illatokat talán még ma is érzi. Nem véletlen, hogy ma már ő is a sokak által ismert Dóczy Delicatesse-ben dolgozik, immár vezetőként. Büszkén mutatja a falra kitett oklevelet is, amely szerint a csemegeüzlet 1986-ban elnyerte a fogyasztók kiváló boltja kitüntető címet is. A szülei példáját követi akkor is, amikor a beszállítóit kiválasztja. Mint ahogy a szülei is, ha libamájtermékeket kerestek, személyesen elutaztak megnézni a gyártó telephelyét mondjuk Orosházára, de vették a fáradtságot a minőség miatt, hogy addig járták a pálinkamanufaktúrákat, míg nem találták meg a legjobbat. Ahogy az édesapja fogalmazott, a vevők elégedettsége miatt a gyufától az aszúeszenciáig szinte mindent tartanak. Mint a jó kereskedők általában. DÓCZI DÉNES Fotó: SIVÁK ZSÓFI 46 47

25 Ők is a Vár történelméhez tartoznak. Huncut, Indián, Nagy Kennedy, Colos, Törpe, Kacsa, Szőke Lord és a többiek, avagy a NagyFa Galeri. A ma már legendás csapatot a kommunista rendszer kreálta, hiszen a fiatalok az öltözködésükkel, kinézetükkel nem feleltek meg a szocialista erkölcsnek, ezért nem léphettek be az Ifjúsági Park területére. Pedig csak annyi volt a bűnük, hogy farmernadrágot viseltek és a legtöbbüknek hosszú haja volt. Huncut, Indián és a többiek a budai Vár déli falánál, egy nagy fánál hallgatták a koncerteket. S hamarjában megszületett a kitaszítottakból a NagyFa Galeri. Volt idő, amikor a Nagy Kennedy becenevű srác felelt a koncertek hangosításáért, ám a zenekarokat már csak a fa mellől hallgathatta. Így esett meg az is, hogy egy alkalommal, amikor a hangtechnika megadta magát, a következő mondatot kürtölte világgá kétségbeesetten az Ifjúsági Park hangosbemondója: Nagy Kennedy jöjjön le a nagy fától és javítsa meg a technikát! A Galeri egy alkalommal kimozdult a nagy fa mellől és a Rolling Stones elhunyt tagjára, Brian Jonesra emlékezve, énekelve vonult át Pestre. Rendőrségi ügy lett belőle. A NagyFa Galeri tagjait persze később szétszórta az élet. De egyikük sem felejti el, amikor a hangosbemondó riadtan kereste Nagy Kennedyt. NAGYFA GALERI Fotó: TÓTH RICHÁRD 48 49

26 Egy ember, aki közelről látta a történelmet, hiszen Horthy Miklós kormányzó testőrségének írnoka volt, október 20-án tölti be 100. életévét. Pedig sokáig eszébe sem jutott, hogy a budai Vár lesz az otthona, papnak készült, ám közbeszólt a II. világháború. A lövészek közé került Kalocsára, a laktanyában pillantotta meg a hirdetményt, hogy a kormányzó testőrsége felvételt hirdet. Jelentkezett, felvették. Gödöllőn képezték ki és itt dőlt el az is, hogy olvasottsága és remek íráskészsége miatt írnok lesz. Ma is élénken emlékszik a dátumra, november 7-én helyezték a budai Várba, a Nádor-laktanyába, ahol más feladatok mellett ő állította össze, hogy aznap kik kerülnek a kormányzó testőrségébe. Aztán Szálasiék hatalomátvétele után a frontra küldték, hadifogságba került és csak hat gyötrelmes év után jöhetett haza. Farkas Ernő később megházasodott, feleségével 62 évig éltek együtt boldogan, gyermeke született és a konzerviparban helyezkedett el. Habár csak a II. világháború alatt élt a Várban, kötődik hozzá. Sokszor eszébe jut, amikor a Tóth Árpád (egykori Bástya-) sétányon gyalogolt a laktanyából a parancsnokságra. Néha megállt, a párkányra könyökölt és nem tudott betelni a csodás látvánnyal. Isten éltesse sokáig 100. születésnapja alkalmából Ernő bácsit! FARKAS ERNŐ Fotó: TÓTH RICHÁRD 50 51

27 Nyíregyházán született, ott is érettségizett, majd Debrecenben járt egyetemre. Miskolcon és Salgótarjánban volt lelkész, mégis igazi budavárinak vallhatja magát. Ő Balicza Iván, aki evangélikus teológiát végzett Budapesten és 1990-től 25 éven át a Budavári Evangélikus Egyház Bécsi kapu téri templomának lelkésze volt. Huszonöt év nagy idő. A Fortuna utcai parókián élt feleségével és öt gyermekükkel. A gyermekek azóta felnőttek, családot alapítottak, s tizenegy unokának örülhetnek a nagyszülők. Balicza Iván ma is a Várban él feleségével. Igaz, már nyugdíjasok, így több idejük van például arra, hogy a budai Vár patinás épületei között le-le pillantsanak a Dunára. A lelkész szerint jó látni, hogy a budai Vár folyamatosan fejlődik, eltűnnek a régi, háborús nyomok, megújul a Budavári Palota és környéke. Azt is szereti, hogy a Várban élők nagy része ráköszön a másikra az utcán. Persze tesz is a közösségért, aktív tagja a Budavári Lakosok Szövetségének. Mint mondja, olyan érzése van sokszor, mintha egy kis faluban élnének, annyira bensőséges a viszony a lakók között. Tegyük hozzá, mintha a világ egyik legszebb falujában élnének. BALICZA IVÁN Fotó: TÓTH RICHÁRD 52 53

28 Teleki Ilona egy nagy hagyományokkal bíró, közismert arisztokrata család leszármazottjaként látta meg a napvilágot. Egy olyan famíliában, amely ezer szállal kötődik a budai Várhoz. A család birtokában volt ugyanis a Dísz tér 12. szám alatt épült palota, amelyet sokáig Edelsheim-Gyulai palotának neveztek. Itt készült róla most a fénykép is. Rotschild Klára több ruhát is tervezett családja számára, Ilona a fotón is egy eredeti Rotschild-darabban állt a kamera elé. Ilona tisztában van a családfával is, büszkén sorolja, hogy ő Edelsheim-Gyulai Éva második dédunokája. Húszéves volt, amikor a dédnagymama örökre elaludt, de addig is sokat beszélgettek a családról. Talán tőle tudja azt is, hogy a dédnagymama és szerettei 1956-ban, a forradalom leverése után a palotából disszidáltak és kötöttek ki végül Belgiumban, ahol Ilona is született. Ő azóta hazatért, a Vár pedig neki is a szíve csücske lett. Nem véletlen, hogy az esküvőjét is itt tartotta tavaly (ahogy nagymamája is), s az sem, hogy ha teheti, a Vár gyönyörű utcáin andalog a kedvesével. Imádja a sétány színeit és fényeit. Rajong a Várért, ahol egykor palotája volt a családnak. TELEKI ILONA Fotó: TÓTH RICHÁRD 54 55

29 Rajzfilmanimátorként végzett, ám a szenvedélye másfelé sodorta. Gyerekkora óta rajongott a Dunán nyújtózkodó pompás hidakért. Nem csinált mást, csak a családi hagyományt vitte tovább, hiszen János tradicionális hídmesteri famíliából származik. Ez a különleges foglalkozás töltötte ki az életét a nagypapájának és később az édesapjának is. Gyermekkorát a Széchenyi lánchíd hídmesteri lakásában töltötte a budai Várban, édesapja szenvedélyét látva szép lassan ráébredt, megpróbálja továbbvinni a kivételes foglalkozást. Kiskorát csodás díszletek között tölthette, szerette az Alagút felett található egykori Ellyps játszóteret és számtalanszor kalandozott a Vár tövében. Ilyenkor kiskori példaképének, Zorrónak képzelte magát, és úgy érezte, övé a világ, de legalábbis a budai Vár. János aztán felnőtt, megpróbálkozott a rajzfilmanimátori munkával, azt is kedvelte, de a szíve viszszahúzta a hidakhoz. Tizenhat éve, hogy édesapjától átvette a Lánchíd hídmesteri teendőit és mára a Szabadság híd felügyelete is hozzá tartozik. Viccesen azt szokta mondani, neki sosem jelentett gondot, hogy megbecsülje az otthonától való távolságot. Nem is, hiszen a nulla kilométerkőnél lakik. FAZEKAS JÁNOS Fotó: TÓTH RICHÁRD 56 57

30 ELÉRHETŐSÉG VÁRKERT BAZÁR 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2 6. LIFT A VÁRBA NEORENESZÁNSZ KERT GLORIETTE LIFT A KERTBE CLARK ÁDÁM TÉR YBL MIKLÓS TÉR varkertbazar.hu facebook.com/varkertbazar instagram.com/varkertbazar NYITVATARTÁS minden nap óra között SZOLGÁLTATÁSAINK Töltődjön fel gasztronómiai és kulturális élményekkel a megújult Várkert Bazárban! Ismerje meg a Bárkert Bistro, a Bazaar Eclectica és az Ybl Bistro gasztronómiai kínálatát! PARKOLÁS VÁRGARÁZS 1. Parkolási díj (0 24) Napidíj 400 Ft/óra Ft/autó DÉLI PANORÁMA TERASZ A KIÁLLÍTÁS TERÜLETÉN JAVASOLJUK A 1,5 MÉTERES VÉDŐTÁVOLSÁG TARTÁSÁT. KÉRJÜK, AMENNYIBEN BÁRMILYEN COVID-19 FERTŐZÉSRE JELLEMZŐ TÜNETE VAN VAGY TUDOMÁSA SZERINT JELEN- LEG IS BETEG, NE VEGYEN RÉSZT A PROGRAMJAINKON. VÁRGARÁZS I. DÖBRENTEI TÉR IMPRESSZUM Kiadja a VÁRKAPITÁNYSÁG Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. Kommunikációs és Marketing Igazgatósága Kiadványtervezés: Marketing Iroda Fotók: A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia Tanszékének hallgatói Szöveg: Sal Endre Kiadás éve: 2020

31 varkertbazar.hu 2020