ÉRDI. KÖZLÖNY Érd Megyei Jogú Város hivatalos lapja TARTALOM. X. évfolyam 6. szám I. RENDELET II. HATÁROZATOK III. MELLÉKLET

Átírás

1 ÉRDI X. évfolyam 6. szám KÖZLÖNY Érd Megyei Jogú Város hivatalos lapja TARTALOM I. RENDELET 5/2020. (III.31.) önkormányzati rendelet az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról, és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 23/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról 2 II. HATÁROZATOK Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 13-14/2020. (III.19.) számú határozata 3 Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 15/2020. (III.30.) számú határozata 3 Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 16/2020. (III.30.) számú határozata 3 Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 17/2020. (III.30.) számú határozata 3 Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 18/2020. (III.31.) számú határozata 4 III. MELLÉKLET Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 16/2020. (III.30.) számú határozatához 5 Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 17/2020. (III.30.) számú határozatához 35

2 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. I. RENDELET ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 5/2020. (III. 31.) önkormányzati rendelete az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról, és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 23/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hatáskörében eljáró Érd Megyei Jogú Város polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 46. (4) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 48. (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról, és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 23/2005. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 34. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 34. Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a szabadban és tüzelőberendezésben avart és kerti hulladékot égetni tilos. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. dr. Konkoly Zita s.k. jegyző Dr. Csőzik László s.k. polgármester 2

3 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. II. HATÁROZATOK Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 13-14/2020. (III.19.) számú határozata önkormányzati hatósági ügy NEM NYILVÁNOS Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 15/2020. (III. 30.) számú határozata A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 46. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) számú kormányrendeletre tekintettel az alábbi döntést hozom: A civil szervezetek önkormányzati támogatásáról szóló 4/2007. (II. 26.) számú önkormányzati rendelet 14. (5) bekezdésében foglaltak szerint a Rosenbrücke Hagyományőrző Énekkar Egyesület évi Kulturális Keretre benyújtott Egységes fellépőruha a kórustagoknak című pályázatának szakmai beszámolóját és a forint vissza nem térítendő támogatásról szóló pénzügyi elszámolását határidőben benyújtotta. A támogatás fennmaradó része forint kifizethető. Határidő: határozat továbbítására március 31. Felelős: dr. Csőzik László polgármester Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 16/2020. (III. 30.) számú határozata A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 46. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) számú kormányrendeletre tekintettel az alábbi döntést hozom: A 2020/2021-es nevelési évtől az önkormányzat által fenntartott óvodák felvételi körzetét a határozat melléklete szerint határozom meg. Határidő: kihirdetésre azonnal. Felelős: dr. Csőzik László polgármester. Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 17/2020. (III. 30.) számú határozata A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 46. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) számú kormányrendeletre tekintettel az alábbi döntést hozom: 1. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 92/B. (1) bekezdés c) pontja szerinti fenntartói jogkörben eljárva az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Szociális Gondozó Központ által biztosított: Idősek Bentlakásos Otthona, idősek nappali ellátása; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; házi segítségnyújtás; étkeztetés; Hajléktalanok Nappali Melegedője; Hajléktalanok Átmeneti Szállása és Éjjeli Menedékhely; Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ; Fejlesztő Foglalkoztatás és a Támogató Szolgálat szociális szolgáltatások módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szakmai programját jóváhagyom. 2. A jelen szakmai programok elfogadásával egyidejűleg a Szociális és Egészségügyi Bizottság 41/2017. (XI. 22.) SZEB határozatával jóváhagyott: Idősek Bentlakásos Otthona; idősek Nappali ellátása; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 3

4 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. házi segítségnyújtás, étkeztetés, Hajléktalanok Átmeneti Szállása és Éjjeli Menedékhely, valamint Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ és fejlesztő foglalkoztatás, az 59/2018. (XI. 21.) SZEB határozattal jóváhagyott Nappali Melegedő és a 6/2018. (II. 14.) SZEB határozattal jóváhagyott Támogató Szolgálat szakmai programjai hatályukat vesztik. Határidő: a határozat továbbítására 30 nap. Felelős: dr. Csőzik László polgármester. Érd Megyei Jogú Város polgármesterének 18/2020. (III. 31.) számú határozata A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 46. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) számú kormányrendeletre tekintettel az alábbi döntést hozom: 1. A pandémiás veszélyhelyzetre, valamint a 71/2020. (III. 27.) számú kormányrendelettel bevezetett kijárási korlátozásra figyelemmel az Érdi Köztemetőben (Ercsi út helyrajzi szám) az üzemeltetés ideiglenes szabályait március 30. napjától az alábbiak szerint határozom meg: A köztemetőben temetéseket kizárólag csütörtök és pénteki napra 9:00 és 15:00 óra közötti időpontra lehet szervezni, szombati napokra temetés nem szervezhető; A szórókutas elhelyezések ideiglenesen felfüggesztésre kerülnek; A belső ravatalozó használata nem engedélyezett. Búcsúztatás kizárólag a ravatalozó előtti fedett részen, vagy közvetlenül a sírhelynél lehetséges; A temetőgondnoki iroda hétfőn és kedden 8:00 és 16:00 óra között, csütörtökön és pénteken pedig kizárólag a szolgáltatók és adminisztrációs munka céljára 8:00 és 9:00 óra között tart nyitva; Temetésfelvétel, temetési időpontok kiadása szolgáltatók részére kizárólag telefonon, hétfőtől péntekig 8:00 és 16:00 óra közötti időszakban lehetséges; A temetőgondnoki irodán személyes ügyfélfogadás kizárólag temetésekkel kapcsolatos ügyekben történhet, hétfőn és kedden 9:00 és 15:00 óra között. A temetésekkel kapcsolatos befizetések teljesítése hétfőn és kedden 9:00 és 14:30 óra között lehetséges; Nem temetésekkel kapcsolatos ügyintézés (pld. sírhelyhosszabbítás) kizárólag elektronikus úton, vagy telefonon történhet hétfőn és kedden 8:00 és 16:00 óra között; A személyes ügyintézés során a temetői irodaépületben kizárólag a temetőgondnokság személyzete tartózkodhat. 2. Jelen határozatommal egyidejűleg a 10/2020. (III. 19.) számú határozatomat visszavonom. 3. Jelen határozatom visszavonásig érvényes. Határidő: a határozat továbbítására azonnal. Felelős: Mészáros Mihály intézményvezető. Dr. Csőzik László s.k. polgármester 4

5 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Adél u. Érdi Kincses Óvoda 2030 Érd, Edit u. 3. Ágnes u. Ágota u. Alsó u., páratlan Angyalka u. Anna u. Antónia u. Apály u. Aranka u. Aranyos u. Árva u. Barca u. Balatoni út 1-25-ig, páratlan Béga u. Béke tér Bella u. Berettyó u. Berezna u. Berta u. Blanka u. Bodrog u. Borbála u. Budafoki út Budai út 9-től páratlan, 10-től, páros Cecília u. Csele u. Csilla u. Dráva u. Duna u ig páratlan, 2-28-ig páros Diósdi út 2-14/B-ig páros Edina u. 5

6 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Edit u. Ella u. Elvira u. Emese u. Emília u. Emma u. Emőke u. Enikő u. Erika u. Erna u. Erzsébet u. Eszter u. Etelka u. Európa sétány Éva u. Galga u. Garam u. Hanság u. Hernád u. Homoród u. Hortobágy u. Ipoly u. Kerka u. Kapos u. Kornélia u. Kőrös u. Küküllő u. Magdolna u. Malvin u. Marcella u. Margit u. Mária u. Márta u. Matild 6

7 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Melánia u. Múzeum sétány Natália u. Nóra u. Paula u. Piroska u. Poprád u. Rákos u. Rima u. Sajó u. Sárd u ig páratlan, 2-30-ig páros Sárvíz u ig páratlan, 2-12-ig páros Sebes u. Séd u. Sió u. Sulák köz Sulák u. Szalajka u. Szamos u. Száva u. Szinva u. Teréz u. Tisza u. Tó u. 2. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Ács u. Érdi Szivárvány Óvoda 2030 Érd, Hegesztő u Áfonya u. Ajnácskő u. Aknász u. Alsóerdősor u. Árnyas u. 7

8 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Aszfaltozó u. Asztalos u. Avar u. Bádogos u ig páratlan, 2-36-ig páros, Bajcsy-Zs. út 83-tól páratlan, 114-től páros, Bányász u ig páratlan, 2-32-ig páros, Barackfa u. 43-tól páratlan, 40-től páros, Barlang u. Bem József tér Bem köz Bérc u. Berkenye u. Betonozó u ig páratlan, 2-28-ig páros, Bodzafa tér Bognár u ig páratlan, 2-22-ig páros Bogyó u. 37-től páratlan, 34 től páros, Bokor u. 35-tól páratlan, 36-tól páros Bokrétafa u. Borbolya u. 41-től páratlan, 36-tól páros, Boróka u. 33-tól páratlan, 36-tól páros Burkoló u ig páratlan, 2-26/C-ig páros Bükkfa u. Citromfa u. 45-től páratlan, 44-től páros, Cseresznyefa u. 43-tól páratlan Cserfa u. Csigás u. Csillés u. Csiszoló u. Csobánci u. 8

9 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Csókakő u. Csúcs u. Csurgói u. Daróci u. Darukezelő u. 1-9-ig páratlan, 2-26-ig páros Debrői köz Debrői u. Detrekő u. Dévai u. Dévényi u. Drégelyi u. Egervári u. Eperfa u. Esztergályos u ig páratlan, 2-20-ig páros Fagyöngy u. Fametsző u. Famíves u. Faragó u. Favágó u ig páratlan, 2-28-ig páros Felsővölgyi út 69-től folyamatos Felvinci u. Fényező u ig páratlan, 2-38-ig páros Fenyőfa u. 31-től páratlan, 50-től páros Fenyves köz Festő u ig páratlan, 2-28-ig páros Firtos u. Fogarasi u. Folyondár u. 49-től páratlan,78-tól páros Földmérő u. 9

10 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Földmunkás u ig páratlan, 2-44-ig páros Fraknói u. Fuvaros u. Fügefa u. 71-től páratlan, 86-tól páros Füleki u. Fűrészelő u. Fűtő u. Füzérvári u. Fűzfa u. 43-tól páratlan, 44-től páros Gépész u. Hargitai u. Hegesztő u. Hegyaljai u. Hollókő u. Iglói u. Iparos u. Írottkő u. Kádár u. Kályhás u. Kárpitos u. Kéményseprő u. Kerékgyártó u. Kovács u. Kőhalmi u. Kökény u. Kőműves u. Kőrisfa u. Körtefa u. Köszméte u. 10

11 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Köszörűs u. Kövező u. Kubikos u. Lakatos u. Mahagóni u. Makk u. Málna u. Mandulafa u. Mázoló u. Meggyfa u. Mester u. Mogyorófa u. Moha u. Műszerész u. Művezető u. Napszámos u. Narancsfa u. Naspolya u. Nyárfa u. Nyírfa u. Nyomdász u. Olvasztár u. Orom u. Öntő u. Ötvös u. 1-től 33-ig Platánfa u. Rekettye u. Ribiszke u. Salgói u. 11

12 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Selmeci u. 13-tól folyamatos Simitó u. Somfa u. Somogyvári u. Somoskő u. Sóskúti út Szászrégeni tér Szedő u. Szendrői u. Szénégető u. Szerelő u. Szigetelő u. Szigetvári u. Szilfa u. Szilvafa u. Szirtes u. Szovátai u. Szövő u. Takács u. Tekercselő u. Temesvári u. Tetőfedő u. Tímár u. Tiszafa u. Toboz u. Tordai u. Torockói u. Tölgyfa u. Tömösi u. 12

13 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Törcsvári u. Törökbálinti út Trencséni u. Tusnádi u. Tüske u. Ungvári u. Üveges u. Vájár u. Vereckei u. Vésnök u. Vihorlát u. Visegrádi u. Vízmosás u. Zilahi u. Zólyomi u. Zengő u. 3. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Érdi Szivárvány Óvoda Erdőszéle Tagóvoda 2030 Érd, Favágó u. 63. Bádogos u ig páratlan, ig páros Bányász u ig páratlan, ig páros Betonozó u ig páratlan, ig páros Bognár u ig páratlan, ig páros Burkoló u ig páratlan, ig páros Búvár u. Darukezelő u ig páratlan, ig páros Esztergályos u ig páratlan, ig páros Favágó u ig páratlan, ig páros Fazekas u. 13

14 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Fényező u ig páratlan, ig páros Festő u ig páratlan, ig páros Fonó u. Földmunkás u ig páratlan, ig páros Lőtér tér Ötvös u. 35-től 4. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Érdi Kincses Óvoda Fácán Tagóvodája 2030 Érd, Fácán köz 33. Bíró u. 19/A-tól páratlan, 14-től páros Csalogány u. Délibáb u. Díjnok u. Elöljáró u. Elvira-puszta Eszperantó tér Fácán köz Fácán u. Fajd u. Fecske u ig páratlan, ig páros Fehérvári út páratlan, ig páros Feketesas u. Fogoly u. Fülemüle u Fürj u. Gépíró u. Gondnok u. Gulyás tanya Gyakornok u. Haris u. 14

15 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Hattyú u. Héja u. Hírnök u. Hivatalnok u. 57-től páratlan, 64-től páros Jegyző u. 27-től páratlan, 42-től páros Kakukk u ig páratlan, ig páros Kanári u. Karvaly u. Keselyű u. Kócsag u. MÁV állomás Mérnök u. 15-től páratlan, 6-tól páros Mihályi telep Orvos u.16-tól folyamatos Ölyv u. Pacsirta u. Papagáj u. Páva u. Pelikán u. Pintyőke u. Ruca u. Sárgarigó köz Sas u. Seregély köz Simon puszta Sirály köz Sólyom u. Stiglic köz Szajkó u. 15

16 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Szalonka u ig páratlan, ig páros Szárcsa u. Tanácsos u. Tanár u. Technikus u. 9-től páratlan, 16-tól páros Tervező u. Tisztviselő u. Titkár u. Tollnok u. Tolmács u. Tóni csapás Tudós u. Turul u. Túzok u ig páratlan, ig páros Ügyész u. Ügyvivő u. Vadkacsa u. Vadlúd u ig páratlan, ig páros Velencei út 22-től, páros Velencei út 29-től, páratlan Vércse u. Vöcsök u ig páratlan, ig páros Zámori út Zöldhatár út 5. számú melléklet a16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Bagoly köz Érdi Kincses Óvoda Harkály Tagóvodája 2030 Érd, Holló u. 3. Bagoly u. 16

17 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Bíbic köz Bíbic u. Bölömbika u. Cankó u. Cinke u. Csér u. Csíz u. Csóka u. Daru u. Fecske u ig páratlan, 2-22-ig páros Fehérvári út 2-től 96-ig páros Gém u. Gólya u. Harkály u. Holló tér Holló u. Kakukk u ig páratlan, 2-50-ig páros Kánya u. Szalonka u ig páratlan, 2-20-ig páros Szarka u. Túzok u ig páratlan, 2-30-ig páros Vadlúd u ig páratlan, 2/A-18-ig páros Varjú u. Vöcsök u ig páratlan, 2-18-ig páros 6. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Aba u. Érdi Szivárvány Óvoda Kisfenyves Tagóvodája 2030 Érd, Erkel Ferenc u. 4. Ábel u. Ádám u. Ágoston u. Ajtony u. Ákos u. 17

18 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Aladár u. Álmos u. András u. Antal u. Ányos u. Árpád u. Attila u. Báthori István u. Berzsenyi Dániel u. Berzsenyi Dániel köz Bethlen Gábor u. Csaba u ig páratlan, 2-40-ig páros Csanád u ig páratlan, 2-56-ig páros Deák F. u ig páratlan, 2-58-ig páros Diósdi út ig páratlan, ig páros Dobó István köz Erkel Ferenc u. Győző köz Hunyadi J. u ig páratlan, 2-56-ig páros Jókai Mór u. Kossuth Lajos u ig páratlan, 2-68-ig páros Liszt Ferenc u. Madách Imre u. Mikes Kelemen u. Mikszáth Kálmán u. Petőfi S. u ig páratlan, 2-56-ig páros Rákóczi F. u ig páratlan, 2-20-ig páros Rómer Flóris tér Sándor u. Széchenyi tér Taksony u. Thököly I. u ig páratlan, 2-46-ig páros Tompa Mihály u. Töhötöm u. 18

19 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Vince u. Vörösmarty Mihály u. Zoltán u. Zsolt u. 7. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Érdi Kincses Óvoda Kutyavári Tagóvodája 2030 Érd, Kutyavári u. 10. Almafa u. 53-tól páratlan, 62-től páros Alsóvölgyi út Árvalányhaj u. Bajuszfű u. Balatoni út 27-től páratlan, 32-től páros Bazsarózsa u. Begónia u. Beléndek u. Boglárka u. Bojtorján u. Borostyán u. Buxus u. Búzavirág u. Ciklámen u. Csenkesz u. Cseresznyefa u. 16-tól páros Csicsóka u. Csorbóka u. Csormolya u. Dália u. Dercefű u. Diófa u. páros Diósdi út 77-től páratlan, 86-tól páros Ébenfa u. Égerfa u. 19

20 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Estike u. Facélia u. Fátyolvirág u. Felsővölgyi út 1-67-ig Fenyőfa u ig páratlan, 2-48-ig páros Fodormenta u. Folyondár u ig páratlan, 2-76-ig páros Fügefa u ig páratlan, 2-84-ig páros Fürdő u. Fűzfa u ig páratlan, 2-42-ig páros Galagonya u. Georgina u. Gesztenyefa u. Gladiolus u. Gledicsia u. Gyertyánfa u. Gyopár u. Gyömbér u. Gyöngyvirág u. Gyűszűvirág u. Hajnalka u. Harangvirág u. Haraszt u. Hársfa u. Hérics u. Hortenzia u. Hóvirág u. Ibolya u. Iglice u. Ikravirág u. Infű u. Iszalag u. Izsóp u. Jácint u. 20

21 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Jávorfa u. Jázmin u. Jegenyefa u. Juharfa u. Kaktusz u. Kakukkfű u. Kamilla u. Kankalin u. Keserűfű u. Komócsin u. Koronafürt u. Kökörcsin u. Kövirózsa u. Kutyavári u. Ligetszépe u. Liliom u. Lonc u. Lótusz u. Luc u. Lugas u. Mályva u. Margaréta u. Mécsvirág u. Muskátli u. Napvirág u. Nárcisz u. Nefelejcs u. Nőszirom u. Orchidea u. Orgona u. Őszirózsa u. Pemetefű u. Pipacs u. Porcsinrózsa u. 21

22 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Puszpáng u. Rebarbara u. Repkény u. Rezeda u. Ricinus u. Rózsa u. Szalvia u. Szarkaláb u. Szegfű u. Szép Ilonka u. Tárnoki u ig páratlan, 2-36-ig páros Tulipán u. Ürmös u. páros Vincellér u. 45-től páratlan, 68/A-tól páros Viola u. 8. számú melléklet a 16/2020. (III.26.) számú polgármesteri határozathoz Aggteleki u. Érdi Szivárvány Óvoda Meseház Tagóvodája 2030 Érd, Gyula u Aradi u. 1-35/B-ig páratlan, 2-48/B-ig páros Baján u. Bajcsy-Zs. út 1-83-ig páratlan Bakonyi u ig páratlan, 2-52-ig páros Balázs u. Bálint u. Barót u. Béla u. páros Bendegúz u. Benedek u. Bernát u. Bertalan u. Bihari u ig páratlan, 2-50-ig páros Bikszádi u. 22

23 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Borszéki u ig páratlan, 2-20-ig páros Börzsöny u ig páratlan, 2-24-ig páros Brassói u. Bükki u. Cserhalmi u. Cserhát u ig páratlan, 2-12-ig páros Damjanich J. u. páros Elek u. 1-7-ig páratlan, 2-4-ig páros Emil u ig páratlan, 2-52-ig páros, Emőd u. Ernő u. Ervin u. Ferenc u. Fundoklia tér Gábor u. Gellért u. Gereben u. Gergely u. Géza u. György u. Gyula u. Huba u. Hunor u. Imre u. István u. János u. Jenő u. József tér Kálmán u. Károly u. Kelemen u. Kende u. Keve u. Kont u. 23

24 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Koppány u. László u. Lóránd u. Mecseki u. Miklós u. Murányi u. Naszályi u. Nógrádi u. Pál u. Péter u. Radnai u. Regéci u. Retyezáti u. Riminyáki út páratlan, 2-64-ig páros Rozsnyói u. Selmeci u ig Tárnoki út től 139-ig páratlan, /B-ig páros 9. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Akácfa u. Érdi Szivárvány Óvoda Napsugár Tagóvodája 2030 Érd, Tárnoki út Almafa u. 1-től 51-ig páratlan, 2-től 60-ig páros Ászok u. Aszú u. Badacsonyi u. Bajcsy Zs. út ig páros Bakator u. Barackfa u.1-41-ig páratlan, 2-38-ig páros Béla u. páratlan Bikavér u. Bogyó u ig páratlan, 2-32/A-ig páros Bokor u ig páratlan, 2-34-ig páros 24

25 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Boldizsár u. Bor u. Borbolya u ig páratlan, 2-34-ig páros Boróka u ig páratlan, 2-34-ig páros Botond u. Bulcsú u. Burgundi u. Cédrusfa u. Citromfa u ig páratlan, 2-42-ig páros Csaba u. 42-től páros, 57-től páratlan Csanád u. 51-től páratlan, 58-tól páros Csap u. Cseresznyefa u ig páratlan, 2-től 14-ig páros Cserje u. Csongor u. Csopaki u. Dániel u. Dávid u. Demeter u. Dénes u. Dezső u. Dinka u. Diófa u. páratlan Domokos u. Donga u. Ede u. Edömér u. Elek u. 9-től páratlan, 6-tól páros Elemér u. Előd u. Emil u. 63-tól páratlan, 54-től páros, Ezerjó u. Furmint u. Hárslevelű u. 25

26 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Hordó u. Kadarka u. Kármentő u. Kéknyelű u. Leányka u. Muskotály u. Must u. Oportó u. Othelló u. Pezsgő u. Riminyáki út 66-tól páros Rizling u. Sárfehér u. Saszla u. Siller u. Somlói u. Szamorodni u. Szilváni u. Szőlő u. Szürkebarát u. Tárnoki út ig páratlan, 38-72/A-ig páros Tokaji u. Törköly u. Ürmös u. páratlan Venyige u. Vincellér u ig páratlan, 2-68-ig páros 10. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Amsden u. Érdi Kincses Óvoda Ófalusi Tagóvodája 2030 Érd, Fő u. 12. Arató u. Batár u. 26

27 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Battai út Bojtár u. Borona köz Cséza u. Csikós u. Csónak u. Csordás u. Csősz u. Dózsa György u. Eke köz Elberta köz Elberta u. Fehérkereszti u. Felső u. 107-től páratlan, 112-től páros Fiastyúk u. Ford köz Ford u. Fő u. Gát u. Gátőrház Gereblye u. Göncölszekér u. Gulyás u. Hamzsabég tér Hármashatárhegyi u. Hintó u. Hosszú u. Hősök tere Ildikó u. Ilona u. 94-től páros Iskola köz Járom u. Johanna u. Jolán u. 37-től páratlan, 60-tól páros 27

28 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. József Attila u. Judit u. Judit köz Juhász u. Júlia u. 45-től folyamatos Jusztina u. Kakukkhegyi u. Kálvária köz Kálvária u. Kanász köz Kanász u. Kantár köz Kapa köz Kastély u. Kasza köz Kengyel köz Kerék u. Kerülő u. Keskeny u. Kocsi köz Kondás u. Kordé u. Kötél köz Krisztina u. Külső Római út Lovász u. Magasparti u. Mariska u. Mecset u. Mély út Meredek u. Molnár u. Molnárhegyi u. Nyereg köz 28

29 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Nyúl u. Őz u. Pásztor köz Pocok u. Róka u. Római út Rövid u. Sánchegyi u. Sarkcsillag u. Sugár út Szántó u. Szapáry u. Szekér u. Széles u. Szent Mihály tér Szőke tanya Tárcsa köz Tárcsázó u. Temető u. Vakond u. Vető u. Vízöntő út 11. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Érdi Kincses Óvoda Tállya Tagóvodája 2030 Érd, Tállya u. 3. Balatoni út 30-ig páros Csermely u. Dagály u. Duna u ig páratlan, ig páros Ér u. Forrás tér Kisduna u. 29

30 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Körönd tér Laborc u. Lajta u. Láp u. Lapály u. Latorca u. Lendva u. Marcal u. Maros u. Meder u. Morva u. Mura u. Nádas u. Néra u. Nyárád u. Nyitra u. Olt u. Ondava u. Patak u. Rába u. Rábca u. Sárd u. 19-től páratlan, 32-től páros Sárrét u. Sárvíz u. 15-től páratlan, 14-től páros, Sás u. Talabor u. Tállya u. Tápió u. Tarcal u. 30

31 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Tarna u. Temes u. Terasz u. Tétényi u. Topoly u. Töltés u. Túr u. Túróc u. Ung u. Vág u. Visó u. Zagyva u. Zala u. Zápor u. Zuhatag u. Zsil u. Zsilip u. Zsitva u. 12. számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz 13. Érdi Szivárvány Óvoda 14. Tusculanum Tagóvodája Érd, Gárdonyi Géza u. 1/B. Aradi u. 37-től páratlan, 50-től páros Arany János u. Bakonyi u. 53-tól páratlan, 54-től páros Beszterce tér Bihari u. 51-től páratlan,52-től páros Borszéki u. 25-től páratlan, 22-től páros Börzsöny u. 27-től páratlan, 26-tól páros Cserhát u. 13-tól páratlan, 14-től páros Damjanich J. u. páratlan 31

32 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Deák Ferenc u. 59-től páratlan, 60-tól páros Fátra u. Gárdonyi Géza u. Hunyadi János u. 53-tól páratlan, 58-tól páros Kalotaszegi u. Kárpáti u. Kassai u. Késmárki u. Kolozsvári u. Komáromi u. Korompai u. Korponai u. Kossuth Lajos u. 65-től páratlan, 70-től páros Könyves Kálmán u. Körmöci u. Kőszegi u. Krasznahorkai u. Liptói u. Lőcsei u. Martinovics Ignác u. Mátra u. Mátyás Király u. Munkácsy Mihály u. Nagy Lajos u. Petőfi S. u. 63-tól páratlan, 58-tól páros Rákóczi Ferenc u. 27-től páratlan, 22-től páros Szent István u. Szent László tér Tárnoki köz Tárnoki út 141-től páratlan, 108/A-tól páros Tátra u. Thököly Imre u. 41-tól páratlan, 48-tól páros Zrínyi Miklós u. 32

33 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS számú melléklet a 16/2020. (III.30.) számú polgármesteri határozathoz Alispán u. Érdi Kincses Óvoda Tündérkert Tagóvodája 2030 Érd, Felső u. 51. Alsó u. páros Bíró u. 1/A-17-ig páratlan, 2-12-ig páros Budai út 1-7-ig páratlan, 2-6-ig páros Diósdi út 1-21-ig páratlan Ellenőr u. Elnök u. Előadó u. Ercsi út Esküdt u. Felső u ig páratlan, ig páros Felügyelő u. Felvigyázó u. Fogalmazó u. Főnök u. Gizella u. Hivatalnok u ig páratlan, 2-62-ig páros Ida u. Irén u. Ilona köz Ilona u. páratlan, 2-90-ig páros Intéző u. Irma u. Írnok u. Izabella u. Janka u. Jegyző u. 1/A-25/A-ig páratlan, 2-40-ig páros Jolán köz Jolán u. 1-35/b páratlan, 2-58-ig páros Júlia u ig Kálvin tér 33

34 ÉRDI KÖZLÖNY X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM MÁRCIUS 31. Karolina u. Katalin u. Képviselő u. Kinga u. Klára köz Könyvelő u. Mérnök u. 1-től 13-ig páratlan, 2-4-ig páros Orvos u ig Szabadság tér Technikus u. 1-7-ig páratlan, 2-14-ig páros Velencei út 1-27-ig páratlan, 2-20-ig páros 34

35 SZAKMAI PROGRAM SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ Készítette: Varga Enikő tagintézmény-vezető

36 Nappali ellátás szakmai program Tartalomjegyzék 2. Jogszabályi hivatkozások Törvények Rendeletek Egyéb Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői Ellátandó célcsoport Ellátandó terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei Átfogó cél Specifikus cél Szolgáltatás feladata Alapelvek Programok bemutatása Egyéb programok: Kapacitás jellemzők A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek A feladatellátás szakmai tartalma A feladatellátás módja A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége A gondozási /nevelési/ fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az ellátás igénybevételének módja A kérelem benyújtásának módja Igénybevétel feltételei Értesítések Nyilatkozatok Megállapodás megkötésének jelentősége A Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja Nyitva tartási rend Elérhetőségek Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Tájékoztatás az intézménybe való felvételkor Tájékoztatás helyi módja

37 9. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A szolgáltatást igénybevevők jogai Adatvédelem Betekintési jog Jogorvoslathoz való jog Egyenlő bánásmódhoz való jog Érdekképviseleti jog A szolgáltatást nyújtók jogai Az ellátott jogi képviselő intézménye A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái

38 Intézmény neve: Szociális Gondozó Központ Intézmény székhelye: 2030 Érd, Emma u. 7. Telephely neve: Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ Telephely címe: 2030 Érd, Hivatalnok utca 42. Fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1. Ágazati azonosító: S A szolgáltató tevékenység típusa: Fogyatékos személyek nappali ellátása Ellátási terület: Érd Megyei Jogú Város és Diósd város közigazgatási területe 2. Jogszabályi hivatkozások A Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központban folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik: 2.2.Törvények Magyarország Alaptörvénye A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény), A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény), A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény, Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény, Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi L. törvény Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi XXVI. tv. 4

39 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban Ákr) A közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló évi CLXXIX. törvény 2.2. Rendeletek A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet, A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet, A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007 (XII.15.) Korm. rendelet, A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet, Az államháztartás működési rendjéről 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet, A kormányzati funkciók. államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22) SZMM rendelet, Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézményekben dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 17/2008. (III.28.) önkormányzati rendelete, 5

40 Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormány rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló l1/2017. (II. 14.) EMMI rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X.18.) EMMI rendelet 2.3. Egyéb Szociális Munka Etikai Kódexe 3. Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői 3.2. Ellátandó célcsoport Érd és Diósd települések közigazgatási területén élő jellemzően értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek. A potenciálisan ellátandó fogyatékkal élők száma közel 1200fő a évi adatok alapján. A nappali ellátás célcsoportja a saját otthonukban élő, az ellátási területen lakóhellyel rendelkező harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek olyan fogyatékos személyek, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül Az értelmi fogyatékosság (mentális retardáció) igen komplex jelenség, tulajdonképpen értelmi fejlődés megrekedés, vagy az életkor átlagától való jelentős elmaradását jelenti, mely már a 18. életév előtt megmutatkozik, és együtt jár a szociális készségek fejletlenségével. A mentális retardációt a betegség súlyossága szerint osztályozhatjuk, így megkülönböztetünk enyhe, mérsékelt, súlyos és nagyon súlyos mentális retardációt. A betegség súlyossági foka meghatározza, hogy egy szellemileg fogyatékos egyén milyen mértékben és hogyan habilitálható, rehabilitálható. Az értelmi fogyatékosság mértéke az IQ mérésén alapul. Az intellektuális képességek és a szociális adaptáció változhatnak idővel, javíthatja a rehabilitáció és a tréning. A fejlesztő foglalkoztatás eredménye jelentősen függ a személy értelmi állapotától, mely egyben meghatározza az integráció esélyeit is. Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ férőhelyszáma 41 fő, ebből a fejlesztő foglalkoztatás kapacitása: 15fő, míg a nappali ellátás kapacitása 15+26fő. 6

41 Ellátást igénybevevők betegség jellemzői 2018.év Mentális retardáció Down szindróma Autista Rett-szindróma Microcephalia Mozgássérült Hallássérült Vak és gyengén látó Epilepszia Leukémia Intézményi férőhely korcsoportonkénti megoszlása Év 0-16 év 17-30év 31-40év 41-50év fő 20fő 14fő 4fő fő 21fő 10fő 5fő fő 23fő 9fő 6fő Igénybe vevők száma Az intézményt igénybe vevő nappali ellátásban részesülő ügyfelek között fogyatékosságukat tekintve értelmileg akadályozott, súlyosan, halmozottan sérültek egyaránt megtalálhatóak. Jelenleg 35 db megállapodással rendelkező célcsoport veszi igénybe szolgáltatásunkat. Intézményi létszám és nemenkénti megoszlás Év Összes/fő Nő Férfi

42 Potenciális igénybe vevői kör nagysága Igénybevevői kör Érd és Diósd települések közigazgatási területén élő értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek köréből kerül ki. Jelenleg 2 fő Diósdi ügyfelünk van. A potenciálisan ellátandó fogyatékkal élők száma közel 1200fő a évi adatok alapján. Igénybe vevők életkor szerinti megoszlása nappali ellátás Súlyos, halmozottan fogyatékos Középsúlyos értelmi sérült Enyhe-, és középsúlyos értelmi akadályozott Összesen/fö év 20 év feletti 20 év feletti 27fő 13 fő 5 fő 9 fő Igénybe vevők jövedelmi helyzete A szülők lehetőségeikhez képest igyekeznek mindent megtenni gyermekük fejlődése érdekében, de az intézményi háttér nélkülözhetetlen, mely szolgáltatásainak nyújtásával hozzájárul a fogyatékkal élők életvitelének javításához. Fokozottan nehéz a helyzet azoknál a családoknál, ahol a szülők is valamilyen fogyatékkal élnek. Szociális jellemzőket tekintve a családok hátrányos helyzetűek: magas számot mutat munkanélküli (45 %), a gyermekét egyedül nevelő szülő (9%), ápolási díjon lévő (56 %), illetve nyugdíjas (56%) szülő. A jövedelmi viszonyokat tekintve az ügyfelek az alábbi ellátási formákra jogosultak: emeltösszegű családi pótlékban részesültek száma 42fő, fogyatékossági támogatást igénybevevők száma 13fő, rokkantsági járadékban részesültek száma 31fő, illetve vakjáradékot igénybevevők száma 1fő. Várakozók száma Jelenleg kapacitás hiány miatt el nem látott kérelmezők nincsenek Ellátandó terület jellemzői Az Intézmény illetékessége, működési területe Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe, valamint Diósd város közigazgatási területe, melyet feladat-ellátási szerződés keretében látunk el. Magyarország népességének 0.7%-a, Pest megyének 5.47%-a él Érden. A város összlakosságszáma évhez képest 1%-kal nőtt. Diósd becsült népessége fő (2019 évben), ami Magyarország népességének 0.11%-a, Pest megyének 0.84%-a. A két település egymással határos. 8

43 4. A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei 4.2. Átfogó cél Biztosítani a családban élő enyhe-, középsúlyos-, súlyos értelmi, ill. halmozottan fogyatékos gyermekek és felnőttek nappali ellátását a szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmushoz igazodóan Specifikus cél Egyéni potenciálok kiaknázásával az önállóság és készségek maximalizálása, fenntartása Fogyatékossággal szembeni társadalmi érzékenyítés, hatékony partnerség kialakítása Társadalomba és a munkavilágába történő sikeres integráció 4.4. Szolgáltatás feladata Jogszabályok által előírt feltételek biztosítása - mind infrastrukturális, mind emberi erőforrások terén mellett hatékony és élmény dús, hasznos integrált programok által, egyénre szabott fejlesztési tervek alapján, a készségek és képességek maximalizálása. Továbbá felkészítés az önálló életvitelre, a társadalmi és munkavilágába történő reinetgrációra, valamint lakóotthoni elhelyezésre a szülői érzékenyítés mellett Alapelvek Egyéni szükségletek elve Szolgáltatásunk minden esetben szem előtt tartja az ügyfelek fizikai és szellemi szükségleteit, tekintettel a fogyatékosságukra és egészségi állapotukra. A tárgyi és személyi feltételeket, valamint a szolgáltatási környezetet szintén az egyedi igények figyelembe vételével igyekszünk megvalósítani. Normalizáció elve Ez az alapelv elsődleges iránymutatója a szolgáltatásnak. Törekednünk kell az ügyfelek társadalmi integrációjára, hogy minél inkább egyenlőnek érezhesse magát a társadalom más tagjaival. Ehhez segítségnyújtásra és megfelelő eszközrendszerre van szüksége, ugyanakkor fontos szempont az egyén közreműködése is. Az igénybe vevőnek önmagának is törekednie kell az önállóbb életvitel elérésére, melyet szakembereink teljes odaadással támogatnak. Habilitáció és prevenció A szolgáltatás működésének kiemelkedő szempontja az ügyfelek fogyatékosságából és az ahhoz kapcsolódó problémákból eredő káros hatások csökkentése, vagy megakadályozása, továbbá a meglévő és elérhető képességek, készségek maximalizálása a másodlagos ártalmak minimalizálása mellett. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása Hozzáférést biztosítunk minden szükséges információhoz és speciális segédeszközhöz, ami intézményünk rendelkezésére áll. Szolgáltatásunk működési rendjének kialakításakor külön figyelmet fordítunk a különböző fogyatékossági típusok azonos ellátására, valamint a tárgyi és személyi feltételrendszert is ehhez igazítjuk. 9

44 Legkisebb változtatások elve Intézményünk törekszik arra, hogy a működési rend változása a lehető legkisebb mértékben fejtse ki hatását az ügyfelekre. Azonos jogok és kötelezettségek az ügyfél és a szolgáltató között A szolgáltatást nyújtónak és igénybe vevőnek azonos jogai és kötelezettségei vannak, és bátran érvényesítheti a saját érdekeit akár külső érdekérvényesítő fél bevonásával, amennyiben a másik fél akadályozza jogai gyakorlásában, vagy több kötelezettséget hárít át rá, mint a sajátja. 5. Programok bemutatása Intézményünk feladata a fogyatékos gyermekeket és fiatalokat, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, a gyógypedagógia alapelveinek és módszereinek alkalmazásával segíteni az alapvető szokások kialakításában, a közvetlen és tágabb környezetükhöz való alkalmazkodásban, sérült vagy lassabban kialakuló készségeik fejlesztésében. Fontos minden olyan testi, szellemi és szociális szükséglet kielégítése, mely a személyiség kialakulásának feltétele. Feladatunk az integráció elősegítése az egyéni szükségletek figyelembevételével, komplex szolgáltatás biztosításával, továbbá a megszerzett ismeretek szinten tartása a legnagyobb önállóság elérése érdekében. A nappali ellátás során, lehetőséget biztosítunk a napközbeni étkezésre, a társas kapcsolatok építésére és ápolására, valamint szabadidő programokon való részvételre. A szolgáltatást igénybe vevők csoportja életkoruk, fogyatékosságuk típusa és súlyossága alapján heterogén összetételű, ami differenciált foglalkoztatást tesz indokolttá. A többféle programkínálat lehetőséget biztosít az igények, a képességek és készségek szerinti egyéni motiváltság figyelembe vétele mellett az élménydús és hasznos elfoglaltságok eltöltésére. A programok fizikai, mentális és szabadidő hasznos eltöltésére koncentrálnak, melyek napi időbeosztás szerint valósulnak meg. A programok egyéni, vagy csoportos formában valósulnak meg intézményi szakemberek, illetve bevont szolgáltatók közreműködésével. A programok alapját a játék és fejlesztő pedagógia adja. Az érintett ügyfelek a fogyatékosság típusa, értelmi képesség szerint alkotnak 6-8 fős csoportokat. A csoportok jellegükből fakadóan különböző szakmai megközelítést igényelnek. Az egyének programokon való részvétele változatos. A differenciálódás és a programok sokszínűsége az azonos képességű csoportokon belül is rugalmas változtatásra ad lehetőséget, melyben az egyéni igények és kérések is érvényesülni tudnak. Egyéni foglalkozások is jellemzőek, melyek a súlyos és/vagy halmozottan fogyatékos ügyfelek körében jelennek meg. Az alkalmazott programok a komplexitás igényével kerültek bevezetésre. A programok az alapvető szükségleteken alapulnak, azok elsajátításán, melyek az önállóságot hívatottak elősegíteni. Majd erre épülnek fel, integráltan a magasabb rendű emberi szükségleteket, fejlesztési igényeket támogató programok. A programok az egyéni potenciálok kiaknázására, az egyéni alkotásra, a hasznos időtöltésre fókuszálnak folyamatos motiváltság fenntartása mellett, egy élménydús, jó hangulatú légkörben. A programokon való részvétel alapját a szervezet- és munkapszichológus által javasolt tevékenységi körök, továbbá az egyéni fejlesztési tervek során elért eredmények adják. Az egyéni fejlesztési terveket a terápiás munkatársak bevonásával a szakmai vezető állítja össze. Az egyéni fejlesztési tervben kerül meghatározásra a fejlesztés célja, a megvalósítás módja és módszere, gyakorisága, ellenőrzése, 10

45 mérése, értékelése, továbbá kijelölésre kerül az érintett szakember/ek köre is. Havi szinten és szükség szerint team ülés keretében az egyéni tervek megbeszélésre kerülnek. 11

46 Programok köre: Maslowi alapszükségletek (önfenntartás) programok: evés, ivás, öltözködés, alvás, ürítés, aktivitás Mindennapi életvitel programok Súlyos értelmi fogyatékosok - gondozás, fizikai és mentális fejlesztés Egészségfejlesztés - Fizikai tréning, gyógytorna, tánc, mentális egészségfejlesztés, zeneterápia, Ulwilla-módszerre épülő foglalkozások Foglalkozások kerámia, beton, bőrözés, hímzés, üveg és képfestés, tankonyha, kertészet Közösségi fejlesztés programok: csengőzés; közös éneklés; versmondás, diavetítés Foglalkozás alapfokú fejlesztő pedagógia Szabadidő elfoglaltság: Kutya terápia, Csengettyűzés, séta kerti mulatság Motiváció, jövőorientáció, konfliktuskezelés foglalkozások Társasjáték, személyiségfejlesztés, társas kapcsolatok. 12

47 5.1. Egyéb programok: Az Intézmény ügyfeleit az Emberi Hang Alapítvány számos programmal támogatja pl. Pecatábor Dömsödön, nyaralás Balatonszárszón, valamint vízi gerinctorna Érd Aréna Kapacitás jellemzők A háziorvosok, gyermekorvosok, védőnők és a Családsegítő Szolgálattal együtt előzetesen felmértük azon személyek és családok számát, akiknek az ellátásra igényük lenne. A ban történt országos nyilvántartási adatokból már kitűnik, hogy az általunk ellátott területen kb főt meghaladó sérült van regisztrálva. A Habilitációs Központ kihasználtsága igen változó képet mutat, az intézményből történő elvándorlás nem jellemző, csak abban az esetben történik meg, ha bentlakásos otthonba kerül az ügyfél, mert a család már nem tudja vállalni gondozását, illetve a szülők halála esetén. Az intézménybe való bekerülés szóbeli vagy írásbeli kérelem alapján történik. Feltétele: érdi lakcím, orvosi szakvélemény, az ügyfél jövedelem igazolása, megállapodási szerződés nappali ellátás biztosítására és étkeztetés igénybevételére, háziorvos által kitöltött egészségi állapotra vonatkozó igazolás, valamint adategyeztetés a térítési díj befizetésének módjáról. Intézményi kihasználtság ,857% 85,714% 90,476% A Habilitációs Központ gépkocsival és tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető: gyalogosan a városközponttól 10 perces sétával érhető el. Az épület maga egy ikerház, melynek két bejárata van. A ház előtt és a Topoly utcai intézmény felújítási munkálatai alatt ideiglenesen az udvaron gépjármű számára megoldott a parkolási lehetőség. Az épület egy akadálymentesített feljáróval rendelkezik. Négy foglalkoztató szoba, kettő műhely (kerámia és varró műhely), egy nagy közösségi tér, egy fejlesztő szoba, és két iroda található az épületben. A kiszolgáló helyiségek az étkező és tálaló helyiség, három szociális blokk és öltöző, valamint az intézmény dolgozóinak részére szintén külön szociális blokk és öltöző. A helyiségek részben akadálymentesítettek. Az infrastruktúra jól kiépített, az irodákban telefon, fax, számítógép és multifunkcionális nyomtató áll rendelkezésre. Az épülethez tartozik egy zárt udvar, kert, pihenésre-szórakozásra alkalmas eszközökkel felszerelve. 13

48 5.3.A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek A szolgáltatás részeként megjelenő tevékenységek a következők: Tanácsadás: az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás Esetkezelés: az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe, Pedagógiai segítségnyújtás: szocializációs, pedagógiai, andragógiai és gerontológiai eszközökkel végzett tervszerű tevékenység, folyamat, amely olyan viselkedések, attitűdök, értékek, ismeretek és képességek átadásának közvetlen és közvetett módját teszi lehetővé, gyakoroltatja, aminek eredményeként az igénybe vevő lehetőséget kap képességei kiteljesítésére, fejlődésében egy magasabb szint elérésére, Gyógypedagógiai segítségnyújtás: a fogyatékosságból adódó akadályoztatottság kompenzációjára szolgáló - a gyógypedagógia körébe tartozó - komplex tevékenységrendszer az igénybe vevő, családja és környezete képességeinek legteljesebb kibontakoztatása, a funkciózavarok korrekciója és a rehabilitáció érdekében, Gondozás: az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését, Étkeztetés: gondoskodás hideg, illetve meleg ételről rendszeresen a szolgáltatónál, napi 3x, Felügyelet: az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll, Készségfejlesztés: az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására, Közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg. 14

49 6. A feladatellátás szakmai tartalma 6.1. A feladatellátás módja A Dr Dizseri Tamás Habilitációs Központ nappali ellátást biztosító intézmény, amely az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. Továbbá közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. A szolgáltatás nyitott formában biztosítja, ezáltal az ügyfélkör és a lakosság által egyaránt elérhető. Az intézmény nappali ellátás biztosítására alkalmas, mivel rendelkezik közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, személyes ruházat tisztítására, valamint étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. Az intézmény az ügyfelek által használt helyiségek tekintetében akadálymentes, míg a munkavállalók által használt helyiségek azok csak részben. Az épület egy ikerházas családi ház, tehát nem az adott funkcióra épült, de ezzel együtt vannak többfunkciós helyiségei, melyek foglalkoztatás és szabadidős program lebonyolítására alkalmasak. Rendelkezünk pihenőszobával is. Intézményünk nyitvatartási ideje rugalmasan alkalmazkodik a szülői és ügyfél igényekhez, napi 8 órát van nyitva, nyitva tartás reggel 6 órától, délután 5 óráig tart. A feladatellátáshoz szükséges infrastrukturális és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Humánerőforrás tekintetében az engedélyezett státuszaink 100%-ban beteltek, szakképzettség teljes körűen biztosított. A szakemberek ölelkező munkarendben dolgoznak 6:00-17:00 óráig, ezáltal az ügyfél igényeit maximálisan ki tudjuk elégíteni. 6.2.A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége Nappali ellátás keretében szolgáltatásaink köre a következő: igény szerint meleg élelem biztosítása, napi 3x étkezést biztosítunk szabadidős programok szervezése, szükség szerint egészségügyi alapellátáshoz, szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, hivatalos ügyek intézésének segítése, munkavégzés lehetőségének szervezése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, speciális önszerveződő csoportok támogatása gyógytorna és mentális gondozás tanácsadás fejlesztő foglalkoztatás A nappali ellátásban részesülő személyre egyéni gondozási terv készül. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül elkészítjük. A nappali intézményben hat-nyolc fős gondozási csoport kerül kialakításra életkor és fejlettségi szint szerint. Az intézményben egyéni fejlesztő programokra épülő fejlesztő pedagógiai foglalkozást is szervezünk. 15

50 A programok a nappali ellátás keretében a hét munkanapjain tervezetten történnek, programok közötti szünetek megtartása mellett és a szakmai vezető közvetlen felügyeletével A gondozási /nevelési/ fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az Intézmény által végzett gondozási /nevelési/ fejlesztési feladatok, tevékenységek jellemzően preventív szemléletűek. Tartalma alapvető szükséglet, önfenntartás és társas kapcsolat orientált, az alapját a készségek, képességek maximális kiaknázása képezi a társadalmi és munkavilágába történő beilleszkedés és jó életminőség elérése érdekében. A programok mind a fizikai és mentális egészségre, mind a személyiség fejlődésére és a konfliktusok kezelésére, motiváltságra is fókuszálnak. Az eredmények elérésben kiemelkedő jelentőséggel bír a bizalom kialakítása, az adott helyzetnek és értelmi képesség szerinti közös nyelven történő kommunikációnak és magatartásnak. A gondozási /nevelési/ fejlesztési feladatok végrehajtásának módja a közös együttműködés eredményeképpen jön létre, melynek alapját a személyre szóló fejlesztések, megfelelően alkalmazott módszerek biztosítják. Az asszertív kommunikációnak, a coaching tanácsadásnak kiemelt súlya van az ügyfelek személyes képességeinek, meglévő erősségeinek azonosítása, a továbblendülés, az elakadások, problémák megoldása terén. A szakemberek körében ezen képességeket belső továbbképzések, továbbképzések támogatása, valamint tréningeken való részvétellel biztosítjuk. A team üléseknek nagy jelentőséget biztosítunk, melynek célja az esetek megbeszélése, feladatok tisztázása, az intézmény működésével, életével kapcsolatos információk átadása. A hatékony módszerek tekintetében előnyben részesítjük a játék, mint módszer alkalmazását. Valljuk, hogy az elérendő célok a játék eszközével észrevétlenül megvalósítható, az elért eredmények erős motivációként hat az ügyfelek fejlődésére, mentális egészségére. Mindezek mellett partneri együttműködések, szakmai munkacsoportokban való részvételek, személyes szakmai kapcsolatok és nemzetközi jó gyakorlatok megismerése által fejlesszük módszereinket. Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy az ügyfelek szükségleteiknek megfelelően és az intézményi lehetőségekhez mérten az intézményen belül a szolgáltatásokat elérjék. Mindennek biztosítása érdekében törekszünk több szakvégzettséggel bíró terápiás munkatársat alkalmazni, mind a fizikai és mentális egészség, mind a fejlesztő foglalkozások alkalmazottainak körében, valamint magasabb arányú terápia munkatársi kört biztosítani. A fentieken túl a gondozási /nevelési/ fejlesztési feladatok végrehajtásánál más intézményekkel/tagintézményekkel/szolgáltatókkal is együttműködünk. A Szociális Gondozó Központ hat szervezeti egységével teljesíti Érd városában a szociális terület ellátását. A gondozás során együtt kell működni a célcsoportok érdekében a szociális, egészségügyi, oktatási, és foglalkoztatási szolgáltatókkal és intézményekkel. 16

51 Kapcsolatot tartunk a civil szervezetekkel, mint a Sérült Gyermekekért Alapítvány, ÉFOÉSZ, ÉTA, és a Kézenfogva Alapítvány, magánvállalkozók, történelmi egyházak, helyi Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Aréna, egyéb sérültekkel foglalkozó szervezetekkel: pl. a Tordasi Speciális Otthon, vagy a százhalombattai Sérültekért Alapítvány. Közös szervezés eredményeként részt vesznek a fiatalok az esélyegyenlőség alkalmával rendezett programokon. A fogyatékosok nappali ellátását végző szakemberek feladataik ellátása során igény szerint kapcsolatot tartanak: A Szociális Gondozó Központ tagintézményeivel, Támogató Szolgálattal, akik az intézménybe szállítják az ügyfeleket, Család és Gyermekjóléti Szolgálattal, akik segítséget nyújtanak a sérült gyermekek problémáinak megoldásában, és kezelik a hátrányos helyzetű családok problémáit A Háziorvosi Szolgálattal és Védőnői Szolgálattal, Ügyintézésekben való segítségnyújtás során az Önkormányzat illetékes osztályaival, Helyi közoktatási intézményekkel, Szakértői Bizottságokkal, Pedagógiai Szakszolgálattal, társintézményekkel. Az egyes ellátási területek összefonódása, együttes működése egy komplex szolgáltatást hoz létre, mely a településen biztosítja a szociális háló eredményességét. A kapcsolattartást személyesen, írásban, telefonon; szükség szerint: esetmegbeszélés, esetátadás, meghívásos kulturális és művészeti találkozókon való megjelenéssel. 7. Az ellátás igénybevételének módja 7.1.A kérelem benyújtásának módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik; ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve a törvényes képviselője terjeszti elő; a korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta önállóan terjesztheti elő. 17

52 7.2.Igénybevétel feltételei A fogyatékos személyek nappali ellátását igénybe veheti az, aki érzékszervi így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi - képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, kommunikációjában jelentősen korlátozott, illetőleg autista. Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható a három éven aluli gyermek az, aki veszélyeztető magatartást tanúsít, orvosi ellátást és állandó ápolást igényel. Továbbá az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki köznevelési intézményben történő nevelésre, oktatásra alkalmas. A tankötelezett korú ügyfelek fejlesztő nevelését-, oktatását a Móra Ferenc Általános Iskola megbízott gyógypedagógusai végzik. Az ellátás igénybevétele iránt kérelmet kell előterjeszteni és benyújtani (szóban, vagy írásban) az tagintézmény vezetőnek. A tagintézmény vezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, ennek érdekében nyilvántartást vezet, mely sorszámozott és hitelesített (Nyilvántartási napló). 7.3.Értesítések A tagintézmény vezető a megállapodás megkötése előtt tájékoztatja az ügyfél/törvényes képviselőjét, hogy a nappali ellátás próbaidővel indul, amelynek időtartama: három hónap. A próbaidő során értékelhető, hogy az igénylő alkalmas - e közösségi életre, fejleszthető - e, illetve nem ön - és közveszélyes a magatartása. 7.4.Nyilatkozatok A felvételkor a következő hivatalos iratok szükséges benyújtani, kitölteni: - Megállapodás nappali ellátás, étkeztetés igénybevételére - Nyilatkozat - Jövedelemnyilatkozat - Egészségi állapotra vonatkozó igazolások - Adategyeztetés a térítési díj befizetésének módjáról - Házirend ismertetése és aláírása - Igazolást a fogyatékosság fennállásáról - Lakcímkártya és TAJ kártya másolat A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy a fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, vagy a magasabb összegű családi pótlék megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozatot, vagy az az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleményt. 18

53 Igénybenyújtás helye: Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ 7.5. Megállapodás megkötésének jelentősége A fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni. Megállapodás tartalmazza az ellátás kezdetének időpontját az ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár az igénybevevő természetes személy azonosító adatait 7.6.A Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja személyes, írásban (postai úton, vagy ben), telefonon. 7.7.Nyitva tartási rend Az Intézmény 6:00-17:00 óráig van nyitva hétfőtől péntekig. Nyitott intézményként bármikor látogatható. Ügyfélfogadás előre egyeztetett időpontban lehet a tagintézmény vezetővel. A szakemberekkel a kapcsolattartás folyamatos. 7.8.Elérhetőségek Tagintézmény vezető: Varga Enikő Cím: Érd Hivatalnok u. 42. Elérhetőség: Telefon: , habilitacio.vezeto@szocgond.hu 7.9.Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során 19

54 Az intézménybe való felvételkor a tagintézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára a panaszjoguk gyakorlásának módjáról. Panaszbejelentést követően a tagintézmény vezető/intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben határidőn belül nem történik intézkedés, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. 8. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja 8.1.Tájékoztatás az intézménybe való felvételkor A kérelem benyújtásakor a tagintézmény vezető tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás lehetőségeiről, feltételeiről. Az intézménybe való felvételkor a tagintézmény vezető tájékoztatja a jogosultat és hozzátartozóját: az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, a mulasztás következményeiről, a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni a tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. Tájékoztatás az ellátás során: A tagintézmény vezető köteles értesíteni, ill. tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját: az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, az áthelyezés kezdeményezéséről, ill. kérelmezéséről, a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről. Az intézmény évente két alkalommal, illetve szükség szerint tart szülői értekezletet a szülőknek, törvényes képviselőknek, hozzátartozóknak: - év elején az előző év értékelése, a tárgyév várható eseményeinek ismertetésére kerül sor - év végén az év eseményeiről, a következő időszak terveiről, a nyári zárásról tájékoztatjuk a szülőket. 20

55 8.2.Tájékoztatás helyi módja Az igénybevétel módjáról, a szolgáltatások formáiról tájékoztatni szükséges az ellátást igénybe vevőt, de szélesebb körben a település lakosságát is. A tájékoztatás jellemzően személyesen, írásos formában történik, de elektronikus módon, a média segítségével is végezzük. Az intézmény szükség szerint szóróanyaggal rendelkezik és a Szociális Gondozó Központ hivatalos honlapján a felületen is tájékozódni lehet. Az ellátottjogi képviselő elérhetőségét a tagintézményen belül jól látható helyen kifüggesztettük. 9. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 9.1.A szolgáltatást igénybevevők jogai Adatvédelem Adatkezelés jogszabályi felhatalmazás alapján: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: infotv.) 20. -a, valamint a Szociális Gondozó Központ Adatkezelési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján az adatkezelés célja a jogszabályban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, a Központi Elektronikus Nyilvántartás vezetése, szociális ellátások, szoláltatások finanszírozásának tervezhetősége, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) Adatkezelés hozzájárulás alapján: Az Infotv. 6. (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor (Képek, felvételek zártkörű rendezvények képei, stb.), az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az önkéntes adatszolgáltatáshoz engedély szükséges, melyet az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A személyes adatok védelmével, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos panaszaival a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordulhat. 21

56 9.2. Betekintési jog 1. Szolgáltatást igénybevevő betekintési joga: A Szt. 22. (1) bekezdése alapján az, akire a 18-18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. - ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. 2. Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga Az Szt. 94/K. (8) bekezdés b) pontja alapján az ellátott jogi képviselő jogosult a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, 3. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Az Szt. 131/A. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 20. és a 20/C. szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet Jogorvoslathoz való jog Az Szt. 94/E (14) bekezdése alapján az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal Egyenlő bánásmódhoz való jog A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ügyfélnek joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó 22

57 személyek és intézmények kötelesek betartani, ennek érvényesülésére a vezetők kiemelt figyelmet fordítanak Érdekképviseleti jog Külön törvények szabályozzák a szakszervezetek tevékenységét és jogait, valamint az országos és az ágazati szintű érdekegyeztetést. A Szociális Gondozó Központ szakszervezettel nem rendelkezik, Közalkalmazotti Tanács rendelkezésre áll A szolgáltatást nyújtók jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, gondozó, szociális munkatárs, terápiás munkatárs, segítő, fejlesztő pedagógus; November 12-e a Szociális Munka Napja, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap Az ellátott jogi képviselő intézménye Az ellátottjogi képviselői hálózatot az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti. Az ellátottjogi képviselő törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi az ügyfelek jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. Ellátottjogi képviselő neve: Sajtos Éva Ellátottjogi képviselő elérhetősége: Telefon: , eva.sajtos@ijb.emmi.gov.hu. Levelezési cím: 1365 Budapest, Pf.: A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái A Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ engedélyezett létszáma 10 fő. Minden státusz betöltött. A szakképzettség tekintetében 6 fő felsőfokú végzettségű, míg a többi munkatárs középfokú végzettséggel rendelkezik. Az átlagéletkor magas, 50%-a a dolgozóknak idősebb korosztályú, 33-23

58 42 éve dolgoznak. A Fejlesztő Foglalkoztatás keretében MT munkaviszonyban 5 főt foglalkoztatunk, míg szociális foglalkoztatás keretében 10főt. A szakmai és intézményi kultúra, a közös szakmai nyelv és szolgáltatások színvonalának tekintetében nagy jelentősége van a képzés, továbbképzés és belső továbbképzéseknek. Mindezeken belül a kredit pontszerző továbbképzések jelentősége kiemelendő, mivel ez feltétele a szakdolgozói működésnek, foglalkoztathatóságnak. A képzési rendszerben a munkatársak regisztrálva vannak és a munkakörhöz kötött kötelező képzést folyamatosan végzik, melyet 2020-ig kell elvégezniük. A szakmai munka minősége és a szakemberek szakmai kiteljesedése ugyanakkor elengedhetetlen az intézmény fejlődésében, a kiégés megakadályozásában és az innovatív programok, szolgáltatások, jó gyakorlatok megalapozásában. A képzések, szervezett tréningek, továbbképzések iskolarendszerben, e-learning és közvetlen formában történnek sok esetben helyi megszervezéssel. A továbbképzések terén törekszünk a helyben tartott és ingyenes képzések igénybevételére. Az intézményi képzés és továbbképzés rendjét az intézményi Képzés, továbbképzés ütemterv alapozza meg. Az ütemterv szerinti megvalósulást és ellenőrzést a tagintézmény vezetők, illetve a humánerőforrás munkatárs végzi. A munkakörhöz kötött kötelező képzést 2020-ig kell elvégezni. A belső továbbképzések rendjét, tartalmát a tagintézmény vezetők alakítják ki, jellemzően negyedévente, illetve jogszabályi változások alkalmával és szakmai szükségletek alapján ad hoc jellegűen tartják. Az intézmény vezetősége kiemelt figyelmet fordított a képzések, továbbképzések támogatására, foglalkoztatottak szakmai tudásának minőségének emelésére, ezért az intézményi költségvetésében pénzügyi forrásokat biztosított a képzési díjak kifizetésére. Érd, Tagintézmény-vezető 24

59 Foglalkoztatási szakmai program Tartalom 1. Szolgáltató adatai Jogszabályi hivatkozások Törvények Rendeletek Egyéb Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői Ellátandó célcsoport Ellátandó terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei Átfogó cél Specifikus cél Szolgáltatás feladata Alapelvek Programok bemutatása Egyéb programok Kapacitás jellemzők A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek A feladatellátás szakmai tartalma A feladatellátás módja A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége A gondozási /nevelési/ fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az ellátás igénybevételének módja A kérelem benyújtásának módja Igénybevétel feltételei Értesítések Nyilatkozatok Megállapodás megkötésének jelentősége A Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja Nyitvatartási rend Elérhetőségek Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során Tájékoztatás az intézménybe való felvételkor Tájékoztatás helyi módja

60 9. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok szolgáltatást igénybevevők jogai Adatvédelem Betekintési jog Jogorvoslathoz való jog Egyenlő bánásmódhoz való jog Érdekképviseleti jog A szolgáltatást nyújtók jogai Az ellátott jogi képviselő intézménye A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái

61 1. Szolgáltató adatai Intézmény neve: Szociális Gondozó Központ Intézmény székhelye: 2030 Érd, Emma u. 7. Telephely neve: Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ Telephely címe: 2030 Érd, Hivatalnok utca 42. Fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1. Ágazati azonosító: S A szolgáltató tevékenység típusa: Fejlesztő Foglalkoztatás Ellátási terület: Érd Megyei Jogú Város és Diósd város közigazgatási területe 2. Jogszabályi hivatkozások A Dr Dizseri Tamás Habilitációs Központban folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik: 1.1.Törvények Magyarország Alaptörvénye A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény), A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény), A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény, Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény, Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi L. törvény Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi XXVI. tv. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban Ákr) 27

62 A közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló évi CLXXIX. törvény 1.2. Rendeletek A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet, A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet, A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007 (XII.15.) Korm. rendelet, A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet, Az államháztartás működési rendjéről 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet, A kormányzati funkciók. államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22) SZMM rendelet, Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézményekben dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 17/2008. (III.28.) önkormányzati rendelete, Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete. 28

63 Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormány rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló l1/2017. (II. 14.) EMMI rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X.18.) EMMI rendelet 1.3. Egyéb Szociális Munka Etikai Kódexe 2. Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői 2.1. Ellátandó célcsoport Az ellátandó célcsoport Érd és Diósd települések közigazgatási területén élő jellemzően értelmi fogyatékos fiatalok és felnőttek. A fejlesztő foglalkoztatásba az a személy vonható be, aki szociális szolgáltatást, vagy ellátást vesz igénybe, és állapota szerint fogyatékossággal élő, vagy pszichiátriai beteg, vagy szenvedélybeteg, vagy hajléktalan személy, és megfelel az Szt. szerinti általános feltételeknek. A fejlesztő foglalkoztatás célcsoportja a fenti kritériumok mellett az igénybevevőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig az, aki 16. életévét betöltötte, más kereső tevékenységet nem végez, és intézményi jogviszonya alapján nappali ellátást vesz igénybe. A mentális retardáció súlyossága meghatározza, hogy egy szellemileg fogyatékos egyén milyen mértékben és hogyan habilitálható, rehabilitálható. Az értelmi fogyatékosság mértéke az IQ mérésén alapul. A fejlesztő foglalkoztatás eredménye jelentősen függ a személy értelmi állapotától, fejlesztési tréning eredményétől, mely egyben meghatározza az integráció esélyeit is. Dr Dizseri Tamás Habilitációs Központ az intézményi jogviszony alapján szociális szolgáltatást, ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, mivel a saját ügyfeleinknek nyújt fejlesztő foglalkoztatást. Jelenleg a fejlesztő foglalkoztatás intézményi kapacitása: 15fő, a kihasználtság 100%. Ezen igénybe vevők a nappali ellátást is igénybe veszik. A fejlesztő foglalkoztatást Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban vagy fejlesztési jogviszonyban biztosítjuk. A munkavállaló napi munkaideje négy óra, heti 20 órában. Igénybe vevők száma Az intézményt igénybe vevő fejlesztő foglalkoztatásban részesülő ügyfelek között fogyatékosságukat tekintve enyhe és középsúlyos személyek találhatók. Jelenleg 15 db 29

64 megállapodással rendelkezünk, azaz ennyi személy veszi igénybe szolgáltatásunkat. Ebből 5 fő Mt szerinti munkaviszonyban, 10 fő fejlesztési jogviszonyban tevékenykedik. Potenciális igénybe vevői kör nagysága Igénybevevői kör Érd és Diósd települések közigazgatási területén élő értelmi fogyatékos fiatalok és felnőttek köréből kerül ki. Jelenleg 1 fő diósdi ügyfelünk van. A potenciálisan ellátandó fogyatékkal élők száma közel 1200fő a évi adatok alapján. Igénybe vevők életkor szerinti megoszlása Fejlesztő foglalkoztatás Középsúlyos értelmi sérült Enyhe értelmi sérült Összesen/fö 20 év feletti 20 év feletti 15fő 10 fő 5 fő Igénybe vevők jövedelmi helyzete A szülők lehetőségeikhez képest igyekeznek mindent megtenni gyermekük fejlődése érdekében, de az intézményi háttér nélkülözhetetlen, mely szolgáltatásainak nyújtásával hozzájárul a fogyatékkal élők életvitelének javításához. Fokozottan nehéz a helyzet azoknál a családoknál, ahol a szülők is valamilyen fogyatékkal élnek. Szociális jellemzőket tekintve a családok hátrányos helyzetűek: magas számot mutat munkanélküli (45 %), a gyermekét egyedül nevelő szülő (9%), ápolási díjon lévő (56 %), illetve nyugdíjas (56%) szülő. A jövedelmi viszonyokat tekintve az ügyfelek a felsorolt támogatások valamely formájában részesülnek: emeltösszegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék. Várakozók száma Jelenleg kapacitás hiány miatt el nem látott kérelmezők nincsenek Ellátandó terület jellemzői Az Intézmény illetékessége, működési területe Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe, valamint Diósd város közigazgatási területe, melyet feladat-ellátási szerződés keretében látunk el. Magyarország népességének 0.7%-a, Pest megyének 5.47%-a él Érden. A város összlakosságszáma évhez képest 1%-kal nőtt. Diósd becsült népessége fő (2019 évben), ami Magyarország népességének 0.11%-a, Pest megyének 0.84%-a. A két település egymással határos. 30

65 3. A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei 3.1. Átfogó cél Az egyén egészségi állapotának, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelő fejlesztési és foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása útján, az egyén felkészítése az önálló munkavégzésre vagy a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre Specifikus cél Az Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatás célja az önálló munkavégzést segítő képességek, készségek fenntartása, fejlesztése, új munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása, az ügyfél felkészítése a nyílt munkaerőpiacon történő munkavégzésre. A fejlesztési jogviszonyban történő foglalkoztatás célja az ügyfél testi és értelmi képességeinek, valamint a munkavégzéssel összefüggő készségeinek helyreállítása, megőrzése és fejlesztése, továbbá az ügyfél felkészítése az önálló munkavégzésre. Fogyatékossággal szembeni társadalmi érzékenyítés, hatékony partnerség kialakítása 3.3. Szolgáltatás feladata A szolgáltatás feladata a jogszabályok által előírt feltételek biztosítása - mind infrastrukturális, mind emberi erőforrások terén mellett hatékony és élmény dús, hasznos integrált fejlesztési programok által, egyénre szabott fejlesztési tervek alapján, a készségek és képességek maximalizálása. Továbbá felkészítés az önálló életvitelre, a társadalmi és munkavilágába történő reinetgrációra Alapelvek Egyéni szükségletek elve Szolgáltatásunk minden esetben szem előtt tartja az ügyfelek fizikai és szellemi szükségleteit, tekintettel a fogyatékosságukra és egészségi állapotukra. A tárgyi és személyi feltételeket, a szolgáltatási környezetet az egyedi igények figyelembe vételével igyekszünk megvalósítani. Normalizáció elve Ez az alapelv elsődleges iránymutatója a szolgáltatásnak. Törekednünk kell az ügyfél társadalmi integrációjára, hogy minél inkább egyenlőnek érezhesse magát a társadalom más tagjaival. Ehhez segítségnyújtásra és megfelelő eszközrendszerre van szüksége, de fontos az egyén közreműködése is, az önállóbb életvitel mielőbbi elérése. Habilitáció és prevenció A szolgáltatás működésének kiemelkedő szempontja az ügyfél fogyatékosságából és az ahhoz kapcsolódó problémákból eredő káros hatások csökkentése, vagy megakadályozása, továbbá a meglévő és elérhető képességek, készségek maximalizálása a másodlagos ártalmak minimalizálása mellett. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása Hozzáférést biztosítunk minden szükséges információhoz és speciális segédeszközhöz, ami intézményünk rendelkezésére áll. Szolgáltatásunk működési rendjének kialakításakor külön figyelmet fordítunk a különböző fogyatékossági típusok azonos ellátására, valamint a tárgyi és személyi feltételrendszert is ehhez igazítjuk. 31

66 Legkisebb változtatások elve Intézményünk törekszik arra, hogy a működési rend változása a lehető legkisebb mértékben fejtse ki hatását az ügyfelekre. Azonos jogok és kötelezettségek az ügyfél és a szolgáltató között A szolgáltatást nyújtónak és igénybe vevőnek azonos jogai és kötelezettségei vannak, és bátran érvényesítheti a saját érdekeit akár külső érdekérvényesítő fél bevonásával, amennyiben a másik fél akadályozza jogai gyakorlásában, vagy több kötelezettséget hárít át rá, mint a sajátja. 4. Programok bemutatása Intézményünk feladata a fogyatékos fiatalok és felnőttek támogatása az egyéni sajátosságok figyelembevételével, melyet a gyógypedagógia alapelvek és módszerek, valamint a játék és élményszerű változatos fejlesztő foglalkozások/programok bevezetésével kívánunk biztosítani. A hangsúly az önálló munkavégzés elsajátítására, a képességek, készségek maximalizálása helyeződik, továbbá az új munkafolyamatok megismerésére és új szakma elsajátítására annak érdekében, hogy a mielőbbi munkába állást követően az önálló életvitelre az igénybevevő alkalmassá váljon. Mindemellett kiemelt figyelmet fordítunk minden olyan testi, szellemi és szociális szükséglet kielégítésére, mely a társadalmi, társas kapcsolat a személyiség és a magatartásváltozás és kommunikáció feltétele. Mindemellett a nappali ellátást, 3x-i napközbeni étkezést, valamint szabadidő programokon való részvételt is biztosítunk. A fejlesztő foglalkoztatás melyet biztosítunk, tulajdonképpen azt jelenti, hogy a foglalkoztatás nem éri el az akkreditált foglalkoztatás szintjét/minőségét, de lényegesen különbözik a terápiás célú tevékenységtől. Tehát e tevékenységi forma komplex módon nyújt foglalkoztatási és fejlesztési szolgáltatási elemeket az érintettek számára. Az e jogviszonyban történő foglalkoztatásra akkor van szükség, amikor az ügyfél kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet. A fejlesztő foglalkoztatás, mint rehabilitációs eszköz és módszer a gyógypedagógiai tevékenységek körébe tartozik. A rehabilitáció ugyanakkor szélesebb kört fed le, melybe a speciális gondozás, fejlesztés, nevelés, oktatás, szociális gondoskodás is bele tartozik. A rehabilitáció, tehát nem tekinthető önálló szakmának, éppen ezért sem megvalósítása, sem irányítása kizárólagosan nem köthető egyetlen szakterülethez, szakemberhez sem. Mindezek figyelembevételével és a komplexitás biztosítása érdekében intézményünk különböző szakterületek szakembereinek biztosításával és együttműködésével valósítja meg fizikailag egy intézmény keretin belül a fejlesztő foglalkoztatást. Így valósulhat meg az az összetett gyakorlat, amely komplexitásánál fogva a leghatékonyabb és legeredményesebb önálló munka és életvitelhez való hozzájárulást eredményezi a sérült, akadályozott ember számára. A fejlesztési jogviszony a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiadott, hatályos, foglalkozás-egészségügyi orvos, a munkaszakpszichológus, vagy munka és szervezet-szakpszichológus, valamint a szociális szolgáltatást biztosító intézmény vezetője együttes javaslata alapján jöhet létre. Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmasnak tekinti a munkavégzésre, akkor Mt. szerinti foglalkoztatás lehetséges, ha nem alkalmas, akkor a foglalkoztatást csak fejlesztési jogviszonyban lehet betölteni. A jogviszony szerződéskötéssel jön létre, amelyet az ügyfél, illetve törvényes képviselője írásban köt a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény vezetőjével. Mint fejlesztő foglalkoztatást nyújtó 32

67 szociális szolgáltató kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a cél megvalósítása érdekében szakemberek által, jól szervezett körülmények és feltételrendszerek rendelkezésre állása mellett biztosítva legyen a a munkavégzés, munkafolyamatok szervezése, irányítása és koordinálása a tevékenység végzése érdekében a kompetenciák és kapacitások összehangolása az ügyfél napi tevékenységének a megtervezése a kapcsolattartás a külső partnerekkel az ügyfél munkaerő-piacra történő kivezetésének az előkészítése a foglalkoztatottak motiválása segítő szolgáltatások nyújtása az egyéni foglalkoztatási tervek szerint A fejlesztő foglalkoztatás és programok jellemzői Igénybevevők részére - az életkoruk, fogyatékosságuk típusa és súlyossága alapján - differenciált és változatos foglalkoztatást biztosítunk Képességek és készségek szerinti csoportok kerülnek kialakításra (6-8fő) Az igénybevevő több csoport tagja is lehet Fejlesztő foglalkoztatások napi időbeosztás és kijelölt helyiségek szerint történik A hangsúly az egyéni potenciálok kiaknázásán, a hasznos elfoglaltságon, az önkiteljesedésen, az önálló munkavégzésen van Fő módszer a fejlesztő pedagógián, a játékon alapul, központi elem az élmény és motiváltság Hangsúlyt helyezünk a fizikai-mentális-szabadidő egyensúly biztosítására A programokat a sokszínűség jellemzi, ezáltal az azonos képességű csoportokon belül is rugalmas változtatásra van lehetőség, így az egyéni igények kielégítése és rejtett tehetségek feltárására is megvalósul Az alulról építkező integrált programok, az attraktív fejlesztő tréningek: monotónia tűrés, a ritmus és teljesítmény, a hibátlan munkavégzésre való törekvés összességében a komplexitás igényével kerül bevezetésre Személyiségfejlesztés, kommunikáció és konfliktuskezelés, valamint jó fizikai állapot fenntartása a fejlesztő foglalkoztatásokat kiegészíti Az igénybevevő erősségei alapján az egyénnel, a szülőkkel közösen kerül megbeszélésre az ajánlott munkakör, mint lehetőség feltárása, a munkaközvetítésben, a mentorálásban való közreműködés igényének megbeszélése A fejlesztő foglalkoztatás az egyéni fejlesztési tervek alapján történnek, ezt a terápiás munkatársak és a szakmai vezető állítja össze. Az egyéni fejlesztő foglalkoztatási tervben kerül meghatározva a fejlesztés célja, a megvalósítás módja és módszere, gyakorisága, ellenőrzése, mérése, értékelése, továbbá kijelölésre kerül az érintett szakember/ek köre is. Havi szinten és szükség szerint team ülés keretében az egyéni tervek megbeszélésre kerülnek 33

68 Programok köre: Maslowi alapszükségletek (önfenntartás) programok: evés, ivás, öltözködés, alvás, ürítés, aktivitás Mindennapi életvitel programok Súlyos értelmi fogyatékosok - gondozás, fizikai és mentális fejlesztés Egészségfejlesztés - Fizikai tréning, gyógytorna, tánc, mentális egészségfejlesztés, zeneterápia, Ulwilla-módszerre épülő foglalkozások Fejlesztő foglalkozások kerámia, beton, bőrözés, hímzés, üveg és képfestés, tankonyha, kertészet Közösségi fejlesztés programok: csengőzés; közös éneklés; versmondás, diavetítés Foglalkozás alapfokú fejlesztő pedagógia Szabadidő elfoglaltság: Kutya terápia, Csengettyűzés, séta kerti mulatság Motiváció, jövőorientáció, konfliktuskezelés foglalkozások Társasjáték, személyiségfejlesztés, társas kapcsolatok. 34

69 4.1. Egyéb programok A fejlesztő foglalkoztatásban résztvevők saját döntéseik alapján az Emberi Hang Alapítvány által támogatott programokon is részt vehetnek, az alapítvány szervezési keretében pl. Peca-tábor Dömsödön, nyaralás Balatonszárszón, valamint vízi gerinctorna Érd Aréna. 4.2.Kapacitás jellemzők A Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ ad helyet a fejlesztő foglalkoztatás kivitelezésére is. Az épület egy akadálymentesített feljáróval rendelkezik. Négy foglalkoztató szoba, kettő műhely (kerámia és varró műhely), egy nagy közösségi tér, egy egyéni fejlesztő szoba, és két iroda található az épületben. A kiszolgáló helyiségek az étkező és tálaló helyiség, három szociális blokk és öltöző, valamint az intézmény dolgozóinak részére szintén külön szociális blokk és öltöző áll rendelkezésre. A helyiségek részben akadálymentesítettek. Az infrastruktúra jól kiépített, az irodákban telefon, számítógép és multifunkcionális nyomtató áll rendelkezésre. Az épülethez tartozik egy zárt udvar, kert, pihenésre-szórakozásra alkalmas eszközökkel felszerelve. A fejlesztő foglalkoztatás férőhely kapacitása 15fő, mely 100%-ban betöltött. Az intézménybe való bekerülés szóbeli vagy írásbeli kérelem alapján történik. Feltétele: érdi lakcím, orvosi szakvélemény, az ügyfél jövedelem igazolása, megállapodási szerződés nappali ellátás biztosítására és étkeztetés igénybevételére, háziorvos által kitöltött egészségi állapotra vonatkozó igazolás, valamint adategyeztetés a térítési díj befizetésének módjáról. Az elvándorlás nem jellemző, csak abban az esetben, ha bentlakásos otthonba kerül az ügyfél. Az igénybevevők 6-8 fős csoportokat alkotnak és napi időbeosztás szerint vesznek rész a különböző fejlesztő foglalkoztatásokon ahol a tevékenységet a szakmai vezető által bemutatottak végzik a terápiás munkatárs felügyelete mellett az erre a programra felszerelt helyiségekben. 4.3.A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek A szolgáltatás részeként megjelenő tevékenységek a következők: Tanácsadás: az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul, Esetkezelés: az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe. 35

70 Pedagógiai segítségnyújtás: szocializációs, pedagógiai, andragógiai és gerontológiai eszközökkel végzett tervszerű tevékenység, folyamat, amely olyan viselkedések, attitűdök, értékek, ismeretek és képességek átadásának közvetlen és közvetett módját teszi lehetővé, gyakoroltatja, aminek eredményeként az igénybe vevő lehetőséget kap képességei kiteljesítésére, fejlődésében egy magasabb szint elérésére, Gyógypedagógiai segítségnyújtás: a fogyatékosságból adódó akadályoztatottság kompenzációjára szolgáló - a gyógypedagógia körébe tartozó - komplex tevékenységrendszer az igénybe vevő, családja és környezete képességeinek legteljesebb kibontakoztatása, a funkciózavarok korrekciója és a rehabilitáció érdekében, Felügyelet: az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll, Készségfejlesztés: az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására, Közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg. 5. A feladatellátás szakmai tartalma 5.1. A feladatellátás módja A Dr Dizseri Tamás Habilitációs Központ a nappali ellátás mellett a fejlesztő foglalkoztatás kivitelezésének színtere is. A fejlesztő szolgáltatás nyílt szervezeti formában működik, tehát mind környezetével, mind a partnerekkel és hozzátartozókkal mindkét irányban folyamatos kapcsolatot tart fenn. Intézményünk nyitvatartási ideje rugalmasan alkalmazkodik a szülői és ügyfél igényekhez, napi 8 órát van nyitva, a nyitva tartás reggel 6 órától, délután öt óráig tart. A fejlesztő foglalkoztatás heti 20 órában, illetve napi 4 órában van, mely reggel 9:00 órától kezdődik. Az igénybevevők igény szerint napi 3x étkezésben is részt vehetnek. A fejlesztő foglalkoztatást követően az igénybe vevők a nappali ellátás szolgáltatásait veszik igénybe. A foglalkozások és fejlesztések között szünetek vannak, valamint olyan programok, melyek fellazítják, feltöltik az egyéneket mind fizikailag, mind érzelmileg. A fejlesztő foglalkoztatáson résztvevő igénybevevők részére a munkavédelemmel kapcsolatosan szabályozások bemutatásra kerülnek (pl. anyagok kezelése, eszközök használata, veszélyes hulladék kezelésének szabályai, stb.). 36

71 A feladatellátáshoz szükséges infrastrukturális és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A fejlesztésekhez szükséges eszközök beszerzése folyamatos, új munkafolyamatokhoz szükséges eszközök, anyagok rendelkezésre állnak, továbbá alapítványok támogatásával eszközeink köre széleskörű. Humánerőforrás tekintetében az engedélyezett státuszaink 100%-ban beteltek, szakképzettség teljes körűen biztosított. A szakemberek ölelkező munkarendben dolgoznak 6:00-17:00 óráig, ezáltal az ügyfelek igényeit maximálisan ki tudjuk elégíteni. Egy csoportban jellemzően egy támogató segítő van. A fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő munkatársaink közreműködő szerepkört töltenek be. Az adott tárgy/munkafolyamat elkészítését és elvégzését megelőzően szóban történik annak bemutatása, majd mindezeket lépésről lépésre bemutatják. Célunk, hogy az igénybevevők a kezdeti bukdácsoló lépéseket követően önállóan tudják feladataikat elvégezni és a minőség jellemzőit is minél magasabb fokon tudják produkálni. A terápiás munkatársak, mint segítők munkájára jellemzően a kezdetekben van nagyobb szükség, a későbbiekben ez leredukálódik a minőség fokozására és ellenőrzésre, valamint a munkaütemezés, ritmus, monotónia tűrés modellezésére, tréningjére, valamint ezekre való reakciók megfigyelésére. Jelentős szerepük van az egyéni tervekben kitűzött célok követésében, alkalmazott módszerek hatékonyságának ellenőrzésében, készségek, képességek fejlődésének követésében. 5.2.A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége A személyes gondoskodás, mint ellátási formának egyik területe a fejlesztő foglalkoztatás. Ezen ellátási formában a következő szolgáltatásokat biztojítjuk: Fejlesztő foglalkoztatás (komplex ellátás: terápiás fejlesztés és munkaterápia) elérhetősége nappali ellátás biztosítása fejlesztő pedagógiai segítségnyújtás igény szerint meleg élelem biztosítása, napi 3x étkezést biztosítunk szabadidős programok szervezése, közreműködés befogadó munkáltatók feltárásában életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, gyógytorna és mentális gondozás tanácsadás A fejlesztő foglalkoztatásban részesülő személyre egyéni gondozási terv készül. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül elkészítjük. A csoportok hat-nyolc fősek, de egyéni fejlesztő foglalkoztatásokat is végzünk fejlesztő pedagógus bevonásával. A fejlesztő foglalkoztatás programjai a hét munkanapjain igénybe vehetők reggel 9:00 órától napi 4 óra időtartamban, tervezetten. A programok közötti szünetek vannak, a fejlesztő foglalkozások a szakmai vezető irányításával és a terápiás munkatársak közvetlen felügyeletével folynak. 37

72 5.3. A gondozási /nevelési/ fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az Intézmény által végzett gondozási /nevelési/ fejlesztési feladatok, tevékenységek jellemzően preventív szemléletűek. Tartalma alapvető szükséglet, önfenntartás és társas kapcsolat orientált, az alapját a készségek, képességek maximális kiaknázása képezi a társadalmi és munkavilágába történő beilleszkedés, az önálló élet elérése érdekében. A programok a fizikai és mentális egészségre, a személyiségfejlődésére és a konfliktusok kezelésére, motiváltságra is fókuszálnak. Az eredmények elérésében kiemelkedő jelentőséggel bír a bizalomra és közös nyelvre épülő asszertív kommunikáció és hatékony együttműködés, valamint a mintaként szolgáló viselkedésmagatartás. Az asszertív kommunikációnak, a coaching tanácsadásnak kiemelt súlya van az ügyfelek személyes képességeinek, meglévő erősségeinek azonosítása, a továbblendülés, az elakadások, problémák megoldása terén. A hatékony módszerek tekintetében előnyben részesítjük a játék, mint módszer alkalmazását. Valljuk, hogy az elérendő célok a játék eszközével észrevétlenül megvalósítható, az elért eredmények erős motivációként hat az ügyfelek fejlődésére, mentális egészségére. Mindezek mellett partneri együttműködések, szakmai munkacsoportokban való részvételek, személyes szakmai kapcsolatok és nemzetközi jó gyakorlatok megismerése által fejlesszük módszereinket. Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy az ügyfelek szükségleteiknek megfelelően és az intézményi lehetőségekhez mérten az intézményen belül a szükséges szolgáltatásokat elérjék. Mindennek biztosítása érdekében törekszünk több szakvégzettséggel bíró terápiás munkatársat alkalmazni, mind a fizikai és mentális egészség, mind a fejlesztő foglalkozások alkalmazottainak körében, valamint magasabb arányú terápia munkatársi kört biztosítani. A fejlesztési foglalkoztatásban résztvevők számára egyéni fejlesztési terv készül. Munka-és szervezetpszichológus által felállított diagnózist követően egyéb szakértői vélemény alapján, kiegészítő felmérések elvégzése és a szülők tapasztalatai, illetve terápiás munkatársak megfigyelései alapján a szakmai vezető irányítása, koordinálása mellett. Az érintett bevonására is kiemelt figyelmet fordítunk. Szem előtt tartjuk azt is, hogy a fejlesztési jogviszonyban nincs önálló munkakör. Tehát a foglalkoztatás keretében csak olyan feladatot végezhet az ügyfél, amelyet egészségi állapota és értelmi képességei alapján tartósan és folyamatosan képes ellátni pl. betanulhat egyes munkafázisokat. Az egyéni foglalkoztatási terv készítésének lépései a következők: A fő fejlesztési irányok meghatározása o Erősségek-gyengeségek feltárása készség, képesség és IQ szint területén o Lehetséges munkakörök körének meghatározása o Egyén motiváltsága, érdeklődési köre, jövőképe 38

73 o Lehetőségek és kapcsolati tőke A fejlesztés kiemelt területei, csoportbeosztások A területek fejlesztésének feladatokra bontása Ütemezés, prioritások megjelenítése Eszközök, módszerek tervezése Munkamegosztás tervezése (személyek bevonása, együttműködés) A megvalósítás színtereinek tervezése A dokumentum elkészítése A visszacsatolás, a kontrollvizsgálatok idejének meghatározása A vizsgálatok elvégzése, a fejlesztési terv módosítása Az egyéni fejlesztési terv megvalósulása több szakaszra bontható: Orientációs szakasz: A szakasz célja az integrációs (befogadási) stratégia elveinek megfogalmazása; a partnerek (szülő, igénybevevő, fejlesztő pedagógus, intézményvezetés, stb.) szerepeinek tisztázása. Ebben a fázisban alapvető elvárás az elkötelezettség. Információs szakasz: A fejlesztő foglalkoztatást igénybevevő megismerése, a kellő egyetértés megteremtése a támogató attitűd érdekében; a fejlesztést együttműködésben végző szakértői csoport felállítása. Az ügyfél megismerése érdekében előzetes információkra van szükség. Ez a szakasz tehát tényfeltáró folyamat is, melynek során össze kell gyűjteni és rendszerezni a tudásanyagot. Az intézményen belüli szakértői csoport megállapodik az egyéni megfigyelési szempontokról. A tényfeltárás alapja a szakértői vélemény. Információforrás lehet a családlátogatás, szociometria, az ügyfél megfigyelése, alkalmazható tesztek, saját kidolgozású vizsgálati anyagok stb. A feltárt információk birtokában a szakértői csoport értékeli a diagnosztikai célú eredményeket, elemzi az adatokat, és megfogalmazza az elsődleges fejlesztési célokat. Aktivizációs szakasz: A szakasz célja reális, releváns, konkrét célok és eredmények megfogalmazása, meghatározása magáról az egyéni fejlesztésről az intézményben. Az aktivizáció nem más, mint a fejlesztő folyamat elindítása. Ebben a szakaszban kerül sor az egyéni fejlesztési terv kialakítására, a folyamat koncepciójának és menetének a megismerésére: az intézmény meglévő tudásanyagának aktivizálása; a tapasztalatok összegzése, beépítése a tervező és a fejlesztő munkába; a mérföldkövek kijelölésére, a folyamat ellenőrzésére, elemzésére, értékelésére alkalmas és az ehhez szükséges adatgyűjtési, vizsgálati módszerek, technikák megkeresése, szempontok, mutatók keresése minden területre; a fejlesztési terv létrehozása. Megvalósító alkotó fejlesztő szakasz: A gyakorlatban jól használható, operatív munkát segítő, együttműködést is serkentő eszközök (módszerek, technikák, szervezeti és pedagógiai tudások, fejlesztési eljárások, pedagógiai mérési rendszerek stb.) aktivizálása, a fejlesztés lebonyolításához, a fejlesztési feladatok racionalizálása, részletes nyomon 39

74 követési terv készítése. Ebben a fázisban zajlik maga a fejlesztés és annak értékelése, mely adott munkakörökben meghúzódó munkafolyamatok önálló elsajátítására irányul. Elemei a következők: A fejlesztés konkrét, az igénybevevőre és a fejlesztésre vonatkozó céljainak (céljának), feladatainak (feladatának) a megfogalmazása. Elvárás: a cél elérése pontosan mérhető, kideríthető, algoritmizálható legyen. Megállapodások: a fejlesztés színterei; a fejlesztésben részt vevők; ütemezés, időterv, gyakoriság, időtartam. Értékelés. A fejlesztés megvalósítása után a fejlesztés ellenőrzése, elemzése, értékelése, visszacsatolás történik. Döntés a tervmódosításról, vagy folytatásáról. Lényeges kiemelni, hogy valamely tárgy, vagy tevékenység elvégzésének az alapja a folyamat és munkafolyamat megismertetése. Ez nagyon lényeges, mivel a munkafolyamat egy időbeli egymásutániságot feltételező integráció, mely tevékenységek, változások, vagy működéselemek sorozatából és hatékony együttműködésekből áll. A munkafolyamat ugyanakkor egy adott célra fókuszál annak érdekében, hogy értéktöbbletet tartalmazó végtermék kerüljön előállításra a befektetett hasznos munka eredményeként. Az egyéni fejlesztési terv az irányadó a tekintetben, hogy a fejlesztő foglalkoztatást igénybevevő milyen munkafolyamat elsajátításában vesz részt. A munkafolyamatok a folyamat lépéseket követik, de sok esetben ezt megelőzően erre ráhangoló előkészítő tréningeket is alkalmazunk. Ezek alapozó technikák, mely mind mentálisan, fizikailag és együttműködés, akarat szintjén is elősegíti mindazt, hogy az egyén képes az elvártak teljesítésére és mindez őt is örömmel tölti el. E technikák jellemzően a játék, mint módszer köré csoportosulnak, középpontjában a bizalom, az önbizalom és biztonság áll. Hisszük, hogy mindenkiben ott szunnyad a tehetség valamiben, mely megfelelő odafigyeléssel, támogatással kibontakoztatható, maximalizálható. Valljuk, hogy minden ember lehet sikeres közös összefogással, partneri együttműködéssel. A fejlesztő foglalkoztatás programterületei A fejlesztő foglalkoztatás keretében végzett programelemek előkészítése egy un. előkészítő szobában zajlik. Itt zajlik a különféle alapanyagok - természetes és mesterséges, szálas és szivacsos, laza szerkezetű előkészítése, mint a megfelelő méret- és minőségtartományban történő széttépkedés, lazítás, a méretre vágás, anyag és színillesztés, válogatás. Jellemzően ezeket a feladatokat a nappali ellátásban résztvevő középsúlyos, súlyos és halmozottan fogyatékos ügyfelek végzik előkészítve a fejlesztő foglalkozáson résztvevők számára. A kerámiázáshoz az agyaggyúrása, hengerlése a műhelyben és előterében zajlik. Fejlesztő foglalkoztatás főbb színterei Textilműhely A fejlesztő foglalkoztatás keretében az ügyfeleink dísz- és ajándéktárgyakat készítenek. A jobb képességűek önállóan elkészítik a terméket, míg a kisebb képességűek olykor egy-egy munkafolyamatot végeznek el. A vágás, hímzés, díszítés, gyöngyözés, mint munkafolyamat 40

75 megjelenik. Egyes termékekhez az előkészítő szobában felaprózott, tépett tömőanyagot felhasználják. Új technikai elemként vezettük be a nemezelést, melyből az itt foglalkoztatott ügyfeleink egyszerű alakzatokat készítenek: labdák, golyók, hengerkék, hurkák, korongok. Ezek önmagukban és más tárgyakra applikálva, díszítésként nyerik el funkciójukat, ugyanakkor új portfóliónk alapját is képezik. Bőrözés Ez egy új elem, melynek bevezetése jelenleg van folyamatban. Célunk, hogy ügyfeleink többféle technikát, munkalehetőség munkafolyamatait, magát a munkakört ismerjék meg. E tevékenység színtere az egyik fejlesztő szoba. Kerámia műhely A kerámia műhelyben dolgozó ügyfeleink változatos méretű és megjelenésű, ám anyagában - minden tárgy alapanyaga az agyag- egységesebb termékpalettával büszkélkedhetnek. Változatos készítési és díszítési technikákkal, sok figyelmet és kitartást igénylő élőmunka hozzáadásával készülnek munkadarabjaik. Feladat az agyag át- illetve újragyúrása, kézzel hurkákká, golyókká alakítása vagy nyújtógéppel lapokká formázása. Ezekből készülnek többféle technikával a termékek: tányérok, tálak, tálcák egyéb edénykék, szélcsengők, behívótáblák, asztali- és karácsonyfadíszek. Üvegfestés Az üvegfestés az önkifejezés a kötöttségnélküli alkotás egyik technikája. Az ügyfelek a teljes folyamat elvégzését képesek ellátni. Nagyobb fejtörést leginkább az adott forma és témaválasztás kiválasztása okoz. Tankonyha Az ügyfelek egyik kedvenc fejlesztő foglalkoztatása az intézmény tálalókonyhájában, amikor finom egyszerű ételek, édességek elkészítésére kerül sor. Az ügyfelek jellemzően a terápiás munkatárs utasításait követik, de a tevékenységeket önállóan végzik. Egyesek az egész munkafolyamat elvégzésére is képesek, mely felöleli mind az alapanyag és az asztal terítés előkészítését, az adott tevékenység elvégzését és az utómunkálatok elvégzését is. Jellemzően hetente több alkalommal is programelemként szerepel ez a fejlesztési forma. Kertápolás Az intézmény előkerttel és udvarral is rendelkezik. Ez a helyszín kitűnő alkalmat nyújt arra, hogy a növénytermesztést, kertápolást, a kertészkedés különböző folyamatait gyakorolják, a növény és virágfajtákat megismerjék. Amellett, hogy a növények szeretete a lelket is gyógyítja, lehetőséget teremt a virágok alkalmak szerinti hasznosításának és társas kapcsolatokban történő szerepének megismerésére is. Megjegyzendő, hogy minden fejlesztő foglalkozást megelőzi a finommotorikai tréning. 41

76 A finommotorikai fejlesztés célja a munkavégzéshez és egyáltalán a mindennapi élethez szükséges motoros készségek megfelelő szintre emelése. Ezen terület fejlesztése nagyon fontos, mivel ezekből az egyszerűbb mozgásokból épül fel, minden összetettebb mozgásforma. Mindegyik munkaterületen alapvetően a finommotorikus mozgásfejlesztésre helyeztük a hangsúlyt. Úgy a flízanyag aprításánál, csipkedésénél az előkészítő szekcióban; a gyapjúnemez és a vászonanyagok hímzése és összeállítása során a varrós részlegen; valamint az agyag aprólékos alakításánál, díszítésénél, retusálásánál a kerámia műhelyben, de sorolhatnám a többi foglakozásainkat is. Itt kell megjegyezni, hogy az agyag előkészítése komolyabb fizikai erőkifejtést igényel, emellett helyet kapnak a felsőtestet és a teljes karokat igénybe vevő nagymozgások is. Az alkalmazott finommozgások köre igen változatos: Apró tárgyak csippentése: flízanyag, varrótű, hímzőfonal, flitter, gyöngy, nemez-, fa- és agyaggolyó Változatos csuklómozgások rövidebb-hosszabb ideig történő ismétlése: tépés, szakítás, agyag- és nemezgolyó, henger, hurka készítés Szem-kéz koordináció: szinte az összes mozgáselemnél megjelenik. E nélkül bajosan lehetne kivitelezni bármelyik részmunkafolyamatot. Ha józanésszel belegondolunk, ez nem meglepő: a külvilágból beérkező ingerek 70-75%-át a látószervünk érzékeli és dolgozza fel. Nagyon fontos tehát agyunknak ezt a vezérlő területét megfelelő módon ki- szükség esetén újraalakítani, majd folyamatosan stimulálni és szinten tartani. Egymástól független ujjmozgások kialakítása: fonalak, cérnák tűbe történő befűzése, gyöngyök, golyók tűre történő felfűzése, ecset- és ceruzafogás különféle módokon, kisméretű díszítőeszközök változatos formában történő használata, apró golyók, hurkácskák két és három ujj közötti hengergetése, készítése Ezeknek a részképességeknek a fejleszthetősége nagymértékben függ a nagymozgásoktól. Ahhoz, hogy ügyesedhessen gondozottjaink keze, nagyon fontos a nyakuk, hátuk, vállaik, karjaik, könyökeik, csuklóik szakszerű és rendszeres meg- és átmozgatása. Ezt a feladatkört jól képzett gyógytornászunk látja el, és végzi lelkiismeretesen. Minden nap, reggeli előtt közös tornán, majd a nap folyamán egyéni, személyre szabott foglalkozásokon vesznek részt ügyfeleink, ahol adottságaikhoz és képességeikhez mérten mozgatja meg őket a gyógytornász. Alkalmazott mozgásformák Nyak mozgatása: előre-, hátradöntés, oldalra hajlítás, fejfordítás jobbra balra Hát, törzs mozgatása: törzsdöntés előre hátra oldalra, törzsfordítás jobbra -balra, törzskörzés Váll mozgatása: vállfelhúzások, váll előre és hátra húzása, karemelés előre hátra oldalra, nyújtózások, karkörzések előre hátra (páros karkörzés, malomkörzés) Könyök mozgatása: karhajlítás, alkarfordítás, alkarkörzés (közben a másik kezünkkel megfogjuk a könyökünket) Csukló mozgatása: fordítások, forgatások, csuklóhajlítás előre hátra balra jobbra 42

77 Ujjak mozgatása: ujjak nyújtása hajlítása, ujjak nyitása zárása, ujjkörzések, ujjakkal húzás tolás, hüvelykujjal a többi ujj érintgetése Összetett gyakorlatok: fekvő nyolcasok rajzolása táblára, papírra, levegőbe karral és törzzsel A fejlesztő munka során a folyamatos konzultáció biztosítja a magas szintű és minőségi interdiszciplináris munkát. Ki kell emelnünk, hogy a fejlesztő foglalkoztatásnak csak akkor van értelme, ha a fogyatékos ember hasznos tevékenységet tud végezni és a munka során valójában nem látszattevékenységet végeznek a fogyatékos munkavállalók. Ez a gyakorlat akár jó, akár rossz szándékból jön létre, összességében egyértelműen káros, hiszen a fogyatékos emberek számára is fontos a produktivitás és a valódi célok megfogalmazása. Ennek a helyzetnek az elkerülése érdekében nem kívánjuk előtérbe helyezni a valódi kereslet nélkül előállított termékek készítését, valamint a vásárokra készített munkavállalóink által készített termékek előállítását. Természetesen amennyiben ügyfeleink készségei, képességei által értékteremtő és eladható termékek, produktumok jönnek létre, azok eladásra kerülnek, melyek bevételeit a foglalkoztatás fejlesztésére kívánunk visszaforgatni. A foglalkozás során előállított termékek kiválasztásánál elsődleges szempont az, hogy az ügyfelek azt el tudják készíteni önmaguk. Hangsúlyt helyezünk arra is, hogy mindemellett a termékek eladhatók is legyenek, ebben segítségünkre vannak a partneri kapcsolatok és alapítványok megkeresései. Ugyanakkor figyelmet fordítunk saját intézményeink dekorációjára és különböző intézményeink célcsoportjaira is, akik részére különböző ünnepi alkalmak során kisebb tárgyakat készítünk. A fejlesztő foglalkoztatás során felhasznált anyagok és eszközök költségét, beszerzését az intézmény biztosítja, de alapítványoktól is kapunk alapanyagokat. Az értékteremtő termékeink árképzésének alapját elsődlegesen az önköltség képezi, melyre megfelelő korrekt hasznot képezünk. A haszon mértékénél a piaci árakat, eladhatóságot vesszük figyelembe és jellemzően az alatt határozzuk meg a termék végleges árát. Meg kell jegyezni, hogy a fejlesztésben részt vevő ügyfél fejlesztési foglalkoztatási díjra jogosult, az Szt. szerint a fejlesztési foglalkoztatási óradíj összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb órabér 30%-ánál. Kiemeljük, hogy ez a minimum összeg, amelyet legalább kötelező megfizetni az ügyfélnek. A jövőre vonatkozóan tervezzük, hogy a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő személyek képességeinek, az elvégzendő fejlesztési feladatoknak a függvényében a fejlesztési díjakat differenciáltan fogjuk meghatározásra. Az intézmény vezetősége elkötelezett az iránt, hogy közreműködjön ügyfeleink munka világába történő reintegrációjában. A partneri kapcsolatok, együttműködések és különböző szervezeti kamarák jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy egyes vállalatokat érzékenyítsünk ügyfeleink foglalkoztatására. Mind emellett nagy hangsúlyt helyezünk a fokozatos beilleszkedés jelentőségére, melyet szükség esetén mentorprogrammal támogatunk. 43

78 Partneri együttműködések Az intézmény a fentieken túl a Szociális Gondozó Központ hat szervezeti egységével, egészségügyi, oktatási, és foglalkoztatási szolgáltatókkal is szoros együttműködésben tevékenykedik. Kapcsolatot tartunk a civil szervezetekkel, mint a Sérült Gyermekekért Alapítvány, ÉFOÉSZ, ÉTA, és a Kézenfogva Alapítvány, magánvállalkozók, történelmi egyházak, helyi Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Aréna, egyéb sérültekkel foglalkozó szervezetekkel: pl. a Tordasi Speciális Otthon, vagy a százhalombattai Sérültekért Alapítvány. Közös szervezés eredményeként részt vesznek a fiatalok az esélyegyenlőség alkalmával rendezett programokon. A fogyatékosok nappali ellátását végző szakemberek feladataik ellátása során igény szerint kapcsolatot tartanak: A Szociális Gondozó Központ tagintézményeivel, Támogató Szolgálattal, akik az intézménybe szállítják az ügyfeleket, Család és Gyermekjóléti Szolgálattal, akik segítséget nyújtanak a sérült gyermekek problémáinak megoldásában, és kezelik a hátrányos helyzetű családok problémáit A Háziorvosi Szolgálattal és Védőnői Szolgálattal, Ügyintézésekben való segítségnyújtás során az Önkormányzat illetékes osztályaival, Helyi közoktatási intézményekkel, Szakértői Bizottságokkal, Pedagógiai Szakszolgálattal, társintézményekkel. Az egyes ellátási területek összefonódása, együttes működése egy komplex szolgáltatást hoz létre, mely a településen biztosítja a szociális háló eredményességét. A kapcsolattartást személyesen, írásban, telefonon; szükség szerint: esetmegbeszélés, esetátadás, meghívásos kulturális és művészeti találkozókon való megjelenéssel. 44

79 6. Az ellátás igénybevételének módja 6.1.A kérelem benyújtásának módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik; ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve a törvényes képviselője terjeszti elő; a korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta önállóan terjesztheti elő. 6.2.Igénybevétel feltételei A fejlesztő foglalkoztatásba az a személy vonható be, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: szociális szolgáltatást, vagy ellátást (pl. nappali ellátás) vesz igénybe, és állapota szerint fogyatékossággal élő, vagy pszichiátriai beteg, vagy szenvedélybeteg, vagy hajléktalan személy, és megfelel az Szt. szerinti általános feltételeknek. Fejlesztő foglalkoztatásban részesülhet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig az, aki 16. életévét betöltötte, más kereső tevékenységet nem végez, és intézményi jogviszonya alapján nappali ellátást vesz igénybe. A jogviszonyhoz szükséges benyújtani rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredményét hatályos munkarehabilitációt javasoló szakvéleményt, vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos, a munkaszakpszichológus vagy munka és szervezet-szakpszichológus szakvéleményét szociális szolgáltatást biztosító intézmény vezetőjének javaslatát A fejlesztő foglalkoztatás az Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban, vagy fejlesztési jogviszonyban történik. Az ellátás igénybevétele iránt kérelmet kell előterjeszteni és benyújtani (szóban, vagy írásban) az tagintézmény vezetőnek. A tagintézmény vezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, ennek érdekében nyilvántartást vezet, mely sorszámozott és hitelesített (Nyilvántartási napló). 6.3.Értesítések A tagintézmény vezető a megállapodás megkötése előtt tájékoztatja az ügyfelet/törvényes képviselőjét, hogy a fejlesztő foglalkoztatásra az igénylő alkalmas-e. 45

80 6.4.Nyilatkozatok A felvételkor a következő hivatalos iratok szükséges benyújtani, kitölteni: - Nyilatkozat - Jövedelemnyilatkozat - Egészségi állapotra vonatkozó igazolások - Adategyeztetés a térítési díj befizetésének módjáról - Igazolást a fogyatékosság fennállásáról A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy a fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, vagy a magasabb összegű családi pótlék megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozatot, vagy az az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleményt. Igénybenyújtás helye: Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ 6.5.Megállapodás megkötésének jelentősége A fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást/ szerződést köt. A megállapodás/szerződés megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni. Megállapodás tartalmazza az ellátás kezdetének időpontját, az ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár, az igénybevevő természetes személyazonosító adatait. 46

81 6.6.A Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja személyes, írásban (postai úton, vagy ben), telefonon. 6.7.Nyitvatartási rend A fejlesztő foglalkoztatás rendje napi 4 óra egybefüggően, óráig. 6.8.Elérhetőségek Tagintézmény vezető: Varga Enikő Cím: Érd Hivatalnok u. 42. Elérhetőség: Telefon: , habilitacio.vezeto@szocgond.hu Nyitva tartás: Hétfőtől - Péntekig: 6-17 óra, Szombat, Vasárnap: zárva 6.9. Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során Az intézménybe való felvételkor a tagintézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára a panaszjoguk gyakorlásának módjáról. Panaszbejelentést követően a tagintézmény vezető/intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben határidőn belül nem történik intézkedés, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal Tájékoztatás az intézménybe való felvételkor A kérelem benyújtásakor a tagintézmény vezető tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás lehetőségeiről, feltételeiről. Az intézménybe való felvételkor a tagintézmény vezető tájékoztatja a jogosultat és hozzátartozóját: az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, a mulasztás következményeiről, a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni a tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, 47

82 nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. Tájékoztatás az ellátás során: A tagintézmény vezető köteles értesíteni, ill. tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját: az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, az áthelyezés kezdeményezéséről, ill. kérelmezéséről, a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről. Az intézmény évente két alkalommal, illetve szükség szerint tart szülői értekezletet a szülőknek, törvényes képviselőknek, hozzátartozóknak: - év elején az előző év értékelése, a tárgyév várható eseményeinek ismertetésére kerül sor - év végén az év eseményeiről, a következő időszak terveiről, a nyári zárásról tájékoztatjuk a szülőket. 8. Tájékoztatás helyi módja Az igénybevétel módjáról, a szolgáltatások formáiról tájékoztatni szükséges az ellátást igénybe vevőt, de szélesebb körben a település lakosságát is. A tájékoztatás jellemzően személyesen, írásos formában történik, de elektronikus módon, a média segítségével is végezzük. Az intézmény szükség szerint szóróanyaggal rendelkezik és a Szociális Gondozó Központ hivatalos honlapján a felületen is tájékozódni lehet. Az ellátottjogi képviselő elérhetőségét a tagintézményen belül jól látható helyen kifüggesztettük. 9. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok szolgáltatást igénybevevők jogai Adatvédelem Adatkezelés jogszabályi felhatalmazás alapján: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: infotv.) 20. -a, valamint a Szociális Gondozó Központ Adatkezelési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján az adatkezelés célja a jogszabályban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, a Központi Elektronikus Nyilvántartás vezetése, szociális ellátások, szoláltatások finanszírozásának tervezhetősége valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) Adatkezelés hozzájárulás alapján: 48

83 Az Infotv. 6. (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor (Képek, felvételek zártkörű rendezvények képei, stb.), az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az önkéntes adatszolgáltatáshoz engedély szükséges, melyet az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A személyes adatok védelmével, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos panaszaival a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordulhat. Betekintési jog 4. Szolgáltatást igénybevevő betekintési joga: A Szt. 22. (1) bekezdése alapján az, akire a 18-18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. - ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. A Gyvt. 136/A. (1) és (2) bekezdése alapján a gyermek szülője vagy törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. Az Ákr.-ben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermekvédelembe vételére vagy nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. 5. Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga Az Szt. 94/K. (8) bekezdés b) pontja alapján az ellátott jogi képviselő jogosult a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, 6. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Az Szt. 131/A. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 20. és a 20/C. szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, 49

84 b) megismerheti és kezelheti az ügyfél, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. A Gyvt. 145/C. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 139. (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait, c) megismerheti és kezelheti az ügyfélnek, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és d) betekinthet az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. Jogorvoslathoz való jog Az Szt. 94/E (14) bekezdése alapján az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. A Gyvt. 37/A. (4) bekezdése alapján az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, valamint az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult vagy törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Egyenlő bánásmódhoz való jog Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények kötelesek betartani, ennek érvényesülésére a vezetők kiemelt figyelmet fordítanak. Érdekképviseleti jog Külön törvények szabályozzák a szakszervezetek tevékenységét és jogait, valamint az országos és az ágazati szintű érdekegyeztetést. A Szociális Gondozó Központ szakszervezettel nem rendelkezik, Közalkalmazotti Tanács rendelkezésre áll. A szolgáltatást nyújtók jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi 50

85 méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, gondozó, szociális munkatárs, terápiás munkatárs, segítő, fejlesztő pedagógus; November 12-e a Szociális Munka Napja, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap. Az ellátott jogi képviselő intézménye Az ellátottjogi képviselői hálózatot az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti. Az ellátottjogi képviselő törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi az ellátottak jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. Ellátottjogi képviselő elérhetősége: Sajtos Éva H-Cs: 8-16,30 P.: 8-14 eva.sajtos@ijb.emmi.gov.hu 1365 Budapest, Pf: 646. Gyermekjogi képviselő elérhetősége: Berze Mariann mariann.berze@ijb.emmi.gov.hu 10. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái A Dr Dizseri Tamás Habilitációs Központ engedélyezett létszáma 10 fő. Minden státusz betöltött. A szakképzettség tekintetében 6 fő felsőfokú végzettségű, míg a többi munkatárs középfokú végzettséggel rendelkezik. Az átlagéletkor magas, 50%-a a dolgozóknak idősebb korosztályú, éve dolgoznak. A Fejlesztő Foglalkoztatás keretében MT munkaviszonyban 5 főt foglalkoztatunk, míg szociális fejlesztési jogviszonyban 10főt. A szakmai és intézményi kultúra, a közös szakmai nyelv és szolgáltatások színvonalának tekintetében nagy jelentősége van a képzés, továbbképzés és belső továbbképzéseknek. Mindezeken belül a kredit pontszerző továbbképzések jelentősége kiemelendő, mivel ez feltétele a szakdolgozói működésnek, foglalkoztathatóságnak. A képzési rendszerben a munkatársak regisztrálva vannak és a munkakörhöz kötött kötelező képzést folyamatosan végzik, melyet 2020-ig kell elvégezniük. 51

86 A szakmai munka minősége és a szakemberek szakmai kiteljesedése ugyanakkor elengedhetetlen az intézmény fejlődésében, a kiégés megakadályozásában és az innovatív programok, szolgáltatások, jó gyakorlatok megalapozásában. A képzések, szervezett tréningek, továbbképzések iskolarendszerben, e-learning és közvetlen formában történnek sok esetben helyi megszervezéssel. A továbbképzések terén törekszünk a helyben tartott és ingyenes képzések igénybevételére. Az intézményi képzés és továbbképzés rendjét az intézményi Képzés, továbbképzés ütemterv alapozza meg. Az ütemterv szerinti megvalósulást és ellenőrzést a tagintézmény vezetők, illetve a humánerőforrás munkatárs végzi. A munkakörhöz kötött kötelező képzést 2020-ig kell elvégezni. A belső továbbképzések rendjét, tartalmát a tagintézmény vezetők alakítják ki, jellemzően negyedévente, illetve jogszabályi változások alkalmával és szakmai szükségletek alapján ad hoc jellegűen tartják. Az intézmény vezetősége kiemelt figyelmet fordított a képzések, továbbképzések támogatására, foglalkoztatottak szakmai tudásának minőségének emelésére, ezért az intézményi költségvetésében pénzügyi forrásokat biztosított a képzési díjak kifizetésére. Érd, Tagintézmény-vezető 52

87 1. számú melléklet Megállapodás a nappali ellátáshoz MEGÁLLAPODÁS nappali ellátás, étkeztetés igénybevételére mely létrejött a Szociális Gondozó Központ Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központja (2030 Érd, Hivatalnok utca 42.) képviseletében. szervezeti egységvezető (továbbiakban Ellátó) másrészről.. igénybevevő / ellátást igénylő, illetve törvényes képviselő / gondnok (továbbiakban Igénybevevő) között szociális ellátás biztosításáról 7. Igénylő adatai Név:... Anyja neve:... Születési hely:... Születési idő:.. Lakcím:.. Telefon:.. TAJ szám:... Törvényes képviselő/gondnok neve: 8. Megállapodás tárgya Szolgáltatás megnevezése (a megfelelő aláhúzandó) nappali ellátás hetente milyen napokon / hány órában 53

88 étkeztetés hetente milyen napokon Ellátás kezdetének időpontja 20.. év. hó.. napja Ellátás időtartama (a megfelelő aláhúzandó) határozott idejű határozatlan idejű 20.. év. hó.. napjáig Az Igénybevevő kijeleni, hogy az intézmény kijelölt munkatársától az intézmény házirendjét megkapta, azt megértette és teljeskörűen tudomásul vette. Az intézmény jogosult a megállapodást felmondani, ha az Igénybevevő a házirendet súlyosan megszegi. A felmondási idő 15 nap 54

89 NYILATKOZAT Alulírott.. kijelentem, hogy a szolgáltatás igénybevételéről és feltételeiről kapott tájékoztatás alapján az intézmény belső szabályait tudomásul veszem, rendjét elfogadom. Vállalom, hogy a jogviszony létesítéséhez, fenntartásához szükséges adatokat és dokumentumokat az intézmény rendelkezésére bocsátom. Hozzájárulok továbbá, hogy az intézmény a 415/2015. (XII.23.) Korm. rendeletben megfogalmazottak alapján személyes adataimat felhasználva elektronikus formában napi jelentést készítsen az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja részére további ügyintézés céljából. Tudomásul veszem, hogy a kapcsolattartásra megjelölt közeli hozzátartozó vagy eltartásra kötelezett személyében, címében történő változás esetén az intézményt haladéktalanul tájékoztatnom kell. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, továbbá az azokban bekövetkezett változásokról az intézmény képviselőjét 15 napon belül tájékoztatom. Érd, 20.. év. hó nap.. Ellátó... Igénybevevő / Igénybevevő vagy Törvényes képviselő / gondnok, térítési díjat megfizető személy 55

90 2. számú melléklet Fejlesztő foglalkoztatás fejlesztési szerződés Amely létrejött egyrészről a Fejlesztési szerződés Szociális Gondozó Központ székhely: 2030 Érd, Emma utca 7.; adószám: ; képviseli: Bertalan Ildikó Zsuzsanna intézményvezető önállóan mint fejlesztő foglalkoztatást nyújtó intézmény (a továbbiakban Fejlesztő Foglalkoztató), másrészről Név születési neve: születési hely és idő: anyja neve: lakcím:. adóazonosító jel: mint fejlesztő foglalkoztatást igénybevevő/ügyfél személy (a továbbiakban Igénybevevő/Ügyfél) (a továbbiakban a Fejlesztő Foglalkoztató és az Igénybevevő/Ügyfél együttesen: Felek) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételek szerint: Bevezetés 1. A Felek rögzítik, hogy a Fejlesztő Foglalkoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerint alaptevékenységét érintően szociális ellátást nyújtó költségvetési szerv, ennek megfelelően jelen fejlesztési szerződés létesítésére a Szoctv. 99/D. (1) bekezdése alapján jogosult. 2. A Felek rögzítik továbbá, hogy az Igénybevevő/Ügyfél a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érte, 16. életévét betöltötte, más keresőtevékenységet nem végez és a Munkáltatói intézménnyel intézményi jogviszonyban áll. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződést napjától kezdődően határozott időtartamra napjáig kötik meg az alábbi feltételekkel. A Felek rögzítik, hogy a jelen szerződéssel létrejövő fejlesztési jogviszony célja az Igénybevevő/Ügyfél testi és értelmi képességeinek, valamint a munkavégzéssel összefüggő készségeinek helyreállítása, megőrzése és fejlesztése, továbbá az Igénybevevő/Ügyfél felkészítése az önálló munkavégzésre. 4. A Felek rögzítik, hogy jelen szerződés megkötésével munkaviszony közöttük nem jön létre. 5. A Felek rögzítik, hogy jelen szerződés megkötésének alapja a Felek az Igénybevevőre/Ügyfélre vonatkozóan rendelkezzenek rehabilitációs alkalmassági vizsgálattal, hatályos munka-rehabilitációt javasoló szakvéleménnyel, vagy a foglalkozásegészségügyi orvos, a munka-szakpszichológus vagy munka- és szervezetszakpszichológus, valamint a Fejlesztő Foglalkoztató intézmény vezetője együttes 56

91 javaslatával annak tekintetében, hogy az Igénybevevő/Ügyfél kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet. A Felek a jelen bekezdésben foglalt dokumentummal rendelkeznek, ennek alapján az alábbi szerződést kötik meg. A szerződés tárgya 1. A jelen szerződés keretében a Fejlesztő Foglalkoztató megbízza az Igénybevevőt/Ügyfelet tevékenység ellátására, amelyet a Felek alább részleteznek. 2. Az intézmény a fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő Igénybevevő/Ügyfél az alábbi tevékenységeken belül foglalkoztatja: Intézményi udvar: takarítás, zöldterület-gondozás Előkészítő szoba -különféle - természetes és mesterséges szálas- és szivacsos, laza szerkezetű- alapanyagok más munkafolyamatokhoz való előkészítése, a megfelelő méret- és minőségtartományban; esetleg ezekből egyszerű alakzatok: golyó, henger, korong készítése - a munka végeztével a helyiségben rendrakás, illetve takarítás Kerámia műhely: -minden munkafolyamat, ami az agyag (mint alapanyag) feldolgozásához kapcsolódik: gyúrás, légtelenítés, lapítás, formázás, vágás, retusálás, engobozás, mázazás, a száradás során elrepedt darabok visszagyúrása, stb, -segédkezés az égetéshez való előkészületek és az elkészült termékek kemencéből való kiszedése során - a munka végeztével a műhelyben és a hozzá tartozó helyiségekben rendrakás, illetve az említett terek kitakarítása Textiles műhely -az előkészített leendő termékek alkatrészeit -képességeihez mérten- kiszabni, hímezni, varrni, összevarrni, kitömni, kiegészítő- és segédanyagokat applikálni majd a befejező műveleteket elvégezni - a munka végeztével a műhelyben és a hozzá tartozó helyiségekben rendrakás, illetve az említett terek kitakarítása 3. Az Igénybevevő/Ügyfél kifejezetten nyilatkozza, hogy testi és értelmi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a jelen szerződés szerinti feltételekkel a fejlesztő foglalkoztatásban. Kötelező gondosság Az Igénybevevő/Ügyfél köteles a jelen szerződésből eredő kötelezettségeit különös gondossággal teljesíteni. Köteles továbbá kötelezettségeit legjobb tudása szerint, a Fejlesztő Foglalkoztató érdekeit szolgálva teljesíteni úgy, hogy a Fejlesztő Foglalkoztatót az esetleges hátrányoktól megóvja. A szerződés tartama, a foglalkoztatás időtartama, a szerződés megszűnése 1. A fejlesztő foglalkoztatás napi időtartama 4 óra, heti időtartama pedig 20 óra. A foglalkoztatás helye: Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ 2030 Érd Hivatalnok utca A Felek jelen megbízási szerződést a mai naptól kezdődően 1 éves határozott időre kötik. 57

92 3. A Felek rögzítik, hogy, a jelen szerződés megszűnik: - valamely fél rendes felmondásával; - az Igénybevevő/Ügyfél vagy a Fejlesztő Foglalkoztató súlyos szerződésszegése esetén azonnali hatályú felmondással; - az Igénybevevő/Ügyfél elhalálozásával; - a Fejlesztő Foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével. - amennyiben az Igénybevevő/Ügyfél a Házirendet súlyosan megszegi 4. A Felek rögzítik, hogy amennyiben a Igénybevevő/Ügyfél intézményi jogviszonya a Fejlesztő Foglalkoztatóval megszűnik, úgy jelen szerződés a Szoctv. 99/C. (10) bekezdése alapján automatikusan, minden további jognyilatkozat nélkül megszűnik. Díjazás, a Fejlesztő Foglalkoztató kötelezettségei 1. Az Igénybevevő/Ügyfél a jelen szerződés szerinti foglalkoztatási jogviszonyban havidíj illeti meg, melynek mértéke:. Ft. A Fejlesztő Foglalkoztató az Igénybevevő/Ügyfél által tárgyhónapban ledolgozott munkaóraszámot nyilvántartja és annak alapján a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig teljesít kifizetést az Igénybevevő/Ügyfél számú bankszámlájára. 2. A Fejlesztő Foglalkoztató köteles folyamatos felügyelet mellett biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szakmai és műszaki feltételeit. 3. A Fejlesztő Foglalkoztató köteles gondoskodni az Igénybevevő/Ügyfél által jelen szerződés szerint munkában töltött óraszámok nyilvántartásáról. 4. A Fejlesztő Foglalkoztató kötelezettséget vállal arra, hogy jelen szerződés hatálya alatt az Igénybevevő/Ügyfél számára a fejlesztő foglalkoztatást biztosítja. Titoktartási kötelezettség 1. Az Igénybevevő/Ügyfél tudomásul veszi továbbá, hogy valamennyi a Fejlesztő Foglalkoztatóval, illetve ügyfeleivel kapcsolatban tudomására jutott, az adatvédelmi törvény hatálya, rendelkezései alá tartozó adatokra teljes titoktartási kötelezettség vonatkozik. 2. Az Igénybevevő/Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Fejlesztő Foglalkoztatóval és ügyfeleivel, valamint üzleti kapcsolatainak szereplőivel kapcsolatban teljes titoktartásra köteles. 3. Az Igénybevevő/Ügyfél ezen pont szerinti titoktartási kötelezettsége a jelen megbízási szerződés megszűnését követően is fennáll. Vegyes rendelkezések 1. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Szoctv., a Ptk., valamint a jelen szerződés aláírásának napján hatályos magyar jogszabályok vonatkozó rendelkezései irányadók. 58

93 2. A Felek rögzítik, hogy a jelen szerződés módosítása csak írásban, mindkét fél aláírásával hatályos. A Felek a jelen szerződést közösen elolvasták, értelmezték, s mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Érd, SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT Bertalan Ildikó Zsuzsanna, intézményvezető Fejlesztő Foglalkoztató Igénybevevő/Ügyfél vagy törvényes képviselő/gondnok 59

94 3. számú melléklet Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ Házirend HÁZIREND SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ Készítette: Varga Enikő tagintézmény-vezető 60

95 Tartalom 1. Bevezető rendelkezések Az intézmény adatai A házirend célja és érvényessége A házirend elfogadása és módosítása A házirend és az intézmény egyéb dokumentumainak nyilvánossága A Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ nyitva tartása, napirendje a nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi előírások betartása Az igénybevevő/ügyfél értékei biztonságos megőrzésének rendje, az igénybevevő/ügyfél anyagi felelőssége Egyéb rendelkezések Étkezés A Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ intézményi szabályozásai Az igénybevevők/ügyfelek jogai Az igénybevevő/ügyfél ruházata az intézmény területén és külső programokon A Habilitációs Központ igénybevételére vonatkozó előírások Műhelyrend Mulasztások Az intézmény és az igénybevevő/ügyfél valamint törvényes képviselője/gondnoka együttműködésének formái Törvényes képviselővel/gondnokkal kialakítandó együttműködés Fórumok, ünnepek, hagyományok Jogok és kötelezettségek Foglalkoztatásból származó bevétel felhasználása Jogviszony megszűnésének esetei intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatás köre, térítési díja

96 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.1. Az intézmény adatai Neve: Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ Telephelye: 2030 Érd, Hivatalnok utca 42. Telefon: 23/ A házirend célja és érvényessége A házirend rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint a Habilitációs Központ munkarendjét. A házirend szabályai mint a törvény felhatalmazásán alapuló belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre (igényvevevő/, azok törvényes képviselője/gondnoka, alkalmazottak), az intézménybe történő jogszerű belépéstől annak jogszerű elhagyásáig. A házirend intézmény egyéb alapdokumentumaival - Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) és egyéb belső szabályzattal összhangban valamint szakmai módszertan, irányelvek és protokollokkal együtt érvényes. A házirend az intézmény területére és az intézmény által szervezett programokra (tábor, külső helyszínen történő fejlesztő foglalkozás, kulturális rendezvényeken való fellépés, kirándulás stb.) is érvényes. A házirend betartása az érintettek számára kötelező, megsértése fegyelmi vétség lehet, ami fegyelmi eljárást vonhat maga után! 1.3. A házirend elfogadása és módosítása A házirendet, annak módosítását a Szociális Gondozó Központ vezetősége készíti el és Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése fogadja el. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé A házirend és az intézmény egyéb dokumentumainak nyilvánossága A házirendet az intézmény dolgozói a szerződéses jogviszony létrejöttekor kötelesek megismertetni az ügyfelek képességeiknek megfelelően, elolvasás céljából átadni az Igénybevevőnek/Ügyfélnek, illetve törvényes képviselőinek/gondnokainak. A házirend és egyéb alapdokumentum (pl. SZMSZ) megtalálható a tagintézményen belül a faliújságon és a tagintézmény vezetőnél. 2. A HABILITÁCIÓS KÖZPONT NYITVA TARTÁSA, NAPIRENDJE Nyitva tartás A Habilitációs Központ hétfőtől péntekig naponta 6-tól 17 óráig fogadja az igénybevevőket/ügyfeleket ölelkező munkarendben az ünnepnapok, munkaszüneti napok kivételével. Napirend Az igénybevevők/ügyfeleket fogadását/beérkezését az igényeiknek megfelelően alakítottuk ki. Napirend kialakítása a jogszabályok és módszertani elvárásoknak megfelelően kerültek kialakításra összhangban a megállapodások és szerződések tartalmával. A programok technikai kivitelezését a megvalósítás időtartama, bonyolultság, az igénybevevők mennyiségi és minőségi jellemzői, továbbá a fejlesztő foglalkoztatás MT és fejlesztési jogviszony szerződésében rögzített elvárásai is 62

97 befolyásolják az étkezés mellett. A szabadidős foglalkozások a kötött foglalkozásokon túl kerülnek megvalósításra. Az igénybevevő/ügyfeleket fejlesztő tevékenységeinek zavartalansága érdekében kérjük, hogy az intézménybe való érkezéskor és távozáskor vegyék figyelembe az intézmény napirendjét és a foglalkozások rendjét. 3. A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A szolgáltatás részeként megjelenő tevékenységek a következők: Tanácsadás: az igénybevevő/ügyfelek bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul. Esetkezelés: az igénybevevő/ügyfél, szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybevevő/ügyfél saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe. Pedagógiai segítségnyújtás: szocializációs, pedagógiai, andragógiai eszközökkel végzett tervszerű tevékenység, folyamat, amely olyan viselkedések, attitűdök, értékek, ismeretek és képességek átadásának közvetlen és közvetett módját teszi lehetővé, gyakoroltatja, aminek eredményeként az igénybevevő/ügyfél lehetőséget kap képességei kiteljesítésére, fejlődésében egy magasabb szint elérésére. Gondozás: az igénybevevő/ügyfél bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatás, fejlesztés, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését. Étkeztetés: gondoskodás hideg, illetve meleg ételről rendszeresen a szolgáltatónál, napi háromszori alkalommal. Gyógypedagógiai segítségnyújtás: a fogyatékosságból adódó akadályoztatottság kompenzációjára szolgáló - a gyógypedagógia körébe tartozó - komplex tevékenységrendszer az igénybevevő/ügyfél, családja és környezete képességeinek legteljesebb kibontakoztatása, a funkciózavarok korrekciója és a rehabilitáció érdekében. Felügyelet: az igénybevevő/ügyfél a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll. Szállítás: az igénybevevő/ügyfél eljuttatása a szolgáltatások, munkavégzés, közösségi programok, helyszínére, ha szükségleteiből adódóan mindezek más módon nem oldhatóak meg. 63

98 Készségfejlesztés: az igénybevevő/elátott társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására. Közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg. 4. EGÉSZSÉGVÉDELMI, BALESET-MEGELŐZÉSI, MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA Az intézményben csak egészséges igénybevevő/ügyfél tartózkodhat. Betegségre és fertőző betegségre gyanús, lázas, igénybevevőt/ügyfelet fogadni az intézményben nem szabad. A napközben megbetegedett igénybevevőt/ügyfelet el kell különíteni és szülőt, törvényes képviselők/gondnokok értesíteni, illetve szükség estén orvosi ellátást biztosítani kell. Gyógyszer csak az orvos írásbeli utasítására adható az igénybevevőnek/ügyfélnek, melyről a törvényes képviselőnek/gondnoknak az intézmény dolgozóit írásban tájékoztatni kell. Az igénybevevő/ügyfél csak az aktuális napra rendelt gyógyszert hozhatja be az intézmény területére. Indokolt esetben az intézményi dolgozók - biztonsági tartalék okán gondoskodhatnak a gyógyszer megőrzéséről Az intézmény épületét és területét az igénybevevők/ügyfelek az intézményi programok esetében csak a felügyeletükkel megbízott dolgozó kíséretében hagyhatják el. Az intézményt az igénybevevő/ügyfél önállóan csak a törvényes képviselő/gondnok írásos nyilatkozata mellett hagyhatja el. Igénybevevőt/ügyfelet, ha a törvényes képviselő/gondnok helyett más személy kívánja elvinni, akkor ezt előzetesen írásban meghatalmazás - szükséges rögzíteni és átadni az tagintézmény részére. Az intézmény területén és az intézmény által szervezett intézményen kívüli programokon szeszes italt, energia italt, drogot vagy egyéb tudatmódosító szert fogyasztani, valamint cigarettázni tilos! Minden intézményhasználó kötelessége, hogy a munka-, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat megismerje, betartsa Tűz esetén riasztásra a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat a szakdolgozók ismerteti és gyakoroltatják az igénybevevőkkel/ügyfelekkel. Vészhelyzet (természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés), balesetveszélyes helyzet észlelése esetén a igénybevevő/ügyfél azonnal értesítse a legközelebbi dolgozót. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot, sérülést okozó tárgyat (gyufa, petárda, öngyújtó, szúróvágó, valamint fegyvernek minősülő eszköz), és sérülést okozó, veszélyes tárgyat a igénybevevőknek/ügyfeleknek az intézménybe hozni, illetve az intézmény által szervezett programokra vinni tilos! 64

99 Az intézményben történt balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény dolgozóinak, valamint a tagintézmény vezetőnek. A tagintézmény munkavállalói kötelesek az évente tartott tűz- és munkavédelmi oktatáson részt venni, annak előírásait betartani Az igénybevevő/ügyfél értékei biztonságos megőrzésének rendje, az igénybevevő/ügyfél anyagi felelőssége Az igénybevevő/ügyfél értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések: Minden igénybevevő/ügyfél kötelessége, hogy az intézmény helyiségeit, berendezési tárgyait rendeltetésszerűen használja! Az intézményi vagy egyéb tulajdonban (fejlesztő eszközök, berendezési tárgyak, stb.) gondatlanságból okozott kárért az igénybevevő/ügyfél anyagilag, míg a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag és fegyelmileg is felelős. A kártérítési kötelezettség mérséklésének mérlegelése, illetve elengedése tekintetében a tagintézmény vezető, illetve a Szociális Gondozó Központ intézményvezetője dönt. Az intézményi munkához nem tartozó tárgyakért, melyet az igénybevevő/ügyfél saját maga hoz be, azért felelősséget nem vállal (pl. informatikai eszközök, mobiltelefon, pendrive, tablet, laptop stb.). A tagintézményi és/vagy egyéb tulajdonban lévő eszközök és tárgyak jogtalan eltulajdonítása esetén bejelentési kötelezettségünknek eleget teszünk az érintett hatóság felé. Erről tájékoztatjuk a törvényes képviselőt/gondnokot Egyéb rendelkezések A törvényes képviselők/gondnokok az igénybevevők/ügyfelek fejlesztésével kapcsolatos kérdéseiket, a foglalkozásokkal kapcsolatos észrevételeiket a tagintézmény vezető, távollététben helyettese szakmai vezető - felé jelezhetik, problémás ügyekben hozzá fordulhatnak! A külső látogatók, érdeklődők a tagintézmény vezetővel, vagy helyettesével történő előzetes bejelentkezést követően jelenhetnek meg az intézményben bármely okból kifolyólag. 5. ÉTKEZÉS Az igénybevevő/ügyfél étkezéséért térítési díjat fizet. Ennek mértékét Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése határozza meg. Jelen térítési díjak összegét a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és fizetendő 65

100 térítési díjak megállításáról szóló 83/2011. (XII.22) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2019. (IX.30.) önkormányzat rendelete határozza meg. Az étkezéssel kapcsolatos teendőkről (megrendelés, lemondás hiányzás esetén, a fizetés rendje) a törvényes képviselők/gondnokok tájékoztatást kapnak. Az esetleges változásokat/hiányzásokat a törvényes képviselők/gondnokok a megelőző munkanapon 10 óráig kötelesek jelezni telefonon és írásban a tagintézmény vezetősége felé. Étkezések időpontja Az intézmény napi háromszori étkezésről gondoskodik. reggeli: ebéd: uzsonna: :00 6. A DR. DIZSERI TAMÁS HABILITÁCIÓS KÖZPONT INTÉZMÉNYI SZABÁLYOZÁSAI 6.1. Az igénybevevők/ügyfelek jogai Intézményünkben az igénybevevők/ügyfelek biztonságban és egészséges környezetben töltik idejüket. Az igénybevevőket/ügyfeleket emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak. Az igénybevevőt/ügyfelet közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Az intézmény és annak dolgozói az igénybevevő/ügyfél cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát nem korlátozhatja, de az igénybevevő/ügyfél eme jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, társai, illetve az intézmény alkalmazottainak egészségét, testi épségét, valamint nem akadályozhatja viselkedésével a többiek munkához, fejlesztő foglalkozáshoz, fejlődéséhez való jogát. Az igénybevevők/ügyfelek az intézmény eszközeit, berendezéseit, felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatják, azokra vigyázniuk kell Az igénybevevő/ügyfél ruházata az intézmény területén és külső programokon Az igénybevevő/ügyfél köteles tiszta ruhában és ápoltan megjelenni az intézményben. Egészségi állapottól függően szükség szerint a törvényes képviselőnek/gondnoknak biztosítania kell váltóruhát. Drága ruhadarabok, ékszerek, otthoni tárgyak behozataláért, annak meghibásodásáért, elvesztéséért felelősséget, kártérítést az intézmény nem tud vállalni. 66

101 6.3. A Habilitációs Központ fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó előírások Műhelyrend Nem végezhet munkát az az igénybevevő/ügyfél, aki baleset- és tűzvédelmi felkészítő oktatáson nem vett részt, az előírt orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy munka alkalmassági vizsgálat eredménye nem megfelelő. Továbbá akinek egyéni gondozási tervében a műhelymunkák nem szerepelnek. Az igénybevevő/ügyfél felügyelet nélkül nem tartózkodhat, nem végezhet munkát! A dolgozó vagy az igénybevevő/ügyfél rosszullétét vagy sérülését köteles azonnal jelenteni Mulasztások Az igénybevevő/ügyfél bármilyen okból történő hiányzását a törvényes képviselőknek/gondnokoknak jeleznie kell az intézmény felé a legrövidebb időn belül. Az igénybevevő/ügyfél mulasztását az alábbi esetekben és módon kell igazolni: Igazolt távollét: törvényes képviselő/gondnok előre szóban és írásban bejelenti a Habilitációs Központnak orvosi igazolással igazolja Igazolatlan távollét: ha a törvényes képviselő/gondnok a távolmaradást nem igazolja. 7. AZ INTÉZMÉNY ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ/ÜGYFÉL VALAMINT TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJE/GONDNOKA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Törvényes képviselővel/gondnokkal kialakítandó együttműködés Annak érdekében, hogy az igénybevevőket/ügyfeleket a nekik legmegfelelőbb módszerrel neveljük, szükség van igazi együttműködésre, nyitottságra, bizalomra és őszinteségre. Probléma, konfliktus, ellentét esetén kérjük, keressék fel a tagintézmény vezetőt, távollétében a helyettesét vagy az intézményvezetőt és közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. A törvényes képviselőknek/gondnokoknak lehetőségük van rá és igényeljük is, hogy az intézményben folyó fejlesztő munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítség elő a közös gondolkodást. Lehetőség van arra, hogy a Nyitott intézmény elve szerint a törvényes képviselő/gondnok látogatás keretében a fejlesztő munkába betekintést nyerjen Fórumok, ünnepek, hagyományok szülői értekezletek: évente minimum két alkalommal, illetve szükség szerint fogadóóra 67

102 o a tagintézmény vezetővel történő előzetes egyeztetés alapján o szakmai csoporttal történő, egyénre irányuló tájékoztatás nyújtása a szakmai vezető közreműködésével Kérjük a törvényes képviselőket/gondnokokat, hogy a napirend szerinti terápiás és, vagy fejlesztő foglalkoztatások idején a gondozónők, fejlesztő munkát végző szakemberek munkáját se személyesen, se telefonon ne zavarják, kivéve sürgős információk közlése esetében. Az ünnepek örömteli tevékenységének gyakorlásakor meghatározott alkalmakkor lehetőséget biztosítunk a törvényes képviselőknek/gondnokoknak az igénybevevőkkel/ügyfelekkel való közös intézményi ünneplésre. 8. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A törvényes képviselő/gondnok joga és kötelezettsége, hogy a házirendben foglaltakat megismerje és betartsa. Fogadó óráinkon, egyéni beszélgetések, családlátogatások alkalmával tájékoztatást adjon, továbbá aktívan részt vegyen a megszerzett ismeretek elmélyítésében, az otthoni környezetben. Együttműködés keretében az igénybevevők/ügyfelek egyéni fejlődéséről, magatartásáról naponta érdeklődhet, illetve információt cserélhet a szakmai csoport tagjaival, betekinthet az egyéni fejlesztési tervbe. A szolgáltatást igénybevevőjének/ügyfelének joga van ahhoz, hogy A szolgáltatást másokkal egyenrangú módon, bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül igénybe vegye. egyéni szükségleteihez, igényeihez és elvárásaihoz igazodó ellátást kapjon a tevékenységekről/programokról megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét a szolgáltatásról nyíltan, hátrányos következmények nélkül elmondja, szolgáltatással kapcsolatos kérését, visszajelzését, esetleges panaszát megfelelő módon tisztelettel kezeljék A szolgáltatást igénybevevőnek/ügyfélnek, illetve törvényes képviselőnek/gondnoknak kötelessége, hogy a jogszabályokban rögzített követelményeknek eleget tegyen, a kért dokumentumokat határidőre benyújtsa. a szolgáltatás térítési díját határidőre kiegyenlítse mind a szolgáltatást végző, mind az igénybevevő más személyek emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, mindazt a tiszteletet, amit tőlük kap, viszonozza. képességeinek megfelelően törekedjen az önálló, aktív életre, a tevékenységek elvégzésébe képességeinek megfelelően bekapcsolódjon 68

103 A szolgáltatást végzőnek jogát és kötelezettségét a hatályos Szervezeti Működési Szabályzat és a Szakmai Programok tartalmazzák. 9. FOGLALKOZTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL FELHASZNÁLÁSA A műhelyekben előállított termék az intézmény tulajdonát képezi. Az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználásáról az intézményvezetője rendelkezik. A bevételt a programok és fejlesztések anyag és eszközbeszerzéseire fordítjuk. Az értékteremtő termékeink árképzésének alapját elsődlegesen az önköltség képezi, melyre megfelelő korrekt hasznot képezünk. A haszon mértékénél az eladhatóságot és a piaci árakat vesszük figyelembe és jellemzően ez alatt határozzuk meg a termék végleges árát. Az igénybevevő/ügyfél a fejlesztését végző oktatóval megbeszélve, kiválasztva és erről a tagintézmény vezetőt, vagy távollétében annak helyettesét tájékoztatva hazavihet egy-egy munkadarabot. 10. JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI Az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 100. és 102. értelmében az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) * a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartamát meghosszabbítják, d) * a 94/C. szerinti megállapodás felmondásával. Az ügyfél, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. További esetekben a megszüntetés lehetősége áll fenn: foglalkozás egészségügyi felülvizsgálat kedvezőtlen eredménye igénybevevő/ügyfél vagy törvényes képviselője/gondnoka által kért jogviszony megszüntetés valamely fél rendes felmondásával igénybevevő/ügyfél súlyos szerződésszegése esetén azonnali hatályú felmondással 69

104 egyéb indokolt esetben 11. INTÉZMÉNY ALAPFELADATÁT MEGHALADÓ PROGRAM, SZOLGÁLTATÁS KÖRE, TÉRÍTÉSI DÍJA Csengettyűzés Az intézményt nemzeti, illetve érdi kulturális programokon képviselő Csengettyű zenekar kapcsán felmerült költségeket munkanapokon a Szociális Gondozó Központ saját költségvetéséből finanszírozza. A hétvégén hasonló eseményekkel bíró előzetesen tervezett programok költségeit a gazdasági lehetőségek függvényében tudja az Intézmény finanszírozni. A finanszírozásból átlagosan hat nap, mint alkalom támogatható, amit az intézményvezető saját jogkörében módosíthat. Ezen felüli előadásokon/programokon való részvételt és az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek és források költségeit a szülők biztosítják. Termékértékesítés Az intézmény jellemzően az előállított termékek értékesítését Érd város programjain valósítja meg. Továbbá előzetes megrendelésre, intézményen belül történő átvétellel is biztosítunk termékeket. A hétvégén hasonló eseményekkel bíró előzetesen tervezett termékértékesítési programok költségeit a gazdasági lehetőségek függvényében tudja az Intézmény finanszírozni. A finanszírozásból átlagosan hat nap, mint alkalom támogatható, amit az intézményvezető saját jogkörében módosíthat. Ezen felül meghívásos alapon az ország más területein is értékesítünk a költségvetésünk gazdasági lehetőségeihez mérten, melyről az intézményvezető saját hatáskörében dönt. Érd, Tagintézmény-vezető 70

105 SZAKMAI PROGRAM SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT NAPPALI MELEGEDŐ Készítette: Miks Ildikó tagintézmény-vezető helyettes

106 Tartalom I. A szolgáltató adatai... 4 II.A Nappali Melegedőn folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik... 4 III.Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői... 6 III.1 Az ellátandó célcsoport:... 6 III.2. Az ellátandó terület jellemzői:... 7 III.3 Más intézményekkel történő együttműködés módja... 7 IV.A szolgáltatás célja, alapelvei... 8 IV.1. A szolgáltatás célja... 8 IV.2. Feladata... 9 IV.3. A szolgáltatás alapelvei... 9 IV.4. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása... 9 IV.5. A létrejövő kapacitások IV.6. A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek V. A feladatellátás szakmai tartalma V.1. A feladatellátás módja V.2. A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége Szolgáltatási elemek a nappali melegedőn V.3. A gondozási fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja VI.Az ellátás igénybevételének módja: VI.1. A kérelem benyújtásának módja: VI.2. Igénybevétel feltételei: VI.3. Értesítések: VI.4. Nyilatkozatok: VI.5. Megállapodás megkötésének jelentősége: VI.6. A Szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: VI.6.1. Nyitvatartási, ügyeleti, ügyfélfogadási rend VI.6.2. Elérhetőségek VI.7. Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során: VII.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja VIII.Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VIII.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogai: VIII.1.1. Adatvédelem: VIII.1.2. Betekintési jog: VIII.1.3. Jogorvoslathoz való jog: VIII.1.4. Egyenlő bánásmódhoz való jog VIII.2. A szolgáltatást nyújtók jogai: VIII.3. Az ellátott jogi képviselő intézménye: IX.A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái számú melléklet Házirend I.Házirend hatálya Az intézmény nyitvatartási ideje II.Az igénybe vétel általános szabályai III.Az ellátást igénylő jogai IV.Az ellátást igénybe vevők jogainak gyakorlása: V.Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre

107 VI.Étkeztetés rendje VII.Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje VIII.Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai: Az ellátás megszűnik: A tag- intézmény vezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti: A Házirend súlyos megszegésének esetei: Alkoholfogyasztás IX. Krízisidőszak X.Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok és szolgáltatások köre

108 I. A szolgáltató adatai Intézmény neve: Szociális Gondozó Központ Intézmény székhelye: 2030 Érd, Emma u 7. Telephely neve: Nappali Melegedő Telephely címe: 2030 Érd Fehérvári út 91. Fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1. Ágazati azonosító: S A szolgáltató tevékenység típusa: hajléktalanok nappali ellátása Ellátási területe: Pest megye közigazgatási területe II.A Nappali Melegedőn folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik Törvények Magyarország Alaptörvénye A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény), A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény), A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény, Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény Rendeletek A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, Gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet, A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a Gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007 (XII.15.) Korm. rendelet, Az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybe vevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, 4

109 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézményekben dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 17/2008. (III.28.) önkormányzati rendelete, Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete. Egyéb Szociális Munka Etikai Kódexe. 5

110 III.Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői III.1 Az ellátandó célcsoport: Célcsoportunkat a hajléktalan 18 éven felüli személyek alkotják, akik igénybe veszik a szolgáltatásainkat, intézményi ellátásunkat. A nappali melegedő célcsoportját elsősorban azok a hajléktalan személyek alkotják, akik a hajléktalan szálló éjjeli menedékhelyének ügyfelei, másodsorban közterületen élnek életvitel szerűen, vagy lakhatásukat egy általuk kijelölt területen, lakhatásra alkalmatlan helyiségben oldják meg. A hajléktalan személyek másik csoportjához azok tartoznak, akik egy váratlan élethelyzet miatt a hajléktalanság közelébe kerülnek, fűtetlen, komfort nélküli, romos épületekben tartózkodnak, jobb esetben minimális jövedelemből tartják fenn magukat, ami a különböző állami és önkormányzati ellátásokra épül. Mindkét célcsoport feje fölött ott lebeg a kilakoltatás veszélye a szolgáltatási hátralékok felhalmozódása miatt, továbbá az önfenntartás ellehetetlenülése, illetőleg az illegális lakáshasználat ténye. Jellemző rájuk az alulképzettség, valamint a megfelelő szocializáció és higiénia hiánya. Munkaképes ügyfeleink 80 %-a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, valamint közmunka programban vesz részt. Lakókörnyezetük és életkörülményeik nem megfelelőek a jelenlegi társadalmi elvárásokhoz mérten. Ennek következtében leszakadó rétegként a társadalom perifériájára kerülnek, ami sajnálatos módon önfenntartó folyamatként görgeti őket tovább. Tapasztalataink alapján az 50 év feletti ellátottaknak már nincs motivációjuk az életmódjuk megváltoztatására, így célkitűzéseik is korlátozottak. Egyedülálló életformára rendezkednek be, ezért zárkózott magatartást tanúsítanak egymás irányába, és a szakemberek felé egyaránt. Megelégszenek a szociális ellátások által nyújtott feltételekkel, és az életmódjukat is ennek megfelelően alakítják ki. Többségben ők veszik igénybe a szolgáltatást. Ezzel szemben a fiatalabb generáció hajlik a változás felé, ám a lehetőségeik behatároltsága miatt igen nehezen boldogulnak az előbbre jutással. Közülük átlagosan 4-5 fő veszi igénybe az ellátást. Munkatársaink elmondása alapján vannak olyan időszakok, amikor ezek az emberek fellelkesülnek és lázasan kutatnak munkalehetőség, valamint albérlet után, majd bekerülnek egy olyan társaságba, ami visszahúzó erővel hat rájuk, és újfent visszazuhannak egy korábbi szintre, ami meggátolja a rendszerből való kitörésüket. A hajléktalan személyekre jellemző a veszélyeztetettség és a kiszolgáltatott élethelyzet. Ennek következtében szükségleteik elsősorban az élelemre, ruházkodásra, az iratok pótlására, valamint a gyógyszerek beszerzésére korlátozódnak, míg a váratlan élethelyzet kapcsán egyik napról a másikra hajléktalanná vált emberek szükségletei a korábbi életszínvonalukhoz igazodóan az alapszükségleteik kielégítésén túl a munkavállalásra, a biztos lakhatásra és a saját egzisztencia megteremtése fókuszálnak. Ellátottjaink többsége pszichésen sérült vagy szenvedélybeteggé vált személy, kiemelve az alkohol és drogfüggőséget. Szociális és egészségügyi jellemzőiket tekintve igénybe vevőink többsége munkanélküli, így az anyagi helyzetük éppen csak a minimális szükségleteiket fedezi, továbbá rossz egészségügyi állapotban vannak, kiemelkedő a tüdő, a daganatos és a krónikus megbetegedések aránya. A hajléktalan csoportra jellemző, hogy hiányos kapcsolati tőkével rendelkezik, vagy egyáltalán nincs kapcsolati tőkéje. Ennek hiányában nehéz számukra a munkavállalás, a lakhatás megoldása, a családdal való kapcsolattartás. Jövedelmük hiánya az életminőségüket is meghatározza, szinte csak a személyes szükségleteikre, sok esetben csupán a függőségek finanszírozására korlátozódik. Sokan kilátástalannak látják helyzetüket, ezért képtelenek már döntéseket hozni, más életformát választani. 6

111 Összességében jellemző rájuk, hogy az egészségügyi állapotuk kedvezőtlen és nagyban függ az aktuális közérzetüktől, aminek következtében sokan folyamodnak közgyógyellátásért, gyógyszertámogatásért, illetve igyekszünk minél gyakrabban szűrővizsgálatokhoz juttatni őket. Kiemelkedő a tüdő és a daganatos megbetegedések aránya, valamint a krónikus betegségek száma főként az idősebb korosztálynál. A higiéniai feltételek hiánya miatt az élősködők jelenléte csak tovább ront az állapotukon. Sokuk szenvedélybetegséggel vagy pszichiátriai betegséggel küzd, melyek kezelés hiányában súlyos kórképet mutathatnak. III.2. Az ellátandó terület jellemzői: Ellátási területünk Pest megye közigazgatási területe. Városunk speciális elhelyezkedése és a fővároshoz való közelsége miatt nem nevezhető klasszikusnak, inkább egyedinek. A hajléktalanok körében kevesebb a valódi hajléktalan személy, aki az utcán életvitel szerűen tartózkodik, inkább a potenciális hajléktalanság a jellemző. Ellátottjaink többsége lakhatásra alkalmatlan házban vagy helyiségben rendezkedik be, melyre a terület számtalan lehetőséget kínál. Érd igen nagy kiterjedésű, és főként családi házas övezetek találhatóak meg benne. Egyszerre van jelen benne a szuburbanizáció és a dezurbanizáció, aminek következtében az ide érkező lakosság a város központi területeit, vagy éppen a csendes újépítésű peremterületeket veszi célba, míg a régebbi elavult városrészek lassan elnéptelenednek. A hajléktalan személyek ezeket az elhagyatott városrészeket, romos épületeket és lakhatásra alkalmatlanná vált helyiségeket részesítik előnyben a zsúfolt közterületekkel ellentétben. Napközben a megélhetésük biztosítása érdekében bemerészkednek a városközpontba és a bevásárlóközpontok és áruházak parkolójába. Amennyiben senki sem zavarja meg őket összegyűjtik a bevásárlókocsikat, továbbá a szemét közt keresgélve igyekeznek élelmet találni vagy visszaváltani az ott talált üres üvegeket. Sokan közülük napközben Budapestre utaznak a nagyobb haszon reményében, de éjszakára visszatérnek illegális hajlékukba. Jellemző rájuk, hogy télen a krízisidőszakban az áruházak belső területén melegszenek, illetve előfordul, hogy hideg időben az elővárosi vonatokon alszanak. Nagyon ritka azon esetek száma, hogy egy ellátott a vasútállomáson vagy a buszpályaudvaron rendezkedjen be, mivel a közterület fenntartók vagy más hatósági szervek rövid időn belül intézkedést kezdeményeznek a helyzet megváltoztatására. III.3 Más intézményekkel történő együttműködés módja A Szociális Gondozó Központ hat szakmai egységgel teljesíti Érd városában a szociális terület ellátását, és ennek képezi részét a Hajléktalan Ellátó szervezeti egység is, melyen belül négy szolgáltatás üzemel, köztük az átmeneti szálló és az éjjeli menedékhely ellátása. Ennek szakmai irányítását az erre kijelölt egységvezető látja el. Az ellátandó feladatok szorosan kapcsolódnak a nappali melegedő, valamint az utcai szociális munkához, így kéthetente közös megbeszéléseken vesznek részt a munkatársak, és napi szinten informálják egymást a műszak átadása során, hogy hatékonyan tudják kezelni a felmerülő problémákat. Az utcai megkereső munkás minden esetben tájékoztatást nyújt a hajléktalan egyéneknek, hogy milyen ellátásokat vehetnek igénybe, hol találhatóak meg ezek az ellátási formák, és milyen feltételek szükségesek az igénybevételhez. Ezen felül az utcai gondozó szolgálat számos esetben segít a szállító szolgáltatásával eljuttatni klienseinket az egészségügyi, szociális és közintézményekhez. A százhalombattai hajléktalan ellátó intézménnyel napi szintű kapcsolatot ápolunk, tájékoztatjuk egymást a területen tapasztaltakról, jelezzük, ha valamelyik ellátottal 7

112 kapcsolatban változás történik. Emellett az adományok felhasználásánál is figyelembe vesszük az igényeket és támogatjuk egymás szervezetét. A felmerülő problémák és igények kielégítését a szolgáltatások és a civil szervezetek együttműködése teszi teljessé. A területen több civil szervezettel, egyházi közösséggel, és alapítvánnyal működünk együtt kiemelve a krízisidőszakot, amikor közösen szervezünk ételosztást, adománygyűjtést, valamint faosztást. A Szociális Gondozó Központ minden évben szervez jelzőrendszeri találkozót, melyre a hajléktalan ellátáson kívül meghívást kapnak a szociális intézmények (időseket ellátó, család és Gyermekjóléti szolgálat, fogyatékosok nappali ellátása, bölcsőde), a humánpolitikai iroda, rendőrség, polgárőrség, egészségügyi szolgáltatók, nagycsaládosok egyesülete, idősügyi tanács és az egyházi felekezetek. A tanácskozáson megbeszélésre kerülnek a krízisidőszak teendői, rögzítésre kerülnek az igények és a vállalások, felosztva kinek milyen feladat jut. Ezután a Gondozó Központ kijelöli a felelős koordinátort, aki megbízás alapján végzi munkáját egy team segítségével, illetve kidolgozásra kerül a jelzőrendszer technikai működése is. Ez alapján nagyobb szerep jut a hajléktalan ellátásra, a család- és Gyermekjóléti szolgálatra és a rendvédelmi szervezetekre, akik minden nap területen dolgoznak. A találkozón elhangzott intézkedésekről, a segítő szakemberek elérhetőségéről a média és szóróanyagok segítségével kap tájékoztatást a lakosság. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy az ilyen jellegű összefogás, valamint a lakosság megfelelő figyelemfelkeltése, és ennek következtében aktív közreműködése eredményezi a legnagyobb hatékonyságot. A Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségével együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérhetik ügyfeleink az állas ajánlatokat, telefonon érdeklődhetnek, időpontokat egyeztethetnek. Az intézmény kapcsolatot tart fent az önkormányzat illetékes osztályaival a pénzbeli ellátási formák, okmányok és támogatások intézése, és a gondnokság alá helyezés ügyeiben. Az Emberi Erőforrás Minisztérium és a Kormányhivatalok alá tartozó intézményekkel, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel a pénzbeli ellátások ügyintézése, valamint a munkavállalás elősegítése érdekében állunk kapcsolatban. Ezen felül együttműködünk a területünkön dolgozó háziorvosi szolgálattal, mentőszolgálattal, valamint a Szakorvosi Rendelőintézettel, különös tekintettel a Pszichiátriai Gondozóra, valamint a területileg illetékes kórházi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatókkal. További együttműködő partnereink a Pest Megyei Pártfogó Felügyelet, az érdi Rendőrkapitányság, Polgárőrség, Megyei Bíróság és Ügyészség, valamint a nappali, átmeneti, rehabilitációs és bentlakást biztosító intézmények. A kapcsolattartás módja az intézményekkel és szolgáltatókkal történhet írásban, elektronikus módon, telefonon, vagy személyes úton. Az intézkedésekről történt visszajelzést 10 munkanapon belül megtesszük. Az átmeneti ellátás szolgáltatása a szakmai kompetencia határainak tiszteletben tartásával működik együtt mindazokkal az intézményekkel, amelyek a kliensek életesélyeinek javításában, integrációjában segítséget nyújtanak számunkra. IV.A szolgáltatás célja, alapelvei IV.1. A szolgáltatás célja A hajléktalan személyek ellátását végző intézmény segítséget nyújt a hajléktalan személy életviteléhez, elősegítve a szociális ellátások igénybevételét, elérését. 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 102. (2) 8

113 A feladat végrehajtása a Szociális Gondozó Központ Hajléktalan Szálló és Éjjeli menedékhely Intézményen belül szervezeti integrációban, a hajléktalan ellátások egymásra épülésével valósul meg. Működési engedéllyel a következő ellátási formákat biztosítjuk: hajléktalanok nappali melegedője, hajléktalanok átmeneti szállása férfi és női férőhelyekkel, éjjeli menedékhely férfi ügyfelek számára. A szolgáltatások egy telephelyen működnek. A nappali melegedő célja az ellátást igénybevevő részére szociális, egészségügyi és mentális állapotuknak megfelelő életritmus biztosítása közösségi formában. Szolgáltatásunk további célja a hajléktalan emberek társadalmi leszakadásának lehetőség szerinti megszüntetése, életminőségük javítása. Intézményünk elsősorban a hajléktalan személyeknek nappali tartózkodásra nyújt lehetőséget. A másodlagos tevékenységünk eredménye a közegészségügyi és járványügyi, valamint a bűnmegelőzési célok betöltése. A szakmai egység a szolgáltatás biztosítása során fokozott figyelmet fordít az ellátásban részesülők emberi méltóságára, alapelvként pedig arra, hogy az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját segítő, személyre szabott gondozás valósuljon meg intézményünkben. IV.2. Feladata Az Nappali Melegedő feladata, Érd Megyei jogú város közigazgatási területén élő, illetve tartózkodó, 18 életévüket betöltött hajléktalan személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi és mentális állaputuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. Közösségi programokat szervez. Biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában az ellátotti kör, valamint a lakosság számára elérhető módon működjön. IV.3. A szolgáltatás alapelvei az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása a szociális szakmai etikai kódexben foglalt elveknek és értékeknek megfelelő ellátás biztosítása a megszerzett információk tiszteletben tartása egyenlő bánásmódban való részesítés az egyén önrendelkezésének tiszteletben tartása az ügyfeleknek teljes körű információátadás biztosítása IV.4. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása Érd Megyei Jogú Városban a szociális ellátásokat a Szociális Gondozó Központ fogja össze, melynek egyik szervezeti egysége a hajléktalan ellátási komplexum. Az integrált szolgáltatások, mint a melegedő, éjjeli menedékhely, az átmeneti szálló és az utcai szociális munka egy területen, egy szakmai irányítás alatt működnek. A szolgáltatások egymásra épülnek ezzel elősegítve a hatékony ellátást. Ennek részeként az utcai szociális munkások feltérképezik az ellátási területet és felkutatják az utcán élőket, illetve azokat, akik lakhatásra alkalmatlan helyeken, helyiségekben töltik mindennapjaikat. Feladatuk, hogy a tájékoztatás során a hajléktalan ellátó felé irányítsák a rászorultakat. Az intézményünknek pedig feladata, hogy befogadja, gondozza, majd a szociális munka során a hajléktalan létformából kivezesse az ellátottakat. 9

114 Célunkat apró lépésekben kívánjuk elérni, elsődlegesen azért, hogy térségünkben mindenkit utolérjünk, igényeiket felmérve segítsünk, majd a szociális munka eszközeivel motiváljuk a társadalmi integráció irányába. Ezen belül az utcai szociális munka háttérintézménye a nappali melegedő és az éjjeli menedékhely, majd a következő lépést az átmeneti ellátás igénybevétele jelenti. Ennek a közös, együttes munkának az eredménye, hogy nyomon tudjuk követni a hajléktalanokat a településeken, és ismerve a szükségleteiket hatékonyabban ellátást tudunk biztosítani számukra. A Nappali Melegedő az egyik legrégebbi szociális szolgáltatás a településünkön, amely 35 fő részére biztosítja a nappali ellátást. Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat napi szinten közel teljes kihasználtsággal veszik igénybe a kliensek. Munkatársaink készséggel segítik a hajléktalan személyek életviteléhez szükséges szociális ellátások igénybevételét, továbbá törekszenek a szakmai és anyagi erőforrások kedvező kihasználására. A szolgáltatások ellátásáért jelenleg 3 fő szociális munkatárs, valamint napi 4 órában 1 fő mentálhigiénés szakember, továbbá a szakmai egységvezető vállal felelősséget. A nappali melegedő minden ellátott számára biztosítja: személyi higiénés, tisztálkodási, mosási lehetőséget étkeztetés biztosítása naponta kétszer a személyi tisztálkodáshoz szükséges eszközöket (törülköző, szappan, mosópor) szociális és egészségügyi információk biztosítása az ellátást igénybevevő jogosultságaira vonatkozó tanácsadás a mosáshoz szükséges eszközöket ügyintézésben való közreműködés például iratok pótlása postacím biztosítása munkaképesség csökkenés vizsgálata nyugdíjazással összefüggő feladatok ellátása telefonálási lehetőség biztosítása szabadidő hasznos eltöltéséhez biztosítjuk a kommunikációs eszközök igénybevételét (televízió, rádió, újság), adományokból kapott könyvekkel lehetőséget kívánunk adni az olvasásra, egészségügyi szűrések megszervezése, első körben a menedékhellyel, majd a hajléktalanok átmeneti otthonába történő beutalásokra javaslattétel, munkaügyi kirendeltséggel történő kapcsolattartás során munkahelyhez, valamint foglalkoztatáshoz való jutást kívánunk biztosítani, egyéni esetkezelés lehetőségének biztosítása, IV.5. A létrejövő kapacitások 2018.évben 266 munkanapot dolgoztunk. Ez alatt az idő alatt 8802 főt láttunk el a nappali ellátás keretében, ennek napi átlaga 33,09 fő. A 2018-es évben 79 fő ellátott vette igénybe a Nappali Melegedő szolgáltatásait. Ebből összesen 50 fő új ellátott volt. A nappali melegedőnek 49 közös ügyfele volt az Éjjeli Menedékhellyel 2018-ban. Külsős ügyfelünk 30 fő volt, melyből 9 fő nő és 21 fő férfi. Az elmúlt három év tükrében elmondható, hogy a téli krízis időszakokban jellemző, hogy a október 15.-én hatályba lépett az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel kapcsolatban közreműködő egyes szervek kijelöléséről és feladatairól szóló 178/2018. (X. 2.) Korm. rendelet, valamint ennek eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről szóló 191/2018. (X. 12.) Korm. rendelet előtti időszakban a nappali melegedő 10

115 közel 100 %-os kihasználtsággal működött. A kormányrendeletben foglaltaknak november 22.-től tudtunk 100 % -ban eleget tenni. Ezután már a nappali melegedő nem tudta/tudja hozni a közel 100%-os kihasználtságot. 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Átlag telítettség nappali melegedő Január 01 - március 31 április 01 - június 30 július 01 - szeptember 30 november december ,9 99,8 98,5 99, ,2 91,1 97,0 91, ,5 78,9 78, A törvényi változás után a nappali melegedő telítettsége a hétvégi nyitva tartás következtében csökkenésnek indult. A grafikonon is látszik, hogy hétköznaponként a nappali melegedő továbbra is tartja a 90% feletti telítettséget. Hétvégenként viszont éppen csak meghaladja az 50 %-ot. Ennek oka, hogy hétvégenként a nappali melegedőt 1-2 ember kivételével az éjjeli menedékhely ügyfelei veszik igénybe. Ez azt jelenti, ha hétvégenként az éjjeli menedékhely ügyfeleinek nem kellene a szállót elhagyniuk, akkor csak 1-2 nem szállós ügyfél venné igénybe az ellátást. Ez a hétköznapokon is megmutatkozik, mivel délután 16 órát követően, mikor is az éjjeli menedékhelyes ügyfelek már a szálló szolgáltatásait veszik igénybe, a nappali melegedőn csupán egy, ritkában kettő ügyfél marad a szolgáltatás zárásáig. Nappali Melegedő kapacitás jellemzői/fő Megnevezés Ellátásra jelentkezett, de férőhely hiányában fel nem vett ügyfél szám Engedélyezett férőhely száma Működő férőhelyek száma Teljesített gondozási napok száma Nyitvatartási napok száma Felvett ügyfelek száma dec-31-ig Nappali Melegedőt igénybevevők száma az év folyamán Ebből: Lezárt ügyfelek száma dec31-ig Ellátottak korcsoport megoszlása :

116 : : : : : Nemek megoszlása nő férfi IV.6. A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek tanácsadás: az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul, esetkezelés: az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe, gondozás: az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését, felügyelet: az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás: az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani, készségfejlesztés: az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására, közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg. V. A feladatellátás szakmai tartalma V.1. A feladatellátás módja A nappali melegedő a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. 12

117 Az nappali melegedőn 35 fő számára biztosítottak a törvényben előírt szolgáltatások. A 2030 Érd Fehérvári út 91 szám alatt működtetett nappali melegedő elsősorban Érd Megyei Jogú Város közterületén élő, valamint az éjjeli menedékhelyet igénybe vevő ügyfelek számára biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. A másodlagos tevékenységünk eredménye a közegészségügyi és járványügyi, valamint a bűnmegelőzési célok betöltése. A nappali melegedő szolgáltatásaival kívánjuk elősegíteni az utcai életvitel felszámolását. A fenti célnak megfelelően a szolgáltatásokat kiegészítjük munkaközvetítéssel, iratpótlással, eseti jellegű csomagmegőrzéssel is. Az intézmény csak önellátásra képes, mozgásában nem korlátozott személy ellátására képes. V.2. A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége Szolgáltatási elemek a nappali melegedőn A nappali melegedő minden ellátott számára biztosítja: tisztálkodási, mosási lehetőséget, a személyi tisztálkodáshoz szükséges eszközöket (törülköző, szappan), a mosáshoz szükséges eszközöket (mosópor) elsősegélyhez szükséges felszerelést, orvosi elérhetőséget, étkezésre szolgáló helyiséget, ételmelegítést, ügyintézésben való közreműködést, információnyújtást, iratpótlást, az ügyfelek közötti feszültségek feloldását, konfliktuskezelést. étkeztetés biztosítása naponta kétszer szociális és egészségügyi információk biztosítása telefonálási lehetőség biztosítása szabadidő hasznos eltöltéséhez biztosítjuk a kommunikációs eszközök igénybevételét (televízió, rádió, újság), adományokból kapott könyvekkel lehetőséget kívánunk adni az olvasásra, egészségügyi szűrések megszervezése, első körben a menedékhellyel, majd a hajléktalanok átmeneti otthonába történő beutalásokra javaslattétel, munkaügyi kirendeltséggel történő kapcsolattartás során munkahelyhez, valamint foglalkoztatáshoz való jutást kívánunk biztosítani, csoportos szociális munka közösségi szociális munka Családi kapcsolatok ápolásának elősegítése V.3. A gondozási fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja A Nappali Melegedő, illetve az intézmény által nyújtott szolgáltatások a hét minden napján 8:00-18:00 között térítésmentesen vehetők igénybe. A nappali ellátás keretében 35 fő számára tudunk ellátást biztosítani szóbeli kérelemre. Az igénybevétel önkéntes alapon történik, a szolgáltatás térítési díjmentes. Feltétele a fél évnél nem régebbi negatív tüdőszűrő lelet és az egy hétnél nem régebbi negatív bőrgyógyászati igazolás. Az ellátást igénybe veheti minden önellátásra képes 18 év feletti magyar állampolgár, vagy letelepedési engedéllyel, menekült státusszal rendelkező külföldi személy, aki Pest megye 13

118 közigazgatási területéről rendelkező lakcímet birtokol, és felvételkor tudomásul veszi a Házirendben foglaltakat. A nappali melegedő nyilvántartást vezet az igénybe vevőkről, mely tartalmazza az igénybe vevő: személyi adatait (neve, anyja neve, születési helye és ideje, TAJ száma), a nappali melegedő igénybevételéhez szükséges egészségügyi igazolások meglétét, az ellátott magatartásával kapcsolatos feljegyzéseket, az ellátás felfüggesztését megalapozó esemény dokumentálását, a szolgáltatások nyújtásának dokumentálását. VI.Az ellátás igénybevételének módja: VI.1. A kérelem benyújtásának módja: A nappali melegedő igénybevétele az egyén szóbeli illetve írásbeli kérelmére indul el. A nappali melegedőt előzetes bejelentkezés, felvételi eljárás nélkül nyitvatartási időben személyes jelentkezés útján lehet igénybe venni. A kérelmet az ügyfél szóban és írásban egyaránt a Hajléktalan szálló és Éjjeli menedékhely ügyeletén, a nappali melegedő, valamint az Utcai szolgálat munkatársainál egyaránt beadhatja. A kérelem benyújtásának személyi feltételei: önellátásra képes 18 év feletti magyar állampolgár, letelepedési engedéllyel, vagy menekült státusszal rendelkező külföldi személy, Pest megye közigazgatási területéről rendelkező lakcíme van, Érd Megyei Jogú Várossal feladat ellátási szerződéssel rendelkező települések lakói, továbbá, ha a felvételkor tudomásul veszi a Házirendben foglaltakat, melyet aláírásával igazol. VI.2. Igénybevétel feltételei: A nappali melegedő igénybe vételének feltétele az ügyfél részéről a nappali melegedő házirendjének, szabályainak elfogadása és aláírása, annak betartása. A szolgáltatás igénybevételére jelentkező köteles bemutatni a természetes személyazonosító adatait. A nappali melegedőt előzetes bejelentkezés, felvételi eljárás nélkül nyitvatartási időben személyes jelentkezés útján lehet igénybe venni. fél évnél nem régebbi negatív tüdőszűrő lelet egy hétnél nem régebbi negatív bőrgyógyászati igazolás közösségi együttélés szabályainak betartására való képesség VI.3. Értesítések: A nappali melegedőn a z igény bejelentést követően, (amennyiben az ügyfél az igénybevétel feltételeinek megfelelt) az ügyeletet ellátó személy a férőhelyek tükrében értesíti a jelentkezőt a felvétel tényéről. Ez a tájékoztatás megtörténik szóban és írásban egyaránt az alábbi nyomtatványon: Értesítés az igénybe vételről 14

119 VI.4. Nyilatkozatok: Az ellátás megkezdésekor az ügyfelek az alábbiakról nyilatkoznak: Nyilatkozat adatnyilvántartásról Nyilatkozat alapszolgáltatás igénybevételéről VI.5. Megállapodás megkötésének jelentősége: A nappali melegedőn írásbeli megállapodást nem kötünk. A megállapodás napi szinten történik az ügyfél szóbeli kérelmére, valamint ráutaló magatartásával. VI.6. A Szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: A szolgáltatást igénybe vevő az alábbi elérhetőségeken és módokon tud kapcsolatot tartani a szolgáltatóval és fenntartóval. Nappali Melegedő Szóban az ügyeletes irodában 2030 Érd Fehérvári út 91. telefonon: ; Írásban: postacím: 2030 Érd Fehérvár út 91. címen. hajléktalanszallo@szocgond.hu Szolgáltató Központjával: Szóban és írásban egyaránt: 2030 Érd Emma utca 7 Telefonon: VI.6.1. Nyitvatartási, ügyeleti, ügyfélfogadási rend A nappali melegedő a hét minden napján reggel 8 órától délután 18 óráig tart nyitva. Az igénybe vett szolgáltatás a nappali melegedőn 8 órától 18 óráig tart, és a következő napon reggel 08:00 órától szintén kérheti felvételét. VI.6.2. Elérhetőségek személyesen: 2030 Érd, Fehérvári út 91. telefon: telefonügyelet: hajlektalanszallo@szocgond.hu online: VI.7. Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során: 1.A szolgáltatásban részesülő személy panaszt tehet szóban vagy írásban az eseményt követő 8 napon belül a tag-intézmény vezetőjénél személyiségi jogainak megsértése esetén, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése esetén vagy az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 15

120 2.Az intézmény vezetője a panasz kivizsgálásnak eredményéről 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panasztevőt. 3.Ha a panasz kivizsgálása nem történik meg határidőre, vagy azzal a panaszos nem ért egyet, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogorvoslati kérelmet az Érd Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán lehet benyújtani. VII.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Az igénybevétel módjáról, a szolgáltatások formáiról tájékoztatni szükséges az ellátást igénybe vevőt, de szélesebb körben a település lakosságát is. A tájékoztatás történhet személyesen, írásos formában, elektronikus módon, vagy a média segítségével. A szolgáltatás szóróanyaggal rendelkezik, és a Szociális Gondozó Központ hivatalos honlapján, a felületen is bemutatjuk ellátási formáinkat. Elsősorban a téli krízis időszakban a helyi önkormányzat Írott és elektronikus csatornáin is hírt adunk magunkról. Az igénybe vehető ellátásokról, szolgáltatásokról tájékoztatjuk a lakosságot a krízis időszak megkezdése előtt. Az utcai szolgálat kollégái szórólapokat helyeznek el közforgalmú helyeken, orvosi rendelőkben, különféle közintézmények hirdetési falain. A szolgáltatásban személyesen érintett klienseinket felkeresik és szintén szórólap a formájában tájékoztatják őket az esetleges lehetőségekről. A feladatok ellátásában segítségünkre van az érdi újság valamint az érdi televízió is abban, és hogy az ellátotti rétegen túl a lakosságot is közvetlenül utolérjük. VIII.Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VIII.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogai: Az ügyfélnek joga van a szociális helyzetére, egészségi és mentás állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ügyfél jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Ellátás során figyelemmel kell lenni az igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Különös figyelemmel: - az élethez való jogra - az emberi méltósághoz és a testi épséghez, - valamint a testi lelki egészséghez való jogokra Az ellátást igénybe vevőt megilleti, a személyes adatainak védelme, valamint a magánlevéllel kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénybe vevő adataihoz csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá. az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást. Különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényérek. 16

121 Az Intézmény nem korlátozhatja az ellátottak, a személyes tulajdonát képező tárgyait, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelentenek az intézményben élők testi épségére a veszélyeztető tárgyak körét ezen tárgyak birtoklásának feltételeit illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők Intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak is értékeinek megfelelő és - szükség esetén - biztonságos elhelyezéséről. Az Intézmény a házirendben szabályozhatja - figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy Intézményben történő bevételére jogosultak. Az ügyfélnek joga van az Intézményen belüli és Intézményen kívül szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az Intézmény házirendje meghatározza az Intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról. Az ügyfélnek joga van a családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határoznia azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási idő kívül is kapcsolatot tarthatnak az ügyféllel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. Az Intézmény biztosítja ügyfelei számára, a nyugodt körülmények között történő alapvető tisztálkodás és pihenési lehetőségeket. Szolgáltatások igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, amely az ügyfél korábbi életvitelével, vagy előéletével kapcsolatos. Intézményünk ügyfeleink részére postacímet biztosít, és a részére érkező leveleket kézbesíti. Az ellátottjogi képviselő az intézmény elhelyezését igénybe vevő, illetve a szolgáltatásokban részesülő ügyfelek részére nyújt segítséget jogaik gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó, és tudomására jutott orvosi titkokat megtartani, és az ellátást igénybe vevő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az ellátottjogi képviselő neve elérhetősége az intézmény székhelyén és telephelyén jól látható helyen kifüggesztésre került. VIII.1.1. Adatvédelem: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: infotv.) 20. -a, valamint a Szociális Gondozó Központ Adatkezelési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján az adatkezelés célja a jogszabályban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, a Központi Elektronikus Nyilvántartás vezetése, szociális ellátások, szoláltatások finanszírozásának tervezhetősége valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) Az adatkezelés az Szt. 20., 20/B. és 20/C. -a, valamint a Gyvt a alapján kötelező. 17

122 Az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyek köre: az Intézmény vezetője, valamint az Adatkezelési Szabályzatban meghatározottak alapján Miks Ildikó. Az Szt. 20/B. - a alapján a Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében - országos jelentési rendszert vezet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat. Az Szt. 20//C. -a alapján a szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. Az adatkezelés időtartama: Az Szt. 23. alapján, ha a törvény másként nem rendelkezik, a fenti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat A szolgáltatást igénylő személy, ellátottat érintő nyilvántartott adatok körét az Szt. 20 (2) és (4) bekezdése tartalmazza, mely alapján az igénylők és Ellátottak nyilvántartott és kezelt adatai: A szolgáltató, intézmény vezetője által vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a kérelmező természetes személyazonosító adatai és Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe, a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat, a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, a kérelmező törvényes képviselőjének, a kérelmező megnevezett hozzátartozójának,, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe, a kérelem előterjesztésének időpontja, az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok, A szolgáltatást kérelmezők és ellátottakat érintő nyilvántartott adatok továbbításának rendje Az Intézmény csak azokat az adatokat továbbítja, melyet jogszabály rendel el. Az elrendelést az Szt. 20. (2a) bekezdése, 20/B. és a 20/C. -a, Gyvt a rögzíti. Adatkezelés hozzájárulás alapján: Az Infotv. 6. (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor (Képek, felvételek zártkörű rendezvények képei, stb.), az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az önkéntes adatszolgáltatáshoz engedély szükséges, melyet az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) feladata a személyes adatok 18

123 védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. A személyes adatok védelmével, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos panaszaival a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordulhat. VIII.1.2. Betekintési jog: 1. Szolgáltatást igénybe vevő betekintési joga: A Szt. 22. (1) bekezdése alapján az, akire a 18-18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. -ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. A Gyvt. 136/A. (1) és (2) bekezdése alapján a gyermek szülője vagy törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. Az Ákr.-ben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. 2. Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga Az Szt. 94/K. (8) bekezdés b) pontja alapján az ellátott jogi képviselő jogosult a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, 3. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Az Szt. 131/A. (3) bekezdés alapján a) betekinthet a 20. és a 20/C. szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. A Gyvt. 145/C. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 139. (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait, c) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és d) betekinthet az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. 19

124 VIII.1.3. Jogorvoslathoz való jog: Az Szt. 94/E (14) bekezdése alapján az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. A Gyvt. 37/A. (4) bekezdése alapján az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, valamint az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult vagy törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. VIII.1.4. Egyenlő bánásmódhoz való jog Az egyenlő bánásmód követelménye a diszkrimináció tilalmának jogi megnevezése. Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A jogi szabályozás fő kérdése, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható. Az Intézményünkben végzett munka során a feladat ellátása következtében az ellátást kérelmezőt, sem a felvételi eljárás, sem a szolgáltatás nyújtása során nem érheti hátrány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény alapján. Így különösen az ellátás igénylő: a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) okán. 20

125 VIII.2. A szolgáltatást nyújtók jogai: Az Intézményben dolgozók számára biztosított, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, a személyiség jogaikat. Munkájukat elismerjék, valamint megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítanak számukra. Ennek érdekében minden évben megemlékezünk a szociális munka napjáról, szupervíziós, esetmegbeszélő csoportokban való részvétel lehetőségét biztosítjuk. Az intézményben kockázatkezelés készül, /amely minden évben felülvizsgálatra kerül/ amelyben rögzítésre kerülnek a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok és azok kezelése. Az intézmény több számítógéppel megfelelő bútorzattal a személyi higiéniás szükségleteknek megfelelő helyiséggel rendelkezik. Az Intézmény a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében rendelkezik az ellátást igénybe vevő részéről esetlegesen felmerülő vészhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítás. VIII.3. Az ellátott jogi képviselő intézménye: Az ellátottjogi képviselő az intézmény elhelyezését igénybe vevő, illetve a szolgáltatásokban részesülő ügyfelek részére nyújt segítséget jogaik gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó, és tudomására jutott orvosi titkokat megtartani, és az ellátást igénybe vevő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az ellátottjogi képviselő neve elérhetősége az intézmény székhelyén és telephelyén jól látható helyen kifüggesztésre került. Az ellátottjogi képviselő feladatai az Szociális Törvény alapján segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét, az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja 21

126 Az ellátottjogi képviselői hálózatot az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti. Az ellátottjogi képviselő törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi az ellátottak jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. Ellátottjogi képviselő neve: Sajtos Éva Ellátottjogi/ képviselő elérhetősége: Tel:0620/ cím: eva.sajtos@ijb.emmi.gov Levelezési cím.: Budapest, Pf.:646 IX.A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái Az intézményben dolgozó kollégák havi szinten vesznek részt szakmai team megbeszélésen. Mivel a Szociális Gondozó Központ Hajléktalan Ellátásának összes intézménye egy helyen található, így minden hónapban az egész szakmai team együtt tartja meg a megbeszélését. A kollégáknak törvény által előírt kötelező továbbképzéseken kell részt venniük, melyen kredit pontok szereznek. A felsőfokú végzettségű kollégáknak 80 kreditet, a középfokú végzettségű kollégáknak 60 kreditet kell megszerezniük 4 éven belül. Az intézményünk törekszik arra, hogy lehetőség nyíljon szupervízió elindítására is ezzel segítve a kollégák munkáját. Az átmeneti ellátás szolgáltatása a szakmai kompetencia határainak tiszteletben tartásával működik együtt mindazokkal az intézményekkel, amelyek a kliensek életesélyeinek javításában, integrációjában segítséget nyújtanak számunkra. 22

127 Házirend 1.számú melléklet Hajléktalan szálló és Éjjeli menedékhely HÁZIREND NAPPALI MELEGEDŐ Készítette: Miks Ildikó tagintézmény-vezető helyettes

128 Tartalom I.Házirend hatálya Az intézmény nyitvatartási ideje... II.Az igénybe vétel általános szabályai... III.Az ellátást igénylő jogai... IV.Az ellátást igénybe vevők jogainak gyakorlása:... V.Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre... VI.Étkeztetés rendje... VII.Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje... VIII.Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai:... 1.Az ellátás megszűnik: A tag- intézmény vezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti: A Házirend súlyos megszegésének esetei: Alkoholfogyasztás... IX. Krízisidőszak... X.Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok és szolgáltatások köre... 24

129 I.Házirend hatálya A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek az ellátottakra, a dolgozókra továbbá az intézmény területén tartózkodó valamennyi személyre nézve egyaránt kötelező. 1. Az intézmény nyitvatartási ideje Az intézmény munkanapokon 8:00-18:00 óra között tart nyitva. Térítési díj: A nappali melegedő igénybe vétele mindenki számára ingyenes. II.Az igénybevétel általános szabályai A melegedő igénybevétele önkéntes. A szolgáltatás nyújtása az ellátást igénylő kérelmére történik, aki személyesen megjelenik, és szóban kéri az ellátást. A nappali melegedő elsősorban hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali melegedő szolgáltatásait minden olyan személy igénybe veheti, aki a házirendet betartja és felnőtt korú. A nappali melegedő szolgáltatásait igénybe vevő belépésekor köteles a szociális munkásnál (asszisztensnél, gondozónál) nyilvántartásba vételcéljából jelentkezni, a házirendet megismerni. Személyi iratok hiányában közölnie kell személyi adatait. A felvételt kérőnek rendelkeznie kell érvényes (fél évnél nem régebbi) tüdőszűrő lelettel, valamint fertőző betegséget kizáró bőrgyógyászati igazolással. Minden befogadott köteles, a házirendben előírtaknak maradéktalanul eleget tenni. A melegedő berendezéseit rendeltetésének megfelelően használni. A személyes használatra átadott tárgyakért a befogadott anyagilag felelős. Az okozott kárért (akár véletlenül vagy szándékosan okozta) anyagilag felelősséggel tartozik, azt köteles megtéríteni. Az intézményterületén tilos telefonnal (vagy más kép felvételére alkalmas eszközzel) felvételt készíteni. Az intézmény közösségi életéről (vagy a média számára) felvétel készítése előtt a közösség tagjait tájékoztatni kell. A nappali melegedőben tilos minden olyan tevékenység végzése vagy magatartás tanúsítása, amely a többi elhelyezett nyugalmát, illetve pihenését zavarja. A melegedőbe az elhelyezettek tulajdonát képező ruhanemű, tisztálkodási szerekés egyszeri fogyasztásra élelem vihető be. A nappali melegedőbe szeszesitalt, valamint drogot és minden más bódulat keltésére alkalmas anyagot bevinni tilos. A melegedőben tartózkodó személy az elektromos berendezéseket (automata mosógép, televízió stb.) csak a szociális munkás (asszisztens, gondozó) hozzájárulásával és felügyeletével használhatja Az intézmény foglalkoztatást nem szervez. Minden elhelyezett köteles a balesetvédelmi és tűzbiztonsági előírásokat betartani. A melegedő épületében dohányozni és egyéb füstképződéssel járó tevékenységet végezni tilos. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehet. A nappali melegedőben szerencsejátékot, hazárdjátékot folytatni tilos! Tilos minden olyan anyag bevitele, amely tűzveszélyes vagy robbanást okozhat! 25

130 A gépekben és berendezésekben bekövetkezett hibákat az elhelyezettek nem javíthatják, azokon javítást csak szakember végezhet. A házirend megsértőivel szemben a szociális munkás (asszisztens, gondozó) felelősségre vonást kezdeményezhet, melyben az intézmény vezetője dönt. III.Az ellátást igénylő jogai Az elhelyezett jogosult a nappali melegedő közös helyiségeinek és felszerelési tárgyainak a használatára. Az intézmény biztosítja: a közösségi együttlétre és a pihenésre szolgáló helyiségeket, a személyi tisztálkodáshoz szükséges eszközök (törölköző, szappan) rendszeres használatát, a mosáshoz szükséges eszközöket (mosógép, centrifuga, mosópor), használt textíliák mosását, fertőtlenítését, az elsősegélyhez szükséges felszerelést, étel melegítésre, fogyasztáshoz szükséges eszközöket, érték megőrzés keretében kérhető a készpénz letétbe helyezése, őrzése a szociális gondozótól. Az átvétel és kiadás az erre a célra rendszeresített otthon program letétkezelő rendszeren keresztül történik. szabadidős program keretében sajtóterméket, könyvet, kommunikációs eszközhasználatot, igény szerint postacím biztosítása, segíti az egészségügyi ellátáshoz történő hozzájutást. Az elhelyezett társakkal kialakult vita esetén kérheti a szociális gondozó döntését. IV.Az ellátást igénybe vevők jogainak gyakorlása: 1.A szolgáltatásban részesülő személy panaszt tehet szóban vagy írásban az eseményt követő 8 napon belül a tag-intézmény vezetőjénél személyiségi jogainak megsértése esetén, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése esetén vagy az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 2.Az intézmény vezetője a panasz kivizsgálásnak eredményéről 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panasztevőt. 3.Ha a panasz kivizsgálása nem történik meg határidőre, vagy azzal a panaszos nem ért egyet, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogorvoslati kérelmet az Érd Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán lehet benyújtani. Ellátottjogi képviselő igénybevételének lehetősége, módja: 26

131 1.Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap-és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. 2.Az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről -annak esetleges módosításairól kérésre minden gondozó köteles tájékoztatást nyújtani. Az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről írásos tájékoztatót az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni. V.Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre tanácsadás készségfejlesztés háztartást pótló segítségnyújtás étkeztetés esetkezelés felügyelet gondozás közösségi fejlesztés Tisztálkodásra az étkezési időszak kivételével 17:00-ig van lehetőség. VI.Étkeztetés rendje Napi kétszeri étkezésre van lehetőség 8:30-9:30 és 11:30-13:30 között. Az étel kiadása érkezési sorrendben történik, a rendelkezésre álló adagszám erejéig. VII.Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje A szervezeti egység az ellátott részére ruházatot a raktárkészletéből akkor biztosít, ha az ellátott saját ruházattal nem rendelkezik, elhasználódott ruházatának pótlása jövedelméből, készpénzvagyonából nem lehetséges. A ruházat mosásához szükséges mosóeszközt az intézmény biztosítja, és mosóporról is gondoskodik. Az intézmény vegytisztítást nem tud vállalni, a vegyileg tisztítandó ruhákat az ellátottak saját költségükön tisztíttathatják. VIII.Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai: 1.Az ellátás megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) a jogosultság megszűnésével, d) az ellátott másik intézményben történő elhelyezésével, e) az intézmény délutáni bezárásakor 2. A tag- intézmény vezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti: 1.a jogosult kezdeményezése alapján a felek megegyezése szerinti időpontban, 27

132 2.a házirend súlyos megsértése esetén (súlyos megsértésnek minősül, ha a lakó korábban már írásos figyelmeztetésben részesült házirendsértés miatt) 3.ha az intézményi elhelyezés nem indokolt, szociális, családi helyzet rendeződött. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti ha az elhelyezett: 1.az ellátás igénybevétele során ittas állapotban botrányos magatartást tanúsít, 2.az alapvető közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be, 3.magatartásával a többi ellátott nyugalmát rendszeresen zavarja, 4.a lakótársak között verekedést provokál illetve, abban tevőlegesen részt vesz, 5.az intézmény dolgozóival, ügyeletes gondozóval szemben támadó, fenyegető fellépést tanúsít, 6.a lakóközösség v. az intézmény sérelmére szabálysértést v. bűncselekményt követ el. Igénybevétel megtagadása esetén az elhelyezett köteles a helyiséget azonnal elhagyni. Nem létesíthető intézményi jogviszony, ha a kérelmező: 1.fertőző betegségben szenved, 2.folyamatos ápolást igényel, 3.önmagáról gondoskodni képtelen 3. A Házirend súlyos megszegésének esetei: Ha a lakó az intézmény üzemeltetését szándékosan akadályozza, magatartásával az intézmény feladatainak ellátását veszélyezteti. Az intézmény területén más személy ellen fizikai, mentális erőszakot alkalmaz, vagy ennek kilátásba helyezésével fenyeget más személyt, és ezzel a másik személyiségi jogait sérti. Az igénybevevő alkohol szintje meghaladja a 0,5% -os értékhatárt. Az ellátás igénybevétele során az ellátott ittas állapotban, másban félelmet vagy megbotránkoztató magatartást tanúsít. Viselkedése eredményeként vele szemben rendőri intézkedés kerül foganatosításra. Az ellátott az alapvető közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be. Az ügyfél az intézményben verekedést provokál, illetve abban tevőlegesen részt vesz. Az elhelyezett az intézmény dolgozóival, ügyeletes gondozóval szemben támadó, fenyegető fellépést tanúsít. Az ellátása során az intézmény, a dolgozó vagy társai tulajdonában kárt tesz, azt megrongálja vagy eltulajdonítja. 4. Alkoholfogyasztás Az intézmény területén való tartózkodás során az intézmény munkatársa alkalmazhat alkoholszondát. Amennyiben a fújt érték meghaladja a 0,5 értéket, úgy az ellátott nem léphet az intézmény területére, illetve, ha már ott tartózkodik, el kell hagynia azt. Az alkoholszonda megfújásának megtagadása esetén az ellátott nem léphet az intézmény területére, illetve, ha már a területén tartózkodik, el kell hagynia azt. 28

133 A munkatárs az alkoholszonda eredményétől függetlenül megtagadhatja a belépést, ha megítélése szerint az ellátott nincs beengedhető állapotban. IX. Krízisidőszak Az ellátást a krízisidőszak időtartama alatt megtagadni csak abban az esetben lehet, ha az igénybevevő számára más intézményi ellátás biztosított. X.Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok és szolgáltatások köre A nappali melegedő minden ellátott számára térítésmentesen biztosít: az ellátást igénybevevő jogosultságaira vonatkozó tanácsadást, ügyintézésben való közreműködést, iratpótlást, postacímet, nyugdíjazással összefüggő feladatok ellátását, telefonálási lehetőséget, egészségügyi szűrések megszervezését, javaslattételt a hajléktalanok átmeneti otthonába történő beutalásra. Szervezeti és Működési Szabályzat 2.számú melléklet Érd, Miks Ildikó tagintézmény-vezető helyettes 29

134 SZAKMAI PROGRAM SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT HAJLÉKTALAN SZÁLLÓ ÉS ÉJJELI MENEDÉKHELY Készítette: Miks Ildikó tagintézmény-vezető helyettes

135 Tartalom I.A szolgáltató adatai... 3 II.A Hajléktalan Szálló és Éjjeli Menedékhelyen folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik... 4 Törvények... 4 Rendeletek... 4 Egyéb... 5 III.Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői... 6 III.1 Az ellátandó célcsoport:... 6 III.2. Az ellátandó terület jellemzői:... 7 III.3. Más intézményekkel történő együttműködés módja... 7 IV.A szolgáltatás célja, alapelvei... 9 IV.1. A szolgáltatás célja... 9 IV.2. Feladata... 9 IV.3. A szolgáltatás alapelvei... 9 IV.4. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása IV.5. A létrejövő kapacitások IV.6. A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek V.A feladatellátás szakmai tartalma V.1 A feladatellátás módja V.2. A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége V.3 A gondozási fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja V.4. Az ellátás igénybevételének módja VI.Az ellátás igénybe vételének módja VI.1. A kérelem benyújtásának módja: VI.2. Igénybevétel feltételei: VI.3. Értesítések: VI.4. Nyilatkozatok: VI.5. Megállapodás megkötésének jelentősége: VI.6. A Szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: VI.6.1 Nyitvatartási, ügyeleti, ügyfélfogadási rend VI.6.2. Elérhetőségek VI.7. Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során: VII.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja VIII.Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VIII.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogai: VIII.1.1. Adatvédelem: VIII.1.2. Betekintési jog: VIII.1.3. Jogorvoslathoz való jog: VIII.1.4. Egyenlő bánásmódhoz való jog VIII.2. A szolgáltatást nyújtók jogai: VIII.3. Az ellátott jogi képviselő intézménye: IX.A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái X.Mellékletek számú melléklet: Megállapodás számú melléklet

136 Házirendek: Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása házirend Házirend hatálya Térítési díj szabálya Az átmeneti szálló igénybevétele, valamint a felvétel rendje Az együttélés szabályai Napirend Személyi és környezeti higiéné biztosítása Az élelmiszerrel kapcsolatos szabályok Viselkedési szabályok Alkoholfogyasztás Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje Látogatás, kapcsolattartás Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak és veszélyeztető tárgyak köre Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje, illetve a tisztálkodó szerekkel való ellátás Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok Az alapfeladatot meghaladó programok és szolgáltatások köre Az ellátást igénybe vevők jogainak gyakorlása: Éjjeli Menedékhely házirend Házirend célja, hatálya Az éjjeli menedékhely igénybe vételének rendje Igénybevétel feltétele: Nyitvatartási idő, ügyfélfogadás rendje Térítési díj Értékmegőrzés, személyes tárgyak használata vagyonvédelem Tűzvédelemi előírások Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje Alapvető együttélési szabályok A Házirend súlyos megszegésének esetei: Az Ellátottak érdekvédelme Szervezeti és Működési Szabályzat

137 I. A szolgáltató adatai: Intézmény neve: Szociális Gondozó Központ Intézmény székhelye: 2030 Érd, Emma u 7. Telephely neve: Hajléktalan Szálló és Éjjeli menedékhely Telephely címe: 2030 Érd Fehérvári út 89. Fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1. Ágazati azonosító: S A szolgáltató tevékenység típusa: hajléktalanok átmeneti ellátása és éjjeli menedékhelye Ellátási területe: Pest Megye közigazgatási területe, kivéve Budapest II.A Hajléktalan Szálló és Éjjeli Menedékhelyen folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik Törvények Rendeletek Magyarország Alaptörvénye A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény), A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény, Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény, Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, Gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet, 4

138 Egyéb A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a Gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007 (XII.15.) Korm. rendelet, Az államháztartás működési rendjéről 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet, a szociális, Gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybe vevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet, Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő szociális és Gyermekjóléti intézményekben dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 17/2008. (III.28.) önkormányzati rendelete, Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete. Szociális Munka Etikai Kódexe. 5

139 III. Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői III.1 Az ellátandó célcsoport: Célcsoportunkat a hajléktalan 18 éven felüli személyek alkotják, akik igénybe veszik a szolgáltatásainkat, intézményi ellátásunkat. A hajléktalanságuknak több oka lehet, ilyen például a családi életben bekövetkezett változás eredménye, ahol egy leépülés folyamatként végállomásnak tekinthető a hajléktalan létforma. Klienseinknél a bekerülésük fő okai elsősorban a válás és annak következményei, a munkahely megszűnése, a teljes eladósodás és az egészségügyi problémából keletkezett alacsony jövedelem. A kilencvenes években sokan a munkavállalás miatt költöztek fel vidékről, vállalva az ingázást, majd a munkásszállások megszűnésével a lakhatási lehetőségeik korlátozódtak. Abban az esetben, ha az előző vidéki lakásukat is felszámolták már nem volt hova hazatérniük, így itt rekedtek a hajléktalan ellátó rendszerben. Célcsoportunkba tartoznak az olyan fiatalok is, akik az állami gondozásból kikerülve lakhatás nélkül maradnak, mivel az állam által biztosított támogatást ideje korán elköltötték. Ezen kívül azok a fiatalok is megtalálhatóak intézményünkben, akiket a család vetett ki magából életformájukból vagy más okból kifolyólag. Ezekre a fiatal felnőttekre jellemző a szenvedélybetegség, melyet a család hosszabb távon nem tudott tolerálni, ugyanakkor segítséget sem nyújtott számukra. A legkisebb előfordulási arányt a természeti katasztrófa és a lakásmaffia áldozatai teszik ki, de sajnos ez is jelen van településünkön. A hajléktalan személyekre jellemző a veszélyeztetettség és a kiszolgáltatott élethelyzet. Ennek következtében szükségleteik elsősorban az élelemre, ruházkodásra, az iratok pótlására, valamint a gyógyszerek beszerzésére korlátozódnak, míg a váratlan élethelyzet kapcsán egyik napról a másikra hajléktalanná vált emberek szükségletei a korábbi életszínvonalukhoz igazodóan az alapszükségleteik kielégítésén túl a munkavállalásra, a biztos lakhatásra és a saját egzisztencia megteremtése fókuszálnak. Ellátottjaink többsége pszichésen sérült vagy szenvedélybeteggé vált személy, kiemelve az alkohol és drogfüggőséget ben is a korábbi évekhez hasonlóan az átmeneti ellátásban élőknél az alkohol és drogfogyasztás kevésbé volt jellemző, mint az éjszakai szállást igénybe vevőknél. A hajléktalan csoportra jellemző, hogy hiányos kapcsolati tőkével rendelkezik, vagy egyáltalán nincs kapcsolati tőkéje. Ennek hiányában nehéz számukra a munkavállalás, a lakhatás megoldása, a családdal való kapcsolattartás. Jövedelmük hiánya az életminőségüket is meghatározza, szinte csak a személyes szükségleteikre, sok esetben csupán a függőségek finanszírozására korlátozódik. Sokan kilátástalannak látják helyzetüket, ezért képtelenek már döntéseket hozni, más életformát választani. Szociális és egészségügyi jellemzőiket tekintve igénybe vevőink többsége munkanélküli, így az anyagi helyzetük éppen csak a minimális szükségleteiket fedezi, továbbá rossz egészségügyi állapotban vannak, kiemelkedő a tüdő, a daganatos és a krónikus megbetegedések aránya. 6

140 III.2. Az ellátandó terület jellemzői: Ellátási területünk Pest megye közigazgatási területe. Ennek értelmében az átmeneti ellátásra elsődlegesen érdi lakcímmel rendelkező igénybe vevők jelentkezését várjuk, ugyanakkor amennyiben a fenntartó ellátási szerződést köt valamely másik Pest megyei településsel, őket is befogadjuk. Tárnokkal négy éve folyamatos szerződésben állunk a január 1. március 31. közötti krízis időszakra három férfi és három női ellátott befogadására. A térségünkben összesen két hajléktalan szálló található, az egyik Érden a Szociális Gondozó Központhoz integráltan, míg a másik Százhalombattán, mint a Pest Megyei Vöröskereszt helyi szervezete. A két szolgáltató a járás hét településének teljes hajléktalan ellátását lefedi. A szolgáltatók a területeket felosztva fogadják az ellátottakat megelőzve a kettős gondozást és átfedéseket. Nehéz pontos szükségletfelmérést végezni, továbbá hiteles képet alkotni az igénybe vevők köréről, amit még tovább nehezít a hajléktalan személyek vándorlása, amit mi magunk is gyakran tapasztalunk saját ellátórendszerünkben. Városunk speciális elhelyezkedése és a fővároshoz való közelsége miatt nem nevezhető klasszikusnak, inkább egyedinek. A hajléktalanok körében kevesebb a valódi hajléktalan személy, aki az utcán életvitelszerű tartózkodást folytat, inkább a potenciális hajléktalanság a jellemző, ahol lakhatásra alkalmatlan házakban, helységekben rendezkednek be egyénileg vagy csoportosan. Érd Megyei Jogú Város a státuszának megfelelően igen nagy kiterjedésű és főként családi házas övezetek jellemzik évvel ezelőtt üdülő területként figyeltek fel rá az emberek, és költöztek ide vagy a főváros közelsége miatt munkalehetőséget keresve, vagy Budapestről kiköltözve a nyugodtabb élet reményében. A folyamat során a betelepülő lakosság inkább a központi helyek felé koncentrálódott, így a külterületek ritkán lakottá váltak. Jelenleg ezeket az elhagyatott városrészeket részesítik előnyben az átmeneti vagy éjjeli ellátásból kieső egyének. III.3. Más intézményekkel történő együttműködés módja A Szociális Gondozó Központ hat szakmai egységgel teljesíti Érd városában a szociális terület ellátását, és ennek képezi részét a Hajléktalan Ellátó szervezeti egység is, melyen belül négy szolgáltatás üzemel, köztük az átmeneti szálló és az éjjeli menedékhely ellátása. Ennek szakmai irányítását az erre kijelölt egységvezető látja el. Az ellátandó feladatok szorosan kapcsolódnak a nappali melegedő, valamint az utcai szociális munkához, így kéthetente közös megbeszéléseken vesznek részt a munkatársak, és napi szinten informálják egymást a műszak átadása során, hogy hatékonyan tudják kezelni a felmerülő problémákat. Az utcai megkereső munkás minden esetben tájékoztatást nyújt a hajléktalan egyéneknek, hogy milyen ellátásokat vehetnek igénybe, hol találhatóak meg ezek az ellátási formák, és milyen feltételek szükségesek az igénybevételhez. Ezen felül az utcai gondozó szolgálat számos esetben segít a szállító szolgáltatásával eljuttatni klienseinket az egészségügyi, szociális és közintézményekhez. 7

141 A százhalombattai hajléktalan ellátó intézménnyel napi szintű kapcsolatot ápolunk, tájékoztatjuk egymást a területen tapasztaltakról, jelezzük, ha valamelyik ellátottal kapcsolatban változás történik. Emellett az adományok felhasználásánál is figyelembe vesszük az igényeket és támogatjuk egymás szervezetét. A felmerülő problémák és igények kielégítését a szolgáltatások és a civil szervezetek együttműködése teszi teljessé. A területen több civil szervezettel, egyházi közösséggel, és alapítvánnyal működünk együtt kiemelve a krízisidőszakot, amikor közösen szervezünk ételosztást, adománygyűjtést, valamint faosztást. A Szociális Gondozó Központ minden évben szervez jelzőrendszeri találkozót, melyre a hajléktalan ellátáson kívül meghívást kapnak a szociális intézmények (időseket ellátó, család és Gyermekjóléti szolgálat, fogyatékosok nappali ellátása, bölcsőde), a humánpolitikai iroda, rendőrség, polgárőrség, egészségügyi szolgáltatók, nagycsaládosok egyesülete, idősügyi tanács és az egyházi felekezetek. A tanácskozáson megbeszélésre kerülnek a krízisidőszak teendői, rögzítésre kerülnek az igények és a vállalások, felosztva kinek milyen feladat jut. Ezután a Gondozó Központ kijelöli a felelős koordinátort, aki megbízás alapján végzi munkáját egy team segítségével, illetve kidolgozásra kerül a jelzőrendszer technikai működése is. Ez alapján nagyobb szerep jut a hajléktalan ellátásra, a család- és Gyermekjóléti szolgálatra és a rendvédelmi szervezetekre, akik minden nap területen dolgoznak. A találkozón elhangzott intézkedésekről, a segítő szakemberek elérhetőségéről a média és szóróanyagok segítségével kap tájékoztatást a lakosság. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy az ilyen jellegű összefogás, valamint a lakosság megfelelő figyelemfelkeltése, és ennek következtében aktív közreműködése eredményezi a legnagyobb hatékonyságot. A Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségével együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérhetik ügyfeleink az állas ajánlatokat, telefonon érdeklődhetnek, időpontokat egyeztethetnek. Az intézmény kapcsolatot tart fent az önkormányzat illetékes osztályaival a pénzbeli ellátási formák, okmányok és támogatások intézése, és a gondnokság alá helyezés ügyeiben. Az Emberi Erőforrás Minisztérium és a Kormányhivatalok alá tartozó intézményekkel, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel a pénzbeli ellátások ügyintézése, valamint a munkavállalás elősegítése érdekében állunk kapcsolatban. Ezen felül együttműködünk a területünkön dolgozó háziorvosi szolgálattal, mentőszolgálattal, valamint a Szakorvosi Rendelőintézettel, különös tekintettel a Pszichiátriai Gondozóra, valamint a területileg illetékes kórházi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatókkal. További együttműködő partnereink a Pest Megyei Pártfogó Felügyelet, az érdi Rendőrkapitányság, Polgárőrség, Megyei Bíróság és Ügyészség, valamint a nappali, átmeneti, rehabilitációs és bentlakást biztosító intézmények. A kapcsolattartás módja az intézményekkel és szolgáltatókkal történhet írásban, elektronikus módon, telefonon, vagy személyes úton. Az intézkedésekről történt visszajelzést 10 munkanapon belül megtesszük. Az átmeneti ellátás szolgáltatása a szakmai kompetencia határainak tiszteletben tartásával működik együtt mindazokkal az intézményekkel, amelyek a kliensek életesélyeinek javításában, integrációjában segítséget nyújtanak számunkra. 8

142 IV.A szolgáltatás célja, alapelvei IV.1. A szolgáltatás célja A hajléktalan személyek ellátását végző intézmény segítséget nyújt a hajléktalan személy életviteléhez, elősegítse a szociális ellátások igénybevételét, elérését.1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 102. (2) A feladat végrehajtása a Szociális Gondozó Központ Hajléktalan Szálló és Éjjeli menedékhely Intézményen belül szervezeti integrációban, a hajléktalan ellátások egymásra épülésével valósul meg. Működési engedéllyel a következő ellátási formákat biztosítjuk: hajléktalanok nappali melegedője, hajléktalanok átmeneti szállása férfi és női férőhelyekkel, éjjeli menedékhely férfi ügyfelek számára. Komplexitás és a törvények maradéktalan betartása érdekében jövőbeni feladat az éjjeli menedékhely bővítése női férőhelyek kialakításával. A szolgáltatások egy telephelyen működnek. Az éjjeli menedékhely célja, hogy az önellátásra képes, egyedülálló, krízis helyzetben lévő hajléktalan férfiaknak biztosítson éjszakai szállást és lehetőséget a pihenésre. Az átmeneti szállás a jövedelemmel rendelkező férfi és női hajléktalan személyeknek nyújt ellátást. Célja az önálló életviteli képességek erősítése, a szociális ellátásokhoz való hozzájutás biztosítása és a lakhatási problémák megoldásának támogatása. IV.2. Feladata Éjjeli menedékhely: Az éjjeli menedékhely feladata, Érd Megyei jogú város közigazgatási területén élő, illetve tartózkodó, 18 életévüket betöltött hajléktalan férfiak, akik lakásukat tartósan vagy átmenetileg más módon megoldani nem képesek éjszakai tartózkodásának biztosítása személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás keretében. Átmeneti szálló: Az intézmény Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén élő hajléktalan személyek részére személyes gondoskodást nyújtó, szakosított ellátást, átmeneti elhelyezést biztosít. IV.3. A szolgáltatás alapelvei az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása a szociális szakmai etikai kódexben foglalt elveknek és értékeknek megfelelő ellátás biztosítása a megszerzett információk tiszteletben tartása egyenlő bánásmódban való részesítés az egyén önrendelkezésének tiszteletben tartása az ügyfeleknek teljes körű információátadás biztosítása 9

143 IV.4. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása Érd Megyei Jogú Városban a szociális ellátásokat a Szociális Gondozó Központ fogja össze, melynek egyik szervezeti egysége a hajléktalan ellátási komplexum. Az integrált szolgáltatások, mint a melegedő, az éjjeli menedékhely, az átmeneti szálló és az utcai szociális munka egy területen, egy szakmai irányítás alatt működnek. Intézményünk 1998-ban kezdte meg működését Érden, ahol kezdetben csak az éjjeli menedékhely szolgáltatás működött, majd később becsatlakozott hozzá a hajléktalanok átmeneti ellátása is. A szolgáltatások ellátásáért jelenleg 3 fő szociális munkatárs, valamint 3 fő szociális munkás, napi 4 órában 1 fő mentálhigiénés szakember, továbbá a szakmai egységvezető vállal felelősséget. A szolgáltatások egymásra épülnek ezzel alkotva egy egészet, elősegítve a hatékony ellátást. Ennek részeként az utcai szociális munkások feltérképezik az ellátási területet és felkutatják az utcán élőket, illetve azokat, akik lakhatásra alkalmatlan helyeken, helyiségekben töltik mindennapjaikat. Feladatuk, hogy a tájékoztatás során a hajléktalan ellátó felé irányítsák a rászorultakat. Az intézményünknek pedig feladata, hogy befogadja, gondozza, majd a szociális munka során a hajléktalan létformából kivezesse az ellátottakat. Célunkat apró lépésekben kívánjuk elérni, elsődlegesen azért, hogy térségünkben mindenkit utolérjünk, igényeiket felmérve segítsünk, majd a szociális munka eszközeivel motiváljuk a társadalmi integráció irányába. Ezen belül az utcai szociális munka háttérintézménye a nappali melegedő és az éjjeli menedékhely, majd a következő lépést az átmeneti ellátás igénybevétele jelenti. Ennek a közös, együttes munkának az eredménye, hogy nyomon tudjuk követni a hajléktalanokat a településeken, és ismerve a szükségleteiket hatékonyabban ellátást tudunk biztosítani számukra. Az átmeneti ellátás keretein belül 22 fő ellátott részére biztosított a két éves tartózkodás. Ellátottjaink ezzel a szolgáltatással átmenetileg védett környezetben élik mindennapjaikat, ahol lehetőségük van szükségleteik kielégítésére (mosás, tisztálkodás, étkezés), továbbá közösséget alkotva napi szintű kapcsolattartás társaikkal, családtagokkal és a gondozókkal egyaránt. Ezzel a hajléktalanok társadalmi rétegének egy olyan szegmensét képezik, akik kevésbé szorulnak a társadalom perifériájára, mint az utcán életvitel szerűen tartózkodó sorstársaik. A társas interakciók, a biztonság és folyamatos segítségnyújtás hatására bizalmuk is erősebb a gondozók irányába. Az éjjeli menedékhely azok számára kedvező ellátási forma, akik bizalmatlanok az átmeneti vagy más tartós ellátási formával szemben, vagy nem rendelkeznek az ellátás igénybe vételéhez szükséges keresettel, ugyanakkor nem szándékoznak illegális lakásfoglalókká vagy közterületen élő hajléktalanokká válni. A délutáni elhelyezést követően lehetőségük van a tisztálkodásra és egyéb higiéniai tevékenységek elvégzésére, továbbá szükség esetén egészségügyi ellátásban részesülnek, étkezhetnek, csomagjaikat elzárhatják az erre fenntartott csomagmegőrzőben, és a lefekvés előtti időt a közösségi helyiségben tölthetik aktív pihenéssel vagy szórakozással. Ezen a szolgáltatáson belül a gondozók legfőbb feladata a szolgáltatás igénybevétele előtt a hajléktalan személy egészségi állapotának felmérése, szükség esetén az illető elkülönítése addig, míg közösségbe engedhető állapotba nem kerül, továbbá az összezártság és bizalmatlanság miatt kialakuló konfliktusok megelőzése vagy megfelelő kezelése. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy ellátottjaink ismerjék meg a szolgáltatás és az intézmény működését annak érdekében, hogy ne a közterületen éljenek életvitel szerűen, hanem bizalommal forduljanak felénk. Szociális szakembereink egyik fő mottója, hogy elfogadással és megértéssel fogadják a minket megkereső és segítséget kérő személyeket, aminek jutalma az együttműködés, a jó hangulat, és a biztonságérzet. 10

144 IV.5. A létrejövő kapacitások A szolgáltatás eredményeként az Éjjeli menedékhely telítettsége éjjeli 100% menedékhelyen 95% és az átmeneti 95% 89% szálláson 90% 84% Intézményünk 85% összesen 45 fő 80% ellátására képes. 75% Az elmúlt években az éjjeli menedékhelyen, valamint az átmeneti szálláson az igénybe vevők létszáma folyamatosan növekedett. A hajléktalan személyek ellátása, a szorosan egymásra épülő ellátási formák összeségének eredménye. Az utcai élet felszámolásának egyik elsődleges lépés az éjjeli menedékhelyen történő megjelenés. Az éjjeli menedékhely elmúlt három évének létszámváltozását figyelembe véve jól kimutatható, a létszám változás tekintetében a növekvő telitettség. Az átmeneti ellátás adatait megvizsgálva szintén a növekvő igénybevétel figyelhető meg. A hajléktalanság állapotának felszámolására tett erőfeszítések következő lépcsőének is tekinthető az ellátási forma. Az igazi előrelépést az jelenti, hogy az éjjeli menedékhely elhagyásával akár tartósan is megoldható, az életviteli probléma. Így az utcán krízishelyzetben levő ügyfelek száma a szolgáltatás eredményeként jelentősen csökkenthető. Az átmeneti ellátás lehetőséget biztosít 12 férfi és 10 női ügyfélnek az utca elhagyására. Az átmeneti szálló növekvő kihasználtsága szintén a szolgáltatás jogosultságát támassza alá. Az elmúlt három évben a telítettség az alábbiak szerint alakult: A szolgáltatások átlag telítettségét figyelemmel kísérve az elmúlt három év legmagasabb telítettség a 2018-as évben figyelhető meg és 2019 nyári időszak időtartalma alatt az átmeneti szállás átlag telítettsége 75% alá nem esett. 11

145 150% 100% Az elmúlt három év telítettségi mutatói az átmeneti szálló férőhelyein női és férfi megoszlásban 71% 98% 90% 95% 94% 87% 50% 0% férfi női Ennek oka, hogy a szolgáltatás igénybevételének feltétele az ellátás szakembereivel való kötelező együttműködés és a térítési díj megfizetése. Fontos megjegyezni hogy a szerződések rövidebb ideig tartó kezdeti időszakának köszönhetően jobban kiszűrhető azon ellátottak száma, akik képesek, és akarnak is a szolgálattal együttműködni. A hajléktalan személyek életét és testi épségét nem csak az életvitelből adódó személyes defektusok, hanem a környezeti tényezők is jelentősen befolyásolják. A legnagyobb prioritást a téli krízis időszakok jelentik. Az emberi élet védelme alkotmányos feladat, így a szolgáltatás a menedéket nyújtásával 45 ellátott részére nyújt segítsége a szélsőséges időjárással szemben. A település vonatkoztatásába említést érdemel: a város szociális látképének javítása a hajléktalansággal fertőzött területek csökkenése a hajléktalan személyek által elkövetett szabálysértések és bűncselekmények számának stagnálása illetve csökkenése, IV.6. A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek tanácsadás: az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul, esetkezelés: az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe, gondozás: az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését, felügyelet: az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll, 12

146 háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás: az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani, szállítás: az igénybe vevő eljuttatása a közszolgáltatások, szolgáltatások, munkavégzés, közösségi programok, családi kapcsolatok helyszínére, ha szükségleteiből adódóan mindezek más módon nem oldhatók meg, készségfejlesztés: az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására, lakhatás: az életkorhoz, egészségi állapothoz, családi állapothoz vagy helyzethez igazított, rövid vagy hosszú távú lakhatási lehetőség, amely elősegíti a személyes biztonságot és az emberi méltóság megőrzését, a tanulásban, a foglalkoztatásban és a közösségi életben való részvételt, illetve a családtagok közötti kapcsolat fenntartását, közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg. V.A feladatellátás szakmai tartalma V.1 A feladatellátás módja Éjjeli menedékhelyen: Az éjjeli menedékhely a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Az éjjeli menedékhelyen 23 fő számára biztosítottak a törvényben előírt szolgáltatások. A 2030 Érd Fehérvári út 89 szám alatt működtetett éjjeli menedékhely elsősorban a többnyire rendszeresen alkalmi munkát vállaló hajléktalanok éjszakai elhelyezésével kívánja elősegíteni az utcai életvitel felszámolását. A fenti célnak megfelelően a szolgáltatásokat kiegészítjük munkaközvetítéssel, iratpótlással, eseti jellegű csomagmegőrzéssel is. Átmeneti szálló: Az átmeneti szállást igénybe vehetik azok a hajléktalanná vált 18 évet betöltött férfiak és nők, akik Érd Megye Jogú Város közigazgatási területén élnek, és lakhatásukat más módon megoldani nem képesek. Az ellátás a 2030 Érd Fehérvári út 89 szám alatt működtetett Hajléktalan szálló és éjjeli menedékhely épületének első és második emeletén valósul meg. Az intézmény csak önellátásra képes, mozgásában nem korlátozott személy ellátására képes. Az átmeneti ellátás időtartalma alap esetben 1 évig terjedő időtartalomra biztosít férőhelyet az ügyfél számára, ami a szociális munkás javaslatára és a szakmai team döntés alapján a tagintézmény vezető akár további egy évig terjedő időtartalomra meghosszabbíthat, vagy megszüntethet. 13

147 V.2. A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége Szolgáltatási elemek az éjjeli menedékhelyen Az éjjeli menedékhely minden ellátott számára napi illetve szükség szerint biztosítja: az éjszakai szállásadás 23 férőhelyen, ( ágyon, műbőr matracon rendszeres fertőtlenítés mellett) személyi higiénés, tisztálkodási, mosási lehetőséget, a személyi tisztálkodáshoz szükséges eszközöket (törülköző, szappan), a mosáshoz szükséges eszközöket (mosópor) elsősegélyhez szükséges felszerelést, orvosi elérhetőséget, a személyes használati tárgyak biztonságos megőrzését a csomagmegőrzőben, étkezésre szolgáló helyiséget, ételmelegítést, krízis időszakban a napi egyszeri étkezést, meleg ruhát, gyógyszert (nem krónikus betegségre), ügyintézésben való közreműködést, információnyújtást, iratpótlást, a lakók közötti feszültségek feloldását, konfliktuskezelést. Szociális gondozás keretén belül: egyéni esetkezelés csoportos szociális munka közösségi szociális munka Családi kapcsolatok ápolásának elősegítése Szolgáltatáselemek az átmenet ellátáson belül Szállásnyújtás Az intézmény két emeleten biztosít ellátást az ügyfelek részére. A férfi átmeneti szállás az épület első emeletén 12 fő befogadására kialakított férőhelyen, még a második emeleten 10 női férőhellyel látja el feladatait. Tanácsadás A tanácsadás az igénybe vevő bevonásával történik, jogait, szükségleteit és élethelyzetét figyelembe véve. A kapcsolatfelvételt követően a szociális munkás tájékozódik az ellátott személy fizikai, mentális állapotáról, szociális helyzetéről. Ezek tükrében és a felmerült igények alapján nyújt megfelelő információkat részére. A tanácsadás irányulhat arra, hogy valamilyen lépés megtételére ösztönözzük, vagy éppen annak megakadályozásában segítsük. Az információk birtokában lehetősége van megfelelő döntést meghozni, az ügyintézések pedig hozzásegítik más szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz. A szociális munkás itt betölthet közvetítő szerepet, de megbízott is lehet az ügyintézésben. Esetkezelés Az ellátás az ellátottal történt szóbeli megállapodással és az első interjúval kezdődik, majd a felvétel után írásos megállapodást kötünk az ellátottakkal. Célunk az igénybe vevő 14

148 szükségleteinek kielégítése a szociális munka eszközeivel, és egy segítő kapcsolat kialakítása. A segítő kapcsolat kiépítése az egyik legfontosabb feladata munkánknak a bizalom megteremtésével. A személyes kapcsolat kialakításával növelni igyekszünk az ellátott motivációját a változásokkal szembeni félelem ellenére is. Együttműködés és motiváció hiányában munkánk sokszor csak az empátiával történő meghallgatásra és a szükségletek kielégítésére korlátozódik. Tapasztalataink alapján a segítő kapcsolatot lépésenként szükséges kialakítani. Az első ilyen lépés a bekerülés után, hogy milyen biológiai alapszükségletei vannak az ellátottnak, és szolgáltatásunk ebből mit tud biztosítani számára. A következő, hogy a gondozó és a kliens milyen bizalmi kapcsolatot épít ki egymással. Az esetelosztás során törekszünk az állandóságra, mindenkinek saját, kijelölt esetfelelőse van. A megismerés után a problémákat közösen fogalmazza meg a gondozó és kliense. A segítő folyamat során a kapcsolati erőforrásokat mindenképpen szükséges feltérképezni, és ehetőség szerint mozgósítani a célok elérése érdekében. Kapcsolati tőke lehet a család, vagy kisebb-nagyobb közösségek. Ellátottjainkra jellemző, hogy a családi kapcsolatok megszakadtak, így azokat az erőforrásokat sok esetben már csak az esetkezelés további szakaszaiban lehet bevonni a családtagok elzárkózása miatt. Ennél sokkal jobban és hatékonyabban tud működni az ellátott számára egy idegen közösség, mint például az egyházi vagy munkahelyi csoportok, ahol ismeretlenül is befogadhatják és elfogadhatják őket. Ezek a kapcsolatok motiválhatják és segíthetik őket a hajléktalan létforma felszámolásában. Az elért eredmények átbeszélése, megvitatása nagyon fontos a fejlődés szempontjából, hiszen a pozitív eredmények ösztönzően hatnak a folyamat során. A szociális munkát az egyéni nyilvántartó lapon szükséges rögzíteni. Az egyéni esetkezelés megszűnik a team megszüntető döntésével, más intézményes ellátáshoz való hozzájutással, közös megegyezéssel. Az esetkezeléssel kapcsolatos kérdéseket a team üléseken és esetmegbeszéléseken szükséges megvitatni. Gondozás Tervszerűen alakítható folyamat, melynek segítségével az ellátottat jobb életkörülményekhez lehet hozzásegíteni, ezáltal javulhat az életminősége és szociális helyzete egyaránt. A gondozás hosszabb távú célja, hogy a társadalom perifériájára került klienseinket visszaintegráljuk az egészséges társadalomba, rövidtávú céljainkat pedig az adott személy élethelyzete, egészségi és mentális állapota fogja befolyásolni. A folyamat során rendeződhetnek az egyén családi és társadalmi kapcsolatai, miközben a tartós lakhatási megoldásokra és a munkaerő-piaci visszatérésre motiváljuk. Az első beszélgetésből leszűrt információkat a gondozási tervben rögzítjük, majd a változásokat is felvezetjük, és folyamatosan nyomon követhetjük benne. Tapasztalataink szerint intézményünkben egyre több egészségügyi problémával élő ellátott kéri felvételét, akiknek ellátásával kapcsolatban hosszabb távon szükséges intézkedni. Intézményünk a gondozás során az ellátottak szükségleteinek megfelelően a következőket biztosítja: orvosi ellátást heti 2 órában, pályázati támogatásból megvásárolt gyógyszerek, 15

149 szakorvoshoz és kórházi kezeléshez való eljuttatás. A gondozási tervben a mentálhigiénés gondozásnak egyénre szabottnak kell lennie. Nemcsak egyéni beszélgetéseket végzünk, hanem csoportos megbeszéléseket is tartunk a konfliktusok elkerülése érdekében. A Házirend előírja az együttélés szabályait, de napi szinten adódhatnak összetűzések. Ellátottjaink körében igény mutatkozik kulturális programokra, sportra és kirándulásokra egyaránt. Ilyen például a színházi előadások és tárlatok megtekintése, kirándulások szervezése, múzeumlátogatás, és sporttal kapcsolatos programok más intézmények lakóival. Ezekkel a tevékenységekkel a közösségi kapcsolatokat ápoljuk, erősítjük, és pozitív élményekhez juttatjuk a résztvevőket. Az ünnepekre közösen készülünk, és azokat együtt ünnepeljük meg. A gondozás során a megállapodásban és a gondozási tervben rögzítetteket értékelni szükséges, és egy esetleges megakadás során a team segít a szociális szakembernek az irányok, célok megfogalmazásában. Mivel intézményünk hajléktalanok átmenti szállója, egyéni megállapodástól függően hangsúlyos, hogy valamiféle lakhatási lehetősége kialakuljon a folyamat végére. A gondozás folyamatának lezárása akkor megnyugtató, ha a kliens terveinek megfelelően lép ki az intézmény kereteiből. Készségfejlesztés Az elhanyagolt szociális képességek fejlesztése elengedhetetlen a társadalomba való integráció céljából. A felvétel és a kapcsolat kialakítása során a meglévő képességeket is fel kell mérni, majd a hatékony közös munka érdekében olyan képességek fejlesztésére szükséges helyezni a hangsúlyt, mint a kommunikáció, a motiváltság, az együttműködés és a normák, szabályok követése. Az együttműködés készségének fejlesztése fontos a közös munkában, illetve a társas és közösségi kapcsolatok kialakításában egyaránt. Végső célként az önérdek érvényesítése áll, mely a hajléktalan létforma elhagyásához nélkülözhetetlen. Szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése Klienseinket hozzásegítjük a szociális, egészségügyi és egyéb intézmények által nyújtott szolgáltatásokhoz. Ez történhet személyesen, szállítás során, vagy tömegközlekedés segítségével. Az utazáshoz szükséges költségeket igyekszünk megoldani számukra, továbbá időpontokat egyeztetünk, és a nyomtatványok kitöltésében is segítségükre vagyunk. Felügyelet és háztartást pótló segítésnyújtás Az igénybe vevőnek lehetősége van a mindennapi ügyeinek intézésében segítséget kapni a szolgáltatás során. Személyes szükségleteihez kapcsolódóan biztosítunk számára megfelelő tárgyi eszközöket, tisztítószereket, tisztálkodási eszközök, és tiszta ruházatot. A gondozó figyelemmel kíséri a szállást kérő egészségi és mentális állapotát, szükség esetén kezdeményezi, hogy orvosi ellátást vegyen igénybe. Továbbá megszervezi és koordinálja az egészségügyi szolgáltatókhoz, rehabilitációs ellátáshoz való eljutását és annak igénybevételét. Az éjjeli menedék folyamatos ápolásra, gondozásra szoruló személyt nem lát el. V.3 A gondozási fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja 16

150 Az átmenti ellátás: Az átmeneti szállóra jelentkezők felvételi interjún vesznek részt az intézmény valamelyik szociális munkásával. Az első interjú célja, hogy a jelentkező képet kapjon az intézmény szolgáltatásairól, a szükséges feltételekről, valamint a gondozás irányairól. A beszélgetés során igyekszünk felmérni, hogy a jelentkező képes-e az önfenntartásra, és mi az érdeklődési köre (figyelembe véve a jövedelmi helyzetet és az egészségi állapotot). Másik célunk, hogy az interjút készítő szociális munkás elvégezze az adminisztrációs feladatokat, regisztrálja a kliens kérelmét, válaszoljon az intézménnyel kapcsolatos kérdésekre. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy amennyiben valakinek nem intézményünk lenne a megfelelő megoldás a problémáira, akkor - ha ezt a jelentkező igényli részletes tájékoztatást nyújtunk számára más intézményi formákról. A szállóra való felvételt követően minden kliensünknek lesz egy segítője, akivel együttműködik az ügyei intézésében, a kapcsolati tőkék kiaknázásában, és életvitele támogatásában egyaránt. Az első hónapban a tervek és célok megfogalmazása az elsődleges, mivel az újonnan felvételre került kliens a bekerüléskor még nem képes megfogalmazni céljait. Elsősorban a hosszú távú célok megfogalmazása jelent nehézséget ügyfeleink számára. Nagy hangsúlyt kap ebben az időszakban a szociális munkás és a kliens közötti bizalmi kapcsolat kiépítése, mely különös értéket képvisel a gondozási munkában. A személyes szociális munkás a gondozási terv elkészítésének céljából egyéni megállapodást köt a klienssel, amely megállapodás részletezi a gondozás lépéseit, a segítő és a kliens feladatait, valamint a szerződés időtartamát. V.4. Az ellátás igénybevételének módja Éjjeli menedékhely: Az éjjeli menedékhelyet egyedülálló férfi hajléktalan személyek vehetik igénybe eseti jelleggel, éjszakai elhelyezéssel. Az szolgáltatás igénybevétele önkéntes és térítésmentes. Az éjjeli menedékhely nyilvántartást vezet az igénybe vevőkről, mely tartalmazza az igénybe vevő: személyi adatait (neve, anyja neve, születési helye és ideje, TAJ száma), az éjjeli menedékhely igénybevételéhez szükséges egészségügyi igazolások meglétét, az ellátott magatartásával kapcsolatos feljegyzéseket, az ellátás felfüggesztését megalapozó esemény dokumentálását, a szolgáltatások nyújtásának dokumentálását. Az éjjeli menedékhelyre történő felvétel feltétele a hat hónapnál nem régebbi tüdőszűrő igazolás, valamint a hat napnál nem régebbi bőrgyógyászati igazolás. Az ügyfél részéről fontos, az éjjeli menedékhely házirendjének, szabályainak elfogadása és aláírása. A szolgáltatás igénybevételére jelentkező köteles bemutatni a természetes személyazonosító adatait. Az éjjeli menedékhelyet előzetes bejelentkezés, felvételi eljárás nélkül nyitvatartási időben személyes jelentkezés útján lehet igénybe venni. Az éjjeli menedékhely a hét minden napján délután 16 órától reggel 8 óráig tart nyitva. Az éjjeli menedékre történő felvételt az ügyfél szóban és írásban egyaránt megnyugtatja az általa igénybe vett szolgáltatás az éjjeli menedékhelyen 16 órától reggel 8:00 óráig tart, és a következő napon délután 4:00 órától szintén kérheti felvételét. 17

151 Krízisidőszakban, amennyiben a fenti igazolásokkal nem rendelkezik az igénybe vevő, úgy az éjszakai ügyeleten vagy a következő munkanapon szükséges az igazolás beszerzése, és bemutatása az ügyeletes kolléga részére. Krízis időszakban és Vörös kód kiadása esetén a teendők A krízis időszakban a vörös kód időtartalma alatt üzemeltetett túlélési pont lehetőséget biztosított minimális ellátás mellett további személyek befogadására. A túlélési ponton ban megjelent ellátottak létszáma átlagosan 5 és 11 fő között változott. A túlélési pontot igénybe venni szándékozó személyt a lakcím igazolásán kívül más igazolási kötelezettség nem terheli. A túlélési pont igénybevétele az ellátott részére nézve önkéntes jellegű, és a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 65/E (3) bekezdése alapján Az ellátás ideje alatt intézményi jogviszony nem jön létre. Krízisidőszakban, amennyiben a tüdőszűrő és bőrgyógyászati igazolásokkal nem rendelkezik az igénybe vevő, a lehetőségekhez képest az éjszakai ügyeleten szükséges az igazolás beszerzése, de legkésőbb a következő munkanapon köteles a fenti igazolásokat beszerezni és azt az ügyeletes kollégának megmutatni. A munkavégzés során elsődleges feladat az emberi élet védelme, ennek érdekében a szolgáltatás csak különös körültekintéssel, és csak indokolt esetben tagadható meg, illetve szüntethető meg. Amennyiben a szolgáltatás a segítséget kérő számára nem biztosítható, abban az esetben a szolgálatban levő ügyeletes tájékoztatja az ellátást kérő személyt a legközelebbi befogadó, vagy ellátó állomásról. A szolgáltatás megszüntetése mindaddig nem engedélyezhető, amíg az ellátott számára más ellátónál a szolgáltatás nem biztosítható, illetve az igénybevételének feltételéről, és helyszínéről a kliens tájékoztatást nem kapott. A Vörös kód célja a szélsőséges időjárás esetén a rászorultak életét és testi épségét veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében megtett intézkedések. Intézményünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott protokoll értelmében jár el riasztás esetén. Szoros együttműködés van a Regionális diszpécserszolgálattal, a jelzéseket oda-vissza megtesszük. A riasztás idején befogadjuk az intézménybe irányított klienseket és biztosítjuk számukra a protokollban előírtakat. A hajléktalanok átmeneti ellátása Pár hónaptól két évig terjedő időszakra biztosít lakhatást azon önellátásra képes hajléktalan személyek részére, akik jövedelemmel rendelkeznek. Az intézmény igénybevétele önkéntes alapon történik. Az intézmény igénybevétele az első hónapban térítésmentes, ezt követően térítési díj megfizetése mellett vehető igénybe, melyet az Önkormányzat 83/2011. (XII.22.) számú helyi rendelete határoz meg. A térítési díj kezelését a Szociális Gondozó Központ Gazdasági irodája végzi, térítési díj szabályzat alapján. Az ellátás igénybevételét az egységvezető, távollétében helyettese engedélyezi. Az intézménybe történő felvétel során a kijelölt esetgazda rögzíti a személyes adatokat, és adja át az intézmény Házirendjét. A Megállapodás mellékletét képezi a térítési díj és az adatkezelési tájékoztató. Az ellátottal kötött Megállapodás tartalmazza az ellátás időtartamát, az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátás kezdetének időpontját, megszűnésének módjait. Az átmeneti ellátás igénybe vevők személyes szükségleteikhez kapcsolódó ellátásukat önmaguk végzik. 18

152 VI. Az ellátás igénybevételének módja VI.1. A kérelem benyújtásának módja: Az éjjeli menedékhely igénybevétele az egyén szóbeli illetve írásbeli kérelmére indul el. Az éjjeli menedékhelyet előzetes bejelentkezés, felvételi eljárás nélkül nyitvatartási időben személyes jelentkezés útján lehet igénybe venni. A kérelmet az ügyfél szóban és írásban egyaránt a Hajléktalan szálló és Éjjeli menedékhely ügyeletén, a Nappali melegedő, valamint az Utcai szolgálat munkatársainál egyaránt beadhatja. Az átmeneti ellátás esetében a kérelem írásban történik melyet az ellátást igénylő, illetve annak törvényes képviselője nyújthat be. A kérelmet az ügyfél szóban és írásban egyaránt a Hajléktalan szálló és Éjjeli menedékhely ügyeletén, a Nappali melegedő, valamint az Utcai szolgálat munkatársainál egyaránt beadhatja. A kérelem benyújtásának személyi feltételei mind a két ellátási formában: önellátásra képes 18 év feletti magyar állampolgár, letelepedési engedéllyel, vagy menekült státusszal rendelkező külföldi személy, Pest megye közigazgatási területéről rendelkező lakcíme van, Érd Megyei Jogú Várossal feladat ellátási szerződéssel rendelkező települések lakói, továbbá, ha a felvételkor tudomásul veszi a Házirendben foglaltakat, melyet aláírásával igazol VI.2. Igénybevétel feltételei: Az éjjeli menedékhelyet egyedülálló férfi hajléktalan személyek vehetik igénybe eseti jelleggel, éjszakai elhelyezéssel. Az éjjel menedékhely igénybevétele önkéntes és térítésmentes. A bekerülés feltétele az egy hétnél nem régebbi negatív bőrgyógyászati igazolás, valamint a hat hónapnál nem régebbi negatív tüdőszűrő igazolás. Az éjjeli menedékhelyet az a rászoruló hajléktalan személy veheti igénybe, aki: magyar állampolgár, hontalan, vagy bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezik, valamint akit a magyar hatóságok menekültként elismert 18. életévét betöltötte önellátásra képes más lakhatási lehetőséggel nem rendelkezik a felvételkor tudomásul veszi a házirendben foglaltakat, melyet aláírásával igazol. Az éjjeli menedékhely nyilvántartást vezet az igénybe vevőkről. A szállást naponta 16 h - 22 h között lehet elfoglalni, minden fél és egész órában, reggel 4:30 és 7:45 között kötelező elhagyni. A szálló közösségi élete miatt 22 h tól kötelező csendes pihenő van. A hajléktalanok átmeneti ellátása pár hónaptól egy évig terjedő időszakra biztosít átmeneti ellátást azon önellátásra képes hajléktalan személyek részére, akik jövedelemmel rendelkeznek. Az intézmény igénybevétele önkéntes alapon történik. A bekerülést egy felvételi elbeszélgetés 19

153 előz meg, melyben a gondozó és ellátott előtt körvonalazódnak az együttműködés formái, lehetőségei. Igénybevétel feltétele: ellátás iránti kérelem fél évnél nem régebbi negatív tüdőszűrő lelet egy hétnél nem régebbi negatív bőrgyógyászati igazolás 9/1999 számú SzCsM rendelet az Egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás jövedelemigazolás ellátott nyilvántartásba vétele megállapodás gondozási terv kidolgozása és az abban foglaltak teljesítése, tevékeny együttműködés a kijelölt esetgazdával közösségi együttélés szabályainak betartására való képesség nyilatkozat adatkezelésről nyilatkozat alapszolgáltatás igénybevételéről VI.3. Értesítések: Éjjeli menedékhely: Az igény bejelentést követően, ( amennyiben az ügyfél az igénybevétel feltételeinek megfelelt) az ügyeletet ellátó személy a férőhelyek tükrében értesíti a jelentkezőt a felvétel tényéről. Ez a tájékoztatás megtörténik szóban és írásban egyaránt az alábbi nyomtatványon: Értesítés az igénybe vételről Az átmeneti ellátás esetében az igénybe vételi bejelentést követően, ( amennyiben az ügyfél az igénybevétel feltételeinek megfelelt) a Tag-Intézményvezető tájékoztatja az ügyfelet szóban és írásban egyaránt az igénybe vételről. A tájékoztatások köre már a jelentkezés alkalmával kiegészül a várható térítési díj összegéről szóló tájékoztatással. Ezek a tájékoztatások az alábbi nyomtatványokon történnek meg: Értesítés az igénybe vételről Tájékoztatás térítési díj összegéről VI.4. Nyilatkozatok: Az elláts megkezdésekor az ügyfelek az alábbiakról nyilatkoznak: Nyilatkozat adatnyilvántartásról Nyilatkozat értékmegőrzésről Nyilatkozat alapszolgáltatás igénybevételéről Nyilatkozat gyógyszerelésről Az átmeneti ellátást igénybe vevők esetében a nyilatkozatok listája az alábbi dokumentumokkal bővül: Nyilatkozat férőhely fenntartásról Nyilatkozat önkéntes fizetésről 20

154 VI.5. Megállapodás megkötésének jelentősége: Az megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni. A megállapodás tartalmazza a)az ellátás kezdetének időpontját, b)az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), szakápolási központ esetén a szakápolás határidejét, c)az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, d)a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár, e)egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, f)belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat, g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait. VI.6. A Szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: A szolgáltatást igénybe vevő az alábbi elérhetőségeken és módokon tud kapcsolatot tartani a szolgáltatóval és fenntartóval. Hajléktalan szálló és Éjjeli menedékhely Szóban az ügyeletes irodában 2030 Érd Fehérvári út 89. telefonon: ; Írásban: postacím: 2030 Érd Fehérvár út 89. címen. hajléktalanszallo@szocgond.hu Szolgáltató Központjával: Szóban és írásban egyaránt: 2030 Érd Emma utca 7 Telefonon: Fenntartóval: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2030 Érd, Alsó utca 1. 21

155 Levélcím: 2031 Érd, Pf.: TELEFONKÖZPONT: ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: VI.6.1 Nyitvatartási, ügyeleti, ügyfélfogadási rend Az éjjeli menedékhely a hét minden napján délután 16 órától reggel 8 óráig tart nyitva. Az általa igénybe vett szolgáltatás az éjjeli menedékhelyen 16 órától reggel 8:00 óráig tart, és a következő napon délután 16:00 órától szintén kérheti felvételét. Az átmeneti szálló nyitva tartása óráig folyamatos. Ügyfélfogadási rend nincs. Az ellátottak az ügyeleten szolgálatot teljesítő kollégát bármikor kereshetik. A tagintézmény vezető és helyettese mind a két ellátást igénybe vevő ügyfelek számára egyaránt munkanapokon, teljes munkaidőben 07:00 16:00-ig fogadja a hozzá érkezőket. VI.6.2. Elérhetőségek személyesen: 2030 Érd, Fehérvári út 89 telefon: telefonügyelet: hajlektalanszallo@szocgond.hu online: VI.7. Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során: 1.A szolgáltatásban részesülő személy panaszt tehet szóban vagy írásban az eseményt követő 8 napon belül a tag-intézmény vezetőjénél személyiségi jogainak megsértése esetén, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése esetén vagy az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 2.Az intézmény vezetője a panasz kivizsgálásnak eredményéről 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panasztevőt. 3.Ha a panasz kivizsgálása nem történik meg határidőre, vagy azzal a panaszos nem ért egyet, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogorvoslati kérelmet az Érd Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán lehet benyújtani. VII. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Az igénybevétel módjáról, a szolgáltatások formáiról tájékoztatni szükséges az ellátást igénybe vevőt, de szélesebb körben a település lakosságát is. A tájékoztatás történhet személyesen, írásos formában, elektronikus módon, vagy a média segítségével. A szolgáltatás szóróanyaggal 22

156 rendelkezik, és a Szociális Gondozó Központ hivatalos honlapján, a felületen is bemutatjuk ellátási formáinkat. Elsősorban a téli krízis időszakban a helyi önkormányzat Írott és elektronikus csatornáin is hírt adunk magunkról. Az igénybe vehető ellátásokról, szolgáltatásokról tájékoztatjuk a lakosságot a krízis időszak megkezdése előtt. Az utcai szolgálat kollégái szórólapokat helyeznek el közforgalmú helyeken, orvosi rendelőkben, különféle közintézmények hirdetési falain. A szolgáltatásban személyesen érintett klienseinket felkeresik és szintén szórólap a formájában tájékoztatják őket az esetleges lehetőségekről. A feladatok ellátásában segítségünkre van az érdi újság valamint az érdi televízió is abban, és hogy az ellátotti rétegen túl a lakosságot is közvetlenül utolérjük. VIII. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VIII.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogai: Az ügyfélnek joga van a szociális helyzetére, egészségi és mentás állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ügyfél jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Ellátás során figyelemmel kell lenni az igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Különös figyelemmel: - az élethez való jogra - az emberi méltósághoz és a testi épséghez, - valamint a testi lelki egészséghez való jogokra Az ellátást igénybe vevőt megilleti, a személyes adatainak védelme, valamint a magánlevéllel kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénybe vevő adataihoz csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá. az intézmény vezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást. Különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényérek. Az Intézmény nem korlátozhatja az ellátottak, a személyes tulajdonát képező tárgyait, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelentenek az intézményben élők testi épségére a veszélyeztető tárgyak körét ezen tárgyak birtoklásának feltételeit illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők Intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak is értékeinek megfelelő és - szükség esetén - biztonságos elhelyezéséről. Az Intézmény a házirendben szabályozhatja - figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy Intézményben történő bevételére jogosultak. 23

157 Az ügyfélnek joga van az Intézményen belüli és Intézményen kívül szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az Intézmény házirendje meghatározza az Intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról. Az ügyfélnek joga van a családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határoznia azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási idő kívül is kapcsolatot tarthatnak az ügyféllel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. Az Intézmény biztosítja ügyfelei számára, a nyugodt körülmények között történő alapvető tisztálkodás és pihenési lehetőségeket. Szolgáltatások igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, amely az ügyfél korábbi életvitelével, vagy előéletével kapcsolatos. Intézményünk ügyfeleink részére postacímet biztosít, és a részére érkező leveleket kézbesíti. Az ellátottjogi képviselő az intézmény elhelyezését igénybe vevő, illetve a szolgáltatásokban részesülő ügyfelek részére nyújt segítséget jogaik gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó, és tudomására jutott orvosi titkokat megtartani, és az ellátást igénybe vevő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az ellátottjogi képviselő neve elérhetősége az intézmény székhelyén és telephelyén jól látható helyen kifüggesztésre került. VIII.1.1. Adatvédelem: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: infotv.) 20. -a, valamint a Szociális Gondozó Központ Adatkezelési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján az adatkezelés célja a jogszabályban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, a Központi Elektronikus Nyilvántartás vezetése, szociális ellátások, szoláltatások finanszírozásának tervezhetősége valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) Az adatkezelés az Szt. 20., 20/B. és 20/C. -a, valamint a Gyvt a alapján kötelező. Az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyek köre: az Intézmény vezetője, valamint az Adatkezelési Szabályzatban meghatározottak alapján.. Az Szt. 20/B. - a alapján a Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében - országos jelentési rendszert vezet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat. Az Szt. 20//C. -a alapján a szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. 24

158 Az adatkezelés időtartama: Az Szt. 23. alapján, ha a törvény másként nem rendelkezik, a fenti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat A szolgáltatást igénylő személy, ellátottat érintő nyilvántartott adatok körét az Szt. 20 (2) és (4) bekezdése tartalmazza, mely alapján az igénylők és Ellátottak nyilvántartott és kezelt adatai: A szolgáltató, intézmény vezetője által vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a kérelmező természetes személyazonosító adatai és Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe, a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat, a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, a kérelmező törvényes képviselőjének, a kérelmező megnevezett hozzátartozójának,, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe, a kérelem előterjesztésének időpontja, az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok, A szolgáltatást kérelmezők és ellátottakat érintő nyilvántartott adatok továbbításának rendje Az Intézmény csak azokat az adatokat továbbítja, melyet jogszabály rendel el. Az elrendelést az Szt. 20. (2a) bekezdése, 20/B. és a 20/C. -a, Gyvt a rögzíti. Adatkezelés hozzájárulás alapján: Az Infotv. 6. (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor (Képek, felvételek zártkörű rendezvények képei, stb.), az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az önkéntes adatszolgáltatáshoz engedély szükséges, melyet az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. 25

159 A személyes adatok védelmével, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos panaszaival a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordulhat. VIII.1.2. Betekintési jog: 1. Szolgáltatást igénybe vevő betekintési joga: A Szt. 22. (1) bekezdése alapján az, akire a 18-18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. -ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. A Gyvt. 136/A. (1) és (2) bekezdése alapján a gyermek szülője vagy törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. Az Ákr.-ben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. 2. Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga Az Szt. 94/K. (8) bekezdés b) pontja alapján az ellátott jogi képviselő jogosult a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, 3. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Az Szt. 131/A. (3) bekezdés alapján a) betekinthet a 20. és a 20/C. szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. A Gyvt. 145/C. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 139. (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait, c) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és d) betekinthet az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. 26

160 VIII.1.3. Jogorvoslathoz való jog: Az Szt. 94/E (14) bekezdése alapján az Intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az Intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. A Gyvt. 37/A. (4) bekezdése alapján az Intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, valamint az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult vagy törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. VIII.1.4. Egyenlő bánásmódhoz való jog Az egyenlő bánásmód követelménye a diszkrimináció tilalmának jogi megnevezése. Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A jogi szabályozás fő kérdése, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható. Az Intézményünkben végzett munka során a feladat ellátása következtében az ellátást kérelmezőt, sem a felvételi eljárás, sem a szolgáltatás nyújtása során nem érheti hátrány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény alapján. Így különösen az ellátás igénylő: a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, 27

161 s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) okán. VIII.2. A szolgáltatást nyújtók jogai: Az Intézményben dolgozók számára biztosított, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, a személyiség jogaikat. Munkájukat elismerjék, valamint megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítanak számukra. Ennek érdekében minden évben megemlékezünk a szociális munka napjáról, szupervíziós, esetmegbeszélő csoportokban való részvétel lehetőségét biztosítjuk. Az intézményben kockázatkezelés készül, /amely minden évben felülvizsgálatra kerül/ amelyben rögzítésre kerülnek a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok és azok kezelése. Az intézmény több számítógéppel megfelelő bútorzattal a személyi higiéniás szükségleteknek megfelelő helyiséggel rendelkezik. Az Intézmény a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében rendelkezik az ellátást igénybe vevő részéről esetlegesen felmerülő vészhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítás. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 94/L (2) bekezdésének értelmében a hajléktalan személyek ellátását végző segítő és szociális munkatárs közfeladatot ellátó személynek minősül, így az ebben a munkakőrben dolgozókat megilleti a fokozott jogi védelem. VIII.3. Az ellátott jogi képviselő intézménye: Az ellátottjogi képviselő az intézmény elhelyezését igénybe vevő, illetve a szolgáltatásokban részesülő ügyfelek részére nyújt segítséget jogaik gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó, és tudomására jutott orvosi titkokat megtartani, és az ellátást igénybe vevő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az ellátottjogi képviselő neve elérhetősége az intézmény székhelyén és telephelyén jól látható helyen kifüggesztésre került. Az ellátottjogi képviselő feladatai az Szociális Törvény alapján segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, 28

162 az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja Az ellátottjogi képviselői hálózatot az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti. Az ellátottjogi képviselő törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi az ellátottak jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. Ellátottjogi képviselő neve: Sajtos Éva Ellátottjogi/ képviselő elérhetősége: Tel:0620/ cím: eva.sajtos@ijb.emmi.gov Levelezési cím.: Budapest, Pf.:646 IX.A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái Az intézményben dolgozó kollégák havi szinten vesznek részt szakmai team megbeszélésen. Mivel a Szociális Gondozó Központ Hajléktalan Ellátásának összes intézménye egy helyen található, így minden hónapban az egész szakmai team együtt tartja meg a megbeszélését. A kollégáknak törvény által előírt kötelező továbbképzéseken kell részt venniük, melyen kredit pontok szereznek. A felsőfokú végzettségű kollégáknak 80 kreditet, a középfokú végzettségű kollégáknak 60 kreditet kell megszerezniük 4 éven belül. Az intézményünk törekszik arra, hogy lehetőség nyíljon szupervízió elindítására is ezzel segítve a kollégák munkáját. Az átmeneti ellátás szolgáltatása a szakmai kompetencia határainak tiszteletben tartásával működik együtt mindazokkal az intézményekkel, amelyek a kliensek életesélyeinek javításában, integrációjában segítséget nyújtanak számunkra. 29

163 X. Mellékletek Megállapodás 1.számú melléklet: Megállapodás Intézményi jogviszony létesítésére Amely létrejött Érd Megyei Jogú Város Szociális Gondozó Központ Hajléktalan Szálló és Éjjeli menedékhely 2030 Érd, Fehérvári út 89. (továbbiakban Szálló), valamint:. (Születési hely, idő:....; Anyja neve: ; Lakcím:..... ), mint Ellátott (továbbiakban Ellátott) között. 1. Megállapodás tárgya Ellátó és Ellátott megállapítják, hogy az Ellátott kérelmet nyújtott be a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételére, amelynek alapján az Ellátó a 2030 Érd, Fehérvári út 89. szám alatti intézményében..év.hó..naptól határozott időre..év.hó..napig férőhelyet biztosít az Ellátott részére. Ellátó kötelezettséget vállal arra, hogy az intézményben a mindenkori hatályos jogszabályoknak és az e szerződés mellékletét képező Házirendnek megfelelő szolgáltatásokat nyújtja. Ellátott kijelenti, hogy az intézménybe történő felvételkor tájékoztatást kapott az intézmény Házirendjében foglaltakról, a Házirendet átvette, az abban foglaltakat tudomásul vette és teljeskörűen elfogadja. 2. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. A szolgáltatás által nyújtott ellátások köre: szociális és egészségügyi információk biztosítása az ellátást igénybevevő jogosultságaira vonatkozó tanácsadás egyéni esetkezelés segítő beszélgetés 30

164 ügyintézésben való közreműködés például iratok pótlása postacím biztosítása munkaképesség csökkenés vizsgálata nyugdíjazással összefüggő feladatok családi kapcsolatok feltárása, igény szerint közreműködés a kapcsolatok helyreállításában javaslattétel és intézkedés a hajléktalan személyek szociális és egészségi állapotának figyelembevételével más intézménybe történő elhelyezésére a lakók közötti feszültségek feloldása, konfliktuskezelés ösztönzés élethelyzetük megváltoztatására a hajléktalan életforma felszámolásának érdekében a szenvedélybetegség felismerése, speciális szakemberek bevonása ételkészítési, ételtárolási, ételmelegítési lehetőséget étel tárolásához szükséges hűtőt étel elfogyasztására alkalmas helyiséget, valamint eszközöket mosási, szárítási lehetőséget tisztálkodási lehetőséget elsősegély nyújtására, valamint orvosi ellátásban részesülni paplan, párnát, valamint a hozzá szükséges huzatot 3. Az ellátásért fizetendő díj A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 23/1993. (II.17) Kormányrendelet értelmében a gondozás első 30 napjára személyi térítési díjat nem kell fizetni. A 30 nap lejártát követően fizetendő térítési díjat az Önkormányzat szabályozza A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. számú rendeletében, melyet évente felülvizsgálhat. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata április 1-től rendeletében az intézményi térítési díj havi összegét forint (azaz: hármincötezer-egyszázhatvan forint) összegben, napi összegét 1170 forint (azaz egyezer egyszázhetven forint) összegben állapította meg. Az Ön jövedelme: forint. Az Ön jövedelméből számított személyi térítési díj havi összege: forint, napi összege: forint Az intézményben élő, jövedelemmel nem rendelkező ellátottnak, akinek térítési díj alapjául szolgáló vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs, ingyenes ellátást kell biztosítani, illetve várható jövedelme alapján térítési díj előleg kérhető. Az intézményi ellátásért megállapított jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 60 %-át. Amennyiben az ellátást igénybe vevő írásban nyilatkozik az intézményi térítési díj megfizetésének vállalásáról, nem szükséges jövedelemnyilatkozatot tennie. 31

165 A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követően kell megfizetni, legkésőbb a következő hónap 10. napjáig. A térítési díj elmaradása a fenntartó felé jelzésre kerül, aki gondoskodik az elmaradás jogi úton történő behajtásáról. A térítési díj meg nem fizetése az intézményi jogviszony megszüntetését eredményezi. 4. Megállapodás módosítása Az Ellátó és az Ellátott megállapodnak, hogy közös megegyezéssel kivéve a Házirendben szabályozott rendelkezéseket a szerződés tartalmát közös megegyezéssel írásban módosíthatják. 5. Adatváltozások bejelentése Az Ellátott köteles a szolgáltatásra vonatkozó jogosultsági feltételekben, valamint adataiban, hozzátartozójának adataiban és a jövedelmi viszonyaiban beállt változásról 15 napon belül az Ellátót értesíteni. Az Ellátott az ellátásra való jogosultságát érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Ellátót. Amennyiben a szóban forgó értesítési kötelezettségének elmulaszt eleget tenni az Ellátott úgy a bejelentésre nyitva álló határidő első napjától kezdődően rosszhiszeműnek kell tekinteni és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 17. (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekkel sújtható. 6. Az intézményi jogviszony megszűnése, megszűntetése Az intézményi jogviszony azonnali hatállyal megszűnik, ha: 1. a Szolgálat jogutód nélkül megszűnik, 2. a jogosult elhalálozik 3. a határozott idejű megállapodásban megjelölt időtartam lejár, az elhelyezés további hosszabbítására nincsen lehetőség Az intézmény jogosult a megállapodást felmondani, ha 1. az Ellátott a házirendet súlyosan megszegi. A felmondási idő 3 hónap. 7. Panaszok kezeléséről Az Ellátott ill. (törvényes képviselője) panaszával az Ellátóhoz fordulhat. Amennyiben az Ellátó a panaszt (írásban történő benyújtásától számított) 15 napon belül nem vizsgálja ki, úgy az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatához fordulhat, az intézményvezetőnek nincs méltányossági jogköre. 32

166 A Megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Amennyiben a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az Ellátott a szolgáltatás működési területe szerint illetékes Ellátottjogi képviselő segítségét kérheti. A Megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Amennyiben a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az Ellátott a szolgáltatás működési területe szerint illetékes Ellátottjogi képviselő segítségét kérheti. A területi Ellátottjogi képviselő elérhetősége a faliújságon található meg. 8. Záró rendelkezés A felek a jelen megállapodást elolvasták, megértették, majd, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá. A megállapodás 2 db eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban készült, amelyből 1 db az Ellátónál, 1 db az Ellátottnál marad. 9. Mellékletek: I. Nyilatkozat A Házirendben foglaltakat elolvastam, megértettem, azt magamra nézve kötelezőnek tekintem. Érd, 20 Ellátott és/vagy törvényes képviselője.. Tagintézmény-vezető 33

167 Házirendek: Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása házirend 2.számú melléklet Hajléktalan szálló és Éjjeli menedékhely HÁZIREND ÁTMENETI SZÁLLÓ

168 Tartalom 1.Házirend hatálya Térítési díj szabálya Az átmeneti szálló igénybevétele, valamint a felvétel rendje Az együttélés szabályai... 5 Napirend... 5 Személyi és környezeti higiéné biztosítása... 5 Az élelmiszerrel kapcsolatos szabályok... 6 Viselkedési szabályok... 6 Alkoholfogyasztás Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje Látogatás, kapcsolattartás Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje, illetve a tisztálkodó szerekkel való ellátás9 10.Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok Az alapfeladatot meghaladó programok és szolgáltatások köre Az ellátást igénybe vevők jogainak gyakorlása:

169 1.Házirend hatálya A Házirend a lakók nyugalmát, a szálló rendeltetésszerű használatát, az épület, és berendezéseinek védelmét szolgálja. Célja az intézmény belső rendjének, az emberi jogok érvényesülésének biztosítása a lakók és az intézmény dolgozói részére. A Házirend betartása a szálló lakóira és dolgozóira, valamint az intézmény területén tartózkodó egyéb más személyre nézve egyaránt kötelező. Általános feltételek Átmeneti Szállás - komfortfokozatánál és szolgáltatásainak jellegénél fogva - olyan egyedülálló hajléktalan férfiak és nők részére nyújt elhelyezést, akik együttműködési készséget tanúsítanak a saját sorsuk, életvitelük rendezése érdekében, az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek önállóságra. A hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevételét a tagintézményvezető intézkedése alapozza meg, különös tekintettel a kérelmező szociális, mentális, egészségügyi, családi, stb. körülményeire, valamint az intézményben rendelkezésre álló férőhelyekre és a várakozók számára. 1.3 A szállást az a rászoruló hajléktalan személy veheti igénybe, aki: magyar állampolgár, vagy bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkező személy, hontalan, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személy. - a 18. életévét betöltötte, - önellátásra képes, - nem rendelkezik más lakhatási lehetőséggel - a felvételkor tudomásul veszi a "Házirendben" foglaltakat, és ezt aláírásával igazolja 2.Térítési díj szabálya A térítési díjra vonatkozó szabályokat- a jogszabályokkal összhangban- az intézmény átmeneti ellátásra vonatkozó térítési díj szabályzata tartalmazza, mely a jelen házirend mellékletét képezi. INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ: - a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete. A 23/1993. évi Kormányrendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról értelmében a gondozás első 30 napjára személyi térítési díjat nem kell fizetni. A 30 nap lejártát követően fizetendő térítési díjat az Önkormányzat szabályozza A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. számú rendeletében, melyet évente felülvizsgálhat. A felvételt követő 30 nap után a lakónak az intézményi térítési díj alapján megállapított személyi térítési díjat a letöltött időt követő hónap 15. napjáig, teljes havi időtartamra kell fizetni. 36

170 Térítési díjhátralék rendezésének szabályai Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése határidőben megtörténik-e. Késedelem esetében a kötelezettet felszólítja a térítési díj megfizetésére. Amennyiben a térítési díj megfizetése a határidőt követően 60 napon belül, kétszeri írásbeli felszólításra sem történik meg, a térítési díj elmaradása a fenntartó felé jelzésre kerül, aki gondoskodik az elmaradás jogi úton történő behajtásáról. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. Az igénybevételt követően 30 napon belül az intézményvezető írásban értesíti a kötelezettet a személyi térítési díj összegéről. Amennyiben a kötelezett a térítési díj összegét vitatja, akkor az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fenntartóhoz fordulhat. 3.Az átmeneti szálló igénybevétele, valamint a felvétel rendje Az átmeneti szállóra való felvételi eljárás írásbeli kérelemre indul, mely kérelmet a szálló intézményvezetőjéhez kell benyújtani. Az intézményvezető a hozzá benyújtott kérelmet elbírálja, döntéséről írásban értesíti a kérelmezőt. A felvételt nyert lakónak kijelöli a férőhelyét megállapodást köt a lakóval, mely megállapodás megkötésével egyidejűleg intézményi jogviszony létesül a Hajléktalan szálló és a beköltöző között. A lakószobát az intézményvezető jelöli ki, ez az ő engedélye nélkül nem változtatható. A beköltöző lakónak rendelkeznie kell 6 hónapnál nem régebbi tüdőszűrő lelettel, illetve át kell esnie az átmeneti szálló háziorvosa (körzeti orvos) által végzett vizsgálaton. A felvételt nyert lakót a szakmai stáb által kijelölt szociális munkás, segíti a beköltözésben, rendelkezésére bocsátja az intézmény által biztosított eszközöket, bemutatja számára az intézményt, tájékoztatja őt a ház mindennapi életéről. A lakók tájékoztatása minden esetben tartalmazza: - az intézményben biztosított ellátás tartalmát, feltételeit - a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjét - panaszjoguk gyakorlásának módját - az intézményi jogviszony megszűnésének eseteit - az intézmény Házirendjét - a fizetendő térítési díjat, a teljesítés feltételeit, a mulasztás következményeit - a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetek elérhetőségét 37

171 A lakó írásban nyilatkozik arról, hogy a tájékoztatás megtörtént, az abban elhangzottakat tudomásul vette, tiszteletben tartja, adatokat szolgáltat a törvényi előírásoknak megfelelő nyilvántartásokhoz, adataiban, valamint a jogosultság feltételeiben bekövetkező változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. A szálló az adatokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezeli. Ha az intézményi megállapodás a 30 napot meghaladja, a szociális munkás gondozási terv elkészítésének céljából egyéni megállapodást köt a klienssel, mely megállapodás részletezi a gondozás lépéseit, a segítő és a kliens feladatait, a szerződés időtartamát. Az egyéni megállapodásban foglaltakat a segítő ismerteti a szakmai stábbal, annak elfogadása esetén a kliens, az egyéni segítő és az átmeneti szálló vezetőjének aláírásával lép életbe. A lakót segítő szociálismunkás folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni megállapodásban meghatározottak érvényesülését. 4.Az együttélés szabályai Napirend Reggel a felkelés egyéni igények szerinti időpontban történik, figyelemmel a még alvó társak nyugalmára és a reggeli időpontjára. 14:00-16:00 óra között a pihenni vágyók nyugalmának biztosítása érdekében a lakók a lakószobán kívül az arra kijelölt helyiségben fogadhatják a látogatókat. A nyugovóra térés igény szerint történik. A korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le kötelesek az ágyukat alváshoz előkészíteni. Lámpát, olvasólámpát stb. használni 22 óra után a szobatársak közös megegyezése szerint lehet. Későbbi időpontban a lakók részére használatos társalgót lehet igénybe venni. A délutáni pihenés alatt, és 22 óra után fokozottan legyenek tekintettel egymásra, kerüljék a hangos beszédet, és az egyéb, mások nyugalmát zavaró tevékenységeket. Személyi és környezeti higiéné biztosítása A lakó köteles a közvetlen lakókörnyezetét rendben tartani, minimum hetente kétszer köteles megfürdeni, valamint tiszta ruhát váltani. Hetente egy alkalommal ruházata állapotának megóvása céljából köteles mosni. Az intézmény minden lakó számára személyre szabottan biztosítja a személyi higiénia fenntartásához szükséges eszközöket és anyagokat. A közös helyiségek használata során törekedni kell a tisztaság megőrzésére, és a használat után tiszta, rendezett állapotban kell elhagyni. A fürdő, WC, konyha igénybevétele után mindenki köteles maga után rendet tenni és összetakarítani. Az ellátottak önkéntesen részt vállalhatnak az udvar rendben tartásában, illetve télen a hó eltakarításában. 38

172 Ezek esetleges elmaradása esetén a feladatot ellátó gondozó köteles a lakót figyelmeztetni a környezeti és személyi higiéné betartására. Az élelmiszerrel kapcsolatos szabályok A szállóra behozott, romlandó élelmiszert az erre a célra fenntartott hűtőszekrényben, névre szóló címkével ellátva kell tárolni, ügyelve annak eltarthatóságára. A lejáratot minden pénteken az ügyeletes gondozó ellenőrzi és a lejárt, romlott élelmiszert a hűtőből kidobja. Viselkedési szabályok A szolgáltatást igénybe vevők kötelesek a közösségi együttélés szabályait betartani. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják a közösség tagjait. A lakók egymás közötti, illetve a dolgozókhoz való viszonya egymás személyiségének, emberi méltóságának tiszteletben tartására épül, ezért konfliktusos helyzetben a vita békés megoldására kell törekedni, és egymásra nézve sértő, bántó, megalázó szavak, tevékenységek használata az intézményben nem megengedett. Elfogadható magatartás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ésszerű határokig a tolerancia. A nézeteltérések, vitás kérdések megoldásában a lakók elsősorban az ügyeletes gondozó segítségét kérhetik. Az önbíráskodás szigorúan Tilos! Az ellátottaknak szabadidős tevékenységeik, és egyéb mindennapi életviteli tevékenységeik végzése során figyelemmel kell lenniük arra, hogy ne korlátozzák, akadályozzák az intézményben élő más ellátottat, továbbá ne zavarják mások nyugalmát, pihenését. Az ellátott más ellátottak szobájában csak akkor tartózkodhat, ha a szobaközösség valamennyi tagja beleegyezését adja órától másnap reggel 7.00 óráig az intézmény területén mindennemű indokolatlan zajkeltés, és az intézményben lakók nyugalmának zavarása Tilos! Dohányozni kizárólag az erre a célra kijelölt helyeken szabad, így az intézményben és az épületek bejáratainak 5 m-es körzetén belül szigorúan Tilos! Az intézmény helységeiben tűzveszélyes, füstképződéssel járó tevékenységet folytatni Tilos! Ha az igénybe vevő műszaki meghibásodást, balesetveszélyt, illetve tűzveszélyt észlel, köteles azonnal jelezni az ügyeletes gondozónak. Az intézmény területén a szemetet az arra kijelölt helyre szükséges kidobni. Tilos lomokat, hulladékokat behozni, azokat az intézmény területén elrejteni! Az intézmény területén Tilos telefonnal, vagy kép felvételére alkalmas eszközzel felvételt készíteni! Az intézmény közösségi életéről felvétel készítése előtt a közösség tagjait tájékoztatni kell, melyet aláírásukkal igazolnak. Az intézmény területén mindennemű üzletelés, csere és kereskedelmi tevékenység folytatása Tilos! 39

173 Az ellátásban részesülő behozhatja az intézménybe a mindennapi élethez nélkülözhetetlen használati tárgyait (óra, borotva, stb.), hivatalos iratait, valamint saját ruházatát és lábbelijét figyelemmel az elhelyezési lehetőségekre, de nagyobb méretű használati tárgyak, illetve szokásosnál nagyobb mennyiségű vagy értékű tárgyi eszköz behozatalára csak egyedi esetekben kerülhet sor a szervezeti egységvezető engedélyével. A lakó nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti (pl. fegyver, ütő-, vágó-, szúróeszköz kivéve étkezéshez és főzéshez szükséges eszköz, gázspray, kábítószer stb.). Fenti tárgyak birtoklásának gyanúja esetén az intézmény személyzete felszólítja a lakót, hogy adja azt elő, amennyiben ennek nem tesz eleget, ellenőrzést végez, és eltávolítja a veszélyeztető tárgyat. Az ellátott köteles a szolgálatban lévő gondozó utasításait betartani, a berendezési tárgyakra vigyázni, azokat óvni, és távozáskor köteles a számára kiadott használati tárgyakat visszaszolgáltatni. Két hét indokolatlan távollét után a hátrahagyott személyes holmik az intézményből eltávolításra kerülnek. Alkoholfogyasztás A férőhely elfoglalása során, illetve az intézmény területén való tartózkodás során az intézmény munkatársa alkalmazhat alkoholszondát. Amennyiben a fújt érték meghaladja a 0,5 értéket, úgy az ellátott nem léphet az intézmény területére, illetve, ha már ott tartózkodik, el kell hagynia azt. Az alkoholszonda megfújásának megtagadása esetén az ellátott nem léphet az intézmény területére, illetve, ha már a területén tartózkodik, el kell hagynia azt. A munkatárs az alkoholszonda eredményétől függetlenül megtagadhatja a belépést, ha megítélése szerint az ellátott nincs beengedhető állapotban. 5.Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az ellátottak minden esetben kötelesek az intézményből történő távozási szándékukat és várható visszaérkezésük idejét jelenteni az ügyeletes kollégának. Az ellátottaknak legkésőbb ig vissza kell érniük az intézménybe. Az egységvezető indokolt esetben ettől pozitív irányban eltérhet az ügyfél javára. A több napra való eltávozást a szolgálat tagjainak előzetesen, szóban jelezni kell. Amennyiben az ellátott az éjszakát is az intézményen kívül tölti, azt köteles jelezni a műszakfelelős gondozónak, aki ezt az átadó füzetbe dokumentálja a pontos létszám miatt. 6.Látogatás, kapcsolattartás Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. 40

174 Az ellátottak reggel 08:00 órától este 20:00 óráig fogadhatnak látogatót, ügyelve a lakótársak nyugalmára, illetve az intézményben folyó munka zavartalan működésére. A fenti időszaktól eltérni csak rendkívüli esetben a szervezeti egységvezetővel előre egyeztetve lehetséges. Az orvos elrendelése alapján (pl. járvány esetén) a látogatás korlátozható, illetve szüneteltethető. A látogatókat az ellátottak a közös helyiségekben fogadhatják. A látogatóknak az ügyeletes gondozónál jelezniük kell érkezésüket feljegyzés céljából. Az ellátottak leveleiket saját nevükre, de az intézmény címére kérhetik. A szervezeti egység telefonszámán csak sürgős esetben lehet az ellátottakat hívni, illetve részükre üzenetet hagyni. 7.Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak és veszélyeztető tárgyak köre Az ellátásban részesülő behozhatja az intézménybe a mindennapi élethez nélkülözhetetlen használati tárgyait (óra, borotva, stb.), hivatalos iratait, valamint saját ruházatát és lábbelijét figyelemmel az elhelyezési lehetőségekre. A lakószobában csak annyi tárgy, ruházat, stb. helyezhető el, amennyi a rendelkezésre álló szekrényben elfér. A padlón az ágy alatt sem zsákban, sem pedig táskában nem tárolhatóak személyes használati tárgyak. Nagyobb méretű használati tárgyak (bútor, egyéb berendezés, szőnyeg, gépkocsi stb.) csak előzetes egyeztetést követően és a szervezeti egységvezető engedélyével hozhatóak be. Az ellátást igénybe vevő nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti (pl. fegyver, ütő-, vágó-, szúróeszköz kivéve étkezéshez szükséges eszköz, gázspray, kábítószer stb.). Fenti tárgyak birtoklásának gyanúja esetén az intézmény személyzete felszólítja a lakót, hogy adja át, amennyiben ennek nem tesz eleget, ellenőrzést végez, és eltávolítja a veszélyeztető tárgyat. 8.Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai A behozott, személyes használatban tartott holmik, értékek megőrzésére, megóvására a szervezeti egységvezetője és a gondozók fokozott figyelmet fordítanak, és a lakókat is erre ösztönzik. Ennek ellenére teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért és értékekért vállal az intézmény. A megőrzésre leadott tárgyakról leltárt készít az intézmény, és átvételi bizonylatot. A megőrzésre átadott értéktárgyakat előzetes bejelentés alapján, hivatalos pénztári nyitvatartási időben lehet átvenni. 41

175 A személyes használatban lévő holmikért elsősorban tulajdonosuk felel! Az ellátottak értéktárgyaikat, készpénzüket a letéti pénzkezelő részére megőrzésre, elismervény ellenében átadhatják. Az értékmegőrzés az intézmény Letétkezelési Szabályzatban foglaltak szerint történik. A letétbe adott készpénzt megőrzéséről gondoskodik, és egyenlegéről külön kérésre a lakó, illetve képviselője számára az intézmény tájékoztatást ad. Kisebb értéktárgyak, ékszerek átvétele szükség esetén hivatalos értékbecsléssel, tételes leírással kerülhet letétbe. Az értékbecslés költségei az átadót terhelik. Az intézmény területére behozható személyes tárgyak mennyisége a csomagtároló szekrény kapacitását nem haladhatja meg. A szekrények tartalmát az intézmény bármely alkalmazottja szúrópróbaszerűen ellenőrizheti. Az udvar területére behozott tárgyakat a munkatársak folyamatosan ellenőrzik, az ott hagyott tárgyak megsemmisítésre kerülnek. Az szálló területéről tilos kivinni bármilyen intézményi tulajdont. Az átmeneti szálló berendezésének, közös használati tárgyainak rendeltetésszerű használata, megóvása minden lakó és a személyzet közös felelőssége, feladata. Törekedni kell a takarékos víz-és áramfogyasztásra. Tűzvédelemi előírások A lakószobákban tilos főzni, villanyrezsót, kávéfőzőt használni, illetve az intézmény területén nem a szállás által biztosított elektromos-vagy gázzal üzemelő eszközöket használni. Tilos a szállóra tűz-és robbanásveszélyes anyagokat behozni, azokat az intézmény területén tárolni. A tűzbiztonsági szabályok betartását a szállás személyzete bármikor ellenőrizheti a vészhelyzet elhárításában a lakó és a személyzet köteles együttműködni. Dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. Esetleges tűz esetén valamennyi lakó köteles az épületet elhagyni, a szálló dolgozóival együttműködni a veszélyhelyzet elhárításában. A tűzvédelmi szabályzatban előírtak betartása a lakókra és a dolgozókra nézve is egyaránt kötelező érvényűek. 9.Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje, illetve a tisztálkodó szerekkel való ellátás A szervezeti egység az ellátott részére ruházatot a raktárkészletéből biztosít. A lakó saját ruházatának mosásához szükséges mosóeszközt az intézmény biztosítja. Az egység vegytisztítást nem vállal a vegyileg tisztítandó ruhákat az ellátottak saját költségükön tisztíttathatják. A textíliák fertőtlenítése az előírásoknak megfelelő időközönként történik. 42

176 Minden ellátott az intézményből való távozásakor a neki használatra átadott ágyneműket és plédeket köteles az ügyeletes kollégának leadni. Minden ellátott az intézményből való kiköltözéskor köteles a szolgálatot teljesítő kollégának a csomagjai tartalmát bemutatni. 10.Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony azonnali hatállyal megszűnik, ha: az intézmény jogutód nélkül megszűnik, a jogosult elhalálozik, a határozott idejű megállapodásban megjelölt időtartam lejár, és az elhelyezés további hosszabbítására nincsen lehetőség. A szervezeti egységvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha: az ellátott, illetve törvényes képviselője akár indoklás nélkül írásban kéri a megállapodás megszüntetését, az ellátott részéről a jogosultság jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az ellátott rendszeres jövedelme ellenére az ellátás térítési díját nem fizeti meg, az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt, az ellátott több alkalommal, illetve súlyosan megsérti a Házirendben foglaltakat. A Házirend súlyos megszegésének esetei: Ha a lakó az intézmény üzemeltetését szándékosan akadályozza, magatartásával az intézmény feladatainak ellátását veszélyezteti. Az intézmény területén más személy ellen fizikai, mentális erőszakot alkalmaz, vagy ennek kilátásba helyezésével fenyeget más személyt, és ezzel a másik személyiségi jogait sérti. Az igénybevevő alkohol szintje meghaladja a 0,5% -os értékhatárt. Az ellátás igénybevétele során az ellátott ittas állapotban, másban félelmet vagy megbotránkoztató magatartást tanúsít. Viselkedése eredményeként vele szemben rendőri intézkedés kerül foganatosításra. Az ellátott az alapvető közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be. Az ügyfél az intézményben verekedést provokál, illetve abban tevőlegesen részt vesz. Az elhelyezett az intézmény dolgozóival, ügyeletes gondozóval szemben támadó, fenyegető fellépést tanúsít. Az ellátása során az intézmény, a dolgozó vagy társai tulajdonában kárt tesz, azt megrongálja vagy eltulajdonítja. A Házirend megsértésének súlyát az intézmény vezetője mérlegeli, annak mértékében szóbeli, írásbeli figyelmeztetést alkalmazhat, mely figyelmeztetés bekerül a lakó személyes dokumentációjába. Három írásbeli figyelmeztetés a Házirend súlyos megszegésének minősül. 43

177 11.Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok A szabad vallásgyakorlás lehetőségével minden lakó élhet. Az intézmény minden dolgozója tiszteletben tartja a lakónk egyéni vallási és világnézeti meggyőződését. A különböző vallások képviselői a szervezeti egység vezetővel történő időpont egyeztetés után istentiszteletet vagy előadásokat tarthatnak. Az intézmény területén az ellátottak személyiségi jogainak figyelembevételével az egyéni és közösségi vallás gyakorlására kizárólag a közösségi helyiségekben van lehetőség. 12.Az alapfeladatot meghaladó programok és szolgáltatások köre A szálló minden ellátott számára térítésmentesen biztosít ügyintézésben való közreműködést, iratpótlást postacímet és telefonálási lehetőséget nyugdíjazással összefüggő feladatok ellátását egészségügyi szűrések megszervezését, munkaképesség csökkenésének vizsgálatát javaslattételt a hajléktalanok átmeneti otthonába történő beutalásra. 13.Az ellátást igénybe vevők jogainak gyakorlása: 1.A szolgáltatásban részesülő személy panaszt tehet szóban vagy írásban az eseményt követő 8 napon belül a tag-intézmény vezetőjénél személyiségi jogainak megsértése esetén, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése esetén vagy az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 2.Az intézmény vezetője a panasz kivizsgálásnak eredményéről 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panasztevőt. 3.Ha a panasz kivizsgálása nem történik meg határidőre, vagy azzal a panaszos nem ért egyet, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogorvoslati kérelmet az Érd Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán lehet benyújtani. Ellátottjogi képviselő igénybevételének lehetősége, módja: Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap-és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. 44

178 Éjjeli Menedékhely házirend Hajléktalan szálló és Éjjeli menedékhely HÁZIREND Éjjeli menedékhely

179 Tartalom 1.Házirend célja, hatálya Az éjjeli menedékhely igénybe vételének rendje Igénybevétel feltétele: Nyitvatartási idő, ügyfélfogadás rendje Térítési díj Értékmegőrzés, személyes tárgyak használata vagyonvédelem Tűzvédelemi előírások Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje Alapvető együttélési szabályok A Házirend súlyos megszegésének esetei: Az Ellátottak érdekvédelme

180 1.Házirend célja, hatálya A házirend célja, hogy meghatározza az éjjeli menedékhelyhez kapcsolódó szolgáltatások belső rendjét és tájékoztasson az alapvető szabályokról. E szabályok ismerete és elfogadása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatásokat megbízhatóan, konfliktusoktól mentes légkörben nyújthassuk, minden igénybe vevő és munkatárs érdekeit figyelembe véve. A Házirend hatálya kiterjed az ellátást igénybe vevőkre és az intézmény munkatársaira. Általános feltételek A Szociális Gondozó Központ hajléktalan ellátó rendszerében az Éjjeli menedékhely komfortfokozatánál és szolgáltatásainak jellegénél fogva egyedülálló hajléktalan --'személyek részére biztosit eseti jelleggel, egy éjszakára elhelyezést. A hajléktalanok éjjeli menedékhelyének igénybevételét külön eljárás nélkül, a tagintézményvezető, illetve a nevében eljáró mindenkori ügyeletesének intézkedése alapozza meg, különös tekintettel a kérelmező szociális, mentális, egészségügyi, családi, stb. körülményeire, valamint az intézményben rendelkezésre álló férőhelyekre. A szállást az a rászoruló hajléktalan személy veheti igénybe, aki: magyar állampolgár, vagy bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkező személy, hontalan, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személy. a 18. életévét betöltötte, önellátásra képes, nem rendelkezik más lakhatási lehetőséggel a felvételkor tudomásul veszi a "Házirendben" foglaltakat, és ezt aláírásával igazolja Az éjjeli menedék folyamatos ápolásra, gondozásra szoruló személyt nem lát el. 2.Az éjjeli menedékhely igénybe vételének rendje A hajléktalan személy éjjeli menedékhelyen való elhelyezés iránti igényét, nyitvatartási 1 időben, a menedékhelyen történő jelentkezésével jelzi. Ennek elutasítása eselén panasszal élhet az éjjeli menedékhely vezetőjénél, a BMSZKI igazgatójánál, valamint Érd Város Polgármesteri Hivatalánál. A férőhely elfoglalásakor az intézmény tájékoztatást ad: a) az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; c) panaszjoguk gyakorlásának módjáról; d) az intézmény házirendjéről; e) az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről Az éjjeli menedékhelyen vezetett nyilvántartás tartalmazza: -a lakó személyazonosságának megállapításához szükséges adatokat (név; anyja neve; szül. idő) -az éjjeli menedékhely igénybevételéhez szükséges eü. igazolások meglétét 47

181 -a lakó magatartásával kapcsolatos feljegyzéseket -az ellátás felfüggesztését megalapozó esemény dokumentálását -szolgáltatások nyújtásának dokumentálását Az éjjeli menedékhelyen történő elhelyezés egy éjszakára szól. A felvétel minden nap 16 órától a férőhelyek betöltéséig tart, a férőhelyek érkezési sorrendben foglalhatók el, a férőhely pontos helyét a menedékhely mindenkori ügyeletese jelöli ki. A felvétel során az éjjeli menedékhelyet igénybe vevő köteles közölni, - amennyiben a megfelelő okmányokkal rendelkezik igazolni - nevét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét. A felvétel feltétele az egy hétnél nem régebbi bőrgyógyászati igazolás, (amennyiben az ügyeletes szociális munkás kéri), valamint a hat hónapnál nem régebbi tüdőgondozói igazolás. 3.Igénybevétel feltétele: kérelem nyilvántartás nyilatkozat adatkezelésről nyilatkozat alapszolgáltatás igénybevételéről fél évnél nem régebbi negatív tüdőszűrő lelet egy hétnél nem régebbi negatív bőrgyógyászati igazolás Krízisidőszakban, amennyiben a fenti igazolásokkal nem rendelkezik az igénybevevő, úgy az éjszakai ügyeleten szükséges az igazolás beszerzése, vagy a következő munkanapon köteles a fenti igazolásokat beszerezni. 1. Az Intézményi jogviszony Az éjjeli menedékhelyen intézményi jogviszony jön létre a jogosult éjjeli menedékhelyre történő jelentkezése alapján, a férőhely elfoglalásával. Az intézményi jogviszony határozott idejű, egy éjszakára szóló és legfeljebb az éjjeli menedékhely bezárásáig tart. Az ellátás igénybevételére megállapodást nem kell kötni. Automatikusan megszűnik az éjjeli menedékhelyen létrejött intézményi jogviszony a menedékhely bezárásával. 4.Nyitvatartási idő, ügyfélfogadás rendje A szállást naponta óráig lehet elfoglalni, és minden reggel 4:00 és 8:00 perc között valamennyi személyes csomagjukkal együtt az intézményt el kell hagyni. Így összességében a szolgáltatást naponta 16 órában lehet igénybe venni. Indokolt esetben az egységvezető a fenti időpontoktól az ügyfél javára eltérhet. A hátrahagyott holmikért az intézmény felelősséget nem vállal. A beengedés félóránként történik, ezt követően van mód az ágynemű átvételére és hozzáférni a hűtőszekrényhez. Az ágyak elfoglalása érkezési sorrendben történik, az egészségi állapot figyelembe vételével. 48

182 5.Térítési díj Az éjjeli menedékhely szolgáltatásai térítésmentesen vehetők igénybe. 6.Értékmegőrzés, személyes tárgyak használata vagyonvédelem Az ellátott az intézménybe elhelyezési, raktározási nehézségek miatt csak korlátozott mennyiségben hozhatja magával személyes tárgyait. A behozott személyes holmik, értékek megőrzéséért és megóvásáért az intézmény nem vállal felelősséget. Az intézmény területére behozható személyes tárgyak mennyisége a csomagtároló szekrény, valamint az ágyak mellett található éjjeliszekrény kapacitását nem haladhatja meg. A szekrények tartalmát az intézmény bármely alkalmazottja szúrópróbaszerűen ellenőrizheti. Az intézmény egész területére tilos lomokat, hulladékokat behozni, azokat az intézmény területén elrejteni! A lomok, hulladékok nem tekinthetők személyes tárgyaknak. Az udvar területére behozott tárgyakat a munkatársak folyamatosan ellenőrzik, az ott hagyott tárgyak megsemmisítésre kerülnek. A szekrények az Éjjeli menedékhely nyitását követően lehet elfoglalni az ügyeletes iránymutatása alapján, és annak tartalmát az ellátott a reggeli távozáskor köteles kiüríteni! Amennyiben ennek nem tesz eleget, a szekrény kiürítésre kerül, a benne lévő tárgyak pedig 14 nap után megsemmisítésre kerülnek. Az szálló területéről tilos kivinni bármilyen intézményi tulajdont. Az ellátottak készpénzüket az ügyeletet ellátó részére megőrzésre, elismervény ellenében átadhatják. Az értékmegőrzés az intézmény Letétkezelési Szabályzatban foglaltak szerint történik. A letétbe adott készpénzt megőrzéséről gondoskodik, és egyenlegéről külön kérésre a lakó, illetve képviselője számára az intézmény tájékoztatást ad. Az átmeneti szálló berendezésének, közös használati tárgyainak rendeltetésszerű használata, megóvása minden lakó és a személyzet közös felelőssége, feladata. Törekedni kell a takarékos víz-és áramfogyasztásra. 7.Tűzvédelemi előírások A lakószobákban tilos főzni, villanyrezsót, kávéfőzőt használni, illetve az intézmény területén nem a szállás által biztosított elektromos-vagy gázzal üzemelő eszközöket használni. Tilos a szállóra tűz-és robbanásveszélyes anyagokat behozni, azokat az intézmény területén tárolni. A tűzbiztonsági szabályok betartását a szállás személyzete bármikor ellenőrizheti a vészhelyzet elhárításában a lakó és a személyzet köteles együttműködni. Dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. Esetleges tűz esetén valamennyi lakó köteles az épületet elhagyni, a szálló dolgozóival együttműködni a veszélyhelyzet elhárításában. 49

183 A tűzvédelmi szabályzatban előírtak betartása a lakókra és a dolgozókra nézve is egyaránt kötelező érvényűek. 8.Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre Az Éjjeli menedékhely egyedülálló hajléktalan férfiak számára biztosít eseti jelleggel, egy éjszakára elhelyezést. Az éjjeli menedékhely szolgáltatásai: tanácsadás felügyelet Az éjjeli menedékhely minden ellátott számára biztosítja: az éjszakai pihenést fekhelyet és plédet személyi higiénés, tisztálkodási, mosási és szárítási lehetőséget a személyi tisztálkodáshoz szükséges eszközöket (törülköző, szappan) a mosáshoz szükséges eszközöket (mosógép, centrifuga, mosópor) étkezésre szolgáló helységet, ételmelegítési és főzési lehetőséget étel tárolásához szükséges hűtőt elsősegélyhez szükséges felszerelést, orvosi elérhetőséget a személyes használati tárgyak biztonságos megőrzését a csomagmegőrzőben krízis időszakban a napi egyszeri étkezést, lehetőség szerint meleg ruhát, gyógyszert (nem krónikus betegségre) ügyintézésben való közreműködést, információnyújtást a lakók közötti feszültségek oldását, konfliktuskezelést Tisztálkodásra és mosásra óráig van lehetőség minden nap. A gondozó figyelemmel kíséri a szállást kérő egészségi és mentális állapotát, szükség esetén kezdeményezi, hogy orvosi ellátást vegyen igénybe, továbbá megszervezi és koordinálja az egészségügyi szolgáltatókhoz, rehabilitációhoz történő ellátás igénybevételét, elérhetőségét. 9.Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje A szervezeti egység az ellátott részére ruházatot a raktárkészletéből tud biztosítani A lakó saját ruházatának mosásához szükséges mosóeszközt az intézmény biztosítja, és mosóporról gondoskodik A textíliák fertőtlenítése az előírásoknak megfelelő időközönként történik. Minden ellátott az intézményből való távozásakor a neki használatra átadott ágyneműket és plédeket köteles az ügyeletes kollégának leadni. Minden ellátott az intézményből való kiköltözéskor köteles a szolgálatot teljesítő kollégának a csomagjai tartalmát bemutatni. 50

184 10.Alapvető együttélési szabályok A szolgáltatást igénybe vevők kötelesek a közösségi együttélés szabályait betartani. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják a közösség tagjait. Az ügyfelek egymás közötti, illetve a dolgozókhoz való viszonya egymás személyiségének, emberi méltóságának tiszteletben tartására épül, ezért konfliktusos helyzetben a vita békés megoldására kell törekedni, és egymásra nézve sértő, bántó, megalázó szavak, tevékenységek használata az intézményben nem megengedett. Elfogadható magatartás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ésszerű határokig a tolerancia. A nézeteltérések, vitás kérdések megoldásában a lakók elsősorban az ügyeletes gondozó segítségét kérhetik. Az önbíráskodás szigorúan Tilos! Az ellátottaknak életviteli tevékenységeik végzése során figyelemmel kell lenniük arra, hogy ne korlátozzák, akadályozzák az intézményben élő más ellátottat, továbbá ne zavarják mások nyugalmát, pihenését órától másnap reggel 7.00 óráig az intézmény területén mindennemű indokolatlan zajkeltés, és az intézményben lakók nyugalmának zavarása Tilos! Ha az igénybe vevő műszaki meghibásodást, balesetveszélyt, illetve tűzveszélyt észlel, köteles azonnal jelezni az ügyeletes gondozónak. Az intézmény területén a szemetet az arra kijelölt helyre szükséges kidobni. Tilos lomokat, hulladékokat behozni, azokat az intézmény területén elrejteni! Az intézmény területén Tilos telefonnal, vagy kép felvételére alkalmas eszközzel felvételt készíteni! Az intézmény közösségi életéről felvétel készítése előtt a közösség tagjait tájékoztatni kell, melyet aláírásukkal igazolnak. Az intézmény területén mindennemű üzletelés, csere és kereskedelmi tevékenység folytatása Tilos! A lakó nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti (pl. fegyver, ütő-, vágó-, szúróeszköz kivéve étkezéshez és főzéshez szükséges eszköz, gázspray, kábítószer stb.). Fenti tárgyak birtoklásának gyanúja esetén az intézmény személyzete felszólítja a lakót, hogy adja azt elő, amennyiben ennek nem tesz eleget, ellenőrzést végez, és eltávolítja a veszélyeztető tárgyat. Szükség esetén Rendőrségi segítséget kér. Az ellátott köteles a szolgálatban lévő gondozó utasításait betartani, a berendezési tárgyakra vigyázni, azokat óvni, és távozáskor köteles a számára kiadott használati tárgyakat visszaszolgáltatni. Két hét indokolatlan távollét után a hátrahagyott személyes holmik az intézményből eltávolításra kerülnek. Az éjjeli menedékhelyre alkoholt és bódulatkeltő anyagot behozni, alkohol vagy drog által erősen befolyásolt, másokra veszélyes állapotban a szállásra bejönni tilos. A férőhely elfoglalása során, illetve az intézmény területén való tartózkodás során az intézmény munkatársa alkalmazhat alkoholszondát. Amennyiben a fújt érték meghaladja a 0,5 értéket, úgy az ellátott nem léphet az intézmény területére, illetve, ha már ott tartózkodik, el kell hagynia azt. Az alkoholszonda megfújásának megtagadása esetén az ellátott nem léphet az intézmény területére, illetve, ha már a területén tartózkodik, el kell hagynia azt. A munkatárs az alkoholszonda eredményétől függetlenül megtagadhatja a belépést, ha megítélése szerint az ellátott nincs beengedhető állapotban. A fenti állapot fennállását szociális munkás, illetve távollétében a kijelölt ügyeletes mérlegeli, szűkség esetén a lakó szállásra való beengedését késleltetheti, mely intézkedés a kiváltó okok fennállásáig tart. 51

185 Amennyiben a lakó a Házirendet olyan súlyosan megsérti, hogy magatartása bármely " 3 személy testi épségét veszélyezteti vagy a menedékhely működését akadályozza a szállás vezetője, illetve nevében eljáró mindenkori ügyeletese a nyújtott szolgáltatások igénybevételét, - beleértve a szállás biztosítását is - felfüggesztheti. Az intézkedés a kiváltó okok fennállásáig, de legfeljebb 24 óra időtartalomig tart. Az éjjeli menedékhelyre történő beengedés késleltetése, megtagadása miatt panasszal a tag-intézményvezetőjéhez, a szociális Gondozó Központ igazgatójához lehet fordulni. A házirendben nem szabályozott kérdésekben a szociális munkás, illetve a szállás személyzetének iránymutatása szerint kell eljárni. A Házirend megsértésének súlyát értékelve a tag-intézmény vezetője szóbeli, ismételt esetben írásbeli figyelmeztetést alkalmazhat, illetve ismétlődő rendzavarás, más lakókkal való személyi összeférhetetlenség esetén kezdeményezheti a további ellátásnak másik menedékhelyen történő biztosítását. Az intézkedésről a tag-intézmény vezető dönt, hatálya a kiváltó okok fennállásáig tart. Amennyiben az ellátott a vezető intézkedésével nem ért egyet, panaszával a Szociális Gondozó Központ Igazgatójához fordulhat. Az ügyfél elhalálozása esetén az általa megnevezett és nyilvántartásba vett hozzátartozó! értesíti az intézmény vezetője. 11.A Házirend súlyos megszegésének esetei: Ha a lakó az intézmény üzemeltetését szándékosan akadályozza, magatartásával az intézmény feladatainak ellátását veszélyezteti. Az intézmény területén más személy ellen fizikai, mentális erőszakot alkalmaz, vagy ennek kilátásba helyezésével fenyeget más személyt, és ezzel a másik személyiségi jogait sérti. Az igénybevevő alkohol szintje meghaladja a 0,5% -os értékhatárt. Az ellátás igénybevétele során az ellátott ittas állapotban, másban félelmet vagy megbotránkoztató magatartást tanúsít. Viselkedése eredményeként vele szemben rendőri intézkedés kerül foganatosításra. Az ellátott az alapvető közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be. Az ügyfél az intézményben verekedést provokál, illetve abban tevőlegesen részt vesz. Az elhelyezett az intézmény dolgozóival, ügyeletes gondozóval szemben támadó, fenyegető fellépést tanúsít. Az ellátása során az intézmény, a dolgozó vagy társai tulajdonában kárt tesz, azt megrongálja vagy eltulajdonítja. Az ellátást a krízisidőszak időtartama alatt megtagadni csak abban az esetben lehet, ha az igénybevevő számára más intézményi ellátás biztosított. Az ellátásból való kitiltás időtartamát a szakmai team határozza meg az elkövetett szabályszegés súlyosságának függvényében. 12.Az Ellátottak érdekvédelme A lakó és hozzátartozója, valamint az ellátottak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az ellátással, illetve az intézmény munkatársainak intézkedésével kapcsolatos észrevételével, panaszával a tag intézmény vezetőjéhez, a Szociális Gondozó Központ igazgatójához, az Ellátottjogi képviselőhöz, illetve amennyiben panaszát nem vizsgálták ki vagy annak eredményével nem ért egyet, Érd Város Polgármesterhez fordulhat. 52

186 Az ellátást igénybe vevők jogainak gyakorlása: 1.A szolgáltatásban részesülő személy panaszt tehet szóban vagy írásban az eseményt követő 8 napon belül a tag-intézmény vezetőjénél személyiségi jogainak megsértése esetén, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése esetén vagy az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 2.Az intézmény vezetője a panasz kivizsgálásnak eredményéről 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panasztevőt. 3.Ha a panasz kivizsgálása nem történik meg határidőre, vagy azzal a panaszos nem ért egyet, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogorvoslati kérelmet az Érd Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán lehet benyújtani. Ellátottjogi képviselő igénybevételének lehetősége, módja: 1.Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap-és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. 2.Az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről -annak esetleges módosításairól kérésre minden gondozó köteles tájékoztatást nyújtani. Az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről írásos tájékoztatót az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni. Szervezeti és Működési Szabályzat 3.számú melléklet Érd, Miks Ildikó tagintézmény-vezető helyettes 53

187 SZAKMAI PROGRAM SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT Utcai Szociális Munka Készítette: Miks Ildikó tagintézmény-vezető helyettes

188 Tartalom I.A szolgáltató adatai... 3 II.A Utcai szolgálatnál folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik... 3 III.Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői... 4 III.1. Az ellátandó célcsoport:... 4 III.2. Az ellátandó terület jellemzői:... 5 III.3. Más intézményekkel történő együttműködés módja... 6 IV.A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei... 7 IV.1. A szolgáltatás célja... 7 IV.2. Feladata... 7 IV.3. Alapelvek... 7 IV.4 A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása... 8 IV.5. A létrejövő kapacitások... 9 IV.6. A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek... 9 V.A feladatellátás szakmai tartalma... 9 V.1 A feladatellátás módja... 9 V.2. A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége VI.Az ellátás igénybevételének módja VI.1 A kérelem benyújtásának módja: VI.2. A Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja: VI.2.1. Ügyfélfogadási rend: VI.2.3. Elérhetőségek: VI.3. Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során: VII.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja VIII.Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VIII.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogai: VIII.1.1. Adatvédelem: VIII.1.2. Betekintési jog: VIII.1.3. Jogorvoslathoz való jog: VIII.1.4. Egyenlő bánásmódhoz való jog VIII.1.5. Érdekképviseleti jog: VIII.2. A szolgáltatást nyújtók jogai: VIII.3. Az ellátott jogi képviselő intézménye: IX.A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái X. Melléklet

189 I.A szolgáltató adatai Intézmény neve: Szociális Gondozó Központ Intézmény székhelye: 2030 Érd, Emma u. 7. Telephely neve: Utcai Szolgálat Telephely címe: 2030 Érd, Fehérvári u. 91. Fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1. Ágazati azonosító: S A szolgáltató tevékenység típusa: utcai szociális munka Ellátási területe: Érd Megyei Jogú Város, Tárnok, Diósd közigazgatás területe II.A Utcai szolgálatnál folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik Törvények Magyarország Alaptörvénye A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény), A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény, Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény Rendeletek A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet, A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet, Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézményekben dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 17/2008. (III.28.) önkormányzati rendelete, 3

190 Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete. Egyéb Szociális Munka Etikai Kódexe. III.Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői III.1. Az ellátandó célcsoport: Az utcai szociális munkás szolgálatok célcsoportját a hajléktalan emberek képezik, vagyis azok, akik: éjszakáikat közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyen töltik (a továbbiakban: az utcán élők ) és lakhatásukat területhasználattal, általában lakhatás céljára nem, vagy csak részben alkalmas helyen oldják meg, valamint a Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Szövetségének (FEANTSA) tipológiája (ETHOS) értelmében az 1.; 8.2.; 8.3.; 11.; 12. pontjaiban meghatározottak közé tartoznak. A hajléktalan személyek veszélyeztetettségben élnek, és tapasztalataink szerint az elmúlt években egyre több fiatal válik hajléktalanná. Ennek oka egyrészt az, hogy az állami intézményekből való kikerülés után az utógondozók munkáját nem veszik igénybe, illetve olyan életformát választanak, melynek következményeként a család kiveti őket magából. Egy másik népes korosztály az idősödő férfiak és nők csoportja. Rájuk az jellemző, hogy a hajléktalanság életformáját megszokva már nem is szeretnének integrálódni, visszakerülni az egészséges társadalmi létformához. Részükre jelent segítséget egy-egy idősek otthonába történő elhelyezés, vagy tartósan megromlott egészségi állapotuk alapján a rehabilitációs intézménybe történő felvétel. Az utcán életvitelszerűen élők szükségletei elsősorban az olyan alapszükségletekre korlátozódnak, mint az élelem, ruházkodás, iratok pótlása, és a gyógyszerek beszerzésére. Ezzel szemben a váratlan élethelyzet kapcsán egyik napról a másikra hajléktalanná vált emberek szükségletei a korábbi életszínvonalukhoz igazodóan az alapszükségleteik kielégítésén túl a munkavállalásra, a biztos lakhatásra és a saját egzisztencia megteremtése fókuszálnak. A szolgálat működése során mindkét csoporttal kapcsolatban áll. a) igénybe vevők száma: Az igénybe vevők számának korcsoportos megoszlása a évben Korcsoport Férfi Nő éves éves éves xx éves 6 4 Összesen: A táblázat értékei alapján jól látható, hogy a férfiak nagyobb arányba vannak jelen a szolgáltatásban, továbbá mindkét nemen belül a középső korosztály a legveszélyeztetettebb. 4

191 Egy másik kiemelkedő adat szerint az idősebb férfiak száma is igen magas, ám nem elhanyagolható az aktív korú népesség jelenléte sem. Az ellátási területünkön ők azok, akik inkább berendezkednek egy elhagyatott külterületen lévő, lakhatásra alkalmatlan épületben, helységben, míg a fiatalabbaknak nincs állandó szálláshelyük, sokszor vándorolnak, keresve azokat a lehetőségeket ahol elalhatnak egy-egy éjszakára. Szociális és egészségügyi jellemzőket tekintve igénybe vevőink rossz egészségügyi állapotban vannak, kiemelkedő a tüdő, a daganatos megbetegedések és a krónikus betegségek száma. A higiéniai feltételek hiánya miatt az élősködők jelenléte csak tovább ront az amúgy is válságos helyzetükön. Szociális jellemzőjük a munkanélküliség, így az anyagi helyzetük éppen csak a minimum feltételeket éri el. A szenvedélybetegség és pszichiátriai betegség jellemző köreikben, mely kezelés hiányában súlyos kórképet mutathat. Az itt felsorolt jellemzők miatt a társadalom perifériájára kerülnek, hátrányos helyzetű, leszakadó csoportot alkotnak, akiknek az esélye a társadalmi integrációra egyre távolabb kerül, minél több időt töltenek az utcán. Célunk és feladatunk az utcai életmód felszámolására irányul, szeretnénk, ha minél többen kerülnének ki ebből a körből és választanának egy számukra megfelelő életmódot. b) potenciális igénybe vevői kör nagysága Érden sokan kerülnek a hajléktalanság közelébe, fűtetlen, komfort nélküli, romos épületekben tartózkodnak, jobb esetben minimális jövedelemből tartják fenn magukat, ami a különböző állami és önkormányzati ellátásokra épül. Jellemző rájuk az alulképzettség, a megfelelő szocializáció hiánya, higiéniai problémák. Lakókörnyezetük és életkörülményeik nem megfelelőek a jelenlegi társadalmi elvárásokhoz mérten. Ennek következtében ez a hátrányos helyzetű és leszakadó réteg a társadalom perifériájára kerül, és a folyamat önmagát tartja fent. c) jövedelmi helyzet Jövedelmi helyzetük a szállásokon élőknél rosszabb. Rendszeres bevételük többnyire a nyugdíj és különböző transzferjövedelmek. Többségük alkalmi munkából, koldulásból biztosítja megélhetését. III.2. Az ellátandó terület jellemzői: Ellátási területünk Érd Megyei Jogú Város, Tárnok és Diósd település, melyek a főváros vonzáskörzetébe tartoznak, és évről évre bővülő lakosságállományt mutatnak, ami az ellátotti létszám exponenciális növekedését eredményezi. Jellemző Érd városára, hogy körzetenként megtalálhatóak a különböző szociális, egészségügyi, közigazgatási és rendvédelmi szolgáltatások és ellátási formák. Ezzel szemben Tárnokon és Diósdon a biztonságért felelős intézmények és szolgáltatások inkább egy központi helyre koncentrálódnak. Korábban mindhárom településen üdülő területek alakultak ki, ám az elmúlt évben komoly változásokon mentek keresztül. A fővárosban élő lakosság egy része a kiköltözés mellett döntött, hogy nyugodt környezet várja nap végén a munkából hazatérve. A munkalehetőségek ugyan a városok fejlődésével sokat javultak, ugyanakkor Budapest továbbra is előnyt élvez ebben a tekintetben. Éppen ennek köszönhető, hogy sokan költöztek fel vidékről az agglomerációs területekre a munkavállalás reményében. A két irányból érkező betelepülők a szolgáltatásokat követve a települések belsejében csoportosultak, így a külterületeken maradt őslakosság helyét a társadalom peremén élők vették 5

192 át. A hajléktalan személyek ezeket az elhagyatott városrészeket, romos épületeket és lakhatásra alkalmatlanná vált helyiségeket részesítik előnyben a zsúfolt közterületekkel ellentétben. Napközben a megélhetésük biztosítása érdekében bemerészkednek a városközpontba, és a bevásárlóközpontok és áruházak parkolójába. Amennyiben senki sem zavarja meg őket, összegyűjtik a bevásárlókocsikat, továbbá a szemét közt keresgélve igyekeznek élelmet találni vagy visszaváltani az ott talált üres üvegeket. Sokan közülük napközben Budapestre utaznak a nagyobb haszon reményében, de éjszakára visszatérnek illegális hajlékukba. Jellemző rájuk, hogy télen a krízis időszakban az áruházak belső területén melegszenek, illetve előfordul, hogy hideg időben az elővárosi vonatokon alszanak. Nagyon ritka azon esetek száma, hogy egy ellátott a vasútállomáson vagy a buszpályaudvaron rendezkedjen be, mivel a közterület fenntartók vagy más hatósági szervek rövid időn belül intézkedést kezdeményeznek a helyzet megváltoztatására. III.3. Más intézményekkel történő együttműködés módja Az utcai szociális munka a Szociális Gondozó Központ Hajléktalan Ellátó szervezeti egységéhez van integrálva, így ennek egységvezetője látja el a szakmai felügyeletét. Feladatai szorosan kapcsolódnak a hajléktalanok átmeneti ellátásához, az éjjeli menedékhelyhez, valamint a nappali melegedőhöz. A négy szolgáltatás munkatársai hetente közös megbeszéléseken vesznek részt, és napi szintű kapcsolattartásban állnak egymással, így biztosított a folyamatos információáramlás, melynek segítségével hatékonyan tudják kezelni a felmerülő problémákat. A Magyar Vöröskereszt Pest Megyei szervezetének Hajléktalanokat Ellátó Integrált Intézmény Utcai Gondozó Szolgálatával írásos megállapodásban lefektetésre kerültek a területi felosztások, ezzel elkerülve az átfedéseket és a közös gondozást. Kéthetente találkoznak a szolgálatok munkatársai, hogy megbeszéljék az aktuális állapotokat, továbbá főként a krízis idejére vonatkozóan kialakításra került egy belső jelzőrendszer annak érdekében, hogy az ellátási területeken a vándorlás miatt senki ne maradjon ellátatlanul. Az utcán történő megkeresés során minden esetben tájékoztatást nyújtunk az ügyfelek részére, hogy milyen ellátásokat vehetnek igénybe, hol található a hajléktalan ellátás, és milyen feltételekkel vehetik igénybe azt. Tájékoztatást adnak a kollégák a törvényi változások keretében megfogalmazott életvitel szerűen utcán tartózkodó személy szabálysértési felelősségéről, annak eljárás rendjéről. Ezzel párhuzamosan az átmeneti és éjjeli ellátásban dolgozó munkatársakat értesítjük, hogy ki került a látóterünkbe, és esetleg a férőhelyek számát tekintve van-e arra lehetőség, hogy bekerüljön az intézmény másik ellátórendszerébe. A szolgáltatások és a civil szervezetek együttműködése teszi teljessé a felmerülő problémák és igények kielégítését. A területen több civil szervezettel, egyházi közösségekkel, és alapítványokkal működünk együtt kiemelten a krízisidőszakban, amikor közösen szervezünk ételosztást, adománygyűjtést, valamint faosztást a rászorultak részére. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet bekezdése alapján írásos együttműködési megállapodásunk van a Menhely Alapítvánnyal, aki a Regionális Diszpécserszolgálat feladatait látja el térségünkben. A diszpécserszolgálattól érkező jelzésekre az adott napon teszünk intézkedéseket, melyekről szintén aznap visszajelzés is történik. A Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségével együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérhetik ügyfeleink az állas ajánlatokat, telefonon érdeklődhetnek, időpontokat egyeztethetnek. A szolgálat kapcsolatot tart fent az önkormányzat illetékes osztályaival a pénzbeli ellátási formák, okmányok és támogatások intézése, és a gondnokság alá helyezés ügyeiben. Együttműködünk az Emberi Erőforrás Minisztérium és a Kormányhivatalok alá tartozó 6

193 intézményekkel, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel a pénzbeli ellátások ügyintézése, valamint a munkavállalás elősegítése érdekébe. Együttműködünk a területünkön dolgozó háziorvosi szolgálattal, mentőszolgálattal, ügyelettel, valamint a Szakorvosi Rendelőintézettel, különös tekintettel a Pszichiátriai Gondozóra, továbbá a területileg illetékes kórházi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatókkal. Kapcsolatunk van a Pest Megyei Pártfogó Felügyelettel, az érdi Rendőrkapitánysággal, Polgárőrséggel, Megyei Bírósággal és Ügyészséggel, nappali, átmeneti, rehabilitációs és bentlakást biztosító más intézményekkel. Válsághelyzetek kezelésére az ügyelettel és a Polgárőrséggel közös jelzőrendszert alakítottunk ki, így ha szükséges, egymást segítve oldjuk meg a felmerülő problémákat. Szolgáltatásunk hatékonysága abban rejlik, hogy milyen kapcsolatrendszert tudunk kiépíteni, milyen információs adatbázissal rendelkezünk. Az utcai szociális munkát végző szakember közvetítő szerepet tölt be a rendszerben, segítségével jutnak el az ellátottak a különböző ellátási formákhoz, lehetőségekhez. A kapcsolattartás módja az ellátottakkal személyesen történik, az intézményekkel és szolgáltatókkal írásban, elektronikus módon, telefonon, és személyesen. Az intézkedésről történt visszajelzést 10 munkanapon belül megtesszük. Az utcai szociális munka a szakmai kompetencia határainak tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal az intézményekkel, amelyek a kliensek életesélyeinek javításában, integrációjában segítséget nyújtanak. Team ülések A szakmai csoport heti szinten tart önálló megbeszéléseket, illetve havonta az átmeneti ellátásban dolgozókkal is közös ülésen vesznek részt. A team célja az esetek megbeszélése, a pontos feladatok tisztázása, az intézmény működésével, életével kapcsolatos információk átadása. Az ülésekről jegyzőkönyv is készül. IV.A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei IV.1. A szolgáltatás célja Az utcai szociális munka célja az intézményesült ellátásból kiszorult, vagy az azzal szemben bizalmatlan, az utcán, közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyiségben (továbbiakban: utcán) életvitel szerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban az életmentés, megelőzés, integrálás céljából. A társadalmi beilleszkedés mellett fontos, hogy az egyén alkalmassá váljon egy kisebb közösségbe való integrációra, és ki tudja alakítani saját életvitelét. IV.2. Feladata Az utcai szociális munka feladata, hogy az utcai életmódból eredő ártalmakat csökkentse, segítse a túlélést, segítse az egyének, csoportok (intézményi vagy önálló) lakhatásának megoldását, társadalmi integrációjuk erősítését IV.3. Alapelvek Az utcai szociális munka főbb vezérelvei: emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása a szociális szakmai etikai kódexben foglalt elveknek és értékeknek megfelelő ellátás biztosítása 7

194 a megszerzett információk tiszteletben tartása egyenlő bánásmódban való részesítés az egyén önrendelkezésének tiszteletben tartása az utcai életforma felhagyására vonatkozó kényszerítés elutasítása az ügyfeleknek teljes körű információátadás biztosítása IV.4 A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása Az utcai szociális munka a hajléktalan ellátás egyik részfeladata. Szolgáltatásunkat 2005-ben kezdtük meg Érd Megyei Jogú Városban, majd a finanszírozás változásával az ellátási területünket két szomszédos településre is kiterjesztettük. Diósd és Tárnok szinte egybeépült már Érddel, ezért a hajléktalanok felkutatása és gondozása is ezt igényelte. A hajléktalan személyek többsége bizalmatlan a szociális ellátási formákkal szemben, így a szakembereknek kell felkeresniük őket. Ennek oka elmondásuk alapján az átmeneti ellátások keretein belül előforduló lopások, illetve többen közülük úgy nyilatkoztak saját magukról, hogy konfliktuskerülő egyének, ezért nem kívánják kitenni magukat egy társas közegben előforduló esetleges atrocitásnak. Céljuk az életben maradás és az ehhez szükséges minimális feltételek megteremtése. Ennek fényében két szociális gondozó feladata megadni számukra a segítség minden lehetséges formáját. Noha a valódi sikert a reintegrációjuk jelentené, sok esetben megelégszünk azzal, hogy élelmet, meleg ruházatot és némi lelki támaszt nyújthatunk számukra, különösen a krízisidőszakban, amikor erre különösen nagy igény jelentkezik. Emellett a háttériroda legfőbb feladata a tisztálkodás, ruhatisztítás, étkeztetés és a pihenés lehetőségének biztosítása. Várakozás közben, vagy az étkezés ideje alatt a gondozóknak alkalmuk nyílik tájékozódni az ügyfél aktuális helyzetéről, informálni az ellátás más formáiról, illetve támogatni őt abban, hogy törekedjen megvalósítható célok kialakítására. A nagy ellátási területen végzett munkánkat a szociális térkép használata segíti. A települések kicsinyített mása ez, melyen a gondozók bejelölik azokat a pontokat, ahol naponta, illetve hetente több alkalommal találkoznak ügyfeleinkkel, informálják őket és a szolgáltatás adta kereteken belül kielégítik igényeiket. Az ellátási területeken naponta más helyszíneket jelöltünk meg, ahol az ellátást igénylők találkozhatnak az utcai gondozókkal. Ellátási napok Ellátási helyszínek Hétfő Érd Központ, Parkváros Kedd Diósd, Érdliget, Ófalu Szerda Érd, Postástelep, Parkváros Csütörtök Tárnok, Érd, Sasváros, Tusculánum, Központ Péntek Érd, Tisztviselőtelep, Ófalu Munkatársaink lelkiismeretesen végzik tevékenységeiket, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a hajléktalan személyek számára az életben maradáshoz elengedhetetlen feltételeket, továbbá informálják őket a lehetőségeikről, elősegítve ezzel a reintegrációt. Az esélyegyenlőség és emberséges bánásmód minden embert egyformán megillet, és ezt a szociális szakemberek szívvel-lélekkel vallják. 8

195 A segítségnyújtás leginkább a krízisidőszakban mutatkozik meg, ami az őszi hónapok végével indul, és egészen tavaszig eltart. Állandó fenyegetettséget jelent a fagyhalál és éhhalál kockázata, ezért a szakemberek ilyenkor még több figyelmet fordítanak a kutatásra és adományosztásra, mint az év többi részében, amikor az erre irányuló igények lecsökkennek. IV.5. A létrejövő kapacitások Az eltelt több mint tíz évre jellemző egy kiegyensúlyozott ellátotti létszám, mely átlagban évente főt takar ban például összesen 102 fő vette igénybe a szolgáltatást, melynek fontos részét képezi az anonimitás. A szolgáltatásnak nincs jelentési kötelezettsége, így csupán az intézmény által vezetett statisztikák és nyilvántartások állnak rendelkezésre a kapacitás kihasználtságának felmérésekor. Annyi bizonyos, hogy krízis idején minden rendelkezésre álló eszközre szüksége van a gondozóknak a megnövekedett ellátotti létszám igényeinek kielégítésére. Az ételosztások alkalmával többnyire mindig ugyanaz az ügyfélkör jelenik meg, így csak azok elérése jelenti a valódi kihívást, akik egészségi állapotuknál fogva nem képesek eljönni a megadott helyszínre. Ilyen esetben a Gondozó Központ munkatársai együttműködve más szervezeti egységek munkatársaival saját személyautóik bevonásával szállítják a meleg ételt a város peremvidékeire. A nyári hónapok főként a feltérképezésről és egyéb előkészületekről szólnak, felkészülve ezzel a következő krízisidőszakra. Az ellátottak tájékoztatása ilyenkor is rendkívül fontos, mivel az egymás között átadott információk is a mi munkánkat segítik. IV.6. A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek A szolgáltatás tevékenységei megkeresés (feltérképezés) bejárás bejelentések fogadás tanácsadás gondozás esetkezelés krízisintervenció szállítás egyéb tevékenységek V.A feladatellátás szakmai tartalma V.1 A feladatellátás módja Szolgáltatásunk háttérirodája Érd városában kapott helyet az átmeneti ellátást és éjjeli menedékhelyet biztosító hajléktalan szálló szomszédságában álló nappali melegedő épületébe. Kiváló együttműködés folyik az utcai szociális munka és a hajléktalan ellátás területén dolgozó többi munkatárs között, és szükség esetén a helyettesítés problémája is könnyebben áthidalható. A terepmunka során használt gépjármű tárolása ugyanúgy zárt parkolóban valósul meg, és az iroda infrastrukturális feltételei is zökkenőmentesen kialakításra kerültek. További előny abban mutatkozik meg leginkább, hogy a hajléktalan személyek ismeretsége nagyobb mértékben terjed ki a szállóra és annak közvetlen környezetére. Sok esetben kevesebb utánajárást 9

196 eredményez a szolgáltatások együttes jelenléte, továbbá az ott dolgozók közötti folyamatos információáramlás és tájékoztatás biztonságot nyújthat klienseink számára. A települések lefedettségét egy olyan gépjármű biztosítja, melyet ebben az évben pályázati támogatásból cseréltünk le. A feladat elvégzéséhez egy térű autót választottunk, mellyel folyamatosan biztosított az adományok és a kliensek szállítása egyaránt. Fontos szempont volt még, hogy magasított legyen az autó a nehéz terepviszonyok miatt, mivel a hajléktalan személyek főként a városok elhagyatott régióiban keresnek maguknak menedéket, ami gépjármű hiányában egyáltalán nem megközelíthető, és sok esetben még a jármű nyújtotta előnyökkel is akadályba ütközik. A szociális szakemberek mobiltelefonnal és a törvény által előírt megfelelő munkaruházattal rendelkeznek, a gépjármű pedig a kötelezően előírt felszereltséggel. A háttériroda infrastrukturálisan megfelel az elvárásoknak, minden olyan informatikai és műszaki eszköz megtalálható benne, mely a hatékony ellátás érdekében szükséges. V.2. A biztosított ellátások formái, köre, rendszeressége A biztosított ellátások formái Megkeresés/ feltérképezés Munkánk alapfeltétele városunk ellátórendszerének és az ellátottjaink helyzetének, tartózkodási helyének pontos ismerete. Ehhez nyújt segítséget az általunk megalkotott szociális térkép, mely tartalmazza az egészségügyi és szociális ellátórendszer intézményeit, valamint az ellátottak megjelenési pontjait, megmutatva ezzel mozgásterüket, igényeiket. Közéjük tartoznak az illegális lakásfoglalók is, akik beköltözésre alkalmatlan, gyanús helyeken élnek életvitel szerűen, ezért a megkeresés természetesen rájuk is irányul. A szociális térképet legalább félévente aktualizálni szükséges elsősorban a krízisidőszakban. Bejárás A szociális térkép alapján heti rendszerességgel bejárjuk a gócpontokat, illetve krízisidőszakban és szükség esetén hetente többször is. A legkritikusabb időszakban az ellátási körünkbe tartozó ügyfeleket veszélyeztetettségük függvényében maximum kétnaponta felkeresi egy utcai szociális munkás. Munkatársaink a feladatok nagy részét a terepen végzik napi szinten öt órán át. Érden az optimális igénybevétel érdekében találkozási pontokat hoztunk létre egy-egy városrész központjában, ahol naponta, illetve hetente többször tudjuk felvenni a kapcsolatot az ellátottakkal. Azokat a klienseinket, akik nem szívesen jönnek el ezekre a kijelölt helyekre, bizalmatlanok, nehezen létesítenek kapcsolatot, lehetőségeinkhez mérten a szálláshelyeiken keressük fel. A találkozásokat dokumentáljuk egyrészt a naponta vezetett terepnaplóba, másrészt az egyéni dokumentációs lapon is. Bejegyzésre kerülnek a megtett intézkedések, tapasztalatok. Diósd és Tárnok településen közvetlenül a tartózkodási helyen keressük meg ellátottjainkat. A bejárást egy előre elkészített útvonalterv alapján végezzük, melyet a team ülések alkalmával megosztott információk alapján állítunk össze. Egy-egy hét elteltével a változásokat a zárást követően felülvizsgáljuk a tervet, és jelöljük az abban bekövetkezett változásokat. Bejelentések fogadása Az utcai szociális munka szolgálata fogadja az ellátási területet érintő lakossági bejelentéseket, és a jelzőrendszeri tagtól, a Diszpécserszolgálattól érkező jelzéseket. A jelzőrendszer kiépítése 10

197 a helyi egészségügyi, szociális, közigazgatási, művelődési és munkaügyi intézményekkel, társadalmi, egyházi, és civil szervezetekkel egyaránt megtörtént. A bejelentések fogadása az utcai szociális munkások mobiltelefonján, illetve a hajléktalan ellátó irodájában történik. Az utcai szociális munka egy integrált szolgáltatása a Szociális Gondozó Központnak, ezért a krízis időszakban 24 órás állandó vonalat tudunk működtetni a bejelentések fogadására. A diszpécserszolgálat telefonos bejelentésre azonnali intézkedéssel reagálunk, és még a bejelentés napján írásban tájékoztatást nyújtunk az elért eredményekről. Tanácsadás A tanácsadás az igénybevevő bevonásával történik, jogait, szükségleteit és élethelyzetét figyelembe véve. Kapcsolatfelvételt követően a szociális munkás tájékozódik az ellátott személy fizikai, mentális állapotáról, szociális helyzetéről. Ezek tükrében és a felmerült igények alapján nyújt megfelelő információkat részére. A tanácsadás irányulhat arra, hogy valamilyen lépés megtételére ösztönözzük, vagy éppen annak megakadályozásában segítsük. Az információk birtokában van lehetősége a megfelelő döntést meghozni, az ügyintézések pedig hozzásegítik más szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz. A szociális munkás itt betölthet közvetítő szerepet, de megbízott is lehet az ügyintézésben. Gondozás Tervszerűen alakítható folyamat, melynek segítségével az ellátottat jobb életkörülményekhez lehet hozzásegíteni, ezáltal javulhat az életminősége és szociális helyzete egyaránt. A gondozás célja, hogy a társadalom perifériájára került hajléktalant visszaintegráljuk az egészséges társadalomba, továbbá a folyamat során rendeződhetnek az egyén személyes, családi, társadalmi kapcsolatai. A folyamat a kapcsolat felvételével indul. Fontos, hogyan szólítjuk meg a hajléktalan személyt és mit közvetítünk számára. Ehhez körültekintően és alaposan szükséges megismerni helyzetét, egészségügyi és mentális állapotát. Tudnunk kell, hol él és tartózkodik, kikkel áll kapcsolatban, milyen a szociális helyzete, a jelenlegi és múltbeli kapcsolati rendszere, kap-e bármilyen pénzbeli ellátást, tartósan itt tartózkodik, vagy átutazó. Ezek ismeretében tudunk megfelelő segítséget nyújtani számára az egyéni szükségleteihez igazodva. Az információkat az adatvédelmi szabályok betartásával szükséges rögzíteni. A bizalmi légkör megteremtése a folyamatos kapcsolattartáson alapszik, és csak azután alakulhat ki az együttműködés az ellátottal. Amennyiben a bizalmatlanság továbbra is fennáll, a segítés csak az alapszükségletek (élelem, ruházat és gyógyszertámogatás) kielégítésére korlátozódik. Esetkezelés Az ellátás az ellátottal történt szóbeli megállapodással kezdődik, melynek következtében az intézkedésekről folyamatos dokumentációt vezetünk. Célunk az igénybevevő szükségleteinek kielégítése a szociális munka eszközeivel, és egy segítő kapcsolat kialakításával. A személyes kapcsolat növelheti az ellátott motivációját a változásokra. Az esetkezelés során ügyelni kell az ellátottak emberi méltóságának megtartására, az önfenntartó képességeik erősítésére. Együttműködés és motiváció hiányában munkánk sokszor csak az empátiával történő meghallgatásra és a szükségletek kielégítésére korlátozódik. Fel kell térképezni a bevonható, illetve a már meglévő erőforrásokat, és információkat szükséges átadni annak érdekében, hogy cselekvésre, megfelelő magatartásra tudja ösztönözni az ellátottat a szakember. Feladata továbbá az egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése, kiemelve az egészségügyi és a hajléktalan ellátó rendszereket. 11

198 Az intézményes ellátásokkal szemben bizalmatlan klienseinknél csak apró lépésekben történhetnek változások. Ilyen eredményt érhetünk el, ha szűrővizsgálatra, kórházi kezelésre tudjuk irányítani őket. Ennél már egy fokkal nagyobb lépés, ha az éjjeli menedékhelyet, vagy az átmeneti ellátást veszik igénybe. Természetesen azoknál az ellátottaknál, akik nagyobb hajlandóságot mutatnak a változásra, közös célunk az utcai életmód felszámolása lesz. A szenvedélybetegeket rehabilitációs otthonokba, az idős ellátottakat tartós bentlakásos otthonokba irányítjuk. Akik viszont teljes életet tudnak és szeretnének élni, azokat egyéni lakhatásra motiváljuk. Ennek segítségével integrálódnak egy egészséges közösségbe, illetve tágabb értelemben a társadalomba, és a jövedelem, valamint a lakhatási viszonyok rendezésének következményeként javul az életminőségük is. Ezzel együtt az utcai életmódban rejlő veszélyhelyzet megszűnik számukra. Ismét megtapasztalhatják a valahová tartozás élményét, miközben ápolhatják a családi és más közösségi kapcsolataikat. Az egyéni esetkezelés megszűnik a team megszüntető döntésével, intézményes ellátáshoz való hozzájutással, közös megegyezéssel. Az esetkezeléssel kapcsolatos kérdéseket a team üléseken és esetmegbeszéléseken szükséges megvitatni. Az esetkezelés fontosabb adatait rögzítjük, dokumentáljuk. Szállítás A szolgálat önálló gépjárművel látja el a szállítási feladatokat. Célunk a szállítás során, hogy az igénybe vevőt segítsük az egészségügyi intézményekbe, közszolgálatokhoz, családi kapcsolatok helyszínére való eljutásban, illetve költözködés esetén, amennyiben ez más módon nem oldható meg. A szállítást a szállítási rend határozza meg. Amennyiben előre nem tervezhető szállítás esete lép fel, úgy a betervezett szállításokat programozzuk át. A szállítási rendet minden héten a team állítja össze az igények alapján, és minden változást rögzíteni szükséges benne. A dokumentációt a menetlevél egészíti ki, melyet a szakmai vezető a hónap végén összesít és ellenőriz. Krízisintervenció Az intervenció azonnali intézkedés megtételét teszi szükségessé az ellátott érdekében. Fontos, hogy a szociális munkás azonnal felismerje a problémát, mivel neki kell döntenie a beavatkozás szükségességéről és annak módjáról. Intézkedése során a helyszínen kell megvárnia az intézkedésbe bevont egyéb társszerveket. Mérlegelnie kell, hogy elhalasztható-e az azonnali beavatkozás, vagy annak elmaradása milyen következményekkel jár. A bejárás során nem csak hajléktalan személyekkel találkozhatunk, hanem bántalmazott, elesett, bajban lévőkkel is. Ebben az esetben is jelezni szükséges a segítséget jelentő szervek, szolgáltatások felé, illetve meg kell győződni arról, hogy nem hajléktalan-e az ellátásra szoruló. A krízis elhárítása után is figyelemmel kísérjük a hajléktalan személyeket. Egyéb szolgáltatások nyújtása Krízisidőszakban meleg ital és étel osztása Adományok gyűjtése, kezelése Mosás és tisztálkodás A háttériroda mellett lehetőség van a nyitvatartási időben tisztálkodásra, ruhaváltására és mosásra egyaránt. 12

199 Krízisidőben, kiemelten mikor nagyon hideg van, többször is felkeressük azokat az ellátottainkat, akik tartósan fedél nélkül vannak. Meleg ételt, teát osztunk a város több pontján, takarókat viszünk ki és figyeljük az egészségi állapotukat. Adományokat gyűjtünk számukra, ami elszállítunk azokhoz, akik mozgásukban korlátozottak, étkezéseket szervezünk, meleg ruházattal látjuk el őket, és minden évben igényt nyújtunk be pályázati forrásokra, főként gyógyszerekre és kórházi csomagokra. A szolgáltatás rendszeressége Az egyes szolgáltatási formák rendszerességét az adott helyzet és az egyéni esetkezelés határozza meg. Az utcai szociális munka során a feladatokat a területen napi öt órában, krízisidőszakban a törvényben előírtaknak megfelelően szükséges végezni. Háttérirodánkat az ügyfelek hetente három alkalommal tudják felkeresni ügyintézés vagy tanácsadás miatt. Munkafolyamat eljárás rendje krízisidőszakban. A rendkívüli időjárási viszonyok, valamint a vörös kód időtartalma alatt a törvényben meghatározottak szerint jár el. Így különösen: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szociális törvény) 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 191/2018. (X. 12.) Korm. rendelete az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel kapcsolatban közreműködő egyes szervek kijelöléséről és feladatairól szóló 178/2018. (X. 2.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről. A biztosított ellátások rendszeressége Az utcai szociális munka hétköznap óra közötti időszakban látja el szakmai feladatát. VI.Az ellátás igénybevételének módja VI.1 A kérelem benyújtásának módja: Az ellátás igénybevételének módja a krízisintervenció kivételével, szükséglethez kötött szóbeli kérés alapján történik. Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető, jelzés alapján a Regionális Diszpécserszolgálat, bármelyik intézmény, szervezet, és magánszemély is bejelentheti észrevételeit, segítséget kérhet. A szolgáltatás önkéntesen, térítésmentesen vehető igénybe. A kapcsolatfelvétel során a szociális munkás a személyes adatok hiányában az ügyfelet gyakran ismertető jegyek alapján kénytelen beazonosítani. (Ezek lehetnek: anyajegy, arcszőrzet, becenév, sebhely stb.). A felderítés fontosabb adatait rögzítik, dokumentálják. 13

200 VI.2. A Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja: Az utcai szociális munka terepbejárás kapcsán hétköznap óra közötti időszakban látja el szakmai feladatát Érd, Tárnok és Diósd területén. VI.2.1. Ügyfélfogadási rend: Hétfő: Szerda: Péntek: VI.2.3. Elérhetőségek: személyesen: 2030 Érd, Fehérvári út 91. telefonon: +36/23/ , +36/20/ telefonügyelet: +36/20/ utca@szocgond.hu online: VI.3. Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során: 1. A szolgáltatásban részesülő személy panaszt tehet szóban vagy írásban az eseményt követő 8 napon belül a tag-intézmény vezetőjénél személyiségi jogainak megsértése esetén, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése esetén vagy az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 2. Az intézmény vezetője a panasz kivizsgálásnak eredményéről 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panasztevőt. 3. Ha a panasz kivizsgálása nem történik meg határidőre, vagy azzal a panaszos nem ért egyet, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogorvoslati kérelmet az Érd Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán lehet benyújtani. VII.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Az igénybevétel módjáról, a szolgáltatások formáiról tájékoztatni szükséges az ellátást igénybe vevőt, de szélesebb körben a település lakosságát is. A tájékoztatás történhet személyesen, írásos formában, elektronikus módon, vagy a média segítségével. A szolgálat szóróanyaggal rendelkezik és a Szociális Gondozó Központ hivatalos honlapján, a felületen is bemutatjuk az Utcai Szociális Munkát. Az ellátottjogi képviselő elérhetőségét az irodában jól látható helyen kifüggesztettük. 14

201 VIII.Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VIII.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogai: Az ügyfélnek joga van a szociális helyzetére, egészségi és mentás állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ügyfél jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Ellátás során figyelemmel kell lenni az igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Különös figyelemmel: - az élethez való jogra - az emberi méltósághoz és a testi épséghez, - valamint a testi lelki egészséghez való jogokra Az ellátást igénybe vevőt megilleti, a személyes adatainak védelme, valamint a magánlevéllel kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénybe vevő adataihoz csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá. az intézmény vezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást. Különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényérek. Az Intézmény nem korlátozhatja az ellátottak, a személyes tulajdonát képező tárgyait, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelentenek az intézményben élők testi épségére a veszélyeztető tárgyak körét ezen tárgyak birtoklásának feltételeit illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők Intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak is értékeinek megfelelő és - szükség esetén - biztonságos elhelyezéséről. Az Intézmény a házirendben szabályozhatja - figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy Intézményben történő bevételére jogosultak. Az ügyfélnek joga van az Intézményen belüli és Intézményen kívül szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az Intézmény házirendje meghatározza az Intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról. Az ügyfélnek joga van a családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határoznia azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási idő kívül is kapcsolatot tarthatnak az ügyféllel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. 15

202 Az Intézmény biztosítja ügyfelei számára, a nyugodt körülmények között történő alapvető tisztálkodás és pihenési lehetőségeket. Szolgáltatások igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, amely az ügyfél korábbi életvitelével, vagy előéletével kapcsolatos. Intézményünk ügyfeleink részére postacímet biztosít, és a részére érkező leveleket kézbesíti. Az ellátottjogi képviselő az intézmény elhelyezését igénybe vevő, illetve a szolgáltatásokban részesülő ügyfelek részére nyújt segítséget jogaik gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó, és tudomására jutott orvosi titkokat megtartani, és az ellátást igénybe vevő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az ellátottjogi képviselő neve elérhetősége az intézmény székhelyén és telephelyén jól látható helyen kifüggesztésre került. VIII.1.1. Adatvédelem: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: infotv.) 20. -a, valamint a Szociális Gondozó Központ Adatkezelési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján az adatkezelés célja a jogszabályban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, a Központi Elektronikus Nyilvántartás vezetése, szociális ellátások, szoláltatások finanszírozásának tervezhetősége, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) Az adatkezelés az Szt. 20., 20/B. és 20/C. -a, valamint a Gyvt a alapján kötelező. Az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyek köre: az Intézmény vezetője, valamint az Adatkezelési Szabályzatban meghatározottak alapján Miks Ildikó az Szt. 20/B. - a alapján a Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében - országos jelentési rendszert vezet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat. Az Szt. 20//C. -a alapján a szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. Az adatkezelés időtartama: Az Szt. 23. alapján, ha a törvény másként nem rendelkezik, a fenti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat A szolgáltatást igénylő személy, ellátottat érintő nyilvántartott adatok körét az Szt. 20 (2) és (4) bekezdése tartalmazza, mely alapján az igénylők és Ellátottak nyilvántartott és kezelt adatai: A szolgáltató, intézmény vezetője által vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a kérelmező természetes személyazonosító adatai és Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe, a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat, a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, a kérelmező törvényes képviselőjének, a kérelmező megnevezett hozzátartozójának,, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe, a kérelem előterjesztésének időpontja, 16

203 az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok, A szolgáltatást kérelmezők és ellátottakat érintő nyilvántartott adatok továbbításának rendje Az Intézmény csak azokat az adatokat továbbítja, melyet jogszabály rendel el. Az elrendelést az Szt. 20. (2a) bekezdése, 20/B. és a 20/C. -a, Gyvt a rögzíti. Adatkezelés hozzájárulás alapján: Az Infotv. 6. (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor (Képek, felvételek zártkörű rendezvények képei, stb.), az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az önkéntes adatszolgáltatáshoz engedély szükséges, melyet az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. A személyes adatok védelmével, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos panaszaival a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordulhat. VIII.1.2. Betekintési jog: 1. Szolgáltatást igénybe vevő betekintési joga: A Szt. 22. (1) bekezdése alapján az, akire a 18-18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. -ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. A Gyvt. 136/A. (1) és (2) bekezdése alapján a gyermek szülője vagy törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. Az Ákr.-ben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. 17

204 2. Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga Az Szt. 94/K. (8) bekezdés b) pontja alapján az ellátott jogi képviselő jogosult a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, 3. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Az Szt. 131/A. (3) bekezdés alapján a) betekinthet a 20. és a 20/C. szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. A Gyvt. 145/C. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 139. (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait, c) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és d) betekinthet az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. VIII.1.3. Jogorvoslathoz való jog: Az Szt. 94/E (14) bekezdése alapján az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. A Gyvt. 37/A. (4) bekezdése alapján az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, valamint az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult vagy törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. VIII.1.4. Egyenlő bánásmódhoz való jog Az egyenlő bánásmód követelménye a diszkrimináció tilalmának jogi megnevezése. Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A jogi szabályozás fő kérdése, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható. Az Intézményünkben végzett munka során a feladat ellátása következtében az ellátást kérelmezőt, sem a felvételi eljárás, sem a szolgáltatás nyújtása során nem érheti hátrány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény alapján. 18

205 Így különösen az ellátás igénylő: a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) okán. VIII.1.5. Érdekképviseleti jog: Az érdekképviseleti jogot az ellátottjogi képviselő látja el. VIII.2. A szolgáltatást nyújtók jogai: Az Intézményben dolgozók számára biztosított, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, a személyiség jogaikat. Munkájukat elismerjék, valamint megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítanak számukra. Ennek érdekében minden évben megemlékezünk a szociális munka napjáról, szupervíziós, esetmegbeszélő csoportokban való részvétel lehetőségét biztosítjuk. Az intézményben kockázatkezelés készül, /amely minden évben felülvizsgálatra kerül/ amelyben rögzítésre kerülnek a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok és azok kezelése. Az intézmény több számítógéppel megfelelő bútorzattal a személyi higiéniás szükségleteknek megfelelő helyiséggel rendelkezik. Az Intézmény a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében rendelkezik az ellátást igénybe vevő részéről esetlegesen felmerülő vészhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítás. VIII.3. Az ellátott jogi képviselő intézménye: Az ellátottjogi képviselő az intézmény elhelyezését igénybe vevő, illetve a szolgáltatásokban részesülő ügyfelek részére nyújt segítséget jogaik gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó, és tudomására jutott orvosi titkokat megtartani, és az ellátást igénybe vevő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az 19

206 ellátottjogi képviselő neve elérhetősége az intézmény székhelyén és telephelyén jól látható helyen kifüggesztésre került. Az ellátottjogi képviselő feladatai az Szociális Törvény alapján segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja Az ellátottjogi képviselői hálózatot az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti. Az ellátottjogi képviselő törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi az ellátottak jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. Ellátott jogi képviselő: Sajtos Éva Ellátottjogi/ képviselő elérhetősége: Tel: 0620/ cím: eva.sajtos@ijb.emmi.gov Levelezési cím.: Budapest, Pf.:646 IX.A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái Az intézményben dolgozó kollégák havi szinten vesznek részt szakmai team megbeszélésen. Mivel a Szociális Gondozó Központ Hajléktalan Ellátásának összes intézménye egy helyen található, így minden hónapban az egész szakmai team együtt tartja meg a megbeszélését. 20

207 A kollégáknak a törvény által előírt kötelező továbbképzéseken kell részt venniük, melyen kredit pontokat szereznek. A felsőfokú végzettségű kollégáknak 80 kreditet, a középfokú végzettségű kollégáknak 60 kreditet kell megszerezniük 4 éven belül. Az intézményünk törekszik arra, hogy lehetőség nyíljon szupervízió elindítására is ezzel segítve a kollégák munkáját. X. Melléklet Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklet Érd, Miks Ildikó tagintézmény-vezető helyettes 21

208 SZAKMAI PROGRAM SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT Időseket Ellátó Központ Szociális étkeztetés Készítette: Szilaj Krisztina tagintézmény-vezető Török Anna szociális munkatárs

209 Tartalom 1 Szolgáltató adatai 4 2 Jogszabályi háttér Törvények Rendeletek Egyéb 6 3 Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői Ellátandó célcsoport Potenciális igénybe vevői kör nagysága Ellátandó terület jellemzői A szolgáltatás működtetésének jelentősége az ellátási területen: 8 4 A szolgáltatás célja, feladata Átfogó cél Specifikus cél Szolgáltatás feladata 9 5 A program bemutatása Más intézményekkel történő együttműködés módja Kapacitás jellemzők A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek 12 6 Az ellátás igénybevételének módja A kérelem benyújtásának módja Igénybevétel feltételei Megállapodás megkötésének jelentősége A Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja Nyitvatartási, ügyfélfogadási rend Elérhetőségek Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során Tájékoztatás az ellátás során 16 2

210 7 Tájékoztatás helyi módja 16 8 Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A szolgáltatást igénybevevők jogai Adatvédelem Adatkezelés jogszabályi felhatalmazás alapján: Adatkezelés hozzájárulás alapján: Betekintési jog Szolgáltatást igénybevevő betekintési joga: Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Jogorvoslathoz való jog Egyenlő bánásmódhoz való jog A szolgáltatást nyújtók jogai Az ellátott jogi képviselő intézménye 19 9 A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái számú melléklet: Megállapodás tervezet számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat 24 3

211 1 Szolgáltató adatai Intézmény neve: Szociális Gondozó Központ Intézmény székhelye: 2030 Érd, Emma u. 7. Telephely neve: Időseket Ellátó Központ Szociális étkeztetés Telephely címe: 2030 Érd, Topoly u. 2. Fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1. Ágazati azonosító: S A szolgáltató tevékenység típusa: szociális étkeztetés Ellátási terület: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe 2 Jogszabályi háttér A Szociális étkeztetés szolgáltatásban folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik: 2.1 Törvények Magyarország Alaptörvénye A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény), 4

212 A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény, Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény, A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 2.2 Rendeletek A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007 (XII.15.) Korm. rendelet, A szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet, A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet A személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet, A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet, A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017 (X. 18.) EMMI rendelet, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet. 5

213 2.3 Egyéb Szociális Munka Etikai Kódexe 3 Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői 3.1 Ellátandó célcsoport A szolgáltatás célcsoportjához tartozik minden olyan személy, aki Érd területén bejelentet lakcímmel (kivéve a hajléktalanok) és szociális rászorultsággal rendelkezik. A Szociális Törvény alapján szociálisan rászoruló az a személy, kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt önmaga ellátását biztosítani nem képes. 3.2 Potenciális igénybe vevői kör nagysága A demográfiai változások, mint amilyen a népességnövekedés vagy a Magyarországra jellemző elöregedés, hatással vannak az ellátórendszer alakulására. Igénybevevői kör Érd város közigazgatási területén élő idős és 65 év alatti krónikus vagy akut betegsége miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tudó felnőttek köréből kerül ki. A demográfiai mutatókra és a háziorvosok jelzéseire támaszkodva elmondható, hogy az elkövetkező években a segítségre szoruló idős emberek száma emelkedik, illetve százalékos arányban akár meg is duplázódhat. Érd népességszáma folyamatosan emelkedik, és bár az átlag életkor alapján fiatal városnak tekinthető, a felnőtt (18 év feletti) lakosság 26 %-a 65 éven felüli.. A potenciálisan ellátandó időskorú lakosság száma közel fő, a 2018-as adatok alapján. Tapasztalataink alapján az idősebb korosztály egyre nagyobb mértékben szorul a szociális alapellátásokra. A hozzánk fordulók vagy egyedül maradtak, vagy a támogató család sem képes a szociális alapellátás igénybevétele nélkül biztosítani hozzátartozójuk önálló életvitelének viszonylagos fenntartását. 6

214 Az érdi népesség kor szerinti megoszlása 2018-ban Korcsoport Férfiak Nők Összesen férfiak nők éves ,16% 28,48% ,13% 3,64% 65 év felett ,08% 9,90% Igénybe vevők száma Ellátottak kor és nem szerinti megoszlása 2019-ben Férfi/fő Nő/fő Összesen éves éves éves éves éves éves éves Összesen Az ellátást igénybe vevők 66%-a nő, amit valószínűsíthetően a nők magasabb életkora, valamint a férfiak egészségi állapotának korai romlása, és ezzel együtt korábbi halála eredményez. Az életkor szerinti megoszlást tekintve már viszonylag fiatalon is igény mutatkozik a szolgáltatásra, ugyanakkor az ellátottak 43%-a 80 év feletti idős személy. Igénybe vevők jövedelmi helyzete Az ellátottak között a többség öregségi nyugdíjjal rendelkezik, de akadnak rokkantsági vagy fogyatékossági ellátásban részesülők is ők többnyire a fiatalabb korosztályból kerülnek ki. A jövedelmek Forint között alakulnak, a többség Forint körüli bevétellel rendelkezik. Várakozók száma A Szociális étkeztetésben nincs várakozó. Minden felmerülő igényt ki tudunk elégíteni. 7

215 3.3 Ellátandó terület jellemzői Az Intézmény illetékessége, működési területe Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Magyarország népességének 0.7%-a, Pest megyének 5.47%-a él Érden. A város összlakosságszáma évhez képest 1%-kal nőtt. A főváros agglomerációjában található Érd kertvárosi hangulatú, az emberek többsége jellemzően családi házban él. A város kiterjedése óriási, 60,54 km 2. A távolságok nagyok. 3.4 A szolgáltatás működtetésének jelentősége az ellátási területen: Magyarországon 1990 és 2017 között a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 13%-ról 19%- ra növekedett (jelenleg 1,8 millió fő) és az előrejelzések szerint 2070-re eléri a 29%-ot (2,7 millió fő). A belső korösszetétel változása azt mutatja, hogy gyors ütemben növekszik a 80 éves és idősebb, azaz a nagyon idősek száma és aránya. Míg 1990-ben 260 ezer, 2016-ban már 412 ezer ilyen korú lakost számlált a KSH. Gondozás szempontjából az egyik leginkább rászoruló csoportnak az egyedül élő idősek számítanak. A 2016-os mikrocenzus adatai szerint a 65 éves és idősebb népesség 31%-a élt egyedül (554 ezer fő). A 65 év feletti nők 11, míg a férfiak 21%-ának nincs olyan élő gyermeke, aki szükség esetén a gondozását el tudná látni, ez az arány az életkor növekedésével romlik. Jellemző a nők túlsúlya: a 65 év feletti nők 40, míg a férfiak 17%-a élt egyedül. Az egyedül élés mögött azonban nem csak a megözvegyülés áll, hanem a válások növekvő aránya is. A nagyon idősek esetén gyakori a mentális probléma. A súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb (24%), és további 19%-uknak vannak depresszív tünetei. A gondozási szükségletek növekedése szorosan összefügg a demenciával érintett idősek számának növekedésével is. A magyarországi időspolitika egyik legfontosabb megoldandó kérdése az időskorúak diszkriminációjának megszüntetése és esélyegyenlőségének megteremtése. A szociális étkeztetés alapszolgáltatás biztosításával az egészségügyi állapot szinten tartása várható. Ugyanis a napi egyszeri meleg főétkezéssel változatosabb, kiegyensúlyozottabb, és ezáltal egészségesebb étrend biztosítható. Ez hosszabb távon akár betegségmegelőző hatású is lehet, és az egészségügyi vagy szociális okokból kialakult alultápláltság is megelőzhető. Emellett kiemelkedő jelentősége van a napi egyszeri rendszeres táplálkozásnak. Ez az idősek, egyedül élők életvezetését segíti, napi rendszeres programmá válik az ebéd meghozatala, az Önkormányzat alkalmazottjával való találkozás, az elzártság érzésének oldása. Az étel kiszállítás lehetőséget ad arra, hogy az 8

216 érintettek segítséget kérjenek, jelzést kaphatunk állapotának esetleges romlásáról, illetve, hogy orvosi segítségre van szüksége. 4 A szolgáltatás célja, feladata 4.1 Átfogó cél Célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok alapján a helyi sajátosságok figyelembe- vételével az étkeztetés szakmai programját, tevékenységét, az ellátottak körét, a feladatellátás szakmai tartalmát, rendszerességét, igénybevételének módját. 4.2 Specifikus cél A városban ne legyen ellátatlan személy, illetve minden rászoruló a jogszabályokban szabályozott módon megfelelő minőségű ellátást kapjon. Az ellátottak életminőségének fenntartása, és emberi méltóságuk megőrzése. A helyi lakosság egészségügyi, mentális, fizikai vagy egyéb szociális rászorultságából adódó hátrányainak enyhítése. A város lakosságmegtartó erejének növelése a szociális szolgáltatások biztosításának javításával. 4.3 Szolgáltatás feladata A szolgáltatás feladata a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről történő gondoskodás, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, ideértve azokat is, akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezésről más módon gondoskodni. 5 A program bemutatása Érd Megyei Jogú Városban a szociális ellátásokat a Szociális Gondozó Központ fogja össze, melynek egyik szervezeti egysége az Időseket Ellátó Központ. Az ide tartozó integrált 9

217 szolgáltatások, a bentlakást biztosító otthon, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása és a szociális étkeztetés, melyek egy szakmai irányítás alatt működnek. Az étkeztetés feladat ellátását az intézmény napi egyszeri meleg étkeztetés (ebéd) biztosításával végzi Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a szolgáltató által kötött vállalkozási szerződés alapján. Ennek koordinálását és szakmai dokumentációját egy fő szociális segítő látja el. Az ételek elvitele és kiszállítása a szolgáltatást igénybe vevő által biztosított ételhordóban történik. Az ételhordó tisztítása a szolgáltatást igénybe vevőt terheli, de ismételt tisztítást és fertőtlenítést a szolgáltató is végez. Az étel házhoz szállítását a Szociális Gondozó Központ munkatársa végzi és között. Azon rászorulóknak, akik az ételért nem képesek fizikai állapotuk miatt kimenni, kollégánk beviszi és fogyasztáshoz feltálalja az ennivalót. A szolgáltatást munkanapokon lehet igénybe venni. 5.1 Más intézményekkel történő együttműködés módja A Szociális étkezés szoros együttműködésben áll az Időseket Ellátó Központ szervezeti egység többi szolgáltatásával, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal, továbbá kapcsolatot tart fent az egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgálatokkal az esetleges igénybe vételi jelzések kapcsán. Ezen kívül a szociális étkeztetés részegység folyamatosan kapcsolatot tart fenn a Gyámhivatal által kijelölt gondnokokkal, házi orvosokkal, a házi segítségnyújtásban dolgozó gondozónőkkel, valamint a feladatellátásban résztvevő közétkeztetést biztosító Pensió Kft.- vel. Kapcsolattartás Gyakoriság Megtett intézkedések Pensió Kft Étlapegyeztetés és diétás étkeztetés ételek kérelme, bővítése. Havi vezetője és Az ebéd korábbi dietetikusa szállítása a konyháról. Ételkóstolás (munkatársa részéről), Konyhai minőség és mennyiség Napi dolgozók ellenőrzése, napi adag-, listaegyeztetés. Elért eredmények Kedvelt ételek az étlapon, többféle diétás étel lehetősége. Minőség javulása, kellő mennyiség adagolása. Megoldásra váró problémák Az esetenként előforduló rossz minőség kiküszöbölése. Változatosabb ételek készítése. 10

218 Sofőrök Napi Címlista egyeztetése, napi információcsere. Cukorbetegek időben kapják az ebédjüket. Szabadság, betegség esetén helyettes sofőr. Tájékoztatók kiküldése Bizalommal Ellátottak Szükség szerint a változásokról, telefonos fordulnak hozzánk a Egyedi jelleggel. kapcsolattartás. problémáikkal. Hozzátartozók Szükség szerint Ha az ellátott nem tudja képviselni magát. Eljárnak hozzátartozóik ügyeiben. Nincs. Háziorvosok Az ellátott nem képes eljutni az igazolásáért Személyesen járunk el az orvosi igazolás beszerzésében. Jelzik felénk a rászorulókat, informálják őket az ellátás lehetőségekről. Nincs. Szociális intézmények. Szükség szerint Rászorultság esetén tájékoztatás, ellátásba vétel. Szükségletek szerint küldjük egymáshoz a rászorulókat. Nincs. Tájékoztatók kihelyezése, átadása. Folyamatos Orvosi rendelőkbe, gyógyszertárakba, rendelőintézetbe, személyesen. Szélesebb körben megismerik az igénybe vehető ellátásokat. Nincs. A kapcsolattartás módja az intézményekkel és szolgáltatókkal történhet írásban, elektronikus módon, telefonon, vagy személyes úton. Intézményünkben heti rendszerességgel tartunk munkatársainknak team megbeszéléseket, ahol lehetőség van a napi aktuális helyzetek és programok ismertetésére és a szervezés részleteinek megbeszélésére. 5.2 Kapacitás jellemzők A szolgáltatást igénybe vevők száma folyamatosan emelkedik, ezzel együtt minden igényt ki tudunk elégíteni. 11

219 Jelenleg fő számára biztosítjuk a házhoz szállítást és nappali ellátás keretében 30 fő helyben történő étkeztetéséről gondoskodunk. 5.3 A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek Étkeztetés keretében napi egyszeri főétkezést (ebéd), idősek nappali ellátása keretében, helyben fogyasztás esetén napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, uzsonna) biztosítunk. Vállalkozási szerződés alapján szakorvos javaslatára lehetőség van diétás étkezés biztosítására is. Az ellátás keretében az alábbiakban felsorolt étrendek kerültek igénybevételre: normál cukorbetegek részére diabetikus, laktóz érzékenyeknek tejmentes diéta, colitiszes, és cukros-epés diéta. Az ételt igény szerint házhoz szállítjuk, helyben fogyasztásra az idősek nappali ellátása keretében van lehetőség. Az étel házhoz szállítása két gépkocsival történik, így a város egész területén biztosított a szolgáltatás óra között. A gépkocsik átlagban napi km-t tesznek meg, ami általában 2 2,5 órát vesz igénybe. A szállításról saját maguk gondoskodók részére a Topoly u.2. szám alatti Időseket Ellátó Központ tálalókonyhájáról történik az étel kiszolgálása óra között. Az Idősek és demenciával élő személyek nappali ellátása esetében (Érd, Jázmin u. 8.) óra között biztosított az ebéd helyben fogyasztása. 6 Az ellátás igénybevételének módja 6.1 A kérelem benyújtásának módja Az ellátás igénybevétele önkéntes az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére. Ezen felül bárki, aki a környezetében rászorult személyt észlel, jelzéssel élhet. A kérelmet a tagintézmény vezető bírálja el a törvényi előírásoknak megfelelően, illetve a szociális rászorultság előzetes vizsgálatával, melynek részeként a kérelemhez kell csatolni a jogosultság elbírálásához szükséges dokumentumokat. 12

220 A tagintézmény vezető szóban és írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az ellátás feltételeiről, az igény nyilvántartásba vételéről, majd a pozitív elbírálást követően megállapodást kötnek egymással. Az ellátott az étkeztetés igénybevételéért térítési díjat fizet, melynek megállapításához a havi jövedelmét kell alapul venni. 6.2 Igénybevétel feltételei Az étkeztetést az önkormányzat annak a szociálisan rászoruló személynek biztosítja, aki: 65 életévét betöltötte, mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni, házi segítségnyújtásban részesül, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg és önmaga ellátására részben képes, illetve aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, vagy bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. Amennyiben nem helyben fogyasztja az ételt az ellátást igénybevevő, akkor gondoskodnia kell két ételhordóról, melyben az étel szállítás megoldható. A jogosultságot igazolni kell. Az életkort a személyazonosításra alkalmas okmány másolatával, egészségi állapotot a két évnél nem régebbi, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékelt I. része szerinti orvosi igazolással, házi segítségnyújtás igénybevételét a szolgáltató igazolásával, fogyatékossági támogatást a támogatás megállapítását ill. folyósítást igazoló határozattal, szenvedélybetegséget, pszichiátriai betegséget (és az önellátásban való akadályozottságot) pszichiáter, neurológus szakorvos szakvéleményével, a hajléktalanságot lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány másolatával kell igazolni. Az étkeztetés alapellátás igénybevételét megelőzően tájékoztatjuk az érdeklődőt, és/vagy törvényes képviselőjét, illetve hozzátartozóját biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, panaszjoguk gyakorlásának módjáról, az alapellátás megszűnésének eseteiről, 13

221 a fizetendő térítési díjról, annak teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről, valamint az ellátást igénybe vevő jogait és érdekeit képviselő szervezetekről. Dokumentáció Az ellátás igénybevétele során az alábbi nyomtatványokat és iratokat alkalmazzuk: általános tájékoztatás kérelem a szolgáltatás igénybevételéhez tájékoztató a szociális szolgáltatás térítési díjáról tájékoztató a szociális szolgáltatás térítési díjának változásáról nyilatkozat az Intézményi térítési díj megfizetéséről adatkezelési tájékoztató értesítés a szolgáltatás biztosításáról értesítés arról, hogy a szociális rászorultság feltételei nem állnak fenn a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. Egészségi Állapotra Vonatkozó Igazolás A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet II. Jövedelemnyilatkozat 6.3 Megállapodás megkötésének jelentősége A fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni. Megállapodás tartalmazza: az igénybevevő természetes személyazonosító adatait, az ellátás kezdeti időpontját, az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartamát, az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjének adatai gondnokoltság esetén 14

222 A térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, és megfizetéséről szóló tájékoztatás jogorvoslatról szóló tájékoztatást, megállapodás megszűnésének eseteit, adatkezelési tájékoztatót. 6.4 A Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja személyesen, írásban (postai úton, vagy ben), telefonon keresztül történik Nyitvatartási, ügyfélfogadási rend Az étkeztetés alapellátás ügyfélfogadása hétköznap között történik az Érd, Jázmin u. 8. szám alatt. A szolgáltatás koordinátora Török Anna szociális munkás. A szakemberekkel a kapcsolattartás folyamatos Elérhetőségek Tagintézmény vezető: Szilaj Krisztina Cím: Érd Topoly utca 2. Elérhetőség: Telefon: , idosellatas.vezeto@szocgond.hu Koordinátor: Török Anna Cím: 2030 Érd, Topoly u. 2. Elérhetőség: Telefon: jelzorendszer@szocgond.hu 6.5 Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során Az intézménybe való felvételkor a tagintézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára a panaszjoguk gyakorlásának módjáról. Panaszbejelentést követően a tagintézmény vezető/intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben határidőn belül nem történik intézkedés, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. 15

223 6.6 Tájékoztatás az ellátás során A tagintézmény vezető köteles értesíteni, ill. tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját: az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről. 7 Tájékoztatás helyi módja Az igénybevétel módjáról, a szociális ellátás feltételeiről, a szolgáltatások formáiról tájékoztatni szükséges az ellátást igénybe vevőt, de szélesebb körben a település lakosságát is. Különösen nagy figyelmet fordítunk a potenciális igénybevevők elérésére. Szórólapjaink megtalálhatóak a háziorvosi rendelőkben, szakorvosi rendelőben, szociális intézményekben is. Tapasztalataink szerint személyes ajánlást követően is sokan jelentkeznek a szolgáltatás igénybevétele céljából. A tájékoztatás személyesen, írásos formában, elektronikus módon a Szociális Gondozó Központ hivatalos honlapján, a felületen, vagy a média (Érdi Újság, Érd Tévé) segítségével. Ezen kívül az ellátottjogi képviselő elérhetőségét az Időseket Ellátó Központban jól látható helyen kifüggesztettük. 8 Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 8.1 A szolgáltatást igénybevevők jogai Adatvédelem Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, illetve magánéletével kapcsolatos adatainak védelme. Az adatkezelés során biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne jusson hozzá. 16

224 8.1.2 Adatkezelés jogszabályi felhatalmazás alapján: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: info tv.) 20. -a, valamint a Szociális Gondozó Központ Adatkezelési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján az adatkezelés célja a jogszabályban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, a Központi Elektronikus Nyilvántartás vezetése, szociális ellátások, szoláltatások finanszírozásának tervezhetősége valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) Adatkezelés hozzájárulás alapján: Az Info tv. 6. (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor (Képek, felvételek zártkörű rendezvények képei, stb.), az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az önkéntes adatszolgáltatáshoz engedély szükséges, melyet az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A személyes adatok védelmével, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos panaszaival a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordulhat Betekintési jog Szolgáltatást igénybevevő betekintési joga: A Szt. 22. (1) bekezdése alapján az, akire a 18-18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. -ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. 17

225 8.1.6 Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga Az Szt. 94/K. (8) bekezdés b) pontja alapján az ellátott jogi képviselő jogosulta vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Az Szt. 131/A. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 20. és a 20/C. szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet. 8.2 Jogorvoslathoz való jog Az Szt. 94/E (14) bekezdése alapján az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. 8.3 Egyenlő bánásmódhoz való jog A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. 18

226 A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. 8.4 A szolgáltatást nyújtók jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, gondozó, szociális munkatárs, terápiás munkatárs, segítő, fejlesztő pedagógus; November 12-e a Szociális Munka Napja, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap. 8.5 Az ellátott jogi képviselő intézménye Az ellátottjogi képviselői hálózatot az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti. Az ellátottjogi képviselő törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi az ellátottak jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. Ellátottjogi képviselő neve: Sajtos Éva Ellátottjogi képviselő elérhetősége: Telefon: , eva.sajtos@ijb.emmi.gov.hu. Levelezési cím: 1365 Budapest, Pf.: A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái A Szociális étkeztetés létszáma 1 fő. 19

227 A munkatársunk rendelkezik a törvényben előírt képesítésekkel, valamint az intézmény biztosítja számára a szükséges munkaruházatot, és a munkavégzéshez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. A szakmai és intézményi kultúra, a közös szakmai nyelv és szolgáltatások színvonalának tekintetében nagy jelentősége van a képzés, továbbképzés és belső továbbképzéseknek. Mindezeken belül a kredit pontszerző továbbképzések jelentősége kiemelendő, mivel ez feltétele a szakdolgozói működésnek, foglalkoztathatóságnak. A képzési rendszerben a munkatársak regisztrálva vannak és a munkakörhöz kötött kötelező képzést folyamatosan végzik, melyet 2020-ig kell elvégezniük. A szakmai munka minősége és a szakemberek szakmai kiteljesedése ugyanakkor elengedhetetlen az intézmény fejlődésében, a kiégés megakadályozásában és az innovatív programok, szolgáltatások, jó gyakorlatok megalapozásában. A képzések, szervezett tréningek, továbbképzések iskolarendszerben, e-learning és közvetlen formában történnek sok esetben helyi megszervezéssel. A továbbképzések terén törekszünk a helyben tartott és ingyenes képzések igénybevételére. Az intézményi képzés és továbbképzés rendjét az intézményi Képzés, továbbképzés ütemterv alapozza meg. Az ütemterv szerinti megvalósulást és ellenőrzést a tagintézmény vezetők, illetve a humánerőforrás munkatárs végzi. A munkakörhöz kötött kötelező képzést 202. december 31-ig kell elvégezni. A megadott időszak alatt középfokú végzettséggel rendelkezőknek 60, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek 80 pont elérése szükséges. A belső továbbképzések rendjét, tartalmát a tagintézmény vezetők alakítják ki, jellemzően negyedévente, illetve jogszabályi változások alkalmával és szakmai szükségletek alapján ad hoc jellegűen tartják. Az intézmény vezetősége kiemelt figyelmet fordított a képzések, továbbképzések támogatására, foglalkoztatottak szakmai tudásának minőségének emelésére, ezért az intézményi költségvetésében pénzügyi forrásokat biztosított a képzési díjak kifizetésére. Érd, Tagintézmény-vezető 20

228 1. számú melléklet: Megállapodás tervezet Megállapodás szociális étkeztetés biztosításáról Mely létrejött egyrészről az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központ (2030 Érd, Topoly utca 2.), képviselője.. tagintézmény vezető, továbbiakban Ellátó, másrészről az ellátást igénybevevő, továbbiakban Ellátott részéről. Ellátott Név: Születési név: Anyja neve: Születési hely, idő: Személyi azonosító okmány száma: TAJ száma: Lakcím: Az ellátás kezdete: A szerződés tárgya Az intézmény igénybe vevő részére az alapellátást szociális étkeztetés ellátás formájában nyújtja. Az intézmény az ellátást év hónap napjától kezdődően biztosítja, és az ellátás időtartama határozatlan idejű. Az ellátás határozott időtartama év hó napjától _év hó napjáig tart. Étkeztetés módja (megfelelő rész aláhúzandó) -helyben fogyasztva a nappali ellátás keretében Időseket Ellátó Központ Nappali Ellátás (2030 Érd, Jázmin u. 8.) -elvitellel -kiszállítással, az intézmény gépkocsijával 21

229 Étrend (megfelelő rész aláhúzandó) -normál -diétás: Térítési díj megállapítása és megfizetése A szociális ellátások igénybevételét, a fizetendő térítési díjak mértékét a mindenkor hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. Kormányrendelet szabályozza. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az intézményi térítési díjakat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011 (XII.22) önkormányzati rendeletében és annak módosításaiban szabályozza. Az intézményi térítési díj összege évente egyszer felülvizsgálatra kerül. A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére és az étkezés igénybevételének határidőben történő lemondására vonatkozó részletes szabályokat a megállapodás megkötése előtt a térítési díj tájékoztatóban átvettem, azt megismertem. Az ellátást igénybevevő/törvényes képviselő/tartást és gondozást szerződésben vállaló személy/a jelen megállapodás szerint fizetést vállaló személy a jelen megállapodás megkötésével az alábbiakban nyilatkozik, hogy tudomásul veszi a megállapodásban foglaltakat és azokat, valamint a szolgáltatás belső szabályait elfogadja, tudomásul veszi, hogy az intézmény a 415/2015. (XII.23.) Korm. rendeletben megfogalmazottak alapján személyes adatait felhasználva elektronikus formában napi jelentést készítsen az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja részére további ügyintézés céljából, a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá az általa megjelölt személy személyazonosító adataiban beállott változásokról és minden olyan körülményről, amely a térítési díj megállapításához szükséges haladéktalanul tájékoztatni fogja a szervezeti egység vezetőt, adatkezelési tájékoztatót megismerte, megértette és az abban foglaltakat tudomásul veszi. A fenti illetékes szervek aktualizált elérhetőségei az intézményi faliújságon tekinthetők meg (Érd, Jázmin u. 8.). Az ellátás megszűnésének, megszüntetésének esetei 1. Az intézményi jogviszony megszűnik az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejáratával, 22

230 megállapodás felmondásával. 2. A megállapodást az Ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül felmondhatja, a Tagintézmény vezetője felmondhatja a megállapodást, ha az Ellátott, vagy a törvényes képviselője (a térítési díjat megfizető személy) a térítési díj megfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Ha a térítési díjat fizető személy jövedelmi viszonya oly mértékben megváltozott, amely nem teszi lehetővé a térítési díj fizetését, kezdeményezheti a rendkívüli jövedelemvizsgálatot, ha az ellátott veszélyezteti a szolgálat munkatársának egészségét, és testi/mentális épségét, az ellátott jogosultsága megszűnik. A felmondási idő 15 nap. Ha a felmondás jogszerűségét az ellátott (törvényes képviselő, a térítési díjat megfizető személy) vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatához fordulhat. Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, abban az esetben, amikor az ellátott, illetve törvényes képviselője indoklás nélkül felmondja a szerződést, és a felmondás jogszerűségét a fenntartó vitatja. Bíróságtól kérhető a fenntartói döntés jogellenességének megállapítása, ha azt az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyek valamelyike vitatja. Az ellátást mindaddig változatlan feltételek mellett biztosítani kell, míg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a szociális ellátásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak. Érd, 20 év hó nap PH Tagintézmény-vezető Ellátást igénybevevő Törvényes képviselő 23

231 2. számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat Érd, Tagintézmény-vezető 24

232 SZAKMAI PROGRAM SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT Időseket Ellátó Központ Házi Segítségnyújtás Készítette: Szilaj Krisztina tagintézmény-vezető Csepregi Mónika szociális munkatárs

233 Tartalomjegyzék 1. Szolgáltató adatai Jogszabályi hivatkozások... 4 A házi segítségnyújtás, mint alapellátási szolgáltatás szakmai munkája az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik: Törvények Rendeletek Egyéb Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői Ellátandó célcsoport Ellátandó terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei Átfogó cél Specifikus cél Szolgáltatás feladata Alapelvek Programok és nyújtott szolgáltatások bemutatása A feladatellátás szakmai tartalma, együttműködések A feladatellátás módja, módszerei Az ellátás igénybevételének módja A kérelem benyújtásának módja Igénybevétel feltételei Soron kívüli ellátás feltételei Értesítések Megállapodás megkötésének jelentősége A Szolgáltató és az Igénybevevő közötti kapcsolattartás módja Nyitvatartási, ügyfélfogadási rend Elérhetőségek Panaszjog gyakorlásának módja Tájékoztatás helyi módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A szolgáltatást igénybevevők jogai Adatvédelem Betekintési jog Jogorvoslathoz való jog Egyenlő bánásmódhoz való jog A szolgáltatást nyújtók jogai

234 9.4. Az Ellátott Jogi Képviselő intézménye A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái számú melléklet: Megállapodás számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat

235 1. Szolgáltató adatai Intézmény neve: Szociális Gondozó Központ Intézmény székhelye: 2030 Érd, Emma u. 7. Telephely neve: Idősek Nappali Ellátása Telephely címe: 2030 Érd, Jázmin utca 8. Fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1. Ágazati azonosító: S A szolgáltató tevékenység típusa: házi segítségnyújtás szociális segítés és személyi gondozás formában Ellátási terület: Érd Megyei Jogú Város és Diósd közigazgatási területe 2. Jogszabályi hivatkozások A házi segítségnyújtás, mint alapellátási szolgáltatás szakmai munkája az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik: 2.1. Törvények Magyarország Alaptörvénye A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény), Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény, Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 4

236 2.2.Rendeletek A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet, A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007 (XII.15.) Korm. rendelet, Az államháztartás működési rendjéről 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 369/2013. (X.24.) Korm.rendelet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22) SZMM rendelet, Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete Egyéb Szociális Munka Etikai Kódexe 5

237 3. Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői 3.1. Ellátandó célcsoport Azok az érdi és diósdi illetékességű időskorú személyek, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem vagy csak részben gondoskodnak, pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, valamint szenvedélybetegek, akik szomatikus állapotukból adódóan, az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, és a környezetükben nem érhető el az adott célcsoportnak megfelelő szociális alapszolgáltatás, egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt az ellátási formát igénylik, és gondozási szükségletük van (akut, krónikus, rehabilitációs egészségügyi ellátás mellett/után), a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához, személyek, akik elhelyezési kérvényüket beadták és gondozási szükségletük dokumentált szakosított ellátást biztosító intézménybe, de bekerülésükre még egyéb okok miatt (pl. férőhelyhiány) nincs lehetőség. Az érdi népesség kor szerinti megoszlása 2018-ban Korcsoport Férfiak Nők Összesen férfiak nők éves ,16% 28,48% ,13% 3,64% 65 év felett ,08% 9,90% 6

238 Igénybe vevők száma Igénybe vevők célcsoportok szerint (Fő) Megoszlása (%) Időskorú személyek Fogyatékos személyek Pszichiátriai betegek 1 1 Szenvedélybetegek 3 6 Egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek Szakosított ellátást kérelmező személyek Összesen Természetesen csak nagyon ritkán beszélhetünk tisztán egyetlen kategóriáról, hiszen sok esetben átfedést tapasztalunk. Potenciális igénybe vevői kör nagysága Igénybevevői kör Érd Megyei Jogú Város és Diósd közigazgatási területén élő rászoruló lakosság. A potenciálisan ellátandók száma év félév szerint közel havi szinten átlag 50 fő, akiknél jellemzően közel 700 gondozási órát fordítunk ellátásukra. Hónapok Ellátottak száma, átlagosan (fő) Gondozási órák száma összesen Január Február Március Április Május Június

239 Igénybe vevők jövedelmi helyzete Jövedelmi viszonyokat tekintve az ellátottak többsége öregségi nyugdíjat kap. Az öregségi nyugdíjak összege és forint között mozog, általában forint körüli összeg a leggyakoribb. Várakozók száma A házi segítségnyújtásban jelen pillanatban 54 fő várakozó van. Ez a magas szám összefügg az öregedő társadalommal (harang alakú a korfa, az öregedő népesség sajátossága), a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotával, az egészségügy nehéz helyzetével, az egyre inkább individualizálódó fiatalsággal, az idősek elmagányosodásával, továbbá a szociális szférában jelen lévő szakember hiánnyal. A gondozónői státuszok feltöltésével megindult a várólista csökkenése, azonban a szolgáltatást kérelmezők száma fokozatos emelkedést mutat Ellátandó terület jellemzői Az ellátás illetékessége, működési területe Érd Megyei Jogú Város és Diósd Város közigazgatási területe. Összlakosságszáma évben fő. Magyarország népességének 0.7%-a, Pest megyének 5.47%-a él Érden. Lakosságszáma: fő. A város összlakosság száma évről évre kb. 1%-kal nő. Diósd lakossága 2019-ben fő, ami Pest megyének 0.84%-a, Magyarország népességének 0.11%-a. A népesség alakulása 2010 óta meredek emelkedést mutat. 3.3.A szolgáltatás működtetésének jelentősége az ellátási területen Magyarországon és között a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 13%-ról 19%- ra növekedett (jelenleg 1,8 millió fő) és az előrejelzések szerint 2070-re eléri a 29%-ot (2,7 millió fő). A belső korösszetétel változása azt mutatja, hogy gyors ütemben növekszik a 80 éves és idősebb, azaz a nagyon idősek száma és aránya. Míg 1990-ben 260 ezer, 2016-ban már 412 ezer ilyen korú lakost számlált a KSH. Gondozás szempontjából az egyik leginkább rászoruló csoportnak az egyedül élő idősek számítanak. A 2016-os mikrocenzus adatai szerint a 65 éves és idősebb népesség 31%-a élt egyedül (554 ezer fő). A 65 év feletti nők 11, míg a férfiak 21%-ának nincs olyan élő gyermeke, aki szükség esetén a gondozását el tudná látni, ez az arány az életkor növekedésével 8

240 romlik. Jellemző a nők túlsúlya: a 65 év feletti nők 40, míg a férfiak 17%-a élt egyedül. Az egyedül élés mögött azonban nem csak a megözvegyülés áll, hanem a válások növekvő aránya is. A nagyon idősek esetén gyakori a mentális probléma. A súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb (24%), és további 19%-uknak vannak depresszív tünetei. A gondozási szükségletek növekedése szorosan összefügg a demenciával érintett idősek számának növekedésével is. Az idősek számának növekedése következtében a szociális ellátórendszer egyre több kihívással néz szembe, továbbra is elsődleges cél az idősek minél hosszabb ideig, saját otthonukban történő segítése, gondozása. Az országos adatok a helyi viszonyokra is leképezhetők. Az igény a házi segítségnyújtásra mind országosan, mind pedig az ellátási területen folyamatos növekedést mutat. A fogyatékosság korszerű koncepciói inkább egyfajta tartós állapotnak értelmezik a fogyatékosságot. Fő célkitűzésünk ezért, ahol és amennyiben csak lehetséges, úgy speciális eszközökkel, segédeszközökkel, mások segítsége nélkül is képessé tegyük fogyatékos ellátottainkat az életfunkciójuk ellátására, mentális segítséget adjunk önmaguk elfogadására. 4. A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei 4.1. Átfogó cél A szociális alapszolgáltatás keretein belül működtetve az igénybe vevő részére a saját lakókörnyezetében biztosítani az önálló életvitel fenntartását előmozdító segítséget Specifikus cél Gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása megfelelő időben, magas színvonalon Életminőség és biztonság támogatásában való közreműködés 4.3. Szolgáltatás feladata Jogszabályok által előírt feltételek biztosítása - mind infrastrukturális, mind emberi erőforrások terén mellett segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevőnek abban, hogy fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított 9

241 legyen. További feladat az ellátott fizikai, mentális és egészségügyi állapotának megőrzése. A házi segítségnyújtás feladatellátása során segíti az ellátottat abban, hogy hosszú távon saját környezetében, életkorának megfelelően, egészségi állapotának szinten tartásával élje mindennapjait Alapelvek Az idős emberek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. Egyéni szükségletek elve: a szolgáltatás biztosításánál figyelembe kell venni az idős személyek sajátos igényeit, Biztonság és megfelelő életminőség, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása, az emberi méltóság megőrzése és a funkcionális önállóság elősegítése, Szubszidiaritás elve, vagyis az egyén ellátása alapvetően a család felelőssége, s amilyen mértékben ez nehezül, vagy lehetetlenné válik, úgy lépni be a gondoskodásba. Hatásosságra és hatékonyságra való törekvés, miszerint az ellátottak minél nagyobb körének a szükséglete szerinti szolgáltatás nyújtása Az emberi méltóság, érték, jogok tiszteletben tartása Diszkrimináció és előítélet mentesség Az információk felelős kezelése, titoktartás Az ellátást oly módon kell végezni, hogy figyelemmel legyenek a gondozottak személyét megillető alkotmányos és emberi jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, A tájékoztatáshoz való jog: az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz, információkhoz való hozzáférés biztosítása. Az ellátást igénybevevő személyes adatainak védelme: az ellátott személyes élettörténetének, egészségi állapotának, szociális és anyagi helyzetének bizalmas kezelése az ellátás során (pl. esetmegbeszélések) Az idős emberek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. Törekvés az életöröm, az autonómia megőrzésére és az önmegvalósításra. 10

242 5. Programok és nyújtott szolgáltatások bemutatása A házi segítségnyújtás feladata az idős emberek számára a lakókörnyezetükben biztosított segítségnyújtás, melyet személyre szabott gondoskodás formájában biztosítunk. Biztonságos környezetben segítséget nyújtva gondoskodunk az ellátottak személyi gondozásáról és szociális segítésükről. Demenciával élő ellátottaink speciális és magasabb szintű ellátási igényeit igyekszünk úgy kielégíteni, hogy az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelően a meglévő vagy korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak megtartására, helyreállítására igyekszünk szakmai lépéseket tenni. Az szervezeti egység által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek a törvény által előírt teljes körű ellátás keretében Szociális segítés keretében Az igénybe vevőknek a szolgáltatás segítséget nyújt mindennapi ügyeik intézésében, ám minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a döntéshozatal továbbra is az ő feladatkörük. Ennek megfelelően be kell vonni az ellátottakat a tevékenységek végzésébe saját aktivitási szintjüknek megfelelően. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben), mosás, vasalás. A háztartási tevékenységben való közreműködés bevásárlás (személyes szükséglet mértékében), gyógyszer kiváltása, segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében, mosogatás, ruhajavítás, ágyazás, ágyneműcsere, közkútról, fúrtkútról vízhordás, tüzelő behordása kályhához, egyedi fűtés beindítása (kivéve, ha ez a tevékenység egyéb szakmai kompetenciát igényel), 11

243 télen hó eltakarítás és síkosság mentesítés a lakás bejárata előtt, kísérés. A veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtás. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. Személyi gondozás keretében A személyi gondozás magába foglalja a szociális segítés keretében végzett valamennyi tevékenységet, illetve ezen felül további szolgáltatásokat is biztosít a rászorulóknak. A segítségnyújtás minden esetben személyre szabottan és tervszerűen történik. Feladata igen változatos, mindenkor a ráutaltság, illetve az igénybe vevő állapota, egyéni sajátosságai és a gondozási szükséglete határozza meg. Külön figyelmet kell fordítani a fertőzött betegek gondozására, mely esetben egy állandó gondozót kell kijelölni számukra, aki beszerzi és biztosítja a szükséges tárgyi eszközöket a további fertőzés elkerülése érdekében. Segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása információnyújtás, tanácsadás és mentális támogatás, családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése, az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés, ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében. Gondozási és ápolási feladatok mosdatás, fürdetés, öltöztetés, ágyazás, ágyneműcsere, inkontinens beteg ellátása, testfelület tisztítása, kezelése, haj, arcszőrzet ápolás, száj, fog és protézis ápolása, körömápolás, bőrápolás, folyadékpótlás, étkeztetés (segédeszköz nélkül), 12

244 mozgatás ágyban, decubitus megelőzés, felületi sebkezelés, sztómazsák cseréje, gyógyszer adagolása, gyógyszerelés monitorozása, vérnyomás és vércukor mérése, hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül, kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, kényelmi és gyógyászati segédeszközök használatának betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás, a háziorvos írásos rendelésén alapuló terápia követése (a tevékenység elvégzéséhez való kompetencia határáig). 6. A feladatellátás szakmai tartalma, együttműködések 6.1. A feladatellátás módja, módszerei A házi segítségnyújtás a szakorvosi és háziorvosi ellátás előírásait figyelembe véve, az ellátott gondozási szükségleteit előtérben tartva látja el feladatát. A feladatellátás az ellátottak gondozási szükségletei szerint differenciált szolgáltatást biztosít. Ennek keretében a Szolgáltató biztosítja az ellátott alapvető gondozását, ápolását. A házi szociális gondozó közreműködik az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott lakókörnyezetének, higiénés körülményeinek megtartásában, szükség esetén kialakításában. Fontos feladata továbbá a vészhelyzetek kialakulásának megelőzése, kialakulását követően azok megszüntetése. Az ellátás során a gondozónő közreműködik az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, különösen a bevásárlás, takarítás, mosás, orvos által előírt alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátásában. Segítséget nyújt az ellátott környezetével való kapcsolattartáshoz és a szükséges szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutáshoz. A házi segítségnyújtás tevékenységet a 8 főállású, és 2 részmunkaidős szakképzett közalkalmazotti státuszú dolgozó közreműködésével látja el. A gondozók munkanapokon, munkaidőben, 7,30-15,30 óráig állnak a gondozottak rendelkezésére. A helyettesítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. A gondozottak és a gondozók közötti kapcsolatnak a bizalomra kell épülnie és biztonságérzetet kell teremtenie. A feltételek kialakulásának érdekében a gondozók munkájuk során tartósan azonos gondozotti kört látnak el, a feladatok hatékonyabb és szakszerűbb ellátása érdekében heti rendszerességgel team megbeszéléseket tartunk. 13

245 6.2.Más intézményekkel történő együttműködés módja A házi segítségnyújtás szolgáltató a Szociális Gondozó Központ többi szervezeti egységével szoros kapcsolatot ápol, főként a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal és a Hajléktalanokat Ellátó Központtal. A velük és más hasonló típusú intézményekkel való együttműködés során a szolgáltatók kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett szakmai tapasztalatokról, az alkalmazott új módszerekről, és ezek eredményeiről. Ez az együttműködés segíti a férőhely kihasználtság optimalizálását, továbbá annak megvalósulását, hogy az ellátást igénybe vevők a részükre adekvát szociális intézményi ellátásban részesüljenek. A gondozók a házi segítségnyújtás során folyamatosan együttműködnek az egészségügyi (háziorvosok, szakorvosok, házi szakápolási szolgálat), illetve a szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel, valamint a feladat ellátásához szükséges hivatalokkal és közszolgáltatókkal. Érd városában a háziorvosokkal és a szakrendelőben tevékenykedő orvosokkal jól működő munkakapcsolatot alakítottunk ki, melynek eredménye az lett, hogy a gondozónők soron kívül bemehetnek a rendelésekre az ellátotti ügyek intézése céljából, továbbá szóróanyagainkat a szakrendelőben és a háziorvosi rendelőkben készséggel átadják az érdeklődőknek. Szolgálatunk együttműködik továbbá a területi ápolási szakszolgálattal és a bentlakást nyújtó intézményekkel az elhelyezések ügyében. Szükség esetén állapotromlásnál, illetve az önrendelkezés akadályoztatása esetén jelzéssel él a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat felé, és tájékoztatást nyújt a gondnokság alá helyezések ügyében. Az együttműködés módja más intézményekkel és szolgáltatókkal történhet írásban, elektronikus módon, telefonon, vagy személyes úton. 7. Az ellátás igénybevételének módja 7.1.A kérelem benyújtásának módja Az ellátás igénybe vétele önkéntes alapú és az ellátást igénylő vagy annak törvényes képviselője írásban kérelmezheti a szervezeti egység megbízott vezetőjénél. A jogszabályokban meghatározott formanyomtatványokat megfelelően kitöltve az Idősek Nappali Ellátásának épületében (2030 Érd, Jázmin u. 8.) dolgozó koordinátornak kell leadni. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A cselekvőképességében teljesen korlátozott 14

246 személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő a gondnokság alatt álló személy véleménynyilvánításával, melyet teljes mértékben figyelembe kell venni. 7.2.Igénybevétel feltételei A tagintézmény vezetője írásban vagy telefonon tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét a kérelem nyilvántartásba vételéről, valamint az állapotfelmérés elvégzésének időpontjáról. A kérelemmel együtt szükséges benyújtani a jogszabályban előírt, háziorvos által előzetesen kitöltött Egészségi állapotra vonatkozó igazolást, valamint az állapotfelméréshez szükséges, szintén a háziorvos által kitöltött Értékelő adatlapot, melyben az orvos az egészségi állapotra vonatkozó részét pontozás módszerével értékeli. Ezt követően történik meg az igénylő szociális állapotának a felmérése, szintén a pontozás módszerével. A kérelem elutasítása esetén a kiértesítés írásos formában történik, melynek felülvizsgálatát 8 napon belül lehet kérelmezni az intézmény fenntartójánál. A beérkezett kérelmek sorrendjéről az intézmény nyilvántartást vezet, és ennek megfelelően értesíti a soron következő potenciális igénybe vevőt a felvétel eredményéről. 7.3.Soron kívüli ellátás feltételei A soron kívüli ellátás megalapozása, ha az igénybe vevő szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli ellátása szükségessé vált, a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli ellátása indokolt. A soron kívüli ellátás iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Ha soron kívüli szolgáltatási igény merül fel, a szervezeti egység vezetője dönt a soron kívüliség fennállásáról. 7.4.Értesítések A szolgáltatásba történő befogadáskor tájékoztatjuk az ellátást igénybe vevőt, és/vagy törvényes képviselőjét, illetve hozzátartozóját a szolgáltatásban biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról, a szolgáltatói jogviszony megszűnésének eseteiről, 15

247 a fizetendő térítési díjról, annak teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről, valamint az ellátást igénybe vevő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, az adatvédelemről. 7.5.Megállapodás megkötésének jelentősége A fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni. A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. Megállapodás tartalmazza: Az ellátott személyes adatait, Az ellátás kezdetét, A szerződés tárgyát (az ellátás időtartamát), A szolgáltatás által biztosított szolgáltatási köröket, A térítési díj megállapításáról és megfizetéséről szóló tájékoztatást, A panaszok kezelésének módját, A szolgáltatási jogviszony megszűnésének eseteit, a személyes adatok országos TAJ alapú elektronikus nyilvántartásban történő kezeléséről szóló tájékoztatást. Megállapodás megkötéséhez, aláírásához kapcsolódó tevékenységek A megállapodás az Ellátó, valamint az Ellátást igénybe vevő/törvényes képviselője között létrejövő szerződéses jogviszony. A megállapodás megkötése előtt megtörténik a megállapodás tartalmi elemeinek részletes ismertetése az ellátást igénybe vevők részére, különös tekintettel a 16

248 nyújtható szolgáltatások tartalmi elemeire, valamint a személyi térítési díj megállapítására, megfizetésére vonatkozóan, valamint adatvédelmi információkra A Szolgáltató és az Igénybevevő közötti kapcsolattartás módja A Szolgáltató és az Igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja személyes, írásban (postai úton, vagy ben) és telefonon Nyitvatartási, ügyfélfogadási rend A szolgáltatás nyitvatartási ideje Ügyfélfogadás előre egyeztetett időpontban lehet a szolgáltatás koordinátorával vagy a tagintézmény vezetővel. A gondozókkal a kapcsolattartás folyamatos Elérhetőségek Tagintézmény vezető: Szilaj Krisztina Cím: Érd Topoly utca 2. Elérhetőség: Telefon: , idosellatas.vezeto@szocgond.hu Koordinátor: Csepregi Mónika Cím: 2030 Érd, Jázmin utca 8. Elérhetőség: Telefon: , hazigondozas@szocgond.hu 7.9. Panaszjog gyakorlásának módja az Ellátott (törvényes képviselő) az őt ért sérelem, méltánytalanság orvoslása céljából az Intézményvezetőhöz fordulhat panaszával. az ellátott, ha a hozott intézkedéssel nem ért egyet, úgy panaszával tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény Fenntartóhoz (Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata), valamint a területileg illetékes Ellátott jogi képviselőhöz (Sajtos Éva, tel.: ) fordulhat. 17

249 A fenti illetékes szervek aktualizált elérhetőségei az intézményi faliújságon tekinthetők meg (Érd, Jázmin u. 8.). 8. Tájékoztatás helyi módja A házi segítségnyújtás alapszolgáltatás igénybevételének módjáról elsősorban a Szociális Gondozó Központ honlapján tájékozódhat a lakosság ( Az érdeklődő itt átfogó képet kaphatnak az Időseket Ellátó Központ valamennyi szolgáltatásáról (nappali ellátás, étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a tartós bentlakás igénybevételének lehetőségeiről). A háziorvosokkal és a szakrendelőben tevékenykedő orvosokkal való jól működő kapcsolatunknak köszönhetően szóróanyagainkat elhelyezhettük a rendelőintézetben. A szóróanyagok a város területén több ponton is elérhetők. Ezen kívül a szolgáltatást hirdetjük plakátokon a város forgalmasabb részein (pl. buszmegállók hirdetési felületein, egyéb médiafelületeken). Az érdeklődők személyesen megkereshetik a házi segítségnyújtás koordinátorát előre egyeztetett időpontban tájékoztatás céljából, de telefonon és en is adunk felvilágosítást. A minél szélesebb információ nyújtása érdekében a helyi média is segítséget nyújt (Érdi Újság, Érd TV). 9. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 9.1.A szolgáltatást igénybevevők jogai Adatvédelem Adatkezelés jogszabályi felhatalmazás alapján: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: infotv.) 20. -a, valamint a Szociális Gondozó Központ Adatkezelési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján az adatkezelés célja a jogszabályban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, a Központi Elektronikus Nyilvántartás vezetése, szociális ellátások, szoláltatások finanszírozásának 18

250 tervezhetősége valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.). Adatkezelés hozzájárulás alapján: Az Infotv. 6. (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor (Képek, felvételek zártkörű rendezvények képei, stb.), az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az önkéntes adatszolgáltatáshoz engedély szükséges, melyet az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A személyes adatok védelmével, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos panaszaival a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordulhat Betekintési jog 1. Szolgáltatást igénybevevő betekintési joga: A Szt. 22. (1) bekezdése alapján az, akire a 18-18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. -ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. 2. Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga 19

251 Az Szt. 94/K. (8) bekezdés b) pontja alapján az ellátott jogi képviselő jogosult a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, 3. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Az Szt. 131/A. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 20. és a 20/C. szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet Jogorvoslathoz való jog Az Szt. 94/E (14) bekezdése alapján az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal Egyenlő bánásmódhoz való jog A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. 20

252 A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni A szolgáltatást nyújtók jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: a szolgáltatást nyújtó ápoló, gondozó, szociális munkatárs, November 12-e a Szociális Munka Napja, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap Az Ellátott Jogi Képviselő intézménye Az Ellátott Jogi Képviselői hálózatot az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti. Az Ellátott Jogi Képviselő törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi az ellátottak jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. Ellátott Jogi Képviselő neve: Sajtos Éva Ellátott Jogi Képviselő elérhetősége: Telefon: , eva.sajtos@ijb.emmi.gov.hu. Levelezési cím: 1365 Budapest, Pf: A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái A házi segítségnyújtás létszáma 10 fő. 21

253 Státusz neve Létszám Koordinátor 1 fő Szociális gondozó és ápoló 8 fő Sofőr 1 Összesen: 10 fő A munkatársak rendelkeznek a törvényben előírt képesítésekkel, valamint az intézmény biztosítja számukra a szükséges munkaruházatot, és a munkavégzéshez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. A szakmai és intézményi kultúra, a közös szakmai nyelv és szolgáltatások színvonalának tekintetében nagy jelentősége van a képzés, továbbképzés és belső továbbképzéseknek. Mindezeken belül a kredit pontszerző továbbképzések jelentősége kiemelendő, mivel ez feltétele a szakdolgozói működésnek, foglalkoztathatóságnak. A képzési rendszerben a munkatársak regisztrálva vannak és a munkakörhöz kötött kötelező képzést folyamatosan végzik, melyet 2021-december 31-ig, illetve a belépéstől számított 4 éven belül kell elvégezniük. A megadott időszak alatt a középfokú végzettséggel rendelkezőknek 60, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 80 pont elérése szükséges. A szakmai munka minősége és a szakemberek szakmai kiteljesedése ugyanakkor elengedhetetlen az intézmény fejlődésében, a kiégés megakadályozásában és az innovatív programok, szolgáltatások, jó gyakorlatok megalapozásában. A képzések, szervezett tréningek, továbbképzések iskolarendszerben, e-learning és közvetlen formában történnek sok esetben helyi megszervezéssel. A továbbképzések terén törekszünk a helyben tartott és ingyenes képzések igénybevételére. Az intézményi képzés és továbbképzés rendjét az intézményi Képzés, továbbképzés ütemterv alapozza meg. Az ütemterv szerinti megvalósulást és ellenőrzést a tagintézmény vezetők, illetve a humánerőforrás munkatárs végzi. A belső továbbképzések rendjét, tartalmát a tagintézmény vezetők alakítják ki, jellemzően negyedévente, illetve jogszabályi változások alkalmával és szakmai szükségletek alapján. Az intézmény vezetősége kiemelt figyelmet fordított a képzések, továbbképzések támogatására, 22

254 foglalkoztatottak szakmai tudásának minőségének emelésére, ezért az intézményi költségvetésében pénzügyi forrásokat biztosított a képzési díjak kifizetésére. 23

255 számú melléklet: Megállapodás Megállapodás házi segítségnyújtás biztosításáról Mely létrejött egyrészről az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központ (2030 Érd, Topoly utca 2.), képviselője..tagintézmény vezető, továbbiakban Ellátó, másrészről az ellátást igénybevevő, továbbiakban Ellátott részéről. Ellátott Név: Születési név: Anyja neve: Születési hely, idő: Személyi azonosító okmány száma: TAJ száma: Lakcím: Az ellátás kezdete: 1. A szerződés tárgya Az intézmény igénybe vevő részére az alapellátást szociális segítés /személyi gondozás ellátás formájában nyújtja. Az intézmény az ellátást év hónap napjától kezdődően biztosítja, és az ellátás időtartama határozatlanidejű. Az ellátás határozott időtartama év hó napjától _év hó napjáig tart. Az intézmény által biztosított szolgáltatások köre Az Ellátott számára nyújtott szolgáltatások tartalma szociális segítés keretében 1. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben) mosás vasalás 2. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: bevásárlás (személyes szükséglet mértékében), gyógyszer kiváltása segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében 24

256 mosogatás ruhajavítás közkútról, fúrtkútról vízhordás tüzelő behordása kályhához, egyedi fűtés beindítása (kivéve, ha ez a tevékenység egyéb szakmai kompetenciát igényel) télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt kísérés 3. Veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult vészhelyzet elhárításában. 4. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. Az Ellátott számára nyújtott szolgáltatások tartalma személyi gondozás keretében 1. A szociális segítés keretében végzett tevékenység 2. Segítő kapcsolatok kialakítása és fenntartása információnyújtás tanácsadás és mentális támogatás családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében 3. Gondozási és ápolási feladatok mosdatás, fürdetés öltöztetés ágyazás, ágyneműcsere inkontinens beteg ellátása, testfelület tisztítása, kezelése haj, arcszőrzet ápolás száj, fog és protézis ápolása körömápolás, bőrápolás folyadékpótlás, étkeztetés (segédeszköz nélkül) mozgatás ágyban decubitus megelőzés felületi sebkezelés sztómazsák cseréje gyógyszer adagolása, gyógyszerelés monitorozása vérnyomás és vércukor mérése hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés kényelmi és gyógyászati segédeszközök használatának betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás a háziorvos írásos rendelésén alapuló terápia követése (a tevékenység elvégzéséhez való kompetencia határáig) Házi segítségnyújtás során az Ellátott/Törvényes képviselője/térítési díjat megfizető más személy a szolgáltatás keretében végzett tevékenységet minden alkalommal a gondozó által vezetett 25

257 gondozási naplóban aláírásával igazolja. A gondozási napló képezi az ellátásért fizetendő térítési díj számításának alapját. 2. Térítési díj megállapítása és megfizetése A szociális ellátások igénybevételét, a fizetendő térítési díjak mértékét a mindenkor hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. Kormányrendelet szabályozza. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése intézményi térítési díjakat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011 (XII.22) önkormányzati rendeletében és annak módosításaiban szabályozza. Az intézményi térítési díj összege évente egyszer felülvizsgálatra kerül. 3. Nyilatkozatok, ellátotti kötelezettségek Az ellátást igénybevevő/törvényes képviselő/tartást és gondozást szerződésben vállaló személy/a jelen megállapodás szerint fizetést vállaló személy a jelen megállapodás megkötésével az alábbiakban nyilatkozik arról, hogy a) tudomásul veszi a megállapodásban foglaltakat és azokat, valamint a szolgáltatás belső szabályait elfogadja, b) tudomásul veszi, hogy az intézmény a 415/2015. (XII.23.) Korm. rendeletben megfogalmazottak alapján személyes adatait felhasználva elektronikus formában napi jelentést készít az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja részére további ügyintézés céljából, c) a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben, a térítési díj megállapításához szükséges adatok, valamint a jogosult, továbbá az általa megjelölt személy személyazonosító adataiban beállott változásokról haladéktalanul tájékoztatni fogja a tagintézmény vezetőt, d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szolgáltatások tartalmát, az adatvédelmi tájékoztatót a megállapodás megkötése előtt átvette, azt megismerte. A tagintézmény vezető köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátást igénybevevő által megjelölt hozzátartozót: (ellátást igénybevevő döntése alapján töltendő ki) a jogosult állapotának lényeges változásáról, az egészségügyi intézménybe történő beutalásáról, az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról. 26

258 Neve: Lakcíme: Telefonszáma: A lakásba történő biztonságos bejutást az ellátott, illetve a hozzátartozója biztosítja. Az ellátott a szolgáltatást 24 órán belül lemondhatja, vagy szüneteltetheti az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, krízishelyzet esetén telefonon. 4. Jogorvoslati lehetőségek a) az ellátott (törvényes képviselő) az őt ért sérelem, méltánytalanság orvoslása céljából az Intézményvezetőhöz fordulhat panaszával. b) az ellátott, ha a hozott intézkedéssel nem ért egyet, úgy panaszával tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény Fenntartóhoz (Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata), c) valamint a területileg illetékes Ellátott Jogi Képviselőhöz (Sajtos Éva, tel.: ) fordulhat. A fenti illetékes szervek aktualizált elérhetőségei az intézményi faliújságon tekinthetők meg (Érd, Jázmin u. 8.). 5. Az ellátás megszűnésének, megszüntetésének esetei 1. Az ellátási jogviszony megszűnik a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejáratával, d) a megállapodás felmondásával 2. A megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül felmondhatja, b) a tagintézmény vezetője felmondhatja, ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget (Szt szerint), ha az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt, vagy további ellátása nem indokolt, ha az ellátott veszélyezteti a szolgálat munkatársának egészségét, és testi/mentális épségét, amennyiben az ellátott egészségi/mentális állapota oly mértékben súlyosbodik, hogy a szociális szolgáltatás nyújtását kockázatossá, lehetetlenné teszi, illetve a szolgáltatás kompetenciahatárait meghaladja (szakápolást igényel), ha az ellátott három hónapon keresztül nem veszi igénybe a szolgáltatást, 27

259 az együttműködés hiányában. A felmondási idő 15 nap. Ha a felmondás jogszerűségét az ellátott (törvényes képviselő, a térítési díjat megfizető személy) vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, abban az esetben, amikor az ellátott, illetve törvényes képviselője indoklás nélkül felmondja a szerződést, és a felmondás jogszerűségét a fenntartó vitatja. Bíróságtól kérhető a fenntartói döntés jogellenességének megállapítása, ha azt az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyek valamelyike vitatja. Az ellátást mindaddig változatlan feltételek mellett biztosítani kell, míg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a szociális ellátásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak. Érd, 20 év hó nap PH. Tagintézmény-vezető Ellátást igénybe vevő/törvényes képviselő 28

260 számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat Érd, Tagintézmény-vezető 29

261 SZAKMAI PROGRAM SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT Időseket Ellátó Központ Idősek Bentlakásos Otthona Készítette: Szilaj Krisztina tagintézmény-vezető

262 Tartalomjegyzék 1. Szolgáltató adatai Jogszabályi hivatkozások... 4 Az Időseket Ellátó Központ Idősek Bentlakásos Otthonában folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik: Törvények Rendeletek Egyéb Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői Ellátandó célcsoport Ellátandó terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei Átfogó cél Szolgáltatás feladata Programok bemutatása Egyéb programok Kapacitás jellemzők Elhelyezés körülményei A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek A feladatellátás szakmai tartalma A feladatellátás módja, módszerei Az ellátás igénybevételének módja A kérelem benyújtásának módja Igénybevétel feltételei Értesítések Dokumentumok, nyilatkozatok Megállapodás megkötésének jelentősége A Szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja Nyitvatartási, ügyfélfogadási rend Elérhetőségek Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során Tájékoztatás az intézménybe való felvételkor Tájékoztatás az ellátás során: A tagintézmény vezető köteles értesíteni, ill. tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját: Tájékoztatás helyi módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A szolgáltatást igénybe vevők jogai

263 Adatvédelem Betekintési jog Jogorvoslathoz való jog Egyenlő bánásmódhoz való jog A szolgáltatást nyújtók jogai Az ellátott jogi képviselő intézménye A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái számú melléklet: Megállapodás tervezet számú melléklet: Házirend Házirend hatálya Az együttélés szabályai Napirend Étkezés és az élelmiszer tárolásával kapcsolatos szabályok Személyi és környezeti higiéné biztosítása Viselkedési szabályok Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje Kimenő Több napos eltávozás Látogatás, kapcsolattartás Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak és veszélyeztető tárgyak köre Szocioterápiás foglalkozás Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai Értékmegőrzés Pénzkezelés Ruházat és textília tisztításának és javításának rendje, illetve a tisztálkodó szerekkel való ellátás Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok és szolgáltatások köre Az ellátottak érdekvédelme Érdekképviseleti Fórum Gondnokság alá helyezés Új gondnok kirendelésének kezdeményezése Egyebek: számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat

264 1. Szolgáltató adatai Intézmény neve: Szociális Gondozó Központ Intézmény székhelye: 2030 Érd, Emma u. 7. Telephely neve: Időseket Ellátó Központ Idősek Otthona Telephely címe: 2030 Érd, Topoly utca 2. Fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1. Ágazati azonosító: S A szolgáltató tevékenység típusa: Idősek otthona Ellátási terület: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe 2. Jogszabályi hivatkozások Az Időseket Ellátó Központ Idősek Bentlakásos Otthonában folyó szakmai munka az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével történik: 2.1. Törvények Magyarország Alaptörvénye A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény), Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban Ákr) A közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló évi CLXXIX. törvény 4

265 2.2. Rendeletek A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet, A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007 (XII.15.) Korm. rendelet, Az államháztartás működési rendjéről 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet, A kormányzati funkciók. államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybe vevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22) SZMM rendelet, Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézményekben dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 17/2008. (III.28.) önkormányzati rendelete, Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, a közétkeztetésről, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormány rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X.18.) EMMI rendelet 5

266 2.3. Egyéb Szociális Munka Etikai Kódexe 3. Az ellátandó célcsoport, ellátandó terület jellemzői 3.1. Ellátandó célcsoport Idősek otthonában az a személy gondozható, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel, továbbá Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén élő lakos. III. fokouatú gondozási szükséglettel vagy a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülménnyel rendelkezik, rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Idősek otthonában ellátható a fentieken kívül: az a 18. életévét betöltött személy is, amennyiben ellátása más típusú ápolást gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható aki betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes és a fentiekben felsorolt gondozási szükséglettel rendelkezik, a fenti feltételekkel rendelkező személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a gondozási szükséglet hiányában is felvehető, a férőhely szám legfeljebb 15%-áig a 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkező személy, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. A város összlakosság száma évhez képest 1%-kal nőtt, míg a 0-18 évesek száma 3.6%-os emelkedést mutat. A gyermekek száma évről-évre nő közel 1.5%-kal. A korcsoport megoszlást tekintve tehát a lakosság 20%-a fiatal, míg 80%-a a felnőtt és az idős korosztályt képviselik. 6

267 Az érdi népesség kor szerinti megoszlása 2018-ban Korcsoport Férfiak Nők Összesen férfiak nők éves ,16% 28,48% ,13% 3,64% 65 év felett ,08% 9,90% A demográfiai változások, mint amilyen a népességnövekedés vagy a Magyarországra jellemző elöregedés, hatással vannak az ellátórendszer alakulására. Az elvégzett környezettanulmányok és az ápolási kötelezettség ellenőrzése alapján azt tapasztaljuk, hogy az előrehaladott korúak között egyre nagyobb szükség van a szociális szakellátásokra. Igénybe vevők száma Az Idősek Otthona férőhelyszáma 66 fő. Jelenleg 61 fő veszi igénybe szolgáltatásainkat, melynek hátterében a zajló beruházásból fakadó fizikai tér csökkenés áll. Jellemzően a kapacitás 99%-a kihasznált. Ellátottak kor és nem szerinti megoszlása 2019-ben év év év év 90 év fölötti Összesen Nő Férfi Összesen Potenciális igénybe vevői kör nagysága Igénybe vevői kör Érd város közigazgatási területén élő szépkorú és 60 év alatti tartós betegséggel élő felnőttek köréből kerül ki. A potenciálisan ellátandó időskorúak száma közel fő a évi adatok alapján. 7

268 Érd demográfiai mutatói év Kor Nemek szerint 0 3 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő év feletti férfi nő Összesen férfi nő összesen Igénybe vevők jövedelmi helyzete Jövedelmi viszonyokat tekintve az ellátottak közül egy fő kivételével mindenki kap öregségi nyugdíjat (az egy fő az önkormányzattól kap méltányossági járadékot, mivel semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik). Az öregségi nyugdíjak összege és Forint között mozog, általában Forint körüli összeg a leggyakoribb. 3 fő részesül csak rokkantsági vagy fogyatékossági támogatás. 6 fő kap az öregségi nyugdíj mellett fogyatékossági vagy rokkantsági járadékot is. Várakozók száma Az Idősotthonban történő elhelyezésre várakozók száma az elmúlt években 30 fő körül mozgott januárjában 49 személy várakozik elhelyezésre (az emelkedés az új Gondozási Központ építkezése miatti létszámstop eredménye) Ellátandó terület jellemzői Az Intézmény illetékessége, működési területe Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Magyarország népességének 0.7%-a, Pest megyének 5.47%-a él Érden. A város összlakosságszáma évhez képest 1%-kal nőtt. 8

269 3.3. A szolgáltatás működtetésének jelentősége az ellátási területen Magyarországon 1990 és 2017 között a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 13%-ról 19%- ra növekedett (jelenleg 1,8 millió fő) és az előrejelzések szerint 2070-re eléri a 29%-ot (2,7 millió fő). A belső korösszetétel változása azt mutatja, hogy gyors ütemben növekszik a 80 éves és idősebb, azaz a nagyon idősek száma és aránya. Míg 1990-ben 260 ezer, 2016-ban már 412 ezer ilyen korú lakost számlált a KSH. Gondozás szempontjából az egyik leginkább rászoruló csoportnak az egyedül élő idősek számítanak. A 2016-os mikrocenzus adatai szerint a 65 éves és idősebb népesség 31%-a élt egyedül (554 ezer fő). A 65 év feletti nők 11, míg a férfiak 21%-ának nincs olyan élő gyermeke, aki szükség esetén a gondozását el tudná látni, ez az arány az életkor növekedésével romlik. Jellemző a nők túlsúlya: a 65 év feletti nők 40, míg a férfiak 17%-a élt egyedül. Az egyedül élés mögött azonban nem csak a megözvegyülés áll, hanem a válások növekvő aránya is. A nagyon idősek esetén gyakori a mentális probléma. A súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb (24%), és további 19%-uknak vannak depresszív tünetei. A gondozási szükségletek növekedése szorosan összefügg a demenciával érintett idősek számának növekedésével is. A magyarországi időspolitika egyik legfontosabb megoldandó kérdése az időskorúak diszkriminációjának megszüntetése és esélyegyenlőségének megteremtése. Az Idősek Bentlakásos Otthona olyan ellátottak számára is elérhető, akiknek anyagi helyzete nem teszi lehetővé magánjellegű szolgáltatás igénybe vételét. Ezzel jelentős terhet vesz le a családok és az egészségügyi intézmények válláról. Hiányában fokozódna az otthoni ápolási díjon lévő és ezzel a munkaerő piacról kieső személyek száma, valamint az egészségügyi intézmények további leterheltsége. 4. A szolgáltatás célja, feladata és alapelvei 4.1. Átfogó cél Az idősek bentlakást nyújtó intézményében az ápolás és gondozás biztosítása az önmaguk ellátásáról nem, vagy csak részlegesen gondoskodni képes személyeknek Specifikus cél Teljes körű, komplex, komfortos ellátás biztosítása, ezzel megteremtve az ellátottak szociális biztonságát, fenntartva vagy javítva készségeiket, képességeiket, meggátolva elszigetelődésüket Az ellátottak életminőségük fenntartása, és emberi méltóságuk megőrzése Segítjük az ellátottainkat a családi kapcsolataik megőrzésében, és a lehetőségekhez mérten bevonjuk őket a döntéshozó folyamatokba. 9

270 4.3. Szolgáltatás feladata Jogszabályok által előírt feltételek biztosítása - mind infrastrukturális, mind emberi erőforrások terén mellett hatékony és élmény dús, hasznos programok által, egyénre szabott gondozási tervek alapján a készségek és képességek fenntartása, az önellátási és társas funkciók életkor előrehaladtával való romlásának csökkentése Alapelvek Egyéni szükségletek elve Szolgáltatásunk minden esetben szem előtt tartja az ellátottak fizikai és szellemi szükségleteit, tekintettel meglévő képességeikre, érdeklődésükre és egészségi állapotukra. Integrált ellátás elve jövőtervezés az orvos, pszichiáter, mentálhigiénés szakember, gondozók, és családtagok bevonásával. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása Hozzáférést biztosítunk minden szükséges információhoz és speciális segédeszközhöz, ami intézményünk rendelkezésére áll. Szolgáltatásunk működési rendjének kialakításakor külön figyelmet fordítunk a különböző életkorú, személyiségű és társadalmi helyzetű szépkorú azonos ellátására, valamint a tárgyi és személyi feltételrendszert is ehhez igazítjuk. Legkisebb változtatások elve Rendszeresség, megszokás: ezzel segítve az ellátottat a tájékozódása fenntartásában, mely számára biztonságot és kiegyensúlyozott érzést nyújt. Jogok és kötelezettségek az ellátott és a szolgáltató között A szolgáltatást nyújtónak és igénybe vevőnek jogai és kötelezettségei vannak, és bátran érvényesítheti a saját érdekeit akár külső érdekérvényesítő fél bevonásával, amennyiben a másik fél akadályozza jogai gyakorlásában. 5. Programok bemutatása Az idősotthoni ellátás feladata az idős emberek számára a családi otthon pótlása, melyet személyre szabott gondoskodás formájában biztosítunk, továbbá ennek kapcsán a hozzátartozók tehermentesítése. Biztonságos környezetben segítséget nyújtva gondoskodunk az ellátottak egészségügyi ellátásáról, pszichés gondozásáról, továbbá szabadidős tevékenységek szervezését és lebonyolítását végezzük. Kiemelt figyelmet fordítunk a napi többszöri étkezés betartására, szükség szerint megfelelő ruházatot és textíliát biztosítunk részükre. A közös programok kapcsán igyekszünk növelni bennük az összetartozás érzését, ezzel is gátat szabva az elmagányosodásnak. A feladatellátás során gondozási, illetve amennyiben az ellátott állapota megkívánja ápolási tervben kell meghatározni azokat a fizikai, mentális és életvezetés béli segítségeket, melyek az ellátott testi állapotának, lelki és szellemi képességeinek megtartását, ha lehetséges javítását biztosítja ügyelve az időbeli ütemezésre. 10

271 Az egyéni gondozási/ápolási tervet az otthon szociális és egészségügyi szakemberei készítik a beköltözést követő 30 napon belül, maximum egy évre az ellátást igénybe vevő személy, illetve törvényes képviselője aktív közreműködésével. Állapotváltozás vagy az éves határidő bekövetkeztekor új gondozási /ápolási tervet kell készíteni. Demenciával élő ellátottaink speciális és magasabb szintű ellátási igényeit igyekszünk úgy kielégíteni, hogy a többi igénybe vevő semmilyen hátrányt ne szenvedjen az eltérő bánásmód miatt. Az intézmény a szolgáltatásait igénybe vevő személy részére fizikai, mentális és életvezetési segítséget nyújt a nap 24 órájában, melynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelően a meglévő vagy korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak megtartására, helyreállítására igyekszik szakmai lépéseket tenni. 11

272 Az szervezeti egység által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek a törvény által előírt teljes körű ellátás keretében: lakhatás, napi négyszeri étkezés, diétás, illetve tejmentes étrend biztosítása szükség szerint, 24 órás ápolói felügyelet, az otthonban élő ellátottak ápolása, gondozása, orvosi ellátás, előírt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzése, személyi és környezeti higiénés feladatok ellátása, az ellátottak mentális gondozása, az otthonban élők hasznos és célszerű időtöltésének (kirándulások, torna, filmklub, zeneklub stb.) megszervezése, az idősek szociális ügyeinek intézése, a lakók nyugdíjmaradványának és az általuk átadott készpénzek kezelése a pénzkezelési szabályzatban előírtak szerint, a mosodán keresztül az ellátottak ruházatának tisztítása, javítása, cseréje, szükség esetén az ellátottak textíliával történő ellátása, tisztálkodási szerek biztosítása: szappan, sampon, wc papír. A külön jogszabály szerinti (29/93.(II.17.). Kormányrendelet 2 5. bekezdés) alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért eseti térítési díj kérhető. Az intézmény által szervezett szabadidős programokról aktuális információk a gondozási egységek faliújságjain találhatóak. 12

273 5.1. Egyéb programok Az intézmény gazdasági lehetőségeihez mérten éves szinten egy-két alkalommal térítésmentesen szervezett programot tervez és hajt végre intézményen kívül. Valamint intézményen belül egyes programok költségeit átvállalja, mint lecsó és gulyásfőzés, nevezetes ünnepek és azzal járó vendégelés megtartását. Önköltséges áron további szabadidős szolgáltatások igénybe vehetők, mint a színház- és múzeumlátogatás, kirándulás, fodrász, manikűr Más intézményekkel történő együttműködés módja A Szociális Gondozó Központ egyik szervezeti egysége az Időseket Ellátó Központ, melyhez az Idősek Otthona is tartozik. A Gondozó Központ további tagintézményeivel, mint a Család és Gyermekjóléti Szolgálat, a Hajléktalanok Átmeneti Otthona, Nappali Melegedő szoros kapcsolatban állunk, jelzéssel élünk egymás felé az ellátottak érdekében. A Támogató Szolgálat speciális szállítás esetén vállalja a mozgásukban korlátozott, kerekesszékkel közlekedő idősek szállítását. Ugyanakkor más, hasonló típusú intézményekkel való együttműködés során az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett szakmai tapasztalatokról, az alkalmazott új módszerekről, ezek eredményeiről. Ez az együttműködés segíti a férőhely kihasználtságának optimalizálását is szolgáltatásainkban. Az együttműködéssel megvalósítható, hogy az ellátást igénybe vevők a részükre adekvát szociális intézményi ellátásban részesüljenek. Az egészségügyi alap-, és szakorvosi ellátással való együttműködés folyamatos, melynek keretében intézményünk állandó kapcsolatot tart a háziorvosokkal és szakrendelésekkel, valamint kórházi ellátás esetén a kezelőorvosokkal. Intézményünknek szerződése van háziorvosi és szakpszichológiai ellátásra. Minden évben a helyszínen végeznek szemészeti és ortopédiai vizsgálatot az ellátottainknak. Jellemzően évente egészségnapot is szoktunk rendezni, amelyen gyógytornász és dietetikus mellett az intézmény háziorvosa is jelen van. Intézményünk széles partneri körrel rendelkezik, akik különböző adományokkal, kedvezőbb feltételek melletti eszköz- és anyag biztosításával támogatják mindennapi gondozási és ápolási feladataink elvégzését. Otthonunk tagja a városban létrejött Idősügyi Tanácsnak és a HEP programnak. A Tanács szervezésében minden évben részt veszünk olyan programokon, mint az Idősek Világnapja, Lecsófőző Fesztivál, Karácsonyi Ünnepség, a szenioroknak rendezett előadások, de számos hasonló és más jellegű programot szervezünk magunk is az ellátottainknak. A műsorainkhoz meghívunk jeles művészeket és művészeti csoportokat, oktatási és nevelési intézmények gyermekeit és fiataljait, akik szívesen jönnek az idősekhez. Az idős és fiatal generációk kölcsönösen tudnak értéket közvetíteni egymásnak, ezért fontos mindkét korosztály számára biztosítani a folytonosságot, kiemelten az Idősek Hete rendezvénysorozat keretein belül, illetve az adventi időszakban. Otthonunk tagja a Nyugdíjasok Szociális Fórumának, akik évente több alkalommal tartanak megbeszéléseket, és adományaikkal támogatják az otthon lakót. A Johannita Rend Magyar Tagozatának támogatásával az otthon lakói több éve eljutnak nyáron Terénybe nyaralni az általuk működtetett üdülőházba. A fentiek alapján látható, hogy az egyes ellátási területek összefonódása, szervezetek együttes működése egy komplex szolgáltatást hoz létre, amely a településen biztosítja az idősotthoni működésünk eredményességét és a minőségi ellátást. A kapcsolattartás módja az intézményekkel és szolgáltatókkal történhet írásban, elektronikus módon, telefonon, vagy személyes úton. 13

274 5.3. Kapacitás jellemzők Az Idősek Otthona férőhely kapacitása 66 fő. A évben megkezdődő beruházás miatt egy épületünket le kellett bontani, ami átmenetileg a férőhely kapacitásra is kihatott. Az ellátás telephelye Érd városában, egy családi házas övezet félreeső mellékutcájában található, ugyanakkor a helyi buszjárat útvonala 5 perces sétával elérhető a hozzátartozók számára. Az intézmény egy régi, szinte műemléknek számító épületben és egy melléképületben működik jelenleg. A kétágyas, háromágyas és négyágyas lakószobák a földszinten és az emeleten kerültek kialakításra emeletenként, nemenként szociális blokkokkal, illetve van egy tágas közös ebédlő a földszinten, ahol rossz idő esetén az ünnepségeket és csoportos programokat is meglehet tartani. A jelenlegi körülmények nem teszik lehetővé házastársak fogadását. Az emeleten van egy ebédlő, ahol kedvük szerint étkezhetnek a lakók, továbbá közös foglalkozásokat tartanak a szakemberek. A földszinten található a nővérszoba, és kialakításra került egy nővérpult a földszinti előtérben. Továbbá külön helységekben kerültek kialakításra pelenka és gyógyszertároló részlegek. Az új Integrált Intézmény megépítéséig az idősek textíliáinak mosását, vasalását, stb. bérmosásban a Törökbálinti Kórházzal együttműködési szerződés alapján oldjuk meg. A földszinten működik a portaszolgálat, konyha, és itt kapnak helyet az irodák, öltözők is. Az étkeztetés kapcsán csak melegítő és tálalókonyha áll rendelkezésre. Az ételek elkészítéséről a Klassz Konyha Kft. gondoskodik, amely a kiszállítást is maga végzi a helyszínre minden nap. Az épüket akadálymentesítettségéről egy lépcsőn járó berendezés gondoskodik, továbbá a bejáratnál és földszinti terasz esetén rámpa biztosítja az esélyegyenlőséget. A zárható ajtók és a gondozók folyamatos jelenléte segít abban, hogy a demeciával élők számára a környezet biztonságos és védett legyen. Az épület berendezései, technikai felszereltsége, az életkori sajátosságoknak és a szakhatósági előírásoknak megfelelnek. A közös helyiségek berendezésénél fő szempont volt az idősek kényelme és biztonságos közlekedése. Az ellátottak szállítását a Szociális Gondozó Központ saját gépjármű parkja végzi. A szolgáltatásokat kielégítő infrastruktúrális háttér támogatja kiépített telefonközponttal, nővérhívó rendszerrel és korszerű számítástechnikai eszközökkel, melyek az irodai háttérmunka ellátását szolgálják. Az iratok, tisztítószerek, gyógyszerek tárolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően zárható szekrényekben történik, továbbá az értékmegőrzésre fenntartott széf az irodában kapott helyet. Érd Megyei Jogú Város bekerült a Modern Városok programba, melynek keretén belül egy integrált szociális intézményt hoz létre. A jelenlegi épület nem kerül lebontásra, csak átépítésre, de egy modern minden igényt kielégítő épületkomplexum kap helyet a meglévő mellett, ahol az idősek otthona bővített férőhellyel kerül elhelyezésre. Elhelyezés körülményei A megengedett férőhelyek száma 66 fő befogadását teszi lehetővé, melyet szükség esetén létszámstoppal lehet lecsökkenteni, jelenleg 61 fő a betöltött férőhelyek száma. Az intézményben külön gondozási egységek kerültek kialakításra az erre szolgáló régimódi emeletes épületen belül. I. Gondozási egység földszint - 19 fő Tartósan fekvő ill. ápolásra-gondozásra szoruló női és férfi ellátottak II. Gondozási egység emelet - 42 fő Tartósan fekvő ill. ápolásra-gondozásra szoruló női ellátottak 14

275 5.4. A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek A szolgáltatás részeként megjelenő tevékenységek a következők: Ápolás-gondozás: Az intézmény feladata az ápolási-gondozási tevékenységek magas szintű személyre szabott alkalmazása, és a holisztikus szemlélet megvalósítása, amelynek keretén belül gondoskodunk az arra rászorulók fizikai, szociális és lelki jólétéről. Célunk az egyenletes és magas színvonalú szolgáltatás nyújtása, amelynek egyik alappillérét képezi a mindenkor érvényben lévő szakmai protokollok szerinti munkavégzés. Ápolás tekintetében alapápolást biztosítunk. A lakók folyamatos mobilizálását az ápolók és a mentálhigiénés csoport munkatársai, illetve szükség esetén gyógytornász végzik. Ennek keretén belül egyéni és csoportos tornát is tartanak a munkatársak. Intézményen kívül szakorvosi elrendelés alapján lehetőség van fizikoterápiás kezelés igénybevételére is, ahova indokoltság esetén elszállítjuk lakóinkat. Kiemelt feladat a tartósan ágyhoz kötött lakóink fokozatos és folyamatos mobilizálása, az ágyban történő betegmozgatás, a felültetés, a levegőztetés, a sétáltatás, a masszírozás és a légző torna. Az intézménybe történő beköltözés előtt kialakult felfekvések kezelése, valamint a megelőzés hangsúlyos része az ápolási tervnek. Ennek érdekében a mozgásukban gátolt vagy korlátozott ellátottak felvételekor minden esetben decubitus kockázatfelmérést végeznek a szakemberek. A különböző ellátásokhoz speciális kötszereket alkalmaz az ápoló-gondozó személyzet, szorosan együttműködve a beszállító, beteglátogató szakembereivel, akik igény esetén személyes konzultációt követően egyénre szabott terápiát ajánlanak, és biztosítják hozzá a megfelelő kötszereket, anyagokat. Az intézmény dolgozói mindent megtesznek az ellátást igénybe vevők testi-lelki aktivitásának fenntartása érdekében. Az ellátottak részére az egyéni szükségleteknek megfelelően biztosított a fizikai ellátás, figyelembe véve a megmaradt képességeket. Ezek szinten tartása, továbbá az elveszett képességek rehabilitációja kiemelt feladata az ellátásnak, szükség esetén külső gyógytornász segítségével. Gondozás: A gondozást gondozási terv alapján végezzük. Az igénybe vevők ellátásában közvetlenül közreműködő munkatársak szakmai teamje az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül a lakóval, illetve annak törvényes képviselőjével együttműködve készíti el az egyéni gondozási tervet, amely személyre szabottan az igények és szükségletek felmérésével foglalja magában az ellátás menetét. A megvalósítás eredményességének feltétele az ellátott aktív közreműködése. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő célkitűzéseket, a gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat, azok megvalósításának módszereit és az elért eredményeket. Tartalmazza az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulást, illetve a megőrzés érdekében szükséges, továbbá javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését, és az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik és elősegítik az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport évente jelentős állapotromlás esetén annak bekövetkeztekor átfogóan értékeli az elért eredményeket, és annak figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet. 15

276 Gondozás és ápolás a demenciával élő ellátottaknál: Az intézmény külön II. számú gondozási egységében a 9. számú ill. 10. számú lakószobákban biztosít középsúlyos és súlyos fokú demenciával élő lakók részére speciális szükségleteiknek megfelelő minőségi, egyénre szabott ápolást-gondozást. A lakhatás és 24 órás szakfelügyelet biztosításán, valamint az alapvető szükségletek kielégítésén túl fokozott hangsúlyt kell fektetni a demencia lefolyásának lassításához szükséges biztonságos és inger-gazdag környezet biztosítására, melyet intézményünk kielégítően ellát. Kiemelt fontosságú: a demenciával élő ellátottak egészségügyi állapotának, demenciájuk pontos mértékének felmérése, az egyéni igényeknek és szükségleteknek megfelelő, személyre szabott gondozási terv elkészítése, a rendszeres, magas színvonalú szakorvosi kontroll és egészségügyi ellátás biztosítása, az ellátottak meglévő képességeinek megőrzése, azok fejlesztésére irányuló feladatok megtervezése és kivitelezése, a fejlesztő terápiák biztosítása, illetve a speciális fizikai szükségletek kielégítése. A demenciával élő betegek ápolása gondozása kiemelt feladat ellátásunk során. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy rendszerint valamilyen társbetegség, egyéb fogyatékosság is kísérője a demenciának. Pontos gyógyszereléssel, rendszeres ellenőrző vizsgálatokkal, gyógyászati segédeszköz alkalmazásával (látásromlás, nagyothallás) szinten tartható a beteg állapota. A demenciával élő idősek ellátása speciális ismereteket és elkötelezettséget igényel gondozóitól. Ismerni kell a demencia okait, az állapotot előidéző betegségeket, a tünetek változatosságát, a szakszerű beavatkozások módszereit. Képesnek kell lenni a kritikus gondolkodásra, valamint hatékony problémamegoldó képességgel és nagyfokú türelemmel szükséges rendelkezni. A rutin jellegű ápolás-gondozás helyett szisztematikus ápolás végzése az elvárható. Célunk, hogy a demenciával élő ellátott minél tovább megőrizze egészségét, és aktív önálló életet éljen intézményünkben. Törekvésünk a biztonságos környezet kialakítására irányul, ugyanakkor a személyközpontú gondoskodás szerint mindenkinél egyéni, hogy mi segíti őt a térben és időben való eligazodásban. A demenciával élő betegekkel való foglalkoztatás eredményesen csak team munkában valósítható meg, ahol a szakdolgozók kölcsönösen kiegészítik egymást. Szükséges, hogy a csoport rendszeresen értékelje az elvégzett munkát és meghatározza az előttük álló feladatot, ezáltal valósítva meg az egyénre szabott gondozást. A mindennapokban az ápoló és foglalkoztató szakszemélyzet, továbbá heti egy alkalommal pszichiáter szakorvos követi nyomon az ellátottak állapotát. Intézményünk mentálhigiénés munkatársai rendszeres mozgást, tornát biztosítanak a fizikai erőnlét megtartása érdekében, és a foglalkoztató szakemberek segítségével törekednek a meglévő képességek szinten tartására. A demenciával élő idős ember életminőségének megőrzésébe beletartozik: a biztonságos és optimális gondozási környezet kialakítása, ápolási-gondozási szükségleteinek kielégítése, az állapotának, az élethelyzetének és a pillanatnak adekvát kommunikáció alkalmazása, a tájékozódás, a térbeli és az időbeli orientáció megőrzésének támogatása, 16

277 a kognitív jellegű tünetek és a magatartási, valamint a pszichés tünetek enyhítése, az önellátási képességek javítása, a képességromlás késleltetése, a képességek csökkenéséből származó zavarok enyhítése, az izoláció elkerülése, a szűkebb és tágabb szociális környezetben való részvétel támogatása, az állandóság biztosítása, biztonságának megőrzése és a védelem, mely az esetleges korlátozás egyetlen lehetséges alapja. Étkeztetés: Az ellátottak napi négyszeri étkezésben részesülnek, aminek keretében diétás, illetve tejmentes ételt is biztosít az intézmény az arra rászorulóknak. A folyadékpótlás és hidratálás mindennapi tevékenységünk, különösen a nyári hónapokban, amikor fokozott figyelmet fordítunk a kiszáradás elkerülésére. Étkezések ideje: Reggeli: Ebéd: Uzsonna: Vacsora: 07:30 8:30 között 12:00 13:00 között Az ebéd kiosztásakor becsomagolva kapják meg a lakók, hogy tetszés szerint fogyaszthassák el, amikor legközelebb megéheznek. 18:00 órakor A mozgásukban nem korlátozott ellátottak az ebédlőben étkeznek, a fekvőbetegek részére pedig a gondozónők a szobába viszik az ételt. A csomagban érkezett vagy látogatótól kapott élelmiszert névvel ellátva a közös helyiségekben elhelyezett intézményi hűtőszekrényben, vagy a szobákban található saját hűtőszekrényben lehet tárolni. Ruházat és textília biztosítása: Az intézmény a törvényben előírt feltételeket biztosítja lakói számára. A tisztításra szánt ruházatot vagy egyéb textíliákat csak bizonylat kiállításával lehet átvenni az intézmény lakóitól, majd a tisztítás végeztével ez alapján kerülnek kiosztásra. Jelenleg a mosást bérmosás keretében biztosítjuk. Egészségügyi ellátás: Intézményünk az egészségügyi ellátás keretében gondoskodik a lakók: egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, orvosi ellátásáról, a személyi higiéné biztosításáról, a gyógyszerelésről, a szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen: az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásban, szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról, kórházi kezeléshez való hozzájutásáról, az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet rendelkezései szerint meghatározott gyógyszerellátásáról, gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. 17

278 Az intézmény orvosai biztosítják az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszer-, és gyógyászati segédeszköz rendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. Céljuk az akut ellátáson túl a krónikus betegek folyamatos gondozása. A háziorvos elrendelése alapján készenléti gyógyszerek és kötszerek biztosítottak és alkalmazandók a lakók részére. Az intézmény 24 órás ápolói jelenlétet és segítségnyújtást biztosít, amin belül a központi ügyeleti rendszer szerinti orvosi felügyeletet is biztosítja. A lakók ápolását, gondozását, az orvos előírásai alapján végzi az ápoló-gondozó személyzet. A szervezeti egységben rendelő orvosok (háziorvos, pszichiáter) rendelési ideje a nővérszoba előtti hirdetményben van közzé téve. Az orvosok heti egy - egy alkalommal rendelnek az intézményben. A szakrendelésre történő elszállítás akut esetben soron kívül, más esetben előre tervezetten történik. A kezelések, vizsgálatok időpont-egyeztetése, és a szállítások megszervezése a 8 órás műszakban feladatot ellátó ápoló feladata. Ezen felül ő felel a kórházi ápolás ideje alatt az egészségügyi ellátó intézménnyel való kapcsolattartásért. A szükséges beutalót a háziorvos állítja ki a lakó részére. Indokoltság esetén a betegek részére a rendelőbe és az onnan történő visszaszállításról, valamint kíséretükről a mentálhigiénés munkatársak gondoskodnak. Kórházba történő beutalás esetén sürgősségi esetben az Országos Mentőszolgálatot vesszük igénybe, egyéb esetekben a Váradi Mentőszolgálat szállítja lakóinkat. Ezen kívül egyedi elbírálás alapján az intézmény gépkocsija is a lakók rendelkezésére áll térítésmentesen. A kórházba szállításról a műszakvezető ápoló köteles a hozzátartozót értesíteni. Mentálhigiénés gondozás: Beköltözéskor a munkatársak kiemelt feladatai közé tartozik a lakó megfelelő fogadtatása, a beilleszkedés elősegítése, a megfelelő foglalkoztatás kiválasztása, és a hozzátartozókkal való kapcsolattartás kiépítése az erre vonatkozó, érvényes szakmai protokoll alapján. A mentálhigiénés csoportban szakképzett szociális szakemberek segítik a lakók szociális ügyintézését, a szabadidő hasznos eltöltését, továbbá meglátogatják a kórházba került ellátottakat. Ezen felül vannak olyan rendszeres önkéntesek is, akik szívesen töltik szabad idejüket az idős emberek társaságában. A velük való kapcsolattartás, valamint munkájuk, tevékenységeik koordinálása és ellenőrzése a szakmai szabályok szerint történik. Az egyénekkel folytatott mentálhigiénés munka típusai: az új élethelyzetre történő beilleszkedés elősegítése, életinterjú felvétele, társas kapcsolatok kiépítése (lakók egymás közötti, és a munkatársakhoz való viszonya), a családtól, hozzátartozóktól való érzelmi elszakadás feldolgozása, a veszteség élményének feldolgozása, a belső lelki állapot és a külső körülmények közötti összhang létrehozása, aktivitásra ösztönzés (szabadidő hasznos eltöltése), a kialakult feszültségek, konfliktusok, krízishelyzetek kialakulásának megelőzése, kríziskezelés, segítő beszélgetések, segítő kapcsolatok, pszichés támogatás. 18

279 Az ágyban fekvő, teljes ellátást igénylő lakókkal való mentálhigiénés munka A kor előre haladtával és bizonyos betegségek következtében az emberek fizikai aktivitása kisebbnagyobb mértékben lecsökken. Állapotuk rosszabbodásával párhuzamosan egyre nehezebben vesznek rész a közös programokon, csoportos foglalkozásokon. Gyakran előfordul, hogy szobájukból sem szívesen mozdulnak ki. A lehetőségekhez mérten és az egyéni igényeknek megfelelően arra törekszünk, hogy minden ellátottunk a lehető legtovább megőrizze társas kapcsolatait (tolószékkel, személyi segítséggel közös programokra kísérés). Foglalkozások típusai: ventillációs beszélgetés, témaorientációs beszélgetés, felolvasás könyvekből, napilapokból, mobilizáció. Hitélet gyakorlása: A különböző vallási felekezetű lakók részére kulturált körülmények között rendszeresen biztosított a hitélet gyakorlása. Igény szerint lelkész meghívása. Szocioterápiás foglalkoztatás: A foglalkoztatás fontos része az ellátásnak. Meg kell teremteni az idősek hétköznapjaiban azokat a lehetőségeket, ahol az emberben rejlő képességeket, alkotó energiákat ki tudjuk bontakoztatni. Az intézményben együtt élnek tevékeny és lelki vagy testi szempontból leépült, magatehetetlen, ápolásra szoruló lakók. A megfelelő egyéni bánásmód és segítségnyújtás feltétele a lakók élettörténetének, körülményeinek mind teljesebb körű megismerése, a fizikai és szomatikus állapotuk változásának követése. Mindezek után könnyebb lehet a lakóval közösen megtalálni a számára legmegfelelőbb foglalkoztatási formát. A haldoklókkal folytatott ápolói és mentálhigiénés munka: A segítségnyújtásban az orvos tevékenysége mellett ápolási, pszichológiai, szociális és lelkészi szolgálatok is igen jelentős szerephez jutnak a haldokló ellátása esetében. Az ápolóknak ismerniük kell a haldoklás stádiumait és a haldokló pszichés útját, hogy magatartásukat tudatosan formálni tudják a halállal szemben. Ennek érdekében a szervezeti egység keretei között belső továbbképzéseket tartunk számukra. Kiemelt feladata munkatársainknak a haldoklás emberi méltóságának biztosítása, a hozzátartozók és a szobatársak gyászának pszichés támogatása. A haldokló beteg gondozásának célja a halálhoz vezető betegségben szenvedő testi, lelki ápolása, szenvedésének enyhítése, emberi méltóságának halálig történő megőrzése. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése A halált követően a szervezeti egység megbízott vezetője gondoskodik az elhunyt elkülönítéséről és a végtisztességre való felkészítéséről. Az elhunyt hozzátartozóját, illetve törvényes képviselőjét a halálesetet követően legkésőbb egy napon belül értesíteni szükséges, mivel a temetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Amennyiben az elhunyt úgy rendelkezett, hogy az intézményt jelöli meg kedvezményezettjeként, úgy a vezetőnek kell gondoskodnia a temetés megszervezéséről. Hozzátartozók vagy törvényes képviselő hiányában köztemetést kell elrendelni. Ezen felül a vezető feladata az elhunyt személy ingóságainak számbavétele, melyről jegyzéket kell készítenie a műszakvezető dolgozónak, azt két tanúval alá kell íratni, majd a hagyatéki végzést követően az örökösök számára át kell adni. Örökösök hiányában az intézmény rendelkezhet az ingóságok felett. Egyéb szociális feladatok előgondozás végzése, lakók személyi ügyeinek intézése, érdekeinek védelme, 19

280 egyéni gondozási terv készítése az egészségügyi csoport együttműködésével, lakók részére történő bevásárlás igény esetén, elhalálozást követő teendők elvégzése, kapcsolattartás a hozzátartozókkal, lakógyűlés, érdekképviseleti fórum szervezése, csoportmegbeszélés a gondozási egységenként együtt élő lakóknak, szobaközösségek alakítása, problémás esetek követése, segítése, javaslattétel, jogszabályban előírt adminisztráció elvégzése. 6. A feladatellátás szakmai tartalma 6.1. A feladatellátás módja, módszerei Az ellátottak állapotfelmérésének módszere Az ellátottak állapotfelmérése az intézmény pszichiáter szakorvosának és mentálhigiénés munkatársainak bevonásával, a következő pszichodiagnosztikai minimum teszt elvégzésével történik: - Mini Mental State Examination (MMSE) vizsgálat (a demenciák azonosításának, súlyossági fokának megítélésére szolgáló, 30 pontos rövid kognitív teszt, melynek évenkénti ismétlése szükséges). Az alkalmazott teszt meghatározott időközönként ismételten felvéve képes a lakók kognitív állapotának követésére. A kapott eredmény segítheti a specializált foglalkoztatási formába történő bevonást, így a még meglévő képességek nagyobb eredménnyel őrizhetők meg. A napi foglalkoztatások úgy vannak összeállítva, hogy az érintett területeket lefedjék, így a résztvevők összetételénél segítséget jelent a teszt eredményének ismerete. Ezen eredmény figyelembevételével a foglalkoztatás hatékonysága várhatóan növelhető, és a lakók a számukra leghatékonyabb foglalkoztatásba vonhatók be. A programszervezés irányelvei A programszervezés fontos irányelve, hogy az igényeknek, életkori-, mentális és egészségi állapotnak megfelelően, valamint az anyagi és tárgyi feltételek függvényében előre kidolgozott terv alapján történjen. A programokon való részvétel fakultatív, mégis cél, hogy olyan programokat szervezzünk, amelyekkel a lakók legnagyobb százalékát be tudjuk vonni valamilyen foglalkoztatási formába, ahol közösségi élményben tud részesülni. Az intézmény által nyújtott foglalkozások típusai irodalmi kör, lapszemle, felolvasások, kreatív foglalkozás: festés, gyurmázás, színezés, kéztorna, versolvasás, beszélgetés, játék: dominó, kártya, malom, 20

281 közös séták, filmvetítések, hitélet gyakorlása, szórakoztató esték szervezése, állami és egyházi ünnepekhez kapcsolódó rendezvények megtartása, kapcsolattartás a kulturális és művészeti csoportokkal, kirándulások szervezése és lebonyolítása különös tekintettel a környék idegenforgalmi, természeti, kulturális nevezetességeire, névnapok és születésnapok köszöntése. A foglalkozások menete A foglalkoztatást és mentális gondozást napi és heti rendszerben oldjuk meg. A lakók betegségéből adódóan fontos az állandóság és kiszámíthatóság, így a foglalkozások minden délelőtt azonos időben, megközelítőleg hasonló feladatokkal, a megszokott környezetben zajlanak. A foglakozások órától kezdődnek. Ezt megelőzően a mentálhigiénés munkatárs már 9.00 órától a gondozási egységben van, hogy részt vegyen a lakók kísérésében, és fel tudja térképezni az ellátottak pillanatnyi pszichés állapotát és foglalkoztathatóságát. Ennek megfelelően kerül összeállításra az adott program. A lakók részvételét a foglalkozásokon nagyban befolyásolják az időjárási tényezők, esetleges betegségeik, éjszakai pihenésük, lakótársaik mentális állapota, ezért a foglalkoztatások megtervezése nagyfokú rugalmasságot követel. Minden foglalkozás időtartamát tekintve perces. Ezek időbeli felosztása a következő: - 20 perc intenzív foglalkozás a nap adott témájában - 10 perces zenehallgatás, terelő szakasz - 20 perces intenzív foglalkozás - 10 perces lazító etap - 20 perces napi összefoglaló - elköszönés, 10 perces zenés foglalkozást lezáró tevékenység. Az időjárás függvényében a tíz perces lazító programok nem csak zenehallgatással, hanem sétával is telhetnek. A séták alatt a lakók térbeli orientációja mellett egyfajta közösségépítés is folyik, mely a viselkedésük egyik meghatározója lehet. Munkatársaink minden alkalomba beépítik a különböző érzékszervekre ható gyakorlatokat a lehető legváltozatosabb formában. A foglalkozások levezetéséért a mentálhigiénés munkatárs a felelős. A foglalkozás menetéről, tematikájáról foglalkoztatási naplót vezetünk. A foglalkoztatások bontása napi szinten történik: hétfőn az időbeli orientáció kedden rövid, és hosszú távú memória tréning szerdán a környezethez való alkalmazkodás, a térbeli orientáció csütörtökön a meglévő érzékelés szinten tartása pénteken pedig a mozgás, mozgásos tevékenységek kerülnek előtérbe. 21

282 Délután többnyire olyan feladatok, programok vannak, melyek a passzív befogadó szerepébe helyezik a lakókat. Ezekben az időpontokban van általában közös filmvetítés, ha olyan az érintettek állapota, akkor a rendezvényekre való felkísérés, közös zenehallgatás, irányított sétáltatás, stb. Hagyományőrző ünnepek: farsang tavaszköszöntő juniális sport-és egészségnap szüreti bál idősek hete Mikulástól karácsonyig (adventi szervezett programok) szilveszteri mulatság Az aktivitás megőrzését segítő, munkajutalom fejében végezhető hasznos tevékenységek: portaszolgálat, a lakók kísérése, kerti munkálatok, ház körüli munkálatok végzése, stb. Készségfejlesztő foglalkozások: zenés foglalkozások: zene délelőtt, kívánságkosár rejtvényfejtő klub rejtvényfejtő versenysorozat szellemi vetélkedő, irodalmi foglalkozások, kvíz játékok, Ki Mit Tud vetélkedők, stb. Demenciával élő lakókkal történő foglalkozás Célja a mentális állapotromlás késleltetése a memória, a gondolkodás és a koncentráció képességének erősítése. A tevékenységek megszervezése folyamatos napirend szerint történik a hét minden napján. Ennek megtervezésénél az idős ember személyiségének és egyéni igényeinek a figyelembe vételére törekszünk. Olyan tevékenységeket biztosítunk, amelyek megfelelnek a még meglévő képességeiknek, ugyanakkor kellő sikerélményt is jelentenek számukra. A jó foglalkozás segít a napot tevékennyé és strukturálttá tenni, és pozitív érzéseket ad, miközben a képességek megőrzésén túl segíti a kommunikációs készségek megtartását, valamint erősíti a közösségbe integrálást. A foglalkozásokat és speciális tréningeket a gondozási terveknek megfelelően alkalmazzuk, szem előtt tartva a szabadidő hasznos, tevékeny eltöltését, a negatív gondolatok elterelését, a szorongás oldását, a realitáskontroll fenntartását, a manuális és társas készségek hanyatlásának lassítását, esetleges fejlesztését, illetve az antiszociális viselkedés kezelését, segítését. 22

283 A fejlesztő foglalkozások típusai memóriaőrző foglalkozás szocioterápiás foglalkozások - gyógyító dallamok és sorokba zárt harmónia torna - nagy- és kis motorikus mozgásos feladatok gyógytornász által összeállított gyakorlatok alapján mozgásos foglalkozások - segít helyreállítani a szétesett egyensúlyt a test és a lélek között, fejlesztik a finommotoros mozgást, ezen belül a hajlékonyságot, ujjak, kezek ügyességét, összpontosítást, általános mozgékonyságot kézműves foglalkozások - segít a belső pszichés tartalmaknak az eszközökön keresztül történő kifejezésében. Az alkotásban lezajló belső folyamatok élményszinten, illetve a tudatosítás szintjén korrektívhatást tudnak kifejteni a személyiségre és nem utolsó sorban a finommotorikát is fejleszti, ami pozitívan befolyásolja az egyéni kognitív funkcióit. Ilyenek a rajzolás, festés előre megrajzolt minta alapján, illetve a sógyurma. zenei ritmusos foglalkozások - a közös éneklés oldja a feszültséget, jó kedélyállapotot biztosít és fokozza az összetartozás élményét. Ide tartozik még, a ritmusos gyakorlatok végzése babzsákkal. Foglalkozások megnevezése: Foglalkozáson résztvevők létszáma alkalmanként: Foglalkozások mennyisége: Foglalkozások időbeni eloszlása: Nóta, dalkör 7 fő 13 alkalom havonta egy alkalommal Tornafoglalkozás 10 fő 190 alkalom naponta Irodalmi kör 10 fő 34 alkalom hetente egy alkalommal Kreatív foglalkozás 6-7 fő 10 alkalom havonta egy alkalommal Rendezvények 35 fő 13 alkalom alkalmanként Foglalkozás demenciával élőknek Egyéni beszélgetések 2-5 fő 190 alkalom naponta 4-5 fő 760 alkalom naponta folyamatosan 23

284 7. Az ellátás igénybevételének módja 7.1. A kérelem benyújtásának módja Az igénybevétel önkéntes alapú és az ellátást igénylő vagy annak törvényes képviselője kérelmezheti írásban a tagintézmény vezetőjénél. Jogszabályokban meghatározott formanyomtatványt az Időseket Ellátó Központban kell leadni. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A cselekvőképességében teljesen korlátozott személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő a gondnokság alatt álló személy véleménynyilvánításával, melyet teljes mértékben figyelembe kell venni. Amennyiben a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges Igénybevétel feltételei A szervezeti egység megbízott vezetője szóban és írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az kérelem elutasítása esetén is írásos formában történik a kiértesítés, melynek felülvizsgálatát 8 napon belül lehet kérelmezni az intézmény fenntartójánál. A beérkezett kérelmek sorrendjéről az intézmény nyilvántartást vezet, és ennek megfelelően értesíti a soron következő potenciális igénybe vevőt a felvétel eredményéről. Beutaló határozat esetén a beutaló szerv írásban értesíti a megbízott egységvezetőt az ellátás szükségességéről, továbbá az ezt megalapozó vizsgálat eredményéről. A jogosultsági vizsgálat elvégzése a megbízott vezető feladata, vagy a beutaló határozat részét képezi. Amennyiben az igénybe vevő nem rendelkezik a szükséges gondozási szükséglettel ellátotti létszám hiányában a megengedett férőhelyszám 15%-át betöltheti az intézményi térítési díj fizetésének vállalásával. A jogosultság teljes hiányában az igénybe vevőt átirányítjuk az intézmény házi segítségnyújtás szolgáltatásához. Az ellátás megkezdését megelőzően az igénybe vevő vagy annak törvényes képviselője megállapodást köt az intézménnyel, melyben a felek rögzítik az ellátás formáját és tartalmát, annak időtartamát, és a térítési díjjal kapcsolatos kötelezettségeket. A megállapodás kapcsán a részben vagy teljes egészében korlátozott személyekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az ellátás igénybe vétele esetén. Az intézményi ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénylő és / vagy törvényes képviselője a házirendet megismerje, és egyben írásban nyilatkozzon arról, hogy annak szabályait tudomásul vette és betartja. A férőhely elfoglalásakor a házirend egy példánya átadásra kerül a lakó részére. 24

285 Előgondozás Az előgondozás során megismerjük az igénylő életkörülményeit, szociális helyzetét, tájékozódunk a természetes támogatóiról és kapcsolatairól. Bemutatjuk neki intézményünket és programjainkat, hogy ezzel is segítsük a felkészülését egy teljesen új élethelyzetre. Legfőbb célunk ennek kapcsán a szorongás lecsökkentése, amit a biztonságot jelentő közeg feladása jelent számára. Az előgondozás során a tagintézmény vezető megbízott munkatársa átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról Értesítések Az intézménybe történő felvételkor tájékoztatjuk az ellátást igénybe vevőt, és/vagy törvényes képviselőjét, illetve hozzátartozóját az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, a kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési díjról, annak teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről, valamint az ellátást igénybe vevő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről Dokumentumok, nyilatkozatok A felvételkor a következő hivatalos iratok szükségesek benyújtani, kitölteni: Kérelem a szolgáltatás igénybevételéhez Tájékoztató a szociális szolgáltatás térítési díjáról Tájékoztató a szociális szolgáltatás térítési díjának változásáról Nyilatkozat az Intézményi térítési díj megfizetéséről Adatkezelési tájékoztató és nyilatkozat Értesítés a szolgáltatás biztosításáról A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. Egészségi Állapotra Vonatkozó Igazolás, vagy 30 napnál nem régebbi kórházi zárójelentés A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet II. Jövedelemnyilatkozat A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet III. Vagyonnyilatkozat (tartós bentlakásos intézményi ellátás kérelmezése esetén kell kitölteni) Nyilatkozat alapszolgáltatás igénybevételéről 25

286 Előgondozási adatlap Gondozási szükséglet vizsgálat Értékelő adatlap a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú melléklete Adatlap korlátozó intézkedés elrendeléséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 6. számú melléklet Egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 9. számú melléklet Tájékoztató a férőhely elfoglalásának kezdő idő pontjáról, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről Ellátotti nyilatkozat az intézményi felvételkor Nyilvántartás a gondozási és élelmezési napok számának alakulásáról a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet Nyilatkozat a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról; szolgáltatásról; c) nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója természetes személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével (A Megállapodás része) Tájékoztatás korlátozó intézkedésről- panaszjog gyakorlásának szabályi (adatlap, betétlap) Gondozási terv egyéni gondozási terv Mentálhigiénés dokumentáció Egyéni leltárfelvételi lap Igénybenyújtás helye: Idősek Bentlakásos Otthona 7.5. Megállapodás megkötésének jelentősége A fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni. Megállapodás tartalmazza: Az ellátott személyes adatai Az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjének adatai A szerződés tárgya Az intézmény által biztosított szolgáltatási körök A térítési díj megállapításáról és megfizetéséről szóló tájékoztatás Tájékoztatási kötelezettségről szóló dokumentáció 26

287 A panaszok kezeléséről szóló tájékoztatás Nyilatkozat az intézmény belső szabályainak tudomásul vételéről Adatkezelési nyilatkozat Az intézményi jogviszony megszűnésének, megszüntetésének esetei Jogorvoslati lehetőségek Nyilatkozat a teljes térítési díj megfizetéséről 7.6. A Szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja személyes, írásban (postai úton, vagy ben), telefonon Nyitvatartási, ügyfélfogadási rend Az Intézmény folyamatosan nyitva van. Látogatás között lehetséges. Ügyfélfogadás előre egyeztetett időpontban lehet a tagintézmény vezetővel. A szakemberekkel a kapcsolattartás folyamatos Elérhetőségek Tagintézmény vezető: Szilaj Krisztina Cím: Érd Topoly utca 2. Elérhetőség: Telefon: , idosellatas.vezeto@szocgond.hu 7.9. Panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során Az intézménybe való felvételkor a tagintézmény vezető tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára a panaszjoguk gyakorlásának módjáról. Panaszbejelentést követően a tagintézmény vezető/intézmény vezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben határidőn belül nem történik intézkedés, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal Tájékoztatás az intézménybe való felvételkor A kérelem benyújtása előtt a tagintézmény vezető tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás lehetőségeiről, feltételeiről és az alábbiakról: az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett az ellátottat érintő nyilvántartásokról, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, 27

288 az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, a mulasztás következményeiről, a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles: nyilatkozni a tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. Tájékoztatás az ellátás során: A tagintézmény vezető köteles értesíteni, ill. tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját: az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, az áthelyezés kezdeményezéséről, ill. kérelmezéséről, a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről. 8. Tájékoztatás helyi módja Az igénybevétel módjáról, a szolgáltatások formáiról tájékoztatni szükséges az ellátást igénybe vevőt, de szélesebb körben a település lakosságát is. A tájékoztatás történhet személyesen, írásos formában, elektronikus módon, vagy a média segítségével. A Házirend az intézményben jól látható helyen kifüggesztésre kerül. A szolgálat szóróanyaggal is rendelkezik és a Szociális Gondozó Központ hivatalos honlapján, a felületen is bemutatjuk az Időseket Ellátó Központ valamennyi szolgáltatását. Ezen felül a bentlakásos intézményünk óriásplakátokkal hirdeti városszerte a szolgáltatást buszmegállókban kitéve. 9. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 9.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogai Adatvédelem Adatkezelés jogszabályi felhatalmazás alapján: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: infotv.) 20. -a, valamint a Szociális Gondozó Központ Adatkezelési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján az adatkezelés célja a jogszabályban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, a Központi Elektronikus Nyilvántartás vezetése, szociális ellátások, szoláltatások finanszírozásának 28

289 tervezhetősége valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás teljesítése. Az adatkezelés jogalapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.). Adatkezelés hozzájárulás alapján: Az Infotv. 6. (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor (Képek, felvételek zártkörű rendezvények képei, stb.), az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az önkéntes adatszolgáltatáshoz engedély szükséges, melyet az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A személyes adatok védelmével, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos panaszaival a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordulhat Betekintési jog 1. Szolgáltatást igénybe vevő betekintési joga: A Szt. 22. (1) bekezdése alapján az, akire a 18-18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. - ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. 2. Ellátott Jogi Képviselő betekintési joga Az Szt. 94/K. (8) bekezdés b) pontja alapján az ellátott jogi képviselő jogosult a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, 3. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv betekintési joga Az Szt. 131/A. (3) bekezdése alapján a) betekinthet a 20. és a 20/C. szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat, b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és 29

290 c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet Jogorvoslathoz való jog Az Szt. 94/E (14) bekezdése alapján az intézmény vezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézmény vezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal Egyenlő bánásmódhoz való jog A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni A szolgáltatást nyújtók jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, gondozó, szociális munkatárs, terápiás munkatárs, segítő, fejlesztő pedagógus; November 12-e a Szociális Munka Napja, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap Az ellátott jogi képviselő intézménye Az ellátott jogi képviselői hálózatot az egészségügyért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi 30

291 Szolgálat (IJSZ) működteti. Az ellátott jogi képviselő törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi az ellátottak jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. Ellátott jogi képviselő neve: Sajtos Éva Ellátott jogi képviselő elérhetősége: Telefon: , eva.sajtos@ijb.emmi.gov.hu. Levelezési cím: 1365 Budapest, Pf: A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének módja, formái Az Idősek Otthona szakmai létszáma 23 fő. Státusz neve Szervezeti egység-vezető Szociális munkatárs Pénzügyi ügyintéző Terápiás munkatárs Vezető ápoló I. Ápolók, gondozók (szakképzett) Mosó- és varrónő Összesen: Létszám 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 16 fő 1 fő 23 fő A munkatársak rendelkeznek a törvényben előírt képesítésekkel, valamint az intézmény biztosítja számukra a szükséges munkaruházatot, és a munkavégzéshez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. A szakmai és intézményi kultúra, a közös szakmai nyelv és szolgáltatások színvonalának tekintetében nagy jelentősége van a képzés, továbbképzés és belső továbbképzéseknek. Mindezeken belül a kredit pontszerző továbbképzések jelentősége kiemelendő, mivel ez feltétele a szakdolgozói működésnek, foglalkoztathatóságnak. A képzési rendszerben a munkatársak regisztrálva vannak és a munkakörhöz kötött kötelező képzést folyamatosan végzik, melyet december 31-ig (illetve a belépéstől számított 4 éven belül) kell elvégezniük. A megadott időszak alatt a középfokú végzettséggel rendelkezőknek 60, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 80 pont elérése szükséges. A szakmai munka minősége és a szakemberek szakmai kiteljesedése ugyanakkor elengedhetetlen az intézmény fejlődésében, a kiégés megakadályozásában és az innovatív programok, szolgáltatások, jó gyakorlatok megalapozásában. A képzések, szervezett tréningek, továbbképzések iskolarendszerben, e-learning és közvetlen formában történnek sok esetben helyi megszervezéssel. A továbbképzések terén törekszünk a helyben tartott és ingyenes képzések igénybevételére. 31

292 Az intézményi képzés és továbbképzés rendjét az intézményi Képzés, továbbképzés ütemterv alapozza meg. Az ütemterv szerinti megvalósulást és ellenőrzést a tagintézmény vezetők, illetve a humánerőforrás munkatárs végzi. A belső továbbképzések rendjét, tartalmát a tagintézmény vezetők alakítják ki, negyedévente, illetve jogszabályi változások alkalmával és szakmai szükségletek alapján tartják. Az intézmény vezetősége kiemelt figyelmet fordított a képzések, továbbképzések támogatására, foglalkoztatottak szakmai tudásának minőségének emelésére, ezért az intézményi költségvetésében pénzügyi forrásokat biztosított a képzési díjak kifizetésére. Érd, Tagintézmény-vezető 32

293 számú melléklet: Megállapodás tervezet Megállapodás időskorúak bentlakást nyújtó intézményes ellátására Amely létrejött egyrészről az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központ (2030 Érd, Topoly utca 2.), képviselője tagintézmény vezető, továbbiakban Ellátó, másrészről az ellátást igénybe vevő, továbbiakban Ellátott részéről. Ellátott Név: Születési név: Anyja neve: Születési hely, idő: Személyi azonosító okmány száma: TAJ száma: Lakcím: Az ellátás kezdete: Az ellátást igénybe vevő gondnokság alatt áll-e: igen nem (a megfelelő rész aláhúzandó). Ha gondnokság alatt áll, annak foka: részlegesen korlátozó teljesen korlátozó (a megfelelő rész aláhúzandó). Az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjének Neve: Leánykori neve: Anyja neve: Születési helye, ideje: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Értesítési címe: Tel./egyéb elérhetősége: Kirendelő szerv megnevezése: Kirendelő határozat száma, kelte, jogerőre emelkedés időpontja: Tartásra, gondozásra köteles és képes személlyel rendelkezik e? igen nem (a megfelelő rész aláhúzandó) 33

294 Neve: Lakóhelye: Tel./egyéb elérhetősége: Tartási vagy öröklési szerződést kötött? igen nem (a megfelelő rész aláhúzandó) Neve: Lakóhelye: Tel./egyéb elérhetősége: 1. A szerződés tárgya Az igénybe vevő részére a szakosított ellátást ápolást, gondozást az intézmény (2030 Érd, Topoly u. 2) tartós bentlakásos elhelyezés és ellátás formájában nyújtja. Az intézmény az ellátást év hónap napjától kezdődően biztosítja, és az ellátás időtartama határozatlan idejű. Az ellátás határozott időtartama év hó napjától év hó napjáig tart. Az Ellátott egészségi állapotának változásától függően az Ellátó az intézményen belüli elhelyezés megváltoztatását kezdeményezheti. Férőhely változtatásra kizárólag az Ellátott, illetve törvényes képviselője vagy gondnoka hozzájárulásával kerülhet sor. Az intézmény által biztosított szolgáltatások köre napi négyszeri étkezés (egy alkalommal főtt étel) orvosi javaslat alapján diéta vagy többszöri étkezés napi 24 órás szolgálat szükség szerint ruházattal és textíliával történő ellátás és a textíliák, ruházat mosása, javítása a házirendben foglaltak szerint lakhatás, világítás, melegvíz-ellátás, a fűtési szezonban folyamatos fűtés rendszeres ápolói-gondozói felügyelet és gondozás az egészségügyi ellátás keretében a jogszabályban meghatározott időtartamú orvosi ellátás, egészségügyi tanácsadás, szűrések, az orvos által elrendelt vizsgálatok elvégzése, a szakorvosi ellátáshoz, sürgősségi ellátáshoz és kórházi kezelésekhez való hozzájutás segítése, az egészségi állapot rendszeres ellenőrzése az ellátást igénybe vevő ügyeinek intézése az ellátást igénybe vevő nyugdíjmaradványának és az általuk kiadott készpénz kezelése a pénzkezelési szabályzatban előírtak alapján a gyógyszer alaplistában szereplő gyógyszerek térítésmentesen mentális gondozás - személyre szabott bánásmód, konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében egyéni és csoportos megbeszélések, családi és társadalmi kapcsolatok fenntartása, hitélet gyakorlása 34

295 a szabadidő kulturált eltöltésének lehetősége érték- és vagyonmegőrzés a házirendben foglaltak szerint Az intézmény az alapfeladatokat meghaladóan is biztosít programokat, szolgáltatásokat (pl.: kirándulás, színházlátogatás, fodrász, manikűr), melyekért eseti térítési díj fizetendő. A szervezeti egységvezető gondoskodik az Ellátott és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézményben megfelelő helyiség biztosításáról, illetve az intézményi dolgozók foglalkozás béli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és az Ellátott személyiségi joginak tiszteletben tartásáról. Az Ellátó kötelezettséget vállal arra, hogy az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül egyéni gondozási tervet készít az Ellátott, illetve törvényes képviselője bevonásával, amely tartalmazza az Ellátott állapotának megfelelő gondozási, ápolási és fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. 2. Térítési díj megállapítása és megfizetése A megbízott szervezeti egységvezető az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát (jövedelemvizsgálat). A jövedelemvizsgálat az ellátás iránti kérelem előterjesztésekor benyújtott jövedelem -, és vagyonnyilatkozat alapján történik. Az ellátást igénybe vevő jelen megállapodás aláírásával tudomásul veszi, hogy a vagyoni vagy jövedelmi helyzetében bekövetkező változást jeleznie kell az intézmény felé az új jövedelmi helyzetének megfelelő személyi térítési díj megállapítása érdekében. A szervezeti egységvezető által továbbított adatok alapján a Szociális Gondozó Központ térítési díj csoportja megállapítja az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj összegét, és arról a vezető az Ellátottat a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a megállapodás megkötése előtt a térítési díj tájékoztatóban átvettem, azt megismertem. Az ellátottak részére az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 52. előírt alapgyógyszerek térítésmentesen történő biztosítása az alábbiak szerint. A bentlakásos intézmény az alap gyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. Az Ellátó kötelezettséget vállal arra, hogy az intézmény által térítésmentesen biztosított, a hatályos jogszabályok alapján összeállított az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszerek köréről részletes és pontos tájékoztatást ad az Ellátott és törvényes képviselője részére. Az alap gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként 35

296 fizetendő díj költségét is - a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével - az ellátást igénybe vevő viseli. (6) A bentlakásos intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének a) teljes költségét, ha aa) az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) az Szt. 117/A. -ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, vagy ab) az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja; b) részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak az Szt. 117/A. -ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben a bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti. c) az ellátást igénybe vevő tartására az Szt (2) bekezdésének c) e) pontja szerinti más személy köteles és képes, vagy d) az ellátást igénybe vevő a (6) bekezdés b) pontja szerinti gyógyszerköltség reá eső részét nem fizeti meg. A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a vényre felírt testtávoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítása. Ha a testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az ellátott jövedelmi helyzete alapján nem képes, a költségviselés tekintetében a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. A (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egyéni gyógyszerszükséglet költsége a térítési díjon felül érvényesíthető. 3. Tájékoztatási kötelezettség Az intézménybe való felvételkor az intézmény kijelölt munkatársa tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt és hozzátartozóját: a) az intézményben biztosított ellátás tartamáról és feltételeiről, b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, c) a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és visszatérés rendjéről, d) a panaszjog gyakorlásának módjáról, e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, f) az intézmény házirendjéről, g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről, a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. Az ellátást igénybe vevő/törvényes képviselő/tartást és gondozást szerződésben vállaló személy/a jelen megállapodás szerint fizetést vállaló személy a jelen megállapodás megkötésével az alábbiakban nyilatkozik, hogy a) tudomásul veszi a megállapodásban b) foglaltak és azokat tiszteletben tartja, c) arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá az általa megjelölt személy személyazonosító adataiban beállott változásokról haladéktalanul tájékoztatni fogja a szervezeti egység vezetőt, d) minden olyan körülményről, amely a térítési díj megállapításához szükséges, 36

297 e) arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez, f) minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolhatja vagy azt más okból fontosnak tartja. A szervezeti egység vezető köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátást igénybe vevő által megjelölt hozzátartozót: (ellátást igénybe vevő döntése alapján töltendő ki) Neve: Lakcíme: Telefonszáma: a) a jogosult állapotának lényeges változásáról, b) az egészségügyi intézménybe történő beutalásáról, c) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről, d) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról. 4. Panaszok kezeléséről Az Ellátott ill. (törvényes képviselője) panaszával az Ellátóhoz fordulhat. Amennyiben az Ellátó a panaszt (írásban történő benyújtásától számított) 15 napon belül nem vizsgálja ki, úgy a panaszt benyújtó a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. A Megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Amennyiben a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az Ellátott a szolgáltatás működési területe szerint illetékes Ellátott jogi képviselő segítségét kérheti. A területi Ellátott jogi képviselő elérhetősége az Időseket Ellátó Központban elhelyezett faliújságon található meg.(érd, Topoly utca 2.). 5. Nyilatkozatok Ellátó kijelenti, hogy az előre nem látható rendkívüli helyzetekben is minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy az ezen megállapodásból következő kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a szociális ellátásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. Ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy jelen megállapodást, házirendet az aláírást megelőzően elolvasta vagy hozzátartozója, illetve más nem az Ellátó érdekkörébe tartozó segítő útján megismerte, megértette és a szerződés egy példányát a házirenddel együtt, annak aláírását követően átvette. Ellátást igénylő (cselekvőképes / cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott) az Szt. 94/C. (2a) bekezdésének 37

298 előírására figyelemmel akként nyilatkozik, hogy jelen megállapodás megkötésére akaratának megfelelően kerül sor. 6. Jogorvoslati lehetőségek - az ellátott (törvényes képviselő) az őt ért sérelem, méltánytalanság orvoslása céljából az Intézményvezetőhöz fordulhat panaszával. - az ellátott, ha a hozott intézkedéssel nem ért egyet, úgy panaszával tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény Fenntartóhoz (Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata), - valamint a területileg illetékes Ellátott jogi képviselőhöz (Sajtos Éva, tel.: ) fordulhat. A fenti illetékes szervek aktualizált elérhetőségei az intézményi faliújságon tekinthetők meg (Érd, Topoly utca 2.). 7. Az ellátás megszűnésének, megszüntetésének esetei 1. Az intézményi jogviszony megszűnik a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejáratával, d) felmondással. 2. A megállapodást 1) az Ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül felmondhatja, 2) a Szervezeti egység vezető felmondhatja, a) ha az Ellátott a házirendet súlyosan megsérti, és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja, b) ha az Ellátott egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, c) ha az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési-díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget., d) ha az Ellátott veszélyezteti a szolgálat munkatársának egészségét és testi/lelki épségét, e) ha az Ellátott legalább 6 hónapig engedély nélkül, indokolatlanul távol marad az intézményből. f) ha az Ellátott a házirend súlyos megsértését követő írásbeli felszólítást követő 6 (hat) hónapon belül a házirendet ismételten megsérti. A jelen esetben nincs szükség az érdekképviseleti fórum javaslatának bevárására. A felmondási idő 3 hónap. Ha a felmondás jogszerűségét az Ellátott, törvényes képviselője, a térítési díjat megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. 38

299 Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, abban az esetben, amikor az Ellátott, illetve törvényes képviselője indoklás nélkül felmondja a szerződést, és a felmondás jogszerűségét a fenntartó vitatja. Bíróságtól kérhető a fenntartói döntés jogellenességének megállapítása, ha azt az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyek valamelyike vitatja. Az ellátást mindaddig változatlan feltételek mellett biztosítani kell, míg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz. Az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Ha az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyvagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tud eleget tenni, köteles a szervezeti egység vezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. A szervezeti egység vezető a jövedelemvizsgálatot lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg. Ha az Ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a jövedelemvizsgálat lefolytatását, úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Ha három hónapon át térítési díj-tartozás áll fenn, az Ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a jövedelem vizsgálat kérésének elmulasztása esetén meghatározottakról. Ha a cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a szociális ellátásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. Érd, 20 év hó nap PH. Tagintézmény-vezető Ellátást igénybe vevő/törvényes képviselő Fizetést vállaló személy 39

300 számú melléklet: Házirend II. számú melléklet HÁZIREND IDŐSEKET ELLÁTÓ KÖZPONT Idősek Bentlakásos Otthona Készítette: Szilaj Krisztina tagintézmény-vezető 40