DOBSZAY LÁSZLÓ SZABÓ HELGA. Ének-zene

Átírás

1 6 DOBSZAY LÁSZLÓ SZABÓ HELGA Ének-zene

2 DOBSZAY LÁSZLÓ SZABÓ HEL GA ÉNEK-ZENE 6. Emelt szin tű tan könyv az ál ta lá nos is ko la 6. osztálya szá má ra Oktatási Hivatal

3 A kiadvány május 9-én tankönyvi engedélyt kapott a TKV/126-22/2018 számú határozattal. A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 7. sz. melléklet Ének-zene emelt óraszámú kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyamára megnevezésű kerettanterv előírásainak. A tankönyv összhangban áll a NAT 2012-vel. A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők: G. MAREK KATALIN, ZARUBAY ATTILA A könyvet 2017-ben átdolgozta: SZABÓ KATALIN Lektorálta: BODNÁR GÁBOR A könyvet szerkesztette: MISKOLCI SZILVIA A kottagrafikákat készítette: ÉNEKES KATALIN Képek: Shutterstock, EKE OFI archívuma, MTI Fotó: Czimbal Gyula, Nándorfi Máté, Rosta Tibor, Krizsán Csaba, Kallos Bea, Bartal Ferenc, Ujvári Sándor, Vajda János, Fehérváry Ferenc, Németh György A borítón Peter Anton Lorenzoni Wolfgang Amadeus Mozart című festménye látható (1763, Mozart Múzeum, Salzburg) Dobszay Lász ló, Sza bó Hel ga, Szabó Katalin, Oktatási Hivatal (Eszterházy Károly Egyetem), 2017 ISBN Oktatási Hivatal 1055 Budapest, Szalay u Tel.: (+36-1) [email protected] A kiadásért felel: dr. Gloviczki Zoltán elnök Raktári szám: NT-11605/Z Utánnyomásra előkészítette: Simonyi Kata Tankönyvkiadási koordinációs osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos Műszaki szerkesztő: Orlai Márton, Kóródiné Csukás Márta Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona Tördelés: Diószegi Tamás Terjedelem: 18,59 (A/5) ív Tömeg: 350 gramm 1. kiadás, 2020

4 TAR TA LOM ELŐSZÓ I. NÉPDALAINK VILÁGA Archaikus réteg honfoglalás előtt A század népzenéje A század népzenéje A század népzenéje A század népzenéje: az új stílus Egy kis hangszerismeret II. A BAROKK ZENE Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása Arcangelo Corelli: La Folia (La Follia) Henry Purcell: Arthur király Pásztor, pásztor Antonio Vivaldi: Négy évszak Johann Sebastian Bach Fúgatémák és válaszaik Barokk zenekari muzsika Georg Friedrich Händel Barokk Összefoglalás Barokk kontrapunkt A barokk a társművészetekben III. A KLASSZIKA ZENÉJE A bécsi klasszika zenéjéről Rendszerezés, gyakorlás a bécsi klasszika stíluskörében Negyven zenei nyelvlecke Zenehallgatás, műelemzés Zenetörténeti összefoglalás Bécsi klasszika FOGALOMTÁR FELHASZNÁLT IRODALOM BETŰRENDES MUTATÓ MELLÉKLET

5 ELŐSZÓ Ahhoz, hogy jó munkát végezz, elsősorban szeretetre van szükséged, csak ezután jöhet a felelősség és a technika. (Antoni Gaudí katalán építész) Kedves Diákok, kedves Kollégák és Szülők! Ez a könyv Dobszay László és Szabó Helga 2010-ben megjelent Ének-zene 6. című emelt szintű tankönyvének átdolgozása, mely a már megjelent 5. osztályos kötetet is figyelembe véve készült. Az emelt szintű tankönyvcsalád minden tagja népzenei fejezettel kezdődik. Ezután az 5. évfolyamos könyv főként a középkorral és a reneszánsz korral foglalkozik, de elindul a barokk zene megismerése felé is. A 6.-os kötet ezen az úton halad tovább, és a barokk, valamint a bécsi klaszszika korával foglalkozik. Kedves Diákok! Mostanra már elsajátítottátok a furulya használatát. Az első fejezet dallamainak nagy részét elő tudjátok adni ezen a hangszeren. A többszólamú művek egy-egy szólamának hangterjedelme mélyebb, mint a c-szoprán furulyáé. Aki megtanul alt furulyán játszani, nemcsak egy szép hangú, mélyebben szóló hangszert ismerhet meg, hanem gyakorlatot szerez a transzponálásban is, hiszen ez a hangszer f-hangolású. A Mellékletben a furulyák fogástáblázatával segítjük az önálló munkát, és arra bátorítunk benneteket, hogy muzsikáljatok több szólamban. A régi korok zenei gyakorlatának megfelelően pótolhatjátok vagy támogathatjátok a szólamokat hangszerekkel. A tankönyv fejezeteiben a dalok kottái és a zenehallgatást segítő kották mellett olvasmányokat, kitekintéseket, elemzéseket, az elemzést segítő feladatokat találtok. A műzenei részek zeneelméletének megértését zenei nyelvleckék segítik. A megjegyzendő tartalmakat rózsaszín háttérrel jelöltük. Az idegen szavak kiejtését zárójelben közöljük. A könnyebb tájékozódás érdekében a különböző feladatokat piktogramokkal jelöltük. Feladat Szómagyarázat Zenehallgatás Éneklés Projektfeladat Csoportmunka Páros munka Írásbeli feladat Gondolkodtató feladat Házi feladat Szeretnénk, ha az átdolgozott tankönyv is olyan sok örömet okozna, mint a korábbi kiadás. Kellemes, szórakoztató és elmélyült perceket, órákat és új felfedezéseket kívánunk! 4

6 I. NÉPDALAINK VILÁGA A felvilágosodás majd a romantika korában támad fel a népdal iránti érdeklődés. A 19. századi kéziratos népdalgyűjtemények kétes forrásértékük ellenére fontos ismereteket nyújtanak. A magyar népzenetudomány az irodalomtudományból, a zenetudományból és a néprajztudományból kiválva önállósodik a 20. század elején. (A fejezet idézetei Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet című művéből származnak [Balassi Kiadó 2008, Budapest]) Archaikus réteg honfoglalás előtt Ide tartoznak az ütempáros gyermekdalok. Jellemzőik: kötetlen szerkezet, ütempáros felépítés, kis ambitus. Ess, eső, ess (Fedémes, Heves megye) Ess, e - s, ess! Zab sza - bú za bok po - rod - jon, - - ro - sod - jon, Az én ha - jam o - mint lyan lë - gyën a csi - kó far - A honfoglalás előtti időkből származnak a kötetlen szerkezetű recitatív siratók, a strofikus recitáló, ötfokú, psalmodizáló (zsoltározó) dallamok, és a négy- vagy ötfokú, ereszkedő, kvintváltó, ótörök dallamvilágot idéző dallamok. Az itt közölt, ősrétegi emlékeket őrző népdal a 19. században változáson ment át, hogy táncolni lehessen rá. még an-nál is hosz-szabb, mint a Du - na hosz -sza. ka, 5

7 Meghót, meghót a cigányok vajdája (Istensegíts, Bukovina) 3 Mëg -hót, mëg - hót a ci - gá - nyok vaj - dá - ja, vaj - dá - ja, 3 Fe - le - sé - ge sá - tor - fá - ját szám - lál - ja, szám - lál - ja, 3 É - dës u - ram, bár -csak ad - dig élsz va - la, élsz va - la, 3 3 Míg ne - këm ëgy fe - jér lo - vat lopsz va - la, lopsz va - la. 6 A század népzenéje A században a Kárpát-medencében letelepedő és államot alapító magyarság szükségképpen kapcsolatba került az itt talált avar, szláv, dunai bolgár népesség zenéjével. Ezt a zenét nem ismerjük. [ ] (Fontos lépés népünk életében, amikor) Szent István király elrendeli, hogy minden tíz falu építsen templomot. [ ] Az európai kultúra első nagy hatása, a kereszténység elhozza magával a gregorián ének nagy nemzetközi dallamkincsét. (Kodály Zoltán szavait idézi Paksa Katalin) Kilencet ütött már az óra Parlando (Jászladány, Jász-Nagykun-Szolnok megye) Parlando Ki - len - cet ü - tött már az ó - ra, Vi -gyázz, em - ber, e - zën szó - ra! Tz - re, víz - re vi - gyáz - za - tok, 3 3 Hogy ká - ro - kat në vall - ja - tok!

8 A század népzenéje Az érett reneszánsz és barokk évszázadaiban, a mohácsi csatavesztést követően, a három részre szakadt országban az életkörülmények nagyon eltérően alakulnak a királyi Magyarországon, a hódoltságban és az Erdélyi Fejedelemségben, az érintkezés köztük mindvégig folyamatos marad, amit a zenei hagyomány egysége is bizonyít. A 16. századi énekmondókról, köztük Tinódi Lantos Sebestyénről ötödik osztályban tanultunk. Egyik históriás énekének, az Egervár viadaljáról való éneknek a dallamát a székelyek és a gyimesi csángók őrizték meg Én az éjjel nem aludtam Giusto 3 Én az éj - jel nem a - lud - tam egy ó - 3 Min -dig hall - gat - tam a ba - bám pa - na - Éj - fél u - tán mé - gis el -csen - de - sed - el -szen - de - red - Ró - lad, ba - bám, min - den gon - dom le - vet - (Gyimesköz, Csík) rát, szát, tem, tem tem. A 17. században nemcsak egyházi énekeskönyvek készülnek, hanem másfajta, magáncélú kottás és szöveges gyűjtemények is. Az egyik legfontosabb forrás [ ] a Vietórisz-kézirat (cca. 1680). [ ] A 17. század jeles zenetörténeti és népzenei emléke a Kájoni-kézirat, amelyet Seregély Mátyás jezsuita és Kájoni János csíksomlyói ferences szerzetes állított össze között. Ebben bukkan fel először egy nevezetes dallam, melyet a kutatók az ún.»rákóczi-nóta«dallamcsaládjába sorolnak, és melyet a század egyik legnépszerűbb, sok és szerteágazó variánssal rendelkező melódiacsoportjának tekintenek. Kuruc kori dallamok A magyar kuruc korszak sok érdekes, szép dala maradt fenn régi kéziratokban, és sokat megőrzött belőlük a nép emlékezete is. Ismételjük át az elmúlt osztályokban már tanult kuruc kori dallamokat, és tanuljunk melléjük még néhányat! Ezekből a dalokból és táncokból fejlődött ki más hatások hozzákeveredésével a század kedvelt táncfajtája, a magyaros katonatoborzó verbunkos zene. Elsősorban a hangszeres előadás jellemző rá, de dalok is keletkeztek ennek stílusában. A verbunkosok jellemző fordulataira építve írta Egressy Béni a Szózat dallamát. 7

9 Te vagy a legény Parlando, rubato Parlado, rubato Te vagy a le - gény, Tyu - ko - di paj - tás! Nem o - lyan, mint más, mint Ku -czug Ba -lázs. Te -rem -jen hát or-szá-gunkban jó bor, ál - do -más! Nem egy fil - lér, de két tal -lér kell i - de, paj - tás. 2. Szegénylegénynek olcsó a vére, Két-három fillér egy napra bére, Azt sem tudja elkölteni, mégis végtére Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére! 3. Bort kupámba, bort, embert a gátra, Tyukodi pajtás, induljunk rája, Verjük által a labancot a másvilágra, Úgy ád Isten békességet édes hazánkra. Zöld erdő harmatját 1. Zöld er - d har - mat - ját, Pi - ros csiz - - Hó - val le - pi mám nyo mát be a tél. 2. A magas hegyeken Kietlen bérceken Fújdogál a hideg szél. 3. Messzire bujdosom, Hazámat itthagyom, Isten vezérli dolgom. 4. Szerelmes barátim, Régi jó pajtásim Tőlem elpártoltanak. 5. Jobb hát a darvakkal Vagy más madarakkal Elbujdosnom messzire. 6. Mert itten lakásom Nincsen maradásom A sok irigyeimtől. 7. Fejenként mindenek Akik esmértenek, Mostan megbocsássanak. 8

10 Haj, Rákóczi Haj, Rá - kó - czi, Ber -csé -nyi, Be - ze - ré - di! Ma - gyar vi - té - zek ne - mes ve - zé - ri! (Pálóczi Horváth Ádám gyűjtése) Ho - vá let -tek, ho - vá men -tek vá - lo - ga - tott vi - té - zi? Kecskemét is kiállítja 1. Kecs Csár - ke - mét is ki - ál - lít - ja nyal - ka ver - da e ltt ki is t zi ve res zász bunk -ját, la - ját. (Tura, Pest megye, Bartók Béla) Gyer - tek i - de fi - a - ta - lok, tes - sék be - áll - ni, Nyolc esz - ten - d nem a vi - lág, le - het pró - bál - ni. 2. Amott sétál egy kisleány nagy vidámsággal, Utána megy a rózsája nagy bátorsággal, Lassan siess, lassan sétálj kedves angyalom, Fényes kard az oldalamon ne csillámoljon. 3. Kardomnak a markolatja nem csupa rézbül, Ki van öntve csillagosra sárga ezüstbül, A fényes nap hogyha rásüt, szépen tündöklik, Kis angyalom, ha rátekint, elszomorodik. Feladat Keressétek meg a fenti dallamban a bővített szekundlépést (B2)! Kutass! A kuruc skála: l-t-di-r-m-f-s másként szolmizálva a mi-fi-szi-l-t-d-r hétfokú hangsor. A Tyukodi dallamcsalád jellemző hangsora, innen kapta a nevét. Bárdos Lajos a Heptatonia secunda, azaz Második hétfokúság című tanulmányában ezt a hangsort pikardiai eolnak is nevezi, mert a lá alaphangra nagy tercet éneklünk. A kifejezés a moll darabok nagy terces záró akkordjára utal. Magyar ezredsípos a 18. század első feléből 9

11 Táncdallam tr tr tr tr Saltus hungaricus Kíséret: l, l, d l, r t, d m, sz, r t, m m, m l, l, A magyar ugrós táncot a Linus-féle kéziratban találjuk, mely 1780 táján jelent meg. Magyaros, törökös, lengyeles, németes, olaszos táncdarabokat sorol egymás mellé egy iskolai színjáték kísérőzenéjéül... (Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai II. kötet és Falvy Zoltán 1957-ben megjelent zenetörténeti írása is említi a gyűjteményt) A század népzenéje A Rákóczi-szabadságharc bukása után Magyarország teljesen betagolódik a Habsburg Monarchiába [ ] A polgárosodásnak és az egyházak működésének köszönhetően megnő az iskolák szerepe. [ ] A diákoknak kötelessége az éneklés az istentiszteleteken, temetéseken [ ] ünnepségeken. Emellett kántálni is eljárnak, vagyis énekes köszöntőkkel gyűjtenek adományt az iskola céljaira. Diákmelodiáriumok keletkeznek, és ebben az egyházi énekeken kívül világi dallamok, történeti énekek, köszöntők és népdalok is szerepelnek. 10

12 Ó, mi kegyes ó barátunk Giusto 3 3 (Doroszló, Bács-Bodrog) 2. Áldott óra és minuta, melyben születtél, / Hogy Szent Jánosnak nevére kereszteltettél. Éljen Midőn pedig elvégezvén gyarló éltedet, / Az egekben és mennyekben áldd Istenedet! Éljen... Szómagyarázat: ó barát: régi barát Kossuth Lajos azt izente Poco rubato 1. Kos - suth La - jos azt i - zen - te nem tt ki a (Hadikfalva, Bukovina) re - ge - mënt - je, Ha még ëgy - szër meg - i - ze - ni, Mind -nyá-junk - nak el këll mën - ni, Él - jën az ma - gyar sza -bad - ság, Él - jën az ma - gyar! 2. Kossuth Lajos íródëák, Nem këll néki gyërtyavilág. Mëgírja ő az levelet Az ragyogós csillag mellett. Éljen Esik esső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csëpp esik rája, Annyi áldás hulljon rája. Éljen... 11

13 A század népzenéje: az új stílus A 19. században a néphagyomány olyan eleven, erőteljes, hogy képes új stílust létrehozni a táncban, viseletben, zenében. Ekkor terjed el a [ ] csárdás [ ] Ekkor válik a viselet több tájon is olyan díszessé, amilyennek ma is ismerjük például a matyó vagy a kalocsai ruhát. Matyó és kalocsai viselet A népzenei anyanyelvre erősen hat a nyugat-európai műzene és a szomszéd népek zenéje. Az 1848-as szabadságharc dalai még nem új stílusúak [ ] Vannak dallamok, amelyeket kupolás dallamvonaluk és visszatérő sorszerkezetük miatt az új stílus körébe sorolunk, de a kifejlett új stílusra jellemző alkalmazkodó ritmus és a sorvégi tipikus ritmusfordulat még hiányzik belőlük. Sej, sarkon van a Giusto Giusto Sej, sar-kon van a, Sej, (Kartal, Pest Pilis Solt Kiskun) sej, sar-kon van a La-dos Já - nos kocsmá - ja, 3 le -gé-nyek -nek, sej, le-gé-nyek-nek van az o - da csi-nál - va, Le -gé - nyek - nek meg an - nak a hí - büsz res lá-nyok -nak, -ke Sej, meg an - nak a, sej, meg an-nak a le-sze -relt ka -to-nák -nak. 12

14 Pásztorok, betyárok, rabok A pásztorkodás az emberiség egyik legősibb foglalkozása. A magyarok is űzték kezdetek óta, de a török időktől fogva különösen fontossá vált. Hiszen akkor a nyájaival kóborló pásztor könnyebben megmenthette vagyonát, mint a termésre váró földműves vagy a békés városi életet kívánó mesterember. Könnyebb volt az állatot pénzzé tenni, mint a terményt: még szállítani sem kellett, hanem lábán lehetett fölhajtani a marhát, akár a külföldi vásárokra is. De a marhanyáj lett a legkívánatosabb és a legkönnyebben elérhető azok számára is, akik rövidebb úton akartak meggazdagodni. A pusztában Betyár és zsandár ábrázolás tükrösön, Vas megye szerteszéjjel kószáló nyájak, pásztorcsoportok és a rabló betyárok között alig tudott rendet tartani a vármegye. A betyár és a pásztor összetartoztak: ugyanabból a vagyontárgyból éltek. Bármilyen érdekfeszítő is, hogy miként fogott ki a pandúrokon egy-egy betyár, legtöbbjük sorsa mégis a rabság lett. Így aztán a pásztornóták, a betyárdalok és a rabénekek szorosan öszszekapcsolódó, sokszor ugyanazokból a motívumokból felépülő és hasonló dallamstílust mutató népdalcsoportot alkotnak. Egy részük a zeneileg még régi stílusoknak a sajátos pásztor -modor szerinti átformálását mutatja. A betyártörténetek azonban igen népszerűek voltak a 19. században is, újabb, sőt kifejezetten új stílusú népdalokhoz is gyakran társultak efféle szövegek. A csikósok, a gulyások (Ajak, Papp János, Szabolcs megye, Sztanó Pál) 2. Lám én szegény szolgalegény csak magam egyedül, hogy élek meg, ha nem lopok, sej, haj, ezres bankó nélkül? 3. Zúg az erdő, zúg a mező, vajon ki zúgatja? talán bizony Patkó Bandi, sej, haj, a lovát itatja. 4. Lám megmondtam, Patkó Bandi, ne menj az Alföldre, csikósoknak, gulyásoknak, sej, haj, ne járj ellenére. 5. Mert ha csikót találsz lopni, azonnal megfognak, harminchárom kilós vasat, sej, haj, kezedre vasalnak. Feladat Játsszátok el furulyán a fenti dallamot! Hallgassatok az Alföld tájegységéről származó népzenei felvételeket! Figyeljétek meg, hogyan díszítenek az autentikus, azaz hiteles előadók! Ha ráéreztetek a díszítés módjára, próbálkozzatok meg vele ti is! A felvételeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének honlapján találjátok, az adatbázisok között. 1. A csi -kó -sok, a gu - lyá-sok kis laj - bi - ba jár - nak, A-zok é - lik vi -lá - gu-kat, sej, haj, kik pá - ros - tul jár -nak. 13

15 Béres vagyok, béres 2. Sajnálom ökrömet, a járomszögemet, Sej, cifra ösztökémet, barna szeretőmet. 3. Ökreim a réten, gulyám a vetésen, Hej, taligám barázdába, magam a kocsmába. (Perkáta, Fejér m., Pesovár Ferenc) 1. Bé - res va-gyok, bé - res, Bé - res - nek sze - gd - 3. vsz. Sej, itt az 3 Szómagyarázat járomszög: A járomszeg a járom alsó és felső keretén átdugható erős, rendszerint vas pálca, mely az ökör nyakát a járomba zárja. (Czuczor Gergely, Első járom között élt bencés szerzetes, A magyar nyelv szótára szerzőjének megfogalmazása.) ösztöke: vasvégű bot, mellyel az ökröt bökdösik, vagy az eke kormánylemezét tisztogatják új -esz - ten -d, Jön a sze -kér ér - tem, tem. Lóra, csikós, lóra! Rubato (Alsókálosa, Gömör és Kis-Hont megye, Sárosi Bálint) 2. Nyergeljétek hát föl azt a pici pirost, hogy úsztatom által a zavaros Marost. 3. Zavaros Maroson magam általteszem, bánáti gulyásnál jó vacsorát eszem. 4. Egyél, igyál pajtás, ez ám az áldomás, majd visszajövőben hajtol valami mást. 5. Hajtok, bizony pajtás, vagy harminc tehenet, kié a mészáros bankót ád öleget. Szómagyarázat: pányva: kötél, fonat, mellyel a barmot befogják, mozgásában korlátozzák Házi feladat A rubato, szabadon énekelendő népdalok esetében bonyolult metrikus formába kényszeríteni a szabadságot, ezért nehéz a ritmus lejegyzése. Ugyanezért okoz gondot a kórusban való megszólaltatás is, itt ugyanis egyfajta előadási lehetőséget kell mindenkinek megvalósítania. Énekeljétek el otthon a népdalt saját elképzelésetek szerint, és kottázzátok le a ritmust! Vessétek össze megoldásaitokat! 14

16 Debrecennek van egy vize - (Dévaványa, egykor Jász-Nagykun-Szolnok vm., ma Békés m., Sárosi Bálint) 1. Deb-re-cen nek van egy vi - ze, Ki - nek Hor-to-bágy a ne - ve. 2. Hortobágynak van egy vize, sárga lovam, ne félj tőle, még az éjjel egy órára vigyél át a túlsó partra, (a 3 4. dallamsorra): vigyél át a túlsó partra, ott lesz jó világ gazdádra. 3. Az én lovam csárda előtt, gödröt vágott maga előtt, rúg-vág, kapál, ágaskodik, a gazdája jó bort iszik. 4. Kiverték a gulyát-ménest, jaj, de szépen legelésznek, káromkodnak a számadók, jó bort isznak a káradók. 5. Egyik iszik a Szelesbe, a másik a Cserepesbe, a harmadik a Morgóba, gulya-ménes csavargóba. 6. Mihálynap után az idő, fújdogál a hideg szellő, sírnak-rínak a bárányok, tanakodnak a juhászok. 7. A karámnál találgatják, hogy a nyájat hová hajtsák; hajtsuk be a gazdájának, adjon szénát bárányának. Ar -ra van egy k -híd rak -va, Ki - lenc lyuk-ra van ál - lít - va. A Hortobágy már a században az alföldi pásztorkodás jeles területe volt. Később azután, egészen korunkig, szinte romantikus tekintélyt kapott a hortobágyi puszta, a Hortobágy folyócska, rajta a híres Kilenclyukú híddal és mellette a csárdával. Az 5. versszakban a környékbeli híres csárdák neve szerepel. Változat Feladat Játsszátok el a két változatot furulyán! Rögtönözzetek további variációkat a népdalra! 15

17 Kodály Zoltán: Mátrai képek Az 1931-ben írt műben Kodály Mátra vidéki népdalokból formált nagyszabású vegyeskari kóruskompozíciót. A mű első képében a Vidrócki-ballada versszakait halljuk. A Vidrócki híres nyája 1. A Vid -róc -ki hí - res nyá - ja Csö -rög-mo -rog a Mát - rá - Csö - rög -mo -rog a Mát - rá - ba', Mert Vid -róc - kit nem ta - lál - ba', ja. 2. Megyen az nyáj, megyen az nyáj Környeskörül a gaz alján, Ugyan, hol állok elejbe, kerek erdő közepébe? 4. Esteledik már az idő, Szállást kérnék, de nincs kitől, Sűrű erdő a szállásom, Csipkebokor a lakásom. Szómagyarázat: kesely: fehér szőrű; ártány: herélt sertés 3. Hozd ki, babám, szűröm, baltám, Hadd menjek az nyájam után, Mert levágják az kanomat, Keselylábú ártányomat. Már Vidrócki 2. Hallottad-e Vidróckinak nagy hírét? 3. A Vidróckit ki mossa ki a vérből? d t, l, l, d t, l, l, l, l, l t l sz m r sz sz m r m 1. Már Vid-róc-ki e-mel-ge -ti a ban -kót, sz-haj-na-lon el -ve-ze -ti a csi - sz f m r m fi szi l m r d sz, sz, l, l, m r d l, El-ve-ze -ti a-mer-re a nap le - jár, Ar-ra, tu-dom, a gaz-dá- ja sz, l, sosem m kót. l, jár. Pintér Pista hogy levágta a fejét. Pintér Pista úgy levágta egyszerre, Mindjárt leborult Vidrócki a földre. Azt áldja meg az Úristen az égből! Úgy száll arra az Úristen áldása, Mint az égből az eső szakadása. Újra az első dallamra: 5. A Vidrócki sírhalmára Gyöngy hull a koporsójára, Hej, Vidrócki, most gyere ki, Hat vármegye vár ideki. (a 3 4. dallamsorra) Mit ér nekem hat vármegye, / Tizenkettő jöjjön ide! 16

18 Betyárok és pandúrok harcolnak A betyárdalok többsége a balladák régi műfajából kifejlődött tömör formában mondja el az izgalmas történetet. Az újkori betyárballadák közül talán a legnépszerűbb Vidróckié. Vidrócki a Borsod-vidéken működött a 19. század közepén, 1873-ban végzett vele vita közben egyik betyártársa. A nép azonban nem így tartotta meg emlékét, hanem a csárdában a zsandároknak bátran ellenálló hősként ábrázolja. Kölcsönözzétek a könyvtárból, és olvassátok el Balogh Béni Vidróczki a nevem című izgalmas könyvét! A ballada dallama szólamról szólamra vándorol, míg a többi szólam az eseményeket festő figurációkat énekel hozzá. Megyen az nyáj Me-gyen az nyáj, me-gyen az nyáj, Kör-nyes kö - rül a gaz al - Me-gyen az nyáj, me-gyen az nyáj, - - al - Kör nyes kö rül a gaz ján ján A második zenei kép: a férfi és a női kórus felelgetősére épülő búcsúzódal. Elmegyek, elmegyek El - me-gyek, el - me - gyek, El is van vá - gyá - Eb - be' ron -gyos kis ta -nyá - ba' Nin - csen ma - ra - dá - som, som. 17

19 A harmadik zenei kép szövegével ehhez a búcsúhoz kapcsolódik, dallamának lágyságával viszont ellentétet jelent az előzőhöz képest. A Madárka, madárka kezdetű dal imitációs megszólalásával kezdődik a tétel. Madárka, madárka Andantino ( q =56) Ma -dár -ka,ma -dár - ka, Csá-cso -gó ma - dár - Ma -dár -ka,ma -dár - ka, Csá-cso -gó ma - dár - ka, Ma - dár - ka, ma -dár - ka, Csá-cso-gó ma-dár - Vidd el a Vidd el a ka, ka, Vidd el a le-ve-lem, vidd el a le -ve - lem ma-gyar ha -zám - ba. le-ve-lem, el a le -ve - lem Szép magyar ha -zám - ba. vidd le -ve-lem, vidd el a le-ve-lem Szép magyarha - zám ba. A negyedik és ötödik szakaszban mulatozó dalokat hallunk. Előbb a Sej, a tari réten kezdetű dal dudakíséretet utánzó feldolgozását, majd akkordikus átvezetéssel egy lakodalmi táncsorozatot. Sej, a tari réten Allegro molto Sej, Sej, a a ta ta - ri ré - ten, a ré - ten, a ré ri, sej, a ta - ri, sej, a ta - ri ré - ten, ré - ten. ten. 18

20 Az alapdallam ismét dudakíséretes: Allegro molto Két tyú-kom ta -va-li, há-rom har-mad é - vi, Hajtsd ha-za Ju-lis-kám, za-bot a-dok né - ki. Pi - te sár-ga, pi-te bú- bos, pi -te mind a há - rom, Az u-ram is itt-hon vagyon nincsen sem-mi ká -rom. Sár - ga bú - bos, sár - ga bú-bos, sár - ga bú - bos, sár - ga bú-bos. Sár - ga bú - bos, sár - ga bú - bos. E két dalhoz betétként kapcsolódik néhány népdal: A fűzfának nincsen töve l 1. A t fz Apcon lakom d' d' r' d' t l d' t sz l l r r - fá - nak nin -csen tö - ve, A ven - dég - nek nin -csen sze - d' Sze 2. Hallod-e, te szolgáló, Körmöljön meg a holló, megdöglött már a szürke, Mit csináljunk már véle? t sz l sz f m r d' t sz l l r r - me vol - na, ha - za - men -ne, I - lyen so - ká itt nem len - (2. vsz.) 1. Ap - con la -kom, ke -ress meg, Két lá-nyom vagy, sze-resd meg, Né - ked a -dom e - gyi - ket, Vedd el a -kár - me-lyi - ket. r me, r ne. 19

21 Bartók Béla: 15 magyar parasztdal Ismerkedjünk meg egy másik, szintén népdalfeldolgozások összefűzéséből létrejött kompozícióval! Bartók 1907-től gyűjtött népdalok alapján 1917-re készített egy 15 rövid tételből álló zongoraművet, majd 1933-ban a mű nagyobb részét zenekarra is átírta. A mű mindkét változata népszerű. A zeneszerzők nem azért választanak egy-egy művük alapjául népdalt, mintha nem jutna eszükbe saját dallam, hanem hogy a dallam és harmónia összekapcsolásával meg a dallamok átalakításával, egymáshoz fűzésével (a megformálással) saját stílusukba beolvasszanak számukra kedves vagy fontos ősdallamokat. Ezért a népdalfeldolgozásokban is pontosan felismerhető a zeneszerző egyénisége, azonnal meg tudjuk mondani, ki komponálta a művet. Bartók több ilyen népdalfeldolgozás-sorozatot is komponált saját hangszere, a zongora számára, több műve saját előadásában is meghallgatható hanglemezen. ( Bartók hangfelvételei. Centenáriumi összkiadás LPX Hungaroton.) A 15 magyar parasztdal népdalaiból többet ismerhettek már tanulmányaitokból, szüleitektől. Írásbeli feladat: A népdalokat most a fejezet elején hivatkozott népdalgyűjtemény szerint közöljük. A népzenetudományban minden dallamot közös g-záróhangra (g-finális) írnak, hogy könnyebb legyen őket összehasonlítani. Válasszatok egyet a népdalok közül, és kottázzátok le abban a hangmagasságban, ahol a legszebben tudjátok énekelni! Zenehallgatás: Hallgassátok meg Bartók Béla 15 magyar parasztdal című művét más előadásban is! Megkötöm lovamat (Újszász, Pest megye, Bartók Béla) 1. Meg-kö-töm lo - va-mat Szo - mo - rú fz -fá - hoz, Le - haj - tom fe - je - met Két el - s lá - bá - hoz. Kit virágot, rózsám adott 20 (Jobbágytelke, Maros Torda megye, Bartók Béla) 1. Kit vi - rá -got, ró - zsám a -dott, el sem her-vadt, már el - jaj, jaj - jaj, jaj, An hagyott, - nak csak egy asz-szony o -ka, ver - je meg az e - gek u - ra! jaj, jaj - jaj, jaj.

22 Aj, meg kell a búzának érni Aj, meg kell (Nyárádköszvényes, Maros Torda megye, Bartók Béla) a bú -zá -nak ér -ni, Mert min -den-nap új szél é - Meg kell szí -vem-nek ha-sad - ni, Mert min - den -nap új bú é - ri. ri, Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra Feleségem olyan tiszta (Zentelke, Kolozs megye, Vikár Béla) Kék ne - fe - lejcs rá - haj -lott a vál -lam - S é - des - a -nyám el -csa -pott a vi - lág - S mért csa - pott el o -lyan i - gaz ár - vá - Buj - do - só - ja le-gyek a nagy vi - lág - ra, ra, nak? nak. (Vésztő, Bihar megye, Bartók Béla) Angoli Borbála (Törökkoppány, Somogy megye, Lajtha László) Ango -li Bor -bá-la kisszoknyát var - ra-tott, Ell - kurtáb -bo-dott, há-tul hosszab -bo-dott. 21

23 Arra gyere, amerre én (Ipolyság, Hont megye, Bartók Béla) Fölmentem a szilvafára (Ipolyság, Hont megye, Bartók Béla) Föl-men-tem a szil -va - fá - ra, El -re-pedt a ga-tyám szá - Uc -cu, bi -zony az ir -gal-mát! Majd meg - varr-ja az én ba-bám. ra, Erre kakas, erre tyúk (Dercen, Bereg megye, Bartók Béla) Er - re ka -kas, er - re tyúk, Er - re van a gya -log -út, Er - re te, ar - ra te! A-nyád is o -lyan mint te! Írásbeli feladat Kottázzátok le hallás után a következőként megszólaló (Zöld erdőben a prücsök) dallamot g-finálisra! Zöld erdőben a prücsök (Köröstárkány, Bihar megye, Bartók Béla) 22

24 Nem vagy legény, nem vagy (Nagymegyer, Komárom megye, Bartók Béla) Írásbeli feladat Kottázzátok le hallás után a Nem vagy legény (Hervadj, rózsa) dallamát g-finálisra! Beteg asszony (Felsőiregh, Tolna megye, Bartók Béla) Sári lovam, a fakó (Nagymegyer, Komárom-Esztergom megye, Bartók Béla) Sá - ri lo - vam, a fa - kó, Teg - nap hoz - tam Szol - nok - ról, Mé - gis el - haj - tom bo - rér', A szép asz -szony ked - vé - ér'. Összegyűltek az izsapi lányok (Nagymegyer, Komárom-Esztergom megye, Bartók Béla) Ösz -sze -gyl - tek, ösz - sze -gyl - tek az i - zsa - pi lá - Hm, hm, ej, haj, az i - zsa - pi lá - nyok, nyok. Dudanóta 23

25 Bartók Béla: Román népi táncok zongorára Bartók legtekintélyesebb népdalgyűjtése a magyar mellett a román; 3400 dallamot jegyzett fel. A Román népi táncok 1915-ben készült, a zeneszerző 1917-ben a darabot átdolgozta zenekarra, majd 1925-ben hegedű-zongora átiratot készített. Bartók a dallamokat Biharban, Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyében, valamint Torontálon jegyezte le. Bottánc Allegro moderato (q=80) ) sopra sotto 1. Jocul cu bâtă (zsokul ku böütá) (Bottánc) általában egy fiatal legény járja, aki állítólag akkorákat ugrik, hogy belerúg a mennyezetbe. 2. Brâul (briúl) (a szó eredeti jelentése: öves) körtánc 3. Pe loc (pe lok) (Topogó) A táncot ketten táncolják, a legény saját csípőjére, a leány a férfi vállára teszi a kezét, és egy helyben topog. (A következő tétel attacca megszakítás nélkül folytatva kapcsolódik, a két tételt egy különleges dallamfordulat köti össze.) 4. Buciumeana (bucsjumjáná) (Bucsumi tánc) A tánc a falu nevét őrzi. A zeneszerző egy cigány hegedűstől gyűjtötte a témát. 5. Poarga românească (poárgá rományeászká) (Román polka) Bartók legjobb barátja Belényesen élt. A zeneszerző itt hallotta a tétel alapjául szolgáló aszimmetrikus dallamot. 6. Mărunțelul (maruncélul) (Aprózó) Az utolsó tétel két tánca a zenekari változatban két részre oszlik: Più allegro és Allegro vivace. A mărunțel előadási különlegessége, hogy a szöveges táncdallam előadását a hallgatóság énekelve, táncszavakat kiabálva, ütemesen kíséri. A második táncról azt írja Bartók, hogy csak a férfiak mozognak, szólóznak, mindig egyforma lépésrenddel, a nők feladata, hogy rájuk sem hederítve, mozdulatlanul álljanak, tettessék, mintha észre sem vették volna a párjuk»mutatványát«. (Kroó György nyomán) Román táncosok a XXII. Nemzetközi Néptáncfesztivál nyitóünnepségén Szegeden 24

26 Bartók Béla Kodály Zoltán: Magyar népdalok Szánt a babám (Bartók Béla feldolgozása) Tánclépés Tánclépés 1. Szánt 2. Mond tam a ba - ba bám, csi - reg - bám, ne rakd meg csö - rög, sej - haj a já a sej - haj sze - ke - cresc. Szánt Fel Szá Fá Szép Fel a ba - bám a be - ne - de - ki ha - tá - - tö - ri a vil - la - nyél a ke - ze - - raz a bul van föld, hár - mas e - ke nem a vil la nye le, nem más áll a ba -bám, Be - ne - de - ken, sej - haj, nincs pár - - tö - ri a te - nye - re - det, sej - haj csú - nyá - cresc. rom, ret, ron. det. ja, bul, ja. ul. 25

27 Bartók Béla Kodály Zoltán: Magyar népdalok Azért, hogy én huszár vagyok (Kodály Zoltán feldolgozása) *abfűrolok: leszerelek A zért, hogy én Tánclépés tzzel hu szár va gyok, kin csem, ró zsám, ga lam bom, Ok tó ber ben ab f ro lok, kin csem, ró zsám, ga lam bom Sár ga réz sar kan tyús csiz mám hu szá ro san ösz szepen ge tem, De sok szor meg ö lel te lek, so ha el nem fe led lek *

28 Kodály Zoltán: Kállai kettős Nagykálló kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, délkeleti irányban 14 kilométernyire Nyíregyházától. Adalék a mű keletkezéséről: november 7. nevezetes dátum: Kodály újra Nagykállóban gyűjt, mégpedig a Kállai kettős dalait. Az őszi vasárnap eseményeiről részletesen tudósított a Nyírvidék c. lap. [ ] A zenetudós automobillal érkezett [ ] Nagykállóba [ ] Kedves fogadás a parókián, koccintás. Néhány udvarias mondat után Kodály érdeklődött: És a táncosok hol vannak? [ ] 1928 nyarán néhány napot töltött itt a Mester, és egész szatmári útja során a legtöbbet, 44 dalt jegyzett le Nagykállóban. Ekkor került sor a Kállai kettős dalainak első hangrögzítésére. Kodály Zoltán fonográffelvételeket készített. (Harsányi Gézáné: Nagykálló kodályi öröksége) Kolárovics Margit: Nagykálló főtere, rézkarc másolat, 1929 Az előadó-apparátus vegyeskar, klarinétok, cimbalmok és vonósok (népi zenekar). A tételek egyre erőteljesebbek, sodróbbak lesznek, mire a következő népdal attacca megszólal. Ugyanez a fokozás figyelhető meg a négy tétel egymásutánjában is. 1. Andalgó: Felülről fúj az őszi szél Fe - lül - rl fúj az - Zö - rög a fán a fa - le - U - gyan ba - bám, ho - vá let - Már két es - te el nem jöt - szi szél, vél, tél? tél. 27

29 28 Ad -dig,rózsám in - nen nem mégy, Míg ez a gyer - Ad - dig,rózsáminnennem - hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm, a még -sem e - lég. a hm,hm,hm,hm,hm, hm, hm, mégy, hm, hm, A má sikis Írásbeli feladat Betűkottával közöljük az egyes tételek záróakkordjainak hangjait. Kottázzátok le azokat, és állapítsátok meg a hangnemeket! A hosszan szóló, kitartott akkord a basszus szólamtól kezdve: e h e h e gisz. Mígez agyertyaelnem - hm, hm, járt e tya el ég. nem ég. - mind - - lég, A sze-re-lem hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm, hm, hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm, hm, hm,hm,hm,hm, hm, a hm,hm,hm,hm,hm, hm, hm, hm,hm,hm,hm, hm, hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm, hm, hm,hm,hm,hm,hm, hm, a a hm,hm,hm,hm,

30 2. Dudanóta: Jó bort árul Sirjainé A hosszan szóló, kitartott akkord a basszus szólamtól kezdve: C e b d e a. Jó bort árul Sirjainé 3. Zöld a pázsit, megnőtt a fű, Az én rózsám kökényszemű. Jaj, a szívem, fáj a szívem, ugyan ki gyógyít meg engem? 4. Sirjainé, egy icce bort! Frissen, akit most felmarkolt. Torkomon akadt a bánat, Hagy öntsem le, mert feltámad. (Borsosberény, Nógrád, Lajtha László) 1. Jó 2. Ke bort á - rul Sir - ja - rek az én sz röm al i - né, ott ku - co - rog vén, vén Dúzs -né ja, Pi - ros se - lyem -mel ki - varr - va. A - rany -ha - jú E - cse - di - né, Gö - dény -tor - kú Nagy Bé - ni - né. Ma - gam -ról ha le - vet - ke -zem, sz - röm fe - jem a - lá te - szem. Írásbeli feladat Zenehallgatás közben figyeljétek a kíséretet! Írjátok le az osztinátó ritmusát, és hallgassátok a dudabasszust! 3. Friss: Kincsem, komámasszony Sokáig [ ] dallama legrégibb lejegyzésének Pálóczi Horváth Ádám kéziratos dalgyűjteményének, az Ötödfélszáz énekeknek (1813) 289. számú darabját tartották. Murányi Róbert Árpád [ ] a miskolci volt református fiúgimnázium könyvtárában akadt rá (egy) kézírásos fóliás kötetre... és abban egy 1746-ban, Besztercén lejegyzett dallamban ráismerhetünk a Kállai kettős gyors szakaszára. Kincsem, komámasszony 1. Kin-csem komám - asz - szosszorosszorossz asszony, Adj egy marék len - csé-csé-recs-csérencsencsét, Mely -ért cigány asz - szosszo-rosszo-rossz asszony, Mond - jon jó sze - ren - csecs -csé -recs-csé -ren -csen-csét. A hosszan szóló, kitartott akkord a basszus szólamtól kezdve: C g c e g c e g. 29

31 4. Fergeteges: Nem vagyok én senkinek sem adósa A hosszan szóló, kitartott akkord a basszus szólamtól kezdve: g g d g h. Nem vagyok én senkinek sem adósa Eb fél, ku tyafél, míg az i pam na pam él, eb fél, ku tya fél, Eb fél, ku tyafél, míg az i pam na pam él, eb fél, ku tya fél, míg az i-pam-na-pamél, míg az i-pam-na-pamél, Eb fél, ku - tya fél, míg az i - pam na - pam él, 2. mígazipammíga napam, mígaz ipammíga napam él, mígaz ipamnapam, mígazipammíga napam él. míg az ipam míganapam, mígaz ipammíga napam él, míg az ipamnapam, mígaz ipammígana pamél. na pam él, míg a na pam él, míg a napam, mígaz ipammíganapam, míganapamél. Csoportmunka Tanuljátok meg a fenti kotta segítségével a hangfajotoknak megfelelő szólamokat, és énekeljétek együtt azokat! A hiányzó szólamokat pótoljátok hangszerekkel! A táncról: A Kállai kettős múlt századi tánc (19. sz.): a régies csárdás megkomponált, stilizált formája. Zenéjében, tempójában, motívumkincsében és tartalmi vonásaiban a csárdás hajdani beosztását őrzi. Az Erdőháton fennmaradt táncelnevezések lassú, csárdás, ugrós, és más nyomok arra utalnak, hogy itt szintén élhetett a régi háromtagolású párostánc. (Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok ) Az Állami Népi Együttes tagjai Kodály Kállai kettős című táncballadáját gyakorolják 30

32 Bartók Béla: Négy szlovák népdal (eredeti címe: Négy tót népdal) A művet Bartók 1916-ban zongorára és vegyeskarra írta. Így határozta meg az egyes népdalokat: az első lakodalmas, a másodikat szénagyűjtéskor éneklik, a harmadik és a negyedik dudával kísért táncnóta. Feltárulnak bennük a falusi élet mozzanatai, melyek megmutatják, milyen volt az a paraszti világ, amellyel a népdalgyűjtő találkozott. Az első két népdalt Bartók Zólyom megyében rögzítette fonográfra. Az elsőben a menyasszony búcsúzik édesanyjától, ezt egy aszimmetrikus lüktetésű mezőn játszódó életkép követi. A harmadik tételben lídes pentachord dallamot hallunk, a zárótétel dudával kísért táncnóta. A magyarországi bemutatón 1917-ben Gleiman Wanda magyar szövegével szólalt meg a mű. Lányát az anya (Zadala mamka) Andante ré Lá-nyát az a-nya férj-hez úgy ad-ta I - de-gen or-szág - (ré=dó) Enni, inni van csak kedved (Rada pila, rada jedla) Allegro (q =144) Meg-mond-ta ne - ki, meg-hagy-ta ne -ki: Töb-bé ne is lás - (Poniky, Zólyom megye) Át-vál -to -zom én ri -gó-ma - - A-nyám-hoz úgyszál - dár rá, Át-vál -to - zom én ri -gó-ma - dár-rá, A-nyám-hoz úgyszál - Kert-jé -be ü-lök egy ró-zsa - t -re, Re - á - ja úgy vá - lok; ba, sa. rok. lok; Kert-jé-be ü-lök egy ró-zsa - t -re, Re - á - ja úgy vá - rok. (Medzibrod Mezőköz, Zólyom megye) En - ni, in - ni van csak ked -ved, S el -men - ni a tánc - ba, El - men - ni a tánc - ba, El -men - ni a tánc - ba. 31

33 Más népek dalai Az, hogy saját népzenénket és zenei kultúránkat ismerjük, ápoljuk, kedves kötelességünk. A velünk és a távolabb élő népek kincseit felfedezni pedig azt jelenti, hogy beengedjük őket a szívünkbe azáltal, hogy megismerjük kultúrájukat, történelmüket, érzéseiket és azt, hogyan fejezik ki érzelmeiket, mert az érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a muzsika. A következő válogatásban megmutatkozik a népek egy-egy jellemvonása és talán temperamentuma is. Projektfeladat Alakítsatok csoportokat, és válasszatok országokat, népeket, amelyeknek kultúráját, főként zenéjét megmutatjátok egymásnak! Az előadásban hangozzék el minél több élő produkció! Szombat este ki men - tem az ut - cá - ra. 2. Zsuzsi néni rakjál tüzet, hadd melegedjek egy cseppet, Jaj, de fázik a kertbe szegény, ez a csóró cigény legény, vaszi-lele coki hátra cigány legény. Az új tavasznak ünnepén Élénken Élénken 1. Az új ta vasz nak ün ne pén Víg lány s le 2. Már énekel a sok madár. / És szépül immár a határ. ] Víg táncot rop a lány s legény. / Az új tavasznak ünnepén. } Cigány népdal Ír népdal tán - cot jár a - gény, Már mesz -sze jár a csú - nya tél, Az em - ber új - ra ví - gan él. Már Szom-bat es - te szoknyá - ba, de ki-men - tem az ut -cá - ra, szennyes ing-be, de szoknyá - ba, ki-men -tem az ut -cá - ra, de 2. ví gan él. 32

34 Szél hajlítgat Mérsékelten 2. Nyírfa, nyírfa, nőj csak nagyra, Szálljon rád sok szép madár, ] Épülj, szépülj, örömömnek fája, Rád a nyár napfénye vár!. } Orosz népdal 1. Szél haj-lít - gat szép kis nyír fát, Súg - ja-búg - ja bá - na -tát. Föld - re haj - lik ö-römömnek fá - ja, É - les bá - nat jár - Föld -re haj - lik örömömnekfá - - ja, É - les bá - nat jár - Föld -re haj -lik örömömfá - - ja É - les bá - nat jár - ja át. ja át. ja át. A szorgos pásztor A szor - gos pász - tor jó - kor reg - gel vi - dá - man jár a ré - te - ken, Hó Hó - ha, hó - ha, ví - - ha, - ha, hó - ha, ví - - gan ha, Svájci népdal ha, él, ha! gan él! 33

35 Egy kis hangszerismeret Népzene Pengetős hangszerek Műzene Koboz Lant rövid nyakú, gömbölyű hasú pengetős, húros hangszer, melyen négy húrpár található. Több hozzá hasonló felépítésű és hangzású hangszert ismerünk. összefoglaló név, olyan hangszereket jelöl, melyben a húrok síkja párhuzamos a rezonátorlemezzel. Ebbe a családba tartozik a líra is. Tambura Csembaló pengetős hangszer, a hosszúnyakú lantok családjából húros, billentyűs hangszer, melynek húrjait a mechanikus szerkezet pengetéssel szólaltatja meg Fúvós hangszerek Hatlyukú népi furulya Harsona a pásztorok általában bodzaágból készített hangszere Kaval tölcséres fúvókájú rézfúvós hangszer, a hangmagasságot, a rezgő levegőoszlop hosszát U-alakú cső segítségével lehet változtatni ötlyukú népi hangszer, melynek eredetén a tudósok vitatkoznak 34

36 Népzene Fúvós hangszerek Műzene Tilinkó Tuba (fűzfafütyülő/fűzfafurulya/fűzfatilinkó) a furulya Európában elterjedt, hangképző nyílás nélküli gyermekjáték változata a rézfúvós hangszercsalád legnagyobbika, a legmélyebb hangú rézfúvós hangszer Ritmus- és ütőhangszerek Ütőgardon Harangjáték népi hangszer, nevét a gamba család tagjairól (pl. cselló, azaz gordonka) kapta ritmushangszer, a ritmuskíséretet a vonóval való ütögetés és a húrok csipkedése adja Köcsögduda hangolt harangok sorozata, melyet a zenekarokban hangolt acélpálcák vagy csövek helyettesítenek. A metallofont is nevezhetjük egyszerű, asztali harangjátéknak. Üstdob cserépedény tetejére bőrből készült membránt szorítanak, annak közepébe nádcsövet rögzítenek: ezt az előadó ujjaival dörzsöli, így keletkezik a hangszer jellegzetes, morgásra emlékeztető hangja félgömb alakú, kereten álló fém üst, melyre membránt (hártyát) feszítenek Csoportmunka Dolgozzatok csoportokban! Az oldalon található információk, illetve a tankönyv segítségével nyomozzatok: készítsetek előadást, plakátot, rejtvényeket hangszerek témakörben! Egy ötletadó feladat: Melyik hangszer régi neve volt a szentlélekmuzsika? Válasszatok! 1. A templomokban használt orgonáké 2. A halk hangú, finom hangzású tamburáé 3. A tekerőlant, forgólant néven is ismert hangszeré Kellemes nyomozást kívánunk, és adunk egy kis segítséget: a válasz megtalálható Sárosi Bálint Hangszerek a magyar néphagyományban című könyvében. 35

37 II. A BAROKK ZENE A barokk zene dallamosságával a dalokban, harmóniavilágával főként a korálokban, polifonikus szerkezeteivel a kontrapunktikus gyakorlatokban, nagyobb műformáival pedig a zenehallgatásban barátkozunk meg. (A kontrapunkt fogalmáról bővebben lásd a Barokk kontrapunkt fejezetet.) Legyen ez a tanulmány indítás arra, hogy megszeressük a zenének ezt a csodálatosan gazdag korszakát, s egész életünk folyamán gyarapítsuk a megismert barokk művek sorát! A közölt művek, részletek közül minél többet játsszatok el furulyán! A mély szólamokat alt furulyán szólaltassátok meg! A könyv 199. oldalán találjátok a barokk rendszerű f-alt furulya, 200. oldalán pedig a német rendszerű c-szoprán furulya fogástáblázatát. 36 Feladat Rendszeresen énekeljétek Kodály Zoltán 15 kétszólamú énekgyakorlat című kötetének darabjait és az Agócsy László szerkesztésében megjelent Olvasókönyv a szolmizálóknak J. S. Bach műveiből füzetet! A barokk kort a zenetörténetben nagyjából 1600-tól kezdve számítjuk, amikor a zeneírásban két jelentős változás következett be. Az addig polifonikusan mozgó szólamok alatt megjelent egy olyan, folyamatosan jelen lévő, hangszeres basszus, amely nem csak összefogja a szólamok mozgását, hanem harmóniamenetével meg is szabja a dallamok útját. Erre mutat az is, hogy a vonós vagy fúvós basszus szólamhoz ez időtől kezdve billentyűs hangszert társítottak, amelynek akkordjai jól hallhatóan bemutatták a zenének ezt a harmóniai gerincét. A másik változás, hogy az énekes zene mellé, sőt lassanként fölébe nőtt az önálló hangszeres zene (kamarazene és zenekar formájában), s abban kifejlődött egy olyan új dallamosság, amely még az éneklésre is nagy hatással volt. Ennek az önálló hangszeres muzsikának első nagy mestere az olasz Arcangelo Corelli (árkándzselo korelli; ), jelentős hegedűművész és triószonáták, zenekari concertók szerzője. Francia földön Jean-Baptiste Lully (zsanbátiszt lülli; ), a király udvari karmestere és zeneszerzője a század legnagyobb hatású alkotója, aki balettekkel, operákkal ma is jelen van zenei életünkben. A művek magyar szövegeiről: Már a reneszánsz és a barokk kor vokális műveinek magyar fordításakor (ezek a ma is használatos szövegek többnyire a 20. század első felében keletkeztek) szokássá vált az eredeti mondanivalótól való kisebb-nagyobb eltérés s e tendencia a bécsi klasszika és a romantika alkotásainál még jellemzőbbé vált. Ezért előre jelezzük, hogy a magyar szöveg nem minden esetben egyezik az eredeti mondanivalóval, így nem fedi a zeneszerzői szándékot.

38 Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása Claudio Monteverdi (1567, Cremona 1643, Velence) a késő reneszánsz és kora barokk zene kiemelkedő komponistája, kilenc madrigálkötet szerzője től énekes és violajátékos Mantovában, a hercegi udvarnál tól Velencében zenei vezető. Élete végén (a velencei pestisjárvány után) pap lesz. Orfeo című operájának bemutatójához (1607? / 1609?) szokás kötni a műfaj születését. Az opera műfajának első alkotói Giulio Caccini és Jacopo Peri (dzsúlio káccsíni, jákopo), de Peri 1598-ban bemutatott Dafne című művének kottája majdnem teljes egészében elveszett. A komponista ezt írja következő, az 1600-ban IV. Henrik francia király és Medici Mária menyegzőjén előadott Euridice (euridícse, magyar énekelt változata euridike) előszavában:...a dallammal imitálni kell a beszédet (kétségtelen, hogy énekelve sohasem beszéltek). Monteverdi, a 75 éves mester, halála előtt egy évvel, 1642-ben komponálta a Poppea megkoronázását, mely a mitológiai tárgyú operák után az első, római történelmet és császárkort valós történelmi források alapján bemutató alkotás. Az opera szövegkönyve szerint az erkölcsi értékrend nélküli világban a jók bűnhődnek, a roszszak diadalmaskodnak. A zene a legszorosabban kapcsolódva a drámai cselekményhez jellemzi az egyes szereplők egyéniségét és pillanatnyi lelkiállapotát. Az opera csúcspontja a művet lezáró Poppea-Nero duett. A római császárkor legkegyetlenebb uralkodója, Nero a zsarnokság és Róma erkölcsi romlásának szimbóluma, Kr. sz. 54 és 68 között állt a Római Birodalom élén. Seneca a fiatalon trónra került Nero nevelőjeként jó szándékú reformokkal irányította a birodalom életét, de mikor a gondjaira bízott ifjú meggyilkoltatta saját féltestvérét, Britannicust, majd anyját, Agrippinát, a filozófus a politikai élettől egyre jobban visszahúzódni kényszerült. Végül Nero öngyilkosságra kényszeríttette őt. Utolsó éveiben (63 64) az Erkölcsi levelekben a belső szabadság és az emberi méltóság megőrzésének lehetőségét kereste a zsarnokság légkörében. Nem sokkal Seneca és Nero halálát követően alkotta meg egy ismeretlen az Octavia című tragédiát, melyben Néró felesége, Octavia és szeretője, Poppea rivalizálásának mozgatója maga a császár. (Nagy László írása nyomán, megjelent az Operaportál Opera historica sorozatában) Luca Giordano: Seneca halála (1685) Részletek Seneca tanácsaiból (idézi Hamvas Béla az Anthologia humana kötetben) Semmit se tegyünk az emberek véleménye kedvéért [ ] Tartózkodjunk az indulatosságtól [ ] Ha komolyan akarunk valamit, minden bizonnyal végbe is tudjuk vinni... (Zoltán József fordítása) 37

39 Seneca halála Seneca A - mi - ci, a - mi - ci, è giun - ta, è giun - ta l'o - ra (amicsi, dzsuntá, pratikare, fatti, cselebrai) Fordítás: Barátaim, elérkezett az idő, hogy tettekben gyakoroljuk az erényt, melyet oly sokszor dicsértem. Részlet a Luciliushoz írt Erkölcsi levelekből (47. levél) Örömmel hallom azoktól, akik tőled jönnek, hogy rabszolgáiddal barátságosan viselkedsz. Ez illik okosságodhoz, ez műveltségedhez. Rabszolgák. Még inkább: emberek.»rabszolgák.«még inkább: lakótársak.»rabszolgák.«még inkább: alacsonyabb sorsú barátok.»rabszolgák.«még inkább: rabszolgatársaink, ha meggondoljuk, hogy a sorsnak ugyanannyi hatalma van fölöttük s fölöttünk. (Kurucz Ágnes fordítása) Zenehallgatás Seneca halála, Poppea és Nero duettje Csoportmunka Az emberek közötti egyenlőség kérdése egyidős az emberiség történelmével. Olvassátok el csoportokban Seneca gondolatait és beszélgessetek! Gondolatébresztőnek álljon itt Radnóti Miklós Nem bírta hát című versének utolsó versszaka is, mellyel a költő az február 27-én eltemetett festőművésztől, Dési Huber Istvántól búcsúzott. Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: ez volt a múlt, emez a vad jelen, - hordozd szivedben. Éld e rossz világot és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen február 29. (Dési Huber István emlékének) Feladat Keressetek könyvtárban kutatva vagy a világháló segítségével Dési Huber István-festményeket! Zenehallgatás ajánlás Hallgassátok meg C. Monteverdi Cantate Domino című, hatszólamú művét, mely a bibliai Dávid király 98. (97.) zsoltárának szövegére készült: Zengjetek új éneket az Úrnak, mert csodálatra méltó, amit művelt...! Di pra - ti - ca - re in -fat - ti Quel-la vir - tù. che tan - to ce-le-bra - i. 38

40 Mennyei harmónia Harmonia caelestis (összeállította: Esterházy Pál) A kismartoni Esterházy-kastély Puer natus in Betlehem Refr.: (nátusz, szunt, isztá) A Puer natus fordítása: Gyermek született Betlehemben, örvend ezért, Jeruzsálem. Mily csodálatos dolgok ezek! Esterházy Pál Elias Widemann rézmetszetén,

41 Dormi, Jesu Ó, Dor ál - dott éj, nap - nál fé - nye - - mi, Je - su dul - cis - si - É - gi hír, min - den - nél ked - ve - qui - e - sce, na - te sua - vis - si - sebb, me, sebb, me, Is plus - ten egy fi - a a föld - re le mi - li - es gra - tis - - si - A Te bn vo szállt, me! - nek gyász - é - je fény - re - lo nunc di - li - ge - vált, re, 45 ó o, ál par - dott éj, ó, ál - dott - vu - le, o, par - vu - (dulcisszime, eszce, szuávisszime, plusz, grátisszime, nunk) A Dormi, Jesu fordítása: Aludj, édességes Jézus, pihenj, legkedvesebb gyermek, aki ezerszer drága vagy! Téged akarlak most szeretni, ó, kisded! éj! le. 40

42 Részlet Esterházy Péter író ( ) Harmonia Caelestis című regényéből, amely apjáról és minden Eszterházy apáról, Pál nádor édesapjáról is szól. Az író belehelyezkedik a nádor-ős, gróf Esterházy Pál (1635, Kismarton 1713, Kismarton) fiának szerepébe: Édesapám a XVII. századi magyar történelem és kultúrtörténet egyik legsokoldalúbb alakja volt, politikai pályájának csúcsán a nádori címet és a birodalmi hercegi rangot nyerte el. A kismartoni kastélyt fényűző rezidenciává tette, számos templomot építtetett, udvarában festőket és szobrászokat foglalkoztatott. A családtagok közül többen egy-egy hangszer kezelését is elsajátították; apám virginálon verte ki kedvenc darabjait, Pál Antal herceg több hangszeren is játszott (egyesek szerint hegedűn, fuvolán és lanton, mások szerint hegedűn és csellón), és közismert az a tény, hogy Haydn baryton művei a hangszert kedvelő Pompakedvelő Miklós herceg számára készültek. Édesapám több kötet többségében Zrínyi Miklós hatását mutató verset írt, és vallásos tárgyú műveket, imagyűjteményeket adott ki ben Bécsben jelent meg Harmonia cælestis című vallásos énekgyűjteménye, s a magyar zenetörténet-írás ez idáig kiemelkedő zeneszerzőként is számon tartotta. Az újabb kutatások azonban rávilágítottak arra, hogy ez a meghatározás vele kapcsolatban csak korlátozott értelemben használható. Nemcsak azért, mert a kötet dallamainak jó része bizonyítottan nem tőle való (hiszen a kortárs zeneszerzők többsége is felhasznált idegen dallamokat), hanem mert föltételezhetően a dallamok földolgozását, a darabok komponálását sem ő (vagy nem egyedül) végezte. Kótaírása nemcsak külső alakjánál fogva, hanem egyébként is kezdetleges, bizonytalan és helytelen is. Jan Frans Douven: Arcangelo Corelli portréja (1713) Arcangelo Corelli: La Folia (La Follia) Corelli (1653, Ravenna mellett 1713, Róma) kizárólag hangszeres zenét komponált (triószonáták, szonáták, concerto grossók). Zenéjére jellemző a hegedű fürge dallamossága, gyakran használ akkordfelbontást és a kíséretben hallható a lépegető basszus, amely a harmóniát hordozó basszushangok közötti átmenő hangok megszólaltatásával keletkezik. Tizenkét darabból álló continuokíséretes hegedűszonátájának utolsó darabja a La Folia (Follia). A sarabandejellegű témát a zeneszerző több variációban fejtette ki. A műfajra jellemzően a variációk egyre bonyolultabbak, virtuózabb alakok követik egymást, majd egy lírai hangvételű rész után fokozatos emelkedés figyelhető meg a bravúros befejezésig. Variáció: a témabemutatás után a zenei anyag megváltoztatásával ritmus, dallam, figurális, harmóniai szerkesztésbeli vagy ún. ellentéma bevezetésével létrehozott forma. Vl. solo Adagio Vle e Cemb. 9 (tr) 5 6 (tr) (tr)

43 Henry Purcell: Arthur király Pásztor, pásztor Henry Purcell (henri pörszl vagy pörszel) ( , London), az angolok mindmáig legnagyobb zeneszerzője, a korai barokknak talán legegyénibb komponistája. Gyermekkorában a királyi kórusban énekelt, s közben zeneszerzést, hangszerjátékot is tanult. Húszévesen már a Westminster-székesegyház (veszminszter) orgonistája ban elnyerte az udvari zeneszerzői címet, s egyben a Chapel Royal (csep l roj l) orgonistájává is kinevezték. Rövid élete alatt jelentős művek egész sorát írta: dalok, számos egyházi kompozíció, értékes kamarazeneművek és egyéni hangú csembalódarabok mellett kiváló színpadi alkotások kerültek ki a keze alól: az Arthur király és a Tündérkirálynő féloperák ( szemiopera ), egyetlen átkomponált operája, a Dido és Aeneas. Az angol operára jellemző a látvány fontossága. Ennek eredete a masque-ban kereshető: ez egy pompás, ünnepi felvonulás volt, ahol a résztvevők jeleneteket, prózai és zenés képeket adtak elő. Pásztor, pásztor (részlet az Arthur király című szemioperából) Furulyák Zongora / Basso continuo Pász-tor, pász-tor, hagyd a dalt most, Száll a síp-szó, mint Shep-herd, Shep-herd, leave de - coy - ing, Pipes are sweet as Sum - a mers nyár, day, 42

44 És but ha a vé -get ér a já - ték Ránk csak könny, meg bá - lit - tle af - ter Toy - ing Wo - men have the Shot (dekojing, pájpsz, szvít, déj, bát, hir, meridzs, ther, márksz, det, kennot) (Raics István magyar szövege) Zenehallgatás Hallgassátok meg Purcell Mária királynő halálakor írt művét, a Funeraille sentences-t (fjun röl szentenszisz)! Beszélgessetek róla, milyen hatással van rátok a zene! Tudván, hogy temetésre készült a mű, figyeljétek meg és próbáljátok megfogalmazni, milyen eszközökkel fejezi ki a szerző az érzelmeket! II. Mária angol királynő (London, 1662 Kensington, London, 1694) 1689-től Anglia és Skócia királynője volt egészen haláláig. Es - kü - vés - nek, cif -ra szó - nak Egy a vé - ge: fáj here are Mar-riage Vows for sigh - ing, set their Marks that can - Hagy - juk hát a szem - re - há - nyást, Szól a síp - af - ter that with - out re - pine - ing, play and wel - tánc Day nat to vár. Pay; a not szív, Write; - ra hív, szól a síp - szó, szól a síp - and Night, play and wel - come, play and wel - szól play a and síp wel - szó, tánc - ra - come Day and szó, come szó, come, hív. Night. 43

45 Zenehallgatás Hallgassátok meg a duettet többféle előadásban a világhálón! Figyeljétek meg a hangzó magasságot, és hasonlítsátok össze azt az itt látható kottával! Valószínű, hogy találkoztok majd a mai g(-moll) és a Purcell korabeli g-hangolással, ez a mainál nagyjából fél hanggal lejjebb hangzik

46

47 Henry Purcell: Dido és Aeneas Zenehallgatás Mielőtt megismerkednétek az opera egészével, hallgassátok meg a mű elejéről Belinda áriáját! Fogalmazzátok meg, hogy milyen érzelmeket fejeznek ki, vetítenek előre a dallam, ritmus és a harmóniák! Az ope ra nyi tá nya után Dido ud var hölgy ének, Belindának ári á ját hall juk, aki a ki rály nőt biz tat ja: űz ze el ma gá tól a szo mo rú sá got. 46 orig. in c

48 Purcell ezt az operát egy leányiskola részére komponálta, s az iskola tanulói mutatták be 1689-ben. A történet az ókori római költő, Publius Vergilius Maro Aeneis (éneisz) című eposzának 4. éneke alapján készült. Vergilius elbeszélése Homérosz Iliász című eposzához, Trója pusztulásának történetéhez kapcsolódik. Vergilius szerint, amikor a görögök csellel bevették Tróját, a pusztulásra ítélt város néhány hős védelmezőjének megengedték, hogy vagyonából annyit vigyen magával, amennyit elbír, s úgy hagyja el az ősi földet. Az arannyal, ezüsttel útra kelő vitézek közül kitűnt Aeneas (éneász), aki kincsek helyett öreg atyját vette vállára. Nemes tettén Nicolas Verkolye: Dido és Aeneas (1725) megindulva a görögök engedélyt adtak, hogy még egyszer visszatérjen otthonába, s társaihoz hasonlóan ő is kincsekkel megrakodva induljon útra. Aeneas azonban ekkor a házi istenek szobrait hozta magával a hajóhoz, s mivel ezeket tekintették a város őreinek, Aeneas méltóvá lett arra, hogy megalapítsa majd az új Tróját, a későbbi Rómát. Hét évig hánykolódott hajója a tengeren, míg sok kaland után végre az olasz szigetekkel szemközt, Afrika északi partján, Karthágóban kötött ki, ahol a várost alapító királynő, a szépséges Dido kegyeibe fogadta. Az eposz szerint szerelemre gyulladnak egymás iránt, de az istenek úgy akarták, hogy Aeneas lemondjon saját boldogságáról, folytassa útját Itália felé, s ott szerezzen helyet népének, a későbbi Róma helyén. Az opera azonban úgy mondja el ezt a történetet, mintha Dido királynő gonosz ellenségeinek, boszorkányoknak és varázslóknak a csele miatt kellett volna Aeneasnak búcsút mondania. I. fel vo nás Dido el pa na szol ja, hogy oda bé ké je ( én és a bé ke ide ge nek let tünk egy más tól ), tel ve van aggo da lom mal és kín ló dás sal. Az ária ér de kes sé ge, hogy a basszus vé gig egy négy üte mes dal la mot is mé tel get, elő ször c-moll ban, ké sőbb g-moll ban, majd is mét c-moll ban, az ál lan dó basszus fö lött azon ban gyö nyö rű me lo di kus sza ka szok vál ta koz nak. E szer kesz tés mód ne ve: passacaglia (paszszakajja), s igen nép sze rű volt a ba rokk ze ne szer zés ben. 47

49 Dido el mond ja, mi lyen ha tást tett rá Ae ne as el be szé lé se, az a sok szen ve dés, amin a hős ke resz tülment. Fél, hogy túl sá go san is saj nál ja őt Most kó rust hal lunk: Kó rus: orig. in C Da Capo al Fine Ae ne as jön, s ké ri Di dót, fo gad ja őt ke gye i be, mert ez lesz Tró ja új ra fel vi rág zá sá nak is re mé nye. Belinda mint ha csak ma gá ban egyen get né ket te jük egy más hoz ve ze tő út ját: Most törj a győ zelem re, sze re lem! 48

50 49

51 A kö vet ke ző kó rus a sze re lem győ zel mé ről éne kel, s a je le ne tet győ zel mi tánc zár ja (ze ne kar, ba lett). A má so dik je le net ben a va rázs ló nő, Dido el len sé ge meg idé zi a bo szor ká nyo kat. Meg pa ran csolja, hogy za var ják szét Dido és Ae ne as ter ve zett kö zös va dá sza tát, majd is ten ké pé ben pa ran csol ják meg Ae ne as nak: ha józ zon to vább! A bú csú bi zo nyá ra Dido pusz tu lá sá hoz ve zet majd. A két boszor kány nagy sze rű du ett je a szél vi hart hív ja, hogy az ves sen vé get a va dá szat nak: 50

52 A du ett hez kap cso ló dik a hí res visszhang-kórus, mely a bo szor ká nyok ször nyű prak ti ká ját fes ti. II. fel vo nás Dido és Ae ne as ör ven dez nek a kö zös va dá szat nak. Dido ári á ja a va dá szat örö me it ének li, a kó rus en nek dal la mát meg is mét li: 51

53 orig. in d Ám Dido má so dik ud var höl gye mint ha csak ma gá ban em lé kez ne vissza a hí res mi to ló gi ai törté net re ar ra fi gyel mez tet: akár mi lyen öröm itt va dász ni, itt mar can gol ták szét egy kor Akteont va dá szat köz ben sa ját ku tyái. Fo lyik a va dá szat, de köz ben vi har fel hők gyü le kez nek. Ki tör a vi har, min den ki me ne kül ha za fe lé, Ae ne as nak azon ban egy je le nés, egy is te ni hír nök áll ja út ját: Halljad, her ceg Juppiter pa ran csát: még ma éj jel to vább kell ha józ nod! Az is ten már is ha rag szik, mert hosszan időz tél itt, a sze re lem örö mei kö zött. Ae ne as: Juppiter pa ran csa i nak en ge del mes ked nünk kell De jaj, könnyebb len ne meg hal nom, mint Ki rály ném nak ily bá na tot okoz ni! III. fel vo nás A fel vo nás a mat ró zok kó ru sá val kez dő dik: a ha jók kö rül sü rög nek, mert in du lás ra szól a pa rancs. 52

54 Joseph Stallaert: Dido halála (1872) Ez után a bo szor ká nyok du ett jé ben hall juk ör ven de zé sü ket a jól si ke rült mű fö lött, s ter vü ket, hogy Ae ne as ha jó ját vi har ral el süllyesz tik, Kar thá gót pe dig a pusz tu lás nak ad ják. A kö vet ke ző je le net ben Dido és Belinda be szél get nek. Ae ne as lép be: Mit te het a vesz tes Ae ne as? Ho gyan mond jon bú csút az is te nek pa ran csa sze rint a ki rály nő nek? Dido: hogy elmenj a meg ígért új or szág ba, s az el ha gyott Dido meghaljon Ae ne as: Ma ra dok az is te nek pa ran csa el le né re. Dido: Nem, nem le hetsz jel lem te len, men ned kell ki je lölt uta don. Ae ne as tá vo zik, Dido a ha lált hív ja. A ze ne iro da lom egyik leg cso dá la to sabb ári á ja, amely ben Dido el búcsú zik Belindától: Jöjj, Belinda, add a ke zed, a ha lál kö ze lít hoz zám, kö rül vesz a sötétség majd ha a föld ben fek szem, ne ke se regj sor som fö lött, de em lé kez zél re ám. Ez az ária is passacaglia szer kesz tés mó dot kö vet, basszus té má ja egy kro ma ti kus dal lam me net egy sze rű zár lat tal. 53

55 (Hangszer:) Az ope rát a Di dó tól bú csú zó kó rus zár ja. 54 Csoportmunka: A fent közölt kottaszemelvényeket cselló- vagy zongorakísérettel szólaltassátok meg! Ze ne hall ga tás: Hall gas sá tok meg a mű részleteit, majd össze füg gő en a tel jes ope rát hang fel vé tel ről! Keressetek többféle előadást a világhálón, és beszélgessetek arról, kinek melyik tetszik jobban, és miért!

56 Antonio Vivaldi: Négy évszak Vivaldi (1678, Velence 1741, Bécs) legnépszerűbb műve; négy hegedűversenyből eggyé formált, nagyszabású alkotás. A vonószenekar élére a szólóhegedű kerül; a telt zenekari hangzás és a mozgékony, gyakran virtuóz hegedűszóló váltakozása az évszakok hangulatváltozásait megjelenítő hangszínellentéteket hoz létre. A partitúrában az egyes szakaszok kottaképe felett az évszakok eseményeire, jellegére utaló megjegyzéseket találunk. Ha ezeket a partitúra különböző soraiból összegezzük, akkor értjük meg, hogy a zeneszerző minden hegedűversenyhez egy szabályos formájú ( sorból álló) verset, ún. szonettet illesztett, melyben a zenemű tartalmát összegezte. A zene azonban szavak nélkül (is) muzsikál az évszakokról. A TAVASZ I. Hegedűverseny E-dúr Feladat A Tavasz című versenymű tételeiből kiemelt szemelvényeket az ötsoros partitúrából (szólóhegedű + a zenekari együttes: 1. és 2. hegedű, brácsa, valamint cselló és nagybőgő szólamai) két sorba írtuk át. A brácsa szólamát a C hang helyét a 3. vonalon jelölő brácsa-kulcs helyett az ismert G-, illetve F-kulcsokban olvashatjátok. A kottapéldákat lehetőségeitek szerint ének + cselló vagy zongora összeállításban, esetleg különböző hangszereken szólaltassátok meg! A vonóshangszerek magas fekvésű szólamait egy oktávval mélyebben énekeljétek! Itt a tavasz már, ünnepére kelve kedves szellőcskék puhán lengedeznek, fecskék köszöntik vígan énekelve, források ifjan, gyorsan csergedeznek. Fekete felhők meg-megrengedeznek, kék égre zordul rá-rátérdepelve, villám hasít - és meg-megrepedeznek, s fecskéknek megjő friss zenére kedve. Antonio Vivaldi (Ismeretlen festő,1723) Míg elmeséli százszor merre, hol jár, szellő a rétnek, fújdogál a fákra, jobbján ebével szendereg a bojtár, majd sípjába fúj, s édes muzsikákra nimfákkal táncol - s rájuk borul ott már tündöklő Tavasz szerelmetes sátra. (Rónay Mihály András fordítása) Zenehallgatás Az évszakok változása az élet állandó körforgását jelképezi. Így van ez Földünkön, de amikor az északi féltekén beköszönt a nyár, akkor kezdődik délen a tél. Astor Piazzolla argentin zeneszerző, a tangózene nagymestere Négy évszak Buenos Airesben (Négy évszak a kikötőben) címmel Vivaldi mintájára komponálta meg sorozatát. Nézzetek utána, milyen Argentína földrajza, időjárása, kultúrája, majd hallgassátok meg az argentin tavaszról szóló tételt! Ez után következzen az őszről szóló zene, hiszen amikor nálunk, Európában tavasz van, akkor a déli féltekén az ősz uralkodik. Hallgassatok meg minél több tételt Piazzolla művéből! 55

57 1. tétel Itt a tavasz már... Allegro Allegro Fel adat Fi gyel jé tek meg, mi lyen dal lam han gok vagy mo tí vum is mé tel ge té sé vel szó lal tat ják meg a ze ne kar csoport jai és a szó ló he ge dű a ma da rak éne két! Vil lám hasít Va la men nyi hang szer vá rat la nul ok táv hang köz zel le fe lé csa pó, he ves rit mu sú, so ká ig is mé telt han go kat ját szik. Ebből a sö tét, zord ha tás ból tör nek fel a szó ló he ge dű vil lámci ká zá sai. Fi gyel jé tek meg, ho gyan csen de sül el a vi har! 2. tétel Míg elmeséli százszor Largo A szó lóhe ge dű las sú tem pó jú, moll dal la mát a vo nós kar mind vé gig rit mus sal kí sé ri. 3. tétel Pásztortánc Allegro Négy 3/8-os rit mus kép let ös sze fo nó dá sá ból ala kult a 12/8-os jel leg ze tes ré gi olasz pász tor tánc, a siciliano (szicsiliánó). A fé nyes E-dúrt a kö zép rész ben e-mollban szek ven ci á zó dal lam vált ja fel. A té tel vé gén új ra E-dúr ban tér vis sza a dal lam. 56

58 A TÉL IV. Hegedűverseny f-moll A hegedűverseny első és harmadik tételét hallás után figyeljétek meg! A 2. tétel jellegzetes, tizenhatod mozgású hegedű pizzicatói (ujjal pengetett hangjai; ejtsd: piccikátói) és a brácsa hosszan átkötött hangjai a zenekar hangulatfestő hangzásából el nem hagyhatók, de az éneklésre szánt kottapéldában ezeket a szólamokat nem közöljük. Könnyítésképpen a dallamot (felső szólamot) egy oktávval lejjebb írtuk. A Tél hegedűverseny 2. tétele Largo (dó) Esz-dúr (szó) (mi) B-dúr Esz-dúr 57

59 Johann Sebastian Bach Muzsikája évszázadok óta eszménykép, lenyűgöző erejű élményforrás, amely a szakzenészt éppúgy magával ragadja, mint az egyszerű, kottát sem ismerő hallgatót, mert a hangzás bűvöletén túl az élet örök nagy kérdéseiről közvetít üzenetet. Azok előtt pedig, akik műhelytitkaikat is ismerni kívánják, a katedrálisok építészeti remekeihez hasonló megrendíthetetlenül egységes, logikus és gyönyörűséges zenei rendszer bontakozik ki. Beethoven mondta róla: Nem pataknak (a Bach szó jelentése magyarul patak), inkább tengernek kellene hívni! 1685-ben Eisenachban (ájzenáh), Türingiában született. Ősei között sok a muzsikus; orgonista, zeneszerző. Bach korán árván ma- Johann Sebastian Bach radt, s legidősebb bátyja, aki Ohrdruffban (órdruf) orgonista volt, vállalta nevelését. Tanulásra szorította, s ennek érdekében a kötelező anyagon kívül mindenféle egyéb kottától és könyvtől eltiltotta. Így történt, hogy a gyermek titkon, éjszakánként, holdfény mellett másolgatta a tiltott kompozíciók szólamait, míg bátyja észre nem vette engedetlenségét, s elkobozta tőle a nagy munkával megszerzett szellemi kincset. Tizenöt éves korában Lüneburgba kerül, ahol az iskola kiváló énekkarának énekese lesz. A Mihály-templom könyvtárában nagy mesterek Lassus (lasszusz), Monteverdi, Schütz (sücc), Frescobaldi (freszkobaldi) műveit ismerheti meg a búvárkodó természetű ifjú. Tizennyolc éves korában hegedűsként és orgonistaként egy időre a weimari herceg szolgálatába szegődik, majd Arnstadtba kerül orgonistaként, s kevéssel ez után már híres orgonistaként Mühlhausenbe (műlhauzen), majd újra Weimarba. Életének boldog korszaka a kötheni herceg szolgálatában eltöltött néhány év ( ), amelynek gyümölcse számos hangszeres, kamarazene és zenekari műve. Itt keletkezett a brandenburgi őrgróf zenekara számára írt hat Brandenburgi versenymű, a Das wohltemperierte Klavier (dász vóltemperírte klavír), A jól temperált (hangolt) zongora I. kötete és az a-moll hegedűverseny is ban felesége váratlanul meghalt. Árván maradt hét gyermekének anyára volt szüksége, így a zeneszerző másfél év múlva újra megnősült. Második felesége, Anna Magdalena szoprán énekesnő, akinek a Kottáskönyvecske (Notenbüchlein) című zongoramű-gyűjteményt írta ban a lipcsei Tamás-templom megüresedő kántori és zeneigazgatói állását pályázta meg Bach. Ünnepi bemutatkozása alkalmára amely éppen nagypéntekre esett írta és vezényelte a János-passió című művét. Lipcsében karmesteri és zeneszerzői tevékenysége mellett a Tamás-iskola fiú növendékeinek éneklésre és hangszeres zenére tanítása és a kórus nevelése is feladata volt. 27 évig haláláig itt élt és alkotott a mester. Itt keletkezett a Das wohltemperierte Klavier II. kötete, igen sok kantátája (köztük a Vadász kantáta is), a Zenei áldozat és élete utolsó, nagy alkotása, A fúga művészete, melynek utolsó ütemeit már nem tudta leírni, mert életét befejezve az örökkévalóságba költözött. A zárófúgába családnevének betűit komponálta bele. B A C H Zenehallgatás Hallgassátok meg Liszt Ferenc B-A-C-H prelúdium és fúga című művét! Figyeljétek meg a fúga kezdetét, és kövessétek a témabelépéseket úgy, hogy a hangközök segítségével felismeritek a más kezdőhangról belépő témákat is! 58

60 J. S. Bach: Ein feste Burg ist unser Gott BWV* 80 (Reformáció-kantáta) A kantáta általában néhány szólistát, kis kórust és viszonylag kis zenekart alkalmazó vokális mű. Az evangélikus istentiszteleten olvasmány előtt vagy utána hallható, hogy az aktuális bibliai szöveg értelmezését segítse a zene eszközeivel. Szövege többnyire egyházi, de ismerünk világi kantátákat is. Bach mintegy 200 egyházi kantátát és 20 világi kantátát írt. Ez a nyolctételes műve a reformáció ünnepére (október 31.) készült, valószínűleg 1730-ban. Az 1., 2., 5. és 8. tétel Luther Márton szövege. A kantáta alapja a Luther szövegével ellátott koráldallam (ez utóbbi is feltételezhetően az ő alkotása), az Erős vár a mi Istenünk. Korál: Ein feste Burg ist unser Gott (feszte, unzer) Erős vár a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk. Inségben együtt van velünk, Megvált és harcol értünk. Kél az ősi rossz, Bajvető gonosz, Csel vad fegyvere, Erőszak ővele, A földön ő az első. A debreceni nagytemplom belső tere Önnön erőnk csak délibáb És bizony esnénk esten. De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az Isten. Kérded-é, ki az? Jézus, az igaz. Sok had, Egy a fő, Nincs Isten más csak Ő, Krisztus, a Győzedelmes. (József Attila fordítása) Luther kézírása Éneklés Énekeljétek el emlékezetből a BWV 212-es mű, a Parasztkantáta általatok ismert részleteit (nyitóduett, zárótétel)! A művet ezen az eredeti címen is megtalálhatjátok a világhálón: Mer hahn en neue Oberkeet, ez a régies német cím annyit jelent: új elöljárónk (hivatali elöljáró, gazda) van. Ma így mondanánk: Wir haben eine neue Obrigkeit. * Bach-Werke-Verzeichnis (verke fercájhnisz) = Bach műveinek jegyzéke 59

61 Ein feste Burg Maestoso (q=60) ( Maestoso = 60) Kórus Ein' Gott, Ein' Gott, Ein' fe ein' fe fe ste Burg ist un - ser gu ste Burg ist un - ein' - te Wehr und Waf gu ser - te Wehr und Waf ste Burg ist un fen; ein' gu - te Wehr und Waf Gott, ein' gu - te ser fen; ein' gu-te Wehr und Waf fen; ein' fe - ste Burg ist un -ser Wehr und Waf Gott, fen; Ein' fe ste Burgist un - ser Gott, (ájn, feszte, iszt, unzer, vér, vaffen) A mű zárótétele: Korál: Das Wort sie sollen lassen stahn (dasz, vort, zí, zollen, lasszen, stán) Él, áll az ige igazul, Akárki vesse-hányja. (József Attila fordítása) 60

62 J. S. Bachnak tulajdonítható mű: d-moll toccata és fúga A zenetörténészek munkájának egyik legizgalmasabb része, amikor egy eredeti (autográf) kéziratos kottával találkoznak, és megpróbálják megállapítani azokat a tényeket, adatokat a kotta alapján, amelyek nem egyértelműek, amelyekről nem szólnak leírások, nem levelezett róluk a zeneszerző, nem maradt fent kortárs emlékezés. Molnár Szabolcs cikkéből idézünk: Már több mint két évtizede, hogy Peter Williams a tekintélyes Early Music (1981, július) hasábjain felvetette, hogy az egyik legismertebb Bach-kompozíciónak, a d-moll toccata és fúgának nem Bach a szerzője. Mivel tényleg igen népszerű darabról van szó, szakmai és laikus oldalról egyaránt nagy visszhangot váltott ki Williams hipotézise. A d-moll A mű kézirata toccata nehezen összehasonlítható Bach más orgonaműveivel, zeneszerzői technikája nem jellegzetesen bachi természetű, lejegyzésmódja pedig néhány évtizeddel későbbi gyakorlatot tükröz, hogy csak néhányat említsek Williams érveiből. A legmeggyőzőbb érve azonban az, hogy a darab írásmódja, felrakása inkább emlékeztet szóló hegedűdarabra, mintsem orgonakompozícióra. Williams megengedte, hogy a darab esetleg származhat Bachtól, de akkor bizonyára hegedűmű lehetett, az orgonaátirat pedig egy későbbi kor terméke. Williams a hegedűrekonstrukcióhoz az a-moll transzpozíciót javasolta, ebben a hangnemben a jellegzetes hegedűfigurák még meggyőzőbben és még természetesebben játszhatók. (Fidelio 2003) Szómagyarázat toccata (tocco = érintés, toccare = érinteni): rögtönzésszerű művek, melyek zenei anyagát főként akkordok és futamok alkotják; fejlettebb formájában a futamokat ünnepélyes akkordsorozatok vagy kontrapunktikus (ellenpont) fordulatok teszik változatossá J. S. Bach: d-moll toccata és fúga Adagio Ped. 61

63 J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga BWV 582 Pedal 9 Cembalo vagy Orgona 13 A sorozat húsz variációból áll. Az utolsó variáció végén a zeneszerző fúgatémaként használja, és más hangmagasságról is elindítja a téma első négy ütemét. Zenehallgatás: Hallgassátok meg a művet több előadásban, és figyeljétek meg, milyen regisztrációt (hangszíneket) állított be az orgonán az előadó! A tempó is eltérhet az egyes felvételeken. Beszélgessetek a zenehallgatási élményeitekről! Figyeljetek a megszólaló hangmagasságra, mert lehetséges, hogy kétféle lesz: amikor az alaphangolás a mai szokásoknak megfelelően (cca 440 Herzre), illetve a korábbi gyakorlat szerint, mélyebbre (kb. 436-ra) beállított utóbbi esetben a c hang nagyjából a mai h magasságán szól. J. S. Bach: Das wohltemperierte Klavier I. kötet BWV 846 C-dúr prelúdium és fúga E billentyűs hangszerre írt gyűjtemény címének pontos fordítása a jól temperált, azaz a jól hangolt zongora. A mű címét névelő nélkül is ismerhetitek: Wohltemperiertes Klavier. Mit jelent ez a furcsa cím? A régi zenében általában nem alkalmaztak minden, ma használt dúr és moll hangnemet. A billentyűs hangszerek hangolását úgy végezték, hogy az adott néhány hangnemben egészen tisztán lehessen játszani. Amint azonban megnőtt a művek hangnemi (modulációs) terepe, egyre szükségesebbé vált egy olyan hangolási rendszer, amelyben minden hangnem egyenrangú. (A részletek megértéséhez némi fizikai-akusztikai ismeret szükséges.) Az egyenletes hangolás bevezetésével lehetővé vált, hogy Bach olyan sorozatot írjon, melyben mindegyik hangnem képviselve van: C-dúr, c-moll, Cisz-dúr, cisz-moll, D-dúr, és így tovább: összesen tehát 24 mű. Később még egy teljes sorozatot komponált ugyanilyen elrendezéssel. Minden mű két tételből áll: az első egy prelúdium (előjáték), a második egy fúga, vagyis a kontrapunktikus szerkesztés legtekintélyesebb formája. 62

64 C-dúr prelúdium 63

65 Feladat Kövessétek a zenei folyamatot az előző oldalon látható autográf kotta segítségével! A fúga jellegzetes szabályokkal, eljárásokkal végigkomponált kontrapunktikus műfaj. Benne minden hangnak egy-egy szólamba kell illeszkednie, s a szólamok száma állandó: a szólamok egyike sem kíséret, hanem mindegyiknek dallami erővel kell rendelkeznie. Minden hang ezért nemcsak az összhangzás szempontjából kerül a helyére hanem a szólamvezetés szempontjaiból is. De fordítva is igaz: hiába szép a dallam, minden hangnak pontosan illeszkednie kell a vele együtt hangzó többi szólamhoz is. További szabály, hogy ezeknek a dallamoknak nagyon kevés elemből kell fölépülniük. Az alaptémának (néha 2-3 alaptémának) és 1-2 ellendallamnak a részeit szabad felhasználni, emellett úgy kell vezetni a szólamokat, hogy előrehaladásuk közben az összhatás egyre gazdagabb legyen, a témának új vonásai és kombinációi jelentkezzenek. A zeneszerzőnek előre kell gondolnia arra is, hogy a téma alkalmas legyen a tétel hangnemi tervéhez, valamint a különböző kontrapunktikus kombinációkhoz. Látszólag nagyon szigorúak a kötöttségek, de ezek közt mutatkozik meg igazán a zeneszerző költői ereje és képzeletvilága! C-dúr fúga, a fúgatéma A fúgaszerkesztésnek Bach az utolérhetetlenül legnagyobb mestere. Igen sok művében alkalmaz fúgát, melynek ünnepélyessége, érzelemmel teli, egyenletes feszültsége, ugyanakkor magas szintű zeneszerzői technikát kívánó, fegyelmezett formája nagyon is illett Bach egyéniségéhez. Számos fúgát találunk a passiókban, kantátákban, orgonadarabok közt, fúgaformájú a Musikalisches Opfer (Zenei áldozat; muzikalisesz) híres, hatszólamú Ricercarja (ricserkár) is. A fúgaírás tökélyét Bach élete végén egy hatalmas (sajnos befejezetlen) sorozatban, a Kunst der Fuge-ban (A fúga művészete; kunszt) mutatta be. E műben 19 különféle technikájú fúgát és kánont ír ugyanarra a témára s annak változataira. Házi feladat Énekeljétek, majd hasonlítsátok össze a következő oratórikus művek fúgatémáit! Otthon hallgassátok meg a műveket! Keressetek olyan oratóriumtételeket, amelyben fúgát hallhatunk! W. A. Mozart: Requiem Kyrie Allegro Ky - ri - e e - le - i-son, e - le i son, e - le - i - son! G. F. Hӓndel: Messiás And with his stripes we are healed Moderato And with His stripes we are heal - ed, 64

66 Fúgatémák és válaszaik Reális válaszok A téma és a válasz hangközei azonosak. Az alap-, majd a domináns hangnemében megjelenő azonos dallamokat azonos szolmizációval énekeljük. A fúgatémák és válaszaik a Das wohltemperierte Klavier című kötetből valók. A téma (dux) és válasza (comes) A téma (dux) és válasza (comes) A téma (dux) és válasza (comes) Fúgarészlet, Bach kézírása 65

67 Tonális válaszok A válasz hangközei a téma hangnemébe simulnak (például: kvartra kvint, kvintre kvart felel). Ezután a válasz a domináns hangnembe is modulálhat (mint a c-moll fúga esetében). A téma (dux) és válasza (comes) A téma (dux) és válasza (comes) A téma (dux) és válasza (comes) A reális és tonális válasz fogalma a népzenében is használatos. A Béreslegény, jól megrakd a szekered kezdetű dallam két rendszerben szolmizálható módosítás nélkül, mert a dallam első felét a második teljesen pontosan ismétli kvinttel lejjebb. Ugyanígy az Este van, este van, megy a nap lefelé kezdetű új stílusú népdalunk a felfelé történő reális kvintismétlés példája. Ezek hangközről hangközre pontos válaszok. Ha a népdal az első sort, sorokat tonalitásban maradva ismétli, akkor a hangközöknek kell változniuk. Azaz a dallamok nem váltanak át egy másik ötfokú rendszerre, nem modulálnak, hanem megtartják az eredeti hangnemet, s annak megfelelően alkalmaznak más hangot a kritikus pontokon. (Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje, Hangkészlet, hangnem) A Röpülj, páva, röpülj szép dallama mindkét zenei válaszra mutat példát. 66

68 Barokk zenekari muzsika A barokk kor két fő zenekari műfaja a szvit és a concerto. A szvit művészi módon alakított tánctételek füzére. Bach 4 zenekari szvitet (C-dúr, 2 D-dúr, h-moll) és sok zongora-, hegedű-, gordonkaszvitet írt. A concerto rendszerint három terjedelmesebb tételből áll. A zenekar csoportjai vagy egyes hangszerek és a teljes zenekar egymással szembeállítva, mint egyik és másik, rész és egész szerepelnek benne. A concerto grossóban három-négy hangszer különül el, mint concertáló csoport. A szóló concertóban egyetlen hangszert emel ki a szerző a zenekarból. A concertókban a szólamok többnyire kontrapunktikus játékkal egészítik ki egymást, de az önálló szólamjátékot a continuo világos akkordmenete rendezi össze. A két szélső (gyorsabb) tétel felépítését a tutti és szóló részek szembeállítása határozza meg. A tutti szakaszokban a teljes zenekar gyakran tömbszerűen szól és az alaptémát idézi, míg a szóló szakaszokban a zenekar kíséri vagy ellenpontozza a kiemelt hangszerek áttörtebb játékát. A második (lassú) tétel a concerto grossókban gyakran polifonikus, a szóló concertókban áriaszerű. A leggyakrabban játszott concerto grossók szerzői: Corelli, Vivaldi, Händel, Bach. A concertoirodalom csúcsát Bach Brandenburgi versenyei jelentik. Így beszél róla Bach egyik legjobb ismerője és orgona-előadója, Albert Schweitzer (svejcer): A Mester a régi concertók alapgondolatát alkalmazza, vagyis a művet a nagyobb hangzási tömeg (tutti) és a kisebb (concerto) váltakozásából növeszti ki. Csakhogy Bachnál ebből a formai elvből élő erő lesz. Nála nem egyszerűen egymást váltja a tutti és a concertino, hanem a különböző hangzású együttesek egy belső feszültséggel csatlakoznak egymáshoz, áthatják egymást, egyik a másikból emelkedik ki, majd újból egyesülnek. S mindez egy megfoghatatlan, művészi szükségszerűséggel történik. Savaria Barokk zenekar A régi zene újjászületése azzal veszi kezdetét, hogy Felix Mendelssohn 1829-ben előadja Bach Máté-passióját. Az utána következő időszak fellendülése a 20. század második felére esik, amikor az előadók törekvése az volt, hogy a reneszánsz, barokk és klasszikus műveket korhű hangszereken szólaltassák meg, gyakran a kornak megfelelő hangolással. A szelep és dugattyú nélküli rézfúvós hangszerek, a fafuvola és egyéb különleges, feledésbe merült hangszerek egyre népszerűbbek lettek. 67

69 J. S. Bach: III. Brandenburgi verseny BWV 1048 A hat Brandenburgi concertót Bach 1721-ben írta a brandenburgi őrgróf megrendelésére. Az I. versenyműben 2 kürtből, 3 oboából, 1 fagottból és egy kishegedűből (violino piccolo a mai hegedűnél tiszta kvarttal magasabb hangolású: c g d a húrokkal) álló együttest állít szembe a vonóskarral. A II. versenyben a concertinocsoport: trombita, furulya, oboa, hegedű. A III.-ban vonószenekari csoportok váltják egymást, a IV.-ben hegedű és 2 blockflöte (szerkezetében a mai furulyának felel meg), az V.-ben hegedű, fuvola és csembaló alkotja a concertinocsoportot. A VI. verseny különleges hangzású: csak mélyvonósokat szerepeltet (2 brácsa, 2 gamba, gordonka és continuo). A III. versenymű hangneme G-dúr A legrövidebb, de leggyakrabban játszott Brandenburgi verseny. A három tétel közül a középsőt (a lassút) nem komponálta meg Bach, ezt az előadóknak kell rögtönözniük. Hogy mégis kapcsolódjék a zárótételhez, a rögtönzésnek két akkorddal kell zárulnia (csak ennyi szerepel a partitúrában a lassú tétel helyén). Éneklés Énekeljük el négy szólamban: re mi //la szi //la ti //fa mi! Ez egy e-moll hangnemű tétel várakozást keltő befejezése. Bach a hegedűsöket, brácsásokat, gordonkásokat egyaránt hármas csoportra osztotta. Ehhez járul még a szokásos basso continuo *. Az azonos hangszereken belül a három csoport hol egymással lesz szembeállítva, hol pedig együtt haladnak, és egy másik hangszercsoporttal kerülnek szembe. Amikor a hangszerek három csoportja egyesül, a szólam erősebb, tömbszerűbb lesz, s ez a tutti szakaszokat jól elkülöníti a szólisztikus részektől. Zenehallgatás Tanulmányozzátok az 1. tétel partitúrájának egyik oldalát! Hallgassátok meg többször is ezt a részt! Figyeljétek meg, mi az egyes hangszercsoportok szerepe a zene folyamatában! (Vigyázat, a brácsát altkulcsban írják, tehát az egyvonalas c hang a 3. vonalon van!) Megfigyelések A 62. ütem első fele, ahol a D-dúr domináns, majd tonikai akkordja szólal meg, még az előző szakasz végéhez tartozik. Az 1. gordonka továbbadta motívumát, majd egy hármashangzat-figurával ellenpontozza a tizenhatodos szólamot. A 64. ütemben a három gordonka ritmikája egyesül, és szólamuk lefelé tartó skálamenetben amelyben mindegyik tizenhatodon egy-egy akkord is megszólal érkezik meg a G-dúr tonikára. Házi feladat Ahogy a D dúr a G-dúr dominánsa, azaz ötödik foka (V.), úgy a D-dúr V. foka az A -ra épülő dúr. A domináns akkord ugyanis dúrban és mollban is dúr akkord: s-t-r és m-szi-t. Számítsátok ki és kottázzátok le a következő akkordokat: C-dúr és dominánsa és az É dúr mint domináns tonikája! * Az ilyen típusú akkordkíséret neve ma: számozott basszus is lehet, a régebbi elnevezés: generálbasszus. A basso continuo (folyamatos basszus) arra utal, hogy a kíséret folyamatosan szól. A barokk korban általában ritkán írtak ki számokat, mivel az adott zenész sokszor maga a zeneszerző a harmóniák alapján úgyis tudta, hogy mit kell játszania (Bach ezért jelölte az általa nagyon fontosnak tartott akkordhangzásokat számmal). Manapság a kiadók a basszus szólam fölé írt számokkal és módosítójelekkel jelölik az akkordokat, hogy ezzel a kíséretet játszó hangszerjátékos számára útmutatást adjanak. 68

70 Írásbeli feladat Kottázzátok le egy sorba a 64. ütem első felének három gordonkaszólamát! A 64. ütemben a hegedűk veszik át a 62. ütem második felében feltűnő motívumot, G-dúrba transzponálva. Itt is háromszor ismétlődik a motívum, de nem a hegedűk adják azt egymásnak, hanem az egységessé vált hegedűszólamoktól a brácsához, majd a gordonkákhoz kerül. Az előbbi játékos hatást tehát most erőteljesebb hangzás váltotta fel. (Vajon miért? Nézzetek előre a 67. ütemre!) Nézzétek meg a ütem többi szólamát! 1. tétel Vln I. Vln II. Vln III. Vla I. Vla II. Vla III. Vcl I. Vcl II. Vcl III. Con 62 Éneklés: Hallgassátok meg újból ezt a részt, és énekeljétek hozzá a basszust! Ugyanitt a három hegedű egy rövid motívumot állít szembe a gordonkákkal. A motívumot három együtt mozgó (akkordikus) szólamban játsszák. A felső szólamokban minden hegedűmotívumot egy oktávval mélyebben megismétel a brácsák szólama. Éneklés: Hallgassátok meg újból e szakaszt, s énekeljétek hozzá 3 szólamban előbb a hegedűket, azután a brácsákat (énekhangotoknak megfelelő magasságban)! 69

71 ütem: a 3. hegedű szólója az előbbi hegedűmotívumból nőtt ki, de egy akkordfelbontásba torkollik. Minden ilyen figuráció megismétlődik az ütem második felében. A basso continuo a tonalitás fokozatos megváltozását irányítja e-mollból h-moll felé. Az egységessé vált brácsaszólam a basszusra épülő akkordokat erősíti, de ritmikája folytatja az alaplüktetést. Az 1 2. hegedű párhuzamos mozgásai a kis motívumot a ti riri daktilus helyett riri ti trocheussal idézik, de mindig az akkordhoz alkalmazva. Éneklés Énekeljétek hozzá a hangfelvételhez ezt az akkordmenetet: Éneklés Most énekeljétek hozzá az 1. hegedű, brácsa, gordonka háromszólamú menetét! A legcsodálatosabb az, hogy minden, amit itt láttunk, voltaképpen a tétel elején álló tutti témából nőtt ki, annak hol egyik, hol másik elemét használta fel. Énekeljétek a következő vázlatot, azután keressétek meg az előbb megfigyelt elemeket! G D G G D G A tételt gondosan végighallgatva megfigyelhetitek, hogy hol, milyen szereppel jelenik meg a d-t,-d motívum; hol szerepel a 62. ütem gordonkamotívuma; milyen helyeken bukkan fel a 67. ütemben kezdődő szólisztikus dallam. Eközben kövessétek figyelemmel ha nem is tudjátok mindig pontosan megállapítani, hogyan változnak a hangnemek! 70

72 2. tétel Ahogyan azt a 68. oldalon olvastátok, a tétel helyén a partitúrában csak két akkord szerepel. Az Adagio tételt Bach az előadókra bízta. 3. tétel A hangneme G-dúr. A nagy mesterművekben mindig megfigyelhetjük, hogy a részek és az egész a legtökéletesebb összhangban vannak egymással. A részletek egy jól átgondolt tervbe illeszkednek, viszont ez a terv csak a részletek által lesz meggyőző és élettel teljes. Zenehallgatás Tanulmányozzátok ezt a 3. tétel első szakaszában (1 12. ütem)! Újból és újból hallgassátok meg a hangfelvételt! A szakasz, melyet mindig megismételve adunk elő, a G-dúrból D-dúrba való átmenetet képezi. Énekeljétek hozzá ezeket a hangokat: Feladat Figyeljétek meg, hogyan történik az átmenet! Énekeljétek hozzá a következő hangokat: Megfigyelés 1 2. ütem: a G-dúr megerősítése ütem: szekvencia, amely D-dúrba vezet. 4. ütem közepe: az 1 2. ütem megismétlődik D-dúrban, szólamcserékkel ütem: a korábban alkalmazott szekvencia itt transzponálva jelenik meg és A-dúr felé vezet. 8. ütem: megérkezés a-tonalitásba: az alaphang a basszusban orgonapont-szerűen, nyolcadcsoportokban, két ütemen keresztül szól. 10. ütem: Az A-dúr egyben a szekvenciában visszatérő D-dúr dominánsát is jelentette, főként, mivel a g, mint szeptimhang még inkább a D-tonalitást erősíti de a D-dúr szeptimakkord c szeptimhangja rögtön tovább is visz a G-tonalitás felé ütem: A G-dúr egyben a D-dúr szudbominánsa, így a D-dúr zárlat érzete teljes lehet. Összegezve: az ütem alatt G-ről A-n keresztül D-re jutottunk. 71

73 Most figyeljétek ugyanebben a szakaszban a zenekarban különböző hangszereknél bujkáló nyolcadmozgásokat! Énekeljétek ezeket a nyolcadcsoportokat egy vonalba rendezve, miközben hallgatjátok a zenét! Megfigyelés 1 2. ütem: a g d vagyis a G-dúr domináns/tonika váltakozást akkordfelbontások érzékeltetik ütem: a G-dúr/D-dúr modulációt fokozatosan készítik elő a brácsák lefelé tartó nyolcadcsoportjai ütem: Az 1 2. ütemben megfigyelt akkordfelbontások a 4. ütem közepétől D-dúrba kerültek ütem: a lefelé mozgó nyolcadok a 6. ütem közepétől a hegedűkben jelennek meg ütem: orgonapont a basszusban, de nyolcadismételgetéssel, a mozgásérzet fenntartására. 10. ütem: újból megjelennek az akkordfelbontások, most a basszusban, de ezúttal emelkedő mozgással, lendületes hatást keltve ütem: az emelkedő mozgást átveszi a 2. és a 3. hegedű, s a folyamat eléri a magas (kétvonalas) d-t. A tétel pezsgő jellegét a 6 tizenhatodból álló csoportok adják. Két ilyen csoport alkot egy egységet, mely megismétlődhet vagy transzponálódhat. Így alakult ki a ritka 12/8 ütem: 6+6 tizenhatod = 6/8, 6+6 nyolcad = 12/8. Páros munka A 12/8 itt nem 6/4 miért nem? Beszéljétek meg a kérdést először párokban, majd csoportokban, végül alakítsatok ki közös álláspontot a kérdéssel kapcsolatban! Énekeljétek el lassan, azután egyre gyorsabban a következő vázlatot, majd próbáljátok meg annak legalább a fő hangjait a hangfelvétel hallgatása közben énekelni! 72

74 Megfigyelés A kezdőütemben az első tizenhatodcsoport g-ről d-re emelkedik. A második csoport ennek pontos tükörképe és d-ről g-re ereszkedik. (Vö. a basszussal!) Ez a motívumpár négyszer hangzik el, de nem hat puszta ismétlődésnek, mivel a szólamok egymás után lépnek be, egyre több hangszer kerül játékba; legvégül a legsúlyosabbak, a gordonkák ütem: a szekvencia főhangjai (tehát a tizenhatodcsoportok kezdőhangjai): h e a d g cisz. Mi ebben a szabályszerűség? A 8 9. ütemben, a-orgonapont fölött, az eddigiekhez képest másfajta figurációval mozognak a tizenhatodok. Most csak a főhangokat énekeljük (vagyis minden csoportból az 1., 3. és 5. hangot)! Az azonos figurák egy sorba rendezve: Még néhány érdekesség A 3 4. ütemben a basszus főhangjait (g c fisz h ) tizenhatod figura rajzolja körül. Éneklés Énekeljétek össze lassú tempóban a basszus és az 1. hegedű szólamát! Milyen szabályosságot fedeztek fel a két szólam dallamában? A 3 4. ütem szekvenciájában hol az 1. hegedű, hol a csellók (egységes) szólamához csatlakozik egy-egy belső szólam terc-, illetve szextpárhuzammal, a 2. és a 3. hegedűben. Énekeljétek ki lassan, folytassátok a szekvenciát, azután hallgassátok meg felvételről! Milyen hangközt emelkedtünk, amikor a G-dúr alaphangjáról a D-dúr alaphangjáig lépünk? Ha e-moll kezdőhangjáról emelkednénk ugyanazzal a hangközzel, milyen hangnembe jutnánk? Milyen hangnembe jutunk, ha C-dúrból (vagyis annak c alaphangjáról) emelkedünk ugyanezzel a hangközzel? Mely hangnemben vagyunk a 28. ütemben? (Figyeljetek a basszus szólamra!) Ezután, 8 ütem átvezetést követően, a 36. ütem végén C-dúrba jutunk, majd onnan indulva az ütem variált alakját halljuk. Milyen hangnembe érkezünk a 48. ütemben? 73

75 J. S. Bach: János-passió A passió: Jézus szenvedéstörténete az evangéliumok szerint, melyet évszázadokon át ünnepélyesen recitáltak évente a nagyhéten. Nagypénteken került sor a János apostol evangéliumából vett passió olvasására. A Jézus korabeli Jeruzsálem rekonstrukciós makettje A passiót olyasféle olvasmánytónuson recitálták, amilyeneket az 5. osztályban tanultunk, pl. így (de többnyire latinul): Ki-ment Jézus tanítványaival a Kedron patakon túl -ra, az ta nít vá nya i val. ott volt egy kert, és bement ab - ba Jé -zus A passiórecitálás különlegessége volt, hogy míg az eseményeket egy evangelista énekelte, Jézus szerepét egy másik, mélyebb hangú énekesre bízták, a többi szerepeket pedig magasabb hangon énekelte egy énekes, illetve a tömeg szerepét a kórus. Amikor a 16. században a németek lefordították anyanyelvükre a passiót is, a zeneszerzők önálló dallammal próbálták az anyanyelvhez legjobban illő recitálást kialakítani. A német passió történetének kiemelkedő zeneszerzője a Bach előtt kb. 100 évvel élt Heinrich Schütz. Bach a recitativókat változatosabb dallamokkal és akkordkísérettel látta el. A turbákat (tömegjelenetek) gondosan kidolgozott, mozgalmas kórusokban írta meg, de a mondanivaló zenei megfogalmazásakor a passió szövegéhez hozzáadott még új, az evangéliumban nem szereplő szövegeket, melyek a cselekményhez kapcsolódó emberi gondolatokat és érzelmeket fejezik ki. A hallgató egyéni megrendülését, meghatódását szólóáriákban szólaltatja meg a zeneszerző, a történet idején élt közösség érzelmeinek kifejezésére pedig négyszólamú korálfeldolgozásokat fűz közbe. Így tehát Bach passiói négyféle tétel váltogatásával (recitativó, turba, ária, korál) kialakított hatalmas drámai zeneköltemények, melyekben nyitó és zárókórus is helyet kap. Bach két nagy passiót hagyott ránk, az 1723-ban komponált János-passiót és az 1729-ben írt Máté-passiót. 74

76 Feladat A két zenekart és két kórust alkalmazó Máté-passió keletkezésének és bemutatásának idejét sokáig kutatták a zenetörténészek. Nézzetek utána internetes forrásokban is, hogy mi ma a zenetörténet álláspontja a mű keletkezéséről! Számoljatok be egymásnak az eredményekről! A Getszemáni kert Első rész A történet forrásai: János evangéliuma és Máté evangéliuma 26., 27., 75. versének részletei. Olvassátok el a Szent István társulat új fordításában ahonnan a fejezetben található idézetek is származnak a Biblia idevonatkozó szakaszait! A szövegben a turbák szövegét dőlt betűs írással emeltük ki. A nyitókórus után (1. tétel) a 2. tételben (recitativo): az evangelista elbeszéli, hogy...jézus kiment tanítványaival a Kidron-patakon túlra. Ott volt egy kert. Odament tanítványaival. Ezt a helyet Júdás is ismerte, aki elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival. Júdás kapott egy csapat katonát, és a főpapoktól és a farizeusoktól pedig szolgákat, és kiment velük, lámpákkal, fáklyákkal és fegyverekkel fölszerelve. Jézus tudta, mi vár rá. Eléjük ment hát, és megszólította őket: Kit kerestek? Azok így válaszolnak 3. tétel (turba): A názáreti Jézust! 3. tétel Jesum, Jesum, JesumvonNazareth, JesumvonNazareth, Jesum von Na-za-reth. 75

77 A kórussal egy időben cikázó hegedűszólamokat hallunk, ez érzékelteti a tömeg zajongását, izgalmát, zeneileg pedig ellenpontot ad a kórus lassabb mozgásához. 4. tétel (recitativo): A tömeg nem mer Jézushoz nyúlni, s ő újból megkérdi: Kit kerestek? Így felelnek: 5. tétel (turba): A názáreti Jézust! 6. tétel (recitativo): Jézus szava: Én vagyok, ha tehát engem kerestek, hagyjátok elmenni tanítványaimat! 7. tétel (korál): Mily nagy szeretet! Én örömök közt élek, Neked pedig helyettem kell szenvedned. Sz. A. T. B. 7. tétel O, gro - ße Lieb, o Lieb' ohn' al - le Maa - ße, Die dich ge-bracht auf die - se Mar - ter - stra - ße. Ich leb - te mit der Welt in Lust und (grosze, líb, ón, másze, dí, dih, gebráht, díze, márterstrásze, ih, lébte, der, velt, luszt, frajden, muszt, lájden) A magyar nyelvű passió-előadásokon gyakran ezzel a szöveggel éneklik a korált: Ó, mérhetetlen szeretetnek útja, mely téged vitt e kínos, hosszú útra! Én itt e földön örömökben éltem, s Te szenvedsz értem! Freu - den, und du mußt lei - den! 76

78 8. tétel (recitativo): Jézust elfogják, ő engedelmesen indul a szenvedés útjára. 9. tétel (korál): Isten akaratának kell teljesednie. Adj engedelmességet nekem is a szenvedés idején. 10. tétel (recitativo): Jézust megkötözik, és elvezetik a főpap házába, hogy ott törvényt tartsanak fölötte. 11. tétel (ária): Az én gonoszságaim kötöztek meg téged A tételt kígyózó mozgású motívumokból szőtt basszus irányítja, melynek jellegzetessége a nyolcadok kopogása, s melynek fő hangjai a hangszeres bevezetésben ütemről ütemre emelkednek: Erre épül a két oboa témája, amelyből az egész tétel kibontakozik: Az altszóló és az oboák egymáson át- meg átnyúló motívumokkal haladnak. Közben hangnemváltásokat, hol párhuzamosan vezetett, hol ellentétes ritmusokkal kombinált ének oboa ellenpontokat hallunk. Az ária három szakaszból áll, ezeket hangszeres elő-, illetve közjáték keretezi. A három szakasz hangnemi rendje: I. d-moll F-dúr a-moll. II. g-moll. III. d-moll B-dúr d-moll. Énekeljük, és hasonlítsuk össze az I. és III. szakasz első felét: (recitativo): Simon Péter és egy másik tanítvány titokban követte Jézust. 13. (ária): Követni akarlak, Jézus, fürge léptekkel. Szoprán ária, concertáló fuvolákkal. 14. (recitativo): Jézust kihallgatják, s amikor válasza nem tetszik a vádlóknak, arcul ütik őt. 15. (korál): Ki ütött meg téged, ártatlant? Én voltam az, aki vétkeimmel téged vertelek Szövege a passióban: Ki vert meg, ó, te áldott? Megváltóm, ki bántott, ki bánhat így veled? Te nem vagy bűnös lélek, mint kik a földön élnek, a bűnöket nem ismered. 77

79 Sz. 15. tétel A. T. B. Wer hat dich so ge - schla - gen, mein Heil, und dich mit Pla - gen so ü - bel zu - ge - richt'? Du bist ja nicht ein Sün - der wie wir und uns - re Kin - der, von Mis - se - ta - ten weißt du nicht. (ver, dih, zo, geslágen, mejn, hájl, dih, plágen, zúgeriht, biszt, niht, zünder, vi, vir, unzre, fon, misszetáten, vájszt) A fenti korál változatát mely a Máté-passióban is az itt közölt német szöveggel szerepel gyakran éneklik Kerényi György alkalmazott versével: 1. Már nyugosznak a völgyek, az erdők s minden földek, már alszik a világ. Elszunnyad szívünk gondja, s egy titkos kéz kibontja az éjnek csillagsátorát. 2. Ha jő az alkonyóra, térj, testem, nyugovóra, a munka végetér. De te, ó lelkem, este a földi terhet vesd le, s légy könnyű, mint a lenge szél. A vokális (énekelt) művek magyar szövegeiről a 36. oldalon olvashattok. 78

80 Második rész A második rész a 21. számú korállal kezdődik (Krisztus értünk földre szállt) számú recitatívók és turbák: szövege Jn ből származik. (Pilátus jött ki hozzájuk, és megkérdezte tőlük: Mivel vádoljátok ezt az embert? ) Ha nem volna gonosztevő felelték, nem hoztuk volna eléd. (Pilátus szabadkozott: Vigyétek vissza és ítélkezzetek fölötte saját törvényetek szerint! De a zsidók nem tágítottak:) Nekünk senkit sem szabad megölnünk. Zenehallgatás Figyeljétek meg a felfelé haladó kromatikát a különböző kórusszólamokban az Übeltӓter (übeltéter, gonosztévő) szóra! Ennek a párja a 25. tétel felfelé és lefelé egyaránt haladó kromatikája a töten (ölni) szóra. A 28. számú recitativó és a 29. számú turba: Pilátus... kiment a zsidókhoz, és kijelentette: Én nem találom semmiben bűnösnek. De az a szokás nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok, hogy szabadon bocsássam a zsidók királyát? Erre újra kiabálni kezdtek: Ne őt, hanem Barrabást! Barrabás rabló volt. Feladat Hallás alapján figyeljétek meg, hogy a tömeg egyetértését fejezi ki a homofon szerkesztés! A gonosztévő nevét először a férfiak (basszus) mondják ki, majd mindenki együtt kiabálja: Barrabást! (A nevet ma így írjuk: Barabás.) 34. turba: Erre Pilátus előhozatta Jézust és megostoroztatta. A katonák töviskoszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá. Aztán eléjárultak, és így gúnyolták: Üdvözlégy, zsidók királya! A gúnyolódás könnyedségét, a befolyásolás felelőtlen voltát, szervezetlenségét az imitációs szerkesztés fejezi ki....egy tánctétel egy zenekari szvitben tisztán játékos karakterű, a János-passióban a 34. tétel gúnyos, elidegenítő jellegű (Helmuth Rilling: Bach egyházzenéje, Bach tanulmányok 1995.) 67. Zárókórus A kezdősor: Ruht wohl, ihr heiligen Gebeine (rut voll ír hájligen gebájne). Magyar fordítása: Nyugodj békében, drága halottunk... Feladat Zenehallgatás előtt vagy közben tanulmányozzátok a fönti dallamot, és állapítsátok meg a tétel alaphangnemét! A kiírt előjegyzések mellett ehhez számításba kell venni a dallamban jelölt asz hangot is. (A kotta a Bach-összkiadás alapján készült.) A passió korállal zárul: Ó, Uram, hadd vigye angyalod a lelkemet, ha meghalok, majd Ábrahámhoz! 79

81 80 Georg Friedrich Händel Händel (1685, Halle 1759, London) jogi tanulmányai mellett kiváló orgonistává válik. Húszéves korában írja első operáját. Évekig Olaszországban él, ahol a muzsikusok és a közönség rajongással veszi körül közben többször Londonba utazik, ahol operáját is bemutatják, s a közönség szeretettel ünnepli, valamint a hannoveri herceg szolgálatában is eltölt néhány évet. Ez időszakban keletkeznek concerto grossói (koncsertó grosszó) s más zenekari és kamarazene-alkotásai (a Vízizene 1717-ben) tól 1740-ig már folyamatosan Londonban él, ahol egy ideig az új operaház irányítója. Itt írja és mutatja be nagyszabású oratóriumait (többek között a Júdás Makkabeus címűt). Élete utolsó időszakában súlyos szembaj hatalmasodik el rajta, s elveszti látását hatalmas akaraterejének köszönhető, hogy ilyen súlyos baj ellenére is orgonahangversenyeket adott még Londonban. A nagy barokk mester 1759-ben második hazájában, Londonban távozott az élők sorából. Az 5. osztályos könyvben találkoztatok a Vízizene F-dúr szvitjének tételeivel, a Júdás Makkabeus történetével és a Győzelmi kórussal. Tűzijáték szvit 1749-ben az aacheni béke megünneplésére az angol király kísérőzenét rendelt, így keletkezett a Tűzijáték szvit. A király fúvószenekari művet szeretett volna, de Händel ragaszkodott a saját elképzeléséhez, úgyhogy vonóskar is szerepel a D-dúr zenekari műben. Tételei: 1. Nyitány, 2. Bourrée (burré), 3. A béke, 4. Az örömünnep, az 5. és 6. Menüett. A győzelmet ünneplő tűzijátékra április 27-én este került sor Londonban, a Green Parkban. Zenehallgatás Zenehallgatás közben jegyezzétek fel, milyen hangszercsoportok és hangszerek szólalnak meg a meghallgatott részletben! Melyik hangszer kap szóló szerepet? Tűzijáték szvit Nyitány Adagio Vl. I Vl. II Vla Vc. Cemb. Feladat Keressetek könyveket és internetes oldalakat, amelyekből jobban megismerhetitek Hӓndel életét és műveit!

82 G. F. Hӓndel: Messiás Händel operavállalkozásai után a szélesebb tömegekhez fordult: megteremtette a nagy kórustételeket tartalmazó angol oratóriumot. Legnagyobb sikereit ezzel a műfajjal aratta. A Megváltóról szóló oratóriumát augusztus 22. és szeptember 14. között írta Londonban a művet először 1742-ben, Dublinban mutatták be egy árvaház javára rendezett jótékonysági koncerten. Händel többször átdolgozta oratóriumát, amely március 23-án hangzott el először Londonban, a Covent Garden Színházban. A hagyomány úgy tartja, hogy II. György király, aki jelenlétével tisztelte meg az előadást, elragadtatásában a Halleluja kórust meghallva felállt és állva hallgatta végig a tételt. A három részes mű első részéből idézzük a Megváltó érkezését váró 2-es számú tenor áriát és a Jézus születéséről szóló 12. tételt. Könyvünkben a 11., a ma leggyakrabban megszólaltatott kiadás szerint haladunk. Every valley Ev' -ry val - ley, ev' - ry val - ley shall be ex -alt -ed, shall be ex - alt ed, (vali, sel, bi) Fordítás: Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bércek rónává. (Ésaiás 40,4) Projektfeladat Képek és jelképek címmel jelent meg Szabó Éva szerkesztésében a Móra Kiadó gondozásában az a könyv, amely az életünket átszövő, bibliai jelképek irodalmi, képzőművészeti és zenei vonatkozásairól szól. Legyetek ti is kutatók, és nézzetek utána, mely zeneszerzők írtak műveket Jézus születéséről! Keressetek festményeket a témához! Gyűjtsetek karácsonyi dalokat! Készítsetek bemutatót a gyűjtött anyagból! Feladat A feladat első része a következő oldalon látható kottaképhez és hallás utáni élményeitekhez kapcsolódik. Figyeljétek az imitációs szerkesztést, és készítsetek vázlatot a szólambelépésekről, jelölve a belépés hangközeit, az esetleges dallami, terjedelembeli és ritmikai változásokat! A gyermek érkezésének szépségét és örömteliségét még az is érzi, aki nem tudja, miről szól a szöveg. Ugyanígy érzékelhető a szöveg tartalma szerinti változás a sűrűsödő imitációs belépéseknél ( És a fejedelemség az ő vállán ), valamint a homofon ütemekben ( Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó ). Azonosítsátok a szöveg tartalmát ezeknél a részeknél is! Mivel indokoljátok a kompozíciós technika változását az adott helyeken?

83 For unto us a child is born 82 Andante Szoprán For un -to us a Child is born, un-to us a Son is giv-en, un-to us asonis giv-en, for un-to Tenor us Alt giv -en, us For (ántu, ász, csájd, iz, szán, end, dö, gávernment, sell, bi, ápon, soulder, vándeful, kánszelor, májti, Gád, písz) A tétel szövege a Szent István Társulat fordítása szerint: Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. Zenehallgatás Hallgassátok meg az oratórium második részének kezdetén hallható két kórustételt, amelyek attacca, azaz folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz: And with his stripes we are healed (Az Ő sebei által gyógyulánk meg) és All we like sheep heve gone astray (Elszéledénk, miként a bárányok)! For un-to us achildisborn, un - to a Son is us giv -en, un -to Basszus For un-to a Child is born, us a Son is un-to us a Childis born, un - to a Son is us a Child is born, giv-en, un -to us a Son is giv-en,

84 Az oratórium legismertebb tétele, a Halleluja kórus zárja a második részt (42.). Feladat Hallgassátok meg a tételt először csak az öröm kedvéért! Az ismételt meghallgatás előtt olvassátok el a fordítást, és azonosítsátok a szöveggel a polifon és homofon részeket! A tétel szövege: Alleluja! mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható. (Jel. 19,6) E világnak országai a mi Urunkéi és az ő Krisztusáé lettek, aki örökkön örökké uralkodik. (Jel. 11,15) Királyoknak Királya és Uraknak Ura. (Jel. 19,16) Alleluja! A harmadik rész azzal a szoprán áriával kezdődik, amelynek kottája Händel Westminster Abbey-beli (weszminszter ebi) sírján látható: Tudom, hogy Megváltóm él! Szoprán ária 43. szám Larghetto 83

85 S.I S.II A. S.I S.II A. T.I T.II B. G. F. Hӓndel: Saul Welcome, welcome mighty king Az oratórium 1738-ban keletkezett, bibliai történetet dolgoz fel. Költői szövegekre alapozva, Saul és Dávid történetén keresztül mutatja meg az irigység pusztító erejét. Saul király akkor veszi magához fegyverhordozóként Dávidot, mikor az legyőzi Góliátot. Dávid harci sikerei azonban féltékennyé teszik a királyt. Erről szól az idézett kórusrészlet. Welcome, welcome, mighty king! Welcome all who conquest bring! Welcome David, warlike boy, Author of our present joy! // Saul, who hast thy thousands slain, Welcome to thy friends again! David his ten thousands slew, Ten thousand praises are his due. Üdvözlégy, üdvözlégy, hatalmas király! Isten hozott minden hódítót! Üdvözlégy Dávid, harcos ifjú, mostani örömünk okozója! // Saul, ki ezreket küldtél a halálba, köszöntünk barátaid között újra! Dávid levágott tízezret, megilleti tízezer dicséret! (Artner Balázs fordítása) Saul Kórus 23. szám Andante allegro Wel -come,wel -come, migh - ty king! - con - quest bring! Wel -come, wel-come, migh - ty king! Wel - come all who con - quest bring! ten thou -sand prai -ses ten thou -sand prai -ses, tenthou-sand prai - ses Wel -come,wel -come, migh - ty king! Wel - come all who con - quest bring! ten thou-sand prai - ses (velkám, májti, konkveszt, oll, hú, táuzend, prájzisz, hisz) ten thou-sand prai - ses Wel come all who tenthou-sand prai - ses are his due. are his due. are his are his due. due. 84

86 Barokk Összefoglalás Barokk harmóniák A korálok a szónak a protestáns liturgiában használt jelentése szerint olyan régi német népénekek voltak, melyeket Bach korában már jó kétszáz éve énekeltek, s nagy becsben tartottak. Bach is szerette és gyakran feldolgozta őket: legegyszerűbb formában négyszólamú kórusokra, de úgy is, hogy beillesztette a korált egy nagyobb lélegzetű, szövevényes műbe, vagy dallami figurációkat, harmóniai változatokat alkalmazott néha akár minden egyes korálsorra mesteri imitációkat épített (orgonakorálok, kantáták és oratóriumok kórusai). Minden ilyen korálfeldolgozás egészen önálló, egységes, másra nem hasonlító Bach-mű, igazi alkotói teljesítmény. Következzen néhány korálfeldolgozás J. S. Bach tollából! Úrnak szolgái mindnyájan 2 Trombita ad lib. J. S. Bach Dallama a 134. genfi zsoltáré, Théodore de Bèze (francia; ejtsd: téodor dö bez) szövegét Szenczi Molnár Albert fordította (1607). 85

87 Korál szöveg nélkül Megfigyelés: Énekeljétek a következő háromszólamú menetet: m r d t d d t l szi l d sz l m l Énekeljétek most ugyanezt visszafelé olvasva, rákmenetben is. Látjuk, hogy a dúr hangnem és párhuzamos mollja az akkordmenetben összekapcsolódik. A basszus d s l menete fűzi őket egymáshoz, a m l basszuslépés pedig megszilárdítja a moll hangnemet. Még szilárdabb lesz a moll, ha beiktatjuk a szubdominánst is, így: m r d r t d d t l t szi l d sz l r m l Így már nem lehet rákmenetben visszafordítani. (Miért nem?) Hogyan változtatja meg ezt az összefüggést, variációs lehetőséget Bach a darabunkban? Keressétek ki és elemezzétek! A folyamat egyébként továbbvezethető, s akkor a moll hangzás csak rövid átmenet a dúron belül: m r d t l sz d t l sz f m d sz l m f d Miért nem énekeltünk most szi hangot? Énekeljük a példát rákmenetben is! Éneklés Zongorázza a négyszólamú korált a tanár vagy egy ügyesebb diák. Énekeljük hallás után vele együtt kotta nélkül a basszust! Ezt a gyakorlatot végezzük el a következő korálokkal is! 86

88 Ó, maradj, világosság Christus, der ist mein Leben 1. Ó, 2. Ó, 1. Ó, 2. Ó, ( ) ve e 16. századi dallam és szöveg ma - ma radj vi - lá - gos - ság, mi - vé- radj ol tal mad dal mi vé lünk, lünk fé - h nyed - del paj - zsunk, ma -radj vi - lá - gos - ság, mi - vé - lünk fé - nyed - del. ma -radj ol - tal - mad - dal mi - vé - lünk, h paj - zsunk, - zess a sö - tét - ben, hogy ne té - ved - jünk vi - lág di - a - dalt ne ve - hes - sen raj - ve e - zess a sö - tét - ben, hogy ne té - ved - vi - lág di - a - dalt ne ve - hes - sen jünk raj - Megfigyelés A koráldallam harmadik sorát Bach C-dúrba való kitérésként harmonizálja meg. Tanulmányozzátok, hogyan: a felütésen az előző F-dúr akkord ismétlését halljuk, de más szólamelhelyezéssel. Ez a harmónia viszont a C-dúr hangnem szubdominánsa is, ami így az új hangnembe vezet át. (A basszus ti-dó -lépését követően továbblépünk a C-dúr II. fokára (közben egy késleltetés a tenorban!), majd a VI. fok a-moll akkordjára. Végül átmenőhang vezet a IV. fokra, mely után domináns-tonika zárlat következik. Feladat Hasonlítsátok össze az 5. ütem első akkordjának hangjait és azok elhelyezését a szólamokban a 6. ütem második akkordjával! Tanuljátok meg fejből az 1 2. ütem valamennyi szólamát, és szólamcserékkel énekeljétek kotta nélkül! Írjátok le emlékezetből egymás alá a négy szólamot! A hangszeresek játsszák el hangszerelve is! Tanuljátok meg kívülről valamelyik belső szólamot! Énekeljetek minél több korálfeldolgozást! Szerezzétek be a Sulyok Imre szerkesztésében megjelent Négyszólamú korálfeldolgozások című kötetet (az Editio Musica Budapest kiadása), és énekeljetek, játsszatok minél többet ezekből a rövid darabokból! Te hogy el. tunk. el. tunk. Te hogy 87

89 Jézus, vígasságom Jesu, meine Freude 17. századi dallam és szöveg Je - su, ach, wie lang, mei - ne Freu - de, mei - nes ach, lan ge ist dem Her - zens Wei - - Her - zen ban - Je und A korál magyar szövege: Jézus vígasságom, esdekelve várom áldó szavadat. / Légy velem, ó mindenem, nálad nélkül nem is élek, te vagy örök élet. / A te jelenléted megvidámít, éltet, bátor szívet ad. / Légy velem, ó mindenem, nálad nélkül nem is élek, te vagy örök élet. Zenehallgatás Hallgassátok meg a motettát, és figyeljétek meg, hányszor hangzik el a fenti koráldallam! Megfigyelés: Énekeljétek el a következő késleltetéssorozatot: m / r / d / t / l / sz d / d t / t l / l sz / sz f / f m stb. Amikor a koráldallam lefelé vezető szekundlépéssel zár le egy motívumot, Bach sokszor alkalmaz ilyenfajta késleltetést. A basszus pedig alatta vagy dominánsról lép tonikára vagy S D T menetet énekel. Így: m / r / d m / r / d d / d t / d vagy: d / d t / d d / sz / d d / f sz / d de, ge, - su, mei - ne Zier, Got - tes Lamm, mein Bräu - ti -gam, ver - langt nach dir! au ßer dir soll - mir auf Er - den nichts sonst Lie - bers wer - den. 88

90 Próbálkozzatok korálharmonizálással! Legyen ez a dallamsor: sz d sz l / sz f m m / sz sz f m / r d d / / Először határozzátok meg a basszust mint iránymutatót. Azután töltsétek ki egy belső szólammal. Az ügyesebbek két belső szólamot is szerkeszthetnek, de akkor már ügyelni kell arra, hogy ne haladjanak prím-, kvint- vagy oktávpárhuzamban, s ne is ugráljanak összevissza, hanem gördülékeny, jól énekelhető szólamokat alkossanak. Ezután ismerjétek meg a Bach-mű alsó szólamát, s írjatok így belső szólamot hozzá! Kottázzuk le a négy szólamot megfelelő hangnemben: B: d l, m, f, / sz, sz, d d / d d r m / fr szsz, d / / Barokk kontrapunkt A kontrapunkt magyarul: ellenpont a századtól kezdve kialakult zeneszerzői technika, kifejezési eszköz: az adott szólamhoz képest a másik szólamban pont ellen pontot, hang ellen hangot állít a zeneszerző. A jó ellenpontban a szólamok egymás ellen dolgoznak (valójában egymást kiegészítik), egyik a másikat kilendíti helyzetéből. A jó ellenpont tehát nem azzal teszi elevenebbé a zenét, hogy gyorsabb mozgásokat ír elő, hanem hogy hatására egy időben több, összehangolt zenei esemény történik. Az ellenpont a zeneszerzői íráskészség legjobb iskolája volt, s mindmáig a zeneszerzés tantárgy fontos ágazata. A kontrapunktikus művek előadásakor az énekestől, hangszerestől nagy figyelmet kíván, hogy szólamát összehangolja a másikkal, ugyanakkor a lehető legvilágosabban kiemelje szólamának sajátosságát. Angelo Bertalotti ( ) az olaszországi Bolognában (bolonyában) énekmester volt. Általános iskolás korú énekes növendékei számára komponálta 56 Solfeggi (szolfeddzsi) című gyakorlatait, melyek a kottaolvasási készség kialakításához és a hallás kiműveléséhez nyújtottak segítséget. Kodály Zoltán: Kétszólamú gyakorlat egy Vivaldi témára 89

91 A barokk kontrapunkt jobb megismeréséhez ajánljuk Kodály olvasógyakorlataiból a Bicinia Hungarica, a 15 kétszólamú énekgyakorlat és a 66 kétszólamú énekgyakorlat darabjait. Knud Jeppesen dán zenetudós 1934-ben jelentette meg a reneszánsz kontrapunktról szóló munkáját, amelyet Olsvai Imre fordított magyar nyelvre Ellenpont címmel. A szerző Giovanni Pierluigi da Palestrina zenéjén keresztül ismerteti a vokális kontrapunkt jellemzőit, a stílus történetét, hangrendszerét. Könyvünk 64. oldalán a fúga műfajával kapcsolatban már olvashattatok az ellenpont szerkesztésének néhány szabályáról. 90

92 Bertalotti: Solfeggio dó Páros munka Keressetek kánonban énekelhető dallamokat, amelyekről eddig nem tudtátok, hogy kánonként is élvezetesen hangzik! Ernst Toch, Budapesten született osztrák zeneszerző Földrajzi fúgája nagy népszerűségnek örvend. Az ötlet: ritmikusan mondott földrajzi nevekből álló kánon. Készítsetek magyar fúgát ismert személyek, földrajzi nevek vagy más ötletek felhasználásával! Kottázzátok le a ritmusát! Komponáljatok kánont! Lessetek el ötleteket ismert művekből! 91

93 A barokk a társművészetekben A barokk a század művelődését és mindent művészeti ágát befolyásoló korstílus, amelynek jellegzetes stílusjegyei időben eltérően jelentkeztek az építészetben, festészetben, szobrászatban, irodalomban és zenében. A barokk kifejezés eredete máig vitatott; valószínűleg a portugál barrucával (szabálytalan formájú gyöngy) és az olasz baroccóval (szabálytalan, nyakatekert következtetés) áll összefüggésben. A megjelölést a közvetlen utókor kritikának szánta, mert már szokatlannak és érthetetlennek találta a barokk alkotásokat. A történelmi korszak, az ellenreformáció kora valóban tele volt ellentmondással, de a barokk stílus két évszázada a kultúra és a tudományok fejlődésének ragyogó korszaka. A művészek a legjelentősebb megbízásokat a főúri megrendelőktől és az egyháztól kapják, ezért a kor művészetét a pompa jellemzi, építészetét leginkább templomok, paloták, főúri rezidenciák és kertek képviselik. A kor megrendelői azt várják a művészettől, hogy a képzeletet megragadó vagy látványos alkotásokkal fokozza a hatást: elkápráztasson és gyönyörködtessen. Ez meghatározza a művészet témáját és a módszereit. Képzeljünk el egy lenyűgöző barokk katolikus templomot, amely belső tereinek gazdag díszítésével vonzza a híveket! A mozgalmas freskók és nagy hatású szobrok így kizökkentenek a hétköznapokból, a mindent betöltő zene nem evilági magasságokba emeli a képzeletet. Ezzel a szemet megtévesztő formálással azonban nem a racionális gondolkodásmódot veti el a művészet, hanem az érzékelés határait (tér, mélység, látvány, hangzás, mozgás, fény) akarja kitágítani. Bernini: Szent Teréz extázisa, Róma, Santa Maria della Vittoria-templom 92

94 A barokk legnagyobb mesterei Itáliában Caravaggio ( ), a fény-árnyék ellentétén alapuló barokk festésmód megteremtője és Giovanni Lorenzo Bernini ( ), aki szobrászként a szenvedélyes mozgást és az alakok színpadias beállítását hozta divatba. A spanyol festészetben kiemelkedő Diego Velázquez ( ), a tiszta színek alkalmazásának barokk mestere. A flandriai Peter Paul Rubens ( ) főúri megrendelők kedvence. A protestáns Hollandiában alkot a festészet történetének egyik óriása, Rembrandt van Rijn ( ) és Jan Vermeer van Delft ( ): életművükre inkább a polgári témák és a józan nézőpont jellemző. E korban jön divatba a portréfestés (arckép), megjelenik a tájkép és az életkép műfaja. A barokk szobrászat erősebben támaszkodik az antik hagyományokra, mint a festészet vagy az építészet, de vallásos témáik szintén a kegyeletet, a hit diadalát hirdetik, és elkezdődik a reneszánsz köztéri lovas szobor barokk szellemű átformálása. A barokk térformálás legnagyobb mestere Rómában Francesco Borromini ( ), aki meghökkentő újszerűséggel alakította épületeit. A franciaországi barokk építészet itáliaitól eltérő sajátossága, hogy a barokkra jellemző megoldások itt nem a belső terek szervezésmódjában alakultak ki, hanem főként a tömegformálásban, a kertművészetben és az épületbelsőkben. Az osztrák barokk építészet legértékesebb alkotásai a 18. század első felében a világi építészet terén keletkeztek. A török kor utáni újjáépítéskor a magyarországi templomok osztrák mintára épültek. Borromini: Sant Agnese-templom, Róma 93

95 III. A KLASSZIKA ZENÉJE A bécsi klasszika zenéjéről A bécsi klasszika a zenetörténet egyik csúcspontja az a zenei stílus, mely 1760 táján virágzott ki, s központja Bécs városa volt. Az idei évben fontos célunk, hogy megismerjük Haydn, Mozart, majd a stílust már átalakító Beethoven muzsikáját. Bevezetőként 18. századi népszerű német társas énekeket tanulunk. A stílust feladatok megoldásával tesszük magunkévá (lásd: Negyven zenei nyelvlecke). A nagy formák világába néhány kiválasztott zenekari mű vezet el minket, a korszak áttekintéséhez pedig a zenetörténeti összefoglaló nyújt segítséget. Ez a kor a vonósnégyes és a szimfónia megszületésének kora, emellett virágzik az opera műfaja. Olyan oratóriumok születnek, mint Joseph Haydn Teremtés (Alkotás) című műve. Ennek a műnek magyar vonatkozása is van: a budapesti Alkotás utca, mely nevét a Teremtés című oratórium után kapta. Az eisenstadti Esterházy-kastély kápolnája Haydn-terem a kastélyban 94

96 W. A. Mozart: Pajtás, örvendj Töredék a Zaide című Singspielből Elénekes: Paj - tás, ör - vendj, ví - gan élj, bát - ran áld a pró ba té telt, nagy ka - land e föl - di é - let, jót és rosz-szat vált -va mér. Hát da -lol - junk, hát ne -ves -sünk, min - den gon - dot fél - re - ves - sünk, bát - ra -ké a nagy vi - lág, rá - juk vár csak bol - dog -ság! Mind: Hát da -lol - junk, hát ne -ves - sünk, min -den gon -dot fél - re - ves - sünk, bát - ra -ké a nagy vi - lág, rá - juk vár csak bol -dog -ság! A szövegek magyar fordításairól lásd a 36. oldalt! (Tótfalusi István magyar szövegével) Feladat Keressétek meg, utal-e a dallam hangnemváltásra a Mozart-műben! A hangnemekről: A klasszikus zene a dúr (dó-sor, a ti hang a vezetőhang) és az összhangzatos moll (lá-sor szi vezetőhanggal) hangzásvilágának bűvöletében él. Az alaphangnem dominanciája mellett a zeneszerzők természetesen szívesen kalandoznak el műveikben más hangnemekbe is: a bécsi klasszikára jellemző az egy kvinttel feljebb (szolmizálva a fi hang megjelenése utal rá) vagy az eggyel lejjebb lévő hangnem (ami legegyszerűbben a tá hang segítségével érhető el). Fenti példánk alaphangneme B-dúr, így itt a kvinttel feljebb az F-dúrt, a kvinttel lejjebb az Esz-dúrt jelenti. A hangnemekről a Negyven zenei nyelvlecke elméleti összefoglalóiban (= Ö) olvashattok részletesen. A kórus a Mindenki című Oscar-díjas magyar kisfilmből (Rendező: Deák Kristóf) 95

97 Leopold Mozart: Hallali Vidáman Az é - gen rt a pir - ka -dat, A kürt -szó száll a fák a - latt, Haj - hó, haj - hó, hal - la - li -hó! Haj - hó, haj - hó, hal - la - li -hó! hó, hó, hó, hó, hal - la -li, hal - la -li, hal - la -li, hal - la -li, Haj - na -li haj - sza de Nézd, ug - rik már a cser - je kö -zül, z, és szar - vas ott me-ne-kül, hó, hó, hó, hó, Itt lesz mind úgy Szómagyarázat: hallali (francia): a vadak elejtését, a vadászat végét jelző kürtszó (Nádas Katalin szövegével) Írásbeli feladat Figyeljétek meg a dallamot alkotó hangközöket és a két szólam együtthangzó hangközeit! Mely hangközök szólnak leggyakrabban? Írjátok le a s f m r d dallammenet kíséretét! Leopold Mozart (1719, Augsburg 1787, Salzburg) a salzburgi hercegérsek udvari zeneszerzője, hegedűművész és pedagógus. Hegedűiskola című könyve 1756-ban jelent meg. Zenehallgatás Hallgassátok meg Wolfgang Amadeus Mozart édesapjának, Leopoldnak D-dúr trombitaversenyét és a Vadász szimfóniát, amelyben a kürtöknek nagy szerep jut! A kürt: tölcséres fúvókájú és kiszélesedő hangtölcsérű rézfúvós hangszer. A natúrkürt billentyű és szelep nélkül készült, ezért csak abban a hangnemben lehetett játszani rajta, amelynek alaphangjára az adott hangszert hangolták. Legkönnyebben az alaphang és oktávja, valamint a kvint és a nagyterc szólalt meg. jó! es - te kö-rül, Hal - la -li, hal - la -li, hal - la -li, hal -la -li, Hal -la -li hó, ez a haj -sza de jó, Ez a haj - na - li hal-la -li, de jó! 96

98 W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után KV 595. (Sehnsucht nach dem Frühling) (zénzuht nah dém frűling) Ének: 1.Jöjj, Komm, Hangszer: cser lass drá lie - ga bermai, má - jus új - ra, und ma che mert lomb - ra - - die Bäu - me wie vár - az der ág, grün, - mely mir nél ki - búj - na an dem Ba che die a kis - ded klei nen Veil hó - vi - rág chen blüh n! a und Ó, Wie hogy möcht re - ich doch pes - ne so szí ger - vem, ha egy is ne ein Veil chen nyíl wie - na der már, seh n! ó, Ach, drá lie - ga ber Mai, má - jus, szí - vem víg kó - bor - wie ger ne ein mal spa zie lás ra ren Hangszer: vár. geh n! 97

99 A dal énekelt része két, egyaránt 8 ütemes egységből áll, mindkettő 4+4 ütemre bontható tovább. Az A formarész (periódus): az előtag gyenge zárlattal végződik (a dallamban a hangnem terchangja szól), az utótag teljes zárlattal. A B rész (9 12. ütem): kitérés a domináns hangnem felé; az A rész ( ütem: visszatérés, a kezdő periódus anyagának újabb variációja, ismét az alaphangnemben zár. A zongora négyütemes utójátékának dallamában megjelenik ugyan a domináns hangnem vezetőhangja de már csak alsó váltóhangként, az alaphangnem végig egyértelmű. (A váltóhangról bővebben lásd a Fogalomtárban.) A zeneszerzők nevei mellett álló rövidítések és számok a művek életműben elfoglalt helyére utalnak. Haydn műveit Hoboken rendszerezte, Mozart életművét Köchel (Köchel Verzeichnis = Köchel jegyzék) látta el időrend szerinti számokkal, Beethoven pedig az opus 1-es (opusz = mű) három zongoratrióval lépett először zeneszerzőként nyilvánosság elé. E sorozat első műve az Esz-dúr trió, tehát az opus 1. numero 1, rövidítve: op. 1. No 1. Beethoven Marmotte című dalának keletkezéséről A században szokássá vált, hogy a Savoya tartományban élő szegény családok a környező vidékek módosabb településeire küldték gyerekeiket, pénzszerzés céljából. Erre szolgált, többek között, a hegyekben élő mormoták betanítása különféle, akár táncnak beillő mutatványokra: mert, bármilyen furcsa, a főként alvásról híres mormota ha épp nem aludt ilyesmire is hajlandó volt. A dal Johann Wolfgang Goethe: Pludersweilerni nagyvásár című vásári komédiájának szövegére készült. Goethe művében a mutatványos kisfiút Marmotte-nak (Mormotának) hívják, ő énekli a dalt, amire a mormota táncol. A mozgásra vonatkozó színpadi utasítás szerint a férfiak pénzt dobnak a gyereknek és a mormota felszedi azt. Beethovent meghatotta a vers, és megzenésítette. Mára a dallam német nyelvterületeken szinte népdallá vált. Zenehallgatás A vásárok témaköréhez képzőművészeti, irodalmi alkotások, filmek, zeneművek kapcsolódnak. Hallgassatok részleteket Igor Sztravinszkij farsangi vásárban játszódó művéből, a Petruskából! Cégér A három mormotához 98

100 L. van Beethoven: Marmotte Lied des Marmottenbuben, op. 52. No. 7. (mármott, líd desz mármottenbuben) Allegretto 1. A nagy - vi - lá - got jár - Ich kom -me schon durch man - Allegretto en im - nem min - dig volt - mer was zu es - va che e - lég, sen fand rég, Land, a a vec que la mar - mot - te, még Und - vec que la mar - mot - te, a - vec que si, a - vec que la a vec que la mar - mot - te, a - vec que si, a - vec que la a vec que la mar -mot - te.

101 Joseph Haydn: Falusi jókedv Die Landlust, Hob. XXVIa 1. Itt Ent Allegro molto min ich bá - nat el nem ér - het, a szív oly ví - gan éb - -fernt von Gram und Sor - gen Er-wach ich je - den Mor - - den vor her éj - sza - kát itt lá - gyan die Nacht ver gnü gend al - szom át zu - ge - Itt Die nincs Frei mi né - kem fáj - - heit mei - ner See - nincs mi né - kem fáj - hat, csak az, mi Frei heit mei ner See len ist mir das höch bol - do - gít, ste Gut; red, mert gen, Wenn bracht. hat, len, itt die rá und 100

102 2. Ha járok lenn a mélyben, a hímes tarka réten, hol lágyan zsong az ér, mit rejt az ősi bérc, a fűben szép kis bárány, a fűben szép kis bárány, oly vígan játszik ott, s a gerle, hűs lomb árnyán búg édes dallamot, búg édes dallamot. 3. Ha szól a pásztor sípja, s nagy vígan táncba hívja, mind jő a férfinép, s a lány, sok drága szép. Jut nékem mindig párom, jut nékem mindig párom, egy bájos, édes nő, a táncot véle járom, míg fényes hajnal jő, míg fényes hajnal jő. 4. Így élni szép, ily távol sok álnok, irigy szájtól: van tréfa, édes csók, s a szívek bátrak, jók. Hoz minden óra szépet, hoz minen óra szépet, hát éljünk boldogan, csak múló perc az élet, és máris vége van, és máris vége van. A 12 dal billentyűs kísérettel című gyűjtemény tizedik darabja. A cím magyar fordítása megfelel a német eredetinek: das Land = vidék, ország, föld, die Lust (luszt) = kedv, öröm, élvezet. 101

103 J. Haydn: Egykedvűség Der Gleichsinn, Hob. XXVIa:6 (glájhzinn) Vivace t-rök gyöt-r kí-no-kat, 1. Ha egybá-jos lánymi-att vol-na ar-ca bár-mi friss, s ar-com hamu-szür-ke is. Tün-dö-köl-ne 102 bár - mi - kép, szeb-ben mint a haj- nal- ég;

104 szép le - het. szép le- hogy - ha köz - ben Hogy-ha köz-ben el - fe - led, cresc. het. el - fe -led, t -lem bár mi t - lem bár - mi 2. Ha egy jámbor lány miatt tűrök gyötrő kínokat, égne benne bármilyen tiszta lángú érzelem, volna nap-nap jámborabb, oly jó, mint egy kis oly galamb: jó, mint egy kis galamb: hogyha nem vár hogyha engemet, nem vár engemet, tőlem bármi jó lehet, tőlem bármi jó lehet, hogyha nem vár hogyha engemet, nem vár engemet, tőlem bármi jó lehet! tőlem bármi jó lehet! (Hárs Ernő fordítása) (Hárs Ernő fordítása) A közölt kotta a dal első, 1781-ben megjelent kiadása alapján készült. Gaetano Previati: Aurora (A festő és kedvese, 1884) 103

105 W. A. Mozart: A fonó lányka Die kleine Spinnerin, KV 531 (dí, klájne) Élénken A "Was szomszéd if - jú kér - de - zé: Te mért fonsz nap-pal s éj - jel? Míg rok-kád zúg mint spinnst du?" frag te Nachbars Fritz, Als er uns jüngst be -such - te. "Dein Rädchen läuft ja szél wie - ke-rék, az if - jú - sá - god vész el, jöjj in - kább der Blitz, Sag an, wo - zu dies fruch - te; Komm lie - ber én - ve - lem! De szól - tam: Hall - ja ké - rem, bár mun - un - ser Spiel!" "Herr Fritz, das laß ich blei - ben, Ich kann játsz her -szál in ka mir, így wenn az er's 104

106 é wis 2. A férfi minden lány szívét csak játékszernek nézi, de nálam senki célt nem ér, én fittyet hányok néki, Hű rokkám engem el nem hágy, s ki fonhat selymet, szépet jó ifjú értsd meg végre hát, az kócra rá sem nézhet, az kócra rá sem nézhet! - le-tem, ez job-ban tet -szik né - kem, ez job-ban tet-szik né - kem. - sen will, So auch die Zeit ver -trei - ben, So auch die Zeit ver -trei - ben. 3 3 L. van Beethoven: Urián Föld körüli utazása Urians Reise um die Welt, op. 52. No. 1. (Uriánsz rájze) 1. Ki Wenn mesz - szi je mand út - ei ról visz- ne Rei sza - se tut, tér, lesz b - ven So kann er was mit me - sél ver -zäh - jen, len. hát D'rum 105

107 út nahm - ra ich kel mei tem épp nen Stock und e - zért, Hut a bot Und tät s ta - das Rei risz - nya sen vé - wäh - nincs hat lem. len. Hisz Da hi- er gar ba nicht ab ban, ü bel de nin drum csen ge tan, ám, csak foly -tas -sa, Ver zähl' erdoch wei raj - ter,herr ta, U- ri U -ri - án! an! 2. Az út az Észak-sarkra vitt, volt is hideg, szavamra! Tán mégis csak jobb volna itt, ez ötlött épp agyamba Hisz nincs hiba abban 3. És örvendeztek láttamon, midőn Grönlandba értem, és halzsírt kentek vastagon, én abból mégsem kértem. Hisz nincs hiba abban 4. Vad, durva nép az eszkimó, és minden jóra lusta, csak egyet vertem hátba jól, és lám, fejem bezúzta! Hisz nincs hiba abban (Tótfalusi István fordítása) A dal keletkezésének ideje Az alapjául szolgáló verses tanmese szövegét Matthias Claudius ( ) írta: tanulsága abban áll, hogy az emberek bár külsőre és szokásokra nézve különbözőek lényegében mindenhol egyformák (például okosak vagy buták). 106

108 Kánonok Erdő mélyén 1 Er 2 - d mé - lyén, es - ti csend - A mű szerzősége bizonytalan, a források Haydn- és Mozart-műként is említik a kánont. Ismeretlen szerző Hal -lod a csa -lo-gány é - des da - lát? Szí - vedbe zen - gi bá - na - tát. 3 ben, Hal-lod a csa-lo-gány é - des da - lát? Szí -vedbe zen - gi bá - na - tát.. A nap leszáll Nyugodtan 1 A nap le W. A. Mozart: Alleluja 1 2 Ismeretlen szerző - száll. Az ég - bl hull a har-mat - ár, a rét vi - rá - ga kely-het tár, az éj - sza-ka csend - je Al - le-lu - ja, al - le -lu - ja, al - le - lu - ja, al -le - lu - ja, 2 vár. Al - le -lu - ja, al -le -lu -ja, al - le - lu - ja, al - le - lu - ja, 3 Al - le - lu - ja, al - le - lu - ja. 107

109 W. A. Mozart: Ó, felvirradt a szép óra 1 Ó, fel - vir -radt a szép ó - ra, köny - vek, ír - kák nyu - go - Az eredeti szöveg tréfálkozás: Ó, te csacska... itt egy név következik. A kotta alatti szöveget Jankovich Ferenc írta. vó - ra! Él-jen a nyár, él-jen a nyár, iz-gul-ni sej, 2 haj, nem kell már, nem ré -mít ben-nün-ket a bun-da, nyug-díj-ba vo -nult a sze-kun-da, baj! i-haj-ja haj, el-múlt a baj, i - haj-ja haj, el-múlt a baj, el-múlt a 3 Immár a nyár, a nyár, ált. szép szü -net ö -rö-me vár, ki -ált-suk: él - jen a gyönyö-r a nyár, Úgy pezsg a jó - kedv, mint a gyöngy, 4 az is - ko - la - i nép mind így ki - a bol - dog nyár - ra így kö-szönts:vi - vát! vi - vát! vi -vát! Bú -csúz -zunk hát! W. A. Mozart: Téli hangulat 1 Mily táj. szép, A 2 cseng a csen 3 hul lám zik a ha sik -lik a gyors szán, mint a ten-ger, - - hó lá (lezáráskor) gyan száll, hull, - g, szel -l fúj, szel - l fúj, szel-l fúj.

110 W. A. Mozart: Drága szempár Luci care, K. 346 (lúcsi káre) Allegretto Drá - ga szem - pár tisz - ta fé - nye, csil - lag é - le - tem re - mé - nye, adj e szív - nek, adj nyu- gal - mat, adj e szív - nek, adj nyu - gal - mat. Ér - ted sí - rok el - gyö - tör - ten, ol - tár - ké - pem, drá - ga höl - gyem, Á - mor ad - ja ily ha - tal - mad, Á - mor ad - ja ily ha - tal - mad. 109

111 Rendszerezés, gyakorlás a bécsi klasszika stíluskörében Negyven zenei nyelvlecke Ez a negyven lecke arra való, hogy megtanuljátok egyelőre alapfokon Haydn, Mozart, Beethoven zenéjének nyelvét. Mindegyik lecke hangközénekléssel (H) kezdődik. Ezt figyelmesen, lassan énekeljétek, közösen vagy párokban, minden hangközt kitartva, amíg meg nem találjátok a szép együttcsengést. (Ne csak a tisztaságra, hanem a hangszín és hangerő összeillesztésére is figyeljetek!) Az olvasópéldában (O) a stílus jellemző dallammotívumaival, ritmusképleteivel találkoztok. A rögtönzésben (R) már ellenőrizhetitek, hol tartotok a stílus megismerésében. Vigyázzatok! Ne álljatok le a példa közben, fejezzétek be, ahogy tudjátok, azután második énekléskor javíthattok rajta. A diktáláskor arra kell ügyelni, hogy minden részletet jól el tudjatok helyezni a forma egészében, tudjátok, mi tartozik egy ütembe vagy ütempárba. A zenélésben nagy szerepe van a tudatosságnak: ezért jegyezzétek meg jól az elméleti összefoglalást (Ö). A műelemzésben (M) az a kérdés, felismeritek-e egy darab egészében azokat a részleteket, melyeket már tanultunk. A jó kottaolvasó ugyanis nemcsak a hangokat olvassa, hanem azok összefüggéseit, értelmét is! Végül a technikai gyakorlatban (T) a kottaírás, -olvasás apró fortélyaival ismerkedünk meg. A diktálás példáit könyvünkben nem közöljük, de a diktálásról egy alkalommal se feledkezzetek meg! 1. lecke H O R A hiányzó szólamot rögtönözve énekeljétek, a kürtmenet szabálya szerint! Ö A kürtmenetről A rézfúvós hangszerek természetes hangjai így következnek egymás után: d-m-s-d -r -m -f -s Belőlük a klasszikus hallásmód szerint ezt a hangközmenetet állíthatjuk össze: d -r -m -f -s m-s-d -r -m (szext-kvint-terc-terc-terc) 110

112 2. lecke H O R Kísérjétek a dallamot terceléssel (de van, ahová nem terc illik)! Ö A felütésről A klasszikus stílus darabjai gyakran felütéssel kezdődnek. Ilyenkor a darab további részében is gyakran felütéssel indulnak a kisebb formarészek. Énekléskor vagy hangszeres bemutatáskor ügyelnünk kell az összetartozó részek helyes megszólaltatására, felütéses frazeálására (frazeálás = tagolás). 3. lecke H O * = a már felemeléssel módosított hang (itt: fisz) további felemelésének (fiszisz) jele, neve: kettős kereszt 111

113 R Ö A késleltetésről Énekeljétek el a 2. lecke R példáját! A 8. ütemben a felső szólam már az első negyeden ré hangot énekelhetne. De nem ezt teszi, hanem a várt hang felső szomszédját szólaltatja meg. Ez feszültséget kelt, mely akkor oldódik, amikor átlépünk a főhangra. Ennek a figurációnak neve: késleltetés (a figuráció a dallamhang vagy -hangok egyfajta élénkítését is jelentheti, a ritmikai mozgás által). A késleltetett hang az alsó szólammal a hangzás szempontjából ellentétben áll, s csak akkor nyugszunk meg, amikor a feloldáskor a várt hang is felcsendül. A késleltetés a zenei mozgás és megnyugvás helyes arányát szolgálja. A klasszikus zeneszerzők a késleltetést gyakran írásban is kifejezték azzal, hogy a késleltető hangot előkével írták. Ennek értékét le kell vonni a főhang értékéből. M Keressetek késleltetéseket a fenti olvasópéldánkban! T Írjátok át az olvasópélda 2. ütemét úgy, hogy előke helyett a ténylegesen énekelt ritmust jegyzitek le. 4. lecke H O R A hiányzó helyeken rögtönözve énekeljétek a második szólamot! 112

114 Ö A hármashangzat-felbontásokról A klasszikus stílusban a dallamok gyakran alakulnak ki hármashangzatok felbontásából. Leggyakoribb a hangnem alaphangján vagy annak kvintjén elhelyezkedő hármashangzat dallammá bontása. Természetesen a dallamnak nem kell a hangzat alapján kezdődnie. M Keressetek az elmúlt évek anyagából hármashangzat-felbontásos dallamrészleteket! T Írjátok le a hangközgyakorlatot mollban! 5. lecke H O R Keressétek ki a megfelelő hangot az alsó szólamban x-szel jelölt helyeken! Többféle jó megoldás is elképzelhető. Vessétek össze többek javaslatait! O Az idegen hangokról A fenti hangközgyakorlatban egyes helyeken átmenő dallamhang kötötte össze a tökéletesen összecsengő hangközöket. Máskor egy nyugodtan álló hangköz egyik hangja kilép a szomszédos hangra (váltóhang), majd vissza a főhangra ahogyan az R példában is. Éppúgy, mint a késleltető hang, az átmenő- és a váltóhang is egy rövid ideig feszültséget támaszt a basszus és a dallam között, ezek tehát a hangzathoz képest idegen hangok, melyek a zenei mozgás folyamatosságát biztosítják, hol egyszerűbb átmeneteket, hol pedig szükséges feszültséget visznek a zenébe. 6. lecke H 113

115 O R Találjatok ki dallamot a 7 8. ütemre! Ö A vezetőhangról A klasszikus zenében a hangsorok hetedik hangja mindig félhanglépéssel érkezik az alaphangra. A skálának ezt a hangját vezetőhangnak nevezzük. Mivel a természetes moll hangnemben nagyszekund van az alaphang alatt, a vezetőhangot módosítással állítjuk elő. 7. lecke H folytasd! Énekeljétek az utolsó két ütemet az előző ütemek mintájára! A hangok sorrendjét megváltoztattuk. A hangközök ne változzanak! O R Énekeljétek az O példát d-mollba áttéve! Hallgassátok meg hangelvételről Beethoven Hegedűversenyét, és próbáljátok meg leírni, hogyan alakította át a zeneszerző a téma dúr változatát mollá! 114

116 Ö Azonos alapú dúr és moll összefüggése (maggiore-minore, ejtsd: maddzsóre-minóre) A maggiore-minore három legfontosabb hangja azonos: az alaphang, a kvint és a kvart. D-dúrban és d-mollban (természetes moll esetén) a d, e, g és a hang azonos, így az azonos alapú dúr és moll között az előjegyzés mindig három előjegyzés különbséget mutat. Ebben az esetben azonban dallamos moll szerint énekeljetek figyeljetek a fi és a szi hangra is! Az 5. és 7. olvasópéldák összehasonlításából és Beethoven hegedűversenyének témaváltozataiból látjuk, hogy egyes dúr dallamokat könnyen át lehet tenni mollba és viszont. M Énekeljétek el a 2. lecke O példáját! Miben különbözik egymástól a dallam két fele és miért? T Transzponáljátok (tegyétek át másik hangnembe) a fenti olvasópéldát hangszereiteken és írásban! 8. lecke H O Gondolkodjatok! Énekeljetek a hatodik hangköz helyén levő kérdőjelek helyére zárlatot! A második hangközsort egészítsétek ki az első mintájára! R Énekeljétek az alsó szólamot rögtönözve! Ö Az ütempárról A klasszikus zenében a legkisebb, önálló egységként is értelmezhető formarész általában az ütempár. Az egymásra következő ütempárok formai nyitás-zárás, illetve kiegészítendő rész kiegészítő rész módján egymásra rímelnek. Gyakran ritmusban is megfelelnek egymásnak: azonos ritmust hoznak más hangokkal vagy egymás ritmusvariációi. M Írjátok egymás alá a 3. lecke O példájának első és második ütempárját! Magyarázzátok meg az azonosságot és az eltérést! Keressetek a 8. zenei nyelvlecke olvasópéldájában példákat akkordfelbontásokra (hármas, négyes hangzatok és fordítások)! T Transzponáljátok a fenti Haydn-dallam 1 8 ütemét minore hangnembe, c-mollba! Ügyeljetek a szi hang írására! 115

117 9. lecke H O R Rögtönözve énekeljetek a dallamhoz pillérhangokból álló kísérőszólamot! Ö A periódusról Amikor két ütempárt játszunk egymás után, a második nemcsak felel az elsőre, hanem vele együtt egy nagyobb egységet is alkot. A négyütemes egység zártabb hatást kelt, mint a kétütemes. Most már ez a négyütemes egység is választ kíván, s ha a nyolcadik ütemig elérkezünk, még inkább kereknek, zártnak, tökéletesnek érezzük az egységet. Ezt mutatja az is, hogy a harmóniai folyamat is megnyugszik a 8. ütem végén, s a zeneszerzők gyakran megismétlik a nyolc ütemet. Az ilyen lezárt egységet periódusnak nevezzük. A klasszikus periódus rendszerint nyolcütemes, de a zeneszerzők gyakran bővítésekkel és más módosításokkal variálják. 10. lecke H A hangközpéldába beírt számok a késleltetést az együtt hangzó hangközöket jelzik. 116

118 O R Ismételjétek az 1 9. lecke rögtönzési példáit! Találjatok ki különböző kíséreteket a 6. lecke olvasópéldájának 1 4. ütemeihez! Ö A funkcióról A 8. lecke R példájában a 2. ütemet többféle alsó szólammal is énekeltük: így az első ütemben a dallamhangok az alaphangra épülő hármashangzatnak a zenei folyamatban betöltött szerepét (latinul: funkcióját) erősítik, míg a másodikban olyan akkordét (mindhárom esetben), amely az alaphármassal ellentétes harmóniai hatást kelt, ám egyúttal vonzódik is oda. Az alaphangra épülő hármashangzat funkciójának neve zenei szakszóval tonika (jele: T), a másik akkord funkciója: domináns (D). M Elemezzétek az 1., 8. és 9. leckék rögtönzési példáit a funkciók szempontjából! T Írjátok le azonos alapú dúr és moll hangnemekben ezt a hangközmenetet: m f sz d t, d T D T 11. lecke H O Folytassátok a 10. leckében megkezdett olvasási példát! Énekeljétek össze a művet! R Az x-szel jelölt helyeken rögtönözzetek kísérő szólamot a dallamhoz! Milyen funkciók szólalnak meg így? 117

119 Ö A funkciók a periódusban A periódusokra rendkívül jellemző a tonikai és a domináns funkciók sorrendje. Ha pl. minden ütemre egy funkció kerül, azok következhetnek így: T-D, T-D, T-D, D-T. De így is: T-D, D-T, T-D, D-T. Vagy: T-T, T-D, T-T, D-T. Ha egy ütemet egészen kitölt egyetlen funkció, akkor is mozgásban tartható különböző eszközökkel a zene. Például: hangzatfelbontás a dallamban, átmenő-, váltó-, késleltető hangok a dallamban, a basszus mozgásai, hangismétlései stb. M Írjátok ki az 5., 6., 9., 10. leckék olvasópéldáiból az 1 4. ütemek funkciórendjének vázlatát! T A domináns funkció jellegzetes hangköze a tonikára oldódó kisszeptim: dúrban mollban Írjátok le a szolmizációval jelölt hangközöket azonos alapú dúr és moll (maggiore-minore) hangnemekben! 12. lecke H O R 118

120 Ö A funkciókat létrehozó akkordok hangjai Leggyakoribb dúrban: mollban: tonika d, m, s l, d, m, domináns s, t, r, f m, szi, t, r, Más hangok is megjelenhetnek az egyes akkordokban: késleltető, átmenő-, váltóhangok. Ugyanazok a hangok többféle funkcióban is helyet foglalhatnak aszerint, hogy milyen hangokkal együtt szólalnak meg vagy milyen hangzat állt előttük stb. (Pl. a fá a szubdominánsban főhang, a dominánsban szeptimhang, a tonikában azonban csak késleltetésként szerepelhet.) 13. lecke H A második gyakorlat az első fordítása. A számok a hangköztávolságokat jelölik: O Énekeljétek vagy játsszátok hangszeren! R Ö A hangközfordításokról Ha egy terc alsó hangját egy oktávval feljebb vagy felső hangját egy oktávval lejjebb helyezzük, szext hangköz szól. Bár a két hangköz ugyanazokból a hangokból áll, mégis más hatást kelt (a szólamok szűkebb és tágabb elhelyezkedése miatt). Azok a hangközök, melyek hangjai oktávra egészítik ki egymást, egymás fordításai, pl. c -g és g -c, tehát a kvint fordítása a kvart és a kvarté a kvint. Mindez a hangköz szerkezetére vonatkozik, de a hangközök színezetének is megvan a maga rendje: a tiszta hangköz fordítása is tiszta, a kis hangközöké nagy, a nagyoké kicsi, a szűk hangközöké bő és fordítva. (A szerkezet és a színezet Bárdos Lajos terminológiája, fogalomhasználata.) T Kottázzátok le a 12. lecke H/1 hangközmenet-fordítását! 119

121 14. lecke H O R 15. lecke H O 120

122 R Ö Funkció és hármashangzat A tonikai funkcióban az I. fokú a hangsor első hangjára épülő hármashangzat, a domináns funkcióban az V. fokú hármas- vagy négyeshangzat (ez utóbbit, jellegzetes hangköze, a s,-f szeptim miatt domináns szeptimakkordnak nevezzük) hangjai vesznek részt leggyakrabban. (A funkció az a szerep, melyet a hangok a zenei folyamatban betöltenek tehát egy funkció nem azonos az adott hármas- vagy négyeshangzattal!) A hangsor második hangjára épülő akkordot így jelöljük: II. fok és így tovább, egészen a VII. fokig. M Elemezzétek az R példát! Mi az egyes funkciók váltakozásának ritmusa a periódusban? Milyen hármashangzatnak a részei a dallamhangok? 16. lecke H Énekeljétek el a hangközök fordításait is! Elemezzétek a hangközök funkcióit! O W. A. Mozart: A-dúr klarinétkvintett 4. tétel (eredeti hangnem: A-dúr) *Az S jelzésű funkcióval néhány leckével később foglalkozunk. Megjelenését addig is jelöljük. 121

123 R A 15. lecke R példájában lévő Mozart-dallam folytatása. Ha már kitaláltatok alsó szólamot a dallamhoz, elemezzétek a funkciók ritmusát a periódusban! 17. lecke H O W. A. Mozart: A-dúr klarinétkvintett (részlet) folytatása: R Énekeljétek el összefüggően a lecke R példáját! Ö 122 A kéttagú forma Bár a periódus formaegységét már zártnak érezzük, mégis alig akad olyan mű, amely csupán egy periódusból állna előfordul 16 ütemes, kéttagú forma is. A 15., illetve a lecke példái terjedelmileg két tagból állnak, ám valójában rövid középrészt és rövid visszatérést tartalmaznak, ezt mozarti háromtagúság -nak nevezzük. A 13. lecke O példájában kéttagú forma szerepel. T Építsétek fel akkorddá több különböző módon ezeket a hangokat: f-a-c-esz!

124 18. lecke H Énekeljétek azonos alapú mollban és hangközfordítással is! O R Ö A kvintkörről Olvasópéldánk D-dúrból A-dúrba (kvinttel magasabban lévő hangnembe) modulált. Egy adott hangnemmel legközelebbi rokonságban a fölötte vagy alatta levő kvintre épülő hangnem áll. Ezek a hangnemek csak egyetlen hangban térnek el egymástól, ezért előjegyzésük is egy módosítójellel különbözik. Az utolsó kereszt a dúr hangnemekben mindig a hangnem hetedik hangját, a vezetőhangot (ti), az utolsó b egy szintén vezetőhang jellegű hangot, a fá-t (amely lefelé, a mi-re vezet) mutatja. ti dó' ti dó' fá dó fá dó M Keressétek ki az eddig énekelt művekből a 16 ütemes formákat, elemezzétek a formát, és figyeljétek meg a 4., 8., 12. és 16. ütemek zárlatrendjét! 19. lecke H 123

125 O 18. lecke O folytatása: R Énekeljetek tercpárhuzamot az O példa végére, de az x jelnél a terc helyett énekeljetek másik, a domináns funkciójú akkordban is értelmezhető hangot! A tercpárhuzam gyakran hosszabb dallamot kísér, ezt tercmenetnek nevezzük. Ö Funkciók a felütésben A 18. lecke R példájának 2., 3., 6., 7. ütemében mind a tonikai, mind a domináns funkció kétszer is megszólal: a T ritmikailag előkészíti a D-t és fordítva. A felütésen elhelyezkedő funkcióknak a dallammal együtt mindig nagy a mozdító ereje. M Elemezzétek a 7. lecke O példájának funkciórendjét! Melyik helyen érzünk új, eddig még nem ismert funkciójú hangokat? T Keressétek meg a következő négyeshangzatok helyes feloldását! 20. lecke H O 124

126 R T Oldjátok fel a négyeshangzatokat! 21. lecke H O R Ö Az orgonapontról Figyeljétek meg Beethoven Marmotte című dala zongorakíséretének 1 8. ütemeit! Ahol az alsó szólam legfölső hangja fisz, ott T funkció, ahol eisz, ott D funkció van. A legalsó hang eközben nem lép el fiszről. Ennek a zeneszerzői eszköznek a neve: orgonapont, mert először az orgonán, a pedállal hosszan tartott, legmélyebb hang elnevezésére használták. Az ütemfajtákról Páros ütemfajták: a 2/4, valamint a lüktetése szerint gyakran két 2/4-es ütemből összevont 4/4. Ha a 4/4-es ütemben a 2. és 4. negyed csak kicsiny súlyt kap, tehát csak félértékenként érzünk lüktetést, akkor C vagy 2/2 ütemmutatót írunk. Ennek régies, de ma is használatos elnevezése alla breve: ez, a mostani értelmezésben, a félkotta lüktetése szerinti beosztást jelenti. A régi korok zenéjének lejegyzésekor találkozni lehet a 4/2, 3/2 és 3/1 metrumjelzéssel is. Játsszatok: töltsétek ki a jelzett ütemeket kedvetek szerinti ritmussal! Javaslatunk, hogy negyedekben és nyolcadokban gondolkodjatok, így változatosabb ritmusképleteket használhattok! 125

127 22. lecke H O R Egészítsétek ki a kíséretet, ügyelve a késleltetésre! Ö A periódusbővítésekről A klasszikus periódus alapja a 4 ütempár, vagyis a 8 ütem, de ezt a zeneszerzők gyakran bővítésekkel gazdagítják: néha egy ütem vagy ütempár megkettőződik vagy módosítva megismétlődik. A periódusnak gyakran lehet két elő- vagy utótagja, s így 12 ütemből is állhat. M Elemezzétek a bővítéseket a következő példákban: 3. lecke O, 19. lecke O! 23. lecke H O Énekeljétek össze ezt a példát a 21. lecke O példájával! 126

128 R Énekeljétek két szólamban! T Írjátok át F-kulcsba az R feladat nyolc ütemét! 24. lecke H O R Kerekítsétek teljessé a periódust! (A Figaro házassága c. operából, eredeti hangnem: B-dúr) Ö A közös hangról A szó hang [ilyenkor, a kettős értelmű hangalak miatt, ajánlatos a kiemelés] a dúr tonika, és domináns funkciójában egyaránt részt vehet A tonikában mint az alaphang kvintje, a domináns funkcióban mint alaphang (de nem minden esetben a legmélyebb hang). Ez tehát a közös hang, mely összeköti a T és D funkciót. Figyeljük ezt meg a H példában! 25. lecke H Orgonapont 127

129 O R Hogy fejeznétek be a periódust? Ö Két szólam mozgásviszonyáról A zene szövetét meghatározza az, hogy a szólamok egymáshoz képest hogyan mozognak. Ha az egyik szólam áll, a másik mozog, oldalmozgásról, ha mindkettő ugyanabban az irányban mozog, egyirányú mozgásról, és ha eközben a köztük lévő hangköz szerkezete nem változik, párhuzamos mozgásról beszélünk. A klasszikus zeneszerzők kedvelték a terc- és szextpárhuzamokat, de tiltották a kvint- és oktávpárhuzamot. Ha a szólamok ellentétes irányban haladnak, ellenmozgásról beszélünk. M Keressetek példákat a mozgásfajtákra az O példában! Mozart szülőháza Salzburgban 128

130 26. lecke H Énekeljétek a gyakorlatot mollban is! O R Fejezzétek be többféleképpen a periódust! (A Figaró házassága című operából Vidor Dezső fordítása) 27. lecke H O 129

131 R Egyszerűsítsétek a 27. lecke O példa 1 4. ütemének alsó szólamát! Ö Mi a hangszerelés? A zeneszerző az elgondolt mű hangjait nagy gonddal helyezi el a különböző hangszerek és énekhangok együttesében. Mérlegeli, melyik hang legyen felül, középen, alul. Közel legyenek-e egymáshoz a szólamok, vagy távolabb? Milyen ritmusban szóljanak a hangok, melyik hangból kell több vagy kevesebb? Melyik hangot melyik hangszer játssza? Ezt a folyamatot hangszerelésnek nevezzük. T Írjátok a hangok alá az abc-s nevüket! 28. lecke H O MOZART R HAYDN Ö A szünet kitöltéséről A zene egyik fontos eleme a jól érzékelhető tagoltság. Ezt akkor lehet igazán érezni, ha a zárás hangsúlyos helyre kerül, de a súlyos lezárást követő szünet megszakíthatja a dallam folytonosságának érzetét. Ilyenkor a zeneszerző áthidaló hangokat iktat a lezáró hang és a következő motívum közé. M Keressetek szünetkitöltő hangokat a 8. és 9. lecke O példájában! T A hangnem egyik meghatározó eleme a skála negyedik és hetedik hangja közötti kapcsolat (dúrban szolmizálva: fá és ti). Ha a skála hetedik hangja (a ti hang) alul van, az akkordban szűkített kvint hangzik, amely tercre oldódik, ha felül, akkor bővített kvart, amely szextre oldódik. Oldjátok fel a következő hangközöket! 130

132 29. lecke H O R T Kottázzátok le az A- és F-dúr egyben a- és f-moll dominánsszeptim-hangzatát, a megfelelő (dúr, illetve moll) oldással! 30. lecke H O R Ismételjétek át a 28. és 29. lecke R feladatait! Ö A szubdomináns funkcióról A 13., 15., 16., 17., 21., 23., 24., 27., 29. leckék olvasópéldáiban olyan ütemekkel találkoztunk, melyek funkciója új volt számunkra. Ezt a funkciót szubdominánsnak nevezzük (jele: S). Az elnevezés onnan ered, hogy a leggyakoribb szubdomináns akkord, amely dúrban a fá, mollban a ré hangra épül a skála negyedik fokán áll, eggyel a szó (illetve a mi) hangra épülő legfőbb domináns akkord alatt. 131

133 31. lecke H O d l,= r Sarastro: sz, Kórus: sz, sz, d d l, f, l, sz, sz, d szi, l, f, m, f, sz, d MOZART d A G-kulcs alatti 8-as szám arra utal, hogy a tenor szólam egy oktávval mélyebben hangzik. R Ö Hol helyezkedhet el a klasszikus periódusban a szubdomináns? Gyakori helye a 6. ütem. Sokszor megjelenik a szubdominánsról induló zárlat a 7 8. ütemben, és a szubdomináns legtöbbször a dominánst készíti elő. A D-T zárlatot autentikus ( hiteles, vagyis a stílusban a leggyakoribb) zárlatnak, a S-D-T zárlatot összetett autentikus zárlatnak nevezzük. 32. lecke H 132

134 O A 31. lecke O folytatása Szóló: l, szi, l, r = m unisono m = sz, m, sz, f, d sz, l, l,! szi, l, f, m, sz, f, d Kórus: R Rögtönözzetek alsó szólamot a megadott ritmus szerint! Ö A szubdomináns kapcsolódásai A S funkcióra leggyakrabban súlyos ütemrészen lévő tonikai akkordról érkezünk. Ilyenkor a basszusban dúrban fá, mollban ré hang szerepel. Máskor súlyos S-ról érkezünk D-ra. Ilyenkor gyakori a basszusban fá-szó lépés mellett a részó néha a lá-ti lépés is! (A példa dúr hangnemre vonatkozik, próbáljátok ki mollban is!) 133

135 33. lecke H Énekeljétek mollban is! O Énekeljétek előkék nélkül majd előkékkel is Mozart dallamát! R Rögtönözzetek alsó szólamot a fenti kottapéldához! Ö A beugró váltóhangról Ha egy hármashangzat minden hangjához váltóhangot éneklünk (pl. d-r-d, m-f-m, s-l-s), akkor egy simán haladó, díszített dallam szólal meg. Díszíthetünk kisszekundos váltóhangokkal is: Az egyes hangokat élesebben kiemeli, ha az első hangot minden csoportban elhagyjuk: r-d f-m l-s d. Ezt beugró váltóhangnak nevezzük. Gondolkodjatok rajta, miben különbözik a késleltetéstől a beugró váltóhang! 34. lecke H O R Rögtönözzetek többféle alsó szólamot! Alkalmazzátok a különféle mozgásirányokat! 134

136 Ö A fokszámokról (fokjelzésről) A skála hangjaira épülő hangzatokat római számokkal jelöljük. A dúr skála V. fokú hármashangzata pl. a szó-ti-ré hangokból áll. Ha az összhangzásban részt vevő hangokat tercenként rendezzük el, akkor a legmélyebb hang neve: alaphang, és a hangzat alaphelyzetű tehát a dúr I. foka (ez a leggyakoribb tonikai akkord) hangzása d-m-s, ugyanez az I. fok mollban l-d-m. (E fölött, hármashangzat esetében, a terc és a kvint áll.) Ha a terchang kerül legmélyebbre, akkor a két szélső hang között szext lesz a távolság, elnevezése: szextfordítás, szextakkord (dúr: m-s-d, moll: d-m-l). A hangzat második fordítása, amikor a kvinthang kerül legmélyebbre, elnevezése kvartszext (s-d -m illetve m-l-d ), mivel a legmélyebb hang távolsága a másik kettőtől kvart, illetve szext. M Rendezzétek át a következő tág fekvésű akkordokat alaphelyzetű majd szexakkordokká! 35. lecke H O A nápolyi akkordról A moll hangnemek szubdominánsában a ré alaphang és terce, a fá fölé a felső szólamban néha tá kerül. Nápolyi zeneszerzők kezdték használni a 17. században. 135

137 R Rögtönözzetek dúr dallamot Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérem című versére bécsi klasszikus stílusban! (Először rögzítsétek a ritmust!) A legjobb változathoz szerkesszetek basszus szólamot! A hatalmas szerelemnek / Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek / Gyönyörű kis tulipánt! 36. lecke H O R Rögtönözzetek moll dallamot a Csokonai-versre! Ö A VI. fokú hármashangzat A dúr skála hatodik hangjára moll hármashangzat épül (l-d-m). Ez a párhuzamos moll hangnem alaphármasa. A zeneszerzők használják a zárlatoknál, az I. fokú tonika helyett a VI. fokra lépnek, hogy a dallam lezáruljon, de a harmóniai folyamat folytatódjék. Ezt álzárlatnak nevezzük. Máskor a zene a T-ból a VI. fokon keresztül érkezik S-ba. 37. lecke H 136

138 O R Auf Wiedersehen! (víderzén) Viszontlátásra! Így végződik Mozart A varázsfuvola című művének egyik kvintettje. Feleljetek a három hölgy búcsúdallamára Papageno és Tamino nevében rögtönzött többszólamúsággal! Ö A domináns moduláció A bécsi klasszikus zene legfontosabb hangnemváltása a kvinttel feljebb lévő (domináns) hangnembe irányuló moduláció. Ez többnyire úgy történik, hogy az alaphangnem tonikáját az új hangnem szubdominánsának értelmezzük például: C-dúr V. fok = G-dúr I. fok (a fisz hang először fi, majd ti névvel szolmizálható). A visszatérésnél a domináns hangnem tonikáját az alaphangnem dominánsává tesszük (G-dúr I. fok = C-dúr V. fok: így a fisz feloldódik, újra f lesz szolmizálva tehát a fi hang ismét fá). M Milyen akkord rejlik az O példa 2. ütem első felének két hangjában? T Transzponáljátok két hangnembe, és értelmezzétek relatív szolmizációval: f e / fisz g / h c / c h / 38. lecke H O 137

139 R Rögtönözzetek alsó szólamot a megadott ritmus szerint A varázsfuvola dallamához! Ö Egy fontos hangköz a modulációban Az alaphangnemet legpontosabban a fá-ti (bővített kvart) vagy ti-fá (szűkített kvint) hangköz határozza meg. Bővített kvart formában ezt a hangközt tritónusznak is hívják, mivel három egész hang (nagyszekund) távolságot tartalmaz. (Tri = 3, tonus = hang.) Ellenőrizzétek: C dúrban ez a tritónusz hangköz h-f vagy f-h. Ha a domináns hangnembe modulálunk, akkor az f-et kell fölemelnünk (fisz), az új hangnem tritónusz hangköze tehát c-fisz. Szubdomináns moduláció esetén a h-t kell leszállítanunk (b), az új hangnem sz5-b4 hangköze tehát e-b illetve b-e. 39. lecke H O Ö Az enharmóniáról A gisz és asz hang a zongorán ugyanott van *, de értelmük a klasszikus zenében mégis különbözik, másfelé törekszenek, más hangnemekhez tartoznak. Az ugyanott szóló hangokat enharmonikus hangoknak nevezzük. 138 Szerepüket szemléltethetjük a sz5-b4 hangköz segítségével: milyen hangnembe kell feloldani a g-desz szűkített kvintet? És a hangköz fordítását? Hallás alapján ezeknek a hangközöknek a szerkezetét az oldásukból tudjuk megállapítani. * A C-dúr prelúdium és fúgáról szóló fejezetben már olvashattatok a temperálásról. Lényege: a hangok rendje a minden hanggal együtt megszólaló felhangok (felharmonikusok) rendjéből adódik, ennek következménye, hogy a szekundok távolsága nem pontosan azonos. Éneklés (fuvolázás, hegedülés stb. közben megfigyelhetitek, hogy pl. dó-ról ré-re nagyobbat lépünk, mint ré-ről mi-re, pedig mind a két lépés N2 távolság. A különböző hangnemekben ezek a hangok máshová esnek C-dúrban c-d és d-e, de D-dúrban már d-e és e-fisz. Ahhoz, hogy a hangnemek között bátran lehessen barangolni, Andreas Werckmeister újítása, a temperálás (= finomítás, beállítás) volt szükséges. Ő 1686/87-ben az oktávot matematikailag 12 egyenlő részre osztva hangolta hangszerét.

140 40. lecke H Egy kisszeptim sorsa : O Mozart d-moll zongoraverseny 2. tétel Ö A hangnemi rokonságról Egy hangnem legközelebbi rokonai a következők: Domináns hangnem Azonos alapú dúr/moll Alaphangnem Párhuzamos dúr/moll Szubdomináns hangnem A bécsi klasszika szerzői leggyakrabban a párhuzamos, az egy kvint távolságra levő vagy az azonos alapú hangnemekbe moduláltak. Romantika B Klasszika F d g Dúr C Klasszika moll a e h G D Romantika Esz c fisz A Asz f b esz, disz gisz cisz E Desz Gesz, Fisz H 139

141 Zenehallgatás, műelemzés A zenehallgatás nemcsak önfeledt gyönyörködés, hanem szép és fontos szellemi játék is. A zene nem megfoghatatlan érzelmek özönlése, nem is ötletes témák egymásutánja. A zene esemény, amelyben megtörténik valami, s minden lépést csak az előzőhöz képest tudunk jól érzékelni. Meg kell tanulnunk tehát, hogy a zenei történést követni tudjuk. Minden műnek megvannak a saját szabályai, az a rend, amely szerint minden történik, és ezt a hallásunkkal fogjuk fel. A klasszikus remekműveket azért figyeljük meg részletesen, hogy megtanuljuk figyelemmel kísérni a zenei folyamatokat. J. Haydn D-dúr Pacsirta vonósnégyes, 1. tétel, Hob. III:63 A vonósnégyes (kvartett) műfaját Haydn teremtette meg. A szó egyaránt jelöli a műfajt és az előadó-apparátust, amely két hegedűből, mélyhegedűből (brácsa) és gordonkából (cselló) áll. A klasszikus vonósnégyes négytételessége az 1770-es években rögzül, a műfaj egyik jellegzetessége az első tétel szonátaformája. Haydn vonósnégyesei hat darabot tartalmazó ciklusokba rendeződnek, ez a műfaj hagyományává vált. A Pacsirta kvartett abban az évben keletkezett, amikor a zeneszerző élete fordulóponthoz érkezett: Eszterházy Miklós herceg halála után felszabadult a mindennapi kötelességek alól. Több meghívást kapott ekkor, ő Johann Peter Salomon hegedűművész Londonba szóló invitálását fogadta el. Az op. 64-es kvartettek, melynek egyik darabja a Pacsirta, nagy sikert arattak Londonban. 1. tétel Allegro moderato, Alla breve Haydn művészetének csodája, hogy miközben maga teremti meg a műfajok alapvető formai sémáit, sosem alkot sablonos műveket. A tétel ötleteit rövid kottapéldákkal szemléltetjük: A főtéma bevezetése Allegro moderato staccato Az éneklő, csillogó Pacsirta-dallam: A melléktéma karaktere ebben a műben nem ellentétes a főtémával annak második részéből építkezik. E motívum jellegzetes, pontozott ritmusú része az expozíció végén is megjelenik lezáró/ befejező hatással. 140

142 C-dúr Császár vonósnégyes, Hob. III:77 Franz Xavier Karl Palko: Mária Terézia, I. Ferenc és gyermekük, a kis József herceg huszáregyenruhában, 1747 Lotharingiai Ferenc 1747-től I. Ferenc néven a Német-római Birodalom császára, és Mária Teréziával kötött házassága okán a Habsburg Birodalom országainak (köztük Magyarországnak is) társuralkodója. Negyedik gyermekük II. József császár és magyar király, a kalapos király. Haydn és Mozart életében főként Mária Terézia és II. József szellemisége határozta meg Bécs légkörét, de Beethoven is bár csak II. József halála után költözött a császárvárosba érezhette a felvilágosult eszme gondolkodást formáló hatását. Mintha azt sugallná Haydn zenéje, hogy a muzsika birodalmában még nincsenek áthidalhatatlan szakadékok. (Kovács Sándor, A hét zeneműve 1980/4) Haydn Londonban tapasztalta meg, hogy milyen nagy hatással van az angol himnusz az emberekre. Ez inspirálja arra, hogy Lorenz Leopold Haschka szövegét, melynek kezdősora: Gott erhalte unser Kaiser (unzer kájzer Isten tartsa meg császárunkat) 1797-ben megzenésítse. Ez lesz a névadója a C-dúr kvartettnek, egyúttal ez a dallam lesz a vonósnégyes II., variációs tételének témája is. 1. tétel Allegro, 4/4 alaphangneme C-dúr. Gondolkodtató feladat Keressétek meg a kottában a téma kezdő 5 hangjának megjelenését egy másik hangszer dallamában! Az expozíció kezdete: Figyeljétek meg a kidolgozási részben a visszatérő témarészt! Figyeljük meg azt is, hogy fölső szólamok oktávpárhuzamban játsszák erőteljes ritmikájú témájukat, míg a brácsa és a cselló dudabasszussal kísér. Allegro 141

143 Írásbeli feladat: A kottakép és hallás alapján állapítsátok meg a kottában látható részlet hangnemét! Kottázzátok le az első ütemet a második vagy harmadik ütemben található lekerekítéssel! A módosítójeleket a hangnemnek megfelelő előjegyzésként írjátok! 2. tétel Poco adagio cantabile (pókó ádádzsó kántábile), azaz kissé lassan, énekelve, G-dúr A kvartett az ebben a tételben feldolgozott témáról, a Császárhimnuszról kapta a nevét. Írásbeli feladat: A második tétel nyitó ütemeinek kottaképét a következő oldalon közöljük. Mielőtt megnézitek, hallgassátok meg kétszer a témabemutatást! Első meghallgatáskor figyeljétek meg a formát, az ismétléseket! Másodszor hallgatva még ne írjatok, csak helyezkedjetek el a metrumban: 4/4! Ezután kottázzátok le a Császárhimnuszt G-dúrban! Ha végeztetek, hasonlítsátok össze munkátokat a 143. oldalon levő kottaképpel! Beszélgessetek arról, van-e valami meglepő, amit másként éreztetek, mint a partitúrában látjátok! Zenehallgatás: Hallgassátok meg többször a teljes második tételt, és figyeljétek meg, hogy a témabemutatás után Haydn milyen variációkat ír a fenséges témára! Zenehallgatás közben készítsetek kottás jegyzetet! Azt is írjátok le, hogy melyik szólamokban tűnik fel a téma! 3. tétel Menüett 3/4 Írásbeli feladat Zenehallgatás előtt másoljátok le a füzetbe a kottán látható részletet! Úgy kottázzatok, hogy el tudjátok énekelni a dallamot ehhez többször oktávot kell váltani! Ezután énekeljétek el a teljes témát, amely kisebb motívumokból áll, majd jelöljétek a lemásolt kottában a motívumok határait! Menuetto 4. tétel Finale: presto, a kezdő hangnem szerint c-moll, a záró hangnem C-dúr 142

144 Joseph Haydn: Császár kvartett 2. tétel eleje Poco adagio; cantabile dolce dolce dolce dolce A Bartók Vonósnégyes 143

145 J. Haydn : D-dúr szimfónia ( Az óra ), Hob. I:101 A szimfónia a bécsi klasszikus szerzők jellemző zenekari műfaja. Általában négytételes, a lassú tételt és a Menüett tánctételt (II. és III. vagy fordítva) két súlyosabb felépítésű tétel veszi közre. Haydn D-dúr szimfóniája a mester időskorából való nagy szimfóniák közé tartozik. Ezekben Haydn összefoglalja mindazt a zeneszerzői tudást, gondolatot, amelyet hosszú pályáján összegyűjtött: a szellemes, robbanékony témák tudományát, a motívumokkal való játékot, a motívumok bújtatását a szólamok között, a váratlan, mégis mindig rendezett harmóniai és formai ötleteket, a szólamok önálló vezetését, a polifon szerkesztést stb. A szimfónia tréfás melléknevét a 2. tétel óraketyegésre emlékeztető kíséretéről kapta. Ha valamennyi tételt megismertétek, hallgassátok meg az egész darabot egyben! 1. tétel Adagio, 3/4, d-moll Presto, 6/8, D-dúr A szimfóniák első tétele gyakran lassú bevezetéssel indul. A partitúra (egy zenemű valamennyi szólamát tartalmazó kotta, régies nevén: vezérkönyv) elején az összes szólamot játszó hangszer nevét feltüntetik, általában olasz nyelven. Fafúvós hangszerek 2 Flauti (Fl.) fuvolák 2 Oboi (Ob.) oboák Clarinetti in A (Cl. A) A-klarinét, vagyis amit c-nek írunk, az a-nak hangzik a hangszeren vagyis minden hang a leírtnál kisterccel mélyebben szól! 2 Fagotti (Fag.) 2 fagott Rézfúvók 2 Corni in D (Cor. D) Corno = kürt, corni = kürtök d-hangolású hangszeren minden hang nagyszekunddal följebb olvasandó! 2 Trombe in D (Trb. D.) D-trombiták Ütőhangszerek Timpani in D A (Timp.) Vonós hangszerek Violino I. (Vl.) Violino II. Viola (VIa.) Violoncello (Vlc.) Contrabasso (Cb.) két üstdob, az egyik d-re, a másik a-ra hangolva első hegedűk második hegedűk brácsák vagy más néven: mélyhegedűk gordonka vagy más nevén: cselló szólam gordon, más nevén: nagybőgő, a kottaképnél egy oktávval mélyebben Zenehallgatás Kövessétek az 1. tétel zenéjét a partitúrából (ld old.)! Mielőtt elkezdenétek a zenehallgatást, tanulmányozzátok a közölt partitúrarészleteket! (Az oldalszámokat a lap fölső sarkában, az ütemszámokat a kotta fölött találjátok.) Figyeljétek meg a 2. partitúraoldalon a lassú bevezetés végét és a 6/8-os presto (nagyon gyorsan) főtéma kezdetét! 144

146 145

147 146

148 147

149 148

150 2. tétel A zenészek gyakran emlegetik, dicsérik a haydni humort, amelyen a művek során megjelenő szellemes, meglepő megoldásokat értik. Figyeljétek meg ebben a tételben ezeket a zenei meglepetéseket! A tétel 2/4 (tulajdonképpen 4/8) ütemű. A kezdőtéma három bővített periódusból áll ( ütem utóbbi a visszatérés), vagyis háromtagúság, G-dúrban. A kottaképen az első periódust látjátok, amely az óra ketyegésére emlékeztető kíséret bevezető ütemével kezdődik ezt a vonósok pengető játékmóddal, azaz pizzicatóval (piccikátó) szólaltatják meg. Gondolkodtató feladat Állapítsátok meg hallás és kottakép alapján, hogy az utótag melyik üteme a bővülés! A második formai egység tagolását zenehallgatás alapján elemezzétek! Hogyan tagolódik ez a13 ütem? Andante 1 a dallam vázlata: Gondolkodtató feladat A visszatérés hallgatása közben figyeljétek meg a bővülést! Melyik ütemet helyezi lefelé tartó szekvenciális menetbe a zeneszerző? Ezután a háromtagú forma 2. és 3. tagja megismétlődik így a formai képlet: ] A } ] B Av }. Ám a visszatérés ismétlésekor az utolsó ütem elmarad, helyette hirtelen (subito) fortéval érkezik a váratlan hangnemű, g-moll középrész. Ezt a jelenséget elíziónak, kihagyásnak nevezzük. 33 G-dúr g-moll A hosszú moll szakasz után szellemes megoldással érkezik vissza a zene a kezdőtémához. Figyeljétek meg a hegedűszólam ritmusát! 149

151 A formarész végén egy teljes ütem szünet következik (amely váratlanul, így szintén meglepetésként hat), majd nagyon távoli hangnemben, négy kvinttel lejjebb kezdődik el a főtéma. Feladat Számoljátok ki, mi lesz ez az új hangnem! Az Esz-dúr szakasz végén az esz basszushang fölé cisz dallamhang kerül, ezzel minden kivilágosodik : az esz is és a cisz is d-hez vonzódik, és a zene folyamata diadalmas fortissimóban ki is teljesedik. A befejezésről: a kezdő formarész ismét megjelenik, de a dallam gyors mozgású szextola ritmusokkal (negyedértékenként hat hang) variálódik ugyanebből a motívumból szövődő figurációkkal zárul a tétel. 3. tétel Menüett, allegro. Triós forma, elemzését önálló feladatnak szánjuk. Feladat Énekeljétek el a témát, majd zenehallgatás közben elemezzétek a tételt! 4. tétel Vivace, Alla breve Kezdőtémája ütemes háromtagúság. Az átvezetés után olyan, közjáték jellegű rész következik A-dúrban, amely több elemét tekintve is emlékeztet az előző témára, majd visszavezetés után ismét a kezdő háromtagúságot halljuk. Az új zenei tartalmat hozó, de a korábbiakat is megszólaltató minore részt (d-moll) fúgaszerű polifon szakasz követi az alaphangnemben, amely után újra megjelenik a kezdőtéma, de már nem teljes alakjában: a gazdagon variált zene a tétel kódájába torkollik, s ez a szimfónia egészének lezárását is jelenti. Vivace 1 150

152 Változat: 1. (hegedű, fuvola, oboa) Változat 2. (hegedűk) Tekintsétek át az egész tételt különleges módon: a trombitaszólam szempontjai szerint! A trombita amely az üstdobbal együtt a zárótételek jellegzetes hangszere szólamkottáját látjátok. A trombiták csak a legfontosabb hangokat emelik ki, de éppen ezért jól mutatják a zenei folyamat legfontosabb részeit és fordulóit. (A klasszikus szimfóniatételek piano részeiben nincsenek trombiták, így a feladatunk az, hogy kiszámoljuk a bejegyzett szünetes ütemeket.) Először csak tanulmányozzátok át a kottát, azután énekeljetek hozzá (többször is) a hangfelvételhez, mintha ti magatok lennétek a trombitaszólam játékosai. Végül hallgassátok a hangfelvételt úgy, hogy csak magatokban, belső hallással éneklitek hozzá a trombitaszólamot! Próbáljátok megérezni, milyen szerepe van a forma egészében ezeknek a trombitajelzéseknek! Figyeljétek, mikor szól együtt a trombitával az üstdob is! (A kottakép felett a zárójelben levő számok a partitúrában található ütemszámokra utalnak.) 151

153 152 Eszterháza Haydn korában

154 J. Haydn: G-dúr Üstdobütés / Meglepetés szimfónia, Hob. I:94, 2. tétel Éneklés Mielőtt meghallgatnátok a 94-es sorszámú szimfónia 2. tételét, énekeljétek el a 8. zenei nyelvlecke (112. oldal) O példáját, azaz a tétel kezdőtémáját! Nézzetek utána, honnan származnak az elnevezések: Üstdobütés Paukenschlag (slág) és Meglepetés Surprise! A mű keletkezési ideje 1791, Haydn első londoni útja. A tételek: 1. Adagio Vivace assai 2. Andante (variációs tétel) 3. Menuetto (Allegretto) Trio 4. Finale (Presto ma non troppo) A zenekar: fuvolák, oboák, fagottok, kürtök, trombiták, üstdobok (D- és G-hangolás), első hegedűk, második hegedűk, brácsák, csellók és nagybőgők. A klasszikus zenekarról az összefoglalásban olvashattok. A képen egy jellegzetes klasszikus szimfonikus zenekar felállását láthatjátok. Zenehallgatás Zenehallgatás közben kövessétek a hangszerek útját! Készítsetek az ábra segítségével hangszerelési vázlatot! Figyeljétek meg, hogyan segíti a mondanivaló kifejezését (jelen esetben főként a meglepetés érzetét) a hangszerelés, és hogyan vezetnek vissza a befejező ütemek a kezdeti nyugodt, kissé álmosító hangulathoz! Koncert a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenytermében 153

155 W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta, K. 331, 1. tétel Az Országos Széchényi Könyvtárban nagy jelentőségű kéziratra bukkantak a kutatók 2014 tavaszán. Az autográf * Mozart A-dúr szonátájából (K. 331) a nyitótétel második felét, a Menuettót és az utóbbi Triójának kezdetét tartalmazza, ennélfogva a kéziraton sem a szerző neve, sem a mű címe nem szerepel. Bizonyára ebből a hiányból adódik, hogy a bifóliót ** a könyvtárban való korábbi feldolgozása során félretették, hiszen a katalógusba éppen ez alapján a két adat alapján lehetett volna besorolni. A kézirat így az azonosítatlan töredékek számára fenntartott mappába került, s ennek újbóli átnézése során sikerült most azonosítani a rajta szereplő Mozart-kompozíciót. Az a tény [ ], hogy a kotta az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből került elő, egyértelműen amellett szól, hogy a kézirat a zeneszerző valamilyen magyar kapcsolatát dokumentálja. Az A-dúr szonátát (K. 331) Mozart 1784 eleje táján publikálta a bécsi Artaria kiadónál. A mű 1783-ban keletkezhetett. Minthogy az Artaria-féle első kiadás munkálataiban a zeneszerző minden bizonnyal részt vett, ha a nyomtatott változat bizonyos pontokon eltér a most felbukkant szerzői kézirattól, az részben a komponista tudatos módosításából is eredhet [ ] Más esetekben azonban a szerzői kézirat egyértelmű hibákra világíthat rá, amelyek a kottametsző figyelmetlensége folytán kerülhettek az első kiadásba. A most felfedezett kézirat 2. oldalán például a 3. kottasor végén, s éppígy az 5. kottasor első ütemének végén (ez a nyitótétel 5. variációjában a jobb kéz 5. és 6. üteme) a három utolsó hang ritmusa két hatvannegyed és egy harmincketted az Artaria-kiadásban azonban egy gerenda tévedésből lemaradt, mintha két harmincketted és egy tizenhatod értéket kellene játszani. Minthogy ebben a formában az ütem túl hosszú volna, a szonáta későbbi közreadói a háromhangos csoportot három egyforma harminckettedre»korrigálták«, s a művet ma minden zongorista így játssza pedig az a kis»fricska«, amelyet Mozart saját kezűleg lejegyzett, sokkal érdekesebb. A műfaj: A szonáta a bécsi klasszikusok szóhasználatában olyan többtételes, egy vagy két hangszerre szánt műfajnak a neve, amelyikben egy vagy több tétel formája az ún. szonátaforma valamelyik változatának felel meg. (Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan) Az első tétel amely, kivételesen, nem szonátaformájú hat variációt tartalmaz. Gondolkodtató feladat Fejtsétek meg a variáció alapjául szolgáló téma első 8 ütemének vázát a 2. variáció kottájának és hallgatásának segítségével! Segít, ha a metrumra és a hangsúlyrendre gondoltok. 3 3 * kézirat **két lapos egység 154

156 A Mozart-kotta (Forrás: A forrásként említett oldalon láthatjátok a felfedezett kézirat összes kottáját, és egy Mozart korabeli hangszeren, fortepianón Kocsis Zoltán előadásában hallhattok részleteket a szonátából. A 3. tétel, az Alla turca részlete valószínűleg ismerősen cseng majd. Az alábbi képen Kocsis Zoltánt és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar muzsikusait látjátok. 155

157 W. A. Mozart: d-moll zongoraverseny, K A klasszikus versenyművekben a zeneszerző a szólóhangszernek és a zenekarnak hol egymást váltogató, hol egymással kombinálódó témáit, motívumait használja föl a tételek megépítésére. A versenyművek ebben az időszakban általában nem négy tételből állnak, mint a szimfóniák, hanem csak háromból, de a tételek rendszerint terjedelmesebbek, mint a korabeli szonátavagy szimfóniatételek. A versenyművek első tétele szonátaforma, de két különlegességgel. Az egyik: két expozíciót hallunk, egy rövidebbet, melyet csak a zenekar ad elő, és az alaphangnemben zárul, azután a másodikat, melyben a szólóhangszeré a vezető szerep, és új hangnemet épít ki. A műfaj másik jellegzetessége, hogy a tétel végén, a kóda előtt a szólóhangszer kadenciát játszik. Ez, a kor szokásai szerint, szabadon rögtönzött rész volt, mely a tétel témáit használta, de főleg a szólista csillogtatta meg benne bravúros tudását. A zongoraversenyekben a zongora erőteljes, csillogó hangja és a sokféle hangszínt keverő zenekar különösen gazdag, vonzó hangzásban egyesül. Mozart közel 30 zongoraversenyt írt, a d-moll a 466. Köchel-jegyzékszámot viseli, tehát a szerző középső, érett korszakából való, de Mozart még csak 29 éves, mikor ezt komponálja! 1. tétel 4/4, d-moll, Allegro A főtéma bevezető részét izgatott szinkópák jellemzik, a melléktéma egy nyugodt, éneklő jellegű és egy mozgékony, díszített motívum felelgetésével indul utóbbit az első expozícióban a fuvola, a másodikban a zongora szólaltatja meg: 115 oboa: zongora: oboa: zongora: stb. Feladat Figyeljétek meg a tizenhatod mozgású figurációkat és a hangnemváltásokat! Énekeljétek a kotta segítségével a basszus szólamot a kidolgozási rész hallgatása közben! A kotta segít a tájékozódásban. Az expozíció is és a tétel utolsó szakasza is rövid, lírai karakterű témával zárul. Figyeljétek meg a baszszust: T-S-D-álzárlatos T! 156

158 2. tétel Alla breve, B-dúr, formája: rondó, vagyis az első témát epizódok (közjátékok) követik, s a rondótéma mindegyik epizód után visszatér. A Románc megjelölés a tétel nyugodt, dalszerű formálására utal, amit mint a rondóforma 2. epizódja mozgékony, hangnemváltozásokkal teli g-moll rész szakít meg. Kövessétek az egész tételt a kotta segítségével, melyben időnként a dallamot, majd a basszust vagy valamelyik középső szólamot látjátok majd! 157

159 3. tétel Alla breve, d-moll. Mozart megnevezésében: Rondo, de a mai zeneelméleti besorolás szerint az előző, lassú tétel az, amit rondóformának nevezünk, míg ez a tétel, a mai értelmezésben, szabadon kezeli a formát, amelyben megtalálhatók a szonáta- és a rondóforma elemei is. A tétel kezdetének két jellegzetes, formaalkotó témája eltérő módon, más-más karaktert mutatva kezdődik, folytatásukban mégis hasonlóvá válnak. Az első, repülő karakterű témát a zongora mutatja be. 158

160 A zenekar variáltan ismétli, bővíti, továbbépíti a fenti témát, majd a zongora egy olyan témát mutat be, amely kezdetekor líraibb, éneklő karakterű, majd fokozatosan kezd egyezni az előzővel (ahogy ez a kottarészleten is látszik). 63 Solo 3 A fenti két téma mozgékony nyolcadaiból alakul ki az egész tételen végigvonuló hajtóerő. Ezután, érdekes módon, f-mollban szólal meg egy újabb téma, amely végül F-dúrban zár. Énekeljük a következő szakasz főhangjait a zenehallgatás közben! Egy következő, záró jellegű (F-dúr) téma után a zongora újra megszólaltatja a kezdőtémát, majd zenekari moduláció után a második témát is, de már a-mollban kidolgozásszerű rész következik, amely után a korábban f-mollban induló téma most d-mollban hallható, s később ugyanebben a hangnemben hangzik fel a záró jellegű téma. A zongora kadenciája után [lásd erről bővebben a Fogalomtárban] szintén a szólóhangszer játssza a kezdőtémát, s ezt a zárótéma D-dúr változata követi ebből alakul ki a kóda is, így a tétel a maggiore hangnemben ér véget. 355 Maggiore Páros és csoportos feladat Dolgozzatok párokban vagy csoportokban! Hallgassátok meg a tételt, és a kották segítségével fedezzétek fel, hogyan tagolódnak a motívumok! Jelöljétek a füzetben ütemszámokkal a zenei formát! A zenehallgatás után beszélgessetek a megoldásokról! Beszélgessetek az egész műről, válasszátok ki a kedvenc tételeiteket, és indokoljátok meg választásotokat! A filmtörténet egyik fontos alkotása Miloš Forman Amadeus című filmje. A mű alapja, Peter Schaffer színműve történelmileg ugyan nem hiteles, de a színdarab és főként a belőle készült film élményt adó. Többször felhangzik benne a d-moll zongoraverseny egy-egy témája. Nézzétek meg a filmet, olvassatok sokat Mozart életéről, és figyeljétek meg, hol tér el a két alkotó a történelmi hitelességtől! A Bécsben játszódó jeleneteket a rendező szülőhazájának fővárosában, Prágában forgatták. Robbins Landon 1791 Mozart utolsó éve című könyvében (Corvina Kiadó, 2001) arra törekszik, hogy történelmileg hitelesen és mindenki számára érthetően bemutassa ezt a gazdag utolsó évet. Idéz Mozart és környezete levelezéséből és a kortársak visszaemlékezéseiből is. 159

161 W. A. Mozart: Egy kis éji zene, K. 525 A hazai gyakorlatban Kis éji zene vagy Egy kis éji zene címmel egyaránt említett Eine kleine Nachtmusik (ájne klájne náhtmuzik) a késői, érett Mozart-művek közé tartozik. (A varázsfuvola 620. számú, a Requiem 626.) A mű címe a szerenádok szokására utal vissza, de valójában Mozart már szinte kis szimfóniát ír; csak a tételek rövidsége és a könnyed hangulat emlékeztet a régi alkalmi zenékre. A mű vonószenekarra készült. Az 1., 3. és 4. tétel hangneme: G-dúr, a 2. C-dúr. A tételekkel most nem az előírt sorrendben ismerkedünk meg, hanem a rövidebbekkel kezdjük. Ha már mind a négy tételt ismeritek, hallgassátok meg őket saját rendjük szerint! 3. tétel G-dúr, 3/4-es menüett tánc. Először két periódusból álló formát hallunk, melynek második részében visszatér az első rész periódusának utótagja. Ez a megoldás, melyet mozarti háromtagúságnak is nevezünk, gyakori a bécsi klasszikában. Formai képlete: A / b-a (a visszatérő a rész variált is lehet) a nagy- és a kisbetűk a formarészek eltérő hosszúságára utalnak. Figyeljétek meg ezt a formát a következő dallamkotta segítségével! Milyen hangnemeket érint a ütem? (A dallamot az I. hegedű oktávval magasabban játssza.) Menuetto Allegretto cresc. A főrész után éneklő jellegű középrész ( Trio ) következik D-dúrban. Ezután visszatér a főrész ( da capo ; ejtsd: dá kápó), de már ismétlések nélkül. A Trio szerkezetét egy kottavázlatban követhetitek, mely csak a fő hangokat emeli ki, a basszussal együtt. Énekeljétek el; azután énekeljétek halkan a hangfelvételhez; végül hallgassátok meg a hangfelvételt úgy, hogy csak a belső hallásotokkal követitek a kottavázlatot! 17 d sz d sz, d sz, r (= sz,) d sz (d!) l, d f, r, sz, d d 160

162 2. tétel 4/4-es Románc (dalszerű, érzelmes tétel), C-dúr, rondóforma Az első téma 16 ütemes. Az I. hegedű és a basszus (az itt kottázottnál a hegedű egy oktávval magasabban, a basszus egy oktávval mélyebben) l 8. üteme így szól: Andante 1 A basszus orgonapontot tart, mely csak a zárlatoknál mozdul el a tonikáról, míg a fenti szólamokban kisebb funkciós kitérések hullámzanak. Az első epizód kezdete (a hegedű magasságában) és az alaptémához való visszavezetés: 28 A rondótéma nyitóperiódusának visszatérését követő második epizód mozgalmasabb. A II. hegedű és brácsa szólamokban ismétlődően kopogó tizenhatodok, az I. hegedűben és a basszusban egymásnak felelgető, rövid díszített motívumok hallhatók. A C-dúr alaphangnem itt, maggiore-minore váltással, c-mollra módosul. A második epizód kezdete: 38 visszavezetés 47 ( ) Ezután visszatér a teljes ütem zenéje. Ehhez rövid kóda (befejezés, függelék) csatlakozik. 161

163 Éneklés Énekeljétek el a kóda három kulcsakkordját! A basszusban kromatikus menet hangzik. Először a szubdomináns hangnem felé (F-dúr) tartunk (e-f baszszus). Azután szekvenciaszerűen elmozdulunk, s itt a G-dúrt, a domináns hangnemet célozzuk meg (fisz-g basszus). Így két oldalról körülvettük az igazi célt: a C-dúrt. 1. tétel 4/4, G-dúr, Allegro (gyors, élénk tempó). Szonátaforma, mely három nagy szakaszból áll. Az elsőben a főtémát halljuk G-dúrban, majd a melléktémát és a zárótémát a domináns hangnemben, D-dúrban. Az eddig hallott részt, az expozíciót rendszerint megismétlik. A zeneszerző röviden idéz a főtémából, majd a zárótémát variálja. A harmadik rész a visszatérés (reexpozíció, repríz), mely az első szakaszt úgy módosítja, hogy nem térünk ki D-dúrba, hanem a G-dúrt erősítjük meg. A tételt rövid kóda zárja. Az expozíció két hangneme ezekkel a témákkal indul: A zenében való tájékozódás feltétele, hogy jól érezzük a tagolást. A világhálón elérhető a mű partitúrája. Keressétek meg, és kövessétek zenehallgatás közben! Kipróbálhatjátok azt is, segít-e ez a számsor, amellyel az expozíció összetartozó ütemeit jelöltük. Hallgassátok a zenét, ütemezzetek, és figyeljétek, hány ütem tartozik egybe! A számok az összetartozó ütemeket jelzik, a behúzott vonalak a tagolódás határpontjait. Az 1. tétel kezdetétől indulunk: 2 2 / / 4 3! / l l 2 / / / 4 4 / /2 2 4 / 3 / 3 2 / / A zárótéma jellegzetes eleme a trillával kiemelt késleltetés. A kidolgozási rész voltaképpen ezt helyezi tovább akkordról akkordra, hangnemről hangnemre. Éneklés Énekeljétek el csak ezeket a késleltetéseket egymás után (természetesen oktávval mélyebben), azután énekeljétek hozzá a hangfelvételhez! Jól mutatják az utat, merrefelé járunk! 4. tétel Alla breve, 2/2, G-dúr. Felírása szerint rondó, de Mozart itt a mai fogalmak szerinti rondóformát amelyet a 2. tételben ismerhettünk meg (s amelyre nem került Rondo megjelölés ) rendkívül szabadon kezeli. Az első téma: 162

164 Ez a téma mintha Mozart a szonátaforma szabályai szerint tervezné a zenei folyamatot a domináns hangnembe, D-dúrba hajlik át, és az új hangnemet új témával erősíti meg. A második téma akár közjátékként is értelmezhető (mintha rondót hallanánk), majd visszatér az első téma, ám maradunk D-dúrban. (Az eddig elhangzott rész ezután megismétlődik.) Most ismét a szonátákhoz hasonlóan kidolgozási rész következik. Az első témát Esz-dúrban halljuk, majd szekvenciás akkordmenetek vezetnek vissza g-mollon keresztül G-dúrba, ebben a hangnemben a második témát halljuk viszont. A formai felépítés vázlata: I. II. I. Kidolgozási rész (az I. témából) II. I. kóda G-dúr D-dúr D-dúr Esz-ből G felé G-dúr G-dúr G-dúr A tétel tehát nem igazán sorolható be egyetlen fomatani kategóriába sem de számunkra a legérdekesebb amúgy is az, hogy Mozart hányféle apró ötlettel, formai, dallambeli, ritmikai, harmóniai leleménnyel bizonyítja be, hogy az adott zene formája csakis ilyen (egyéni és besorolhatatlan ) lehet! Lássunk egyet ezek közül! A tétel elején a kezdőtéma periódusát halljuk (l 8. ütem), majd ez megismétlődik. A feladat most az, hogy átvezessen a zene a domináns hangnem felé. Ám ha Mozart másodszorra is túlságosan lezárja a témát, akkor nehezen tudna elindulni ezen az úton. Ezért az ismétléskor a 8. ütemet kihagyja: G-dúrt hallunk ugyan, de ez nem a periódus záró tonikája, hanem már az átvezetés megnyitása. Egy ütem kimaradt tehát! (Itt is az elízió jelenségéről beszélhetünk.) És hogy ezt a meglepetést mindenki észrevegye, a piano után hirtelen (subito) forte jelenik meg a tonika: 7 stb. A tankönyv 109. oldalán szereplő Drága szempár szövegkezdetű tercett a Hat noktürn egyik darabja. Ismételjétek, énekeljétek el újra úgy, hogy a basszus szólamot játsszátok hangszeren vagy énekeljétek egy oktávval magasabban! A noktürn (fr. ol. = notturno), azaz éjjeli zene, a szerenádhoz hasonló, többtételes mű. Előadói apparátusa lehet énekhang, de hangszeres összeállítás is. 163

165 W. A. Mozart: A varázsfuvola Die Zauberflöte K. 620 (dí cauberflőte) Mozart élete utolsó évében 35 éves korában (1791) egy csodálatos zenés mesejátékkal ajándékozta meg az emberiséget. A varázsfuvola műfaja Singspiel (énekes játék, daljáték), tehát olyan színmű, amelyben a történet nagy részét prózából ismerjük meg, közben azonban zenés betétek hangzanak el. A felvonások végén, a finálékban azután hosszabb, összefüggő zenei részek következnek, melyekben a színpadi történés együtt halad a zenével. Az ilyen színjátékok igen divatosak voltak e korban Bécsben. Mozart zenéje azonban bár a mesét is jól követi sokkal fontosabb üzeneteket hordoz, sokkal mélyebb gondolatokat mond el az emberi életről, mint a színdarab. Szereplők: Sarastro, a jóság birodalmának főpapja basszus Az Éj Királynője szoprán Tamino, királyfi tenor Pamina szoprán Papageno, az Éj királynőjének madarásza bariton Papagena szoprán Monostatos, szerecsen őr Sarastro birodalmában tenor Három hölgy szoprán, mezzo, alt Három gyermek szoprán, mezzo, alt További szereplők papok, rabszolgák, Sarastro hívei A könyvünkben közölt szemelvények Harsányi Zsolt és Fischer Sándor fordításai. A szemelvényeket egy kivételtől eltekintve (Már int a hajnal rózsaujja tercett) a mű eredeti hangnemeiben közöltük. Nem minden példát szántunk közös éneklésre, inkább a zenehallgatás előkészítésére, megfigyelésre. Jó néhányat azonban az eredeti magasságban, esetleg transzponálva együtt is elénekelhettek. A mese megértéséhez röviden: A jóságos Napkirály egy nagy eső elől egy hatalmas tölgyfa alá húzódott be, sípot faragott a tölgy egyik ágából. Amikor megfújta a sípot, csodálkozva látta, hogy az élőlények megszelídültek a hangtól. A király halála közeledtét érezvén lányát (Pamina) Sarastro gondjaira bízta, hogy ne gonoszságot tanuljon anyjától, az Éj királynőjétől. Sarastro magához vette a gyermeket. Az opera cselekménye azzal kezdődik, hogy az Éj királynője harcba indul Sarastro ellen, hogy visszaszerezze lányát. A mese és a szövegkönyv Emanuel Schikaneder munkája. A NYITÁNYT a darabban többször visszatérő, három akkord kezdi. I. felvonás TAMINO királyfit óriáskígyó támadja meg és üldözi. TAMINO az ÉJ KIRÁLYNŐJÉ-nek templomához menekül, s ott eszméletlenül összerogy. Az utolsó percben HÁROM HÖLGY lép elő, és lándzsájával megöli a szörnyet. Tetszik nekik az alvó, szép ifjú, és vitába szállnak érte. De egyik sem hajlandó engedni, így lemondanak róla. 164

166 TAMINO felébred és csodálkozva veszi észre az élettelen kígyót. Furcsa öltözetű ember közeledik, PAPAGENO, a madarász, kalitkával, nádsíppal. Azt hazudja, ő ölte meg a kígyót. A HÁROM HÖLGY a hazugság miatt megbünteti, lakatot tesznek a szájára, TAMINO-nak pedig az ÉJ KIRÁLYNŐJE megbízásából egy medáliát adnak át, rajta egy gyönyörű lány arcképével. A királyfit elbűvöli a szépség: Megjelenik az ÉJ KIRÁLYNŐJE, és azt mondja, hogy lánya egy gonosz zsarnok, SARASTRO fogságában van, és ha TAMINO a képet látva megszerette a lányát, induljon el a kiszabadítására. A HÁROM HÖLGY a KIRÁLYNŐ ajándékát hozza TAMINO-nak: a minden veszélytől megvédő varázsfuvolát. PAPAGENO szájáról leveszik a lakatot, és TAMINO szolgájául elküldik őt is az útra. Ő is kap egy varázshangszert, egy harangjátékot. Az utasokat HÁROM GYERMEK fogja vezetni útjukon. PAMINA szobájában vagyunk. A lány őre, a szerecsen MONOSTATOS aki magának akarja megszerezni a lányt éppen visszahurcolja PAMINA-t, aki szökni próbált. Ekkor hirtelen PAPAGENO jelenik meg, akit TAMINO előreküldött, hogy híreket szerezzen. A szerecsen és a madarász ijedtükben kifutnak a szobából, de PAPAGENO visszatér, és a két szerelemre vágyó ember így énekel: 165

167 FINALE (finálé) A HÁROM GYERMEK bátorítja TAMINO-t: 166

168 Megjegyzés: A tercett kíséretéül énekelve vagy hangszeren (csellón vagy zongorán) szólaltassátok meg a zenekar basszus szólamának hangjait! Ezek többnyire megegyeznek az alt szólammal (de természetesen annál egy oktávval mélyebben hangzanak). Ahol különbség adódik, az eltéréseket szolmizációs betűkkel jelöljük, s ezekben az esetekben az alt szólam olvasásáról a betűkottákra térjetek át. TAMINO elérkezik SARASTRO birodalmába, az Értelem, a Természet és a Bölcsesség templomához. Idős pap lép ki belőle, és elmondja TAMINO-nak, hogy SARASTRO nem az a kegyetlen zsarnok, akinek az ÉJ KIRÁLYNŐJE állította. Majd meggyőződik róla TAMINO is, hogy a leányt nemes cél érdekében tartja itt SARASTRO. TAMINO örömmel hallja, hogy a leány él, varázsfuvoláján játszani kezd, majd örömdalt énekel. Mily föl - dön - tú - li han - got ad a b - vös fló - A fuvola hangjára mindenfelől vadállatok jönnek elő, s a muzsikaszóra megszelídülve táncolni kezdenek, a madarak füttyszóval felelnek a hangszer dallamára. Az örömzenébe messziről PAPA- GENO sípja is beleszól. A közeledő PAMINA és PAPAGENO együtt énekel: cso-da hang - ja lá - gyan szár - nyal a legkeményebb szí - ven ál - tal. ta, Andante Friss a szán - dék, d d gyors a tett, lop-va szök - ni így le - sz, sz, d m t, d het, sz, sz, Lel -jük meg Ta - mi - nót itt, Ak - kor hlt he-lyünket bot-tal üt -he - sz, f, m, f, sz, sz, tik, d Lel-jük meg Ta - mi - nót itt, Ak - kor hlt he-lyünketbot-tal üt- sz, f, m, f, sz, sz, he -tik. d 167

169 MONOSTATOS útjukat állja; szolgáit megbűvöli PAPAGENO harangjátéka. Ekkor hangzik fel (a szolgák, vagyis férfikórus előadásában) A BŰVÖS CSENGETTYŰ című kórus. Ezt követi PAMINA és PAPAGENO duettje: Megérkezik SARASTRO és PAMINA bevallja neki, hogy éppen szökni akart MONOSTATOS elől. Ekkor lép be MONOSTATOS, aki elfogta a palota körül ólálkodó TAMINO-t. Most látják meg egymást először PAMINA és TAMINO. MONOSTATOS magának jutalmat, az ifjaknak pedig büntetést vár, ám SARASTRO őt bünteti meg, és megmondja, hogy PAMINA-t boldognak szeretné látni. A fiatalok majd egymáséi lehetnek. A felvonást ünneplő kórus zárja. II. felvonás A papok ünnepi indulója és háromszoros harsonajel után SARASTRO bejelenti, hogy TAMINO királyfi felvételét kéri birodalmának testvéri szövetségébe. Az istenek neki szánták PAMINA-t, és SARASTRO ezért szakította őt el anyjától, a világosság örök ellenségétől. A tanácskozást ima fejezi be, majd SARASTRO áriája következik (dallamát a 31. és 32. nyelvlecke O példáiban közöltük). Ó Isis és Osiris, járjon bölcs szellemed e pár előtt, hogy a veszéllyel szembeszálljon, adjatok nekik rá erőt! Adjatok néki rá erőt, adjatok néki rá erőt! Sikerrel járjon majd a próba, ám ha az út halálos volna, bátrak jutalma nékik jár, fogadd be őket égi pár, fogadd be őket égi pár, fogadd be őket égi pár! Két pap kikérdezi TAMINO-t és PAPAGENO-t szándékaik felől, figyelmeztetik őket a próbatétel nehézségeire. TAMINO mindent vállal. Az ÉJ KIRÁLYNŐJE ideküldte HÁROM UDVAR- HÖLGY-ét, hogy a vállalt próbától elcsábítsák TAMINO-t, de ő állhatatos és néma marad, míg PAPAGENO fecsegése csaknem bajt okoz. Rózsaligetet látunk. PAMINA alszik, MONOSTATOS őt nézi. Hirtelen megjelenik az ÉJ KIRÁLYNŐJE. PAMINA felriad, a KIRÁLYNŐ tőrt ad neki, hogy ölje meg SARASTRO-t. 168

170 MONOSTATOS kileste a jelenetet, és most azzal zsarolja PAMINÁ-t, hogy beárulja SARAS- TRO-nak, ha nem hajlandó őt szeretni. Akkor megjelenik SARASTRO és elkergeti szolgáját, PAMINA-t pedig arra tanítja: bosszú helyett a szeretet útját kell választani. Az első próbatétel: a némaság. PAPAGENO nem állhatatos, szóba elegyedik egy furcsa öregasszonnyal. A HÁROM GYERMEK jelenik meg: ételt hoznak és biztatják TAMINO-t. Közben megjelenik PAMINA is. TAMINO nem szól hozzá, a leány nem tudja ennek okát, azt hiszi, már nem szereti őt a királyfi. TAMINO megállta az első próbát, a papok hálakórust énekelnek az isteneknek. Adagio Ó, I - sis és O - si - ris ál - dunk té - ged! SARASTRO közli TAMINO-val, hogy még két veszélyes utat kell megtennie. PAMINA-nak pedig azt mondja próbatételképpen, hogy TAMINO el akar búcsúzni tőle. A tercett PAMINA bánatát, TAMINO belső érzelmeit és SARASTRO vigasztaló, de szigorú szavait egyesíti. PAPAGENO nem állta meg a próbát, nem fog a beavatottak közé tartozni. Ezt a vidám, tollruhás ember nem is bánja, ő csak ételre, italra és szerelemre vágyik. PAPAGENO áriája: Az ária végén ismét megjelenik a csúnya öregasszony. PAPAGENO-val beszélget, s a végén hirtelen kedves, fiatal leánnyá változik. A madarász örömének egy hang vet véget: elkergeti a lányt, mert PAPAGENO nem méltó rá. Csomós Lajos Papageno és Kara Tünde Papagena szerepében a Békéscsabai Jókai Színház A varázsfuvola előadásán 169

171 FINALE A HÁROM GYERMEK PAMINA-t vigasztalja. De az öngyilkos akar lenni, mert nem tudja elviselni a TAMINO-tól való elválást. Tercett: Andante Már C-dúr int a haj -nal ró - zsa -új - ja, és pir - kad már a A GYERMEKEK ragadják ki PAMINA kezéből a tőrt, s most már elárulják, miért nem szólhatott hozzá a KIRÁLYFI. TAMINO-nak egy vízárral és lángokkal fenyegető barlangon kell utolsó próbatételként áthatolnia. Két pap vezeti a bejárathoz. Az opera legszebb tételeinek egyike következik. A papok a vándorlást az ember földi pályafutásának fáradságos útjával azonosítják. TAMINO indulna, de PAMINA hangja állítja meg: engedélyt kapott, hogy ezt a próbát TAMI- NO-val együtt járja. sz, f, m, f, sz, bal - hi - tet, mely szer -te -fúj - ja, és gyz az éj kö - sz G-dúr f m f sz fény, d a l, = r dén. Ó, szállj le hozzánk é - gi bé - ke, köl-tözzaz em - be - rek szí - vé - be, ha, C-dúr d = sz, ha megszentelsz,teé - giláng, a mennyaföldönszállle d szf m sz ránk, d a mennya földönszáll le d' sz l f sz sz l sz f m r ránk. d 170

172 TAMINO és PAMINA a fuvola hangjától védve ünnepélyes, halk zenével kísérve áthaladnak a tűzön és a vízen. Útjuk végén megnyílik előttük a választottak temploma. SARASTRO és PAPOK üdvözlik őket. PAPAGENO magányában fel akarja magát akasztani. De addig sajnálkozik, míg az utolsó pillanatban varázshangszerének hangjára meg nem jelenik PAPAGENA. Egymásra csodálkozó örömmel dadogják összeillő nevüket, s duettjükben jövendő boldogságukról, sok kis gyermekkükről, a sok kis Papagenóról és Papagenáról énekelnek. Az ÉJ KIRÁLYNŐJE, a SARASTRO-t eláruló MONOSTATOS és a HÁROM HÖLGY jönnek: PAMINA-t akarják elrabolni, SARASTRO-t és birodalmát megdönteni. A felsőbb hatalmak parancsára azonban a pokol nyeli el őket. Kivilágosodik a táj, a Nap temploma szétárasztja fényét. Az utolsó kórus a jó győzelmét hirdeti a gonoszság fölött. Nyári Zoltán, Tamino és Cser Péter, Sarastro szerepében Andante Gyz - te-tek, üdv nék - tek, Gyz - te-tek, üdv nék - tek, a b - nök fe-lett

173 W. A. Mozart: Requiem, K. 626, 7. tétel: Lacrymosa A requiem oratorikus műfaj, gyászmise. A mise állandó tételekből és az alkalom szerinti változó részekből áll, ezek sorrendje kötött. Mozart Requiemjének keletkezéstörténete könnyen hozzáférhető, ismert. A művet Mozart halála miatt tanítványa, Franz Xaver Süssmayr (züszmajr) kiegészítéseivel hallhatjuk leggyakrabban. Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján új kiegészítések születtek, hallgassátok meg Robert Levine megoldásában a Lacrymosa tételt! A tételek neve mellett jelöljük, hogy ki dolgozott a zenei anyagon: M = Mozart, S = Süssmayr Ahol elöl áll Mozart, ott a tanítvány általában egy-egy szólamot dolgozott ki. A 2 7. tétel a Dies irae szövegére épül. Ez a gyászmise változó, ám kötelező része: sequentia (szekvencia), mely Celanoi Tamás (13. század) verse az utolsó ítéletről. A mise állandó tételeit vastag betűvel emeltük ki. A felajánlás énekei, a 8. és 9. tétel is a változó részek közé tartoznak. 1. Requiem aeternam (Örök nyugodalmat...) M, Kyrie eleison (Uram, irgalmazz!) M 2. Dies irae M S (A harag napja) 3. Tuba mirum (Harsonának szörnyű hangja) M S 4. Rex tremandae (Rettegett nagy király) főként M 5. Recordare (Rólam, Jézus, emlékezzél) főként M 6. Confutatis (Vesd a gonoszt kárhozatra) főként M 7. Lacrymosa (Könnyel árad az a nap) M S 8. Domine Jesu Christe (Urunk, Jézus Krisztus) főként M 9. Hostias (Áldozati adományokkal járulunk eléd) főként M 10. Sanctus (Szent vagy) és Osanna (dicsőítés) S 11. Benedictus qui venit in nomine Domini (Áldott, aki az Úr nevében jön) és Osanna S 12. Agnus Dei (Isten báránya) S M Csoportmunka Dolgozzatok csoportokban! Válasszatok egy-egy tételt és mutassátok be azt a többieknek! Legyen az előadásotokban minél több élő zene! Zenehallgatás A tétel többszöri meghallgatása után hallgassátok meg a Levin-féle befejezést! Figyeljetek az eltérésekre! Feltétlenül hallgassátok végig a mű első tételét, és az utolsó tétel szoprán szólóval kezdődő részét! Az Agnus Dei végén ugyanis megismétlődik az első tétel második része más szöveggel, így a művet Mozart-muzsika zárja. Külön érdemes arra figyelnetek, hogy az utolsó hangzásból a terc hiányzik, nyitva hagyva a döntést (a dúr bizakodó, a moll szomorú hangulatú lenne), és a végtelenség érzését erősítve. 172

174 S. A. T. B. Éneklés Énekeljétek el a szoprán szólamát a 8., majd a basszust a 11. ütemig! 1Larghetto Larghetto Larghetto 5 qua re sur get La - cry-mo - sa di - es il - la La - cry-mo - sa di - es il - la qua re - sur - get ex fa - vil - la ju - di - can - dus cresc. - - ex fa - vil - la ju - di - can - dus cresc. 8 sotto voce ho - mo re - us. La cry-mo sa sotto voce cresc. cresc. ho - mo re - us. La - cry-mo - sa di - es il - la qua re-sur - get sotto voce - - di - es il - la qua re-sur - get 173

175 Do - na e - is re - qui-em! Do - na e - is re - qui-em! do - do na na do - na e - is, e - is, do - na e - is re qui - do - na e - is qui - e - is, do - na e - is re qui - do - na e - is, re qui - em! em! em! em! re A - A A men! men! men!

176 L. van Beethoven: cisz-moll Mondschein szonáta, op. 27. no. 2 Szabolcsi Bence, a 20. század egyik meghatározó gondolkodója, zenetörténésze borongó és viharos műnek nevezi a Beethoven-tanítány Giulietta Guicciardinak ajánlott opuszt (dzsulieta giccsardi). A kottán ez áll: Sonata quasi una Fantasia. (kvázi) Tételei: 1. Adagio sostenuto attacca 2. Allegretto 3. Presto agitato Az első tétel éjszakai hangulatot idéz, a zárótétel viharzene. 1. tétel (cisz-moll) A prelúdiumszerű tétel hármas- és négyeshangzatok akkordfelbontásaiból épül föl. A 7 8. ütemtől a zenei folyamat a párhuzamos dúrba, E-dúrba vezet, mely a vele azonos alapú mollra (e-mollra) homályosul, majd e-moll VI. fokaként C-dúrt hallunk ami a cisz-molltól a kvintkörön rendkívül távol esik! Kevéssel ezt követően a zene h-mollba modulál, majd H-dúron és e-mollon keresztül a 23. ütemre fisz-mollba ér, s onnan az alaphangnem dominánsára érkezik, a 28. ütemben. Innen kezdve 12 és fél ütemen át orgonapont fölötti akkordfelbontások szólalnak meg. (Hollós Máté: Éremművészet a zenében című, a Parlando folyóiratban megjelent írásának felhasználásával) Adagio sostenuto Si deve suonare tutto questo pezzo delicatissimamente e senza sordini 3 3 sempre a senza sordini Írásbeli feladat Kottázzátok le a különböző akkordokat! Az ismétlődéseket csak egyszer kottázzátok! Állapítsátok meg, hogy milyen akkordok felbontásait halljátok! Figyeljetek az előjegyzésre! 175

177 2. tétel Triós forma, Desz-dúr (A desz a cisz enharmonikus megfelelője!) A tétel elején, az 5 b előjegyzés ellenére, Asz-dúr zárlatot hallunk először, de a második ütempár zárlata megerősíti a Desz-dúrt. Szembeötlő a Trió oktávugrásokat használó dallamalkotása. 3. tétel (cisz-moll) Allegretto 1. Trio Éneklés és gondolkodtató feladat Énekeljétek el az alábbi témarészleteket, és zenehallgatás közben azonosítsátok azokat! Jelöljétek belépésük sorrendjét! d d d d d t, l, Zenehallgatás, írásbeli és gondolkodtató feladat Hallgassátok meg a sebesen (presto) száguldó zárótételt! A zene itt gyakran modulál: E-dúr, H-dúr, giszmoll, E-dúr... A kvintkörábra (139. oldal) segítségével számítsátok ki ezen modulációk helyét az alaphangnemhez képest! Kottázzátok le az általatok választott témát a fenti hangnemekben! Csoportmunka Alkossatok csoportokat, és készüljetek bemutatóval szabadon választott témában a zongoraszonáta témakörből! Választhattok a bőséges Beethoven-termésből, de bővíthetitek a témák körét Mozart és más klasszikus szerzők műveivel. Előadásotok legnagyobb értéke a hangzó zene lesz. Törekedjetek a nektek legjobban tetsző előadás felkutatására, hiszen a cél az, hogy társaitokkal is megszerettessétek a kiválasztott művet, műveket! si, m m m m m m r si, si, l, t, d r t, m r f m r d t, l, si, si, si, l, t, d r t, m d l, l, si, si, m si, 1. d t, l, l, m l, 2. si,l,si,l,si,l,si,l, d t, t, m t, si, d 176

178 L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61., 3. tétel A három tételes mű 1806-ban készült Franz Clement hegedűművész megrendelésére. 3. tétel Írásbeli feladat Kottázzátok le hallás után az elsőként megszólaló témát (rondótéma) eredeti hangnemben: a kezdőhang d! Zenehallgatás és gondolkodtató feladat Azonosítsátok, mely hangszerek játsszák a fenti témát! A B-trombita például úgynevezett transzponáló hangszer. Ez jelen esetben annyit jelent: ahhoz, hogy c hangot játsszon, d -t kell a kottába írni (lásd erről az Óra szimfóniáról írtakat is). Gondolkodjatok, figyeljétek meg az alábbi kottát és következtessetek: melyik hangszer játssza a rondótémát transzponálva? Fuvola 2 Oboa 2 A Klarinét 2 Fagott 2 D Kürt 2 D Trombita Üstdobok (Timpani) D - A Heged I. Heged II. Brácsa Cselló Nagybg ten. ten. ten. ten. ten. ten. ten. ten. ten. 177

179 L. van Beethoven: V. (c-moll) Sors szimfónia, op. 67., 1. tétel 1. tétel Szonátaforma, Allegro con brio (tüzes gyorsasággal, azaz: gyorsan hevesen, erőteljesen). A feladat elvégzéséhez közöljük a következő kottákat: 1. sors-motívum : 2. a partitúra első oldala: Flauti Oboi Clarnetti in B Fagotti Corni in Es Corni in Es Timpani in C - G. Violino I. Violino II. Viola Violoncello Basso Allegro con brio 178

180 3. A Liszt Ferenc által írt zongoraváltozat részlete: Allegro con brio ( = 108) Zenehallgatás A zeneszerzők gyakran készítenek saját kompozícióikból (vagy akár más zeneszerző műveiből) az eredetitől eltérő előadó-apparátussal megszólaltatható változatot. Ha zongoramű zenekari változatáról beszélünk, akkor a folyamatot hangszerelésnek, ha hangszeres mű billentyűs hangszeren megszólaltatható változatáról, akkor átiratnak nevezzük az új művet. A Beethoven-szimfónia első tételének egyik átirata elérhető a világhálón. Hallgassátok meg az V. szimfónia Liszt Ferenc-féle átiratát! cresc. cresc. 179

181 180 cresc. dolce

182 Zenehallgatás Hallgassátok meg az eredeti művet! Zenehallgatás közben hasonlítsátok össze a szonátaforma általános képletét a hallgatott mű szerkezetével! Ehhez az alábbi segítséget adjuk: A szonátaforma, főként nagyobb terjedelmű tétel esetében, kezdődhet néhány ütemes introdukcióval (bevezetés ennek tempója rendszerint lassú). Az expozíció a tétel témáit mutatja be (főtéma, melléktéma ebből néha több is lehet, zárótéma ez nem minden esetben teljes értékű téma). A kidolgozás során az expozíció témáit hallhatjuk, ám nem az eredeti alakjukban: a zeneszerző akár motívumokra vagy ritmuselemekre bonthatja és különböző hangnemekbe is transzponálhatja a témákat. A visszatérés (repríz, reexpozíció) mint a neve is jelzi az expozícióban bemutatott témákat szólaltatja meg ismét, bár nem mindegyiket az eredeti hangnemében. A formarész gyakran kódával zárul. Feladat Olvassátok el Beethoven végrendeletének részletét, melyet a komponista október 6-án Heiligenstadtban írt! Ó ti emberek, kik engem mogorvának, bolondnak vagy embergyűlölőnek néztek, mennyire igazságtalanok vagytok hozzám! Nem ismeritek a látszat rejtett okát. Szívem és kedélyem gyermekkorom óta hajtott gyengédségre, még nagy tettekre is megvolt bennem a hajlam. De gondoljátok meg, hogy hat év óta szörnyű baj lett úrrá rajtam, melyet a tudatlan orvosok még súlyosbítottak. Évről évre hitegetett a gyógyulás csalóka reménye, míg végre rá kellett jönnöm, bajom hosszantartó és gyógyulása talán évekig is eltarthat, ha ugyan nem teljesen reménytelen; s így én, aki élénk, tüzes vérakarattal születtem és fogékony voltam a társélet szórakozásai iránt is, kénytelen voltam korán elkülönülni a többiektől és magányosan élni életemet. Mert ha időnként mindezen túl akartam magam tenni; ó mily kegyetlenül kijózanított, hogy ilyenkor kétszeres súllyal kellett éreznem hallásom megromlását! Mégsem bírtam azt mondani az embereknek: beszéljetek hangosabban, kiáltsatok hiszen süket vagyok. Hogyan is vallhattam volna be épp annak az érzékemnek gyarlóságát, melynek énbennem tökéletesebbnek kellene lennie, mint másokban s mely egykor valóban tökéletes is volt, oly tökéletes, mint csak keveseké pályatársaim közül nem, ezt nem tehetem! Bocsássatok hát meg, ha visszavonulni láttok, mikor oly szívesen időznék köztetek. Balsorsom kétszeresen fájdalmas, mert félreismernek miatta. Számomra tilos a felüdítő emberi társaság, a nemesebb eszmecsere, az érzelmek kölcsönös megnyilatkozása. Teljesen egyedül vagyok, emberek közé csak a legfőbb szükség parancsa kényszerít. Úgy kell élnem, mint a száműzöttnek; ha társasághoz közeledem, szorongás fog el; félek, hogy állapotomat észreveszik. Így telt el ez a félévem is, mióta vidéken élek. Tudós orvosom meghagyta, hogy lehetőség szerint kíméljem hallásomat; amivel voltaképpen természetes hajlamomat elégítette ki, bár társas ösztönöm nemegyszer csábított emberek közé. De milyen megalázó volt aztán, ha mellettem valaki távoli furulyaszót vagy pásztor nótázását hallotta, én pedig semmit, de semmit! (Idézi Szabolcsi Bence: Beethoven című könyvében) Ház Heiligenstadtban, ahol a végrendelet keletkezett 181

183 L. van Beethoven: VII. szimfónia, op. 92. Sokan megkérdezik, vajon miért van az, hogy Haydn több mint száz szimfóniát írt, Mozart is közel ötvenet, Beethovennek pedig csak kilenc szimfóniája van. Haydn, Mozart egy stílus virágkorában működtek. Számukra ez a stílus természetes zenei nyelv, melyen természetesen, gazdagon kifejezték magukat. Beethoven már szűknek érzi ezt a stílust, feszegeti határait, mind többet akar kihozni belőle. Beethoven töprengő, kutató zeneszerző, s ezért kevesebbet komponál. Igaz, hogy kevesebb szimfóniát írt, de ezek általában terjedelmesebbek, mint Haydn, Mozart szimfóniái. És a terjedelem a zenében nem csak idő kérdése. Olyan formai gondolatok kellenek, melyek valósággal megkövetelik ezt a nagyobb terjedelmet. Valóban, Beethoven szinte minden szimfóniatétele valami különös, egyetlen zenei megoldásra épül. Jellegzetes témákból mindig más- és másképpen alakított formák keletkeznek. Most a VII. (A-dúr) szimfónia két tételével ismerkedünk meg. 2. tétel E lassú tétel egy különlegesen alakított variációsorozat. Alapja nem is dallam, inkább csak egy gyönyörű harmóniamenet, melyet legegyszerűbben így énekelhetünk le: Simile A második variációban a II. hegedűk egy dallamot fejtenek ki belőle. Ez a dallam itt még csak a többi szólam között elbújtatva hallható: (Vesd össze a fenti példa 2. szólamával! Az ütemszámjelzők itt a témával egyezőek.) Most már az I. hegedűkbe kerül a dallam, s az eredeti akkordmenet a fafúvósoké. A mélyvonósok triolával kísérik. A triolákból font dúr (maggiore) közjáték következik, s csak a basszusokban ismétlődő ritmusok kapcsolják az előző témához. De hamarosan egy erőteljes visszavezetéssel újból az alaptémára kerül a sor. Ebben a variációban a fődallamot a fafúvók játsszák, a vonósok részben tizenhatod -figurációval kísérik, részben az eredeti akkordmenetet idézik föl, de pizzicato (pengetve). 182

184 A témából kiemelt néhány motívum most fugatóban (kvintimitációs polifon feldolgozásban) hallható, tizenhatod skálákkal kísérve. Ez vezet át az utolsó variációhoz, melyben az akkordsort fortissimo játsszák a vonósok és a rézfúvósok, a fafúvósok pedig a tizenhatodskálával kísérik. Befejezés előtt rövid időre visszatér a dúr (maggiore) közjáték, majd az alaptéma mintegy részeire bomlik a vonósok és fúvósok felelgetésében. Különleges hatás a búcsúzó néhány ütem a fafúvósok halkuló akkordjával. 3. tétel Emlékezzünk vissza, hogy Haydn, Mozart szimfóniáiban a III. tétel a 3/4 ütemű menüett volt. Beethovennél e tétel jellege megváltozik. Gyorsabbá válik, nem is a három negyedérték lüktetését érezzük, hanem egy ütem = egy lüktetés. A derűs humorú vagy előkelő, néha akár lágy menüett szilaj, szinte szikrázóan gyors tétellé válik. Ezt a tételfajtát scherzónak (szkerció) nevezzük. A VII. szimfónia Scherzo tételének főrésze háromféle motívumból tevődik össze: egy skálaszerű elemből: egy késleltetésre emlékeztető sóhajmotívumból: és hármashangzat-töredékekből, melyek kezdenek vagy befejeznek egy-egy részt: 1 21 De ez csak a nyersanyag. Ezekből váratlan, izgalmas hangnemváltások és formai ötletek (bővülések, elíziók) jelentik az igazi tréfát, az erőteljes beethoveni humort. Próbáljatok zenehallgatás közben rábukkanni ezekre a váltásokra, törésekre! A gyors szakaszt egy ünnepélyesebb trió követi, majd visszatér az első rész. Viszont a menüetthez képest újdonság, hogy a trió másodszor is megjelenik, új visszatéréssel. Sőt: mintha Beethoven harmadszor is idézni akarná a triót, azután meggondolja magát, s néhány gyors akkorddal véget vet a tételnek. Zenehallgatás Hallgassatok meg minél több Beethoven-szimfóniát, -versenyművet! Hallgassátok végig a D-dúr hegedűversenyt, melynek 3. tételével már részletesen foglalkoztunk. Témái felbukkantak a Negyven zenei nyelvleckében is. 183

185 L. van Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125., zárótétel Beethoven október 6-án, hallása romlása miatti elkeseredésében írt levelében személyes üzenetet küldött az embereknek, az emberiségnek. A levél gondolatainak folytatását megtaláljuk a 9. szimfónia Örömódájában (Friedrich Schiller: An die Freude). A szöveg kezdete nyersfordításban: Ó, barátaim! Ne ilyen hangnemekben! (azaz: ne ilyen hangon szóljunk egymással). Az alábbi visszaemlékezésben Ludwig Spohr hegedűművész ír egy november 29-én tartott hangversenyről:...világosan látni lehetett, hogy szegény süket mester zenéjének pianóit egyáltalán nem hallja. Különösen feltűnt ez egy helyen, az A-dúr szimfónia * első Allegrójának második részében. Itt két kitartott akkord következik egymás után; a második pianissimo; Beethoven valószínűleg elnézte ezt az állást, mert már akkor kezdett ütemezni, amikor a zenekar meg sem szólaltatta a második fermátát. Ezért aztán az egészről mit sem tudva tíz-tizenkét ütemmel előbbre tartott, amikor a zenekar elkezdte a pianissimót. [ ] Eddig az időpontig nem volt észrevehető, hogy Beethoven alkotóereje csökkent volna. Később azonban fokozódó süketsége folytán már semmiféle zenét sem volt képes hallani, s ez szükségszerűen bénítólag hatott fantáziájára. (Közli: Barna István az Örök muzsika című kötetben, Zeneműkiadó 1977) D Freu - de D schö wir A be - - ner A D Göt - ter - fun - ken, Toch - ter aus E - ly - si - um! A D A A D A A - tre - ten feu - er - trun -ken, Himm -li - sche, dein Hei - lig-tum! D A D A Aisz 7 Fisz Hm E 7 A Dei -ne Zau -ber bin -den wie-der, was die Mo - de streng ge - teilt. Al - G A Hm G A A7 D D le Men-schen wer - den Brü - der, wo dein sanf -ter Flü - gel weilt. Páros munka Beszélgessetek arról, hogyan ismerhetjük meg Beethoven gondolatait, érzéseit a szerző műveit hallgatva és az Örömóda és a heiligenstadti végrendelet szövegét olvasva! Beszélgessetek arról is, hogy milyen a mai szóbeli és írásbeli (levél, SMS, chat stb.) kommunikáció stílusa a fiatalok és az idősebbek között! Egyetértetek-e a következő mondással? Az udvariasság olyan, mint a matematikában a nulla, önmagában semmit nem ér, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük. * a 7. szimfónia 184

186 Zenetörténeti összefoglalás Bécsi klasszika A barokk kor végén az olasz, német, francia zenében már nagy átalakulás folyt. Szakítottak a súlyos, polifonikusan kidolgozott komponálási móddal, a stílus leegyszerűsödött. A zeneszerzők világos, jól áttekinthető harmóniamenetekre törekedtek, a harmóniát kifejező, nagyrészt hármashangzatokból épített dallamokat írtak. A dallam kisebb egységekből szövődött, minden kis motívum egy-egy kifejező mozdulat, sok apró cifrázással (főleg késleltetésekkel) ékesítve. Kevesebb akkordfajtát használtak, s így a hangnem érzete szilárdabb lett. Nagy jelentőséget kaptak a hangnemek közti átmenetek, a modulációk. Átalakult a zenekari játék módja, és új műfajok keletkeztek. Ezt az átmeneti időt kora klasszikának nevezzük (1730-tól 1770-ig számíthatjuk). Ekkor alkottak Bach fiai, Stamitz és sok, kisebb jelentőségűnek tartott zeneszerző. Ez a kor a zenetörténet egyik csúcspontját, csodálatosan termő korát, a bécsi klasszikát készíti elő. Mit jelent: klasszikus, klasszika? A kifejezés alapja a latin classis = osztály szó. Eredetileg az első, legjobb osztályba tartozót jelentette, vagyis a kiválót, tökéleteset. (A köznyelvben: klassz!) A művészetre vonatkoztatva, kettős értelemmel használjuk a szót. Klasszikusnak nevezzük azt az alkotást, amely mély művészi mondanivalót és tökéletesen alakított formát mutat, amely tehát örök érvényű, tökéletes. A klasszikus zene éppúgy, mint a klasszikus irodalom, képzőművészet, az emberiség egyik legdrágább kincse, amelyet a társadalomnak és minden tagjának védenie, ápolnia kell mindnyájunk javára. Klasszikusnak nevezzük emellett a 18. század második felében létrejött zenei stílust, a zenetörténetnek egyik legkiegyensúlyozottabb korszakát. Előkészítésében több nemzet fiai vettek részt, de a stílus Bécs városában kristályosodott ki végleges formára, s legnagyobb zeneszerzői is itt működtek. Ezért emlegetjük e stílust így: bécsi klasszika. A klasszikus műfajok A klasszika legfontosabb zenekari műfaja a többnyire 4 tételes szimfónia. (Bővebben lásd Haydn Óra szimfóniájánál!) A szimfónia tételei jól elkülönülő, jellegzetes zenei formákat rögzítenek. Ez a tételrend nagyjából érvényes a kor többi ciklikus (több tételből fölépített) műfajára is. Nagy szerep jut e korban a kamarazenének, vagyis a néhány szólójátékos által játszott muzsikának is. A hangszerek itt szabadabban, virtuózabban beszélgetnek egymással. A kamarazene alkalmas arra, hogy személyesebb, ugyanakkor elvontabb zenei gondolatokat szólaltasson meg. A legfontosabb klasszikus kamaraműfaj a vonósnégyes (két hegedű + brácsa + gordonka). Az említettek mellett a szólóhangszerek irodalma is jelentősen gazdagodik e korban. A szonáta lényegében szólóhangszerre írt szimfóniának nevezhető. Az énekes (vokális) zenében folyamatosan jelentős szerepet játszik az egyházi muzsika (mise, oratórikus műfajok), de most már szinte mindig zenekari kísérettel, vagyis a világi zene stíluseszközeivel szólal meg. A klasszika az operairodalomnak is nagy korszaka. A klasszikus operákban a történet nagy részét recitatívókban (olasz szó, ejtsd: recsitativó, jelentése: énekbeszéd) mondják el. A szereplők lelkiállapotát az áriák fejezik ki, egyes drámai helyzeteket pedig opera együttesek (tercettek, kvartettek, felvonásvégi finálék) ábrázolnak. Klasszikus formák a zenében A bécsi klasszikus zeneszerzők művészetében kikristályosodott formavilágot találunk, amely megállapodottsága ellenére igen hajlékony és alkalmas arra, hogy a legkülönfélébb zeneszerzői gondolatokhoz idomuljon. 185

187 PERIÓDUS A klasszikus formai gondolkodás alaptörvénye a párosság és a szimmetria. A páros forma nyugalmat, kiegyensúlyozottságot sugall. A félütemet kiegészíti a másik félütem, az egyik ütemet a másik, az egyik ütempárt a másik ütempár stb. A szabálytól való eltérés érdekessé, figyelemfelhívóvá A periódus kiegyensúlyozott tartószerkezete teszi a folyamatot. Az erre alkalmas egyik eszköz a bővítés, amikor a formai pár egyik tagja megkettőződik. A másik gyakori eltérést elíziónak (kihagyásnak) hívjuk. Ilyenkor egy szakasz befejező üteme vagy ütemei helyére már a következő szakasz kezdő üteme vagy ütemei kerülnek. A formapárok sokszorozódása közben elérünk egy határt, amikor úgy érezzük, hogy zártabb egységhez jutottunk, egy utat bejártunk, egy gondolatot kifejtettünk, lekerekítettünk. Az ilyen (rendszerint 8 ütemes) egységet periódusnak hívjuk. A perióduson belül is jól hallhatók az egymást kiegészítő formapárok. A periódusok is lehetnek bővítettek. A négyütemes szakaszok nemcsak kettesével, hanem négyesével is létrehozhatnak egy nagyobb egységet. Olyasféle ez, mint a négysoros népdal. A második sor után nagyobb megállás van, a harmadik sorban (9 12. ütem) valamiféle kitérés, a negyedik sorban pedig a kiindulóponthoz visszatérés, lekerekítés. A 16 ütemes egység két, különálló periódusból is létrejöhet, amelyek egymástól eltérő zenei anyagot tartalmaznak: ezt kéttagú formának hívjuk. Háromtagúságról beszélhetünk viszont akkor a klasszikában, ha a formai egység zárószakaszában az első periódus akár részben, akár teljességében megjelenik. Így a (viszszatéréses) háromtagú forma egyes tagjai lehetnek 8 vagy 4 ütemesek (persze bővítményeket is kaphatnak). Egy jellegzetes példáról, a mozarti háromtagúságról lásd a Kis éji zene 3. tételét. A visszatérés elvére épül a triós forma, ennek legjellemzőbb példája a klasszikus stílusban nagyon gyakori menüett tétel, amely igazából menüett trió menüett egymás után, ahol a nyitó menüett a trió után visszatér. A terjedelmesebb klasszikus tételek többsége szonátaformában készült. A bécsi klasszikára leginkább a háromrészes (háromtagú) szonátaforma jellemző, ennek első tömbjében az alaphangnemben megszólaló főtémát (dúr esetében) a domináns hangnemben megjelenő melléktéma követi (sokszor zárótéma is megjelenik). A második tömb kidolgozza a témákban rejlő lehetőségeket, és körüljárja a rokon hangnemeket. A középső rész után a teljes első tömb visszatér, de végig az alaphangnemben. Ezt a formát a bécsi klasszikusok főként a saroktételekben (első és utolsó tételben) használták. A B X B főhangnem domináns hangnemátmenet főhangnem A barokk zene kedvelte a rondóformát, amikor egy téma sorozatos közjátékok (epizódok) után újból és újból visszatér. Ezt a formát a klasszikus zeneszerzők szabadabban értelmezték, például gyakran kombinálták a szonátaforma elemeivel. A B A X (A) B A hangnem: főhn. dom. főhn. változó (főhn.) főhn. főhn. szonátaként: főt. mt. főt. kidolg. (főt.) mt. főt. rondóként: téma 1. ep. téma 2. epizód (téma) 1. epizód téma 186

188 A bécsi klasszika zenekara A barokk korban még változékonyabb zenekar összeállítása a klasszikus szerzőknél állandósult. Gerince a telt, fényes, de hajlékony hangzású vonóskar (2 hegedűszólam, egy brácsaszólam, a gordonkákból és gordonokból, vagyis nagybőgőből álló basszus; a nagybőgő rendszerint a gordonkákkal játszik együtt, de oktávval mélyebben). A vonóskarhoz eleinte csak néhány fúvóspár csatlakozott. A vonósszólamokban többen játszanak együtt. A fúvósszólamok tagjai tulajdonképpen szólisták. Ilyen fúvós hozzáadások korai szimfóniákban pl. 2 oboa + 2 kürt. Többnyire a hegedűszólamokat erősítik, a kürtök pedig kitartott hangokkal összekötik az akkordokat. Erre azért is szükség van, mert a klasszikus zenekarokból lassanként elmarad a continuo. Az érett klasszikus művekben már több fúvóspár szerepel. Nemcsak erősítenek, hanem kiemelnek egy dallammotívumot, vagy éppen önálló motívumokat adnak hozzá a vonós karhoz. A fafúvókhoz új hangszer is csatlakozik: a klarinét. Egy teljes, két-két fafúvóst tartalmazó zenekarban a vonósokhoz a következő hangszerek társulnak: 2 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott, továbbá a rézfúvók, általában 2 kürt, 2 trombita és 2 üstdob. A késői klasszikus és korai romantikus zenekar erőteljesebb, színesebb, masszívabb hangzásra törekszik. Divatba jön a három fafúvós összeállítás, a rézkar pedig a legtömörebb hangzású hangszerekkel, a harsonákkal erősödik. Joseph Haydn ( ) Osztrák falusi mesterember fia, a bécsi Szent István-templomban lett énekes, itt alapozta meg zenei tudását. Egy ideig Bécsben élt, ahol tanított, valamint zenekedvelő bécsi főurak számára megírta első műveit. Azután az Esterházy hercegi család hívta meg Kismartonba (ma Eisenstadt ejzenstatt), majd Eszterházára (ma Fertőd) másodkarmesternek, később karmesternek. Itt olyan körülmények között tevékenykedhetett, amilyenek keveseknek adatnak meg: saját zenekara élén sokat vezényelt, komponált, műveit azonnal kipróbálhatta után visszaköltözött Bécsbe, majd két ízben is nagyszabású hangversenykörutat tett Londonba. Ezek az utak alkalmat adtak arra, hogy megismerkedjék G. F. Joseph Haydn Händel oratóriumművészetével. A Händel-élmények hatása alatt (Thomas Hardy festménye, írta Haydn két nagy oratóriumát; az Évszakokat és a Teremtést. 1791) Egy ízben ellátogatott Budára, hogy az utóbbit elvezényelje. Haydn hangszeres művészetét elsősorban szimfóniái és vonósnégyesei képviselik hangversenytermeinkben. Több mint 100 szimfóniája közül néhány népszerű darab különféle elnevezéseket is kapott (pl. Búcsú-, Üstdobütés-, Üstdobpergés-, Óra-, Oxford-szimfónia), de hivatalosan hangnemük, opus-számuk és a Hoboken-jegyzék száma szerint tartjuk számon őket. (Anthony van Hoboken hollandiai születésű zenetudós, ) Számos más zenekari művet, divertimentót, versenyművet, zongoradarabot is írt Haydn, vokális művei közül viszonylag ritkán hallhatók operái, melyek többségét az Esterházy-udvarban tartott előadásokra komponálta. Haydn műveiben itt-ott magyaros motívumok is fölcsillannak. Ennek nemcsak az a magyarázata, hogy Haydn éveket töltött Magyarországon, hanem az, hogy a 18. század végén a verbunkos zene motívumait megismerték és különleges színként felhasználták a nyugati zeneszerzők is. (Ezt a verbunkos zenét itthon és külföldön egyaránt a legrégibb magyar zenének gondolták helytelenül.) Mozartnál is, Beethovennél is találunk néhány ilyen verbunkos betétet, Haydn pedig a D-dúr zongoraversenybe és a G-dúr zongoratrióba iktatott be ilyen magyaros szakaszt (ez utóbbi híres 3. tétele a Rondo all ongarese). 187

189 Wolfgang Amadeus Mozart (Barbara Krafft festménye, 1819) Wolfgang Amadeus Mozart ( ) Az európai zene egyik legragyogóbb csillaga. Benne együtt csodálhatjuk a kivételes, született tehetség nagyságát és egy gazdag, teljes értékű zenei korszak eredményeit. Már négyéves korában zongorázik, hamarosan hegedül, ötéves korából valók első művei. Finom hallásával, kiváló zenei memóriájával és intelligenciájával oly gyorsan tanul meg mindent, amit megtanulni érdemes, hogy minden fejlődési fok, amelynek eléréséhez másnak évekre van szüksége, neki úgyszólván hetek alatt elérhető. Szülővárosában, Salzburgban a pezsgő zenei élet éppoly jó kezdőiskola, mint apjának, Leopold Mozartnak remek zenetanítása. Hatéves korában csodagyermekként hangversenykörutakra indul Bécsbe, német, francia, angol városokba, azután többször is Itáliába. Ezek a fárasztó, hónapokig tartó utak nemcsak a sikereket jelentik számára, hanem a tanulás mindennél eredményesebb éveit is. A kor kiváló zenészeivel és zeneműveivel ismerkedik, operákat, hangversenyeket, jobbnál jobb zenekarokat és szólistákat hallgat. Szinte napok alatt megtanulja egyegy kiváló zenetanárnál azt, amit Európában csakis az tudott. Így lesz már éves korára kész, kiforrott, nagy tudású zenész és zeneszerző. Egy ideig a salzburgi hercegérsek alkalmazza, de az ott kínált keretek szűkek tehetsége számára. 21 éves korában Bécsbe költözik, s néhány évig a császárváros pezsgő zeneéletében meg is él műveiből, hangversenyeiből és a zenetanításból. Alkotóereje szinte hihetetlen teljesítményekben nyilatkozik meg: napok vagy éppen órák alatt készülnek művei, zenészbarátait, pártfogóit vagy akár vendégeit is megajándékozza egy-egy új kompozícióval. Több mint 600 művet hagyott ránk. A gazdag fantázia és a tökéletes szakmai tudás, formai kiválóság és mély érzés, kifejezőerő és szerénység, csendes életbölcsesség és fájdalmas derű nincs zeneszerző, akinél így együtt volna, akinek zenéje ennyire élet, teljes élet volna. Ő mondta, hogy az érzelmeket, még a leghevesebbeket is a zenének mindig lecsillapítva, formák közé szorítva kell ábrázolni. A zene mindig maradjon zene. Nincs a korszaknak olyan műfaja, amelyben Mozart ne alkotott volna, méghozzá sokat és jelentőset. Szimfóniái közül legtöbbet játszottak a C-dúr ( Linzi ), a D-dúr ( Haffner ) és a négy utolsó nagy szimfónia (Esz-dúr, D-dúr, g-moll K. 550, az úgynevezett nagy g-moll és a C-dúr, Jupiter ). De igen kedveltek kisebb együttesekre írt zenekari művei is, a szerenádok, divertimentók. Nagy számú műve közül a zongora-, hegedűversenyek, illetve a klarinétverseny rendszeresen hallható. Kamarazenéjéből kiemeljük utolsó 12 vonósnégyesét, klarinétötösét (vonósnégyes + klarinét), hegedű-gordonka-zongora trióit, zongora- és hegedű-zongora szonátáit. Énekes művei közül legismertebbek operái (Szöktetés a szerájból, Figaró házassága, Così fan tutte Mindenki így tesz/csinálja, Don Giovanni, A varázsfuvola) és egyházi művei (misék, Requiem). Kisebb műveiből (dalok, táncok, kánonok, alkalmi darabok) a zenetanulás kezdetén állók éppúgy találnak maguknak valót, mint a legképzettebb zenészek. Ludwig van Beethoven ( ) A zenetörténet hősies alkatú zeneszerzője. A Rajna menti Bonnban született, de 22 éves korától kezdve ő is Bécsben élt, s ott bontakozott ki zeneszerzői tehetsége. Nehéz gyermekkor után nagy szorgalommal veti bele magát a tanulásba. Gondos tanárok és néhány áldozatos jó barát segíti zongoraművészi és zeneszerzői pályáján. Bécsben csakhamar hatása alá kerül a város gazdag zenei életének. Nagy akaraterővel tanul tovább, művelődik, olvas, s így éri el a tehetségének megfelelő teljesítményeket és elismerést. Főúri barátai támogatják, kiváló zenésztársakkal dolgozik együtt. Az első években pártfogóinak házi hangversenyein hangzanak fel művei, 1800 után azonban a város egész művelt lakossága ünnepelheti a színházban, hangversenytermekben felcsendülő Beethoven-műve- 188

190 Ludwig van Beethoven (Joseph Karl Stieler festménye, 1820) ket táján a zene fejedelmeként tisztelik, de újabb küzdelem vár rá: már régebb óta tartó hallásromlása egyre súlyosabbá válik. A zeneszerző ezután nagy akaraterővel tovább fejleszti belső hallását, s utolsó műveit már úgy írja, hogy kívülről, a hangszerek valódi hangján sohasem hallhatja. Élete utolsó évtizedét általános tisztelet közepette, de visszavonultan, a zene új és új útjait keresve tölti. Azt a stílust, amelyen Mozart és Haydn olyan magától értetődően kifejezte magát, Beethoven már szűknek érzi. Átlép a megszokott határokon, zenéje bonyolultabbá válik, mint Haydné és Mozarté, máskor viszont a népies egyszerűséget, az azonnal világos zenei gondolatokat keresi. Közvetlenebbül akarja ábrázolni az érzelmeket is: az ábrándozást, hősies elszántságot, ünnepélyességet. Megnöveli a zenekart, szereti a vastagabb hangzásokat zongorán és zenekaron is. Beethoven művészete átvezet a romantika világába. Legismertebb kompozíciói: 9 szimfóniája, hegedűversenye és zongoraversenyei, vonósnégyesei és zongoraszonátái. Szimfóniáit gyakran hallhatjuk: az 1800-ban komponált I., az Eroica néven ismert III., az V. (Sors), VI. (Pastorale), a VII. és VIII. valamint a legterjedelmesebb, a híres Örömódát is magába foglaló IX. szinte állandóan műsoron van a világ hangversenytermeiben. Zongoraszonátái azért is jelentősek, mert Beethoven saját hangszerén próbálta ki legmerészebb gondolatait. Vonósnégyeseit a műfaj legmagasabb rendű alkotásaiként tartjuk számon. Vokális művei közül legismertebbek: a Fidelio című opera, a Missa solemnis (ünnepi mise) és a dalok. A korai romantika Amikor egy zenei stílus megszilárdul, megtermi klasszikus szerzőit és műveit, túlságosan könnyű lesz ebben a stílusban írni, s a későbbi művek egyre semmitmondóbbnak tűnnek. A nagy tehetségű és igényes zeneszerzők ilyenkor új kombinációkat építenek a stílusra, elhallgatják azt, ami túlságosan világos, vagy pedig más hagyományhoz nyúlnak vissza, hogy új stílust építsenek. Ilyen stílusváltozás zajlik a zenében 1800 körül is. A bécsi klasszikus zene meghódítja az egész világot. Minden zeneszerző úgy beszéli, mint természetes nyelvét. A kisebb mesterek így aztán ugyanazokat a zenei gondolatokat ismételgetik, a nagyobbak viszont e stílusból új irányba indulnak. Keresik, hol vannak azok a rejtett lehetőségek, amelyeket ki lehetne bontakoztatni. A módosított hangokat, a váltóhangokat, késleltetéseket halmozzák, s mivel már mindenki tudja, hová fognak oldódni, gyakran elhagyják a feloldást. Ezzel több lebegést visznek a zenébe. Szeretik a meglepőbb harmóniakapcsolásokat. Áttörik a hangnemek közti határokat: belefűzik a hangnembe más hangnem hangjait, vagy egymás mellé állítanak távolabbi hangnemeket. Szeretik bővítésekkel elodázni a lezárásokat, hosszú dallamíveket formálnak. Gyakran nyitva hagyják a forma egy-egy részét, hogy tovább haladhassanak. Megnövekszik a művek terjedelme. Jobban kiélezik a jellegeket, a szélsőségesebb hangulatokat: a vad, hajszás meneteket éppúgy, mint az elábrándozó, elmélázó éneklést. Ezeket sokszor azzal igazolják, hogy a zenéhez valami programot, mesét, történetet, ábrázolást fűznek hozzá. Már nem általános a zenekar használatában a vonóskar + kiegészítő fúvósok képlet. A megnövekedett zenekar mint egyetlen hangszer szól a szerző kezében. Gyakran a vonóstól fúvós veszi át a dallamot vagy fordítva, néha csak négy-öt hang jut egy hangszerre, máris átadja a fonalat a következőnek, vagy pedig egymás dallamát színezik, ellenpontozzák a hangszerek. Az egyes hangszerek egyénisége is jobban kirajzolódik a műben. A hangszerek hangszíne nemcsak a zene megértését szolgálja, hanem fontos önálló tényező lesz a darabban. Feladat Kutassatok! Gyűjtsetek a zeneszerzőkről szóló anekdotákat, érdekességeket! 189

191 Fogalomtár a cappella vokális művek hangszerkíséret nélküli megszólaltatásának módja (az elnevezés a kápolna szóra utal, mivel a templomi helyszíneken régebben túlnyomórészt hangszerkíséret nélkül adták elő a műveket) alla breve olyan ütem metrumjelzése, amelyben a ritmikai alapegység (mérő) a félkotta és nem a negyed. Például: 2/2 ária a szó eredetileg dalt jelent. Az opera elterjedésétől kezdődően az ária elnevezés leggyakrabban az oratórikus művek vagy operák önálló zenei egységére vonatkozik, amelyet egy énekes szólista ad elő, hangszerkísérettel (a barokkban és a klasszikában a legtöbb ária zárt számként hangzik el) augmentáció, augmentálás: az értékek (metrum, ritmus) növelése baryton 18. századi vonós hangszer, amely 6-7 játszóhúrral és több, a fogólap alatt elhelyezkedő rezonátorhúrral rendelkezett basso continuo folyamatos basszus / számozott basszus / generálbasszus a barokk stílusra jellemző akkordikus kíséret. Kidolgozása az előadó feladata, az akkordokra gyakran számokkal is utaló kotta alapján (a számok a basszushangtól való hangköztávolságot jelzik). A basso continuót több zenész is játszhatja, ez a continuo-csoport. Tagjai: egy teljes akkordot megszólaltató hangszer (húros vagy billentyűs) és egy vagy több dallamhangszer (mélyvonós vagy -fúvós), ezek a basszust erősítik basso ostinato osztinátóbasszus, a legmélyebb szólamban többször megismételt, makacsul végigvezetett dallam. Egyes, a barokkra jellemző zenei műfajokban az adott tételen belül a basszus állandóan ismétlődik, a fölötte lévő szólamok a basszussal szorosan összefüggenek (Purcell: Dido búcsúja). Az ún. osztinátóvariáció során az állandóan ismétlődő basszustéma fölött variáltan ismétlődnek a dallamok (Corelli: La Follia) beugró váltóhang a klasszikus stílusban olyan váltóhangként értelmezhető, amely előtt nem áll főhang comes (=társ) a fúgatémára (dux) válaszoló téma neve, ez a másodikként belépő szólam diminúció, diminuálás az értékek (metrum, ritmus) csökkentése domináns tonika felé vezető, tonikára rámutató hang, hangzat, hangnem. A bécsi klasszikában legtöbbször az alaphang feletti kvint (hang), az arra épülő hármashangzat (és annak hangjai, pl. a terce = vezetőhang), illetve a tonikánál kvinttel feljebb levő hangnem dudakíséret (dudabasszus) tonikai orgonapontból és a felette levő kvintből álló, monoton ritmusú, dudahangzást idéző kíséret dux (=vezér) a fúga elsőként megszólaló témája előke kiskottával írt zászlós díszítőhang. Értéke levonódik a mögötte álló főhangéból enharmónia, enharmonikus azonos magasságú, de a kottába másképpen lejegyzett hangok (pl. gisz és asz, cisz és desz). Az enharmonikusan lejegyzett hangok többnyire más hangnemekbe tartoznak, és másfelé haladnak, törekszenek, oldódnak expozíció a szonátaforma első része fermata U (ol. = megálló), magyar elnevezése: korona. a hang vagy szünetjel felett áll, és annak hosszúságát bizonytalanná, az előadótól függővé teszi figuráció gyorsabb mozgás (a zenei folyamat adott lüktetéshez mérve), amely egy dallamot vagy akkordot rajzol körül a figuráció ebben az értelemben a dallamhang vagy -hangok egyfajta élénkítését jelenti a ritmikai mozgás által fokszám, fokjelzés a hangok és a hangzatok könnyebb áttekinthetősége érdekében a skála hangjaira épült hármashangzatokat a zeneelmélet római számokkal jelöli. Pl. a dúr skála esetében egy V. fokú hármashangzat szó-ti-ré hangokból áll. 190

192 folia 3/4-es, portugál eredetű tánc, a műzenében variációsorozat fúga legismertebb jelentése szerint: a 17. századtól kialakult, imitációs szerkesztésű, szigorú szabályok alapján megszerkesztett zenemű. Jellegzetessége, hogy az ilyen típusú művek elején (a fúgaexpozícióban) a szólamok egymást követően lépnek be, s ekkor valamennyi szólam a fúgatémát szólaltatja meg később a téma még többször megszólal, különböző szólamokban funkció az akkordoknak a zenei folyamatban betöltött szerepe a bécsi klasszikában 3 funkció van: tonika, domináns, szubdomináns hangközfordítás ha egy hangköz alsó hangját egy oktávval feljebb, vagy egy hangköz felső hangját egy oktávval lejjebb helyezzük, akkor hangközfordítást kapunk. A prím fordítása az oktáv, a szekundé a szeptim, a tercé a szext, a kvarté a kvint. A tiszta hangközök fordítása is tiszta (t4-t5), a kis hangközé nagy és fordítva (k3-n6), a bővítetté szűkített és fordítva (b2-sz7) hármas- és négyeshangzat fordításai ha a hármashangzatnak nem az alaphangja a legmélyebb hang, akkor a hangzat valamely fordítását halljuk. Ha a terc a legmélyebb hang, akkor neve: szextfordítás, ha a kvinthang kerül alulra, akkor kvartszext fordításról beszélünk. A négyeshangzat fordításainak nevei: kvintszext (a terc a legmélyebb hang), terckvart (a kvinthang van legmélyebben), szekundfordítás (a szeptimhang a legmélyebb hang). hármashangzat-felbontás a hármashangzat hangjainak időben egymás után történő megszólaltatása, vagyis dallamként való alkalmazása háromtagú forma többnyire három periódusból álló zenei szerkezet; a bécsi klasszikában a háromtagúság jellemzője az első formarész visszatérése, gyakran variált alakban (ez lehet rövidített változat is) idegen hang egy akkord hangjaihoz nem tartozó hang. Ez lehet: átmenő hang (pl. egy tonikai hármashangzat esetén dó-ré-mi-szó), lehet váltóhang (pl. szó-fi-szó), lehet beugró váltóhang (ti-dó, ri-mi, fi-szó), lehet késleltető vagy éppen előlegező hang. Ezek a hangzathoz képest idegen hangok hol a zenei mozgás folyamatosságát, hol a simább átmeneteket biztosítják, hol pedig szükséges feszültségeket visznek a zenébe. imitáció utánzás improvizáció (improvisus, lat. = váratlan, előre nem látott) rögtönzés kadencia eredeti jelentése: zárlat (harmóniai, ritkábban dallami záróformula elnevezése); más értelemben: rögtönzött (improvizált) rész egy zenei folyamatban a bécsi klasszikában az elnevezés a versenyművek gyors tételeiben a reexpozíció (visszatérés) végén álló, a szólistára bízott, de a tétel témáit felhasználó rögtönzésre vonatkozott kánon valamely szólam időben később elinduló, hangról hangra történő utánzása, imitálása késleltetés olyan figuráció, amelyben az akkordba illeszkedő hangot nem az akkord többi hangjának megszólalásával egy időben érjük el (ez feszültséget kelt), hanem az adott hangot követő hangon (ekkor feloldjuk a feszültséget). A késleltetést előidéző hang legtöbbször szekundlépéssel éri el az akkordba illeszkedő hangot kéttagú forma két periódus terjedelmű (leggyakrabban két periódusból és ezek esetleges bővítéseiből álló) zenei szerkezet; a zeneelméletben legtöbbször azt a formai képletet jelölik így, amely nem tartalmazza az első rész valamilyen formájú visszatérését kidolgozás a szonátaforma középső, műfajtörténeti szempontból a legkésőbb kialakult része: az expozícióban bemutatott témák (esetleg csak egyetlen téma) változatos, többnyire több hangnemet érintő kifejtése, kibontása komplementer ritmika több szólam esetén egymást kiegészítő ritmusképletek: az egyik szólam mozgásával kitölti a másik szólam mozgásának szüneteit kontrapunkt (ellenpont) polifon szerkesztési módok, illetve az ilyen szerkesztési módokkal létrehozott szólamok elnevezése (bővebben lásd a Barokk kontrapunkt fejezetet) 191

193 korál a protestáns liturgiában használt jelentés szerint egyházi népének, de a szokás alapján ezzel a névvel jelölik a koráldallamok különböző feldolgozásait is kürtmenet két szólam összecsengése, mely a natúr rézfúvós hangszerek természetes hangjainak sorrendjéből alakult ki libretto (könyvecske) vokális művek (opera, oratórium) szövegkönyve. Más, zenei területen kevésbé használatos elnevezése: szüzsé (sujet). liturgia a nyugati keresztény kultúrában az egyházi, kötött rendű szertartások gyűjtőneve lokriszi hangsor ti alaphangra épülő hét fokú hangsor maggiore dúr (olaszul) minore moll (olaszul) moduláció hangnemváltás moll hangsor lá alaphangra épülő hét fokú hangsor. A vezetőhangot nem tartalmazó moll sort természetes, naturális moll eolnak is nevezhetjük, a VII. fok felemelésével vezetőhangot (szi) kapott hangsor neve összhangzatos, azaz harmonikus moll. Azt a lá alapú hét fokú hangsort, amely felfelé a fi és a szi hangokat tartalmazza, lefelé pedig megegyezik a természetes mollal dallamos (melodikus) mollnak hívjuk. monódia az ókori görögöknél érzelmeket kifejező, egyetlen hangszerrel kísért szólóéneket (esetleg szavalatot) jelentett ehhez valamelyest hasonlóan a 17. század elején monódia elnevezéssel létrejövő műfaj is hangszerkíséretes szólóéneket jelölt opera a 17. századtól elterjedt elnevezés a drámai cselekményt színpadi előadásban ábrázoló zenei műfajra vonatkozik, melynek leggyakoribb előadó-apparátusa: énekes szólisták, kórus (egyes művek esetében) és zenekar oratórikus műfajok jellegükben és tartalmukban az oratóriumhoz hasonló, általában énekesekre és zenekarra írt műfajok oratórium leggyakrabban vallásos tartalmú cselekményt ábrázoló zenei műfaj, amelyet általában egy vagy több énekes szólista, kórus és zenekar koncertszerűen ad elő orgonapont hosszan, ütemeken át kitartott (többnyire basszus) szólam. Olykor a felső szólamok a funkciót megőrizve mozognak az álló basszus fölött, máskor a felső szólamok kisebb funkciós lépéseit a basszus egyetlen funkcióba fogja össze. Nevét onnan kapta, hogy először orgonán használták: az orgonapedálon szólalt meg a hosszan kitartott basszus, a kézzel megszólaltatott billentyűkön pedig a gyorsabban váltakozó zenei anyag partitúra (régiesen: vezérkönyv) egy zenemű minden egyes szólamát egymás alá rendezve, pontosan meghatározott sorrendben tartalmazó kotta passacaglia osztinátó basszusra épülő, 3/4-es, spanyol eredetű (de Olaszországban meghonosodó) tánc pentachord egymás melletti öt hangból álló hangsor, például: dó-ré-mi-fá-szó prelúdium eredeti jelentése szerint: előjáték, a barokkban hosszabb, jelentősebb alkotás (például fúga) bevezető zenéje is lehet programzene zenén kívüli (például irodalmi, képzőművészeti, természeti) inspiráció alapján készült zenei alkotás: témája legtöbbször a zeneszerző által meghatározott vagy érzékeltetett cselekmény/történet, amelyet a zene folyamata jelenít meg rondó (eredeti, francia írásmódú neve: rondeau, a szó jelentése: körtánc) a rondótéma (korábban: refrén) és a közjátékok (epizódok, couplet-k [kuplé]) egymásutánjából áll. Formai képlete: R a R b R c R... R. A barokk rondó legismertebb változatában (az ún. párizsi rondóban) a rondótéma mindig a főhangnemben, általában teljes hosszában tér vissza, és egész zárlattal zárul. A klasszikától kezdve a rondótéma megjelenési formái szabadabbak sarabande felütés nélküli, hármas lüktetésű, lassú, ünnepélyes, spanyol eredetű tánc sóhajmotívum lefelé irányuló kisszekundlépést tartalmazó páros kötés 192

194 szekvencia (= követés) 1. azonos dallam, dallamtöredék ismétlődése a skála különböző (általában szomszédos) hangjairól kezdve 2. sequentia az alleluja dallamok lezárásaiból (jubilus) keletkezett énekvers, mely önállóvá vált, ma az ünnepi szentmisék része szeptim az alaphangtól három terc távolságra lévő hangköz neve: kis szeptim, ha a kvintre kis terc és nagy szeptim, ha nagy terc épül. A szűkített szeptimet három kis tercre bonthatjuk. szerenád (olaszul: serenata szabadban előadott vagy esti zene) általában többtételes, kötetlen megformálású, kamaraegyüttesre vagy kisebb zenekarra írt, könnyedebb hangvételű kompozíció szvit stilizált tánctételek sorozata (a táncok közé néha beépülhetnek más, különböző karakterű tételek is), amelyek általában azonos, néha az alaphangnemhez közeli hangneműek tercett három szóló énekhangra írt mű (vagy egy zenemű ilyen jellegű részlete) tercpárhuzam, tercmenet két szólam párhuzamos mozgásakor megszólaló terc, illetve hoszszabb időn keresztül megszólaló tercpárhuzam toccata (toccare = megérinteni, hangszeren játszani ) hangszeres műfaj, az érett barokkban a virtuóz figurációk, futamok jellemzik tonális válasz az ilyen típusú válasz esetén a comes különbözik a duxtól, annak érdekében, hogy az alaptonalitás megmaradjon tonika a dúr és moll hangzásra épülő zenében a hangsor alaphangja, illetve az erre épülő hangzat trilla díszítésfajta. Legegyszerűbb formája két szomszédos hang gyors, folyamatos váltakozása váltóhang egy adott hangtól legtöbbször szekundlépésre lévő hang, amelyre a dallam ellép, majd visszatér az előtte megszólaltatott hangra. A szekund lehet kicsi (pl. szó-fi-szó) vagy nagy (szó-fá-szó), illetve a váltóhang lehet alsó (pl. dó-ti,-dó) vagy felső (dó-ré-dó). variáció a zenei egység valamely elemének megváltozása úgy, hogy az eredeti felismerhető maradjon vezetőhang a dúr és a moll skála vonatkozásában a hangsor hetedik foka (szolmizálva: ti, illetve: szi), amely félhanglépéssel érkezik az alaphangra. Ezt a hangot (ami egyben a rá épülő, VII. fokú hármashangzat alaphangja) vezetőhangnak nevezzük, mivel az alaphangra / tonikára vezet. visszatérő forma a zenemű valamely egysége más zenei gondolatok közbeékelődése után megismétlődik zárt szám olyan áriák, duettek és más zenei együttesek (például kórustételek) neve, amelyek önálló egységként szólalnak meg, az addigi és az elhangzásukat követő zenei folyamattól elkülönülve zenei frázis olyan zenei gondolat, amelyet legalább két motívum alkot 193

195 Felhasznált irodalom Alapfokú szolfézstanítás a gyakorlatban (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Kecskemét, 2012) A Magyar Hӓndel Társaság évkönyve összeállította Göllesz Zoltán (Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Budapest, 2010) Amenda, Alfred: Eroica Beethoven életének regénye (Zeneműkiadó, Budapest, 1977) Az opera születése (Európa zenéje sorozat) (Zeneműkiadó, Budapest, 1983) Az ének-zene tantárgypedagógiája (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012) Baranyi Ferenc: Operaszövegek Szavakkal a zene szolgálatában (Mikszáth Kiadó) Barna István: Örök muzsika zenetörténeti olvasmányok (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1977) Biblia ószövetségi és újszövetségi Szentírás (Szent István Társulat, Apostoli Szentszék Kiadója, Budapest, 2013) Brockhaus Riemann Zenei lexikon (Zeneműkiadó, Budapest 1983-tól) Candé, Roland de: Az angol zene rövid története (Zeneműkiadó, Budapest, 1964) Dalos Anna: Forma, harmónia, ellenpont Vázlatok Kodály Zoltán poétikájához (Rózsavölgyi és Társa, 2007) Dobszay László: A magyar dal könyve (Zeneműkiadó, Budapest, 1982) Dobszay László: Magyar zenetörténet (Gondolat Kiadó, Budapest, 1984) Documentae Musicae Sacrae A szent zene dokumentumai (Magyar Liturgikus Intézet kiadványa, 2005) Esterházy Péter: Harmonia caelestis (Magvető Kiadó, Budapest, 2000) Falk Géza: Beethoven összes szimfóniái (Szöllőssy Könyvkiadó, 1943) Falvy Zoltán: A magyar zene története (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002) Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében (Frank Oszkár kiadása, Budapest, 1996) Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan (Editio Musica, Budapest, 1964) Harnoncourt, Nicolaus: A beszédszerű zene (Editio Musica, Budapest, 1988) Harsányi Gézáné: Mozaikkép Nagykálló XX. századi történéseiből ( hu/ harsanyi-gezane-mozaikkep-nagykallo-xx-szazadi-torteneseibil.html) Jeppesen, Knud: Ellenpont (Zeneműkiadó, Budapest, 1975) Kelemen Imre: A zene története 1750-ig (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1990) Kodály Zoltán: Visszatekintés (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1964) Kroó György: Bartók kalauz (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1971) Landon, H C Robbins: 1791 Mozart utolsó éve (Corvina Kiadó, Budapest, 2000) Láng György: Joseph Haydn (Gondolat Kiadó, Budapest, 1959) Lazarus, John: Opera kézikönyv (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1993) Legány Dezső: Purcell (Gondolat Kiadó, 1981) Lise, Georgio Rescigno, Eduardo: A 18. századi opera Scarlattitól Mozartig Európa zenéje (Zeneműkiadó, Budapest, 1986) Liturgikus lexikon szerkesztette Verebényi István, Arató Miklós Orbán (Ecclesia Kiadó, Budapest, 1976) Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (Népművelési Intézet kiadás, Budapest, 1975) Mozart breviárium összeállította Kovács János (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1961) Nagy László: Pusztító dekadencia ( 194

196 Orfeusz Hangzó Zenetörténet kötet (Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégium, felelős kiadó: Dobszay László) Orselli, Cesare: A madrigál és a velencei iskola Európa zenéje (Zeneműkiadó, Budapest, 1986) Paksa Katalin: Énekeltem én (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, Gödöllő, 2014) Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet (Balassi Kiadó, Budapest, 2008) Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa (Zeneműkiadó, Budapest, 1964) Rolland, Romain: Hӓndel (Gondolat Kiadó, Budapest, 1959) Sadie, Stanley: Grove monográfi ák, Mozart (Zeneműkiadó, Budapest, 1987) Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban (Planétás Kiadó, 1999) Sas, Ágnes: Esterházy Pál: Harmonia caelestis Musica Danubiana sorozat (Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet, Budapest, 2001) Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Planétás Kiadó, Budapest, 1997) Somfai László: Joseph Haydn élete képekben és dokumentumokban (Zeneműkiadó, Budapest, 1977) Suzuki, Sinchi: A szeretet pedagógiája A tehetségnevelés egyedülálló megközelítése (Dallam Kiadó, 2004) Szabolcsi Bence: A zene története (Zeneműkiadó, Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 1940) Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai (Zeneműkiadó, Budapest, 1961) Szabolcsi Bence: Beethoven (Gondolat Kiadó, Budapest, 1960) Szöveggyűjtemény a zeneesztétikai tanulmányokhoz összeállította Kedves Tamás (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997) Till Géza: Opera (Zeneműkiadó, Budapest, 1985) Tótfalusi István: Operamesék (Zeneműkiadó, Budapest, 1977) Tótfalusi István: Új operamesék (Zeneműkiadó, Budapest, 1987) Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Mezőgazda Kiadó, 2001) Várnai Péter: Operalexikon (Zeneműkiadó, Budapest, 1975) Várnai Péter: Oratóriumok könyve (Zeneműkiadó, Budapest, 1972) Wolff, Christoph: Johann Sebastian Bach A tudós zeneszerző (Park Kiadó, 2009) 195

197 Betűrendes mutató A csikósok, a gulyások (magyar népdal) A fűzfának nincsen töve Aj, meg kell a búzának érni A nap leszáll Angoli Borbála Apcon lakom Arra gyere, amerre én A szorgos pásztor (svájci népdal) A Vidrócki híres nyája Azért, hogy én huszár vagyok Az új tavasznak ünnepén (ír népdal) Bach: III. Brandenburgi verseny BWV Bach: C-dúr prelúdium és fúga Bach: c-moll passacaglia és fúga BWV Bach: d-moll toccata és fúga Bach: Ein feste Burg ist unser Bach: János-passió Bach: Jézus, vígasságom Jesu, meine Freude Bach: Korál szöveg nélkül Bach: Ó, maradj, világosság Christus, der ist mein Leben Bach: Úrnak szolgái mindnyájan Bartók Béla: 15 magyar parasztdal Bartók Béla Kodály Zoltán: Magyar népdalok Bartók Béla: Négy szlovák népdal Bartók Béla: Román népi táncok zongorára Beethoven: cisz-moll Mondschein szonáta, op. 27. No Beethoven: V. (c-moll) Sors szimfónia, op. 67., 1. tétel Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 16., 3. tétel Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125., zárótétel Beethoven: Marmotte Lied des Marmottenbuben, op. 52. no Beethoven: VII. szimfónia, op Beethoven: Urián Föld körüli utazása Urians Reise um die Welt, op. 52. no Béres vagyok, béres (magyar népdal) Bertalotti: Solfeggio Beteg asszony Bottánc Corelli: La Folia (La Follia) Debrecennek van egy vize (magyar népdal) Dudanóta Elmegyek, elmegyek Én az éjjel nem aludtam Enni, inni van csak kedved (szlovák népdal) Erdő mélyén Erre kakas, erre tyúk Ess, eső, ess (magyar népdal)

198 Esterházy Pál: Mennyei harmónia Harmonia caelestis Dormi Jesu Esterházy Pál: Mennyei harmónia Harmonia caelestis Puer natus in Betlehem Feleségem olyan tiszta Felülről fúj az őszi szél Fölmentem a szilvafára Haj, Rákóczi Haydn: C-dúr Császár vonósnégyes, Hob. III: Haydn: D-dúr Pacsirta vonósnégyes, 1. tétel, Hob. III: Haydn: D-dúr szimfónia ( Az óra ), Hob. I: Haydn: Egykedvűség Der Gleichsinn, Hob. XXVIa: Haydn: Falusi jókedv Die Landlust, Hob. XXVIa Haydn: G-dúr Üstdobütés / Meglepetés szimfónia, Hob. I:94, 2. tétel Hӓndel: Messiás Every valley Hӓndel: Messiás For unto us a child is born Hӓndel: Saul Welcome, welcome mighty king Händel: Tűzijáték szvit Nyitány Jó bort árul Sirjainé Kecskemét is kiállítja Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra Kilencet ütött már az óra (magyar népdal) Kincsem, komámasszony Kit virágot, rózsám adott Kodály Zoltán: Kállai kettős Kodály Zoltán: Kétszólamú gyakorlat egy Vivaldi témára Kodály Zoltán: Mátrai képek Kossuth Lajos azt izente (bukovinai népdal) Lányát az anya (szlovák népdal) Leopold Mozart: Hallali Lóra, csikós, lóra! Madárka, madárka Már Vidrócki Meghót, meghót a cigányok vajdája (bukovinai népdal) Megkötöm lovamat Megyen az nyáj Monteverdi: Poppea megkoronázása Seneca halála Nem vagyok én senkinek sem adósa Ó, mi kegyes ó barátunk (magyar népdal) Összegyűltek az izsapi lányok Purcell: Arthur király Pásztor, pásztor Purcell: Dido és Aeneas Saltus hungaricus Sári lovam, a fakó Sej, a tari réten Sej, sarkon van a (magyar népdal) Szánt a babám Szél hajlítgat (orosz népdal) Szombat este (cigány népdal) Táncdallam

199 Te vagy a legény Vivaldi: Négy évszak W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta, K. 331, 1. tétel W. A. Mozart: A fonó lányka Die kleine Spinnerin, KV W. A. Mozart: Alleluja W. A. Mozart: A varázsfuvola Die Zauberflöte, K W. A. Mozart: d-moll zongoraverseny, K W. A. Mozart: Drága szempár Luci care, K W. A. Mozart: Egy kis éji zene, K W. A. Mozart: Ó, felvirradt a szép óra W. A. Mozart: Pajtás, örvendj Töredék a Zaide című Singspielből W. A. Mozart: Requiem, K. 626, 7. tétel: Lacrymosa W. A. Mozart: Téli hangulat W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után Sehnsucht nach dem Frühling Zöld erdő harmatját

200 MELLÉKLET ( ) ( ) ( ) ( ) Barokk fogástáblázat (Alt furulya) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 199

201 ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Fogástáblázat (Szoprán furulya) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( )