Életrajzok képviselőjelöltek 2019 I. kerület

Átírás

1 Életrajzok képviselőjelöltek 2019 I. kerület Várady Mária Színésznő vagyok. Mindig tanulok. Hálás vagyok Édesanyámnak, hogy kíváncsi természetet, bizakodást, életszeretetet, hitet és makacsságot hagyott rám. Ez bennem az örmény alap. Ehhez csak ráadás, hogy a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán végeztem, a székelyek közt született Melinda leányom, aki már az internetről szerzi be nekem az örmény tárgyú könyveket. Otthon ismertem meg a hurut ízét, Budapesten tanultam meg örményül köszönni, és hét testvérem közül elsőként tudom örményül a Miatyánkot. Az a küldetésem, hogy átadjam a kíváncsiságot, és mindenkit hívjak, hogy életünk reményteli, békés, szép legyen. Sasvári Merza Krisztina A régi erdélyi örmény Merza család azon ágából származom, amely felmenői között tudhatja Merza Gyula armenológust is. Nagyapám, Merza Marcel települt át Erdélyből Budapestre, ahol mérnökként dolgozott. Én még jelenleg is abban a lakásban élek az I. kerületben, amelyben annak idején a nagyszüleim is éltek. A Lisznyai-utcai Általános Iskolában szereztem alapismereteimet, középiskolába, mivel utánpótlás válogatott úszó voltam, sporttagozatos osztályba jártam. Időközben az úszásról átnyergeltem a szinkronúszásra, amiben az évek során válogatott és többszörös magyar bajnok lettem. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem művészettörténet-kommunikáció szakon. Három éve dolgozom a Magyar Televízió Aranyfüst és Napi Mozaik c. műsoraiban szerkesztő-riporterként. (az Aranyfüst sajnos szeptembertől megszűnt) Főként képzőművészeti, kultúrtörténeti és történelmi témákkal foglalkozom. Úgy érzem, hogy művészettörténet végzettségem és a televíziós munkámban szerzett tapasztalataim alapján képviselőként segíthethetem az örmény kultúra megőrzését és szélesebb körű megismertetését. dr. Issekutz Ákos 1998-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen Summa cum Laude végeztem. Tanulmányaimat Németországban a Heidelbergi Egyetemen képeztem tovább. 21 éve a győri Petz Aladár Kórház Sebészeti osztály főorvosa voltam, valamint a kórház Minőségirányítási igazgatója. További érdeklődésem az onkológiai sebészet szeptember 16-tól a budapesti Szent Margit Kórház Sebészeti osztály főorvosa és a kórház igazgató helyettese vagyok. Vezetőségi tagja vagyok a Magyar Sebésztársaságnak. Örmény önkormányzati képviselő voltam a második ciklusban. Édesanyám dr. Issekutz Sarolta, gyermekeibe (egy húgom van, Balogh Réka) ültette az erdélyi örmény 12 identitástudatot fiatal korunk óta. Ennek megőrzését és továbbfolytatását magam is fontosnak tartom, gyermekembe is sikerült beléoltanom, amire büszke is vagyok. II. kerület Bacsó Zoltán 1947 ben születtem Pécsett. Iskoláimat Kecskeméten végeztem, itt szereztem fényképész szakképesítést is től voltam a Pannónia Filmstúdió munkatársa. Először, mint állófotós, majd segédoperatőr, végül kinevezett operatőr 2003-ban történt nyugdíjba menetelemig. Nyugdíj mellett, 2009-ig a filmgyár jogutódjánál, a Pannóniafilm Kft-nél készítettem animációs filmeket, 35 mm-es kamerával es tanévtől a Kaposvári Egyetemen egyetemistákkal foglalkoztam. Ennek végeredménye 30-nál is több rövidfilm: diákmunka lett. Az elmúlt években ugyanezt a Budapesti Kommunikációs Főiskolán (ma: Metropolitan Egyetem) folytattam. Ebben a tanévben is elkészült egy 4 perc hosszúságú animáció. Hosszú pályafutásom során számos munkahelyi és minisztériumi kitüntetés után 1994-ben megkaptam a Balázs Béla-díjat. Több, közreműködésemmel készült film számtalan díjat nyert különféle fesztiválokon. Többek között az első magyar Oscar-díj és kétszer a Cannes-i Arany Pálma. Operatőri munkáim az egész estés rajfilmektől, a sorozatokon és egyedi kisfilmek tucatjain keresztül a reklámokig terjednek. Számuk ma már meghaladja az ötszázötvenet. Több cikluson át voltam Budapest II. kerületének örmény nemzetiségi képviselője. dr. Issekutz Sarolta Az erdélyi, erzsébetvárosi Issekutz, Zachariás, Dániel család sarja vagyok apai ágon, s így az ittebei, eleméri Kiss Ernő aradi vértanút büszkén vallhatom ősömnek, aki Issekutz nagy-nagynéném unokája volt, és nevelte a 3 árvát szüleik elhunyta miatt. Édesanyám székely származású volt. Több mint 40 év ügyvédi múlt áll mögöttem, 1994-ben hoztam létre az örmény nemzetiségi önkormányzatokat és dolgoztam ki a szükséges okiratokat a törvényes működéshez dr. Issekutz János édesapám segítségével ben lemondtam ügyvédi pályámról, már csak az örmény nemzetiség képviseletét vállaltam. 5 cikluson keresztül vezettem elnökként a Fővárosi Örmény Önkormányzatot (egy ciklusban a Budapesti Örmény Kisebbségi Önkormányzatok Társulása címen) és 6 cikluson keresztül a Bp. II. kerületet től vezetem az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületet. Férjem gépészmérnök, akinek segítsége nélkül nem tudtam volna ennyi feladatot elvégezni. Köszönet érte. Fiunk sebészorvos, lányom számítógépes grafikus, 3 unokám van. Nevemhez fűződik a hazai történelmi örménység, a magyarörmények összefogása, identitásuk megerősítése úgy itthon, mint Erdélyben. Feladatunk az örmény kultúra és hagyományok ápolása, örmény katolikus hitéletünk megmaradása, terjesztése. Megalapítottam 23 éve az Füzetek információs-kulturális havilapot, a Fővárosi Örmény Klubot, az Erdélyi Örmény Múzeum könyvsorozatot, a Magyarörmény Tudástárat, 13

2 a Szongoth Kristóf-díjat, számtalan kiállítást, konferenciát, Örmény Kultúra Heteket, stb. szerveztem. Ezen út mentén kívánom végezni feladatomat a jövőben is. Vereczkei Csaba án születtem Budapesten. Édesanyám a Dajbukát családba tartozik, akik most is Erdélyben élnek. Van egy nővérem, aki már volt az Kulturális Egyesület képviselője. Ő jelenleg 3 kisfiával van elfoglalva. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet végeztem, majd a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdász, gazdasági informatikus végzettséget szereztem. Pénzügyi vonalon dolgozom. Nyelvismeretem: angol haladó és üzleti, Német alap. III. kerület Csiky Zoltán Miklós Erdélyi-örmény-székely gyökerű magyar állampolgár vagyok, Budapesten születtem én. Budapesten élek, nős vagyok, 3 gyermekem és 14 unokám van ban végeztem az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán. Kezdetben 1966-tól 1981-ig mezőgazdaságban dolgoztam termelőszövetkezetben, mint üzemeltető mérnök.1989-ben a rendszerváltozás idején az építőiparban folytattam tevékenységemet, mint önálló vállalkozó, amit a mai napig is gyakorlok Budapesten. Erdélyi-örmény képviselő voltam ig a III. kerületben és az örmény nemzetiség országos szervezetébe is beválasztottak. Nemzeti elkötelezettségű állampolgár vagyok. Sasi-Nagy Pál László 1946-ban születtem Budapesten. Apai ágon vagyok örmény származású, a 48-as Czetz János tábornok családjához és a Betegh családhoz tartozom. Nős vagyok, három diplomás lányunk van. Gépipari technikusi oklevelet szereztem, vezetői beosztásokban dolgoztam a gépiparban, jelenleg a biztosítási szakmában az A EGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Területi Igazgatóságán. Örmény őseim arra köteleznek, hogy foglalkozzam a történelemmel, a múlt ápolásával, amelyet az Kulturális Egyesület is végez. Kérem támogatásukat, hogy a kerületnek ne csak egy Czetz utcája, egy holt Czetz emléktáblája, hanem egy élő Czetz rokon képviselője is legyen az örmény nemzetiséégi önkormányzatban. 14 Szabó Anikó július 22-én Nagyváradon láttam meg a napvilágot egy pedagógusnő és egy grafikusművész egyetlen gyermekekén. Az élet úgy hozta, hogy 1985-ben, önhibámon kívül, el kellett hagynom szüleimet és szülővárosomat. A sors kézenfogott és vezetett tovább. Habár én magyar-angol szakos tanárnőnek készültem, mégis színésznő lett belőlem. Pályámat Zalaegerszegen kezdtem a Hevesi Sándor Színházban, majd pedig a soproni Petőfi Színház tagjaként 10 évig boldogítottam a közönséget. Édesanyám: Ötves Erzsébet, Aki a XVII. században Erdélybe betelepült örmények leszármazottja. Kezdetben Oszkericsnek hívták őket, később Ötves lett, de írták Ötvösnek, Öttvösnek sőt Öttkwösnek is. Első ismert ős Chácsig (Kristóf) 1684-ben született. Az Ebesfalvi előnevet is felvették, ami később egy E betűre korlátozódott, innen ered az Eötves változat is. A családfánkon fellelhető az Antalffy, Kazacsai, Issekutz, Donogán, Kabdebo, Páll, Hollósy nevek is. Mindannyian nemzeti elkötelezettségűek voltak, mint ahogy a jelenben is azok vagyunk. A magyar kultúra terjesztése mellett igen fontos feladatomnak tartom az örmény irodalom és kultúra megismertetését, ezért úgy a kiállításokon mint a Fővárosi Örmény Klubunkban előadóművészként részt veszek e csodás világ megismertetésében. VIII. kerület Bódis Alpár Kolozsváron születtem, 1970-ben. Magyarországra 1990-ben telepedtem át, jelenleg Gárdonyban élek és Székesfehérváron dolgozom könyvelőként. Egy fiam és egy lányom van. Családomban az anyai nagyszülők részéről vannak örmény származású rokoni szálak, ők Szamosújváron éltek. Gyerekkoromban gyakran látogattuk őket, ilyenkor nagymamám mindig készített valami igazi örmény finomságot. Sokat sétáltunk, szép emlékeim vannak a városról, templomairól, az akkori életmódról. Az Kulturális Egyesülettel tavaly kerültem kapcsolatba, ez ráébresztett, hogy most már újra ideje többet foglalkozni a származásommal, hogy mennyire fontos ez az örökség, amit tovább kell vinni és utódainknak átadni. Szeretnék élni ezzel a lehetőséggel, hogy megismerhessem a magyarországi örmény nemzetiséget is, és tudásom és képességeim szerint tehessek valamit az erdélyi és anyaországi örmény kisebbségért. Esztergály Zsófia Zita Erdélyi és felvidéki gyökerekkel rendelkezem, a családomban eddig elsősorban lelkészek, orvosok és művészek domináltak. Édesanyám énekművész, az Operett Színház egykori primadonnája, édesapám üzletember. Felmenőim között erdélyi örmény és más nemzetiség is megtalálható. Büszkén vállalom szeretteimet és neveltetésemet, amely hitben és szeretetben zajlott. A testvérem közgazdászként végezte a teológiát, így a jó isten kegyelméből lelkészként szolgál, én pedig újságíró, televíziós szerkesztő lettem. Gyerekkoromban nagy hatást tett rám a bécsi mechitarista kolostorban tett látogatás, amelyet Issekutz Sarolta szervezett. Akkor találkoztam először a közösséggel és az ősi keresztyén kultúrával. Évtizedekkel később, az Orlay utcai templomban forgattam filmet az örmény-katolikus miséről, valamint a közösségről és a páratlan múzeumról, amikor újra találkoztam a közösséggel. Onnantól életem része lett a hagyományápolás és a közösség érdekeit szem előtt tartva, 2014-től vezettem a Fővárosi Örmény Önkormányzatot öt éven át. Miután a 2014-es választásokat 15

3 az EÖGYKE elvesztette valószínűsíthetően egy, az ellenoldal által szervezett választási csalás áldozataként; illetve a hazai örménység általános megítélését nagyban csorbította az elmúlt években kirajzolódott nemtelen és etikátlan országos önkormányzati működés és a hatalomért folytatott lobby, valamint a magyarországi erdélyi örmények kiszorítása a döntéshozatalból, fontosnak tartom, hogy helyreálljon a rend. Ezért is szeretnék részt venni a 2019-es választáson, hogy az Önök bizalmát remélhetően elnyerve, a következő öt évben együtt tehessünk rendet, és fektessük új alapokra a hazai örménység jövőjét. Király Zoltán 1978-ban születtem Budapesten. Az általános iskola elvégzése után 1992-ben felvételt nyertem a Deák Ferenc műszaki szakközépiskolába, ahol 1997-ben érettségiztem ban technikusi oklevelet szereztem ig katonai szolgálatomat töltöttem től dolgozom az építőiparban. Egy gyermekem van. Nagyapám és nagyanyám erdélyi örmények (Issekutz, Lászlóffy) voltak, apámtól örököltem a a magyarörménységről szóló tudásomat. IX. kerület Balogh Réka 1975-ben születtem. A Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű gimnáziumban tettem le a Nemzetközi Érettségit, majd az ELTE Bölcsész Angol szakán szereztem diplomámat. Két terület érdekelt mindig, a biológia és a képzőművészet. Végül a második felé sodort az élet, és alkalmazott grafikusként dolgozok saját cégemben. Munkám örömmel és élvezettel tölt el, két gyermekem viszont boldogsággal is, hiszen az ő személyiségük fejlesztése és jövőjük alakítása a legfontosabb feladatom. Az örménykedést dr. Issekutz Saroltától örököltem (édesanyámtól), aki mellett felnőve lehetetlen lett volna nem megszeretni az örmény kultúrát (számomra természetesen a gyönyörű örmény díszítőművészet váltja ki a legnagyobb csodálatot). Több cikluson keresztül a Ferencvárosi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat képviselője vagyok. Szenttamássy Katalin július 30-án születtem Budapesten. Nyugalmazott geodéta vagyok. Két gyermekem és két unokám van. Anyai dédanyám erdélyi örmény családból származik, danczkai Pattantyús Ábrahám Anna óta vagyok örmény nemzetiségi képviselő az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület delegálásával, 2007 óta elnöke a Ferencvárosi Örmény Nemzetiségi Önkormányzatnak. A Ferencvárosi Örmény Önkormányzat minden esztendőben támogatja anyagilag és személyes közreműködéssel az EÖGYKE célkitűzéseit, hogy az örmény származásúaknak, magukat magyarörményeknek vallóknak kulturális identitásőrző programokat, találkozókat szervezzen, a magyarországi és erdélyi örmény irodalmi, történelmi, 16 művészeti és tárgyi emlékek felkutatásához, gyűjtéséhez és állaguk megőrzéséhez segítséget nyújtson. Ezen tevékenységünk folytatásához kérem támogató szavazatukat. Király György május 23-án születtem Budapesten, édesanyám Lászlóffy Erzsébet, édesapám dr. Király Endre, édesanyám révén vagyok örmény. Az általános iskola elvégzése után az élelmiszeripari technikumot végeztem 1964-ben től a Pannónia Szörmeárúgyárban dolgoztam, mint vegyésztechnikus. A sorkatonai szolgálat után több nagyvállalatnál, köztük a Bőripari Vállalat, Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság, Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat, 23. sz. Állami Építőipari Vállalatnál. Nyugdíjas vagyok. A Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól anyagbeszerzőként vonultam nyugdíjba. XI. kerület dr. Forgács Barnabás 1943-ban születtem, édesapám Szamosújvárról, magyar-örmény családból származik, mely szoros rokonságban állt Bányai Elemér (Zuboly) hírlapíróval. Agrármérnök vagyok, kutatás-fejlesztési témákkal foglalkozom az állattenyésztés területén, egyéni vállalkozóként, mint tudományos tanácsadó dolgozok több agrár cég megbízásában. Nős vagyok, három felnőtt lányom van és 8 unokám óta az EÖGYKE tagja vagyok, az országos és a XVI. kerületi, majd a XII. ker. örmény önkormányzat képviselője voltam. Az elmúlt években video filmeket készítettem és mutattam be Charles Aznavour életéről, valamint az EÖGYKE küldöttségének örményországi látogatásáról. Kirkósa Péter Szamosújvári és kolozsvári gyökerekkel örmény családban születtem Erdélyben. Három gyermekünk és három unokánk van. Az egész családunk zenél, hangszeresen is egyre jobban bővül, így családi zenekarként többször közreműködtünk az örmény rendezvényeken, felelevenítve ezzel a régi örmény énekeket, népdalokat. Örmény rendezvényeinken igyekszünk minél szélesebb körben terjeszteni az örmény hagyományokat és kultúrát. Színes műsorainkkal így egyre jobban tudjuk Magyarországon, Budapesten és Erdélyben, ill. az onnan elszármazott örmény családokat összefogni. Marosváry István Édesapai nagymamám a tradicionális erdélyi örmény Izmael családból született. Bérmaapám öccse az Orlay úton az Örmény Katolikus Plébánia nagyra becsült főgondnoka Szentpétery Tibor volt nov. 29-én Budapesten születtem ban a BME-en vasút gépész 17

4 mérnök lettem. Ezután a BKV-t szolgáltam, majd pár évig a verseny szférában dolgoztam. Ebben az időben több mérnök továbbképzési kurzuson is részt vettem. A Római Katolikus Hittudományi Akadémián több szemesztert végeztem teológiából ig a budapesti Öveges József Műszaki Középiskola mérnök tanára voltam nyugdíjazásomig. A rendszerváltoztatás hajnalán a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének alapító tagja voltam. Megszereztem a tanári diplomát, és 1989-ben a gyógypedagógiai dislexiás tanári szakképesítést is megkaptam. Ezenkívül alapítója voltam a több, mint 30 éve megalakult Pedagógusok Demokratikus Szervezetének, ahol négy cikluson át választott szakképzési ügyvivő lehettem. Közel 12 évig az Országos Szakképzési Tanács tagja voltam, több Európai Uniós nemzetközi konferencián is részt vettem. Szorgoskodtam a határon túli szakképzés fejlesztésében, mint szakértő. Majd 42 éve boldog házasságban élek tanárnő feleségemmel. Három diplomás gyermeket neveltünk föl, már öt unokánk született. Rendszeres látogatói vagyunk az erdélyi örmény emlékhelyeknek, hiszen rokonságunk egy része még mindig Kolozsváron és Csíkszeredában él. Alapítása óta az EÖGYKE tagja vagyok, aktívan részt vettem a szervezett programokon. Életem pályáján az örmény-keresztény kultúra megőrzése és fejlesztése mindig fontos volt számomra is, így 2019-ben Újbuda örmény nemzeti kisebbségi jelöltje lettem. 18 Dr. Czárán István Kézdivásárhelyen születtem, Erzsébetvároson nőttem fel, ott végeztem az általános iskolai tanulmányaimat is, majd Medgyesen a gimnáziumot, Budapesten az ELTE Jogi karán pedig az egyetemi tanulmányaimat. Húsz éve ügyvédként praktizálok, nős vagyok, hat gyermekem van. Apai ágon örmény származású vagyok. Nagyon fontosnak tartom örmény gyökereim ápolását. Örmény képviselő is voltam. Dr. Keszy-Harmath Péterné Budapesten születtem 1947 szeptemberében tanár szülők gyermekeként. Közgazdasági Egyetem külker szakán szereztem diplomát. Gyermekeim születése után otthon dolgoztam, kötő kisiparos lettem. Férjemmel már a 60-as évek végén részt vettünk az akkor 2-3 havonta megrendezett örmény összejöveteleken. Családunkban mindig ápoltuk az örmény hagyományokat és tartottuk a kapcsolatokat, segítettük a nehéz helyzetben lévő örmény ismerősöket. Részt vettem a Budaörsi Örmény Önkormányzat megalakításában, elnökhelyettese lettem. Itt kezdtük el a rendezvényeken a fogadásokat önerőből megoldani, bevállaltam az örmény ételek készítését, mely sikert aratott, híre elterjedt ig folyamatosan képviselő voltam, tevékenyen részt vettem a hazai örménység támogatásában. Ezt szeretném folytatni. XII. kerület Dávid Márton Áron Az Kulturális Egyesület XII. kerületi és országos képviselőjelöltje vagyok. Római katolikus, feleségemmel három gyermekünket neveljük. Családi vállalkozásunkban dolgozom ben születtem, édesapám, Dávid Ferenc öntudatos erdélyi magyarörmény volt, neki köszönhetem erős örmény identitásom. Nagyapám, id. Dávid Ferenc hadifogságból való szabadulását követően a mai Magyarország területén telepedett le. Dédapám a kommunizmus áldozataként több év munkatábor után fogságban hunyt el. A családfánkon Dajbukátok és Zakariások mellett a család olyan jeles figurái is szerepelnek, mint Dávid László atya, a legendás erdélyi püspök, Márton Áron titkára (akiről nevemet is kaptam). Megtiszteltetés és felelősség, hogy az EÖGYKE jelöltjeként képviselhetem az erdélyi örmény tradíciót és folytathatom azt az építő munkát, amit elődeim elkezdtek. Munkámmal szeretnék példát mutatni gyerekeimnek Mersének, Lucának és Abigélnek, hogy az ő nemzedéküknek is átadjam az örmény kultúra értékeit. Hegedüs Annamária Borbála Örmény gyökereimről már gyermekkoromban beszélt édesanyám. Vele kezdtem látogatni a fővárosi örmény klubokat szinte a kezdetektől óta a XII. Kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat képviselője vagyok. Szervezetünk minden hónapban tartalmas rendezvényekkel várta az érdeklődőket. Évente egy alkalommal megrendeztük gálaműsorunkat kiállítással egybekötve. Harminc esztendőn keresztül középiskolában tanítottam, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen oktatok. Őstörténetről, művészetről tartok előadást különféle szervezeteknél (Szent Korona Társaság, H13, Kerecsenfészek, Veszprémi Nyugdíjas Klub stb.). Fabók Dávid 46 éves vagyok, Budapesten születtem a XII. kerületben, majd Kőbányán éltem. Édesanyám - Dávid Ildikó - ágán vagyok erdélyi örmény származású, édesapám családja a Felvidékről származik. Gyermekkoromtól sokat hallottam a családban az örmény ősökről, az ünnepekről, és a nagycsalád mindennapjairól, az örmények összetartásáról, becsületes munkájukról. Felnőttként a Dávid család részéről rendelkezésre álló alap családfát kezdtem jobban felépíteni, kiegészíteni további adatokkal és képekkel, kapcsolódásokkal a többi örmény családdal. Ezen keresések és böngészések folyamán óhatatlanul is egyre mélyebben vonzott magához a család történelme, a kultúra, a hagyományok. Egyre fontosabbá vált, hogy nem csak az fontos, hogy hová tartunk az életben, hanem az is, hogy honnan jövünk. Gyermekeimmel is igyekszem minél több részletet megismertetni arról, hogy honnan is jövünk, kik is vagyunk óta élünk Dunakeszin feleségemmel és három gyermekünkkel. Két lányunk 21 és 18 éves, fiúnk 19

5 pedig 15 esztendős. A helyi katolikus egyházközségben a felnőtt asszisztencia tagja vagyok, valamint az egyházi és a városi kórusban is éneklek. Egy budapesti nyomdaipari vállalat vezetőjeként dolgozom, amely vállalat immár 27 éve van jelen a hazai piacon és alapítása óta magyar, ráadásul magyarörmény családi tulajdonú, ami külön büszkeség. Balogh Jenő Gépészmérnök vagyok, akit sokan csak egyszerűen Issekutz úrnak neveznek feleségem után. Ha megkérdezik mi közöm az örményekhez, azt szoktam mondani, semmi, csak van egy örmény feleségem és két szép örmény gyermekem, 3 unokám, s amerre nézek, csak örményeket látok. Házasságom révén igen közel kerültem az örmény nemzetiséghez, feleségem, dr. Issekutz Sarolta erdélyi örmény közössége révén. Ma már én is örménynek érzem magam, hiszen nap mint nap velük kerülök kapcsolatba. Rájöttem, igen szép dolog tenni valamit egy közösség életre keltése, működése érdekében. Különösen érdekes feladat egy olyan közösség körforgásába kerülni, amelynek tagjait nemcsak az köti össze, hogy közösen járnak múzeumokba, kiállításokra vagy túrázni, hanem vér szerinti rokonoknak érzik magukat. Megfigyeltem, ha a magyarörmény közösség bármely két tagja összejön, első percekben kiderül, hogy valamilyen fokon rokonok. Innen kezdve minden egészen másképpen zajlik. A Magyarországon élő magyarörmények egy nagy családba tartoznak. Ezt annál is inkább tudom, mert számítógépes rendszerszervező lévén megpróbáltam felvinni számítógépre az egyes örmény családok családfáját. A családfák rajzolása közben rájöttem, hogy én is tagja vagyok a közösségnek, nekem is rokonaim az örmények. Mint az Kulturális Egyesület egyik alapító tagja veszek részt a közösség életében immár 23 éve. Aktívan közreműködök minden kulturális rendezvény lebonyolításában, részt veszek az újság szerkesztésében, stb. Rájöttem, hogy milyen fontos a múlt megismerése, a még elérhető információk rögzítése. XIII. kerület Kabdebó János 1944-ben kincses Kolozsváron, Magyarországon születtem. A hársfa illatú Farkas utcában nőttem fel. Azóta is érzem illatát. Apai ágon magyarörmény nemesi család, a talpasi Kabdebó család leszármazottja vagyok, anyai ágon a báró Jósika családból való. így aztán érthető, hogy erős nemzeti érzés van a szívemben és ez így van rendjén. A felmenőimre tekintve ez természetes számomra. Magyar vagyok, ugyanakkor megmaradtam örménynek, és tisztelettel fordulok őseim kultúrája irányába, szeretnék hozzájárulni annak megőrzéséhez tól örmény kisebbségi önkormányzati képviselő vagyok, először elnökhelyettes, majd 2008-tól Budapest Főváros XIII. ker. elnöke. Az Kulturális Egyesület tagja vagyok szinte megalakulása óta. Egyéni és csoportos kiállításaim e magyarörmény közösség szervezésében 2000-től jöttek létre budapesti, budaörsi, erdélyi, stb. helyszíneken. 20 A fotózás olyan számomra, mint a gyermekkori szerelem, amely mélyen megérintett, és ami végigkíséri az életem. Példaképem az örmény származású Párizsban világhírnevet szerzett Brassai, - aki egyben rokonom - a brassói születésű Halász Gyula. Béres L. Attila Református lelkész, ny. újságíró, a Sportfogadás volt főszerkesztője, sportújságíró, szerencsejáték szakíró, az füzetek főszerkesztője ( ), a XII. ker. Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese ( ), a dr. Issekutz Sarolta Erdélyi örmény konyha, fűszerezve könyv lektora, az Örmények a Szentföldön kiadvány olvasószerkesztője, az Örmény zarándokhely Budapesten írója, szerkesztője, Híres magyarörmények tablója ötletgazdája vagyok. További művei: Svábhegyi Örömmondó szerkesztőbizottsági tag; Lelkünk óvja 1956-os dráma; Vagyok Obersovszky Gyula vallomásai életéről. Vajta Dénes 1946-ban születtem, a pannonhalmai Szent Benedek rendi gimnáziumban érettségiztem. A jogi egyetemet Bécsben végeztem és szereztem jogász diplomát, majd filozófiai tanulmányokat végeztem ugyancsak Bécsben, ahol jogi és kereskedelmi tevékenységet gyakoroltam, majd Genfben. Nyelvtudásom: német, angol, francia ben tértem haza. Nyugdíjas vagyok. Örmény gyökerem: Dédanyám, Veverán Erzsébet, Erdélyben élt Szilágy megyében. XIV. kerület Zárugné Tancsin Katalin 1994-től vagyok Zugló örmény nemzetiségi képviselője, Zárug Béla József férjemmel együtt, aki Gyergyószentmiklósról származott. Közösen végeztük a zuglói örménység kulturális és hagyományápolási feladatait, majd férjem halála után átvettem az ő szerepét is. Három gyermekünk született: Ildikó, Béla Károly és Anna Zita, akik az Orlay utcai örmény katolikus templomban lettek megkeresztelve. A Zuglói Örmény Önkormányzat már a kezdetekben testvérvárosi kapcsolatban állt Csikszeredával és Csikszépvizzel, amely töretlenül működik ma is. Hagyományossá vált rendezvényünk: az örmény családok találkozója, amely minden évben megrendezésre került, így idén is. Az erdélyi egyházi búcsúkra minden évben szervezünk zarándokokat. Szongoth Gábor Alapító tagja és alelnöke vagyok az Kulturális Egyesületnek. A korábbi ciklusokban a XI. kerületet vezettem elnökként, elnökhelyettesként ben születtem Budapesten, gyermekeim Kristóf és Gergely. Végzettségem geofizikus és geo-közgazdász, egy környezetvédelmi és geofizikai kutatásokat végző Kft. ügyvezetője vagyok. Hobbim a jégkorong. 21

6 Szívügyem a hazai örménység sorsa, a Magyarországon és Erdélyben megmaradt emlékek ápolása. Őseim Szamosújváron éltek, Szongott Kristóf a múlt század végén ott jelentette meg több kötetes könyvsorozatát, a Szamosújvár Monográfiáját és az Erdélyi Örmény Családok Genealógiáját. Képviselőségem alatt évente kiadtunk ebből a sorozatból egy-egy könyvet. Zuglói lakosok vagyunk gyermekeinkkel, unokáinkkal együtt. Több ciklus óta a zuglói örményeket képviselem kerületi és országos szinten is. Szeretném folytatni ezt a szép feladatot. Heim Pál Özvegy vagyok, két felnőtt fiam van és két fiú unokám. Számítógép műszerészként dolgoztam, már nyugdíjas vagyok. Őseim között találni magyar, német és örmény nemzetiségit. Otthon magyar identitású nevelésben részesültem, de soha ne felejtsem el, hogy mindig több nemzetiségiből tevődik ki a nemzet. Apai dédmamámat Mály Ilonának hívták. A Mály család az 1740 körül telepedett le Erdélyben. A Mály család egy-két ismertebb tagja Mihály tábornok hadmérnök (Európában több mint 200 várat tervezett vagy épített át, többek között a komáromi Monostor erődöt ), Gerő színész és kissármási M. Sándort, ki előnevét a múlt század elején, a párizsi kiállításon szerzett bronzérmet a hidrogénkutatásban elért eredményeiért kapta. Számomra az örmény, magyarörmény kultúrának a megőrzése és ápolása, mint keresztény embernek is fontos. Ezért támogatom az EÖGYKE törekvéseit, főleg az erdélyi magyarok támogatását. Jelenleg a Zuglói Örmény Önkormányzat képviselője és a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökhelyettese vagyok. Bulbuk Éva Marianna Magyarláposon (Máramaros, Erdély) születtem örmény - magyar családban, első gyermekként. Öcsém, dr. Bulbuk Márton, építészmérnök. Édesanyám magyar, az édesapám szamosújvári örmény családból származik. Őseink a Szamosújvár városalapítók között voltak és így a családfánk addig az ideig vezethető vissza. Családunkban fontos volt az örmény hagyományok tiszteletben tartása és megőrzése. Mi ebben a szellemben nevelkedtünk. Édesapám jogot végzett és törvényszéki bíró, valamint telekkönyvi igazgató volt a Dési Törvényszéken. Nagyon ragaszkodott az örmény hagyományokhoz úgy vallásilag, mint gasztronómiailag. Ennek értelmében az örmény katolikus szertartás szerint kötött házasságot és minket is az örmény katolikus szertartás szerint kereszteltek, megtanított örményül imádkozni is. Tisztelte az örmény gasztronómia hagyományokat is. Désen érettségiztem, majd a Kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Tudomány Egyetemen szereztem agrármérnök diplomát. Később ugyanitt posztgraduális képzés után megszereztem a Mezőgazdaság Doktora címet. A Beszterce Megyei és később a Kolozsvár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon dolgoztam, mint növényvédelmi szakember nyugdíjazásomig. Képviselőként az örmény hagyományok megőrzése és továbbítása lesz a fő célom. Minden erőmmel arra fogok törekedni, hogy a fiataloknak átadhassuk a hagyományőrzés szellemét és fontosságát, mert csak így menthetjük meg nemzeti identitásunkat. 22 Mi büszkék lehetünk örmény gyökereinkre, kultúránkra és ezt táplálni kell. Csak így maradhattunk fenn mostanáig és csakis így lesz lehetőségünk továbbra is fennmaradni. Varga Ferencné Varga Ferencné Nagy Mariann vagyok, 1949-ben születtem Budapesten. 5 éves koromban költöztünk a XIV. kerületbe, azóta zuglói lakos vagyok. A Szent István Gimnáziumban érettségiztem, majd szerves vegyész technikusi oklevelet szereztem. Korábban gyógyszerkutatásban dolgoztam a Semmelweis Egyetemen, a Chinoin Gyógyszergyárban és a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjában ben szakmát váltottam, szociális munkás végzettséget szereztem. Gyermekvédelemben dolgoztam idén júniusig, ekkor nyugdíjba mentem. Egy fiam és egy lányom született, 5 unokám van: a legidősebb 12, a legfiatalabb 5 éves. XV. kerület Nuridsány Zoltánné Budapesten születtem 1936-ban. Vegyészként dolgoztam közel 50 évig az MTA Biokémiai, Enzimológiai Intézetében. Édesapám felmenői Felvidékről, Édesanyám Erdélyből származik. Anyai ágon örmény eredet is megtalálható a családban. Néhai férjem Nuridsány Zoltán festőművész apai ágon örmény, anyai ágon székely,1925-ben Marosvásárhelyt született. Műteremlakásunk 1959-től a magyar, magyar-örmény, örmény művészek találkozó helye, szellemi műhelye volt tól voltam a XV. kerületi és az Országos Önkormányzat képviselője. A kezdetek óta eredményesen és sikeresen dolgozom a magyar-örmény, az örmény kultúra megismertetésén, bemutatásán és megőrzésén. Kapcsolatokat építettünk ki a hazai, az erdélyi örmény közösségekkel és az őshazaiakkal egyaránt. Eddigi 22 éves értékmentő, küldetéses és sikeres munkám eredményeként a XV. kerületi Önkormányzat március 15-én a Rákospalota Pestújhely Újpalota érdeméremmel tüntetett ki: a kerületben és az örmény közösségben végzett munkám jutalmaként. "Akire büszkék lehetünk" címzéssel. A Fővárosi Örmény Önkormányzattól 2017-ben Örmény Örökségért ANI TRDAT Emlékérmet kaptam. Megválasztásom esetén örömmel folytatom az értékmentő munkát. dr. Csernus Gábor 1990-ben születtem Budapesten. Nagypapám, Nuridsány Zoltán erdélyi-örmény származású festőművész. Nagymamám Nuridsány Zoltánné, Mimi a XV. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke között a XV.-ker. Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese voltam. A jogi egyetem évei alatt több jogi tanulmányi versenyt, köztük több országos perbeszédmondó és jogesetmegoldó versenyt nyertem. Szakdolgozatom témája A rendszerváltást követő nemzetiségi törvények, a nemzetiségi önkormányzati rendszer kialakulása Magyarországon. Az egyetem 23

7 befejeztével a BRFK-Kiemelt Ügyek - Elemző értékelő osztályán dolgoztam, ahol főkapitányi kitüntetésben részesültem. Ügyvédjelöltként több neves ügyvédi irodában dolgoztam. Tóth Csaba Marosvásárhelyen szeptember 26-án születtem óta Budapesten élek, de szoros kapcsolatot tartok kiterjedt erdélyi rokonságommal és ismeretségi körömmel. Három fiam van, a legnagyobb történelem szakos tanári diplomáját a dualizmus kori örményekről írta. Azóta is szoros kapcsolatban van az erdélyi és budapesti örmény közösséggel. Sok előadást tartott, és számos publikációja jelent meg. Én is számos kiállítást és előadást szerveztem Gyergyószentmiklóson, Szamosújváron, Marosvásárhelyen és még számos erdélyi és magyarországi településen. Kis kiállító termemben is nemrégen a gyergyószentmiklósi fotóklub képeinek kiállítása volt. Matl Péter pasztellkép kiállításával az örmény genocidiumra emlékeztünk. Ezeket a kulturális rendezvényeket az erdélyi és budapesti örmény közösséggel továbbra is együttműködve szervezni kívánom Erdélyben és Budapesten is. Ezzel is szorosabbá kívánom tenni a kapcsolatot az anyaországi és az erdélyi barátainkkal. XVI. kerület Vikol Kálmán Kézdivásárhelyen született 1969-ben. Örmény gyökerekkel rendelkező családja több elismert pedagógussal és zenésszel gazdagították Kézdivásárhely oktatási és kulturális értékeit. Kálmán is követte a hagyományt és tanítói diplomája után ének-zene tanár, pedagógus lett. Magyarországon, a 16. kerületben pályakezdő kora óta az általános iskolák kedvelt zene és énektanára, aki hangszeres tudását is alkalmazva, rendhagyóan tanítja az ének-zenét. Több mint húsz évig a kerületi Zeneiskolában is tanár volt. Kórusai minden iskolában nagy sikereket értek el. A gyerekek rengeteg élménnyel gazdagodtak és kivételes lehetőségeket kaptak a kóruséneklés által. Kálmán jelenleg a Kálmán bácsi Zenedéjében, több tucat gyermeket tanít népzenére citerán, klasszikus zenére furulyán - klarinéton. Ő a karmestere a Kertvárosi Fúvószenekari Egyesületnek, vezeti a kerület felnőtt kórusát a Corvin kórust, mely állandó szereplője egyházi és kulturális rendezvényeknek. Jelenleg több mint száz gyermek és felnőtt tanul zenét, énekel vagy játszik fúvószenekarban. Kálmán a szakmai munkán túl gondot fordít arra, hogy az együtt zenélés, vagy éneklés öröme a fellépéseken, közösségben teljesedjék ki időről-időre. 24 dr. Szuper Géza 1976-ban születtem Budapesten. Gimnáziumi tanulmányaim után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szereztem cum laude minősítésű diplomát. Ezt követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára jelentkeztem, ahol ben szereztem meg szintén cum laude minősítésű diplomámat évben szereztem középfokú német nyelvvizsgámat. Ügyvédként dolgozom saját ügyvédi irodámban. Nős vagyok, egy gyermekem van. Szabadidőmet szívesen töltöm zenével és sporttal. Első diplomámból is adódóan inkább a komolyzenét szeretem. Erdélyi örmény gyökereimről, már gyermekkorom óta tudomással bírok nagymamám révén. Az Egyesülettel 2000-ben kerültem kapcsolatba, képviselő is voltam már több ciklusban. Szeretném, hogy a XVI. kerületben folytatódjon az EÖGYKE képviselők által elindított közösségi élet, a kerületi újságban az örménységről írott cikksorozatunk, amelynek visszajelzéseiből látjuk, hogy tartalmas volt a közösségi tevékenységünk. Önkormányzati munkám során jogi és zenei tudásomat és kapcsolataimat egyaránt tudtam használni. Sok tervem van még ezen a területen, ezért szeretném a megkezdett munkát folytatni. Vincze Csaba Budapesten, január 30-án születtem. Iskolai tanulmányaimat a fővárosban végeztem, majd az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán Pécset épületgépész mérnöki oklevelet szereztem. Első feleségem halála után másodszor is megnősültem. Első házasságomból kettő fiam született, Csaba mérnök, Barnabás közgazdász végzettségű. Első feleségem nagyanyja Issekutz Katalin, apám unokatestvérei Ázbej Imre és Ázbej Sándor magyarörmények voltak, ezért az örmény érzelmi kötelék otthonról való. Bulbuk Márton Magyarláposon (Máramaros, Erdély) láttam meg a napvilágot1954-ben, magyar édesanya és szamosújvári örmény édesapa második szülöttjeként, Éva nővérem után. Három éves koromtól Désen (Erdély) nevelkedtem és ott fejeztem be középiskolai tanulmányaimat. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen szereztem építészmérnöki diplomát, majd Csíkszeredába vitt a sors, ahol orvos feleségemmel, Enikővel családot alapítottunk és egész karrierünket ott éltük le 2016-ig, amikor átköltöztünk Budapestre. Feleségem is apai nagymamáján keresztül örmény származású. Két lányom van, Emese nagyobbik lányom Kolozsváron pszihológus, férje református lelkész, fiuk Áron nyolc éves. Kisebbik lányom Zsuzsanna művészettörténész, Budapesten él családjával, férje informatikus, fiuk Apor két éves. Csíkszeredában feleségem családi főorvosként, én pedig saját magáncégeimmel alakítottuk ki baráti és üzlet körünket és neveltük fel lányainkat, amíg elmentek egyetemre, egyik Kolozsvárra, másik Budapestre. A '90-es években elvégeztem a műemlékvédelmi szakmérnökit a Kolozsvári Babes- Bólyai Tudomány egyetemen, majd pár évre rá a Kolozsvári Műszaki Egyetemen megszereztem a Civil Építészet Doktori címét. Szakmai tevékenységem nagy részét a műemlékek védelmében és helyreállításában folytattam. 25

8 A helyreállítások során a Transylvania Trust alapító tagja és az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság tagja vagyok, a mai napig. Örmény felmenőim között szerepel Bulbuk Emanuel is, aki a Kolozsvári Bólyai Liceum fiu tagozatának alapítására adományozott nagyobb pénzösszeget, amit mai napig márványtábla örökít meg az iskola kapualjában. Ebben a szellemben szeretném én is továbbvinni az örmények építészeti, kulturális és keresztény hagyományőrzését, amit szüleimtől kaptam neveltetésem során és amit próbálok továbbadni gyermekeimen és unokáimon át. Az Kulturális Egyesület erre a hagyományőrzésre és továbbadásra ad lehetőséget, amit véleményem szerint a mai viszonyok között még inkább meg kell lépnünk és közösen fenn kell tartanunk. Balla Melinda Anna Sepsiszentgyörgyön születtem 1978-ban. Családom anyai ágon gyergyói származású. Budapesti egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg az Kulturális Egyesület munkásságával, azóta is rendszeresen látogatom az egyesület rendezvényeit. Időközben négy gyermekem született, akikkel szintén szeretném megismertetni az örmény kultúrát. Fontosnak tartom a fiatalok bevonását, hogy ők is megismerhessék örmény gyökereiket. 26 Főváros és országos Ispánkyné Somlyai Katalin Budapesten születtem 1947-ben a háború vihara elől menekülő erdélyi szülők gyermekeként. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomáztam 1971-ben. Előbb a Kopint külkereskedelmi kutató intézetben, majd a Magyar Államkincstárban (és annak elődeinél) dolgoztam, mint köztisztviselő. Örmény gyökereim a szerteágazó családfájú Gámentzyekhez kötnek, akiknek leszármazottai közül csak kevesen élnek hazánk mai területén, többségük hű maradt szűkebb hazájához, az erdélyi Mezőséghez. Az EÖGYKE-hez (illetve annak elődjéhez) több, mint 20 éve csatlakoztam, de tisztséget a köztisztviselői mivoltomból adódó összeférhetetlenségi törvény miatt csak nyugdíjazásom után vállalhattam. Ekkortól több éven át a XII. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat képviselője voltam. Az utóbbi években a Fővárosi Örmény Önkormányzat munkáját támogattam és segítettem. Dr. Székely András Bertalan 1952-ben születtem Budapesten. Anyai ágról római katolikus, dél-magyarországi magyar és olasz felmenőkkel rendelkezem. A magyarör mény gyökerű báró dr. Urmánczy Nándor politikus, író családjához is tartozom. Apai ágról aranyosszéki unitárius és udvarhelyi református székely őseimre lehetek büszke. Kolozsvári születésű nagyapám Trianon után menekült Csonka-Magyarországra. E meghatározottságok egyértelművé tették már diákkoromban, hogy egységes magyar nemzetben gondolkodjam, s tegyek is ezért. Földmérő szakos építőmérnöki diplomámat a Budapesti Műszaki Egyetemen, a művelődésszociológusit pedig az ELTE BTK-n szereztem. Egyetemi doktori disszertációmat szintén az ELTE Szociológiai Intézetében védtem meg 1982-ben. Tanítottam három egyetemen és felnőttoktatásban is. Több száz tanulmány és cikk szerzője vagyok, önálló köteteim száma 13, emellett mintegy félszáz tudományos, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvet szerkesztettem. A Magyar Néprajzi Társaság A Magyarországi Nemzetiségek Néprajza című többnyelvű kiadványsorozatát nyolc éve főszerkesztőként jegyzem ban a nemzetiségekért végzett szakmai munkámat Pro Ethnographia Minoritatum Emlékéremmel ismerték el ben addigi szakmai teljesítményem alapján a nemzetiségpolitikai rendszerváltozás első kormánytisztviselőjéül hívtak. Minisztériumi nemzetiségi munkám során igyekeztem elősegíteni, hogy a évi nemzetiségi törvényben az örménység egyenrangú nyelveként ismerjék el a magyart is ben vonultam nyugdíjba. A közösség értékteremtő történetében elmélyülve olyan ismeretekre tettem szert, hogy terjedelmes tanulmányokat és előadásokat is szenteltem a kérdésnek. Családi kötődésem okán is egyértelmű, hogy a felhalmozott szakmai tapasztalataimat, szervezőkészségemet és kapcsolatrendszeremet az erdélyi örmény gyökerű csapat javára kell, hogy kamatoztassam. Amennyiben bizalmat szavaznak nekem, mindent megteszek, hogy elősegítsem annak a méltatlan helyzetnek a javítását, amit a hazai örménységen belül a zöm: a magyarörménység hosszú évek óta elszenved. Jelentés a végekről A gyergyószentmiklósi gyermekek, július 20-án rendre megérkeztek a XV. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat és a XV. ker. Önkormányzat meghívására, hogy immáron hetedik alkalommal vegyenek részt a Bernecebaráti Nemzetközi Művészeti Táborban. Mesebeli környezetben alkotnak, szaktanárok segítségével a művészeti ágak különböző stílusaival ismerkednek és elmélyülten dolgoznak választott témáikban (rajzolás, festészet, ötvösművészet, fafaragás, szobrászat, batikolás, művészeti papírhajtogatás-oregámi, gyöngyfűzés). Ismerkednek a tábor horvát, szlovák csoportok gyermekeivel, társaik szokásaival. Megpróbálnak szót érteni, ami legtöbbször igen jól sikerül. A tábor egyhetes időszakának befejeztével kiállításon mutatják be műveiket és együttes előadással lepik meg az érdeklődő közönséget minden évben. Sikeres bemutatókkal, összedolgozással, kedves előadással mutatkoztak be ez évben is. Köszönet illeti a mindenkori lelkes táborvezetőt és segítőit, a szaktanárok odaadó munkáját, valamint az ötszöri étkezést biztosító melegszívű személyzet gondoskodását. Végül, de nem utolsósorban, hálás köszönet illeti a XV. kerület Önkormányzatát e példaértékű nemzetközi tábor fenntartásáért. Nuridsány Mimi 27