Általános rendelkezések (a Hszt. 1. -ához)

Átírás

1 _ Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter../2008. (..) ÖTM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. (2) bekezdés b), c), f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben a következőket rendelem el: Általános rendelkezések (a Hszt. 1. -ához) 1. A rendelet hatálya kiterjed: a) a miniszter által irányított rendvédelmi szervre (a katasztrófavédelem hivatásos szerveire, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra), valamint e szervek hivatásos szolgálati viszonyban és ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány) álló tagjaira, b) a minisztérium hivatali szervezeti egységeire, valamint e szervhez, továbbá a rendvédelmi oktatási intézményekhez, illetve az uniós intézményekhez vezényelt, berendelt hivatásos állományúakra. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a) állandó képviselet: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete; b) napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, annak szabályzata alapján fizetett ellátás; c) napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő ca) házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), valamint, cb) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek); d) nemzeti szakértő: az uniós intézményhez vezényelt és a szervezet által határozott időre foglalkoztatott hivatásos állományú;

2 e) pályakezdő [a Hszt (3) bekezdésében meghatározottak alkalmazása szempontjából]: - aki kinevezésekor (hivatásos állományba vételekor) a beosztás ellátásához szükséges végzettséget biztosító rendészeti (katonai) vagy polgári oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezését követően ha jogszabály másként nem rendelkezik első foglalkoztatási jogviszonyként kerül a rendvédelmi szerv állományába, f) rendészeti átképzés: a hivatásos állomány azon felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjainak iskolarendszeren kívüli képzése, akik a rendészeti alapképzettség mellett nem rendelkeznek az adott rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendészeti ismeretekkel; g) rendészeti szakirányú továbbképzés: felsőfokú szakirányú szakképzettségre épülő akkreditált szakirányú képzés, továbbképzési szakon szerzett új képesítés, amely speciális rendészeti szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul; h) rendészeti szakvizsga: az I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriájába tartozó és vezetői beosztások betöltéséhez előírt (felkészülés) felkészítés és vizsga; i) szakképzettség: olyan képesítés, amely meghatározott szakismeretet igénylő munkakör ellátására jogosít, és amelyről az érintett bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezik; (A szakképesítés megszerezhető iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli oktatás vagy tanfolyam keretében. A rendvédelmi szervek esetében ez lehet polgári oktatási intézményben vagy katonai és rendvédelmi oktatási intézményben, továbbá szakmai tanfolyamokon megszerezhető szakképzettség, illetve szakmai vizsga.) j) szakmai továbbképzés: a hivatásos állomány feladatai ellátásához, tudása és személyisége fejlesztéséhez, illetve szinten tartásához szükséges olyan iskolarendszeren kívüli felkészítés, amely a miniszter által meghatározott rendészeti oktatási intézményben, a rendvédelmi szerv központi, területi, helyi szervezeti egységénél vagy felkért oktatási intézményben az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott éves továbbképzési terv szerint kerül végrehajtásra; k) szaktanfolyam: a II. besorolási osztály III., IV. beosztási kategóriájába tartozó beosztások betöltéséhez a rendészeti alapképzésen túli speciális szakképesítést biztosító iskolarendszeren kívüli képzés; l) szolgálati érdek (a szolgálati viszony módosítása, megszüntetése esetén figyelembe veendő): a rendvédelmi szerv egészének vagy egyes szervezeti egységeinek jogszabályokban és az elöljárók által parancsokban, utasításokban, egyéb rendelkezésekben meghatározott szakmai feladatai eredményes végrehajtását szolgáló együttes (szervezeti, személyi, egyéb) feltételek biztosítása; m) tartós távollét: (rendelkezési állományba helyezés és a beosztás megbízással történő ellátása szempontjából) az évi rendes szabadságon túl a szolgálati feladatok ellátásában történő átmeneti akadályoztatás, amelynek időtartama az előre meghatározott esetekben, vagy betegség esetén a gyógyulás várható időtartamát tekintve a 30 napot meghaladja; n) uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek; 2

3 o) vezető: aki kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban teljesít szolgálatot (hivatásos, szerződéses), amelyben a feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére ideiglenesen alárendelt állomány (személy, csoport, alegység stb.) munkájának irányításáért, ellenőrzéséért vagy a szervezet működéséért is felelős. A szolgálati viszony létesítésével összefüggő szabályok (a Hszt. 36., aihoz) A szolgálati viszony alanyai 3. (1) A szolgálati viszony a rendvédelmi szerv, mint munkáltató (a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében az önkormányzat) és az állományba kerülő személy között jön létre a) hivatásos szolgálati jogviszony esetén határozatlan időtartamra, b) szerződéses szolgálati jogviszony esetén határozott időtartamra. (2) Hivatásos állományba történő felvétel, kinevezés, a szolgálati viszony létesítése olyan kétoldalú jognyilatkozaton alapuló sajátos közszolgálat, amelyben a konkrét feltételeket parancs vagy határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában írásba kell foglalni. (3) Szerződéses szolgálati jogviszony létesítése esetén a feleket érintő jogokat és kötelezettségeket külön szerződésben is kell meghatározni. (4) A kinevezésre, állományba vételre vonatkozó munkáltatói (szolgálati viszonyhoz kapcsolódó) jogokat a Hszt.-ben és a tűzoltóság tekintetében a Tt.-ben nem szabályozott esetekben a külön miniszteri rendelet rögzíti. (5) Az állomány a Hszt. és e rendelet szerint szolgálati viszonyban lévő tagja meghatározott állománycsoportba tartozhat: a) az állományviszonyától függően: hivatásos állományba: aki önként jelentkezés alapján hivatásként vállalja, hogy egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságának függvényében a szolgálati viszonyban töltött ideje alatt felelősséggel teljesíti az adott rendvédelmi szerv funkciójából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatait, szerződéses állományba: aki önként jelentkezés alapján, külön szerződésben rögzített feltételekkel, meghatározott ideig vállalja, a szolgálati beosztás ellátását; b) rendfokozatától függően: hivatásos állományviszony esetén: tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt vagy tábornok, szerződéses állományviszony esetén: tisztes, tiszthelyettes, zászlós vagy tiszt. A felvételi eljárás során végrehajtandó ellenőrzés rendje (a Hszt. 37., 245/B. -aihoz) 4. (1) A ellenőrzés során a személyügyi szerv: a) a felvételi kérelem és a benyújtott okmányok, valamint az érintettel történő beszélgetés alapján előzetesen állást foglal a jelentkezőnek a tervezett beosztásra való alkalmasságáról, 3

4 b) intézkedik az egészségi alkalmasság elbírálásához szükséges, külön rendelkezés alapján rendszeresített adatlap kitöltéséről, az alkalmassági vizsgálatra történő előjegyzésről, c) a Hszt. 37. (5) bekezdése szerinti előírás esetén intézkedik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) meghatározott biztonsági kérdőív kitöltésére, d) a Hszt. 245/B. -ának (1) bekezdése szerinti beosztásokba felvételre tervezettek esetében értesíti a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről, annak határidejéről és az érintett nyilatkozattételét követően intézkedik a vagyonnyilatkozat tételéhez szükséges megfelelő számú nyomtatvány és a hozzá kapcsolódó kitöltési tájékoztató átadására, e) az alkalmassági ellenőrzés adatainak megismerése valamint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek esetében a vagyonnyilatkozatok megtétele után, a leendő szolgálati elöljáróval értékelik a jelentkező megfelelését, és alkalmazásra vonatkozó döntés esetén elkészíti a kinevezéshez szükséges okmányokat. (2) A kinevezéssel összefüggésben a személyzeti szervnek elő kell készíteni: a) a kinevezési javaslatot, b) a személyi adatlapot, c) a kinevezési parancsot, d) az eskü- (fogadalom-) okmányt. Szerződéses szolgálati viszony létesítése (a Hszt. 265., aihoz) 5. (1) A miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél szerződéses jogviszonyt a Hszt és a aiban foglaltak figyelembevételével lehet létesíteni. (2) A szerződéses szolgálati viszonyba kerülőt a rendfokozati állománykategóriának megfelelő kezdő rendfokozatba kell kinevezni. (3) A szerződéses állománykategória jelölésére a rendfokozat megnevezése előtt a személyügyi okiratokban az sz. rövidítést kell alkalmazni. (4) Nem létesíthető szerződéses szolgálati viszony azzal, akinek korábbi szolgálati viszonya a Hszt ának b), e) vagy f) pontja, illetve 56. -ának (2) bekezdésében meghatározott módon szűnt meg. Az állomány utánpótlása (a Hszt ához) 6. (1) Tiszthelyettesi, zászlósi beosztásba az nevezhető ki, aki a) legalább középfokú állami iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervnél szerződéses szolgálatot teljesít és szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá rendelkezik a beosztás betöltéséhez szükséges képzettséggel, vagy c) fegyveres vagy rendvédelmi szervnél korábban hivatásos szolgálati viszonyban volt, és szolgálati viszonya nem a Hszt ának b), e), f) pontjában, illetve 56. -a (2) bekezdésében meghatározott módon szűnt meg, továbbá ha az adott beosztás ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezik, vagy 4

5 d) a tűzoltóság esetében tiszthelyettesi beosztásba, aki a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 2. (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt szakképző iskolai végzettséggel rendelkezik. (2) Tiszti beosztásba kinevezhető, aki a) hazai vagy külföldi katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény sikeres elvégzéséről oklevelet kapott, vagy b) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben egyetemi (főiskolai) végzettséget és olyan szakképesítést szerzett, amely az adott beosztás ellátására képesít, vagy c) valamely fegyveres szervnél szerződéses szolgálatot teljesít és szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá rendelkezik a beosztás betöltéséhez szükséges képzettséggel, vagy d) rendvédelmi vagy fegyveres szervnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített és a tiszti beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, és szolgálati viszonya nem az (1) bekezdés c) pontjában foglalt módon szűnt meg. A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai (a Hszt , aihoz) 7. (1) A rendvédelmi szervekkel történő szolgálati jogviszony kérelem alapján, felvételi eljárás keretében létesíthető. A kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz címezve, az illetékes személyügyi szerv útján írásban kell előterjeszteni. (2) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a jelentkező személyi adatait, b) a kérelmezett szolgálati helyet, beosztást, c) a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot. (3) A kérelem mellé csatolni kell: a) kézzel írt önéletrajzot, b) legmagasabb iskolai végzettséget (végzettségeket) és szakképzettséget (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, c) saját írásbeli nyilatkozatát a Hszt ban meghatározott ellenőrzésekhez és személyes adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról (1. számú melléklet), d) vagyonnyilatkozat tételre kötelezett beosztásba tervezettek esetében a saját, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekeire vonatkozó személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez történő hozzájárulást, e) Társadalombiztosítási Azonosító Jelről (TAJ) szóló igazolás másolatát, f) adóazonosító jelről szóló adóigazolvány másolatát, g) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyokról szóló igazolásokat. (4) A rendvédelmi oktatási intézmények polgári életből felvett hallgatói esetében a hivatásos szolgálati jogviszony vállalását tartalmazó nyilatkozatot kell tenni. (5) Amennyiben a szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy a jelentkező személy a nemzetbiztonsági követelményeknek is megfeleljen, az ehhez szükséges adatokat az Nbt. alapján meghatározott biztonsági kérdőív kitöltésével szolgáltatja. (6) A szolgálati viszony létesítése törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt feltételeinek (egészségi, pszichológiai, nemzetbiztonsági stb.) meglétét az állományilletékes parancsnok intézkedése alapján, az illetékes személyügyi szerv köteles ellenőriztetni, illetve ellenőrizni. 5

6 (7) Amennyiben a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnoki beosztásra kiírt pályázat alapján a munkakör betöltése felvételi eljárás lefolytatását is igényli, az a képviselő testület (közgyűlés) felkérése alapján a szakmai felügyeletet ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (főigazgatóság) személyügyi szerve közreműködésével végezhető el. (8) A hivatásos állományba kinevezetteket a Hszt. 39. (2) bekezdésében és a 40. (1) bekezdésében foglalt eltéréssel az I. besorolási osztályba tartozó beosztásba kerülők esetén hadnaggyá, a II. besorolási osztályba kerülők esetén őrmesterré kell kinevezni. (9) A felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró ok felmerülése esetén az eljárást lefolytató személyügyi szerv, az érintettet köteles írásban tájékoztatni az elutasítás okáról. Próbaidő (a Hszt ához) 8. (1) Nem kell próbaidőt kikötni a más rendvédelmi szervtől áthelyezettek esetében. (2) A katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek próbaidejének kikötésénél akkor lehet a kivételt alkalmazni, ha az érintett és a rendvédelmi szerv, a tanulmányok befejezését követő alkalmazásra megállapodást kötött, illetve tanulmányi ösztöndíj szerződés megkötésére került sor. 9. (1) A hivatásos állomány tagjává az adott beosztásra, munkakörre jogszabályban meghatározott, államilag elfogadott iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. (2) Az adott rendvédelmi szerv jellegének megfelelő szakképesítéssel nem rendelkezők esetében a kinevezési okmányban a szükséges végzettség megszerzését az oktatási intézmény képzési idejének megfelelő határidő figyelembevételével elő kell írni. 10. A próbaidő alatt az állomány tagját a rendvédelmi szerv sajátosságainak megfelelő szakképzésben kell részesíteni. Az érintett az eredményes szakmai vizsga letételéig önálló szolgálati feladat végrehajtására nem osztható be. 11. (1) A szolgálati viszony az állományba vételt elrendelő kinevezési parancs jóváhagyásával, illetve annak elfogadásával, a felek által történő aláírásával jön létre, mellyel egy időben az állományba kerülőnek esküt, vagy fogadalmat kell tennie. (2) Az aláírt eskü- (fogadalom-) okmányt a kinevezési parancs mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni. Rendelkezési állományba helyezés (a Hszt. 44., aihoz) 12. (1) A hivatásos állomány tagját a Hszt. 44. (1) bekezdése, a szerinti rendelkezési állományba helyezése esetén az eredeti szolgálati beosztásából fel kell menteni. (2) A Hszt. 44. (1) bekezdés a) pontja alapján, illetve a minisztériumba és a miniszter irányításával működő szervezetekhez berendeltek esetében a munkakör, a besorolás és az illetmény megállapítását a más szerv illetékes vezetője végzi. (3) A Hszt. 44. (1) bekezdés b)-h) pontja szerint rendelkezési állományba helyezettek illetményének megállapítását a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok kivételével az előző beosztásának megfelelő besorolás alapján kell végrehajtani, amennyiben nincs előző beosztása, pályakezdőként kell figyelembe venni. 6

7 (4) A Hszt. 44. (1) bekezdés b), e), f) pontjai alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezett részére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles a szolgálatteljesítés helyét meghatározni, és számára képzettségének, felkészültségének, illetve egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladatot biztosítani. A pályázat kiírásával kapcsolatos szabályok és az elbírálás rendje (a Hszt. 45., aihoz) 13. (1) A rendvédelmi szervek azon speciális szakképzettséget igénylő beosztásainak betöltése, ahol a szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakképesítés megszerzése nem igényel iskolarendszerű képzést, az utánpótlást elsősorban nyílt pályázat útján kell biztosítani. (2) A rendvédelmi szakképesítést is igénylő beosztások betöltésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult pályázatot kiírni. (3) Amennyiben az adott beosztás ellátására a szervnél minden feltételnek megfelelő, alkalmas utánpótlás áll rendelkezésre, úgy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a pályázat kiírását mellőzni. (4) Sikertelen pályázat esetén a szolgálati elöljáró kezdeményezheti a beosztás kiválasztás útján történő betöltését. A pályázat útján betölthető beosztások esetén a kinevezés határozott időre is szólhat. (5) A pályázat feltételeit az adott beosztásra meghatározott követelmények alapján a munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljáró határozza meg. (6) A pályázati kiírásnak általában az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét; b) a hivatásos szolgálati viszony létesítésének általános feltételeit; c) a betöltendő beosztásba a kinevezés határozott vagy határozatlan időre történik; d) a betöltendő munkakör, beosztás megnevezését, az azzal járó díjazás mértékét; e) a szolgálati hely címét; f) a beosztással járó feladatok rövid leírását; g) a beosztás, munkakör betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegennyelv-ismeret, szakmai gyakorlat stb.); h) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket; i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket; j) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét; k) az elbírálás várható időpontját; l) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát; m) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét. (7) A pályázatot oly módon kell nyilvánosan és országos elérhetőséggel közzétenni, hogy a pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 nap rendelkezésre álljon. 14. (1) A munkakör, beosztás ellátására kiírt pályázat elbírálására a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles bírálóbizottságot kijelölni, amelybe be kell vonni: a) a munkáltatói jogkör gyakorlójának megbízottját; b) a betöltendő beosztás közvetlen irányítását végző szakmai vezetőt; c) az illetékes személyügyi szerv megbízottját; d) a tűzoltó-parancsnoki pályázat esetében a szakmai felügyeletet ellátó szerv vezetőjét. 7

8 (2) A bizottság tagjainak felkérését, megbízását írásba kell foglalni. (3) A bizottság a pályázatok értékelése és a pályázók személyes meghallgatása alapján tesz javaslatot a kinevezésre vonatkozóan. A szolgálati viszony módosítása (a Hszt. 15., 33., 46., , 60., 102., 248., 250., aihoz) Más beosztásba helyezés, vezénylés, berendelés, megbízás 15. (1) A szolgálati viszony kinevezési parancsban rögzített, a szolgálati beosztást, a szolgálati helyet vagy egyéb lényeges körülményt érintő módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére, azonos vagy annak megfelelő, illetve alacsonyabb beosztás esetén az állomány tagjának kérelmére is történhet. A módosítást parancsban kell rögzíteni. (2) Más szolgálati ághoz tartozó, illetve vezetői beosztásokba történő áthelyezés (kinevezés) esetén ismét meg kell vizsgálni a hivatásos állomány tagjának alkalmasságát, a képesítési követelményeknek való megfelelését. Vezetői beosztásba csak az kerülhet kinevezésre, aki a beosztásra meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, illetve a speciális rendészeti végzettség megszerzését a képzés időtartamának figyelembevételével részére előírták. (3) Az I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriába tartozó és vezetői beosztásokba történő kinevezés esetén legfeljebb egy év határidő megjelölésével elő kell írni a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettségét. Mentesül a szakvizsga-kötelezettség alól, aki a kinevezés időpontjáig részt vett a beosztáshoz előírt rendészeti szakirányú képzésben. Más (magasabb) beosztásba történő kinevezés (a Hszt. 47. (1) bekezdéséhez) 16. (1) Magasabb beosztásnak az minősül, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, illetve vezetői beosztások esetén magasabb a szervezeti struktúrában elfoglalt helye, vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, illetve mindezek azonossága esetén magasabb a vezetői illetménypótlék mértéke. (2) Az állomány tagjának kérelme alapján történő más beosztásba helyezés elsősorban családi, szociális vagy egyéb méltánylandó indok alapján a szolgálati érdek elsődlegességének biztosítása mellett engedélyezhető. (3) A kérelmet írásban a szolgálati elöljáróhoz kell benyújtani, aki köteles azt megvizsgálva a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve a kérelmet javaslatával együtt 8 napon belül a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz továbbítani. (4) A vezetői beosztásból történő felmentésről, valamint a Hszt. 245/D. (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. (5) Az (4) bekezdés szerinti megbeszélésen részt kell venni az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak, valamint a személyügyi szerv képviselőjének. 8

9 Áthelyezés (a Hszt. 47. (2) bekezdés és az 59/A. -aihoz) 17. (1) Áthelyezés esetén az érintetteknek (az átadó, a fogadó szerv parancsnoka, az állomány tagja) előzetesen meg kell állapodniuk az új szolgálati beosztásban, a szolgálati helyben, az áthelyezés időpontjában, az illetményben, továbbá az áthelyezéssel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő költségek viselésében. (2) Az áthelyezését kérő indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok javaslata alapján a szolgálat érdekében, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedésével legfeljebb hat hónapig visszatartható. Ez esetben a visszatartást írásban kell indokolni. (3) Nem alkalmazható a visszatartás akkor, ha a hivatásos állomány tagja olyan megalapozott családi ok miatt kéri az áthelyezést, amely más intézkedéssel nem oldható meg. (4) Köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésnél a Hszt. 59/A. - ában foglaltakat kell alkalmazni. (5) Abban az esetben, ha az érintett nem rendelkezik a Hszt. 59/A. (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel, akkor írásban kell rögzíteni, hogy korkedvezményes szolgálatként milyen időtartam vehető figyelembe, melynek egy példányát a személyi anyaggyűjtőben is el kell helyezni. Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés (a Hszt ához) 18. (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében vagy kérelmére az átadó és a fogadó szerv állományilletékes parancsnokának egyetértésével a hatásköri listában meghatározott vezető intézkedésével más a miniszter irányítása alá tartozó vagy azon kívüli fegyveres szervhez áthelyezhető, ha a beosztás betöltéséhez előírt képesítési és egyéb alkalmassági (egészségi, pszichikai stb.) követelményeknek megfelel. (2) A fegyveres szervek közötti áthelyezést az érintettek közötti megállapodás alapján a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka hagyja jóvá. (3) A más fegyveres szervhez történő áthelyezésre vonatkozó intézkedéseket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Kormány rendelet (a továbbiakban Kr.) előírásai szerint kell végrehajtani. (4) Az állomány szerződéses tagja más fegyveres szervhez nem kerülhet áthelyezésre. (5) A más fegyveres szervtől történő áthelyezés az ott elért rendfokozat megtartásával hajtható végre. Nem kerülhet sor áthelyezésre, ha a hivatásos állomány tagja nem felel meg az egészségi alkalmassági követelményeknek, és nem rendelkezik a rendfokozati állománycsoportjához a Hszt.-ben és e rendeletben meghatározott szintű iskolai végzettséggel. Alacsonyabb beosztásba helyezés (a Hszt ához) 19. (1) Az állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezésére, a kérelem esetét kivéve, az eredeti beosztásra munkáltatói jogkörrel rendelkező, vagy amennyiben az alacsonyabb beosztásba helyezés áthelyezéssel valósul meg, az új szolgálati helyen a kinevezésre vonatkozóan munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető jogosult. 9

10 (2) Ha a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezése a Hszt a (1) bekezdésének a) pontja vagy ának (2) bekezdése értelmében történik, továbbá ha a Hszt. 245/D. -ának (6) bekezdése szerint felajánlott beosztást az érintett nem fogadja el és ennek következtében a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésére kerül sor, akkor vele szemben a Hszt a (2) bekezdésének c) pontja, valamint a szolgálati viszonyban töltött időtől függően a Hszt ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell eljárni. Berendelés, vezénylés (a Hszt. 46., 49. -aihoz) 20. (1) A minisztérium hivatali szervezeti egységeihez, a minisztérium irányításával működő szervekhez, a rendvédelmi szerv irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő feladatok, valamint rendészeti oktatási intézményhez vezetői, irányítói, oktatói feladatok ellátására rendszeresített hivatásos beosztásba, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői munkakörbe a hivatásos állomány tagja berendelhető. (2) A berendelést kezdeményező hivatali szerv vezetője a berendelés kezdő időpontjáról, annak várható időtartamáról a berendelést megelőzően legalább egy hónappal írásban köteles tájékoztatni az adott rendvédelmi szerv állományilletékes parancsnokát. (3) Hivatásos szolgálati beosztásba történő berendelés esetén a hivatásos állomány tagját a berendeléssel betöltendő beosztásba ki kell nevezni, és illetményét ennek figyelembevételével a Hszt , illetve a XIX/A. fejezet vonatkozó rendelkezései vezetők esetében a 245/H. (2) bekezdés szerint kell megállapítani. (4) Köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe történő berendelés esetén vezetői munkakörbe berendelt kivételével az elismert szolgálati idő alapján végrehajtandó köztisztviselői, közalkalmazotti besorolás alapján, vezető esetében a besorolástól független, de a berendelés helyén a szerv munkavállalóira alkalmazott bérrendszer szabályai szerint kell az illetményt megállapítani, biztosítva, hogy az érintett illetménye megfeleljen a Kr. 10. (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottaknak. (5) Köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe berendeltek esetében eltérő megállapodás hiányában a berendeltet megillető ruházati utánpótlási illetmény, valamint a berendelés ideje alatt esedékessé váló jubileumi jutalom összege és ezek közterhei a rendvédelmi szervet terhelik. (6) A berendelés megszüntetésére vonatkozóan tett kezdeményezést előzetesen a miniszter hagyja jóvá. (7) A berendelés megszüntetése történhet az azt kezdeményező vezető vagy a rendvédelmi szerv állományilletékes parancsnoka, illetve a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján. (8) Amennyiben a berendelés megszüntetése esetén az érintett részére a Hszt d) pontjában meghatározott szolgálati beosztás a berendelés megszüntetésekor nem, de várhatóan, legkésőbb egy éven belül biztosítható, úgy a hivatásos állomány tagját beleegyezésével rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben részére legalább a berendelést megelőző besorolásának megfelelő, a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani, azonban ha a berendelés megszüntetésére nem a hivatásos állomány hibájából kerül sor a berendelés során elért beosztási illetménye nem csökkenhet. (9) Amennyiben a berendelés megszüntetésekor a hivatásos állomány tagja a Hszt d) pontjának megfelelő beosztást nem fogadja el, ezen a jogcímen szolgálati viszonya nem szüntethető meg, vele szemben a Hszt át a 250. (1) bekezdésére is figyelemmel kell megfelelően alkalmazni. 10

11 (10) Amennyiben a rendvédelmi szervnél a Hszt d) pontjában meghatározottaktól eltérően csak alacsonyabb beosztás biztosítható és a hivatásos állomány tagja azt vagy a rendelkezési állományba helyezést nem fogadja el, vele szemben a Hszt. 56. (1) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 21. (1) A minisztérium hivatali szervezeti egységeihez a hivatásos állomány tagja, a rendvédelmi szervnél meglévő szolgálati beosztása változatlanul hagyása mellett, meghatározott szakmai feladatok végrehajtására a Hszt. 49. rendelkezéseinek megfelelően vezényelhető. (2) Az (1) bekezdés szerint vezényelt illetményét változatlanul a rendvédelmi szerv, míg az illetménykiegészítés különbözetét a vezénylési hely költségvetése terhére, a rendvédelmi szerv illetményszámfejtő helyén kell folyósítani. (3) Az (1) bekezdés szerint vezényelt hivatásos állományú eredeti szolgálati beosztása a vezénylés időtartama alatt csak megbízással tölthető be. 22. (1) A tartós 30 napon túli vezénylést írásban kell elrendelni. Az intézkedés során rendelkezni kell az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről. (2) A hivatásos állomány tagjának külföldi szolgálatra vezénylése csak a feladat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása esetén rendelhető el. Vezénylés nemzeti szakértői feladatok ellátására 23. (1) Az állandó képviselet a külügyminiszter útján az uniós intézmény által a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására vonatkozó felhívásának kiadását követően haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, aki a jelölés érdekében értesíti az adott rendvédelmi szervet. (2) A jelölésre felhívott rendvédelmi szerv országos parancsnoka (főigazgatója) a felhívásban meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján kezdeményezheti a jelölést a miniszter útján. (3) Nemzeti szakértőnek kizárólag az a hivatásos állományú jelölhető, aki a felhívásban megjelölt munkakörhöz az uniós intézmény által előírt feltételekkel rendelkezik. (4) A rendvédelmi szerv országos parancsnoka (főigazgatója) által kezdeményezett jelölést a miniszter a külügyminiszter útján az állandó képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé. 24. (1) A hivatásos állomány tagjának nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásáról az uniós intézmény és a minisztérium közötti megállapodásban kell rendelkezni. (2) A megállapodásban a nemzeti szakértő személyi adatain és szolgálati helyén túl meg kell határozni: a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, a munkavégzés helyét, b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és annak időtartamát, c) a rendvédelmi szerv arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint kötelezettséget vállal arra, hogy a hivatásos állomány tagjának nemzeti szakértőként történő foglalkoztatása teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő hivatásos szolgálati viszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat. (3) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítása az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíthető azzal, hogy a foglalkoztatás teljes időtartama a 4 évet nem haladhatja meg. 11

12 25. (1) A hivatásos állomány tagját a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a Hszt. 44. (1) bekezdésének a) pontja szerint az adott rendvédelmi szerv rendelkezési állományába kell helyezni. (2) A hivatásos állomány tagjának az uniós intézményhez történő kihelyezése vezényléssel történik, amelynek elrendelésére a Hszt ában, továbbá a Hszt. 49. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetve az uniós intézménnyel kötött megállapodásban rögzített feltételekkel a miniszter jogosult. Megbízás (a Hszt ához) 26. (1) A betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával történő megbízás olyan hivatásos állományú részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Amennyiben a megbízásra az eredeti szolgálati beosztásból történő felmentés mellett kerül sor, az érintettet a rendfokozati állománycsoportjának megfelelő munkaköri megnevezés alkalmazásával be kell sorolni és illetményét ennek alapján kell megállapítani. (2) Beosztásban lévő, de annak ellátásában tartósan akadályozott vagy határozott időre rendelkezési állományba helyezett személy helyettesítése csak a megbízott eredeti beosztásban történő meghagyása mellett rendelhető el. Szolgálati viszony szünetelése (a Hszt ához) 27. (1) Az állomány tagjának az országgyűlési képviselői, polgármesteri, helyi vagy kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történő indulását a jelöltkénti nyilvántartásba vételével egy időben írásban be kell jelentenie, melynek alapján az érintett szolgálati viszonyát a Kr. előírásai szerint szüneteltetni kell. (2) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. (1) bekezdés szerinti szünetelése esetén beosztása a választások eredményének közzétételéig csak megbízással tölthető be. (3) Amennyiben a szolgálati viszony szüneteltetésére a próbaidő alatt kerül sor, az a kinevezésben rögzített próbaidő befejező időpontját is módosítja. Az Európai Unió szerveinél főállásban kinevezésre kerülő hivatásos állományra vonatkozó eljárási szabályok 28. (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetek, illetve az Európai Unió szervei által kiírt pályázaton részt kíván venni, a pályázatának benyújtását megelőzően e szándékát köteles az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén az állományilletékes parancsnok, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától az érintett részére rendelkezési állományba helyezése mellett, illetménynélküli szabadságot engedélyezhet. (3) Az illetménynélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói intézkedésben (parancsban) rögzíteni kell különösen: 12

13 a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi adatait, b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát, c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét, d) az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan. (4) Amennyiben az állományilletékes parancsnok nem engedélyezi az illetmény nélküli szabadságot, akkor döntését írásban kell indokolni. (5) A (2) bekezdés szerint engedélyezett illetménynélküli szabadság időtartama a szolgálati idő számítása tekintetében csak a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából és csak akkor számítható be, ha az érintett ez idő alatt fizette a társadalombiztosítási járulékot. 29. (1) A hivatásos állomány tagja a nemzetközi szervezetnél történő foglalkoztatás lejártát megelőzően legalább 3 hónappal írásban köteles nyilatkozni a szolgálati viszonyának folytatása kérdésében. (2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának folytatását kéri, úgy az állományilletékes parancsnok köteles amennyiben lehetséges az eredeti szervezeti egységnél részére, illetve ennek hiányában a rendvédelmi szerv valamely más szervezeti egységénél a képzettségének, felkészültségének, rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztást biztosítani. A felajánlott beosztás elfogadásáról az érintett a tudomására hozást követő 5 munkanapon belül köteles nyilatkozni. (3) Amennyiben a hivatásos állomány tagja nem kívánja a szolgálati viszonyát folytatni, illetve a (2) bekezdés szerint részére felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát közös megegyezéssel kell megszüntetni. (4) Aki a szolgálati viszonya (3) bekezdés szerinti megszüntetésekor rendelkezik a szolgálati nyugdíjra jogosultság feltételeivel, azzal szemben a nyugdíj-megállapítás tekintetében e rendelet 30. -ának (1) bekezdése szerint, míg a megállapított nyugdíj folyósítása tekintetében a Hszt ának (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni. A szolgálati viszony megszűnése (a Hszt , aihoz) A szolgálati viszony megszűnésének esetei és eljárási szabályai 30. (1) A szolgálati viszony megszüntetésekor, ha az érintett a Hszt (1)-(2) bekezdése szerinti szolgálati idővel rendelkezik, intézkedni kell a szolgálati nyugdíjra jogosultság megállapítására, esetlegesen az általános szabályoktól eltérő nyugdíjfolyósítás módjára is. (2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka szolgálati viszonyának megszüntetésére csak azt követően kerülhet sor, hogy képviselő-testület (közgyűlés) a parancsnokot a beosztásából felmentette. (3) A szolgálati viszony megszüntetését a próbaidő alatti vagy fegyelmi ok miatti megszüntetést, illetve a lemondást és a törvény erejénél fogva történő megszűnést kivéve általában az adott hónap utolsó napjával kell elrendelni, indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálat érdekében vagy az állomány tagjának méltánylandó ok miatti kérelme alapján ettől eltérhet. 13

14 Közös megegyezés (a Hszt ához) 31. (1) A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést egyik félnek sem kell indokolnia. A megegyezést a feltételek rögzítésével a feleknek alá kell írniuk. (2) A közös megegyezésről szóló nyilatkozatot az aláírást követően a szolgálati elöljáró 8 napon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz köteles felterjeszteni. Lemondás (a Hszt ához) 32. (1) A szolgálati viszonyról (vagy ezzel együtt a rendfokozatról) történő lemondást írásban kell előterjeszteni. (2) Aki a vezetői kinevezésről történt lemondást követően a részére írásban felajánlott a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő beosztást nem fogadja el, vagy a rendvédelmi szerv nem tud részére a fentieknek megfelelő beosztást felajánlani, annak hivatásos szolgálati viszonyát a Hszt. 245/D. -ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, lemondással kell megszüntetni. (3) Lemondása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszonya annak, akinek a lemondási idő lejárta előtt ismertté vált betegsége miatt gyógykezelése folyamatban van - kivéve, ha az érintett a lemondás elfogadását annak ismeretében külön kéri - annak befejezéséig, vagy egészségkárosodás esetén állapotának végleges kialakulásáig. (4) Lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát: a) az egyenruha viselésére, b) a lakás és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére, és c) a szolgálati lakás használatára. Felmentés (a Hszt ához) 33. (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén az indoklásból egyértelműen ki kell tűnni azon oknak, amely miatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya nem tartható fenn. (2) A felmentésről szóló értesítést a Hszt. 56. (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben a felmentés kezdő időpontja előtt az állomány tagjának át kell adni. (3) Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság megállapítása csak az illetékes orvosi felülvizsgáló (a továbbiakban: FÜV) bizottság jogerős határozatával történhet. (A FÜV eljárás szabályait külön rendelkezés tartalmazza.) (4) Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban tartásának kérdését, azonban a biztonsági szakvélemény megállapításával szemben benyújtott panasz jogerős elbírálásáig a beosztás betöltéséről vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről nem dönthet. (5) Akivel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kockázati tényező merült fel, illetve az az ellen benyújtott panasz jogerős elbírálása alapján az állományilletékes parancsnok a beosztás ellátására, illetve a hivatásos szolgálatra vonatkozó alkalmatlanságot 14

15 állapít meg, soron kívül intézkedni kell más beosztásba helyezésére, illetve a szolgálati viszony megszüntetésére. (6) A Hszt a (2) bekezdésének c) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, ha a vezetői kinevezés visszavonását követően az érintett részére a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő munkakör hiányában szolgálati beosztás nem ajánlható fel. (7) A hivatásos állomány tagjának a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén személyi beszélgetést kell folytatni és az érintettet írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, amelyet követően a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját figyelemmel a 30. (1) bekezdésében foglaltakra az állomány tagjának döntése alapján kell meghatározni. 34. (1) Minősítés alapján beosztás ellátására való alkalmatlanság megállapítása csak a szolgálati kötelmekkel összefüggő tevékenységeket érintő konkrét hibák, mulasztások megjelölésével történhet. (2) Beosztás ellátására alkalmatlanságot kimondó minősítés csak abban az esetben lehet a szolgálati viszony megszüntetésének jogalapja, ha a feltárt hibák ismétlődtek, az azok kijavítására adott határidő eredménytelenül telt el, illetve a mulasztások súlyossága miatt az érintett további hivatásos állományban tartása sértené a rendvédelmi szerv, a testület érdekeit. (3) A Hszt. 56. (6) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatti felmentésre csak a büntetőeljárásban hozott jogerős írásba foglalt, vagy ítéleti értesítőben közölt ítélet alapján kerülhet sor. Az ítélet (ítéleti értesítő) kézhezvételét követően az állományilletékes parancsnok haladéktalanul köteles intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésére. 35. (1) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a felmentési idő tartama alatt költségvetési, vagy többségi állami tulajdonosi szervnél teljes, vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít, ezt köteles haladéktalanul a volt munkáltatónak bejelenteni. (2) Az (1) bekezdésben rögzített foglalkoztatás megkezdésének időpontjától a fennmaradó felmentési időre járó átlagkeresetre nem jogosult. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva (a Hszt ához) 36. (1) A szolgálat felső korhatárának elérése miatt a szolgálati viszony megszüntetését a felső korhatár elérésének napjával kell elrendelni, egyben intézkedni kell a nyugdíjjogosultság időpontjának megállapítására. (2) A szolgálati viszonynak a Hszt. 59. (1) bekezdés c) pontja értelmében történő megszüntetése esetén a parancsban rögzíteni kell, hogy a mandátum lejárta után, az érintett kérelme esetén, a rendvédelmi szervet visszavételi kötelezettség terheli. (3) A szolgálati viszony meghosszabbítása esetén, annak lejártakor, illetve az állomány tagjának kérése szerint ugyancsak a Hszt. 59. (1) bekezdés a) pontja szerint kell intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésére. 15

16 A szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos általános szabályok (a Hszt ához) 37. (1) A szolgálati viszony megszüntetésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szükséges okmányok elkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre és a jogviszony megszűnéséről rendelkező állományparancsot az előírt mellékletekkel együtt a szolgálati viszony megszüntetése során intézkedésre jogosult szervek a hivatásos állomány érintett tagjának az utolsó munkában töltött szolgálati napja előtt legalább 5 nappal korábban megkapják. (2) A szolgálati viszony megszüntetése előtt bármely okból is kerül arra sor az érintettel beszélgetést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnoknak vagy felhatalmazásával vezetői munkakört betöltő személynek és az illetékes személyügyi szerv megbízottjának részt kell venni. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy a beszélgetésen az érdek-képviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen. (3) A beszélgetést a szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és fegyelmi ok miatti megszüntetés, a hivatásos szolgálatra való egészségi alkalmatlanság kivételével a szolgálati viszony tervezett megszüntetése, illetve a felmentési idő kezdete előtt kell végrehajtani. (4) A beszélgetésen tisztázni kell valamennyi személyzeti, munkajogi, illetve anyagi kérdést. A beszélgetésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, illetve az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancs mellékleteként, annak jóváhagyását követően a személyi anyag részeként kell kezelni. (5) A szolgálati viszonynak a Hszt. 53. b), e)-f) pontja, valamint az 59. (1) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén a beszélgetés során külön vizsgálni kell, hogy az érintettet terheli-e megtérítési kötelezettség. (6) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak összegét az érintettel közölni kell, és a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban azt elő kell írni, és a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni. (7) Amennyiben a szolgálati viszony megszüntetésének parancsban rögzített időpontjáig a leszereléssel kapcsolatos intézkedések a hivatásos állomány tagjának hibáját kivéve nem kerülnek végrehajtásra, akkor a leszerelés tényleges megtörténtéig külön megbízási szerződés alapján az érintett részére az utolsó besorolásának megfelelő összegű díjazást kell folyósítani. 38. A szolgálati viszony megszüntetésekor: a) az állományilletékes parancsnok aa) ellenőrizze a szolgálati viszony megszüntetésének törvényes és okszerű végrehajtását, ab) ismertesse az érintettel a parancsot, ac) intézkedjen a beosztással járó szolgálati feladatok átadására; b) a személyügyi szerv ba) gondoskodjon a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap, Tbigazolvány stb.) előkészítéséről és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról, bb) vonja be a szolgálati igazolványt, 16

17 bc) nyugállományba helyezés esetén adja ki a nyugdíjasigazolványt; c) az illetékes anyagi, pénzügyi szerv ca) vonja be a kiadott fegyver, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, cb) gondoskodjon a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről, cc) eltérő megállapodás hiányában vonja be a szerv által kiadott okmányokat (BKV bérlet stb.), cd) a szolgálati igazoláson rögzítse a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat. Hivatásos állományba való visszavétel (a Hszt ához) 39. (1) A hivatásos állományba történő visszavétel esetén a Hszt. 64. (2) bekezdésben rögzített esetet kivéve, ismételten vizsgálni kell a felvételi követelményeknek való megfelelést. (2) Hivatásos állományba történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt előírásait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a korábbi szolgálati viszony során a Hszt. hatálybalépése előtt már beszámított szolgálati időt tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni. (3) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagját legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért és legfeljebb a Hszt. 64. (5) bekezdése szerinti rendfokozatba kell kinevezni. (4) A Hszt. 64. (2) bekezdés értelmében történő visszavételre a törvényben meghatározott felső korhatárra vonatkozó megkötöttség nélkül kerülhet sor. A szolgálat felső korhatárát elértek esetében haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetésére, nyugállományba helyezésre. (5) A felmentési idő alatt az állomány tagjával ismételten nem létesíthető szolgálati viszony. Összeférhetetlenség (a Hszt aihoz) 40. (1) Az állomány tagjának méltánylandó okok (közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája, családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelme alapján az állományilletékes parancsnok javaslatára a miniszter engedélyezheti a közeli hozzátartozójával az alá-fölérendeltségi viszonyba kerülést. Az állományilletékes parancsnok részére ilyen engedély nem adható. (2) A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állománya esetében az engedélyezés a városi (fővárosi) tűzoltóparancsnok hatáskörébe tartozik. (3) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező személyi adatait (név, születési idő, anyja neve), b) szolgálati helyét, beosztását, c) milyen jogviszony alapján, milyen szervnél, milyen minőségben, milyen időtartamban, milyen munkarendben kíván munkát végezni. 17

18 (5) A hivatásos állomány tagjai részére a Hszt. 65. (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti. (6) Az engedélyezésre vonatkozó kérelmet írásban kell előterjeszteni. (7) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 65. (5) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, illetve egyéb okirat. Amennyiben az érintett az iratok becsatolására vonatkozó kérésnek nem tesz eleget, az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. (8) Nem engedélyezhető munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése a Hszt. 65. (4) bekezdésében foglaltak kivételével az osztályvezető és azzal azonos, illetve magasabb beosztási kategóriába tartozó vezetők részére. (9) Nem engedélyezhető akkor sem a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése, ha a) a munkavégzés ellentétes az adott rendvédelmi szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, vagy azok végrehajtását veszélyezteti, illetve akadályozza, b) a szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti, c) a rendvédelmi szerv gazdasági érdekeit sérti, d) a rendvédelmi szerv tekintélyének csorbítására alkalmas, vagy azt veszélyezteti, e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata, f) a tevékenység a rendvédelmi szerveknél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, illetve olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely rendvédelmi szerv mint hatóság jár el. 41. (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 65. (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni. (2) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén amennyiben az az állományilletékes parancsnok tudomására jut az érintettet írásban kell felszólítani kötelezettsége teljesítésére. (3) A Hszt. 65. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a hivatásos állomány tagja vagy közeli hozzátartozója gazdasági társaságban meghatározó arányú részvényt vagy üzletrésztulajdont szerzett, illetve vagyonával közvetlenül érdekeltté vált, az állományilletékes parancsnok akkor is köteles megvizsgálni, nem áll-e fenn öszszeférhetetlenség. Ennek megállapítása esetén Hszt ában meghatározottak szerint kell eljárni. 42 (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony engedélyezése a személyállományra vonatkozó parancsban határozott vagy határozatlan időtartamra történhet. (2) Kizáró okok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról határozatban kell rendelkezni. (3) Az engedély megtagadása esetén a hivatásos állomány tagja a Hszt. vonatkozó szabályainak megfelelően jogorvoslattal élhet. (4) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyzeti alapnyilvántartásban is rögzíteni kell. 18

19 43. (1) A hivatásos állományba tartozással összeférhetetlen munkavégzéssel járó így általában, amely az állomány tagjának szolgálati tevékenységével érintett szervvel létesítendő, valamilyen hatósági vagy felügyeleti tevékenységgel összefüggő, illetve az állampolgárok felé irányuló szolgáltatással kapcsolatos tevékenységgel jár, vagy a szolgálati hely és a tevékenységet biztosító szervezet között gazdasági, elszámolási jogviszony áll fenn egyéb jogviszonyt az állomány tagja nem folytathat. (2) A munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettséggel időben egybe eső, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhető. A szolgálati viszony tartalma A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok (a Hszt aihoz) 44. (1) A szolgálati viszony létesítésével más beosztásba helyezéssel egyidejűleg meg kell ismertetni az állomány tagjával a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettel alá kell íratni és részére az első példányt át kell adni. A második példányt a parancs részeként a személyi anyagban kell kezelni. (2) A szolgálatteljesítés megkezdése előtt az állomány tagját ki kell oktatni a munkavédelmi és egyéb jogszabályokban meghatározott biztonsági rendszabályokra, melynek megtörténtét a munkaköri leíráson rögzíteni kell. (3) A szolgálati tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának rendjét az elöljáró parancsnok által jóváhagyott előírásokban (Szervezeti és Működési Szabályzat, ügyrend stb.) kell szabályozni. Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények (a Hszt , aihoz) 45. A rendvédelmi szervek hivatásos állományának a beosztás szintjétől és a rendfokozati állománycsoportjától függően felsőfokú (egyetemi, főiskolai), középiskolai vagy legalább szakiskolai végzettséggel, felső-, közép-, illetve alapfokú szakmai képzettséggel, meghatározott beosztások esetén idegennyelv-tudással, vezetői munkakörök esetében előírt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A képesítési követelményeket külön miniszteri rendelet tartalmazza. 46. (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében pályázat alapján rendészeti, rendvédelmi (katonai) vagy polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat. (2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a rendvédelmi szervnek kell biztosítani, és ez esetben tanulmányi szerződés nem köthető. (3) A hivatásos állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani, ha azonban az nem esik egybe a szolgálat érdekével, akkor az érintett számára csak a Hszt a szerint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosítása kötelező, amelynek tartama illetmény nélküli igazolt távollétnek minősül. 19

20 (4) A hivatásos állomány tagja ötévenként legalább egyszer köteles részt venni szakmai továbbképzésen, illetve a speciális rendészeti végzettséget biztosító képzéseken történő részvételét biztosítani kell, amelyek megvalósítására az állományilletékes parancsnok évente képzési, továbbképzési tervben intézkedik. 47. (1) A rendvédelmi szervek speciális képesítést, szakképzettséget igénylő szakemberszükségletének biztosítása érdekében polgári felsőoktatási intézmények hallgatóival tanulmányiösztöndíj-szerződés köthető. (2) A tanulmányiösztöndíj-szerződésben meg kell határozni a feleket érintő jogokat és kötelezettségeket, továbbá annak bármelyik fél által történő megszegése esetén követendő eljárást (2. számú melléklet). (3) Meg kell határozni a rendvédelmi szervet terhelő támogatás formáját és mértékét, valamint ezzel arányosan az állomány tagja által az adott szervnél kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet. (3. számú melléklet) A hivatásos állomány előmenetele (a Hszt. 3. (5) bekezdés, , aihoz) 48. (1) A hivatásos állomány előmenetelét a szükséges feltételek megléte esetén az alábbiak szerint kell biztosítani: a) a beosztásban eltöltött szolgálati időhöz kötötten a magasabb fizetési fokozatba sorolással, b) iskolai végzettséghez, várakozási időhöz kötötten magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel, c) az adott beosztásban nyújtott szakmai teljesítményhez, képesítési követelményekhez kötötten magasabb szolgálati beosztásba, vezetői munkakörbe történő kinevezéssel. (2) Az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró és az illetékes személyügyi szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a hivatásos állomány tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről, feltételekről. (3) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése (közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba való átminősítése) az abban a munkakörben kinevezéssel foglalkoztatottnak a hivatásos jogviszonyba történő továbbfoglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát, a beosztási és rendfokozati előmenetelét nem érinti. a) rendfokozatban való előmenetelnél az általa betöltött hivatásos beosztáshoz a szolgálati jelleg megszűnéséig meghatározott rendfokozati maximumot kell figyelembe venni, amennyiben az előléptetés feltételeivel rendelkezik, b) a szolgálati jelleg megszűntetésével érintett beosztásban való előmenetelénél az átminősítés előtti beosztási kategóriát, munkaköri megnevezést kell figyelembe venni, amennyiben az előmenetelhez szükséges feltételekkel rendelkezik, vagy azt megszerzi. 49. (1) A beosztásban történő előmenetelt az állományilletékes parancsnok a magasabb beosztásokra, illetve vezetői munkakörökre pályázat kiírásával vagy kiválasztással valósíthatja meg. (2) Magasabb beosztásba kinevezni csak az adott beosztásra előírt képesítési követelményeknek megfelelő és egészségileg alkalmas minősítéssel, valamint a munkavégzését érintően készült legalább alkalmas minősítéssel rendelkező személyt lehet. (3) A Hszt. 245/H. (2) bekezdésében meghatározott vezetői beosztásba történő kinevezést megelőzően készített minősítésben részletesen elemezni kell a korábbi munkakörében nyújtott teljesítményét, a vezetői készségét. 20

21 Előmenetel a rendfokozatban (a Hszt aihoz) 50. (1) Az első és az első tiszti rendfokozatba történt kinevezést követően a további magasabb rendfokozatokba történő előmenetel a tábornoki rendfokozatok kivételével előléptetéssel történik. (2) A soron történő előléptetés az egyes beosztásokban elérhető jogszabályban meghatározott rendfokozati maximumig valósulhat meg. (3) A soron történő előléptetést a Hszt. 78. (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idő leteltét követő nappal kell elrendelni. (4) A Hszt. 44. (1) bekezdés b)-h) pontja alapján rendelkezési állományba lévők a rendfokozati állománycsoportjukon belül a beosztáshoz előírt rendfokozati maximum figyelmen kívül hagyása mellett előléptethetők. 51. (1) Azon rendfokozatoknál, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés az egyéb feltételek megléte esetén is soron kívülinek minősül. (2) Akit büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor, az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptetnek és vele szemben nem a Hszt (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, úgy az új rendfokozathoz előírt várakozási időt az eredeti előléptetési határidő figyelembevételével kell megállapítani. (3) A Hszt. 80. (2) bekezdése szerinti soron kívüli előléptetés csak akkor kezdeményezhető, ha a hivatásos állomány tagja aktuális minősítésének legalább alkalmas végkövetkeztetése van. Besorolás, előresorolás (a Hszt , 102., és aihoz) 52. (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel egy időben, illetve beosztási kategória váltással is járó magasabb beosztásba helyezéskor az állomány tagját az adott beosztási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni, és rendfokozati illetményét a Hszt. 6. számú melléklete, beosztási illetményét és az ahhoz kapcsolódó egyéb illetményelemeket a Hszt. 245/H. -ának és a 6/B. számú mellékletének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idő alapján az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani. (3) Beosztás változás esetén amennyiben az nem jár beosztási kategória változással, vagy arra átszervezés miatt kerül sor a korábbi beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni, amit a fizetési fokozat megállapításakor be kell számítani. (4) A Hszt (1) bekezdése szerinti előresorolás csak egy alkalommal történhet és az a beosztás megnevezését nem érinti. 21

22 Az idegennyelv-tudással és a nyelvpótlékkal kapcsolatos szabályok (a Hszt ához) 53. (1) A rendvédelmi szerv állományilletékes parancsnoka a szervezet szervezési állománytáblázatában köteles rögzíteni azon beosztásokat, amelyek ellátásához a képesítési követelmény részeként az idegennyelv-tudás a beosztással járó kötelezettség. Ilyen beosztások lehetnek pl. a tolmács, nyelvtanár. Ezen szolgálati beosztásokban dolgozók részére nyelvtudási pótlék csak olyan további nyelvtudás után fizethető, amely a beosztás betöltésének nem feltétele. (2) A rendvédelmi szervezet szervezési állománytáblázatában az egyes beosztásokhoz rögzíteni kell, hogy az idegennyelv-tudásért a (4) bekezdés szerinti feltételek esetén nyelvpótlék fizethető. (3) Az idegennyelv-tudási követelmények meghatározása során figyelembe kell venni az adott rendvédelmi szerv tevékenységével összefüggésben az alábbiakat: a) a hatósági tevékenység során szükséges nyelvismereti követelményeket; b) a szolgálatteljesítés helyének népesség szerinti jellemzőit; c) az idegenforgalommal összefüggő általános tapasztalatokat; d) a nemzetközi kapcsolatok jellemző tendenciáit, feladatait. (4) A (2) bekezdés szerinti beosztásba kinevezettek részére amennyiben a hivatásos állomány tagja az idegennyelv-tudását államilag elfogadott nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal igazolja a nyelvtudás rendszeres használata esetén a nyelvtudás szintjétől függően idegennyelv-tudási pótlékot kell folyósítani. (5) A Hszt ának (5) bekezdésében megjelölt idegen nyelveken túl az ott meghatározott mértékű nyelvtudási pótlékra jogosító idegen nyelvek körét a 4. számú melléklet tartalmazza. Az állomány minősítése, jellemzése (a Hszt , aihoz) 54. (1) Az állomány tagjának felkészültségét, szakmai teljesítményét, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit minősítés (5. számú melléklet), illetve szolgálati jellemzés formájában rendszeresen, a tiszthelyettesi és zászlósi állományt érintően a ban rögzítettek figyelembevételével értékelni kell. (2) A minősítést, illetve a szolgálati jellemzést minden esetben írásban, a kötelező tartalmi elemeknek megfelelően kell elkészíteni. Azt a szolgálati elöljáró állítja össze és az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá. (3) Az elkészült minősítést a jóváhagyást követően az állomány tagjával 30 napon belül ismertetni kell. (4) Az ismertetésen részt vesz a közvetlen elöljáró és a személyügyi szerv képviselője, az érintett kérelme esetén az érdekképviseleti szerv megbízottja. (5) Az ismertetés előtt biztosítani kell, hogy az érintett a róla készült minősítést (szolgálati jellemzést) megismerje. Az ismertetést követően a minősítés egy példányát az érintettnek át kell adni. (6) A rendvédelmi oktatási intézmények hallgatóiról (tanulóiról) tanulmányaik befejezésekor tanulmányi jellemzést kell készíteni, melynek főbb tartalmi elemeit az intézmény vezetője határozza meg. 22

23 (7) A szerződéses állományról az előmenetelhez előírtakon túl szolgálati jellemzést kell készíteni a vállalt szolgálati idő leteltekor, illetve a hivatásos állományba vétel esetén. (8) A szolgálati jellemzésnek tartalmaznia kell: a) az érintett személyi adatait, b) a szolgálati jellemzés készítésének idejét és annak okát, c) az állomány tagja által végzett munka színvonalát, szakmai munkaterületének ismeretét, d) önállóságának, kezdeményezőkészségének tapasztalatait, e) felelősségvállalásának megítélését, f) szakmai ismeretei fejlődését, g) magatartásának jellemző vonásait, h) a szolgálatteljesítése során tapasztalt esetleges hibáit, azok bekövetkezésének okait, i) alkalmasságára vonatkozóan levont következtetéseket, tevékenységének javítására szolgáló szakmai feladatokat. Teljesítményértékelés (a Hszt. 245/F. -ához) 55. (1) A hivatásos állomány szolgálati tevékenységének, munkateljesítményének évenkénti értékelését az állományilletékes parancsnok által meghatározott célok és teljesítménykövetelmények figyelembevételével a tárgyév december 10-éig a szolgálati elöljáró két példányban írásban készíti el és felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz, aki azt záradékkal látja el és jóváhagyja. (2) Az állomány tagjáról készült teljesítményértékelés egy példányát az érintettnek át kell adni, míg másik példányát a személyi anyagba kell elhelyezni, amelyek megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron következő minősítés elkészítésekor köteles figyelembe venni. (3) A végzett tevékenység értékelésének végkövetkeztetése az illetményeltérítés alapfeltétele, ugyanakkor az értékelés ténye nem jelenti alanyi jogon az illetmény pozitív irányú eltérítését, illetve a nem kielégítő színvonalú munkavégzés sem vonja maga után automatikusan az illetmény negatív irányban történő eltérítését. (4) Az írásbeli értékelés átadására biztosított szóbeli megbeszélésen részt kell venni a szolgálati elöljárónak, a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a szakmai felügyeletet ellátó szerv vezetőjének és a személyügyi szerv képviselőjének. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai (a Hszt aihoz) 56. (1) Az állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve annak változása esetén meg kell állapítani és azt az érintett tudomására kell hozni. (2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az állomány igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani. (3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört kivéve a vezetők esetében az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja. 23

24 (4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása csak a szolgálati napok figyelembevételével történik. (A szolgálati napok szabadságkénti átszámítását a 6. számú melléklet tartalmazza.) (5) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulókat az oktatási intézmény által meghatározott rend szerint illeti meg a szabadság. A tanulmányaikat év közben befejezők a tanulmányok befejezését követően időarányosan a szolgálati idejüknek megfelelő szabadságra jogosultak. (6) A szolgálati vagy egészségügyi okból az esedékesség évében ki nem vett szabadság utólagos kiadása esetén is csak az esedékesség évében megállapított mértékű szabadság adható. (7) A Hszt ában meghatározott egészségügyi szabadság a szülőt csak a gyermeke kórházi ápolását, illetve betegségét megállapító orvosi igazolás alapján illeti meg. 57. A Hszt. 96. e) pontja szerint csak akkor kötelező illetmény nélküli szabadságot engedélyezni, ha a házastárs állami szerv, intézmény vagy az állam által támogatott nemzetközi szervezet kiküldöttjeként teljesít külszolgálatot. Szolgálati jogvita, a jogorvoslat rendje (a Hszt aihoz) 58. (1) Az állomány tagja által a szolgálati viszonyával összefüggésben írásban vagy szóban benyújtott kérelem elbírálásakor a szolgálati elöljáró a személyügyi szerv bevonásával köteles az érintettet meghallgatni, a kérelem kivizsgálásáról feljegyzést készíteni, továbbá intézkedéséről a kérelmezőt 15 napon belül írásban tájékoztatni, munkáltatói intézkedést igénylő ügyekben a keletkezett iratokat állásfoglalásával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz felterjeszteni, aki a kérelem tárgyában 30 napon belül köteles intézkedni. (2) Az állomány tagja kérelmet vagy panaszt csak a saját szolgálati viszonyát érintő ügyben, ezzel összefüggő döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban nyújthat be. (3) Az állomány tagja az általános panaszjogként őt megillető szolgálati panaszon túl a szolgálati viszonyával összefüggésben határozatban hozott döntéssel, intézkedéssel szemben jogorvoslattal élhet. (4) Az állomány tagja panaszt nyújthat be a a) fenyítést kiszabó határozat, b) kártérítési kötelezettségre vonatkozó határozat ellen. (5) Az állomány tagja fellebbezést nyújthat be a a) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset minősítése, b) nyugdíjmegállapító határozat ellen. (6) A munkáltatói joggyakorlás során hozott egyoldalú vezetői intézkedések esetén a soros járandóságok, egyéb juttatások biztosítását kivéve a döntést elrendelő parancsban az érintettet tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségről. (7) Sérelmesnek tartott döntés, illetve alanyi jogosultságát érintő, joghátrányt okozó vezetői intézkedés vagy mulasztás esetén az érintett a sérelmezett döntést hozó, első fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat. 24

25 Személyügyi igazgatás 59. (1) A rendvédelmi szerveknél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok: a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével, valamint az állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása; b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi feladataival összefüggő döntéselőkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek; c) a rendvédelmi szervek és szervezeteik működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása; d) a hivatásos és szerződéses állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi feladatok végzése; e) az állományban lévők és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása. (2) A személyügyi igazgatás elvei: a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság, az egyoldalú megítélés kizárását; b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen elöljárót. c) a személyügyi intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét; d) biztosítani kell a titokvédelmi szabályok betartásával a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást. A személyügyi igazgatás irányítása és ellenőrzése 60. (1) A rendvédelmi szervek egészére kiterjedően a személyzeti igazgatás szakirányítását a miniszter a minisztérium központi személyügyi szerve útján, az országos parancsnok (főigazgató) pedig a rendvédelmi szervre vonatkozóan a szerv személyügyi szolgálata útján végzik. (2) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni, illetve a személyügyi szerv útján irányítani és ellenőrizni. (3) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed a) a Hszt. és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak helyi szintű érvényre juttatásának elemzésére; b) az alárendelt állományilletékes parancsnokok, személyügyi szervek személyügyi tevékenységének átfogó megítélésére; c) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára. 61. (1) Az állományilletékes parancsnok személyügyi feladatai: a) gondoskodik az állományba kerülő hivatásos állomány tagja beilleszkedésének segítéséről, az előmenetelhez szükséges feltételek megteremtéséről, biztosításáról; b) kezdeményezi a szükséges személyi változtatásokat; c) gondoskodik a magasabb beosztásra alkalmas vezetők felkészítéséről; d) figyelemmel kíséri a szervezethez tartozó állomány életminőségének alakulását, szociális helyzetét és intézkedik a szükséges intézkedések megtételére; 25

26 e) gondoskodik a hatáskörébe tartozók minősítésének, szolgálati jellemzésének előkészítéséről, jóváhagyásáról; f) biztosítja, hogy a személyi döntések előkészítése a személyügyi vezető útján kerüljön végrehajtásra. (2) A minisztérium központi személyügyi szerve, a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében a) kezdeményezi a személyügyi igazgatásra vonatkozó jogszabályok előkészítését, szükséges módosítását, és végrehajtja az ezzel kapcsolatos szakmai tennivalókat; b) tervezi a miniszteri vagy magasabb személyügyi hatáskörbe tartozók előmenetelét, és végrehajtja az ezzel összefüggő feladatokat; c) gondoskodik a vezetőképzésre és továbbképzésre történő kiválasztás egységes elvek alapján történő végrehajtásáról; d) rendszeresen tájékoztatja a minisztert a hivatásos állomány érdek-képviseleti szervei által tett észrevételekről, javaslatokról, kezdeményezi a problémák megoldását; e) kezeli a miniszter, illetőleg magasabb személyügyi hatáskörbe tartozók személyi anyagát. (3) A szervezeti egységeknél működő személyügyi szervek, személyek feladatai: a) segítik az állományilletékes parancsnok személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatai végrehajtását; b) tervezik és döntésre előkészítik a személyügyi vonatkozású döntéseket, elkészítik az ezekhez kapcsolódó okmányokat; c) tervezik és előkészítik az adott rendvédelmi szerv, szervezeti egység hivatásos állományának előmenetelét, utánpótlását, képzését, továbbképzését; d) együttműködnek a hivatásos állomány érdek-képviseleti szerveivel; e) figyelemmel kísérik és rendszeresen elemzik az állomány szociális helyzetét, szükség esetén kezdeményezik a felmerülő problémák megoldását; f) kezelik és naprakész állapotban tartják az adott szervezeti egység állományába tartozók személyi anyagait, a nyilvántartásokat; g) a vagyonnyilatkozatra kötelezettekre vonatkozóan biztosítják a munkáltatói számnak (technikai azonosító) a vonatkozó Kormány rendelet szerinti kezelését, nyilvántartását. A személyügyi nyilvántartás rendje (a Hszt aihoz) 62. (1) Az állomány tagjáról a személyügyi nyilvántartás részeként az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél az e célra rendszeresített gyűjtőben elhelyezett személyi anyagot kell vezetni. (2) A gyűjtőben kell elhelyezni a keletkezés sorrendjében az alábbi személyi iratokat: a) a felvételi eljárás során keletkezett okmányok (kérelem és annak mellékletei, alkalmassági ellenőrzések anyagai, az érintett nyilatkozatai, munkaköri leírás stb.); b) a kinevezési okmány egy, eredeti aláírásokat tartalmazó példánya (szerződéses állomány esetén a külön szerződés egy példánya); c) személyi adatlap (7. számú melléklet); d) a szolgálati viszony során keletkezett okmányok (előresorolás, előléptetés, kinevezés, vezénylés, áthelyezés, egyéb intézkedést tartalmazó okmány, hatályos fenyítési határozat, szolgálati igazolvány nyilvántartás stb.); e) képzéssel (továbbképzéssel) kapcsolatos okmányok (beiskolázási javaslat, tanulmányi szerződés, végzettséget, képzettséget igazoló irat); f) minősítés (jellemzés) adatlapjai, a teljesítményértékelések; 26

27 g) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igazolások, egyéb nyilatkozatok; h) a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos okmányok (javaslat, kérelem, szolgálati igazolás stb.). (3) A személyi anyagba bejegyzést tenni csak okirat, illetve erről készült írásos vezetői intézkedés alapján az érintett egyidejűleg történő tájékoztatásával lehet. (4) A személyi anyagból kikerülő okmányokat az iratkezelési szabályoknak megfelelően selejtezni kell. (5) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni és külön kell tárolni. (6) A miniszter által irányított rendvédelmi szervek közötti áthelyezés esetén a személyi anyagot át kell adni a fogadó szervnek, míg egyéb rendvédelmi szervek kikérése alapján az érintett írásos hozzájárulása esetén a személyzeti anyag átadható. 63. (1) A minisztériumban és a rendvédelmi szerv országos parancsnokságán (főigazgatóságon) az adott rendvédelmi szervre vonatkozó központi személyügyi nyilvántartást, a Hszt (2) bekezdése szerinti szervezeti egységeknél, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon pedig személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni. (2) Az 1. -ban meghatározott szervek szervezési (állománytáblázat) adatainak és hivatásos állományának a személyügyi nyilvántartás keretében nyilvántartható adatainak számítógépes rendszerben történő feldolgozását, valamint egyéb nyilvántartásokkal való kapcsolattartását az egységes számítógépes személyzeti-munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszer (SZENYOR for Windows) programmal kell végrehajtani. (3) A SZENYOR for Windows rendszer rendszergazdai feladatait és országos működtetését, valamint a központi személyügyi nyilvántartási adatok feldolgozását az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály látja el. (4) A személyügyi nyilvántartási feladatok végrehajtására a SZENYOR for Windows rendszert használja: a) az országos parancsnokság (főigazgatóság) személyzeti és munkaügyi feladatait ellátó szervezeti egysége az adott rendvédelmi szerv állományára vonatkozó személyügyi adatok alapnyilvántartására; b) az állományilletékes parancsnokok, szervezeti egységeinél működő személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó szerv, illetve személy, a személyügyi alapnyilvántartás vezetésére. (5) A személyügyi nyilvántartás adatállományának folyamatos karbantartása érdekében minden hónap 5. napjáig a (4) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szervek a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében történt változásokat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztálynak számítástechnikai módszerrel (hálózaton vagy mágneses adathordozón) megküldik. A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása (a Hszt aihoz) 64. (1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt (1) bekezdésében, továbbá a Hszt. 100/A. -ában meghatározott szempontból beszámítható szolgálati viszony, illetve szolgálati idő kezdetét, és azt a kinevezési okmányban rögzíteni kell. 27

28 (2) A Hszt (1) bekezdés szerint szolgálati viszonynak minősülő időket, függetlenül a köztük lévő kiesés időtartamától egybe kell számítani, és a kezdő dátumot ennek alapján kell megállapítani. A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet. (3) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani, és abba csak a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, illetve szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni. (4) A szolgálati idő pótlékra jogosultság kezdetének megállapításakor a ténylegesen hivatásos állományban töltött időket össze kell számítani. (5) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos idők számítása: a) a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából beszámítható: - a Hszt. hatálybalépése előtt állományba kerültek esetében (Hszt ): munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi szervek sor-, tartalékos, póttartalékos, továbbszolgáló, hivatásos állományában, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyban töltött, valamint a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló évi 10. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) alapján elismert és beszámított valamennyi idő ; a Hszt. hatálybalépése után állományba kerültek esetében (Hszt ) a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban, sor-, tartalékos, póttartalékos, szerződéses szolgálati viszonyban, valamint a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben december 31-ig hallgatói jogviszonyban töltött idő, b) a jubileumi jutalom, a pótszabadság mértéke szempontjából beszámítható: - a Hszt. hatálybalépése előtt állományba kerültek esetében: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi szervek sor-, tartalékos, póttartalékos, hivatásos állományában, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyban töltött, valamint a tvr. alapján elismert és beszámított valamennyi idő, - a Hszt. hatálybalépése után hivatásos állományba kerültek esetében a Hszt ának (1) bekezdésében meghatározottakon túl a Hszt ának (4) bekezdése szerinti idő, amennyiben a hivatásos állományba történő kinevezés az adott jogviszonyból áthelyezéssel, illetve megszakítás nélkül közvetlenül történt, c) a nyugdíj mértéke szempontjából beszámítható idő: 1. a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából elismert és beszámított szolgálati idő, valamint 2. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok szerint szolgálati időnek minősülő egyéb idő, d) korkedvezményre jogosító szolgálati idő: - a rendvédelmi szerveknél ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő, beleértve a Hszt a alapján kedvezményesen számított szolgálati időket is, e) végkielégítés, leszerelési segély szempontjából beszámítható idő: - a Hszt. hatálybalépése előtt állományba kerültek esetében: a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából elismert és beszámított szolgálati idő, - a Hszt. hatálybalépése után állományba kerültek esetében: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi szervek sor-, tartalékos, póttartalékos, szerződéses, hivatásos állományában, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idő, amennyiben az előző jogviszonyból áthelyezéssel került állományba. 28

29 65. (1) A Hszt a szerinti, kedvezményesen számított szolgálati időket folyamatosan nyilván kell tartani, évente, illetve az erre jogosító szolgálati viszony végén rögzíteni kell, és a szolgálati viszony kezdetét újólag meg kell állapítani. (2) Minden év végén a szolgálati viszony kezdő időpontjához a kedvezményesen számított szolgálati idő tartamát hozzá kell adni. Az így kialakított időpont a szolgálati viszonyban töltött idő új kezdete. A szolgálati viszony módosítását évente parancsban kell rögzíteni. (3) A kedvezményesen számított szolgálati időket az e célra rendszeresített NYIL- VÁNTARTÓ LAP -on kell vezetni (8. számú melléklet) és azt a személyi anyagba kell elhelyezni. 66. (1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének az 56. -ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani. (2) Amennyiben a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, úgy a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak. (3) Amennyiben a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor az erről szóló parancs egy példányát a miniszter által kijelölt Nyugdíjmegállapító Szervének is meg kell küldeni. (4) A Hszt. 115/A. -ának (3) bekezdése szerinti igazolást a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal és formában, két példányban kell kiállítani és annak egyik példányát az érintettről készített személyi alapnyilvántartás részeként kell kezelni. (5) A (4) bekezdés szerinti igazolásban szolgálati időként csak a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából elismerhető szolgálati időt lehet figyelembe venni. A szolgálati viszony időtartamának megállapításakor a több részletben töltött időket össze kell számítani. (6) Az igazolást, illetve a szolgálati időnek a Hszt. 115/A. -a (6) bekezdése szerinti megszűnéséről szóló igazolást az illetékes személyügyi szerv megbízottja készíti el és azt kizárólag az állományilletékes parancsnok akadályoztatása esetén az őt helyettesítő és a személyügyi hatáskör gyakorlásával is megbízott vezető írhatja alá. (7) A szolgálati viszony megszünésekor a hivatásos állomány tagja részére szolgálati idő igazolást kell kiadni ( számú melléklet). Az állományra vonatkozó munkáltatói parancsok kiadásának rendje 67. (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket általában írásban, a rendvédelmi szerveknél egységesen parancsban, minisztériumi és a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a fenntartó hatáskörébe tartozó döntéseket határozatban kell elrendelni. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlés), illetve a polgármester által hozott döntéseket tartalmazó határozat alapján amennyiben az indokolt annak parancsban történő megjelentetéséről a szakmai felügyeletet ellátó főigazgató, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgató gondoskodik. (3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományára vonatkozó határozatokhoz, parancsokhoz szükséges adatszolgáltatást az érintett szervek (pl. Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága) a szakmai felügyeletet ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok útján kötelesek felterjeszteni. 29

30 (4) Parancsban kell elrendelni: a) a szolgálati viszony keletkezését, kinevezést; b) szolgálati hely, beosztás változását, módosítását; c) besorolást, előléptetést, előresorolást; d) iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást; e) kitüntetést, jutalmazást; f) fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket; g) fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével a rendfokozatot, beosztást és a szolgálati jogviszonyt érintő intézkedéseket; h) illetmény nélküli szabadság engedélyezését; i) szolgálati viszony szüneteltetését; j) névváltozás átvezetését; k) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezést, a vezénylést, megbízást; l) rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését; m) a szolgálati viszony megszüntetését, nyugállományba helyezést; n) korábbi munkáltatói intézkedés módosítását; és mindazon döntéseket, amelyek az addig hatályos parancs lényeges elemét érintik. (5) A parancs szakszerű előkészítéséért az illetékes személyügyi szerv, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős. (6) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy parancsban kell elrendelni. (7) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó parancsot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot, illetve kivonatot kell készíteni. (8) Az állományparancs eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint. (9) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott parancs intézkedésre megküldött példányait ugyancsak személyi iratként kell kezelni és az általános iratkezelési szabályoknak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni. A katonai ügyintézés rendje 68. (1) A miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek állományába tartozó hadköteles állományról adatszolgáltatást kell teljesíteni a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ (továbbiakban: MH KIAK) részére. (2) Az adatszolgáltatást évente egy alkalommal elektronikusan a SZENYOR for Windows programmal december 10-ig kell végrehajtani. (3) Adatszolgáltatást kell teljesíteni a név, rendfokozat és jogviszony változásairól, illetőleg a fogyatékba helyezésről. (4) A MH KIAK részére az összesített adatszolgáltatást a katasztrófavédelmi főigazgatóság személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egység hajtja végre. 30

31 A szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás rendje 69. (1) A szolgálati igazolványok előállítása, nyilvántartása a központi személyügyi nyilvántartás adatbázisára támaszkodva centralizáltan történik. (2) Az alapnyilvántartásra kötelezett szervek az igazolvány-ügyintézést érintő minden adatváltozást soron kívül kötelesek a központi nyilvántartás számára továbbítani. (3) Az igazolvány előállításához szükséges adat felvételezés az országos parancsnokság (főigazgatóság) személyügyi szervei által koordináltan, a külön rendelkezésben meghatározottak szerint történik. (4) A szolgálati viszony megszűnése vagy bármely más okból bevont szolgálati igazolványt a selejtezési jegyzőkönyvvel együtt a kiadó szervnek kell megküldeni. (5) A miniszter által irányított rendvédelmi szerven belüli áthelyezés miatti igazolványcsere esetén az új igazolvány igénylése, a régi bevonása és selejtezése az új szolgálati hely személyügyi szerve által történik. (6) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés kezdetén a szolgálati igazolványt be kell vonni, és az utolsó munkában töltött napon az átmeneti szolgálati igazolványt az érintett részére át kell adni. (7) Azt, akinek szolgálati viszonya rokkantsági vagy szolgálati nyugdíjra jogosultság miatt szűnik meg, a szolgálati igazolvány bevonásával egy időben el kell látni nyugdíjas igazolvánnyal. (8) Az átmenetileg rokkanttá nyilvánítottak részére a rokkantság idejére szóló nyugdíjas igazolványt kell kiállítani és átadni. Átmeneti, záró rendelkezések 70. (1) A rendvédelmi szerv e rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját, aki a) a korábbi jogszabályok szerinti képesítéssel rendelkezik, illetve annak megszerzése alól mentesítették, más, magasabb beosztási kategóriába tartozó munkakörbe helyezéséig képesítettnek kell tekinteni; b) az előírt szakképesítéssel nem rendelkezik, ha részére a rendelet hatálybalépése előtt jogszabály nem állapított meg képesítési előírást, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével köteles azt a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő alatt a Hszt (2) bekezdése szerint megszerezni. Ezt a kötelezettséget a besorolásában elő kell írni. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hivatásos állomány tagja a rendelet hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte és a szakképesítés csak iskolarendszerű képzésben szerezhető meg. A hivatásos állomány tagját ez esetben is képesítettnek kell tekinteni. 71. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet hatályát veszti. 31

32 1. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium... (szerv megnevezése) N Y I L A T K O Z A T Alulírott:... szül. idő:... anyja neve:... tudomásul veszem, hogy a... hivatásos állományába történő kinevezésemhez a munkáltató a hivatásos állomány szolgálati viszonyát szabályozó évi XLIII. törvény 37. (1) bekezdése személyemre büntetlen előéletű követelményt határoz meg, melynek ellenőrzésérhez hozzájárulok. * Tudomásul veszem, hogy az általam betöltendő beosztás fontos és bizalmas munkakörnek minősül és kijelentem, hogy a Hszt. 37. (5) bekezdése szerinti nemzetbiztonsági követelményeknek megfelelek, egyben hozzájárulok ennek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatok által történő ellenőrzéséhez. Tudomásul veszem, hogy az ehhez szükséges személyes adataimat a munkáltatóm kezeli, és az alkalmasság meglétét szolgálati viszonyom fennállása alatt is bármikor ellenőrizheti. Kelt:. felvételre jelentkező * Csak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 2. számú mellékletében és a végrehajtására kiadott 33/2007. (X. 25.) ÖTM rendeletben meghatározott munkakörök esetében, egyébként át kell húzni. Nemzetbiztonsági ellenőrzés megtörtént:... A következő ellenőrzés tervezett időpontja: (5 éven belül)... ig. Készült 1 példányban. Megjegyzés: kitöltés után a személyi anyagba lerakandó! 32

33 2. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS amely létrejött egyfelől a... a továbbiakban mint munkáltató, másfelől... szül. hely, év, hó, nap:... anyja neve:... lakcíme:... az... oktatási intézmény nappali tagozatos... évfolyamos hallgatója, a továbbiakban mint ösztöndíjas között az alábbi feltételekkel: 1. A munkáltató vállalja, hogy az ösztöndíjas részére tól kezdődően a tanulmányai hátralévő idejére tanulmányi ösztöndíjat folyósít. a) az.../... oktatási év első félévére az alapösztöndíj havi összege a mindenkori minimálbérrel megegyező összeg, azaz... Ft. b) az.../... oktatási év második félévétől az alapösztöndíjon túl a tanulmányi eredménytől függő tanulmányi juttatást fizet: tanulmányi eredmény esetén... Ft/hó tanulmányi eredmény esetén... Ft/hó tanulmányi eredmény esetén... Ft/hó 2. Az ösztöndíjon felül a munkáltató vállalja: a) az oktatási intézmény által igazolt alap és kiegészítő tandíj megtérítését, b) jegyzetek és tanszer vásárlás költségeit, c) a vizsgadíjat, d) az évenkénti kötelező szakmai gyakorlat alatt végzett munkáért a mindenkori minimálbér összegével megegyező ösztöndíj kiegészítést. 3. Az ösztöndíjjal és egyéb juttatásokkal kapcsolatos elszámolásokat a... pénzügyi szerve végzi. 4. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az ösztöndíjast tanulmányi befejezését követően a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja, ha a kinevezés időpontjában a hivatásos állományba vétel feltételeinek megfelel. 5. Az ösztöndíjas kötelezettséget vállal arra, hogy a) a tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tesz, b) oktatási évenként a nyári szünidőben 30 naptári napig a munkáltató által kijelölt szervezeti egységnél a tanulmányaival összefüggő szakmai gyakorlaton vesz részt, c) a tanulmányai befejezését jelentő utolsó vizsgát (államvizsga, diplomamunka megvédése) követő 30 napon belül egyetértésével a munkáltató által meghatározott szervnél, a végzettségének megfelelő beosztásba hivatásos szolgálati viszonyba lép, d) az állományba történő kinevezésétől számított... évig az ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szerv állományába teljesít szolgálatot. A rendvédelmi szerv állományába kötelezően eltöltendő időtartamba nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama. 6. A rendvédelmi szerven belül a beosztást, illetve a munkavégzés helyét a felek közös megegyezéssel módosíthatják. 7. Amennyiben a munkáltató bármely e szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ösztöndíjas külön egyeztetésen alapuló megállapodás szerint mentesül a szerződésben vállalt kötelezettsége alól. 8. Az ösztöndíjas tudomásul veszi, hogy ha neki felróható okból nem teljesíti az 5. pontban meghatározott kötelezettségeit, vagy az 5. d) pontban meghatározott idő letelte előtt szolgálati viszonya neki felróható okból megszűnik, a szerződésszegés megállapítása esetén az 1-2. pontban meghatározott és részére kifizetett juttatásokat 8 napon belül köteles egy öszszegben késedelem esetén a jegybanki kamat érvényesítésével visszafizetni. 33

34 9. Az ösztöndíjas a keletkezésétől számított 15 napon belül a munkáltatót köteles értesíteni a) a szemeszterenkénti tanulmányi eredményéről, b) a tanulmányok engedéllyel történő megszakításáról, félév- és évismétlésre utasításról, c) hallgatói jogviszonyának megszűnésére kiható bármely okról, d) ha ellene bűntető vagy szabálysértési eljárás indult, e) bűncselekmény miatti jogerős elítéléséről, f) bármely állományba vételét akadályozó tényezőről. E kötelezettségeinek elmulasztása esetén érvényesíthetők a szerződésszegés következményei, a késedelem határnapjától számítva. 10. A felek a tanulmányi ösztöndíj szerződéssel kapcsolatban felmerülő vita esetén a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény és a Ptk. vonatkozó szabályait tekintik irányadónak...., P. H.. ösztöndjas. munkáltatói jogkört gyakorló 34

35 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium... (szerv megnevezése) 3. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez TANULMÁNYI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyfelől a... (a továbbiakban mint munkáltató) másfelől... születési idő... anyja neve... lakcíme:... (a továbbiakban mint képzésben részt vevő) között a következő feltételekkel: 1. A képzésben részt vevő vállalja, hogy a... (a tanintézet megnevezése)... szak... tagozatán folyó oktatás keretében... képesítést szerez. Ennek érdekében kötelezi magát, hogy tanulmányait folyamatosan, a legjobb tudása szerint az előírt időtartam alatt elvégzi. A képzés kezdésének ideje:... A képzési idő:... A képzés befejezésének várható ideje: A munkáltató kötelezi magát arra, hogy az oktatási intézmény által igazolt tanulmányi költségek (a mindenkori tandíj, vizsgadíj, jegyzetek)...%-át a befizetést igazoló számla ellenében a képzésben részt vevőnek megtéríti. A képzés során felmerülő egyéb (utazási, szállás) költségeket a kiküldetésre vonatkozó hatályos rendelkezések szerint megtéríti. A képzés időtartama alatt biztosítja az oktatási intézmény által megjelölt időpontokban a tanulmányi- és munkaidőkedvezményt, továbbá ez időre az illetményének folyósítását. 3. A képzésben részt vevő vállalja, hogy tanulmányai befejezését követően a tanulmányok idejével megegyező időtartamban a... mint munkáltatónál fennálló szolgálati viszonyát fenntartja. Tudomásul veszi, hogy amennyiben az ezen szerződésben vállalt kötelezettségének egészségi vagy egyéb a munkáltató által méltányolt ok kivételével önhibájából vagy számára felróható okból nem tesz eleget, úgy a szerződés 2. pontjában részére biztosított támogatást (költségek, illetmény) időarányosan köteles viszszatéríteni. 4. Amennyiben a képzési idő az 1. pontban meghatározott időtartamot bármely oknál fogva meghaladja, ezen időtartamra a munkáltató a meghatározott kedvezményeket nem biztosítja. 5. A képzésben részt vevő mentesül a visszatérítési kötelezettség alól, amennyiben a munkáltató a meghatározott támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el. 6. A képzésben részt vevő köteles szemeszterenként az oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási és vizsgarendi igazolást a munkáltatónak bemutatni. 7. A szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a mindenkori munkajogi szabályok az irányadók. Budapest, a képzésben részt vevő munkáltató Készült:... példányban Kapja:... 35

36 4. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez A minisztérium irányításával működő rendvédelmi szervek hivatásos állománya számára kiemelt nyelvpótlékra jogosító idegen nyelvek A Hszt ának (5) bekezdése szerinti mértékű idegennyelv-tudási pótlék folyósítható: a) az ország államhatárral érintkező illetékességi területen működő szervek hivatásos állománya részére a szomszédos állam nyelvének, az ország más területein pedig az állományilletékes parancsnok által meghatározott nyelv tudása és C típusú nyelvvizsga esetén, b) a kínai, az arab, a perzsa, illetőleg az egyéb ritka és különleges idegen nyelvek közül a főigazgató által meghatározott nyelv tudása és C típusú nyelvvizsga esetén. 36

37 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium... (szerv megnevezése) 5. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez MINŐSÍTÉSI LAP Név:... rendfokozat:... Születési helye:... Születési idő:... év... hó... nap Anyja neve:... Beosztása:... Vezetői megbízása:... Az adott pályaszakasz kezdete:... A minősítés időpontja:... év... hó... nap A minősítés készítésének oka:... Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka: Jogszabályban előírt és a rendvédelmi szerv által meghatározott feltételek, feladatok: A minősítés szempontjai 1. Szakmai ismeret jártasság: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 2. Elemzőkészség: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 3. Ítélőképesség: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 4. Fizikai állóképesség, terhelhetőség: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 5. Pszichikai állapot, tűrőképesség: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 7. Felelősségérzet, hivatástudat: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 8. Pontosság: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 9. Írásbeli kifejezőkészség: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 10. Szóbeli kifejezőkészség: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 11. Kapcsolatteremtő, -fenntartó készség: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 12. Szorgalom, igyekezet: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 37

38 Vezető esetében további szempontok 13. A vezetett szervezet munkájának színvonala, hatékonysága: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) 14. A szolgálat szervezettsége: (Kiemelkedő, Átlag feletti, Átlagos, Átlag alatti, Nem kielégítő) A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok: 15. A minősítés indoklása: 16. A minősített alkalmasságának megítélése: 1. Kiválóan alkalmas 2. Alkalmas 3. Kevésbé alkalmas 4. Alkalmatlan Kelt:.... Jóváhagyom! a minősítő neve, szolgálati beosztása... állományilletékes parancsnok A minősítés tartalmát megismertem: Észrevételeim: Az érdek-képviseleti szerv észrevételei: A minősítést a minősítettel ismertettem: Kelt: minősítő.. minősített 38

39 6. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez Átszámítási segédlet a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításához Általános szabályként a szabadságot valamennyi szolgálatiidő-rendszerben foglalkoztatott hivatásos állományú részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen. a) A hivatali munkarendben dolgozók esetében az ötnapos munkahétnek megfelelően kell a munkanapokat beszámítani. b) Váltásos szolgálatiidő-rendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati napja következzék. Az alábbiak alkalmazásával a szabadság szolgálati napokra átszámítható. 1. Megállapítjuk a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos munkarendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjai számát. 2. A váltásos szolgálatiidő-rendben dolgozók szolgálati napjait osztva a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával megkapjuk a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek arányát. 39

40 7. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium... (szerv megnevezése) SZEMÉLYI ADATLAP I. SZEMÉLYI ADATOK... (Családi és utóneve, nőknél leánykori név is)... (Névváltozás esetén az előző neve és a vonatkozó okmány száma) Születési helye... év... hó... nap Születési ideje Anyja neve:... Lakcíme:... Telefonszáma:... Tartózkodási helye:... Telefonszáma:... Családi állapota:... Házastárs (élettárs) neve:... Gyermekek neve születési ideje eltartás kezdete eltartás vége 40

41 II. ISKOLAI VÉGZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK Legmagasabb iskolai végzettsége (több felsőfokú iskola esetén valamennyi) Szakképzettségei: Az iskola megnevezése (kar, szak) oklevél, bizonyítvány kelte, száma. oklevél, bizonyítvány kelte, száma Katonai, rendvédelmi szakmai képesítései: oklevél, bizonyítvány kelte, száma Tudományos fokozata, oktatói címe: Megnevezése Kelte Okmány száma Idegennyelv-tudása: Nyelv megnevezése Ismeret foka Vizsga ideje Okmány száma.. Gépjárművezetői engedély megszerzése, annak kategóriája: vizsga ideje Kategóriája Képesítési előírás: Iskola Határidő: III. KORÁBBI ALKALMAZÁSI (FOGLALKOZTATÁSI) ADATOK Munkajogi jogviszonyai: Munkahely Munkakör Jogviszony kezdete vége megszűnés módja Katonai szolgálat adatai: Sorkatonai szolgálat ideje rendfokozata Szerződéses állományban töltött ideje rendfokozata... Más rendvédelmi szervnél hivatásos rendfokozata beosztása állományban töltött ideje Tényleges szolgálati viszonyban töltött idejének kezdete:... év... hó... nap A nyugdíj mértéke szempontjából beszámítható szolgálati idejének kezdete:... év... hó... nap Végkielégítésre jogosultság kezdete:... év... hó... nap... Szolgálati Jel -re (tűzoltó, polgári védelmi) jogosultság kezdete:... év... hó... nap Alkalmazási jogviszony utáni elismerésre jogosultság kezdete:... év... hó... nap 41

42 IV. A SZOLGÁLATI BEOSZTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Eddig betöltött beosztásai: Beosztás megnevezése Kezdete (okmány száma) Vége (okmány száma) Megszűnés módja Szolgálati viszonya során elért rendfokozatai: Rendfokozat megnevezése Előléptetés (kinevezés) időpontja Okmány száma Soron történő előléptetésének ideje:... év... hó... nap A foglalkoztató rendvédelmi szerv megnevezése Statisztikai számjele Beosztás megnevezése Beosztási kategória Fizetési fokozat Kinevezés ideje Beosztásához rendszeresített rendfokozati maximum:... Következő fizetési fokozatba történő előresorolásának időpontja:... Szolgálati ideje során szerzett címek: A cím megnevezése adományozás időpontja okmány száma FEOR száma:... TAJ száma:... Ruhanorma:... Szolgálati igazolván száma:... Megbízásra vonatkozó adatok: Helyettesített beosztás A megbízás ideje Elrendelő okmány száma -tól -ig. Rendelkezési állományba helyezések: Jogalapja A megbízás ideje Elrendelő okmány száma -tól -ig

43 Berendelés, vezénylés adatai: Beosztás Berendelés, vezénylés ideje Elrendelő okmány száma -tól -ig Kitüntetések, elismerések: Az elismerés megnevezése Adományozás ideje Okmány száma Minősítés, szolgálati jellemzés adatai: Időpontja Jellege Végkövetkeztetése Új minősítés tervezett időpontja Fegyelmi fenyítések adatai: Fenyítés neme Hatálya Mentesítés időpontja Szolgálati viszony szünetelésének adatai A szünetelés indoka A szünetelés ideje Elrendelő okmány száma -tól -ig Engedélyezett más kereső foglalkozás: A foglalkozás megnevezése Engedélyezés időpontja Okmány száma -tól -ig Szolgálati viszony meghosszabbítása: visszatartás ideje:... tól... ig, okmány száma:... 43

44 Szolgálati viszony megszűnése: Megszűnés jellege Megszűnés oka Megszűnés ideje Okmány száma Kifizetett végkielégítés mértéke, összege:... havi... Ft. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt:..., év... hó... nap Az adatokat ellenőriztem:... év... hó... nap... adatszolgáltató... személyzeti ügyintéző 44

45 8. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium... (szerv megnevezése) NYILVÁNTARTÁSI LAP a kedvezményesen számított szolgálati időről Név:... rendfokozat:... Születési idő:... év... hó... nap Anyja neve:... Megállapított szolgálati viszony kezdőnapja:... év... hó... nap szeptember 1-jétől kedvezményesen számított szolgálati idők: Év Szolgálati hely Szolgálat kezdete, vége Szolgálat időtartama napokban Számítás módja (2x-1.2) Kedvezményes idő 45

46 9. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium... (szerv megnevezése) I G A Z O L Á S Igazolom, hogy... (név, rf.) születési helye, ideje:..., a. n.:... lakcíme: év... hó... napjától a... állományában határozatlan idejű kinevezéssel - szolgálati viszonyban töltött ideje a három évet meghaladja, - hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése nincs folyamatban, - ellene fegyelmi eljárás nem folyik. Nevezettre a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény 115/A. -a rendelkezései értelmében a lakáshitel igénylése esetén az állami készfizető kezesség vállalása kiterjed. Ezen igazolást nevezett kérésére pénzintézeti lakáshitel igényléséhez adtam ki. Az igazolást kiállító személyügyi szerv megbízottjának neve és telefonszáma: Kelt: állományilletékes parancsnok P. H. 46

47 10. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez Szám: SZOLGÁLATI IDŐ IGAZOLÁS... az évi XLIII. törvény 328. alapján...-tól...-ig elismert szolgálati idejét szolgálati viszonyának a hivatkozott törvény... alapján történt megszüntetéséig szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolom. A fenti szolgálati időből:...-tól...-ig a... hivatásos állományába teljesített szolgálatot, amely a vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok alapján korkedvezményre jogosító szolgálati időnek minősül...., n. Készült: Kapja: 3 példányban 1-2. pld. Címzett 3. pld. szü. ag.... személyügyi vezető Igazolom, hogy illetményét jelen igazolás kiállításakor kötelezően levonandó tartozás nem terhelte.* Nevezett illetményét ezen igazolás kiállításakor az alábbi jogosultak részére, a következőkben felsorolt kötelezően levonandó jogerős határozat vagy jogszabály alapján megállapított tartozások terhelik.* Igazolom, hogy... évre járó... nap szabadságából... napot vett igénybe. A tizenharmadik havi illetményt teljes összegben, időarányos összegben felvette, nem vette fel.* Részére a Hszt a értelmében az alábbi jubileumi jutalom került kifizetésre:... éves hó... nap Nevezett részére szolgálati viszonya megszüntetésekor... Ft összegű végkielégítés került kifizetésre. * A nem kívánt rész törlendő!..., Az igazolás két példányát átvettem:..., pénzügyi ügyintéző... FONTOS FIGYELMEZTETÉS AZ ÁLLOMÁNY TAGJA RÉSZÉRE! Ezen szolgálati igazolást gondosan őrizze meg, mert csak akkor állíthatják ismét munkába, ha ezt az igazolást az új foglalkoztatójának átadja. 47

48 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium... (szerv megnevezése) 11. számú melléklet a /.ÖTM rendelethez Szám: SZOLGÁLATI IDŐ IGAZOLÁS... az évi XLIII. törvény 326. alapján...-tól...-ig elismert szolgálati idejét szolgálati viszonyának a hivatkozott törvény... alapján történt megszüntetéséig szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolom, amelynek alapján a Hszt.... -a szerint... nyugdíjra jogosult, annak... mértékű folyósítása mellett. A fenti szolgálati időből:...-tól...-ig a... hivatásos állományába teljesített szolgálatot, amely a vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok alapján korkedvezményre jogosító szolgálati időnek minősül...., n. Készült: Kapja:... személyügyi vezető 4 példányban 1-2. pld. Címzett 3. pld. szü. ag. 4. pld. IRM Nyugdíjmegállapító O. Igazolom, hogy illetményét jelen igazolás kiállításakor kötelezően levonandó tartozás nem terhelte.* Nevezett illetményét ezen igazolás kiállításakor az alábbi jogosultak részére, a következőkben felsorolt kötelezően levonandó jogerős határozat vagy jogszabály alapján megállapított tartozások terhelik.* Igazolom, hogy... évre járó... nap szabadságából... napot vett igénybe. A tizenharmadik havi illetményt teljes összegben, időarányos összegben felvette, nem vette fel.* Részére a Hszt a értelmében az alábbi jubileumi jutalom került kifizetésre:... éves hó... nap Nevezett részére szolgálati viszonya megszüntetésekor... Ft összegű végkielégítés került kifizetésre. * A nem kíván rész törlendő!..., pénzügyi ügyintéző Az igazolás két példányát átvettem:..., FONTOS FIGYELMEZTETÉS AZ ÁLLOMÁNY TAGJA RÉSZÉRE! Ezen szolgálati igazolást gondosan őrizze meg, mert csak akkor állíthatják ismét munkába, ha ezt az igazolást az új foglalkoztatójának átadja. 48

49 SZAKMAI INDOKOLÁS A rendvédelmi szervek irányításának különválása tette indokolttá a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tagjai szolgálati viszonyának kérdései és a személyügyi igazgatás rendjének önálló miniszteri rendeletben való szabályozását. A tervezet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosításának végrehajtási szabályait is tartalmazza. 1. A Hszt. 3. -a szerint egyes beosztások nem minősülnek a szolgálati viszony jellegének meghatározása alapján az élet és testi épség kockázatával járó szolgálati tevékenységnek. A Hszt. 3. (5) bekezdése szerint a hivatásos beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának a további foglalkoztatását, szolgálati viszonyát és előmenetelét nem érinti. A módosítás végrehajtási rendelkezése a tervezet 36. (3) bekezdésében került meghatározásra. 2. A Hszt. módosítása szerint, ha a felmentési idejét töltő személy költségvetési szervnél helyezkedik el, foglalkoztatása megkezdésének időpontjától a felmentés hátralévő időtartamára átlagkeresetre nem jogosult. Ennek végrehajtási szabályait a tervezet 28. -a tartalmazza. 3. A Hszt. 59/A. -a alapján a hivatásos állomány tagja közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba áthelyezhető, melynek végrehajtásával kapcsolatos szabályokat a tervezet 14. (4) és (5) bekezdései tartalmazzák. 4. A tervezet a Hszt. módosításainak végrehajtása mellett, a szolgálati viszony egyes kérdéseit és a személyügyi igazgatás rendjét szabályozó egyéb rendelkezéseket is pontosítja. 5. A személyügyi igazgatás és feladat végrehajtás rendjének szabályozása a katasztrófavédelmi szervek és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában mintegy tízezer főt érint. 6. A rendelet hatályba lépésével az adminisztratív tevékenység és a költségvetési finanszírozás terhei nem növekednek. 49