Áfa időszaki elszámolások belföldön és országhatáron kívül

Átírás

1 Áfa időszaki elszámolások belföldön és országhatáron kívül Összeállította: Horváth Józsefné Okl. könyvvizsgáló

2 A november 18-án elfogadott adómódosító törvény július 1-jei hatállyal módosította az időszaki elszámolások teljesítési időpontját. A jogalkotó eredeti szándéka a közösségi irányelvvel való harmonizáció volt. Az eredetileg július 1-jétől élő szabály értelmében - a közüzemi szerződéseket kivéve - az áfa teljesítési időpontja nem a számla kifizetésének esedékessége, hanem a felek közötti elszámolási időszak utolsó napja lett volna

3 Az eredetileg július 1-jével hatályos módosítás képviselői indítványra végül január 1-jétől vált volna hatályossá, s olyan december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellett volna először alkalmazni, amely esetében a fizetés esedékessége december 31-ét követő időpont lett volna. A parlament végül június 23-i rendkívüli ülésén egy újonnan benyújtott javaslatot fogadott el, mely szerint: a jogalkotó visszaállítja a december 31. szerinti eredeti állapotot az elszámolási időszakos ügyletekhez fűzött teljesítési határidőre vonatkozóan

4 Áfa tv ának alkalmazása Az Áfa tv. nem szabályozza taxatívan azoknak az ügyleteknek a körét, amelyeknél a teljesítés időpontját az Áfa tv a alapján kell meghatározni. Az Áfa tv. rögzíti mindazokat a jellemzőket, amelyek fennállása esetén az adott ügyletre az Áfa tv a az irányadó

5 Az Áfa tv. 58. (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik

6 Elszámolási időszakos teljesítésről van szó akkor, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el. illetve ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik a nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés vonatkozásában a díjfizetés

7 58.. szerinti ügyletek lehetnek - A közüzemi szerződésen alapuló jogviszonyra alapozott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás; - a bérbeadás; - átalánydíjas ügyletek; - amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott időközönként számolnak el

8 Minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás,vagy átalánydíj-fizetési határnapján keletkezik, azaz nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja

9 Az általános szabályok szerint - ha a részletfizetés a teljesítést megelőzi, az adott részletet előlegként kell kezelni, - ha pedig az ügylet teljesítését követi, akkor már nem jár adófizetési kötelezettséggel az adott részlet, hiszen az adózási tényállás, az adóztatandó ügylet vonatkozásában a teljesítés már beállt, az adót már meg kellett fizetni

10 Nem alkalmazható A zárt végű lízingszerződéseknél is időszakonként történik az elszámolás, itt mégsem alkalmazható ez a szabály, hanem továbbra is a birtokba adáskor keletkezik az áfakötelezettség. Az időszakos elszámolást nem szabad összekeverni a gyűjtőszámla alkalmazásával bonyolított ügyletekkel. A gyűjtőszámla csupán egy számlázási technika, melynél meghatározott ütemezés szerint történik ugyan a számlák kiállítása, de az áfát a számlán szereplő egyedi teljesítési időpontok szerint kell megfizetni. Ezzel szemben időszakos elszámolásnál az adott időszakon belüli értékesítések együttes elszámolása történik meg egyetlen közös teljesítési időponttal

11 Kiskereskedelmi üzletlánchoz beszállító Tejipari Vállalat és az üzletlánc abban állapodtak meg, hogy havonta számolnak el a megrendelt tejtermékekről. A felek havonta összesítik a szállítások összegét, és egy számlát állítanak ki. Ez az elszámolás a jelenleg hatályos és a jövőben hatályba lépő áfatörvény rendelkezései alapján is az 58.. alá esik

12 A vállalkozó egy A-ból B pontba irányuló fuvart rendel, mely több részből tevődik össze. A teljesítés során van közúti rész, vízi út és légi út. A fuvar időtartama közel egy hónap, és úgy állapodnak meg, hogy a hó végén számolnak el. Ekkor hiába van három elkülönülő szakasz, ez egy teljesítésnek minősül, ahol az áfa törvény szerinti teljesítés időpontja a tényleges teljesítés időpontja lesz, nem pedig a fizetési határidő

13 Azonban ha a felek arról állapodnak meg, hogy egy hónapon keresztül több szállítmányt kell a fuvarozónak szállítania, és a felek nem fuvaronként külön állapodnak meg az elszámolásról, hanem a hónap elteltével egyben, akkor már folyamatos teljesítésű ügyletről beszélünk

14 Szintén időszakos teljesítésű ügyletnek minősül, ha a felek arról kötnek szerződést, hogy a szolgáltató karbantartás, üzemben tartás terén folyamatosan a megrendelő rendelkezésére áll, és ennek van egy meghatározott díja, mely az általuk meghatározott időszak végén, vagy elején válik esedékessé (átalánydíjas ügyletek)

15 részletfizetéses ügyletek kizárólag akkor tekinthetők időszakos teljesítésű" ügyleteknek, ha a szerződés valamely szolgáltatás nyújtására vonatkozik, s a felek hosszabb időre kötnek - határozott vagy határozatlan idejű - szerződést úgy, hogy a szolgáltatás díját az igénybe vevő részidőszakonként, az adott részidőszakra előre meghatározott összegben fizeti meg

16 Ha az ügylet tárgya nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés, az áfa kötelezettség keletkezését nem befolyásolja az a körülmény, hogy a felek esetleg részletfizetésben állapodnak meg, Termékértékesítés esetén az áfa kötelezettség mindig a Ptk szerinti teljesítés időpontjában keletkezik

17 Ha a szerződés tárgya szolgáltatásnyújtás ugyan, a részletfizetési megállapodást azonban az igénybevevő likviditási nehézsége indokolja, szintén nem beszélhetünk időszakos teljesítés"-ről. Az áfa kötelezettség itt is az általános szabályok szerinti teljesítési időpontban keletkezik

18 ha egy időszakos teljesítésű" ügyletnél az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, akkor - az Áfa törvény 58. (1) bekezdéstől függetlenül - un. időarányos részteljesítésként teljesítés történik a naptári év utolsó napján, feltéve hogy az áfát a szolgáltatás igénybevevője fizeti, a tizenkettedik hónap utolsó napján is, ha az adót nem a szolgáltatás igénybevevője fizeti

19 Az áfa törvény előlegre vonatkozó szabálya a időszakos teljesítésű" ügyleteknél nem értelmezhető

20 Mikor előleg és mikor kaució az átadott pénzösszeg? Az áfa-köteles bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó bérleti díjat s az arra adott előleget áfával növelt összegben kell kiszámlázni és megfizetni, míg a kaucióhoz áfa felszámítás nem kapcsolódhat

21 A kaucióra vonatkozó szabályai szerint a biztosíték címén átvett pénzösszeg felhasználási joga nem a bérbeadó teljesítéséhez kötődik, hanem a bérlő szerződésszegő magatartásához kapcsolódik, s mint ilyen, feltételhez kötött rendelkezési jogot biztosít a bérbeadó számára, a szerződésből egyértelműen ki kell derülnie, hogy az átadott-átvett pénz kaució vagy előleg

22 Ha a szerződés kaució átadásáról beszél, de a továbbiakban úgy rendelkezik, hogy az az utolsó kéthavi bérleti díjba fog beszámítódni, akkor valójában nem kaucióról, hanem előlegről van szó. Ennek megfelelően áfával növelt összegben kell kiszámlázni

23 Ha a bérbeadó kaucióként (áfa nélkül) számláz előleget nála keletkezik adóhiány. Ha előlegként (áfa felszámításával) számláz kauciót, akkor a bérlőnél lesz jogosulatlan áfa levonás

24 könyvelésnél: a kauciót az átadónál az "Egyéb követelések" (ha egy évnél hosszabb lejáratú, az "Egyéb tartósan adott kölcsönök") között, az átvevőnél pedig a "Különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek" (ha egy évnél hosszabb lejáratú, az "Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek" között kell kimutatni

25 Számla korrekciók: Hibás számla esetei ha a hibás vagy hiányos számlát utóbb korrigálják, akkor az adólevonási jog annak megnyílásától (tehát a teljesítés időpontjától) kezdődően nem pedig csupán a korrekció időpontjától gyakorolható

26 Számla korrekciók A teljesítés időpontja hibás 1. A teljesítési időpont korábbi időszakba kerül, mint a javítás előtt volt Önellenőrzés nem szükséges, hiszen az adólevonási jog annak megnyílásától számítva elévülési időn belül bármelyik adómegállapítási időszakban gyakorolható 2. A teljesítési időpont későbbi, mint a javítás előtt Önellenőrizni kell

27 Fordítottan adóztak, de egyenesen kellett volna Számlakibocsátói oldal Ebben az esetben számlakibocsátói oldalon az eredeti egyenes adózásos teljesítési időpontban nem történt áfafizetés, amit az eredeti időszak önellenőrzésével lehet rendezni

28 Fordítottan adóztak, de egyenesen kellett volna Számlabefogadói oldal A befogadó ebben az esetben a 60. (1) bekezdésének megfelelően vagy a számla kézhezvételének, vagy az ellenérték megtérítésének, vagy a teljesítést követő hó 15. napjának adómegállapítási időszakában elszámolta a teljesítést a fordított adózás szabályai szerint

29 Egyenesen adóztak, de fordítottan kellett Számlabefogadói oldal volna A számlabefogadói oldalon a számlában felszámított 27 % áfa levonásra került. A fordított adózás szabályai szerint kibocsátott módosító okirat alapján ezt a levont adót vissza kell rendezni, a fordított adózás keretében fizetendő adót meg kell állapítani, és azt ugyanezzel az időponttal levonható adóként is figyelembe lehet venni. Első lépcsőben a számlában felszámított és levont áfát kell önellenőrizni az eredeti bevallási időszakra vonatkozóan. Másodszor a fordított adózás alkalmazásával megállapítandó fizetendő adót az eredeti időpontot tartalmazó bevallási időszak önellenőrzésével lehet korrigálni, és ugyanebben a bevallási időszakban lehet figyelembe venni az így megállapított fizetendő adót levonhat adóként is

30 Teljesítés és adókötelezettség keletkezési időpontjai közösségi adómentes termékértékesítésnél

31 Közösségen belüli adómentes értékesítésnél az adót a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én kell megállapítani, de abban az esetben, ha a számla kibocsátása ezen időponthoz képest előbb történik, akkor a számla kibocsátásának napján kell a fizetendő adót megállapítani

32 ha a magyar normál áfa-alany cég egy, a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalanynak értékesít terméket, és a teljesítés időpontja január 2-án van, de a magyar vállalkozás kiállítja a számlát az előző év december 30-án, akkor a szóban forgó értékesítést a december havi (illetve IV. negyedévi) bevallásában, összesítő elszámolásában kell bevallania

33 ha a példabeli magyar vállalkozás valamely okból nem állítja ki a számlát, akkor az adómentes közösségi értékesítést legkésőbb a teljesítés napját azaz példánkban január 2-át- magában foglaló hónapot követő hó 15-vel (itt február 15-vel), a február havi (vagy I. negyedévi) bevallásban, illetve összesítő elszámolásban kell szerepeltetnie

34 Amennyiben a külföldi partner harmadik államban bír adójogi illetőséggel, az ügylet - a megfelelő feltételek teljesülésével - adómentes. A teljesítés időpontja meghatározása kapcsán fontos, hogy az áfa rendszerében valamely termék belföldről külföldre történő kivitele önmagában nem adóztatható tényállás. Az Áfa törvény termékexport alatt azt a termékértékesítést érti, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel kilépteti külföldre

35 Időszaki elszámolás közösségen belüli ügyletek esetén egy időszakos elszámolású ügylet esetén főszabály: az időszakra vonatkozó fizetési esedékesség január 1-jétől hatályos új szabály kimondja azonban, hogy amennyiben időszakos elszámolású közösségi adómentes értékesítés történik a felek között, és az időszakos elszámolás meghaladja az egy naptári hónapot, időarányos részteljesítés történik a naptári hónap utolsó napján

36 Ha például az adóalany szeptember 6-án értékesített Közösségen belülre terméket, számlát még nem bocsátott ki, akkor adókötelezettség legkésőbb október 15-én keletkezik, azaz havi bevallónak az október hónapról november 20-ig, negyedéves bevallónak a negyedik negyedévről január 20-ig benyújtandó áfabevallásban kell ennek ellenértékét adómentes Közösségen belüli értékesítésként szerepeltetni. Ha azonban a számlát már szeptember hónapban kibocsátotta, akkor a szeptember hónapról, illetve negyedéves bevallónak a harmadik negyedévről benyújtandó áfa-bevallásban már fel kell tüntetni az ügyletet

37 A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenértéket a fizetendő adó megállapításakor érvényes, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező választott hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett árfolyamon kell forintra átszámítani

38 Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapott előleghez az Áfa törvény szabályai alapján január 1-jétől nem kapcsolódik az előleg átvételének időpontjában adókötelezettség, így amennyiben a Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan az értékesítő előleget kap, az előleg átvételekor nem kell az előlegről számlát kibocsátani, valamint nem kell az előleg összegét a bevallásban és az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni, hanem a teljes előleget is tartalmazó ellenértékére vonatkozóan az adott értékesítésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik az adókötelezettség

39 zárt végű lízing és részletvétel esetén: a tulajdonosként való rendelkezés időpontja, ill. a birtokba vétel időpontja az irányadó a közösségi adómentes értékesítés esetén is. Pl. eladás aug. 25-e kifizetés 4 részletben, tulajdonjog fenntartása az utolsó részlet kiegyenlítéséig, de ha már kiszállítja aug. 26-án, akkor ez a teljesítés időpontja és legkésőbb szeptember 15-éig kell a számlát kiállítani

40 Ingyenes termékátadás közösségi viszonylatban Tisztázandó kérdés átadott termékkel kapcsolatban az átadónál korábban levonható áfa felmerült-e? 1./ ha nem volt ilyen, akkor nem termékértékesítés, mentes az áfa alól és nem kell számlát kiállítani 2./ ha volt ilyen, akkor termékértékesítés, meg kell állapítani az áfa kulcsot

41 Láncügyletek speciális esetei Áfa tv Az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyek a) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van

42 Amennyiben a termékértékesítés teljesítéséhez fuvarozás is szükséges, akkor a termékértékesítés a feladás helyének, a fuvarozás indulási helyének országában teljesített. A láncügyletek tehát azon termékértékesítésre irányuló konstrukciók, amikor a termék eladására egynél többször sor kerül, és a terméket közvetlenül a láncban első eladótól az utolsó vevőhöz szállítják

43 Az értékesítések teljesítési helyét egyenként kell megítélni, vagyis, ha A értékesít B - nek, B értékesít C -nek, C pedig D - nek és a termék közvetlenül A országból D országba kerül, külön kell vizsgálni az A és B közötti, a B és C közötti, valamint a C és D közötti értékesítés teljesítési helyét

44 Példa láncértékesítésre Alapügylet: Kiss Kft (magyar)-müller Ltd(német),- Philip Ltd (francia),- Don (ukrán) szervezetek közötti fuvarozásos értékesítés. HU D FR UK Az áru Magyarországról közvetlenül Ukrajnába kerül. Példánkban 2 hely lehet teljesítési hely: Magyarország vagy Ukrajna

45 1. Amennyiben a fuvart a láncban legelső értékesítő szervezi (HU) Fuvarozásos értékesítés: a lánc első értékesítése: HU D Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Mo. Teljesítési hely: HU D: Magyarország (indulás helye) termékexport D FR: Ukrajna (rendeltetési hely) áfa körön kívüli FR UK: Ukrajna (rendeltetési hely) áfa körön kívüli

46 2. Amennyiben a fuvart a láncban utolsó beszerző szervezi (UK) Fuvarozásos értékesítés: a lánc utolsó értékesítése: FR UK Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Mo. Teljesítési hely: FR UK: Magyarország (indulás helye) termékexport HU D: Magyarország (indulási hely) magyar áfás D FR: Magyarország (indulási hely) magyar áfás A teljesítés helye mindegyik esetben belföld, ezért közösségi adószámot kell kérnie D-nek is, FR-nek is

47 3. Közbenső szereplő szervezi (FR) Főszabály: vevői minőségben fuvaroz, kivéve, ha ennek ellenkezőjét bizonyítják Fuvarozásos értékesítés: ahol FR vevő: D FR Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Mo. Teljesítési hely: D FR: Magyarország (indulási hely) HU D: Magyarország (indulási hely) FR UK: Ukrajna (rendeltetési helye) Megjegyzés: D FR: termékexport ez az utolsó belföldi teljesítési helyű ügylet D: vált adószámot Mo-on

48 A láncolatban van egy belföldön teljesített termékimport (28. ) Ha a termék feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye: a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. Példa: Magyar adóalany (B) terméket vásárol egy ukrán adóalanytól (A), majd ezt a terméket értékesíti egy holland adóalany (C) részére oly módon, hogy a termék Hollandiába kerül kiszállításra úgy, hogy a Közösségbe történő beléptetés és az import Magyarországon teljesül. Normál láncértékesítés esetén a teljesítési hely vagy Ukrajna vagy Hollandia lenne. Itt azonban az importáló (B) általi termékértékesítés teljesítési helye: Magyarország. B C: teljesítési helye: Mo

49 Háromszögügyletek a) A szereplők három különböző tagállamban nyilvántartott adóalanyok A-B-C b) C szereplő a fuvarozás befejezésének a helye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett adóalany c) A szereplőnek A fuvar az A-B ügylet következményeként valósul meg d) teljesítenie kell a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételeit, az indulási tagállamban nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie e) A közbenső vevő B azért szerzi be a terméket, hogy azt valójában továbbértékesítse f) B és C szereplőnek összesítő-nyilatkozat tételi kötelezettségét teljesítenie kell g) A termék küldeményenkénti feladása vagy fuvarozása C szereplő nevére szóló rendeltetéssel történik

50 Ha a magyar az A adóalany - Adómentes Közösségen belüli értékesítést számláz a B felé Ha a magyar a B adóalany - Értékesítése Magyarország területi hatályán kívüli Ha a C szereplő a magyar adóalany: - Áfa bevallásában B helyett a 11. sorban Közösségen belüli mentes termékbeszerzést szerepeltet

51 Nem valósul meg a háromszögügylet a) A három szereplő közül az egyik harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany b) A három szereplő közül az egyik nem adóalany c) Az ügyletben háromnál több szereplő van d) A szereplő nem az indulás tagállamban nyilvántartásba vett adóalany e) C szereplő nem a rendeltetés szerinti tagállamban nyilvántartásba vett adóalany f) B szereplőt az indulás vagy a rendeltetés szerinti tagállamban nyilvántartásba vették g) A fuvar a B C ügylet következményeként valósul meg

52 Gyűjtőszámla közösségen belüli adómentes értékesítéseknél A gyűjtőszámla egy számlázási módszer, amelyre abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítésre kötelezett adóalany részéről valamely partnere felé az adómegállapítási időszak alatt több, az ÁFA tv. szerinti számla kibocsátására okot adó ügyletet teljesít. Gyűjtőszámlának nincs saját teljesítési időpontja! A teljesítési időpont az egyes ügyletekhez van rendelve

53 A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten, úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai az alkalmazott adómérték, illetőleg adómentesség szerinti csoportosításban összesítetten szerepeljenek

54 A naptári hónapban, illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó megállapítási időszakának teljesítéseiről kibocsátott gyűjtőszámla kibocsátásának dátuma nem egyezik meg a gyűjtőszámlán szereplő ügyletek Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjával, ezért a gyűjtőszámlán az egyes ügyletek teljesítési időpontja mindig szerepeltetendő. A fentiek szerinti speciális rendelkezéseken kívül,a gyűjtőszámlára is a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

55 Európai Uniós bírósági esetek

56 C 146/05., Collée-ügy: Albert Collée kontra Finanzamt Limburg an der Lahn az ítélet kimondja,hogy a kiszállítás igazolásához szükséges dokumentumokat, részletszabályokat, mentességi követelményeket a tagállamok határozzák meg, de ez a jogbiztonság elvéből következően csak az adóalanyok által megismerhető módon, jogszabályban lehetséges

57 C 273/11. Mecsek-Gabona Kft. A felperes 2009 augusztusában adásvételi szerződést kötött az Olaszországban letelepedett Agro-Trade srl (a továbbiakban:agro-trade) gazdasági társasággal. Az adásvételi szerződés tárgya 1000 tonna ± 10% mennyiségű repce értékesítése, tonnánként Ft-os áron. A felek az ügyletet áfa-mentes, Közösségen belüli termékértékesítésként kívánták megvalósítani

58 C 536/08., Facet-ügy: az ítélet azoknak intő példa, akik közbenső, B szereplőként úgy vásárolnak a saját, magyar közösségi adószámuk alatt terméket másik tagállamból és adják el egy harmadik tagállamba, hogy nem jelentkeznek be ebben a harmadik tagállamban, és a számlán sem szerepeltetik a háromszögügylet tényét, tehát azt, hogy a vevőjüknek kell helyettük is adózni abban a harmadik tagállamban

59 Az ítélet ugyanis kifejezetten kimondja (amelyet a Direktíva is és a magyar Áfa tv a is tartalmaz), hogy ilyenkor azon tagállamban kell közösségi beszerzés címén adót fizetni, amely alatt az adóalany más tagállamból beszerez, még akkor is, ha ténylegesen nem kerül be oda a termék, feltéve, hogy a rendeltetési tagállamban nem fizették meg közösségi beszerzésként az adót

60 Közösségen belüli beszerzés (saját termék mozgatása) termékértékesítés: gazdasági tevékenységhez beszerzett, előállított saját tulajdonban lévő termék egyik tagállamból a másik tagállamba történő elfuvarozása/elfuvaroztatása termékértékesítés- termékbeszerzés kivételek: fel- vagy összeszerelés, távértékesítés nemzetközi járat fedélzetén értékesített termék termékexport, és az azzal egy tekintet alá eső termékértékesítés termék megmunkálása, feldolgozása másik tagállamban termék másik tagállamban történő használata termék max. 24 hónapos használata másik tagállamban az ideiglenes behozatal szabályai szerint vevői készlet számára történő továbbítás, ha az a másik tagállamban nem minősül IC beszerzésnek

61 Távolsági értékesítések Távolsági értékesítés: ha belföldi adóalany speciális vevői kör részére értékesít úgy, hogy az értékesített termék fuvarozását a magyar adóalany, mint értékesítő végzi. Pl.: csomagküldő szolgálat Speciális vevői kör: - alanyi mentes, - kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végzők - mg-i különös jogállású adóalanyok - nem adóalany jogi személy - magánszemélyek

62 Távolsági értékesítések Feltétel: az értékesített termék fuvarozását az értékesítő adóalany végzi, vagy ő bonyolítja. Teljesítési hely: ahol a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének a helye van. Az eladó számítja fel az áfát. Küszöbérték. Tagállamonként eltérő, Magyarországon 35 ezer euró.( forintnak felel meg)

63 Távolsági értékesítések Távolsági értékesítésnek nem lehet tárgya (értékhatárba sem számít bele): - új közlekedési eszköz - fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék - ha az eladó a használt ingóságokra vonatkozó különbözet szerinti különös adózási módot alkalmazza az adott termékre Jövedéki termék esetén a célországban kell adózni

64 Távolsági értékesítések Az eladó választhatja az értékhatár elérése előtt is a rendeltetés helye szerinti adózást, feltéve, hogy az adóalany ezt az illetősége szerinti tagállamban bejelenti, és a célországban adószámot kér

65 Távolsági értékesítések Ha a távolsági értékesítés tárgya olyan termék, amelyet az értékesítő import során, azaz 3. országból szerez be, és a termékimport teljesítési helye, azaz a termék szabadforgalomba bocsátása más tagállamban van, mint a rendeltetési hely, akkor ezen tagállam a teljesítés helye

66 Távolsági értékesítések Példa: Egy francia illetőségű adóalany Magyarországra magánszemélyek részére CD-ket, DVD-ket értékesít, a feladást is ő végzi. Teljesítési hely: Franciaország Francia forgalmi adóval együtt fog értékesíteni. Ha a francia adóalany Magyarországra történő értékesítései meghaladják a 35 ezer eurót: Teljesítési hely: attól az időponttól kezdve Magyarország. Magyarországon adószámot kell kérnie és 27 %-os áfával értékesítenie. Ha nem éri el a 35 ezer eurót, akkor is választhatja ez utóbbit

67 Fel vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése Nemcsak értékesítésről van szó, hanem egyúttal a termék felvagy összeszerelésére is kötelezettséget vállal az eladó. Az eladó azzal teljesít szerződésszerűen, ha a termék leszállítása mellett annak fel- vagy összeszereléséről is gondoskodik. Megbízhat erre alvállalkozót is. Teljesítési hely: az a hely, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik. Amennyiben az értékesítő a fel- vagy összeszerelés helyén nem rendelkezik székhellyel, és a megrendelő adóalany: az adó megfizetésére az adóalany vevő kötelezett (139. ) a megrendelő nem adóalany: az értékesítő adóalanynak be kell jelentkeznie a célországban adóalanyként, és ő fizeti az áfát

68 Példa: Egy osztrák adóalany egy riasztó berendezést ad el a magyar adóalanynak úgy, hogy a riasztóberendezésnek a magyar budapesti székhelyén történő beszerelését is az osztrák fél végzi. Teljesítési hely: Magyarország a szerelés helye Adófizetésre kötelezett: a magyar adóalany Ha magánszemély (nem adóalany) otthonába szerelik: Teljesítési hely: Magyarország a szerelés helye Adófizetésre kötelezett: osztrák adóalany 27 % áfával ezért adószámot kell kérnie

69 Közösségi vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközökön történő olyan termékértékesítés, amely során személyszállítás is megvalósul Ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül: Teljesítési hely: az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van

70 Példa: Egy magyar adóalany a Miskolc-Kassa között közlekedő gyorsvonaton nyújt éttermi szolgáltatást, akkor belföldi teljesítési helyű lesz az ügylet

71 Földgáz, villamos energia, hő vagy hűtési energia értékesítésének teljesítési helye Az értékesítés adóalany kereskedők között történik (34. ) Teljesítés helye: a beszerző adóalany illetőségének tagállama. Az értékesítés nem adóalany kereskedő, hanem fogyasztó részére történik (35. ) Teljesítési hely: a tényleges fogyasztás helye Amennyiben a fogyasztó által beszerzett gáz, vagy villamos energia egész vagy meghatározott része nem kerül elfogyasztásra: Teljesítési hely: az a hely, ahol a fogyasztó illetőséggel rendelkezik

72 A termékek nemzetközi forgalma Adómentes: közvámraktárba, vámszabadterületre, vámszabad-raktárba történő értékesítés Adómentes a vámraktározási vagy aktív felfüggesztő eljárás alá vont termékek értékesítése, a külső közösségi árutovábbítási eljárás, a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatal alatt álló termék értékesítése Nemzetközi repülő- és hajójáratokon felszolgált termékek értékesítése Repülőtéri tranzitterületen történő értékesítés, ha nem közösségi lakóhellyel rendelkező utas harmadik országba tart Áfa-raktár

73 Áfa raktár Az irányelv 16. cikk D. pontja szerint: amennyiben a tagállam adómentes kezelést enged vámraktárakra, úgy a közösségi termékekre is hasonló szabályozást köteles biztosítani Adómentes: Áfa-raktárba értékesítés Áfa-raktárba tárolás előtti import Áfa-raktárban történő raktározás Áfa-raktárban történő értékesítés

74 Import Adózás formája: Vámhatóság kiveti: nem adóalany, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző, mezőgazdasági tevékenységet végző Egyéb adóalany önbevallás Adófizetési kötelezettség: szabadforgalomba bocsátást közlő határozat közlésének napján Adóalap: vámérték+vám+adók, egyéb kötelező jellegű befizetés+vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték+első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülő járulékos költség+járulékos költségek, ha másik tagállamba kerül ismert helyre Adó fizetésére kötelezett: Importőr Közvetett vámjogi képviselő

75 Vevői készlet Magyarország az adóalanyok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy ha a készletből (vevői készlet) egy, a Közösségen belüli beszerzés után adófizetésre kötelezett adóalany felé történik az értékesítés, akkor a tagállamok közötti "termékmozgatást" nem tekintik termékértékesítésnek vagy termékbeszerzésnek, a készletből történő értékesítést pedig Közösségen belüli adómentes értékesítésként/közösségen belülről történő termékbeszerzésként kezelik

76 Köszönöm a figyelmet!