Ásványi anyagok. Ásványi anyagok

Átírás

1 Ásványi anyagok Ásványi anyagok funkciója: tápanyagok mindazon a táplálékból származó anyagok, melyek a test felépítésében és a szervezet életműködésében részt vesznek. A sejt felépítéséhez szinte valamennyi tápanyagra szükség van, közülük leginkább a fehérjék és ásványi anyagok szerepe ismert. A szervezet életműködésének zavartalanságához egyrészt energiára van szükség ( energiaszükséglet), másrészt olyan biokatalizátorokra ( enzimek), amelyek az anyagcsere folyamatokat szabályozzák. A tápanyagokat ezek alapján testépítő anyagok (kalóriaforrások) és biokatalizátorokra oszthatjuk. Fontos testépítő anyagok az ásványi anyagok, az egyes szöveteknek és funkcióiknak eltérőek az ásványi anyag igényük. Az ásványi anyagok a sejt felépítésén kívül a biokatalizátorok működésében (enzimek), az ideg és izom ingerlékenység, illetve ingerátvitelben folyamatában, a szervezet só-vízháztartás, sav-bázis egyensúly fenntartásában, és a vérképzésben (a szervezet oxigén ellátásában) is nagy szerepet játszanak, funkciójuk betöltéséhez az ásványi anyagok csekély mennyisége is elég, hogy jelen legyen a szervezetben. Azokat a biokatalizátorokat, melyek a vitaminokka l ellentétben szervetlen, ásványi anyagok, nyomelemeknek nevezzük. Az ásványi anyagok teljes hiánya, vagy az egyes ásványi anyag hiánya esetén a szervezet megbetegszik, de ha már nyomokban megtalálhatóak a táplálékban, akkor fedezik a működési szükségletet. Az ásványi anyagok pótolhatóak a szervezet részére táplálék és elégséges folyadék (víz) mennyiség formájában, illetve táplálkozás kiegészítők formájában (a megfelelő táplálkozás mellett). Nagyon fontos tényező, hogy a megfelelő táplálkozás és kiegészítők felvétele mellett is kialakulhat ásványi anyag hiány akkor, ha pl. a bélrendszer felszívódási és kiválasztási funkciója zavart szenved. Leggyakoribb zavaró tényező manapság a Candida albicans nevű gomba okozta fertőzöttség, mely egyrészt toxinjával (a gomba véganyagcseréje folyamán kialakult méreganyag) elárasztja a szervezetet, másrészt fehéres nyákkal bevonva a bélfalat, akadályozza többek között az ásványi anyagok (természetesen a vitaminok és egyéb tápanyagok) felszívódását is! A candida betegség kialakulásáért viszont nagymértékben 1 / 16

2 felelősek a nehézfémek fokozott jelenléte a szervezetben, azaz az idült (hosszan elhúzódó, lassan felhalmozódó) nehézfém mérgezések (pl. higany, ólom, kadmium). A bélrendszer (vékonybél és vastagbél) épsége és megfelelő működése elengedhetetlen az ásványi anyagok felszívódásához - beépítéséhez, az immunrendszer, idegrendszer ( stressz-depresszió, alvás) hatékony működéséhez, a szervezet egyensúlyi állapotának fenntartásához ( vastagbélrendszer-széklet, bélflóra,- probiotikumok, colon-hydro terápia, vízterápia ionok felszívódása a szervezetben). Leghatékonyabban a szervezet a bioenergetikai gyógymódok közül a Schüssler-só terápia alkalmazásával tudja felvenni és beépíteni a szükséges ásványi anyagokat, ásványi anyag mennyiséget. A Schüssler-só (ásványi anyag) terápia során a szervezet számára a legfontosabb 12 féle anorgatikus (szervetlen) só, ásványi anyag kerül természetes módon biológiai inger formájában a sejtekbe, hatva azok fiziológiai-biokémiai folyamataira. A gyógyászatban (kolloidok és plasztikai sebészet) és a kozmetikában (krémek) is felhasználható egyes nemesfémek jótékony hatása, mint az arany és az ezüst, melyeknek a napi gyógyászatban való alkalmazása és kiszerelése kolloid formában történik ( aranykolloid oldat, ezüstkolloid oldat, rézkolloid oldat). A Tokaji hegység főként vulkáni kőzetekből álló vidékén bányászhatóak az ásványi anyagokban gazdag riolittufák, természetes zeolitok és különféle anyagásványok. Az ezekből előállított tisztított és sterilizált készítményekkel szintén pótolhatóak a szükséges ásványi anyagok, nyomelemek. Legismertebb ilyen ásványi anyag készítmény a Mádról származó Neurosan por, mely egyben a méregtelenítésben (méreganyagok megkötésében) is kiváló segítséget nyújt. Mivel erős az ásványi anyag készítmény kötőképessége, ezért az egyéb gyógyszereket a Neurosan por bevételétől számítva 1-2 óra eltéréssel kell bevenni. Az ásványi anyag készítmény tiszta, semmilyen más anyagot nem tartalmaz (még színezéket sem), mint az ásványokat. Puffadásos panaszok, gyomorégés, hasmenés és neurotikus (-idegeredetű, idegesség) emésztőrendszeri panaszok, Refluxbetegség esetén ajánlott kezelési módszer. Az ásványi anyag készítmény 6 éves kortól alkalmazható, az adagolási utasításoknak megfelelően. A Neurosan ásványi anyag por székrekedést okozhat, így a már székrekedésre hajlamos egyének, illetve vesebetegségek esetében nem ajánlott a szedése. Ásványi anyagok pótlását és gyógyító hatását az ásványvizek és gyógyvizek által is biztosíthatjuk, az ásványvizek és gyógyvizek gyógyhatása részben a hőfoktól, részben az ásványi anyag tartalmuktól függ (vízterápia gyógyvizek, gyógyfürdő táblázat). Általános szervezeti hatásuk magyarázata az, hogy viszonylag nagy mennyiségben tartalmazzák azokat a nyomelemeket, azaz ásványi anyagokat (pl. cink, réz, kobalt, magnézium, jód, fluor), amelyek még normál étkezés mellett is kis mennyiségben találhatóak meg a különböző tápanyagokban. A megfelelő minőségű és mennyiségű víz fogyasztása alapvető szempont egyébként is a szervezet (és az immunrendszer, idegrendszer) megfelelő működéséhez, hiszen a víz nem csak a test nagy részét kitevő alkotóelem, de oldószerként és vivőanyagként is fontos tényező a szervezetben (vízterápia víz és ionok szerepe a szervezetben, kortyolgatási technika, stb.). Különösen hatékony ásványi anyag utánpótlást biztosíthat szervezetünk számára a tengervíz, 2 / 16

3 mely ionizált ásványi anyagokban gazdag, és az iszapkezelés (ásványokban, fehérjékben, aminosavakban, vitaminokban gazdag). A tengervízből készült természetes és tisztított tengervizek, folyadékok (spray), illetve test ápolószerek, és a tengeri sóból készített fürdő és iszapkezelés nemcsak például az allergiás, izületi, bőr, emésztőrendszeri és idegrendszeri megbetegedésekben kiváló terápiás módszer, de energiával is feltölt, miközben nyugtatja a testet, lelket ( vízterápia gyógyító tengervíz, gyógyító barlangok), egyben az ásványi anyagok nagy része a bőrön keresztül is felszívódik. A kiegyensúlyozott táplálkozás, amely tartalmaz állati eredetű (20%) és nagyobb részben zöldség, gyümölcs (80%) eredetű összetevőket ( savasító-lúgosító ételek, táplálkozási alapismeretek, candida- diéta, fogyókúra), biztosítja, hogy mindenféle, a szervezet számára szükséges ásványi anyag mennyiséghez hozzájusson a szervezet. Hiszen vannak ásványi anyag elemek, melyek szinte csak állati (pl. vas, cink) eredetből, vagy inkább növényi eredetből (növények hatóanyagai) pótolhatóak és használhatóak fel a szervezet számára. Ha valaki a teljes mértékű vegetáriánus étkezési formát választja, annak időnként mindenképpen ajánlott táplálkozás kiegészítőkkel (ásványi anyagok és vitaminok pl. B 12 -vitamin) kiegészítenie étrendjét. Mivel az ásványi anyagok, sók egy része a bőrön keresztül felszívódva is telíthetik a szervezetet, ezért érdemes ezt a tényt a testápolók, szappanok és kozmetikumok (verejtékmirigy) esetében is szem előtt tartani (különösen a nagy mennyiségben már károsító hatású ásványi anyagok tekintetében, mint a bór, a réz, a cink, stb.)! Mint ahogyan a vitaminok (vagy bármilyen anyag, táplálék összetevők esetében is), úgy az ásványi anyagok pótlására is igaz, hogy a túladagolás vagy fölösleges felvétel kárt okozhat a szervezet több funkciójában, illetve nagy mennyiségben mérgező hatással is bírhatnak. Táplálkozás kiegészítők formájában alkalmazott ásványi anyag utánpótlásánál (is) ezért mindig figyelembe kell venni a napi ajánlott össz-mennyiséget az adott ásványi anyagból, illetve az ásványi anyag - készítmény adagolási utasításait! Külön említésre méltóak a nehézfémek illetve a nehézfém mérgezések, melyek okozhatnak egyszeri nagy mennyiség által heveny mérgezést, de gyakoribb az idült (elhúzódó) mérgezettség (pl. levegőből kipufogó gázok, ivóvízből, élelmiszerekből, foglakozási ártalmakból adódóan, gyógyászati eljárásokból, gyógyszerekből stb.) melynek során nem is mindig egyértelmű a kialakult tünet vagy betegség igazi oka. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Ásványi anyag - Makroelemek ÁSVÁNYI ANYAGOK / Nátrium ásványi anyag, nátriumforgalom a szervezetben: A nátrium ásványi anyag olyan kationja a szervezetnek, melynek fő funkciója a szervezet só-víz háztartásának egyensúlyának fenntartásában nyilvánul meg (só-víz háztartás a felvett és leadott só-víz mennyiségének viszonyát jelenti, melynek szerepe a belső környezet állandóságának fenntartása ph sav-bázis egyensúly, ozmózis, azaz a sejtek és sejtek közötti tereknek megfelelő nyomásviszonyainak). A szervezetben lévő Na ionok (kb g) a szervezetben főleg a sejten kívüli (extracelluláris tér plazmában, szövetközti folyadékban 3 / 16

4 53%, csontokban 44%) térben helyezkedik el, a sejten belüli tér (intracelluláris tér) kevés Na iont tartalmaz (a teljes készlet 3%-át). A sejten kívüli tér és a béllumen között folyamatos nátriumkicserélődés zajlik. A táplálékkal felvett ásványi anyag nátriumionok (felnőttben átlagosan 100 mmol/nap (kb.5g), csecsemőkben 2,5 mmol/testtömegkg) a bélből gyakorlatilag teljesen, a szervezet igényétől függetlenül felszívódnak (vízterápia vízterek az emberi szervezetben, ionok szerepe és felszívódása a szervezetben). Az ásványi anyag aktív visszaszívás a bél felső szakaszában glukózzal együtt történik, a bél alsó szakaszával ellentétben. A nátrium ásványi anyag elsősorban a vizelettel ürül a szervezetből, és ez az ürítés a szervezet szükségletének megfelelően szabályozott (ADH hormon, aldoszteron). A nátrium ásványi anyag ürítés mértéke elsősorban az elfogyasztott konyhasó mennyiség mértékétől függ. Erősen sózott étel fogyasztást, vagyis fokozott Na ásványi anyag bevitelt megfelelő mennyiségű víz elfogyasztása követi. Nagy mennyiségű konyhasó (és a vele járó) víz felszívódása azonban megterheli a keringést, a szívet, ami kiváltja a magas vérnyomást. Ha a vesék kiválasztó képessége csökken, és ezt nem követi nátriumszegény diéta, akkor is létrejöhet a magas vérnyomás, és annak következményes betegségei. Kóros nátrium ásványi anyag -vesztés leginkább a mellékvese betegségeiben ( mellékvesék által termelt aldoszteron nátriumszint szabályozás), vesebetegségekben, extrémfokú verejtékezés, bélhurut, nagy mennyiségű híg-vizes székletürítés esetén jöhet létre (ezekben az esetekben nem elégséges a cukrozott tea fogyasztása, enyhén sózott folyadék bevétele szükséges). Kóros nátrium ásványi anyag felszaporodás (nátrium-visszatartás) kialakulhat a jobb szívfél gyengesége miatt kialakuló keringési elégtelenségben és fehérjevesztéssel járó vesebetegségekben, ami a testsúly rohamos növekedése után ödéma (vizenyő) megjelenésére vezethet ( a vénás pangás és fehérjehiány miatt csökken a víz és a benne oldott Na visszaszívódása a vérbe). Emiatt csökken a keringő sejten kívüli folyadéktér mennyisége (plazmatér), aminek egyensúlyozása végett a fokozott hormontermelés mérsékli a víz és nátrium ürítését. Az így visszatartott víz és nátrium ásványi anyag a szövetközti térben halmozódik fel. Húgyhajtók a nátrum-transzportot vagy a vese Na-K ioncseréjét gátolva segítik elő a vizenyő lecsapolását. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Kálium ásványi anyag, káliumforgalom a szervezetben: A kálium ásványi anyag - káliumion a sejten belüli (intracelluláris) tér fő kation alkotója, a sejten kívüli térben csak igen kis mennyiségben (kb. 2,5g) található meg. A kálium ásványi anyag a bélből szívódik fel, és bekerül a szervezet folytonosan cserélődő káliumkészletbe. A kálium sejtekbe való belépése összefüggésben van a glukóznak az inzulin által szabályozott felvételével (így pl. cukorbetegek kezelése kapcsán a vércukor-csökkenéssel egy időben fokozódik a sejtek (főleg az izomsejtek) káliumfelvétele, ami pótlás híján a plazma káliumszintjének csökkenéséhez vezet). A szervezet (átlagos kálium ásványi anyag tartalma kb. 4 / 16

5 150 g) a fölösleges káliumtól a verejték és széklet, illetve főleg vizeletürítés útján szabadul meg, a vesén át való Kálium ásványi anyag ürítés szabályozásában fontos szerepe van az aldoszteron hormonnak. A Na és K szint, illetve ioncsere szoros összefüggésben van egymással, biztosítva ezzel a sejtek közötti ozmótikus nyomásviszonyokat (só-víz háztartás). Ha a szervezetben fokozódik a káliumszint (káliumkészlet), fokozódik az aldoszteron hormon termelődése, ami fokozza a vese Na-K ioncseréjét, azaz fokozódik a Na visszaszívás, amit fokozott Kálium ürítés követ. Ezen kívül a sav-bázis egyensúly fenntartásában és az ideg-izom ingerületátvezetésben, működésben van szerepe a kálium ásványi anyag. A felnőtt ember napi kálium ásványi anyag igénye átlagosan 2-3 g (RDA - OÉTI alapján), amit a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás biztosít (zöldségek klorofill, hús, banán, alma, cseresznye, ananász, avokádó, almaecet, ásványvizek, bab, borsó, lencse, szójaliszt, dió, mák, mazsola, mandula, tökmag, gesztenye, kakaó, paraj, burgonya, viszonylag kevesebb kálium tartalmú a teljes búza és rozsliszt, tej és tejtermékek, a karalábé, karfiol, kelkáposzta, retek és zellergyökér). Gyermekek, terhes nők, lábadozó betegek esetében nagyobb lehet a kálium ásványi anyag igény, ezt a kálium többletet a szervezet a gyarapodó sejtek építésére használja fel. Fokozott izommunka során, fokozottan lépnek ki a sejtekből a káliumionok, így pl. a nagy melegben végzett fizikai munka során a verejtékkel igen nagy mennyiségű káliumvesztés jön létre, ekkor célszerű a folyadékhiányt gyümölcsnedvekkel pótolni, de csak a munka befejeztével, mivel a fokozott izom összehúzódások miatt amúgy is több a plazmában (izomsejtekből kilépő kálium miatt) a káliumszint. A szervezet kálium ásványi anyag, káliumkészlete kórosan csökkenhet pl. bélhurutban, egyes vizelethajtók esetében, és kortikoszteroidok szedése esetén. Káliumhiányban jellemző tünete lehet az izomgyengeség, és béltónus csökkenése (bélrenyheség). A káliumszint extrém növekedése (pl. veseelégtelenségben, kálium ásványi anyag túlzott adagolása esetén) szíven belüli ingervezetési zavarokhoz (blokkokhoz), sőt szívmegálláshoz vezethet. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Kalcium ásványi anyag -és Foszfátforgalom a szervezetben: A kalcium ásványi anyag - kalciumionnak, mint kationnak számos sejt működésében van központi szerepe. Így a kalcium ásványi anyag pl. az izomsejtekben az ingerület-összehúzódás összekapcsolásában, a belső és külső elválasztású mirigyekben az ingerület-kiválasztás összeköttetésében, és a véralvadásban szerepel. Általában minden sejtben a sejthártya stabilizálása, és az enzimek aktivitásának szabályozása a feladata. A csontfelépítésében, stabilizálásában pedig aktív résztvevő kalcium-foszfát formában. A kalcium ásványi anyag döntő többségében a széklettel ürül ki a szervezetből, kevesebb a vizelettel távozik, a szervezet kb mg kalciumot tartalmaz összességében. A kalcium ásványi anyag bélből való felszívódása a D-vitamin ellátottságtól és a szervezet aktuális igényétől függ. A D-vitamin hatására fokozódik a kalcium felszívódása a bélrendszerből, a szervezet tehát képes általa növelni a kalcium ásványi anyag készletét, ha a táplálék elég kalciumot tartalmaz (napi igény - 5 / 16

6 RDA / OÉTI alapján -kb mg). Legfontosabb kalcium ásványi anyag forrás a tej és a tejtermékek, az avokádó, a brokkoli, a cukorborsó, a dinnyék, az eper, a datolya, a diófélék, mák, petrezselyem, metélőhagyma, sóska, paraj, bab, mazsola, szójaliszt, D 2 -vitaminforrás pedig a tej, vaj, tojás, halak mája, illetve a napfény ultraibolya hatása, melynek során a bőrben képződik a D 3 -vitamin (kolekalciferol). Ezek a D-vitaminok még biológiailag gyenge hatásúak, így a májban alakulnak tovább, majd a vesében jön létre a biológiailag megfelelően aktív formájuk. A képzési folyamat üteme a kalciumszint és a parathormon által szabályozott. Egészséges emberben mindig annyi aktív D-vitamin, parathormon (mellékpajzsmirigy hormonja) és kalcitonin (pajzsmirigyben képződő hormon) van, amennyi a vér normál kalcium ásványi anyag szintjét biztosítani tudja. A szervezetben a sejt közötti és sejten kívüli tér kalcium szintjének állandóságát az endokrin, hormonális rendszer biztosítja. Bő Kalcium ásványi anyag tartalmú táplálék esetén a fokozott kalciumbevitel megemeli a vér kalciumszintjét, mire a pajzsmirigy a kalcitonin nevű hormon kiválasztásával válaszol. A hormon hatására nő a kalcium ásványi anyag csontokba való beépülése, ezáltal a vér kalciumszintje csökkenhet, a kalcium ásványi anyag pedig raktározódik a csontokban. Ha a táplálék kalcium ásványi anyag tartalomban szegény, vagy a szervezet D-vitamin ellátottsága elégtelen, akkor a felszívódás üteme nem tud lépést-egyensúlyt tartani a széklettel és vizelettel való ürítéssel. A csökkenő kalciumszint a mellékpajzsmirigy parathormon termelődését váltja ki, ami mobilizálja (kiemeli, kiválasztja) a csontokból a szükséges kalciumtartalmat addig, amíg a vér kalciumszintje megfelelő nem lesz. Tehát ha nem biztosítjuk a vér megfelelő kalcium ásványi anyag ellátottságát a táplálék által, akkor a szükséges ellátottság csak a csontok mészben való elszegényesedése által valósulhat meg. A vérben, a plazmában a kalcium ásványi anyag részben fehérjéhez kötötten kering, ezért ha alacsony a vér fehérje (albumin) tartalma, akkor relatíve alacsony lesz a kalciumszint is. Az ionizált (szabad) kalciumnak van a legnagyobb élettani jelentősége, mert csökkenése izomgörcsöket provokálhat. Hosszan tartó sírás, hisztériás rohamok esetén alkalózis ( lúgosítás ) alakul ki a vér vegyhatásában a fokozott légzés miatt, ami csökkenti a vér ionizált kalciumtartalmát, és ez görcsös állapotot válthat ki a kézfejekben. A mellékpajzsmirigyek károsodása (ha alacsony a parathormonszint) esetén a vér (plazma) kalciumszintje olyan fokban csökkenhet, hogy a harántcsíkolt (váz) izmokban görcsök, tetániák jöhetnek létre, vagy ha túlzott a mellékpajzsmirigy parathormon termelése, akkor foltos csontritkulás alakulhat ki. A kalcium ásávnyi anyag lerakódását a csontokban a nemi hormonok is szabályozzák (szexuálszteroidok), idős korban csökkenő szintjük hozzájárul a csontritkulás kialakulásához. Nők esetében éves kortól évente kb. 1%-kal csökken a csontok ásványi anyagtartalma, a menopauza (menstruáció elmaradása) utáni 5 évben felgyorsul 2-3%-ra ez a folyamat. Menopauza esetén hatásos lehet a kontrollált ösztrogén utánpótlás, illetve a megfelelő (kontrollált) Ca ásványi anyag és-d-vitamin adagolás. Figyelem! Sem a D-vitamin sem a kalcium ásványi anyag túladagolás nem megengedett, mert vese, izom, ér (trombózis) és szív eredetű problémák léphetnek fel! Férfiak esetében általában csak 50 év fölött kezdődhet el 6 / 16

7 a csontritkulás, és lassúbb a folyamat (kb. fél százalék évente). Csontritkulás fellépte esetén a Kalcium ásványi anyag és D-vitamin pótlás mellé C-vitamin és A-vitamin bevitelt is biztosítani kell. Kerülendő azonban csontritkulás esetén a túlzott húsfogyasztás, mert a húsfélék magas foszfortartalma miatt felborulhat a kalcium-foszfor arány. A csontok és a fogazat a kalciumon kívül nagy mennyiségben (kb mg) tartalmaz foszfát aniont (foszfor) is, a csontokban kalcium-foszfát (hidroxilapatit) formájában található meg, Ha a foszfátszint emelkedik a vérben, akkor a foszfát és kalcium ásványi anyag fokozottan rakódik le a csontokban. A foszfátürítés is hormonális szabályozás alatt áll, parathormon hatására csökken a foszfát visszaszívása a vesékben, így ürítése fokozódik. A foszfor, mint foszfát -szerves és szervetlen- van jelen a szervezetben, szerves kötődésben enzimekhez, fehérjéhez kötötten találhatóak meg, egyben a nukleinsavak fő alkotórészei (DNS, RNS nukleotidok felépítése). A szervezet energiaellátásában ( ATP), a tápanyagok anyagcsere folyamataiban (anyagcsere, fehérjék- szénhidrát és zsír anyagcsere), és sav bázis egyensúly fenntartásban is fontos szerepe van. Foszforsavként az élelmiszeripar savanyító anyagként nagy mennyiségben használja fel a foszfort, és mivel szinte minden tápanyagban megtalálható, így ásványi anyag hiánytünetek nem igen alakulnak ki (napi igény kb mg). Foszfor ásványi anyag hiány esetleg hosszan elhúzódó savmegkötő terápia esetén jöhet létre ( savasodás, refluxbetegség, aminek következtében nő a kalcium ásványi anyag kiválasztása és ez a csont ritkulásához vezethet. Nagyobb mennyiségben a húsokon kívül foszfort az élesztő, az ömlesztett sajtok, félkemény és kemény sajtok, a túró, a gomolya, mák, napraforgómag, mandula, dió, mogyoró, szójaliszt, bab, borsó, lencse, burgonya, fűszerpaprika, kakaó, rozsliszt, teljes búzaliszt, köles tartalmaz. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Klór ásványi anyag, klórforgalom a szervezetben: A Klór ásványi anyag - kloridion a sejten kívüli tér (extracelluláris tér) fő anionja, káliumhoz és nátriumhoz kötődve fontos szerepe van a sav-bázis egyensúly, illetve a só-vízháztartás egyensúlyának fenntartásában. A szervezet tartalma kb. 0,15%-ban klórásványi anyag, ebből jelentős mennyiségben kerül a gyomornedvbe, a sósav alkotórészeként így az emésztésben is fontos alkotó, a gyomornedv (sav) ismételt vesztése pl. a gyakori hányás alkalózishoz ( lúgosodáshoz) vezethet. A verejték klorid (-és nátrium) koncentrációjának vizsgálata fontos diagnosztikai értéket adhat, mert pl. mucoviszcidózisban (amikor az összes külső-elválasztású mirigy túl sűrű váladékot termel, pl. hörgő, hasnyálmirigy, nyálmirigy) emelkedett a klorid és nátriumkoncentráció értéke. A szervezet számára szükséges klór ásványi anyag mennyiséget a konyhasó maximálisan biztosítja, külön bevitelre nincs szükség. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Magnézium ásványi anyag, magnéziumforgalom a szervezetben: 7 / 16

8 A magnézium ásványi anyag, mint kation a szervezetben részt vesz a fogak és csontok felépítésében, továbbá szerepe van az ingerület (szinapszisok ingerület átadásának helye, ingerület átadása egyik sejtről a másikra) átvezetésében, így az ideg és izomműködésben (megterhelő idegi vagy izommunka esetén ajánlott a plusz Mg ásványi anyag bevitel, ha a táplálkozás nem fedezi bőségesen a magnéziumszükségletet). A Mg ásványi anyag főleg a sejten belüli térben helyezkedik el, mint fontos enzimaktivátor (glikolízis, DNS, RNS-képzés enzimjei). A szervezetben lévő kb. 25g Mg ásványi anyag nagyobbik fele a csontokban helyezkedik el, ahonnan szükség esetén aktivizálható, mozgósítható. Többi része a magnéziumkészletnek a sejten belüli térben található, így érthető, hogy új sejt képződése esetén (Pl. terhesség, gyermekkor) a szervezet magnézium ásványi anyag igénye fokozott. Fő magnézium ásványi anyag források a zöldségek-zöldtermékek (klorofill), gabonatermékek (teljes kiőrlésű gabonák előnyei), a bárányhús, a méhpollen, a savanyú káposzta, mák, napraforgómag, mandula, földimogyoró, dió, bab, lencse, kakaó, de a gyarapodás időszakában célszerű mindenképpen a megfelelő Mg ásványi anyag utánpótlás, plusz bevitel biztosítása (napi igény - RDA / OÉTI alapján - kb mg). A magnézium ásványi anyag elsősorban a vizelettel ürül ki a szervezetből, azonban pl. bélhurutban, amikor a bélnedv nem tud visszaszívódni, a magnéziumkészlet mennyisége jelentősen csökkenhet. Ha magnézium ásványi anyag hiány lép fel, a mellékpajzsmirigy sejtjeinek reakciókészsége csökken a vér kalciumcsökkenésével szemben, így nehezebbé válik a kalciumkoncentráció normalizálása, így fokozott görcskészség, gyenge és aritmiás (a szív működése /dobogása/ nem ritmusos) szívműködés jöhet létre. Ehhez társulhat még álmatlanság, idegességre való hajlam, magas vérnyomás, székrekedés, depresszió és gyenge izomműködés. A magnézium ásványi anyag (Míra gyógyvíz magnézium-szulfát tartalma) fontos alkotórésze az epehólyag stimuláló (epe ürülését fokozó) és a hashajtó hatású gyógyvízkúra során (vízterápia gyógyvizek), de használata és főleg adagolásának mennyisége mindenképpen szakember kontrollálása mellett ajánlott, az epegörcs roham megelőzése miatt. A magnézium-oxid fehérítőszer, fogporok, hintőporok alkotórésze, a magnézium-glukonátot pedig sav, arzén és nehézfémsó mérgezések esetén alkalmazzák. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Ásványi anyagok - Mikroelemek Tartalom: Vas, Réz, Cink, Fluor, Jód, Bór, Kobalt, Króm, Mangán, Molibdén, Szelén, Vanádium ÁSVÁNYI ANYAGOK / Vas ásványi anyag, vasforgalom a szervezetben: A vörösvérsejtek képződése szorosan összefügg a szervezet vas ásványi anyag - vasforgalmával (a sejtérés folyamatait katalizálja). Jól hasznosítható vas ásványi anyag forrás a hús és a máj, a zöldségekből (spenót, savanyú káposzta, mák, mogyoró, dió, napraforgómag, 8 / 16

9 vargánya, zabpehely, kakaó, csipkebogyó, vörös- és feketeribiszke, száraz bab, lencse, szójaliszt, tojás sárgája, cékla, barna rizs, datolyaszilva, sütőtök, csípős paprika) csak kevés szívódik fel, a tej vasszegény. A vas ásványi anyag a nyombélből szívódik fel, a felszívódás üteme a szervezet szükségletének megfelelően alakul (egyensúlyi helyzetben a férfiakban 1 mg, nőkben 2,5 mg naponta), feltéve, hogy a táplálék elégséges vas ásványi anyag mennyiséget tartalmazott. Adott vas ásványi anyag bevitel mellett a táplálék minősége is befolyásolja a vas felszívódásának mértékét (C-vitamin fokozza, a tehéntej csökkenti a felszívódását, az oxalátok-spenót, illetve a sóska és a csersav-teák szintén csökkentik a vas ásványi anyag felszívódását). Általában 10* annyi vasat kellene fogyasztani (naponta -RDA / OÉTI alapján- kb mg), mint amennyinek a felszívódásra szükség van. A vas ásványi anyag felszívódás ütemének szabályozására az ad lehetőséget, hogy a vas ásványi anyag a bélből csak akkor szívódik fel, ha egy, a bélhámsejtben lévő fehérjéhez (apoferritin) kötődik először. Ha ez már telítve van, akkor a táplálékkal felvett vas a bélben marad. (A vas a bélből ferro (Fe 2+ ) alakban tud csak felszívódni, a bélnyálkahártya sejtekben ferri (Fe 3+ ) vassá alakul (oxidálódik), majd kötődik a fehérjéhez (apoferritinhez), így képződik a ferritin. A plazma vaskoncentrációjának csökkenésekor a bélhámsejtekből a kapillárisok (kiserek) felé ferrovas formájában távozik). A vas ásványi anyag mennyiséget a felszívódás helyétől a vasraktárakig (lép, máj, csontvelő, ill. terhesség esetén a placentában), illetve a felhasználás helyére a transzferrin nevű plazmafehérje szállítja. A fejlődő vörösvérsejtek olyan aktívan veszik fel a vasat, hogy enyhe vas ásványi anyag hiányban először a vasat szintén tartalmazó citokrómrendszer (elektron-oxigén szállítási rendszer) károsodik. Vas ásványi anyag hiányból eredő vérszegénység már súlyos deficitet jelent. A vas ásványi anyag a széklettel és vizelettel ürül ki a szervezetből, illetve a bőr hámlásával is veszít némi vas mennyiséget a szervezet. Legnagyobb fokú vas ásványi anyag veszteséget a menstruációs időszak okoz a nők esetében, illetve terhesség esetén, mivel a terhesség alatt kb. 0,5-1g vasat épít be az anya a magzatába. Vas ásványi anyag utánpótlásra kontrollált adagban és jól felszívódó formában ezért a terhes anyáknak mindenképpen szükségük van (főleg az utolsó hónapokban, mikor a magzati vérképzés biztosítására nagyobb vas ásványi anyag mennyiségre van szüksége az anyáknak). A vasnak a vörösvérsejtképzésen kívül a vér hemoglobin oxigén megkötő képességében, szállításában és a széndioxid elszállításában van szerepe (hemoglobin 4 alegységből álló fehérje, 4 vasatommal rendelkezik, mely egy-egy oxigénmolekulát képes megkötni. Így minden gramm hemoglobin 1,36 ml oxigént képes megkötni, ha a vér teljesen telített oxigénnel). A vas ásványi anyag beépüléséhez a hemoglobinba szükség van megfelelő mennyiségű rézre is, különben a vas ásványi anyag csak a vasraktárakban marad, illetve halmozódik fel. A kobalt (B 1 2 -vitamin alkotórésze) a vassal szintén segíti a vörösvérsejtképzést. Az izomrostban a mioglobin nevű fehérje köti meg az oxigént, mely a vörösvérsejtek hemoglobinjához hasonló vegyület, a vas a mioglobin szintézisében, képzésében is szerepet játszik, egyben enzimatikus és 9 / 16

10 fehérjeképzési (szállító és raktározó fehérjék) folyamatok alkotója is. Általános vas ásványi anyag hiány tünetek: sápadt bőr, kimerültség, kedvetlenség, étvágytalanság, hányinger, erős menstruációs vérzés. Vas ásványi anyag hiányos állapot állhat fenn túlzott diéták esetében, húsmentes táplálkozás esetén, illetve túlzott tej és tejtermékek fogyasztása esetén, különösen menstruációs időszakban és más jellegű vérzéses állapotok után (pl. vérzéses gyomorfekély, balesetek után), illetve fertőzéses megbetegedések idején. Vashiányt okozhat azonban, hogy a táplálékkal felvett vas ásványi anyag a gyomor (savhiány, esetleg a gyomor teljes eltávolítása), illetve a bél működési zavara miatt (candida, vastagbél) nem szívódik fel kellő mennyiségben. Vas ásványi anyag hiányt okozhat a fehérje anyagcsere károsodása, és a neuro-endokrin rendszer zavara (vaskínálat és vasigény egyensúlyának felborulását okozza). A vas ásványi anyag túladagolása hátrányos, mivel pl. a transzferrin (vasmegkötő fehérje) telítésével csökken annak baktericid, bakteriosztatikus (baktériumölő, baktérium ellenes) hatása, s ez káros az immunrendszerre nézve, főleg, mert fertőzéses állapotokban amúgy is csökken a fehérje vasmegkötő képessége. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Réz ásványi anyag, rézforgalom a szervezetben: Réz ásványi anyag - anion rézionok szükségesek a vas ásványi anyag feszívódásához, és a vörösvérsejt-képzéshez, továbbá egyes enzimek aktivitásához, valamint az idegrendszer működéséhez. A réz ásványi anyag esztétikailag kellemes hatása, hogy csökkenti az őszülést (illetve hiánya gyorsíthatja az őszülési foyamatot). A réz ásványi anyag a bélben szívódik fel és a plazmában fehérjéhez (cöruloplazmin) kötötten kering. Kiválasztódása a bélfalon át, illetve az epével történik meg. A réz ásványi anyag mennyisége a szervezetben kb. 80 mg, napi igény -RDA / OÉTI alapjánkb. 1,4-1,8 mg. Réz ásványi anyag táplálékforrásként leginkább a hüvelyesek, a máj és a gabonafélék, a mogyoró és a tökmag, a lencse, a fekete melasz (cukorfinomítás egyik mellékterméke) a tej, az élesztő, gomba, egres, retek, szója szolgálnak. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Cink ásványi anyag, cinkforgalom a szervezetben: A cink ásványi anyag - kation cinkion az enzimek (kb. 70 féle) aktiválásában játszanak szerepet (pl. a karboanhidráz a vörösvérsejtekben, vagy a karboxipeptidáz a hasnyálmirigyben), de fontos az inzulinszintézisben, továbbá a szénhidrát anyagcserében a glukóz lebontást végző enzimek működésében is. Fontos Zn ásványi anyag forrás a hús, a máj, a tej, tésztafélék, a tojás és a burgonya, a méhpollen, a napraforgómag, a tökmag, lencse, borsó, sárgarépa, spenót, kelvirág, karfiol. A szervezet cink ásványi anyag tartalma kb. 2-3 g, a napi igény felnőttekben -RDA / OÉTI alapján- kb mg, terhesség és szoptatás idején azonban több 10 / 16

11 lehet. A szervezetben töményebb mennyiségben a szem, haj és a férfi nemi szervekben található meg. A felszívódott cink ásványi anyag a vérben fehérjéhez kötötten kering, s a májban, izmokban raktározódik el. Kiválasztása a bélfalon keresztül történik, és a széklettel ürül ki a szervezetből. A cink felszívódását megnehezíti a táplálék fitáttartalma, ami növényi táplálékokban és pl. a keletlen kenyérben található meg, így ott, ahol sok keletlen kenyeret esznek hús nélkül, gyakori a súlyos cink ásványi anyag hiány. Cink ásványi anyag hiány során fellépő általános tünetek: depresszióra való hajlam, étvágytalanság, sápadt-zsíros-pattanásos bőr, jellemző tünet a körmökön kialakuló fehér foltosodás. A súlyos cink ásványi anyag hiány tünetei a növekedési zavar (gyermekek esetében), a fertőzésekre való hajlam, a vérszegénység, a heresorvadás és az ízérzés csökkenése. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Fluor ásványi anyag, fluorforgalom a szervezetben: A fluor ásványi anyag a fogzománc, dentim képződéséhez szükséges, és a csont állomány felépítésében játszik szerepet. Leginkább a vízből, teából, almaborecetből, burgonyából, növényi magvakból és a fogkrém által tartalmazott fluorid mennyiségből juthatunk az ásványi anyag utánpótláshoz, illetve mivel a halak csontozatában is megtalálható a fluor, így pl. a szardínia elfogyasztásából is. Terhesség és szoptatási időszakban megnő a szervezet (csontozat) fluor ásványi anyag igénye (napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 1,5 mg), kisgyermekek esetében pedig fontos, hogy még a fogzás beindulása előtt megfelelő legyen a szervezet fluorid tartalma, mert ekkor biztosítható leginkább a fogakra gyakorolt megfelelő hatása (szuvasodás elleni hatása kb. 60%-os védelmet nyújt!). A fluor ásványi anyag túladagolása semmiképpen nem ajánlott, mert csontkárosító és vese károsító hatása lehet, egyben az idegrendszerre és az izomszövetekre is káros hatást gyakorolhat, illetve működési zavart okozhat. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Jód ásványi anyag, jódforgalom a szervezetben: A Jód ásványi anyag - jodid (anion) a pajzsmirigyhormonok, azaz a tiroxin és trijódtironin alkotórészévé válik (mint jód), így a jódnak fontos szerepe van az anyagcsere folyamatokban, a növekedésben és az idegrendszer működésében, mivel a pajzsmirigyhormonok központi szerepet játszanak a sejtek életműködésének és anyagcseréjének szabályozásában. A szervezet jód ásványi anyag tartalma mg, egyes kutatások szerint, optimális jódellátottság mellett (napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 0,15-0,18 mg) a radioaktív jódot a szervezet nem engedi felszívódni, így a radioaktív sugárzás kivédésében is szerepet játszhat a jód ásványi anyag. A pajzsmirigy hormont termelő sejteknek erős a jódaffinitása, jód megkötő képessége. A táplálékkal (pl. spenót, tengeri halak, jódozott só, tengeri hínárban, nagy barna moszatban) illetve a vízzel és a jódtartalmú ásványvízzel bekerült jodid 90%-át a 11 / 16

12 pajzsmirigysejtek veszik fel, és egy, a sejtben képződött fehérjébe (tireoglobulin) építik be. További lépések során továbbra is fehérjéhez kötődve 4, illetve 3 jódot tartalmazó molekulák alakulnak ki (kolloidok, ún. jódozott-fehérjék). A pajzsmirigy hormon kiválasztása (szekréciója) során a fehérjéről lehasad a négy jódot tartalmazó molekula (tiroxin, T 4 lesz), és kisebb mértékben a 3 jódot tartalmazó molekula (tiroxin, T 3 -lesz). A véráramba került tiroxin plazmafehérjéhez kötötten kering tovább (mint raktár ), a szöveti keringés során pedig fokozatosan szabaddá válik, majd trijódtironinná válik (aktívabbá válik). A táplálkozás, a jódozott só és a víz által általában elégséges jód ásványi anyag jut be a szervezetbe, egyes táplálékok (retek, a kelbimbó, káposztafélék, illetve a fluorid és nitrát) azonban gátolják a felszívódását. A pajzsmirigy hormonok (és ezzel a megfelelő mennyiségű jód ásványi anyag felvétel) elengedhetetlenül szükségesek a magzati és a megszületés utáni időszakban a normális testi és szellemi fejlődéshez, az idegrendszer érési és differenciálódási folyamatához. Az idegrendszer működéséhez, az élénk szellemi és motoros (mozgás) működéshez pedig egész életen át szükség van a megfelelő jód ásványi anyag ellátottságra. Szükséges ezen kívül a jód ásványi anyag a csontok megfelelő ütemű hossznövekedési folyamatához is. A pajzsmirigy hormonok élénkítik a sejtek (harántcsíkolt izom, májsejtek, idegsejtek) anyagcseréjét, mind az építő, mind a lebontó (ezt nagyobb mértékben) folyamatokat serkentik, és részt vesznek a hideghez való alkalmazkodásban is (hideg környezetben vagy pszichés izgalom hatására fokozódik a pajzsmirigy hormonok képzése és kiválasztása). Az energiafelhasználásban energiaforgalomban nagy szerepet játszanak azzal, hogy csökkentik a nagy energiájú foszfátkötés képződést, másrészt gyorsítják a sejtekben az energiaigényes Na-pumpa működését, ezzel emelve az alapanyagcserét, energiafelhasználást ( alapanyagcsere). A Na-pumpára való hatásuk lehetővé teszi az adrenalin és noradrenalin hormonok hatékonyabb működését, ezzel többek között emelve a szív frekvencia számát (nő a pulzusszám). A pajzsmirigyműködések zavarai (jód ásványi anyag hiány): Jódhiányból (jódhiányos endémiás területek- Nyugat-Dunántúl, Nyírség-, ahol alacsony a víz illetve a talaj jódtartalma) vagy a pajzsmirigyszövet elégtelen fejlődéséből adódó csökkent hormontermelés csecsemőben a szellemi és mozgási fejlődés elmaradását okozza (kreténizmus), valamint csökkent növekedési ütemmel jár. Felnőttben a jód ásványi anyag hiány és ezzel a csökkent pajzsmirigy működés a szellemi és mozgási működések, az anyagcsere folyamatok lelassulására vezet, s ezt a szövetközti fehérje és víz felszaporodása kíséri (mixödéma), illetve a pajzsmirigy megnagyobbodása (jódhiányos golyva). Felnőttben általában a jód ásványi anyag hiányon túl még a pajzsmirigy gyulladása okozhat golyvás állapotot, ha ez csökkent tiroxin hormontermeléssel jár, akkor tiroxin adagolásával pótolható, kezelhető a hiány. 12 / 16

13 A pajzsmirigyhormonok fokozott termelésekor (Basedow-kór) a lebontó (katabolikus) folyamatok túlsúlya lefogyáshoz, az alapanyagcsere felgyorsulása miatt állandó melegségérzethez, a szívműködés gyorsulásához, és az idegrendszer fokozott működéséhez (a beteg nyugtalan, remeg a keze, gyors a beszéde, hőemelkedés, súlyos esetben magas láz, hasmenés, menstruációs zavarok, stb.) vezet. A fokozott pajzsmirigyhormon termelés létrejöhet a pajzsmirigy körülírt daganatos elváltozása miatt, vagy az egész mirigyállomány jóindulatú megnagyobbodása (struma) miatt, illetve autoimmun betegségben. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Bór ásványi anyag: A bór ásványi anyag az újabb kutatások szerint csonterősítő tulajdonsággal bír, így felvették a csontritkulást megelőző programba is. Befolyásolja a kalcium, foszfor, és magnézium ásványi anyag szintet, oly módon, hogy csökkenti ezen elemek ürülését a vesén át, azaz a vizelettel, egyben a D-vitamin aktivizálásban is szerepet játszik. Nem csak a csontokat erősíti, hanem egyes izületi gyulladások esetén is hatékony kiegészítőnek bizonyult (valószínűleg a csökkent bór ásványi anyag szint is szerepet játszhat a gyulladás kialakulásában). Mivel a bór ásványi anyag serkenti az ösztrogén termelődést, ezért segíthet a menopauza, illetve a menopauzát megelőző időszakban is. Egyes kutatások azt is igazolják, hogy az idegrendszerre is serkentő hatással van (csökkenti az álmosságot alvás). Főbb ásványi anyag táplálékforrások: az alma, a mazsola, a méhpollen, az ásványvizek, és a tenger gyümölcsei. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Kobalt ásványi anyag: A kobalt ásványi anyag a B 12 vitamin szerves része (a B12-vitamin központi magja), de a szervetlen formában felszívódott kobaltot a szervezet nem tudja hasznosítani. A kobalt ásványi anyag a vassal szerepet játszik a vörösvérsejtképzésében, egyben szerepe van a szervezet redoxifolyamataiban. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Króm ásványi anyag: A króm ásványi anyag olyan kis össz-mennyiségben található meg a szervezetben hogy pontos ismereti adatok még nincsenek a megközelítő értékkel kapcsolatban, de azt már kimutatták, hogy a kor előrehaladásával csökken a króm ásványi anyag szintje a szervezetben. Jelentősebb króm ásványi anyag mennyiségben a sörélesztőben, a teljes kiőrlésű gabona 13 / 16

14 félékben, a májban, húsban, sajtban és a hüvelyesekben, barna rizsben, káposztafélékben, salátában, burgonyában, kakukkfűben, borsikafűben áll rendelkezésre táplálék formájában, felszívódása is csak szerves formában optimális (napi igényt kb µg-ra becsülik). A króm ásványi anyag a szénhidrát anyagcserében játszik fontos szerepet, az inzulin hatékonyságát segíti elő. A króm ásványi anyag hiánya elősegítheti a fiatalkori cukorbetegség és a szívbetegségek közül a koszorúér megbetegedések kialakulását. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Mangán ásványi anyag: A mangán ásványi anyag a mitokondrium (terminális oxidáció) enzimeinek aktivátora, részt vesz az anyagcsere folyamatokban (fehérje, szénhidrát, zsír) és a DNS, RNS szintézisben. Szükséges a szaporodáshoz, a növekedéshez, a sebgyógyuláshoz, és serkenti az agyműködést. A szervezetben kb mg mennyiségben van jelen (napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 4-5 mg), és az epével választódik ki. A mangán ásványi anyag hiánya terméketlenséget okozhat, ataxia tüneteket (az izommozgás összerendezetlensége) válthat ki, csontrendszer fejlődési zavarait idézheti elő. Általános tünetek mangán ásványi anyag hiány esetén: térdfájdalom, szédülés, hallászavar, rossz egyensúlyérzék. Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás mellett nincs szükség mangán ásványi anyag utánpótlásra, nagyobb mennyiségben mangánt a teljes kiőrlésű gabona magvak, teljes kiőrlésű barna kenyér, a hüvelyesek és csonthéjasok (dió, mogyoró, tökmag), ananász, datolyaszilva, cékla, paraj, petrezselyemgyökér, fejes saláta, alma, szamóca, tojás tartalmaznak. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Molibdén ásványi anyag: A molibdén ásványi anyag szintén igen kis mennyiségben található meg a szervezetben, enzimkomponens (enzimserkentő hatása van), a szervezetből főleg a vizelettel ürül ki. Vegyes táplálkozással (tej, húsok, gabonák, hüvelyesek-főleg a vörös kidneybabban, méhpollenben) biztosítható a kellő molibdén ásványi anyag utánpótlás (kb. 250 mikrogramm a napi igény -RDA / OÉTI alapján-), ha molibdén ásványi anyag többlet alakul ki a szervezetben, akkor az gátolja a réz ásványi anyag felszívódását. Hiányában idegrendszeri és látás zavarok léphetnek fel, csökkenhet a stressz tűrőképesség. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Szelén ásványi anyag: 14 / 16

15 A szelén ásványi anyag elsődleges szerepe a szervezetben a sejthártya stabilizálása, és antioxidáns funkciója, azaz hatékonyan részt vesz a szabad gyökök semlegesítésében. Egyes antioxidáns enzimek (pl. glutation peroxidáz, tioredoxin reduktáz) szelén ásványi anyag dependensek, azaz szelén hiányában csökken az enzimek működése ( szabad gyökök, antioxidánsok). A szelén ásványi anyag nagymértékben részt vesz a szervezet ellenálló képességének növelésében, és a stressz csökkentésében, egyben széles körben vizsgálják antikarcinogén (daganat ellenes) és káros sugárzás elleni hatását (egyes rákkeltő anyagok -pl. hidrogénperoxidok- metabolizmusát folyamatát, és a daganatos sejtek növekedését gátolják, ill. a rákkeltő sugárzásokkal szemben -a kemoterápia során- növelik a szervezet ellenálló képességét). A szervezet töményebb mennyiségben főleg a májban, vesében, körömben és a fogzománcban halmozza fel a szelént a táplálékokból, a szervezetben összességében kb µg/l szelén ásványi anyag található meg (napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 0,6-0,75 mg). Szelén ásványi anyag táplálékforrásként szolgál a marhahús, a bárányhús, a vadhús, a máj, vese, a fokhagyma, a csicseri borsó, a tenger gyümölcsei, a brazil mogyoró, a kókusz és a gabona magvak (függ a talaj szelén tartalmától), tejtermékek, dió, szezámmag, hüvelyesek, spárga, és a sörélesztő. Ma már dúsítanak is szelén ásványi anyaggal élelmiszereket, ill. a külön táplálék-kiegészítő formájában szedett szelén ásványi anyag mellé célszerű C-vitamin, A-vitamin és E-vitamint is adagolni, mert fokozzák a szelén ásványi anyag hatékonyságát és az antioxidációs folyamatot. A szervezetben a szelén ásványi anyag szerves kötésben mint szelenit, ill. növényi eredetű formában mint szelenometionin (SeMet), állati eredetű formában mint szelenocisztein (SeCys) kerül be, ill. vesz részt. A szelén ásványi anyag hiánya vázizom elfajulást, izomdegenerációt okozhat, ami abban jelentkezhet, hogy szétesnek a lábak, hibás járás és testtartás alakul ki. Egyben látászavarokat, menstruáció kimaradását, korai öregedést, hajhullás fokozódását, fehér foltok megjelenését a bőrön, vérszegénységet, agyi működési zavarokat (csökken az ingerület átvitel) okozhat a szelén ásványi anyag hiánya. A szelén ásványi anyag antagonista a tellúr és cink ásványi anyaggal szemben (együtt nem szedhetőek), egyben szelén ásványi anyag hiány kiválthatja a vas túlterhelését a szervezetben, és más ásványi anyagok (pl. magnézium, cink, kálcium, réz) egyenetlen eloszlását a szervezetben (szelén túladagolás esetén fokozhatja a nyomelemek kiürülését a szervezetből). A szelén ásványi anyag segíti a szívizom sejtek működését, egyben a Tireoid hormon (pajzsmirigy hormonok) szabályozása révén a normális fejlődésben is szerepet játszik. Szelén ásványi anyag többlet igény léphet fel vírusos fertőzés, terhesség és szoptatás időszakában, krónikus betegségek és alkoholizmus esetén, szervátültetés után, epilepsziás kórfolyamatoknál és Alzheimer kórban. A szelén ásványi anyag részt vesz a nehézfémek kiürítésében, mert csökkenti a higany és kadmium szintet (oldhatatlan vegyületet képez velük (pl.higany-szelenid), mely által a nehézfémek kiürülhetnek a szervezetből. Minden szövet tartalmaz szelént, de az emberi szervezet a szelén ásványi anyagot csak minimálisan tudja tárolni, így folyamatos pótlásra van szükség, azonban a szelén ásványi anyag túladagolása fokhagyma szagú leheletet, emésztési panaszokat, haj és köröm elváltozásokat, kimerültséget, ingerlékenységet okozhat, extrém esetben májgyulladást és tüdővizenyőt is kialakíthat. A szervezet szelén ásványi anyag koncentrációja kimutatható a vérből, vizeletből, hajból és a körömből. 15 / 16

16 ÁSVÁNYI ANYAGOK / Vanádium ásványi anyag: A vanádium ásványi anyag nagyobb mennyiségben mérgező az emberi szervezetben, de az újabb kutatások szerint az a csekély mennyiség, amire szüksége van a szervezetnek, segíti az inzulinhatást (inzulinhatást utánzó), a szénhidrát és zsír anyagcsere folyamatokat, csökkenti a vér koleszterin szintet, elősegíti az izomtömeg növekedését. Vanádium ásványi anyag táplálékforrásként leginkább a tenger gyümölcsei, az olajos magvak, a gabonafélék, a petrezselyem és a bor szolgál. ÁSVÁNYI ANYAGOK / Periódusos rendszer Földünket 88 állandó elem alkotja, melyek közül 6 elem nemesgáz formájában található meg, így nem képez élettani hatást az ember szervezetére. További 6 elem radioaktív tulajdonsággal rendelkezik, így károsító tényezők az emberi és élő szervezetre nézve (aktínium, polónium, protaktínium, rádium, tórium, urán). Makroelemeknek nevezzük azokat az elemeket, amelyek az emberi szervezetben 0,1%-nál nagyobb mennyiségben találhatóak meg (hidrogén, szén, nitrogén, oxigén, nátrium ásványi anyag, kálium ásványi anyag, kalcium ásványi anyag, magnézium ásványi anyag, kén ásványi anyag, foszfor ásványi anyag, klór ásványi anyag), a többi 65 elem a mikroelemek csoportjába tartozik. 16 / 16