Tárgyi eszközök Beruházás Üzemfenntartás (9.B 14.B 15.B)

Átírás

1 Tárgyi eszközök Beruházás Üzemfenntartás (9.B 14.B 15.B)

2 Tárgyi eszközök (9.B)

3 Tárgyi eszközök fogalma A tárgyi eszközök természetes használati formájukat megőrizve több termelési peridódusban vesznek részt, értéküket elhasználódásuknak megfelelően fokozatosan, több termelési periódusban adják át az általuk előállított termék értékének, ezáltal értékük is több periódus alatt, fokozatosan térül meg.

4 Tárgyi eszközök jellemzői Erőforrások Több oldalról, tartósan hatnak a vállalkozás gazdálkodására Színvonaluk döntően befolyásolja a munkaerő termelékenységét Hosszú távon meghatározzák a vállalkozás teljesítőképességét, kapacitását

5 Tárgyi eszközök csoportosítása Ingatlanok: földterület, telek, erdő, ültetvény, épület, építmény, illetve az ezekhez kapcsolódó jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek: a vállalkozás alaptevékenységének végrehajtását szolgálják. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: kiszolgáló, kiegészítő tevékenységek végrehajtásában vesznek részt. Tenyészállatok: olyan állatok, amelyek a tenyésztés során leválasztható terméket termelnek (szaporulat), vagy egyéb hasznosítás alapján biztosítják megtérülésüket (igateljesítmény, lovagoltatás) Beruházások, felújítások: még be nem fejezett és üzembe nem helyezett tárgyi eszközök létesítésének, előállításának és beszerzésének a költségeit tartalmazza, továbbá a már üzembe helyezett eszközökön végzett kapacitásbővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, időtartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák bekerülési értékét (az aktiválásig) Beruházásokra adott előleg: a beruházási szállítóknak a beruházás megvalósítása céljából előre folyósított pénzösszegek. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözet.

6 Amortizáció Az amortizálódás és az amortizáció Az amortizálódás folyamán a tárgyi eszközök értékátadási folyamatot, a tárgyi eszköz bruttó értékének fokozatos felemésztését értjük, amortizáción pedig az átadott gépérték termékegységre (időegységre) jutó részét. Az amortizáció (értékcsökkenési leírás): A tárgyi eszközök aktuális értékének meghatározásához az elhasználódás nyomon követésével és kompenzációjával jutunk el. Az amortizáció (értékcsökkenési leírás) a tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Fizikai kopás: A tárgyi eszközök fizikai kopása a termelési folyamat során. Erkölcsi kopás: Nagyobb teljesítményű, hatékonyabb gépek mellett a régiek értéktelenné válnak. Az erkölcsi és fizikai kopásból adódó értékcsökkenést az amortizációval számolják el.

7 Az amortizáció szerepe Az állam az adórendszeren keresztül korlátokhoz köti az amortizáció elszámolását.a vállalkozás annyi amortizációt számol el, amennyit akar, de az állam mindenütt meghatározza azt a mértéket, amennyi ebből ténylegesen kikerülheti az adózást. A vállalkozás stratégiai döntése, hogy az amortizálással (vagyis az amortizáció költségként való elszámolásával) megtérült tőkét amortizálódott gépek pótlására használja fel bővítő beruházást eszközöl belőle más területen fekteti be, vagy kivonja a vállalkozásból

8 Amortizáció- számításimódszerek Kiindulási alapja alapja mindig a bruttó érték. (aktiváláskori érték). Amortizációs kulcs: az évi értékcsökkenési leírás összege a tárgyi eszközök értékének százalékában kifejezve. Lineáris leírás: A tárgyi eszközök elhasználódása évente azonos ütemű. Gyorsított (degresszív): a tárgyi eszközöket hamarabb írják le a tényleges műszaki élettartamnál, vagy kezdetben nagyobb, majd évente csökkenő mértékű leírást alkalmaznak. Hamarabb rendelkezésre áll a tárgyi eszközök pótlásához szükséges tőke. Szorzószámos Évek száma módszer Nettó érték alapján történő éves értékcsökkenés Lassított (progresszív): a használatba vétel első idejében az évenkénti leírás összege az áltagosnál kisebb, majd az évek előrehaladtával ennek mértéke növekszik. Teljesítmény-arányos (nem jellemző): évente az eszköz tényleges teljesítményét figyelembe véve állapítják meg az amortizációt.

9 Beruházás (14.B)

10 A beruházás fogalma, szerepe a vállalati innovációban A beruházás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amely tárgyi eszközök létesítésére, a tárgyieszköz állomány bővítésére irányul. Pénzügyi oldalról a beruházás a tárgyi eszközök létesítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése és befektetés útján való finanszírozása. A beruházási tevékenység a vállalkozás működésének és fejlődősének alapvető fontosságú területe.

11 Beruházások célja A vállalat piaci részesedéseinek, bevételeinek növelése Költségek csökkentése Jogszabályi, hatósági előírások teljesítése Elavult, elhasználódott tárgyi eszközök pótlása, cseréje

12 Beruházások csoportosíthatósága Jelleg szerint: Pótló: meglévő eszközök cseréjét jelenti. A pótló beruházások forrása a vállalkozás felhalmozott amortizációs alapja. A régi eszközöket általában modernebb eszközök váltják fel, így a pótló beruházás is a technikai megújulás lehetőségét hordozza a vállalkozás számára. Bővítő: meglévő eszközöke mellé újat állítanak termelésbe. A bővítő beruházások forrása a vállalkozás eredménye. (Az eredményt, amennyiben nem osztják szét a tulajdonosok között, a vállalkozás fejlesztésére lehet fordítani) Alany szerint: Kormányzati Önkormányzati Vállalati (termelőberendezések fejlesztése) Háztartási (fogyasztási célú cikkekbe való beruházás) Szerep szerint: Alapberuházás (közvetlenül termelési funkciót szolgál) Járulékos beruházás (csak az alapberuházás működését biztosítja, önállóan nem használható épületbiztonsági vagy klímarendszer felszerelelése) Kapcsolódó beruházás (elősegíti az alapberuházás működését, önállóan is működőképes, általában más szervezet fejlesztését szolgálja.)

13 Beruházások csoportosíthatósága Anyagi-műszaki összetétel szerint: Gép, gépi felszerelések (járművek, berendezések, gyártósorok beszerzése, vagy felújítása, kapacitásbővítése, korszerűsítése) Építési és szerelési beruházások (minden olyan beruházás, ahol új ingatlan vagy ingatlanegység keletkezik. Egyéb beruházások Finanszírozási forrás szerint: Saját forrásból Idegen forrásból Megvalósítási mód szerint: Saját vállalkozásban végzett (saját kivitelezésű) Megrendelés útján megvalósuló Termelés jellege szerint: Termelő (anyagi) jellegű beruházás Nem termelő jellegű beruházás (színház, kórház, iskola létesítése)

14 Beruházások döntési problémái pénzügyileg életképes-e a beruházási javaslat: azaz dönteni kell a beruházási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról több azonos célt szolgáló és elfogadható beruházási javaslat közül melyik a legjobb, melyiket célszerű megvalósítani. Vagyis rangsorolni kell a beruházási javaslatokat milyen az optimális beruházási terv, ha a vállalkozás több jó beruházási javaslattal rendelkezik, mint amennyi megvalósításához rendelkezésre álló vagy megszerezhető a tőke

15 Beruházási döntéseket megalapozó mutatószámok 1. Statikus mutatók, módszerek: ezek nem veszik figyelembe a pénz időértékét. Előnye, hogy a számítások egyszerűek és könnyen értelmezhetők Megtérülési idő: (ráfordítás/hozam) Kifejezi, hogy hány év jövedelme fedezi a beruházási ráfordítások értékét. Minél rövidebb a megtérülési idő, annál kedvezőbb a vállalkozásnak a befektetés. Beruházás átlagos jövedelmezősége: (hozam / ráfordítás) Beruházás évi átlagos hozamát viszonyítjuk az egyszeri ráfordításhoz. Minél nagyobb az átlagos jövedelmezőség, annál kedvezőbb a vállalkozásnak. - Beruházási pénzeszközök forgási sebessége (használati idő / átlagos megtérülési idő) Kifejezi, hogy a beruházás üzemeltetési ideje alatt a nyereségből hányszor térül meg a befektetés. Minél nagyobb a forgási sebesség, annál kedvezőbb a vállalkozásnak a befektetés. 2. Dinamikus mutatók: Figyelembe veszi a pénz időértékét, a később jelentkező jövedelmeket pedig a jelenre vetíti.

16 Üzemfenntartás (15.B)

17 Üzemfenntartás Az üzemfenntartás rendeltetése a vállalatnál a tárgyi eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása. Az üzemfenntartás gondoskodik a tágyi eszközök működőképességéről. Formái: rendszeres ellenőrzés karbantartás, javítás, felújítás pótlólagos korszerűsítés

18 Üzemfenntartás Rendszeres ellenőrzés: célja, hogy a gépek, berendezések, épületek állaga nyilvántartható legyen az üzemfenntartás tervezéséhez. Karbantartás, javítás, felújítás: hibajavító karbantartás: megvárják a meghibásodást, ezt követően végzek el a szükséges munkálatokat megelőző karbantartás: felülvizsgálati naptári időszakonként végzett használati idő szerint műszaki paraméterek alapján végzett tervszerű, megelőző karbantartás (TMK)

19 A karbantartási menetrend meghatározásának módjai Hibajavító karbantartás megvárják a hiba bekövetkezését a feltárt hibák alapján Megelőző karbantartás a) gyors megelőzést követően végzik el a szüksgées karbantartást a) naptári időszakonként végeznek karbantartást a) meghatározott használati idő utáni karbantartás a) műszaki paraméterek alapján végzik a karbantartást

20 Üzemfenntartás feladatai Feladat Kiszolgálás Hibaelhárítá s Alapvető cél A termelés folyamatossága A működési zavarok rövidtávú ellhárítása Karbantartás Javítás Felújítás A tárgyi eszközök minőségének fenntartása A tárgyi eszközök minőségének helyreállítása A tárgyi eszközök eredeti minőségének helyreállítása A javítás célja a tárgyi eszköz minőségének lehető legteljesebb visszaállítása (kis-, közepes-, nagyjavítás) Felújítás során a gép átfogó, generáljavítása valósul meg. Karbantartási ciklus: valamely gépi berendezés új állapota és első általános felújítása, ill. két általános javítása közi idő.