A számviteli. törvény PR-015/14

Átírás

1 A számviteli törvény 2014 PR-015/14

2 ISBN ISBN Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató Kiadja a és Perfekt Kiadó Zártkörűen Gazdasági Tanácsadó, Működő Részvénytársaság a Oktató Sanoma és Kiadó company Zártkörűen Működő Részvénytársaság A kiadásért felelős: Kiss János Tamás vezérigazgató Borítóterv: Jeney Zoltán Műszaki szerkesztő: Dobó Nándor Megjelent 15,45 15,58 (A/5) ív terjedelemben Prospektkop Nyomda A kiadványt újrahasznosított papírra nyomtattuk.

3 2000. évi C. törvény a számvitelről 3 Tartalom I. fejezet... 5 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 A törvény célja... 5 A törvény hatálya... 5 Értelmező rendelkezések, fogalmak... 5 II. fejezet BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Beszámolási kötelezettség Üzleti év Könyvvezetési kötelezettség Számviteli alapelvek III. fejezet AZ ÉVES BESZÁMOLÓ Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok Közbenső mérleg A mérleg tagolása, tételeinek tartalma A mérlegtételek értékelésének általános szabályai Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke Az eszközök értékcsökkenése Az eszközök értékvesztése A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése Valós értéken történő értékelés A mérlegtételek alátámasztása leltárral Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az eredménykimutatás tételeinek tartalma Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés IV. fejezet EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ V. fejezet EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓ Általános szabályok Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma Az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral Az eredménylevezetés tartalma, tagolása Az eredménylevezetés tételeinek tartalma VI. fejezet ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció) Adósságkonszolidálás A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése Ráfordítások és bevételek konszolidálása Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása Társult vállalkozások konszolidálása Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet Összevont (konszolidált) üzleti jelentés VII. fejezet SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK Előtársasági időszak Gazdasági társaságok átalakulása Vagyonmérleg, vagyonleltár Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegtervezete Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete A végleges vagyonmérleg Egyéb átalakulás Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai Forintról devizára való áttérés Devizáról forintra való áttérés Devizáról más devizára való áttérés VIII. fejezet SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS IX. fejezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL Letétbe helyezés Közzététel X. fejezet KÖNYVVIZSGÁLAT A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék XI. fejezet KÖNYVVEZETÉS, BIZONYLATOLÁS Kettős könyvvitel Az egységes számlakeret Számlarend

4 4 Egyszeres könyvvitel A könyvviteli rendszerek változtatása Könyvviteli zárlat A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem Számviteli bizonylatok Szigorú számadási kötelezettség A bizonylatok megőrzése XII. fejezet JOGKÖVETKEZMÉNYEK XIII. fejezet AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG. 105 A bizottság létrehozása A bizottság feladata A bizottság működése XIV. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés Az Európai Unió jogának való megfelelés A magyar számviteli standardok Átmeneti rendelkezések Felhatalmazás számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása számú melléklet a évi C. törvényhez Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) számú melléklet a évi C. törvényhez Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) számú melléklet a évi C. törvényhez Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása számú melléklet a évi C. törvényhez Az eredménylevezetés előírt tagolása számú melléklet a évi C. törvényhez I. Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet A változata szerinti mérleg tagolásától II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet A változata szerinti eredménykimutatás tagolásától számú melléklet a évi C. törvényhez Cash flow-kimutatás

5 2000. évi C. törvény a számvitelről évi C. törvény a számvitelről A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. Ennek érdekében az Országgyűlés a számvitelről a következő törvényt alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A törvény hatálya 2. (1) A törvény hatálya a (3) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. (2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. (3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. 2/A. (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. (3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint egyéni cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. (4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint egyéni cégnek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. (5) A törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében az (1)-(4) bekezdés előírásaival összefüggésben utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekin tetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót. Értelmező rendelkezések, fogalmak 3. (1) E törvény alkalmazásában 1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes sze-

6 6 mély által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény; 2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízi társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé; 3. államháztartás szervezetei: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek; 4. egyéb szervezet: a) a lakásszövetkezet, b) a társasház, c) az egyesület, a köztestület, d) az egyházi jogi személy, e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, g) h) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, j) a víziközmű társulat, k) a befektetési alap, az egyéb alapok, l) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, m) a magánnyugdíjpénztár, n) az önkéntes nyugdíjpénztár, o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, p) a közraktár, r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet. (2) E törvény alkalmazásában 1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; 2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; 3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon legalább 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják; 4. társult vállalkozás: az a konszolidálásba teljeskörűen be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni; 5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé; 6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen; 7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni); 8. kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom. (3) E törvény alkalmazásában 1. ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében;