Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány

Átírás

1 támogatása Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány A kuratórium által elfogadott éves jelentés és beszámoló szerint az Alapítvány 2010-ben is rendezett és eredményes évet zárt. Az Alapítvány 2010-ben a terveivel összhangban 53,3 milliárd forint összegű kezességi kérelmet bírált el kedvezően. Ez mintegy 6,6 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben volt. A kezességek darabszáma 2340 volt, amely 12 százalékkal kisebb az előző évinél. A kezességi kérelmek a korábbi évek tendenciáinak megfelelően alakultak. Továbbra is a mikro- és kisvállalkozások domináltak a portfólióban. A kérelmek közel 80 százaléka a kisebb összegű, 20 millió forint alatti vállalkozói ügyletekhez kapcsolódott. Ezen belül a legtöbb kezesség, - a kezességek két-harmada - a legfeljebb 10 millió forint összegű ügyletekhez lett kiadva. Az Alapítvány által garantált legkisebb hitelösszeg 350 ezer, míg a legnagyobb 850 millió forint volt. A futamidőt tekintve az éven belüli lejáratú ügyletekhez igényelték a legtöbb kezességet, döntő részben (85 százaléka) a forgóeszköz finanszírozáshoz igényelt folyószámla, forgóeszköz és rulírozó hitelkonstrukciókhoz. Az Alapítvány 2010-ben 117 beváltás során 2,3 Mrd Ft kezességet fizetett ki. Az Alapítvány tekintettel a pénzügyi válságra már terveiben a korábbi évinél magasabb beváltással számolt (2009-es beváltás: 1,7 Mrd, 2010-re tervezett beváltás: 2,9 Mrd). A válság miatt várt kedvezőtlen hatások bekövetkeztek, de a beváltások a tervezett mértéket nem haladták meg. A portfólióban az agrárágazat beváltási aránya lényegesen kedvezőbb, mint az egyéb ágazatokban. Az Alapítvány pénzügyi szempontból is sikeres évet zárt, mérlegfőösszege a 2009-hez képest 2010-ben több mint 4 százalékkal növekedett. A 2011-re előirányzott feladatokkal a szervezet eredményesen halad; kezességével biztosítja az MFB legújabb hitelkonstrukciót is, többek között a Vis Maior Hitelt és Agrár Forgóeszköz Hitelt; dolgozunk az Agrár Széchenyi Kártya bevezetésén, a kezességi igénylések és beváltások a tervek szerint érkeznek. Az OTP Zöldkártya hitel bevezetésével új, innovatív hitelkonstrukció indult a hazai hitelezési piacon. A termék a mezőgazdasági területalapú (SAPS) és az agrár környezetgazdálkodási (AKG) támogatás több éves előfinanszírozásával, hosszabb (akár hároméves) futamidejű kölcsönnel segíti a gazdálkodókat. A hitelkeret pénzügyi rugalmasságot ad az agrárvállalkozásoknak, ez által több év távlatában is áthidalható a kiadások felmerülése és a bevételek beérkezése közötti időszak. További nagy előnye a terméknek, hogy elfogadja fedezetként a területalapú támogatásokat, így a konstrukció mögötti ingatlan fedezetek aránya csökkenthető, jelentős újabb források bevonása válik lehetővé. Tovább javítja a finanszírozás hatékonyságát, hogy a termékhez az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kedvezményes, egyedi feltételű kezességi konstrukciót dolgozott ki. A hitellel az ügyfelek területalapú támogatásához újabb támogatási forma kapcsolódik, ugyanis a 1

2 támogatása kezességvállalás lehetőség szerint agrár de minimis címen történik. A Zöldkártya hitel egyik csoportja forgóeszköz beszerzésre, ÁFA finanszírozásra, az állammal, vagy a hitelintézettel szemben esedékes kötelezettségek (tőke- és kamatfizetés) rendezésére fordítható. A felvethető hitel minimum 3, maximum 300 millió (mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 50 millió) forint lehet. A Zöldkártya hitel másik csoportja a közép- és nagyvállalati ügyfelek esetében az előbbi célokon túl, építéssel nem járó beruházás finanszírozására is felhasználható. Az így felvehető kölcsön minimum 10, maximum 300 millió forint lehet. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ágazatból származó ügyek az Alapítvány portfóliójában darabszám szerint 63 százalékot, kezességgel biztosított összeg szerint 38 százalékot tesznek ki. Az ágazaton belül a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások dominálnak a portfólióban, de az állattenyésztéshez kapcsolódó kezességek is komoly összeget és darabszámot tettek ki ben: 345 esetben 7,7 milliárd forintnyi hitelt biztosítottunk kezességgel, amely mindkét esetben kb. 15 százalékos arányt jelent a teljes portfólióból. Az állattenyésztési ágazatban felvett hitelek átlagos hitelösszege lényegesen magasabb, mint a növénytermesztési célú hitelek esetében. A baromfitenyésztők és a juh és kecsketenyésztők nagyobb számban vesznek fel kisebb összegű hiteleket, a sertéstenyésztők átlagos hitelnagysága számottevően magasabb a többi állattenyésztési ágazatnál ben az Alapítványtól igénybe vett, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ágazathoz tartozó legnagyobb összegű hitelek közül 3 darab egyenként kb. fél milliárd forint sertéstenyésztéshez kapcsolódott. Jellemzően folyószámlahitelre van szükségük a portfólióban szereplő vállalkozásoknak, köztük az állattenyésztőknek is (66% folyószámlahitel, 15% forgóeszközhitel, 10% beruházási jellegű, 9% egyéb hitelcél). A mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás területén lényegesen jobb a beváltási arány, mint a többi ágazatban. Az állattenyésztésen belül a sertéságazat bukási aránya a legmagasabb. A baromfi és sertés ágazatban a visszatérülések arányát nagyban javítja, hogy egyre elterjedtebbek a fejlett technológiai berendezések és a korszerű telepek, amelyek könnyen értékesíthetők. A szarvasmarha ágazatban az állatok értékesítése jelenti a fő bevételt a beváltás során. Új Széchenyi Terv Várhatóan 2011 júniusában az ország mind a hét régiójában meghirdetésre kerül a Telephelyfejlesztés című pályázati konstrukció. A pályázat célja a mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével, illetve a működési feltételeik kedvezőbbé tételével a vállalkozások üzleti környezetének, s így közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. A pályázati kiírás a KKV-k működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephelyek modernizációját és bővítését, nem megfelelő telephelyeik cseréjét, új telephelyek kialakítását, a telephelyek kihasználtságának növelését kívánja elősegíteni, a KKV-k versenyképességének 2

3 támogatása megőrzése vagy fokozása érdekében, a foglalkoztatottság megtartása vagy javítása mellett. A pályázat elsősorban a termelő vállalkozások telephelyeinek modernizációját, bővítését, a telephelyek kihasználtságának növelését segíti elő. Lehetőség nyílik új épület, üzemcsarnok, raktár stb. építésének, meglévő épületek átalakításának, valamint az alapinfrastruktúra kiépítésének, korszerűsítésének, az eszközbeszerzés, illetve bizonyos esetekben a bérköltség és a bérleti díj támogatatására. Az elszámolható költségekhez viszonyított maximális támogatási hányad - a beruházás helyétől függően - 25 és 50 százalék között fog alakulni. A támogatás mértéke szintén a beruházás helyétől függően - várhatóan 5 millió és 150 millió forint közti összeg lesz. A támogatott projektek esetében az igénybe vehető előleg a megítélt támogatás legfeljebb 25 százalékát érheti el. Hatályba lépett a pályázati rendszerhez kapcsolódó új egységes működési kézikönyv, amelynek általános célja az átlátható és egységes pályázati rendszer kereteinek megteremtése. A kézikönyv kiadására a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló, 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelethez kapcsolódóan volt szükség, mivel a rendelet számos újdonságot hozott a fejlesztési források pályázati eljárásrendjében. A kézikönyv legfőbb rendeltetése, hogy bármely fejlesztési célra történő pályázat és bármely pályázatkezelő szervezet eljárása során érvényesüljön az egyenlő elbánás elve, egységes eljárások, egységes ügyintézési határidők, valamint adott esetben egységes dokumentumkör alkalmazására kerüljön sor. A kézikönyvben részletesen szabályozva vannak a programvégrehajtásban résztvevő szereplők, így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a pályázatok kezelésében közreműködő szervezetek feladatai, ügyrendjei, s azok együttműködési rendszere. Közvetlenül e szervezetek, illetve munkatársaik képezik a működési kézikönyv fő célcsoportját. Közvetve azonban a pályázati rendszer valamennyi szereplője, így a pályázók számára is világosan megfogalmazva, és átlátható formában jeleníti meg a pályázati rendszer működési és együttműködési mechanizmusait, folyamatait és eljárásrendjét. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és fejlesztésének támogatása Közzétették a Vidékfejlesztési Minisztérium 33/2011. (IV. 28.) számú rendeletét az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-től nyújtandó támogatások (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely) részletes feltételeiről. A rendelet szerint a támogatási kérelmet 2011-től évente június 15. és július 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A konstrukció célja a vidéki térségekben alapított új, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak és műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása, annak érdekében, hogy a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség fejlődjön. A program fontos eleme a régi munkahelyek megtartása, újak létrehozása és a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítése. Támogatható tevékenységek: gép és technológia beszerzése; építés, épület-felújítás és épület- 3

4 támogatása korszerűsítés, épületgépészet- és ingatlanhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés; a projektek előkészítését segítő tanácsadói szolgáltatások igénybevétele; minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése. A szóban forgó rendelet szerint a támogatás mértéke a hátrányos helyzetű területeken megvalósuló fejlesztések esetén az összes elszámolható kiadás 65 százaléka, de legfeljebb 35 millió forint. Az egyéb területeken megvalósuló fejlesztések esetén az összes elszámolható kiadás 60 százaléka, de legfeljebb 35 millió forint. Kivételt képez, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésre legfeljebb 10, míg a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetésére legfeljebb 2,5 millió forintos támogatás igényelhető. támogatása A turisztikai fejlesztésekhez is lehet támogatási forrást igényelni 2011 júliusától az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének 4 milliárd forintos keretéből. A vidékfejlesztési miniszter ugyanis aláírta a turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatásáról szóló rendeletet. A tárca célja a helyi turizmus ösztönzésével a vidéki munkahelyek megtartása, új munkahelyek létrehozása, ezáltal a vidék népességmegtartó erejének növelése. A program hosszútávon segíti a helyi gazdaságfejlesztést, amely összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseivel. A kapott támogatási forrást egyfelől szálláshelyek kialakítására, agro- és ökoturisztikai szolgáltatások bővítésére lehet fordítani. Másfelől, a szálláshelyekhez nem kötődő tevékenységekre is lehet támogatást igényelni: például a lovas, a vadászati, a vízi vagy a gasztronómiai turizmushoz kapcsolódó programok fejlesztésére. Az 5000 fő alatti lakosságszámú és a legfeljebb 100 fő/km2 népsűrűségű településeken élő magánszemélyek, vállalkozások, önkormányzatok, non profit szervezetek jogosultak pályázat benyújtására. A minisztérium 35 millió forintban határozta meg az igényelhető támogatási összeg felső határát. Az elszámolható költségekhez viszonyítva a támogatás mértéke a hátrányos helyzetű területen 65, egyéb területen 60 százalékos. A támogatási kérelmeket július 1. és augusztus 1. között lehet beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Agrártámogatások április 23-tól módosult az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő, a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásához szükséges feltételrendszerről szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet. A módosítás a gyomosodás megakadályozására, a vetésváltásra, valamint a tájképi elemek megőrzésére vonatkozó előírásokat érinti. Az egységes támogatási kérelem évi benyújtásakor a kérelmezőknek már a változásokra tekintettel kell eljárniuk április 29-től új elemekkel bővült a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet is. A kölcsönös megfeleltetés követelményeit a növényvédelemre, az élelmiszerbiztonságra, valamint az állategészségügyre vonatkozó előírásokkal egészítették ki. 4

5 támogatása Finanszírozás hitelkeretmegállapodása (MFB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (Council of Europe Development Bank - CEB) 2011 májusában 125 millió eurós összegű hitelkeret-megállapodást írt alá. A hitelből fejleszthető célterületek között a vidékfejlesztés és a környezetvédelem is szerepel. A CEB elsősorban a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő és - megőrző projektjeit, a szociális bérlakásépítést, az egészségügyi, az oktatási és szakképzési infrastruktúra fejlesztését, a hátrányos helyzetű városi térségek rehabilitációját, valamint a környezetvédelmet, a vidékfejlesztést, a történelmi örökség védelmét és felújítását támogatja a bank tulajdonosi körét alkotó tagállamokban, így hazánkban is. A CEB kizárólag állami intézményeken, vagy államilag garantált pénzintézeteken keresztül biztosít pénzügyi keretet a felsorolt célokra. A CEB források más nemzetközi fejlesztési intézmények hiteleivel együtt lehetővé teszik, hogy az MFB verseny semlegesen, a piacon elérhetőnél kedvezőbb kondíciójú finanszírozási megoldást biztosítson a magyar KKV-szektor, az önkormányzatok és a lakóközösségek számára. Európai Unió sertéspiaci árképzést Az uniós agrárminiszterek május közepei brüsszeli ülésen piac felügyeleti ajánlások kerültek megfogalmazásra a sertéságazattal összefüggésben: az agrárminiszterek a sertés termékpálya szorosabb piaci ellenőrzését látják szükségesnek. Az európai sertéspiac ugyanis évek óta szenved az egyre magasabb takarmány-, de ezzel egyidejűleg stagnáló sertésáraktól, amely rontja az ágazat jövedelmezőségét. Az ülésen több ország agrárminisztere kifejtette, hogy a válságkezelés helyett válságmegelőzésre van szükség. Arra is rámutattak, hogy hosszútávon alapvető fontosságú a minőség javítása, a termékpályán a termelők alkupozíciójának erősítése, s a promóciós lehetőségek jobb kihasználása. A magyar agrárminiszter kifejtette, hogy nemcsak a sertésárakat, hanem a feldolgozók által alkalmazott árrést is monitorozni kell uniós szinten. Az EU mezőgazdasági biztosa nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a Közös Agrárpolitika reformjának kidolgozásakor a mostani tanácsi ajánlásokat is figyelembe fogják venni. További információkat talál weboldalunkon, de a lenti elérhetőségek bármelyikén is állunk rendelkezésére! Kezesség Zöld szám: ; Fax: office@avhga.hu Tanácsadás Kék szám: ; Fax: tanacsadas@avhakft.hu 5