MÓRAHALOM VÁROS LOCAL AGENDA 21. Fenntartható Fejlődés Helyi Programja MELLÉKLET március

Átírás

1 MÓRAHALOM VÁROS LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja MELLÉKLET március

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, TERÜLETEK KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS OKTATÁS-NEVELÉS HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS AZ OKTATÁS-NEVELÉSI KÉRDŐÍVEK MÁS SZEMPONTÚ SZEMLÉLTETÉSE A LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVEK MÁS SZEMPONTÚ SZEMLÉLTETÉSE..56 2

3 1. VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, TERÜLETEK Városkép védelme Mórahalom települési története nem tekint vissza hosszú múltra. Az egykori tanyás tájon 1889-ben alakítottak ki tanyaközpontot, melynek fejlődése nyomán 1950-től lett önálló település. Éppen ezért a táj építészeti emlékeit leginkább a jellegzetes tanyasi épületek és a hozzájuk kapcsolódó emlékek (haranglábak), az egykori településmag néhány épülete, a kúria, illetve a tájra jellemző közösségi épületek (iskola, kisvasút megállója) jelentik. A település építészeti arculatát jellemzően a 60-as, 70-es évek típusházai határozzák meg. Kivétel ez alól a központi magot és annak nyúlványát képező területek, mely a Szeged-Alsótanya központ későbbi városkezdeményét jelzik. A település szerkezetét két tényező együttese alakította ki. Az egyik a természetes táj Ény- DK-i irányú (a fő szélirányokhoz alkalmazkodó) formakincse (dombvonulatok, mélyedések), a másik a telepített településekre jellemző rácshálós (É-D-i, Ny-K-i) utcahálózat. A város mai arculatát döntően az utóbbi határozza meg. Hátrányos, hogy a későbbi építkezések (kis és nagy beruházások) sem adtam a településnek jellegzetes, egyéni arculatot, így hiányoznak az építészeti palettáról a tipizálttól elütő markánsabban megjelenő épületegyüttesek, melyek erőteljesebben határozhatják meg az idegenek, de az itt élők számára is a városképről alkotott impressziót. A lakásállomány 42 %-a 1970 után épült. Az épületek túlnyomó része egyszintes. A városképi szempontból a belterületen leginkább a Röszkei úton, a Millenniumi sétányon, valamint, a Zákányszéki úton található jellegzetes egykori középületek, a volt Gelre birtok, illetve a jelenlegi Idősek Otthona épületegyüttese emelhető ki. Pozitív jelenség az a kezdeményezés, amivel a város ezt a hiányát oldani szándékozik: parkosítások, egységes burkolatok kialakítása, kisarchitektúrás elemek elhelyezése. A települési tervben előírt részletes szabályozási tervek és a szabályrendeletben lefektetett zsűrizendő pályaművek megvalósításával ez a probléma feloldható és reményeink szerint garanciát fog nyújtani arra, hogy a jövőben a település építészeti arculata a városiasabb-város, funkcionálisan pedig a lakhatóbb település irányába mozduljon el. A tervezett beépítéseknél a jelentősebb utak kereszteződésében, rálátási pontokban építészeti hangsúly kialakítása szükséges. Ennek a településen legillustrisabb példái a következők: - a Rendőrség új épülete a keleti városkapunál, - a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Mórahalmi Kirendeltségének épülete, - a Móra Ferenc Általános Iskola és Szakiskola - a város központjában az Aranyszöm Rendezvényház, a felújított katolikus templom, a Szent László Park és a kereszteződést felváltó körforgalom, amely kiindulópontja az klasszikusan elegáns Millenniumi sétánynak, évben kivitelezésre kerülő 8 üzletet és 9 lakást magába foglaló modern társasház, - szintén az ez évben megépülő Mórahalmi Gyógyfürdő patinás épülete, és - a Mórahalmi Gyógyfürdő mellett található Thermál Panzió

4 Örökségvédelmi hatástanulmány A Mórahalom város területére vonatkozó régészeti szempontú örökségvédelmi hatástanulmány a Mórahalom városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala felkérésére készült, a város készülő településrendezési tervéhez, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi regionális irodájsa által megfogalmazott irányelveknek megfelelően. Tartalmazza a város területén, illetve határában nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját (KÖH azonosító száma, kora, jellege, helyrajzi száma, földrajzi koordinátái) a rájuk vonatkozó általános törvényi előírást. Mórahalom város közigazgatási területéről összesen 199 nyilvántartott régészeti lelőhelyet ismerünk. Az említett lelőhelyek többsége (148) felszíni telepnyom, amely módszeres régészeti terepbejárás során került elő. Ezek a településnyomok viszonylag egyenletesen oszlanak el a bejárható, tehát állóvizekkel vagy erdővel nem fedett, nem bekerített, mezgazdasági művelés alatt álló területeken. A belterületen csak két régészeti lelőhely pontos helyét ismerjük, az egyik a mai is álló templom dombja, illetve a város központjában található piactér. Mórahalmi Római Katolikus Templom Szent László Király Plébánia 6782 Mórahalom Szent László park 2. tel.:62/ plébános: Joó Balázs

5 Mórahalom Szegedtől 22 km-re fekvő mezőgazdasági kisváros az Alföld D-i peremén. Az itt élők számára nagy jelentőséggel bír a település központjában felépített templom, amely szinte egyidős Alsótanyaközpont (a mai Mórahalom őse ) kialakulásával. Az egykori kápolna idővel kicsinek bizonyult a hívő lakosság számára, ezért határozták el egy új templom építését. Az elhatározást tett követte, 1903 májusában lerakták az alapkövet, októberben pedig már Szent László király tiszteletére felszentelték a kész templomot. A ferences rendiek 1914-ben lemondtak a plébánia vezetéséről, így a kegyúr a hivatal betöltésére a püspöki hatósághoz folyamodott. Az új plébános helynök Barmos György ferences szerzetes volt. Az I. világháború komoly veszteségeket okozott az egyházközség életében. A legnagyobb kárt 1918 január 12-én a négy harang hadi célra történt elszállítása jelentette. Alsóközpont és Mórahalom életében az eddigi legnagyobb tömegeket megmozgató rendezvényre 1921 május 21-én került sor. Az ünnepségen megjelent Dr. Glattfelder Gyula megyés főpásztor, Dr. Somogyi Szilveszter Szeged szabad királyi város polgármester társaságában, hogy bérmáljon, valamint az új harangokat és az új plébánia épületet felszentelje. A környék szinte valamennyi egyházi és világi méltósága jelen volt. Az avatáson és a bérmáláson (!) vettek részt. Első plébánosunk, Barmos György nagyon sokat tett a település fejlődéséért. Hálából ezért Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége ( ) alatt épülő elemi és gazdasági iskola az Ő nevét kapta. Az iskolában még ma is tanítanak, és szeptember 22-én megrendezésre kerülő városnap keretében avatták fel az iskola előtt lévő tér díszburkolatát és a bejáratánál a volt plébánost ábrázoló domborművet nagyságához méltó környezetben. Másik kiemelkedő munkásságot végző plébánosunk Barmos György utódja Dr. Balogh István akit 1933 február 21-én neveztek ki. Ő vezette be a telefont a plébániára, parkosította az udvart. Sokat tett a közigazgatás szervezésében a lakosság sorsának javítása érdekében, valamint papi tevékenységén kívül jelentős közéleti szereplést is vállalt januárjában indul el Magyar Péter felajánlásával a gyűjtés Szent Antal oltárára, amit 1934 június 13-án szenteltek fel ben Dr. Balogh Istvánt felkérték a kormány alakításában való részvételre, ezért lemondott a plébániáról. Helyére Árnyas Gyulát nevezték ki, aki november elején foglalta el új helyét július 4-én kezdődött meg a templomszentély átalakítása. Barth Ferenc új főoltár képet és szentélyt festett. A költségeket az egyház község állta, amit önkéntes adományok egészítettek ki. Augusztus 15-én szentelték fel az új főoltárt január elsején Alsóközpont elszakad Szeged várostól, ám a közösségé alakulás csak 1950 október 27-én történt meg Mórahalom néven. Winkler Józsefet 1957-ben nevezték ki plébánosnak, aki haláláig 1985-ig töltötte be állását. Az Ő idejében, 1973-ban kezdődtek nagyobb munkálatok a templom körül. A kifestését Nagy István végezete. Kialakították a szembemiséző oltárt is ben körbecsatornázták a templomot, felújították a tornyot. Ekkor került sor a külső vakolás kijavítására, valamint a tetőcserére.

6 1986 júliusától 1988 augusztus 29-ig Orosz Lőrinc volt a plébános. Ő korszerűsítette a templom belső hangosítását, majd egy újabb tetőcsere következett. A harangozás megkönnyítése érdekében harangprogramot építettek be márciusában az orgonát újították fel, amit még Kováts Sándor épített, és Andresz Frigyes már egyszer felújíttatott 1910 és 1922 között. Ezek után az öntöttvas szembemiséző oltárt és a szószéket cserélték le fából készültre augusztus 29-től 1996 február 14-ig Fudala István volt Mórahalom plébánosa. Ez időben a tornyot tatarozták és 1992-ben kicseréltette a templom tornyán lévő keresztet és gömböt Babarczi Tibor helyi bádogossal február 14 óta Perlaki Flórián Mórahalom plébánosa aki 2002-ig töltötte be hivatását. Az Ő nevéhez fűződik a szentély és a templomhajó első részének szőnyeggel való borítása valamint a templom felújításának költségeire történő gyűjtés kezdeményezése ben Dr. Dézsi Csaba körzeti orvos segítségével és szervezésében létrejött a templom díszkivilágítása ben Soós Dénes lett a plébános, majd augusztus 1-jétől Joó Balázs, aki a mai napig gyakorolja hivatását. A templom újabb felújítása jelenleg is folyik. Új templomtorony épült és megkezdték a külső tatarozást. Városképi jelentőségű védettségi kategóriába tartozó épületek: - Szegei út 1. Idősek Otthonának épületegyüttese - Röszkei út volt Gerle birtok központi épületegyüttese - Röszkei út 4-6. Malom a főmolnári lakás épületegyüttesével Helyi védelmi kategóriába sorolandók a következő épületek illetve épületegyüttesek, utcaszakaszok: - Röszkei út 10. volt főmérnöki lakás épülete - Röszkei út számig terjedő épületsort mint utcakép - Röszkei út 1. a gazdakör volt épülete - Millenniumi sétány épületek, mint az első intézménytelepítések épületállománya - Millenniumi sétány a volt népiskola, (Kőiskola) - Barmos György tér 2. a volt népiskola (Barmos iskola) - Röszkei út 41. a volt Gazdasági iskola főépülete - Zákányszéki út 6. és 28. gazdag vakolatdíszítésű lakóházak, a templom, plébániájával és kálvária együttesével Külön védelem alá tartoznak a városban és a külterületen lévő köztéri emlékművek és plasztikai értékű jelek közül a: - Nepomuki Szent János oszlop és szoborfülke a település keleti határán a főút mellett

7 as honvédtisztek emlékműve as háború áldozatainak emlékműve - a templom előkertjében álló mindenki keresztje - a temetőben lévő Czöndör család síremlékén található két szobor alak

8 Mórahalom köztéri szobrai, műalkotásai Első világháborús emlékművünk az elesett alsótanyaiak hősi emlékműve ben készült Bethlen Gyula szobrászművész terve alapján. A szoboregyüttes 4m 50 cm magas, anyaga műkő, a Madonna rózsaszín, a többi szürkés színű. Az emlékművet szeptember 4-én József főherceg avatta, felállítására először a templomkertben került sor. Felirata: Magyarország nagyasszonya könyörögj érettünk Ezen emlékmű a világháború 1071 Szeged - Alsótanyai hősi halottjának dicső emlékét s önfeláldozó hazaszeretetét örökíti meg és hirdeti az utókornak Emelte az 1927 évben a Szeged - Alsótanyai nép kegyelete. Az 1848-as emlékmű a március 15-ei ünnepségek színhelye. Felállítását az alsóközponti tanítók kezdeményezték 1912-ben, a két orvul meggyilkolt felvidéki honvédtiszt emlékére, amelyet a felirat is megörökít. A magyar függetlenségi harc után Szeged alsó határában idegen gyilkos kezek által kimúlt Gracza Antal és Záhony István honvédtisztek emléke iránti kegyelet örökjeléül, az alsóvárosi tanítók kezdeményezésére 1912-ik évben felállította az Alsótanya népe. A táblán található dátummal ellentétben a honvédemléket május 11-én, pünkösd hétfőjén avatták. Az ünnepségen Szécsy György emlékezett a mártírokra, Lázár György polgármester pedig a város (Szeged) nevében vette át az emlékművet. Az emlékkövet Stark Vilma szegedi sírkőgyáros, a bronz domborművet Vígh Ferenc szobrászművész készítette. Az emlékmű a hozzátartozó szökőkúttal együtt a központi park szegedi úthoz közeli sarkán állt. A millennium évében a tér rendezésekor került jelenlegi helyére. A szökőkutat a fürdőhöz vezető út mellett, az emlékműtől függetlenül helyezték el, több évtized után ismét működik. Fritz Mihály szegedi szobrászművész készítette el a város II. világháborús és egyben 56-os emlékművét, amely az október 23-i koszorúzások színhelye. Az emlékművet 1998-ban avattuk. A Szent László parkban kapott helyet Tóbiás Klára millenniumi kútja, amelyet a magyar szentek tűzzománc képei ékesítenek (Szt. István, László, Imre, Erzsébet, Kinga és Margit). A kút márványból, a két kifolyó bronzból készült. Átadására 2000 szeptemberében, városnapon került sor.

9 Polyák Ferenc fafaragó Férfi fej című alkotásának átadására november 7-én került sor. Kezdetben a központi park Szegedi út melletti szakaszán kapott helyett, majd 2000-es évben a park belső, fürdő melletti részére került. Móra Ferenc mellszobra az általános iskola előtt áll. Az író 1991-ben lett az iskola névadója. A szobor készítője ismeretlen től 1997-ig az iskola előtt állt, majd 1997-ben a tanítók fájának avatásakor az iskola udvarára került ben mindkét alkotás az iskola előtt kapott helyet városnapján Dinnyés József "daltulajdonos" kezdeményezésére állították a hajdan és ma itt dolgozó tanítók emlékére azt a fát, amelyre felkerülnek mindazok nevei, akik 1853 óta legalább 5 évet szolgáltak az iskolában. A tanítók fája a Móra Ferenc szoborral együtt 2000-ben az iskolai millenniumi ünnepségen került jelenlegi helyére. Barmos Györgyről már életében elnevezték az általános iskola öreg szárnyát. A róla készült bronz domborművet az iskolai főbejárat előcsarnokában helyezték el, amely 2001 városnapján a róla elnevezett tér avatásakor került az iskola "kapujára". Az "Anya gyermekkel" szoborkompozíció a 60-as évek végén került a gazdasági iskola előkertjébe. A Millenniumi sétány építésével egyidőben helyezték át a 2001-ben átadott szakrendelő elé. Kalmár Márton szegedi szobrászművész Gyümölcsös lány című szoboralkotása május 1-én került jelenlegi helyére a gyógyszertár sarkához. Ez a szobor díszíti a 2002-es telefonkönyvünk címlapját. "Régiekre emlékezünk" címmel Nagy István mártélyi fafaragó készítette az alsótanyai elődök emlékére azt a kopjafás keresztet, amelynek közepén Mária helyezkedik el a kisdeddel. A keresztet a hajdani gazdasági iskola előtt állították fel a hálás utódok. Átadási ünnepségére 1999 városnapján került sor. Ugyancsak Nagy István készítette a Szeged - Baja főút mentén a városkapuinkat. A Millenniumi sétány mellett 2001-ben a városnapon avattuk a kőiskola udvarán álló kopjafát.

10 Védett természeti területek, védett természeti értékek Mórahalom területén a Kőrös-éri tájvédelmi körzeten belül, a törvény értelmében 8 országos és további 27 természeti terület, valamint 7 helyi jelentőségű természetvédelmi objektum, illetve intézménykert található. A változatos, - viszonylag érintetlenül megmaradt semlyékes és vízállásos területek kedvező feltételeket biztosítanak a védett és fokozottan védett állatfajok egyedeinek, valamint a vizes, szikes növénytársulásoknak. A termőföld tulajdonviszonyainak megváltozásával ezek a természetközeli állapotban lévő területek esetenként veszélybe kerülnek a művelési ág megváltozásával és kivonásával, a nem megfelelő állatok (pl. liba) legeltetésével. Ezért különösen indokolt a meglévő természeti értékek kiemelt védelme, s a természetközeli állapotú területek feltárása, és azok fenntartásának biztosítása. Országos jelentőségű természeti területek: - Tanaszi semlyék - Csipak semlyék - Nagyszéksóstó (127/vi.) - Kisszéksóstó (127/ii) - Frank semlyék - Bérói semlyék(127/1) - Röszke út kisvasút közötti semlyék Tanaszi semlyék Területe: 227,6 hektár, semlyék, helyenként vízállásos. A közigazgatási terület déli részén található, a Kissori út és az országhatár közötti Ény-i, DK-i vonalú semlyékes terület. A tervezett országos Kőrös-éri tájvédelmi körzet része. Eleme annak a déli határmenti láncolatnak amely a mai állapotában a legjobban hasonlít a Duna-Tisza köze természetes növénytakarójához. A védett növényfajok közül kiemelkedő a fokozottan védett pókbangó, (Ophrys sphegoides), tarka sáfrány (Crocus Variegatus) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. Plastris). Szikes, mély fekvésű vízállásos részek tavaszi-őszi időszakban a vonuló madarak (pl. gólyatöcs, gulipán, nagygoda) táplálkozó és pihenő helye. A területileg illetékes természetvédelmi hatóság a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, aki egyben kezelője és fenntartója is a területnek. A védett területen előzetes engedély szükséges a művelési ág megváltoztatásához. Tilos a területet műtrágyával és növényvédő szerrel szennyezni, valamint a gyepfelületet sertéssel, kecskével, baromfival legeltetni. Csipak semlyék Területe 126,3 hektár, semlyék, vízállásos terület. A tervezett Kőrös-éri tájvédelmi körzet része A várostól délre a volt honvédelmi út mentén terül el. A Duna-Tisza köze kiszáradó, szikesedő, mélyfekvésű rétjeinek egyik maradványa. A nedves rétre települt tanyai állattartás, legeltetés során megmaradt növénytársulások védett fajait őrzi a terület. Jelentős sámban megtalálható a konis tárnics (Gentiana Pneumonanthe), a mocsári kosbor (Orchis Lexiflora ssp. Palustris), a szibériai nőszirom (Iris Sibirica) a mocsári kardvirág (Gladiolus Palustris) és a pókbangó (Opurys Sphegodes). A közeli vízfelületek költőmadarainak fontos táplálkozási helye. Kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park. Korlátozások ugyanazok, mint a Tanaszi semlyék esetében.

11 Madarásztó Területe: 110,6 hektár, döntően vízfelület, vízállásos terület, kisebb részben rét, legelő. A közigazgatási terület D-i, DK-i részén található. A Duna-Tisza közi homokdűnék hajdani szikes tóláncolatának részben még természetes eleme. A viszonylag nagy tófelület, változó vízszintjével az értékes vízinövény és állatvilág megtelepedését biztosítja. A tó a körülötte lévő szikes homokos pusztával képez egységet. A gémféléken kívül gulipán, gólyatöcs, vöcsök is előfordul a területen. A tórendszer adottságai nagyon jók egy vízimadár fészkelő kialakításához. A területen vízimadár vadászata tilos, a művelési ág változtatásához előzetes engedély szükséges. Kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Természeti területek: - Kissori csatorna melletti terület (127/27) - Tüsöksori csatornától délre eső terület (127/3) - Királyhalmi csatorna és a Tanaszi semlyék közötti terület (127/1) - Királyhalmi csatorna melletti semlyék (126/9) - Balogsori csatornától délre eső terület (126/13) - Balogsori csatornától északra eső terület (126/11) - Tüsöksori semlyék (126/10) - Madarásztóhoz Ény-ról kapcsolódó rét (127/12) - Madarásztó K-i semlyék (127/16) - Kisszéksóstó K-i semlyék (126/16) - Röszkei út alatti semlyék (127/18) - Kisszéksóstó melletti sáv - Nagyszéksós és Széksóstói főcsatorna melletti területek 127/19) - Nagyszéksós Szegedi út feletti része (127/11) - Jámborka csatorna Ny-i partja (127/10) - Belőségi, Vereskereszt, Széksóstói csatornák melletti semlyékek (127/7) - Széksóstói főcsatorna melletti semlyék (127/5) - Halászka mellékcsatorna melletti terület (127/4) - Felsőmórahalmi iskolától D-re eső semlyék - Zákányszéki úttól K-re eső Vágó csatorna melletti semlyék (126/6) - Zákányszék határában Külső Csornai csatorna melletti semlyék (126/23) - Széksóstói főcsatornát Ény-DK-i irányban keresztező semlyék (126/22) - Nagyistván erdő alatti semlyék (126/16) Helyi védettségű objektumok: - Halászka mellékcsatorna mellett lévő nyárfasor /5 hrsz-ú ingatlanon található 100 c, átmérőjű kőrisfa - Millenniumi sétány 13. Platánfa - templomkertben lévő japánakácok - Szent László Parkban lévő tölgyfák - Csongrád Megyei Szociális Otthon - Volt gazdasági Iskola kertje

12 Mórahalom legismertebb régi épületei Dants László, egykori iskolaigazgató háza(petőfi u. - Felszabadulás u. sarka) Az épület jellegzetessége feltűnő tornya. Ezen a helyen korábban az ún. Nemes féle vendéglő állt. A vendéglő hatalmas kugli pályája országos versenyeiről is híres volt. Az egykori épület leégett, akkor építtette Becző Gyula a jelenleg is itt álló házat úgy, hogy egy lakás és egy bolthelyiség is helyet kapott benne. Boltként a 20-as évek közepétől a II. világháború végéig üzemelt. Dants László egykori iskolaigazgató ezután költözött ide. Dants László egykori iskolaigazgató háza Barmos iskola (Felszabadulás u. - Táncsics u. sarka) Az iskolát Barmos György plébánosról (később esperes) nevezték el. Az 1920-as évek közepén épült, és a komoly műszaki ellenőrzésnek köszönhetően ma is jó állapotban van ez az eredetileg 3 tanteremmel felépült iskolai épület. Az egykori Barmos iskola épülete

13 Kőiskola (Felszabadulás u. - Petőfi u. sarka) A XIX. sz. utolsó éveiben épült 1 tanteremmel és egy pedagógus lakással. Itt lakott az as évektől egészen 1945-ig Páris Dezső. Az iskola jellegében még nem egyezik meg a Klebelsberg által indított iskolaprogramban épült iskolákkal. Varga Mátyás is innen látta el Szeged - Alsótanya hozzá tartozó iskoláinak igazgatói funkcióját. Kőiskola Dosztig iskola (a napközi otthonos konyha épülete a Felszabadulás utcán) Ez a Kőiskolától is régebben épült épület Dosztig Ferenc tanítóról kapta nevét, aki tanítóként lakott ennek az 1 tantermes iskolaépületnek a szolgálati lakásában. A tanítás itt délelőtt is és délután is folyt. Dosztig-féle iskola, ma Innovációs központ és a Földhivatal épülete

14 Fináncház (Felszabadulás u. 64.) Ebben az épületben pénzügyőri szakasz volt, élén pénzügyőr parancsnokkal. Egész Szeged - Alsótanya pénzügyőri feladatait ők látták el. Volt itt egy ügyőr szolgálati rész, ahol a szolgálatos pénzügyőrök kaptak helyet, egy iroda, és egy parancsnoki lakás. A pénzügyőri feladatok előírt rendelkezéseket követtek. Legismertebb volt a bor és a dohány nyilvántartásba vétele és felkutatása. Kis Matyi féle ház Fináncház a Felszabadulás utcán Kiss Matyi háza a Felszabadulás utcán A Felszabadulás úton található, a jelenlegi Idősek Napközi Otthona mellett. A XIX. század végén épült. Amikor a Nagy Miskaként ismert Fraunhoffer Mihály Szabadkáról idejött, és átvette a Gazdasági Egyesület vendéglőjét és a nagytermet üzemeltetésre, akkor vette maga mellé Kiss Mátyást, akit hentesnek és szikvizesnek is kitanított és neki adta ezt a házat. Kiss Mátyás miután megnősült, itt lakott és szikvízüzemet működtetett. Érdekes mozgalmi ember volt, hosszú ideig önkéntes tűzoltóként állt a lakosság szolgálatában. Kiss Mátyás és felesége Papp Mária - szódagyáros, nemzeti ünnepeken ő főzött (1930-as évek)

15 "Olajütő" épülete "Olajütő épülete - Később Takács Imre és családja szatócsüzlete, ma magánház a Bástya sor és a Felszabadulás utca sarkán A Bástya sor és a Felszabadulás u. sarkán található. A század elején Tanács Mihály (Sutus Tanács) építtette. Fél Alsótanyáról idehozták a szárított napraforgót, és itt készítették belőle azt a finom, pirított ízű olajat, amit főzésre használtak. Az államosítás előtt a "tojásos" Gizi néninek és férjének (Tanács Imre) volt itt szatócsboltja. A Felszabadulás után helyet kapott itt daráló, tejcsarnok is. Ún. "FAGI" házak Minden időszaknak megvolt a maga családi ház építési akciója. A II. világháború után, az 50-es években indult az ún. FAGI lakásépítési akció. Az Országos Hitelszövetkezet finanszírozta ezeket az építkezéseket nemcsak itt Mórahalmon, de más területeken is. Az akkoriban megalakult Ruzsa például három ház kivételével csupa FAGI házból állt. Ezek a házak elég gyenge kivitelezésűek voltak, vályogból készültek, gyorsan tönkrementek. Építési költségük akkoriban ezer forint volt. Mórahalmon az Ady ligetben, a Kossuth parkban és a Nyár utcán épültek ilyen családi házak. Az Országos Hitelszövetkezet megszűnte után leállt ez az akció, a hitelügyek intézése átkerült az Országos Takarékpénztárhoz. A Fagi-házak egyike

16 Ún. "ONCSA" házak Az Oncsa házak egyike Országos Nagycsaládosok Családvédelmi Alapjának pénzéből épültek nagycsaládosok részére. Ez az alap a gazdasági válság után képződött, amikor az ország kezdett megerősödni. Mórahalmon a tervek szerint a Munkás, az Arató, a Kapás és a Dankó utcák álltak ilyen házakból, de a II. világháború befejeztével, a pengő elértéktelenedésével ez az Alap megszűnt. A megépült házak törlesztő részleteinek megfizetése maradt csak hátra. A pénz elértéktelenedését jól mutatja, hogy volt olyan ember, aki egy szakajtó pénzből az egész házának árát ki tudta fizetni. Ezek az építkezések már szigorú műszaki ellenőrzés mellett folytak a 40-es évek elején, aminek köszönhetően még mindig stabilak, egyeseket csak napjainkban kezdenek felújítani. Az alapozást talajvizsgálat előzte meg, ez alapján döntötték el, melyik alapozási formát választják. A falszerkezet kialakításakor már gondoltak a hőszigetelésre. Dupla falat emeltek, mely közé futó homokot töltöttek hőszigetelőnek. ÁFÉSZ vegyibolt (Szegedi út - Domb utca sarka) ÁFÉSZ vegyi bolt 1926-ban Hajdú Imre és neje építtette, és szatócsboltot nyitottak itt, ami között működött. Az egységesítéssel idős korukra való tekintettel a boltot becsukták.

17 Barnáék virágüzlete (Szegedi út és Juhász Gy. u. sarka) Egykori mészárszék, ma virágüzlet Rziha Károly hentesüzlete volt itt, aki sertés és birka vágással foglalkozott, majd mészárszék alakult itt. Jelenleg magánvállalkozó virágüzleteként funkcionál. Aranyszívű sógor háza Szegedi u. 40. Szécsi István háza volt ez, akit Aranyszívű Sógorként emlegettek. A ház jelenleg igen rossz állapotban van. Szécsi István mozgalmi ember volt, a Madarásztó mellől költözött ide után rendőr lett, haláláig pedig önkéntes tűzoltó volt. Az épület azután eladásra került, nem használják jelenleg. Mementóként maradt ránk. Csillag kocsma A Szegedi út és a Szőlő utca sarkán található. Az ÁFÉSZ megalakulásakor az első Vegyibolt itt kapott helyet. Később diszkont üzlet, állatgyógyászati patika is volt. A hozzá tartozó lakás használhatatlan állapotban áll.

18 Bankó János kocsmája (a "sarki vendéglő") (1941) Ifj. Bankó János, Sebők György, Bankó József, Bankó Jánosné és Bankó János Sarki vendéglő Felszabadulás u. 4. Többek között Nógrádi Lajos próbált itt szerencsét vendéglősként, de miután ez neki nem sikerült, között Bankó János, majd 1950-től az ÁFÉSZ üzemeltette. Az épület a belvíz áldozata lett 2000-ben. Bankó János boroscimkéje (1941)

19 Régi posta Felszabadulás u. 2/c A régi posta épülete Az 1910-es években létesült Alsóközpont Postahivatal látta el a levélkézbesítést és a kézikapcsolású telefonösszeköttetést a 30-as évektől a 80-as évekig. Most itt magánlakás áll. Az épület jelenleg Balogh Lajos családjának tulajdonában van. benne Postahivatal működött. Felszabadulás utca alsó részének házsora A Mezőgazdasági Egyesület székháza(1920-as évek) - előtérben Kalmár Mór vegyesboltja. Az épület a mai Művelődési Ház meglévő és lebontott része A Művelődési Ház valamikori szerves része az OTP (a mai autóparkoló és áruház helyén) 1886-ban, amikor döntöttek Szeged - Alsóközpont kialakításáról, akkor épültek itt az első magánházak, ezzel elkezdődött a sorház építése. Helyi védettségűvé nyilvánításukat tervezik. A központ felé érve hosszú épületsor (a jelenlegi Művelődési Ház) őrzi az egykori Gazdasági Egyesület emlékét. Ez az épületkomplexum nem csupán az egyesületnek adott helyet, de itt volt Csiszár Imre cipész-, Leszek úr borbély műhelye, Markót Maris néni rőfös üzlete, a Rziha pékség, a Gazdasági Egyesület nagyterme és vendéglője, gyógyszertár, és Kalmár (korábban Kaufmann) Mór boltja, ahol az elmondások szerint minden kapható volt, és ellátta egész Alsótanyát. Később Hangyaszövetkezetként működött, egészen 1950-ig.

20 Malom Felszabadulás u. 17. A malom A malomhoz tartozó épületek A jelenleg magánkézben lévő malmot Gerle Imre építette, a '20-as években benne malom bolt is üzemelt 1944-ig. Kifelé haladva pedig a főmolnári lakás, mely felújított állapotában még ma is szép képet mutat Mórahalom központjában. Tóth Gézáné Etuka néni háza Szegedi u. 20. A ház helyén egykoron Kalmár Jenő borkereskedő hatalmas udvara állt. Pulykát és bort is vásároltak itt. fel. Ezen a vidéken akkoriban nagyon sokan foglalkoztak pulykával, akadt, amikor 2 km-es kocsisor várt az átvételre. Szociális Otthon Idősek otthonának épülete a Honvéd utca felől Idősek otthonának épülete a Szedegi út felől Szegedi u. A Trianoni békekötés után határosak lettünk Szerbiával. Az 1920-as évek végén döntés született arról, hogy egy laktanyát kell építeni az itteni határőrizet biztosítására ben

21 kezdték el az építkezést, innen jártak a járőrök - akkor még gyalog - a határra ben itt alakult meg a most Kiskunhalason működő Határőrségi Központ. Itt volt a határőr zászlóalj parancsnoksága, innen költözött azután Kiskunhalasra. Működött itt levente otthon, kórház is, jelenleg idősek szociális otthona. Galgóczi Jóska bácsi háza A Petőfi utca és a Móra Ferenc utca sarkán található. Galgóczi Jóska bácsi arról volt híres, hogy kicsiben működőképes cséplőgépet készített egyedül. Amikor szakértő bizottság elé került műve, mesterlevélre érettnek mondták ki, nem volt tehát tanonc. Később kitanulta a géplakatos szakma minden csínját. Közösségi ház és Könyvtár Felszabadulás u között épült azzal a céllal, hogy itt majd egy bank áll. Kiss Ferenc erdőmérnök kezdeményezésére alakult itt meg a Szeged Alsótanyai Népbank Rt. Felügyelője a Szeged Csongrádi Takarékpénztár volt. Itt kapott helyet a banki szolgálat és az igazgatói lakás is. Építésével egy időben mellette épült egy ház a bank főkönyvelője részére is, ami jelenleg takarmányboltként üzemel, igencsak felújított állapotban. A bank 1933-ig működött, utána rőfös boltnak, és lakásoknak adott helyet. Később pártház, majd zeneiskola tól Közösségi Házként működik. Útász ház Útászház

22 A mindenkori útászok szolgálati lakásául szolgált. Ismert útászok voltak pl. id. Széll Áron, Szekeres Balázs 1938 a mórahalmi utászok udvarán - Széll Áron utász és családja Mozi - Filmszínház Mozi, ami most Cacao Ifjúsági Klub A malom által termelt árammal működött a 20-as években létesített mozi, előbb néma- majd hangosfilmek vetítésével után a 180 fő befogadására alkalmas moziban csütörtök kivételével naponta tartottak előadást. Ma már nem üzemel.

23 Gazdasági iskola Az egykori Gazdasági Iskola épülete Az egykori Gazdasági Iskola épülete 1928 októberében nyílt meg az alsótanyai mezőgazdasági szakiskola. A mintaintézménnyé fejlesztett iskola igazgatója Benke Ferenc volt. Később általános iskola működött itt. M a mórahalmi Ipari Parkhoz tartozik.

24 A Gallyas-ház Kispéter Lajos háza, aki mindent a saját kezével készített a házán. Felesége híres tortasütő asszony volt. Jellegzetes épület az 1920-as évekből.

25 Az 1960-as évek jól ismert presszója (a mai 4-es vendéglő) A Gerle kúria Gerle-kúria A jelenleg Bibók-Dohány család tulajdonában lévő Gerle kúria a Gerle Antal által Szegeden épített, de az 1879-es árvíz során elpusztult ház anyagából épült - ugyanolyan stílusban, mint szegedi eredetije. A Bibók család eredeti stílusban folyamatosan újjáépíti. Az udvari részben még álló, de igen romos valamikori cselédházban született Tóth Menyhért, akinek szülei is itt dolgoztak a Gerle családnál. Érdemes lenne elgondolkodni a szülőház felújításán és emléktábla elhelyezéséről. Börcsök Jóska bácsi, Fazekas Kádár Imre bácsi, Dohány László visszaemlékezései, valamint a Mórahalmi monográfia alapján összeállította Márkiné Bóka Zita

26 A mórahalmi katolikus templom A Szegedtől dél-nyugatra elterülő tanyák központja Alsóközpont néven az úgynevezett Kenyérváró dombon kezdett körvonalazódni a XIX. század második felében. A központ ünnepélyes felavatására Tisza Lajos kormánybiztos sürgetése következtében, május 16-án került sor, ekkor szentelték fel a kápolnáját is. Az alsóközponti templombelső A kápolna felépítését az indokolta, hogy 1891-ben Szeged városa, mint kegyúr nagy kiterjedésű lelkészséget szervezett birtokaira, és a feladat ellátásával a Mátyás téren lévő Havas Boldogasszony templom ferences szerzeteseit bízta meg. A kápolna - amelyet az 1879-es Tiszai árvíz emlékére emeltek, és az Őrzőangyalok tiszteletére szenteltek - volt az első egyházi épület Alsóközponton. A plébániai munkát a ferencesek látták el. Vasárnap és ünnepnapokon miséztek, de ez kevésnek bizonyult, ezért a püspöki hatóság egy szerzetes atyát három évre kirendelt lelkészi szolgálatra. Hoschek Vince augusztus 10-én foglalta el állását. Ez az anyakönyvezések megindulását is jelentette és nemsokára, 1896-ban közhasználatra temetőt is létesítettek. Lassacskán a kápolna is szűknek bizonyult, ezért határozták el a templom építését. Ekkorra már négy ferences atya dolgozott Alsótanyán, április 13-tól Nagypál Kilit vezetésével. Szeged-Alsóközponton vezették be az ünnepi nagymisék után a "parasztakadémiát" A templom építése Bálint Sándor szerint a millennium igézetében történt, és hozzáteszi, hogy a templom patrónusa Szent László magyar király lett. Ami furcsa, hiszen a kápolna

27 patrocíniuma az Őrzőangyalok voltak. Ezen kívül az alsóvárosi nép körében egyáltalán nem volt mindennapos Szent László tisztelete. László névre sokáig nem is kereszteltek, mert királyi névnek számított. a templombúcsút sem Szent László napján tartották, hanem Úrnapján. Az új templom alapkövét májusában Jászai Géza tette le. A templom nagyon gyorsan épült. Júniusban már a toronykeresztet, és október 15-én Németh József segédpüspök, magát a templomot szentelte fel, Szent László király tiszteletére. A ferencrendiek 1914-ben lemondtak a plébánia vezetéséről, így a kegyúr a hivatal betöltésére a püspöki hatósághoz folyamodott. Az új plébánoshelynök Barmos György lett, akit január 1-től neveztek ki. Mivel Barmos György ferences szerzetes volt, a tisztség betöltéséhez először el kellett nyernie a szekularizációt, amit június 23-án kapott meg. Az új plébánia hatásköre ekkor még kiterjedt az átokházi, csorvai, zákányi, mórahalmi, királyhalmi, nagyszéksósi kapitányságokra. Híveinek száma 18 ezer lélek volt. Az I. világháború komoly veszteségeket okozott az egyházközösség életében. A legnagyobb kárt január 12-én a négy harang hadi célra történt elszállítása jelentette. Alsóközpont és Mórahalom életében az eddigi legnagyobb tömegeket megmozgató rendezvényre május 21-én került sor. Az ünnepségen megjelent Dr. Glattfelder Gyula, megyés főpásztor, Dr. Somogyi Szilveszter, Szeged szabad királyi város polgármestere társaságában, hogy bérmáljon, valamint az új harangokat és az új plébánia épületet felszentelje. A környék szinte valamennyi egyházi- és világi méltósága jelen volt. Az avatáson és a bérmáláson en (!) vettek részt. Végre tudjuk, hogy Teleki Pál 1939 nyarán járt Alsókörponton. A felvétel a templomkertben készült, mellette Balogh páter A másik nagy jelentőségű megmozdulás szeptember 2-10 között, a Katholikus Ébredés szervezésében tartott Missio volt. A rendezvény célja a háborúban és az utána elszenvedett "lelki károk helyreállítása" volt. A rendezvény sikerét mutatja, hogy a kezdetben 6 gyóntatóatya létszámát növelni kellett 8-ra, de a végén így is csak a férfiak gyónását tudták elvégezni. Körülbelül hétezren járultak szentáldozáshoz. A Missio utolsó napján Dr. Somogyi Szilveszter polgármester úr is kilátogatott Alsóközpontra. Az iskolaépületet 1930-ban még életében nevezték el Barmos György plébánosról. Ez az iskolaszárny ma is ezt a nevet viseli. Barmos György utódját, Dr. Balogh Istvánt február 21- én nevezték ki. Ő vezettette be a plébániára a telefont, és az udvart is ő parkosíttatta.

28 1934. januárjában indult el Magyar Péter felajánlásával a gyűjtés Szent Antal oltárára, amit június 13-án szenteltek fel ban Dr. Balogh Istvánt felkérték a kormányalakításban való részvételre, ezért lemondott plébániájáról. Helyére Árnyas Gyulát nevezték ki, aki november elsején foglalta el új helyét július 4-én kezdődött meg a templomszentély átalakítása. Barth Ferenc új főoltárképet és szentélyt festett. A költségeket az egyházközösség állta, amit önkéntes adományok egészítettek ki. Augusztus 15-én szentelték fel az új főoltárt január elsején Alsóközpont elszakadt Szeged várostól, ám a községgé alakulás csak október 27-én történt meg Mórahalom néven. Winkler Józsefet 1957-ben nevezték ki plébánosnak, aki haláláig, 1985-ig töltötte be állását. Az ő idejében, 1973-ban kezdődtek nagyobb munkálatok a templom körül. A kifestés munkáját Nagy István végezte. Kialakították a szembemiséző oltárt is ben körbe csatornázták a templomot, felújították a tornyot. Ekkor került sor a külső vakolásra, valamint a tetőcserére júliusától augusztus 29-ig Orosz Lőrinc volt a plébános. Ő korszerűsíttette a templom belső hangosítását, majd egy újabb tetőcsere következett. A harangozás könnyítése érdekében harangprogramot építettek be márciusában az orgonát újították fel, amit még Kováts Sándor készített, és Andresz Frigyes újított fel között. Ezek után az öntöttvas szembemiséző oltárt és a szószéket cserélték le fából készültre augusztus 29-től február 14-ig Fudala István volt Mórahalom plébánosa. Amikor a tornyot tatarozták 1992-ben, kicseréltette a templom tornyán lévő keresztet és gömböt Babarczi Tibor bádogossal február 14. óta Perlaki Flórián Mórahalom plébánosa. Ő a hívek kívánságára adományaikból 1997-ben kivilágíttatta a templomot. A mórahalmi katolikus templom rövid története eddig tart. E röpke áttekintés célja azonban nem merülhet ki az egykori Alsóközpont hitének és áldozatos munkájának bemutatásával, hanem szeretne ösztönzőleg hatni a jelenre is. Őseink erőfeszítésének jele - a ma is a város szívében álló templom - hirdeti, hogy akik egykor megtelepedtek itt a homokon, azok számára a hit a mindennapok szerves része volt. Miután megvetették lábukat, első erőfeszítésükből templomot építettek. Erre az erőre van nekünk is szükségünk, hogy méltó utódaik legyünk, és becsülettel vigyük tovább megkezdett munkájukat. Viharkeresztjeink és harangjaink Az alsótanyai vallásos nép a vihar elé harangozást, a keresztállítást, a természeti csapások ellenében állította (villám, jégesés, szélvihar, stb.). Általában egy külső és egy belső körbe rendeződve védték a határt, viharos időszakban, Szent György napjától Szent Mihályig (népi tapasztalatokra építettek, hogy a harangozást mikor kell elkezdeni). De nem volt ritka a fogadalmi

29 kereszt sem (pl. háborúból való hazatérés esetében). Nem csak a viharok ellen volt harang, hanem a tanyai iskolákban is, mivel azok egyben miséző helyek is voltak. A keresztek függetlenek voltak sok esetben a harangoktól. Kereszteket állítottak utak mellé, elágazásokhoz, temetőbe, határsarokra, vagy éppen harangok mellé, vagy az állíttató család saját területére. De nem volt ritka a közterületre állított kereszt sem. Legtöbbször kő-tégla-vas, műkő betonkereszteket (alapzatokat) állítottak, de voltak fából faragott keresztek is. Ezek pusztultak el a leghamarabb. Nagyszéksósi harangláb A keresztek állítási ideje a múlt század második felétől egészen az ötvenes évekig tartott. Mórahalom határában az alábbi kereszteket veszi számba a monográfia - bár egy részük elpusztult, vagy ma már nem lehet felkutatni őket: Radvánszki köröszt Az első világháború táján építették. Az elmondások szerint Radvánszki Jánosnak álmában jelent meg a Szűzanya és azt mondta, hogy építsen egy keresztet. Mellette harangláb is volt szeptember 28-án szentelték fel.

30 Kazihegyi köröszt, harangláb Tüdő köröszt: Engi (Tüdő) Vince, gyógyító, imádságos emberről kapta a nevét. Az első kereszt, ami a múlt században épült. Kerek iskolai köröszt: Szép fehér kereszt, rajta a következő felirat áll: "Emeltette Szabó József és felesége, Benák Erzsébet" Csipak iskolai harangláb: Reggel, délben, este a tanítás kezdetét és a misére harangozást jelezte. Béróhögyi harangláb: A harang már előbb eltűnt, a harangláb pedig kidőlt, elpusztult. Magyar köröszt: A hetedik kerület 141. számú tanya mellett Magyar Péter, az alsótanyai Mezőgazdasági Egyesület elnöke újíttatta fel 1902-ben. Az építője ismeretlen. A keresztet vaskerítés övezte, sajnos később ezt szétszedték. Minden Péter-Pálkor az aratóünnepséget itt tartották 1945-ig. Erre az ünnepre egész Alsótanya népe elment. A fiatalok szép nagy búzakoszorút kötöttek. Mise után mindenki húzott ki belőle egy-egy kalászt, amit otthon a sublóton egy bögrébe tettek. Kenyérsütéskor az asszonyok egy-egy csipetnyit tettek a kovászba szentelményként. Az aratóünnep este a Körben bállal ért véget.

31 Magyar Péter köröszt (Mórahalom, VII. ker. 141) Magyar Péternek Szegeden, az Apáca utcában volt háza, felesége özvegyasszony volt két gyermekkel (Magyar Péternek nem volt gyermeke). Ő maga tanácsnok volt a szegedi Városházán. A földet haszonbérbe dolgoztatta. Mint a gazdasági egyesület elnökét, lovaskocsival hordta be alkalmanként a központba Kiri Ilonka (ma Börcsökné). Megbecsült elnök, gazdálkodó volt, az alsótanyaiak tisztelték, becsülték. Beleszólása volt a kisvasút építésébe is, megérttette a Városházán, hogy a kisvasút mindenki számára fontos. Még életében elkészült az az 1,2 m x 1 m széles bronz dombormű, amely a Kultúrház kistermében állt. (Sajnos eltűnt, keressük. Ki tud róla?)

32 Masa köröszt: Az öreg, nagyszéksósi iskola mögött, az út mentén található ben Pálfi Ferencné szülei, Masa Imre és Oltványi Etel állíttatták között összeverték a keresztet, nemrégiben hozta rendbe a Pálfi család. Jó lenne, ha a röszkei útról is jól láthatóvá válna, kibontva a gazból. Fehér köröszt (gazdasági köröszt) a kissori úton Fehér köröszt - Gazdasági köröszt: A kissori műút mellett épült gránitból Benke Ferencnek, a gazdasági iskola igazgatójának kezdeményezésére 1930-ban, adakozásból. Nagyszéksósi harangláb: A tanítás kezdetét és a delet jelezték Szent Mihálytól Szent György napjáig reggel 5, délben 12 és este 19 órakor. Szent György naptól Szent Mihályig hajnal 4 órakor, déli 12 és esti 20 órakor húzták meg a harangot. Ezen kívül a tanítások idején 7.30-kor és 8 órakor. A harangozó minden esetben az iskola tanítója volt. A hónap első, második és harmadik vasárnapját megelőzően, a mise kezdete előtt háromszor, 15 percenként harangoztak. "Beharangoztak a misére" - mondták. Ezt a harangot húzták meg akkor is, amikor a kisvasút utolsó útját tette meg. Fontos feladatunk lenne felújítani ezt az egyetlen, ma még álló haranglábunkat. Masa köröszt (a nagyszéksósi öreg iskola mögött)

33 Tüsöksori harangláb: A csőszház megszűntével került el a Kazi szőlőktől. Jelenleg a harmadik kerület 3. szám alatt található, felszentelt kereszt. (Varga György tanyája, ma Kiss Ferencé.) ben a kazihegyi szőlősgazdák állíttatták fel. A csősz akkor Kovács József volt, a haranglábot közakaratból a csőszház mellé építették. A harang bronzöntvény tartója Y alakú fa, teteje sátortető alakú bádoglemez, korábban deszka- ill. zsindelytetővel. A harang és kereszt mellett kis üvegszekrényben Mária szobor állt, amit sajnos elloptak. Itt tartották a termésáldásokat, amelyek 1945-ig a Magyar Köröszt-nél voltak Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. A termésáldás-misére nemcsak a környék tanyáiból, de távolabbról, sőt, a faluból is kijártak. A tábori oltárra minden terményből tettek, de gyümölcsöt, bort, kenyeret is. Mise után a gazdák itt kínálták egymást az otthonról vitt borral, az asszonyok kaláccsal, süteménnyel. A harangozást mindenkor a legközelebbi tanyában lakók vállalták. Nagyistváni harangláb: A Szőlőhögy védelmére volt felszentelve. Ma már csak a csőszház látható. Nepomuki Szent János: Nem tudjuk, ki építette. A Szeged felől érkezők a bajai út mellett egy kis téglaépítményt láthatnak, ennek mélyedésében volt hajdan Nepomuki Szent János szobra, amely most - de már nem az eredeti - a templom sekrestyéjében van. Régi regula szerint ott, ahol ma a kis építmény áll, patakocska folydogált, s ezért került oda a vízen járók védőszentjének szobra. "Meg azért - (mondja Babarczi Ferenc) -, hogy aki Mórára jön, annak a kalapját meg kelljen emelni." Az új kereszt: szeptemberében a városnapra állították a helybéliek a régi Alsótanyaiakra emlékezve. Készítője Nagy István, mártélyi fafaragó, a népművészet mestere. A mindenkori termékenységet jelképező mandula formájú magban Szűz Mária tartja kezében a gyermeket. Mellette két kopjafa áll. Az avatóünnepségen Torgyán József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter avatta fel.

34 E z e n r e n d e l e t m á r c i u s 3 0. n a p j á n l é p e t t h a t á l y b a. K i h i r d e t é s e m á r c i u s 3 0. n a p j á n m e g t ö r t é n t. Dr. Szántó Mária jegyző Mórahalom város Képviselő-testülete 11/2000. (III. 30.) Kt. sz. rendelete Az építészeti és természeti értékek helyi védelmének általános szabályairól Mórahalom város Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a város közigazgatási területén lévő épített és természeti értékek védelemben részesüljenek, s ezért az épített és természeti értékek helyi védelme biztosítására, az évi LXV. tv. 8. (1) bekezdése értelmében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.)FVM rendelet figyelembevételével az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet ) alkotja : Általános rendelkezések 1.. (1) A rendelet hatálya az építészeti és természeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet az önkormányzat építészeti, várostörténeti, művészeti, néprajzi, környezeti, esztétikai értéke miatt védetté nyilvánít.(a továbbiakban: helyi védelem) (2) A helyi védelem célja Mórahalom város egyedi építészeti, táji arculatának, sajátos megjelenésének jellegzetességeinek, településképi, településszerkezeti értékeinek, kiemelkedő hagyományainak, a helyi emberek munkáját és kultúráját híven tükröző építészeti és természeti örökségének megőrzése. A város védett építészeti és természeti értékeinek - tulajdonformára tekintet nélkül - jelentőségükhöz méltó használata, megóvása, bemutatása közérdek. A helyi építészeti és természeti örökség védettségi kategóriái 2.. (1) A helyi védelem területi és egyedi lehet. (2) A helyi védelmi területnek minősíthető a település vagy a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, ahol a település és környék arculatát meghatározó építmények, növények együttest alkotnak, illetve a természeti környezetnek az a része, ahol számos védett növény vagy állat él. Ugyancsak védettnek minősíthető a helyileg védett építmény környezete. (3) A helyi egyedi védelem: építmény, szobor, emlékmű egészére vagy részletére, vagy a hozzátartozó földrészletre is kiterjedhet. Egyedi védelem tárgya lehet egy-egy értékes növény, illetve növények csoportja is. A helyi védelem irányítása 3..

35 A helyi védelem irányítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A helyi védelem szakigazgatási és hatósági feladatait a jegyző látja el. A helyi védelmi munkához kérni kell a helyi társadalmi szervezetek közreműködő segítségét. Védetté nyilvánítás és annak megszüntetése 4. (1) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére lakossági kezdeményezésre vagy társadalmi szervezetek kezdeményezése alapján a Településfejlesztési és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot. (2) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslatban fel kell tüntetni a védendő értékre, annak helyére vonatkozó legfontosabb adatokat (megnevezés, hely, tulajdonos), valamint ezt részletesen indokolni kell. 5. (1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendelettel dönt. (2) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni, melyhez kérni kell szakértők és a területen működő társadalmi szervezetek véleményét. (3) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték kinek a tulajdonát képezi, de a döntést megelőzően tájékoztatni kell őt annak hatásáról, és véleményét ki kell kérni. (4) A védett értékekről törzskönyvet kell vezetni. A törzskönyvnek tartalmaznia kell: a) a védett érték megnevezését b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), c) helyszínrajzot, d) a védett érték tulajdonosát, kezelőjét, használóját e) a védelemre javaslatot tevő nevét f) a védelem indokolását g) a védett érték fotóját h) a védelembe vételt megállapító rendelet számát, időpontját (5) A helyi védettség tényét ill. megszüntetését az érdekeltekkel közölni kell. A közlést az I. fokú építési hatóság határozat formájában végzi. (6) Érdekeltnek kell tekinteni: az ingatlan vagy a természeti érték tulajdonosát, képviselőjét, meghatalmazottját, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, az objektum használóját; a védetté nyilvánításra ill. annak megszüntetésére javaslatot tevőt az építésügyi hatóságot az építmények esetében Országos Műemlékvédelmi Hivatalt, természeti érték esetén az Országos Természetvédelmi Hivatalt helyi területvédelemben részesítés vagy annak megszüntetése esetén az érdekeltek mellett értesíteni kell az érintett utak, közművek fenntartóit is. (7) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszűntetését követően lehet lebontani. 6. (1) A helyi védelem tényét, ( megszüntetését ) az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, hivatalos helyszínrajzon a: ''Mórahalom város Képviselő-testülete... rendelete alapján védett objektum'' felirattal. (2) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

36 7. (1) A védelem alatt álló területet, építményt, vagy természeti értéket meg kell jelölni (2) A védett épületet táblával is meg kell jelölni a védettség elrendelésével egyidejűleg. (3) A jelzés elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik. A védett épületek, területek hasznosítása, fenntartása 8. (1) A helyileg védett területek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. (2) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú hasznosításra. (3) A használat a védett értékeket nem veszélyeztetheti. (4) Épületek esetén az épület állapotának megóvása elsősorban a tulajdonos feladata. 9.. (1) A védett építményen külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, víz- és kertépítési, tájrendezési, képző- és iparművész restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetve épületkutatás (falkutatás) végzéséhez, az építmény igénybevételi, használati módjának megváltoztatásához, valamint növény, növény-együttes kivágásához az I. fokú építési hatóság engedélye szükséges. (2) Védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat. (3) Az építési hatósági eljárásban ki kell kérni a területileg illetékes főépítész szakhatósági véleményét is. (4) Védett fák, növényegyedek kivágásához engedély csak a fák, növényegyedek biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent. (5) Védett természeti területen végzett munkálatok az értékeket nem veszélyeztethetik, a terület jellegét nem változtathatják meg. (6) Védett területre (utcák, utcarészek, természeti területek) építési engedély csak úgy adható, hogy a munkák a terület jellegét ne változtassák meg (1) Építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleten kívül a főépítészi szakhatósági vélemény megkéréséhez csatolandó: a.) Átalakítás, bontás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait két példányban; b.) Homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban; c.) Belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfestések esetén ezek színhű vázlatait egy példányban; d.) A munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fényképdokumentációját egy példányban. 11. (1) A védett értékek tulajdonosa a védelemhez szükséges műszaki beavatkozásokhoz kérheti az értékek megóvása érdekében az önkormányzat támogatását. (2) Az önkormányzat éves költségvetésében biztosít keretet a támogatásokhoz. (3) Támogatás nem adható kötelezéssel elrendelt felújítás esetén. (4) A támogatás megpályázásának alapja meghatározott önrész pályázó általi vállalása.